Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 4 2 7 - 3 9 6
A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*
A házassági perek - amelyek magukba foglalják a magyar jog szerint a házasság felbontása, a házasság érvénytelenítése, érvényességének a megállapítása, valamint a házasság létezésének és nemlétezésének a megállapítása iránti pereket szabályozását, mind a jogtudomány, mind a jogalkalmazó és jogkereső közönség érdeklődése miatt, kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetjük. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a házassági perek joghatósági kérdéseinek változását a rendszerváltozástól napjainkig. A joghatóság fogalmát ma már a jogirodalom szinte egységesen adja meg annak ellenére, hogy az elmúlt 150 évben mind eljárásjogi, mind nemzetközi magánjogi, egymástól eltérő fogalom meghatározásokat ismerhettünk meg.1 Hatáskört jelent az ún. joghatóság is, amely azt a kérdést dönti el, hogy valamely ügyben vagy perben melyik állam hatósága vagy bírósága hivatott eljárni.2 Ezek alapján a joghatóság az ügyek megosztását jelenti az államok között.3 A joghatóság kérdése egyre nagyobb szerepet játszik a házassági perek vonatkozásában is, mivel felgyorsult világunkban egyre gyakoribbak azon házasságok, melyek nemzetközi elemet tartalmaznak akár úgy, hogy nem azonos állampolgárságú személyek kötnek házasságot, akár akképpen, hogy az azonos állampolgárságú házasfelek egy másik országban élnek. Ezekben az esetekben nagy a jelentőssége annak, hogy a perindító fél gyorsan el tudja dönteni, hogy mely állam bírósága vagy hatósága járhat el a jogvita elbírálásában. A jogbiztonság általános érvényű követelménye miatt elengedhetetlen annak tisztázása tehát, hogy a felek hol és milyen feltételek mellett indíthatják meg a házassági jogviszonyukkal kapcsolatos perüket.
DR. NAGY ANDREA egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem AJK, Polgári Eljárásjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros ' Ld. erről részletesebben Juhász Imre: Gondolatok a Brüsszeli Egyezményről. In: Magister Artis Boni etAequi. Studa in honorem Németh János. Budapest, 2003. A Polgári Perrendtarás Magyarázata, (szerk. Szilbereky Jenő és Névai László) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976, 232. o. Polgári Perjog Általános Rész. (szerk.: Wopera Zsuzsa) KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005, 88. o.
428
Nagy Andrea
A rendszerváltástól követően a személyi állapottal kapcsolatos ügyekben a joghatósággal kapcsolatos szabályok változásait két nagy részre tagolhatjuk. Az időbeli határvonal itt is, mint sok más jogi területen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontja. 1. A házassági perekre vonatkozó joghatósági szabályok 2004. május 1. napjáig A házassági perekre vonatkozó joghatósági szabályokat az Európai Unióba történő belépésünkig az 1979. évi 13. a nemzetközi magánjogról szóló tvr. (a továbbiakban Kódex) rögzítette ún. belső jogforrásként, illetve ide tartoztak külső jogforrásként a Magyar Köztársaság által e tárgykörben kötött nemzetközi szerződései. Ezen nemzetközi szerződések a házassági perek joghatósági szabályait rendezik bilaterális szinten, meghatározva az adott állam által a házasság vonatkozásában hozott határozat elismerésének és - esetleges - végrehajtásának a rendjét. Ezek az egyezmények még a rendszerváltozás előtt születtek, azonban a mai napig hatályban vannak az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal az Uniós országok közötti egyezmények kivételével. 4 Az önálló nemzetközi magánjogi kódex szabályozásának az indoka, hogy a magyar polgári perrendtartás (a továbbiakban Pp.) - ellentétben számos külföldi eljárásjogi kódexszel - nem tartalmaz joghatósági szabályokat. A joghatóság hiánya esetére a Pp. azonban már nagyon szigorú és egyértelmű szabályokat tartalmaz. A joghatóság hiányának eljárásjogilag két lényeges következménye lehet: - a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül utasítja el, ha a magyar bíróságnak a perre törvény, vagy nemzetközi egyezmény alapján kizárt a joghatósága, vagy - a bíróság a pert megszünteti, ha a magyar bíróságnak a perre nincs joghatósága.
4
-
Magyarország 17 nemzetközi egyezményt kötött e tárgykörben. így például: 1986. évi 32. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Budapesten, 1986. június 3-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről 1986. évi 8. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában Hanoiban 1985. évi január hó 18. napján aláírt szerződés kihirdetéséről 1984. évi 4. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Havannában, az 1982. évi november hó 27. napján aláírt szerződés kihirdetéséről 1983. évi 6. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Ecuadori Köztársaság között, Quitóban, 1981. november 18-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről
A házassági perekjoghatósági szabályainak változásai..
429
A Kódex célja a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában. 5 A kódex rendelkezései azonban csak s z u b s z i d i á r i u s jelleggel érvényesülnek abban a tekintetben, hogy nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.6 Ezáltal minden nemzetközi egyezmény elsődlegességét garantálja. E szabadság kereteit azonban az állam által - e körben - kötött nemzetközi egyezmények adják, melyek száma nem volt jelentős. Fontossága azonban ezen rendelkezésnek abban áll, hogy a később kötött egyezményekkel lehetett és lehet módosítani a Kódex tartalmát a joghatósági szabályai vonatkozásában. 7 A házassági perekre, mind személyállapoti perekre a Kódex kizárólagos joghatósági szabályokat tartalmazott. Az állam az egyes jogviszonyokban való érdekeltsége alapján dönti el azt, hogy a belőlük eredő jogvitáknak az elbírálását milyen mértékben vonja a saját joghatósága alá.8 Tekintettel arra, hogy személy állapottal összefüggő jogkérdésekről döntenek, irányadó az állam kizárólagos joghatósága. Kizárólagos joghatóság alapján, néhány kivétellel figyelmen kívül kerülnek mind az általános, mind a vagylagos és speciális joghatósági okok. A Kódex 2000. évi módosítása előtt a kizárólagos joghatósági szabályok a magyar állampolgársághoz voltak kötöttek. Kizárólag magyar bíróság, vagy más hatóság járhat el magyar állampolgár személyállapotára vonatkozó eljárásban, kivéve ha külföldi bíróság vagy más hatóság ilyen kérdésben hozott határozatát e törvényerejű rendelet értelmében el kell ismerni.9 A külföldi bíróság vagy hatóság határozatának az elismerésre pedig csak akkor volt lehetőség, ha a magyar állampolgár lakóhelye külföldön volt. 10 Kisegítő illetékességi szabályként a magyar bíróság joghatóságát megalapozza a Kódex azáltal, hogy kimondta nem magyar állampolgárok között személyi állapotukra vonatkozó perben - a gondnoksággal kapcsolatos per kivételével - magyar bíróság eljárhat, ha az egyik fél lakóhelye Magyarországon van. Az I. fejezet időszakára vonatkozóan azonban a Kódex általános joghatósági szabályozása bír érdekességgel. Ugyanis az 54. § szerint magyar bíróság, vagy más hatóság eljárhatott minden olyan ügyben, amelyben a Kódex a magyar bíróság vagy más hatóság joghatóságát nem zárta ki. Ez a rendelkezés a magyar
5
1979. évi 13. t v r l . § 1979. évi 13. tvr 2. § Ilyen egyezmény volt pl. a Luganói-egyezmény. Kengyel Miklós: A nemzetközi polgári eljárásjog új szabályai. In: Polgári eljárásjog a XXI. században. Tanulmányok Farkas József emlékére. Pécs, 2004, 111-123.0. ' 1979. évi 13. tvr. 54. §-a BH1982. 516. Ha a külföldi bíróság a külföldön lakó magyar állampolgár házasságát felbontja, e határozatot a magyar jog szerint el kell ismerni [1979. évi 13. sz. tvr. 71. § a) pont, 75. § (3) bek.]. 6
430
Nagy Andrea
bíróságnak általános érvényű felhatalmazást adott az eljárásra, még akkor is, ha az adott ügynek semmilyen magyar vonatkozása nem volt. A magyar bíróság eljárásának az sem lehetett az akadálya, hogy a perre esetlegesen nem volt illetékes magyar bíróság. Az univerzalitás elvének ezen megnyilvánulása különösen igaz a házassági perek vonatkozásában, mivel az akkor hatályos Pp. 277. § (3) bek-e alapján megadta azt a bírói fórumot a Pesti Központi Kerületi Bíróság formájában, amely előtt meg lehetett indítani a házassági pert akkor is, amikor az egyéb illetékességi szabályok szerint más belföldi bíróságnak nem volt illetékessége. A döntés elsősorban a perindító felperesé, másodsorban az eljáró bíróságé volt e körben. A felperes választhatta meg az eljáró fórumot a Kódex 54.§-a és a Pp. 277. §-a alapján. A bíróság azonban nem volt köteles a felperes perindítása esetében sem eljárni. A bíróság döntési körébe tartozott annak eldöntése, hogy az adott perben eljár-e vagy megállapítja hivatalból a joghatóságának a hiányát. Ez a hazai bíróságok részére nyújtott, „minden ügyre szóló" joghatóság idegen az európai államok túlnyomó többségének joghatósági szabályaitól. Fenntartását pergazdaságossági indokok sem támasztották alá, miután külföldön nem számíthat elismerésre magyar bírósági határozat olyan esetben, ha valamilyen elfogadható kapcsolat nem fűzte az ügyet az eljárt magyar bírósághoz. Ezen exorbitáns (kapcsolatszegény) joghatósági okot a felek 2001. április 30. napjáig alkalmazhatták." A joghatósági szabályokat érintő átfogó és jelentős változás a 2000. évi CX. törvénnyel következett be. A módosítás indoka, hogy „virágzó nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokra csak olyan jogi közegben lehet számítani, amely a gazdaság szereplőinek igényérvényesítését, és a jogvitákban hozott határozatok külföldi végrehajtását kellően garantálja." 12 Magyarországnak a bírósági joghatóságot, valamint a meghozott határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását garantáló - nemzetközi egyezményeken, illetőleg viszonossági gyakorlaton alapuló - kapcsolatrendszere nem volt széleskörű, és főleg nem felelt meg a magyar külgazdasági prioritásoknak és integrációs törekvéseknek. Míg ugyanis a korábbi évtizedek külpolitikai preferenciáinak megfelelően Magyarországot a bírósági határozatok kölcsönös elis-
" A Luganoi-egyezményhez csatlakozni akaró Magyarországnak fel kellett adnia a bíróságok részére adott általános joghatósági felhatalmazást, mely szabályozást a jogalkotó a 2000. évi CX. törvénnyel módosított. A Luganói-egyezmény kizárta alkalmazási köréből a természetes szemelyek személyállapotára vonatkozó eljárásokat, de a fenti összefüggésben mindenképpen meg kellett említeni, ld. erről részletesen: Kengyel Miklós: A nemzetközi polgári eljárásjog új szabályai. In: Polgári eljárásjog aXXI. században... 111-123. o. 12 2000. évi CX. tv. indokolása
A házassági perek joghatósági
szabályainak
változásai..
431
inerését és végrehajtását lehetővé tevő jogsegélyegyezmények fűzik több Európán kívüli volt (és jelenlegi) szocialista országhoz, addig mindössze négy nyugat-európai ország van, amelyekben nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehetőség van magyar bírósági határozatok elismerésére és végrehajtására (Németország, Franciaország, Görögország és Ciprus). Minderre tekintettel a törvény alapjaiban változtatja meg az 54. § szerinti általános joghatósági szabályt: a magyar bírói fórumok eljárásának igénybevételét alapvetően azzal a feltétellel teszi lehetővé, ha az alperes lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. Ez egyezik a Luganoi Egyezmény szemléletével, továbbá a legtöbb állam általános joghatósági szabályával, de a Pp. 29. §-a szerinti általános illetékességgel is. A házassági perek vonatkozásában is egyértelművé váltak a külföldi felek magyarországi perindításának a lehetőségei. A törvény egyértelmű helyzetet teremt azzal, hogy főszabályként kizáija a magyar bíróságok (és más hatóságok) joghatóságát a nem magyar állampolgárok személyi állapotát érintő ügyekben. Miután a módosítás megszüntette a magyar bíróságok általános felhatalmazását, kimondta, hogy a magyar bíróság magyar állampolgársággal nem rendelkező felek vonatkozásában főszabályként nem járhat el, vagyis először állapította meg a Kódex megalkotása óta, a magyar állam kizárt joghatóságát (bizonyos kivételekkel) e körben, megszüntetve a korábbi exorbitáns joghatósági okot. Eljárhatnak azonban a magyar bíróságok nem magyar állampolgárok meghatározott személyállapoti ügyeiben, ha az ügynek bizonyos belföldi vonatkozása van. Ilyen, a magyar joghatóságot megalapozó belföldi elem, ha a felek egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. A módosítás továbbra is az állampolgárság kapcsolóelvéből kiindulva rendezte a joghatóságot a személyi állapoti ügyekben. A Kódex minden esetben biztosítja a magyar fórum igénybevételének lehetőségét személyi állapottal összefüggő, így házassági ügyekben is, ha az érintett magyar állampolgár (vagy magyar állampolgársággal is rendelkezik). A magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban a magyar bíróságok vagy más hatóságok joghatósága rendszerint kizárólagos. Nem érvényesül a kizárólagos joghatóság - azaz külföldi határozat elismerésének is helye van - a jelenlegi szabályozás szerint a külföldön lakó magyar állampolgár házasságának felbontása iránti eljárásban, ha a magyar állampolgár házasságának felbontása iránt indul külföldön eljárás, és a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyiké-
432
Nagy Andrea
nek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van.13 A módosítás célszerűségi, pergazdaságossági megfontolásokból házassági per bíróságához telepíti a házassági perrel összekapcsolt egyes keresetek, járulékos kérdések tárgyalásának a lehetőségét, mint például a tartási kötelezettség megállapítása, a gyermek elhelyezése, valamint a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás szabályozása, továbbá a házassági vagyonjogi kérdések rendezése tárgyában is. Ezeknél a vagylagos joghatósági okok alapját az egyes eljárások közötti tárgyi összefüggés képezi. A joghatósági szabályok „betartatására szolgálnak" a külföldi határozatok elismerésének a szabályozása is. Altalános alapelv, hogy amennyiben külföldi bíróság vagy más hatóság olyan ügyben hozott határozatot, amelyre a magyar törvény értelmében magyar bíróságnak kizárólagos joghatósága áll fenn, a határozat belföldön történő elismerése nem lehetséges. Ebben az esetben ugyanis a magyar szabályozás alapján nem lett volna helye a külföldi bíróság érdemi eljárásának és határozathozatalának. Ez alól a törvény kivételt egyetlen esetben, éppen a házassági perek vonatkozásában tesz. A gyakorlatban a személyi állapotot érintő ügyek közül a házassági bontóügyek azok, amelyek tömegesen fordulnak elő. Az a körülmény, ha valamely magyar állampolgár házasságát felbontó külföldi határozatot pusztán azért nem lehetne elismerni, mert az érintett lakóhelye belföldön volt (és így az ügy kizárólagos magyar joghatóság alá tartozott), esetenként rendezetlen, felemás jogviszonyokat eredményezhet, ennél fogva súlyos következményekkel járhat az érintettre nézve. E felemás helyzetek elkerüléséhez nagyobb érdek fűződik, mint a kizárólagos magyar joghatósághoz történő feltétlen ragaszkodáshoz, annál is inkább miután a személyi állapoti ügyekre vonatkozó kizárólagos joghatóság éppen a magyar állampolgár védelmét célozza.14 El kell ismerni a magyar állampolgár házasságát felbontó külföldi határozatot olyan esetben is, ha kizárólagos magyar joghatóság állt fenn (azaz az érintett magyar állampolgár lakóhelye a keresetindításkor belföldön volt), feltéve, hogy a külföldi bontóhatározat elismerését maga az érintett magyar állampolgár kéri és a törvényben felsorolt megtagadási okok egyike sem áll fenn.15
13
1979. évi 13. tvr. 62/B §-a 2000. évi CX. tv indokolása 15 Nem ismerhető el a külföldi határozat, ha a) annak elismerése a magyar közrendbe ütköznék; b) az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt, azért mert az idézést és a keresetlevelet vagy az eljárás megindításának alapjául szolgáló egyéb iratot részére lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén nem kézbesítették szabályszerűen és olyan időben, hogy a védekezésre módjában állt felkészülni; 14
A házassági perekjoghatósági szabályainak változásai..
433
2. A joghatósági szabályok változása 2004. május l-jét követően A magyar jogalkotó a nemzetközi jogi kódex - korábban ismertetett - 2000. évi átfogó módosításával megteremtette a jogi alapot az 1968-as Brüsszeli Egyezmény, valamint a 44/2001. Tanács Rendelet szabályainak átvételére azáltal, hogy szinte teljes egészében inkorporálta azok joghatósági szabályait. Az uniós jogalkotás 2004-ben jelentős eredményeket ért el a polgári eljárásjog, és ezen belül is a joghatósági kérdések egységesítése terén. Az egységesítési folyamat16első jelentős állomását a Brüsszeli Egyezmény a bírósági joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról polgári és kereskedelmi ügyekben 1968-as elfogadása jelentette.17 Az egyezmény direkt joghatósági szabályaival megvetette egy egységes polgári eljárásjog alapját. 18 A családjog egységesítésének a szándéka az elmúlt 3 évtizedben kisebbnagyobb intenzitással de folyamatosan napirenden volt. Egységes szabályozás létrehozása azonban meglehetősen bonyolult és problematikus feladat (volt). Az egyes tagállamok eltérő anyagi joga máig nem adta meg a lehetőséget egy egységes eljárás megteremtésére. Ezzel magyarázható, hogy a közös jogalkotás kizárólag a joghatósági szabályok, illetve a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására korlátozódott. Az első jelentős lépést jelentette a tagállamok által 1998. május 28. napján aláírt Egyezmény a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben. Az Egyezmény azonban soha nem lépett hatályba, ugyanis felváltotta a 1347/2000 EK Rendelet, amely az Egyezmény tartalmát vette át. Ennek indoka az - ahogy Wopera Zsuzsa is megállapította - , hogy az Amszterdami Szerződés hatályba lépését követően kívánatossá vált, hogy a házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokat is kötelező és közvetlenül alkalmazandó jogi aktus szabályozza.19 c) a határozat olyan eljárás eredményeként került meghozatalra, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette; d) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos felek között magyar bíróság vagy más hatóság előtt a perindítás hatályai a külföldi eljárás megindítását megelőzően beállottak (perfüggőség); e) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott. 16 Ld. erről részletesebben Wopera Zsuzsa: Polgári Eljárásjog-útban a jogegységesítés felé? In: 50 éves a Polgári Perrendtartás, (szerk: Gyekiczky Tamás) Novotni Alapítvány a magánjog fejlesztéséért, Miskolc, 2001, 130-143. o. A rendelet azonban kizárta alkalmazási köréből a személyállapottal kapcsolatos eljárásokat. 18 Kengyel Miklós: Az európai polgári eljárásjog és a magyar jogfejlődés. Jogtudományi Közlöny, (1992)4. " Wopera Zsuzsa: A házassági és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek új eljárási szabályai a bővülő Európai Unióban. Magyar Jog, (2004) 8, 486. o.
434
Nagy Andrea
A 1347/2000 EK Rendelet sem maradt sokáig érintetlenül, mivel már elfogadása évében, 2000. július 3-án Franciaország kezdeményezést terjesztett elő a gyermekekkel való kapcsolattartás jogával kapcsolatos határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre. 20 A módosító javaslat előterjesztésének az indoka az volt, hogy a rendelet kizárólag a házasság felbontásával, a különéléssel, és a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, és csak akkor terjedt ki a házastársak gyermekei feletti szülői felelősséggel kapcsolatos kérdésekre, ha azokat a házassági perrel összekapcsolt kereseti kérelemként tárgyalták. A francia kezdeményezés célja tehát az volt, hogy a rendelet által felállított egységes joghatósági rendszert és a közös végrehajtási szabályokat a házassági perrel össze nem kapcsolt, attól függetlenül felmerült szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokra is kiterjessze. A francia kezdeményezést siker koronázta, és a Tanács 2003. november 27. napján elfogadta 2201/2003 EK. Rendeletet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. A 2201/2003 EK Rendelet hatályon kívül helyezte a 1347/2000 EK Rendeletet 2004. augusztus 01. napjával, azzal, hogy azt 2005. március 1. napjától kell alkalmazni. Tulajdonképpen mind a 1347/2000 EK. Rendelet, mind a 2201/2003 EK. Rendelet változatlanul átvette az 1998-as Egyezmény joghatósági, és a határozatok végrehajtására vonatkozó szabályait a házassági perek vonatkozásában, azokat kiegészítve a gyermekek feletti szülői felelősséggel kapcsolatos perek joghatósági és végrehajtási szabályaival. A 2201/2003. EK. Rendelet (a továbbiakban Brüsszel-Il.a. rendelet) 2 'tárgyi hatályának két területe tehát egyrészt a házasság felbontása, különválás, vagy a házasság érvénytelenítése, másrészt a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése. (Jelen tanulmány kizárólag a házassági perek joghatósági szabályainak ismertetésére szorítkozik, ezért a rendelet további részeinek bemutatását mellőzöm.) A Rendelet nem határozza meg a tárgyi hatály körében a házasság felbontása, különválás és a házasság érvénytelenítése fogalmát, 22 azt a nemzeti jogalkotásra bízza. Az egyedüli kritérium, melyet a rendelet támaszt, hogy a házassági per polgári ügy legyen, ezen belül lehet peres és nemperes eljárás. Tekintettel arra, hogy az egyes tagállamokon belül eltérő szabályozás érvényesül 20
HL C 234., 2000. 8. 15., 7. o. A jogirodalom az 1968-as Brüsszeli Egyezmény „mintájára" felépülő 44/2001 EK Rendeletet Brüsszel-I. rendeletként, míg a 1347/2000. Ek Rendeletet Brüsszel-II. rendeletként, míg a 2201/2003. EK Rendeletet Brüsszel-II.a. rendeletként nevezi. 22 Ld. erről részletesen Harsági Viktória: Az ún. Brüsszeli-IIa. Rendelet hatálya. Tanulmányok az Európai Polgári Eljárásjog köréből, (szerk.: Kengyel Miklós és Simon Károly László) Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2005, 11-26. o. 21
A házassági perek joghatósági szabályainak változásai..
435
az eljáró fórum tekintetében, ezért a rendelet „bíróság" alatt, a tagállamok valamennyi, a rendelet hatály alá tartozó ügyekben joghatósággal rendelkező hatóságot is érti.23 Fontos kiemelni azonban, hogy a rendelet tárgyi hatálya kizárólag az állami eljárásokra vonatkozik, nem teijed ki a vallási jellegű szabályozásra. 24 A rendelet házassági perekre vonatkozó joghatósági szabályai eltérnek a klasszikus formától a tekintetben, hogy itt nem beszélhetünk általános, vagylagos, kizárólagos joghatósági okokról. A Rendelet célja az volt, hogy a joghatósággal rendelkező fórumok megfeleljenek az objektív követelményeknek, összhangban legyenek a felek érdekeivel és a rugalmas szabályai lehetővé tegyék a mobilitási kérdések kezelését, és az egyéni szükségletek a jogbiztonság feláldozása nélkül találjanak kielégítést. A Rendeletben meghatározott joghatósági okok objektívek, vagylagosak és kizárólagosak.25 A kizárólagosság jelen esetben azt jelenti, hogy kizárólag a rendeletben meghatározott joghatósági okok alapján lehet az eljárást megindítani, a felsorolás taxatív; ezen joghatósági okok vagylagosak, tehát egyik sem élvez elsőbbséget a másikkal szemben. A Rendeletben felsorolt joghatósági okok valóságos kapcsolatot tételeznek fel az érintett fél és az eljáró állam között, megosztva azokat a szokásos tartózkodási helyre és az állampolgárságra alapítottakra.26 Tehát egyrészt a házasság felbontásával, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén: - a házastársak szokásos tartózkodási hellyel27rendelkeznek, vagy - a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben az egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy - az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy - közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy - a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 1 évig ott tartózkodott, vagy 23
A valamely tagállam területén hivatalosan elismert közigazgatási eljárások is a rendelet hatálya alá tartoznak. 24 Ez alól kivételt képez Portugália, Spanyolország, Olaszország a katolikus egyházzal kötött konkordátumai által szabályozott kérdések. 23 Magyarázó jelentés az Európai Unióról szólószerződés K.3. cikke alapján a házassági jogi ügyekben a joghatóságról, valamint az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményhez (szerk.: Alegría Borrás) Európai Közösségek Hivatalos Lapja, 1998. 07. 16. L. 221. szám 26 A rendelet nem követi a Brüsszel-I. Rendelet állandó lakóhelyére alapított joghatósági okokat. 27 A Borrás-jelentés alapján a Rendelet alkalmazásában szokásos tartózkodási hely alatt azt a helyet kell érteni, „ahol a személy állandó jelleggel tevékenységének folyamatos vagy szokásos központját hozta létre, az ilyen lakóhely meghatározásának érdekében valamennyi jelentős tényt figyelembe véve".
436
Nagy Andrea
-
a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 6 hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van „domicile"-ja. 28 Az első négy eset megfelel az „actor sequitor" elvén alapuló általános jogalapnak, így ezek elfogadásához nem volt szükség különösebb kompromisszumokra. Nem igaz ez az állítás az utolsó két joghatósági okra, ahol felmerült annak a lehetősége, hogy éppen a házassága megromlását követően a másik tagállamba „haza" költöző házastársat hozza a kérelmező szokásos tartózkodási helye kellemetlen helyzetbe. Ezért vált szükségessé, egy politikai kompromisszum eredményeképp a 6 hónapos, illetve 1 éves ott tartózkodás kikötése. Az így kialakított megoldás figyelembe veszi az országba visszatérő házastárs helyzetét, de nem alapít kizárólag a kérelmező oldalán joghatósági okot. Az állampolgárság, illetve a 6 hónapos „ott tartózkodás" arra utal, hogy előzetes kapcsolat áll fenn a tagállam és a kérelmező között. A kapcsolat fennállását a bíróságnak kell vizsgálnia. Másrészt annak a tagállamnak a bíróságai is rendelkeznek joghatósággal, amelynek mindkét házastárs állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik „domicile'Mal. 29 Ezen joghatósági okot csak akkor lehet alkalmazni, ha mindkét házastárs azonos állampolgársággal vagy „domicile'Mal rendelkezik. A Rendeletben szabályozott joghatósági okok sérelme nélkül a különválásról határozatot hozó tagállam bírósága rendelkezhet a határozatnak a házasság felbontássá történő változtatására abban az esetben, ha azt a tagállam nemzeti joga megengedi.30 Ebben az esetben tehát a házasság felbontását mind a 2. cikk alapján joghatósággal bíró állam bíróságai előtt, mind annak az államnak a bíróságai előtt lehet kezdeményezni, amely a különélésről ítéletet hozott. Az esetleges nemzeti jogok eltérő jellegéből adódó anomáliák kiszűrésére kisegítő szabályokat is tartalmaz a Rendelet az egyes joghatósági okok alkalmazása tekintetében. Azon házastárs ellen, aki: - valamely tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy - valamely tagállam állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország tekintetében „domicile"-lal rendelkezik az utóbbi tagállamok egyikének területén, más tagállamban kizárólag a Rendeletben házassági perekre vonatkozójoghatósági okok alapján indítható eljárás.
28
Rendelet 3. cikk l.bek. Rendelet 3. cikk 2. bek. 30 Ennek indoka, hogy a különélés egyes államokban a házasság felbontását megelőző kötelező lépés, és a különélés és a házasság felbontása között általában meghatározott időtartamnak kell eltelnie.
29
A házassági perek joghatósági szabályainak változásai..
439
A joghatósági szabályoknak ez a korlátozása nyújt módot a fennmaradó joghatóság használatára. Ennek megfelelően, amennyiben az Egyesült Királyság az állandó lakóhely, Spanyolország pedig az állampolgárság feltételét fogadja el, a Spanyolország területén állandó lakóhellyel rendelkező brit állampolgárságú, Brazíliában szokásos lakóhellyel rendelkező házastárs ellen csak ezen joghatósági szabály alkalmazásával indítható házassági pert.31 Ezáltal a Rendelet ún. zárt joghatósági rendszert hoz létre. A „fennmaradó joghatóság" alkalmazásával „zárul a kör" mivel ha egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a Rendelet alapján, akkor a joghatóságot minden tagállamban az adott állam joga határozza meg. Ennek a lehetőségnek az igénybevételére azonban a Rendelet földrajzi korlátokat állít fel. Tehát a fennmaradó joghatósági szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmező valamely tagállam állampolgára, és ezzel egyidejűleg egy másik tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel. A nemzeti bíróságnak a Rendelet alapján joghatóságát hivatalból kell vizsgálnia. Amennyiben a bíróságnak a rendelet alapján nincs joghatósága meg kell állapítania joghatóságának a hiányát, amennyiben más tagállam bíróságának a joghatóságát ugyancsak a Rendelet alapján meg lehet állapítani. Nemzeti polgári eljárásjogunk még nem követi teljes mértékben a fenti szabályozást, ugyanis a Pp. 130. § (1) a.) pontja alapján a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítania, ha a magyar bíróság joghatósága kizárt. Amennyiben a magyar bíróságnak nincs az adott ügy elbírálására joghatósága, és az alperes sem bocsátkozik perbe az 1979. évi 13. tvr. 62/H pontja alapján, a pert Pp. 157/A. § szerint meg kell szüntetni. Az imént ismertetett joghatósági szabályok megalkotásával az Unió célja egy egységes joghatósági rendszer létrehozása volt. Ez azonban az elmúlt másfél év tapasztalata szerint sem sikerült teljes mértékben. A házassági perekre vonatkozó joghatósági szabályok hierarchia nélkülisége, vagylagossága lehetővé teszi a „fórum shopping" intézményének szabad alkalmazását, önkéntelenül elősegítve az egyes fórumok közötti versengést. Amennyiben a felperes választja meg az eljáró fórumot, életszerű lesz, hogy ha lehetősége van rá, azon nemzeti bíróságot választja majd, amelyik gyorsabb, vagy olcsóbb, vagy amelyik előtt kedvezőbb elbírálásra számíthat.32
31
Borás-jelentés (45) pontjához fűzött magyarázata Wopera Zsuzsa: a Tanács 2201/2003 EK. Rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000 EK Rendelet hatályon kívül helyezéséről. In: Polgári eljárásjogi szabályok az Európai Unió jogában, (szerk.: Wopera Zsuzsa és Wallacher Lajos) Complex Kiadó Kft., Budapest, 2006.
438
Nagy Andrea
Áttekintve a joghatósági szabályok változásait az elmúlt közel 20 évben megállapíthatjuk, hogy izgalmas változásokon ment keresztül a házassági perekre vonatkozó szabályozás e körben. A jogalkotó képes volt a Kódex átfogó módosításával újból időtálló, és az európai normáknak megfelelő szabályokat alkotni. Látható tendencia az is, hogy a közeljövőben változások inkább az Európai Unió szabályanyagában várhatóak.
