TURIZMUSFEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK PÉCSETT A VÁROSFEJLESZTÉS RÉSZEKÉNT Nagy Andrea1 1. Bevezetés Terület és településfejlesztés általánosságban kevéssé alkalmazható fogalmak. Ennek oka több tényezőben rejlik: a kifejezés magában hordozza, hogy egy-egy – földrajzi értelemben véve jól körülhatárolt – ország, régió, tájegység, földrajzi hely vonatkozásában aktualizálódik a vizsgálat. Másrészről minden egyes vizsgált terület/település egyedi természeti - társadalmi - gazdasági jellemvonásaiból adódóan más-más prioritásokkal rendelkezik fejlesztési irányvonalai tekintetében. Egy vizsgált terület rövid-, közép-, ill. hosszú távú fejlesztési koncepciójának elkészítése során ez utóbbi figyelembevételével kell a kezelőszerveknek az érintett terület gazdaságának húzóágazatát kijelölni és meghatározni azon stratégiai programokat, melyek keretében kivitelezhetővé válnak a konkrét fejlesztési tervek. Magyarország rendszerváltozás után átstrukturálódott gazdaságának vizsgálatakor országos, regionális és helyi viszonylatban egyaránt kiemelkedik a turizmus gazdaságon belüli súlya. A turizmust gyakran emlegetik az adott terület gazdaságának húzóágazataként, mozgatórugójaként, vagy kitörési pontjaként. A turizmus valóban a gazdaság dinamikus húzóereje? Amennyiben a turizmus tudatos tervezése és fejlesztése nem elszigetelten, hanem a többi ágazat fejlesztésével szerves egységben valósul meg a kölcsönhatások figyelembevételével, úgy valóban sikerágazattá válhat. A tanulmány célja a településfejlesztés és turizmustervezés összefüggéseinek vizsgálata helyi szinten. A vizsgálat tárgya Pécs turizmusának fejlesztési irányvonala – figyelembe véve a város és környezete turisztikai vonzerőleltárát. 2. Pécs turisztikai vonzereje Pécs turisztikai vonzerejének számbavételekor természeti – társadalmi és gazdasági jellemvonásokat követhetünk. Pécs természetföldrajzi helyzetéből adódóan a Mecsek déli lejtőin és előterében elterülő város hangulatát és mikroklímáját meghatározza a hegység. Bár nem elsődleges desztináció a város turizmusában, de nem elhanyagolható a Mecsek, hiszen a külföldi és belföldi turisták itt tartózkodásuk alatt időt szakítanak arra, hogy egy mecseki séta vagy túra alkalmával gyönyörködjenek a város Tv-toronyból élvezhető látképében. Bár a város megtelepedésének, fejlődésének irányát alapvetően meghatározta a Mecsek, a település magával ragadó hangulata, egyedisége mégis a társadalmi gyökerekben keresendő. A 2000 éves történelmi múlttal rendelkező város épített örökségeinek sokszínűsége, az általuk felidézhető történelmi korok kontinuitása, s az építészeti emlékeinket „megtöltő” kulturális örökségünk együttesen határozza meg a város turisztikai arculatát. Művészet- és művelődéstörténeti örökségük nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is versenyképes vonzerőnek bizonyulnak. Mutatja ezt a városba érkező élénkülő belföldi turistaforgalom, valamint a külföldi látogatók és turisták Pécs történelme és kultúrája iránti fokozott érdeklődése. A város történelmének kiemelkedő része és későbbi – e téren mai napig tartó – fejlődését meghatározta az 1367-es egyetem alapítása Nagy Lajos uralkodónk által. Eddig az időpontig vezethető vissza a mai Pécsi Tudományegyetem múltja, melyen ma 32000 hallgató nappali és levelező képzése zajlik. Ez a szellemi tőke hívta/hívja életre a városban kora tavasztól késő őszig megrendezésre kerülő konferenciákat, tudományos tanácskozásokat.
1
Nagy Andrea középiskolai tanár, a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma Email:
[email protected]
1
A város gazdasági életéhez kapcsolódó építészeti – ipari emlékeink szintén a település arculatának szerves részét képezik. Így a ma is működő Zsolnay Manufaktúra, valamint a gyár múltját és jelenét bemutató Zsolnay Múzeum évente több ezer látogatót fogad. 2.1 Örökségturizmus – világörökség-turizmus Pécs társadalmi és gazdasági életéhez kapcsolódó – 2000 évig visszanyúló tárgyi és szellemi emlékeink együttesen alkotják a város lakóinak örökségét. Ezen értékeink bármelyikét felfedező, megismerő turista a város örökségturizmusának elemévé válik. Pécs esetében azonban nem elégséges ilyen módon körülhatárolni az örökségturizmust, mivel e fogalom megközelítése szakmai (turisztikai) szempontból sem egyértelmű. Ennek oka azzal magyarázható, hogy Pécs történelmi, gazdasági és kulturális örökségei között világviszonylatban egyedi, kiemelkedő kulturális értéket képviselő épületegyüttessel rendelkezik. A római korból származó ókeresztény temető és ehhez kapcsolódó építmények 2000. novemberétől viselik az UNESCO Világörökség címét a kulturális értékek kategóriájában, és nemzetközi szintű védettséget élveznek. Azok a turisták, akik pécsi tartózkodásuk alatt meglátogatják ezeket a Kr. u. IV. századból származó ókeresztény sírépítményeket, nem egyszerűen „csak” Pécs örökségeit tekintik meg, hanem – ahogy az UNESCO a Világörökség Egyezményben lefekteti – a Föld kimagasló értéket képviselő épített örökségét. Pécs világörökségi helyszíneinek különlegességét fokozza, hogy itt együttesen fordul elő a római kor temetkezési helyeire jellemző biblikus tárgyú falfestészet a balkáni síremlékek egyedi építészeti formáival. 2.2 Pécs világörökség címéhez kapcsolódó fejlesztési tervek és megvalósulások Egy természeti, kulturális értéket hordozó terület, vagy kultúrtáj világörökséggé nyilvánításával nemzeti és nemzetközi szinten is növekvő ismertségre tehet szert, amely nagyobb arányú turistaforgalmat eredményezhet. Idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve egy adott terület látogatottsági szintje, valamint infra- és szuprastruktúrája között párhuzam vonható. Ezért a nagyobb turistaforgalmú helyek – beleértve a világörökség helyszíneket is – fejlesztésével az infra- és szuprastrukturális beruházásokra helyeződik a hangsúly. (Turisztikai infrastruktúra alatt az út- víz- elektromos, távközlési és csatornahálózat összességét értjük. A turisztikai szuprastruktúra a kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóegységek, valamint a szolgáltató szféra idegenforgalomhoz kapcsolódó egységeit foglalja magába.) A pécsi világörökség emlékek menedzselési, kezelési feladatainak ellátására önálló társaságot hozott létre a város önkormányzata (Örökség Kht.), azzal a céllal, hogy egyensúlyt teremtsen a világörökség helyszínek turisztikai látogatottsága, bemutatása, valamint a területhasználók és az ott élők igényei között. A világörökség címet viselő terület és az azt körülölelő puffer zóna közös fejlesztési terve három területre koncentrálva jelölte ki a fejlesztési feladatokat: 1. Tudományos feldolgozás 2. Hasznosítás, üzemeltetés 3. Bemutatás, megismertetés A tudományos feldolgozás magába foglalta a védett zóna helyreállítási – felújítási programjának elkészítését, valamint a tulajdonviszonyok felmérését. A terület hasznosítása, üzemeltetése legfőbb feladata a meglevő infrastrukturális feltételek bővítése, minőségi fejlesztése (parkolási gondok megoldása, illemhelyek felújítása és számának növelése, zöldterületek gondozása, köztéri padok és szemétgyűjtők mennyiségi és minőségi biztosítása), valamint a szuprastruktúra átgondolt fejlesztése, világörökség címhez méltó biztosítása (műemlékek egységes működtetését célzó intézkedés, egy ún. örökség központ kialakítása).
2
A bemutatás, megismertetés lakossági promóciója a világörökség terület bemutatását célzó pedagógiai programon keresztül kívánt eljutni az iskolákba. A turisztikai promóciója a világörökség terület sokrétű megismertetését tűzte ki célul: tájékoztató táblák kihelyezése, kiadványok készítése, turisztikai információs pontok létrehozása, internetes tájékoztatás, állandó kiállítások, vásári bemutatkozások, hirdetések, reklámok elhelyezése. A turisztikai – városfejlesztési tervek megvalósíthatóságának anyagi bázisát hazai és nemzetközi pályázati támogatásokkal kívánta az önkormányzat biztosítani. (AVEC: ECOSOUVERTURE projekt, Széchenyi terv, EU Leonardo programján belül HERI-TRAIN projekt, Lugo világörökségi helyszín EU Culture 2000 pályázati csatlakozás) Az Örökség Kht. Hatáskörébe utalt fejlesztési feladatok kizárólag a világörökség címmel kitüntetett területre és közvetlen környezetére irányultak. Ezek a kitűzött célok mára vagy teljesen megvalósultak, vagy a kivitelezés fázisában vannak. Kézzel fogható eredményét a turisták és a helyi lakosok is tapasztalhatják. Ezek a következők: - A terület turistabuszokkal való zavartalan megközelítése céljából kialakításra került a puffer zónában egy a buszok számára ideiglenes várakozást és rövid ideig tartó parkolást biztosító buszmegálló. - A meglevő illemhelyek felújításán túl új, mobil illemhelyek kerületek kihelyezésre, melyek száma világörökség területen tartott rendezvény esetén megnövelhető. - A világörökség terület szemétgyűjtőinek, utcai padjainak számát növelték, állapotukat folyamatosan ellenőrzik és karbantartják. - A közterületek gondozására még nagyobb hangsúlyt fordít a város, a parkok, zöldfelületek virágosítása évről évre kiemelkedő fontosságú, a turisták Pécsről alkotott első benyomását alapvetően meghatározó tényező. - Kialakításra került az Örökségház, mely közvetlenül a védett terület mellett helyezkedik el. Jelenleg folyamatba van az Örökségház szomszédságában az Örökség Interpretációs Centrum kialakítása, mely a turisták információs központjaként szolgálna. - A világörökség terület megismertetését célzó tevékenységek sokoldalúak és hatékonyak. Ennek köszönhetően létrejött a pedagógiai program keretében egy a pécsi világörökség területet bemutató tantervi modul, mely általános és középiskolákban alkalmazható. Folyamatban van a pedagógus továbbképzés akkreditációja. A város több, frekventált pontján kerültek kihelyezésre információs táblák, térképek, melyek jelzik a világörökség területet. Létrejött Pécs kulturális örökségét bemutató honlap (www.pecsorokseg.hu). Ismeretterjesztő film készült a Pécs TV közreműködésével „Pécs, 2000 év öröksége – Római kor” címmel. A Jelenkor című folyóirat világörökségi különszáma bemutatja Pécs ókeresztény sírkamráit. - Felújításra került a Korsós sírkamra szomszédságában található Péter – Pál sírkamra, mely ez által turisták számára látogathatóvá vált. Folyamatban van a cella septichora újbóli feltárása, mely egy 20m hosszú, hétkaréjú templom. Helyreállítása után információs központ feladatait is betöltheti. 3. Pécs turizmusfejlesztési koncepciója Dél-Dunántúlon, és azon belül Pécsen az idegenforgalom gazdaságban betöltött szerepe kiemelkedő, országos átlagot meghaladó. Ez a tény különösen indokolttá teszi, hogy tudatos tervezés alapján menjen végbe az ágazat fejlesztése. Ennek megfelelően 1997-ben fogadta el az önkormányzat Pécs középtávú turizmusfejlesztési koncepcióját, majd erre épült az 1998-as városmarketing koncepció. E kettő cselekvési program együttesen jelölte ki Pécs turizmusának fejlesztési irányvonalát, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb városfejlesztési elképzeléseket az elmúlt időszakban. Szükségessé vált azonban az 1997-es koncepció felülvizsgálata, illetve továbbgondolása. Egyrészt azért, mert a megjelölt cselekvési
3
programok részben megvalósultak. Másrészt azért, mert egyetlen terület turizmusát sem lehet időben kiragadva elemezni anélkül, hogy ne vizsgálnánk a turizmus elemeinek kölcsönhatását, valamint a turizmus és vele kapcsolatba kerülő gazdasági ágak egymásra hatását. Nem utolsó sorban, pedig egy adott terület turizmusának alakulását meghatározhatja, irányvonalát módosíthatja turisztikai vonzerővel való bővülése. Így történt ez Pécs esetében is, mivel a város 2000 novemberében nyerte el a fentebb részletesen tárgyalt világörökség címet. Az 1997-es koncepció kialakítása során ugyan már a világörökség – pályázati szakaszban volt a város, de szükségessé vált a pályázati anyag módosítása, átdolgozása. Mivel egy világörökség pályázat bírálata hosszas, többlépcsős folyamat és végső eredménye is kétesélyes, így az 1997-es koncepcióban nem lehetett a világörökség cím turizmusra gyakorolt hatásait előre tervezni. A korábban meghatározott turizmusfejlesztési irány 2004-es új koncepcióban került lefektetésre. Ennek megfelelően a turizmusfejlesztési tervezet – figyelembe véve a Cím turizmusra és egyéb gazdasági ágakra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait – a minőségi turizmust tűzte ki fejlesztési irányvonalul. A város turisztikai vonzerői közül kiemeli az épített örökséget, gazdag kulturális életet, valamint a vendégszeretetet. Ezek összekapcsolása, turisztikai csomagként való értékesítése lehetővé teszi, hogy az örökségturizmusban résztvevő turisták, vagy a konferenciarendezvényturizmus résztvevői egyaránt aktív pihenés részesei lehessenek Pécsett. A fent nevezett vonzerőkre alapozva a koncepció négy fejlesztési területet határoz meg: 1. A város örökségturisztikai kínálatának bővítése 2. Rendezvény, konferencia és üzleti turizmus fejlesztése 3. Pécs egészségturisztikai kínálatának bővítése 4. Pécs és Baranya turisztikai termékként való egységes értékesítése Pécs vonzerői sorában prioritást élvez a világörökség cím. (Bár 2001-es kérdőíves felmérés szerint a turisták 12%-a nevezte meg az utazás motivációjaként a világörökség helyszíneket, ismertségük ennél jóval magasabb, 60%-os arányt ért el. A felmérés éve óta mindkét arány nőtt, köszönhetően – elsősorban az Örökség Kht- világörökségek bevezetését célzó jól szervezett városmarketingjének.) Pécs turisztikai kínálatában a világörökség helyszínek alkotják a vezérterméket, de ezek vonzerejét alátámasztják más örökségi termékcsoportok. Ezek elsősorban azok az építészeti örökségek, melyek a római kortól napjainkig fennmaradtak és a belváros hangulatát, építészeti arculatát meghatározzák. Ide tartoznak a város középkori örökségét alkotó középkori egyetem maradványai, törökkori emlékek, Pécs ipari és bányászati öröksége, Pécs építészeti öröksége és modern építészeti értékei (szecessziós épületek, Bauhaus stílusát követő építmények). Ahhoz, hogy ezek az épületek tényleges vonzerőt jelentsenek, elengedhetetlen az építményi rekonstrukció. A fejlesztendő termékek között kiemelésre kerül a város kulturális és művészeti öröksége, mely egységében és gazdagságában kiemelkedő jelentőséggel bír a magyarországi kultúrvárosok körében. A múzeumok látogatószámának növeléséhez szükséges lenne a belváros információs táblákkal való telítése, a kiállítótermek nyugat-európai színvonalra emelése, interaktív bemutatásra szolgáló multimédiás eszközökkel való felszerelése. A társadalmi örökségek együttesen támaszkodnak a város és környezet (Mecsek) természeti örökségére és formakincsére. Pécs tudományos életében eddig is meghatározó szerepet játszott az egyetem. Hazai és nemzetközi konferenciák, tudományos ülések, valamint a gyarapodó, aktív testvérváros kapcsolatok és számos kulturális találkozó és vásár szükségessé teszik a város nemzetközi konferenciaközponttal való bővülését. Ezen igények kiszolgálását lehetővé teszi a Nádor Szálló felújítása, konferencia-központtá való fejlesztése, mely kiegészülve egy négycsillagos szállodával is. Magas színvonalú szállodai férőhely létrehozásával régóta fennálló igényeket elégítenének ki. A rendezvény és üzleti turizmus infrastrukturális hátterének megteremtésére kívánja a város megépíteni az Expo Centert, mely kiállítási, vásár és többfunkciós
4
rendezvény-központként egy 1200 fős színházterem mellett 200-300 és 400 fős modern multimédiás eszközökkel felszerelt konferenciatermeket, valamint 70 fős előadótermeket, tárgyalókat, stúdiókat foglalna magába. Az egészségturizmus kínálati oldala Pécsett a város nagyságához és régióban betöltött súlyához képest elég szegényesnek nevezhető. Ennek a hiánynak a kiküszöbölését célozza meg a Koncepcióban megfogalmazott szándék, egy élményfürdő megépítése, mely rekreációs funkciói által lehetőséget biztosítana a turisták és a helyi lakosság egészségmegőrzésére. Az egészség megőrzési program része lehet már meglevő sportlétesítmények továbbfejlesztése, illetve újak létrehozása: pl.: fedett műkorcsolya-csarnok építése, a jelenlegi PMFC pálya stadionná való bővítése. Az egészségturisztikai kínálat turistavonzó megjelenése változatosabbá teheti az örökség, valamint konferencia, rendezvény és üzleti turizmusban résztvevők aktív pihenését a városban. Másrészről újabb programlehetőségeket biztosítva lehetővé tenné, hogy az eddigi 3-4 napos tartózkodási idő néhány nappal meghosszabbítható legyen, ezáltal növelve a pécsi vendégéjszakák számát, a vendéglátóhelyek forgalmát, idegenforgalmi szolgáltatások igénybevételét, idegenforgalmi adóbevételeket. A Pécsre érkező turisták több mint a fele kirándulást tesz a megyében. Elsődleges célterületet a közelben fekvő fürdőhelyek (Orfű, Sikonda, Harkány, Abaliget, Magyarhertelend) jelentik. Kiemelkedő ezen kívül a Siklós – Villányi borvidékre látogatók száma, valamint történelmünk egy-egy építészeti emlékének látogatói aránya (Siklós, Szigetvár, Pécsvárad). A megyén belüli jobb elérhetőség biztosítása érdekében mindenképpenfejlesztésre szorul a közúthálózat, mivel a turisták elsősorban ezt a közlekedési formát választják kis távolságok áthidalására, de a Mecsek ökoturizmusának fejlesztési irányvonalát alkothatja kerékpárutak kialakítása. (Pl.: Pécs – Orfű - Abaliget) Jó példa erre Dombóvár és Gunarasfürdő között kiépített kerékpárút, mely a városközponttól a fürdőig vezet. Érdemes ezeket a kínálati elemeket a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében kiemelten kezelni, infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásokkal fejleszteni. A régióban, illetve a régió központjába érkező turisták számára lehetőség szerint a fent említett, kiemelten fejleszteni kívánt kínálati elemeket egységes turisztikai csomagként, vagy - igény szerint - egymással kombinálva kell értékesíteni. Ily módon olyan turisztikai terméket nyújt a város, amely az elsődleges utazási motiváción túl többlettartalommal tölti meg az itt-tartózkodást, sokszínű élménnyel gazdagítva a Pécsett töltött napokat. Ahhoz viszont, hogy a prioritást élvező turisztikai fejlesztések valóban meghozzák a hozzájuk fűzött reményeket, alapvető követelmény a célterület gyors megközelíthetősége. Közúti forgalom számára a Budapest – Pécs közti 6-os út gyorsforgalmi úttá (későbbiekben autópályává való) fejlesztése a cél, míg a nagyobb távolságból érkező nemzetközi turistaforgalom, ill. a magasabb költési szokásokkal rendelkező üzleti és konferenciaturizmusban résztvevők számára a légi úton való elérhetőség biztosítása a Pécs – Pogányi reptér nemzetközi regionális repülőtérré való fejlesztése elérendő. Utóbbi beruházás 1. üteme már megvalósult: elkészült az 1500 m-es aszfalt kifutópálya. A vissza lévő ütemek közül idén kivitelezésre kerül az ILS navigációs rendszer és a pályafények. Az utolsó ütemben elkészül az új utasforgalmi épület és a belső úthálózat, valamint a Pécs – Pogány közti 58-as út négysávossá történő kiszélesítése. Az így megvalósuló reptér ebben a kategóriában – szakmai vélemények alapján – világszínvonalat képvisel. 4. Pécs turizmusfejlesztésének multiplikátor hatásai – Összegzés A fent kiemelt turisztikai fejlesztési célok megvalósulásuk esetén Pécs és a régió kiemelt turisztikai központtá válásához vezethetnek. Ezáltal elérhetővé válik a turista- és látogatószám növelése, a vendégéjszakák számának emelkedése, helyi szolgáltatások, kereskedelem forgalomnövekedése, mely újabb adóbevételeket indukál a városban. A növekvő
5
turistaforgalom ösztönzi továbbá új vállalkozások létrehozását, melyek a turizmus fejlődésén túl a helyi gazdaságot is fellendítik, s javítják a helyi lakosok életkörülményeit. A turizmus és a gazdaság többi ágazatának viszonya nem egyoldalú, hanem a kölcsönösségen alapul. Vagyis nem csak a turizmus fejlesztése érezteti hatását a gazdaság egyes szektoraiban, hanem a multiplikátor hatás fordítottan is érvényesül. Tehát a szolgáltató szféra fejlesztése vonzó lehet a turisztikai vonzerővel rendelkező területen a minőségi kiszolgálást igénylő turisták körében. Pécs esetében a világörökség cím jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a város turizmusfejlesztésének irányát kijelölje. Másrészről a világörökség cím nemzetközi súlyának köszönhetően átértékelődött a helyi lakosok, az idegenforgalomban dolgozók, a fenntartó – kezelői szervek Pécs örökségeiről alkotott szemlélete és a város turizmusának megítélése. Pécs turizmusának eddigi fejlesztései, valamint célkitűzései remélhetőleg lehetővé teszik, hogy a város megőrizze régión belüli kultúrvárosi, turisztikai központi pozícióját és a város egyéb ágazataival egymást támogatva fejlődjön. IRODALOM Berki M. – Csapó J. (2003) Turisztikai vezérprojektek a regionális programozás folyamatában a Dél-Dunántúlon, Európai kihívások 2. Tud. Konferencia, Szeged, pp.437441. Kezelési tervjavaslat a pécsi világörökségi pályázati területre (2000) Pécs Megyei Jogú Város Michalkó G. (1999) A városi turizmus elmélete és gyakorlata MTA FKI, Budapest Nagy A. (2003) Világörökséghez tartozó helyszínek turisztikai infra- és szuprastruktúrája, Turizmus Bulletin 2003. pp.49-53. Pécs Megyei Jogú Város Turizmusfejlesztési koncepciója 2004. Pécs Megyei Jogú Város Világörökség programja 2001. Internet hivatkozások: www. airport-pecs.hu
6
