Túróczi Imre
Az innováció hatásának vizsgálati módszerei a vezetői számvitelben Assessment methods of innovation in management accounting
[email protected] Szolnoki Főiskola, rektor
Vitathatatlan tény, hogy a gazdasági fejlődés motorja az innováció. Az innovatív fejlesztésnek azonban több feltétele van, beruházási javak meglétének területén a rendelkezésre állásában, humán erőforrásban és kutatói kapacitások területén. A gazdálkodás alapszabálya, hogy a fejlesztést megelőzően vizsgálni kell feltételek meglétét és az elköltendő pénz hasznosulását. A szakirodalom sokat foglalkozik területtel, de még kevésbé láthatóak az összefoglalt elemzi módszerek. Cikkemben az általam vizsgált térség innováció iránti fogadóképességét és annak várható hasznosulását vizsgálom, bemutatva az általam optimálisnak vélt elemzési módszereket. Kulcsszavak: innováció, vidékfejlesztés, elemzés, controlling, vezetői számvitel It is undisputable fact that innovation is the driving force of economic development. Innovative development, however, has several prerequisites in the availability of capital goods, in the field of human resources and research capacities. A fundamental rule of management tells us to examine the existence of relevant conditions before implementing development and the utilization of the money invested. The question is treated profusely in literature, but a summary of assessment methods are not clearly visible. In my paper I investigate the receptiveness of a particular region to innovation and its likely utilization presenting, at the same time, the assessment methods I consider optimal. Keywords: innovation, rural development, analysis, controlling, management accounting
1.
Anyag és módszer
Felmerülhet a kérdés, hogy Magyarországon minden térség egyaránt képes-e végrehajtani az innovációt? Félő, hogy egyes területek nem képesek a felgyorsult fejlődésre és ezáltal a térségek közötti különbség – a kormányzati szándék ellenére – tovább fog növekedni. A kérdés tisztázása napjainkban kiemelt feladat, hiszen az EU 20132020 –as „költségvetési ciklusában” jelentős támogatás áll rendelkezésre, amelynek felhasználása nagy lehetőség, de egyben nagy kockázat is. A szakterület vizsgálatának célja az alapfogalmak konkretizálása és annak tisztázása, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy térség képes legyen az innovatív megoldások befogadására. A tanulmány fontos feladata az elemzéshez használható mutatószámok bemutatása. Ezt követően egy régió gazdasági fejlettségét vizsgálom a téma szempontjából fontos mutatók alapján. Abban a kérdésben igyekszem állást foglalni, hogy a földrajzi terület fejlődősét segítik, vagy annak leszakadását fokozzák a következő évek – remélhetőleg felgyorsuló - innovációs folyamatai. A területi elemzést statisztikai adatok alapján végzem és felhasználok korábbi tanulmányok szekunder adatait is.
2.
Az innováció fogalma, az innovatív környezet alapvető ismérvei
A téma feldolgozásának kezdetén célszerű konkrétan megfogalmaznunk az innovációt, annak tartalmát. Erre vonatkozóan több forrás említ „definíciót”, amelyekből néhányat érdemes átgondolnunk.
449
Egy általánosnak nevezhető mondattal kezdhetnénk, amely szerint az innováció valami újnak a gazdasági célú bevezetése. Egy átlagos gazdasági szakember számára ez valószínűleg világos és egyértelmű, de a jogszabályok máként fogalmaznak. A 2014. évi LXXVI. törvény A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról az alábbiak szerint fogalmaz: „innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak.” A számviteli törvény a kutatás fejlesztés és kísérleti fejlesztés – gyakorlatilag az innovációs tevékenység – esetében az innovációról szóló törvényre hivatkozik, vagyis fogalmi szempontból azt tekinthetjük alapnak. A szakirodalom természetesen részletesen leírja ezeket a fogalmakat, amit érdemes idéznünk. A számviteli törvény pontosan meghatározza a tudományos kutatás, kísérleti fejlesztést, mint három alaptípusát, valamint az alapítás átszervezés kategóriáját. A fenti törvényi meghatározásba ezeket a tételeket sorolhatjuk be számvitelileg. 1. Alapkutatás: Az a kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. 2. Alkalmazott kutatás: Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. 3. Kísérleti fejlesztés: A kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. 4. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincskutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek. A fenti megfogalmazások az innovációs járulék felhasználására vonatkozó pályázatok esetében is jelentőséggel bírnak. (Ezt jelen írásomban nem taglalom.) A számviteli törvény értelmezésének megfelelően, az értékelési szabályok betartásával tudjuk az innovációhoz kapcsolható tételeket nyilvántartani. A fogalmi rendszer tisztázását követően röviden gondoljuk végig azt, hogy az innovatív környezet mit foglal magába, vagyis mik a feltételei annak, hogy egy térségben a gazdasági fejlődésképes legyen fellendülni. A felsorolás természetesen nem tekinthető teljesnek, bizonyára sok gondolatunk támadhat még ezen a területen.
450
a.
Kutatás – fejlesztés tárgyi kapacitásai.
b. Megfelelően felkészült kutató – fejlesztő munkaerő. c. Megfelelő infrastrukturális környezet. d. Az eredmények befogadására üzemméret és tőkeerő szempontjából alkalmas vállalkozói környezet. e. Beruházási képesség és hajlandóság. f.
A magasabb műszaki, - szervezettségi színvonal alkalmazására képes munkaerő.
g. Megfelelő szervezeti kultúra az államigazgatásban, a vállalkozásokban egyaránt. h. Hagyományok i.
stb.
Úgy gondolom, hogy a felsorolt tényezőkhöz szükségtelen magyarázatot fűzni, mégis engedjen meg a kedves olvasó néhány gondolatot. A fejlődés akkor fejtiki igazán hatását, ha az permanens, egy – egy eredmény nem tekinthető véglegesnek, annak lehetséges továbbfejlesztését folyamatosan vizsgálni kell. Azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk azzal, hogy a gazdasági verseny is azt kívánja. Indokolt, hogy a régióban állandóan tevékenykednie kell egy fejlesztő csoportnak, amelynek a tárgyi és személy feltételeit biztosítani kell. Az eredmények hasznosításához – de és természetesen magához a kutatáshoz - szükség van megfelelő infrastruktúrára, gondoljunk az eleminek nevezhető feltételekre. (Internet - és telefonhálózat, energiaellátó rendszer, közút és vasút stb.) Az eredmények befogadására és hasznosítására alkalmas üzemek, vállalkozások jelenléte tőkeerő és a termék, vagy szolgáltatás értékesítésére alkalmas piaci háttér miatt elengedhetetlen. A vállalkozói környezet természetesen csak akkor tud hasznosulni, ha a beruházási hajlandóság is jelen van. Egy fontos gondolatra itt is ki kell térnünk. Az nem feltétlenül irracionális, ha a tőke nem kíván befektetni a térségben, még akkor sem, ha a fejlődés körülményei adottak. Ennek oka lehet a tulajdonosok más szemlélete, esetlegesen más földrajzi térségben történő beruházási cél, bizonytalan környezet stb. Éreznünk kell, hogy a tőkének megfelelő környezet kell, amely stabil gazdaságpolitikával, adókedvezményekkel és egyéb módon teremthető meg. Ebben a kérdéskörben ellentmondások vannak, ajánlom az olvasó figyelmébe Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének alapgondolatait. A megfelelő munkaerő biztosításának kérdésköre szintén fontos, hiszen az újtechnikát, technológiát csak jól képzett és gyakorlott munkaerő tudja alkalmazni. Ez egyszerű tény, nem is valami újdonságként említem, hanem azért, mert ez a mai Magyarországon, különösen annak egyes térségeiben súlyos probléma és a növekedés gátjaként fog megjelenni rövidesen, ha még most esetleg nem érzékelhető, akkor is. Az utolsó gondolatom ebben a témakörben a szervezeti kultúra jelenlétének igénye, ami szintén jelentős probléma ma Magyarországon. A szervezeti kultúrának jelen kell lennie a vállalkozásokban és az engedélyeket kiadó hatóságokban egyaránt. Meg kell említenünk egy – egy építési engedély kiadásának időigényét, üzem behelyezési eljárás időigényét stb. A tényező mellett fontos megemlíteni a pozitív, innovatív szemléletet, ami nélkül nincs fejlődés. Ennek a szemléletnek a kialakulása is függ a környezettől, az iskolázottságtól és az életszínvonaltól. Érdekesnek tekinthetjük a hagyományok szerepét egy innovációs folyamatban, pedig ebben semmi rendkívüli nincs. A tevékenység múltja segít a fenti feltételek fennállásában, van szakember, működő vállalkozás stb.
451
3.
A modern vezetői számviteli értelmezés, gazdasági környezet és az innovációs tevékenység alapvető mutatószámai
A vezetői számvitel célja az, hogy az egyre bonyolultabb szervezeti rendszerekben segítséget nyújtson a vezetőknek a döntések előkészítésében, a folyamtok figyelemmel kísérésében. A vezetői számvitel természetesen támaszkodik a pénzügyi számvitel adatbázisára és azt saját – számviteli törvény által nem meghatározott – adatokkal, számításokkal egészíti ki. Az előző fejezetben taglalt fogalmak használata a vezetői számvitelben is szükséges. A modern vezetői számvitel pénzügyi és nem pénzügyi mutatók számításával elvégzi a cél – és az életciklus elemzést is. Az innovációval kapcsolatos vizsgálatok során két területre kell figyelemmel lennünk, az egyik a belső környezet, a vállalkozói befektetés hasznosulásának kérdése. A beruházás gazdaságossági számításokat el tudjuk végezni és az eredményeket tudjuk értelmezni. (Ez számtalan szakirodalomban megtalálható, ezzel ebben az írásban nem kívánok foglalkozni.) Felmerül a kérdés, hogy a K+F+I ráfordítások hasznosulását miként tudjuk mérni? Erre abszolút megbízható, normatív módon értelmezhető számítási modellt nem lehet adni, legalábbis nekem nem sikerült. Ettől a gondolattól függetlenül hadd említsek néhány javaslatot mintegy felsorolás szerűen. -
Az aktvált K+F ráfordítások aránya,
-
bejegyzett szabadalmak száma,
-
értékesített szellemi termékek árbevétele, jövedelmezőségi számítások.
-
Vannak, amelyek normatív módon nem mérhetőek, a termelékenység növekedése, az egyes költség nemek hatékonyságának javulása stb.
Az innovációval kapcsolatos mutatószámok másik csoportja a környezet megítélését szolgálja. Nézzünk ezekre is néhányat szintén a teljesség igénye nélkül.
4.
-
Az ezer lakosra jutó kutatóhelyek száma,
-
kutatási ráfordítások alakulása,
-
a térségben végrehajtott beruházások értékének alakulása,
-
a társégben élők iskolai végzettségének alakulása
-
stb.
A térségek besorolása az S3 stratégia kialakításában
Az intelligens szakosodási stratégia alapelve szerint minden gazdasági térségben azokat az ágazatokat kell fejleszteni, amelyeknek hagyományai vannak. Joggal feltételezhetjük, hogy a továbbfejlődés feltéttelei ott a leginkább adottak. Az előkészítő munka során a meghatározták adott térségek hagyományosnak nevezhető tevékenységeit és bizonyos szempontok alapján minősítették a fejlődőképességet. Az előkészítő munka részeseként megfigyelhettem ezt a folyamatot, amellyel kapcsolatban a két gondolati kört részletezek. a. A fejlesztendő területek meghatározása során az adott térség gazdasági szereplőinek bevonásával elkészült azon tevékenységek listája, amely kellő hagyományokkal, rendelkezik a területen. A munkát komoly adatgyűjtés és elemzés előzte meg a gazdasági fejlettség és kutatói kapacitások felmérése vonatkozásában. A gazdasági szereplőkkel történő egyeztetés internetes felmérésen és workshop jellegű személyes egyeztetésen alapult.
452
b. A megyék kategóriába sorolása a városlakók arányán, a bevándorlási különbözeten és a kutató helyek száma alapján történt. ez gyakorlatilag egy központi adatbázis alapján került meghatározásra. Az eredményt az egyes számú ábra részletezi Az intelligens szakosodás célkitűzései egyértelműek, ott kell fejleszteni, ahol a ráfordítások leginkább hasznosulnak. Az innovációs kiadások, pályázati források felhasználásának alakulása szinkronban van a felmérések eredményeivel. Először nézzük meg a pályázati források tervezett felhasználását. 1. számú táblázat a 2007-2013 éves költségvetési ciklus EU források felhasználása területi megoszlásban. (Budapest nélkül)
Megnevezés
Megoszlási viszonyszám
Összeg milliárd Ft
%
Dél-Dunántúli Régió
581
8,54
Közép – Dunántúli Régió
715
10,50
Nyugat – Dunántúli Régió
782
11,50
Közép – Magyarországi Régió
1.340
19,68
Észak – Magyarországi Régió
770
11,32
Észak –Alföldi Régió
1.310
19,25
Dél –Alföldi Régió
1.308
19,21
Összesen
6.806
100,00
Forrás: Magyarország Kormányának kiadványa „a fejlődés 172 pillanata” címmel Budapest 2015.
A felhasználások területi megoszlása a várható hasznosulás alapján került meghatározásra. Érdekes, hogy azok a régiók, ahol alacsonyabb fejlettség figyelhető meg, kisebb innovációs forrásra számíthatnak. A források felosztása nem a felzárkózást szolgálja, hanem a továbbfejlődést támogatja.
Ezek után nézzük meg az egyes megyék besorolását, amelyet az 1 számú ábra mutat
453
1. számú ábra: A konvergencia régió megyéinek tipizálása.
Forrás: Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 2014. október 23.
Az elnevezések és a besorolási szempontok teljesen egyértelműen prognosztizálják. Nézzük a besorolási szempontokat és az eredmények összefüggéseit. a.
Besorolási szempontok: -
A pozitív bevándorlási különbözet kedvező megítélést eredményez, ugyanis az elvándorlás jellemzően a magasabb végzettségű, kreatív embertípusokra jellemző. Nyilvánvaló, ha többen érkeznek, mint távoznak egy térségből, az kedvező körülményekre enged következtetni és a jobb mutatókkal rendelkező munkaerő megtartásának képességére enged következtetni.
-
A városi lakosság magasabb aránya szintén kedvező megítélést kapott, bár az egyes „körökben történő elhelyezkedésben nincs meghatározó szerepe.
-
A kutató, fejlesztő munkahelyek ráfordításának összege alapvetően meghatározó.
Ha egy kicsit elgondolkodunk, ezeken a paramétereken látjuk, hogy azokból legfontosabb a kutatási intenzitás, de meghatározó a városban lakók aránya és migrációs különbözet.
b. A besorolás eredménye, azaz milyen lehetőségeket takarnak az egyes elnevezések? A megnevezések részletes tartalmát az 1. számú táblázat részletezi.
454
2. számú táblázat: A Nemzeti Intelligens Szakosodási stratégia által felvázolt jövőképek az egyes régiótípusok szerint Tudás régiók
Ipari zónák
Hazánk tudásrégiói a szakosodási irányokban kijelölt területeken a makrotérség és Európa meghatározó szereplőivé válnak, a tudáscentrumok megerősítésével és a vállalkozói szféra bevonásával olyan versenyelőnyökre tesznek szert, amelyek a nemzetközi élmezőnybe emelik a választott szakosodási irányokban előállított tudást és termékeket. Az intelligens növekedés hazai szinten továbbgyűrűző hatása a többi régió felemelkedését is magával hozza.
termelési Az ipari termelési zónákban a szakosodási irányokban kijelölt területen működő K+F+I tevékenység következtében a régiók be tudnak kapcsolódni az innovációs láncba, nagy hozzáadott értékű termékek fejlesztése révén sikeres beszállítókká válnak, elsősorban a KKV szektor megerősödésével. A fenntartható növekedési pályára állással a régióknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját tudásközpontokat hozhassanak létre a szakosodási irányaik mentén, ezáltal tudásrégióvá váljanak.
Alacsony tudás- és Az alacsony tudás- és technológia-intenzitású régiókban a technológiaszakosodási irányokban megjelölt területeken innovatív intenzitású régiók megoldásokkal (ún. követő innovációval) és korszerű fejlesztésekkel a tradicionális ágazatok megújulnak, élénkebb K+F+I tevékenységet hoznak létre. A régiókban a befogadó növekedés következményeként a régió élhetőbbé válik, munkahelyek jönnek létre és megszűnik az elvándorlás. Forrás: Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 2014. október 23.
A besorolások egyértelműen meghatározzák a megye helyzetét és prognosztizálják rövidtávú jövőjét. Úgy gondolom, hogy nincs mit hozzátenni a NIH által meghatározott megfogalmazásokhoz és jellemzésekhez. Az ipari termelési zónákban elhelyezkedő megyéknek van lehetőségük a továbblépésre. Az alacsony tudás- és technológia- intenzitású régiók kezdetben a követő innováció következetes alkalmazásával tudnak fejlődni és hosszútávon van arra lehetőségük, hogy átlépjenek az ipari termelési zónákba. Felmerül ismét az alapkérdés. Az alacsony tudás- és technológia- intenzitású régiók esetében van-e lehetőség a kutatás- fejlesztés eredményeinek befogadására, a fejlődésre? A választ nem akarom megadni, a saját véleményét mindenkinek ki kell alakítania. Gondolkodjunk azonban egy kicsit együtt! A megyék besorolásában meghatározó tényezők egyben a fejlődőképességet, az új befogadásának lehetőségét is meghatározták és – közvetetten bár, de összefüggésben vannak az innovatív környezet kritériumaival is. Ahol nincs jelen a fejlődést támogató feltételrendszer, ott kisebb a lehetőség a kibontakozásra és a fejlettségben megmutatkozó különbségek tovább fognak nőni. Ebben a helyzetben indokolt a kiegyenlítő hatást biztosító állami beavatkozás.
455
5.
Az Észak–Alföldi Régió és Jász- Nagykun Szolnok megye helyzete
A fenti országos szintű helyzetelemzést követően nézzük meg egy gazdaságilag elmaradottnak tekinthető régió és megye gazdasági helyzetét a környezet innovatív jellegének vizsgálatára alkalmas szempontok szerint. A szempontok közül a jövedelemtermelő képességet, a migrációs helyzetet, a kutatási ráfordításokat és a képzettség szerinti összetételt vizsgálom. a.
A jövedelemtermelő képesség elfogadott mutatószáma az egy főre eső GDP, amely az életszínvonalat és a fejlődőképességet is egyaránt befolyásolja. A statisztikai adatok szerint a vizsgált megyében az egy főre GDP az EU átlagának mintegy 36%-a, a magyar országos átlagnak pedig 67%-a. A kép nem kedvező, a saját belső jövedelem kitermelés által történő önfejlődés lehetősége alacsony. A régióban az egy főre eső beruházási ráfordítás az országos átlag kétharmada. (Forrás: Havasi Éva: Az Észak-alföldi régiónak és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest 2010.)
b. A migrációs különbség szintén előnytelen képet fest, amelyet az alábbi táblázat érzékeltet. 3. számú táblázat: Migrációs helyzet alakulása az Észak –Alföldi régióban A természetes és a tényleges szaporodás, fogyás, valamint a vándorlási különbözet ezer lakosra vetítve, az Északalföldi régióban és országos átlagban Észak-alföldi régió
Országos átlag
Természetes szaporodás, fogyás
-4,7
-3,1
Tényleges szaporodás, fogyás
-7,7
-1,4
Belföldi vándorlási különbözet
-6,5
-
Nemzetközi vándorlási különbözet
+1,5
+3,1
Forrás: A KSH, A társadalmi haladás mutatószámrendszere, 2008 Egyértelmű, hogy a migrációs helyzet szintén kedvezőtlen, ami a fentiekben részletezett besorolási mutatószámrendszer szerint kedvezőtlen. c.
A kutatási fejlesztési ráfordítások alakulásáról szóló statisztikák szerint Jász- Nagykun – Szolnok megye kedvezőtlen képet mutat. A K+F ráfordítások tekintetében a megyék sorrendjében 11. helyen áll, a kutatóhelyek és kutatók számának, tudományos minősítéssel rendelkező munkaerő vonatkozásában a 16 – 19. a sorrendben. (Forrás: KSH) Egyértelmű, hogy a tudományos fejlődés önerőből történő megvalósítására szintén kicsi az esély.
d. A lakosság képzettség szerinti összetétele a megyében szintén kedvezőtlen. Erről néhány adat: -
A korai iskolaelhagyók aránya 0,1százalékponttal magasabb az országos átlagnál.
-
Az általános iskolát elvégzők aránya 1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag.
-
Az érettségivel rendelkezők aránya közel 10 százalékponttal alacsonyabb az országos adatnál.
-
A diplomások aránya 6 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag.
A térség helyzete ebben a vonatkozásban is kedvezőtlen, így az innováció befogadásának lehetősége alacsony szintű.
456
6.
Összegzés
Az innováció a gazdasági fejlődés motorja, de kérdés, hogy minden földrajzi térség azonos módon tudja-e befogadni a kedvező hatásokat. Ebben a kérdésben több tanulmány készült és megtörtént a megyék e szempont szerinti besorolása is. Úgy gondolom, hogy nem csak egyéni véleményként fogalmazom meg, hogy a gazdaságilag elmaradott térségek nem képesek külső segítség nélkül a fejlődésre, sőt az innovációs folyamatok eredményeinek hasznosításában is csak a „követő innovációra” képes. Félő, hogy Magyarország fejlettségbeli szétszakadása minden igyekezet ellenére folytatódhat.
Forrás: e. 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról. f.
200. évi C. törvény a számvitelről
g. Matolcsy György: Egyensúly és növekedés, Kairosz Kiadó Budapest 2015. h. Robert S. Kaplan , Anthony A Atkinson: Vezetői üzleti gazdaságtan, Haladó vezetői számvitel i.
AL Ehrbar: EVA; Economic Value Added; Panem Kiadó, Budapest 2000.
j.
Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia 2014. Nemzeti Innovációs Hivatal 2014 Budapest.
k. Magyarország Kormányának kiadványa,„a fejlődés 172 pillanata” címmel Budapest 2015. l.
Havasi Éva: Az Észak-alföldi régiónak és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest 2010.
457
