«.
■+A *
■***
>
*>
*
*
^
*
.
‘ V v -
♦ « r
* ♦
« *
- A *•*'
• ** *
* * *
*h *
, « v
I !
I
f f * - .
1 1 1 * i
*
TUNGSRAM g azd aság o s
LÁMPA Eggesftli izzólámpa és villamossági r.~t. Sü rgö nyeim : Oipesi A M P ER E Ü 1P E ST
T e le fo n sz á m o k : 1*—dl, 78 -5 2 , 78 -53, 78—54
m i n d e n t v e s z és e l a d
3 T E R N B E R O és T Á R S A HiqtfaMI kMfflt SlIMI Mim V I«8
N a g y m e z d -u tc a 2 8 .
Ne vAgia le a
gftSZBPEll r enÉlUÜl
fe jé t
rongyos h arisn yáján ak , küldje hozzánk páronként 1 .4 9 fillérért félcipőben i s , jé fejtei látjuk ei. Női és gyerm ekharisnyához fél p ár, n r i zoknihoz e g é sz p á r adandó javítási anyagnak. A harisnyák mosva és vasalva kéretnek, Fehérnem üeket olcsón és jól javítunk. V i d é k r e u t á n v é t t e l . Minden rendelés 3 napon belül kész.
„Express** barfsngaíalpcfá vdiíefef. Budapest, !?!., RéM*iit il
p
l l w
^ & ■E m MI á«i i i
yyrrr^"gYffrrraTWt r r r r iyTm regTBTygTyrp 'T rryTjrrr m
v
’; m ú |
Hétfőtől, 1919. március hó 17-2
Az Est-fiim H eti aktualitások
AZ ACÉLKIRÁLY Egy karrier története 3 felvonásban SZEREPLŐK: Mark Valentiné ... . . - ... — ... — John Mayron - ......................... Róbert W arw ick Jirnmy, a fia . . .. M arv ___ - ... . - ........................- .. ... D oroíhy Fairchild Az acélgyáros ... ..... — - — ... ... Thomas Cummings Alice — - v ... . — — — — — — Madeiine Trawers Morfon — ... ... ... ... ... ..... ... — Alex B. Francis
}
Legközelebbi mik
G ilttO flR K R 1S T O F - T E R S P O R T D IS Z M ÍJ j M k a r i í i c
K arn agy:
H
P
O
L
L
d a lié r t B ro ssé
0
ÍSM
SOR 51 m á rc iu s h ó 23-ig, v a s á rn a p ig
J ]
A FÉLSZÜZEK Marcel Prévost regén y e 4 felvon ásban
SZEREPLŐK: De Rouvre-né Maud - * jaqueline De Chantel-né Masirne L ... Jeanne — - Lestrang Le Tessier ]u!ien - -
s í k u n k keretében
fellép
Y O L ü f i S !
Mari a öonnard Dianna Karénne Eiena Pablo Lidya Negri Alberto Capozzi Franceska Pouget Renato Verga Pietro Manzi'ni Fernande Cacace
O PER A KOZM ETIKA
Hl taáeÉimi- és M sui-
ísnfslpsafe.
ig o r s ir é s .
VI, ANDRÁS3Y-UT 19. S2.
ié p lr d s .
ELSŐRANGÚ H ÖLG YFO D RÁ SZ ÉS M A N IC U R , H A J F E S T É S M IN D E N S Z Í N B E N KÜLÖN LE* G E S S É G E K IL L A T SZ E R E K B E N É S C O S M E T IK A I C I K K E K B E N
Seiratfeínás égési evsn át. A* Orsz. Magy. Gyursiré Egyesület áüei fenntartott
fte s s f it á s u H a s s TsíefOE Í-Í2-8C.
¥ « ., E r is é b e t-k ü r u t 2 8 .
3 $o id o sT an in tízet \MwoEafiiudVH. i < 2 )o/iá h u -u M
it é M É m iF
T fiffM 32 ío
I
A háborúnak vége lesz
cSa r o n g y o s h a r is n y á ja mindig lesz.
F fl!< in N (> b l e p ío t e c h „E j U i ű UIT H H 1H ÍUUIT W E IÍIE B F R I G Y E S
Azon esetben ha ön m ásfél pár rossz, de levágatlan fejfi női harisnyát, két pár rossz férfi harisnyát beszolgál, úgy abbéi egy-egy pár te lje se n kifogástalan harisnyát — ------------------- készítünk.-------------------------
Budapest, t
Félcipőben is viselhető. mosott
harisnyákat
tagadunk
el.
A ra p áro n k én t i k o r. 5 0 fillé r
Biazsin M. ÜL, Kirély-u. 38. il. W . F ió k ü z let: VII., N efelejts-utca 90. szám.
B
Q
Lípót-itörní 19. szám.
T elefon 121—94 szám V illam osberendezések, villamos főző és vasalók, m odern, bronz, antik és facsillárok, m űtárgyak régiségek . A daptálás és javítások.
Ö
D
& T Ö / V W Ó 5 £>O L T JA luntM néD suaáN ÜTg
ZELIZYRÉ RáDYHDÉL
női divef műterme
Budapest, IV., KtcsMtí-iÉa 13. stíoi. =
C fíJ b r n m i á
Qm
—
T e l e f o r i - s z é m : S é z s e f 34— 67 m
k £ £ d ü í ü t .v / k f e s s é g e J t .
»
^
d
llA
N
D
'& & M 3U
G
N
/ ie t f M
t iY
/ t a / *'
•><*
m n u r ffi4 ja s t /r c a ö .M
á .." ;
Zöld rács van az ajtón, kom or és sötét ez az' egész milíieu. Az em ber szinte m eg ijed tőle. Csak az ab lakb an álló két virágcserép árulja el, hogy itt nő is lakik, aki szereti a virágot, aki m in den reggel m e g lo c so lja a fehér és rózsaszín jácintot. A szo b a leá n y beviszi a n év jegyemet, én addig körül nézhetek az előszobában. Nagy rézp ántos bőröndök so rakozn ak egym ás után a fal mellett, mert Lenkeffy Ica holnap elutazik B a la to n füredre. A so k m ozizás n a gyon m egviselte az idegeit m és most lemegy kissé üdülni az édesanyjával. Kinyílik az ebédlő a jta ja és a küszöbön m egjelenik Lenkeffy Ica. Büszkén , felemelt fejjel, m o solygó szemekkel, mintha m o st is mozigép előtt állana. Az a blakon belopódzik a sá p a d t tavaszi n apsu gár és p I arany szallagokat fon a Mi drága szép sz ő k e h ajába. B e I !§ megyünk a szo báb a. S e h o l H l egy koszorú vagy egy fén y kép, amely a forró sikerekre
ff
II
emlékeztetne, csak L eh á r F e r e n c egy dedikált arcképe függ a szalon falán. Leülünk eg y m ással s z e m ben és kérd éseim re L enkeffy Ica halk csengő hangon v á laszol. — S zín ész szülők gyerm eke vagyok, kezdte el az élettör ténetét, szüleim vidéken s z e repeltek. 13 év es még alig múltam, m ikor m ár a szinip á ly á r a léptem. Nagybátyám, Mezey Kálm án rim aszom bati társu latához szerződtem, ahol a „ T a tá rjá rá s " Treszka s z e rep ében mutatkoztam b e és első igazi sikereim et arattam. E zek re a rim aszom bati szép n a p o k ra nagyon gyakran g on dolok vissza. Sz egén y Harmat Heddi h alá la után szerződtem a Vígszínházhoz. A „Nyári szerelem " cimü francia vígjátékban léptem fel először, de sokáig itt sem voltam hanem átszerződtem a Bu d ap esti színházhoz. E gy nyáron át voltam Feld ékn él és innen a ja r d in b a , m ajd a Király színházhoz mentem. Mint a Király színház tagja
lettem a feleség e Baros Em ilnek és mint az ApollóK a b a ré tagja, váltam el tőle. Az utolsó szav akn ál L e n keffy Ica elkacagta magát. Látszik, hogy ez az első h á z a ssá g a nem volt egyéb, mint egy b o ssz a n tó kaland, vagy egy r o s s z álom. — L en n e szives a művész n ő elmondani, hogyan lett m oziszinésznő ? Mosolyog egy keveset, a z után mereven néz rám, ku tat a régi em lékekz Uöött. — A moziszinésznői k a rie rem a „Szulamit“-tal kezdő dött. A Király színházban ta lálkoztam B a lo g B élánéval, aki bevitt a filmgyárba. N a gyon szép film volt a „Szuam ,t“, nagyon kedves szer epem. E gyéb kén t Illés ]e n ő rendezte, aki most B e rlin b e n él. Azóta már so k szép sikert arattam, sok kedves emlék fűz a mozihoz. — Melyik volt a művésznő legkedvesebb alakítása ? — Mindegyik szerepemet nagyon sze retem .d e mégis a „Vengerkák“-at szeretem a legjobban. F e le g y e n e s e d e tt a fotelben és önkéntelenül elkezdett kopogni az asztalon, úgy hasonlított a „Vengerkák" szegény á b rá n d o s gépiró kisasszonyáh oz, akiből nagy sz ín é sz n ő lett. — A közönségem ről, az én aran yos közönségem ről, mondta később , csak h á
—
lával tudok megem lékezni. N ap-nap után elhalm oz le v e lekkel, virággal és ha látta volna, hogy ünnepeltek a múltkor a matinén. Igazán h á lá s vagyok a k ö z ö n s é gemnek. Az arca egész átszellemül a mikor a k özö n ségről b e szél, szemei villognak, e g é szen belepirul. Ilyen szépnek so sem láttam a drága Icát. Mért nem szerződött le a m űvésznő K op en h á gáb a ? — A Phönix filmgyárban eljátszottam a „Kuruzslót“, a „Senki fiát“ és „Az áren d ás z s id ó t " N em sokára a Nordisk filmgyártól kaptam m eg hívást, hogy m enjek ki Dán iáb a. D e nem mentem ki, hanem férjhez mentem Rob oz Imréhez. A szerződés nem szűnt meg véglegesen, csak el lett halasztva és amint a viszonyok tisztázódnak, e l fogadom a N ordisk ajánlatát. Higyje el egész m ás élet van ott. Csak m áju stó l— sz e p te m berig tartanak a felvételek, mikor szép idő van, nem úgy mint itt. Most a „Mary Ann“ cimü filmen játszom, nagyon kedves film, nekem nagyon tetszik. Felkelt a fotelből és lassú lé pésekkel megindult az ablak felé. A fénysugarak g y e n g é den körül ölelték termetét. L a ss a n felemelte az öntöző kannát és vizet locsolt a fehér és rózsaszín jácintra.
Földes Elemér Iván.
2
—
K á r o ly i M ih á ly n é a moziról A gyönyörű várpalotába, jtnely a vérforgatag, az e m b e ris é g m egpróbáltatásán ak ötödik eszten d ejében, az em b e ris é g m egváltásának h a j n a lá n , „Nemzeti P a lo tá d n a k n ev eztetett el, az uj névvel •együ tt uj szellem is költözött, .a z áporodott, fullasztó, s p a n y o l ettikettes levegő n y o m á n a munka nyílt, egyenes é s tiszta szellem e szellőzte á t a selyem tap étás termeket. Az eim erpajzsos, v a srá c so s kap u alatt nem álldogálnak m á r gyanakvószem ü burgzsan dárok, detektívek, ronda tekintetű bécsi lakájok, a fo ly o só k o n nem kell többé lá b u jjh e g y e n járni és az u d v a rn agyi hivatal inkviziciós tortúráit is száműzték, az udvarnaggyal együtt. Most, ha a pesti polgárnak ü g y es b a jo s dolga akad, mit a m a g y a r államfő kegyelmére akar bizni, csak átsétál az ilyen sz é p , koratavaszi, mosolygó d élelőttön a várba és b e fo r dul a Nemzeti Palota tártnyitott kapuján. Senki sem tartóztatja, faggatja, még a p o r tá s t is csak h osszas k e re s é s után találja meg az ember. — A kegyelm es asszony, a z eln ö k n é a palotában v a n ? — Épp az imént é r k e z e t t . . . Ott áll a k o c s i ja ! . . . T e ssé k fe lm e n n i. . . e r r e . . . A folyosókon siető, ro b o to s em b erek, munkakabátban,
kopott hadizakkóban. A s z a lonkabát, a diszmagyar már nem kötelező errefelé. A pa-r lota ja v a része iroda, vagy közhivatal, ezeket a term eket felaprózták, átépítették. C su pán az első emelet b a lsz á r nyában maradt meg néhány terem a régi pom pában, a magyar n ép kö ztársaság elnökén ekfogad óterm ei és munka- j sz o b á ja számára. Károlyi Mihály köztársasági elnök ugyanis egy filigrán b á jo s svábhegyi villában lakik, mit b érb e bir tulajd onosától s csupán a m unkaidejét tölti a Nemzeti Palotában, a m unka ideje alatt, azonban kora reg geltől jóval éjfélutánig terjedő idő értendő. S o k sz o r rávirradt a hajnal, mikor még mindig súlyos, titáni lelkierőt kivánó m unkája felett görnyedt. F e l e sége itt szokta meglátogatni, hogy elhívja a munkája mellől: legtöbbször eredménytelenül. Most is azért jött, hogy ma- j gával vigye férjét s pihenésre? kényszerítse, mielőtt a különvonatra szállnának, mely Szatm árra röpíti őket a s z é kely katonák közé. Néhány szav as értekezés a titkárral s már Ígéretet kapunk, hogy az elnö kn é fogadni fog. Tü krös-lakkos v árószo báb a vezetnek. Itt semmi sem változott, minden szeg a helyén m a ra d t: c sa k az idők és a szo kások sz ö k
■SÍ m . Ilii!
tek előre m érföld es csizm á val. A régi, ism erős még a csikós, v ö rö s szőnyeg a tükörfén yes padlón, a falak fréz szinü selyem kárpitja, az ajtó, az ablakok, a m enyezet aranycirádás hófehérje. A r ó z s a színű, nehéz selyem kan apén nemrég még kemény tá b o r nokok és h ajlongó főpapok várták a kihallgatás percét, a metszett, aranykeretü velencei tükör tán még a diszmagyarok és frakkok sorát, letűnt politikusok átszellemült arcát őrzi titokzatos öblében. A fekete antik márványóra m eg állt és k ih ű lt. . . merev és néma mutatói tizenegy órát je l e z nek, mintha a kisértetek ó r á ját lesnék, hogy uj életre kelljen minden . . . láng lo b b a n jo n a karosgyertyatartók égettvégü óriási gyertyáiba és a tükör m élyéből e lő k an yarod jék a régi rezsim elátkozott em bereinek v é g e láthatatlan m en ete . . . E g y sze rre ajtócsap k od ás, h angok a küszöbön túl s a szárn yas ajtó kitárul és előt tünk áll a legelső és a leg szebb m agyar a s s z o n y : az elnökne. Mögötte az ura s á padt arcéle látszik, ki már indul kifelé, de nyom ban viszszafordul, valamit elfelejtett. Gyönyörű a sszo n y a köztársaság i elnök felesége. Arca, miként az angol le v e le z ő la pok, egyen es orrú; szépen iveit ajkú lady-jeé, alakja karcsú és magas, ru hája n e
íés£
'
m esen egyszerű és finom ;• fátyolén keresztül pedig úgy csillog a szeme, mint a k é k arany tavaszi égharang od akünn . . ; Az elnökné k is s é pirulva, akadozva, mint aki nincs hozzászokva az intervju t á m adáshoz, de azért bátran, okosan, m esszecsen gő h a n gon m o n d ja : — O Istenem . . . mit m o n d ja k . . . mindig nagyon, nagyon nagyon szerettem a m o z i t . .. mint mindenki, aki a h u sz a dik század embere, ügy hiszem a mozinak n in csen ek is ellenségei. S o k szeretettel, nagy rem énységgel, k is sé tán féltve is, nézem a m agyar film szédítő arán yokban k i alakuló pom pás fejlő d ésé t és komoly, nagy jövőt jó s o lo k neki. Gyönyörű a h ivatása a filmszínháznak és a filmmű vészetnek. P ropaganda terén többet ér és h atá s o sa b b m in den élő, irott vagy n yom ta tott szónál, rajznál vagy f e s t ménynél, mert valamennyinek propagáló értékeit m agáb an foglalja . . . E téren főképen nagy szerep vár a m agyar mozira, most a forradalmi átalakulás után, am ikor a százféle propaganda, tanítás, iránymutatás, uj szellem ben nevelés, felvilágosítás ö s s z e torlódó, hatalm as m u n k á já ból a film is kell, hogy k i vegye az őt megillető h a ta l m as részt. E n g em itt kivált képen csak a nőn ev elés, a
I —
4
—
fi
■a nő kulturális hivafotíságán a k propagálása körül adódó s z e r e p e érdekel a mozinak, m elytő l e téren különösen s o k a t várok. E k k o r gyors léptekkel á t haladt a szobán Károlyi Mihály köztársasági elnök és az elnö kn é sietve bucsuzkodott, hogy utolérje urát. A fe h é r ablakkeretben a Duna kékíett és a bárányfelh ős égb olt . . . a főváros látképe, mint egy szines anziksz és .a napfény tavaszi k a c a g á sa
ás tavaszi illat. A Nemzeti P alota ódon folyosóin végig csilingelt egy trillázó, arányló női kacaj és velekacagott minden. Aztán lecsapódott valahol egy autó lak k o s tükrös a jta ja . . . távol elpuffogott egy gép . . . egyszerre hűvösség tamadt. Mintha újból felkerekedett volna a Tél észak felől, még a n a p Eli fény is elsápadt. A Duna Jlfglir felett könnyű lábon menekült a tavasz . . .
V. L.
m\ i
IN:
F ö l d r e n g é s a filmen Egyik budapesti filmgyár megvette nemrég egy igen fia ta l iró filmdarabját és a főszerep eljátszá sára szerződ te tte a F ő v á ro s i Orfeum kikitünő komikusát, G yárfás Dezsőt. Az iró, mint em lítet tük, igen fiatal és mint ilyen, term észe te sen i d e á l ista, sze n tn ek tekinti az irodalmat, kü lön ösen a saját Írásait és a mozifilmek irodalmát is a z zal a le lk esed éssel műveli, m int amellyel egykor G o ethe írhatta Faustot. A fiatal iró d a ra b ja vígjáték és a m á s o dik felvonásnak egyik je l e n ete az O ktogon-téren és az A n d rássy-uton játszódik. E l e in t e c sak telefonon érd ek lő dött, még pedig a Főv árosi •Orfeumban G yárfásn ál, mert a filmgyár v álaszával s o h a s e m volt m egelégedve, de
később m ár szem élyesen is §§ felkereste esténkint az O r feum ban Gyárfást és a mű vészt a szám a után hazakisérte. Egy este az ifjú k ü lö nösen türelmetlenül várta, hogy G y á rfá s én ekelje a d a ü t lait. A nézőtéren még zúgott a taps, G yárfás még a s z ín padra vezető ajtót s e csukta be, máris a nyakába esett és fuldokolva kérdezte: — Az istenért, mi baj van ? Ili — Miért van úgy felin x dulva ? Mi történt ? — k ér dezte G y á rfá s csodálkozva. — Ma azt m ondták a gy á r ban, hogy nagy baj van a darabbal. — Nagy b a j ? Dehogy, k é rem. Nem olyan nagy a baj. Semmi az egész. M indössze egy kis változtatást kell c s i nálnia a m ásodik felvonásban. p l
I
I
— Változtatást ? — Na igen. Az Oktogontéri jelen etet át kell helyezni K alábriába. — K aláb riáb a ? — Igen, mert eb ben a j e len etb en földrengés l e s z ! — F ö ld ren gés ? — Azaz, hogy nem lesz, mert már van. É s mert P e s ten az utóbbi százharm inc három évben nem volt föld ren gés, oda kell áthelyezni a darabot, ahol szokott lenni földrengés. — D e . . . de ez le h e te t len, — mondta megrémültén a 7 ifjú szerző.
Hogyan
— Semm i sem lehetetlen: Bizza rám, fiatal ember, m á s képp nem kerül bem utatóra, a film. A szerző m eghajolt a s ú lyos argumentum előtt. — H át legalább áru lja el,, mi tö r t é n t? — könyörgött. G yárfás szive m e g lá g y u ltr — Elm ondhatom . Az t ö r tént, hogy a felvevő kész ü léknek ingott a lába és talánvalami egyéb is rosszul s z u perált egy kicsit, szóval a k é pen — táncolnak a házak. Ez pedig csak K aláb riáb an, lehetséges . . . Vagy nem ?
készül A z E s t film ?
S ö tét szárnyalásu, komor drám ák vagy csilingelő n a p su ga ra s vígjátékok, szóval a komoly nagy m ozi-m üsorok előtt mindig ott találjuk a pesti filmszínházak fürge riporterét, szesz ély es kedvű m odern regő sét, a technika száza d án ak cso d á la to s eleven fén ykép -ú jsá g já t, Az E st h a m arosan oly népszerűvé vált filmriportját. Megszoktuk és megszerettük ezt a b o s z o r kán y o sá n gyors krónikást, am elyik alig néhány órával az esem én yek után már elénkvetiti a szemünk előtt le já t szódott dolgokat, vagy szem tanú jává tesz olyan friss történéseknek, melyek mind nyáju nkat érdek eln ek s mit
m indnyájan szerettünk volna7 látni. A pesti polgár h a m a rosan sz iv é b e fogadta Az E s t filmriportját, mely olyan a m űsorban, mint az avatott kézzel összeállított m enü ben a fűszeres leves r étvágygerjesztő, mert kicsib en komprinálva a pom pás ebéd: minden izét, zam atát, fű s z e rét, elénktálalja. Alig n é h á n y perc alatt hatalm as drámák,, hűséges helyzetképek, k a c a g tató vigjáték-jeíenetek p e re g nek le a szemünk előtt. D e ami a legfőbb : történ elem , a legigazibb és legbiztosabb* krónika. Ami ennyire a k ö z ö n s é g szeretetébe férkőzött, a n n a k kétszeresen é rd e k e se k m.
iriühely-titkai. Munkatársunk n eh ézség g el dolgoznak, erre íelk e reste tehát Az E st film vonatkozólag elég utalnunk riportjának irányítóját, s z e r a v iszo n tag ság o s id ő já rá sra , kesztőjét, Dam ó Oszkárt, a to v á b b á arra a körü lm ényre, jónevü irót és hírlapírót, ki hogy az esem én y ek n i n c s e azonkívül, hogy egy egész nek tekintettel arra, hogys o r szépsikerü regény és erő s, vagy n a p su g a ra s idő novelláskötet szerzője s két ben, éjszaka vagy szü rkü let’ sz erkesz tőségben h arcos k a kor következzenek be. N a p ’ ton ája a ro tá c ió s-n a g y h a szállta után m agn éziu m -gyer’. talomnak, a mozi terén sem tyákkal dolgozunk, de mive a v a ta t la n : ő volt a valamikor ezek nek nagy a füstje, hát oly népszerű Göre-film ek, a m o st kon stru áln ak egy olyan m agyar filmgyártás első h ír kézi ivlámpát, mely minden nökeinek m egalkotója, r e n re n d e s fali vezetékbe b e k a p dezője, szcenirozója, sőt egyik csolható. főszerep lője is, K átsa cigány Az E st film riportjának k é pom pás m aszkjában . Damó ső bb i program m ja, hogy, O szkár az E st filmriportjának mint háború előtt volt, ismét kulisszatitkairól a k öv etk ez ő ö s sz eköttetésb e lépjünk a; ket m o n d o t t a : bécsi S a s c h a , a berlini Mester — Az E st filmriportja külön és a párisi Gaum ont és Pathé szerkesztőség, mely azonban F re r e s filmriportjaival s igy nem az újságpapírra, hanem hétről-hétre kicseréljük az a perforált film szalagra rö g esem ényeket. így egyenlőre csak a határon belül tö rtén zíti az esem ényeket. Alig, hogy értésünkre esik egy tekről tudósítunk. aktuális esemény, amely alkal — A filmriport p ersp ek m as arra, hogy Az E st filmtívája szinte beláthatatlan. riportja feldolgozza, nyom A legfontosabb szerepe tán ban a helyszínen termünk. a történetírás szem pontjából Igen, sokszor, különösen van, de külföldön m ár sok rendőri dolgoknál, m eg elő z helyen alkalmazzák bűnügyi zük a hatóságokat is és igy nyom ozásoknál is, hol a alkalmunk van lefotografálni tanuk előtt v a ló ság o s film drámát játszatn ak le. Töra hivatalos szem élyiségeknek a h elyszín re való érkezését ténelem irás szem p on tjáb ól különösen szép teljesítm é is. O peratőrjeink E sc h e r nye Az Est film riportjá K ároly és B é c s i Jó z se f v eze nak a m agyar forradalom tésével, so k sz o r hármannégyen is dolgoznak e g y esem én yeit megrögzitő j e szerre, ha összetorlód nak az lenetek, m elyekből külön ben 360 példányt vittek események. Hogy mennyi
—
7
—
I3ÍS&
ki az Amerikai Egyesült Ál lam okba. Ez hozzáv etőlege sen nem kevesebb, mint 3 0 — 40 millió nézőt jelent. — Rendkívül érd ekes fel vételünk volt m ostanában Kál-Kápolnán, a földosztás premiérje alkalmából. Itt nem kiseb b segéd ren d ezőn k volt, mint Károlyi Mihály köztár sasági elnök, ki nemcsak, hogy k é s z sé g e s e n a gép elé állott, de később az operatőr
mellett foglalt helyei s a kormány tagjait szem élyesen állította be, maga figyelm ez tette, nehogy háttal ford u l ja n a k a gépnek. Ilyen je l e netek azután hatalm asan f o kozzák az E st filmriportja kis gárd áján ak munkakedvét és büszkén m ondhatjuk, hogy e népszerű pesti m o z i-k ró nika minden külföldi hasonló intézmény mellett diadalm a san m egállja helyét.
A m i k o r m é g P á r i s b a n is b ölcsőb e n ringatták a m o z i t . . . A Le Ciné Jou rn al egyik régebbi száma került a k e zembe, mely tö b bek között egy intervjut közöl P áris leg régibb m o ziszakem b erév el: K ay ser G áb orral arról az időről, m ikor az első m ozi elő a d á so k a t mutatták be a francia fővárosban. B á r ma, a kilom éter hosszú film teker csek korában a kinematográfia b ö lcső koráb ól elárult so k érdekes intimitás h elyen ként m osolyra birja az e m bert, mégis némi irigyléssel gondolunk a régmúlt idők boldog mozisaira, kiknek kez detlegesen berendezett já té k sz e r nivón álló vetítőgéppel bemutatott, naiv epizódokat ábrázoló előa d ása ik iránt so k k a l n agyobb érdeklődést mutatott a közönség, mint ma, a jelenlegi tündériesen b erendezett, a legprecizebb technikai segédeszközökkel
—
dolgozó, márványfalu, freskófestésű, stukkos, fejedelmien draperiázott mozipaloták „iro dalmi m oziestéi" iránt . . ' De h allgassá k meg K ayser u rérd ekes visszaem lékezéseit. . . . Párisb an 1895 d ec em beréb en a Grand Caféban mutatták be az első mozielőadást. A gépész kam rája a nézők mögött, egy erre a célra átalakított páholyban volt elhelyezve, melyet fekete b ársonyd rapériával vontak be. Maga a helyiség 100 néző b efogad á sára volt beren dezve. E g y -egy e lő ad ás 20 percig tartott, mely alatt 7 — 8, egyenként 16 méter hosszú filmet mutattak be. A m űsor kizárólag utazási képekből és hum oros fe l vételekből állott. A Grand Café m egnyitása óta ö s s z e vissza nem látott annyi v e n déget, mint a m ozielőadások
*
—
idején egy-egy nap. D e még a m ozibejárat előtt is óriási néptöm eg verődött össze, úgy hogy a rendőrség f o r mális kirendeltséget létesített a kávéház előtt. Minthogy az előad ások minden szünet nélkül k öv et ték egymást, kellő sz e llő z tetés hiányában az esti b e m utatók m ár tűrhetetlen le v egőb en tartattak meg. De ez nem tartotta vissza az em bereket attól, hogy v a ló sá g o s roh am okat ne intéz zenek a mozi pénztára ellen. Az első m ozinak csak a k ö vetkező év nyarán támadt konkurrense, az Odera paszszazsában , melyet K ayser nyitott meg. Az uj színház naponta 15— 20 bemutatót tartott, mely alkalom kor 3 — 4, egyenként 20 — 22 m éteres filmet mutattak be. Az első elő ad ás műsora következő film ekből volt ö s s z e á llítv a : 1. T án c á la Fuller 2. H astánc 3. Négerek birokversenye. Minthogy az első vetítő gépek technikailag m e g le h e tősen sok kívánni valót hagytak fenn (legtö bb ször a film ugrott ki a készülékből), az előa d ások eléggé z av a r o s a n folytak l e ; de ez k o rán tsem volt gátló körülmény abban, hogy a bemutató végén a közö nség hangos szav akb an ne adjon k ife je zést elragadtatásának. Párisb an a vásártereken minden
évben bucsuszerii ü nn ep sé geket tartanak. Hinta, b á b színház, szilüett-rajzolók, v i lágcsod a -p an orá m á k és más szenzációk tették tipikus n é p ünnepélyekké ezeket a b ú c sú kat. Csak természetes, hogy első állandó moziszinházak után rövidesen a vásártéri Sil ü nnepségeken is m egjelent az első sá to ro s mozi, alig 6 0 — 80 személy részére b e rendezve, 50, gyermekek r é M szére 25 szantim os h e ly f ű i árakkal. A konkurrens m u tatványosok minden eszközt m egragadtak arra, hogy az exisztenciájukat veszélyeztető „ellenséget1* örökre e ln é m ít sák. D e hiába volt minden igyekezetük — a mozi csak felül m a r a d t ! A következő évben egy ujabb mozi nyilt meg Párisban. Ez már sokkal nagyobb vállalkozó volt, mert e lte kintve attól, hogy 150 s z e mély részére készült, már zenekarral is rendelkezett. Igaz, hogy a zenészek egy szomszéd fülkében voltak e l helyezve s emiatt a k a rm e s ter állandóan hadilábon állt a képek hangulatával. D e ez annak idején még nem z a varta a közönséget. Az érv rendkívül esem én ye egy m á sik „sláger" m eg je len ése volt, mely egy párisi nő élményeit vitte vászonra. A következő évben már 24 mozi nyilt meg a francia fő v áro sb an . . .
1
i
Castiglione Henrik
rnimnamm
A külföldi film e k a h áb o rú alatt A néhai háború tartama alatt teljesen el voltunk z á r va a külföldtől. Filmet csak N ém etországból, D ániából kaptunk és ezzel voltunkkénytele n e k megelégedni. Nagy néha, fantasztikus uton-módon, Sv ájcon keresztül b e csem pésztek egy-egy francia vagy olasz filmet és ezek Ízelítőt adtak abból, hogy mit produkálnak a külföldi filmgyárak. Az olaszok és a franciák úttörői voltak a film gyártásnak, a technikai r é s z ben különösen ügyesek és lelem ényesek, valószínű tehát, h o g y ezen a téren minden tekintetben erősödtek és f e j lődtek. Nagy szerencséjü k Jtolt abban, hogy a n y e r s anyagban nem szenvedtek hiányt, tehát nem kellett u zsoraárakat beleölniök egyegy film n y ersa n y a g -s z ü k s ég letébe. Azonban a konkrét eredm ényre vagyunk kiv án csiak, arra, hogy tu la jd on képpen mit produkáltak a külföldi filmgyárak a háború alatt. Az olasz filmgyártás már a háború előtt is grandiózus filmeket készített. Mesterei a nagy attrakcióknak. Uj és uj érd ek esség, főként eredetiség k italálásáb an utolérhetetle nek. A legközelebbi időben két szenzációs film jelenik meg a magyar filmpiacon.
—
Egyik a „Krisztus", a másik „A rémuralom". Mindkettő olasz film és grandiozitásában felülmúlja még az eddigi nagy attrakciókat a „Quo vadis“-t. „Cabiriá“-í, „ju lius C aesar“-t is. A „Krisztus*1 állítólag kilenc millió lírába került. Ez a horribilis össz eg eléggé érzékelteti a film grandiózitását. A Cines hatalm as személyzetével beutazta úgy szólván az egész világot. A helyszínre utaztak m inden h o v á : Egyptomba, J e r u z s á lembe, B eth leh em b e, m eg elevenednek előttünk, a maguk pom p ázatos szépségében a T áb o r hegye, a Tiberis tó partjai, Golgotha, meg az olajfák hegye. Ötvenezer e m ber működik közre a film felvételénél. Pazar pompa, páratlan felkészültség stílu sos és korhüség jellemzi ezt a filmet, melynek rendezésénél — különös kuriózum — Kitchener lord is részt vett. K itchener a film felvételénél E gyptom ban tartózkodott és annyira érdekelték a so h a nem látott nagy stilü mü előkészületei, hogy önként felajánlotta a szolgálatait. A film különben három évig készült. H ason ló nagyarányú, m agasra ivelő alkotás. „A rém uralom." A francia forra dalom b o rzalm asan gyö nyörű, izgalmas és lüktető
10
—
■ n int
nüninmn,
majomíilmet, m elyekben a rendező igazán b ám ulatos munkát végzett. A m ajom eddig csak staffage-ként s z e repelt a filmeken, itt sz e rep lőnek állítja be a rendező. A háborúban készült franciá filmekről csak annyit s ik e rült megtudnom, hogy a naturalizmus nagy m esteré nek, Z olának könyveiből egy egész so rozatot készítettek. L eg fen ségesebb müvét „Az ö s sz eo m lást“ -t egész b izo nyosan nem csinálták meg. A franciákra ez már nem is aktuális. A nagy s ta r: Su^zanne G ran dais szintén ki jön egy sereg filmmel, csi náltak egy pár D esp rés fil met, sőt Robinnevel is k í sérleteztek. Ezt a szép és nagyszerű színésznőt már rég e b b en kellett volna ; fil men játszatni. Az érd eklőd é sünk azonban foko zottab b m értékben fordul Amerika felé. A háború első éveiben őszinte gyönyörűséget sz e r zett a so k kitűnő amerikai film, amelyek közül kü lön ö sen e g y : „A menekülő élet" mutatta meg, hogy merre van az ut a m agasab bren dü film felé. Most várjuk a foly tatást annál is inkább n a gyobb érd ek lőd éssel és k í váncsisággal, hiszen köztu dom ású az, hogy ab ban a v ersengésben, amely egyes országok filmgyárai között fejlődik — Amerikáé lesz a diadalmas pálma. p. d.
napjait viszi filmre érdekes és m egkapó szerelm i történet keretében. Még a nyár fo ly a mán volt alkalm am látni ezt az filmet, s m ondhatom alig várom, hogy újra láthassam . A rendezői bravúr n etov ább ja az, amit ebben a filmben látunk. A hatalm as tömegeket csod álato s precizitással, ám term észetesen mozgatja. Az empire korszak alkonya e le ven erővel tündöklik a filmen és nincs egy házablak, egy székláb vagy cipősarok, ami nem a tiszta korhüség volna. A művészi szép felé tö rek vésnek értékes dokumentuma ez a film. A már lejátszott filmek közül még egy párról ó h a j tok szólni. Az egyik „A vörös b oszorkány". Itt nem irodalmi szempontok dominálnak, h a nem inkább a közönség é rd e keit szolgálják. Négy hatalm as részből áll a film, s e gigászi m éreteiben szokatlanul fe l tűnő. A su jet mindvégig le bilincselő izgalmasságu s jelen etről jelen etre fokozza az érdeklődést. Nagy sikert aratott a „Mennyei n a r a n csok " cimü film, amely egyike a le g b á jo sa b b a lk o tásoknak. Az olaszoktól soha nem látott és feltételezett espritt vonul végig az e g é szen, s a film minden szép ségét és finom ságát érvényre juttatja a művészi rendezés. Meg kell emliteni, mint kinem atográfiai bavurt a két
—
11
A z acélk irály . Egy kaj-rier története 3 felvonásban.
|p l 1811 II:
If II 1 Ki
íjp J I L
l |
f Ili
Jl
Jimmy V alentiné lelkét a n a g y ra v á g y á s tüze égeti. Nem tud megmaradni a csön d es falusi m agányban és a fő v á r o s b a utazik, ahol egy a c é l gyárban talál alkalm azást. A zseniális fiatalem ber k é p e s ségeit ham ar felismerik és karrierje szédítő szárnyakat ölt. E lő b b munkafelügyelője, majd művezetője, k ésőbb pe dig igazgatója lesz a gy á r nak. ]immy megnősül, elveszi régi m enyasszonyát, bárha szive egy kis m unkáslányért dobog, aki forró szerelm et érez az ifjú em b er iránt. Nagyravágyó hitvese teljesen belem erül a világi élet ö r ö m eibe és b ár Jimmy m eg találta mindazt, amit em ber
e l é r h e t : otthona hideg és e l hagyott. A h ázastársi ellentétek mindinkább kiélesednek, mig végül férj és feleség elv á l nak egymástól. Jimmy felfe j lő d ése azonban nem áll meg. G yártelepeket épit sz ü lő v á ro sá b a n és ^acélkirálya lesz az Egyesült Államoknak. Az eg y kori kis m unkásleány o ld a lán m egtalálja a telje s b o l dogságot is és m ár-m ár a legszebb harm óniában ü n n e pelheti férfikorának delét, am ikor egy régi bosszúvágy áldozata lesz életének egész m unkássága. A tűzben és lángban edzett em ber szédü letes perspekturáju karrierje igy jut el utolsó állom ásához.
■ 1
II 11 IM\ lg
1 IB
Legközelebbi műsorunk keretében Fellép
GUNNilR TOLNfiS!
Bokor
„PROGRESS 9C9DEMY,,
Testvérek első rangú
felelőséggel készít elő
ruhafestő és vegytisztitó
magánvizsgálatokra
Gyár és föüzlete
alap osan , gyorsan tan ít
VIII., Losonci-utca 28. szám .
v ilá g n y e lv e k e t
(K álv ária-tér sarok) G yüjtőfiókok:
Kereskedelm i tanfolyam ai pedig kiképeznek összes
ír, Fehérvári-u t 39. szám .
VIII., Baross-utcalOO. szám . VIII., N épszinház-utca 47. szám .
irodai munkálatokra
24 ó r a a la tt fe s tü n k
Kálsin-tep 6. Király FáNutco sarok
O _
r b á n
T T
v é r e k
D R O G É R IA
.
Díjtalan állásközvetítés
' .
A R C É s H g j FESTEK , K Ü#L Ö NfL E G E S S É G E K * rs L FENYKEPESZETI CIKKEK i
B U D A P E S T .IV .,V E R E S P Á L N É U .1 0 T ^
A
fo n :
163-59.
L E G J O B B
ÉIRC És KÉZ 6Í PÓLÓ -
Nyom. Fejér és Glaiter könyvnyom. Budapest, VIII., Rákóczi-út 73. — Telefon J. 22—31..
G azdák
B iz to s ító
S zö ve tk e ze te
A la p itta to tt 1900-ban.
igazgatóság B u d a p e s t e n , IX . K á l v i n - t é r 10. sajátszéhházában.
Alapítványok a Kormány hozzájárulásával, tartalékok és évi díjbevétel 1916 é v v é g é n
18,358.012.14 K.
K ü lfö ld i Ajánlatok
G y á r : H IV A R Y O N a
BM155 M i i ,
Budapest,
p a rfü m ö k
legfinom abb p arfü m ö k et d e k á n k é n t : Chevalier d’Orsaz, Queli
que fleurs, Ambra Antique. Batschar’ Lorigan 19.— korona. Rózsa bonafide, Hygiea Chypre, Thule, Vademecum, Serenissima, Kairói mákvirág, I b o l y a , Id eá l, K h a sa n a , I s o la b ella , L o rn a B u v a rd ia , O rg on a, G y ö n g y v irá g , Akacia, Orchidea parfümöt 6. — koronáért dekánként, utánvéttel.
C o. S z é tk ü ld é s ! h e ly :
Vili., Jazsef-hBrut 23. szám,
félemelet 1.
B U D A P E S T , V I I . , R Á K Ő C Z I - U T 30. S Z . ,RI\7 0 LÍ m ű v észi fényképek, nagyítások és festmények.
„U ] nemzedék"
H E T IL A P
Szerkeszti: IRíLOTflY iST17á n
S Z ÍN H Á Z I
SIHBYBERBEfi BÉLA fényképész
A LEGJOBB
F ia ta lo s ü d e a rc b ő rt varázsol elő 10 nap alattéseltávolit minden íeinthibát u. m. mitesszer, pattanás, sárga folt, ránc, orrvörösseg, likacsos, hervadt, petyhüdt bőrt a D r. K a y se rlin g -fé le szépitőszer. A kúra egyszerű, otthon vé gezhető minden feltűnés nélkül. B efeje z é se után az arcbőr ragyogó szépségben, gyermeki üdeségben és tisztaságban, pompázik. 1 üveg 15.-- korona. Diszkrét szétküldés utánvétel.
\ FIGARO
F ió k o k : Az ország minden nagyobb városában . F oglalk ozik : T ű z-, jé g -, baleset-, szav ato sság i-, b etö réses lopás elleni biztosítások, úgyszintén élet-biztositásokkal legelőnyesebb feltételek és módozatok szerint. B iztonsági a la p :
A NAP
N Y U G A T Politikai, irodalmi és kritikai félhavi szemle
Fő szerk esztő :
IG N O T U S .
TC L6FO N
S 7 P r U p Q 7 tn lt'
ADY ENDRE és BABITS MIHÁLY Törekvése: művelt szociális Magyarország s szabad nemzeti irodalom. Megjelenik minden hó 1-én és 16-án.
LOHR IJZflRIfl (Kronfusz)
flpáp és ffiűzlBt: Vili., Baross-utca 85.
m
Ó ’ TC 'Q /
H ölű V
A NAP
E lő fiz e té s i á r a : E g é sz év re 28, félé v re 14, n eg y ed év re 7 k or. E g y es szám á ra 1.40 kor. M utatványszám ot s z ív e se n küld a k iad ó h iv atal: B u d a p e st,"V I., V ilm o s c s á s z á r -u t 51. I I I . em .
FO D Q A 'Ó Z A T J££PJ6'G A PO LAJ. P7AN/ PZD /& Ü &
A főváros első és legrégib b csipke tisztitó, vegytisztitó és kelmefestő oo gyári intézete, oo
A NAP
‘fió k o k : II. Fő-utca Z7., IV. Eskü-ut 6., IV, Kecskeméti-utca 14.. V. Harmincad-u. 4., VI. Teréz-körut 39., VI. Andrássy-ut 16., oo Vili. józsef-k öru t 2. oo
MINI
MOCZNIK MUSTÁR E G JO B B
TELEFO N 1 5 - 5 8 .
B éíyegk eresfeed ése.
BriEfmarhBnhancIlung.
Az összes országok bélyegei a leg nagyobb ritkaságokig óriási válasz tékban állandóan raktáron. Az összes újdonságok, hadi és tábori postai bélyegek legolcsóbb árak mellett kap hatók. — Újdonságokra előfizetéseket elfogadok. — B é l y e g v á l a s z t é k o k . Vétel és csereárjegzyék ingyen és -obérmentve. -o-
Briefmarken aller Lander bis zu den grössten Raritaten in riesieger Auswahl stets am Láger. Sátntliche Neuheiten Kriegs- und Feldpostmarken zu den billigsten Preisen. — Nueheiteabonnement. — Auswahlsendungen. — Kauf und Tausch. — o- Preislisten gratis und franco. -o
M ű h im zŐ
rajzterem
B u d a p e s t , V II., H i r á l y - u t ;a
Zahradil
J.
A NAP
P A P É HEINZ, BUDAPEST
I V . , SEM M ELW EIS-U T C A 7 . SZÁM .
42. s z á m
Telefon 128
U t c a i é s a lk a lm i n ő i r u h á k d iv a t la p v a g y s a já t rajzain k é s m in tánk szerin t legszeb b kivitelben
31 £
■a
A lapittatotf
IM 6 .
Pártoljuk a
Telefon József 39-29.
h ad iöz vegyet!
Látcsövek, távcsövek, légsúlymérők, hőmérők, üvegmfiszerek.
MODERN ORRCSIPTETOK ES SZEMÜVEGEK
Javításokat elfogadunk és mieiöbb foganatosítjuk.
„ F O T O fcn yképcszctí i l M Ü Z L í T BuOftPfST R á k ű c z i- u t 8 0 . N A G Y B A N * K IC SIN Y S IN
/»ttsdenütt kapfialó
O
T - K .O
W
mmrlpnntt fcnpfioio
„ F O T Ó * ' rc N V K iP is z c ri
siANvztír Buonpisr R á k ó c z i-u t8 0 . N iG V f iC M - K I C S I N Y U N
„ F O T O "
r C N Y K £ P £ 3Z C r Í
iX A H Ö Z tlf ÖÜDAPIST
O
T
K
O
iplndm űü kopfuúo
T
R á k ő c z i- u t 8 0 . NAGYBA* - K IC SIN Y l m
o r i v o Y
Tündznütt SnpftnfeS
STERNBERB k fingszer g y á r
VII., RflHOCZI-UT Bo. K ü lfö ld i
zongorákban g g ő n fö rfi
választék 1F
