U I I I - m i - m ü v észe íi-film szemle. K ö n y - H 3. S Z

U III S z e k fü G y u la gon d olataib ól.— F ra n c is c y L a jo s d r . : Elvétetik tőletek az Isten országa. — G y á r fá s E le m é r : A z erdélyi kát. Státus átszervezése. — P o r u b s z k y G é z a d r . : Lehet-e a naciona­ lizmus ön cél? — B a lla B o r i s z : Lelkek krízise. — R e m é n y i J ó z s e f : A z amerikai m agyarság. — P o s s o n y i L á s z ló d r . : M olnár Ferenc. M é c s L á s z ló : Hameiri, Palesztina költője és agitátora Hirályhelmecen. — T a m á s L a jo s : Ver­ sek. — D r. CJakob L o r e n z : A társa­ dalmi rendszerek typusai. — E s z te rh á z y L u j z a : A kát. akció lén yege III. — R á d y E le m é r : K ézfogás. — F ó ru m ( P f e i f f e r M ik ló s dr.: V álasz két kérdésre.) — R ó m a S z a v a . — Ifjú s á g i — g a z d a s á g i — k u ltu r á lis fá r s a d a lm i - m ü v é s z e íi-film szemle. — K ö n y v e k - ir á s o k . — V i l á g o s s á g : p ed a­ g óg ia i és iskolaügyi szemle. — t P r o ­ h á s z k a O ffo k á r d r. és V é r t e s i F r i­ g y e s d r. gondolataiból. — S z e r k e s z t ő i ü z e n e te k . — K a r ik a tú r á k .

A P r o h á s z k a K ö r ö k m egbízásából szerkeszfi:

Rá d y El emér . ! 'ІЩ ІУІ

ш

і і

I

') SZfeGED.____ j I p n t.v rtiR A in K í

Hj

л

jm

Ш ™ _ Щ1 У З З

március

Hj

J[. C v f »

Щ H

3.

SZ.

szociális

és

világnézeti

Megjelenik

folyóirat

évente tizenegyszer

F ő s ze rk e s ztő :

RÁDY Budapesti szerkesztő : C z a k ó Józse f Budapest IX. Ráday u. 43-45.

ELEMÉR.

Prágai szerkesztő : S in k ó F e r e n c Praha-Pankrác, Husová u. 8.

Erdélyi szerk eszti V en cze* József Cluj-Kolozsvár. Str. Universitii 10

A „ V i l á g o s s á g " pedagógiai rész szerk esztő i: C s o n g r á d y Árpád, D in n y é s Károly és W illa n d János. Szerkesztésért és kiadásért S u h a j B é la d r. felel. S Z E R K E S ZT Ő S É Q : K O é I C E - K A S S A , M ik e s K e le m e n u. 6. Minden, a lap szellemi részét érintő levél, érdeklődés, csere­ példányok, ismertetésre szánt könyvek stb. ide küldendők. K I A D Ó H I V A T A L : R O 2 N A V A - R O Z S N Y Ó , F ő t é r 4., ahová a lap anyagi részét illető küldemények, levelek, előfizetések és reklamációk küldendők. Előfizetési díj egy évre 3 0 Ké, 6 pengő, 180 leu. Egyes szám Ára 4 Ke.

Figyelem !

Megjelent 2 Új É le t k ö n y v e i I. s z á m .

S p e s z S á n d o r d r. f ő is k o la i ta n á r nagy 220 oldalas tanulmánya.

Okkultizmus és Csoda

címen.

A könyv n é m e t és s z lo v á k kiadásban már teljesen e lfo ­ gyott. A z o la s z kiadás most van sajtó alatt. A m a g y a r kiadás az Új Elet kiadásában jelent m eg és kiadóh ivata­ lunkban R oznava, Fő tér 4. kapható. Á r a k ö tv e 2 5 '— K e, fű z v e 20 K e . A könyv tárgyalja az okkult jelenségeket, A S p ir it iz m u s történeté* s mibenlétét, a csodához való viszonyát. A szerző külön részben ismerteti K o n n e r s r e u ti N e u m a n n T e r é z esetét. S e n k i s e m n é lk ü lö z h e ti, a k it e z e k a k é r d é s e k é r d e k e ln e k .

№

Rendelje

meg!!

“ЗД1

ÚJ ÉLET----------------- 3. JLkitagadottak vagyunk mi, a háború óta kis területre, 'szegénységbe és ' l tehetetlenségbe ősssezsúfolt nemzedék. Lelkesítő szóban nem hiszünk többé, optimizmuson hitetlenül mosolygunk. De élni akarónk. A nemzet életakarata önmagában is oly erős, hogy optimisztikus biztatásokra, bátorító lelkesítő szózatokra nincs szüksége. Tudjuk, a nemzeti érzés kifejezésmódja is megváltozott. Cikornyás szólamok még hallatszanak itt is, ott is; a napi politika és hírlapirodalom még nem tudott tőlük megszabadulni, de hogyan higgyenek a tömegek e szólamokban-, mikor hangoztatóik is csak megszo­ kásból, vagy üzleti érzékkel alkalmazzák azokat? SZEKFŰ GYULÁ.

„Elvétetik tőletek az Isten országa”.— -----= ----— -----Franclscy L a jo s d r.

A z ism eri névü francia egy h á zfő és tudós, Baudrillart p á ­ risi felszen teli püspök* figyelem re m éltó cikkét irt a z európai k eresztén ység enyészetéről. A cikket több katolikus n agy lap tette k ö zzé, nemcsak Franciaországban, hanem Angliában és N ém etországban is. A z író a z Európában jelenleg, u ralkodó állap otok b ól in­ dűl ki, m elyeket élesen körvonalaz. A háború után rem élni lehetett, h o g y a nagy vérözön b en m egfürdöff em beriség a szörnyű katasztrófa után lelk ileg megtisztul és újjászületik s m egnyitja e g y szeb b jövőn ek a korszakát. Táplálta ezt a re ­ ményt a z em berek m agábaszállása és hevűlése a keresztén y­ ség eszm ényeiért. A nép szövetségi intézm ény sok áig tartó békés időknek a virradatát látszott jelezni. D e a z em berek javulásának jelei hamar eltűntek és a n ép szövetség nem telje­ sítette a h o z z á fűzött rem ényeket. Nem lett sem őre, sem előm ozditója a békének. M a nincs o rs zá g Európában, m élynek állapotai nem volnának rosszabbak, mint voltak 1914-ben, a világháború kitörése előtt. Európát a kereszténység m egjelenése óta háirom

s z

D| Élei II. évi. —

........■■■

■

nagy vihar rázfa meg. A nyugafróm ai b irod alom bukása, a XVI. száza d vallási forradalm a és a francia forradalom a XVIII. száza d végén. A vén világrész kiáltotta mind a három katasztrófát s a k ereszténység kiapadhatatlan áldás fo rrá ­ sokká tette azt, ami e ze k k e l a viharokkal együtt szeren csét­ lenséget hozott a földre. A róm ai birodalm on o s zto zk o d ó b arbár népeket a z e gyh á z megtérítette és civilizálta. A XVI. szá za d vallási forradalm a a z egyházat felserk en fefíe a z e r­ kölcsi regen eráció hatalmas munkájára. A vallás, a tudomány és a m űvészet minden ága hasznát látta ennek a csodálatos újjászületésnek. A francia forradalom k ezeib ő l, m elyek a s z a ­ badság, testvériség és egyen lő ség eszm éit v é rre l m ocskolták be, a z e gy h á z e ze k e t a z eszm éket kiragadta, a vértő l és a szennytől megtisztította s régi fényükbe visszaállította. M a a z említett három katasztrófának összesü rifeíf vihara zúg Európa felett. A népek nem férnek m eg o rs zá g o s hatá­ raik között, hódításokra törekszenek. A zé rt fejlesztik ren d k í­ vüli p én záld ozafok k al hadi erejüket, azért hiúsítják m eg a leszerelésre irányuló törekvéseket és kísérleteket. A békén ek állandóan fen yegető v e s z é ly e a z a hódítási vá g y, a z o r s z á ­ gok anyagi erejét borzasztóan em észtő vérzé s , a n agy h a d ­ seregek tartása és felszerelése. A vallási és politikai fo r ra ­ dalom tüze is ég a társadalom e g é s z szervezetéb en . E gy Í40 m illió lelket szám láló n agyb irodalom e g é s z h a­ talmi apparátusa nyíltan hadat üzent minden p osifiv v a l­ lásnak. S zo vjeto ro szo rszá g b a n ■)937-ig el k ell tűnnie a v a l­ lási élet minden nyomának. Nem le s z szab ad ott azontúl fennmaradnia egyetlen e g y templomnak és im aháznak sem, .. nem le s z szab ad kiírni v a g y említeni a z Isten nevét. A k i k e ­ resztet akar vetni, annak el fo g kelleni bújnia ; aki im ádkozni akar, annak újra katakom bába kell költöznie, mint a k e re s z­ ténység kezdetén. A vallásfalanságnak és vallásü ld özésn ek e z a szellem e, mint a futótűz terjed és S p a n yolorszá gb a n m ár e g é s z e rő v e l lángol. M ás országok b an e z a szellem a szabadkőm ívesek és szab ad gon d o lk ozó k munkáját m ozgatja. E zek régi ellen ségei a z egyháznak és aknamunkájuk m inde­ nütt tért hódít. A legveszed elm eseb b ellensége azon b an a vallási v ilá g ­ szem léletnek és a gyakorlati k ereszténységek a néhány év előtt jelentkezett materializmus, m ely roham osan m eg izm o ­ sodott és ma m ár a társadalom összes rétegeib en van h a­ talmas tábora. H ód o l neki a szellem i munka em bere, a g y á ­ rak és m űhelyek munkása, a z iparos, k e re s k ed ő és a földet m űvelő paraszt. A z anyagi javak k eresése minden más é rd e ­ ket háttérbe szőrit, a z em bereket a z eszm ei célok iránt k ö z ö ­ nyössé teszi és azok tól elidegeníteni. Ellenszenv> sőt gyűlölet támad a z anyagias em berben a vallás, mint a legeszm én yib b cél és érdek ellen. A vallásellen es forradalm on kívül rom b olja a társadal­ mat a politikai forradalom a szocializm us alakjában. Értjük itt a radikális szocializmust, a szociáldem okrácia és a kom-

98

- .■ ■ — ■■ ■ ■

Í j f i e í If. évi. munizmus kéf ágával. A reffenefes gazd asági nyom or ennek a kéf ren dszernek hiveif a legvad ab b végletek b e hajfia. Nincs elmélet, nincs fan, ha m ég o ly képtelen is, m ely k övetők re nem találna, nincs társadalm i és ga zd a s á g i alakulat, ha m ég olyan k özren d ellen es is, m elyhez a z em berek nem csatlak oz­ nak. A kilátástalan jelennek szom orúságában a legfantaszti­ kusabb iö v ő b e is b iza k o d v a néznek. Felfolakodik ezekben a bajokban a m ég mindig n agy s z e ­ repet játszó nem zetiségi kérdés. Ennek legéleseb b szilánkja a nem zeti ön zés és gőg. M egvetn i más nemzeteket, m eggvülölni őket és elszedni tőlük a szellem i és anyagi b old ogu lás eszközeit, e z ma a nem zefiséai politika célzata azok n ál a népeknél, m elyek kisebbséget alkotó nem zetiségek felett ural­ kodnak. E z a nem zeti felfuvalkodottság durvává feszi a z em ­ bereket, meghiúsít minden össszefogásf a társadalom érd e­ keinek védelm ére, szem beállifja, ga zd a sá gi és politikai har­ cokra tüzeli a népeket egym ás ellen. Felm erül most már a z a kérdés, h o gy a z a z egyház, m ely m eg tudta hódifani a barbárokat, le fudfa g yő zn i a XVI. s zá za d vallási és a XVIII. szá za d politikai forradalmát, m eri e ze k a n agy válságok nem e g y s ze rre érték Európái, hanem é v s z á za d o s időszakokban k épes lesz-e m egküzdeni a mai bajokkal, m elyek e gy s ze rre és egyesüli e rő v el törnek v ilá g ­ részünk keresztény civilizációja ellen ? K ép es lesz-e a z euró­ pai kereszténység kiállani ezt a koncentrált osfrom of, m ely­ h ez hasonló m ég sohasem döngette ennek a világrészn ek bástyafalait ? B am drillgrf püspök nem zárja ki a kéfkedésf ezek n él a kérdéseknél. Ő lehetségesnek tartja a z európai k ereszfén ység enyészetét. Rámutat más földrészekre, m elyeken hajdan v irá g ­ zott a z egyház, mint például Kisázsiában, ebben a z aposfolk ori keresztény hódifásban, ahonnét d ia d a lm a s , utakon ment a z Isten ig éje a föld k erek ség minden fája felé. És ma off e g y n agy pusztaság van a fényes és h íres.eg yh á zk ö zség ek h e­ lyein. A szenfirás sza va : „E lvéfefik főietek a z Isten orszá g a és odaadafik egy olyan népnek, m ely m egh ozza a z ő gyü ­ m ölcseit", a z európai kereszténységen is befeljesedhefik. És ha beteljesedik, akkor a z isteni G on dviselés más területeket tár fel a nálunk elveszett hit kincsei előtt. Ennek elője le i már m ufatkoznak is. M inél jobban szőrűi ki a keresztény hit E uró­ pában a z életből, annál n agyob b hódifásokaf fe sz Á zs ia és Afrikában. A m egtérések ezekben a világrészek b en olyan töm egesek, h o g y a m isszionáriusok alig g yő zn ek m egbir­ k ózn i a z uj hivek lelki gondozásának nagy munkájával. E z B am drillarí püspöknek a z elgon d olása a z európai keresztén ység enyészetéről. Kétségtelen, h o gy ennek a z en yé­ szetnek a lehetőségét tagadni nem lehet. A z Isten o rs zá g a elveszh et e g y e s országok b an és világrészekben , amint m ár a z idők folyam án több ször el is veszeff. M égis bíznunk k ell abban, h o gy a z eurúpai keresztén ységei a mai nagy válságok nem fogják eltörölni. H a m ég olyan n agyok és rom bolók is ■ ІІИІІІІІІ1Ш ДШ ГПІТ—

99

ís Élei П. évi.

................

a k ereszténység ellen tö rő erők, ám n a gyok a z e g y h á za t és á hitet fenntartó e rő k is. Európában va n a z e g y h á z feje, aki egym ásután bocsátja a h á b o rgó v iz e k re a m entő deszkákáí. E zek b e mindig többen és többen kapaszk od n ak úgy, h o g y rem élni lehet, h o gy a z európai k eresztény o rs zá g o k m égis csak k ivergőd n ek á révparfra. Bizzunk és d olgozzu n k civilizációnk m egm entéséért. T e r­ jesszük az- e gy h á z tanítását s z ó v a l és tollal. Alakiísuk ki m a­ gunkban a keresztény embert, első sorban a z irgalm as k e ­ resztény embert, aki alam izsnát ad a z éhezőnek, a szükölködőnek. E rre van a legn a g yo b b szükség a m ai n a gy n yom o­ rúság közepette. Testi és lelki irgalm asságra vannak rá szorú lva a z em beriség m illiói. H a a hónuk a lá nyúlunk, h a k e ­ nyerei-adunk nekik és lelki táplálékot, m egm entjük őket és velük megmentjük a társadalm i rendet; H a ilyen értelem ben irgalm as le s z a z e gyh á z minden hű fia tehetsége szerint, m agukhoz jönnek a népek és visszatérnek a z európai c iv ili­ zációt fenntartó k eresztén y életrendhez.

Az erdélyi katolikus Státus átszervezése. — ---- — ----- — — ------—

G y á rfá s Elem ér.

Igaz szeretettel vettem kezembe az ,Uj Élet" mutatványszámait s büszke örömmel láttam belőlük, hogy mennyi prodúktiv értéket tud. kitermelni a katolikus világnézet a mostoha szlovenszkől viszo­ nyok között Is.. Harminc éve jártam először Kassán,, mikor mint a Kolozsvári Szent Imre Egylet elnöke meleg testvéri üdvözletei vittem az akkor megalakult Kassai Szent Imre Körnek. Szerény kis csopor­ tunk eltörpült a nagy és előkelő budapesti küldöttség mellett, mégis valahogy kiérezte.m a felénk sugárzó szeretétből, hogy kassái társaink magukhoz közelebb állóknak tekintenek minket, a szegény, szürke erdélyi testvéreket, akik akkor is épp úgy üres kézzel mentünk hoz­ zájuk, amint most, az Uj Elét diadalmas léndüléséhez sem tudunk aranyat, ezüstöt ajándékba vinni. Egy ajándékot azonban mégis adhatunk, mikor megfogjuk a felénk nyújtott testvéri kezet. Szeretnők e kézfogással átsugározni szlovenszkől hittestvéreink leikébe az erdélyi katolicizmus évszázados küzdelmeiben megacéíosodott önbizalmunkat. S azt az erős megyőződésünket, hogy a történelmi megpróbáltatások csiszoló*kövek, melyek között.ragyogóvá fényesedik a katolikus világnézet minde­ neket .legyőző ereje. Erdélyben a katolicizmus a hilujitás kora óta állandóan kisebb* ségi szerepre szorult s szüntelen harcban állott létéért s fennmara» dásáért. Másfélszázadig nem volt püspökünk s káptalanunk. Néhány franclskánus zárda, az újra, meg újra kiüldözött jezsuiták, negyven­ ötven falusi székely plébános s egyes főurak házi' kápolnájában szolgáló káplánok alkották a- klérust, melynek tagjai a világi hívekkel összefogva, erdélyi katolikus Státus néven tömörültek s igyekeztek érdekeiket megvédeni. 1 0 0

ІІ.П П . І

.'■■■INI

I

■ '

(!) й е і П. évi.

Mikor a XVIII. század elején a száműzött erdélyi püspök Ismét elfoglalta székét az ősi Gyulafehérváron, természetes fele lett e tömő- , rülésnek, melyre azonban rövidesen ujabb megpróbáltatások vártak. A bécsi kormányok előbb hatalmi szempontból, majd a Jozefinista eszmeáramlatok hatása alatt vetettek minduntalan gáncsot az erdélyi katolikus Státusnak s azt évtizedeken át .Cátoltca Comlsslo" elnevezés alatt adminisztratív szervvé igyekezett visszafejleszteni. Mikor az 1848»as átalakulással széttörtek pillanatnyira a bilin­ csek, nyomban u)ra szervezkedett az erdélyi katolikus Státus Is,'de u) szervezete csak 1867 után léphetett életre s kezdhette meg áldá­ sos gyakorlati működését. Alig sikerült valamennyire megszilárdítani az új szervezet kereteit és működési irányát, mikor már megindult a küzdelem az egyházpolitikai harc eszméitől vezetett budapesti kormányok lalcizáló ickola politikái a ellen. £ három évtizedes küzde­ lem sok keserű és fájdalmas mozzanatot vetett fel, de elődeink bölcsessége és elvszllárdsága győzedelmesen harcolta azt végig s Majláth püspök büszkén tekinthet vissza arra, hogy az Impérlum változás Idején az erdélyi katolikus Státus hét teljes főgimnáziuma s ugyanannyi fiunevelőintézete (infernátusa) túlnyomórészt uj modern épületben elhelyezkedve, kifogástalan felszereléssel és tanári karral bátran felvehette a versenyt a dédelgetett állami intézetekkel s ezek kiegészítéséül sikerült megóvni a tanító- és tanitónőképzőnk, számos polgáriiskolánk s többszáz elemi iskolánk kakolikus jellegét és szellemét. Az 1867-ig terjedő félszázad alatt, amíg Erdély — tartományi önállóságának teljes megszüntetésével -- közvetlenül a budapesti kormányok alatt állott, a Státus vezetői többször átformálták e tes­ tület szervezetét, alkottak különböző szabályzatokat, melyeket Jóvá Is hagyott a magyar király, mint legfőbb kegyúr, de részben az országos katolikus autenomta megszervezésének nehézségei, részben az Illetékes egyházi és politikai tényezők féltékenysége s — ma már megmondhatjuk — rövidlátása miatt, az erdélyi katolikus Státusnak nem sikerült olyan „pecsétes oklevélhez* jutnia, mely létét, jogi személyiségét, helyzetét, vagyonát, fennmaradását minden Idők vál­ tozó kormányaival szemben Is biztosította volna. Ez a taktikai gyöngesége a román impérium alatt évtizedes elkeseredett küzdelem kútforrása lett. A Státus vezetői a százados joggyakorlatra, a háborltlan birtoklásra, a konkíudens tények soro* zatára támaszkodva védelmezték ősi Jogaikat az új államhatalommal szemben, mely viszont e jogok paplrosforma szerinti Igazolását kívánta s a Státus vagyonára támasztott Igényeknél ellenfeleink Jobb ügyhöz méltó buzgósággal ásták ki a levéltárakból egyes budapesti kormányférfiak, politikusok és egyházjogászok sajnálatos tévedéseken alapuló, annak Idején is elszigetelt megnyilatkozásait, mely rozsdás fegyverek azonban mégis alkalmasaknak Ítéltettek -arra, hogy a több, mint három évszázados erdélyi katolikus autonomla életgyökereit elvagdossák s annak intézményei így érett gyümölcsként az igénylők ölibe hulljanak. Ilyen felkészültséggel Indult meg 1931. novemberében a döntő küzdelem az erdélyi katolikus Státus ellen» mely az 1932 május 30-án a Vatikánban őszentsége és 11. Károly román király nevében aláirt

Dj É L i ІІ. é r i .

...........

............

nemzetközi szerződésben Jutott egyelőre s remélhetőleg minél hosz> szabb Időre nyugvópontra. A rőmal egyezmény a Codex Juris Canonlcl 1520 és 1521 canonlainak szilárd alaplatra hetyezl a szervezetében lényegileg változat* lanul meghagyott Státust, melyet .Egyházmeqyei Tanácsnak* nevez el s amely egyfelől betölti az 1520 canonban Irt .Consillum administratlonls’ hatáskörét, másfelől elismeri róla az egyezmény, hogy az általa eddig kezelt vagyonra vonatkozólag megilleti az 1521 canon 2. §-ában Irt szélesebb hatáskör. Az egyezmény intearáns mellékletét képezi a magas szerződő felek által approbált új szervezeti szabályzat, mely lényegében meg* tartja az eddigi, mintegy 200 főnyi egyházmegyei közgyűlést s az ennek élén álló 24 tagú igazgatótanácsot. Mindezek a szervek kb. 7 t részben egyháziakból s */s részben világiakból állanak, élükön a püspökkel, kinek szigorúan a kánonjog szerinti hatáskörét ponto­ san körülbástyázza az egyezmény, de meghagyja mellette a régi világi elnököt Is, a már szerényebb „praeses lalcorum* elnevezéssel. Hogy ősi intézményünket a tervszerű, sorozatos támadások meg nem semmisítették, azt természetesen elsősorban az Apostoli Szentszéknek köszönhetjük, mely meglátta benne a katolikus akciónak bevált formáját s méltányolta az erdélyi világi hiveknek a múlt­ ban s különösen a püspök száműzetése Idején szerzett érdemelt is. Jelentős része volt azonban ebben annak a szívós kitartásnak és lelkes együttérzésnek Is, mellyel az erdélyi egyházmegye 400.000 hive egyemberként állt püspöke és vezetői mögé intézményei védelmére. Lehet, hogy új harcok várnak ránk, lehet, hogy talán más oldalról még súlyosabb megpróbáltatások zúdulnak fejünkre. Szeret­ ném azonban, ha mindenki megértené, Erdélyben is, Szlovenszkóban Is. Nolite timere, haszontalan verebeknél többet értek Ti s az Isteni Gondviselés csak azt engedi elpusztulni, aki önkezével megássa a maga sírját!

Népek, vigyázzatok l (Guerin Meschino, Milano.)

■п— —

■ ■■■■— ■■

|}j Й е І П. évi.

Lehet-е a nacionalizmus ö n c é l? ------- — — -------------------(Az Író előadása a pozsonyi Toldy Körben)

P o r u b s z k y G é s a d r.

Vallás, nem zet, k en yér I E zek a világtörténelem egym ás m ellé h elyezeti sínpárjai, m elyeken a z É lei dü b örgő vonatja jár. E gyik se pótolhatja a másikat. A z első kettő: vallás és nem zet — bennünk él, a kenyeret p ed ig minden nap sürgeti a z éhes gyom or. A gyo m o r m ég nem nem zet és a kenyér nem vallás. A vallás és a nem zeti é rzés Istentől belénk ójfo íí értékek, „id e a innáták", am elyeket ha ki is akar ölni valak i önm agá­ ból, tudat alatt akkor is tovább élnek. Kant Emmánuel a „Tiszta ész k ritikájáéban azt irja, h o gy két bám ulatos d olo g v a n : „a csillagos é g fölöttem és a m orális törvény bennem", A haladás és a radikalizm us n evéb en se lehet a vallást és a nem zeti érzést a „h oln ap osok “ -íól felfrissített term észettudo­ m ányos világszem lélet hangzatos frázisaival pótolni. A h o g y nem lehet például a szivet se kihelyeífesiíeni a tüdővel, mert előálln a a z abszurdum : a két íüdejü em ber s z ív n é lk ü l. Előadásom nem ak ar s zá ra z történelem — bölcselet lenni, csak szerén y tisztázása annak a sok ferd e és elfogult felfo­ gásnak, am ely a nacionalizmussal, tehát a nem zeti irányzattal szem ben fennáll. Felelni akarok azoknak, akik a naciona­ lizmust gúnyos m osollyal elintézik s mint lejáratott „h a za fia s" id eológ iá t a lomtárba küldik. Felelni akarok azoknak, akik a nacionalizmustól, — jelesen a politikai nacionalizmustól a v a l­ lást és a keresztény világn ézet tisztaságát fé ltik ; de feleln i akarok azoknak is, akik a nacionalizm us h elyéb e a z interna­ cionalizmust és a m arxista világn ézetet ültetik és végül, — h o gy adós ne m aradjak, — választ akarok adni előadásom c ím é re : lehet-e a nacionalizm us öncél ? I. M i a n e m z e t, n á c i ó ? A z em beriségnek szárm azásra, erkölcsre és n yelvre n é zv e összetartozó részét nem zetnek nevezzük. Tiszta nemzet, ahol a z eredet, erkölcs és a nyelv k ö zö s és azon os volna, k evés van. A „szent szövetség* idején a bécsi kongresszus alkalm ával csak két európai állam S p a ­ n yolo rszá g és Portu gália azo k a z országok , am elyekben a nem zetiség teljesen azon os a z állammal. Változás jelentősebb form ában azóta sem történt. A nagy nem zeteknél (angol, o la sz) e g y ugyan a nyelv és a kulíura is, de fajra, eredetre e g y sem tiszta és vegyüleílen. E zen a z alapon — írja M arczali Henrik — m egközelíthetjük a nem zetiség (nem zet) fogalm át m odern értelemben. Faj, nyelv, vallás, k özö síöríén ef mind hozzájáruln ak e fogalom hoz, de sem magukban, sem együtt nem alkotják. A protestáns elszászi német, v a g y a corsicai ola sz ép o ly od a­ a d ó h ive lett a francia nem zeti eszmének, mint a berlini hugen ofía refugíé a németnek. A nem zetiség tehát m in d e n

üj Élei II. évi.

тшштшшяттяшшшштшшттшшштштттшттяттшвштяят

e g y e s akaratának, érzületének a k ifejezése. A zo k a t is akiket nem köt ö s s ze a k ö zö s múlt hagyom ánya, összekötheti és ö s s ze is fűzi a k ö z ö s jö v ő rem énye. (V ilágtörténelem XI. k. N em zetiség és nyelv.) A nemzet, nem zetiség, törzs, k ö zs é g régib b a z o rs zá g n á l és a z államnál. A létért v a ló küzdelem ben m egy v é g b e a z erőseb b ek ;kiválása, a gyön géb b ek felszívása, v a g y kiirtása. M á r a .nemzet és a nem zetiség ered ete is arra tanít, h o g y nem a nem zet és a nem zetiség van a z államért, hanem a z álíam, a z orszá g van a nem zetért és a nem zetiségért. N em zet és nem zetiség m indig volt, m égis a kim ondott nacionalizm us kezd ete egyb e-esik a n a p o leon i háborúk k e z ­ detével,’ tehát a X V IIL 's zá za d v é g é v e l. A francia forradalom , m ely eleinte a z em beriség felszabadítását és testvériségét írta zászlajára, a „n a gy n em zet" nyom asztó katonai és politikai túlsúlyához és így. folyton m egujuló háború khoz vezetett. A francia m ellett a többi nem zet is m eg ak arja tartani jogát, függetlenségét és íg y nem á v ilá g p o lg á rs á g k ivívása, haném a z e g y e s állam ok n e m z e t is é g é n e k kifejtése vált a k ö v e tk e z ő fejlőd és legszü kségeseb b tén yezőjévé. Fichfe János, a b ö lcselő és szón ok m egelőzi Hitlert és a n ap oleon i háború hatása alatt építi ki 1800. évben P o ro s zo rs zá g ra g o n d o lv a a „nem zeti állam " körvonalait. M ialatt Berlint m ég m eg s zá llv a tartották a franciák, mondta e l Fichfe a z akadém ián nagy, m üveit k ö zö n ­ ség előtt beszéd eit a német nem zethez, a nem zeti s zellem és erkölcs felébresztésén ek mai napig utói nem ért mintaképeit. (R eden an die déufsche N afion 1808.) íg y születik m eg a pangerm anizm us eszm éje. Arndf, a német szab ad ságh arc költője, arra a kérdésre, h o gy mi a német hazája, e ls o ro lja a z e g y e s német tartományokat és h ozzáteszi, h o g y a német h a za a d d ig terjed, am eddig a német s zó h a n g zik : „W a s isi des Deufschen V aterlan d ? S o w eit d ie deufsche Zunge klingf." M időn a z 1847-iki p o ro s z orszá g gy ű lésen s z ó b a jött- a N ap oleon elleni nem zeti küzdelem , a lib erálisok annak okául a szab ad ság szereíeíét és a z alkotm ány óhajtását je lö lté k meg. Erre a z ifjú Bism arck — Schönhausen Ottó rö v id en azt v á la s z o lta : „H át nem e lé g ok volt á szabadságh arcra, h o g y országunkban id egen ek parancsoljanak ?* Ily élesen állította szem b e a nem zetiségi eszm e leghatalm asabb k épviselője, Bismarck, első szerep lése alkalm ával a nacionalista gon d olatot a k o r más uralkodó 'eszm éivel. Egyúttal ki is em eli a n em ze­ tiségi eszm e lege ls ő k ö v e te lé s é i: a nem zeti ön ren d elk ezés jogát, a külföldi uralom megszüntetését, e g y s z ó v a l a fü gget­ le n s é g e t A nem zeti öntudat felébredése, a nacionalizm us e lő r e ­ törésé tart a világháború végéig. A pánszlávizm us k épviselője, a cári O ro s zo rs zá g b elép ugyan a z infem acionáléba, d e h e­ ly é b e új szlá v á lla m o k : Len gyelország, C seh szlovákia, J u go­ szlávia, kelnek életre a nacionalizmus jegyéb en . T e h á t: „P a n fa rei", — minden körm ozgásban van, mint a jó g ö r ö g Dem okrifos mondta.

Ép a nacionalizm us hatása alatt mondták ki a világh á­ borút k övető b ék eszerződ ések , h o gy minden nem zetnek jo g a van tradícióit m egőrizni, nem zeti kultúráját kifejleszteni, e g y ­ s z ó v a l: nem zeti életet élni és azt fenntartani. III. N ap óleon tól m aradt a híres mondás, h o gy „M inden nem zetnek m egvan a jo g a arra, h ogy külön állam ot alkosson." E z a jo g azonban nem jelent szükségességet. G yakorlati p éldával é l v e : valakinek jo g a lehet h ázasságot kötni, d e e z nem m indig szü kséges és kívánatos. — H ázasságra csak a z lépjen, aki tudja feleségét és leen d ő családját eltartani. Ö nálló állam i életet is csak a z a nem zetiség kezdjen, am elyik a b e­ kebelezett népeket és p olgárokat el tudja tartani, tud azoknak szellem i, kulturális és m egélhetési e s zk ö ze irő l gondoskodni. A z állam alkotáshoz nem csak fegyver, v a g y szerencsés v élet­ len kell, hanem ahhoz, ha prosperálni akar, más feltételek is kellenek. Ilye n e k : a nyelvi, vallási és történelm i k özösségen kivűl a fö ld ra jzi fek vés a gazdasági, ipari és kereskedelm i egym ásra utaltság, azonkívül a kulturáris és nem zeti kiegyensülyozodottság. Tipikus p élda erre a volt O sztrák—M a g ya r monarchia. A császár és apostoli király jo g a ra alatt volt v a g y tizenkét nem zetiség. K ö z ö s fronttá tett minket régen a török Veszedelem , a kát. egy h á z dom ináló helyzete, a Duna-medencének g a zd a s á g i adottsága és annak a kényelm es elgondolása, h o gy ig y együtt mi is „nagyhatalm ak" vagyunk. Ilyen k e d v e z ő feltételek mellett is m ilyen kockázatos m ozaik-szerű nem zeti­ ségek b ől állam ot fölállítani, megmutatta a világháború v é g e : a H absburgok 400 é v e s uralmát darabokra tépte a naciona­ lizmus feltörő szellem e. Beteljesedett a monarchián és betel­ jesül minden hasonló vállalk ozáson a világtörténelem ben a z eg y s ze ri szerencsés, de buta em ber esete. A z e gy szeri em ber hét vereb et fogott e g y s ze rre kalapjával. N a gy on megörült neki, körüljárta a kalapot és élv ezte a befogott zsákm ány ijedt szárnyacsapdosásáf. D e v é g re fázott a feje és m eg akarta nézni a zsákm ányt is. Felem elte a kalapot a földről. V esztére 1 A hét veréb héffelé repült és neki csak a p o ro s kalap és a tapasztalat m aradt so vá n y vigasztalásul. — Varázs-kalapnak k ell lenni annak, am ely alatt a vereb ek mind e g y fo r m á n énekelnek I „ M e r i a nem zetiség a z állam fenntartó tényezői közt a legfontosabb ugyan, ott azonban, ahol a z állam nem a nem ­ zetiség szabad kifejtésén, hanem éppen annak elnyom ásán alapul, ahol tehát a nem zetiség új állam -alkotásban találhat csak ig a z i hazát, a nem zetiség eszm éje nem épií, hanem szétfeszíti a történeti alkotásokat." (M arczali i. m.) A nacionalista irányzattól nem kell mindjárt a világb ék éí félteni, mert a legnem zeübb állam ok k özt is maradnak m ég ö sszek ötő k a p c s o k : vallás, irodalom , művészet, a technika vívm ányai, am elyek v é g s ő elem ezésben a z em beriség k ö z ­ kincsei. A nem zeti különállás m ég nem jelent hadiállapofot. A keresztes háborúkban és a török veszed elem idején a z európai nem zetek egymás mellett küzdöttek a kereszt d iad aláért

Í j Ö e f П. évi. A nem zeti tradíciók lekicsinylése m ég nem jelent haladást*

H a a .holnap" felé is rohanunk, de a „múlt" és a „ma* gránitkövein kell előbb lábunkaf megfeszítenünk, hogy a lendületben talajt ne veszítsünk 1 A békés fejlőd és és a humanizmus nem ellentétje, a nacionalizmusnak. É lő p éld a erre a k öztársaság elnöke A cseh szlovák k öztársaság nem M asaryk G. Tamásnak, a humanista tanárnak, hanem a z s e ­ niális nacionalista szívós és kitartó munkájának a müve. II. Ellentétben van-e a nacionalizm us a keresztén y v ilá g ­ nézettel, a z evangélium i szellem m el, Krisztus tanításával és első sorban egyetem es jellegén él fo g v a a katolikus e g y h á zza l ? A z e gyh á z hivatása és c élja : minden em ber lelki ü d v e ; h o ­ gyan egyezteth ető e z ö ssze a nacionalizmussal, am ely in d iv i­ duális katagoriákba osztja a z e m b e risé g e t? N em kell-e a z egyháznak term észeténél fo g v a antinacionalistának lennie ? Nem 1 M ert a katolikus e gyh á z nem ism er ugyan nemzeti egyházat, sőt annak idején a gallikán nem zeti egyh á zat elítélte, de el ismer nemzeteket és ezen nem zetek g y e r ­ m ekeit egyform a szeretettel ölelte és öleU keblére. A katolikus egyh á z katolikus vagyis egyetemes, u n iverzális v a g y is min­ denkihez szóló, — de nem antinacionalista 1 H a lehet m agam igy k ifejezn i: „supernacionális" nem zeífelefíi, nem zetek felett álló, aki mint gyerm ekeinek k özös éd es anyja, fölöttünk ő r ­ ködik és értünk im ádkozik. XV. Benedek, a nagy béke-pápa a világháború véres khaosza felett nem csak a nem zetek szuverenitását ism eri el, de jósként elő re látván a jövőt, a z e g é s z v ilá g előtt kim ondja a z e gy h á z hivatalos álláspontját, h o gy „ a z o rs zá g o k e lv e s z ­ hetnek, de a nem zetek akkor is halhatatlanok I* A nacionalizm us és a vallási vilá g n ézet k özött csak akkor lehet ellentét, ha a nacionalizm us eltér a valláserk ölcsi alaptól és a z egyetem es em beri érdekeket m ellő zi vagy azok ellen vét. Tehát fölö sleges szőrszálh asogaíás a felett vitatkozni, h ogy mi v a g yo k é n : katolikus-e, va g y m a gy a r ? Keresztény-e, zsid ó vallású-e, v a g y szlovák, cseh, ném et stb. ? Nem az a

fontos, hogy a nemzetiségem első-e, vagy a vallásom , hanem az a fontos, hogy teljesítsem kötelességemet vallásom szerint, mint hívő és teljesítsem kötelessé­ gemet nemzetiségem szerint, mint polgár 1 Krisztus Jeruzsálem pusztulására g o n d o lv a m egsirafja a szent várost. Tehát messiási küldetése dacára sem tagad ja m eg nem zetiségét és hazáját. A mély vallásosságú II. R á k ó c zi Ferenc nem fépelődik a fölött, h ogy ő katolikus-e inkább, v a g y m agyar, hanem egyform án küzd különböző nem ze­ t is é g ű hadak élén: „ P r o D eo ef libertate." „Istenért és a szabadságért 1“ A z egri nők nem kíváncsiságból v a g y ön gy il­ kossági szándékból állottak a z egri v á r fok ára és öntötték a szurkot a várfa lra felkúszó törökökre, hanem azért, m ert egyform án voltak keresztények és egyform án m agyarok. D e h ogy a jelen b e térjünk, nem egyezteti-e jó l ö ssze

Srám ek preláíus katolikus világn ézetéi a cseh nacionalizm us­ sal T S eip el néhai osztrák kancellár, aki a bécsi egyetem en tanárom volt a m orálíheológiából, nem maradt-e m eg haláláig jó papnak és jó osztrák hazafinak ? Sőt a z infláció idején Ausztria m egm eníője ? 1 V agy nem a keresztény és a nacio­ nalista gondolat forrasztotta-e egylelk ű vé O la szo rszá g o t Mus­ solini é g is ze alatt ? III. A nacionalizm us és a vallás nem ellentétes fogalm ak. A nacionalizm us ig a zi ellentétje: a nem zetköziség, a z internaci­ onalizm us. J elsza va : Ubi benne, ibi pátria 1 Ah ol jó a sorom, ott a hazám 1 A z internacionáléban a munkásnak nincs hazája 1 A föld rajzi határok nem számítanak, mert nem lehet hazája annak, akinek nincs otthona. E gy testvér v a n : a v ilá g p ro le tá r; e g y haza van a k e n y é r i E gy Isten v a n : a Munka és mi a „M unka Istenének* vagyunk a fiai. E gy vallás van a v ilá g ­ forradalom és a kollektivizm us. E z a z iníem acionálénak a Crédója. E lőadásom keretét túllépném, ha m indezekre részletes feleletet akarnék adni. Csak annyit je g y ze k meg, h o g y a mun­ kásság helyzete a z utolsó évtized alatt állandóan ro ssza b b o ­ dott, de ugyanakkor rosszabbodott a z ú gyn evezett kapitaliz­ musnak is a helyzete. A munkásság jelen sanyarú helyzetét nem a nacionalizm us és direkte nem a kapitalizmus, hanem a z utolsó idők történeti esem ényei idézték elő. A XVIII. szá za d m ásodik felétől, a z a n go l iparforradalom idejétől „a n agy ipar g ő zg é p e k e n és a z e g y é b gép ek en m egterem tette azok at a z e szk ö zö k et am elyekkel a z ipari termelést rö v id id ő alatt és k e vé s k öltséggel a végtelen ség ig lehet fokozni. Ennek k övet­ k ezm én ye a z volt, h o gy a termelt árukat nem tudták eladni és kereskedelm i válság következett be.- S zóról-szóra idézem ezt E ngels Frigyesnek „ A kommunizmus a la p e lv e i" c. 1847 'ben írt munkájából. A gyárip ar tehát leépítette a kis ip aros osztályt. A ztán jött a világháború a társadalm i leszegén yed éssel és a z álla m a d ósá gok k a l; a békeszerződ ések , m elyek nemcsak ha­ tárokat, hanem ga zd a s á g i egységek et is felbontottak; a vám ­ háborúk, a gazd asági versen y és túltermelés ; a gépkultúra a földmunkás rovására a m ezőgazd aságb an ; a földbirfokreform , am ely a kereset lehetőségétől fosztotta m eg sok helyen a munkást. M ind egym ásra rohanó, üíem szerü esem ények ezek, m elyeknek súlyát nem csak a proleíáriáíus, hanem a z e l a d ó ­ s o d o t t társadalm i k özéposztály, a «b u rzsoá zián a k " tartott p olgársá g is kínosan érzi. Ebben a siralmas g a zd a sá g i válságban ha hallom a z infem acionálé énekét: „T estvér á templom és a g y á r i* — felszakad lelkem ből a sóh aj: s a jn o s , n e m f e s f v é r a t e m ­ p lo m é s a g y á r , d e b á r f e s f v é r v o ln a , h o g y a z e g y ik , a te m p lo m , a d h a tn a le lk e t a tű r é s h e z ; a m á s ik , a g y á r , a d h a tn a k e n y e r e t a m e g é lh e t é s h e z ! 1 1 Annak a munkásnak, akinek van keresztény hite és nem­

zeti hitvallása, van hazája is és k ö z ö s k en yere m unkaadó­ já v a l le g y e n is h a zája 1 G on doskodjék errő l egy részt m a ga a z állam, m ásrészt a munkás is, azáltal, h o gy m egértéssel k a p ­ csolódik b ele a p olgári és nem zeti életbe. — A k o lle k tiv izm u s : vallás, nem zeti é rz é s és m agántulajdon nélkül ra b szo lg a sá g. A kollektivizm usban m indenki a z állam k on ven ciós b é re s e lesz. A k i valaki volt, senki lesz. A k i senki volt, újra csak senki marad. ím e a szo v je íe gy e n lő sé g 1 Nekünk mindnyájunknak azon k e ll dolgoznunk, h o g y ne a cseka-bérestársadalm a legyünk, hanem olyan g a zd a s á g i h elyzetet teremtsünk, h o gy a z utolsó b éresnek is úri sorsa legy en 1 A kommunista kiáltványban M arx és E ngels a nem zeti érzést és a vallást nagyon rövid en intézik el. A z e g y ik m e g ­ s z ű n ik , a másik k ih a l. H a m egszűnik, a társadalm i o sztá lyo k közt a külömbség, a nem zetiségi választó falak is eltűnnek és velük együtt m egszűnik a nacionalizmus. A g a zd a s á g i jólét és biztonsági é rzés p ed ig ki fogja halasztani a vallásokat. Egyiket se látjuk! A nacionalizm us is, a vallás is minden szo v je fferro r ellen ére tovább él. A katakom bák k eresztén y­ s é g e se halt ki a 300 é v e s ü ldözés id e je alatt. A történelm i materializmus világszem lélete szám ításából kifelejtette, h o g y vannak nem an yagb ól v a ló ethikai értékek is, mint a vallás és nemzet, m elyek a z an yag fölött örök k é élnek. Cafhrein é v ­ tized ek kel ezelőtt m egírta m ár „E rkölcsbölcselef"-ében, h o g y „m inden országban, v a g y lega láb b minden m üveit ors zá g b a n a nem zetközi szocializm us a z erős nem zeti érzésen hajótörést fo g szenvedni." M i buktatta m eg M a g ya ro rs zá g o n a kommunizmust, a tanácsköztársaságot ? A m agyar p arasztgazd a osztály, nem a z urak 1 A m agyar p arasztgazd a nem akart lem ondani a v ö rö s iníem acion álé k edvéért három ősi k in csérő l: a vallásról, a m agántulajdonról és a m agyar nem zeti öntudatról. E zé k e f örökölte, d e m eg is védte 1 IV. A nacionalizmusnak is lehetnek túlzásai. Ilven a s o v i ­ n iz m u s , a túlzott hazafiság, másként nem zeti türelmetlenség. Amint a vallási türelm etlenség vét a szeretet ellen, m ert egoista, épúgy vét a sovinizm us is, m ert elnyom ni ig y e k s zik m ások jogait. M ár p edig e g y nem zet se élheti ki faji öntu­ datát, nem zeti kitérjeszkedéséf m ás nemzet, v a g y n em zetiség rovására o ly formán, h o gy más nem zetiségű tagjait állam ának keretében másod-, v a g y harm adosztályú p olgá rok k á d e g ra ­ dálja. M ert a soviniszta állam ban a nem zetiségi erő k nem cenfripefális erők többé, hanem átalakulnak centrifugális erők k é és ezek m egállás nélkül indulnak m eg a z elszak ad ás útján. A helyes nacionalista irányzatnak is a ré g i, m ás irány­ ban nagyon is elkopfaíoff elven kell fe lé p ü ln ie : „le b en und leb en lassen Г A másik uj és eredeti form ája a nacionalizm us eltorzu ­ lásának a n e m z e t i s z o c ia liz m u s v a g y h it le r iz m u s . A hit-

lerizm us a sovinizm usnak t ú lz ó fo k a . A hitlerizmus a z állam i m indenhatóság isfeniíése, é rív e itt azt a német államot, am elyik egyen lő a H itler párttal. A hitleri állam, a nem zeti szocialisták b á lv á n y a : f a j i á lla m . „Faji. dogm ája a z északi v a g y germ án faj isfeniíése. A germ án faj a hitlerizm us s z e ­ rint a z a z egyetlen és közp on ti érfék am ely alá a többi őszs ze s tartozik. Egyedül ő követelhet m agának jogokat, egyed ü l a z ő em lékneve lehet az, h o gy „ e m b e r i" ; a többiek, o d e é rív e a k özép fen geri fajokaf is, nem mások, mini alacson yabb rendű em berek." (Katolikus le lk ip á s z to r: A hiílerizm us világnézete, 1932. évf. 10. sz. A hiílerizmus m ár nem egyszerű nem zeíí irányzat, ha­ nem fajimádás. V ilágnézete an íibolsevisfa ugyan, d e antisze­ mita és antikaíolikus is egyúffal. A hiílerizm us v ilá g n ézeíén ek 'k riíik á já h o z nacionalisía és vallási szem poníból sok s zó fér. M égis b izon yos fok ig érthetői N ém etország 60 m illiónyi n ép ével a világháborúban elbukott. G azd asági krízis, nyom or, elszegényedés, a kommunizmus m egizm osodása, a szociáldem okrácia szin íelen ségé és k ifelé v a ló m egalkuvása, a leíh argia és rém ényíelenség, a kettős in íern acion álé: mind elősegítő okok voltak arra, h ogy a z egyébként is g ő g ö s és büszke német faji H iíler feléb ressze d elejes álm ából és mint e g y k o r Kossuth Lajos a bécsi kamarillának, úgy ő is m egüzenje a világháború bíráinak, „h o gy ezt a nemzetet nem lehet kiirtani a z élő nem zetek soráb ól Г M i tudjuk, hogy mi a furanizmús és mi a „C saba útja", hát ak k or mért ne lehetne Hitlernek erőt m eríffeíni a N ibelungok szelíd m iíhoszából és W ofan pogány-isfen álom képéből, m ikor a z Elet sikolyát akarja belekiálíani csupán a rem ényíelenség khaoszába ? 1 Lehet-e a nazionalizm us öncél ? H iíler ném zeíi s zo c ia liz­ musának és a vad, fürelm eílen sovinizm usnak értelm ében a nacionalizmus va lób a n öncél, mert c s a k önm agáérí van, c s a k önm agáérí é l : va gyis a b s z o lú t e g o iz m u s ; — Az. i g a z i nacionalizmusnak azonban ön célja nincsen, csak v é g c é lja v a n és e z a v é g c é l: a nem zeíi élei szab ad sága 1 Újságokban, politikai vezérférfiak nyilatkozataiban több­ s zö r találkoztam e z z e l a k iíé íe lle l: „nem zeti öncélúság." El­ tűnődtem rajfa. és azo n is, h o gy akiktől e ze k a kijelentések szárm aznak, átgondolták-e a n e m z e t i ö n c é lú s á q fogalm át ? M ert amint a tőke öneélúsága im m orális dolog, épúgy im m o­ rális a nem zeti öncéíúság is. A tőke öneélúsága és a nem­ zett öncélúság egyform án m ások kárára van és e le v e k izárja a felebaráfi szeretet tö rv é n y é t: szeresd felebarátodat úgy, mint íenm ágadaf 1 Ideális éríelem ben ö n c é l c s a k e g y v a n : a z Is t e n 1

»Nincs senkinek oly elvi álláspontja, mely jobban kötelezne harcra a kapitalizmus éllen, mint a kereszténység.« ( PROHÁSZKA OTTOKÁR .)

í j Й e l П. évi. Lelkek krízise. ----- — — — —- — — (Glosszák egy előadásból.)

B a lla B o ris z .

A XIX. század polgári fntellektualfzmusának tudományos és pozitivista szelleméi olyannak ismerjük, mint amelyik nem Igen szeret és nem igen szokott elszakadni egy úgynevezett valóságszerrlélettől j kutatási területe, vitaanyaga, küzdelmei és céljai az úgynevezett realitások határain belül mozognak és ami — az 6 ítélete szerint persze — túl van azoti, legfeljebb tüneti jelenségekként vonják figyel» mét magukra. lyenek a vallás*élmény is, a halhatatlanság hitének kérdése és egy személyes Istenelképzelésnek időnként vissaférő ténye, vagy mint sokan szellemesen szeretik megjegyezni: kisértetjárása. Mindezt eny megismerendő, egy objektív valóság nyűgös adalékai­ nak, illegális és sokszor gyanús mellékproduktumainak tartják. Nem egyebek ezek a képzetek — szokták mondani, — mint az emberi társadalom egyes primitív fejlődési stádiumainak élménymaradványai, amelyeket a tiszta ész, a tiszta ismeret még nem világított kellően át nem analizált vagy magyarázott szét eléggé. Nem komoly vitára valók, rokonai holmi érdekes tabu- és totem-komplexumoknak s a bennünk rekedt régi történelmi korszakok még kiszellőzetlen altudatkamráiból szivárognak elő. Nem egyebek, mint használhatatlan absztrakciók világába való spekulációk, ahol a premisszáknak ritkán van köze a valósághoz és rendszerint lírikus párákká szoktak fosztani, amint a kritika sugarait feléjük fordítjuk. És sokan érzik úgy, hogy ma, az új világ kapuján, gyanús lirai szellők suhannak be, olyan kétes illatokkal, mint a hit, a vallás s a transcendentálls dolgok kérdése. En a múlt századvég polgári intellektualízmusának és pozitív idealizmusának ezt a határtalan öntudatát — sokszor még ma Is csodálom. Ma, amikor az uj generáció elit*csapatának egyik nagy s állandóan növekvő része már nem is tartja veszélyes, sőt egyál­ talán kombattáns értékű ellenfélnek a XIX. századnak ezt a szellemi - monopol — zsarnokát.

A légi világ már visszáhozhatailan . . . Ez a nemréqen még monopolisztikusan uralkodó, tündöklő és egy zavartalan fejlődés reményével magát végérvényesen minden Intelligens ember leikébe bekvártélyoznl akaró szellem, mondhatni: már csak gyöngülő reflexmozdulataiban él. Fuldoklik egy olyan szemünk élőit áradó, zajló, folyton csak emelkedő magzatvízben, amely a maholnap megszületendő, tökéletesen üftipusú világiélek magzatát ringatja és növeszti ellenállhatatlanul. Az új életforma még nem született meg, e pillanatban még mfthikus ködök állmodnak körülötte és rajiunk. De minden köd és minden mithosz, igy a jelen­ legi is, elsőrendű talaja a drámáknak, a sorozatos félrecsúszásoknak, a társadalmi hajókatasztrófáknak. A mai társadalmi struktúrák, esz­ mék, irányvonalak és lelkiállapotok viharos, szinte már kibírhatatlan c!air*obscurjének egy ismérve azonban már van. Úgy a mi kérész• ténynek mondott polgári életformánk: ez a feudalizmus talajából kicsirázott és a mai napig egy álkeresztény és ál> idillikus lakájéletet folytató profit-humanizmus 5 mint a polgári liberalizmus spekulatív tagadása, öncélú rohasztő kritikai negatívumai kétségtelenül el fognak tűnni. Az uj világ kegyetlen magzatvize máris elnyelte féligmeddig

í j Élei П. évi. s ha a születés ts megtörtént, ügy pl. egy olyanfajta tanulmánynak, mint ez a jelenlegi, rövid idő alatt, szinte csak kódex»értelme, muze­ ális Illata lesz. Az ál-hitek, áUídillek és ál-érzelmek épugy, mint a nagyképű, nevetségesen egyoldalú, primitiv ész« elvű ség és pozitiviz­ mus: nemsokára igazán csak komikusán fognak hatni. Itt természe­ tesen évek, de még évtizedek Is, pillanatoknak számítanak — bár valahogyan úgy érzem: az évtizedekkel nem szabad ma már nagyon dobálózni. Az az általános, bizonytalan sötétség, amelyben most egyelőre primar, emberi ösztönök kavarognak, barbár, megvadult és bőven omló energiák (ne nézzük csak a hltlerlzmust, fascízmust, bolsevizmust, elég, ha egy tlzenhatéves ifjúmunkás, wanderbursch, filmre vágyó polgári jampecutód vagy newyorkí rah*rah=boy lelkének titkos reteszeibe pillantunk), ezek a mondom, primar emberi ösztönerők most borotválják le a föld színéről a régi képzeteket. Az úgy­ nevezett gazdasági krízis csak kozmikus velejárója. Emlékezzünk az első és második századnak római birodalmi nagy gazdasági föld­ rengéseire, amely épolyan kozmikus velejárói, függvényei voltak egy nagy kor»fordulónak. Az elszabadult, primar erők uralma ez, amely szétmállaszt és leboroivál mindent. De dulásában, társadalmi, eszmei, értékelési és szociális robbantásaiban már öntudatlanul forgatja maga alatt és maga körül a főidet j megforgatja, fellazítja a régi lelkialkat-rögöket, robbant, puhít és a gémberedett rétegekbe tűr — röviden: szántja az űj világ alá a talajt. Az elszabadult és össze­ gabalyodott erők, amelyek olyan Idegnyomás alatt, olyan szenve» désben és egy már felháborítóan kínos krízis» pszihozlsban tartanak bennünket, most keresik maguknak az uj szintézist, az új urat, aki megnyergeli őket, a rendszert,az űj ideát,, amelynek átfogóbb, a természeti összefüggésekhez közelebbállóbb értelme lesz s amely megint szintétikus szolgálatba tudja vonni a most divergáló, romboló, autarkikus, frissülni akaró erőket. Lehetnek fázisok, amelyek egyelőre még brutálisabban száműzik az emberi sorsnak és a világ­ nak transcendens értelmét és lehetnék emberek, akik ezeket a fázi­ sokat már egy végleges berendezkedésnek, egy befejezett szociális és etikai rendszernek fogják hinni, pedig csak vajúdó átmenetről van szó, az űj embernek és a világiéleknek ujabb embrionális állomásáról. A stalingradt komzomolc-tag,a traktorokat gyártó, nagyállu, kicsi hátsó»agyu, csavar-lábu és kalapács«kezű ember, a bolsevikí reklám, — jelszó és megafon»visszhang nem tudja például, hogy végleges tipus marad, avagy csirát jelent»e csupán, egy készülő világképnek egyik komponensét. Valóban nem fontos, mit gondol és mit tud. De nekünk, akik nem a saját miliőnk, szimpátiánk, a saját életformánk és élettartamunk kis kávébögrélbz akarjuk szorítani a nagy történelmi összefüggések tengervizét) minekünk tudni kell, hogy igazán uj világot mindig: hit, mágia, mithosz és vallás teremtett. A régi erők kijátszottak potenciájukat, elfogytak elsorvadtak. Egy belső világléiek külső vetülete és formája minden kulturfázls. De a mienk, a mai világiélek már csak roncsokat, romokat, sosem akciókat, csak petyhüdt reakciókat lök ki magából, mint a gyomor, amely készül felmondani szolgálatát. A — engedjék meg, hogy így fejezzem ki — polgári intellektualízmus korszakának szellemi libidója a nullához közeledik. A gép elhaló ütemben zakatol, kazánunkban

111

Íj Eleí П. évi.

іашвшшшашшшшшшшшшт— яшшшшшшвшш—шшашшш

nincs már gőz, hidegen és fáradtan kering ami van; a régi vonatot külső Intervenciókkal tologatják, nem a belső életereje viszi. Élet* formánk óriási ürességekről kong; a belső neki megfelelő lélek már elfutott alóla. A régi formákat éljük, de minden ösztönünkkel, sejtel* melnkkel, hisztérikus szorongásainkkal egy homályos, uj tudatban centralízálódunk már.

Egy uj elit Véremben hordom, épúgy, mint a gondolkodó emberek közül a legtöbben: az aufklarista ükapákat Voltairet és az enciklopédls* tákat, mint unoka nem vagyok mentes azoktól az öröklött bakté­ riumoktól, amelyet dédszüleim, a stendhali nagyszüleim, . a taine«i vagy darwirvi szüleim a multszázadvég, tudomány, választójog, telefon, Anatole Francé, Mme Curie és Reinhardt Imádó-gyermekes és egyveleg atmoszférából rám származtattak, mindez bennem és bennünk van; a relativitás és a pszichoanalízis atmoszférikus ned» vességével együtt, ami elkerülhetetlen. De volt egy ür a lelkűnkben, amit mások kávéházi disputákkal, lázadással és öngyilkossággal akartak és akarnak kitölteni, ml meghívtuk oda a kiegyenlítő Isteni elvet és ez az elv megkeresztelte az egész örökséget, amely finoman és láthatatlanul a mi vérünkben Is él. A megkeresztelt és hivő fiatal müveit lélek képezi azt az elitet, amely átmeneti a régi kultura értékeit az uj, megváltozott világba, mint ahogyan az egyház mentette át uj epochákba az antik műveltséget, Aquinól szent Tamás az aristotelesi lelkialkatot és gondolkodást. Ez a megkeresztelt, meglfjodott intellektualizmus, Maritalától — Muckermanéklg, Willa Cathertól— Chestertonig s az életnek újból központi értelmét, transcendens lényegét felkereső, abban megujhodó típus Dahlketől a Bergsontanítványokig, a hires Edger Dahlké .Lében áls Sym bor-jától az Eduard Hartmann utódokig a száz és százezer Y. O. C. szervezett munkásig, Brünningtől Piérre Lhande«tg és a bányákban dolgozó jezsuitákig, a nagy katolikus és spiritualista irodalmi reneszánsztól az angol és amerikai tömeg konverziókig — micsoda alkonya lön a hitetlenségnek, micsoda ut. Milyen liivótlanság ma a hitetlenség nívójáról beszélni. Ez a zárt, hangsúlyozom, elit, amely nemcsak intellektuálisan az, de lelkileg Is, ez az örök élcsapata, mélyértelmű összekötője, hívő közvetítője az elfáradt és a születő világok értékes részének, ez az uj.elit, a felfordult, roth adj püffedt XIX. század szellemiségében a dialektikus materializmus végkifejlődését, aztán csődjét s most haldoklását láítja. A kiagyalt rendszerek, az intellek­ tualizmus meddősége Íztelen laboratórium-leikével nem tud megter­ mékenyíteni egy uj kulturát, úgy mint ahogy a hit, a vallás, a mlthikus lélek öröm mágiája mindig, meg tudta tenni. A kriticlzmus pervez öncéíusága s a levegőben váló gyökértelen lebegése, az egész ujságkultura, paplr-tenger, ahol az eszme eltűnik a kópiák és hami­ sítványok vizözönében, ahol minden tézist azonnal ezer ellentézis semlegesít és elfásít s kritikai szavakkal közömbösít, az egész egy­ oldalúan intellekluális-materialista-pozltivlsta civilizáció halálán van, mert hajdan eszmék, de ma már csak rögeszmék és gőgös ész-előitéletek nem engedik, hogy továbbhaladjon és eközben az élet máris egy teljesebb,^életrevalóbb, szlntétikus és friss fázist •keres.

\ \ 2

■■ - - -

fj Éleí íl. évii A barbárok átmeneti uralma. . . A közvetlen prirrar erők már most je'entkeznek, hogy átvegyék a közvetett, a kiagyalt, spekulatív, már csak paptrosslkokon és nem az életslWaín továbbélő ,és továbbdisputáló, Iocsogő és a törvény» szerűségek mély értelmétől elszakadt világ fölött az uralmat. A mai, hivő uj elit látja az elszabadult erőket és ösztönöket, amelyek bar» bárok és gótok szellemeként, mindig megjelennek mint titkos Jeladások, mint nehéz szülési fájdalmak, mint a romok eltakaritől, a tele* vény uj felszántól s. egy uj mágikus kor előkészítői. De az egyol­ dalú racionalizmustól elszakadt és uj korba lépő, hivő elit éppúgy szereti és félti azt az emberi szabadságot, amely ma sokhelyütt bar­ bárok és méltatlanok bitorolnak, éppúgy félti, mint a haldokló pol­ gári liberalizmus rajongói siratják az ő szabadságukat. Valóban nem azt a kereszténységet szolgálja, amely léleknélküll, szemforgató for­ malizmusában, a hatalmasoknak, a világ zsarnoKl erőinek, a világ mindenkori uralnak és fejedelmeinek mindenkori lakája szeretett lenni. Ez a szellem épugy pusztulásra van Ítélve, mint körülötte az egész régi mentalitás, az egész ál» humanizmus, ál-liberalizmus. Ez a világ szinte már csak szavakat termelt, amelyek hosszú idők óta visszaéltek az eszmével, amelyet kifejeztek s amelynek szüzl értelmét elvették már régen. Ne azonosítsa senki az uj világ hívőit a sunyi, Intrikáló, a négykézláb hízelgő udvaronc keresztények, a kiélt lelkü­ letű, mindenkinél materialistább, hitetlenebb, nagyhasu, dörgő és kegyesbeszédü jozefinista típussal, vagy Dosztojevszkij modern nagy inkvlzitoralval. Az elanyagiasodott világ bűnei ők Is. Nincsen ellen­ szenvesebb az Isten végtelenségét és önmaga fejlődését kereső mű* veit lélek előtt, annál az ál-keresztény nyárspolgár típusnál, amely buta, nyers, faragatlan formalista, irigy, anyagias és rosszíndulatu, mint a bunkó, amelynek nála keresztformája lett. Ilyeneket keve­ sebbre becsülünk egy Idealista forradalmárnál, mert ez az ál-keresztény, ez a mindig csak: másokon ítélkező, minden hatalom előtt farkcsőválő, minden megálázottságon nagyokat tipró, Krisztust vég­ képpen kompromittáló, sörhabos, Dodó-főhadnagyos és bornlrt tekintetű, undorító keresztény, hamisítvány, egyedül azért, nevezi ma­ gát kereszténynek, jár templomba és figyel és denundál mindenkit sunyi pislogással, hogy példát mutathasson a legtisztább farizeus szellemből. Nekünk nem a strandfürdő kérdése az első, mint ezeknek, nem a cigarettázó lányok és a jókedvű fiatalság az ellenfelünk, nem azért valljuk magunkat keresztényeknek, hogy evvel mintegy a meg­ bízható állampolgár, a legális konstruktív társadalmi lénv alibijét kimutassuk. Az uj katolikus szellem, a pápától kezdve a ButtesauxCailles szociális hőséig, többre tartja Istent a hadvezéreknél és a miniszternél, remcsak a szájával, de ma már az élet minden attitűd­ jében Is. Az ál-keresztény messzebb áll tőlünk annál a hitetlennél, amelyik büszkén szenved az ő hitetlen, heroikus pesszimizmusában, az Ilyen öntudatlanul a jövőé, Istené és a mienk lehet, mert nemes anyag. A formává üresedett hit épugy összeomlik az ő típusaival, mint a végtelenség értelmétől, az Isteni rendfői és törvényszerűségtől elszakadt pozitivista materializmus. De mindkettő egymást szülte. A farizeus keresztény burzsoá és locsogó, hitetlen, gyökértelen, cinikus Intellektust egytestvérek voltak, ugyanannak a prostituált atmoszfé-

üj Élei II. évi. гДпак képződményei. Egymás függvényei ők s mindkettő a pusztulás sodrában van már. Az uj katolikus lélek ma azt m ondja: Avant que l‘état nous falsait citoyens, Dieu nous fit hommes. Mielőtt még az állam polgárai lettünk volna, Isten embereknek teremtett bennünket. Az uj jel Itt Is — a lényeg keresése. A hit lényeges értelmében való megfürdés, a formalizmus epochája után, a szajkó jelszavak, papiros* értelem, a minden fedezeUnélküli eszme-valuták kora után. Az egész folyamat, mely a renaisance és a humanizmus bű* bájos, megejtő illatával, az emberi gondolatnak, művészetnek virágbaborulásával kezdődött, túlnőtt a megengedett határon, mely földi akcióképességünket korlátozza, természetellenes lett, gőgbe és gyökérteienségbe aljasodott, dühöngő és elszabadult kritici::musa kiszá* ritotta a szerves élet misztérium forrását, amely táplálja titokzatos ereivel és élteti a kulturát, kirothasztotta szkepszisével és kilúgozta kritikájával az embert abból a természetes, örök törvényrendszerből, amely az összefüggések hierarchiáját egy el nem múló központba, Istenbe fűzik. A kiszakadt, gyökérnélkül lebegő ember most tanács­ talan helyzetében: prédája minden erőszaknak és Isténpőtléknak.

Egy nagy halottasház a jelen. Most gyáván bújik egy ilyen Isten-pótlék karámjába, az állam, az etatizmus, a paragrafus-erkölcs ostora alá. Nem gyermeke a vég­ telen Istennek, de lakája köszvényes, exhibicionista, hiú és hazudozó politikusoknak, gyomorbajos trösztfejedelmek és trezőr«pókoknak. A z uj típus tehát valóban nem sokra értékeli ezt a neuraszténiás, gyö » kértelen és természetellenes szabadság és ész-ideált, amely a végén : mindig a szabadságeszme ellenkezőjét s zü li: a rabszolgaságot és a falansztert. Ha pedig az egyént nézzük ma és viszonyát önmagával, úgy inkább a morgue felé fordítsuk tekintetünket, ott legalább olyan hullák feküsznek, amelyek nem marcangolják magukat. Hisztériás komplexumok seregét, jellemgyöngeségét, szétrohasztott Idegeket, püffedt csömört, kiégett, véntelenül szerencsétlen lényeket szemlélgetünk: a polgári intellektualizmus bűnhődő, önmagukat szétanallzáió utódait és korcsait, amint a kávéházak nagy ablakai mögött, sápadtan, hüllőszerű lények módjára pislognak ki egy barbár, tra­ gikus korba, mely tátott szájjal közeledik feléjük és be fogja kapni őket, mint a legyeket. Szellemük már egy körúti büfféhez hasonlít, a feldolgozott és megunt készáruk tömegével, melyet már mindenki végigfogdosott. Végtelenül szerencsétlenek vagyunk ma s nem a krízis szüli ezt, de mi magunk szültük és szüljük a krízist. A szen­ vedés kiegyenlítő értelme nélkül élünk és erre is kellene gondolni már egyszer. A z egészre, a lényeges, a centrális okra. A z uj íntellektuel, épugy mint a régi, az örök szellemi ember, Plató Phaidonja óta mindig a központi okát kutatta a szenvedés értelmének. Oly egy­ szerű lecz felfedezni, ha megint a hallhatatlanság elvének erői táp­ lálnak majd, hogy nem a parciális, a részleges materiális erők, okok és intézmények folytonos váltogatásával, ide-oda csoportosításával, taktikázásával, egymás ellen való felvonultatásával menthetjük meg magunkat és a világot, hanem magának az egész materiális életfor­ mába süllyedt világnak kiemelésével. A megvadult és egymásba gabalyodott materiális erőknek szublimálásával válthatjuk meg ma­ gunkat s ez Isten és a halhatatlanság hitének atmoszférája nélkül el

$í Élei

ti. p4 .

sem képzelhető, mintahogy saját magunknál fogva nem rángathatjuk magunkat a mocsárbői; egy fölöttünk állő elv és erő segítségével azonban tgen. Anyagot anyaggal megváltani nem lehet. A mai sze­ rencsétlen napről-napra él, fizetést meghagyások, csodálatos genfi eredményeink, a mustárgáz és a sárgakeresztes-gáz, grammonként harmincezer emberélet kiirtására, elég produktumai, végrehajtási perek és ujabb adók, borzalmas karácsonyi vllágcsőd* hangulat és szétrohasztott Idegek, megvadult soviniszta autarklák és Wllly Frltsch enyhetadó mosolv-lnjekcfója, nagyjaink kenetteljes kijelentései, fele­ sége behemottá nőtt ruha-ösztönei, vicsorgó és fenyegetve közeledő munkanélküli légiók dübörgése között, vagyonmentés! hisztériában, tökéletesen deslnformáltan a holnapi sorsa felől, társtalanúl, tanács* talanúl és gyökértelenül és várja — mint az áldozati birka — a világcsődöt. De elvégre mégis csak megkérdezhetné ez a szeren* csétlen ember, asztalra üthetne és felordltana : mindez miért ? Mit kapok érte, miért ez a siralomvölgy jelleg, ez az általános börtön­ atmoszféra, ez a folytonos, lassú és raffinált karóbahuzatás ? Mit válaszolhat az a szellem ilyenkor, amely Hertwlgfől Virchovlg, Plató­ tól Hackelig elfelejtette tudományos leleplező hisztériájában az élet és a szenvedés központi, transzcendens és kozmikus szellemi értelmét s csak a parciális, mérlegen mérhető, lefotografálható Igazságokat jelentette ki a világ számára igazság*fétiseknek s az utódok ebből a szellemből táplálkozva, most odajutottak, ahol ma vannak, nem lát­ ják a fától az erdőt, a füsttől a lángot s az anyagtól az Istent. A jövő világnak semmi szüksége nincs arra a műveltségre, amely csak csődbe hurcolta az egészet a részek kedvéért s amely a szenvedést is megfosztotta mély és termékenyítő értékétől. . .

Az amerikai

Reményi ]ó z se f.

A címből arra lehet következtetni, hogy egységes amerikai magyar életről van szó, bizonyos szociologiai elvekről, amelyeket kizárólag az amerikai magyar­ ságra lehet alkalmazni, bizonyos homogén szempontokról, amelyek elkerülhetet­ len összefüggésben vannak azzal a közel fél millió magyar ajkú bevándorlóval aki Magyarországból vagy az utódállamok területéről szakadt ki Amerikába. Akik romantikus szemüvegen át nézik az amerikai magyarság sorsát, azok valósággal nép-felségsértést látnak abban, hogyha valaki nem ért velük e g y e t; rendszerint érvnek azt hozzák fel, hogy az amerikai magyarság napi és heti lapjai, a külön­ böző egyházak, a betegsegélyző intézmények, a szórakozást szolgáló egyletek a valóság vetületei, s a valóság alatt az egységes szervezetű, ha egy-két kérdésben egymástól el is térő, amerikai magyarságot kell érteni. Felszínes szempontból az érzelgős romantikusoknak igazuk van. Tagadha­ tatlan, hogy bizonyos látható tünetekből és bizonyos megérzett láthatatlan tüne­ tekből arra lehet következtetni, hogy például a bridgeporti magyarság integrális része a clevelandi vagy a new-yorki magyarságnak s hogy ezekből a különböző kolonia-törmelékekből adódik össze az amerikai magyarság. Ha. teszem fel, a Bridgeporti Szövetség nevű betegsegélyző szervezetnek konvenciója van, ezen a konvención, akárhol tartsák is meg, feltétlenül megjelennek a westvirginiai és a connecticuti, a new-yorki és az ohioi delegátusok is. Volt idő, amikor az ilyen konvenció úgyszólván drámai lendületű gesztussal jelképezte az amerikai magyar-

-

115

Öj Élei П. évi. ság önálló életét az amerikai, ha úgy tetszik, yankee keretek- közepette. A lát­ hatatlan, de m egérze t tünetek közül pedig arra az intuitív hajlamra utalnék, amely a bevándorlók sorában, a hagyományok erejénél fogva, valami kapcsolatot fedez fel még abban az esetben is, hogyha sem gazdaságilag, sem társadalmilag nincs közük egymáshoz. Ez az a lelki mágnes, amely megszünteti a földrajzi s egyéb távolságokat. Ezzel szemben, ha reális elvek alapján közelitjük meg a kérdést, arra a következtetésre kell jutni, hogy az amerikai magyarság (s ebből a szem potból minden bevándorló töm eg) egysége egyrészt az idegenben hangsulyozottabb é le t­ ösztönből eredő illúzió összhangja, amelynek ereje az idők folyamán mindinkább csökken: másrészt meg kell állapítani, hogy a faji és nemzeti hagyományokból eredő közös kapocs tudata sokszor csak szentimentális jelentőségű, s nem olyan mély, hogy költői vagy művészi alkotásokban keresne enyhülést vagy diadalmas fölényt: A z amerikai magyarság megítélésében a legfontosabb tényező term észete­ sen a gazdasági szempont. Nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a tipikus bevándorló nem azért lépett az, amerikai Egyesült Államok partjára, mert eleve el volt ragadtatva Thömes Jefferson demokratikus eszm ekörétől vagy W alt.W hitman költészetétől, amely demokratikus, anélkül, hogy dem agóg elem ei volnának. Elszórtan akadunk az amerikai magyarok köréken olyanokra, akiket az amerikai politikai ideológia vagy hasonló erkölcsi felfogás birt a kivándorlásra. D e a tipi­ kus bevándorló pénzéhez volt, s pénzéhsége nem volt erkölcstelen, hanem a józan ész életösztöne, amely arra számított, hogy. a dollár országában m egszerzi azt, amire szülőhazája nem adott alkalmat. S az elmúlt ötven esztendő folyamán voltak időszakok az amerikai Egyesült Államok életében, amikor a dollár csak­ ugyan beváltotta Ígéretét a messziről érkezett bevándorlóval szemben is ; ölébe hullott, ha kemény, sokszor pokoli munkát követelt is a gyárakban, bányákban, farmokon. A háború alatt s a háborút követő évtizedben a dollár annyira a ked­ vében járt a bevándorlónak, hogy, Ford géphez juttatta, házat.vehetett,,ha faházat is, telefont, rádiót, gramofont szerzett, selyeminget vásárolt, s az asszony kis­ polgári gesztusokkal igyekezett elhantolni a múlt paraszt-emlékeit. Azt mondhat­ nám, hogy naiv, majdnem együgyű materializmus hálózta be a bevándorlók túl­ nyomó százalékát, s azért annál tragikusabb most a. sorsuk, mert kikényszeritett munkátlanságukban a legszomorúbb valóság a meterialisztikus elégedettség emlékének ize. Egyszerre a tudatára ébrednek annak, hogy semmi értelm e sincs amerikai életüknek dollár nélkül. Akik, magasabb lelki életet élnek, indokoltan arra hivatkoznak, hogy az elmúlt évtizedek folyamán nemcsak a dollár m egszerzésével, törődtek, hanem egyházakat s z e g e zte k meg, templomokat építettek, jótékonycélú mulatságokat rendeztek, betegsegélyző szervezeteknek vetették- meg az alapját, újságokra fizet­ tek elő, időről-időre az amerikai magyar színtársulatoknak, módot adtak arra, hogy tagjaik ne haljanak éhen, sőt volt idő, amikor nem sajnálták a három dol­ láros. belépődíjat csak azért, hogy Fedák Sárit vagy Király Ernőt meghallgathas­

116

sák. Ez a „magasabb lelki élet" nyilvánvalóan- tele van ellenmondásokkal. A z igazság m egköveteli annak a megállapítását, hogy gyakran nemes, sőt hősies tettekre, vezetett.; nem egyszer csodálatos, áldozatkészségről tettek bizonyságot azok az, egyszerű emberek, akikkel odahaza sem a földesur, sem a főszolgabíró nem törődött; az is tény, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül pénzt küldtek az .ó h a zá b a ' a nélkülözők részére ; tisztelet és becsület annak az erkölcsi tartalom­ nak, amely szint és. szépséget vitt érdekmentes életükbe. Ugyanakkor azonban, mert, kulturális szempontból fegyelmezetlenek voltak s fegyelm ezetlenek most is,

Uj É let П. évi. vajmi gyakran egészen fölösleges „szellem i* célokra herdálták el a pénzt, s haj­ landók voltak mindenféle sarlatánoknak bedülni. Sokan közülük üzletileg furfan­ gosak lettek, sokan azonban csak a két kezükkel tudták vagy tudják megkeresni kenyerüket s amikor látszólag alkalom adódott arra, hogy „kön n yen " pénzhez jussanak, áldozatai lettek a telekügynök-hiénáknak, a -részvénykalandoroknák, a mézes szavú szélhámosoknak. Ma nagyjában az a helyzet, hogy a paraszt beván­ dorlókból rekrutálódot amerikai magyarság túlnyomó része, akárcsak a cseh, szlovák, lengyel, orosz, stb., bevándorló tömegek túlnyomó része, bizony lethargiával nézi sorsát ; a múlt messze van, az összezsugorodott dollárok miatt visszavándorlás szempontjából szinte elérhetetlen távolságban, a je le n te d ig vigasztalan, reménytelen. S amellett számolni kell az Amerikában született gyerekekkel, akik­ nek jelentékeny százaléka nyelvben, érzésben, ambícióban elszakad a magyar múlttól, s ez a körülmény lényegesen kiélezi a lelkileg és nyelvileg sohasem asszimilálódott szülők sorsának tragikus deformációját. A szakképzett munkások esetében vagy pedig azoknak a parasztbeván­ dorlóknak esetében, akik szellemben is ipari munkások lettek s ez a metamor­ fózis esetleg marxi értelemben osztályöntudatot váltott ki belőlük, másfajta.problé­ mával állunk szemben. Pszichologiai viszonyuk siker és sikertelenség idején egyaránt annyiban különbözik a tipikusnak mondott, az öntudat .alatt feudális emlékeket hordó paraszbevándorlóétól, hogy az amerikai civilizációt a kapitaliz­ mus legjellemzőbb megnyilatkozásának tekintik; míg a parasztbevándorló ismé­ telten is a tudatára ébred annak, hogy a demokrácia emberi méltósággal ruházta fel, ha sokszor gyanús is ez az emberi méltóság, az osztályöntudatos -proletár vagy iparos a demokráciát kizárólag a kizsákmányolás erkölcsöt hazudó köntö­ sének tekinti, s ha nem sikerül gazdasági szempontból élete, erre úgynevezett racionális magyarázata van. A mai viszonyok mellett ez a tipus, ha munkátlan, hajlandó szoviet Oroszországra kacsintani, ha meg van munkája, esetleg háza, autója (ami elég gyakori eset még ma is) akkor elméletben szidja a kapitalizmust, a valóságban pedig élvezi azokat az előnyöket, amelyekhez mégis a kapitalizmus útján juthat. Mindebből természetesen nem szabad arra következtetni, hogy min­ den ipari munkás szocialista vagy kommunista. De a gazdasági helyzet rettentő leromlása radikális irányba hajszolja azokat is, akik eddig egyensúlyt kerestek . az életben. Egy része a bevándorlóknak kiskereskedő, ügynök, van, aki nagyobb vonalú üzleti tevékenységet fejt ki, sőt bankár de valósággal dogmatikus csalfiátatlansággal lehet megállapítani, hogy aki üzletember, az is inkább honfitársai körében az, s aki, mint üzletember, az amerikaiak között helyezkedett el, az a legritkább esetben él szociális életet az amerikai magyarság keretén belül. A z intellektuellek mint újságírók, orvosok, ügyvédek, papok, tanítók élnek vagy tengődnek az amerikai magyarok k öréb en ; jelentékeny részük azonban, ha megtanult angolul, az angol nyelvű amerikai keretekben helyezkedik el vagy igyekszik elhelyezkedni. Szélesebb a mozgási terület, talán többet lehet keresni, s amellett kevesebb a provinciális kicsinyesség. A z amerikai magyarság, mint minden bevándorló tömeg, halálra van ítélve. Ezen azonban nem szabad meglepődni, bármennyire fájdalmas is ez a megálla­ pítás. A bevándorlási törvény lényegesen csökkentette a bevándorlók számát. Amint előbb említettem, gyermekeik annyira belekapcsolódtak az amerikai’ életbe, hogy a faji és nemzeti múlt csak — elvont kép. Néha még az sem. Szóval nincs „Nachwuchs". A z „American Mercury" cimü folyóirat egyik legutóbbi száma hosszabb cikkben számol be arról, hogy az elmúlt két esztendőben hány idegén nyelvű lap szűnt meg az Egyesült Államokban. A következtetés: a bevándorlók haldoklása. A z egyik lengyel lap tulajdonosa például felhagyott lapjával s mint

117

Éj Élet II. éri. óvatos és előrelátó üzletember az export és import üzletbe ment. Pár évtizeden belüí, ha csak az amerikai gazdasági étet megint nem lesz ráutalva a bevándor­ lók munkaerejére, egyáltalában nem beszélhetünk amerikai magyarságról, de ép úgy nem lehet majd beszélni amerikai lengyel, amerikai cseh, amerikai szlovák életről sem. Lesznek, kétségtelenül lesznek, amerikaiak, akik arra fognak em lé­ kezni, hogy elődeik magyarok v o lta k ; olyanok is akadnak, (mint ahogy ma is akadnak olyanok), akik keresve keresik majd a magyar szellem i értékeket angol nyelvű fordításokban, magyar zenei alkotásokban, magyar képzőm űvészek amerikai kiállításaiban. De az amerikai magyarság, amely már most is szörnyű harc útján tudja csak fenntartani betegsegélyző intézményeit, egyházait, egyleteit, újságjait, megszűnik ék lenni az angol nyelvű amerikai világban. A z amerikai magyarság — a romantikusok szerint természetes, a reálisztikus megfigyelés szerint inkább kikényszeritett egység — az adott körülmények­ hez képest nemesen és méltóan töltötte be hivatását az elmúlt ötven esztendő folyamán. Nemcsak Potemkin falu sorsa volt, hanem becsületes lelki arca is. H ogy maradandót nem teremtett, azon nem szabad csodálkozni. Nem volt módja arra, hogy sorsában a forma tökéletességére emelkedjék. A k özös múlt nem eléggé alap, hogy árrá a kollektív érettség épületét lehetett volna építeni. A z idő is túl rövid volt, s túlsók volt a heterogén elem ezekben az úgynevezett hom o­ gén törekvésekben. Voltak és vannak amerikai magyarok, akik kivonulnak, s akik esetleg nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is dolgoznak; az amerikai magyar­ ság azonban, mint olyan (ha már az érv kedvéért hajlandók vagyunk számba venni úgynevezett egységes jellegét) a borzasztó gazdasági tusában, a kenyérharcban, csak azt tehette meg, amit a többi bevándorló tö m e g : ideiglenes szint adott a standardizált amerikai életnek, de ennek a színnek ereje mindinkáhb fogy, míg végül teljesen el fog tűnni. Mint szociologiai jelenség az amerikai magyarság a többi bevándorló tömeggel összehasonlítva egyáltalában nem k iv é te le s : az alkalmazkodás gazdasági törvényei, a felszívás tragikus ölelésének m egnyilatko­ zásai azonosak. Előbb-utóbb meghal az amerikai magyarság; azután már csak amerikai magyarok leszn ek; végül amerikai magyarok leszármazottai. Egy-egy magyar templom arra fogja figyelmeztetni az angol nyelvű környezetet, hogy itt valamikor messziről jött szorgalmas emberek hódoltak az Ú rn ak ; de az sem bizonyos, hogy az angol nyelvű környezet erre gondolni fog. A közöny a le g ­ kíméletlenebb sírásó.

(Cleveland, Ohio)

Magyar prózaírók.-------- ---------- — V. M O LN Á R FERENC.

P o sso n y l L á szló d r.

Tavaly áprilisban volt a negyedszázados évfordulója az Ördög bemutatójának, amivel Molnár Ferenc, Pest szülöttje, diadalmaskodott a magyar színpadokon. Ez a huszonöt év sokat jelent színpadi irodal­ munk történetében, egy korszak ez, amelyre legjobban Molnár Ferenc nyomta rá a bélyegét. Itthon íróink egész seregét irányította témává* lasztásban, technikában, világnézetben, hogy csak egy sikeresnek bizonyult úton haladjanak előre, kifelé pedig sokaknak szemében az egész magyar irodalmat reprezentálta. Egy világsikert aratott vígjáték nyomán, mint Kalifornia valami szerencsés aranylelete hírére, megin­ dultak a mindenre elszánt kincskeresők és szindarabiróink legnagyobb része a Molnár Ferenci sikerek álmával írja vagy szerkesztgeti darabjait. Ebben a nagy versenyben a Molnár Ferenc mesteri fölényén mind-

.............................................. —

n.i.i.i.i.i.i m

6| Ú e t I L « Л .

máig nem esett csorba. Aki függetlenítette magát őtőle és egyébként, meg volt a tehetsége, írhatott művészibb, emberibb mélyebb alkotá­ sokat, de aki versenyre akart kelni vele a nemzetközi szinházarénákban, az nem tudott föléje kerekedni. Viszont hiába hódolt be neki a világ minden európai kulturát élő metropolisza, Páris, az irodalmi metropolisz valahogy mindig kibújt az 6 elismerése elől és színházaiban nem engedte tartósan fészket verni. Az a Franciaország, amely a legtöbb igazi komédiát adta a világnak, de amelynek egy Claudelje is van (aki ugyan sohasem ért el színdarabjaival szérieszeket, sőt még a színpadot sem érte el sokszor), valahogy mindig ellenállt ennek a drámainvázónak. És ennek a szimpla ténynek a franciák minden önellátási politikája mellett is, van valami mélyebb jelentősége. Claudel a színpadi siker törvényeit szinte maga elől feledve irja misztériumait és mégis úgy látszik, hogy: a huszadik században ő vitte egyedül előre a nagy vonal felé az európai drámairodaimat és az ő nyomán Werfel és Bruckner ma már a színpadon is polgár jogot nyert újra a tág horizontokat felölelő hősi játékoknak. Ezzel pedig a polgári színjátszás egyeduralma legalább egy irányban már megtörött. A drámában már mutatkozik a megujúlás és ezt nyomon kell követnie a könnyebb formák megújúlásának. Mi a Molnár Ferenc oeuvre jének helyét keressük a magyar iroda­ lomban és ezért szükségünk volt erre a kis kitérőre. Mik a problémái ennek a Molnár Ferenci drámának és milyen vonásaival szerezte meg a nemzetközi sikert ? Ez az irodalom egyszerűen csak szórakoztatásra készül, alkotó­ jának a tréfacsináláson és az emberi félszegségek megcsipkedésén kívül semmi különösebb célja nincs. Nem olyan nagy igényű Molnár Ferenc a Liliom és a balul sikerült Vörös malom és az Égi és földi szerelem kivételével, hogy már átfogóbb nagy emberi problémákba mélyedne el. Alakjainak általános emberi vonása abban merülnek ki, hogy csatasorba állanak az élet meghódítására. De a meghódítani való terület itt csak gazdagságra, szerelemre és az ezt biztosító sikerre irányúi. Ez a három redukált formula mozgatja a polgári világot, amelynek aincsenek se hősi vonásai, legfeljebb csak hősi pózai s egyszerűen jól akar élni, biztosítani akarja magának a szerelmi partnert, akire sexe van és a társadalmi sikerekben akarja mindazt kiélni, amire abszolút materiális igényei kielégítése után, életének kitöltésére még. szüksége van. Molnár Ferenc nyugodt céltudatossággal tör olvasói vagy hallgatói vágykomplexumának kielégítése felé. Az Ördög aforiz­ máinak és életbölcsességeinek sziporkázó zuhataga nyomán Jánosné lesz Jólán, a tisztességes asszony. Egy kettő három, karikacsapásra gróf válik a soffőrből, akihez a liliomos kisasszony most már nyu­ godtan férjhezmehet és a szélhámos apa kalandos életű leányának úri múltat teremt egy nem létező »Valaki« elhitetésével ahoz, hogy társadalmi pozíciót teremtsen számára és udvarlója feleségül vehesse. Az életben mindig van valami áttörhetetlen és elérhetetlen, amire épp ezen tulajdonságainál fogva a legjobban vágyunk és Molnár Ferenc segít nekünk elméletben átugrani ezt a falat. Kicsiny, mindennapi problémák drámai extraktumait ragadja meg Molnár egy tetszetős mese keretében, de nem is a mese a fontos, hanem az, hogy ennek a keretében látszatigazságokat lehessen mondani annak a bizonyítá-

Éj Élei II. évi. ~ .... .

■

■ ..........................

sára, hogy minden sikerülhet az életben, amit akarunk és hogy annak van Igaz?, akinek sikerül. Éhez az életbölcsességhez tartozik azután a mindennel szembe­ forduló szkepszis és cinizmus. Vannak beidegzödött társadalmi szoká­ sok, amelyek egy-egy elfelejtett vagy megtagadott erkölcsi tételből erednek. Ezek útjában állanak annak, hogy az életben minden sike­ rülhessen. K i kell mutatni tehát, hopy ezek csak álideálok és mind­ ezeknek az ellenkezője igaz. Molnár ügyes zsonglörködéssel leplezi le tehát a moden társadalmi élet sok ezer félszegségét, hazugságát és álerkölcsös nagyképűségét és arra a következtetésre jut, hogy mindent meg szabad tenni, ami jól esik, mert ahol ennyi a hazugság, ott valószínűleg minden hazugság. Az cselekszik tehát helyesen, aki nem hagyja magát semmiféle erkölcsi meggondolásoktól korlátozni. Ennek a féligazságnak az árán azután, amely az élet felszínét tekintve legtöbbször egész igazságnak látszik, megteremtett egy különös erkölcs vagy illemtant, aminek túl nagy megbecsülést tulajdonítanánk, ha akármilyen igazi erkölcsi normával próbálnánk összehasonlítani. Örök fölényben marad ilyenkor a tréfálkozó ember azzal szemben, aki komolyan veszi a dolgokat. Molnár Ferenc pedig tréfál ezekben az alkotásaiban hittel, bűnnel, szerelemmel. Itt erkölcsi vétót kiáltani csak azoknak az érdekében lehet, akik miután lelki és szellemi fejletlenségük folytán nem ismerik az élet igazi törvényeit és összefüggéseit, amelyek sú'yosak, tragikusak és kategorikusak, mint a Biblia szavai — ezt a Molnár Ferenc alkotta életbölcsességet komolyan veszik és esetleg a saját életükben akarják alkalmazni. De ezeken is csak úgy lehet segí­ teni, ha az élet igazi és komoly törvényeit lehelő alkotásokon neveljük őket, legyen az akár Sinclair Lewis, akár Mauriac, akár a Liliom néhány oldalának Molnár Ference, nem pedig azzal, hogy egy nagyon szórakoztató írótól el akarjunk zárni akárkit is, aki ennek a tilalom­ nak nyűgében azt hihetné, hogy valamitől megfosztódik és szellemi kiskorúságra ítéltetik. Abszolút rossz politika viszont az, amily úgy akar magasabb szintézisü olvasóközönséget nevelni, hogy a Molnár Ferencszerü Írókra az erkölcstelenség és nemzetköziség vádjait kiabálja. Aki mást és töb­ bet akar, annak túl kell juttatnia Molnár Ferencen és problémakörein a közönséget. Nem azzal, hogy Csathó Kálmán-szerü ámbitusos körí­ tésben enyhítse nemzetibbé majdnem ugyanazt az életfelfogást, hane-n azzal, hogy az élet, a halál, a szenvedés és a szerelem örök' törvényeit kutató alkotásokat hozzon közelebb azokhoz, akiket félt egy Molnár Ferenc cinizmusától. Molnár Ferenc hiába lépett ki a szűk magyar keretek közül az összeomlás utáni időkben, alkotásai között azok maradnak a legérté­ kesebbek és emberileg legmelegebbeknek, amelyeknek hangulatait gyermekkorában a pesti külvárosok levegőjéből szívta magába. Itt tudott egyedül felolvadni szellemességeinek jégpáncéljából, amikor megírta a Pál utcai fiúk regényét és a ligeti csavargónak, Liliomnak a legendáját. Ezekben a munkáiban a költőiség mellett sok a szenti­ mentális vonás, de az embereknek nagyon nagy része csak szentimen­ tális elgyengülésében tud élete nyomasztó rosszaságainak prozii lég­ köréből magasabb szférák felé emelkedni. Itt Molnár Ferenc felemel­ kedett a pesti aszfalt éjszakai életének gőzéből és savanyú szájizű

ifj D e l П. év i. szellemességeinek atmoszférájából. Megérintette Ót az élet lüktetésének melege, szegény emberek szerelme és küzködése. Elfelejtkezett a szinte kötelezőnek hitt minden második mondatba .belepréselendő szellemes­ ségekről és költő left. A pál ulcai fiák-hoz méltó regényalkotást nem is tudott többé létrehozni, sem az Éhes Város szatirikus korrajzában, sem az Andor terjengős pszicbologizálásában. A regényírással azután éppúgy felhagyott Molnár, mint ahogy elszakította magát a magyar miliő alkalmazásától. Mielőtt azonban nyíltan és elszántan a nemzetközi sikerek kiszol­ gálójává szegődött volna, a huszas évek elején egy forrongó korsza­ kon ment keresztül, amely irói megítélése szempontjából a kezdő évek nagyotakarásával egyenlő A háború és a forradalmak nem múltak el nyomtalanul felette és keresni kezdte a helyét, mikor az a polgári világ, amelyet az Ördögben, a Farkasban és a Testőrben olyan kitű­ nően kicsúfolt, már nem volt kicsúfolni való, mert elmúlni készült. És ha egyáltalán mutatkozhat tragikus vonás abban az életben, amely a sikerre épült fel és minden sikert elért, amit a gazdája okos fejjel elérni akart, Molnár' Ferenc ebben a korszakában érintette rövid időre a tragikus nagyotakarás vonalát. Az égi és a földi szerelem, a Vörös malom és Az üvegcipő voltak éleiének azok az állomásai, ahol szakítani akart a p;sti burzso­ ázia szellemes szórakoztatójának szerepével és a sokszor trivialitásba csapó gúnyolódások helyett tragikus sorsok ábrázolásához fogott. Az égi és földi szerelem elbukó leányalakjában a megcsúfolt jóság tragi­ kumát sokszor kitünően érezteti, de miután a Liliom óta nem használta tollát egyébre, mint a megalkuvásos, mindenbe belenyugvó és kiegyező polgárvilág szellemes csipkedésére, a művészi mértéket nem tálálta el többé. Tévedése még nagyobb és erőlködése még kínosabb volt, mikor a faustikus ember örök keresését a Vörös malom tragikomikus jelensorozatában akarta elénk tárni. Itt már megérdemelt bukás fogadta és elérte sok művész végzete: ereje akkor hagyta cserben, mikor a legnagyobbat és legszebbet szerette volna alkotni. Az üvegcipöben megpróbált visszatérni a Uliom külvárosi hangúlataihoz és mikor ez sem sikerült, hirtelen elszánással visszatért a szórakoztató komédiák írásához. A Játék a kastélyban, Olympia, Egy kettő három és a Valaki jelenti az új siker szériát Molnár Ferenc életében. És ezt a sikert meg is érdemli. Mert, azl, hogy szórakoztató, szellemes és hogy mesterségében ma is a legelső helyen áll, senki sem veheti el Molnár Ferenctől. Megbecsülendő vonása, hogy fintorait egyforma elánnál vágja minden társadalmi osztály felé és hogy amit kinevetett, ott nagyjában van is nevetni való. A társadalom epidermiszének egyik legügyesebb boncolójának nevezhetjük Molnár Ferencet. Igazi publikumát azok között találja meg, akik nem akarnak a felszínek rétegeinél mélyebbre hatolni, hanem megelégszenek torzító tükrével, amelyben az élet valóságos arányai illuzórikussá válnak ugyan, de a félszegségeken legalább ne­ vetni lehet.

» Jelenleg a gazdasági rendszer nem keresztény, a pénzelosztás nem jogos és igazságosa (PROHÁSZKA OTTOKÁR,)

121

|| fid П. évi. Közlegénysors. A z élen masíroznak ők, övék a disztoll, a fe g y v e r, a vagyon. Érdemrend virít a mellükön és sujtás födi válluk vastagon. Zen eszóra tépnek, öreg zeneszóra, recseg a dob, kürt, trombita. Mennek — menetelnek, a katonás rendben nincs semmi hiba. Sokan lóhátról, kényes paripákrcI n ézik a tájat, poros országutat. Kezükben a gyep lő , villám lík kardjukon a hatalom s öntudat. Utánuk más sereg, más zás sió, más lépés, szürke k özlegén yek . Teher a hátukon, sáros ruha rajtuk, m ennek s nem beszélnek. Nincs szakálluk, se bajuszuk, kopott sapkájukban ú gy haladnak g y a lo g . Vének után zeneszóra, pedig erős valam ennyi, frissek fiatalok. Piros tűz é g szem ü kbe: ha ő k kerülnének vezérsorba, élre, Másként szólna a z a zen e, repülne a zá szló , mintha éln e.

. .

Nem k ellen e arany — sujtás, díszes bojtok, se csillag a vállon. E lvezetn ék ők a hadat városokban és g ö rön gyös árkon. Ámde lépés lépés után, hoszú évek ellen k e ll a fejet szegni. Izmos válluk nekifeszUl, de várni kell. K ö zlegén yso rs: fiatalnak lenni.

Szegények lakása. Magunk v a g y u n k : Kérges tenyér, szív, Lüktető izom És pallérozott ész. Nemcsak szólni kell, De tenni is S a tett kevés

Hamvas bíbor. Nem kell. Szép óralánc, Nem kell. Ha mások Éheznek, önm agad Darabold fel. ’

Páncélt a tettn ek : Acélt, szikrát bele. S zegén yt emelni Magasra Mártírok vére Kellene.

A d jál a S zived b ől Jó karéjjal Másnak. Ragasztója L é g y a z erős Testvérláncnak. Ház soron H áz gerenda Támaszkodjék Egymásra, íg y lesz majd a Szegénynek is E gyszer jó Lakása.

122

T a m á s Lajost

Hameiri, Palesztina költője és agitátora Királyhelmecen.-----------

M écs L ászló .

Hameiri zsidó iró végigjárta Keletszlovenszkót s szereplése mindenütt élénk polé­ miákra adott alkalmat. A maga sok helyütt szembe fordult Hameirivel. Időszerűnek láttuk az alkalmat Hameiri előadásaival kapcsolatban — melyeknek lényege mindenütt egy volt — a véleményét kikérni. Cikkünk időszerűségét {okozza, hogy legnagyobb magyar napilapunk, a Is helytelen beállításban mu­ tatta be a zsidó agitátort.

vallásos isidóság Mécs Lászlónak Prágai Magyar Hírlap

1. A cionisták kultur-estélyeket szoktak rendezni Királyhelm ecen is, m elyekre a többi zsidóknak úgy láíszik nem igen szab ad elmenniök* m erf nem olyan túlságosan látogatottak. Én el szoktam néha menni, m erf érd ek el engem az, h o gy a job b sorsra érdem es zsid ók m ibe építik b ele nem es buzgalmukat. S ok tiszta szándékú erőlködést lehet észlelni anyagiakban és lelk esed ésb en , de engem m indég e lfog a Tragikumnak, e g y nép tragédiájának a m egb orzon ga fó jelenléte. E gy nagymultu nép, am ely szeretn e n a gyjövőjü lenni. H o g y a n ? E gy részük Ú j-Palesztinában látja a z abszolút jövőt. Európában földrengést o k o z a nacionalizmus, legaláb b is a m ai K ilengéseiben csődbe juttatta Európát. A z anyagi kultúra utolsó perceit éli. A szellem i kulfura beteg. Érdem es ezek et átplántálni és e g y uj állam ot csinálni v ilá g ra szóló, Erőket m illiószám ra m asiroztató Eszm e nélkül ? Van-e ilyen Észme, mint volt a zsid ó nép hősi k or­ szakában a z Egy-Isten eszm éje és a M essiásban v a ló hit ? H a nincs, akkor hajszálnyira van csak Palesztin a Európa szakadékaitól és m ocsaraitól s akkor tényleg itt a n agy Tragédia. 2. Január 7 -én kétórás előadást tartott H elm ecen A v ig d o v H am eiri héber költő, aki Palesztinában munkálkodik s a zo n ­ kívül agitál a z e g é s z világon. Ettől a z em berfői feleletet vártam a m agam számára. A felelet nem volt olyan, h o gy a z ott összegyű lt zsidóságot legalább is felrázfa voln a s a magam fajta jószándékú embert különös tiszteletre hangolt volna, am ilyen é rzés erőt szokott venni rajtunk akkor, am ikor nagy d o lg o k történnek, m ég akkor is, ha más nézeten vagyunk. Ham eiri előad ása szatirikus, szellem es, eleven, m indvégig érdekes volt, minden különösebb költői motívum ok nélkül. A kabaré és a moralista, a dühös m oralista keverék-sfilusán beszélt akkor, m ikor többször is kijelentette, hogy ő nem moralista. A k i nem moralista, annak nem szabad vérezn ie, nem szabad dü­ höngnie, nem szab ad tüzet hánynia se a munkácsi rabbi, se a pápa, sem G réfa G arbó ellen, nem szab ad Ítélnie, csak konsta­ tálnia és nevetnie (mint An atol Francé tette) és nevettetnie. 3 . Európa első nagy csődjét abban látja, h o gy vad lett és vadakat utánoz. A nők dekoltázsa, köröm fesfése, a repülők fétisé pincsikben és macskákban, a soffőrök autóban ló g ó szerencse-pojácai sfb. azt mutatják, h o gy a vadakat utánozzák Európában, a vad népek alsóbbrendű ösztöneit s e z a z európai szellem csődje. H am eiri nem tudja, v a g y nem akarja tudni, h ogy e z a vallástalansúg csődje. E rről prédikálnak máma a le g ­ híresebb katolikus szón ok ok a n agyvárosokban és}a legkisebb

Íj Élet II. évi. falucskák káplánjai. A püspökök k ö rle v e le i nem is oly a n n e­ vetségesek e szerint, m elyek a vad ösztön ö k éi sza lo n k ép essé te v ő strandok, szép ségversen yek sfb. ellen szigorú an fellépn ek! 4. Felemlíti a z európai költők, irók csődjét. R a g y o g ó te­ hetségek vannak, mint M oln ár Ferenc, M ó ric z Zsigm ond, d e m ivel mögöttük a Nihil, föltétlenül csak játék végered m én y b en a működésűk szem ben pl. D oszfo jevszk ivel, aki m illió és m illió adalékot szolgáltat a z em beri lélekről, jót rosszat, d e ö rö k érvényüekef. Itt helyesen g on d olk ozik Ham eiri. R é g ó ta han­ goztatjuk: csak a z lehet országra és v ilá g ra s z ó ló ig a z i alkotó, aki felszín re h o zza e g y kicsi v a g y n a gy nép ö s s z e s . n a gy világálm aif, világn ézeti teljes m agnefizm usait a jö v ő fe lé v a ló világferem fésnek és a z Űrben v a ló uj keringésnek. 5. A m űvészet teljes-csődöt mutat. N a g y hibája Ham eirineh, h o gy a m odern m űvészetet a m ozival szim b o lizálja s e v v e l akarja lem érni és könnyűnek találni. E gyébként a z e g é s z e lő ­ adás ebben a részb en mutatta a legn agyo b b jártasságot. O réfa Garbónak, Chaplinnek semmi k ö ze a m űvészethez. G arbónak e g y m illió d ollárb a került a z a reklámja, h o gy nem szereti a reklámot. Chaplin ötleteit vásárolja e g y ö r e g cirkuszi bohóctól, játékában p ed ig é v ek óta ismétli magát. A z egy-n egyed órás csók nem művészet. O, H am eiri sincs szalm ából, szív e se n m egnézi a z egy-n egyed órás csókot, de ennek sem m i k ö z e a m űvészethez. E zeknek a dollárm illiom osoknak semm i közü k a mindenütt éhező, n yom orgó ipari m űvészekhez. Valaki a zért le s z nagy, mert nagy töm eg nézi és n agy p én zek et adnak a fellépéséért. Ilyen Garbó, Chaplin síb. A m ozit nem azért iféli el,H am eiri, mert hülye és mert immorális, hanem m ert „nem m űvészet". E z nem szem p on t m ikor csőd ről b e s z é l v a ­ laki. S kár, h o gy e z a jószem ü em ber mást nem lát m eg Európa m űvészetében. 6. S orra v e s z i a szerelm et és á házasságot. A h á zasság szerinte azért jutott csődbe Európában, m ert a szerelm én és a T örvény bilincsein nyugszik. A rég i zsidóknál 8 e z e r é v ig s z e ­ relem és T örvén y nélkül kötötték a házasságot és kitünően bevált, nem csalódott senki „álm áiban". M ost Palesztin ában nem k ell se pap, se törvén n yel v a ló m egkötés s ím e a z e re d ­ m ény: 18 é v -alatt .alig volt egy.-két válás v a g y szerencsétlen házasság. 7. A nacionalizm us csődbe jutott, m ert egy esek a nem zeti eszm ét saját érdekeik kielégítésére használják fel. F elh o zza e g y rom án fiatal em bernek példáját, aki a háború előtt P est mellett született, m agyar nevelésben részesült, a háború alatt rajon gva átszökott a rom ánokh oz s m ikor m eglett N agyrom ánia, akkor ön gyilkos lett, látva, mint m onopolizálták néhányan a nacionalizmust s mint s zip oly ozfá k ki a parasztokat. C seh szlo­ vákiának szeren cséje van, de „M asaryk csak e g y van a v i­ lágon 1 “ M a gya rorszá gon m egdicséri a halott K lé b e lfs b erg Kunof, de ugyanakkor nagyot rúg a m agyar nacionalizmuson. A fiatal generációt ma m ár nem lehet a nacionalizm ussal kábítani sem itt, sem Palesztinában, mert a fiatalság Istenkereső. M indeii№

'

■■■—

6; ílo i n. a . esetre gyanús kijelentés e g y palesztinai nacionalista szájából. 8. A végén a vallás és a vallások csődjéf említi H am eiri s itt elveszti előadásának minden érdekességét és rugalm as­ s á g á t A z is lehet, h o gy fáradt volt már, a z is lehet, h o gy za va rb a jött. A helm eci zsid ósá g m égis csak nagyrészt h ívőkb ől áll. Szerinte a Mózes által adott Törvények ma is jók és használ• hatók, mert semmi köiük a valláshoz. A vallásnak erő s k ap cso­ latának k ell lennie a m etafizikai dolgokkal, túlvilággal, éggel, pokollal. A Mózesi könyvek ilyenről nem tudnak! Jézus Krisztusról ezt m ondta: „Jézu s életét m a m ár teljesen ismerjük. A z ural­ k o d ó törvények ellen lépett fel, m élyek m ég azt is megmondták, h o gy szom baton zsebkendőt k é zb e venni bűn (itt a z e lő a d ó kivette zsebkendőjét), Jézus az uccai nőről Kimutatta, hogy nem bűnös és bebizonyította, hogy semmi se bűn. A szegén yek, n yom o­ rultak voltak kedven cei s azért a z uralkodó osztály kereszfrefeszifefte." M ajdnem betűről betűre ezt mondta Hameiri. P á ­ p áék (sic 1) aztán uralkodtak tűzzel és fe g y v errel s ig y n yom o­ rogn i hagyván a szegényeket, csődbe juttatták a vallást. A munkácsi rabbiról is hasonlót mondott, de nem lehetett jól érteni; Általában, itt m ár teljesen zavartan b eszélt és átcsapott m ás területekre* m elyek nem idetartoztak. A zt is mondotta, h o gy a vallásnak nem célja, hogy az ember boldoggá legyen általa, hanem hogy mást boldoggá tegiien. H a e g y helmeci felsőrész készítő m ond ilyeneket a vallásokról, a Vallásról, azt m eg lehet érteni. E gy H am eirinek m égis csak többet illenék tudni, v á g y m on­ dani a vallásról, mint ezek et a hordózsenialifásokaf. A csőd nem a: Vallásban van, de abban, h o gy m esterséges agitációkkal e g y re több em berről le v ifrio lo zfá k a vallás-fakaszfoífa lom ­ bokat; virágokat, illúziókat. A N ap világit. Nincs jo g a senkinek azt állítani, h o gy nincs tavasz, mert ime, itt a m ozifelvéfel e g y csereb ogarak által m eglom bfalanifoff és kiszáradt erdőről. N em említem a kicsinyek százm illióit, csak- a nagyokra mutátok rá. E gy Pap in i is van olyan túlkulfurált és ronfgen-szem ü mint mondjuk H am eiri s m ég se b eszél a Vallás csődjéről; nem sü llyedő hajóra k érezk ed ik föl, hanem a süllyedő Európából felkérezk ed ik a z © rök, H ajóra i Most a XX. században tért m eg a v ilá g legn agyob b lírikusa, Claudel; a franciák am erikai n agy­ k övete és Chesíerfon, a legn a g yo b b é lő an gol iró, és a na­ pokban k érezk ed eff fel a z Ö rö k H ajóra Franz W erfel, a most katalizált nagy német költő és Dr. K arp elesz bécsi s zo c iá l­ dem okrata politikus, akik mindketten zsidók voltak. 9. Vártam, h ova fo g H am eiri kilyukadni a sok csőddel. Végül nagyon rövid en rátért arra, miért kellett e g é s z Európát m ocsár-gyanússá tenni minden m ozzanatában, m ég olyanban is, ahol nem az. Két országban, ahol a z ifjúság n evelése és ig y a jö v ő rem énye a le g id e á lis a b b : a nagy O ro s zo rs zá g és a kis Palesztina. D e O ro s zo rs zá g karddal-és tőrrel csinálja a jövőt, Palesztin a p ed ig neveléssel. Szerinte tehát a nagy O ro s zo r­ szág, a durva erd ő csem efekerfje volna Palesztina. Lem ondás és ön n evelés: e z a kért a jö v ő garanciája, és a kis Palesztinád b ó l fo g most kiindulni egyru j vallás, mely, a z összes mostani

íj

П. é v i vallásokat átfogja alakítani. Lem ondás és önfegyelem . N em akarom azt m ondani, H am eiri e z z e l felfed ezte a spanyolviaszt, csak annyit m ondok, h o gy csupán a katolikus kolostorok v a s fegyelem b en és k o l­ dus lemondásban é lő ezreib ő l két mostani P alesztin a telne ki I Hát a többi más m illiókról mit szóljak, akikben tén yleg ott él a Vallás életük, gondolataik minden rezzen éséb en 1 10. Vártam e g y D o szto jevszk ivel barátságban é lő költőt, e g y a próféták h eg yeiről örök virágokat h o z ó prófétát s hallottam e g y szofista — gyanús agitátort, aki a lén y eges k érd ések re nem felelt. Sajnálom.

A társadalmi rendszerek typusai. — -----—— ---------------- —

Dr. Jákob to re n z , zürichi egyetemi magántanár.

(Adalékok a Quadragesimo Anno-hoz.)

copyright by új Élet.

A két alap vető szociális enciklika a Rtmrn Novarum és a Quadragesimo Anno, m elyek n égy évtized es id ők özb en jelentek m eg egymásután, tanúi koruknak és koruk társadalm i b e re n ­ dezkedésének. M ig a Rerum N ovarum nak a z ö n seg ély je le n ­ tő ségére általában kellett rámutatnia és a szervezkedés (o rg a n i­ zá ció ) e lv i jelentőségét és jogosultságát hangsúlyoznia, ami a 90-es évek elején, m ikor m ég a szak szervezetek n ek n agyon kis jelentőségük volt és am ikor m ég a szociális kérdés puszta létén vitatkoztak — hatalmas vívm ány V o lt; ad d ig a Q u ad ra­ gesim o A nno m ár határozottan körvonalazott utasításokat tudott adni a társadalmi szervezkedés legelőnyösebb módjára vonatkozólag. A z ön segély és a z állam i szociális gon d osk od ás b izo n yo s k ié lező d é se szintén követelték ezt, eltekintve b izon yo s d ogm a ­ tikus tisztázás szükségességétől. N em k ell csodálkoznunk azon a tényen, h o gy XI. Piu s szociális enciklikája nem kafolikus k örökben csak részb en talált méltánylásra. XIII. L eoféval sem volt máskép. A kkoriban csak a szociálpolitikai irányzat, a katedraszocializm us (é s e z is csak részb en ) volt az, am elyik k e d v e ző e n fogad ta a R e ­ rum Novarumot, m anapság p edig majdnem k izá ró la g a nem ­ zetgazd aságb an ifjú univerzaUsztikus_ iránya értette csak m eg a Q uadragesim o Anno jelentőségét. És amint azó ta a s zo c iá l­ politika hatalmas fellendülést mutatott, é p o ly g y o rs ütemben hódit ma a z univerzalisztikus irányzat. A társadalmi berendezkedésn ek a z a kü lönleges módja, am elyért XI. Pius sikra száll, a társadalom rendi felépítésének gondolata. Csodálatos m erészséggel és n agy b izton sággal áll XI. P iu s e form a mellé. N a gy on fontos tehát, h o gy e z z e l k ö z e ­ leb b ről megismerkedjünk. M ert kétségtelenül m eg k ell állap í­ tanunk, h ogy szociális téren a z eddigi irányban tovább nem haladhatunk- Uj orientációra van szükség. É rdekes volna m egvizsgálni, h ogy a z o la sz k orp orációs

í j É lei EL évi. törekvések és a z enciklika német analytikus fe ld o lg o zá s a m ilyen eredm én yekh ez vezefíek . Szintén fonfos voln a kimu­ tatni, m icsoda más g a zd a sá g i és szociális korproblém ákat fejt ki m ég a z enciklika. D e a rendi állam k érdése annyira aktuális és sokafvifafoff, h o gy legcélszerű bbnek Ígérkezik, ha a z enciklikát e lő s zö r eb b ő l a szem pontból tesszük vizsgá lat tárgyává. E z annál ajánlatosabb, m ivel a legtöbben m ég nem alkothattak tiszta képet m aguknak a társadalom rendi felép í­ téséről és sokan, akik szeretnek e z z e l a fogalom m al d ob á­ lózni, értelm ével nincsenek tisztában. E gy rö v id cikk keretében a kérdést teljes egészéb en bemutatni lehetetlen. E zek a sorok a problém a lén yegének íypologikusan felépített rö v id ismertetéséül akarnak szolgálni. O lym ódon akarom a kérdést bevezetni, h o gy mindenekelőtt a mehaniszfikus iskola eszménytypusainak (idealfypus) v á z ­ latát adom, m ajd e z z e l szem beállítom a klasszikus-kapifalizmus (XIX. szá za d ) és a későkapifalizm us (XX. s zá za d ) p e rió ­ dusainak fényfypusaií, (realfypus). A fasiszta typus bemuta­ tását p ed ig követi a z a typus, m elyet evoluciós-dem okratikusnak szeretnék nevezni. B efejezésü l p ed ig néhány szót b izon yo s feltevések ről és illúziókról.

I. Mechanisztikus eszményfypusok (ideálfypusok.) A liberális és szocialista társadalm i felfogás állítja fel a két mechanisztikus eszm én yfyp u sí; ezek szerint m eg y v é g b e a társadalom képződés. M i két sematikus ra jzza l ábrázoljuk. A n égyzetek a nép összességét jelentik, a b e lera jzo lf kis körök a népegyedekeí, individumokaf. Vegyük e lő s zö r a társadalom liberális eszm ényfypusáf, ( 1. 1. ábra.) A n ép egyed ek összességét ö s s ze fo g ja a z állam. M indegyik n ép egyed önm agára van utalva, önm agára és mindenki ellen, mert m indegyik csak a saját érdekét tartja szem előtt, m aga szám ára k ell d olg ozn ia és gondolkoznia. E m illió egyen lő jogú e g y e d szá ­ m ára a z állam mint törvényhozó hatalom és mint rendfenntartó, illetőleg védelm i hatalom — e g y ­ forma. M űködési zavarok n ál a z állam a k özvetítő szerepét viszi. 1. ábra. M indezen n ép egyed ek azonban tartózkodnak attól, h ogy a z állam g á flóla g ava tk o zzék be ga zd a sá gi önállóságukba. A p ozifiv jo g határain belül a b s zo ­ lút szabadok. C élszerűségi ok okb ól csak jogaik vannak a z állam m al szem ben, hiszen a z állam fulajdonképen nem más, mint a z e gy ed ek egym ásközti szerződ ésén ek eredménye. M indenesetre kén yszerszerződ és, am ely aló l a z e gy e d nem bújhat ki. A g a zd a sá g i folyam atok szabadon és gátlás nélkül bonyolódnak le a z egyed ek k ö z ö tt; vétel és eladás, a kereslet

127

íj Ée( П. évi és kínálat törvén ye alapján történik. E z a nagy' tö rvén y álta­ lában a z e g é s z gazd asági életnek sza b á ly o zó ja . Csak sem m i állam i b eavatk ozá s és minden a legjobban, a saját term é­ szete szerint fog menni, a szükséges k iegyen lítő d és is m e g ­ le s z a konkurrencia ellenére, ille tő le g éppen általa; akinek tehetsége van, boldogúl, mint a h o g y azt a term észet m indenki szám ára b iz to s ítja ; aki m eg nem s zá ll harcba m inden e r e ­ jének felhasználásával, tönkrem egy. íg y minden ren dben fo g történni a z erők általános harm óniájának értelm ében. E z a liberális társadalm i eszm ényfypus. D e lássuk most a szocialistát. ( 2 . ábra.) A g a zd a sá g i élet általános­ ság. A z erő s állam mindenkit felölel és mindenkit irányit, mert ő, a z a z m aga a k ö zö sség korm á­ n y o zza a g a zd a sá g i életet. Ezért minden egyen lőjogú népegyed egyform án érdekelt a k ö zg a zd a ­ ságban. Itt m ár nincs érvén ye­ sülés és fönkremenés, csak az egész szolgálata. M indenki a g ép ­ nek e g y kereke, m ely tervszerűen v é g zi munkáját, nem a term észe­ 2 . ábra. tes fejlőd és fikciójára hagyat­ kozva, mint a liberalizmusnál, hanem a te rv e ző em beri szellem tudatosságával, m ely a g azd asági élet törvényeit ismeri, am ely számit, h o g y m iből mennyi kell, hol mi szükséges, h ogy m elyik a le g jo b b term e­ lési m ód és m elyik a term elés legcélszerű bb útja, h o g y a produktum hol használható fel, síb. M inden a z állam k ö z ­ pontjában fut össze, a s zív b e n ; mindent e z sza b á lyoz, min­ denkinek e z jelöli ki pontos helyét, ki h o vá tartozik, e z hatá­ ro z z a m eg kinek mi jár, ki mit érd em el a z egészn ek tett szolgálata fejében. Itt nincs egoizm us, m ert hiszen senki sem d olgozh at magának, mindenki csak a k ö zö s sé g szám ára munkálkodhat. Mindenkinek be kell látnia, h o g y mindnyájan annál jobban élnek, minél fejlesebben s zo lg á lja a z e g y e d munkájával a z egészt. Itt egy. egészen uj, racionalista munka­ m orál van keletkezőben, minden munka nemes, mert általa mindenki mindenkinek szolgál. O ro s zo rs zá g ennek a z eszményíypusnak n agy kísérleti állomása, a radikális, v é g ig g o n ­ dolt é s , e g é s z a v é g s ő k on zekven ciákig vezetett, tudatos szociálizmusnak. A liberális eszm ényíypus előfeltétele a szocialistának. E z alkotta a z egyen jogú ság fogalmát, am ely nélkül a z oszfályfalan társadalom szocialista eszm éje nem születhetett volna meg. Időben a m ásodik eszm ényfypusf a z elsőtől körül­ belül e g y ötven-hatvan év es id ő k ö z választja el. A z elsőnek m eg volt a lehetősége, h o gy m egvalósuljon, a m ásodik m eg azt hiszi, h o gy most. van úton feléje.

dj'ílel 1L éti II. A szabad gazdaság fényfypusai. (reáltypusai.) A világtörténelem nem ig a zo d ik tartósan a végletek s z e rin t; bár ezek ben halad előre, m égis k orrigálja őket és minden történelm i szem lélet értelme, h o gy megtanuljuk a végletek lefom pifásáf. Ilyen véglet volt a liberalizm us, ilyen a szocializm us. A z e gy e d felszabadítása és a konkurrencia mint jóléfforrás két o ly fickó, m elyek sohse realizálódtak. E gyesek azt állítják, h o gy a liberalizm ust k ifejlődésében m egakadá­ lyozták, m ert ígéreteit beváltotta volna, ha e rre időt hagynak neki. D e éppen a z a körülmény, h o gy nem hagytak neki e lé g időt, mutatja, h o gy o ly tarthatatlan állap oth oz vezetett ,volna, ahonnan nincs többé kiút, sőt m ég e g y tűrhető h elyzet re ­ m énye sem. A liberalizm us felfo gá sa m ár azért volt alapjában elhibázva, m erf senkinek sem adta m eg a z alapfeltételek egyenlőségét, m elyekből mindenki pusztán saját íerm észeíad fa tehetségre tám aszkodva startolhatott volna. A term észet már k o rrig á lv a volt, am ikor a z egy en lő p olgári jogok at kiosztották, m ár létezett g a z d a g és szegény. Tehát m ár a kiindulásnál sem volt m eg a „s za b a d v ersen y " lehetőségé, mert a tehetősebb határozottan előnyben volt a szegén n y el szem ben. íg y történt azután, h o gy nem a z a z eszm ényfypus fejlődött ki, amit a klasszikus liberalizm us célul tűzött ki magának, hanem egy másik: a p olgá ri poriodus íényíypusa. (1. 3. ábra). M iv e l a létfeltételek sohasem voltak egyform ák a z általános konkurrencia szám ára, ezáltal a z individualizm us klasszikus eszm ényfypusa nem jöhetett létre, hanem a p olgá ri társadalm on belül kisebb-nagyobb egyed ek keletkeztek — m elyek csak p a­ píron voltak egyen lőek — o ly a ­ nok, am elyek a tőke birtokában voltak és olyanok, m elyek csak m unkaerejükkel rendelkeztek, s noha mindkét csoportnak e g y 3. ábra. célt k ell szo lg á ln ia : a termelést, mert egy ik a m ásikra van utalva, m égis azo k kerekedtek felül, akik a tőke birtokában voltak. E zeket a 3 ábrán a nagy k örök jelzik, m íg a sok kis köröcske a vagyontalanokat á b ­ rázolja. A konkurrenciának itt nem lehetnek egyform a felté­ telei, mert a z egyik föléjeren delf a másiknak és csak vélet­ lenül sikerül e g y kisebb körnek, h o g y alkalm ilag m egna­ gyobbodjék. A zok at a keveseket, akiknek sikerült felülkerekedniök, ismerjük, a zo k a z ezrek pedig, akik hiába p rób ál­ koztak érvényesülni, ismeretlenül alulmaradtak. E z tehát a társadalm i h elyzet íényíypusa a klasszikuskapitalista korban. A kis k örök is m agukra vannak utalva, a nagy k örök szintén. A kis k örök között épúgy dúl a konkur­ rencia, mint a n agyok közöíí. A munkások nincsenek m eg­ sze rv e zv e , hanem a kereslet és kinálaf szerin t keresnek

Ё

Éj Élei П. évi. m unkát A v á lla lk o zó k sincsenek m eg s ze rv e zv e , hanem a szabad konkurrencia harcában állnak egym ással. M inden e g y la za fölé- és m ellérendeltség és a z e gé s zn ek egy etlen m oto rja : a küzdelem a lé fé r t a küzdelem a z é rv é n y e s ü lé sé rt küzdelem a m agasabb h a szon ért job b h e ly ze férf a nap alaff. Ilyen volt a kapitalista k o r fényíypusa, a s za b a d k eresk ed elem klasszikus eszm éinek hatása alaff a XIX. századb an . D e e z a typus a z idők folyam án m e g v á lto zo tt E g y új fényfypus k e le tk e z e it: a későpolgári köre. Mint ah ogy a z állatok is csapatba verődn ek, h o g y a term észet viszon tagsá gai ellen védekezhessenek, ép en ú gy a z em berek világában is (b ár e g y mindenki küzdelm e m indenki ellen tovább is fennáll, d e a hasonlók egyesü lése is m eg tö r­ ténik.) Éppen a kím életlen konkurrencia fényein ek kellett e g y visszahatáshoz vezetnie, amint a*valób an vezetett is. A k é s ő ­ p olgári fényfypusra jellem ző a z egyedek k it fe li hasadása, m elyet osztálydifferenciálódásnak neveztek. A 4. ábra ezt a íényfypusf áb rázolja sematikusan. E z a fényfypus a m ai társa­ dalm i állapotok képe. A társa­ dalm i fest vagyon tala n e g y e d e i egym ásra találtak, osztállyá tö­ mörültek. H o g y tényleg m eg van ­ nak-e s ze rv e zv e , v a g y e z a z őszfály eg y ség csak érzésb en va g y szellem ileg van-e m eg — nem tényleges. E z a z osztály szigorúan él van határolva a v a g y o n o s o ­ kétól, akik szintén részb en s ze r­ v e z é s útján, részb en érzelm i v a g y 4. ábra. szellem i alapon e g y egységet, osztályt alkotnak. A nép h o rizo n ­ tálisan van felhasífva. A nép' n a gyrésze azon a vélem én yen van, h o gy e z a z oszfályfagolfsá g e g y term észetes s zo lid a ri­ táson alapszik. A n égyzet alján elh ely ezk ed ő e g y e d e k e f szü k ­ ségképen kizsákm ányolja a szám b elileg sok k al kisebb fe lső réteg. A két társadalm i osztálynak egym ással sem m i k ö z ö s ­ s é g e sincs, ő k e g y term észetes ellentétben vannak, elkerü l­ hetetlen harcban. K őzöffü k nincsen sem m iféle szolidaritás, mert e z csak o szfályfesfvérek k özött lehetséges. M indenki kötelessége a két osztály közötti harcot szítani és ezáltal előkészíteni a z utat e g y olyan társadalm i állapot szám ára, am ely felé mi m ár úgyis önkéntelenül sodródunk. O ff a k i­ zsákm ányolok felső rétege kiegyenlítődne a kizsákm ányoltak alsó réteg é v el és a felső réteg term elő es zk ö ze it a társadalom szolgálatába állítanák, ú gyh ogy éppen a z oszfálynélküli tár­ sadalom állna elő. (2. ábra!) A nép m ásik ré s z e úgy fo g ja fel ezt a fennálló állapotot, mint ad ottságot m elyb e b ele k ell törődni. A fontos csak az, h o g y e g y erő s tekintély v a s s zig o rra l őrködjék a z alsó réteg egyed ein ek rendbenfarfásán. M agáb an v é v e e z a h elyzet term é s ze te s : úr és s z o lg a m indig volt és

fj fid IL éft mindig lesz. E gy harm adik rés z p ed ig nagy rettegéssel szemléli, miként bom lik fel a társadalom a z osztálydifferenciálódás k övetkeztében és h o g y mi le s z a polgárháború v é g s ő kon­ zekvenciája. A legtöbben tanácstalanul állnak e tényekkel szemben. N em k ell azt gondolnunk, mintha á két osztály nem voln a m ég m áskép is tagolva. A z osztály keretén belül k ü lön b öző sze rv e ze te k keletkeznek, itt s za k szervezetek és a legkülön­ féléb b m u n k ásorgan izációk ; amott hivatás- és kartellszerü alakulatok. D e m indezek a szervezetek csak a z osztályiságot h angsú lyozzák ki, a szakadást mindig kérlelhetetlenül alá­ húzva olyannyira, h o gy a z osztálydifferenciálódás keretén belül a társadalom ra n é zv e végzetesek is lehetnek. A lén yeges az, h o gy e ze k a z a ls ze rve ze íe k a fennálló oszíályellen íéfek miatt a két osztály szolidaritásáról hallani sem akarnak. B ár a két osztály m ég kénytelen egy állam törvén yei szerint csele­ kedni, m ég egy nép fiai és néha-néha (háború 1) m ég fellán gol a z egyn ép h ezía ríozás egységesítő öntudata. D e általában a z alsó n ép oszfály felfogása szerint a z e g é s z állam a v a g y o n o ­ sok uralkodó kasztjának érdekeit szolgálja. M inden ga zd a sá gi határozat a felső réteg javára történik. A n ép egyed ekn ek e z a b izon yos kiseb b sége uralja a z e g é s z g a zd a sá g i életet, dönt felette és ezáltal m indazok sorsáról, akik a felső réteg intéz­ kedéseinek ki vannak szolgáltatva. E z a h elyzet öflöffePius szem ébe, m ikor a Q uadragesim o Annoban többek között ezek et m ondja : „N apjainkig m ég a z erősebb társadalm i rendje uralkodik, am ely ingatag és törékeny, mert ellentétes érdekű és ellensé­ ges, tehát harcra, háborúra hajlamos osztályok ra tám aszkodik... A mostani viszon yo k között a munkaerő k ereslete és kínálata a z em bereket két osztályra, két harcos táb orra osztja. E zek ­ nek a piaci pártoknak a viszályk od ása a munkapiacot harc­ térré változtatja, am elyben a két párt h eves küzdelem ben viaskodik egym ással. Mindenki érzi, h o gy sürgősen kell segíteni, mert e z a z állapot a z em beri társadalom legszöm yű b b veszed elm e.* (Folytatása következik.) (Ford. Danubia, Fribourg.)

A katolikus akció lényege----------Esterházy Lujza.

III.

A Katolikus Akció sikeres működésének alapfeltételei. H o g y a Katolikus A k ció létrejöhessen és óriásm éretti program jának m egvalósításán eredm ényesen dolgozhasson, szükség v a n : j. A p ostoli lelkülefre 2 . E rős szervezettségre 3 . Céltudatos, e gy s é ge s vezetésre.

^

IL 4JL

“

j . A p o s t o li le lk ü le f. „ A z ap ostoli. le lk ü le f h o z z a lé ire a z a p osfolk o d á si m o z g a lm a t . A m ik or m ozga lom ról beszélünk, a k k or tulaj­ donképpen lélek rő l beszélünk, a lelk ek együttes m eg m ozd u ­ lá s á r ó l A m o z g a lo m h o z z a lé t r e a n e k i m e g f e l e l ő s z e r ­ v e z e t e k e t . Lelki m ozgalom nélkül a s z e r v e z e t üres ráma, b első tartalom nélküli üres egyesü lefesd i." (Dr. Farkas Éva, Szociális Testvér.)

K ár tehát egyesü letek létrehozásán fárad ozn i m indaddig, am ig hiányzik a lelk ek m egm ozdulása. H a azon b an őszintén a k a r­ juk a Katolikus Akciót, akkor elsősorban annak nélkülözhetetlen alapjáról, a lelki m ozgalom lé tr e jö tté rő l k ell gondoskodnunk. A m o z g a lo m lé t r e jö t t é n e k e l ő f e l t é t e l e a z e g y r e e r ő s b ö d ő é s t e r je d ő a p o s t o li le lk ü le t . A z a p o s t o li l e lk ü le f n e k e g y e t le n f o r r á s a a m é ly h it é le t. A h it é le t p e d i g a lit u r g ia ö r ö k f o r r á s a ib ó l t á p lá lk o z ik . És éppen a z é r t amiért a S zen fafya o ly életb evágóan szü kségesnek tartja a Katolikus Akciót, azért tartja oly fontosnak, h o g y a v ilá g i hivek tudatos liturgikus életet éljenek. Liturgikus életet élni annyit jelent, mint tudatos tevék en ységgel részfven n i a Szentm ise Á ld o za t bemutatásában és — gyakran részesed n i a Krisztus által lelkünk m egszen telésére rendelt szentségekben. A litur­ gikus élet által belekapcsolódunk a z Isten k egyelm ein ek áram ­ körébe. A k i eb b e a z éltető áram körbe belek ap csolódik , a z szünet nélkül fölfek ezik a z z a l a term ékeny szeretettel, am ely a z E uchariszfiából fakad. E gyedül ez, a z Euchariszfiából fak ad ó és lelkűnkbe b e le o lfó d ó Szeretet tesz minket k ép essé a lan ka­ datlanul od a a d ó apostoli munkára. E u c h a r is z tik u s é le t , t e ­ h á t litu r g ik u s é le t n é lk ü l n in c s e n ig a z á n in t e n z ív h it é le t . I n t e n z ív h it é le t n é lk ü l a v ilá g ia k k it a r t ó a p o s f o lk o d á s a t e lje s le h e t e t le n s é g . H is z e n n e m a d h a tju k e m b e r t á r ­ s a in k n a k a z t, a m it m i m a g u n k s e m b ír u n k . A S z e n f a f y a m e g m o n d o t t a : „ A K a t o lik u s A k c ió e ls ő s o r b a n k r is z t u s i s z e lle m é s c s a k a z u tá n o r g a n iz á c ió . " A z o n k e ll hát len ­ nünk, h o gy e z a szellem önmagunkban és m ásokban létre­ jöjjön. Ennek leghatékonyabb es zk ö ze i a liturgikus életen kivül a z erre a célra beállított a p o s f o lk o d á s i l e lk ig y a k o r la t o k é s s z e n fb e s z é d e k . E z e n k ív ü l k e ll p r o p a g a n d a is , a m e ly l y e l fe lk e lt jü k a z e m b e r e k é r d e k lő d é s é t a K a t o lik u s A k c ió ir á n t. E rre a célra igen alkalm asok a lelkesítő, gyújtó hatással b író ujságfelhivások, ismertető közlem ények, e lő a d á ­ sok és rád iólead ások is. A létrejött lelki m ozgalom k ifejezést k ereső dinam ikája létre fo g ja hozni a szükséges szervezetek et. H a a kom m uniz­ mus keletkezését figyeljük, akkor látjuk ezt, h o g y k ezd etben csak a kommunista m o z g a lo m volt m eg és csak azután jöttek létre s zé p egym ásutánban a kommunista s z e r v e z e t e k . 2 . E rő s s z e rv e z e tts é g . A szervezettség a Katolikus A k ció sik eres m űködésének m ásodik alapfeltétele. E rős szervezettség, jó l m űködő s z e r v e ­ zetek nélkül nincsen nagyszabású k övetk ezetes munka. A

dj Élei II. évi. Katolikus A k ció fel kell, h o gy ö lelje a z élet minden Vonatkozásáf. bzüksége van tehát a legk ü lön b özőb b szervezetek re, h o gy á lfa lu k eredm ényes munkát fejthessen ki minden téren. K ellen ek ezért m unkaadó és m unkásszervezefek, ifjúsági, k a ri­ tatív, kulturális és p rop agan d a s ze rvezetek valam int m inden­ fajta más s ze rv e ze t is. A k a to lik u s A k c ió n a k n in c s e n s z t e r e o t ip s z e r v e z ­ k e d é s i fo r m á ja . M in d e g y ik o r s z á g b a n a z o tt u r a lk o d ó v is z o n y o k h o z é s s z ü k s é g le t e k h e z k é p e s t a la k iíja m e g s z e r v e z e t e it . S zervezetein ek form ájában azon b an h á r o m f ő tip u s t m ár is m egkülönböztethetünk : O la s z o r s z á g b a n a plébánia sejtren szer dominál. M ind­ e g y ik plébániában m egalakult külön-külön a férfiak, nők, ifjak, leányok és gyerm ek ek csoportja. E z e k n e k v e z e t ő - t a g ja ib ó l, v a la m in t a p lé b á n o s b ó l a la k u l m e g a P lé b á n ia i T a n á c s . A P l é b á n i a i T a n á c s k é p e z i a K a to lik u s A k c ió a la p s e jfjé t . A P léb á n iai Tanács kebelén belül azután m egalakulnak a k ü lön b öző szakosztályok, pl. a karitatív, kulturális, szociális síb. szakosztály. A P l é b á n i a i T a n á c s o k d e le g á lt ja ib ó l a z u tá n m e g ­ a la k u l a z E g y h á z m e g y e i T a n á c s , am ely a z illető e g y h á z­ m egye Katolikus Akcióját irányítja. A püspöki székhelyen iro d á va l rendelkezik és k ü lön b öző intézm ényeket létesít a szociális, karitatív és kulturális munka számára. A z E g y h á z m e g y e i T a n á c s o k d e le g á lt ja i k é p e z ik a z O r s z á g o s T a n á c s o t, am ely a főeg yh á zm eg y e székhelyén K özponti Iro d á va l rendelkezik. A z O rszá go s Tanács k id o lg o zza a Katolikus A k ció e g y s é g e s program m jáí a z e g é s z o rs zá g részére, szakközlem ényeket ad ki a z e g y e s szak osztályok szám ára, ellen őrzi a z e g y e s Tanácsok munkáját, éb er figyelem ­ mel kiséri a z élet összes jelenségeit, nagyszabású statisztikai munkát v é g e z és széleskörű propaganda-tevékenységet fejt ki. B e lg iu m b a n a Katolikus A k ció sze rv e zk e d és e a h iv a t á s i c s o p o r t o k d iffe r e n c iá ló d á s á n a k je g y é b e n á ll. V ilágosan kidom borodik e z p éldául a z ifjúság s ze rv e ze te i­ n é l Belgium ban van Főiskolás S zövetség, K özépiskolás- és Szakiskolás S zövetség, Ifjufölamunkás S zö v e ts ég és Ifjúmunkás S zövetség. A z utóbbi a z id ők özben híressé vált, nagyszerűen m űködő J. O. C. (Jeunesse O uvriére Chréíienne.) E zek a z e g y e s h o m o g é n S zövetségek plébániai csoport­ ból, kerületi s zövetségb ő l és O rszá go s K özpon tból állanak. M inden e g y e s h o m o g é n s zö vetség tagokat d elegál e g y k ö z ­ ponti h e t e r o g é n szervbe, am elynek n e v e : „A ssociation CafhoUque de la Jeunesse B elg e ". E z a heterogén s ze rv egyesíti önm agában a k ü lön b öző hom ogén szövetségek et és irányítást ad nekik a k k or és ott, ahol egyöntetű katolikus fellépésre v a g y ren d ezésre van szükség. N é m e t o r s z á g b a n o ly nagyszám ú, kitünően m űködő kato­ likus egyesületi élet létezett m ár régóta, h ogy ott nem volt szükség uj sze rv e ze te k létesítésére. A Katolikus A k ció tehát m egelégedhetett azzal, h o gy minden egyh á zm egye illetve min-

§ j б а і П. á r i

11

і

íttt

і ггггтгіі іт

ігіт і

г

г~ ■

den állam élén e g y k ö z p o n t i s z e r v e t lé t e s ít e t t , a m e l y e g y e s íti ö n m a g á b a n a z ö s s z e s m ű k ö d é s b e n le v ő e g y e ­ s ü le te k e t é s a z o k n a k c é ltu d a to s , e g y s é g e s ir á n y ít á s t a d . A hatalmas „Volhsverin*, a „C aritasverein * a .B orram áu sv e r e in ' stb, m in t e g y e s ü le t e k csatlakoztak a Katolikus A k c ió ­ hoz, am ely e g y hatalmas, e gy séges katolikus program m m e g ­ valósításának munkájába irányította b e a z o k a t A z o la s z sejtrendszer, a b elga s zö v e ts é g i ren d szer é s a német egyesületi ren d szer k ép ezi a Katolikus A k c ió e d d ig létrejött három fő s ze rv e ze ti típusát A többi o rszá g o k b a n h ol ezek n ek variánsai léteznek, hol p e d ig annyira k e zd e tle g e s stádiumban van minden, h ogy azokban Katolikus A k c ió ró l m ég egyáltalán nem lehet beszélni. D e bárm ilyen alakot ölt m agára a Katolikus A k c ió szeiN vezk ed ése, e g y p o n tb a n m é g is m e g e g y e z i k v a la m e n n y i : A K a to lik u s A k c ió s e h o l, s e m m i k ö r ü lm é n y e k k ö z ö t t s e m p o lit iz á l. E z a Szentatya k ifejezett utasítása, am elyn ek értelm ében a K . A . r é s z é r e s z ig o r ú a n t ilo s b á r m ily e n p o lit ik a i p á r t s z o lg á la t á b a á lla n i. T i l o s e z a k k o r is, h a v a la m e ly p á r t k if e je z e t t e n k a to lik u s p á r t n a k v a l l j a m a g á t . A p á p a n e m e n g e d i, h o g y v a la m e ly p á r t — le t t l é g y e n a z k ife je z e t t e n k a to lik u s p á r t is — k is a já t ít s a a K a t o l i ­ k u s A k c ió t p o lit ik a i c é lja in a k é r d e k é b e n . Am i a Katolikus A k c ió egyes tagjait illeti, a K. A. n e m kivánja tőlük azt, h o gy csak a kifejezetten katolikus p olitikai párthoz tartozzanak. A z p e rs ze köztudomású, h o g y egyetlen katolikusnak sincs m eg en g ed ve hitellenes p ártok h o z csatla­ kozni. D e ezen a z általános tilalmon k ivü l a Katolikus A k c ió szab ad k ezet hagy tagjainak abban, h o g y m elyik p olitikai p á r­ tot támogassák. Csak m indegyik tagjától igen is e lv á rja a z t h o gy ki-ki a m aga pártjában férfias e gy e n e s s é g g e l ig y e k e z z é k előm ozdítani a keresztény világnézetnek m eg fe lelő álláspont és intézkedések érvényesülését. B ár a Katolikus A k ció mint olyan nem fo g la lk o zik p oliti­ kával, m égis igen n agy hatással van a k ö zé le t k eresztén y kialakulására. Felnőtt tagjai által k eresztén y befolyást g y a k o ro l a törvén yh ozásra és e k ö zé le t többi tén yezőjére. Ifjú sági egyesületeiben p ed ig arra törekszik, h o g y e g é s z e m b e rek e t jellem eket neveljen, akik mint a jö v ő törvén yh ozói, birái, tiszt­ viselői, munkaadói, m unkásvezérei és újságírói k épesek le g y e ­ nek a z e g y e s nem zetek életét igazán kereszténnyé, tehát igazán em berségessé alakítani. A Katolikus A k c ió program m jának egy ik sarkalatos pontja éppen az, h o gy ifjúsági szervezetein ek b e lső munkája által minden országban m egbízható, lelkiism eretes, od a a d ó vezetőegyén iségek et n evel a jö v ő k özélete szám ára. E záltal p ed ig felbecsülhetetlen szolgálatot teljesit a nem zeteknek és a z államoknak. 3. E g y s é g e s , c é ltu d a to s v e z e t é s . A Szen fafya ismételten k ifejezésre juttatta a z t h o g y a Katolikus A kcióban töm örülő világiak s ze rv e zk e d é s e a z E gyh á z

Cifl wna hierarchiájának vezetése alatt kell, h o g y álljon. M inden m o z­ galom nak szü k sége van egységes, céltudatos vezetésre. E zért a Katolikus A k ció sikeres m űködésének harm adik előfeltétele éppen e z a z e gy s é ge s vezetés. D e — „ a z E gyh áz hierarchiájá­ nak v e ze té s e alatt" n e m jelenti azt, h o gy a Katolikus A k c ió ­ ban c s a k a p ap ok é lehessen a vezetés, a világiak ra p ed ig csak a z ufasiíások végrehajtásának s ze re p e vár. Nem , e z a p á p a s z a v a in a k t e lje s e n h e ly t e le n é r t e lm e z é s e v o ln a . M ert a Katolikus A k ció a v ilá g i hivek s z e rv e z e te kell, h o g y legyen. Benne a v i l á g i hivek k ezd em én yezése és munkája kell, h o g y k ifeje zé s re jusson. A v e z e t ő e m b e r e k t ú ln y o m ó t ö b b s é g e é p p e n v ilá g ia k b ó l k e ll, h o g y á lljo n . . A z E gyház hierarchiájának v e ze té s e alatt" csupán azt jelenti, h o gy a püspöki k a r és annak m egbízottai nagyvonalú irányadásukkal odahassanak, h o gy a Katolikus A k ció m űködése m indenkor összhangban m aradjon a z E gyh áz tanításával. E zért a K ato li­ kus A k c ió valam ennyi sze rv e ze té h e z egyh á zi tanácsadó van beosztva, aki tanácsadás és ellen őrzés utján h ivatva van ezt a z összhangot biztosítani. zársző A világi keresztények közrem ű ködése Krisztus o rs zá g ­ o s á n a k előm ozdításában nem uj dolog. A z „ap ostolok le v e ­ leib en " gyakran találunk említést a világiak közrem ű ködé­ sérő l a hitferjeszfés munkájában. A k ereszténység lege ls ő századaiban, a p ogán y R óm a b om lad ozó társadalm ában a világi keresztények nagyszerű hitterjesztő munkát végeztek. A világiak aposfolkodása tehát olyan régi, mint m aga a z Egyház. Am i azonban a Katolikus Akcióban uj, a z a szervezett­ ség, a z a v ilá g i keresztények energiáinak céltudatos b eállí­ tása a n agy c é lr a : a z élet kereszténnyé alakítására. M ert nincsen a z a katolikus ember, akit a Katolikus A k c ió munká­ jában ne lehessen felhasználni. M é g a b e te g e k , a r o k k a n ­ ta k , a z a g g o k — s ő t m é g a f o g ly o k is — m u n k a tá r s a i le h e t n e k a K a to lik u s A k c ió n a k . Munkatársai lehetnek azáltal, h o gy szen ved éseik et a M ennyei A tya k e zé b ő l k é s z­ ségesen elfogad ják és azokat a Katolikus A k ció diadaláért a z Istennek felajánlják. A z ilyen szen ved ésb ől apostoli cse­ lek vés lesz, mert a z Isten segítségének va ló s á g o s özönét esdi le a tevéken y működést kifejtő testvérek munkájára. E b b ő l lá tju k , h o g y a K a to lik u s A k c ió s o r o m p ó b a á llít m in d e n e n e r g iá t , m in d e g y ik e t f e l tu d ja h a s z n á ln i a n a g y c é l é r d e k é b e n . E z á lt a l e l é r i a z t, h o g y m é g a t e s ­ t i l e g r o k k a n ta k l e l k i e n e r g i á i s e m v e s z n e k k á r b a , h a ­ n e m e g y s z e r ű h iv a tá s t te lje s ít h e tn e k . E z a gondolat hozta létre sok országban (S zloven szk ón is 1) a „B etegek Apostolkodását", am elyről a Szen fafya főbb ízb en kijelentette, hogy a z a Katolikus Akciónak nélkülözhetetlen, integrális része. A betegek, rokkantak, fog lyo k szám ára p edig rendkívül felem elő tudat az, h o gy távolról sem fölö sleges tagjai a z em beri társa­ dalomnak, hanem ellen k ezőleg, szen ved éseik felajánlása által egyenrangú munkatársai lehetnek egészséges, szab ad testvé­ reiknek.

Íj Élei fi. évi. M ik or fő g nálunk is megindulni a Katolikus A k c ió ? A k ­ kor, m ikor íe liív e leszünk a zz a l a lelküleffel, a m elyről P ro h ászká i r : „Krisztus arra tanít, h o g y ne zárk ózzu n k saját lelkünk öondjába, arra, h o g y más lelkek fontosak le g y e n e k nekünk, h o gy testvéreink lelkét sze re s s ü k .. . A z t akarja, h o g y a lelk ek Sorsa valam i égetően foglalkoztató k érd és le g y e n nekünk . . . h o gy m ások elesése bennünket em ésszen . . . és szüntelenül tettre, segítségre, gyógyításra indítson bennünket. Krisztus azt akarja, h ogy a h id eg lelkekbe szivünk m elegét árasszuk, akarja, h o gy m erevségükkel, tompaságukkal, sötétségükkel állítsuk szem b e a mi szerefefünknek fény- jés hőhullám ait". (Prohászka O ttokár: Elő vizek forrása.)

E gyedül e z a lelkülef szülheti a z apostolkodási m o zg a l­ mat. E bből a z ellenálhafaflan m ozg a lom b ól p e d ig logikus következm ényként létre fo g jönni a Katolikus Akció.

Vértesi Frigyes dr. mondja: Részlet az órszághiru szónok pécsi theológiai tanárnak a Nemzetpolitikai Társaságban elmondott beszédéből

N em ig a zi h azaszeretet az, am ely szob rok at és k é ­ peket állít — akár igazán nagy férfiaknak is, — m ig a -haza tagjai éhenhalnak. N em igazi h azaszeretet az, am ely érdek lőd ése középpontjába nem a z em bérf, hanem a tárgyat állítja, am ely többre becsüli a történelem géniu­ szá v a l k ö rü lövezeff em lékeket a z é lő tagoknál, a Szen t­ lélek templomainál. N em ig a zi h azaszeretet az, am ely negációkban merül ki és gyűlöletet terjeszt; am ely e g y nép barátságát azért h o rd o zza gom blyukában, h o g y ret­ tegést keltsen szom széd ja le lk é b e n ; am ely csak szem élyi kultuszt üz, illetve a szem élyekb ől bálványokat farag. H a régi és uj hazaszeretetről beszélünk, a z uj nem jelentheti m ár a régi teljes elvetését sem, hanem csak annak kiegészítését. K iegészíti ezt a z egyold alú p ro p a ­ gan d ával felületessé és nagyképü vé fejlesztett, je ls za v a s és értékítéleteiben téves, v a g y hazug h azafiságof azzal, h o gy van benne a gyűlölet helyett jó a d ag jófakarás, am elynek tettekben k ell m egnyilvánulnia. M érsék eln ie kell a szem élyi kultuszt, neh ogy a bálványokká sülyeszfeff forzalak ok fól elforduljon a közvélem ény. H aza fia s kultusz tárgyává kell fennie a csendes, építő munkát, a kézm űves, a földműves, a tisztviselő heroizmusáf. U n iverzális h a za ­ szeretetei a z uj hazafiság, am ely szereti a h a za minden r ö g é t E zérf k ell m egism ernie, — merf a m egism erésen keresztül tudja m egszeretni. A z uj hazaszeretet nem nyugodhat b e le a munka­ nélküli nyom orúságba sem. Igazán csak azt szerethetem , ami nekem jó ; azok tól sem kívánhatom tehát a z ig a z i hazaszeretet, akinek a z állam rendből csak nyom orúság jutott osztályrészül. Ig a z i hazaszeretet, uj h a z a fis á g : tárgya nem szólam ok, szimbólumok, képek, — d e m aga a z ember, a lélek, am ely „nafuralifer chrisfiana".

136

•втшяштттттшшшшвттяттт ^

F

О

R

U

f i d fl. ё А .

M

Válasz két kérdésre. Egy baráti magyar diákkörben két kérdést tettek fel nekem. A kérdések a legteljesebb jóindulat szellemében és formájában hang­ zottak el. Emelkedett nívójú baráti eszmecsere követte őket. Fiatal barátaimnak sikerült is teljesen megnyugtató választ adnom. Akkor Ígértem, hogy eszmecserénk lényegét papírra ід vetem. Ennek teszek most az erre leghivatottabb helyen, az .Uj Elet” hasábjain kissé bővített alakban eleget. A két kérdés ez volt: 1) a magyar katolikus ifjúság Prohászka-köri mozgalmában nem csak másodrendű-e, tehát lecsökkenteti, mellékes a magyar nemzeti gondolat 7 2 ) e kimondottcm katolikus alapon történő mozgalom és szervez• kedés n e m 0 jelenti~w magyar egység káros megbontását ? Válaszadásom előtt előrebocsátottam, hogy én a Prohászkakörnek nem szervezeti vezetője, hanem csupán lelki tanácsadója, egyházi munkatársa vagyok. Másrészt azonban az, amit itt válaszolok, nem egyéb, mint a katolikus álláspont. Tehát fedi a Prohászka-köri mozgalmak, mint katolikus mozgalomnak az álláspontját. Válaszom a következő: A saját nemzethez való nyilt, öntudatos, törhetetlen és bármely áldozatra is kész hűség és ragaszkodás a katolikus világnézetnek is lényeges része, nem pedig mellékes járuléka. A katolikus világnézet nagystílű. Magasabb harmóniába, szin* tézisbe törekszik hozni oly értékeket, melyek első pillanatra talán nehezen látszanak összeegyeztethetőknek. Ilyen például a saját jogunk erőteljes védelme és emellett mások jogának tiszteletben tartása. Ilyen a saját nemzethez való törhetetlen, annak jogait hűségesen védő ragaszkodás és emellett más nemzetek valódi jogainak tiszteletbentartása. A katolikus világnézet szerint korlátoltság, szűklátókörű egyotdalűság az, ha ilyeneket nem törekszUnk egymással magasabb egységbe hozni. Ezért magának a katolikus világnézetnek megcsorbítását, meg­ fogyatkozását jelentené a nemzethűség megcsorbítása, megfogyatko­ zása. Mert a nemzet az egyén és az emberiség boldogulásának természetszerű, tehát Isten* rendelte lényeges tényezője, fokozója és gyűjtő fogalma. Ezért magyar ifjak mozgalma, ha katolikus alapon kíván állani, automatikus szükségszerűséggel kell, hogy nyíltan, öntudatosan, törhetetlenül és bármely áldozatra készen nemzeíhü magyar legyen. Magyarságunkhoz, a magyar nyelvi, kulturális és nemzeti közös* séghez megalkuvást nem ismerve ragaszkodunk 1 Magyarságunkért nem csak egyéni előnyöket és lehetőségeket, hanem kenyerünket és életünket is készek vagyunk feláldozni! A vallást és a nemzethüséget egymással szembe helyezni, egyiket

a másik ellen kijátszani, egyiket a másik .favára” gyengftenl a ml szemünkben logikai, erkölcsi és lélektani lehetetlenség. Aki bármely szavunkat, lépésünket, vagy állásfoglalásunkat netán máskép értette, az rosszul értett, az tévedett. Azzal, hogy nemzethűségünket Istennel és annak erkölcsi törvé­ nyeivel, keresztény katolikus vallásunkkal hozzuk kapcsolatba, meg* győződésünk szerint csak szilárdítjuk nemzethüségünk alapját. Ezzel szemben az Istent és etikát nem Ismerő nemzeti érzés nagyon könnyen puszta hangulattá sekélyesedik, vagy rövidlátó és így végeredményben nemzetrontó csoportönzéssé alacsonyodik. Nem vonjuk kétségbe mások magyar nemzethűségét. Velük közös magyar munkára szívesen kezet fogunk. Ifjúságunk minden valóban egyetemes magyar munkájában szívesen részt veszünk. Emellett azonban feltétlen vallluk és védjük azon jogunkat, sőt köte­ lességünket, hogy ama nagy értékeket, melyeket nem csak néhány általános keresztény jelszóban, hanem a katolicizmus részleteiben is találunk az egyéni, családi, társadalmi, nemzett és összembert élet javára: intézményesen, tehát katolikus szervezetbe tömörülve is ápoljuk. Katolikus alapon is történő szervezkedésünk a magyarság­ nak nem megbontása, hanem gazdagítása. Gazdagítás, melyre annál nagyobb szüksége van a magyarságnak, minél kisebb a magyarság száma és pillanatnyi erőpozíciója. Mi nem akarunk mást, mint amit a magyar Szentek akartak meg a Magyar Pál ok, a Julián barátok, a Hunyadiak, a Zrínyi Miklósok, a Pázmány Péterek. Rákóczi Ferenc, a Széchenyi Istvánok, Zichy Nándorok, Prohászka Ottokárok a katolicizmus hatalmas érté* keivel korszerű módon megtermékenyíteni, gazdagítani az Isten­ alkotta magyar nemzetet: azon magyar nemzetet, melynek meggyő­ ződésünk szerint gondviselésszerű nagyrahivatottsága van az emberiség történelmének múltjában, jelenében és jövőjében. Pfeiffer Miklós dr.

S Z E M L E Apponyi Albert m űködéséről és e g y é n is é g é rő l Pefhő Sándor tollából hozunk cikket lapunk k ö v e tk e ző szám ában.

Róma

szava

e g y hatalmas h an gszóróval lett szegén yebb. Frühwirfh A n drás bíb oros 88 esztendős korában m eghalt A ki valóságban, v a g y képen látta a biborosi testületet, annak feltűnhetett e g y tö p ö ­ rödött, ferd ére görnyedt aggastyán : a többi b íb orostól elüfően fehér reverendában. E z v o lf Frühwirfh An drás b íb oros domin* kánusi főpapi ruhájában. S tájerország e g y falujában született. 18 éves korában j 863-ban lépett be G rácban a dom on kosok rendjébe. Abban különféle fontos tisztséget viselt. Töb b é v ig a rend osztrák-m agyar részén ek v o lt tartományi főnöke. 189í-ben rendje akkor ép Lyonban egy b egy ü lf n em zetk özi

gyülekezete, nagykápíalanja a dom onkosrend általános (g e n e ­ rális) főn ök évé választotta, R óm a székhellyel. Tizenkéfeszfendős rendi gen erálisi állása leteltével X. Pius pápa több fontos egyh ázi küldetéssel b izfa meg. M ajd 1907-ben pápai követté, nunciussá n e vezte ki Münchenben. E tisztet 1915-ig töltötte be. A müncheni nunciaturán oldalán P acceli Jenő működött, a P á p a mostani b íb oros államtitkára. 1915-ben XV. B en edek pápa Frühwirfhef b íb orossá n evezte ki. A zó ta mint úgyn evezett kuriális b íb oros újból R óm ában m ű k öd ött: élete v é g é ig a legn a g yo b b szellem i frisseségben és munkaerőben. E zek a stájer falucská­ b ól s zá rm a zó szerzetes földi pályafutásának külső útjelzői. M ögöttük hatalm as egyéniség, nagy életmunka rejlik. Lássunk eb b ő l néhány vonást. A jozefeinizm us és a vallásellen es liberalizm us a z E gyház egy ik legfontosabb intézményét, a szerzetességet is erősen m egtépázta a XVIII. száza d v é g e felé és a XIX. s zá za d fo ly a ­ mán, E z nem csak II. J ó zse f töm eges kolostor-feloszlatásában és ennek kapcsán mérhetetlen könyv- és levéltári kincs elkótya­ vetyélésében és pusztulásában nyilvánult, hanem a m egm aradt kolostorok egyh á zias és fegyelm ezett szellem ének tervszerű aláásásában is. (Ennek e s z k ö z e i: a szerzetesren d ek elzárása központi róm ai vezetésüktől, a szerzetes-n övendékek szám á­ nak k orlátozása és túl világias szellem ű nevelése, a z e gy es szerzetesrendekn ek tanítási v a g y e g y é b külső m unkával v a ló o ly tulnagym érefű m egterhelése, h o gy a s zerzetesi lelki életre a lig maradhatott idejük, sfb.) A régi osztrák-m agyar kettősbirodalom területén a dom onkosrend volt a z első, m ely a s ze r­ zetesi szellem kom oly reformját, g yö k eres m egújhodását már a XIX. szá za d hatvanas éveiben m egkezdette. E zen úttörői m oz­ galom hoz, m ely id ő v e l más szerzetesrendekben is példára talált, csatlakozott ifjú lelk esed éssel Frühwirfh, m időn 18 é v es korában a dom onkosrendbe lépett. A szerzetesi élet elm élye­ désének és kom olyságának volt e g é s z későbbi életében is e lő h a rc o s a : akár mint egyszerű szerzetes, akár mint ren djé­ nek kolostori, országos, majd egyetem es főnöke. E z volt é le ­ tének eg y ik n agy érdeme. A zon ban a külső szerzetesi fegyelem csak keret. K e llő b első szerzetesi élet- és munka-tartalom nélkül könnyen m eddő üresség marad. Itt kapcsolódott b ele Frühwirfh a XIX. és k e zd ő XX. szá za d katolikus ú jraéledésé­ nek n a gy tudományos m egalap ozásáb a : aquinoi Szent Tamás bölcseleti és világszem léleíi ren d szere XIII. L e ó p áp a által kezdem ényezett felújításába. A szenffam ási gon d olkod ás hat­ ván yozott ujrafelvételének és ren dszeres ápolásának apostola volt Frühwirfh rendjén belül és kívül is. Több a puszta vélet­ lennél, h o gy a z ő egyetem es rendi főnökké förfénf m eg vá la sz­ tásával (1891-ben) majdnem e g y id őb e esik a svájci fribourgí egyetem m egnyitása és hittudományi és bölcseleti tanszékeinek a dom onkosrend e g y nem zetközi elifejére v a ló bízása. A Fribourgí egyetem azó ta a szenffam ási tudományos és szellem i m egújhodásnak egyik legfontosabb v ilá g fé n ye ző jév é válf. Frühwirth egyén iségét jellem ző éleslátással ismerte fe l Szen t Tam ás

Ö| Öel П. éti.

т т ^т ш т вт ш ш ^ш т ^^т ш ^т т т т т ш ш т »

elvein ek fon fosságáí és k orszerű voltát szociális téren is. Saját szem élyéi finom tartózkodással háttérbe tartva, e g y ik főmunkafársa volt azo n hatalmas katolikus szociális m egújhodásnak, m elyet K effeler nyom án V ogelsang és a z ő k övetői, köztük Fischer-Colbrie Á g o s t is, képviselt. Frühwirfh gráci, m ajd bécsi kolostori cellája szám os ily irányú k ezd em én yezésn ek v o lt a k iin d u lója Sajnos, a XIX. szá za d liberális és etikátlan k ap ita­ lizm usa h ol k ö zv e tv e , hol közvetlenü l sok katolikust is b ű v­ k örébe csalt. E févfan okkal szem ben hirdetni a z eJévülheflen term észetjogon alapuló katolikus szenttamási elveket, m elyek mindenkinek biztosítják a z em berhez m éltó m egélhetésre v a ló jo g o t: e z is egyik mindhalálig hűen végzett fénypontja volt Frühwirfh sokoldalú működésének. — E g y róm ai utam a lk a l­ mával, І950 tavaszán, ismételten többórás m agá n b eszélgetésre fogadott a z agg, de szellem ileg teljesen friss főpap. Ép a k k or b izon yos h elyről rö vid lá tó ellenakció folyt e g y világhírű m a­ g y a r tudósnak a kizsákm ányoló kapitalizm ussal szem ben e l­ foglalt bátor és radikális állásfoglalásával szem ben. M ik or e rre került a s zó — e z életem egy ik felejthetetlen em lék e m arad — a z a g g b íb oros ok os szem eit rám irányította és fiatalos e rő v e l csapott le ö k lé v e l asztalára, m o n d v a : m ondja m eg neki (a z illető m agyar tudósnak), h o gy nem fo g bánfódása történ n i! M e g fogom védeni 1 — U gya n ez alkalom m al odam ent k ö n y v ­ tárába. Elővette a Vogelsang-féle „M onafschriff für christliche S o zia lrefo rm " e g y ré g i évfolyam át (gondolom , j 889-ből). A b b ó l kikeresett e g y cikket, m ely a tulajdonnal és va g yo n n a l já ró szigorú jo g i kötelezettségeket, terheket és korlátozások at a k ö zjó érdekében határozottan és világosan kifejti. Rámutatott és azt m on d ta : látja, én m ár akkor m egírtam ezt. — U tolsó életm űvéről is beszélt Frühwirfh bíboros látogatásom kor. A z t mondta róla, h o gy e munka b e fe je zté v e l nyugodtan vá rja a halált. E z n agy rendfársának: aquinoi Szen t Tam ás m esteré­ nek, a k özép k or legn a g yo b b term észettudósának és legn a g yo b b német nem zetiségű tudósának, Albertus M agnusnak szenttéavafási előm unkálata volt. E munka eredm én ye gyanánt m a Albertus mint egyh ázfan iíó újból előtérbe bérűit. M a e gy rés zt a term észeti tudom ányok és a szociológia, m ásrészt a z e g y e ­ temes, ös s ze fo g la ló világszem lélet k eresése á ll a tudom ányos érdeklődés központjában. M indebben p ed ig Alberfusnak e l­ gondolásai uttörőek. (H o g y a k o n k r é t r é s z l e t e z ő term észet­ tudomány és s zo c io lo g ia Albertus óta óriásit haladt, a z ennek lén yegéb ől semmit sem v o n le 1) Frühwirfh mint ren dje osztrák m agyar prvinciálisa m agyar rendfőnök is volt. Finom „ ism erője a m a gya r életnek, fő le g egyh ázi vonatkozásban. Ő szinte barátja is volt a m agyaroknak, azon módon, ah ogy a z e g y róm ai főp ap h oz illik : világfávlafban, m elyben v ilá g o s h o gy minden nem zet csak a z egyetem mes em beriség harmonikus egészéb en tud tartósan boldogulni. • Ennek keretében azonban feltétlen jo g a van saját nem zeti életére és a z ellen e elkövetett igazságtalan ságok jóvátételére.

P/M . №

■ ■ ■■ —

fij Éleí U. évi Ifjúsági kérdések

Erre a katolikusok a Baker féle te­ remben tiltakozó gyűlést tartottak és

.kiléptek a Deutsche Studenteuschaftból. A b é c s i D e u ts c h e S tu d e n te n s c h a ft fe lo s z lá s a . Nagy port vertek fel de­ cemberben a Deutsche Studentenschaft feloszlása körül támadt esem ények; az osztrák és birodalmi német lapok ren­ geteget írtak róla. Tekintettel arra, hogy itt főkép katolikus diákérdekekről volt szó, röviden és tárgyilagosan összefog­ laljuk a dolgot. A nyáron horogkeresztes berkekben nagy szervezkedés folyt. A Deutsche Studentenschaft elárusító helyiségeit ho­ rogkeresztekkel és más eféle díszekkel látták el. Egyes verziók szerint a D. St. évkönyvét is propaganda célokra hasz­ nálták fel. Ez természetesen a katoliku­ sok jogos felháborodását váltotta ki,

hiszen ők is tagjai a D. St.-ndk, de nem a horogkeresztes pártnak. Erre ők is munkába kezdtek és sikerült elérniök, hogy az évi ünnepségnél dec. 9-én két katolikus szónokot jelöljenek. E z természetesen a Waffenstudentoknak nem tetszett, mert ezek majdnem mind horogkeresztesek. Sőt már záp­ tojásokkal felfegyverkezve mentek az ünnepségre. Itt azután már a diákkép­ viselők bevonulásánál megkezdték a v e ­ szekedés. Ezt az egyik kát. szónok (P ro f Eibel) beszédje után folytatták, amikor egyesek közülük azt kiabálták: „Ohne Juda, ohne Rom Bauen wir Deutschlaüds Trón." A z égész azzal zárult,1 hogy a nácik megdobálták az ünnepi díszbe öltözött katolikus diákokat záptojásokkal. Ennek a vége verekedés lett. Másnap a C. V.-nak (Katolikus színeket hordó diákegyesületek szövetsége) n. bummel-ja volt az egyetemen. Ezen a minden szombaton szokásos diáksétákon azonban a katolikus diákok nagy része nem vehetett részt, mert ugyanezen a napon volt a kardinálisról elnevezett új diákotthon beszentelése. Ezt az alkalmat azután a Waffenstudentok verekedésre használták ki. Megtámadták a katolikus diákokat és boxerokkal, drótkötéllel ver­ ték őket. Ámbár többségben voltak, még sem érezték magukat elég erősnek, mert segítségül hívták az egyenruhás nácikat is, kik a rendcsinálás ürügyével b ele­ avatkoztak a verekedésbe. Azonban a rendcsinálás feladatát nagyon furcsán fogták fel, amennyiben csak a katoli­ kusokat ütötték. Természetesen igy igen bátrak lettek, mert legalább ötszörös többségük volt. De ők ehhez már hozzá vannak szokva, hisz a zsidókat is csak akkor merik ütni, ha húszán vannak egy ellen.

Ezzel a jogászok vélem énye szerint a D. St. feloszlott. Azonban a nácik sze­ rint nem és az egyetem rektora is a pártjukon van, (ámbár ő nem jogász, ha­ nem term észettudós!) A katolikusok be­ jelentették, hogy tovább fognak harcolni a kát. érdekekért. így azután szövetkez­ tek a különböző kát. diákegyesületek és diákszövetségek: C. V .; U. V .; K. V , ; Neuland, Kát. Burschenschaftok, Stuffkó (Heim atwehr) stb. Ez a szövetség a kővetkező szombatra nagy tiltakozó Bummelt tervezett, melyet

a rektor azzal akadályozott meg, hogy az egyetemet bezárta és igy a nagy til­ takozás elmaradt. A z ügynek még való­ színűleg folytatása lesz.*)

Lórencz Péter (Wien)

*) (Ehhez nem kell kommentár» analóg esetünk nekünk íe oolt Szl-'oenszbón! A kisagyú, vad «nacionalizmus* mindent ki akar magának sajátí­ tani .és semmiféle eszköztől vissza nem riad. Minden szimpátiánk béc5i katolikus testvéreink, akik öntudatosan, bátran a talpukra mertek állni a kát. és helyes nemzeti érdekek védelmében ott a szélsőségek metropolisában, ahol a két szörny : a rote Wien és a vad hitleri sovinizmus nyújtó» gatja feléjük csápjait.)

A s ír o k m e g n y íln a k . Ez volt a prá­ gai cseh-medikusok ezévi álarcos báljá­ nak a mottója. Napirendre térnénk ezen Ízléstelenség fölött, hisz néhány év előtt már módunkban állott meggyőződni, hogy a fiatal cseh medikusok saját hivatásuk magasabbrendűségét nem tartják valami sokra. Akkor álarcos báljuk mottója „a •világtébolyda" volt. Most azonban, midőn .egy főiünk . annyira messzeálló német lap, mint a Prager Presse is megütközik, mi is kimondjuk: a hasonló Ízléstelen­ ségekkel és „ántiklerikális" célzataikkal a fiatal cseh medikusok saját karukat, saját hivatásukat teszik nevetségessé és komolytalanná.

s z o c iá lis —G a z d a s á g i —Kul­ tu rális kérdések. A kartellek ellen. A lengyel kormány az árleszállitásí törekvései kapcsán a len» gyei cement kaitelt 25 százalékos árleszáU másra kényszeritette. A kartellek ezen órw ási árleszállítás ellenére sem mennek tönkre s ez is bizonyítja, hogy milyen horribilis haszonra dolgoznak a kartellek. Tekintve, hogy a modern építkezéseknél a cementnek igen nagy jelentősége van, a lengyel kormány ezen intézkedésének csak jótékony hatása lesz. . James Cox n eve nem ismeretlen az Új Élet olvasói előtt. Hirt adtunk arról, hogy ö vezetett ismételten munkanélküli

^ Éleí П. « 4 . tömegeket Washingtonba az Egyesült AI* lám ok elnöke elé s 6 kiáltotta bátran o d a : »E zek az amerikai polgárok éheznek, de joguk van az éleihez*. James C o x vnlt a

munkanélküliek jelöltje az Egyesült Á lla. mok elnöki székébe is. J. C ox a válasz» táskor visszalépett, most azonban ismét feltünéstkeltő hírrel kapcsolatban került a neve forgalomba. Cox. ez az egyszerű katolikus pap most PHteburghoz közel egy egész várost (C oxtov néven) alapított a munkanélküliek számára. A városnak saját hatáskörében külön pénze van melylyel a munkához juttatott munkanélkülié» két fizeti. A z uj varos alapítói útépítéssel, házak építésével és renoválásával terem* tenek munkaalkalmat. íme t egy katolikus pap, aki levonja az Evangéliumból a gyakorlati tanulságot, mit tehet a kisem. mízettek érdekében ! Egy újsághír kommentár nélkül. » A » hol a tejet a csatornába öntik : W iscon» •in államban a farmerek a csatornába ön . tik a tejet, hogy tartsák a tej árát. Közben az amerikai anyák tízezrei nem tudnak tejet venni gyermekeiknek, mert nincs pénzük.. .< Pesti Napló.

S2'[« m illió haszonnal zárta le a N em » zeti Bank (Národni Bank*) az 1932. évet s a jutalékot most osztják ki a részvénye» seknek. A gondolkozó polgár most joe;» gal kérdi, hogy miért van ez a fontos in­ tézmény m ég mindig magánkézben. Hisz a N. B. célja nem magánérdek, hanem az egész állam érdeke ? ! Midőn Szlovenszkón a szegény parasztvagyonok fö* lőtt vígan pereg a végrehajtói dob, 524* trillió csúszik ki az állam kasszájából magánkézbe. Hitler mondfa, h ogy 10 esztendő múlva nem le s : Marxizmus. E téren jóslásba nem bocsátkozunk. Lehetséges, hogy 10 év múlva a félvilág a marxizmus kísér­ leti telepe lesz, Hitler jóslata ellenére. A z elméleti marxizmus amennyiben ezt érti a német: vezér, amúgy is megbukott már, ehhez nem szükséges 10 egész esztendő. A z elnyomott társadalmi rétegek osztály» harcát azonban bizonyos, hogy Hitler nem, de még Musolini sem fogja végkép megszüntetni a jelen program alapján, mert ehhez az alsóbb néposztályok hely­ zetének méltányos rendezése, a vagyonnal kapcsolatos minden elnyomásnak meg­ szüntetése szükséges. Ily programmal pe« dig egyik sem dicsekszik. Hitler jőslatá» val szembe szegezünk egy másik jóslatot < Ю év múlva bizonyos, hogy nem lesz Hitlerizmus és az ő mozgalma is oszto» zik a különböző izmusok közös sorsában, — a gyors kimúlásban. ( Koránk Szava.)

.A leszerelés legyében. A Walter m6-

vek 35 hadi repülőbe való m otor készt* tűsére kaptak rendelést Svédországból, tehát o ly országba, m ely eddig százesz» tendő^éí hosszabb ideje tartó békéjével dicsekedett. A szövetkezetek a kisebbségek gazda» sági életének legm egfelelőbb biztosító Intézményei. A mozgalom fontosságát erdélyi testvéreink már régen átlátták, s Romániában 1931. végén a 7840 szö vet­ kezetből 6814 románszövetkezettel szem­ ben 1026 (IS százalék). Kisebbségi szö­ vetkezet (magyar, német, sváb, szász) állott. Ebből 546 hitelszövetkezet. 480 pedig termelő és fogyasztási szöv. A magyar szövetkezetek szám 659 (bitéi 284, fociyasztás! 375). Nálunk S zlovenszkón főleg a Hanza szövetkezet teljesít fontos missziót Am erikai mérnökök, akikben k özgaz­ dasági lelkiismeret is m ozog, új tannal próbálják megoldani a világ gazdasági problémáit. Ennek az új tannak techno­ krácia a n^ve, s óriást feltűnést kelt az Egyesült Államokban. Lényege, hogyan lehetne a gépet az emberek szolgálatába áUitan', s miként lehetne, tragikus követ­ kezmények nélkül, a munkaórák számát csökkenteni. A technokrácia propagálói szerint a terv megválósitás» esetén csak huszonötéves korától negyvenötéves korá­ ig kellene az embernek dolgoznia i e g y é b » ként művelődéssel és szórakozással tölt* hetné el idejét. A kapitalista mogulok annyira megifedtek ettől a tervtől, h ogy a new yorkí Columbia egyetemre-pressziot akartak gyakorolni olyan értelemben, hogy a technokrácia propagálói vonják meg a kísérletezési célokat szolgáló la b o» ratóriumot- Szerencsére a Columbia e g y e ­ tem rektora nem adta be derekát. Reményi "József.

K a to lic iz m u s é s s z o c iá lis k é r d é s címen tartott Londonban felolvasást Chesterton. „N em az egyház szülte a m odem nacionalista gőgös államot, — mondotta — hanem azt az egyház tanítása és gya­ korlata ellenére olyan emberek, mint V ili. Henrik és Nagy Frigyes, alapítot­ ták. Megint csak nem az egyház volt az, amelyik ezt a modern, kapitalista szisz­ témát életrehivta, hanem tanítása ellenére a puritán kereskedők műve, akik kijelen­ tették, hogy semmi közük sincs a kato­ likusokhoz. V é g ü l: nem az egyház aján­ lotta kétségbeesetten, mint utolsó o rvos­ szert, a kommunizmust sem.* Ú ja b b u n io n is ta m o z g a lo m . A z anglikán egyház 50 papja, köztük Viktor Seymour anglikán püspök, két anglikán bencés, kilenc londoni és a többi vidéki város papsága az O xford m ozgalom kü­ szöbön álló évszázados ünneplés* alkal­

I| Bei! H 6tL mából, amelyhez tudvalevőleg a hires Newman kardinális is tartozott, egy szó ­ zatot intézett az egész világ anglikán püspökeihez és papjaihoz. Ebben azt jelentik ki, hogy az Oxfordból kiindult angol-katolikus mozgalom az eredeti alapelvektől nagyon eltért, átjárta a meg­ alkuvás és a modernizmus szelleme. Az egyetlen lehetőség, mely kivezet a mai chaosból, a római egyházzal való újra­ egyesülés és a meghajlás a pápai tekin­ tély előtt. — A z anglikán egyháznak, mint a többi katolikus egyháztól külön­ álló testületnek fennmaradása csak az esetben elviselhető, ha átmeneti bajként tekintjük ; ennek azonban el kell tűnnie, ha tetszeni fog Istennek, hogy nekünk ismét m egjelölje helyünket a testvérek között. Kiemelik és kijelentik, hogy az újraegyesülés Rómával a legfőbb logikus cél és természetes befejezése volna aanak a mozgalomnak, amelynek évszá­ zados megünneplésére épen most ké­ szülnek. — A Daily Express ezzel kap­ csolatban irja, hogy minden valószínűség szerint ennek a szózatnak következm é­ nye újabb tömegáttérés lesz az angliká­ nizmusból a katolikus Egyházba. A пб az orosz iparban. Georg Kiser munkája: „Russland vo r dem zweiten Fünfjahrplan0 adatai szerint a nagy munkáshiány a nőmunkát nagyobb arányok­ ban vitte az iparba. A z elmúlt esztendő­ ben 1.5 millió munkásnő került az iparba. 340 foglalkozási ágban a . női munka előnyben részesült. Oroszországban ma már mint betűszedők, közúti, vasúti ko­ csivezetők dolgoznak a nők és sok olyan foglalkozást végeznek, amelyek másutt csak férfiaknak tartattak fönn. A gépépitésnél foglalkoztatott nők száma 1931 januárban 13.5 százalék, júliusban már 17.8 százalék volt. A vasesztergályos munkánál a nők nagyobb termelésered­ ményt tudnak kimutatni, mint a férfiak. Az 1932. évben létesített kollektív szer­ ződésekben a vállalkozást kötelezik is, hogy bizonyos számú munkahelyeket a nőknek tartsanak fönn. Kiser könyve, amelyet az osztrák szakszervezeti szö­ vetség adott ki és Johann Schorsch, a szövetség főtitkára Irt hozzá előszót, foglalkozik az orosz munkások lakás- és életviszonyával is és megállapítja, hogy a lakásviszonyok borzalmasak, az élelm e­ zési viszonyok rosszak, mert az átlagos havi 173 rubelből képtelenek a szabad piacon megszerezni azokat az élelm isze­ reket, am elyek , a kiadagolt élelm iszer­ mennyiség kiegészítői, hiszen azok 500— 600 százalékos felárral kaphatók csak. Msgr. Pellegrinettí belgrádi nuncius tiltakozott a Vreme c. folyóirat demagóg cikktí ell«n, m *ly«k a Vatikánt az állító­

lagos Magyarországba való fegyverszál­ lításoknál való közrem űködéssel gyanú­ sították meg. A miniszterelnök válaszá­ ban a folyóirat írásmódját elitélte. Pfeiffer Lászlónak, lapunk belső munkatársának az Ü j É lei egyik első számában megjelent (1932. jan.) Fekete Karácsony c. cikkét átvette a holland katolikusok egyik vezető lapja a „D e N iew e Eeuw“ (U j század). Ez már nem első eset, hogy külföldi lapok átveszik cikkeinket és közleményeinket. O r 5 k r a d ik á lis o k . Valahányszor po­ litikai küzdelem dúl a kortesbabérokat könnyen aratható magyar földön, nehéz gátat vetni a szó féktelen eliramodásának. A szenvedélyek felkorbácsolódnak s mö­ göttük megjelennek az örök lesben álló, haszonhajhászó tucatemberek. — Mindez nem volna elégséges ok a regisztrálásra, ha az utóbbi időközi választások során kortes-csatazajon túl ki nem rikoltozik olyan eddig ismeretlen hang, amely ön­ magában véve is kimeríti az osztályel­ lenes izgatás tényét. — Szociális jelsza­ vakkal indulnak küzdelembe a pártok. De a jelszó licitálásnak az a végső fo ­ kozása, amely — tekintettel az ellenfél arisztokrata voltára — oly keseredett dühhel és habzó szájjal vetette magát a nagybirtokra, mint minden szerencsétlen­ ségünk kútforrására — példátlan ese­ mény Magyarországon. — Fellázítja egy pesti zug-hetilap a kisgazdákat, parasz­ tokat. Új Dózsákat szeretne kitermelni, hogy földéhségüket, minden panaszukat quadrigájába befogva — ha kell romokon keresztül is a kormánypúleához érjen. Túl tesznek ezek a pesti „kisparasztok" hangban a legvéresebb kommunista agi­ tátorén. Általánosítva minden bajt, sze­ rencsétlenséget és hibát, világáramla.tokért és közvéleményért egyetlen egy osztályt: a nagybirtokosokét tenné fele­ lőssé. Ami pedig még fáldalm asabb: .mintha minden kormánytámogatás mellett történt volna 1? — Hála Istennek, távol állnak a falu népétől az örök radikálisok. Szegény örök radikálisok, akik kuliszatologatól szerepre vállalkoztak a min­ denható tőke, az aranyborjú elé. Akik­ nek segítségével átvarrná a Shyloch szel­ lem az ódiumot arra érdemtelenek nya­ kába. — Fölösleges erőlködés: amit az örök ellenzék zenebona rendezői vittek végbe. Szociálisabbak akartak lenni a szociális érzéküeknél, lázadóbbak minden lázadónál. Nem az ország érdeke lebeg ott szemünk előtt, amit el is érnének, ha az egyhivatásbell társadalmi rétegek ki­ egyenlítődésére törekednének, hanem az örök zavarban halászók fölötte kétes értékű élvezete. S o rsu k : megérdemelt kukásuk lett, Czahó József.

dj

í w n.

év i.

Könyvek — írások. Dr. KÜHA r FLÓR1S 0. S. B. : A z örök élet forrósai a hét szentségben. Korda. — Dr. Kühár Flóris nevére mi szlovén» szkóiak a kis misekönyv kiadásakor let tünk figyelmesek. A szentségtanban kiváló specialista, legújabb könyveben a napi élet kemény (usájában, midőn az ember figyelme Igen könnyen terelődik el az örök élet messzi perspektíváitól, épp azokhoz a forrásokhoz vezeti vissza olva­ sóit. melyek egyedül képesek a minden­ napok küzdelmeinek is értelmet adni. Kühár dr. könyvét mindenkinek ajánlhatjuk. P. K. JOÓB IRÉN t A középkori M agyar Leánynevelés Története, Kassa, 1933 A mű doktori disszertációnak ké-zfilt s igy hatalmas forrás tanulmányok eredménye. A öbb mint száz оНаІаз tanulmány a középkor eszmevilágának ismertetése után a zárdái nőnevelés részletes ismertetését nyújtja. Felvonultatja előttünk a zárdák életé»-, szellemét és hatalmas kulturmiszsziőját. Tanulmányának második részében a középkor családi és lovagi nevelését ismerteti. A z alapos tanulmányok alapján irt könyvet történészeinknek és pedagós gusainkaak ajánljuk.' R. STEFAN ZWEI6 : Mária Antoniette című »biographie romancée<*je az őszi könyvpiac egyik legkimagaslóbb eseményé. Benne Mária Antoniette-ről szinte apró' lékosan precíz képet nyerünk, anélkül, hogy maga a könyv aprólékosan tudá. lékos volna. Z w eig vissza tudja álmodni az ancien régime egész korát és ha!dok> Iását, Versailles szellemének bájával és a romlott feudalizmus minden bűnével. Z w eig önálló szépirodalmi művei soha' sem jutnak túl a közepes színvonalon, de amely percben az essaysta, a kor-eleve» nitő vagy a történelmi és szellemi nagy* ságok rajzolója lesz, utJlérhétetlen nivő* bán, szellemben, nagyvonalúságban, pszi* etológiában és életismeretben. MARX 16NÁC.BILKE1 FERENC: A katolikus Egyház . története. Stékesfehérvár 1932, 950 lap. 16 Pen gő Marx dr. trierl tanár könyve elsőrangú alko­ tás, amit a mű 9. kiadása is bizonyit. A fordító ügyes és hézagpótló munkát végzett s külön elismerés illeti, hogy a magyar kát. Egyház történetével bővítette a német közönségnek készült munkát. Egyetlen hibája talán a könyvnek, hogy a legújabb kori egyházi események ismer­ tetése hiányos. KÖRMENDI FERENC :■ Ind. 7 vi a Be­ dé.-bach Budapest. 1932. Körmendi neve akkor lett közismert\ midőn tavaly egy nem­ zetközi regénypályázaton 1600 kézirat kö

m

.... .

zül Budapesti kaland c. regényével meg­ nyerte az első dijat. A Budapesti kalandtól nem voltunk elragadtatva, bár Körmendi kétségtelenül megmutatta, hogy tehetséges iró. A via Bodenbach azonban messze el­ maradt a Budapesti kaland mögött is. Egy Kovács nevű mérnök Bodenbaeh J elé utazik A vonalon találkozik egy nagyon csinos nővel, * kikezd* vele s a határállo• máson rájön, hogy a leány egy közönséges prostituált. A téma inkább újságírói trükk­ nek alkalmas, mint regénytárgynak. Hacsak az Írónak nem az a célja, hogy egy tömeg­ regény által pénzhez ju s s jn és. . . lejárassa magái.

R. T H IE L : Tizenhárm án a halál ellen . Somló-kiadás. 1932. Szép asszonyok és JJl-Qaporje-ok, rontóx és gyilkosok divatos életrajzai után mennyivel üdítőbb a gyógyí­ tók harcos, tiszta és nagy életébe belenéz­ nünk. Jflert az ő gyógyító életűk is harc volt önmaguk, kortársaik, tudományuk és a — halál ellen. Jizenhárom emberi portré Paracelsusok, Wirchowok talárjában, e j még egy i ez a könyv érdekes tanulmány azok szánjára, akik a gyakorlati zseniali­ tás jegyein kívül az orvos lelkialkatát akar­ ják megismert]!.

DEEPIN6 s S o rell és fia, J ) Franklin* társulat kiadásában érdekes regény jelent meg, amely az európai könyvpiacot minde­ nütt sikerrel járta be. Egy háborúból gaza­ iért apáról szól a történet, akit цещfogad­ nak vissza régi állásába és aki, hogy tu­ dományos ambícióktól fütött fiát felnevel­ hesse, legalólról l(ell..hogy újrakezdje éle­ tér jtí rrjeleg realizmussal megírt regény annyira napjaink problémáiból veszi anya­ gát és njégis annyi őszinte optimizmust sugároz, hogy itthoni sikerében is bíznunk kell. Altna-iach Catholique Fraitcais pour 1933. yJ francia kai. almanach mindig egy esztendő kát. életének tükre, jflz 1933 évre kiadott almanachban is a nagyszerű fran­ cia kát. életről kapunk ismertető cikkeket elsőrangú publicistáktól.

M I6R AY JÓZSEF: .A M arxizm us csődje" c. könyvére ezúton is felhívjuk olvasó'nk figyelmét. Ezt a könyvet az ifjú katolicizmus egy harcosa sem nélkülözheti.

JACQUES M ARITAIN Les lles elmen könyvsorozatot indított. A z első kötetben ismerteti a sorozat munkatársait, célki» tűzéseit. Ezenkívül Borm tanulmányát közli a munkáról és keresztény szellem » ró1, egy tanulmányt Ghánáiról ésJ. Hugó rajzait. A sorozat második köteteként Dr. Ghéosznak Mozardról írott tanulmánya Jelent meg.

fj fi«l C SEN G ER Y JÁNOS: A görög lira gyöngyei, Szeged, 1933. Rokonszenves jelenség igy együttlátni a nagy klasszikafilologus hosszú évtizedes fordítói mun­ kálkodásának eredményét, de rokonszen­ ves különösen ma, amikor egyre eleve­ nebb az érdeklődés az antik kultura örökérvényű alkotásai iránt. A fokozatos kollektivizálódás során talán hamarosan eljutunk a görög szabadság, a klasszikus kollektivizmus szintjére, amit a merőben kollektív lelkiségü elégiák és iambosok, aeol dalok, dór kardalok, a halhatatlan tragikusok kardalai, a skolionok, az epigrammák és a népi alkotások ily közvetlen közelről való olvasása csak elősegít. így a közönség hálája kettős az érdemes tanárnak, a fordításért és a kollektivizmusra való nevelés elősegíté­ séért. — Páratlan filológiai felkészültség, amilyen hozzá fogható talán' még egykettő van, elevenen tájékoztató lapalji jegyzetek, mik a behatóbb olvasást csak megkönnyítik, a szellemes rövidséggel megirt bevezetés csak emeli a szép kis kötet értékét. Nagy felkiáltójel ez a görög lira gyöngyeit tartalmazó kötet olyan szomorúan sutbavágott klasszikus mű­ veltségünkért, amelyért pedig olyan sokat köszönhet irodalomban, nyelvben a ma­ gyar művelődés története. — Egyszóval, minden megvan ebben a kötetben, amit a tudományos fordítás megkíván, csak, egyetlen valami hiányzik. S ez a költői tehetség, a művész nagyszerű ihlete, röviden, maga a költészet, a lira. K ifo­ gástalan sorok és elbűvölő klasszikus verselés, de hideg, a lírikus lelke — hiába — nem vibrál benne. Arany János, meg Babits Mihály talán nem egészen ennyi tndományos felkészültséggel, de igazabb' költészettel fordította volna le a görög lira gyöngyeit. Ez azonban k eve­ set von le a kötet értékéből. Dénes Tibor.

Dr. SCHM IEDT B É L A : Isten at­ létái Budapest., 19321 A könyv immár második kiadásban terjed. Ez a körül­ mény élénk bizonyságot tesz a mü belső értékéről és időszerűségéről. Alig vár­ hattunk volna ihlettebb tollal irót a szer­ zőnél, aki nemcsak a ,papi hivatás szent­ ségéről, hanem az Uj pap, a szociális lelkipásztor feladatairól írt szinte himnikus sorokát. A magyar katolikus világ csak örömmel üdvözölheti azt az új papi ideált, amelyet a szerző az új papi ge­ nerációban megvalósítani akar s amelyet a hivatás iránti lelkesedésből a könyv­ ben kirajzolt. Ennek a könyvnék dinami­ kus ereje új Isten-atlétákat fog sorakoz­ tatni az egyház zászlaja alá, akik: az új' korszak problémái iránti érzékkel fogják kivezetni a világot abból az erkölcsi és

ariyági válságból, hóvá vakon totta magát.

fl. letaszí­

Sigrid Unciáét és P ap in i újdonságok a m a - . gy á r k ön yvp iacon . Nemrégiben számoltunk be az Új Élet hasábjain arról a nagy sikerről, amelyet S. Undset kisebb munkája, megtérése előtt ir t : „Pogány szerelem" aratott De Undsetet művészete csúcspontját, egyúttal a Nobel dijat' is : Kristin Lavransdatterével érte el, amelynek tanulmányo­ zásakor formálódott lelke mély katolikussá. A trilógva első része (Koszorú, Az asszony, A ke­ reszt) a Nemzeti Újság hasábjain jelent meg foly­ tatásokban, majd a karácsonyi könyvpiacot hódi-, totta meg a Káldor cég kiadásában. Hajdú Henrik (nem egyszer csetlS-botló) fordításában most van. sajtó alatt a trilógia második kötete. A hatalmas példányszámban közkézen forgó Papini: Krisztus története c. világhfrű munkáját az Athaeneum karácsonykor díszes kiadásban rendkívül olcsó áron adta ki. A magyar olvasó közönség azonban feszült várakozással tekint a husvétkor megjelenő másik Papini mű: a Óog elé, amelyet Nyisztor Zoltán dr. fordításában a Patlas könyvkiadó bocsájt ki. Kétségtelenül e mű lesz a húsvéti könyvpiac szenzációja. A Gogból m ár, egy szemelvényt közölt az Új Élet, Eg> részletet még áprilisi számunkban is közlünk. a . f. FRIEDRICH TORBERG: A Qerbar érettségije, Dp. Nova, 1933. — Torberg az új osztrák irodalom­ ban ezzel a könyvével tűnt fel s ez a könyv hozta meg neki az irodalmi sikert. Az iró a mai fitalság. vívódásaira világít rá egy oldalról. A.fiatal Gerber’ szembe kerül az iskola fegyelmével s egy betege­ sen kegyetlen tanárral való sorozatos összeütkö­ zései eredménye egy újság h ir: «a tegnap meg­ tartott érettségi vizsgálaton, az egyik jelölt, a 19 éves Kurt Gerber úgy követett el. ön­ gyilkosságot . . .“ Sötét világ tárul fel ebben' a könyvben, egy célnélkQli ifjúság sodródása.. Tor­ berg ezt a világot mesterein rajzolja meg. Kár, hogy a magyar fordítás tele van zökkenőkkel, s már a címben le magyartalan (a Gerber). — Tor­ berg könyvéhez még hozzá kell fűznünk, hogy tulajdonképen a contrario bizonyíték, apologia,' a katolikus pedagógia mellett. A mai csak oktató, a fiatal lélek individuális problémáit tekintetbe nem vevő iskola ellen küzd a kát. pedagógia s ennek a rendszernek lélekölő módszerére világít rá mesterein Torberg is.

I.

Film — művészet; P ap rik a kisasszony. A német filmek túlhajtott romantikája és undoritó giccsei után kis felfris­ sülést vártunk attó a filmtől, melyben Gál Franciska mutatkozott be. Saj­ nos ez a film sem jelentett részünk* re különösebb élményt. A tempera-

6

j tb t 1 íj. mentumos kis színésznő ugyan fej­ lődést visz be a szentmentalizmusában megmerevedett német filmbe, a szeleburdi magyar kislány felfor­ dulást csinál » német burgerek vilá­ gában, de a film egész felépítésé­ ben érezzük, hogy az a régi és el­ hibázott tendencia domborodik ki belőle, amit minden eddigi magyar vonatkozású filmben fájlaltunk: exotikúmként kezelnek bennünket. Birkák, ökrök, cifra szűr, fokos, ez az amit a film eddig meglátott a magyar világból. A Paprika kisasz* szonyban ez ugyan elmarad s az obiigát cigányozás sem olyan imelyitő, de a paprika, ez a közönsé­ ges fűszer, még mindig mint nem­ zetünk egyetlen jellegzetessége sze­ repel. Nagyon szellemesen jegyezte meg Szvatkő Pál, hogy ugyan ilyen alapon a németeket heringgel, az angolokat pástétommal s a csehe­ ket quarglival lehetne jellemezni. — Nem feledhetjük el azt a kiállítást sem, ahogy a magyar leányt mutat­ ják be a Paprika kisasszonyban. Megbocsátjuk még, hogy ok nélkül ugrál, táncol, képeket dobál le az asztalról, de nem úgy ismerjük a magyar lányt, mint aki csak azért nem megy fél éjszaka szerelme szobájába, mert az magára csukta. Egészben véve ez a film nem jó magyar propaganda s bármennyire kedves is Oál Franciska játéka, saj­ náljuk, hogy ezt a szerepet elvállalta. Rády Elemér.

Szovjetpropaganda film Pozsonyban. Az eszmék terjesztésének és cé­ lok elérésének egyik leghatásosabb eszköze a film, mety tömegmozgató képességénél fogva a propagandá bán ma kétségkívül az első helyet foglalja el. S ha figyelemmel kisér jűk a katolikus eszmék propagálá­ sát az egyes területeken, ahol har­ cot kell folytatni az ellentáborral, mindenütt eredményes munkát lá­ tunk (pl. kát. - sajtó), azonban éppen

a film az a terület, ahol a katoliciz­ mus még nagyon keveset tett. Az a néhány kezdetleges kísérlet, — mint például a szt Erzsébet film, de különösen az Assisi szt. Ferenc életét tárgyaló film, — csak elriasztja a nézőket, mert a csodákkal teli, pusztán tömeghiszékenységre s nem a hit által alátámasztott isteni cso­ dák érzékeltetésére felépített film a XX. század kétkedő és kritikai szemmel néző embere előtt primitivnek tűnik 'fel. Pedig a vallásos tárgyú filmek nagy hatást és ered­ ményt érhetnek el. Ott van például a » Királyok királya* egy jól meg­ rendezett, jól megírt s kiváló színé­ szekre épített film, nemcsak teljes elismerést aratott, de tekintélyes anyagi nyereséget is hozott. S van a katolikus, vallásos tárgyú filmnek egy óriási, felbecsülhetetlen értéke s az, hogy a világ összes katoliku­ sai számára egyforma értéket jelent. S ezen a téren, ponton jelent meg a katolikus filmgyártásnak egy nagy konkurrense: a szovjetfilm. Az általános emberi problémáknak egy film keretén belül való bemutátása sikert és eredményt biztosit a ma divatos nyávogó gépirókisasszo • nyokkal és jampeckedő szépfiukkal teli problémátlan giccsdarabokkal szemben. Ilyen sikert ért el a febr. ele­ jén Pozsonyban(*) bemutatott szov­ jetfilm: „Üt az életbe". Újszerűsé­ génél és rendkivüliségnél fogva ha­ talmas embertömeget mozgatott meg napról-napra, pedig, ha a film mélyére nézünk, az egyrészt való­ ságos és elismert, másrészt a sajtó­ propaganda által beadott és elhitett értékek mellett óriási hibákat látunk. (*)Az6ta Szlovenszkőn Kassán is bemutatták. Itt jegyezzük meg, hogy furcsának találjuk, hogy az összes szovjet propaganda filmet a kassai kát. legényegylet épületében lév6 mozi mutatja be. Ugyancsak itt futnak a tisztán erotikumra ápitett filmek is gyakori eset, hogy a kát. ifjúság épülete meztelen képekkel van tele ragasztva. És a Legény­ e d e t elnöke egy kát. főpap akinek bokros teen­ dői közepette is gondja lehetne, hogy a kát. elle­ nes propaganda ne agy kát. intézmény épületében f olyjen.

б) Й «І I. Legelső benyomás, amit a néző a film megtekintése után nyer abban áll, hogy egy jólsikerült és tökéle­ tes elhitető művészettel megrende­ zett filmet nézett meg, melynek egyedüli célja az, hogy mint meggyőződéses kommunista hagyja el a nézőteret. Ez történt a bemutatón, mikor a nézők — nagyobbrészt ugyan kommunista munkásokból és intellektuelekből állott — a film ha­ tása alatt a kommunista indulói kezdték tele tüdővel fújni. Azonban, hogy mégsem ért el a film teljes hatást, annak okát több detail do­ logban kell keresnünk. Első helyen kell itt kiemelni azt a körülményt, hogy az elgondolt tendenciának a darab keretén belül való megoldása nagyon valószínűtlen. A kollektív munka keretében alkalmazott mun­ kapedagógiának egy érzelmes, meg­ ható történetben való bemutatása ugyan hatást érhet el, azonban a polgári főiskolai pedagógiával szem­ ben látszólag elért és a filmben tendenciózusan kihangsúlyozzott eredménye mellett mindenki észre veszi, hogy az uj Oroszországban sem minden arany, ami fénylik. Tény, hoey a művészetnek — s áll ez különösen a filmművészetre — az a célja, hogy bizonyos gondolatot domborítson ki, amit csak két szem­ benálló gondolat: szeretet és gyű­ lölet, megnagyitott érzékeltetésével tud elérni. A filmben alkalmazott objektivitás vagy Г art pour Г art hidegen hagyja a nézőt, a tenden­ ciózus beállítás azonban hatást ér el. Lehet a tendenciózus beállítást művészetté emelni, ha ennek a be­ állításnak szilárd, biztos az alapja. Azonban éppen ez hiányzik a da­ rabban s ez legnagyobb hibája és hiánya. Az egész darabban hol erő­ sebben, hol kevésbé végigvonul a psychológiai motiválás lehetetlensé­ gig felfokozott alkalmazása. Hogy az egy darab almáért emberéletet kioltani merő atcagyerekekből a

іт і.

szovjetmunkavezető egy hatásos beszéddel rasputinos tekintettel becsületes embereket tudjon oly rövid idő alatt faragni, az lehetet­ lenség. S ez a téves motiválás al kotja a darab gerincét. A kisebb, detail motivációkban szintén észrevesszük ez a következetlenséget. Csak két példát említek meg: A férj, mikor felesége meghal, ivásnak adja magát, Iezüllik, s még fiát is fojtogatja, de mikor látja, hogy fia a szovjet sejtmunkában egy értékes helyet foglal el, újra becsületes emberré lesz. Vagy mikor az utca* gyerekeket a szovjet ősszefogdossa, azok hozzászokván az utcai csavar­ gó életmódhoz, minden energiájuk­ kal tiltakoznak és védekeznek ez ellen, de mikor a szovjetvezetővel mennek az utcán s az magára hagyja őket, akkor nem menekül­ nek el. Lehetséges ez? Azonban minden hibák mellett óriási értékei vannak a filmnek. Tel­ jesen újat és értékeset jelent a kis polgárok számára készített áléletet bemutató tucatfilmekket szemben, A filmnek nincsen sztárja (ha csak irója és rendezője nem az), de van egy csomó jó szereplője. Mennyivel szebb és művészibb a munka rit­ musával aláfestett, egészséges erő­ től duzzadó s kedvve! dolgozó fiuk vidám éneke a tucat filmek telefo­ noskisasszonyának és vezérigazga­ tójának elsuttogótt slágerduettjénél I! A tömegjelenetek is mások, művésziebbek. Itt nem találunk olyan je­ lenetet, mikor az egész telefonsze* mélyzet táncolva és énekelve a diva­ tos slágert fújja (lásd: Téves kap­ csolás, Napsugár az égen stb.) de úgy jelenik meg a tömeg, mely mozdulatlanságában is lenyűgöz. Végül pedig mint legértékesebbet ki kell emelni a fényképezés művé­ szi fokra emelt tökéletességét. A film a pozsonyi téli filmszezón legértékesebb darabja.

Major József.

Világosság pedagógiai és iskolaügyi szemle. Kézfogás------ ------------ ------------- — R ád y E lem ér.

N éhány hónappal ezelőtt cikket írtam a z Ú j Élet h a sá b ­ jain sajtónk ügyéről, m elyben hangsúlyoztam , h o g y egy nagyarányú sajtóátszervezésre van szükség, mert csak ú gy tudunk egységes, hiánytalan munkát végezn i a m ai világn ézeti h a r­ cokban. H angsúlyoztam , h ogy a sajtó és irod alom m unkásai­ nak e g y irodalm i s ze rv e ze t segíts é g év e l k ell a z együttm űkö­ dés lehetőségét megteremtenünk. Cikkem általános visszhangra talált elvbarátaink és ellenfeleink Körében. R en geteg levél érkezett hozzám , m elyek kivétel nélkül helyeselték .elgon d olásom at. A kai. sajtó is e g y vélem ényen v o lt a z Új Élettel. Ellenfeleink, fő le g m arxék részéről, alárm of fújtak, mert látták, h o g y e ze n célkitűzésűnk hatalmas m ozgalom beindítását jelenti, félelm üket a legjo b b a n fe je z i ki a z Uj szó c. markista lap januári szám a, m ely hatal­ mas cikkben hívja fel a marxista infellekfu elek figyelm ét akciónkra. Ismerteti program om at s cikkét e z z e l z á r ja : „Ím e itt a szlovenszkói magyar klerikalizmus és a kát. reakció minden válfajának egyesült koncepciója a szlovenszkói tömegek és intelligens cia boldoggá tételére. Itt gonosz, de méretes és az összefogás hasz­ nosságát jól ismerő emberek tűzték ki egy nagyszabású klerikális koncentráció tervét. — Ki fogja kitümi a baloldalon az ellen tervet 7 Kik fogják vezetni a baloldali honcenfrációt ? Kik fognak benne egyesülni ? Es milyen sikerrel fog járni ?" A célkitűzéseknél nem állottunk m e g : m egindult a re a li­ zálás aprólékos munkája a kitűzött terv szerint. Elsőnek a toll munkásainak m eg szervezését kezdettük el s múlt számunkban m ár munkát jelenthettünk: a z irodalm i s zö vetség megalakulását. A szövetség m ég gyerm ekcipőkben jár, m ég nagyarányú tisztító és s z e rv e z ő munkát kell végezn ie. D e a z első sejt m egvan, m elynek tovább i osztódásából fejlőd ik ki a m agyar k á t akció szellem i hátvédje. Jelen cikkem m el ismét új munkát jelentünk: a z Új Élet hatalmas írógárdájának és m agyar n e v e lő generációnak a kézfogását. — Mai számunkkal jelenik meg először az U j É le t és a magy. kát. pedagógusok lapja a V ilá g o s s á g összevonva. M időn új munkatársainkat és új olvasóinkat szeretettel köszöntőm, szükségesnek tartom az öss ze v o n á s jelentőségét ismertetni és rövid én vázoln i p ed a gó gia i és iskolaü gyi ro v a ­ tunk célkitűzéseit.

148;

.... ....... —

■

Élei H. évi. H an gsú lyozn i kell, h o g y harcos id ők éi élünk, m időn e s z ­ m ék ütköznek össze, hatalmas harci barrikádök vannak a z em berek k ö zé em elve. — Ebben a harcban a z g yő z, ki a szellem fe g y v e re iv e l jobban van felszerelve, aki mindén von alon felkészült katonákkal rendelkezik. H a csak e g y ponton is g yen gék vagyunk, a barbarizm us áttöri a gátiakat. — A legfontosabb véd en d ő pont azonban a jövő t bizfositó ifjúság. E z ellen indult m eg minden old a lró l a legtervszerű b b en a hóditó hadjárat s itt k ell a mi akciónknak is a legerőseb b n ek lennie. E zé rí várnak ma különösen n agy feladatok a n e v e lő társadalom ra. A kai. nevelőn ek vilá g n ézetileg szilárd talajon k ell á lla­ m a és eb ből a kritikai nézőpon tból minden új p e d a gó gia i törekvést át kell értékelnie. H a jó : alkalmazni, ha ro s s z: viszszautasitani. A jö v ő gen eráció sorsa a z ő k e zé b e van letéve. D e a kisebbségi m agyar p edagógu s m issziója nem m erül k i a gyerm ek n evelés különben nagyszerű feladatával. A k isebbségi m agyar p ed a gó gu s — íanitó v a g y tanár — m a népnevelő is. O da kell állania a falu, va g y város szellem i é le ­ tének élére, irányifania k ell kisebbségi sorba hullott n ép tö re­ dékünk szellem i életét. Ebben a nagy kultúrmisszióban akar szellem i tám ogatója lenni a z Új Élet-Világosság. Mi, kik kezünket ott tartjuk a v ilá g esem ények ütőerén, ig y akarjuk leh etővé tenni h o gy szerén y anyagi áldozat által minden m agyar kultúrmunkás e g y világperspek fiva birtokában lehessen a kisebbségi m a­ g ya rs á g kultúrájának előb b re vivője. D e a nevelőíársadalom mellett a széles n a gyk özön séget is tájékoztatni akarjuk a n evelés és iskolaügy kérdéseiről. M ert saját környezetében mindnyájunknak szüksége van p e d a g ó g ia i ism eretekre. Szülők, egyesületi vezetők, p ap ok és világiak egyaránt csak p e d a g ó g ia ila g felkészü lve állhatják m eg helyüket. — M ennyi családi tragédiát lehetne elkerülni, ha a szülők tudnák gyerm ekeiket nevelni ? És hány ifjúsági egyesületben voln a intenzivebb élet, ha a v e ze tő k ism ernék a g yerm ek lelkét ? Iskolaügyekben p ed ig épp most, midőn e g y s zo c iá ld e ­ m okrata m iniszter törvén ytervezete kultúrharcot fo g p ro v o ­ kálni, k ell a z e g é s z katolikus társadalom nak egységesen fel­ k észü lve állania a porondra. Tudjuk, h ogy két folyóirat járatása a mai n eh éz g a z d a ­ sá g i viszon yo k között szinte lehetetlen. E zért tesszük lehetővé, h o gy a pedagógu sok általános kulturális kérdésekről, nem ­ p ed a gógu s olvasóink p edig n evelés és iskolaügyi k érd ések ről egy olcsó és nagy folyóirat s egítség ével tájékoztatva legyen ek . P e d a g ó g ia i szem lénkben állandóan felszínen tartjuk a k á t n evelés főelvein ek ismertetését. Kritikai vizsgá la t alá vesszü k a n evelés és p szich ológia új irányait, a z isk olap oli­ tikai kérdéseket megvitatjuk. K id olg ozzu k a kisebbségi népn evelés program ját s ebben külön foglalkozu nk a falusi és

ÉiÉuna vá ro si proletárifjuság n evelésével. — F elszín en tartjuk a m a­ g y a r fanifó és tanár gen eráció tová b b k ép zésén ek a k é rd é s é t A szülők és n evelők együttműködésének leh etőségeit m e g ­ tárgyaljuk. Es végü l minden számunkban általános p e d a g ó g ia i és iskolaügyi világszem lét hozunk, h o g y olvasóinkat m inél részletesebben informáljuk e ze k rő l a kérdésekről. Hiszem , h o gy ilyen ,m unkafervvel és e g y e g é s z s o r k iv á ló munkatárssal a z Új Élet és V ilá gossá g k é zfo g á s a k i­ sebb ségi m agyar k á t életünk egy ik fontos fejlő d ési fo k * lesz.

Részletek a püspöki karnak a Dérer féle iskolareform ellen kiadóit körleveléből.-----------------— Veszedelmes hullámok gyülemlenek és ágaskodnak minálunk. — Nyilvános tényezők egyházgyűlölete kavarta föl a veszedelmes mélysé­ geket s indította támadásra szent hitünk birtokállománya ellen. Eddig a hivek szabad lelkiismerete a tem­ plomok oltárához vezette a jegye­ seket, most kényszert akarnak alkal­ mazni a katolikus lelkiismereten, mikor be akarják vezetni a kötelező polgári házasságot. Az itélőlermekbői el akarják távolítani a szent keresztet s a vallás többi jeleit. Törvényben akarják megengedni, hogy bizonyos körülmények között büntetés nélkül lehessen kiirtani az élővé fogant emberi gyümölcsöt, a kényelmetlen és reménytelen bete­ geket idő előtt akarják elküldeni a másvilágra orvosi receptekkel, amit eutanáziának neveztek el. És akar­ nak még sok más mindent, ami a pokolé, de semmit, ami keresztény és katolikus. Legveszedelmesebb törekvésük azonban kiragadni az egyház gondoskodó szeretetéből a zsenge ifjúság tanítását, nevelését és irányítását. Igyekvésüket elnevez­ ték iskolai reformnak. Katolikus középiskoláinkat, gimnáziumainkat, kevés kivétellel, már elkobozták, már kész terveik vannak a feleke­ zeti tanítóképzők megsemmisítésére, már szűkre szabták, sőt részben kizárták az iskolákból a katekizmus

150

— —

tanítását s most teljes erővel ráve­ tették magukat népiskoláinkra, hogy elvallástalanitsák és laicizálják őket A z ellenséges lelkek két vesze­ delmet rejtő törvénytervezetet b o­ csátottak napfényre: a népiskolák újjászervezéséről és fönntartásáról s az iskolaigazgatás szabályozásáról. Véletlenül esett-e, vagy pedig az adózó, hazájához hű nép nagyobb ingerlésére, éppen a karácsonyi idő­ szakban jelentették meg e mérget rejtő javaslatokat. Az egyház ilyen­ kor békességet hirdet >a jóakaratú embereknek < s ők pedig e békes­ ségre gyűlölettel felelnek. Avagy talán ilyen módon akarják enyhíteni az általános krízist ? Talán ez úton akarnak segíteni a munkanélkülie­ ken, éhezőkön és nyomorgókon ? Soha 1 Ez a szenvedd test sebeinek ujabb hasogatása. Miről van itt szó tulajdonképen ? A felekezeti iskolák gyöngitéséről és letöréséről. Külö­ nösen Szlovenszkón és Podkarpatská Ruszban, ahol eddig az iskolák kétharmadrésze egyházi jellegű. Az iskolák egységesítését hozza föl okul, pedig a nyilvános megbirálás alá került törvényvázlat célja egé­ szen más I Letörni és elszedni az Egyház jogát az ifjú nemzedék tanítására és nevelésére és átadni azt tisztán világi elemeknek, akik« nek szivében a kereszténység és hit szeretető és megbecsülése n a g y

í j f i U D. <4 részben kihűlt. csoda biztosítja azt számunkra? Ki civilizálta nemcsak Európát, A háromtagú szenátusok is, ame­ de a világ legelmaradottabb vidékeit lyeknek a tanácsok keretében kel­ is ? Ki terjeszti még most is az lene közvetlenül intézni az iskola­ első műveltséget a vad állapotban ügyeket, egyházi szempontból nem élő népek között is? Az Egyház kielégítők, A szülők hatása is bi­ és nem hitben gyenge vagy hitet zonytalan az iskolára, pedig első­ vesztett laikus elemek! *_s most sorban nekik van tagadhatatlan azért, mert vértanúi vérének patak­ joguk a gyermekre. A köztársaság jai által vezette és vezeti ki a né­ 80 százalékos katolicizmusa, az peket a sötétségből és tévelyekből, egyház számára megfelelő képvi­ azért legyen most kitiltva az isko­ seletet követel az iskolák szerve­ lákból I ? Hol van az Egyház törté­ zésében, igazgatásában és vezeté­ nelmi joga az iskolákra ? sében. De az Egyháznak van természe­ Ahol az állami vagy községi tes és isteni joga is ..az iskolákra! iskola mellett van felekezeti iskola Kinek mondotta az Üdvözitő: »EI- is és nincs kétszáz tanulója, a mi­ menvén tehát tanítsatok minden nisztérium megvonhatja tőle az nemzeteket! (Máté 28, 19)? Nemde államsegélyt. Ahol azonban harminc az Egyháznak és vezetőinek? Ég­ tanuló szülei megkívánják a felebekiáltó bűn és szentségtörés nélkül kezetnélküli iskolákat, azok számára semmiféle hatalom ezt a jogot tőle meg kell szervezni. Tehát 199 kato­ el nem veheti. Az államhatalom likus tanuló szüleinek nincs annyi kötelessége, már saját érdekében is joga, m int.30 tanuló hitetlen szülei­ az Egyházat támogatni a tanítás­ nek l H ol itt az igazság, hol a ban és nevelésben, hogy szilárdít­ demokrácia, hol az egyenjogúság ? hassa az állam alapjait, minden tár­ A hivők véres verítékkel szerzett sadalmi jólét és béke alapföltételeit: adópénzén a hitetleneknek és isten­ a tekintély iránti tiszteletet, igazsá­ teleneknek meglesznek a saját isko­ gosságot, szeretetet és az erkölcsi lái, de a katolikusoknak állandóan tisztaságot. Aki az Egyház elé ebben félniök kell majd, nem fogjáW-e gátat emel és aki akadályozza az iskoláikat beszüntetni. Egyformán ő hatását különösen a fiatal lelkekre, fizetni adót, de nem egyformán vájjon igazi hazafi-e és őszinte ba­ részesülni a jogokban / Legyen a rátja-e az emberiségnek ? katolikus iskola igazán kitűnő, vagy a legkitűnőbbek egyike, de hiá­ A z említett törvénytervezet szerint minden népiskola alá volna ren­ nyozzék egyetlen tanuló, beszün­ delve az országos, kerületi és köz­ tetik — és a harminc, akár anar­ ségi tanügyi tanácsnak. E tanácsok chista iskolája is, virulni fog a egyharmadát a tanítóság kiküldött­ katolikusok terhére és megalázá­ jei, kétharmadát pedig az adózó sára! Fizetniök kell a katolikusok­ polgárok delegátusai alkotnák. Kí­ nak, de dönteniök nem szabad. vülük még szakelőadók is volnának: Az anyagi költségeket fogjátok orvos, technikus, pénzügyi és isko­ viselni, katolikusok, nemkatoliku­ lai referens, valamint tanfelügyelő. sok egyaránt, de tanítókat küld Ez annyit jelent, hogy az ifjúság majd nektek az országos tanács. tanítása és nevelése teljesen rá Milyeneket, arról nem dönthettek. volna hagyatva a világi tényzőke Lehet, hogy idealista is lesz és kényére-kedvére. Bár csak el lehetne vallásos, de nektek, szülőknek nem mondani, hogy vallásos világi té­ lesz rá semmi befolyástok. És ha nyezőkére! De kicsoda, vagy mi­ istentelen lesz, mi lesz azután ?

Üi Й * і П. » r l Hol fogjátok keresni jogotokat? Az egész anyagi költséget viselnék továbbra is az eddigi iskolafenntar­ tók és csak a tanítók személyi költségeit venné át az állam. Az iskolaépületek, amelyeket saját veritéktekkel épitettetek fel és sok tiz esztendőn keresztül tartottatok fenn, hiinden berendezéssel és tanesz­ közzel együtt a tanügyi község tulajdonába megy át. Nemcsak az ingatlan vagyon, de még az ala­ pítványok is, amelyeket nemeslelkű jótevők tettek a katolikus ifjúság nevelése céljából, részben a tanítói fizetések fedezésére lesznek fordítva, esetleg hitetlen vagy más valiású tanítókéra is. Mit jelent ez?

Az egvházi vagyon elkobzását az iskolai téren t Es mi lesz azon iskoláinkkal, amelyeket szerzetesek és szerzetesnők alapitottak és tar­ tanak fenn? Mi történik példának okáért az iskolatestvérek, irgalmas nővérek, orsolyaszflzek, notredámák és mások iskoláival ? A tervezet hallgat ezekről. Vájjon nem fognak-e majd elsősorban eme legkatolikusabb iskolák után nyúlni, amelyek­ ben az Egyház szelleme a nevelés terén teljes mértékben érvényesült Valószínűleg! így tehát az uj tör­ vényektől nincs mit vámunk: sem­ miféle előnyt és megkönnyebbülést nem jelentenek, hanem csak uj ter­ heket ! A tervbevett törvények lé­

nyege olyan, hogy bennünket, ka tolikusokat, vérig sért és aggoda lommal tölt el a jővendő nemze déke miatt. Épp ezért, minden sze retettel és gondoskodással felszó litunk arra, hogy minden megenge

dett törvényes utón és eszközzé egyhangúan szóljatok az említet tőrrváiy/avaslatök ellen és helyez kedjetek ellenkező álláspontra. Szól jatok fel minden egyletben és szer vezetben a sérelem ellen, amelye az ellenfelek készítenek az Egy háznak és nektek. Szóllitsátok fe közösen és egyenkint is, nyilvá nősen és magán utón politikai megbizottaitokat, a képviselőket és szenátorokat,' akik a választások idején a politikai pártra való tekin­ tet nélkül a vallás védelmezőiként mutatkoztak be és amiért azután bizalmatokkal meg is tiszteltétek őket, hogy mutassák meg most, hogy valóban olyanok és hogy hárítsák el az Egyházat és benne­ teket fenyegető veszedelmet. Hassa­ tok a községi választmányokra is, hogy megfelelő módon (memoran­ dumokkal, depulációkkal, stb.) nem­ csak a kerületi főnököknél, de még a magas kormánynál is nyilvánít, sák igazságos ellenszenvüket és nemtetszésüket az előkészületben lévő iskolai törvények ellen. N e habozzatok!

A tanárképzés problémája Erdélyben.------- ----- — Venczel József. Á mulí é v n ovem b er havában a k o lo zs v á ri kai. fő isk o ­ lások szakosztálya keretében a tanárjelöltek pedagógiai szem i­ náriumot szerveztek b e azzal^ az alapgondolattal, h o g y a kisebbségi magyar iskola jövendő magyar tanárainak különleges feladata^i és kötelességei megtárgyaltassanak s ezek alapján lehetőleg oly közösségi érzület afakitassék ki, amely a magyar iskola munká­ jának céltudatos tartalmát a mainál jobban és eredményesebben tudja kifejezésre juttatni és szolgálni. A p ed a gó gia i szeminárium nov. íö -é n k ezd te m eg mü-

152

6 j f id H. éti. köd éséf s munkájául a k ö v e tk e ző •k érdések m egtárgyalását tűzte k i : 1. A kiseb b ségi iskola és fan á r szociális feladatai .és k ö telesség ei; 2 . A kiseb b ségi isk ola és fanár kulturális .feladatai és k ö te le s s é g e i; 3. A k isebbségi iskola és tanár feladatai és k ötelességei a világn ézeti n evelés szem p o n tjáb ó l; 4. A -m a g y a r nyelv és irodalom tanításának feladatai, s ze m ­ pontjai és m ód szerei isk oláin k b an ; 5. A világirodalom tanítá­ sának szem pontjai és m ód szerei iskoláinkban. A kitűzött első kérdést T)r. Jjaráth B éla és 2>r. Qyörgy Lajos előad ásai és három ifjúsági m egb eszélés világította meg.

A kisebbségi iskola és fanár szo­ ciális feladatai és kötelességei. A korunkra annyira jelleg zetes szociális irányzat nem ­ csak s zöciá lp ed a g óg ia i intézm ényeket (napköziotthonok, gyerm ekm enhelyek sfb.) h o z létre, d e érvényesülni ak ar a tanítás és a nevelés, a szociális felvilágosítás és a szociális érzék kialakításának munkájában is. A m arxisfa forradalm i p e d a g ó g ia a szovj efiskolában, a szocialista gyerm ekbaráfm ozgalom ban és a z új bécsi iskolareform ban*) igyek szik va ló ra váltani elveit s e z a z irány freud pszichoanalízisében és J id le r individuális lélektanában filo ­ zó fia i alapot is szerzett, azonban a z iskolát a pártpolitika szolgálatáb a állítja be. Ezt visszautasítjuk, de annyit megtánulhafunk tőlük, h o gy az iskola ma már -nem zárkózhatik el a szociális feladatok eiol. A z isk ola egyik ilyen feladata a szociális felvilágosítás, am ely a tanuló lelkében a szociális élet helyes téqy- és értékíté­ leteit alakíthatja \ i. j f l szociális nevetés e z z e l párhuzam osan a z akarati életben a szociális érzék et lerontó családi egoizm u s­ sal, osztályhárccal és gyűlölettel szem ben az igazi szolidari­ tásra való beállítás. fizik a i щицка értékelése és megszerettetése p ed ig a dolgozó tömegekkel való megértés lehetőségeit s a társa‘ dalmi összefogás útját mutatja meg n ö v ek v ő ifjúságunknak. A tanárban m eg k ell lennie minden szociális erénynek : j. a szeretetnek, am ely abban nyilatkozik meg, h ogy m egéríően törődik a gyerm ek s o r s á v a l; 2 . az igazságosságnak, am ely nem tesz különbséget úri és nem úri gyerm ek között. Itt nagy s zerep et játszik a tanuló szülői házának s a z otthoni v is z o ­ nyoknak m egism erése: a környezettanulmány, am ely a tanár ré s zé rő l világnézeti megalapozottsággal biró szociológiai tájékozó­ dást tételez f e l és kivárj meg. J ) szociálpedagógia tehát azt a n evelési formát jelenti, am ely az egyes ember szociális magatartását akarja kialakítani. Két nagy, de egym ással s zo ro s összefüggésben le v ő általános feladatot egyesit m a g á b a n : j. E gyik feladata a szociális m aga­ tartás általános erényeinek olyan kifejlesztése, h o gy általuk m egvalósítható legyen a z erkölcsileg szab ályozott szociális é le t 2 . A másik feladat abban áll, h o gy áld ozatk ész és felelősségfu d ó tagcsoportokat alakítson ki, akik ezeket a z erén ye­ ket konkrét életform ákká tudják teljesíteni. 'Tjövő számunkban hozunk erről cikkeket..

$} Ú t i В. A z általános szociálp ed agógia, szociálp szich o lógiai és s zo c io ló g ia i ism eretek alapján a k ö v e tk e ző nevelési k é rd é ­ seket tűzi ki: \. a szolidaritás nevelése, v a g y is a k ö zö s s é g s z o ­ ciális felelő ségérzeíén ek ön tu d afosiíása; 2 . a szociális étet szem­ pontjából káros hatalmi ösztönök erkölcsi szabályozása; 3 . a szo­ ciális élet szempontjából káros érvényesülési ösztön erkölcsi szabá­ lyozása; 4. o jo g tiszteletének nevelése; 5. a felelősségérzet rjevelése. E zen általános s zociá lp ed a g óg ia i e lv ek b ő l látható tehát, h ogya szociális nevelés vo/taképen erkölcsi és vallásos nevelés.

Marczell Mihály. Marczell Mihálynak most jelennek meg „A Bontakozó élet" c, nyolc kötetre tervezett nag^ pedagógiai munkájának egyes kötetei, melyre ezúton ie fe l­ hívjuk olvasóink figyelmét. Eddig 3 kötet jelent meg. 1) Az egyéniség össze­ tevői, 2) A lélek megismerésének művészete, 3) A gyermek* ée a serdülőkor lelki képe.

A n evelő feladatát vajm i k evesen fog já k fe l olyan szent k om olysággal és idealizm ussal, mint ah ogyan ezt a z ügy m e g ­ érdem elné. Sokan nem is gondolnak arra, h o gy e g y jö v e n d ő élet minden értékének felelő ssége n eh ezed ik rájuk, sokan p edig a nevelendőt tudományos m ódszerük experim entum ának fogják fel s a gyerm ek náluk m egfigyelésü k tárgyaként s z e r e ­ pel. N a gy on sok n evelőben p edig hiányzik a szü kséges n a gy szeretet, türelem és odaadás. M arczell M ih ály szerint a n e v e lő m u n k ája: „a lélekism erefnek alapként v a ló k ezelése, v a ló s á ­ g o s fe la d a ta : a z életerők aktuálása és kifejlesztése. A n e v e lő csak annyiban kutató, amennyiben a lelk ien ergiák m űködését igyek szik megismerni. Valójában m űvész, aki fölén yes lelk i ih leffséggel és szem élyes lelkihafás e re jé v e l a z em b erfesívér lelkét kifejleszti, egésznek, kiegyensúlyozottnak, harm onikus­ nak kom ponálja." E zze l M arczell m egállapít ja a katolikus n e v e ­ léstan alap vető tételét: a lélektani ismeret szerzése csak eszköz a nevelő kezében, a nevelés célja pedig a meglevő erők megindítása, kimélyiiése és kifejlesztése, valamint a léleknek eljövsndő örök cél­ jára való előkészítőse. M arczell M ihály e g é s z neveléstanát e rre a tételre épifi fel. E gész munkáját áthatja a z em ber isfen gyerm ek sége döntő erejű fényének fontossága. íg y például nem e lé g s zik m eg a tudományos individuum, (egyed) elnevezéssel, m elyet a n ya g ia s­ nak fart, hanem a z egyes em ber m eg je lö lé s é re a person a (személy) eln evezést alkalm azza, m e ly ,a z e g é s z em bert v a ló ­ ságos, spirituális értékével értelmezi. É lesen k ikel a determ i­ nizmus ellen és állandóan h angsú lyozza a z em ber akarati és erkölcsi erejének hatalmát. A z életfolyam atok is a z em ber e r­ kölcsi hatalmától függnek. Vallja, h ogy a h elyes n evelés min­ denkit m agasabb erkölcsi és szellem i n ivó ra emelhet, m ég akkor is, ha a testi és lelki adottságok ehh ez k ed vező tlen formában, mutatkoznak. M ig a m odern p ed a gó gia n agyrészb en a psychoan alizis vívm ányain épült fel, addig M arczell, bár Freud Zsigmond kuta­ tásaink fontosságit elismeri és a psychoanalizis m ód szeréb en különösen a szem élyes érintkezés vitalitását értékeli a legjob-

bán — tovább m egy és a nevelés leglén yegeseb b pontjának a n evelő egyéni, szeretetteljes k észséges odahajlásáf a nevelend őh öz és egyén i erejének varázsát tartja. Tehát a z anyagias, tárgyilagos, tudományos m ódszerek helyett a lélek m elegsé­ gének e rejére épif leginkább. Szám talan önvallom ást k özöl, m elyek éles fényt vetnek egy -egy gyerm ek, v a g y serdülő em ­ b er belső, rejtett életére, küzdelm eire, bűneire és erényeire. M arczell M ihály m üvének legerőseb b old ala éppen a z ő tap asz­ talati m egállapításainak értéke. N em mint teorétikus, új tudo­ m ányos ren szer alapítója, hanem mint praktikus n e v e lő lép elénk, miután n eg yed szá za d o n keresztül gyom lálgatoít és nyesegetett a z Úrnak legd rágáb b kertjében. M űvének nagy fontossága szám unkra abban áll, h o gy a n evelés m inden fá z i­ sában a legn em esebb katolikus életfelfogást juttatja diadalra. A z olvasón ak észrevétlenül lop ó d zik a leik éb e e g y m agasabbrendű élefelm élef tudata. E zért nagy szolgálatot fo g fenni M a r­ czell M ihály p e d a g ó g ia i munkája a n a gyk özö n ség körében. Bárcsak m inél több szü lő és tanító venné k e zé b e ezek et a k ö n y v e k e t: e g y tiszta, erkölcsi m agaslaton á lló n evelési e lv e i­ nek praktikus útmutatásaira fognak találni. la n tto v ic s N e lly d r .

A katolikus pedagógia a ma és holnap embere mellett*------- — E n d r e fa lv i Ottó. (A z alábbi cikket a Magyar Kultúrából vettük át.)

R égen te nádpálcával verték ki a z em berből a kom iszságot, a dacos akaratot és a széthúzó vágyak at h ozzátörték a törvényhez. M a mintha a tízparancsolat kereteit csiszolnák h o zzá a lelkekhez, tágítanák a szétesett vágyakh oz. A hara­ got már lassanként végérvén yesen id egességn ek fogadjuk el, a z érzék i bűn idegfeszültség levezetése, a rossz hajlam ok szülte g on o szsá go k öröklött lelki terheltségek, betegségek. A z ö re g e k csóválják fejüket és kétségbeesetten rosszainak 1 A zelő tt a g yerek sereg kórusban mondta a z e g y s ze re g y e t a z iskolában, ma játékot találnak ki szám ára, h o gy nagynehezen b e v e g y e a tudományt. Játékiskola, munkaiskola, isk ola­ állam (v a g y is a g y e rek tevékenységének, fantáziájának, é rz e l­ meinek, gyerek éleíén ek bekapcsolása a tanulásba s n e v e ­ lésbe) freudizmus, mind egyform án ennek a z egyénenként v a ló kezelésnek, foglalkoztatásnak, e g y p e d a gó gia i szubjek­ tivizm usnak k ü lön b öző állom ásai és alakjai. A katolikus p ed a­ gógiáb an is a zo k a legnépszerűbbek és nevelnek lefagadhaíaílanúl a leghatékonyabban ma, a zo k forditofíák le a k risz­ tusi erkölcstan örök p ed a gógiájá t a mai élet, a mai em ber nyelvére, akik egyenként nyúlnak h o zzá nagy m egértéssel a lelkekhez, gyó gyifgafják sebeiket, szám baveszik, eln ézik ter­ heltségeiket. A gyóntatószékben is szinte háttérbe szoru l a

^ Élei JL éli.

яшятя^штя^шштлш^шяттяш^шштшшшяшшш^

bíró és elő íé rb e lé p a z orvos, aki n a gy p e d a g ó g ia i és lé le k ­ tani felkészü ltséggel diagnózist csinál a lé le k b ő l és sok m in­ denről, amit a rég iek elitéltek, felm entő ítéletet m o n d : nem bűn, hanem csak terheltség 1 Valóban, régen íe a z élet k em én ysége m egn yesfe és fo r ­ m ásra faragta a z egyéniséget, m a s o k s zo r d erék b atöri és leíöred ezi. Tehát m egokolt a z egy én i k ezelés, a m egértő, eln e ző szeretet a ma pedagógu sai részéről. M ás a mai em ber, mint a r é g i: gyengébb, betegebb tesfe-lelke. Legyengült, fúlfínom odott id egren d szer és terhelt a g y terheltté teszik a lelket is. Csak a z a n agy veszély, hogy a m egértő diagnózis, a sok felm entő ítélet, ö rök kényeztetés m ég b etegeb b é teszik a lelket 1 A s zerétéib ő l életet, erőt sorvasztó, petyhüdt páíyolgatás és m egalkuvás lesz. H elyes útnak a z lá ts z ik : n a gy megértés, egyén i k ezelés, eln éző szeretet a diagnosztikában, de m ikor a lélek már kapaszkodik a n evelőb e, m egérzi, h o g y e z a z ő embere, akkor opfimiszfikus, fok ozatos, k em ényebb kezelés, erősítés. M áskülönben a szubjektív k ezelés, terhelt­ ségek szám bavétele, m egértő jóság elvizen y ő sifi a z ö rö k krisztusi parancsok erejét és a csupa-fölmentés a lelki gyá szm agyarkák, untauglichok hadseregévé feszi a z E g y h á za t D e hát ki tehet róla, ha m ár ilyen a z em b eran yag ? L e ­ het-e a z E gyh áz a z aszkéták, várfanúk, m indennapok h ő s ei­ nek győ ztes serege, ha csupa terheltséggel, v é zn a s á g g a l szü ­ lettek e v ilá g ra tagjai ? Tehet-e valaki e rrő l ? 1 Lelk ileg g y e n ­ gébb, vézn áb b lett a z em ber és talán id őszerű lenne g o n ­ dolkodnunk azon, h o gy a krisztusi erk ölcs helyenként le h e ­ tetlenné válik, idejét-multa nehéz k ö zé p k o ri vaspáncéllá r o z s ­ dásodott, m ely legfeljeb b p e d a gó gia i m úzeum ba való, d e a mai em ber kifinom odott pszihéje és fú lérzék en y id e g ze te m ár nem bírja el ? Hát itt a hiba 1 H o g y n eh éz n a gy vaspáncélnak nézzü k a krisztusi parancsokat I P e d ig a kegyelem b ől, fakadt erkölcsi élet nem valam i külső páncél, a tízparancsolat nem valam i külső n eh éz súly, hanem belülről feltörő, lé le k m élyén d o lg o zó , egyén iséget átjáró erő. O lyan mint a napfény v a g y a hajszálcsövesség, v a g y a foszfor a n ö v é n y b e n : a tölgyb en épúgy d o lg o zik és életet fejleszt, mint a z úfszéli kis kafángban. H a nem terem nek m ár testi-lelki d iszp o zíció k tekinteté­ ben tölgyek a z Isten erdejében, ki tehet ró la ? D e a kafángokban és a csipkerózsákban is lüktetnie és építenie k e ll a krisztusi erkölcs örök életíörvényei szerint a k egy elem k i­ fogyhatatlan erejének. S mennél b etegebb, töredezettebb, szálkásabb a mai em ber lelke, annál jobban I A z útszéli fa, a z aszfaltok csem etéje jobban rászorúl a friss le v eg ő re , mint a h egyi fenyő. Hát h egyi le v e g ő a krisztusi erkölcs, ha s z é ­ dül is, bágyad is tőle a kultúra bűneiben elv érs ze gé n ye d e ff lélek, a z e g é s zs é g e reje van benne. M érg ezett le v e g ő b e n él a mai ember, annál inkább szüksége va n h á t h o g y edzzük, erősítsük 1 A m ai p e d a g ó g ia egyén i m ódszere, terheltségek szá m b a ­ vétele s m egértő k e zelése nem s za b a d h o g y sorvasszon ,

csak k a ró s nem cél, csak arra való, h o g y összeforrjon, g e ­ rincei kapjon, ami g ye n g e s terhelt 1 . . . Talán egyúttal gondviselésszerű is a mai p e d a g ó g ia túl­ zóan n agy lágysága, m egértése, minden bűnnek terheltséggé m agyarázása, g yök eret vert vétkek türelmes oknyom ozása. G ondviselésszerű azért, h o gy gyö k eret verjen a z egyén i k e z e ­ lés a p ed a gó giáb a n s mindennapi Ítéletünkben és enyhítse m ajd a most m ég csak alákúló kollektivizm us túlzásait' és kegyetlenségeit. H o g y m ikor m ajd b eköszön t és minden egyén yi. érdeket alárendel a k özösség, a töm eg érdekeinek és a k ö zö s sé g tő l félrehúzódó, a z élet-piac lárm ájából a z alkotás csendjébe hú zód ó nagy szellem eket (m erf a napi küzdelm ek szám ára csen evészek s föm egem bernek gyatrák) lefiporn á a . föm egszellem , a p edagógiáb an s mindennapi életben m ély gyök eret vert egyén i kezelés, egyén i m egítélés m egm entse a mindent elfip ró föm egszem ponfok elől, ha nem is a z érvén ye­ sülés és sikerek (ugyan hány n agy em bernek voltak életében sikerei 1 ), de legaláb b a z élet és kifejlődés szám ára ezek et a nagy szellem eket. G ón dviselésszerű a mai p e d a g ó g ia m egértő szelleme,, a p afh ológiai szem pontok, fúlfengése nem csak a jelen szem pontjából, m erf valób an sok a b eteg lélek, hanem fő le g a jö v ő szem pontjából. H o g y m ikor a kollektivizm us évtized eib en m ajd a társadalom gyógyú lni akarása kiveti ön­ m agából és a z éleíöszfön kenyeflen farpéji szik lájáról leta­ szítja a m aga erkölcsi betegeit, sőf a föm egem bernek gyatra nagy egyéniségeket, h o g y akkor e z a m ély g yök eret v e ri el­ néző, egyén i lelki k e ze lés enyhítse e z f a kegyetlenséget és mentse a menthetőt, életerőt adjon, a z élettől, terheltségektől v a g y töm egérd ekek fől elfip roffak n a k .. . ■ M ert bizonyos, h ogy Krisztus igen kemény, erkölcsi e lv e ­ ket adott,.de ugyanakkor igaz-nagy * m egérféssél: fudoff leha­ jolni a töredezett nádszálakhoz, k ő alá szorult csirákhoz, h o gy m egm entse a m aga. kem ény erkölcsi é lete,. sőf sok szor hősi. szenf. élete s ennek m egrajzolhafaflanúl nagy jutalma szám ára a z elesetteket, a lek ö fö zö ff lelkeket. H a k ienged és? kiküld a z éleffen gerre r o z o g a élefhajókaf, nem hajótörésre szánja őket, hanem a z örök kikötőbe. Ha, vihar sod orja is'' őket, ha fö rf árbocokkal is, v a g y szá l deszkán, de akarja,, h o gy a z örök kikötőbe odaérjenek, od avergődjen ek, e l ne vesszen ek 1 E z a katolikus p ed a gó gia örök* optimizmusa. íg y áll a, mi ö rök p edagógián k a ma és a. holnap em bere m ellé Ь

Kénytelenség ösztönöz és ja] nekem, ha az evangeli■ umot nem hirdetem. SZENT PÁL. Az igazság az, hogy az emberek egymagukban. épúgy nem tudják irányítani a világgazdaságot, mint ahogyan d kormányos nem tudja az óceán hullámait. Vannak a mi erőinknél nagyobb erők . . . MAUROIS.

A z egyetemi év második szemesztere küszöbén megkérdezte az Új Élet budapesti munkatársa Marcell?Mihály dr-t, (aki a Pesti Szent Imre Kollégium igaz» gattya, s így az egyetem i élet egyik lég» Jobb Ismerője Is, akinek hatalmas peda­ gógiai munkájának negyedik kötete most ven sattó alatt,) mi a vélem énye nrról a világnézeti radikalizálódásról, amt az egye* temí Ifjúság körében tapaszta'hátő. A neves pedagógus azt mondotta, hogy a magyar egyetemi iflűság egyetem e |ózánabb, semhogy filozopter-kommunisták» nek felU'jö'i, s ha balfelé redikaÜzálóHáit<51 tartani kell, a veszélyt nem ezen a ponton látja. A magyar főiskolás fiatal­ ságnak inkább az a nagy hiSáia, hogy világnézeti problémák Iránt kevéssé ér» deklődik} e tekintetben nehezen kimoz» ditható massza. A nagy díplom a-igw onásbán elaltatja magasabb rendű szellemi és lelki igényeit és a .nem érdemes küzdeni* kényelmes életfilozófiáiéba temetkezik. Ezért van szükség állandó lélekostorozásra, vérpezsdítő lelkesítésre, feleszméltetésre. E ba) orvoslását Marczell Mihály dr. e z anool colleae-rendszer leminfázásában látla. Az ezerféle eqyesUletesdit véaig* Játsrott és megunt főisko'ás ifjúságot a kollSntumok köré kellene gyöiteni. A kollégiumok lennének szellemi és erköl­ csi gócpontjai a diákéletnek, ahol nem* csak a kollégiumok bentlakót, de a hozzá» tartozó hUnlakók is szoros kapcsolatot tartanának fenn egymással. Nem a fllozopter»kommunlsta diákok Jelentik a baloldali világnézeti veszedelmet a magyar főiskolás diák rétegben, hinem a nyomortanyákon felnőtt állásnélküli Intel! aens oroletárok, ak’k egykönnyen Moszkva elkeseredett prófétáivá válnak. Azért a négy S*. Imre Kollégium és a hozzáiuk csatlakozd pécsi Mariánum megépítése után a nagy konceociólu és alkotó Csanádi püspök: Glattfelder Gyula dr. egy u? kollégium megalapításán fára» dozik. O ly 300 s ze g é ly befogadására ké­ pes kollégium megépítését tűzte ki céljául, amelyben állandó segélyt élveznének a szegény . sorsú diákok, s amelyet a ro» hamsegélyeket osztogató diákjóléti Intéz» mények véghez vinni képtelenek. A. katolikus főiskolásoknak kiváló sze» reo Jut a most meginduló Katolikus Ak» dóban Is, mondotta Marczel Mihály dr. Hivatásuk, hogy az egyetemi városokban kivéve részüket a katolikus m egm ozdu» lásokból, intranztgens katolikus szellem » mél az országban elhelyezkedve, egy-egy falu, város vezéreivé válva alapkövei legyenek egy új, százszázalékos katolikus politikának,

138 — — —

Kossányl József lapunk munkatársa >A vallásos ne­ velési erők történelmi megnyilatko­ zásai « cimen cikket irt a Magyar Tanító c. lapba. Tanűlmányában hat évezred távlatából mutat rá, hogy a vallásos nevelés miként tartott össze korokat és társadalmi egysé­ geket. Főleg a zsidóvallás nevelő erejére mutat rá, » miként ad célt, világnézetet, életirányt <. A közép­ korban a katolicizmus adott gerin­ cet az emberiségnek. A XVHI. és XIX. században azonban >Krisztust a legtöbb állam iskoláiból szám­ űzik, de hiába van Jeruzsálem, ha nincs Jehova! Ledőlt a legfőbb tartóoszlop és a lelki dekadencia és gépcivilizáció bűvös századában az emberek a filozófiai idealizmuson, természettudományi pozitivizmuson keresztül eljutnak a liberalista kapi­ talizmushoz és édes gyermekéhez, a marxi szocializmushoz, sőt a világnézeti nihilizmushoz is, hogy végre megundorodva önmaguktól a spiritiszta okkultista szeáncsok b ó­ dulataiba szédüljenek. — . . . Krisz­ tust kell - visszaállítani a nevelés tengelyébe, mert az emberi lámpá­ sok gyöngéknek bizonyultak az örök utak megtalálására. — J J val­ lásos és f a ji talaj legtitkosabb, légszűzibb rétegeibe kell leereszte/ji a lélek szonjjas gyökereit, ha meg akar állni az emberiség a romlás útjár) és konzerválni akarja két­ ezeréves keresztény kultúráját •

A keresztény nevelés akadém iája Párisban 50.000 koronás pályázatot irt ki oly re« gényre, mely világosan mutatja be a bolsevizmus psziholog iáját és azt a veszedelmet, mellyel a bolsevlzmus fenyegeti a gyermek neveié» séf, a családot és az egész társa» dalmat. A bizottság elnöke Baud» rillart érsek.

к— L“~~

....

..... Jii.ip'iii'jnii.Bліѵшіши.v . ii i.uuB.1.цI.IJт

^

6 e l Й. é J .

A la k o s s á g s z a p o r o d á s á r ó l h o z érd ek es' statisztikát a z „ A k o r d ' februári száma. H árom szor 30 évi id ők özb en mu­ tatja be a z e gy es ors zá g o k e z e r la k o s r a e s ő születési és h alálozási statisztikáját és kettő különbségéből a szaporulatot. A statisztikát mi is leközöljük.

Oroszország Magyarország Ausztria Csehszlovákia Németország Spanyolország Anglia Franciaország’

49*3 43*4 39*3 . (41) 39*1 37 35*5 25*4

35’7 41*1 31*7 (35) 27*2 33 21*4 «3*7

1931.

1900

1870 szüle­ hálálótés zás

szapo-! szüle­ 1halálo. szapo- szüle* 1 rulat tés 1 zás rulat tés 13*6 2*3 7*6 (6) 11*9 4 14*1 1‘7

48*7 40*5 34*4 (38) 36.1 34*8 29-9 22*1

33*8 29*8 26*7 (27*3) 22*2 29*5 18*2 21*5'

14*9 10*7 10*7 (10*7) 13*9 5*3 11*7 0*6

43*9 23*2 15*8 21*53 16 28‘3 15*8 17*4

halálo-1 szapo­ rulat zás 18*9 16*5 13*9 14'36 1Г2 17*8 12*3 16*3

3*5 6*7 V9

719 4-7 10*5 3*5 1*1

Érdekes a statisztikának C seh szlovákiára von atk ozó része. A k öztársaság l e g s z e g é n y e b b r é s z e a le g s z a p o r á b b . A statisztika szerint І 000 lakosra es ik :

Csehország M orvaország és S zilézia S zlovenszkő Podk. Rusz.

20'6 24*1 32'5 41*9

halálo* zás

14*1 14*1 17*7 19*7

1931

1930

1925 szü le­ tés

szapo­ rulat

6-5 ló

14*7 21*2

A hágai Központi tanul­ mányi és nevelésügyi hi­ vatal által a hollandiai katolikus iskola* és nevelésügyről kiadott új évkönyv szerint, Hollandiában je­ lenleg 2266 katolikus elemi iskola van 217 462 fid' és 221.378 leány­ tanulóval, 262 katolikus közép­ iskola 8.344 fiú*és 9.0C0 leányta­ nulóval, 31 szakiskola 1.523 fiú* és 1.104 leánvhallgatóval, összesen tehát 2.559 iskola 458.811 tanuló­ val. A tanerők létszáma 13.873, ebből 1.130 férfi» és 2.926 női szerzetesrendhez tartozik.

Egyesültállamofs. Az ÉszaKamerikai Egyesült Álla­ mok katolikus iskoláinak száma a háború befejezése óta jelentésen emelkedett. Az új iskolák msgnyie tása azért is jelenfős, mert a tanú» lók számának emelkedése ezzel párhuzamosan évről-évre halad. A közép- és felsőiskolák tanulóinak

szüle- j halálo­ sza p o­ tés 1 zás 1 rulat

szüle­ tés

halálo­ zás

sza p o ­ rulat

5*06 8*26 13-49 2204

17'33 20*34 27*86 30*16

13-43 13'64 16*2 13*35

3*» 6*7 11*66 20*81

18*55 21*35 29*24 40*51

13*49 13*09 15*75 18*47

száma tíz év alatt 1 12 .000»ről 241.000* re emelkedett. A népisko­ lákban általános elnéptelenedési jelenség mutatkozik, épen úqy, mint az Unió valamennyi Iskolájában ; a katolikus iskolákban azonban kisebb mértékben apad a tanulók száma, mint a világiakban.

„A Magyar lányok” ne h ián yozzon e g y m agyar le ­ ány asztaláról se. A k i nem is­ m eri a lapot, annak a k ia d ó ­ hivatal Budapest VI. Andrássy út 16. szívesen küld mutatvány­ számot. Előfizetése é v re 28 Ke. E z a le gg a zd a g a b b tartalmú, hetenként m egjelen ő k épes folyóirat, m ely fiatal lányok k e zé b e való. S zerk esztője Tutsek Anna, akinek érdekes, lebillincselően szép reg é n y e a z utolsó K örössy leány folytatóla­ gosan jelenik m eg s ugyanúgy

Í j í l e l П. év i.

яш ш аяяш ш я^я

v e le párhuzam osan Tannenberg H elén regén ye A z óra. író i k ö ­ zül ki kell emelnünk H arsányi Zsolf, S zed erkén yi Anna, Dánielné L. Laura, G alsvorfhy, K osztolányi D e zs ő kifünőbbnélkiíünőbb e lb es zé lé s e it Tábori P á l a z élet kom olyabb p ro b ­ lém áival foglalkozik, m ig r o v a ­

tai ren geteg hasznos tu dn ivaló­ val látják el a z o lv a s ó t M inden szám hoz külön 16 old ala s k é z i­ munka füzet van m ellék elve. Otthon, divat, főzés, fén yképe- f zés teszik k ed vessé és v o n zó - \ vá a lapot. Csongrády.

Szerkesztői üzenetek. Rogovszky Gyula. A cim vátozáit Csak előre, olyan hévvel, buzgőságtudomásul vettük. — Havass György, gal ahogy kezdték. Azt hiszem az N e w -Y o rk : A kedves sorokat és az uj olvasóközönség, ha csak egy kicsit előfizetőt köszönjük. Új aquizíciót vá­ intelligens, szeretettel karolja fel runk. Írd meg pontos címedet. Üdv. — folyóiratunkat." — Havasi Ernő, Mun­ Nyári Pál, Galánta: Nagyon szívesen kács: A kért szám csekklappal elment. várunk. A címváltozást tudomásul vettük. — Kossányi József, Komáromszent— Antoni János, D itró : Örömmel üd­ p é te r : Levél ment. Üdv. — Pfeiffer vözöljük előfizetőink sorában. A lapot ' László, Friob u rg: A középiskolás kér­ megindítottuk. A Szociális Apostolok 5-5 déssel kapcsolatos cikkedhez gratulálnak. pld.-a is elment. — Diczky Pál, Sőreg : Levél ment. Üdv. — ..Czvank László, A címváltozást tudomásul vettük. Jó mun­ P rá g a : Levél ment. Üdv. — Reményi kát az új munkakörben! — Péter József, C levela n d : Intézkedés szerint Lubotyin: A lapot megindítottuk. — Bujártunk el. Különben levél ment. Üdv. kovy János, Besztercebánya: K öszön­ — Csetneki László, Őrhalom : A kül­ jük az új előfizetőt. — Pataki István, deményt köszönöm. L evél ment. — D rPozsony : A lap az adott cimre elment. B o th János, P o zso n y: A januári szá­ Köszönjük segítségét, üdv. — W illand mot kis késéssel m ásodszor is megkül-. döftük. A z alábbi sorokat k. leveléből János, Érsekújvár: K. sorokért hálás utólagos engedelm évei leközöljük : „L a p ­ köszönet, A kért változtatást megcsinál­ juk minden sorát élvezettel olvastam és tuk. A lapot megkaptuk, kérjük tovább mondhatom, hogy az Új Életben régi is. A z irodalmi szövetségben örömmel álmaim és vágyaim megvalósulását lá­ üdvözöljük a hírlapírói és sajtó szakosz­ tom. Szent, m eggyőződésem , hogy a jö vő tályban. — Rédl Antal, L ek ír: A kért a m ien k !" — Katolikus N ő , K om árom : könyvek egy része elment, a másik né­ Sinkó Ferenc c im e : Praha— Pankrác hány nap múlva megy, mivel nem volt Husova 8. A röplapokat mellékeltük. — raktáron. — Fodor Ernő, Esztergom : Magyar Ferenc, Galsa: Az elism erő A címváltozást tisztelettel kérjük mindig sorokat köszönjük. A lapot megindítottuk. előre bejelenteni, mivel igen nehéz kü­ — ifj. Hlavicska János, Érsekújvár : lönben a nyilvántartás. — Höpko Vázul, A kért csekklapot elküldöttük. Tavalyi Prága : A z elismerő, biztató sorokat kö­ előfiz. rendezve van. Mécs László állandó szönjük. Engedelmévei néhány sort le is munkatársunk, évente 5-6 versét hozzuk. közlünk it. „Tetszik az ÚJ Életben, Üdv. — Vave. Rendben van. — Garam hogy nyíltan kritizálnak mindent v ö lg y i : A küldeményt megkaptuk. F o ­ ami rossz, a politikán felülemelked­ gadja hálás köszönetünket. — T ö b ­ nek. Nagyon imponál az, hogy vi­ beknek: Levél rövidesen megy. — lági írók oly szép számmal írnak kát. elvekről. Higyjék el, a világi ember hangja sokszor eredménye­ sebb, mint az egyházié. Szerepel­ tessenek minél több irót, hogy lássa az olvasóközönség, hogy az Egy­ h á z a z nem a v é n a s s z o n y o k , a ministránsfiűk, a sekrestyések gyüle­ kezete, de igenis, ott ifjtrintelligeneia, képzett emberek vannak . .

m

■'

—

■

M un k atársain k k al ezúton tu ­ datjuk, h o gy la p z á rta m inden bónap 2 0 -á n van. Saftó a la p r a érkezett: Sala­ mon Lambert

100 — Ortutay Jenő Beregszász 2 0 — , özv. Sztraky Józsefné Sabinov 5*— , Halmos látván

Tapolcsámy 10‘— K8,*

■

н

м

н

м

ш

м

-м н ш і т

т

т

я

||

[L

« J L

Kedves előfizetőink ! Lapunk mai számához levlapot mellékelünk azon kérelemmel, hogy előfizetőink közöljék azon ismerőseik neveit, akik lapunkra előfizetnének, vagy akiknek mutat­ ványszámot küldhetünk. Minden olvasónk szives segítségét kérjük ehhez, hogy lapunkat a mostani magas nívón tovább is fenniatthassuk. - 64 sűrűn szedett nagy oldal terjedelemben jelenünk meg s egy évi előfizetési ár csak 30 — Kő. - Minden számunk egy-egy könyv. Mindenki láthatja, hogy tartalmilag és minőségileg is olyat nyujtunk ezért az összegért, amit csak a legnagyobb áldo­ zattal tehetünk. Éppen azért arra kérjük előfizetőinket, hogy uj előfizetőket szerezzenek, előfizetésüket rendezni szíveskedjenek s sajtóalapra szánt adományaikat is küld­ jék be, hogy továbbra is megmaradhassunk a szlovenszkói katolicizmus legizmosabb folyóiratának.

K ia d ó h iv a ta l. A S a jó - V id é k n y o m d a v a lla la t

e s ü z le t é n e k R o z n a v a - R o z s n y ó , F ő t é r 4. k ö z le m é n y e i:

Raktáron van:

Az összes egyházmegyei nyomtatványok

,

Első szentáldozási és bérmálási emlékképek, Szentképek, olvasók, imakönyvek, kegytárgyak és templomgyertyák, Szépirodalmi könyvek és tankönyvek ! itt szerezhető b e : Dr. Spesz S á n d o r: A z okkultizmus és a c s o d a ......................................... 20 — Kovács Gyula: Szabad egy s z ó ra ? . Kovács Gyula: Még sem lesz belőlem tekintetes a s s z o n y ...........................5*— Kovács Gyula: „Rudika házasodik" . Kovács G yula: „Énekek;és búcsúztatók* Kovács Gyula: „Tudnivalók a házasság s z e n t s é g é r ő l " .................................— *50

j Dr. Borka G é z a : G erde Tamás lánya ( Tisztelendő M . Rafols nővér jövendölései ) Rády Elem ér: A kisebbségi kérdés Szent Im re emlékfüzet . . . . Dr. P feifer: Szent Im re tankönyve Szociális apostolok. Proletárok között Börtöntől a sírig

. .

. . .

5‘ — Г— 1‘ — 2*— 4*— —*20 —'20

K i. K i. K i. K i. Kő. K i. K i.

Az „Ú j Élet* és a „Világosság** régebbi számai. K i. 10 — Ke. K i. 3’ — Ke. 5f— K i. Ke.

A közel jövőben jelenik meg, Schouppe-Jankovics : „A pokol" II. kiadása. Ára 8 K i. — Mondy Mik­ l ó s : „Egy a szükséges11elb eszélésk ötete. Ara 10 K i. — Áprilisban kerülnek sajtó alá a pályadíjnyertes népiratok.

< A z Ú j É le tb e n im e r te te tt, v a g y h ir5 d e te tt

k ö n y v e k e t is

b eszerezzü k !

K ö n y v u jd o n s á g o fe : Elekes: Krisztust, kenyeret! 27-— kalmár: Küzdelmek a fehér halál országában 1— 11. á 39 — Manzoni: Jegyesek 24 — Migray. A marxismus csődje 24 — Móricé i Jézus lelke 39'— Schütz dr.: Szentek éiete 1. i — Sienkiwicz : Keresztes lovagok f is — , ktv. 27*— , V o lo iijo / szly úr f. 18 —, ktv. 27-—, Quo vadis ? 27 — , Vízözön f. 18 — , ktv. 27 — Szent István Könyvek legújabb sorozata . Dres : Plátó 18 — Takács: Nérótól— Bioklécianig 30-— Stulmann: A z ifjúkor lélektana 24-— d r Pittrof: A szépirodalom esztétikája 18*— Török : A magyar egyházpolitikai harc története )5 — Schütz dr.: A házasság 18'— A pénz előzetes beküldésénél tisz­ telettel kérünk még 4 Ke. portóköltséget is hozzászámítani. C v a n l

І Л т в А І ” J U £ S C 1

könyv-, papír- és zeneműkereskedés, B r a t i s t a v a (Pozsony), Lörinckapu utca 3. »z.

Szerkesztésért és kiadásért Dr. Suhaj Béla felel. — Nyom ja és kiadja a Sajó-Vidék nyomdavállalat Rozüava-Rozsnyó, F3 tér 4. Telefonszám : 71.

iii ü*» i l

a

Folium periodicum a Suc. Stud. Cath. linguae Hung. Reipubl, Cechoslovaquiae editum. Redactor: Elemér Rády Cassoviae (K osice) Cechoslovaquia, Mikes Kelemen u. 6. Redactor ge re n s : Phil et Theol. Dr Adalbertus Suhaj Cassoviae. A r g u m e n tu m N u m 14, (Martius 1933) — Ex operibus Jul. S z e k fű . — D r. L ú d . F r a n c is c y : Aufferetur a Vobis Regnum Dei. — E le m é r G y á r fá s : Reorganisatio Catholicis Status Transilvaniensis — D r. G é z a P o r u b s z k y : Potestne esse nationalismus finis in se. —

Könyv

k érd ések re

válaszolunk

1 — írjatok

1

„ІІІ Élet” („Nova Vita”) Annus II. Num : 14.

B o r is z D a lia : Crisis animarum. — J o z e p h u s R e m é n y i : Hungari Am eri. cani. — D r. L a d . P o s s o n y i : Francis* cus Molnár. — L a d . M é c s : Hameiri, poéta et agitator Palestinae in Király, helmec. — L ú d . T a m á s : Poéma. — D r. ]a c o b u s L o r e n z : T y p i systematum so« cialium. - L u is a E s t e r h á z y : Essentia actionis catholicae III. — E le m é r R á d y : Cooperatio nostra. — F ó r u m (D r . N ic , P f e i f f e r : Responsum ad duas quaestU ones) — V o x R o m a n a — quaestiones in v e n tu tis — o c c o n o m ic a e - s o c ia le s * Ih e a t r a le s - A r s — C in e m a t o g r a p h ia — L ib r i et s c r ip ta — V i l á g o s s á g ( L u x ) - revue pedagogica et scholarum — Nuntia redactionis — imagines. — Ex scriptis f P r o h á s z k a O. dr.. V é r t e s i F . d r.

a legszebb

ajándék!

Újdonságok - ifjúsági iratok - imakönyvek nagy

választékban

le v e lé t,

J A S C H K O ÉS TÁRSA Könyvkereskedésében, K o s ic e = K a s s a , Fő u. 63.

m in d en k i

Ribár A. könyvek'üzíetében Ko sice=Kassa.

várja

T e l. 3462.

Vanger Mihály

Kegytárgyait, imakönyvek, s z o b r o k , teasplomíelsze* relési tárgyak, fali szenlképeh, elmélkedő könyvek

ü. 12.

fűszer, csemege, gyarmatáru, liszt

és festék kereskedése a legjobb bevásárlási forrás.

s ze re te tte l Az- ÚJ Élei

Mészáros

LEYICE LÉYA.

Figyelem az Új Élet I. évfolyam ához bekötési táblákat szállít

B U L I C Z K A EDE K O S IC E-K A S S A,

1 Együtt

|

Sándor u.

14.

k ö n y v k ö tő sz. Tel. 2036.

Я"Т

Р п \ / Ь я 7 7 ^ )І hetenkint m egjelenő m iseszöveg maL , y y 11CIZ.Z.C11 gyarázatokkal. Egy szám ára 1 K£. egy évi előfizetés előfiz 52 Ke. Megrendelhető B u d a p e s t IX. Lónyai u. 36., II. udv. földsz. 6. Ujságbélyeg

használata a k a s s a posta és t á v i r d a 85.038— IV.— 1931. szám alatt engedélyezve.

Igazgatóság

által

I