Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció. Építés és tűzvédelem. Tűzoltás és műszaki mentés. Tudomány. Norma. május Élen a tűzjelzéstechnikában

a tartalomból május

3

Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció 12

Élen a tűzjelzéstechnikában In the forefront of fire alarm technology Im Vorfeld der Brandmeldetechnologie

14

ímzett, robbanásbiztos (Ex-es) tűzjelző rendC szer a Siemens-től Addressable, explosion-proof (EX type) fire alarm system by Siemens Adressierbares und explosionsgeschütztes (Typ EX) Brandmeldesystem von Siemens

Építés és tűzvédelem 8

61

pületeken elhelyezett napelemes rendszerek É tűzvédelme Fire protection of building-mounted solar panel systems Brandschutz von Solarpanelsystemen an Gebäuden

8

Hő- és füstelvezetés karbantartási gyorstalpaló Quick maintenance guide for heat and smoke deflectors Schnelleinstieg in die Wartung von Wärme- und Rauchabzugssystemen

Tűzoltás és műszaki mentés 16

17

STOP! – a kezdeti tüzeknek STOP! – incipient fires STOP! – Schwelbrände

16

Légzési levegő töltő kompresszorok Breathing-air compressors Kompressors für Pressluftatmer

Tudomány 16

kkumulátorok, töltési módok, durranógáz A keletkezése

1 18

Batteries, charging methods and the formation of detonating gas Batterien, Lademethoden und die Entstehung von Knallgas

Norma 23

A Szabványügyi Közlönyben 2014. évben közzétett fontosabb, a katsztrófavédelmet, illetve a tűzvédelmet érintő szabványok An overview of some of the standards pertaining to disaster prevention and fire protection published in the Hungarian Standards Bulletin in 2014 Die wichtigsten Normen des Katastrophenschutzes und Brandschutzes, die 2014 im Ungarischen Normen-Amtsblatt veröffentlicht wurden

Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

programok fókuszban hírvilág Kiállítások, konferenciák, események Tűzoltás és műszaki mentés

4 4

2015. május 12-15.

Mara Vikmane (+49 511 89-31016 7 +49 511 89-32694

IPAR NAPJAI (MACH-TECH) Helyszín: Hungexpo/Budapest 1101 Budapest, Albertirsai út 10. 1441 Budapest, pf. 44 Kapcsolat: ( 06 1 263 6000 7 06 2 263 6098 7 [email protected]

2015. június 18. „Tűzvédelmi berendezések ellenőrzése és karbantartása” c.

2015. Október 27-30. A+A 2015 –

Nemzetközi Személy- védelmi, Munkahelyi biztonsági és Munka- egészségügyi Szakkiállítás és Konferencia Düsseldorf Némtország Messe Düsseldorf GmbH Kapcsolat: Martin-Ulf Koch/ Larissa Browa ( +49(0)-211-45 60-444/ -549 7 +49(0)-211-45 60-8548 Kontaktszemélyek: Anke Seltmann (+49 211 45 60 - 418 7+49 211 45 60 - 8540 E-Mail:[email protected] Anja Theiß-Wirth (+49 211/4560 - 592 7+49 211/4560 - 8540 7 [email protected] Informació: Sabrina Krähling

8. VdS Szakszeminárium Az összes vállalati nagy tűz 10 %-a az egyébként meglévő beépített tűzvédelmi rendszerek ellenére következik be, aminek oka leggyakrabban a karbantartás és a felülvizsgálat hibája. A tűz esetén elvárható megbízhatóság titkait ossza meg a VdS 8. szemináriuma Kölnben. Rendező:VdS Schadenverhütung GmbH Amsterdamer Str. 174 50735 Köln Kontaktszemély: Nicole Prager Központi szolgálat helyettes részlegvezetője (+49 (0) 221 7766 144 7 +49 (0) 221 7766 311 www.vds.de

2015. június 8-13. Nemzetközi tűz- katasztrófavédelmi 2015. november 10-13. mentésügyi és biztonsági Sicherheit 2015 Szakvásár a szakkiállítás biztonságért Hannover, Németország Deutsche Messe Messegelände 30521 Hannover ( 0511 89-0 7 0511 89-32626 7 [email protected] 7 www.interschutz.de Kontaktszemélyek: Corina Sillmen (+49 511 89-31279 7 +49 511 89-32653 Janka Tamchina (+49 511 89-31609 7 +49 511 89-32653

FIre-Safety-Security Természeti katasztrófák kockázatmenedzselése külön programmal Messe Zürich/Svájc MediaSec AG | Buckhauserstrasse 24 | 8048 Zürich www.mediasec.ch www.sicherheit-online.ch Kapcsolat:Vanessa Diehl ( 058 344 98 62 7 058 344 98 01 7 [email protected]


hírvilág Röviden

6 Négy év mérlege az LTSZ-nél

Régi új elnökkel tovább Lepergett az első választási ciklus a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének történetében, aminek következményeként elérkezett az első elnökség cikluszáró beszámolójának és a tisztújításnak ideje. Ezt a megalakulása óta szinte folyamatosan bővülő taglétszámú szövetség április 9-re hirdette meg, helyszínként pedig a már többször bevált velencei Hotel Juventust választotta. Az LTSZ minőséget képvisel a tűzoltó szakmai szervezetek között, amit egyre bővülő taglétszáma mellett az is alátámaszt, hogy az áprilisi közgyűlést jelenlétével tisztelte meg dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzvédelmi főfelügyelő, Dobson Tibor tű. dandártábornok, a Magyar Tűzoltószövetség elnöke és Németi László tű. alezredes, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetője. A részt vevőket Pimper László, a szövetség alelnöke köszöntötte, majd előbb dr. Bérczi László, majd Dobson Tibor, végül Németi László kért szót, hogy köszönthesse a közgyűlést. A főfelügyelő elmondta, hogy az elmúlt négy évben jelentős változások mentek végbe a tűzvédelmi szabályozásban, amelyek azonban gyökeres változást nem hoznak a létesítményi tűzoltóságok életébe. A

kötelezés területén nem történt változás, történt viszont a képesítési követelményekben, ami megoldandó feladatként még továbbgyűrűzhet a következő időszakban. A dandártábornok erre az évre személyes látogatást vetített előre, aminek célja a létesítményi tűzoltóságok fontosságának kifejezésre juttatása lesz a fenntartók felé. A tűzoltószövetség elnöke arról az összetett célrendszerről

beszélt, amely a szakma utánpótlásának, társadalmi elismertségének fokozását kívánja megvalósítani. Ennek feltétele a tűzoltó szakma különböző szervezeteinek szorosabb együttműködése. A folyamatban lévő szervezeti változások már ebbe az irányba mutatnak. Ennek egyik új eleme a határ menti magyar ajkú területen dolgozó önkéntes tűzoltókat összefogó Kárpát-medencei Együttműködési Bizottság életre hívása. A megyei igazgatóhelyettes a megyei igazgatóság és a területén működő létesítményi tűzoltóságok együttműködésének, illetve a létesítményi tűzoltóságok példaértékű teljesítményeinek pozitív vonásait foglalta össze.

A közgyűlést az LTSZ által alapított elismerések átadása vezette be. Az LTSZ Érdemérem bronz fokozatát Werner Zsolt (Robert Bosch Power Tool), Baloghné Pető Éva (Robert Bosch Energy and Body Systems), Barbalics Gábor (BWP Hungária Kft.), Harmati Sándor (Legrand Zrt.), Szappanos Mihály (Hért Tűzfigyelő Kft.), Mező Marcell (Robert Bosch Elektronika Kft.), Tanács Gábor István (Contitech Rubber Kft.), Szágos István (Rondo Kft.), Mohai István, Váncsodi Tibor és Bán Ferenc (Atomix Kft.), Bagó László (Borsodchem Zrt.) Juhász Péter (FER Tűzoltóság Tiszaújváros), továbbá Csapó Zoltán (FER Tűzoltóság Komárom), Varga Károly, Hajdu Ferenc, Árokszállási István Zsolt, és Sebők András (FER Tűzoltóság Százhalombatta), valamint Koós Brigitta és Bak Károly (VÉDSZ Papír Tűzoltóság) vehette át. Az LTSZ

Elégedett kiállítók a Construmán Az igen erős látogatottságú szakmai napokat követően kiugróan magas látogatószámú hétvégével zárt április 19-én a CONSTRUMA Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás. Összesen csaknem 50.000 látogatót vonzott az öt kiállításból – CONSTRUMA, CONSTRUMAKERT, OTTHONDesign, HUNGAROTHERM és RENEO – álló kiállítás csokor, felülmúlva ezzel az elmúlt évek látogatószámát. A hazai kiállítók mellett 14 országból (Algéria, Ausztria, Csehország, Fehéroroszország, Görögország, India, Kína, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Törökország, Ukrajna) érkezett 550 kiállító több mint 18 ezer négyzetméteren mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Így a Construma a szűken vett régióvezető szakkiállításává vált. A kiállítók a tavalyihoz képest fokozódó érdeklődésről és emelkedő számú üzletkötésről számoltak be. Építési és beruházási szakemberek szerint az adatok azt jelzik, hogy a pozitív változások következtek be a magyar építőiparban. Az előző évhez képest 14,2%-al növelte teljesítményét az ágazat 2014-ben. és bár a húzóerőt az útépítés, a vasútépítés, a közműépítések, valamint a kórházi, oktatási- és sportlétesítmények nagy értékű munkái jelentették, a szakma bízik benne, hogy hamarosan pozitív változások indulhatnak meg a lakásépítések terén is. A Construma legmarkánsabb tűzvédelmi vonatkozása, hogy a katasztrófavédelem idén ismét önálló standon mutatta be az Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB) tevékenységét. A pavilon iránt mutatkozó fokozódó érdeklődést gerjesztette, hogy a kiállítás napjaira szervezett konferenciacsokor keretében a Magyar Mérnöki Kamara sikeres, 150 fős hallgatóságot vonzó konferenciát rendezett az új OTSZ-hez kapcsolódó kérdések elemzésének, illetve egy másik performansz keretében a családi házak tervezésére ható új szabályokról. n


hírvilág Röviden

Érdemérem ezüst fokozatában Kendi János és Ondecs Miklós (FER Tűzoltóság Tiszaújváros), Palik Gábor és Morvai Géza (VÉD-SZ Dunaferr Tűzoltóság) valamint Fazekas László (Pajzs 94 Sajóbábony) részesült. Az érdemérem arany fokozatát ezúttal Török József (Pajzs 94 Debrecen) és Kurgyis János a szövetség elnökségi tagja kapta meg. Az elismeréseket Udvardi Sándor, az LTSZ elnöke és dr. Bérczi László tűzvédelmi főfelügyelő adta át.

Udvardi Sándor LTSZ elnöki beszámolója rokonszenvesen rövidre sikerült, lévén az elmúlt időszak munkájáról szóló összefoglalót a küldöttek írásban is megkapták. Mivel jelen tudósítás szerzője tiszteletbeli tagként a szövetség által szervezett szakmai napok és sportesemények többségének személyes részese is volt, a szemtanú hitelességével szögezheti le, hogy ma az LTSZ az a szakmai szervezet, amely a legélesebben definiálja a szakmai kihívásokat és a legadekvátabb válaszokat adja meg rájuk a tagság számára szervezett (de az érdeklődő hivatásos állomány számára is nyitott) szakmai napokon. A létesítményi tűzoltóságok munkája során felhalmozódó tapasztalatokat nemcsak a tagság körében, hanem például a Tűzvédelmi

7 Tanácsadó Testületben, a CTIF nemzeti bizottságában, a Magyar Tűzoltószövetségben, és más szervezetekben kifejtett közreműködésük révén az egész szakmával osztják meg önzetlenül. A taglétszám mindeközben 44-ről 55-re emelkedett (+25 %), ami majdnem 100 százalékos szervezettséget mutat. Az állandóság, a kiszámíthatóság, a színvonal és a szellemi hasznon mértéke osztatlanul találkozott a tagság elvárásaival, miként a 2015 évre tervezett eseménysor is. Utóbbi szerint az LTSZ idén is megrendezi a Profi Kupa címen aposztrofált kispályás bajnokságot, a XVIII. Florian Kupa tűzoltóversenyt és a horgászok vetélkedését is. Ennél is ígéretesebb, persze az aktuális kérdések köré kompetens előadókkal szervezett szakmai napok sora. És a program részét alkotják a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület munkájában való további részvétel, a bekapcsolódás az idei Országos Rendőr é Tűzoltónapi majálisba, az OKF rendezvényeibe és a Magyar Tűzoltószövetség tagozati munkájába. A múltat összegző beszámolót és a jövőt vázoló előterjesztést a tagság tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el. A tisztújító közgyűlés záróakkordjaként került sor az új tisztségviselők megválasztására. Azt már Bugár Mihály jelölőbizottsági elnök előterjesztésén érezni lehetett, hogy az LTSZ vezetésében kevés változásra lehet számítani. A titkos szavazás végén be is igazolódott, hogy a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke a következő öt évre is Udvardi Sándor (éljenzés, taps) marad. Alelnökként folytatja munkáját Pimper László, Fekecs József, Bőhm Péter, Kövics Tamás, Király Károly és (újként) Hermann Zsolt. A felügyelő bizott-

Két évtized után Húsz évvel ezelőtt, 1995. január 1-jén kezdte meg működését a MOL százhalombattai finomítójában FER Tűzvédelmi Szolgáltató Egyesülés néven a FER Tűzoltóság. Feladata akkor a két egyesülésalapító, a MOL Nyrt. Dunai Finomító és a Dunamenti Erőmű Zrt. tűzvédelmének ellátása volt, azóta változott, bővült átalakult. Az évforduló alkalmából a megalakulás előzményeit, az azóta eltelt két évtized eredményeit felidőző ünnepséget rendeztek április 21-én a Dunai Finomító színháztermében. Az egykori és jelenlegi bajtársak, együttműködő partnerek képviselőinek jelenlétében ünnepi köszöntőt mondott Fasimon Sándor, a MOL magyarországi vezérigazgatója, Pimper László a FER Tűzoltóság és Szolgáltató Kft. jelenlegi és Gombor István a FER TV alapító parancsnoka. Az eseményről on-line kiadásunkban (www.firepress.hu) bővebben is beszámolunk. n

Az altábornagy elköszönt Magyarország köztársasági elnöke a Szolgálati törvény 59. szakasz 1 bekezdés a) pontja alapján, a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésére való tekintettel április 15-ei hatállyal megállapította dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM országos katasztrófavédelmi főigazgatója szolgálati viszonyának megszűnését. Ezzel egyidejűleg a leköszönő főigazgatót magas színvonalú irányító munkája, életműve elismeréseképpen „Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal” kitüntetés katonai tagozatát adományozta. Ez elismerést dr. Bakondi György pályájának dísz beszéd keretében való méltatása előtt dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át az alkalomból április 14-én rendezett ünnepi állománygyűlésen. A belügyminiszter április 16-tól kezdődően dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, eddigi gazdasági főigazgató-helyettest bízta meg hat hónapra a főigazgatói teendők ellátásával. n

ság elnöke továbbra is Stefán Mihályné lett, akinek munkáját Cserna András és Németh István fogja segíteni. Végezetül a Ptk. változása miatt szükségessé vált alapszabály módosítását szintén megszavazta a közgyűlés, akárcsak azt a tényt, hogy a tagdíjak 2015-ben sem változnak. A napirendhez mindössze két hozzászólás hangzott el. Ezek egyike a létesítményi tűzoltók hivatásosokéhoz hasonló életpálya modell lehetőségét vetette fel, míg a másik az alapszabály alelnöki passzusának területi elv szerinti átalakítását javasolta megfontolásra. (Úgy tűnik, ezek a kérdések a későbbiekben ismételten előtérbe fognak kerülni.) n


hírvilág Röviden

8 Szakmaiság futószalagon Hagyományain tovább építkezve két héten belül két szakmai napot is szervezett a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége. Szezonnyitó rendezvényként április 10-én a Fejér megyei Velencén találkozott a tagság, ahol Érczes Ferenc tű. ezredes az OKF tűzvédelmi főosztályvezetője és Wagner Károly tű. alezredes a 2015. 03.05-től hatályos, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat új vonásairól és egyes részleteiről adott tájékoztatást. A másnapi folytatásban dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tű. alezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében folyó katasztrófavédelmi képzés teljes vertikumát vázolta fel tanulásra, továbbképzésre buzdítva hallgatóságát. Ezt követően Szemlits Gyula, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. létesítményi tűzoltóságának műszaki koordinátora tartott érdekfeszítő előadást a korszerű személygépjárművek egyre fejlődő biztonsági rendszereiről és a műszaki mentések során az általuk a beavatkozókra jelentő veszélyekről. Hermann Zsolt, a FER Tűzoltóság algyői létesítményi tűzoltóságának parancsnoka egy krimi fordulatosságával számolt be az Algyőn 2014 szeptemberében bekövetkezett halálos végű tartálykocsi-baleset mentési tanulságairól, s nem kevésbé izgalmas előadással rukkolt elő Szabó Levente alpintechnikai oktató (Alpindustry WRS Kft.) „Szűk zárt terekből (könnyű bemenni, nehéz kijönni) történő mentések alpintechnikai műszaki megoldásai” című, filmbejátszásokkal élénkített előadásával. A velencei szakmai napot Szemlits Gyula zárta, aki ezúttal a tűzoltó bevetési ruhák kiválasztásának elsősorban tűzoltósági szempontú kiválasztásának szempontjait foglalta össze. Április 22-én szintén a tudásvágy hozta össze a tagságot, amely nem is csalódott. Ezúttal egy külföldi előadó, Eric Quatreville, a Safer Systems szoftverfejlesztő cég területi üzleti menedzsere egy olyan, a cége által készített programot ismertette, amely akár okos telefonokra is ingyenesen letöltve valós idejű adatokra épülő támogatást nyújthat vegyi baleseteknél (és esetleges terrorakcióknál) való beavatkozásokhoz. A szükség hívására tavaly vész-átfejtő rendszert fejlesztett ki a MOL (Logisztika PBTT), amely veszélyes folyadékok és gázok tartályból tartályba való átfejtését teszi relatív biztonságosan és szervezetten elvégezhetővé. Az egyébként a FER létesítményi tűzoltóságnál rendszeresített, több egységből álló rendszer létrejöttének körülményeiről, életre hívásáról, működéséről és első éles bevetéséről Duránszkai János a MOL Nyrt. Logisztika üzemvezetője adott részletes tájékoztatást, amit követően a részvevők az algyői telephelyéről erre az alkalomra Százhalombattára szállított eszközt meg is tekinthették. Az április 12-i szakmai napot dr. Mógor Mária Judit tű. ezredes, az OKF Hatósági, Koordinációs és Műveletelemzési főosztályának vezetője az iparbiztonság hazai rendszerének bemutatásával, majd a katasztrófavédelem vízügyi és vízvédelmi feladatainak ismertetésével zárta. n Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

jelzőrendszerek Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

10

Farkas Károly

Élen a tűzjelzéstechnikában A Schrack tűzjelző rendszerek kiemelkedő megbízhatóságukkal és sokrétű alkalmazhatóságukkal méltán népszerűek a telepítők és a felhasználók körében is. Az üzembiztonságot a duplikált központ kialakítás garantálja, valamint a minden eszközben megtalálható izolátor (rövidzár szakaszoló). A téves jelzések elleni immunitást és a korai tűzfelismerést a multiszenzoros érzékelők biztosítják az üzemeltetők számára. A kompatibilitás, a régi és új rendszerelemek zavartalan együttműködésével szavatolja a tervezhető költségekkel történő gazdaságos üzemeltetést és költséghatékony rendszer bővítést is. Külön figyelmet érdemel az elmúlt évek innovatív műszaki megoldása, az IP technológia alkalmazása is. Az IP technológia egyre jobban teret hódít a biztonságtechnikai alkalmazásokban, így a tűzjelzésben is. Noha a szabványok és a vonatkozó előírások a tűzjelző rendszerek részére teljesen elkülönült, csak tűzjelzés céljára használható hálózatot írnak, a felhasználói piac igényli a korszerű informatika nyújtotta előnyöket és eszközöket a megjelenítés, távjelzés, távkezelés és távkarbantartás területén, ahol a szabályozás korlátozó hatása már nem érvényesül. Cégünk a Schrack Seconet elsőként látott neki az új technológia nyújtotta előnyök kiaknázásának. Az új típusú szolgáltatások eléréséhez az alábbi hardver elemekre van szükség: n IP kommunikációra alkalmas tűzjelző központ, n Internet szolgáltatással rendelkező végpont (RJ45 csatlakozó), n Egy (általában mindenhol rendelkezésre álló meglévő) PC, n Mobil eszközök használata estén egy VPN router, n A szolgáltatás igénybe vételére jogosító hardverkulcs.

az egyben leképezi a tűzjelző központ kezelőfelületét a rendszerre csatlakozó számítógép monitorán. A rendszer a szokásos módon kezelhető, csak a gombokat a virtuális kezelőfelületen nyomkodjuk, a jelzések a központ kijelzőjén jelennek meg. Minden funkció ugyanúgy elérhető mintha a kezelést a tűzjelző központ kezelőfelületén végeztük volna. Ebben az esetben a hardverkulcsot a szerver funkciót ellátó PC USB csatlakozójába kell helyezni. Ez a számítógép lehet egyben a felhasználói felületet biztosító kliens is, de természetesen lehetőség van a gép csak szerverként való használatára is. Mindkét esetben több kliens csatlakoztatható a szerverhez további hardverkulcsok alkalmazása nélkül. A kliens gépeknek azonos hálózatban kell lenniük a szerverrel. A tűzjelző központ IP címe természetesen a hálózatban használt IP címtartománynak megfelelően beállítható, ezt a központ USB portján keresztül számítógépről csatlakozva tehetjük meg. A szolgáltatás nem csak PC platformon keresztül vehető igénybe, hanem a mobil eszközök (tablet, okostelefon) is támogatott alternatívák. Mobil eszközök használata esetén szükséges egy központi (Schrack által üzemeltetett) szerver felhő alapú szolgáltatásának igénybevé-

A Virtual MAP szolgáltatás helyi LAN hálózaton, vagy interneten keresztül egy Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

tele is, ehhez szükséges a szolgáltatáshoz tartozó, a fentiekben hivatkozott, tanúsítvánnyal rendelkező VPN router. A Virtual MAP jól alkalmazható a kezelőszemélyzet számára kihelyezett kezelők helyett, hiszen a hardverkulcs megvásárlása, már egy kihelyezett kezelő alkalmazásánál is költséghatékonyabb megoldást jelent, nem beszélve egy nagyobb létesítmény több kezelőfelületének kiváltása esetén nyújtott anyagi előnyökről. Ilyen alkalmazási területek jellemzően nagyobb ipari létesítmények, kórházak, katonai objektumok, esetleg bevásárlóközpontok lehetnek. A több telephellyel rendelkező vállalatok számára is jó megoldás a Virtual MAP, a rendszereik egy központi helyről történő távoli elérésének biztosítására. Jellemzően itt villamos teherelosztó állomások, szélturbinák, benzinkutak, vagy egyéb szétszórtan üzemelő felügyelet nélküli helyszínek jöhetnek szóba. Ezeknél az alkalmazásoknál az előnyt az jelenti, hogy munkavégzés esetén, a rendszeren odautazás nélkül is kikapcsolhatók eszközök, vezérlések aktiválhatók a virtuális kezelőfelületen. A szerviz számára is tartogat előnyöket, hiszen egy segítségkérés esetén nem kell a helyszínre utazni, vagy telefonon hosszas oktatásban részesíteni a gyakorlatlan ke-

jelzőrendszerek Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció zelőszemélyzetet, hanem távolról a központra csatlakozva a szakember el tudja végezni a kért műveletet. A mobil eszközök alkalmazásának a lehetősége további előnyöket tartogat, hiszen egy nagy kiterjedésű létesítmény felügyelete során előfordul, hogy az éppen járőröző személyzet egyik tagja a jelzés közelében tartózkodva a mobil eszközére érkező jelzést gyorsabban azonosíthatja és az intézkedést is hamarabb elkezdheti. Az alkalmazás nem csak a beavatkozás, hanem a technikai személyzet számára is tartogat előnyöket, hiszen a hiba vagy egyéb technikai jelzések is késedelem nélkül megjelennek a mobil eszközökön. Természetesen nem lenne szerencsés, ha a telefonra érkező jelzéseket a létesítménytől távol tartózkodó személy is tudná kezelni, hiszen nem rendelkezik információval. Ezt a rendszer a beépített GPS funkciója segítségével tudja szabályozni, ugyanis a létesítményen belül tartózkodó személy a kezelésre is jogosult, míg pl. a szabadságát töltő kolléga csak értesítést kap, de a beavatkozásra nem jogosult. A rendszer IOS és Android platformon is képes kommunikálni a mobil eszközökkel. A Virtual MAP szolgáltatás egy adott központra csatlakozva lehetőséget biztosít annak távoli elérésére és kezelésére. Alkalmas azonban egy eddig nem említett szolgáltatásra, egy tűzjelző központ távoli felügyeletére is. Ez a gyakorlatban a következőképpen valósul meg. A szolgáltatás futtatásakor magát az alkalmazást

egy kis ablakban a tálcán elrejtve végezhetjük a napi t ev é ke ny s é g ü n ket a gépen, de a tűzjelző központ jelzése estén a PC hangjelzéssel figyelmeztet, ekkor az ikonra kattintva megjelenik a központ kezelőfelülete, ahonnan a jelzés leolvasható, a kívánt beavatkozás elvégezhető. Az előzőek alapján joggal merülhet fel az a kérdés is, mi van akkor, ha több központ jelzéseit kell felügyelnünk? Erre az esetre is van megoldás, a Remote Message szolgáltatás az. A szolgáltatás tartalmazza a Virtual MAP szoftvert, de alkalmassá teszi a rendszert több tűzjelző központ felügyeletére is. A működéshez szükséges eszközök és feltételek megegyeznek a Virtual MAP szolgáltatáshoz szükséges eszközökkel, feltételekkel. A Remote Message jelzés esetén egy felugró ablakban értesíti a felhasználót az adott központ jelzéséről. Az észlelést követően az ablakra kattintva az összeköttetés létrejön a jelzést küldő központtal

11

és a kezelés a Virtual MAP segítségével elvégezhető. Ez az alkalmazás azok a felhasználók számára készült, akik nem csak alkalomszerűen szeretnének az általuk üzemeltetett központra kapcsolódni, hanem annak jelzéseiről online módon szeretnének értesítést kapni, majd azokra kapcsolódva a jelzést kezelni. A Remote Acces egy olyan szoftver, amivel a bevetőben említett szerviz szintű szolgáltatás érhető el. Az üzembe helyezésben elakadt kolléga távoli megsegítése, vagy egyszerűbb távoli programozási műveletek elvégzésére hatékony eszköz a Remote Acces. Kiolvasható a tűzjelző központra csatlakoztatott érzékelők állapota, azok elszennyeződési szintje, valamint egyéb paraméterek. A szoftver használatával karbantartás, hibajavítás előtt felkészültebben érkezhetnek a kollégák a helyszínre, ezáltal a munka hatékonysága növelhető, a hibaelhárításra fordított idő csökkenthető. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az IP technológia alkalmazása olyan, eddig még kihasználatlan lehetőségeket tartogat, amelyek alkalmazása jelentős anyagi, piaci előnyöket biztosít a felhasználók és telepítők számára egyaránt. n


jelzőrendszerek Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció

12

Tóth Gergely

Címzett, robbanásbiztos (Ex-es) tűzjelző rendszer a Siemens-től

Siemens a közelmúltban olyan új speciális tűzjelző eszközökkel jelent meg a piacon, amelyek telepíthetők robbanásveszélyes területekre és címzett jelzés továbbítást valósítanak meg. Ez a termékcsalád már megtalálható a piacon más gyártóknál is, de az ASAtechnology™ jelfeldolgozású érzékelésű Ex-es multi-szenzoros (hő – és füst) érzékelő, a címzett Ex-es kézi jelzésadó és a nagy teljesítményű címzett Ex-es jelvonal (maximum 31 eszköz) mindenképpen előkelő pozícióba helyezi ezt az új fejlesztésű rendszert. Az új címzett Ex-es eszközök elérhetők a Cerberus PRO® FS720 (C-NET-Ex) valamint a Sinteso™ FS20 (FDnet-Ex) tűzjelző rendszereink legfrissebb verzióinál.

Működés és jellemzők Címzett Ex-es jelvonal illesztő és leválasztó modul: Az Ex-es jelvonal illesztése és galvanikus leválasztása egyetlen eszközben történik. Ez az eszköz a tűzjelző hurkon elhelyezett címzett FDCL221-Ex illesztő és leválasztó modul. A modul korlátozza az Ex-es jelvonal áram - és feszültség ér-

tékeit, nem igényel külső tápellátást és nincs szükség az Ex-es térben történő egyenpotenciálú földelésére sem, mint ami a hagyományos Zener-gáttal történő gyújtószikramentes leválasztásnál szokásos. Valamint címzett jelvonal lévén, vonallezáró elemre sincs szükség. Egy illesztő modul maximum 31 db címzett Ex-es gyújtószikramentes eszközt tud illeszteni a meglévő tűzjelző hurok-

Címzett Ex-es tűzjelző rendszer elemei Siemens tűzjelző rendszer Cerberus PRO Sinteso Leválasztó és illesztő modul FDCL221-Ex Címzett Ex-es protokoll C-NET-Ex FDnet-Ex Multi-szenzoros érzékelő OOH740-A9-Ex FDOOT241-A9-Ex Kézi jelzésadó FDM223-Ex ba. Ezek az eszközök az alábbi táblázatban láthatók. Multi-szenzoros érzékelő: Az érzékelő a legfejlettebb ASAtechnology™ jelfeldolgozású jelkiértékelésével valamint egyedi paraméterezhetőségével a legoptimálisabb érzékelését valósítja meg a zavaró jelenségek kiszűrése mellett az adott érzékelési területen. Az érzékelő működhet multi-szenzoros vagy csak füstérzékelő vagy csak hőérzékelő üzemmódban. Az érzékelőben található két darab optikai szenzor (különböző méretű füst részecskék érzékelésére) és két darab


jelzőrendszerek Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció hőszenzor, amelyek redundánsan működnek. Az FDOOT241-A9-Ex és az OOH740-A9-Ex érzékelők úgynevezett multi-protokollos érzékelők, ami an�nyit jelent, hogy a címzett Ex-es jelvonal mellett képesek hagyományos, kollektív jelvonalon is kommunikálni. Tehát illeszthetők meglévő kollektív Ex-es jelvonalakhoz is.

13

Tóth Gergely villamosmérnök 2005-ben végezett a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán villamosmérnöki karán felügyeleti rendszerek és elektronikus vagyonvédelem szakirányon. 2004 óta dolgozik a Siemens Zrt-nél a Building Technologies üzletágon (ahol a gyakorlati éveit is töltötte), jelenleg mint műszaki támogató mérnök (termékmenedzser) tűz- és vagyonvédelmi termékek területén. Eddig munkája során tapasztalatot szerzett az értékesítésben, mint műszaki előkészítő (2004-2009), továbbá a projekt vezetés területén is, mint site menedzser (2009-2012) illetve, mint projektvezető (2012-2013).

veszélyes területen kell elhelyezni! A gyújtószikramentes eszközöket (érzékelő, kézi jelzésadó) 0, 1 és 2 zóna besorolású Ex-es területekre lehet telepíteni. Az összes eszköz rendelkezik egyedi fizikai azonosítóval, így a programozásuknál a címzett Cerberus PRO és Sinteso tűzjelző központoknál használt programozási tematikát kell követni.

Kézi jelzésadó: Masszív műanyag házas kivitelű kézi jelzésadó. Az eszköz üveglapját betörve valamint a nyomógombot megnyomva tűzriasztás generálható (EN54-11: B típus). A kézi jelzésadót védőfedéllel és IP66-os védettséget biztosító tömítéssel is ki lehet egészíteni.

Telepítés és programozás

rendszernek a használata, ahol fontos a tűzjelzés minél pontosabb beazonosíthatósága valamint a korai és megbízható érzékelés a tűzjelzés szempontjából kritikus környezetben a legkevesebb téves riasztás mellett is. n

Felhasználási terület

Az Ex-es jelvonal illesztő modult (FDCL221-EX) a robbanásveszélyes terület közelében, de a nem robbanás-

Különösen olyan robbanásveszélyes területeken előnyös ennek a címzett Ex-es

Eszközök Ex-es besorolása és minősítéseik FDOOT241-A9-Ex

OOH740-A9-Ex

FDM223-Ex Gas zones: 0, 1, 2 Dust zones: 20, 21, 22

Gas zones: 0,1,2

FDCL221-Ex Gas zones: 0, 1, 2 Dust zones: 20, 21, 22

II 1 G Ex ia IIC T4 Ga, II (1) G [Ex ia Ga] IIC II 1 G Ex ia IIC T4 Ga, Ta = 35 °C...+70 °C Ta = -25...+60 °C Ta = -35 °C…+70 °C, II 1 D Ex ia IIIB T135 °C Da, II (1) D [Ex ia Da] IIIC Ta = 35 °C...+70 °C Ta = -25...+60 °C BVS 12 ATEX E 087 X BVS 12 ATEX E 095 X BVS 12 ATEX E 094 VdS: G213106 DoP: 0786-CPR-21321

VdS: G214047 DoP: 0786-CPR-21369

VdS: G213107 DoP: 0786-CPR-21320

VdS: G213108 DoP: 0786-CPR-21322


épületszerkezetek Építés és tűzbiztonság

14 Kruppa Attila

Épületeken elhelyezett napelemes rendszerek tűzvédelme A megújuló energiák hasznosítására való törekvésnek az egyik leglátványosabb eleme a napelemes rendszerek dinamikus terjedése, nemcsak világszerte, de hazai viszonylatban is. Miközben a napenergia közvetlen villamos energiává történő átalakítása környezetünk védelme és a fenntartható fejlődés szempontjából kifejezetten előnyös módja az energiatermelésnek, tudomásul kell vennünk azt is, hogy ennek a technológiának az alkalmazása is rejt olyan veszélyeket, amelyekre tudatosan kell készülnünk. Ennek a folyamatnak a részeként az elmúlt néhány év villamos és tűzvédelmi szakmai körökben felszínre vetett olyan újszerű problémákat, amelyek a megújuló energia termelésének e formájánál a „hagyományos” módszerekkel nem kezelhetők. E problémák két tényezőre vezethetőek vissza: n A napelemes rendszerek egyenáramú oldalán a villamos energia termelése nem szabályozható a megszokott módon, mert az külső hatástól (a napsugárzástól) függ. n Az egyenáramú oldal sajátosságai (pl. viszonylag magas, akár 1000 V-ot is elérő feszültség, kis zárlati áram) miatt nehezen kezelhetők le olyan meghibásodások (pl. íves zárlat), amelyek tüzet okozhatnak, vagy amelyek segíthetik a más okból keletkezett tűz terjedését.

Ennélfogva nemcsak azzal a dilemmával kell szembesülnünk, hogy a napelemes rendszer – lényegében bármely más villamos berendezéshez hasonlóan – tüzet okozhat, hanem azzal is, hogy a „nem kikapcsolható” energiatermelés a tűzeseti beavatkozást megnehezítheti, az áramütés veszélye miatt. Természetes elvárás, hogy az ebből fakadó kockázatokat elfogadható mértékűre csökkentsük, és ennek kapcsán nagyon pozitív fejleményként értékelhetjük, hogy az ez év márciusától

hatályos OTSZ, valamint a Villamos TvMI foglakozik e témával. Annak érdekében, hogy megérthessük az OTSZ-be, illetve a TvMI-ben megjelenő védelmi intézkedések célját, jelentőségét, meg kell ismernünk, hogy a napelemes rendszerek milyen szerepet játszhatnak a tűzesetekben.

Épületeken elhelyezett napelemes rendszerek szerepe a tűzesetekben Mindenekelőtt szögezzük le, hogy nincsenek olyan megbízható adatok, amelyek alapján egyértelműen kijelenthető lenne, hogy az épületekre telepített napelemes rendszerek tűzvédelmi szempontból lényegesen nagyobb veszélyt jelentenek környezetükre, mint más villamos készülékek vagy rendszerek. A kockázat nagyságával kapcsolatos bizonytalanság az egyik oldalon abból fakad, hogy hiányoznak a kellő részletességű statisztikák arról, hogy a tűzesetekben mi volt a kiváltó ok, és különösen arról, hogy ha a tűzeset oka ismert, akkor a tűz következményeinek súlyosságát hogyan befolyásolta a napelemes rendszer léte (pl. a tűzoltó beavatkozásának akadályozása által). A másik oldalon ott vannak azok a műszaki problémák, amelyek kötődnek a napelemes rendszerek sajátosságaihoz (pl. jelentős nagyságú egyenfeszültség, túláramvédelem kialakításának nehézsége), amelyekről szakmai körökben köztudott, hogy – elméletileg legalábbis – növelik a tűz keletkezésének kockázatát. A helyes nyilván az lenne, ha a szabályozás a gyakorlati tapasztalatokhoz igazodna. Tekintve azonban a napelemes rendszerek terjedésének gyorsaságát és (a bekövetkezett tűzesetekről) a statisztikai adatgyűjtés lehetőségeit, nincs realitása annak, hogy a vonatkozó tűzvédelmi szabályrendszer a gyakorlati tapasztalatokhoz igazodjon. Másként fogalmazva: a szabályrendszert az új technológiák esetében nagyrészt elméleti megfontolások alapján kell ös�szeállítani, mert nem lehet arra várni, hogy a kellő mennyiségű „tapasztalat” (részletesen kivizsgált tűzeset) összegyűljön. Tűzvédelmi szempontból az épületekre telepített napelemes rendszerek tűzvédelmével összefüggésben két alapvető kérdés vetődik fel:



n Hogyan lehet csökkenteni annak valószínűségét, hogy a napelemes rendszer meghibásodása révén tűz keletkezzen? n Hogyan lehet minimalizálni annak veszélyét, hogy – a bármely okból keletkezett tűz esetén – a napelemes rendszer hozzájáruljon a tűz következményeinek súlyosbításához. A tűz keletkezésének veszélyével azért kell számolnunk, mert a napelemes rendszerek esetében a megbízható túláramvédelem kialakítása általában nem lehetséges. Ennek oka, hogy – különösen a kisebb, egy-két DC stringgel kialakított rendszerekben – a zárlati nem, vagy csak kis mértékben haladja meg az üzemi áramot. Emiatt, és az egyenáramú ív kioltásának problematikája miatt a DC oldalon – például mechanikai sérülés miatt – bekövetkező és tartósan fennálló zárlat sokkal nagyobb valószínűséggel okoz tüzet, mint a „hagyományos” váltakozó áramú hálózatokon. Ez a zárlat akkor is bekövetkezhet, ha a DC-oldali vezetékek (nem villamossági eredetű) tűz hatására sérülnek. Bár ilyenkor a tűz keletkezési oka nem a napelemes rendszer, de a vezetékeken kialakuló íves zárlat a tűz terjedését ilyenkor is segítheti. A tűz oltását nehezítheti, hogy – mivel a modulok besugárzásának mértéke érdemben nem befolyásolható – a modulok környezetében mindig feszültség jelenlétével, és ebből következően az áramütés veszélyével kell számolni.

15

és megkérdőjelezhetetlen, közvetve a tulajdonos/üzemeltető érdekét is szem előtt tartja. A célkitűzés látszólag egyszerűen elérhető, a DC-oldali vezetékeken a napelem modulok közvetlen közelében beépített, távkapcsolással is működtethető kapcsolóeszközökkel. Ez azonban nem igaz! Egyrészt a DColdali lekapcsolás biztonságos megvalósítása speciális eszközöket igényel. A váltakozó áramú rendszereken alkalmazható kapcsolók erre nem alkalmazhatók, ilyen célra történő alkalmazásuk a tűz keletkezésének kockázatát nagymértékben növeli, az egyenáramú áramkör bontásakor kialakuló íves zárlat miatt. Másrészt a DC-oldali (táv)lekapcsolás olyan megvalósítása, amely nem befolyásolja negatívan a napelemes rendszer üzemeltetését, meglehetősen problémás. (Pl. az alacsonyabb árfekvésű műszaki megoldások az AC-oldali feszültség kimaradását – mondjuk áramszünetet – követően kézi visszakapcsolást tesznek szükségessé, a napelem modulok közelében elhelyezett – és ezért esetenként nehezen hozzáférhető – kapcsolókészüléken.) A napelemes rendszerek DC-oldalának tűzeseti lekapcsolása tehát nem egy triviális feladat. Miközben az OTSZ szabályrendszerét tekintve a hangsúly a tűzeseti lekapcsolás előírásán (ezáltal a beavatkozó tűzoltó áramütés elleni védelmén) van, a Villamos TvMI felhívja a figyelmet a veszély megelőzésének fontosságára is: a TvMI 6.2.4. pontja értelmében a napelemes rendszerek DC-oldali vezetékeinek épületen belüli szakaszát tűzvédelmi kábelcsatornában javasolt elhelyezni. Ez a megoldás (1. ábra) nemcsak a beavat-

E megfontolások alapján a tűzvédelmi intézkedések két nagy csoportját különböztethetjük meg: n Megelőző intézkedések: olyan védelmi intézkedések, amelyekkel megakadályozható, hogy a napelemes rendszerek DC-oldali vezetékein (pl. mechanikai sérülés miatt) bekövetkező meghibásodás tüzet okozzon, vagy a vezetékrendszer (pl. a bármely okból keletkezett tűz terjedésének segítése révén) súlyosbítsa a tűz következményeit. n Mentést segítő intézkedések: olyan védelmi intézkedések, amelyek elsősorban a beavatkozó tűzoltók áramütés elleni védelmét szolgálják. Az első csoportba különböző, ún. passzív védelmi intézkedések tartoznak: pl. a DC-oldali vezetékrendszerek megfelelő nyomvonal kialakítása, vagy – az épületen belüli részeken – a célnak megfelelő („tűzálló”) szerkezetekkel történő körülhatárolása, elburkolása. A második csoportba jellemzően „aktív” (vezérelt) intézkedések tartoznak, melyek általában tűzeseti lekapcsolás formájában valósulnak meg.

A hatályos szabályozás A 2015. március 5-től hatályba lépő OTSZ a hangsúlyt a mentés segítésére (ennek révén a kárenyhítésre) helyezi: a napelemes rendszer DC-oldali lekapcsolásának kialakítására vonatkozó előírások a beavatkozó tűzoltók áramütés elleni védelmét szolgálják. Ennek a célkitűzésnek a fontossága egyértelmű

kozó tűzoltót érő áramütés kockázatát csökkenti, hanem a tűz keletkezésének/terjedésének veszélyét is. E tekintetben tehát – a vezetékek épületen belüli szakaszán – egyértelműen hatásosabb tűzvédelmi intézkedés, mint a DC-oldali lekapcsolás. Éppen ezért nem véletlen, hogy a tűzvédelmi kábelcsatornák alkalmazását különösen a gyógyászati, oktatási, vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületeken telepített napelemes rendszerek esetében komolyan kell venni. Természetesen olyan épületek, pl. családi házak, ipari és kereskedelmi célú épületek esetében is javasolt e műszaki megoldás alkalmazása, ahol a tulajdonos saját anyagi értékeit szeretné nagyobb biztonságban tudni. n Kruppa Attila OBO Bettermann Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


Partnereink 16



18

Soós Géza

Hő- és füstelvezetés karbantartási gyorstalpaló A fentieket figyelembe véve egy elég egyértelmű és egyszerű helyzet rajzolódik ki. Ennek ellenére sokszor tapasztaljuk, hogy a valóság sajnos más képet mutat. Mik a legnagyobb hiányosságok, mik a leggyakrabban elkövetett hibák, és mi lehet ezeknek az oka? Sokszor az üzemeltetők sincsenek tisztában a kötelező féléves karbantartás szükségességével. Lehetséges, hogy használtan vették az ingatlant, vagy nem saját tulajdonban van. Ilyen esetben az üzemeltetési tapasztalat hiányában előfordul, hogy elmarad a rendszeres karbantartás. Azonban sajnos néha spórolás céljából nem végzik el a karbantartást, és csak a hatóságok figyelmeztetésére hajlandóak pénzt áldozni rá. Még akkor sem biztos, hogy eleget teszünk az előírásoknak, ha van karbantartási szerződésünk egy karbantartó céggel. A magyar piac árérzékenysége sajnos sokszor azt eredményezi, hogy a legolcsóbb megoldást részesítik előnyben, még akkor is, ha tudják, hogy nem kapnak érte minőségi szolgáltatást. Jellemző eset, amikor komoly karbantartási tapasztalat nélküli kis cég, vagy egyéni vállalkozó úgy ad alacsony árat, hogy nem ismeri az adott füstelvezető rendszert, és nincs alkatrészháttere, gyártói utasítása. Fontos megjegyezni, hogy életvédelmi berendezésekről beszélünk. A szakszerűtlen karbantartásnak komoly következményei lehetnek. Az ilyen rendszerekre a gyártók is csak akkor vállalnak garanciát, ha azok rendszeresen és szakszerűen karban vannak tartva. Az alacsony vállalási ár sokszor megy az alaposság rovására. Ezt persze egy laikus nem feltétlenül veszi észre, hiszen jó esetben a hő- és füstelvezető rendszert nem kell használni, így nem tudja ellenőrizni, hogy működik-e.

A Belügyminisztérium 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról határozza meg a hőés füstelvezető rendszerekre vonatkozó előírásokat. Idén március 5-től kijött az új, 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet. Mit lehet tudni a régi és az új szabályozásról, és mivel találkozhatunk a valóságban?

Azokban a létesítményekben, ahol van telepítve hő- és füstelvezető rendszer, az üzemeltetőnek kell gondoskodnia a szakszerű karbantartásról. Ezt legegyszerűbben egy erre szakosodott céggel kötött karbantartási szerződés keretein belül lehet megtenni, amit a hatóság/tűzoltóság akár számon is kérhet. A 2011–es Tűzvédelmi Szabályzat részletesen tartalmazza a karbantartásra vonatkozó előírásokat, a 2014-es frissítés általánosságban műszaki megoldásként foglalkozik a füstelvezető berendezésekkel. Néhány fontosabb rendelkezést kiemeltünk:

Hogyan kell végezni a karbantartást? 11/584. § (1) A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártói utasítások szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. Tehát pontosan ismerni kell a rendszert, a termékek paramétereit, beállításait, működési tartományát.

Milyen gyakorissággal kell ellenőrizni? 11/584. § (2)Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő- és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. Amennyiben ez nem történik meg, úgy nem biztosított a rendszer szabályszerű működése.

Dokumentálni mit szükséges? 11/584. §(5) A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. 11/585. § (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.

A nem megfelelő karbantartó cég választása akkor lehet igazán kellemetlen, amikor szervizigény merül fel, és gyorsan kell reagálni, gyorsan kell alkatrészt beszerezni. Az a karbantartó cég, aki nem rendelkezik jó külföldi gyártói és alkatrész beszállítói kapcsolatokkal nem fogja tudni gyorsan és költséghatékonyan megoldani a helyzetet.



Ha beruházói szemszögből vizsgáljuk meg a kérdést, akkor is érdemes figyelembe venni, hogy mennyi cserélendő alkatrész merül fel a karbantartás során. Minden rendszerben van néhány évente cserélendő alkatrész. Míg egy pneumatikus rendszernél kevesebb és olcsóbb alkatrészeket kell cserélni, addig egy robbanópatronos rendszernél drágább egy-egy alkatrész cseréje. Nézzünk egy egyszerű példát arra, hogy egy pneumatikus CO2 palack kioldású füstelvezető kupola karbantartása során mennyi mindent kellene ellenőrizni a gyártói utasításnak és a szabályozásnak megfelelően a teljesség igénye nélkül:

Vezérlés: n Vészkazetta nyitása, tisztítása n Palackcsere vagy töltősúly ellenőrzése n Kioldószeg működésének ellenőrzése, alaphelyzetbe állítása n Vészkazetta lezárása, karbantartási matrica elhelyezése

19

n Zárási távolság ellenőrzése, beállítása a korrekt, kotyogásmentes zárás érdekében n Kupola lezárása Látható tehát, hogy egy egyszerű rendszernél is sok mindenre kell figyelni, nem is beszélve arról, hogy ezt a különböző gyártótól származó rendszereknél nem egyformán kell végrehajtani. És ne feledkezzünk meg a szakmai igényességről sem. A lenti képen látható rozsdásodó vezérlést a korábbi karbantartó cég gond nélkül elfogadta, nem foglalkozott vele. Nem sokkal később egy új, felelősségteljesebb karbantartó cég jelezte a létesítmény üzembentartójának, hogy rossz állapotban van a füstelvezető rendszer, és a felújítások elvégzése után egy üzembiztos, előírásoknak megfelelő rendszert adott át, ami kritikus helyzetben emberi életeket menthet meg. n

Kupola: n Kupola kotyogásának ellenőrzése n Kupola kinyitása n CO2 patron kiszerelése a kupola hőautomatikából, töltőtömegének méréssel történő ellenőrzése, súlyvesztés esetén jelzés, csere n Kioldó automatika szelep kiszúró tüskéjének ellenőrzése szemrevételezéssel, tapintással n Csővezetékek, kötések ellenőrzése, szükség esetén javítása n Hőampullák ellenőrzése, tisztítása CO2 patronok visszahelyezése előtt. n Szárnybak rögzítettségének különös ellenőrzése, szükség szerinti Soós Géza javítása n Munkahenger rögzítésének, 2009-óta irodavezető a Colt Hungária Kft-nél. 1984-ben vasalatainak különös ellenőrzése, született Karcagon. Magyarországon szerzett külkeresszükség szerinti javítása n Szigetelések ellenőrzése, javítása, kedelmi közgazdász diplomája után az Irországi Athlone ha szükséges Institute of Technology egyetemen nemzetközi gazdaságtanból is diplomát szerzett. Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

tűzoltó eszközök

Tűzoltás és műszaki mentés

20

A Florian exPress olvasói között sokak számára ismert, mégis a témához szorosan kapcsolódik, így a teljesség és minden részlet ismertetése nélkül, az égés feltételeinek érintőleges bemutatásával kezdenénk, hogy a későbbiekben a ReinoldMax termék működése mindazok számára érthető és emészthető legyen, akik a témában nem szakavatottak.

STOP! – a kezdeti tüzeknek

Az égés feltétele, hogy a gyújtó forrás, az éghető anyag, valamint a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje azonos térben és időben álljon rendelkezésre. Ezen három tényezőt az égési háromszöggel modellezik. Oltás szempontjából, leegyszerűsítve: a három tényező valamelyikét szükséges kiiktatni az egyenletből, hogy az égés megszűnjön.

A palackban található oltóanyag: n neve: AFFF 1 % n vegyi összetétele: q Polietilén-glikol: C2nH4n+2On+1 q Etilén-glikol:C2nH4n+2On+1 q Butil-karbitol:C8H13O3

Vegyük sorba a lehetőségeket! Az oxigén a levegőben, normál esetben megközelítőleg 21 tf%-ban van jelen. Amennyiben a megközelítőleg 21 tf% koncentráció rendelkezésre áll a levegőben, úgy az égés bekövetkezhet. Természetesen nem minden esetben beszélhetünk ekkora százalékos arányról, ami egyik oldalról – az oltás szempontjából – előnyös, hiszen ~10 tf% alatti oxigén koncentráció esetén az égés megszűnik. A beavatkozás és mentés szempontjából azonban hátrányos is lehet, mert kb. 18 % alatti érték esetén tökéletlen égés megy végbe, amely olyan vegyületek felszabadulását segíti, amelyek káros hatásúak lehetnek az emberi szervezetre és a környezetre. A fent leírtakat figyelembe véve tehát az egyik lehetőség az égés megszüntetésére az oxigén megfelelő szint alá szorítása.

A palack tartalma nem mérgező, környezetbarát, nem korrozív, így nem jelent veszélyt az oltási területre sem. A termék paramétereiből adódóan - laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámasztva – alkalmazható kezdeti A, B, E és F típusú tüzek oltására is.

A következő oltási mód az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozásán alapul, amely megvalósítható az adott helyszínen működő rendeltetésszerű technológiák leállításával, pl. gyárakban a futószalag. A harmadik fő oltási mód az égő anyag különböző technikákkal és felhasznált anyaggal a gyulladáspontja alá történő hűtés, amely megakadályozza az adott anyag égését.

Gyúlékony gázok (propán-bután)

A ReinoldMax termékcsalád AFFF oltóanyagot (habképző anyagot) tartalmaz. A habképző anyagnak és a többi összetevőnek köszönhetően az eszköz alkalmas a hűtéssel és a levegő kiszorításos elven történő oltás együttes megvalósítására.

Ételolajok, zsírok, állati és növényi zsírok

Az eszköz megfelel a BS6165: 2002, NF S 61-804:1998, valamint az EN3 ide vonatkozó fejezeteinek.

Oltóanyag:

Tűzosztályok: Közönséges éghető szilárd anyagok (rostos anyag, fa, papír, bútor, ruha stb) Gyúlékony folyadékok (benzin, petróleum, olaj, festék)

Éghető fémek (kálium, nátrium, alumínium, magnézium) Feszültség alatt álló berendezések (hosszabbítók, elektromos készülékek)

A fent leírtakat, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményét is figyelembe véve, a REINOLDMAX 500 ml-es és 750 ml-es termékcsalád olyan megoldást kínál a felhasználók számára, amely segítségével az otthonukban, irodájukban, autójukban, hajójukon, konyhájukban stb. keletkező kezdeti tüzeket gyorsan és egyszerűen olthatják. Az oltást követően – szem-


tűzoltó eszközök Tűzoltás és műszaki mentés

maradt habanyag letörölhető a felület sérülése nélkül. Legyen szó tűzhelyről, mikrohullámú sütőről stb. A termék használata nem igényel különleges szakértelmet. Működését tekintve az 500 ml-es változat megegyezik egy mindenki által nap-mint- nap használt dezodor működésével. A kupakot eltávolítva a palack tetején elhelyezkedő nyomógombot használva juttatjuk az oltó anyagot tűz fészkére. A 750 ml-es kiszerelésnél egy egyszerű két lépcsős folyamattal juttatható az oltóanyag a megfelelő helyre. Az oltási távolság megfelelő környezeti feltéte-

ben pl. a porral oltókkal – a visszamaradt oltóanyag könnyedén eltávolítható a különböző felületekről. Nedves tisztításra használt anyag segítségével a vissza-

21

lek mellett akár 3-4 m is lehet, így az oltás biztonságos távolságról végezhető. A REINOLDMAX fontos kelléke lehet háztarásunknak, mert paramétereiből adódóan kis helyet foglal, ugyanakkor komoly segítséget nyújt kezdeti tüzek megfékezéséhez. Gondoskodjon családja és vagyontárgyai védelméről! n

Alkalmazási területek


személyvédelem

Tűzoltás és műszaki mentés

22

Adorján Attila

Légzési levegő töltő kompresszorok Air Guard: méri a beszívott levegő CO és CO2 tartalmát és riaszt, ha a határérték felett van. CO2 abszorber: leköti a beszívott levegő CO2 tartalmát a jobb minőségű légzési levegőért. Seccant: Olaj és víz leválasztó, mikronszűrő, szárító patron, a jobb minőségű légzési levegőért. Töltőrámpa, Dräger biztonsági töltő panel: külön helységben a kompresszor és töltő egység, a töltőrámpa zárt doboza biztonságot nyújt az „előfordulható” hibák, mulasztásokkal szemben. Töltési sebesség ellenőrző: a kompozit palack gyártók javasolják, hogy a töltési sebesség ne legyen nagyobb, mint 30 bár/perc. Külső puffer palackköteg: akár 6 db 50 literes 300 bar-s palack csomag a gyorsabb töltéshez. B-Control II: részletek monitorozása, mint a működési idő, olajnyomás, hőmérséklet az utolsó sűrítési szinten, végnyomás, olajcsere és még sok fontos üzemi paraméter. SECURUS: figyeli a szűrő telítettségét.

A bevetések során (pl. zárttéri tűzoltás, veszélyes anyag kezelés) szükséges légzőkészüléket használni. A légzőkészülék palackjában tárolt levegő minőségét az MSZ EN 12021 szabvány határozza meg (maximum 15 ppm CO, 500 ppm CO2, 0,5 mg/m3 olaj- ill. 25 mg/m3 víztartalom lehet 300 bár-nál 15 Celsius fokon), ennek mérését, ellenőrzését a AeroTest szimultán család tesztkészülékkel végezhetjük el. A Dräger és a BAUER cég 1966 óta dolgozik együtt a levegőtöltő kompresszorok területén. Mind a hordozható, mind a telepített kompresszorok területén a Dräger Premium Edition és Dräger Edition (Poseidon széria a BAUER-nél) sorozatot különböztetjük meg egymástól.

Hordozható verzió: Dräger Premium Edition: 100-320 liter/perc töltési képesség (Junior, Capitano, Mariner). Dräger Edtion: 100-320 liter/perc töltési képesség (DE100, 200, 300).

Telepített verziók: Dräger Premium Edition: 150--6800 liter/perc töltési képesség (MiniVerticus,Verticus). Dräger Edtion: 250--850 liter/perc töltési képesség (DE Edition 200-850 VE,VSE). Ahol csekély számú légzőkészülékes használat valószínű (pl. önkéntes tűzoltóságok, kisebb létesítményi tűzoltóságok), ott már egy DE 100 hordozható kompresszor is megfelelő választás a kiváló ár/érték arányával. Egy nagy búvár bázison vagy napi légző használat mellett viszont már szükségünk lehet egy professzionális megoldásra.

Fontos, hogy a kiválasztás előtt megfogalmazzuk mikor, mennyi időnk van az újratöltésre, a kopó-fogyó alkatrészek rendelkezésre állása biztos-e, a szűrőpatronok élettartama mihez kötött, valamint az olajcsere periódusát. A standard megoldásoktól a vevőspecifikus igényekig magas szintű megoldást kínálunk és megbízható szerviz háttérrel állunk az Önök szolgálatára.

Biztonság a bevetés előtt, bevetés közben és bevetés után. Dräger

Adorján Attila, mérnök Dräger Safety Hungária Kft. 1135 Budapest, Szent László út 95. Tel.: 06 1 452 2020 E-mail: [email protected]


Építés és tűzbiztonság

Dräger HPS 7 000 design, komfort és rendszer

Dräger Safety Hungária Kft. Bővebb felvilágosításért keresse értékesítőinket. 1135 Budapest, Szent László út 95. Adorján Attila – értékesítő: kiemelt ügyfelek Tel: 06 1 452 2020 Kovács Károly – értékesítő: Kelet-Magyarország Fax: 06 1 452 2030 Ráczkevy Levente – értékesítő: Nyugat-Magyarország E-mail: [email protected] www.draeger.com

Tel: 06 30 996 8604 Tel: 06 30 472 8506 Tel: 06 30 200 0012

energiatárolók

Tudomány

24

2. rész

Bónusz János - dr. Nagy Lajos

Energiatárolók,üzemanyag cellák

Korunkra az elektromos áram sokrétű felhasználása a jellemző. A közösségi áramellátást nagy, országos ellátó rendszerek biztosítják, ám a mindennapi életünkben a helyi áramszükségletet, főleg a mobil eszközökön zárt erőforrásokkal szükséges biztosítani. Ezek egyike az akkumulátor. Az akkumulátorok felépítéséről, felhasználásuk módjáról, azok üzeméről, működésükről a velük kapcsolatos ismeretekről, hasznosságukról és az üzemszerű, esetleg váratlan veszélyeikről készítettünk összeállítást a jelenleg fellelhető ismeretanyagok, tájékoztatók, egyéb forrásmunkák alapján. Ezen összeállítással az volt a célunk, hogy a felhasználókkal, tervezőkkel, de főként a tűzoltókkal megismertessük az ilyen típusú elektromos energiaforrások főbb jellemzőit, alkalmazásuk hasznosságát és az esetleges veszélyforrásokat. Szó lesz az általánosan ismert és használt akkumulátorokról, a modern, a közelmúlt kutatási eredményei alapján kifejlesztett új rendszerekről, berendezésekről, az elvekről és már meglévő tapasztalatokról, a töltési módokról,a légcsere biztosításáról, a végzendő számításokról és a durranógáz jelenségről is. Bízunk abban, hogy a terjedelmes, sokrétű összeállítás hasznára válik azoknak, akik elolvassák, ismereteiket ezáltal bővíteni tudják, de – a sok ábra és képlet ellenére – olvasmányos és ismeretterjesztő munkát látnak benne azok is akiket csak egyszerűen érdekel.

Üzemanyagcellák Nem akkumulátorok, működésük elve hasonló, elektrokémiai áramforrások. Az üzemanyagcellák vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő. A különbség az, hogy míg az elemeket lemerülés után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele.

Tüzelőanyag elemek típusai, alkalmazási lehetőségeik Sokféle tüzelőanyag-cellát fejlesztettek ki. Megkülönböztethetünk közönséges hőmérsékleten és nagy hőmérsékleten működőket. Az előbbiek könnyen elviselnek sok be- és kikapcsolást, ez előnyös például gépjárműveknél, míg az utóbbiak inkább folyamatos üzemben, erőművekben hasznosíthatók. A tüzelőanyag fajtáját, az elektrolit és más komponensek minőségét, valamint a felépítésüket tekintve jelenleg számos, különböző tüzelőanyag-cella van forgalomban. Az úgynevezett PEM, a polimer elektrolit membránt alkalmazó üzemanyag-cellák szobahőmérsékleten képesek működni. Az üzemanyagcellák sajátosságuk alapján rendszerezhetők: n a működési hőmérséklet korlátai szerint n az üzemanyag típusa alapján n az elektrolit fajtája alapján.

üzemanyagcella típusa

elektrolit

működési hőmérséklet

üzemanyag

AFC alkáli elektrolitos cella PEMFC membránú cella

30% kálium- hidroxid oldat, gél protonáteresztő membrán

80 oC

- tiszta H2 - O 2

- járműipar - hadiipar

80 oC

- tiszta H2 - O2 - levegő

- blokkfűtő erőmű - járműipar - hadiipar

DMFC direkt metanol membrán

protonáteresztő membrán

80 oC-130 oC

- metanol, - O2 - levegő

- mobiltelefon - laptop áramforrása

PAFC oszforsavas cella MCFC alkáli-karbonátsó cella SOFC oxidkerámia cella

tömény foszforsav lítium-karbonát, kálium-karbonát yttrium-cirkon oxidkerámia

200 oC 650 oC 800 oC-1000 oC

- tiszta H2 - O2 - levegő - H2 - földgáz - széngáz - biogáz - levegő - O2 - H2 - földgáz - széngáz - biogáz - levegő - O2

- blokkfűtő erőmű - áramforrás


felhasználási terület

- gőzturbinás blokkfűtő erőmű - áramforrás

gőzturbinás blokkfűtő erőmű -áramforrás

energiatárolók Tudomány

25

Regeneratív tüzelőanyag-elemek

PEMFC (Proton Exchange Membrane Fuel Cell)

A regeneratív tüzelőanyag-cella (Regenerative Fuel Cell RFC) olyan rendszer, amely folyamatosan tud működni. Az olyan tüzelőanyag-cellák, amelyek energiát, hőt és vizet képesek előállítani oxigénből és hidrogénből rendkívül széles körben felhasználhatók. A hidrogén és oxigén előállításának egyik legkézenfekvőbb módja a vízbontás a megújuló energiaforrások segítségével. Egy ilyen rendszer nem igényel speciális tüzelőanyag-cellákat, azonban működéséhez olyan infrastruktúrára lenne szükség, amely a hidrogént a felhasználás helyéhez juttatja.

Az elektróda anyaga ezekben a cellákban szilárd polimer membrán, amelynek jellegzetessége, hogy nedves állapotban a protonokat átereszti, de az elektronokat nem. Az anódon a beáramló hidrogén szétesik protonokra és elektronokra. A protonok a membránon keresztül haladnak a katód felé az elektronok pedig egy külső áramkörön keresztül érik el azt, miközben elektromos energia keletkezik. A katódra érkező elektron az ott beáramló oxigénnel és a membránból érkező hidrogén ionokkal egyesül és víz keletkezik. A többi típusú tüzelőanyag-cellával összehasonlítva sokkal jobb energiasűrűségi paraméterekkel rendelkezik. Egyik jellegzetessége, hogy a működési hőmérséklete a membrán anyagától nagy mértékben függ. Az egyik leggyakrabban használt anyag a Nafion® esetében alacsonyabb a működési hőmérséklet, míg PolyBenz-Imidazole membrán esetén magasabb, akár a 200 °C -t is meghaladhatja. Az elektrolit típusa: protonáteresztő membrán. Működési hőmérséklet: 70 °C – 220 °C Előnyei: hatékony, a szilárd elektrolit miatt nem érzékeny a gravitációra, gyors indulás, hosszú élettartam. Hátrányai: körülményes szabályozás (az elektrolitot nedvesíteni kell), alacsony működési hőmérséklet miatt kicsi a hőhasznosítás hatásfoka. Felhasználási területek: járműipar hadiipar hordozható áramforrások erőművek

Tüzelőanyag elem felhasználása erőműben Nagyon hasznosak különböző elektromos berendezések, űrjárművek, meteorológiai állomások vagy katonai létesítmények, eszközök működtetéséhez. Előnyük, hogy könnyűek és nem tartalmaznak mozgó alkatrészt. Mivel nincs bennük mozgó alkatrész, és működésük során nem történik klasszikus értelemben vett égés, ezért megbízhatóak. Az egyik legújabb hasznosítási módjukat az ún. kogenerációs erőművek jelentik, melyek a hő- és a villamosenergia-termelést ugyanabban a berendezésben, ugyanabból az energiaforrásból végzik. Képesek ellátni családi házak, irodaházak, gyárak energia, fűtés illetve melegvíz szükségletét. A legnépszerűbb felhasználási terület a közlekedés. Az első működő tüzelőanyag-cellás hajó a HYDRA.

Tüzelőanyag elem felhasználása a hajózásban, a tengeralattjárókban A tüzelőanyag-cellák nemcsak a szárazföldön, hanem a vízben és a víz alatt is használatosak energiaforrásként. A hajóba alkáli elektrolitos cella kerül, mivel ez nem érzékeny a sós környezetre és fagypont alatt is képes elindulni. A tengeralattjáró fejlesztések egy része a minél nagyobb teljesítményű akkumulátorok megalkotását tűzte ki célul, azonban sokkal valószínűbb, hogy a jövőt a levegő-független erőforrások jelentik. A tengeralattjáróknak a víz alatt akkumulátorok és elektromotor biztosítja a meghajtást, azonban az akkumulátorok feltöltésére a víz alatt is van lehetőség. Az egyik legelterjedtebb megoldás a tüzelőanyag cellák használata. A közlekedésben használt tüzelőanyag-cellák a levegőben is képesek megállni a helyüket. A légi közlekedés szempontjából a legnagyobb előnyeik, hogy nincs vagy csak nagyon alacsony a káros anyag kibocsátásuk illetve nagyon halk a működésük. További előnyeik hadászati szempontból, hogy relatív alacsony a működési hőmérsékletük és viszonylag nagy repülési magasságokat képesek elérni. A legfontosabb tüzelőanyag elem típusok: a membrános típust, a foszforsavasat, a nagy hőmérsékletű megoldásokat ismerjük.

AFC (Alkaline Fuel Cell) Az AFC cellák képviselik a leginkább kidolgozott technológiát az tüzelőanyag-cellák között.Az űrjárművek fedélzetén ilyenek biztosították a fedélzeti eszközök működéséhez szükséges áramot valamint az ivóvizet is. Az alkáli elektrolitos cellák esetében a töltéshordozó részecske a hidroxil ion ami a katódtól az anód felé halad ahol reakcióba lép a hidrogénnel amiből víz és elektron keletkezik. A foszforsavas cellák kerültek elsőként forgalomba a tüzelőanyag cellák közül. Más tüzelőanyag cellákhoz képest jóval stabilabb viselkedésű és nagyobb teljesítményű. E cellákban az elektrolit foszforsav. A foszforsav ionos vezetése alacsony hőmérsékletek mellett rossz, ezért a működési hőmérsékletük gyakran a 200°C-t


energiatárolók

Tudomány

26

szén-dioxidra és a szén-monoxidra, hosszú élettartam, stabilitás, egyszerű felépítés. Hátrányai: nagy méret, platina katalizátor szükséges, nehezen indítható. Felhasználási területek: épületek energiaellátása, erőművek, hadiipar.

is meghaladhatja. Elektrolit típusa: tömény folyékony foszforsav. Működési hőmérséklet: 150°C-220°C Előnyei: a működési hőmérséklet hatékony hő hasznosításra ad lehetőséget, érzéketlen a

SOFC (Solid Oxide Fuel Cell) A SOFC cellák a legmagasabb üzemi hőmérsékletű cellák. Az elektrolit vékony kerámia (szilárd oxid) réteg, amely magas hőmérsékleten vezeti az oxigén ionokat. A töltéshordozó oxigén ionok a katódon keletkeznek oxigén molekulákból, elektronok felhasználásával. Az anódon pedig hidrogénnel egyesülve szabadulnak fel ismét az elektronok, melyek egy külső áramkörön keresztül áramot és hőenergiát termelve jutnak el a katódhoz. Elektrolit típusa: szilárd cirkónium-oxid. Működési hőmérséklet: 600°C-1100°C Előnyei: magas elektromos hatásfok, gőzturbinával akár 70 % fölé is növelhető a hatásfok, a magas hőmérséklet miatt nem érzékeny az üzemanyag minőségére.

Hátrányai: lassú indulás, lassú reagálás az áramigények megváltozására, az extrém hőmérsékletek miatt drága. Felhasználási területek: erőművek, ipari felhasználás.

MCFC (Molten Carbonate Fuel Cell) Az olvadt karbonátos cella a magas üzemi hőmérsékletű, közvetlenül földgázzal is működtethető. Az ilyen cellák a többitől eltérő módon működnek. Elektrolitként olvadt karbonát sókat tartalmaz, általában két karbonát keverékéből áll, lítium-karbonát és kálium-karbonát és nátrium-karbonát keveréke. A magas üzemi hőmérséklet ahhoz szükséges, hogy az elektrolit megolvadjon és a megfelelő ionáteresztő képességet érjen el. Az elektrolit, olvadása után vezeti a karbonát ionokat. Ezek az ionok a katódtól az anód felé haladnak, ahol hidrogénnel egyesülve víz, szén-dioxid és elektron keletkezik. Az elektron pedig egy külső áramkörön keresztül áramot és hőt termelve érkezik vissza a katódra. Elektrolit típusa: olvadt lítium-, nátrium- és kálium-karbonát. Működési hőmérséklet: 600°C felett. Előnyei: a magas működési hőmérséklet miatt nincs szükség üzemanyag reformerre, a magas működési hőmérséklet hatékony hő hasznosításra ad lehetőséget, olcsó alapanyagok, a 650°C működési hőmérsékletből adódóan a reformer folyamathoz szükséges hőt és hőmérsékletet a tüzelő anyag-cella saját maga megtermeli, a hő- hasznosítás a berendezésen belül megvalósul, a működési hőmérsékletből adódóan a berendezés hagyományos anyagokra épül, mesterségesen előállított kerámiák alkalmazása nem szükséges, a kilépő füstgáz hőmérséklete 400°C, optimális hő hasznosítási lehetőséget eredményez, jelentős, 40-100%-ig terjed a teljesítmény-szabályozás átfogási tartománya, miközben a villamosenergia-termelés hatásfoka nem csökken, a szennyvíz- és egyéb hulladékkezelési technológiák során felszabaduló depónia- és biogáz gazdaságos és egyben környezetkímélő, biogáz alkalmazása esetén – a CO2 jelenléte miatt – a villa-



mosenergia-termelés hatásfoka nő a földgázzal történő üzemvitelhez képest, alacsony zajszint mellett üzemel, az eddigi tapasztalatok szerint karbantartást nem igényel. Hátrányai: érzékeny a korrózióra, lassú indulás, körülményes a szén-dioxid áramlásának szabályozása. Felhasználási területek: erőművek, ipari felhasználás.

Hidrogén/oxigén üzemanyagcellák

Az üzemanyag legtöbbször hidrogén, de vannak metánnal és metanollal működő változatok is. A hidrogénből a reakció során víz lesz, a szén vegyületekből széndioxid is képződik. Az üzemanyag cellának számos előnye van, a legfontosabb, hogy utántölthető. A cella élettartama gyakorlatilag korlátlan, ami környezetvédelmi szempontból fontos. A hidrogén/oxigén üzemanyagcellák tömeges elterjedését nehezíti, hogy nagyobb mennyiségű hidrogén tárolása veszélyes, a hidrogén előállítása energiaigényes. Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő, a különbség az, hogy míg az elemeket kifogytuk után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele. A szerkezet alapegysége két elektródából áll, egy elektrolit köré szendvics szerűen préselve n az anódon hidrogén, a katódon az oxigén halad át, n katalizátor jelenlétében a hidrogénmolekulák protonokra és elektronokra bomlanak, n a protonok keresztüláramlanak az elektroliton, n a katódra érkező elektronok a katalizátorban egyesülnek a protonokkal és az oxigén molekulákkal, víz keletkezik, n a folyamat során hő termelődik, n mivel az üzemanyagcella nem égésen alapul, hanem elektrokémiai reakción, az emissziója mindig jóval kisebb, mint a legtisztább égési folyamatoknak. Az űrsiklón üzemanyagcellák szolgáltatják az elektromosság egy részét.

27

Direkt metanolos üzemanyagcella (DMFC) A direkt metanolos üzemanyagcellák leegyszerűsített és szobahőmérsékleten is biztonságos működést biztosítanak. A DMFC valamilyen folyékony szerves üzemanyag híg vizes oldatának, (például: 3%-os metil-alkohol) oxigénnel (vagy levegővel) történő közvetlen katalitikus oxidációján alapul. A cella elektromos áramot, szén-dioxidot, vizet és hőt termel. A DMFC-ben lejátszódó kémiai folyamat fordított irányban is megvalósítható. A metil-alkohol vagy a belőle származtatható oxigéntartalmú vegyületek előállíthatóak szén-dioxidból vizes közegű elektrokatalitikus redukcióval, anélkül, hogy a vízből hidrogént kellene előállítani. Ebben fordított üzemanyag cellában a szén-dioxidot és a vizet elektrokatalitikus úton oxigéntartalmú üzemanyaggá, hangyasavvá és származékaivá alakítják. A cellafeszültségtől függően a metil-alkohol szintézise is lehetővé válik. A fordított üzemanyagcella a CO2 elektrokatalitikus redukcióját olyan feszültségnél valósítja meg, amely kívül esik a víz elektrolíziséhez szükséges feszültség tartományon. A fordított működési módban a feszültség alatt lévő üzemanyagcella a szén-dioxid vizes oldatából oxigéntartalmú metán-származékokat állít elő. Az üzemanyag cella, ennek megfelelően, az elektromos energia reverzibilis tárolójaként működik, és ezt sokkal hatékonyabban végzi, mint bármilyen ismert akkumulátor. A szén-dioxid újrafelhasználása tehát nemcsak a fűtőanyagok regenerálására ad lehetőséget, de egyúttal csökkentheti ennek az üvegházhatást okozó gáznak az atmoszférában történő felhalmozódását is. További előnye, hogy az üzemanyag átalakító kialakításától és a cellákban alkalmazott elektrolittól függően lehetővé válik a megújuló energiák felhasználása. n

Irodalom jegyzék

Akkumulátor tudástár internetről 2015. A Rádiótechnika és az Ezermester olyóiratból kivágások dátum nélkül A primér cellák (elemek), akkumulátorok (szekunder cellák) internetről 2015. BKI Ex Vizsgálóállomás összeállításából a hidrogénről 2000. Üzemanyag cella Zielinski Balázs gépészmérnök és Jároli József anyagából megjelent: 2002.07.01. internetről 2015. Technikai információk az akkumulátorokról internetről 2015. MSZ 1600-16: 1992 Helyhez kötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és töltőállomások létesítése DIN 41772-1:1972 töltési karakterisztikák MSZ-EN 50272-2: 2001 Biztonsági követelmények az akkumulátorokra és akkumulátor berendezésekre. Akkumulátor helyiségek előírásai. Hidrogén koncentráció mérés nagylégterű csarnokban Négyesi György ipari szakértővel közös munka 2005. MAICO HUNGÁRIA Kft. szellőzés technikai információ anyagából 2004. Zárt gondozásmentes akkumulátorokról Bónusz János 2004. Rekombinációs akkumulátorok működéséről Bónusz János 2007.



28

Bónusz János - dr. Nagy Lajos

Akkumulátorok, töltési módok, durranógáz keletkezése Fogalmak Gyakorlatilag kétféle akkumulátor típust különböztethetünk meg; az indító (járművekben), és a ciklikus (hajókon, napelemes rendszerekben, szünetmentes tápegységekben, stb.) akkumulátor típust. Az indító akkumulátorok képesek rövid ideig, nagy áram leadására, ilyen az önindító. Amint a jármű motorja beindul az elhasznált energia azonnal visszatöltésre kerül, és ennek köszönhetően a startakkumulátor töltöttsége csak szűk határok között változik. Az ilyen akkumulátorok ólomlemezei vékonyabbak és az anyagi összetételük eltér a ciklikus akkumulátorokétól. A vékonyabb lemezt antimon, réz, ón vagy kalcium tartalmú bevonattal teszik merevebbé, ezzel nagyobb energia leadást tesznek lehetővé. A ciklikus akkumulátor kevésbé képes rövid idejű nagy áramok leadására, viszont sokkal jobban bírja a huzamosabb kisütést/feltöltést. A más néven: meghajtó, munka vagy fedélzeti akkumulátor feladata a huzamos ideig tartó áram leadás, de nem túl nagy árammal. Ezek az akkumulátorok több százszor is elviselik a kisütést és újratöltést, és többször is képesek elviselni az időnként előforduló mélykisütést. Az ilyen akkumulátorok vastagabb ólomlemezekkel készülnek.

Nyitott akkumulátorok Olyan akkumulátor, amelynek felületén lévő nyílásokon át a gáz halmazállapotú termékek eltávozhatnak. A gázkibocsátási tényező: 1. A katalizátor dugóval ellátott akkumulátor esetén a gázkibocsátási tényező: 0,5.

Zárt szelepes akkumulátorok Olyan rendeltetésszerűen zárt akkumulátor, amelynek kialakítása lehetővé teszi, a gáz halmazállapotú termékek eltávozását akkor, ha a belső nyomás egy meghatározott értéket meghalad. Az elektrolit pótlása nem lehetséges. A gázkibocsátási tényező: 0,2.

Szelepek Mindegyik cella egyutas szeleppel van szerelve, mely lehetővé teszi a gáz eltávozását a cellából, ha a belső nyomás meghaladja a biztonsági értéket. Savas akkumulátornál a túlnyomásos szelep visszagyulladásbiztos nyomás 100 mbár-nál nyit 50 mbár-nál zár, de van olyan akkumulátor melynél a szelep 0,3 bar értékre van beállítva. Lúgos akkumulátor esetén 6-7 bár körüli, de nikkel-kadmium akkumulátornál olvastam 20 bar értéket is.

Gázmentesen zárt akkumulátorok Olyan állandóan zárt akkumulátor, amely a gyártó által előírt töltési vagy hőmérsékleti határokon belül üzemeltetve gázt nem bocsájt ki.

Az ilyen akkumulátorok olyan biztonsági szeleppel vannak ellátva amely megakadályozza a veszélyes belső túlnyomás kialakulását. Az elektrolit pótlására nincs lehetőség a cellák zársága miatt. A gázkibocsátási tényező: 0.

Szabályos töltés A gyártó előírásai szerint a megengedett maximális áramerősséggel végzett időszakonkénti töltést szabályos töltésnek nevezzük. Savas akkumulátoroknál a töltést I = 0,1 C20 A állandó árammal végezzük a 2,4 V-os cellafeszültség eléréséig, majd felére csökkentett töltőárammal töltjük az akkumulátor teljes feltöltődéséig, ilyenkor durranógáz keletkezik.

Csepptöltés Feladata az akkumulátorok önkisülése következtében csökkenő energia pótlása, amit főleg a készenléti akkumulátoroknál alkalmaznak. A csepptöltési módot alkalmazzák az üzemen kívül helyezendő ólom- akkumulátoroknál, az előnyös feltöltöttségi fok megtartására. A feltöltött akkumulátor cellafeszültségét a csepptöltés állandóan 2,2-2,25 V közötti értéken tartja, a csepptöltő áram a tároló képességgel arányos amperóránként 0,5-1 mA. A csepptöltés alatt álló akkumulátorok állandó üzemkész állapotban vannak, a lemezek nem szulfátosodnak, nem keményednek. A csepptöltés energiaszükségléte minimális, az akkumulátor élettartamát jelentősen megemeli, durranógáz ilyenkor alig keletkezik.

Csökkentett áramú (javító) töltés, kiegyenlítő, feljavító (oldó) töltés Az olyan töltést, amely kis áramerősséggel, szünetek közbeiktatásával történik, kiegyenlítő, feljavító töltésnek nevezzük. Savas akkumulátoroknál hosszabb ideig tartó elégtelen töltés vagy hosszabb ideig kisütött állapotban tartás estén a lemezek elszulfátosodnak, ekkor kiegyenlítő, feljavító töltést kell alkalmazni, durranógáz alig keletkezik.

Akkumulátor névleges kapacitása Az akkumulátor néveges kapacitását, energia befogadó-képességét jelenti, amit Amperórában adnak meg. 1 Amperóra egyenlő 1 A áramerősség 1 órán keresztüli leadásával vagy 10 A áramerősség 0,1 órán keresztüli leadásával. Ez azt jelenti, ha egy akkumulátor 100 Ah-ás, akkor az 5 A-t tud leadni 20 órán keresztül úgy, hogy az akkufeszültség nem csökken 10,5V alá. A helyhez kötött akkumulátorok névleges tároló képességét 10 órás töltési-kisütési ciklus jellemzi. (C10) A jármű akkumulátorok névleges tároló képességét 20 órás töltési-kisütési ciklus jellemzi. (C20) A nikkel-kadmium akkumulátorok névleges tároló képességét 5 órás töltési-kisütési ciklus jellemzi. (C5)



Az akkumulátor kapacitása különböző vizsgálatok szerint

29

-ának megfelelő tartományba esik, ami nagyon veszélyes, mert az elektrolit hőmérséklete 40 oC-ra emelkedik. Ha nem avatkozunk be akkor a túlmelegedésen túl, a vízbontás is felerősödik, gázképződés a lemezek borítását is fellazítja, a borítás kipereg, ez cellazárlatot eredményezhet.

Névleges feszültség A cellák névleges feszültsége savas akkumulátoroknál 2 V, lúgos akkumulátoroknál általában 1,2 V, ezüst –cink akkumulátoroknál 1,5 V.

Töltési karakterisztikák

Ez az érték a különböző vizsgálatok szerint más, ezért félrevezető. Minél magasabb az akkumulátor belső ellenállása, annál nagyobb a kisütés/töltés közbeni veszteség, különösen nagyobb áramerősségnél. Minél gyorsabban sütünk ki egy akkumulátort, annál kisebb az Ah-értéke. Minél lassabban sütjük ki az akkumulátort, annál nagyobb annak kapacitása. Ez azért lehet fontos, mert néhány gyártó 100 órás periódusra adta meg a kapacitás értéket, amely így nagyobb kapacitásúnak tünteti fel akkumulátorát.

Töltési ciklusok száma A feltöltés szám azt mutatja meg, hogy egy akkumulátort hányszor lehet feltölteni és lemeríteni. Amikor egy akkumulátort feltöltünk és lemerítünk, egy ciklus zajlik le. Egy Ni-Cd akku teljes feltöltés száma 500-1000, vagy akár több feltöltés és lemerítés is lehetséges. A fogyasztás és töltés befolyásolja a ciklusszámot, az erőteljes fogyasztás csökkenti a ciklusszámot. a töltési ciklusok száma

A hazai előírásokban nincs ilyen ajánlás. A DIN 41772-1:1972 tizenkét töltési karakterisztikát ismertet. Ezek szabályozott elektromos töltési műveletek. A kialakított elektronika a töltő feszültséget és áramerősséget figyeli, a változásokat a gyártó által meghatározottak szerint szabályozza, ami növeli a töltés biztonságát. Rendkívül lényeges, hogy az akkumulátorhoz a gyártó által választott töltési karakterisztikával rendelkező töltőt alkalmazzuk. Más töltővel tönkre tehetjük az akkumulátort.

Állandó áramú töltés Az akkumulátort a töltés kezdetétől a végéig állandó árammal töltik, amely az akkumulátor kapacitásának maximálisan tíz százaléka. Ha a töltési feszültséget az akkumulátor elérte, a töltési áramot korlátozni kell, mert túltöltés következik be, ilyenkor durranógáz keletkezik.

Állandó feszültségű töltés Az akkumulátort a töltés kezdetétől a végéig állandó feszültséggel töltik. A töltőáram a töltés kezdetén nagy, mert a lemerült akkumulátor belső ellenállása kicsi. Az akkumulátor töltőfeszültségének növekedésével növekszik a belső ellenállás és ez miatt csökken a töltőáram. A túltöltés veszélye minimális viszont a túl nagy töltőáram ellen túláram- kapcsolót alkalmaznak. A feszültség generátoros töltési módszer a hálózati feszültség ingadozására igen érzékeny, 10 %-os feszültség ingadozás 10 %-os töltőáram változást eredményezhet.

Csökkenő áramú jelleggörbe szerint töltés A leggyakrabban használt töltési módszer.A túláram a cellafeszültség növekedése következtében folyamatosan csökken és a töltés végén az akkumulátor egy állandó értéket vesz fel, ezért ekkor az akkumulátort a le kell kapcsolni.

Gázfejlődésig állandó áramú, majd állandó feszültségű jelleggörbe szerinti töltés A töltő a gázfejlődés megindulásáig nagy értékű áramot szolgáltat, a gázfejlődés megindulása után állandó cellafeszültséget tart. a kisütés mértéke százalékban

Gyorstöltés Az utántöltés egyik speciális esete. Az akkumulátorok túltöltésének elkerülésére a töltőáramot a gyártó által biztonságosnak ítélt értékre korlátozzák. Ehhez azonban elég hosszú töltési idő szükséges, ami sok esetben nem megengedhető. A töltési idő csökkentésére különböző gyorstöltési eljárást fejlesztettek ki. A gázfejlődési szint eléréséig aránylag nagy áramerősséggel tölthetünk. A töltőáram az akkumulátor névleges kapacitásának 100-150 %

IUIa jelleggörbe szerinti töltés A töltés ebben az esetben nagy értékű árammal indul, és a gázképződési feszültség eléréséig tart. Ezután a töltőáram csökkentett állandó áramú szinten történik, amit elektronika ellenőriz, és automatikusan beavatkozik.

IoIa jelleggörbe szerinti töltés A töltés nagy értékű árammal kezdődik, a gázkilépési feszültség elérésekor a töltőáram értéke csökken. A töltés befejeztével a kikapcsolás automatikus.


energiatárolók

Tudomány

30

Amikor az akkumulátor feszültsége eléri a maximális töltési feszültséget, a töltő átkapcsol csepptöltésre. A csepptöltő áram értéke akkora, hogy az akkumulátor önkisülése okozta energia veszteségét pótolja.

Néhány töltési karakterisztika IOIa töltési mód

IU töltési mód

ség víz elektrolízise normál hőmérséklet és nyomás esetén: savas akkumulátornál 0,63 liter 2:1 arányú durranógáz keletkezik, ami 0,42 liter H2 + 0,21 liter O2 lúgos akkumulátor esetén 0,42 liter 2:1 arányú durranógáz keletkezik - 1 cm3 (1 g) víz felbontása 3 Ah-t igényel - 26,8 Ah 1 g H2 + 8 g O2 durranógázt bont Ha kikapcsoljuk a töltést, a vízbontás kb. egy órával a töltőáram kikapcsolása után szűnik meg. A gáztömör cellák esetében a rekombinációs eljárás miatt nincs vízbontás. Az akkumulátor feltöltöttsége és a durranógáz keletkezése között olyan összefüggés van, hogy az egyre jobban feltöltött akkumulátor töltésére használt energia egyre nagyobb része vízbontást okoz. Ha kikapcsoljuk a töltőt, a vízbontás csak egy órával a töltőáram kikapcsolása után szűnik meg.

Szellőzés IUIa töltési mód

W töltési mód

Egy akkumulátor helyiség szellőztetésének célja a H2 koncentrációját 4 % a H2 alsó robbanási határértéke alá csökkenteni. Az akkumulátorok és burkolatok elhelyezése akkor biztonságos, ha a természetes vagy mesterséges szellőzés az ARH 20 % biztonsági határérték alatt tartja a H2 mennyiségét. Az akkumulátortér térfogatáramát az MSZ 1600-16:1992 előírása szerint az alábbi képlettel kell kiszámítani

Q = 0,055 ⋅ n ⋅ I ⋅ z m3/h WOWa töltési mód

A biztonsági tényező értéke z ólom akkumulátornál - nyitott celláknál - katalizátor dugós celláknál - szeleppel zárt celláknál

IUIa töltési mód

1 0,5 0,2

nikkel kadmium akkumulátoroknál - celláknál

1

A töltőáram értékét a következő képlet szerint kell számítani

Az akkumulátorokról CCA, CA szabványos értékek, amelyeket minden akkumulátorgyártó alkalmaz egy adott akkumulátor típus paramétereinek megadásában. A hidegindító áram (Cold cranking amps vagy CCA ) az az áramerősség érték, amelyet az akkumulátor problémamentesen le tud adni 30 másodpercig -18 oC hőmérsékleten, miközben a 12 V-os akkumulátor feszültsége nem esik 7,2V alá. A magas CCA érték különösen hideg időben bizonyul hasznosnak. Az indítóáram (cranking amp vagy CA) az az érték, amelyet hasonló körülmények között mérnek 0 oC hőmérsékleten.

I = C ⋅ a ⋅ 1010

C = az akkumulátor névleges tároló képessége Ah, helyhez kötött akkumulátorok esetén C10 jármű akkumulátorok esetén C20 nikkel-kadmium akkumulátorok esetén C5 a = az akkumulátor kivitelétől függő öregedési tényező U = a cellafeszültség megengedett értéke a töltési módnak megfelelően, b,d = az elektrolit legnagyobb vezetőképességéből származtatott állandók 20 oC hőmérsékletre vonatkoztatva. akkumulátor típusa nikkel-kadmium magas antimon tartalom alacsony antimon tartalom kalcium ötvözetű tartalom

Gázfejlődés Csepptöltés, gyorstöltés és túltöltés során minden cellából durranógáz keletkezik, kivéve a gázmentesen zárt cellákat. A töltőfeszültség értéke, amelynél a vízbontás sebessége hirtelen megemelkedik ólom akkumulátornál 2,35 – 2,4 V, lúgos akkumulátornál 1,5 – 2,05 V. A gázfejlődési cellafeszültség elérése után 1 Ah töltésmennyi-

 U−b  −3    d 

a 2 10 5 2

b 1,383 2,230 2,352 2,352

d 0,150 0,279 0,234 0,234

Az MSZ – EN 50272-3:2002 előírása szerint az akkumulátortér térfogatáramát a következő képlettel kell kiszámítani



Q = v . q . s . n. Igáz.Crt .10-3 m3/h Q = szellőztetés légmennyiség m3/h-ban v = a hidrogén szükséges hígítása (100-4) / 4 % = 24 q = 0,42 · 10-3 m3/Aó keletkező hidrogén s = 5 biztonsági tényező n = cellák száma Igáz = gázt termelő áram mA-ben osztva a névleges kapacitással Aó-ban, csepptöltés esetén Ics vagy gyorstöltés esetén Igy Crt = kapacitás C10 savas ólom cellák esetén, Uf = 1,80 V/cella 20 °C-on vagy kapacitás C5 NiCd cellák esetén, Uf = 1,00 V/cella 20 °C-on v. q. s = 0,05 m3/Aó-val a szellőzés légmennyiség képlet Q = 0,05 · n· Igáz · Crt ·10-3 [m3/ó] A gázt termelő áramot a következő képlettel határozhatjuk meg 20 °C-on:

31

Rekombinációs típusú katalizátoros záródugók esetén Igáz gáztermelő áram értéke a 50 %-ra csökkenthető. A szellőzés légmennyiséget elsősorban természetes szellőzéssel kell biztosítani, egyéb esetekben mesterséges szellőzéssel. Az akkumulátor tereknek és burkolatoknak egy levegő beömlő és kifúvónyílásra van szükségük, amelynek minimális szabad nyílását a következő képlettel számíthatjuk: A=28. Q Q=friss szellőzés levegőáram [m3/ó] A=a friss levegő beömlő ill. kiömlő nyílásának szabad területe [cm2] megjegyzés: ennél a számításnál a levegő sebessége 0,1 m/s. A számítás mindkét szabványban azonos.A szellőzés légmen�nyiséget természetes vagy mesterséges szellőzéssel kell biztosítani. Az akkumulátor tereknek levegő beömlő és kifúvónyílásra van szükségük.

Igáz = Ics/gy· fg· fs [mA/Aó] Ics= c sepptöltő áram teljes töltöttség alatt meghatározott töltőfeszültség Igy= gyorstöltő áram teljes töltöttség alatt meghatározott töltőfeszültség fg= gázkibocsájtási tényező, arányos a gáztermelő árammal a teljes töltöttség állapotáig fs= biztonsági tényező, ha az akkumulátor hibás cellát tartalmaz sérült vagy öreg akkumulátoroknál

I áram értékei IU töltővel ill. U töltővel való töltés esetén A csepptöltő ill. gyorstöltő áram a hőmérséklet emelkedésével nő. 40 °C-ig a hőmérséklet növekedés hatásait a táblázat értékei figyelembe veszik. savas ólom savas ólom akku szellőzött akku szelep szabályozott cellákkal Sb<3% 1) (VRLA) cellákkal gázkibocsájtási 1 0,2 tényező fg gázkibocsájtási 5 biztonsági tényező fs 5 csepptöltés feszültség 2,23 2,27 Ucs 3) V/cella tipikus csepptöltő 1 1 áram Ics mA/Aó áram Igáz mA/Aó szellőzés számításhoz csepptöltéskor 5 1 gyorstöltés feszültség 2,4 2,4 Ugy 3) V/cella tipikus gyorstöltő 4 8 áram Igy mA/Aó áram Igáz mA/Aó szellőzés számításhoz gyorstöltéskor 20 8

MAICO szerint a légtér védelmét a következők szerint kell kialakítani 1 befúvó ventilátor a védettség EZQ E Ex NiCd akku e DZQ E Exe szellőzött 2) 2 akkumulátorok cellákkal 3 ex veszélyes hidrogén légtér 4 savgőz térség 5-6 elszívó ventilátor a védettség EZQ E 1 Ex e DZQ E Exe 5

1) magasabb antimontartalom (Sb) esetén forduljon a gyártóhoz a megfelelő adatért 2) rekombinációs típusú NiCd cellák esetén konzultáljon a gyártóval 3) a töltőfeszültség savas ólom cellák esetén módosítható az elektrolit fajsúlyával

1,4 1 5 1,55 10 50

Az akkumulátorok közvetlen környezete

Az akkumulátorok közvetlen közelében a gázok felhígulása nem mindig biztosított. A robbanásveszélyes gáz szétterjedése függ a mennyiségétől és a szellőzéstől a kilépés helyének közelében. A d biztonsági távolságot a kilépés helyétől a gáz gömbszerű szétterjedését feltételezve állapíthatjuk meg.

ahol Igas = gáztermelő áram (mA/Aó) Crt = névleges kapacitás (Aó)


energiatárolók

Tudomány

32 A zárt VARTA PzV gondozásmentes akkumulátorok működéséről

A zárt gondozásmentes savas akkumulátor az eddig ismert megoldásoktól eltérő, mert az elektrolit nem vizes kénsav, hanem kovasavas kénsav, ami kocsonyás állagú zselé vagy gél elektrolit. Ebből következik, hogy a működési ideje alatt nincs szükség desztillált víz utánpótlásra. Ezzel jelentős szerviz és gondozási idő takarítható meg. További előny, hogy savköd kilépéssel nem kell számolni, nincs következmény korrózió. A töltés csaknem gázképződés mentes ,nincs szükség nagy légterű helyiségre. A akkumulátorok ciklusállóak, ahogy azt a páncéllemezes akkuknál megszoktuk, a 24 órán belüli kisütés 0,8 C5. Az eddig ismert robusztus pozitív páncéllemezhez párosított negatív rácslemez tette lehetővé a nagyobb teljesítményt, és ez vezetett el a gél technikai megoldáshoz, illetve a gondozásmentes akkumulátor kialakításához. Alkalmazásának előnyei: - savköd kilépéssel nem kell számolni, nincs következmény, korrózió, - a töltés csaknem gázképződés mentes, nincs szükség nagy légterű helyiségre, - csekély az önkisülés, így az élettartam mintegy ötszörös, - a töltési hatásfok javul, ezáltal az energiafelhasználás kb. kb 80 %-al kisebb, - a desztillált vízutántöltésből származó gondok megszűnnek, mert nem kell utántölteni és nem kell azzal számolni, hogy túl sok, vagy túl kevés vizet töltünk a cellába, - a cellaméretek és a kapacitás megfelel a DIN PZS cellára vonatkozó előírásnak, - az akkuk kapacitása 110 Ah -1200 Ah-ig terjed. A rácsok antimonmentes speciális ötvözetből készülnek. Ez ciklusállóságot, korróziós stabilitást ad. A speciális cellaalakítás és az elektrolit együttesen az ún. antimonmentes effektus kiküszöbölését eredményezi. Töltésnél az oxigén ionképződés alapvetően nem akadályozható meg. Ezért az oxigénionokat (O2-) vissza kell vezetni az elektrolitba. Az oxigénion redukciója csak a negatív lemezen jöhet létre. A gélszerű elektrolitban a pozitív lemezen keletkező oxigénionok több-kevesebb csatornán eljutnak a negatív lemezhez, ahol a hidrogénionokkal (2H+) rekombinálódnak vízzé. Az ionok keletkezésének és visszaalakulásának folyamata így zárul. Nem keletkezik vízveszteség a cellában. A rekombinációs folyamat következtében a negatív pólus elektro potenciálja csökken, így a hidrogénképződés csekély. További előny, hogy a zselés elektrolit következtében iszaptérre nincs szükség. A gél előállításának alapanyaga a kovasav. A kénsav mellett további adalékokat tesznek az oldatba, hogy a cella és a gél tulajdonságait javítsák. A gél elektrolit megoldása és felhasználása jelentős előrelépést jelentett. A töltési műveletet is ehhez a technológiához kellett igazítani, mert a rekombináció a cellán belül és csak túlnyomás esetén működik. Ezért a cellazáró dugót az akkumulátor működése alatt sosem szabad kivenni. Az akku tartálya és fedele különlegesen finom tükörhegesztéssel készül és a cellapólusoknál is tökéletesen zár. Nyitott akkumulátor esetén a töltés alkalmával a víztartalom 75 %-a durranógázra bomlik (H2 és O2 ). A gázképződés zárt cella esetén sem akadályozható meg. Sőt a cella felszínének védelme érdekében szükséges is. Ha az elektrolit gél, akkor az aktív tömeg kihasználása jobb, mert az elektrolit-eloszlás kedvezőbb. Összehasonlításul az átlagos ólomakkumulátor – a zárt nyomás alatt lévő géles akkumulátorhoz képest azonos töltőfeszült-

ség, töltőáram és töltési idő mellett – kisebb energiamennyiséget tud tárolni. A közönséges savas ólomakkumulátornál vizes elektrolit esetén 2,4 V-nál 30 oC-on erős vízbontás indul meg, melynek intenzitása az áramerősségtől függ. A töltőfeszültség hőmérsékletfüggő, melynek értéke számítható. A hőmérsékletkompenzált töltőfeszültség UfK (V/cella) értéke: UfK = U + f (t +tg) ahol U = a 30 oC-ra vonatkoztatott töltőfeszültség V/cella f = hőmérsékletfaktor (-0,004 V/cella/oK) t = akkumulátor hőmérséklete tg = az akkumulátor gázosodási határhőmérséklete (30 oC) A képletből egyértelműen látható, hogy savas akkumulátornál vizes elektrolit esetén magasabb hőmérsékleten már 2,4 V-nál kisebb feszültségnél is elindul a vízbontás, míg alacsonyabb hőmérsékleten csak 2,4 V-nál nagyobb feszültségnél kell erre számítani. Az eddig készített töltőknél a gázkilépési feszültség felett a töltés kisebb áramokkal történik (A töltési faktor 1,06-1,12). Az utántöltési áramokat úgy választják meg, hogy a cellákban keletkező gázok enyhe túlnyomáson rekombinálódjanak. Természetesen nem akadályozható meg, hogy csekély mennyiségű gáz kilépjen. Az akkumulátor élettartamán belül az elektrolit víztartalma tehát csekély mértékben, de állandóan csökken.

A gondozásmentes akkumulátor élettartama A gondozásmentes akkumulátor élettartama a vízfelhasználással és a töltési technikával szorosan összefügg. A zárt ólomakkumulátor töltésére a gyártó az IUIa töltési karakterisztikának megfelelő töltőt fejlesztett ki. A töltési mód lényege a kímélő töltés.

a töltés és kisülés karakterisztikája Az ábrán a töltőfeszültség és a töltőáram változásait láthatjuk a feltöltöttség függvényében egy 24 órás ciklusban. A töltés kezdetén állandó árammal töltünk (I 1). Az előre beállított 2,35 V/cella feszültségszint elérése esetén – azaz a 2,4 V/cella gázkilépési feszültség elérése előtt – automatikusan átáll az állandó feszültséggel való töltésre. (U) Ha a feszültségszint megállapodott a töltőáram meghatározott szintig csökken, majd állandósul. (I 2). Mivel minden automatikusan következik be, a töltő működési karakterisztikájára jellemző értékek állandó értékeivel – állandó



áram, állandó feszültség, állandó áram – a töltési jelleg jellemezhető. Innen az elnevezés IUIa, amelynél az akkumulátortöltés optimális, a durranógáz keletkezése minimális. Pontosan ezért van szükség ennél a típusnál arra, hogy a mélykisütést elkerüljük, illetve elektronikusan visszajelzést adjunk. A normál PZS akkumulátorok esetén az elektrolit savsűrűség 1,27 kg/l-re van beállítva, nagyobb kisütési feszültségszintnél ad jelzését, mint a gondozásmentes akkumulátornál, különben mélykisülés következik be. A kisütésjelző műszert normál PZS akkumulátornál 1,27 kg/l savsűrűségre állítják be, nagyobb feszültségszintre kell beállítani, mert a gondozásmentes zselés akkumulátornál a savsűrűségnek magasabbnak kell lenni, különben mélykisülés következhet be. A vízbontás miatt a savsűrűség emelkedik, ezzel nő a cellafeszültség. Ez egy olyan téves visszajelzés, ami mélykisütést eredményez, ezért speciális kisütésjelző műszer szükséges. Nagyobb és többcellás akkumulátorok esetén a töltési művelet során – különösen a tartós és jelentős igénybevételt követően – a külső, illetve a belső cellák között jelentős hőmérséklet-különbség, eltérő cellafeszültség, illetve eltérő feltöltöttségi állapot alakul ki. A töltőt azért tervezték meg úgy, hogy a különböző terhelések alkalmával létrejött eltéréseket kompenzálják, ez a kiegyenlítő töltés. Ezzel a kialakult, de eltérő cella feszültségeket és az eltérő cellakapacitásokat kiegyenlítik. A hőmérséklet-különbségből adódó eltérések csökkenése hőmérsékletfüggő töltéssel korrigálható. A legjobb, ha vízzel hűtik az akkumulátort. A bányászatban használatos nagyteljesítményű zárt, gondozásmentes akkumulátorok egy része ilyen. A vízhűtés előnye nemcsak az, hogy az akku 5-15 oC-os hőmérséklete alacsonyabb, hanem az is, hogy a külső és a belső cellák közötti hőmérsékletkülönbség csekély, ami rendkívül fontos. Ha az akkumulátor hőmérséklete előreláthatóan 40 o C-nál nagyobb vagy 15 oC-nál kisebb, a csatlakoztatás után az akkumulátor hőmérséklet-érzékelő, a szabályozást befolyásoló hőmérsékletfaktor szerint a töltő a helyes állandó töltést automatikusan beállítja (I 3) és kisütési ciklust indít be, ha szükséges. Ezzel extrém felhasználás esetén is optimális és kímélő teljes töltés érhető el. Az állandó feszültséggel való töltés alkalmával a töltőáram folyamatosan csökken. Az utántöltés során I 2 a kikapcsolásig állandó. Az utántöltés ideje megfelel a főtöltés idejének, (t1+t2) minimum 1, maximum 4 óra. Amennyiben nem választják le az akkumulátort a töltőről (pl. a hétvégén), a csepptöltés (I 3) gondoskodik a feltöltöttség szinten tartásáról. Ha a akkumulátorokat hosszabb időre magára hagyják, és a töltőről nem kapcsolják le, akkor a töltési és kisütési fázisok felváltva kapcsolódnak be, és szinten

33

tartják az akkumulátor elektromotoros erejét. Ez a kapcsolás négyóránként ismétlődik. A töltőfeszültség 2,25 V/cella értéket állandóan tartja. Ezzel a speciális töltési technikával – amit a gondozásmentes akkumulátorra fejlesztettek ki – kímélő feltöltéssel egy 20 %-ra lemerített akkut (mélykisülés) 12, ill. 14 óra alatt vissza lehet tölteni. A csepptöltés alatt az esetleg meglévő szulfátmaradékok visszaalakíthatók. A gondozásmentes akkumulátor használatánál nemcsak az fontos, hogy a gyári előírás szerint tartsuk be a töltésre előírt folyamatokat, hanem a kihasználtsági fokot is figyelni kell, nehogy mélykisülési folyamat következzen be. Annak ellenére, hogy alkalmanként egy-egy mélykisütést minden kár nélkül elvisel az ilyen típusú akkumulátor, a mélykisütést követően az akkumulátor már nem tölthető fel teljesen, mert a töltési karakterisztikát a normál működéshez fejlesztették ki. A töltőt pontosan azért tervezték meg úgy, hogy a különböző terhelések alkalmával létrejött eltéréseket kompenzálják. Ez a kiegyenlítő töltés. Ezzel a kialakult, de eltérő cellafeszültségeket és az eltérő cellakapacitásokat kiegyenlítik. A hőmérséklet különbségből adódó eltérések csökkentése hőmérsékletfüggő töltéssel korrigálható.

Új típusú akkumulátor Megjelent egy új típusú akkumulátor, ami még nagyobb teljesítmény leadására képes. Ez is zárt, gondozásmentes, zselés akkumulátor. Jelölése CWF\CSM. Az új típusnál a kapacitásnövekedés abból ered, hogy a cellák negatív rácsait rézbevonattal készítik. A cella belső ellenállása ezáltal lényegesen kevesebb, a kisebb belső ellenállás következtében nagyobb terhelések esetén sem akkora a feszültségesés mint egy hagyományos cella esetén. Ez egyrészt a cella kapacitását növeli, másrészt kevésbé terheli az akkumulátort. A terhelhetőségi idő megnő, az akkumulátor kapacitása kb. 10 %-kal javul, ami azonos méretek esetén jelentős tömegcsökkenést eredményez.

A zselés akkumulátor előnyei teljesen zárt felépítés ciklusállóság

nem kell desztillált vizet pótolni savgőz nem jut ki belőle nincs korrózió 24 óránként egy ciklus (fogyasztás-feltöltés) csekély gázosodás a H2 képződés kb. 10 %-ra csökken olcsóbb üzemeltetés kicsi az önkisülés az üzemidő mintegy ötszörös, kapacitáscsökkenés nélkül

A rekombinációs akkumulátor működési elve A hagyományos ólomsavas akkumulátor töltése közben az elektrolízis miatt vízveszteség keletkezik a cellában, melynek következtében hidrogén, oxigén, valamint gázáramba került kénsavcseppek távoznak a cellából. Emiatt rendszeresen ellenőrizni kell az akkumulátort, és időről időre pótolni kell az elektrolitot, hogy a szintje állandóan megfelelő legyen. A zárt szelepes vagy a gázmentesen zárt cella kialakítású ólomsavas akkumulátor kiküszöböli ezeket a problémákat az oxigén – töltés közbeni – folyamatos rekombinációja révén. Az oxigén-rekombinációs folyamat akkor indul meg, ha a cellaközfalak nincsenek tökéletesen feltöltve elektrolittal. Emiatt néhány pórus felszabadul az oxigéndiffúzióhoz - a pozitív lemezeknél és közvetlenül a negatív lemezekre kerül, ahol reakcióba lép és ismét vízzé alakul.


energiatárolók

Tudomány

34

A folyamat végére a rekombináció eredményeképp kicserélődik a víz, az elektrolit és a negatív lemezeken levő ólom anélkül, hogy a lemezek töltési állapota módosulna. Az oxigén rekombinációs ciklusához nagy porozitású és igen kis pórusátmérőjű speciális cellaközfalakra van szükség; továbbá gondosan ellenőrzött mennyiségű elektrolitot kell tölteni minden egyes cellába ahhoz, hogy mindig legyen elegendő elektrolit a kisütési reakció kielégítésére, ugyanakkor megfelelő mennyiségű szabad pórus maradjon az elektrolittól függetlenül a gázdiffúzió fenntartására. A különleges követelmények miatt az összes elektrolit benn marad a cellaközfalban és a lemezekben, és nincs szabad elektrolit. A cellákon belüli gáznyomás üzemelés közben általában nagyobb, mint a légköri nyomás; ez a gáz oxigénből, hidrogénből, nitrogénből és széndioxidból áll. Éppen ezért szükséges, hogy minden egyes cellán legyen egy nyílás, hogy a nem rekombinálódott gázok távozhassanak, nehogy túlzottan nagy legyen a belső nyomás. Erre a célra biztonsági szelepet használnak. A negatív lemezen a szén-dioxidra a szerves vegyületek, mint „zsugorodásgátlók” alkalmazása miatt van szükség. Ezek a szerves vegyületek lassan szén-dioxiddá oxidálódnak. A cellában levő hidrogén ennek az oxidációnak, valamint a pozitív lemez rácsain zajló igen lassú korróziónak az eredménye. A cellaszerkezetben levő szelepek teljes mértékben légmentesen tömítve vannak, nehogy levegő kerüljön a cellákba, mert előfordulhat, hogy a belső nyomás kisebb, mint a külső légnyomás. Üresjárás esetén, levegőszivárgáskor a levegő oxigénje kapcsolatba lépne a negatív lemezekben levő ólommal (Pb), és kémiailag oxidálná. A monoblokk minden egyes cellájában van egy nyomáscsökkentő szelep, amely lehetővé teszi a gázok kibocsátását, ugyanakkor nem engedi, hogy levegő kerüljön a cellákba.

Cellafalak Az oxigén-rekombinációs ciklus megbízható működését biztosító speciális cellaközfal az akkumulátor egyik legfontosabb és legfőbb alkotórésze. A cellaközfal speciális módon kialakított mikroszál erősítésű lemezből készül, ami igen kis pórusátmérő mellett nagy porozitást biztosít, a maximális oxigéndiffúzió érdekében. Ugyanakkor biztosítja a lemezek nagyfokú kihasználtságát és a kis belső ellenállást.A cellaközfal anyaga közömbös a kénsavval és az ólom-oxiddal szemben, és a akkumulátor egész élettartama alatt változatlan marad.

- OPz V 12-15 évig várhatóan működőképes

Üzemi jellemzők Cellafeszültség Az ólomsavas cella feszültsége az aktív elektródaanyagok (PbO2 és Pb) közötti elektrokémiai potenciálkülönbség eredménye, elektrolit (kénsav) jelenlétében. Értéke az említett elektródákkal érintkező elektrolit koncentrációjától függ, azonban ez kb. 2 V a legtöbb üresjárási állapot esetén. Különböző kisütési mélységek mellett az akkumulátorok teljesítménye a következő: a kisütés mélysége 30% 60% 80%

a ciklusok száma 1200 400 400

Gázbuborék-fejlődés Az akkumulátornak nagy a rekombinációs hatásfoka (95-98 %) 25 oC hőmérsékleten üzemelő cellák esetén a szellőzés gyakorlatilag elhanyagolható. A laboratóriumi mérések a következő gázbuborék-fejlődési értékeket mutatják: 2 ml/Ah/cella/hónap 1 ml/Ah/cella/hónap

- 2,27 V/cella karbantartási töltőfeszültségen - 2,4 V/cella normál töltőfeszültségen

A levegőbe kerülő gáz mennyisége nagyon csekély. A rekombinációs akkumulátor betehető villamos berendezést tartalmazó helyiségekbe anélkül, hogy robbanásveszélyt okozna. A cellák felett a kilépő gázelegy ideális durranógáz kb. 10 centiméter térségben. Tekintettel arra, hogy a hidrogén sűrűsége 0,07 g/cm3 a kilépést követően azonnal a felső légtérbe diffundál, miközben a levegővel keveredve hígul. Az oxigén sűrűsége 1,1 g/cm3, közel azonos a levegőével, ami 1,2 g/cm3. Az oxigén a levegővel keveredik, miközben a durranógáz elegy hígul. A hidrogén legfontosabb jellemzői: - 20 °C-on 1 bar nyomáson a levegővel keveredve - színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz - a levegőhöz viszonyított gázsűrűsége 0,07 - gyulladási hőmérséklete: 560 °C - tűzveszélyességi osztálya: „A” – tűz- és robbanásveszélyes - a helyiségben megengedendő koncentráció az ARH 20 %-a

Elektrolit Az elektrolit 1,3 kg/dm3 sűrűségű hígított kénsav, amely ugyanolyan tisztaságú, mint másfajta jó minőségű ólomsavas akkumulátorok esetében.

Szelepek Mindegyik cella egyutas szeleppel van szerelve, mely lehetővé teszi a gáz eltávozását a cellából, ha a belső nyomás meghaladja a biztonsági értéket. A szelep kb. 0,3 bár értékre van beállítva.

Lemezek Mind a pozitív, mind a negatív lemez lapos, masszával töltött mezőjű típus. Az aktív mag ólom-oxid, víz, kénsav és egyéb olyan anyagok alkotta masszából készül, melyek a megkívánt teljesítmény és stabilitás biztosításához szükségesek az akkumulátor élettartama során. A rácsok jó minőségű kalcium- és óntartalmú ólomötvözetből készülnek, amely megfelelő korrózióállóságot biztosít; a rácsok úgy vannak méretezve, hogy minimum tízévi élettartamot biztosítsanak a szokásos környezeti hőmérsékleten. Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

c az éghetőség határai 4-75,6 b a robbanásszerű égés határai 5-66 a a detonáció jellegű égés határai 14-34 Z1 a minimális gyújtási energiaszint 20 μJ G1 a minimális gyújtási energiaértékhez tartozó koncentráció 21 %-nál G2 sztöchiometriai keverék 29,6 G3 a legbrizánsabb keverék 27-31

Megjegyzés: a legtöbb magyar nyelvű szakirodalom és a szabványok is az éghető-


ségi és a robbanási határokat hibásan azonosnak tekintik. A számításokat is az alsó égési határhoz igazítják, miközben robbanási határról írnak, ezért az ARH húsz százalékának értékét 0,8 % -ban adják meg, az ábrából kitűnik, hogy az ARH húsz százalékának értéke 1 %.

A szükséges légcsere számítása az MSZ 1600-16:1992 szerint

I=

zőnyílásokban a légsebesség legalább 0,1 m/s legyen.Túlnyomásos mesterséges szellőztetést nem szabad alkalmazni.

A szükséges légcsere számítása az MSZ-EN 50272-2: 2001 szerint Lényegesen más képleteket kell alkalmazni egy akkumulátortér minimális szellőztetés légmennyiségének kiszámításához:

Abból kell kiindulni, hogy mekkora a töltőáram. A töltőáram értékét a következő összefüggés adja:

C ⋅ a ⋅10 10

35

 u −b  −3    d 

Példa kiinduló adatok: 40 db akkumulátor, 80 V névleges feszültséggel C = 200 Ah, helyhez kötött akkumulátor u = 2,4 V/cella Állandók a töltőáram számításához Az alacsony antimontartalom miatt a 2. táblázat III. sora alapján hozzárendelt állandók a következők: a= 5 b = 2,352 d = 0,234 Számítás egy akkumulátorra , 23  2 , 4 − 22,23  −3    0 , 279 

I = 200· 10· 10 I = 200· 10x· 100,61x10-3

Q = v · q · s · n · Igáz · Crt · 10-3 [m3/h] ahol Q = szellőztetés légmennyiség m3/h-ban v = a H szükséges hígítása (100%-4%) / 4% = 24 q = 0,42 · 10-3 m3/Aó keletkező H s = 0,2 általános biztonsági tényező n = cellák száma Igáz = áram, amely gázt termel mA-ben osztva a névleges kapacitással Aó-ban, csepptöltés esetén Ics vagy gyorstöltés esetén Igy Crt= kapacitás C10 savas ólom cellák esetén (Aó), Uf = 1,80 V/cella 20 °C-on vagy kapacitás C5 NiCd cellák esetén (Aó) Uf = 1,00 V/cella 20 °C-on v · q · s = 0,05 m3/Aó-val a szellőzés légmennyiség képlet Q = 0,05 · n · Igáz· Crt · 10-3 [m3/h] A gázt termelő áramot a következő képlettel határozhatjuk meg:

I = 0,19 A A töltőáram 1 Ah tároló képességre vonatkoztatott I1 értékét, a 2. táblázat adataival kiszámítva, U függvényében az M1 melléklet tartalmazza. Az I1 leolvasott értékéből a töltőáram: I = II· C I1 értéke a táblázatból 39 mA/Ah I = 39· 600 = 18 720 mA = 18,72 A

A szellőztetési igény számítása Képlet: Q = 0,055· n· I· z ahol Q a 20 °C hőmérsékletre és 0,1 MPa nyomásra vonatkoztatott térfogatáram, m3/h n = az akkumulátorcellák száma 40· 40 = 1600 db I = a töltőáram z = az akkumulátor kivitelétől függő gázkibocsátási tényező, amely szeleppel zárt akkumulátor esetén z = 0,2 Esetünkben az adatok a következők: n = 1600 I = 18,72 A z = 0,2 40 akkumulátorra Q = 0,055· 1600· 18,72· 0,2 Q = 329 m3/h

A szellőztetésre vonatkozó elvárások Az MSZ 1600-16:1992. 6.1 szakasz szerinti Q szellőzőlevegő-térfogatáramot a térségre jellemző, legkedvezőtlenebb nyári meteorológiai adatok (hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, stb.) figyelembevételével kell biztosítani. A szellőztetés – az igény biztonságos kielégítésének lehetőségétől függően – lehet természetes vagy mesterséges.Természetes szellőzés esetén a be- és kiömlőnyílás szabad keresztmetszete legalább legyen, ahol A cm2-ben, m3/h-ban van kifejezve. A szellő-

Igáz = Ics/gy · fg · fs [mA/Aó] ahol Ics = c sepptöltő áram teljes töltöttség alatt meghatározott töltőfeszültség mellett 20 °C-on Igy = gyorstöltő áram teljes töltöttség alatt meghatározott töltőfeszültség mellett 20 °C-on fg = gázkibocsájtási tényező, arányos a gáztermelő árammal a teljes töltöttség állapotáig fs = biztonsági tényező, ha az akkumulátor hibás cellát tartalmaz sérült vagy öreg akkumulátoroknál Ha a gyártó nem ad meg más adatot, I áram értékei IU töltővel ill. U töltővel való töltés esetén akkor Ics-re és Igy-re a táblázat adatait alkalmazzuk.

A nagylégterű csarnokban végzett hidrogén koncentráció mérésekről Az anyagok szállítására villamos targoncákat használnak. Az akkumulátorok töltését az erre a célra kialakított töltőtérben végzik a csarnokban, a bejáratokhoz közel. Kialakítottak egy központi töltőhelyiséget is, ahol csak akkumulátor töltést végeznek. Egy akkumulátorhoz egy töltőt alkalmaznak. Minden akkumulátort csak a saját töltőjével töltenek. A töltőhelyek számozottak. A töltők a töltési módok IUIa illetve WOWa jellegűek és a leírásában szerepel, hogy a töltőberendezés elektromosan szabályozott akkumulátorkímélő megoldást alkalmaz.

A savas akkumulátorok villamos jellemzői: Feszültség 24 és 48 V Kapacitás 160-880 Ah Ciklus 24 h Mérési feladatok Targonca akkumulátorok töltése során a hidrogén koncentráció mérése. Mérési módszer


energiatárolók

Tudomány

36

- a légcsere természetes úton biztosítható, - a kialakított nyíláson a huzathatás képes eltávolítani a keletkező H2 gázt. - a töltés állandó, de durranógáz rövid ideig keletkezik a biztonsági töltők alkalmazásával,

Dräger Multiwarn II levegő mintavevővel levegő mintavétel és katalitikus égető érzékelővel az ARH %-ban való hidrogén koncentráció mérés az akkumulátor felett 10 cm-rel. Mérési eredmények 90 db akkumulátornál a töltöttségi fok függvényében

A mérési eredmények kiértékelése: csarnok

töltők száma 16 db 9 db 19 db 46 db

H2 ARH% töltöttség 0 kezdeti 0 félig 1-13 között 80-90% 0 teljesen

csarnok

töltők száma 6 db 8 db 5 db

H2 ARH% 1 alatt 1-5 között 10-13 között

töltöttség 80-90% 80-90% 80-90%

Hidrogéngáz fejlődése az akkumulátor 80 %-os feltöltöttsége után várható, mintegy 90 %-os töltöttségi fok eléréséig. A hidrogéngáz koncentrációja 1-13 ARH % között változott, 1 m-es távolságban is megmértük a hidrogéngáz koncentrációját, ha az akkumulátor felett legalább 10 ARH %-ot mértünk, 0-1 ARH % értéket mértünk. Mindebből az következik, hogy robbanásveszély nem áll fenn. Az eddigieket összegezve: a hidrogén nem tud veszélyes mértékben feldúsulni a födém alatt, mert:

- a hidrogén sűrűsége a levegőhöz viszonyítva 0,07, rendkívül illékony, a födémszerkezeten is könnyen átdiffundál, de a csarnokban van szellőzőnyílás, - a nagylégterű csarnoknál az ötszörös légcsere biztosan megvan még nyáron is,

- a szellőzés mértéke megfelel az elvárásoknak, van gáz érzékelő és szellőző ventillátor, - nagy a légtér.

Javaslat a biztonság növelésére: csak teljesen feltöltött akkumulátor esetén végezzék el az akkumulátor leválasztását. Az akkumulátoroknál elvégzett mérések, egyértelműen igazolják, hogy az akkumulátor töltők helyének kiválasztása és akkumulátor telepítése és szellőztetése megfelel a biztonsági elvárásoknak. Az eddigiek alapján a csarnok helyiséget nem kell robbanásveszélyesnek tekinteni, mert a veszély csak helyileg és csak rövid időre alakulhat ki. Az akkumulátorok körül 1 m távolságon belül csak olyan villamos berendezést szabad használni, amely megfelel az Eex vagy Ex G II C T1 védelemnek. A zónahatáron túl az elektromos berendezések feleljenek meg a helyiség előírásainak. Megjegyzés: A telepítésnél az 500 W –nál kisebb töltésteljesítményű és a zárt cellájú akkumulátorokra – a teljesítménytől függetlenül – a szabványt nem kell alkalmazni. A 4 kW –nál nagyobb teljesítményű akkumulátorokra vonatkozóan szabványos töltőállomást kell kialakítani.


A gyártó előírásai a szabványtól eltérőek lehetnek. n

Partnereink 37

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2014. ÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB, A KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE A TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK Æ Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

jogszabály Norma

38 *MSZ EN 60695-2-10:2014

*MSZ EN 14509:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 2-10. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Izzóhuzalos vizsgálóberendezések és általános vizsgálati eljárások (MSZ EN 60695-2-10:2001 helyett; SzK: 2.)

Önhordó, kétoldalt fémlemez burkolatú, hőszigetelő szendvicspanelek. Gyári termékek. Követelmények (MSZ EN 14509:2007 helyett; SzK: 3.)

*MSZ EN 60695-9-1:2014

*MSZ EN 60529:1991/A2:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 9-1. rész: A láng felületi terjedése. Általános irányelvek (MSZ EN 60695-9-1:2006 helyett; SzK: 2.)

Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP kódok) (MSZ EN 60529:2001 módosítása; SzK: 4.)

*MSZ EN 60695-11-10:2014

*MSZ EN 14043:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-10. rész:Vizsgálólángok. Vizsgálati módszerek 50 W-os vízszintes és függőleges lánggal (MSZ EN 60695-11-10:2000 és az MSZ EN 60695-1110:1999/A1:2003 helyett; SzK: 2.)

Tűzoltásra és mentésre használt magas létrák. Kombinált mozgathatóságú forgóasztalos létrák. Biztonsági és teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 14043:2005+A1:2009 helyett; SzK: 5.)

*MSZ EN 60669-2-6:2014

*MSZ EN 14044:2014

Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelésekhez. 2-6. rész: Tűzvédelmi kapcsolók külső és belsőtéri jelzésekhez és világításhoz (MSZ EN 50425:2008 helyett, amely azonban 2015. 02. 22-ig még érvényes; SzK: 2.)

Tűzoltásra és mentésre használt magas létrák. Szakaszos mozgathatóságú forgóasztalos létrák. Biztonsági és teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 14044:2005+A1:2009 helyett; SzK: 5.)

*MSZ EN 50050-1:2014

Elektrosztatikus, kézi szórókészülékek. Biztonsági követelmények. 1. rész: Kézi szórókészülékek gyúlékony, folyékony bevonó anyagokra (MSZ EN 50050-2007 helyett, amely azonban 2016. 10. 14-ig még érvényes; SzK: 2.) *MSZ EN 50050-2:2014

Elektrosztatikus, kézi szórókészülékek. Biztonsági követelmények. 2. rész: Kézi szórókészülékek gyúlékony, por alakú bevonatokra (SzK: 2.) *MSZ EN 50050-3:2014

Elektrosztatikus, kézi szórókészülékek. Biztonsági követelmények. 3. rész: Kézi szórókészülék gyúlékony állományhoz (SzK: 2.) *MSZ EN 1838:2014

Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás (MSZ EN 1838:2000 helyett; SzK: 2.) *MSZ EN ISO 15791-1:2014

Műanyagok. Közepes méretű tárgyak tűzállósági vizsgálatának kifejlesztése és alkalmazása műanyag termékeken. 1. rész: Általános útmutatás (MSZ EN ISO 15791-1:2004 helyett; (SzK: 3.)

*MSZ EN 16325:2014

Tűzvédelem. Túlnyomásos adagoló rendszerek (PPS) és sűrített habbal oltó rendszerek (CAFS) (SzK: 5.) *MSZ EN 1634-1:2014

Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási vizsgálatai. 1. rész: Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok tűzállósági vizsgálatai (MSZ EN 1634-1:2009 helyett; SzK: 5.) *MSZ EN 1664-3:2014

Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 3. rész: Függönyfalak. Teljes konfiguráció (teljes összeállítás) (MSZ EN 1664-3:2007 helyett; SzK: 5.) *MSZ EN 1664-3:2014

Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 4. rész: Függönyfalak. Részleges konfiguráció (MSZ EN 1664-4:2007 helyett; SzK: 5.) *MSZ EN 13501-6:2014

Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 6. rész:Villamos kábelek tűzvédelmi osztályba sorolása a tűzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával (SzK: 5.) *MSZ EN 15254-6:2014

Tűzállósági vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. Nem teherhordó falak. 6. rész: Függönyfalak (SzK: 5.)


jogszabály Norma

39

*MSZ EN 14841-1:2014

*MSZ EN 15888:2014

LPG-berendezések és –tartozékok. Cseppfolyósított szénhidrogéngázt (LPG-t) szállító vasúti tartálykocsik lefejtési eljárásai (MSZ EN 14841:2006 helyett,; SzK: 5.)

Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Időszakos ellenőrzés és vizsgálatok (SzK: 7.) MSZE 50341-2:2014

*MSZ EN ISO 10462:2014

1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű szabad-vezetékek. 2. rész: Nemzeti előírások (SzK: 7.)

Gázpalackok. Acetilénpalackok. Időszakos felülvizsgálat és karbantartás (MSZ EN 12863:2002 és az MSZ EN 12863:2002/A1:2006 helyett; SzK: 5.)

*MSZ EN 60079-14:2014

Robbanóképes közegek. 14. rész:Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése (MSZ EN 60079-14:2009 helyett; SzK: 7.)

*MSZ EN 60079-0:2013/A11:2014

Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények (MSZ EN 60079-0:2013 módosítása; SzK: 5.)

*MSZ EN 60079-17:2014

Robbanóképes közegek. 17. rész:Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása (MSZ EN 60079-17:2008 helyett; SzK: 7.)

*MSZ HD 50579-5-57:2014

Villamos berendezés védelemre, leválasztásra, kapcsolásra és vezérlésre vonatkozó koordinálása. (SzK: 5.)

*MSZ EN 60695-11-2:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 11-2- rész:Vizsgálólángok. 1 kW névleges teljesítményű előkevert láng. A berendezés, az igazolóvizsgálat elrendezés és útmutató (MSZ EN 60695-112:2004 helyett; SzK: 8.)

*MSZ EN ISO 7010:1012/A1:2014

Grafikus szimbólumok. Biztonsági színek és biztonsági jelzések. Regisztrált biztonsági jelzések (az MSZ EN ISO 7010:1013 módosítása; SzK: 6.)

MSZ EN 50291-1:2014 *MSZ EN ISO 7010:1012/A2:2014


Villamos készülékek szén-monoxid érzékelésére lakóépületekben. 1. rész:Vizsgálati módszerek és működési követelmények (MSZ EN 50291-1:2011 és az MSZ EN 50291-1:2010/ A1:2013 helyett; SzK: 8.)

*MSZ EN ISO 7010:1012/A3:2014

*MSZ EN 1873:2014


Előre gyártott tetőtartozékok. Egyedi műanyag tetővilágítók. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 1873:2006 helyett; SzK: 8.)

MSZ 14890:2014

Építési termékek gyújtásveszélyességének vizsgálata (SZK: 6.)

*MSZ EN 13964:2014

MSZ EN 13200-7:2014

Álmennyezetek. Követelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 13964:2004 és az MSZ EN 13964:2004/A1:2007 helyett; SzK: 8.)

Nézőtéri berendezések. 7. rész: A beléptető és kiléptető rendszer elemei, illetve a nézőtér megközelítésének és elhagyásának útvonalai (SZK: 6.) *MSZ EN 71-2:2011+A1:2014

Gyermekjátékszerek biztonsága. 2. rész: Gyúlékonyság (MSZ EN 71-2:2012 helyett; SzK: 7.)

*MSZ EN 12881-1:2014

Szállítószalag-hevederek. Tűzszimulációs lángállósági vizsgálatok. 1. rész: Propánégős vizsgálatok (MSZ EN 128811:2005+A1:2009 helyett; SzK: 9.) *MSZ EN 1866-2:2014

*MSZ EN 61034-1:2005/A1:2014

Meghatározott körülmények között égő kábelek és vezetékek füstsűrűségének mérése. 1. rész:Vizsgálóberendezés (MSZ EN 61034-1:2006 módosítása; SzK: 7.)

Mozgatható tűzoltó készülékek. 2. rész: Szerkezeti, nyomásállósági követelmények és az MSZ 1866-1-nek megfelelő, legfeljebb 30 bar maximális nyomású tűzoltó készülékek mechanikai vizsgálata (MSZ EN 1866:2006 helyett; SzK: 9.) Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

szabvány Norma

40 *MSZ EN 60695-1-40:2014

*MSZ EN 469:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 1-40- rész: Irányelvek az elektrotechnikai gyártmányok tűzveszélyességének értékeléséhez. Szigetelő folyadékok. (SzK: 9.)

Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltók védőruházatának teljesítménykövetelményei (MSZ EN 469:2007 helyett; SzK: 10.) *MSZ EN 60079-29-3:2014

*MSZ EN 60695-2-12/A1:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 1-12- rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Anyagok izzóhuzalos éghetőségi indexének (GWFI) vizsgálati módszerei. (MSZ EN 60695-2-12:2011 módosítása; SzK: 9.) *MSZ EN 60695-2-13/A1:2014

A tűzveszélyesség vizsgálata. 1-13- rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Anyagok izzóhuzalos gyulladási hőmérsékletének (GWIT) vizsgálati módszerei. (MSZ EN 60695-2-13:2012 módosítása; SzK: 9.) *MSZ EN 16522:2014

Veszélyes anyagok szállítótartályai. A szállítótartályok kezelőszerelvényei. A légtelenítő készülékek lángzárói (SzK: 9.) *MSZ EN 60754-1:2014

Kábel- és vezetékanyagok égésekor fejlődő gázok vizsgálata. 1. rész: A halogénsav gáztartalmának meghatározása (részben az MSZ EN 60767-1:2000, részben az MSZ EN 60767-21:2000, részben az MSZ EN 60767-2-2:2000 és részben az MSZ EN 60767-2-3:2000 helyett; SzK: 9.)

Robbanóképes közegek. 29-3. rész: Gázérzékelők. Útmutató a rögzített gázérzékelő rendszerek funkcionális biztonságához (SzK: 10.) *MSZ EN 60079-31:2014

Robbanóképes közegek. 31. rész: Készülékek porgyújtás elleni védelme tokozással, „t” (MSZ EN 60079-31:2010 helyett; SzK: 10.) *MSZ EN 694:2014

Tűzoltó tömlők. Alaktartó tömlők beépített rendszerekhez (MSZ EN 694:2014 MSZ EN 694:2011+A1:2007 helyett; SzK: 11.) *MSZ EN 14540:2014

Tűzoltó tömlők. Szivárgásmentes lapos tömlők beépített rendszerekhez (MSZ EN 14540:2004+A1:2007 helyett; SzK: 11.) *MSZ EN 54-3:2014

Tűzjelző berendezések. 3. rész Riasztóegységek. Hangjelzők (MSZ EN 54-3:2003, az MSZ EN 54-3:2001/A1:2003 és az MSZ EN 54-3:2001/A2:2006 helyett; SzK: 11.)

*MSZ EN 60754-2:2014 *MSZ EN 1021-1:2014

Kábel- és vezetékanyagok égésekor fejlődő gázok vizsgálata. 2. rész: A savasság (pH méréssel) és vezetőképesség meghatározása (részben az MSZ EN 50267-1:2000, részben az MSZ EN MSZ EN 50267-2-1:2000, részben az MSZ EN 50267-2-2:2000 és részben az MSZ EN 50267-2-3:2000 helyett; SzK: 9.)

Bútorok. Kárpitozott bútorok gyúlékonyságának értékelése. 1. rész: A gyújtóforrás parázsló cigaretta (MSZ EN 10211:2006 helyett; SzK: 11.) *MSZ EN 1021-2:2014

*MSZ EN 1127-2:2014

Robbanóképes közegek. Robbanás megelőzés és robbanásvédelem. 2. rész: Bányászati alapelvek és (MSZ EN 11272:2002+A1:2009 helyett; SzK: 10.)

Bútorok. Kárpitozott bútorok gyúlékonyságának értékelése. 2. rész: Gyufalángnak megfelelő gyújtóforrás (MSZ EN 10212:2006 helyett; SzK: 11.) *MSZ EN ISO 8030-2:2014

*MSZ EN 16447:2014

Robbanásleválasztó szelepcsappantyúk (SzK: 10.)

Gumi- és műanyag tömlők. Az éghetőség vizsgálati módszere (MSZ EN ISO 8030:2000 helyett; SzK: 11.)

*MSZ EN ISO 4126-6:2014

*MSZ EN 15269-5:2014

A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök. 6. rész: Hasadótárcsás biztonsági szerkezetek alkalmazása, kiválasztása és telepítése (MSZ EN ISO 4126-6:2004 helyett; SzK: 10.)

Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és/ vagy füstzárási vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 5. rész: Forgó- vagy csuklópántos, fémkeretes üvegezett ajtók és nyitható ablakok tűzállósága (SzK: 11.)


szabvány Norma

41

MSZE 12804:2014

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztő felszerelések és berendezések biztonságos kezelése (SzK: 11.)

jelző, zárt láncú (CCTV-) televíziós megfigyelőrendszerek, beléptető és személyi segélyhívó rendszerek egységeinek zavartűrési követelményei (MSZ EN 50130-4:1999 és MSZ EN 50130-4:1995/A2:2003 helyett, amelyek azonban 2014. 06. 01-jéig még érvényesek, SzK: 3.)

MSZE 12808:2014

Hegesztés biztonsága. Biztonsági eszközök alkalmazása gázhegesztéshez és rokon eljárásokhoz (SzK: 11.)

MSZ EN 15090:2012

MSZE 12809:2014

MSZ EN 13063-1:2005+A1:2007

Tűzoltólábbeli (MSZ EN 15090:2006 helyett; SzK: 4.)

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztés eszközeinek időszakos biztonsági ellenőrzése és vizsgálata (SzK: 11.)

Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések kerámiai béléscsövekkel. 1. rész: A koromégés-állóság követelményei és vizsgálati módszerei (MSZ EN 13063-1:2006 helyett; SzK: 9.)

MSZE 12810:2014

Hegesztés biztonsága.Villamos hegesztő munkaeszközök ellenőrzése és vizsgálata (SzK: 11.)

MSZ EN 13063-2:2005+A1:2007

*MSZ EN 81-20:2014

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Személy- és teherszállításra használt felvonók. 20. rész: Személyés személy-teher felvonók (MSZ EN 81-1:1998+A3:2010 és az MSZ EN 81-2:1998+A3:2010 helyett; SzK: 11.)

Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések kerámiai béléscsövekkel. 2. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek nedves üzemi körülmények között (MSZ EN 13063-2:2006 helyett; SzK: 9.)

*MSZ EN 81-50:2014

MSZ EN 13063-3:2007

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Felülvizsgálatok és vizsgálatok. 50. rész: Felvonórészegységek tervezési előírásai, számításai, felülvizsgálatai és, vizsgálatai (MSZ EN 81-1:1998+A3:2010 és az MSZ EN 81-2:1998+A3:2010 helyett; SzK: 11.)

Égéstermék-elvezető berendezések. Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések kerámiai béléscsövekkel. 3. rész: Szellőzőkürtős, rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezések követelményei és vizsgálati módszerei (SzK: 9.)

*MSZ EN 50575:2014

MSZ EN 50525-3-21:2011

Erősáramú jelző- és távközlő kábelek. Építmények általános alkalmazású kábelei a tűzállósági követelményeknek való megfelelés szempontjából (SzK: 12.)

Villamos kábelek és vezetékek. Kisfeszültségű erősáramú vezetékek legfeljebb 450/750 V (U0/U) névleges feszültségig. 3-21. rész: Különleges tűzállóságú vezetékek. Hajlékony, halogénmentes térhálósított szigetelésű és kevés füstöt kibocsátó vezetékek (MSZ HD 22.13 S2:2007 helyett, amely azonban 2014. 01.17-ig még érvényes; SzK: 9.)

*MSZ EN 13950:2014

Gipszkarton hő-/hangszigetelő rétegelt panelek. Fogalom meghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 13950:2006 helyett; SzK: 12.)

MSZ EN 50525-3-31:2011

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2014. ÉVBEN MEGHIRDETETT – KORÁBBAN JÓVÁHAGYÓ KÖZLEMÉNNYEL BEVEZETETT – FONTOSABB, A KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE A TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK MAGYAR NYELVŰ VÁLTOZATÁNAK MEGJELENÉSE MSZ EN 50130-4:2011

Riasztórendszerek. 4. rész: Elektromágneses összeférhetőség. Termékcsalád-szabvány: Tűzjelző, behatolás jelző, támadás-

Villamos kábelek és vezetékek. Kisfeszültségű erősáramú vezetékek legfeljebb 450/750 V (U0/U) névleges feszültségig. 3-31- rész: Különleges tűzállóságú vezetékek. Egyerű, köpeny nélküli, halogénmentes hőre lágyuló szigetelésű és kevés füstöt kibocsátó vezetékek (MSZ HD 21.15 S1:2007 helyett, amely azonban 2014. 01.17-ig még érvényes; SzK: 9.) MSZ EN 50525-3-41:2011

Villamos kábelek és vezetékek. Kisfeszültségű erősáramú vezetékek legfeljebb 450/750 V (U0/U) névleges feszültségig. 3-41- rész: Különleges tűzállóságú vezetékek. Egyerű, köpeny nélküli, halogénmentes térhálósított szigetelésű és kevés füstöt kibocsátó vezetékek (MSZ HD 22.9 S3:2007 helyett, amely azonban 2014. 01.17-ig még érvényes; SzK: 9.)


szabvány Norma

42 MSZ EN 492:2013

Szálerősítésű cement tetőfedő lemezek és idomelemek. Termékkövetelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 492:2006 és az MSZ EN 492:2004/A2:2007 helyett, amelyek azonban 2013.04.30-ig még érvényesek; SzK: 10.) MSZ EN 60079-0:2013

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2014. ÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB, A KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE A TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK, SZABVÁNYJELLEGŰ DOKUMENTUMOK TERVEZETT VISSZAVONÁSA MSZ ENV 1187:2002/A1:2005

Robbanóképes közegek. O. rész: Gyártmányok. Általános követelmények (MSZ EN 60079-0:2010 helyett, amely azonban 2015.04.02-ig még érvényes; SzK: 10.)

Külső tűz tetőre gyakorolt hatásának vizsgálati módszere. (Szk: 3.) MSZ ISO 10286:1994

MSZ EN 179:2008

Gázpalackok. Fogalom meghatározások (Szk: 4.)

Zárak és épületvasalatok. Menekülő utak kilinccsel vagy nyomólappal működtetett vészkijárati zárai. Követelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 179:1999 és az MSZ EN 179:1997/A1:2003 helyett; SzK: 12.)

MSZ ISO 3864-1:2009

Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek. 1. rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei (SzK: 4.)

MSZ EN 1125:2008

MSZ 14800-8:1994

Zárak és épületvasalatok. Menekülő utak pánikajtózárai vízszintes működtető rúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek (MSZ EN 1125:2008:1999 és az MSZ EN 1125:1997/ A1:2003 helyett; SzK: 12.)

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2014. ÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB, A KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE A TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYMÓDOSÍTÁSOK, HELYESBÍTÉSEK MSZ 7574:2009

Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű extrudált polisztirolhab (XPS-) termékek (SzK: 3.) MSZ 845:2012

Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése (SzK: 8.)

Tűállósági vizsgálatok. Építőanyagok égve csepegésének vizsgálata. (Szk: 6.) MSZ EN 50054:2000

Villamos készülékek éghető gázok érzékelésére és mérésére. Általános követelmények és vizsgálati módszerek (Szk: 9.) MSZ EN 60695-1-1:1998

Tűzveszélyesség vizsgálata. 1. rész: Irányelvek az elektrotechnikai gyártmányok tűzveszélyességének értékeléséhez. 1. főfejezet: Általános irányelvek (SzK: 9.) MSZ EN 60707:2000

Gyújtóforrás hatásának kitett szilárd nemesfém anyagok éghetősége. A vizsgálati módszerek felsorolása (SzK: 9.) MSZ EN 50055:2000

Villamos készülékek éghető gázok érzékelésére és mérésére. Az I-es alkalmazási csoportba tartozó, levegőben 5 térfogatszázalékig terjedő metántartalmat kijelző készülékek működőképességi követelményei (SzK: 9.) MSZ EN 50056:2000

*MSZ EN 81-20:2014

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Személy- és teherszállításra használt felvonók. 20. rész: Személy- és személy-teher felvonók (SzK: 12.)

Villamos készülékek éghető gázok érzékelésére és mérésére. Az I-es alkalmazási csoportba tartozó, levegőben 100 térfogatszázalékig terjedő metántartalmat kijelző készülékek működőképességi követelményei (SzK: 9.)

*MSZ EN 81-50:2014

MSZ EN 50057:2000

Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Felülvizsgálatok és vizsgálatok. 50. rész: Felvonó-részegységek tervezési előírásai, számításai, felülvizsgálatai és, vizsgálatai (SzK: 12.)

Villamos készülékek éghető gázok érzékelésére és mérésére. A II-es alkalmazási csoportba tartozó, az alsó robbanási határ (100%-áig terjedő kijelzésű készülékek működőképességi követelményei (SzK: 9.)


szabvány Norma

43

MSZ EN 50058:2000

MSZE 12804:2014

Villamos készülékek éghető gázok érzékelésére és mérésére. A II-es alkalmazási csoportba tartozó, 100%-áig terjedő gáztartalmat kijelzésű készülékek működőképességi követelményei (SzK: 9.)

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztő felszerelések és berendezések biztonságos kezelése (SzK. 6.)

MSZ EN 50053-1:1994

Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek időszakis ellenőrzése és vizsgálata (SzK. 6.)

Gyúlékony anyagokat felhasználó, elektrosztatikus szóróberendezések kiválasztási telepítési és használati előírásai. 1. rész: Kézi elektrosztatikus festékszók 0,24 mJ energiahatárral és kapcsolódó berendezéseik (Szk: 9.)

MSZE 12805:2014

MSZE 12806:2014

Hegesztés biztonsága.Villamos hegesztés (SzK. 6.)

MSZ EN 50053-2:1994

MSZE 12807:2014

Gyúlékony anyagokat felhasználó, elektrosztatikus szóróberendezések kiválasztási telepítési és használati előírásai. 2. rész: Kézi elektrosztatikus porszórók 5 mJ energiahatárral és kapcsolódó berendezések (Szk: 9.)

Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek létesítésének biztonsági előírásai (SzK. 6.)

MSZ EN 50053-3:1994

Hegesztés biztonsága. Biztonsági eszközök alkalmazása gázhegesztéshez és rokon eljárásaihoz (SzK. 6.)

Gyúlékony anyagokat felhasználó, elektrosztatikus szóróberendezések kiválasztási telepítési és használati előírásai. 3. rész: Kézi elektrosztatikus szálszórók 0,24 mJ vagy 5 mJ energiahatárral és kapcsolódó berendezések (Szk: 9.)

MSZE 12808:2014

MSZE 12809:2014

Hegesztés biztonsága. Gázhegesztés eszközeinek időszakis biztonsági ellenőrzése és vizsgálata (SzK. 6.)

MSZ EN 50281-1-2:2005 MSZE 12810:2014

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. 1-2. rész: Tokozással védett villamos gyártmányok. Kiválasztás, felszerelés, karbantartás (Szk: 9.)

Hegesztés biztonsága.Villamos hegesztő munkaeszközök ellenőrzése és vizsgálata (SzK. 6.) Lezárva: 2014. december 31.

MSZ EN 61241-14:2005

Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. 14. rész: Kiválasztás és felszerelés (Szk: 9.) MSZ ISO 3500:1993

Varrat nélküli, acél CO2-gázpalac hajók beépített tűzoltó berendezéseihez (Szk: 10.)

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2014. ÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB, A KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE A TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ ELŐSZABVÁNYOK MSZE 12802:2014

A szabványszemlét összeállította: Vágvölgyi László nyá. tűzoltó alezredes, tűzoltósági tanácsos. Bonyhádon született 1958-ban. Pécsett szerzett épületgépész mérnöki, majd szakokleveles közgazdászi végzettséget. Tűzoltónak 1985-ben szerelt fel, ahol különféle tűzmegelőzési beosztásokban dolgozott. Utoljára a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megelőzési osztályvezetője. 1995 óta igazságügyi tűzvédelmi szakértő.

Hegesztés biztonsága. Hegesztő munkahelyek kialakításának munkabiztonsági és egészségvédelmi követelményei (SzK. 6.) Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5

jogszabály Norma

44

A TŰZVÉDELMET ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELMET ÉRINTŐ, 2015. I. NEGYEDÉVBEN MEGJELENT JOGSZABÁLYOK 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelet ......... A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 55/2015. (III. 17.) Korm. rendelet ........ A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról 64/2015. (III. 25.) Korm. rendelet ........ A Magyar Kémény Korlátolt Felelősségű Társaság stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet......... A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet ........ A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet ...... A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 2/2015. (II. 3.) BM rendelet ................... A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet, és a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet módosításáról 4/2015. (II. 27.) BM rendelet................... Egyes miniszteri rendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról 5/2015. (II. 27.) BM rendelet................... Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról 7/2015. (III. 6.) BM rendelet.................... A katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet és a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet módosításáról 9/2015. (III. 25.) BM rendelet ................ A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 11/2015. (III. 31.) BM rendelet ............ A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó intézkedésekkel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 13/2015. (III. 31.) BM rendelet ............ A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 1/2015. (I. 14.) MvM rendelet .............. A közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról, e szakok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az alapképzés képzési ágairól 6/2015. (II. 10.) MvM rendelet ............. A közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet módosításáról 1152/2015. (III. 17.) Korm. határozat .A kéményseprő-ipari ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről Lezárva: 2015. április 01.

A jogszabályszemlét összeállította: Nyíri Csaba igazságügyi tűzvédelmi szakértő (tel.: 20-261-7937, e-mail: nyiri@t-online. hu, web: nyirituzvedelem.hu). Tűzvédelmi mérnöki diplomáját az Ybl Miklós Műszaki Főiskola tűzvédelmi szakán szerezte 1988-ban. 1990 és 2010 között a hivatásos tűzoltóságokon és a katasztrófavédelemnél teljesített szolgálatot a tűzmegelőzési szakterületen. 2011-től a civil életben folytatja szakmai pályafutását.


szabvány Norma

45

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2015. I. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB, A KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE A TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK *MSZ EN 13381-1:2015............................ Szerkezetek tűzállósághoz való hozzájárulás meghatározásnak vizsgálati módszerei. 1. rész:Vízszintes védőmembránok (SzK: 1.) *MSZ EN 13381-2:2015............................ Szerkezetek tűzállósághoz való hozzájárulás meghatározásnak vizsgálati módszerei. 2. rész: Függőleges védőmembránok (MSZ ENV 13381-2:2003 helyett; SzK: 1.) MSZE 12806:2015 ...................................... Hegesztés biztonsága.Villamos hegesztés (MSZE 12806:2014 helyett; SzK: 1.) MSZE 12807:2015 ...................................... Hegesztés biztonsága. Hegesztési gázellátó rendszerek létesítésének biztonsági szempontjai (MSZE 12807:2014 helyett; SzK: 1.) MSZ 7573:2015 ........................................... Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű expandált polistirol (EPS-) termékek. Alkalmazási előírások (MSZ 7573:2002 helyett; SzK: 1.) *MSZ EN 16034-1:2015 . ......................... Bejárati ajtók, ipari kereskedelmi, garázsajtók és nyitható ablakok. Termékszabvány, teljesítményjellemzők. Tűzállósági és/vagy füstgátlási jellemzők (SzK: 2.) *MSZ EN 50130-4:2011/A1:2015 Riasztórendszerek. 4. rész:..................... Elektromágneses össze-férhetőség. Termékcsalád-szabvány: Tűzjelző behatolásjelző, támadásjelző, zárt láncú (CCTV-) televíziós megfigyelőrendszerek, beléptető és személyi segélyhívó rendszerek egységeinek zavartűrési követelményei (MSZ EN 50130-4:2001 módosítása; SzK: 3.) *MSZ EN 60079-1:2015 . ......................... Robbanóképes közegek. 1. rész: Gyártmányok védelme nyomásálló tokozással, „d” (MSZ EN 60079-1:2008 helyett, amely azonban 2017. augusztus 1-jéig még érvényes; SzK: 3.)

KÖZLEMÉNY SZABVÁNYOK KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL A Magyar Szabványügyi Testület a következő előszabványok korszerűsítésének programba vételét tervezi: MSZE 1059:2009.......................................... A kézi tűzoltó sugárcsövek kiegészítő követelményei (SzK: 3.) MSZE 1185:2009.......................................... Tűzoltó tömlők.Vízzáró lapos nyomótömlők és szerelt tömlők tűzoltó szivattyúkhoz és –járművekhez. (SzK: 3.) MSZE 9783:2009.......................................... Szén-dioxiddal oltó berendezés (SzK: 3.)

Lezárva: 2015. március 31.

A szabványszemlét összeállította: Vágvölgyi László nyá. tűzoltó alezredes, tűzoltósági tanácsos. Bonyhádon született 1958-ban. Pécsett szerzett épületgépész mérnöki, majd szakokleveles közgazdászi végzettséget. Tűzoltónak 1985ben szerelt fel, ahol különféle tűzmegelőzési beosztásokban dolgozott. Utoljára a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megelőzési osztályvezetője. 1995 óta igazságügyi tűzvédelmi szakértő.


tűzvédelmi Cégek

46 46

a A.D.R. Biztonságelemző Kft. 6000 Kecskemét, Bocskay u. 9/B. Tel.: (20) 928-3923, Fax: (76) 955-907 E-mail: [email protected] Http.://www.adrkft.hu Borsos Tibor cégvezető

AGIS fire & security Kft.

1037 Budapest, Montevideo u. 3/A Tel.: (1) 430-3700, Fax: (1) 453-0358 E-mail: [email protected] Http.://www.agisfs.hu Szép Zsuzsanna ügyvezető

ASM SECURITY KFT. hivatalos Protec és Esser képviselet Bemutatóterem: 5000 Szolnok, Hrsz. 21804 Telefon: (56) 510-740, Fax: (56) 510-741 E-mail: [email protected] Http.://www.asm-security.hu Sebők Imre ügyvezető

Autronica-Autrotrade Kft. Iroda: 1188 Budapest, Lőrinci út 3. Székhely: 6500 Baja, Szent László u. 104. Telefon: (1) 439-1057, Tel./fax: (1) 439-1056 E-mail: [email protected] Http.://www.autrotrade.hu Bajai Csaba ügyvezető igazgató

b B Consulting Service Kft. 1102 Budapest, Kőrösi Cs. út 18-20. Tel.: (1) 262-6678, (1) 262-6555 1085 Budapest, Üllői út 14. I. 6. (1082 Budapest, Baross u. 11.) Tel.: (1) 266-1541 Tóth László vállalkozási igazgató

d Dombó-COOP ZRT. tűzoltókészülék-javító üzem

7200 Dombóvár, Petőfi u. 15. Tel./fax: (74) 466-719, Tel.: (30) 399-6118 E-mail: [email protected] Berta Mártonné üzemvezető

Dräger safety Hungária Kft.

1135 Budapest, Szent László u. 95. Tel.: (1) 452-2020, Fax: (1) 452-2030 E-mail: [email protected] Http.://www.draeger.hu Krikus Henrik ügyvezető

e Elektrovill ZRt.

1158 Budapest, Bezsilla Nándor u. 58. Tel.: (1) 216-2612, Fax: (1) 216-2613 E-mail: [email protected] Http.://www.elektrovill.hu Kürti Ákos vezérigazgató

f Fewe biztonságtechnikai Kft. 2111 Szada, Arany J. u. 11. Tel: (30) 389-9788 Fax: (28) 407-599 Email: [email protected] Http:// www.fewe.hu Feicht Ferenc Nyugat-magyarországi kirendeltség: 2823 Vértessomló, Alkotmány u. 29. Tel: (30) 330-0568 E-mail: [email protected] Weltz György

Firepro hungary Kft.

1132 Budapest, Visegrádi u. 53. Tel./fax: (1) 329-4117 E-mail: [email protected] Http:// www.firepro.hu Telephely: 2013 Pomáz, Árpád fejedelem út 14 Georgios Pissinos ügyvezető igazgató

g Gombos Károly

8600 Siófok, Május 1. u. Postacím: 8621 Zamárdi, Fő u. 127. Tel./fax: (84) 350-850 Tel.: (30) 969-9946 E-mail: [email protected]

gPSCOM Kereskedelmi és Szolgáltató KFt.

1135 Budapest, Frangepán u. 84/B. 1242 Budapest, Pf. 359. Tel.: (1) 336-3040, Fax: (1) 336-3049 Kelemen Gyula


h HHesztia Kft.

1037 Budapest, Csillaghegyi út 13. Tel.: (1) 454-1400, Fax: (1) 240-0960 E-mail: [email protected] www.hesztia.hu Sinkó László kereskedelmi igazgató

i IFEX Tűzvédelmi Kft.

1117 Budapest, Hunyadi J. út 162. Tel.: (1) 204-8669, Fax: (1) 206-7233 E-mail: [email protected] Http://www.ifexkft.hu Szőcsné Varga Ilona ügyvezető

k KONIFO KFT.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Tel./fax: 460-0929, 221-6114 E-mail: [email protected] Http.://www.konifo.hu Nikicser Ildikó ügyvezető igazgató

Kvalitas zRt.

6722 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 9. Tel.: (62) 430-511, 426-039 Fax: (62) 431-511, Mobil: (30) 3824911 E-mail: [email protected] Internet: www.kvalitas.com Tóth Lajos igazgató

m Masco Kft.

1045 Budapest, Madridi u. 2. Tel.: (1) 390-4170, Fax: (1) 390-4173 E-mail: [email protected] Http://www.masco.hu Juhos Nándor ügyvezető igazgató

Mikola és Tsa. Tűzvédelmi Bt. 1122 Budapest, Kissvábhegyi u. 4-6. Tel./fax: (1) 212-6852 Mikola Zsolt ügyvezető igazgató

n nardotech Kft.

1182 Budapest, Gyöngyvirágos utca 8. Tel./fax: 06 30 3456-133 E-mail: [email protected] Http://www.nardotech.hu Nagy Zoltán ügyvezető igazgató

Nyiri Csaba

7628 Pécs, Bánya u. 11. Tel.: (20) 261 7937, e-mail: [email protected] web: nyirituzvedelem.hu

szolgáltatók Cégek

O Olasz Group Kft.

1028 Budapest, Sóvirág u.2. Tel.: (1) 376 8355, 06 20 9726616, E-mail: [email protected] Http.://www.olaszgroup.atw.hu Olasz LAjos ügyvezető igazgató

p Promat Szakértői iroda 1163 Budapest, Pirosrózsa. u. 32. Tel.: (1) 317-5891, E-mail: [email protected] Http.://www.promat.hu Marlovits Gábor

Promatt Elektronika Kft.

1116 Budapest, Hauszmann A. u. 9-11. Tel.: (1) 205-2385, -2386, -3151 Fax: (1) 205-2387 E-mail: [email protected] Http.://www.promatt.hu Mészáros Imre ügyvezető igazgató

Pyronova Hungária Kft. 1119 Budapest, Tétényi út 79. Tel.: (1) 781-0878 Fax: (1) 781-0955 E-mail: [email protected] www.pyronova.com Mriso Péter ügyvezető igazgató

r Respirátor zRt.

1097 Budapest, Illatos út 9. Tel.: (1) 280-6905 Fax: (1) 280-5794 Zsitnyányi Attila vezérigazgató

Robert Bosch Kft.

1103 Budapest, Gyömrői út 120. Tel.:06 1 4313200, Fax: 06 1 4312222 E-mail: [email protected] www. boschsecurity.hu

Robotex kiadói üzletág Kft. 1138 Budapest, Tomori köz 13. Tel./fax: (1) 329-7472, Tel.: (1) 350-1236 E-mail: [email protected] Http://www.robotex.hu Szabó Ildikó ügyvezető igazgató

Rozmaring Tűzoltókészülék Javító és Szolgáltató Kft.

2094 Nagykovácsi, Kossuth L. u. 1. Tel.: (26) 389-753, Fax: (26) 555-444 E-mail: [email protected] Üzlet: 8800 Nagykanizsa, Űrhajós u. 1/B Tel./fax: (93) 310-793 Bánkuti Kázmér ügyvezető igazgató

s save trade 98 kft.

1043 Budapest, Aradi u. 21. Iroda: 1043 Bp., Lórántffy Zs. u. 13. Tel.: (1) 231-0152, Fax: (1) 231-0153 E-mail: [email protected] Fazekas Katalin ügyvezető igazgató

sBT Protect kft.

H-1143 Budapest, Gizella út 51-57. Tel.: + 36 1 471-1314, Fax: + 36 1 787-6394 E-mail: [email protected] www.sbtprotect.hu Ertinger Imre ügyvezető igazgató

Schrack Seconet Kft.

1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. Tel.: (1) 464-4300, Fax: (1) 464-4303 E-mail: [email protected] Http.://www.schrack-seconet.hu Farkas Károly vállalkozási igazgató

siemens zrt.

1143 Budapest, Gizella út 51-57. Tel.: + 36 (1) 471-1322, [email protected] Http.://www.siemens.hu Seres Zoltán

signalcont Kft.

1112 Budapest, Igmándi u. 4. Tel.: (1) 310-3111, Fax: (1) 310-3112 Lingsch Tibor ügyvezető igazgató

Sprinkler hungary KFT.

2153 Fót, Vörösmarty tér 2. Pf. 33. Tel.: (27) 539 775, Fax: (27) 539 776 E-mail: [email protected] Http://www.sprinklerhungary.hu Nagy Gyula ügyvezető igazgató vezető tervező

St. florian ZRt.

1143 Budapest, Hungária krt. 65. Tel./fax: (1) 273-0075 E-mail: [email protected] Http://www.stflorian.hu Deák György vezérigazgató

47

sz SziFire kft.

1104 Budapest Bodza u. 37 Telephely: 1149 Budapest Mogyoródi út 16-20. Tel.: +36 1 431- 8331, +36 30 952-1886 Fax: +36 1 261-5036 E-mail: [email protected] Szabó Imre ügyvezető igazgató

t Tempó-loki Kft.

4400 Nyíregyháza, Család u. 69. Tel. (42) 501-070, (42) 501-071 E-mail: [email protected] Http://www.tempoloki.hu Wermeser Gábor ügyvezető igazgató

TéR EXIM Kereskedelmi Kft. 1078 Budapest, Hernád u. 40. Tel. (1) 461-0109, -15, -16, Fax: 461-0110 E-mail: [email protected] Http://www.tereximkft.hu Ternovics Miklós ügyvezető igazgató

TRADING TEAM Kft.

1047 Budapest, Tinódi u. 29. Tel./fax: (1) 370-9990, Tel.: (30) 941-7373 Horányi Ervin ügyvezető igazgató

Tűzbiztonság 2000 Kft.

1043 Budapest, Lórántffy Zs. u. 15/B Tel./fax: (1) 370-0107, (1) 370-0108 E-mail: [email protected] Http://www.tuzbiztonsag2000.hu ifj. Héra Attila ügyvezető igazgató

Tüzex Kft.

9026 Győr, Ibolya út 6. Tel./fax: (96) 332-832 E-mail: [email protected] Bukovics Béla ügyvezető igazgató

v Vágvölgyi lászló

7623 Pécs, Kolozsvár u. 6. Tel.: (72) 325-868, Mobil: (20) 921-6741 E-mail: [email protected]

VBH Budapest Kft.

1184 Budapest, Lakatos u. 38. Tel.: (1) 297-1010, Fax: (1) 297-1011 E-mail: [email protected] Http.://www.vbh.hu Kotányi András

Strauss-Metál kft.

7630 Pécs, Mohácsi út 107/1. Tel./fax: (72) 313-316 E-mail: [email protected] Http://www.straussmetal.hu Strausz János ügyvezető

Florian exPress – Magyar Tűzbiztonsági Szakfolyóirat 2015/5 2015/4

tűzvédelmi Cégek

48 48

Megelőző védelem Tervezés,

felülvizsgálat,

tanácsadás, oktatás

• Sprinkler Hungary Kft.

Nagy Gyula (27) 539 775

Beépített habbal oltó rendszerek tervezése

Automatikus tűzjelző rendszerek tervezése, engedélyeztetése, telepítése és karbantartása

• Pyronova Hungária Kft.

• agis fire & security Kft.


Barischin Miklós (1) 430-3709

Döme Balázs (1) 781-0878

Biztonsági rendszerek tervezése Barischin Miklós (1) 430-3709

• vágvölgyi László (20) 921-6741

Teljes körű tűzvédelmi szolgáltatás • IFEX Tűzvédelmi Kft. Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669

• konifo Kft. Nikicser Ildikó (1) 460-0929

• B Consulting Kft.

Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata

Tervezés, létesítmények tűzvédelmi műszaki leírásának elkészítése, szaktanácsadás

• Elektrovill Zrt.

• Olasz Group Kft.


• Autronica-Autrotrade Kft. Bajai Csaba (20) 964-4668 Tóth László (1) 266-1541 Kürti Ákos (1) 216-2612

• KVALITAS Zrt.

Tóth Lajos (1) (62) 430-511

Olasz Lajos (1) 398 7217; 06 (20) 972 6616

• save trade 98 Kft.

ESSER automatikus tűzjelző rendszerek tervezése/telepítése

• sBT protect Kft.

• asm security Kft.

Esztergályos János (1) 231-0152 Ertinget Imre (1) 471-1314

• Schrack Seconet Kft.

Farkas Károly (1) 464-4320

Deczki Enikő (56) 510-740

(1) 430-3709

• Autronica-Autrotrade Kft. Bajai Csaba (20) 964-4668

• Vágvölgyi László (20) 921-6741

• Nyiri Csaba (20) 2617937

• Signalcont Kft.

Hő- és füstelvezető rendszerek tervezése, telepítése

Tűzivíz-hálózatok felülvizsgálata




Lingsch Tibor (1) 310-3111 Hetyési Attila (1) 231-0152

• Siemens Zrt. IBT

Seres Zoltán (1) 471-1322, (30) 635 3226

• St. Florian ZRt.

Deák György (70) 411 8000

Beépített, gázzal oltó rendszerek tervezése/ telepítése • Pyronova Hungária Kft.

Döme Balázs + 36 (1) 781-0878


(1) 430-3709

• VBH Budapest Kft.

Kotányi András (30) 938-1240

Rádiókommunikációs eszközök tervezése, szaktanácsadás, frekvencia-ügyintézés • GPSCOM Kft.

Kelemen Gyula (1) 336-3040


Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás • A.D.R. Kft. Borsos Tibor (20) 928-3923


• Nyiri Csaba (20) 2617937

Fazekas Katalin (1) 231-0152

Sprinkler rendszerek tervezése és/vagy telepítése

Ertinget Imre (1) 471-1314


Tűzvédelmi szabályzat elkészítése



• A.D.R. Kft.

• sBT protect Kft.

• Schrack Seconet Kft. • Signalcont Kft.

Lingsch Tibor (1) 310-3111

Beépített, CO2-vel oltó rendszerek tervezése • Pyronova Hungária Kft.


(1) 430-3709

Döme Balázs + 36 (1) 781-0878

Teljes körű építéstechnikai tűzvédelem (passzív) • Promat Szakértői Iroda

Marlovits Gábor (1) 317-5891 [email protected]

Borsos Tibor (20) 928-3923

• tüzex Kft. Bukovics Béla (96) 332-832


• Nyiri Csaba (20) 2617937

Beépített, vízzel, vízköddel oltó (sprinkler) rendszerek tervezése

Teljes körű tűzmegelőzési szolgáltatás felelősségátvállalással


• A.D.R. Kft.

• A.D.R. Kft.



• Nyiri Csaba

(1) 430-3709


Borsos Tibor (20) 928 3923 Deák György (70) 411 8000


Tűzvédelmi szakértői tevékenység Borsos Tibor (20) 928-3923 (20) 2617937


Gyártás, forgalmazás, telepítés, karbantartás Aspirációs – különlegesen érzékeny füstérzékelők • Schrack Seconet Kft.


Automatikus tűzjelző rendszerek telepítése/ karbantartása • Schrack Seconet Kft.


Beépített, gázzal oltó rendszerek telepítése/karbantartása • agis fire & security Kft. (1) 430-3709

• Elektrovill Zrt.

Kürti Ákos (1) 216-2612




Farkas Péter (1) 231-0152

Beépített aeroszolos oltórendszerek telepítése/ karbantartása • Elektrovill Zrt. Kürti Ákos (1) 216-2612

• firepro hungary kft.

Beépített, CO2-vel oltó rendszerek telepítése/karbantartása • Pyronova Hungária Kft.

• agis fire & security Kft. (1) 430-3709



Beépített, habbal oltó rendszerek telepítése/karbantartása • Pyronova Hungária Kft.





Biztonságtechnika • agis fire & security Kft. Barischin Miklós (1) 430-3709

• Bosch tűzjelző rendszerek • Robert Bosch Kft. Bárány Attila (20) 5797745 [email protected]

• masco Kft. Helpdesk (1) 390-4170

ESSER tűzjelző érzékelők forgalmazása • asm security Kft. Deczki Enikő (56) 510-740

ESSER tűzjelző központok forgalmazása • asm security Kft. ESSER és effeff alarm képviselet Deczki Enikő (56) 510-740

effeff biztonságtechnikai rendszerek forgalmazása • asm security Kft. ESSER és effeff alarm képviselet Deczki Enikő (56) 510-740

• agis fire & security Kft. • KVALITAS Zrt.

• Dräger Safety Hungária Kft.

Barischin Miklós (1) 430-3709 Tóth Lajos (62) 430-511


Döme Balázs + 36 (1) 781-0878



• Siemens Zrt. IBT

Seres Zoltán (1) 471-1322, (30) 635 3226


Mélygarázsok, kábelalagutak teljes körű védelme

Gázkoncentrációmérő és gázveszélyjelző rendszerek tervezése, telepítése és karbantartása

Bankok, szállodák, irodaházak komplex védelme


Beépített rendszerek


Beépített, vízzel, vízköddel oltó (sprinkler) rendszerek telepítése/karbantartása

KD-200 gázzal oltó (FM-200) rendszer

Georgios Pissinos (1) 329-4117



49

Adorján Attila (1) 452-2020

• FEWE biztonságtechnikai Kft. Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568

• Promatt Kft. Szűts Jenő (1) 205-2385

Döme Balázs + 36 (1) 781-0878

Sprinkler rendszerek telepítése és/vagy karbantartása • Pyronova Hungária Kft.


Számítógép- és kommunikációs központ komplex tűzvédelme • Pyronova Hungária Kft.


Szikraoltó berendezések • Elektrovill Zrt.

Kürti Ákos (1) 216-2612

Tervezői szoftver • Robert Bosch Kft.

Bárány Attila (20) 5797745 [email protected]

Tűzivíztározó medencék, medencebélések Tűzjelző érzékelők forgalmazása • Robert Bosch Kft.


• masco Kft.

Helpdesk (1) 390-4170

• Promatt Kft.

Nagy Zoltán (1) 205-2385

Tűzjelző központok forgalmazása • agis fire & security Kft. (1) 430-3709

• Robert Bosch Kft.


• KVALITAS zrt.

Tóth Lajos (62) 430-511

• masco Kft.

Helpdesk (1) 390-4170


tűzvédelmi Cégek

50 50 Tűzoltósági vészkulcsszéf • Strauss-metál kft.

Strausz János (30) 631-7097

Vízköddel oltó rendszerek tervezése/telepítése • Pyronova Hungária Kft.


Különleges szolgáltatások

Tűz- és munkavédelmi eszközök nagykereskedelmi értékesítése • FEWE biztonságtechnikai Kft. Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568

Tűzvédelmi jelzőtáblák • Robotex Kiadói Üzletág Kft.

Szabó Ildikó (1) 329-7472, 350-1236

Hidraulikus feszítő-vágó berendezések forgalmazása • Nardotech Kft. (lukas) Nagy Zoltán (30) 3456-133

• Szifire Kft. (Holmatro) Laczkó Péter: (30) 248-6489 Szabó Imre: (30) 952-1886 [email protected]

Műszaki mentő, vágó, daraboló szerszámok • IFEX Tűzvédelmi Kft. Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669

Nyomótömlők gyártása és/vagy forgalmazása • IFEX Tűzvédelmi Kft. Tel.: (1) 204-8669

• Tűzbiztonság 2000 Kft. ifj. Héra Attila (1) 370-0107

• Tűzbiztonság 2000 Kft.

Oltóporok gyártása és/vagy forgalmazása


• IFEX Tűzvédelmi Kft.

ifj. Héra Attila (1) 370-0107


Tűzvédelmi kiadványok, nyomtatványok • Robotex Kiadói Üzletág Kft.

Szabó Ildikó (1) 329-7472, 350-1236

Utánvilágító rendszer (tervezéssel) • EverGlow magyarországi képviselet Robotex Kiadói Üzletág Kft. Szabó Ildikó (1) 329-7472, (30) 211-4200

tűzoltási anyagok és eszközök Beszerzés Beépített automatikus tűzoltó berendezés gyártása és/vagy forgalmazása • B Consulting Sercvice Kft. Tóth László (1) 266-1541

Habképző anyagok forgalmazása • IFEX Tűzvédelmi Kft. (Sthamer) Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669

Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669



• Rozmaring Kft.

Bánkuti Kázmér (26) 389-753


Ifj. Héra Attila (1) 370-0107

Tűzoltó szakanyag és szakfelszerelés forgalmazása • TéR-EXIM Kft.

Ternovics Miklós (30) 411-0309

Tűzoltó gépjárművek javítása, gyártása, forgalmazása • IFEX Tűzvédelmi Kft.


Tűzoltó készülék gyártása és/vagy forgalmazása • Dombó-coop ZRt.

Berta Mártonné (74) 466-719

• Gombos Károly (30) 969-9946

• Hesztia Kft.

Sinkó László (1) 454-1400



• Mikola és Tsa. Tűzvédelmi Bt. Mikola Zsolt (1) 212-6852

Pneumatikus berendezések forgalmazása


• Nardotech Kft. Vetter képviselet

• Rozmaring Kft.


Szirénák • masco Kft. Helpdesk (1) 390-4170



Döme Balázs (1) 781-0878 Bánkuti Kázmér (26) 389-753

• tempó-loki Kft.

Wermeser Gábor (30) 955-2390

• Trading Team Kft.

Horányi Ervin (30) 941-7373


Ifj. Héra Attila (1) 370-0107

Tűzcsapok és szerelvényeik gyártása, ill. forgalmazása, karbantartása • IFEX Tűzvédelmi Kft. Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669

• St. Florian ZRt. Deák György (70) 411 8000

• tüzex Kft.

Bukovics Béla (96) 332-832

Tűzoltósisak, sisakálarc, sisakfelszerelések • Dräger Safety Hungária Kft. Adorján Attila (1) 452-2020


Tűzcsapszekrények és szerelvényeik gyártása, forgalmazása, karbantartása

URH-rádió forgalmazása, szervize, karbantartása

• dombó-coop ZRt.

• GPSCOM Kft.



Kelemen Gyula (1) 336-3040


Fenntartás Beépített automatikus tűzoltó berendezések karbantartása



51 • Gombos Károly (30) 969-9946


• Respirátor Zrt.


Tűzjelző berendezések karbantartása/javítása


• KVALITAS zRT.

• B Consulting Service Kft.

• Signalcont Kft.

• Com-Team Service Kft.

Gáztömör vegyvédelmi ruházat, testvédelem


• KVALITAS zRT.


• Signalcont Kft.

• FEWE biztonságtechnikai Kft.

Szőcsné Varga Ilona (1) 204-8669 Tóth Lajos (62) 430-511 Lingsch Tibor (1) 310-3111 Deák György (70) 411 8000

Beépített tűzoltó berendezések karbantartása Füstelvezető ablakok ellenőrzése, karbantartása • IFEX Tűzvédelmi Kft.


Tóth László (1) 266-1541

Tóth Andrásné (56) 510-550 Tóth Lajos (62) 430-511 Lingsch Tibor (1) 310-3111

Tűzoltó készülék ellenőrzése, javítása, karbantartása és/vagy utántöltése • Dombó-coop ZRt.


• Gombos Károly (30) 969-9946

Hidraulikus feszítő-vágó berendezések javítása • Nardotech Kft. lukas képviselet


• Trading Team Kft.



• Dombó-coop ZRt.


• tüzex Kft.


• Respirátor Zrt.

Márkusné Szabó Klára (1) 280-6905

Védőcsizma és védőkesztyű • FEWE biztonságtechnikai Kft.

Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568





• FEWE biztonságtechnikai Kft. Egyéni védőfelszerelés gyártása, forgalmazása

• Dombó-coop ZRt.



Egyéni életvédelmi műszerek


Tűzivízforrások ellenőrzése, javítása, karbantartása


Légzésvédelmi eszközök

Tűzoltótömlők nyomáspróbája



Horányi Ervin (30) 941-7373


• Ifex Tűzvédelmi Kft.



• tüzex Kft.

Sprinkler rendszerek karbantartása



Légzésvédő készülékek javítása/töltése


Hővédő kesztyűk



• Nardotech Kft. Vetter képviselet


Bánkuti Kázmér (26) 389-753

• Rozmaring Kft.

Laczkó Péter: (30) 248-6489 Szabó Imre: (30) 952-1886 [email protected]

Pneumatikus berendezések javítása


Légzési levegőtöltő kompresszor forgalmazása, karbantartása


Paksai Tamás (1) 452-2029





• Szifire Kft. (Holmatro)

Márkusné Szabó Klára (1) 280-6905




szolgáltatások Füstkísérlet elvégzése • FEWE biztonságtechnikai Kft. Feicht Ferenc (30) 389-9788 Weltz György (30) 330-0568

(30) 969-9946

Tűz- és munkavédelmi szolgáltatóház és szaküzlet



• Gombos Károly





impresszum május máius

52

E havi partnereink

florian press ex

Magyar tűzbiztonsági szakfolyóirat A tűzbiztonsági megoldásokat tervező, fejlesztő, gyártó, forgalmazó, telepítő és alkalmazó szakemberek szakmai folyóirata

Megjelenik évente hatszor 24. évfolyam 3. szám 2014. május

Tóth Gergely, villamosmérnök 2005-ben végzett a Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán villamosmérnöki karán felügyeleti rendszerek és elektronikus vagyonvédelem szakirányon. 2004 óta dolgozik a Siemens Zrt-nél a Building Technologies üzletágon (ahol a gyakorlati éveit is töltötte) jelenleg mint műszaki támogató mérnök (termékmenedzser), tűz- és vagyonvédelmi termékek területén. Eddig munkája során tapasztalatot szerezett az értékesítésben, mint műszaki előkészítő (2004-2009), továbbá a projektvezetés területén is, mint site menedzser (2009-2012), illetve mint projektvezető (2012-2013).

Soós Géza 2009-óta irodavezető a Colt Hungária Kft-nél. 1984-ben született Karcagon. Magyarországon szerzett külkereskedelmi közgazdász diplomája után az Irországi Athlone Institute of Technology egyetemen nemzetközi gazdaságtanból is diplomát szerzett.

Szakács Tibor Szerzőportré: Biztonságtechnikai mérnök. A Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Biztonságtechnikai mérnök szak elvégzése óta a biztonságtechnika és tűzvédelem szakterületen végzi munkáját. Tevékenykedett a hatósági oldalon a tűzmegelőzés területén, majd a tűz- és biztonságtechnikai termékek értékesítésével foglalkozott. 2014-től dolgozik az SBT Protect Kft-nél, mint értékesítő mérnök. Bónusz János 1944-ben született Egerben. 1967-69. között a BM akadémia Tűzoltó Tisztképző iskolán, 1973-76 között a Herman Matern Tűzoltó Mérnökképző Szakiskolán tanult. Előbb az egri tűzoltóságon, 1976-tól Budapesten teljesített szolgálatot. Utolsó szolgálati helye a BM OKF volt, ahonnan a felső korhatár elérésével 2001-ben ment nyugállományba. A civil nyugdíj korhatár eléréséig a BME tűzvédelmi csoportjának vezetője volt. 2001 óta elektromos tűzvédelmi szakértőként a GÉPMI Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítási Szervezet vezetője. Dr. Nagy Lajos ny. tű. okl. mk. ezredes 1951-ben született. 1972 óta tűzoltó. A szolgálattal kapcsolatos valamennyi jelentős beosztást betöltött. 1993 és 2005 között a BM TOP majd az OKF főosztályvezetője. Tűzvédelmi és biztonságtechnikai mérnöki oklevelet 1980-ban szerzett a Szovjetunióban, 2002-ben a ZMNE-n Ph.D tudományos fokozatot. Kutatási területe a nukleárisbaleset-elhárítás, a tűzoltóság technikai eszközfejlesztése és a területi védelmi igazgatási feladatok.

Vágvölgyi László nyá. tűzoltó alezredes, tűzoltósági tanácsos. Bonyhádon született 1958ban. Pécsett szerzett épületgépész mérnöki, majd szakokleveles közgazdászi végzettséget. Tűzoltónak 1985-ben szerelt fel, ahol különféle tűzmegelőzési beosztásokban dolgozott. Utoljára a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megelőzési osztályvezetője. 1995 óta igazságügyi tűzvédelmi szakértő.

Nyíri Csaba igazságügyi tűzvédelmi szakértő (tel.: 20-261-7937, e-mail: [email protected], web: nyirituzvedelem.hu). Tűzvédelmi mérnöki diplomáját az Ybl Miklós Műszaki Főiskola tűzvédelmi szakán szerezte 1988-ban. 1990 és 2010 között a hivatásos tűzoltóságokon és a katasztrófavédelemnél teljesített szolgálatot a tűzmegelőzési szakterületen. 2011-től a civil életben folytatja szakmai pályafutását. Továbbá Farkas Károly – Schrack Seconet, Kruppa Attila – OBO Bettermann Kft., Adorján Attila – Dräger Safety Hungária Kft.


Főszerkesztő: Juhász Béla [email protected] Szerkesztőség: 2484 Gárdony-Agárd, Széchenyi u. 118. Postacím: H-2484 Gárdony-Agárd Postafiók 8.

E-mail: [email protected] http://www.firepress.hu Tel: 06 (22) 789 439 Fax: 06 (22) 789 358

Kiadja: Fire Press Kiadó kft. H-2484 Gárdony-Agárd, Széchenyi u. 118. Felelős vezető: Juhász Béla Marketing Keszler László (20) 979-0465 Nyomda: Rózsa Nyomda Kft. Felelős vezető: Juhász László

Hirdetésfelvétel a szerkesztőség telefonszámain

Terjesztés: Florian Press Kiadó Tel.: 06 (22) 789 439, Fax: 06 (22) 789 358 Mobil: (30) 951-0036 Csomagolás és postázás: Magyar Posta Zrt. Minden jog fenntartva!

ára 699 Ft/db Előfizetési díj 1 évre: 6294 Ft issn 1215-492X Observer Budapest Médiafigyelő Kft.

1139 Budapest, Frangepán u. 7. Tel.: +36 1 303 47 38 Fax: +36 1 303 47 44 Email: [email protected] http://www.observer.hu

Tűzjelzés és vészhelyzeti kommunikáció. Építés és tűzvédelem. Tűzoltás és műszaki mentés. Tudomány. Norma. május Élen a tűzjelzéstechnikában

Recommend Documents