Tudománytörténet 3. Előadás Középkor és reneszánsz
Középkor • I.sz. 476 – 1492 • „Sötét” középkor – Inkvizíció
• • • •
Dante, Boccaccio Gótika Leonardo da Vinci Könyvnyomtatás
Hit vagy tudomány • Nem folytatták a tudomány addigi útját • Új értékrend: túlvilági boldogság; Isten • Patrisztika: A tudást alárendelt a hittel szemben: természeti jelenségek magyarázata… – Iskolák: teológia + hét szabad művészet
Hit vagy tudomány • IX. századtól: skolasztika • Már nem ítélték el a tudományos érdeklődést • Kolostorok, egyetemek, könyvtárak • Mo: Géza fejedelem 996 – első kolostor (Pannonhalma) • Egyetemek: egyházi iskolákból fejlődtek (Bologna 1119, Párizs, Oxford, Pádua, Cambridge)
Hit vagy tudomány • Albertus Magnus (1193-1280): német természet-filozófus, alkimista – – – – –
Görögök eredményeit átülteti Leírta: puskapor, iránytű használata Elnevezte a salétromsavat Jellemezte az arzént Könyvet írt a növényekről és az állatokról – „A megismerés alapja a tapasztalat”
Hit vagy tudomány • Roger Bacon (1214-1292): angol természettudós, szerzetes – Asztrológia, alkímia, mágia – Kísérleti tudományok meghirdetője – A tudományt a gyakorlati élet szolgálatába igyekezett állítani
Hit vagy tudomány • Leonardo Fibonacci (1170-1250): olasz matematikus – Arab számok – Fibonacci sor
Hit vagy tudomány • Aquinói Tamás (12251274): teológus, filozófus – Összhangba igyekszik hozni Arisztotelész filozófiáját a keresztény tanítással – „A megismerés végső céljának is magának az Istennek kell lenni.”
Alkímia • Egyiptomi kultúrában gyökerezik • II-XVI. század • Cél: – arany előállítása más elemekből – mindenható életelixír előállítása – bölcsek kövének megtalálása
• Sok kémiai módszer és elem felfedezése
Alkímia • Gerber (721-815): az anyagok higanyból és kénből állnak • Avicenna (980-1037): ásványvizek gyógyító hatása • Albertus Magnus: a fémek higanyból, kénből és vízből állnak
Jatrokémia • Paracelsus (1493-1541): svájci tudós – Kémia valódi célja a gyógyítás – Kemoterápia, gyógyszerkémia atyja – Higany-, arzén-, antimonvegyületek, ópium, borszesz
Jatrokémia • Libavius (1540-1616) német kémikus: – Sók és ásványvizek gyógyító hatása – Ásványvizeket analizált – Első kémia könyv: Alkímia (1597)
Jatrokémia • Kialakul a tudományos kémia • Nagy a visszaesés az ókorhoz képest • Orvosi iskolák: élettan, diagnosztika, anatómia, • Az ókorihoz képest elenyésző volt az orvosok száma → csecsemőhalandóság 70%, járványok
Arabok szerepe • Az ókori tudományt átvették és átmentették Európába • Jelentős szerep a matematikában, természettudományokban, filozófiában • Bagdad: Tudomány Háza (IX. sz) – görögök műveit fordították arabra, összegyűjtötték • Spanyolország: X-XI. század – arab kalifátus, tudományos központok, Sevilla: 500 000 kötetes könyvtár
Arabok szerepe • Arab fordítások: jól körülhatárolt szókincs, tudományos stílus • Az európai középkor tudományos nyelve: latin → arab tudósok fordítottak latinra arabról • Mohammed Ibd Al-Khwarizmi: algebra elnevezés, tízes számrendszer, arab számok, nulla
A reneszánsz mérnökei • Az ókor tudományának újjáéledése: 1300-as évek közepétől • A reneszánsz visszahozza a tudományba a matematikát • Mérnöki feladatok: fegyverek, gépek, erdők, ágyuk, kastélyok
A reneszánsz mérnökei • Leonardo da Vinci – – – – – – – –
Kísérletekkel támasztotta alá következtetéseit Mechanikai, aero- és hidrodinamikai, optikai felfedezések Légnemű közeg ellenállása, felhajtóerő Fénytörés Hullámjelenségek: fény, hang, víz Kapilláris jelenség Hőmérő Tervek: repülőgép, ejtőernyő, robbanómotor
A reneszánsz mérnökei • Hajó: iránytű, óra, szél kontrolálása, hullámzás, csillagok ismerete • Kopernikusz, Kepler, Newton, Galilei: a földi és az égi törvények nem különböznek
Erdőirtás, legelők feltörése • Nagybirtokok kialakulása folytatódik • Jobbágyok étkezése → gabonatermelés → művelt területek növelése → erdőirtás, legelők feltörése • Nehézeke, szügyhám
Erdőirtás, legelők feltörése • Ipar fellendül → növekvő energiaigény → vízi és szélmalmok • XIII-XIV. század: papírmalmok, fűrészmalmok, stb. • Malmok építése: rengeteg fa (Anglia XI. sz. 35%-a marad meg a füves és erdő területeknek) • Nagy faigény: építkezések, fűtés, faszén, hamulúg, közlekedési eszközök • Talaj károsodáása: tápanyagtartalom csökken, erózió, árvizek, belvizek
Levegőszennyezés • XIV. század, London: kőszén égetése tilos – káros a lovak egészségére • Nagymértékű növénypusztulás • Por és kosz
Megújuló energiák • Taposómalmok
Megújuló energiák • Szél: európai szélmalmok XI. századtól (↔ Egyiptom i.e. 1200!) • Vízimalom: fűrész- és olvasztóművek, bányászati szállítóberendezések • Korlátozottan álltak rendelkezésre → kőszén: mészégetés, kohászat, fűtés
Vízszennyezés és a hulladék • Városokban jelentkező problémák • Hulladékkezelés: amit nem evett meg a disznó → utca → eső elmosta (vagy nem…) • Fekália: nyitott árkok és vízmosások → patakok és folyók • Emésztőgödrök (nem szigeteltek) • Intézkedések: – 1366. Párizs – mészárosok hulladékainak elhelyezése a városon kívül – Madrid takarítása: utcák mosása
Járványok • Hulladékok → patkányok elszaporodnak • Pestis: baktérium, bolhacsípéssel kerülhet az emberi szervezetbe, köztesgazdája a patkány • A lakosság éhezett, legyengült → XIV. sz. közepén a lakosság 30 %-a elpusztult
