11. Dohányperek
A dohányipar által és ellen indított törvényszéki perek jelento˝sen befolyásolták a dohányzás elleni küzdelmet. Nem sokkal ezelo˝ttig a dohányipar mindig megnyerte ezeket a pereket, ami kétségtelenül fékezte a további fejleményeket. A fordulópontot 1996 jelentette, amikor a dohányipar egysége megtört azzal, hogy egyes cégek kezdték elismerni a törvénytelenségeket. A peres ügyek, fo˝ként az Egyesült Államokban azóta nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a dohányipar helytelen magatartásának mértéke nyilvánosságot kapjon. A bíróságok milliárd dollárokban mérheto˝ kártérítési igényeknek adtak helyt a dohánycégek ellenében. Talán a legfontosabb következménye e pereknek, hogy kikényszerítette a dohányiparra rendkívül ártalmas több milliónyi oldal titkos dokumentum nyilvánosságra hozatalát.
A dohányipar által indított perek A dohányipar által indított peres ügyek évekig elérték, hogy a dohányzás ártalmaival kapcsolatos információk szabad áramlása akadályozott legyen, illetve meghiúsították vagy késleltették a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések bevezetését. A dohánycégek gyakran rágalmazási perekkel fenyegeto˝znek akkor, amikor a dohányzás elleni küzdelem szószólói félrevezeto˝ magatartásukat nyilvánosságra hozzák. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a fenyegetések sokszor puszta fenyegetések maradnak, és nem történik semmilyen további lépés, amikor e fenyegetéseket nem veszik tudomásul. Az Egyesült Államok bíróságainak ítéletei óta, ez a fajta veszély talán még kevéssé fenyegeti a dohányzásellenes szakembereket. Ennek ellenére bölcsebb, ha a dohányzás elleni aktivisták bármilyen közismert félrevezeto˝ magatartást általában a dohányiparnak tulajdonítanak, és nem neveznek meg egy adott dohánycéget. A dohányipar mindig támadja egy javasolt törvénytervezet törvényességét. Egy közelmúltbeli példa az, hogy a dohányipar 2000-ben elérte, hogy az Európai Bíróság megsemmisítse azt az Európai Uniós direktívát, mely a dohánytermékek promóciójának minden formáját tiltotta. 136
Dohányperek 137
A dohányipar felhasználja a jog eszközét arra, hogy ellenálljon a dohánytermékek összetevo˝ire vonatkozó szabályozásnak. Elviekben a nikotint (és a dohány néhány más összetevo˝jét) a gyógyszerekhez hasonlóan kellene kezelni, és a kormányoknak a közbiztonság érdekeit figyelembe véve kellene o˝ket szabályozni – éppen úgy, ahogy az élelmiszereket, alkoholt, mérgezo˝ anyagokat és egyes ipari vegyszereket. Eddig a dohányiparnak minden ebbe az irányba vezeto˝ lépést sikerült visszavernie. Például sikerült meggyo˝znie az Egyesült Államok Legfelso˝bb Bíróságát, hogy a Federal Food and Drug Administration (FDA) hatáskörét nem szabad kiterjeszteni a nikotin szabályozására. Svédországban az egyik dohánycég pert indított egy dohányzásellenes szervezet ellen a szerzo˝i jog megsértéséért. Egy dohányzásellenes könyvecske egy olyan dohányreklámot közölt le, mely nyilvánvalóan a fiatalokat célozta meg. A dohányipar beavatkozásának köszönheto˝en a kép a késo˝bbi kiadásban már nem jelenhetett meg. Hollandiában egy dohánycég pert indított egy egészségvédelmi szervezet ellen azt állítva, hogy az félreértelmezte egy, a passzív dohányzás veszélyeit bemutató reklám tényeit. Az elo˝zetes tárgyalások során az egészségvédelmi szervezet részletezte az állításait bizonyító belso˝ dohányipari dokumentumokat. A dohánycég ekkor megpróbálta keresetét visszavonni. Az egészségügyi szervezet azonban kérte a bírósági ügy befejezését és nyert. A dohánycégnek ki kellett fizetnie a szervezet perköltségeit.
Dohányipar elleni perek Az utóbbi években a bírósági ügyek egyensúlya egyértelmu˝en a másik irányba mozdult el. A dohányipar ellen fo˝ként azok vagy azok nevében indítanak pereket, akik a dohányzás miatt betegedtek meg. Ez típusosan azt jelenti, hogy a betegek egy csoportja csoportos keresetet (amelyhez mindenki csatlakozhat, akinek hasonló panasza van) nyújt be, hogy végül is egyénenként kártérítést követeljenek. Hasonlóképpen pereket indítottak egészségügyi biztosító társaságok, illetve egyes államok (az Egyesült Államokban) vagy országok kormányai azzal a céllal, hogy kompenzációt követeljenek a dohányzással összefüggo˝ betegségek gyógyításának költségeiért.
Az Egyesült Államok-beli perek rövid története 1954 és 1996 között a betegek peres ügyek sorozatát küzdötték végig, minden eredmény nélkül. A dohányipari cégek sikeresen érveltek azzal, hogy a cigarettadobozok figyelmezteto˝ feliratokat tartalmaztak, a dohányosok szabadon választották e szokásukat vagy folytatták a dohányzást a megfelelo˝ egészségügyi figyelmeztetések ellenére. Bármilyen abszur-
138 Dohányzás: a világveszély
dan és képmutatóan hangzik is ez a védekezés, a dohányipari cégeknek végtelen forrásaik voltak arra a célra, hogy a végletekig elhúzzák ezeket a peres ügyeket, és ezzel kibírhatatlanul drágává tegyék azokat a betegek számára. A dolgok akkor kezdtek változni, amikor egy néhány amerikai ügyvédi iroda beleegyezett, hogy „pervesztés esetén nincs fizetség” alapon vállaljon el eseteket. Ennek következtében azok a betegek, akik hosszú ideig dohányoztak és megbetegedtek, jelento˝s kártérítéseket kaptak. Ezek esetenként járulékos, bünteto˝ kártérítéseket is magukba foglaltak a dohányipari cégek tisztességtelen magatartása miatt. Néhány esetben olyan nemdohányzó alkalmazottak (például légi utaskíséro˝k, buszsofo˝rök vagy hivatali dolgozók), akik passzív dohányzás miatt betegedtek meg, szintén kaptak kártérítést munkaadóiktól. Talán a legjelento˝sebb változás 1996-ban következett be, amikor az egyik kisebb amerikai dohányipari cég szakított nagy társai hagyományával, és megállapodott néhány amerikai tagállammal. A megállapodásban a dohánycég beleegyezett, hogy: ■ Jelento ˝s kártérítést fizessen; ■ Szembeötlo ˝ egészségügyi figyelmeztetéseket helyezzen el a cigarettadobozokon; ■ Tanúsítsa a dohányipari cégek félrevezeto ˝ magatartását más dohányipari cégek ellen folyamatban levo˝ ügyekben. Következésképpen néhány amerikai tagállam és egészségbiztosító jelento˝s összegu˝ kompenzációt nyert a dohányzás okozta betegségekre fordított költségek ellentételezéseként. A dohányipar kötelezettséget vállalt, hogy évente 10 milliárd USA dollárt fizessen. A megállapodások részeként a közterületi dohányreklámok nagy része is tilalom alá került. Számos eset még mindig folyamatban van. Minnesota államban egy másik bírósági ügy kapcsán több millió oldal korábban titkos dohányipari dokumentum került nyilvánosságra, számos információt fedve fel a dohányipar hosszú ido˝n át folytatott gátlástalan és lelkiismeretlen viselkedéséro˝l. Néhány példa a dohánycégek magatartására: ■ Tudatosan árusítottak egy halálos terméket, miközben azt állították, hogy nincs elegendo˝ bizonyíték annak egészségkárosító hatására; ■ Rendszeresen megkísérelték összezavarni és ködösíteni a dohányfüst egészségkárosító hatásaival kapcsolatos tudományos bizonyítékokat, beleértve (egészen a legutóbbi ido˝kig) a passzív dohányzásra vonatkozókat; ■ Tagadták, hogy a nikotin függo ˝séget okoz, miközben a titokban zajlott dohányipari kutatások évekkel korábban már bizonyították ezen állítás ellenkezo˝jét; ■ Módosították a cigaretta kémiai összetételét úgy, hogy növeljék a dohányos szervezetébe jutó nikotin mennyiségét, azért, hogy
Dohányperek 139
Úgy tu´´nik, hogy Önök a dohányiparnál...
hazudtak a nikotin hatásaival kapcsolatban.
Nem igaz, hogy Önök tudták, hogy függo´´séget okoz?
A nikotin vagy a hazudozás?
11.1. ábra. (A Tribune Media Services szíves engedélyével.)
NOS BILLY, TUDOD MI A SORSUK A HAZUDÓSOKNAK?
11.2. ábra. (Mike Smith @ UFS. Engedéllyel közölve)
DOHÁNYIPARI ALKALMAZOTTAK LESZNEK?
140 Dohányzás: a világveszély
■
■
■
■
■
Módosították a cigaretta kémiai összetételét úgy, hogy növeljék a dohányos szervezetébe jutó nikotin mennyiségét, azért, hogy a függo˝ség kialakulását gyorsítsák, és biztosabbá tegyék; Ízanyagokat és egyéb összetevo˝ket használtak, hogy a cigaretta ízét édesebbé és nyersebbé tegyék, így megkönnyítve azt, hogy a fiatalok rászokjanak a dohányzásra; Elmulasztották felfedni annak a körülbelül 600 adalékanyagnak a pontos természetét és alkalmazásának célját, melyek a cigarettában jelen vannak; Sikertelenül próbálkoztak egy „biztonságos (ritkábban halált okozó) cigaretta” piacra dobásával – legyen az kevésbé súlyos egészségkárosodást okozó fajta a csökkent toxicitás miatt vagy „tu˝zbiztosabb”, mely önmagát eloltja anélkül, hogy tüzet okozna; Olyan reklámokat vagy más promóciós stratégiákat dolgoztak ki, melyek a gyermekek számára vonzóak.
Peres ügyek más országokban A könyv eredeti változatának írása idején Venezuela, Bolívia és British Columbia (Kanada) kormányai, valamit Izraelben az egészségbiztosítók követelnek kártérítést a dohánycégekto˝l egészségügyi kiadásaik miatt. Franciaországban egy, a kormány tulajdonában levo˝ egészségbiztosító már nyert is kártérítést.
DOHÁNYIPAR
KÖSZÖNJÜK, HOGY NEM PEREL.
11.3. ábra. (Közölve a Tribune Media Services szíves engedélyével.)
Dohányperek 141
Bangladesben az egészség szószólóinak sikerült elérniük a bíróságon, hogy a BAT-nak semmilyen publicitást nem volt szabad biztosítania egy olyan hajónak, mely a termékeit reklámozta. Néhány sikeres bírósági ügy fejezo˝dött már be Ausztráliában is. 1991-ben egy szövetségi bíróság úgy ítélt, hogy a Tobacco Institute of Australia (Ausztrál Dohányintézet) által 1986-ban közölt hirdetések, melyek a passzív dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásait tagadták, megsértették azt a kereskedelmi gyakorlatot szabályozó törvényt, amelyik tiltja a kereskedelemben a félrevezeto˝ és megtéveszto˝ magatartást. Betegek vagy államok nevében indítandó csoportos perek elo˝készületben vannak. Néhány más állam, beleértve néhány dél-amerikai államot, Egyesült Államok-beli bíróságokon indítottak peres ügyeket.
A jövo˝ Ott, ahol a sikerre vitt peres ügyek vélheto˝en segíthetnek a dohányzás elleni küzdelemben, a dohányzásellenes csoportok a következo˝képpen segíthetnek: ■ Találkozókat szerveznek illetékes vezeto ˝ jogászokkal; ■ Segítenek abban, hogy orvosok és más „szakérto ˝ tanúk” kapcsolatba kerüljenek az érdeklo˝do˝ jogászokkal; ■ Népszeru ˝sítik a jogi fellépés leheto˝ségét pénzügyi szakemberek és újságírók körében. Ez folyamatos publicitást biztosíthat a dohányzás veszélyeinek és a dohányipar helytelen tetteinek. Terhelo˝ dohányipari dokumentumok széles skálája vált elérheto˝vé amerikai és angliai lerakatokban, illetve (ami sokkal szélesebb nyilvánosság hozzáférését is biztosítja) a világhálón. Az EVSZ segít e dokumentumok elemzésében, hogy azok az egészség szószólóinak hasznára legyenek. Ez megkönnyíti a betegek és kormányok részére, hogy más országokban is fellépjenek a dohányipar ellen.
Következtetések ■
Szegény országokban a betegek és a dohányzásellenes küzdelem szószólói kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a bíróságon támadják a dohányipari cégeket. A dohányzásellenes szakemberek azonban megkísérelhetik, hogy széles nyilvánosságot szerezzenek más országokban lezajlott sikeres jogi lépéseknek. Ez befolyásolni fogja a dohányzással szembeni közvélekedést, és megelo˝zheti az illeto˝ ország dohányiparának törvénytelen magatartását.
142 Dohányzás: a világveszély
■
A dohányipar törvénytelen magatartását övezo˝ nyilvánosság oda vezethet, hogy dohányzásellenes szervezetek perbe fogása vagy az ellenük való jogi fellépés veszélye ma már kevésbé valószínu˝. Ennek ellenére bölcs döntés lehet a dohányzásellenes szakemberek részéro˝l, ha elkerülik egy meghatározott dohányipari cég nevének említését, amikor kritikai hangnemben beszélnek, kivéve akkor, ha minden kétséget kizáró bizonyítékkal rendelkeznek. Ennek hiánya esetén a dohánycégek rágalmazási pert indíthatnak ellenük.
Irodalom Daynard RA, Bates C, Francey N. 2000. Tobacco litigation worldwide. BMJ 320: 111-113. Simpson D. 2000. Doctors and tobacco. London: Tobacco Resource Centre at British Medical Association. ISBN 0-7279-1491-X. Dohányperekkel kapcsolatos aktuális információkat a Tobacco Control Resource Center és a Tobacco Products Liability Project honlapján található (www.tobacco.neu.edu).
Magyar vonatkozások Dohányipar ellen kártérítési igény miatt polgári peres eljárást még nem kezdeményeztek Magyarországon, bár szakérto˝ jogászok szerint erre a magyar jogrend is – az Egyesült Államok-belihez hasonlóan – leheto˝séget ad. Ráadásul nálunk nincsenek hagyományai a hasonló pereknek. A hazai tapasztalat szerint azonban a dohányzás elleni szabályok betartatásában szerepe lehet a jogi fellépésnek. A gazdasági reklámtevékenységro˝l szóló törvény 2001-es módosítása óta a törvénytelen gyakorlatot folytató dohánycégek ellen kello˝ határozottsággal fel nem lépo˝ Fogyasztóvédelmi Fo˝felügyelo˝ség ellen több pert indított és nyert meg az Országos Dohányfüstmentes Egyesület. A perek többségükben az eladáshelyi reklám eltéro˝ értelmezése miatt indultak: a dohányipar és a reklámipar által kidolgozott értelmezés szerint (melyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium oly annyira magáévá tett, hogy utasította a törvény betartását felügyelo˝ Fogyasztóvédelmi Fo˝felügyelo˝séget annak alkalmazására) az eladáshelyi reklám magába foglalja az üzletek portálján elhelyezett, az utcáról látható dohányreklámot is. A továbbiakban még számos hasonló, a dohányipart elmarasztaló ítélet várható.
Dohányperek 143
Irodalom Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület honlapja. URL: http://www.ode.hu (a dohányreklámokkal kapcsolatos jogi anyagok a „Dokumentumok” rovatban találhatók) Fadgyas G. Védettek az itthoni dohánygyártók. Népszava. 2000. április 12. Félix P. A tárca halogat, a miniszter fenyeget. Magyar Nemzet. 2003. január 31. URL: http://www.mn.mno.hu/index.mno?cikk=125809&rvt=15
