TUDOMÁNYTÁR. 1S34. SZERK.EZTETI. OHV. DR> HESDKIV. B.1R. TROr. A* M. TVV- TAHSAS.IG' «ENDES TAGJA. E L S Ő K Ö T E T. HÁROM KOMÉ TS ZETTEL

T U D O M Á N Y T Á R . KÖZRE

BOCSÁTJA

A' MAGYAR T U D Ó S

TÁRSASÁG.

SZERK.EZTETI

SCHEDEL

FERENCZ,

OHV. DR> HESDKIV. B.1R. TROr. A* M. TVV-

E

L

S

Ő

TAHSAS.IG'

«ENDES

K Ö T E T .

HÁROM KOMÉ TS ZETTEL.

B U D Á N , A'

MAGYAR

KIK.

EGYETEM'

1S34.

CETLIVEL.

TAGJA.

V E Z É R S Z Ó .

A ' Tudománytár encyclopaediai folyóirás, az emberi tudás' minden ágaira terjeszkedik ki, e l ő kelő tekintettel a' jelenkor' haladásaira a' k ü l ö n tudományokban. Mint olly m u n k á b a n , mellynek czélja m i n d e n n e m ű hasznos ismereteket minél t ö b b olvasóval közölni , a' tárgyak' választását köz é r dek határozza, valamint köz értelmesség — m e n y nyiben a' dolgok' mivolta engedi — az előadást. Tudniillik magától értetik , hogy a' philosophus az ideák' világa' ezer képeinek f e s t é s é r e , a' t e r m é szettudós vagy technolog számtalan tárgyai' e l n e vezésére, a' mathematicus a' mennyiségi viszonyok' inegjelelésére, s t b , az élet' nyelvében n e m léi elegendő f o r m á k a t ; 's fárasztó pályáján méltán v á r hatja az olvasótól h o g y , midőn vele gondolatokat, ismereteket k ö z ö l , ez , elfogódott Ítélettel azoknak f o r m á i n ne akadozzon. Lehetnek ezek n e m jók is; de hol van fejlődés hiba 's tétovázás nélkül ? A' m a g y a r tudós társaság , azt hivén és vallván, hogy ezen ügyben minden hatalmaskodó beavatkozás a ' f o r r á s ' i d ő s z a k á b a n gátolja inkább az e l ő menetelt , mint hogy azt előmozdítaná: m i k é p egyebütt, úgy a ' T u d o m á n y tárban megjelenő e r e -

IV

deli értekezések' vizsgálatában is leginkább azok' belső becsét véteti t e k i n t e t alá 's azt is egészben, 's időnk 's körülményeinkhez képest. De minthogy "a1 czél nem a z , hogy a' m i t a d u n k , eredeti , h a n e m minél hasznosabb l e gyen ; ú t nyílik a' czélirányos választatu u t á n d o l g o z a t o k n a k , vagy egyenesen más nyelvekből k ö l csönzött m u n k á k n a k i s , mellyek' választása 's k é szítetése a' s z e r k e z t e t ő r e levén b í z v a , ezekről ő f e l e l , é r d e m ' és n y e l v ' t e k i n t e t é b e n , az academia 's a' közönség előtt. Az é r t e k e z é s e k h e z , mellyek a' T u d o m á n y t á r ' főrészét teszik , Jêgyes közlesek czím alatt b i b l i o graphiai 's egyéb m i n d e n n e m ű , a' t u d o m á n y o k a t 's művészeteket , tudósokat 's m ű v é s z e k e t , 's illyetén intézeteket illető tudósítások j á r u l n a k . Ezen rész egyenesen a' szerkeztető' gondjai 's felelőssége alá van rendelve. M i d ő n a' szerkeztető e' rövid alaprajz' é r t e l mében , mellyet az academia szabott elébe, az e l ső kötetet szárnyra bocsátja; azon buzgó ó h a j tással kiséri u t a i t , hogy a' czélt, mellyet vele a' nemzet' intézete é r n i a k a r , a' tud. társaság' k e belén belül és kivül levő irótársai' m u n k á s s e gedelmével, 's ö n n ö n iparkodásai által, szerencsés legyen minél j o b b a n megközelíteni. P e s t , junius' 25d. 1834. Dr. S c h e d e l

Ferencz,

mint a'. T u d o m á n y t á r ' »zcrkeztetfíje.

»

T A R T A L O M .

ERTEKLEZESEK.

I.ap A' PHÍLOSOPHIA' TÁRGYA' , czélja 1 és hasznainak fő vonalai. K Á L L A Y

FERENCZ.

m 3

LANDER' FÖLFEDEZÉSEI Afrikában a' Nigeren. Angolból. T A S N E R

A N T A L .

46

FRANCZIA KÖLTÉSZET a' X I X . században. Franczia níán. CSATÓ

Az ERŐMŰVEK' alkalmazásáról

PÁL.

munkatételeiről. GYŐRY SÁNDOR. TÖRVÉNYHOZÁS' ÉS ERKÖLCSÖK' kölcsönös hatásaik a' regi népeknél. Ampere után. I. czikkely. Kelet. J A K A B I S T V Á N .

ZAMBOJU'

77

's

ÖRÖKMOZGÓJA

CZAMBERT

00 107

JÁNOS.

139

Észrevételek GYÓRY SÁNDOR. Az ARABJAI BEDUINOK és wahabiak. Francziából.

144

FRIDR1K.

147

A' TAPASZTALATI LÉLEIUSMERETBŐL lehozott sze'ptudomány. NYÍRY ISTVÁN. A' FÖLD' TFIEORIÁJA Ampere szerint.... S C I I E D E L F E R E N C Z .

PETROVICS

102 182

VEGYES

KOZLESEK.

FÖLFEDEZÉSEK. A' délsarki szárazföld LEVELEZÉSEK. Petrovics' két levele Berlinből RÉGISÉGEK. A' nagyszombati codex 1 4 9 0 — 1 5 2 7 .

199 209

LUCZENBACHER JÁNOS. A' müncheni magyar codex 1460. F E J É R V Á R Y M I K L Ó S . Magyar nyelv' udvari divata CZECH JÁNOS.

216 235 235

MAGYAR

236

NYELV'

ÜGYE. J I o M f b a n ,

1.

236. Verőczében

NÉPNEVELÉS. Beke Kristóf' nézete 's alapítványa 237. Mnrczibányi Lajos' kérdése, érdekelve

239

P

VI Lap

JUTALMAK. A' magyar tudós társaság 1 folyó jutalmai

239

Marczibányi Lajos' jutalomtétele

239

A'

240

Marczibányí-intézet'

3d.

jutalomosztása

ALAPÍTÁSOK, A' magyar tudós társaság'

növekedései

pénzalapjának

legújabb

......? 243

MŰVÉSZETEK. Játékszín (magyar) 2 4 2 . Festészet 2 4 4 . Szobrászat.

244

A' in. tud. társaság' könyvtára' gyarapodásai (hivatalos czikkely).

246

T U D O M Á N Y T Á R . ELSŐ

KÖTET.

T U D O M Á N Y T Á R . E L S Ő

K Ö T E T .

A' P H I L O S O P H I A ' T Á R G Y A ' , C Z É L J A ' 'S FŐBB

HASZNAINAK

VONALAI.

Legbecsesb , egyszersmind legnemesebb tulajdona az embernek l e l k e ' gondolkodó ereje , melly vizsgálati uton képzeteket tud k i f o r m á l n i , hogy azok által bizonyos ismeretekre eljuthasson. IIa a' k é p z e t e k ' . természetet melyebben k e z d j ü k b o n t o g a t n i , ú g y t a l á l j u k , hogy azoknak nincs magokban semmi é r t é k ö k , azaz más s z ó k k a l : adat nélkül nincs, nem is lehet képzet. Az első adat maga az ember ) ki képzeteket f o r m á l , a' második adat a' világ, inelly tárgyakat n y ú j t a' k é p z e l e t r e , és már e' k é t adat tulajdonkép a' képzetek' t á r g y a , vagy is e z e k , a' k é p z e l e t e k ' lehetséges voltára múlhatatlanul szükséges praemissák. Minden bölcselkedésnek k e z d e t e , folyamatja és vége az ember' és világ\ mint két főadat' körében for o g n a k , mert maga a' bölcselkedés is szélesebb értelemben csak k é p z e l e t , adat n é l k ü l fel nem á l l h a t ó ; még világosabban k i m o n d v a : minden bölcselkedés csak képzeletes g y a k o r l á s a az erőnek, melly az a d a t b a n , ú g y mint az emberben l a p p a n g , minden bölcselkedés csak kifolyása vagy consectariuma az ember- és világl é t n e k , ugyan azért a' létei, adat, valóság, tárgy , dolog , matéria , magasb értelemben egy j e l e n t é s s e l Megjegycztelik , scutatio , idomítás

hogy a' szerzőnél

uiosság

«= ratio ,

p e r f c c t i o , dn cselekvő érlolcmlicn. j í '

előterjesztés szeri.

1*

== r c p r a c -

A' P I I I L O S O P H I A '

4

TÁRGYA

biíó nevezetjei csak a' k é t alapszernek u. m. az embernek , a' világnak, valamint más részről képzeleteinkre tekintve, az okoskodás, bölcselkedés, eszmélés, gondolkodás, elmélkedés, phantasia az alapszeres erők' munkálatainak kitüntetése r o k o n értelmű szók által, melyl y e k , mint az árnyék a' t e s t e t , tünemény gyanánt kísérgetik a' valóságot; e k k é p a' szóval értesítés vagy beszéd, az irás vagy könyv csak képzeleteink' reflexei, hasonlók a' nap' visszasugárzataihoz, m e l l y e k annak bájoló melegét s a j d i t a t j á k velünk , de lehunyta után eltűnnek f i sugárzatok is l á t h a t á r u n k r ó l . Hogy adat vagy t á r g y n é l k ü l nem lehet képzel e t , eldönthetetlen i g a z s á g , mert az ismeretre való utat a' tárgyakról való képzelet töri fel, ha nincs tárgy, képzelet s i n c s , ha nincs k é p z e l e t ü n k , ismeret sem támadhat b e n n ü n k , mert a k á r k ü l ö n ö s , akár közönséges i s m e r e t e i n k k e l átellenben bizonyos t á r g y a k n a k k e l l állani , m e l l y e k azoknak m e g f e l e l j e n e k , ')

Kant (Kritik der reinen Vernunft. Riga 1 7 8 7 . lap 2 9 . ) mondja a' többek közt ,,az emberi ismeretnek két tőkéje vagy kíitfeje v a n , m e l l y e k tán egy közös, de tőlünk .nem ismert gyökérből erednek; u. m. az érzékiség, és az ész, az első tárgyakat n y ú j t , a' másik azokról gondolkodik. Az első tehát feltétel az ismeret' kiformálására, azért a' transcendentalis aestheticát tette első résznek a' transcendentalis philosophia* alaptudományában, m e l l y szót Raumgarten hibásan használt az izlés' criticája helyett. A' régieknek nagyon is ismeretes volt az emberi isméret' felosztása két részre, u. m. a t Q t/1 a , nao v o t] x re. Más h e l y t (lap 87. 9 5 . 106. 118.) még bővebben kifejti magát mikép lehetséges az embernek ismeretre jutni , mondván aestheticai, és logicni elemek a priori megkívántatnak az emberben, hogy az adatokból magának ismeretet formáljon , az adatok' ismérete nála a' tünemény, mire a' f e l t é t e l e k , (hogy t. i. a' tüneményt megismerhesse) transcendentalis aesthetikai tekintetben az érzékiség' formái idő és tér, transcendentalis logicai tekintetben az anaiyticai schémák, vágj' categoriák, máskép a' négy á l l a t ó (constitutivae) észfogatok u. m. a' mennyiség, minemiiség, »»-

CZÉLJA

ÉS H A S Z N A . 10

sőt meg az á l o m ' j á t é k a i r a , ábrándozásokra is ismeretes t á r g y a k szolgálnak alapiíl, 's bár mi t a r k a b a r k á k lég y e n e k is a z o k , de a' lehetetlenség' határain tiíl nem h á g h a t n a k , vagy is a' phantasia nem teremthet magának olly k é p e k e t , m e l l y e k n e k tárgyait a' valóságban f e l nem lehetne találni. Minden mythologiai képzetek valóságos t á r g y a k a t tükröznek vissza. A' spliinx és phuenix madarak , a' syrenek , fúriák, harpyák, sylphek, daemonoh , 's Olympus' minden lakói emberi vagy más á l l a t i formákban tűntek fel a' képzeletben a' s z e r i n t , a' millyen ismerőtök volt a' nemzeteknek embertársaikról és a' világról ; 's bár mi arabesk formákba rakogatta is egybe azokat p h a n t a s i á j o k , de az egyes részek mindig csak tapasztalati ingredientiák voltak, 's nincs is nyom arra, hogy a' j e g e s tenger mellett n í l u s l o v a k , 's Egyiptomban medvék lettek volna valaha t i s z t e l e t b e n , mert a' lakosok' tömegének ez állatokról nem volt tapasztalati i s m e r e t e , azért látás n é l k ü l a' tárgyat sem képzelhették m a g o k n a k . Xenophanes, ki az Eleaticusokban első metaphysicai" iskolát alkotott , f é l e z e r évvel Krisztus' szülelése előtt kimondta már n y i l v á n , hogy az aethiopiai a k azért festik isteneiket f e k e t é k n e k , horgas o r r a l , mert magok is o l l y a n o k , és az állatok is ha festeni t u d n á n a k , isteneiket a' magok' f o r m á j á r a festenék. 2 ) szony, és mód. Egyebütt is az észt vagyis a/, embert , mindenütt a' tüneménynek vagy világnak átellenbe teszi , 's az ismeret' származhatását a' két utón (megtekintés és fogatok) ú g y fejti k i , h o g y mindenütt a' két foadat : ember és világ egymás mellett járnak." Lásd lap 2 9 8 is a' fogatok' logicai formáiról t á r g y nélkül2 ) Lásd Bayle Dictionnaire Ilistorique et Critique; avtic. Xenophanes remarque B. és Ritter Geschichte der Philosophie Hamburg 1 8 2 9 — 1 8 3 0 . ki felhozza azon görög versét i s , mellyben mondja, hogy csak egy isten van, ki egy halandóhoz sem hasonlít lélekben és testben. Megjegyzésre méltó még

6

A'

PIIILOSOPHIA'

TÁRGYA

Ember es világ levén a' k é t fő a d a t , az lehetne még a' kérdés , hogy honnan tudhatom, az ember'' és világ' lételél í 's bizonyos-e mind a kettőnek ez a lételes valósága ? hát *?' kél valóságon kivtil van - e más valóság ? vagy nincs ? végre mi a valóság ? lehet - e azt megismerni teljes mertékben ? Hogy e' k é r d é s e k ' megfejtésétől f ü g g az egész pliilosophia látni v a l ó , mert ha nem tudom megmutatni van-e létei? és mi az? ha nem ismerem a' v a l ó s á g o t , úgy philosophiai tekintetben azt sem mondhatom, hogy én v a g y o k , r a j t a m kivül v i l á g is v a n , hogy tudok magamról és a' világról g o n d o l k o d n i , vagy valamit megismerni. Sok erőlködés és gyakorlat kívántattak m e g , mi'g az emberek tudományra szert t e h e t t e k , olly tudományr a , mellynek részei e g y b e f ü g g n e k , az egész tiszta világos elveken a l a p ú i , 's külső f o r m á j a a' belső értékk e l öszvehangzásban áll, 3 ) Az empiricai zavaros az i s , hogy Afrikában ma is Bornu körül a' Schuwa nép sas orrú , nagy szemekkel és szép kezekkel b i r , mint Clapperton írja, hozzá terén azt i s , h o g y ez a' nép Afrika' éjszaki lakosaihoz semmit nem hasonlít, hanem indiai, kezdetben Egyiptomba költözött czigánjokhoz hasonló törzsökfaj. Lásd az Afrika' belső részeibe való utazások' kivonatát, Jahrbücher der Literatur. 1 8 3 2 , B. LV1II. lap 5 2 — 6 0 . s ) Kant (Kritik der r. Vern. a' bevezetésben lap X X I I I . ) tiszta képét adja a' tudományban megkívántató harmoniás ogj T ségnek, mire különösen a'vizsgálódó okosság törekszik, m e l l y a' hely' hosszasága miatt itt nem közölhető : majd ugyan csak felhozott munkájában (lap 0 7 3 ) szól a' tudományos systema'alakúihatásáról , a ' m i t eredetileg közölni azért is szükségesnek t a r t o k , mert legközelebb Vollgraff ezen a' nyomon indult el , mikor a' meztelen vagy empiricai , (máskép chaosz) a' grouppítozott és a' systemás tudás közt meglévő különbségeket kijelelte. Kantnak ezek a' szavai : „Übersehen w i r unsere Verstandes-Erkenntnisse in ihrem ganzen Umfange, so finden w i r , dass d a s j e n i g e , w a s Vernunft ganz eigentlich darüber verfügt und zu Stande

CZKI-JA É S

IIASZNA.

7

folyamú tudás még nem t u d o m á n y , nem az a' grouppirozott vagy t ö r e d é k e k b ő l álló tudás is , mert tudományos a l a k o t csak az olly tudás ölthet m a g á r a , mellynek materiás érteke vizsgálati ufón minden oldalról k i van már tapogatva, azért a' systemás egyszerű formát magán elszenvedheti, a' tudományban uralkodó belső e g y s é g e t , e l z á r t s á g o t , elvekbal következtetést értelmesen kitűnteti. Volgraff az illy tudomány' materiás értékét erkölcsi elvnek n e v e z i , hasonlítván ezt az ezüst f o l y a m h o z , mikor a z , az olvasztó kohóban s a l a k j a i t ó l megválva tiszta ezüst cseppekben fénylik szemünk eleibe. 4) A' philosophia már a z , m e l l y legszorosabb értelemben megérdemli a' tudomány n e v e t , mind a z é r t , h o g y az észtudomány levén első szülöttje az é g n e k , m e l l y a' tudásnak lehetséges v o l t á t , f o g l a l a t á t , és h a t á r a i t k i m é r i , és így materialis é r t é k ű , mind a z é r t , h o g y a' tudásnak a' vizsgálatok' tömegéhez képest tudományos formát a l k o t , és így a' rendszer' architecton i c á j á r a vezet. H a már a' felebb kitett fontos kérdésekre f e l e l n i k e l l , azt kérdem legelébb is m a g a m t ó l : mi kényszerít engem a' feleletre ? vagy tartozom-e magamnak olly k é r d é s e k e t f e l t e n n i , m e l l y e k r e tán telelni sein t u d o k ? v a l l j o n ez a' magammal való tanácskozás nem merő csazu bringen s u c h t , das systematische der Erkenntniss sey; das i s t , der Zusammenhang- derselben aus einem Princip. Diese Vernunfteinheit setzt jederzeit eine Idee voraus , nehmlich die von der Form eines Ganzen der Erkenntniss , w e l c h e s von der bestimmten Erkenntniss der Theile herv o r g e h t , und die Bedingungen e n t h ä l t , jedem T h e i l e seine S t e l l e und Yerhältniss zu den übrigen a priori zu bestimmen. Diese Idee postulirt demnach vollständige Einheit der Verstandeskenntniss wodurch diese nicht bloss ein zufälliges A g g r e g a t , sondern ein nach nothwendigen Gesetzen zusammenhängendes S y s t e m wird." •*) Allgemeine Literatur - Zeit, vom Jahre 1 8 3 1 . lap 2 2 6 . februári füzetében megolvashatni Vollgraff érdekes előadását.

P

8

A'

PIIILOSOPHIA'

TÁRGYA

lódás-e? 's utoljára azt sem tudom, hogy v a l l j o n én En vagyok-e \ vagy á l t a l á n fogva / van-e n e k e m lételem ? külön létem , biztosító létem ? S e x t u s Empiricus maga i r j a egy h e l y t t , hogy a* mit í r t , m a g a sem h i s z i , vagy arról is k é t e l k e d i k ; hanem mint históriai j e l e n e t e k e t lígy a d j a csak elő a ' philosophemákat s ). I l l y határozatlan állapotban maradás, kivált sokára, t ű r h e t e t l e n , mert valami késztet az abból való kilépésre , de azt sem tudom még kiléphetek - e e' bizonytalan állásból % vagy ha k i l é p t e m , nem esem-e viszont régi h e l y e m r e vissza % í m e ' mind ezek a' kérdések m e g f o r d u l n a k fejemben , m i k o r az ember' és világ' létéről gondolkodom , igyekezvén m e g f e j t e n i a' való' természetét. A' bölcselkedésnek K r u £ szerint három fő momentumai v á g y n á k , u. m. lször az abstractio és reflexió , 2szor, a' maga - megismerés vagyis magával számvetés , 3 s z o r , a' maga-kielégítés vagyis a ' belső béke, 's ezzel n y i t j a f e l mintegy a ' philosophiához vezető utat. De ha azt k é r d j ü k K r u g t ó l : honnan t u d j a mind e z t , más választ nem ad mint a z t : „ Az öntudat az alap, én vagyok, rajtam kivill is vágynák dolgok y azokkal egybeköttetésbeu állok> e' három főponton fordul az egész meg , miért a meggyőződés kezeskedik , «' mi közvet ellen tudás, azért más tudásból ezt a tudatot lehetetlen következletn i. 6) L á t n i való e b b ő l , h o g y az adott f e l e l e t oda megy k i : tudom mert tudom , látom mert látom , mondom mert mondom; valamint látni való az i s , hogy Descartes Cogito ergo sum, Fichte A aequale A szavakban ezt már e l m o n d o t t á k , és K a n t is ezen túl menni nem tudott. 7 ) s

)

Lásd Timon Sillographusrtíl való é r t e k e z é s t : Acta Lipsiensium academica. 1. T . I. 6 6 . Leipzig 1 7 2 3 . 6 ) Fundameniall'hilosophie von Krug. Wien 1 8 1 8 . T ) Kritik der r. V. az előszóban lap X L I mondja az én és nem én előterjesztés - módjáról: „ D a s W i e ? lüsst sich

CZÉJJJA ÉS

HASZNA.

9

Van hát az emberi észnek is egy bizonyos határvonala , mellyen túl nem l é p h e t , és ha még is azt a k a r n á t e n n i , önerőtlensége miatt régi állásába visszasülyed. Ezen határvonalt az embernek közelebbről a' világhoz, távolabbról az istenhez való aránya határozza e l , mi szerint a' philosophiának tárgya is e' három szempont a l a t t : ember } világ, isten ki van merítve. K a n t ugyan a' philosophiának két t á r g y a t szabott k i , a' természetet és szabadságot, de ő is az erkölcsi szabadságnak k ú t f e j é ü l az istent vette , k i , mint feltétetlen fő valóság eredeti oka a' két fő a d a t n a k , úgymint az embernek és a' világnak. A' philosophia' histór i á j a is azt b i z o n y l t j a , hogy eleitől fogva a' bölcselk e d ő k a' már k i j e l e l t három szempont k ö r ü l forgolódt a k , de sokszor a' philosophiának tévedésből többet t u l a j d o n í t o t t a k , mint a' mit annak tömege az emberi okossághoz mérve m e g b í r h a t n a , 's ezen az ilton követk e z e t t az i s , hogy némellykor az égig magasztalták , másszor a' földig legyalázták a' philosophiát, a' mint az idő' szelleme szerint az okosságot vagy istenesiteni v a g y baromi szolgaságra levonni akarták. 8 ) liier eben so w e n i g weiter erklären , als w i e w i r überhaupt das Stehende in der Zeit denken , dessen Zugleichseyn mit den wechselnden Begriff der Veränderung hervorbringt." (Vesd össze. 1. 145 is). 8

)

Az úgy neveztetett naturalisták közül többen e' hibába estek , a' franczia revolutio' történetei is Robespierre-ben megigazolják a' d o l g o t , 's azt lehet mondani, h o g y Lucretiusnak Epicurusról elmondott versei mint megannyi jelszavak voltak az istenesített okosság' vezérzászlóját követőknél. Humana ante oculos foede cum vita iaceret In terris oppressa gravi sub relligione Primum graius homo mortaleis tollere contra Est oculos ausus primusque obsistere contra : Quem nec fama deűm, nec f u l m i n a , nec minitanti Murmure compressit c o e l u m , sed eo magis acrem

10


TÁRGYA

A' közép utat e l t a l á l n i , és így a' tulságokat kiker ü l n i valamint a' philosophálásban úgy az életben is legnehezebb dolog. í g y l á t j u k a' legújabb időben is Hegel' iskolájában azt az e x c e n t r i c i t á s t , m e l l y szerint a' philosophia' tárgyát minden más tudományok' egészének , vagy is a' tudományi tagrészek' totalitásának j e l e l t e k i , holott az emberi tudomány általános igazságra (veritas absoluta) soha sem tehet s z e r t , mert az az Virtutem irritat a n i m i , confringere ut arcta Naturae primus portarum claustra cupiret. Quare relligio pedibus subiecta vicissini Obteritur, nos exaequat victoria coelo. ( L . I. v. G3). I l l y értelemben mondta azért B a y l e Péter a' philosophiával visszaélésről e' nevezetes szavakat el : ,,A' philosophia hasonlít azon rágó (corrosivus) porokhoz , melljêk minekutána a' seb' rohadt húsait megemésztették, az eleven húsba kapnak , azt a' csontokig kiszárítják , 's a' velőkig hatnak. A' philosophia először a'hibákat czáfolja m e g , de ha meg nem gátoltatik, az igazságot ostromolja, és ha phantasia' kényire eresztetik, annyira m e g y , hogy nem tudja hol v a n , vagy hol nyugodjék meg. Ezt az emberi elme' gyengeségének, vagy pedig annak praetendált erejével való visszaélésnek lehet tulajdonítani. Szerencsére , vagj r is inkább isteni gondviselésből és rendelésből kevés ember van , ki erre az állapotra juthat." I. Dict. crit. artic. Acosta. Augustinus kevesebb szókban csaknem hasonlót mondott e l : hisania isla paucorum est; sieut enim magna pietas paucorum est, ita et magna impietas nihilominus paucorum est (sermo X-us de verbis Domini). Nem kisebb visszaélés, 's azért tévelygés, az ellenkező eset is, mikor az okosságot szolgai rabságba verni, 's mintegy lebilincselni kivánják. Ismeretesek Luther' és Seehofer' elvei de servo arbitrio, melyJyek az embert machinává t e t t é k , 's mcjlyektől a' szelídebb Melanchton kénytelen volt elállani (1. Strubels neue Briefe zur Literatur , besonders des 18ten Jahrhunderts. 1$. III. St. 11. Nro IX. és Winter Geschichte der Schicksale der evangel. Lehre in und durch Bayern. I. B. lap 73). Néha tévedés, néha hamis czélzások az i l l y nemtelen igyekezet' r u g ó i , mellyek által az emberi méltóság lealaesoní-

d

CZÉLJA

KS

HASZNA.

11

isteni okosság' birtokában v a n ; azért minden emberi tudomány csak subiective határoztathatik el, minél fogva az k ü l ö n mezőkre e l á g a z i k , m e l l y ágazatok egymás mellett is elveikre és az ismeretmódokra tekintve egymástól f ü g g e t l e n e k . A ' philosophia' tárgyának és érdekességének charactere abban á l l , hogy az okosság szemlélőleg (a priori) v i z s g á l , 's ezen az úton philosophiai ismereteit tudományos alakba ö n t i ; ellenben a' tapasztalati tudotatik. A' szabadság, azt mondja Kant, a' cselekvő okosság* p o s t u l a t u m a , m e l l y törvényt ád , tehát annak teljesítésére szabados engedelmet kiván. Az okosság' autonomiája egybe van kötve az akarat* szabadságával, m e l l y az embert megkülönbözteti a' dologiul. A' személy a' szabadság* subiec t u m a , a' dolog pedig annak obiectuma (tárg}'a). A* szem é l y meghatározhatja létének c z é l j á t , vagy is a* személy önczél (auiojeXijs), az obiectum ezt nem t e h e t i ; a' dolog tehát csak eszköz idegen czélra (íteqoteItjs). Valamint tehát az autonómiából kerekedik ki az autotelia , ú g y lesz a' heteronomiábétl, heterotelia. Az emberi méltóságnak i t t a' kiitfeje , mellynek nincs ára mint más dolgoknak , nem r e l a t i v , hanem absolut a' becse, mert csak a' dolgoknak van relativ becsök, az emberek absolut becsiiek. Sokat lehetne még a' kijelelt nemtelen igyekezetről s z ó l a n i , de elég legyen történeti adatkép megjegyezni , h o g y már Tacitus és Seneca boszankodva keltek ki az ellen. Az elsőnek ezek a' szavai : „Libros per aediles cremandos censuere patres, sed manserunt occultati et editi. Quo magis socordiam eorum irridere ü b e t , qui praesenti potentia credunt exstingui posse etiam sequentis aevi memóriám. Nam contra punitis ingeniis gliscit auctoritas , neque aliud externi r e g e s , aut qui eadem saevitia usi s u n t , nisi dedecus s i b i , atque i l l i s glóriám peperere." (Annál. L. IV. C. 3 4 ) . Seneca (epist. 79.) irja: „Veniet, qui conditapi et seculi malignitate compressam veritatem dies publicet, etiamsi omnibus tecum viventibus silentiuin livor indixerit. Ven i e n t , qui sine ofFensa, sine gratia iudicent. Nihil simulatio p r o f i é i t , paucis imponit leviter extrinsecus inducta facies. Veritas in omnem partém sui semper eadem est. Quae decipiunt, nihil habent solidi."

,

V

.

.

.

12


TÁRGYA

mány' tömegét maga a' tapasztalat határozza e l , melly a posteriori vagyis é r z é k i s é g által e s z k ö z ö l t e t i k , azért a' philosophiai 's tapasztalati (empiricai) i s m e r e t e k , k ú t f e j e i k á l t a l el v á g y n á k már kiilönözve ; és soha a' phiiosophia ahhoz nem f o g h a t , annyival inkább végbe nem h a j t j a , hogy a' tapasztalati tudást a' maga mezejébe átvigye , mert a' természetet és históriát szemlélődés' u t j á n léteire hozni v a g y össze rakogatni lehetetlen , a' minthogy azt már K a n t a' Leibnitz monadolog i á j á r ó l megjegyzette ( K r i t . d. r. V. lap 334 és 345). H a tehát a' phiiosophia eredeti k ú t f e j é n é l fogva minden tapasztalati tudománytól el van kiilönözve , annak mind czélja mind haszna is más t e r m é s z e t ű , mint amaz o k é , m c l l y e k e t positiv v a g y i s életbecs ti és hasznú pompás nevezetekkel s z o k t a k ottan ottan f e l e z i f r á z n i , mintegy az á l t a l oda mutatni a k a r v á n , hogy a' tapasztalati tudományok felsőbb becsiiek a' philosophiai tudománynál , m e l l y a' vastag e m p i r i s t á k ' értelme szerint nem h a j t m a t e r i a l i s hasznot. Azonban Ilyacos intra inuros peccatur et extra , mert ha szinte szemlélődési tudomány nem hullat is zsíros f e l h ő k b ő l arany cseppeket a' k o n y h á b a , bir az egy s o k k a l nemesebb g y ö k é r r e l , melly éltet és táplál minden m a t e r i a l i s h a s z n o t , mi n é l k ü l az élet hasonló lenne a' kiszáradt f á h o z , m e l l y n e k á r n y é k a alatt nem pihenheti k i magát a' fáradt lítazó. H o g y így és nem máskép van a' d o l o g , a' phiiosophia' czélja és haszna rövid előadásából k i fog tetszeni. Szemlélő , azaz tiszta okossági tudomány lévén a ' p h i i o s o p h i a , annak más czélja nem is l e h e t , mint az alapszeres törvényeket k i k e r e s n i , m e l l y e k e n nyugosznak az okosság' m u n k á l a t a i , 's midőn így az okosság ö n e r e j é n é l fogva megvizsgálta tulajdon e r e j é t 's f e l o l dozgatta m u n k á l a t a i n a k v a g y is az adat' öszveségének alkotó részeit (partes constitutivae) elhatván a' test' és lélek' öszveköttetésének utolsó r e j t e k é i g , canonisálja észrevételeit azon t e h e t s é g e i r ő l , m e l l y e k b ő l a' ga/ulol-

CZELJA

KS

HASZMA.

13

kodús, i léi el , és okoskodás f o l y n a k , 's ekképen mintegy magára lesve e' hármas munkásságnak e l v é t , magát a' lelkes valót is megfogni és megérteni i g y e k s z i k , í g y cselekedett Kant, k i r ő l W i l l e r s azt mondja „Kani a posé des principe s, est arrivé á des resullals inebranlables, qui resteront a jamais, comme des poientes cardinaux de la pensée, comme de phares briliáns dans V (Essai sur 1' esobseurité des recherches melaphysiques prit et l'infíuence de la reformation. P a r i s 1804 lap 275). Azonban az okos v a l ó n a k vágya nincs az által még k i e l é g í t v e , ha csak a' functiók technicáját rneritette k i , mert ha szinte az okossági vizsgálatnak ez az első c a n o n j a , ott még meg nem á l l a p o d h a t i k , mivel nyugvó pontot itt nem talál , már pedig az okos vizsgálat' természetére tartozik az egyszer elkezdett operatiót mind addig f o l y t a t n i , míg fel nem leli az irányt, mellyhez a' lánczszemeket biztoson kötheti, melylyeket vizsgálata' körében magának fölfedezett. A' mit Beneke mond „ N e k ü n k véges valóságoknak nincs más philosophiai f e l a d a t u n k , mint a' valót megtudni , 's ha k i f á r a d t u n k , ú j r a elől k e l l kezdeni az emberiségnek azt m e g h a t á r o z n i : mi a' tudás, mert az csakugyan eddig nincs k i m e r í t v e , mivel k i m e r í t h e t e t l e n , de azért az önerőt mindég m e g p r ó b á l j u k , mert ez a' g y a k o r l á s és más semmi sem a ' philosophia" ezeket a' szavakat, mondom, cum grano salis k e l l 's lehet érteni. U g y a n is tagadni nem l e h e t , hogy minden philosophia az okosság' törekedésében áll a' valót megtudni, de azért hogy a' véges valóság k i nem merítheti a' tud á s t , nem k ö v e t k e z i k , hogy abban elébb elébb nem h a t h a t , valamint az sem következik , hogy az emberiségnek , ha kifárad vizsgálódásaiban, iijra elől k e l l k e z d e n i a' m u n k á t , mert ezen penelopei fonásmódnak ugy volta históriai uton sincs bebizonyítva, annyival kevésbbé támogattatik az philosophiai okok által. A l ó l a' jegyzésben 9 ) érinteni fogom , mit lehetne hi9

) Herder i l l y kérdéseket tett fel magának az emberi nem' tökéletesedésére nézve, mellyekre állítólag f e l e l t m e g :

14

A' P H I L O S O P H I A '

TÁR6YA

storiai utón e' tárgyban e l m o n d a n i , itt k i f e j t e m a' philosophiai okokat azon értelem e l l e n , m e l l y szerint az emberi miveltség és hanyatlás egymást váltogatva mint Castor és Polliix' csillagai kölcsönösen t ű n n e k fel, 's k a r i k a f o r g á s t követnek. , , A z emberi nemzet javul-e erkölcsikép hajlandóságaiban és elveire nézve, az elveknek hajlandóságai* elrendelésére való alkalmaztatásban? indulatainak m e g g y ő z é s é b e n , 's több nehezebb erények' gyakorlásában ? A' dolgok' természetéből , az emberiség* l é t e l é b ő l , a' történetekből 's tapasztal á s b ó l lehet-e ezt állítani ? Meggondolván az emberi nem' öszveszerkeztetését földünkön a' c l i m a , h e l y , politica s z e r i n t , lehet-e észrevenni változást a' dolgokban országok, s t a t u s o k , famíliák 's oharacterek szerint? H a t a l o m , gazd a g s á g , ösztön, i n d u l a t , vak hajlandóság mellett van-e felvilágosodott é r t e l e m , b ö l c s e s é g , j ó s á g , még pedig az idő' mentével nevekedő világossággal ? Ghronologia 's genealógia szerint egymásban függ az emberi nem , és elébb m e g y , de valljon dynamice , okoslag és erényesleg is ?" B ö l c s Salamon, Lucretius és Lessing az emberi nem, állapotjának időszaki előmentét és hanyatlását (revolutio periodica) hitték ; az első mondja a' többek közt Predik. 1. 9. A' mi volt, ugyan azon a' mi azután lészen , és a' mi lőtt, ugyati azon a'mi ezután lészen , és semmi nincsen uj dolog a' nap alatt. Tacitus (Annál. L. 3. c. 5 ő ) kételkedőnek adja ki magát ime' szavaiban : , , N i s i forte in rebus cunctis inest quidam velut orbis , ut quemadmodum temporum vices , ila morum vertanturIlly formán fejezi ki magát Lucanus is Pharsaliája' második könyvében. Ellenben az ifjabb Plinius (L. VI. Epist. X X I . p. 3 1 9 . edit. Cellarii. Lips. 1 6 9 3 . ) az ellenkező véleményre látszik átmenni , midőn í r j a : ,, Su7ii ex iis , qui mirer antiquos , 71071 tarnen ut quidam , temporum nostroriun ingenia despicio. Neque enim quasi lassa et effoeta natura , tit nihil iam laudabile pariat.íl De mindenek felett Seneca az emberiség' elébbhatása mellett jelentette ki magát. ,,AJunqiiam quidquam invenietur , si contenti fuerimus i?iveíitis. Quid ergo1. Non ibo per priorion vestigia? Ego vero utar via veteri , sed si propiorem invenero , hant muniain. Qui ante nos ista moverunt, nőit domini nostri , sed duces sunt. Vatet omnibus veritas , nondum est occupala , múltúm ex ea etiam futuris relictum fűit

CZKIJJA

ES

HASZNÄ.

15

H e r d e r (sammtl. W e r k , zur P h i l . V I I I . T h . Stuttg. 1828. 12. P o s t s c e n i e n z . Gesch. d. Menschheit, 1. 99—11«) és W i l l e r s a' már említett könyvben sok philosophiai erősségeket felhordtak már a' tökéletesedés vagy is az emberiség' előhaladása' ügyében (systema perfectibilitaEpistola 33. Még világosabban kifejezi magát Libr. VII. Quaest. c. X X X I . ,, Quam multa hoc primum coguovimus seculo , et quidem multa venientis aevi populus ignola nobis seiet, multa seculis tavi futuris , cum memoria nostra exoleverit, reserva?itur. Fusilla res mufidus est , nisi in illó quod quaeriit , omnis mundus habeat A' philosophus historicus' tiszte lenne az emberiség' történeteit megvizsgálván öszve is hasonlítani a* nevezetesebb időszakokat materialis és intellectualis tekintetben (erkölcsi vagy értelmi és testi jóllét) ; í g y históriai úton kimutatni, hogy a' tudományokban, jó erkölcsben, mesterségekben elébbhatott az emberiség. H o g y egy i l l v dolgozat nehéz feladás, kérdést sem szenved , mert vágynák az emberiség* történeteiben o l l y időszakok, mellyek az elébbiekhez képest homályosak, 's ugy l á t s z i k , mintha tartós napfogyatkozásban sínlettek volna. Csak a' közép vagy scholasticus időt veszem fel : mi távol áll az a' Pericles' és Augustus' századától ? és még is ezen idő' homályán is csodálatosan fénylik keresztül az arabok' lelki miveltsége. Nincs még a' közönséges história úgy megirva , hogy annak időszakai organumos életi szövetben kimerítőleg adnák az emberiség' rajzát. Bredownak megfordult ez a' szándék fejében, és igyekezett minden jó historicus lelkes életet önteni mivébe, de a' szakaszoknak és az egésznek nagyobb és kisebb biographiája o l l y formán mint azt Burnet és Herder sajdították, mind eddig még mesteri kézre várakozik. Mindenek felett kerülni kell az i l l y írónak, h o g y tervet előre csináljon magának, m e l l y szerint az emberi nemet v a l a m e l l y vázban akarná előmutatni, mintha azt katonai ünnepélyes parádéra kellene felvezetni: mert zavarodásba fog e s n i , m i h e l y t a' miveltség' időszakait meg akarja határozni, és sokat fog haszon nélkül bajlódni, mi módon egyeztesse a' történeteket feltett tervébe. Philosophiai értekezésemben „Az emberi nem' lelki tökéletesedéséről " m e l l y e t a' magyar tudós társaság helyben hagyott , de még eddig nem láthata v i l á g o t , bővebben kifejtegettem nézeteimet e' fontos t á r g y b a n , 's néminemű

16


TÁRGYA

tis), mellyhez nem nehéz dolog többeket is adni. U g y a n is az okosság, mint felebb érintve volt, kívánja és e r ő l k ö d i k vizsgálatainak lánczszemeit v a l a m e l l y nyugvó ponthoz a k a s z t a n i , vagy is az irányt k i t a l á l n i , hol az erőmozgások öszvefolynak. Ha szinte az okosság nem egyéb is mint szüntelen munkálkodó e r ő , m e l l y tekintetben a ' p e r p e t u u m mobiléhez h a s o n l í t , de más old a l r ó l az is bizonyos, hogy szüntelen m u n k á l a t a által valamelly czélnak k e l l m e g f e l e l n i , mert czél nélk ü l való munkálatot az okosságról úgy, mint okosságról f e l sem lehet t e n n i , 's az egész dolog' s a r k p o n t j a végre is ott fordul meg, hogy az okosság vizsgálati líton t a l á l j a is fel igaz czélját a' m a g a m u n k á l a t a i n a k , líiellyet ha f e l t a l á l t , a' philosophia' czélja is el van az által h a t á r o z v a , mert a ' kettő egy dolog. Magában a' gondolkodás', itélet' és okoskodás' functiói nem egyebek erőmozgásnál, gyakorlatnál , ezek tehát nem tehetik a ' p h i l o s o p h i a ' c z é l j á t , 's B e n e k e ' állítása azért nem is e l f o g a d h a t ó , hogy a' philosophia nem egyéb mint e r ő g y a k o r l a t a' való' fölfedezésében , m e l l y mivel m e g f o g h a t a t l a n , az o k o s s á g n a k , ha bele f á r a d t , ú j r a elől k e l l kezdeni a ' munkát. A' szoros vizsgálat azt m o n d j a , hogy az okossági f u n c t i ó k mint tüneményi adatok csak e g y i k ágát teszik a' philosophiai v i z s g á l a t n a k , m e l l y régóta a' logica' b i r t o k á b a n v a n , a' másik nemesebb ágát a' tüneményi a d a t o k a t okozó v a g y szülő erőről való v i z s g á l a t t e s z i , a' mi már históriai felsőbb nemii adatokból, mellyeket liiven közlötteni , következtetéseket Is tettem Herdernek philosophiai okokkal támogatott ime' szavainak igazsága m e l l e t t : ,, Az emberek meghalnak , de az emberiség örökre fennáll. F ő vagvonjok, az erők' használása, "tehetségeik' kimivelése közönséges megmaradandó vagyon, m e l l y természetesen , az előmenetellel nevekedik. — — — — A* föld' minden népeinek conflictusát könnyen gondolhatjuk, az alap rég meg van arra vetve. H o g y erre sok idő k e l l , nem lehet csodálni. A' természetnek semmi idő nem h o s s z ú , semmi mozgás nem e g y b e f o n t " (1. c.).

CZKIJJA

ÉS

17

HASZNA.

psychologiai é r t é k ű , azért éltető characterénél fogva k i m u t a t j a czélját a' logicai f u n c t i ó k n a k , hogy az e m b e r , ez a' tüneményes adat, elkezdvén egyszer használni o k o s s á g á t , annak ariadnéi fonalán utat is találjon k i a' labyrinthusból , azaz m a g á t , f a j á t , és a' világot mint tüneményes adatokat az okosság' világító f á k l y á j á n á l fogva analyticai líton fejtse m e g , vagy is más szókkal legyen eleget az okosságnak. A ' philosophia' czélja felett való tévedezéseknek oka ott l a p p a n g h a t , hogy a' véges v a l ó s á g n a k , millyen az ember i s , természetéről majd s o k a t , majd keveset állítottak , nevezetesen annak é s z f o g a t a i t ó l , mivel véghetetlenre nem t e r j e s z k e d h e t i k k i , a' tökéletességet is megtagadták , holott ámbár igaz is , hogy az észfogatok k o r l á t o l t a k , azaz mindent nem t u d h a t u n k , mert az a' véghetetlen való' tulajdona , de más felől az is i g a z , hogy az észfogatok tökéletesek l e h e t n e k , mert azokban az okos valóság a' maga léiének határait kik é p e z h e t i , törekedéseit tisrta irányok közzé v e h e t i , a' miben áll végre is az ember' tökéletessége , melly nem e g y é b , mint a' test által korlátolt l é l e k n e k hív másolata a* cselekedetek' világában. Midőn Cousin azt m o n d j a : ,,A' philosophiát nem szükség most c s i n á l n i , mert az k é s z , mivel ha kész nem v o l n a , hiában is fáradnánk k ö r ü l e , 's ostobaság lenne most 1829ben dicsekedni az igazság' feltalálás á v a l , m e l l y k ö r ü l már háromezer év óta fáradoztak a' legderekabb e l m é k " l 0 ) nagy igazságot m o n d , mert a' bölcseség' köve rég fel van t a l á l v a , az tudn i l l i k , hogy az ember ismerje meg m a g á t , természeti a l a k j á t , tulajdonait, a' világhoz való viszonyát t a n u l j a k i , 's midőn így helyes isméreteket szerzett magának vizsgálati ú t o n , cselekedetekben mufasga m e g , hogy okos valósága' természetével harmóniában é l , 's élete meg nem czáfolja okossága' ismereteit. Éhben áll tulajdonkép a' philosophia' czélja ; mert az ember nem csupa ,0

) Cours de I'histoire de la philosophie. 1829. I. 2 9 .

TUDOMÁNYTÁR

I.

2

18

A'

FIULOSOriilA'

TÁRGYA

vizsgálatra , hanem cselekedet végett is van az életre k i h í v a , az okosság mind a priori mind a posteriori ezt k í v á n j a tőle. A' socratica philosophiának különös érdeme van «' tekintetben az emberiségre n é z v e , m e l l y r ő l í r j a a' többek közt Cicero „ H u i u s (id est Socratis) ex uberrimis sermonibns exstiterwit doctissimi viri, primumque tum philosophia non illa de natura, quae fuerat antiquior, sed haec, in qua de bouis rebus et malis, de11 que komi mim vita disputatur, inventa dicitur. ) A' philosophia' czélja t e h á t , mint azt az okosság' utján f e l f e d e z h e t n i , neiu más mint a' Socrates JVwős aeavTov - j a (cognosce te ipsum), miért az egyiptomi templomokban is magos tükrök voltak felfüggesztve , hogy a' bemenő azokban mindjárt megláthassa magát ,'s figyelmetességét mindenek ^lőtt magára fordítsa. Az élet szélesebb értelemben már az a' e z é l , melly k ö r ü l k e l l a' józan bölcselkedésnek f o r g o l ó d n i , 's a' practica philosophiának többé az ember mint tüneményes adat nem szolgálhat t á r g y ú i , hanem ú g y tűnik fel elébe mint cselekvő, szabad mozgású v a l ó s á g , és ha a' philosophia* vizsgálódó részében nem használt is az okosság tapasztalati a d a t o k a t , annak cselekvői részében azokon alapítja m u n k á l k o d á s á t , mert az élet' summája is nem e g y é b , mint i l l y tapasztalati adatok' g y ű j t e m é n y e ; 's tulajdonkép az egész philosophiának tudományos theor i á j a az életben, máskép praxisban, vette eredetét, mert a' praxis mindenben és mindenütt megelőzi a' theoriát, amaz a ' valóság, ez pedig okossági abstractum az elsőből. P h i l o s o p h i a , mióta ember van a' világon, mindég v o l t , mert az nem egyéb mint az okosság' eleven munk á l a t a az e m b e r b e n , de maga a' philosophia! tudomány későbbi származású, m e l l y mint más egyéb tudományok és mesterségek i s , az emberi társaság' virágzó korából v a l ó k , t ö k é l e t e s í t h e t e k , mellyek mind a' tapasztalat', mind az okosság' szabálya szerint az 11

) B r u t u s , sívé de claris oratoribus c. 7.

CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

10

idomítást megszenvedik magokon. Nihil est simul et inventum el perfectum azt mondta már Crassus Cicer ó n á l , nec dubitari debet, quin fuerint ante Hornerum poetae: quod ex eis carminibus iutelligi potesl, quae apud illum et in Fhaeacum, et in procorum epulis canuntur. Ezen idomítás a' bölcselkedő l é l e k n e k elannyira természetére t a r t o z i k , hogy ha akárminemii akadály miatt is azt cselekedetben, mintegy az élet' zajos közepében nem tehette is meg, legalább g o n d o l a t b a n , bes z é d b e n , o k t a t á s b a n , Írásban igyekezett és igyekszik mindig ezen belső szükségnek eleget tenni , minél fogva a' philosophiának mint élettudománynak közelebbi czélja az idomítás. A' l é l e k ' ezen idomításra tör e k v é s é n e k okát mint merő p r a c t i c u m n a k , mellynek elágazásait az életben mindenütt lehet nyomozni , ismét az okosságnak kell vizsgálati uton k i f e j t e n i , 's az idomításnak mint czelnak olly theoriáját a d n i , melly ellen k i f o g á s ne l e h e s s e n , különben antinómiába esnék az o k o s s á g , vagyis tulajdon törvényeit czáfolná m e g , m e l l y e k e t magából k i f e j t e t t . Az é l e t , szélesebb értelemben a' lehetséges tap a s z t a l a t o k ' tömege, az a' k i t e r j e d t a l a p , mellyen a' reflexió elkezdi a' maga munkálatát az á l t a l , h o g y az öszvehalmozott durva empiricai ismeretek' szabályozásához , nemesitéséhez f o g , midőn a' tapasztalati é s z r e v é t e l e k n e k m e n n y i s é g é t , mineinüségeit, viszon y a i t , egybenfiiggését mintegy lépcsőről lépcsőre kit a n u l j a , azokat osztályozza. E ' munkálatnak középpontja maga az e m b e r , k i mind azt, a' mi nem ö maga, a' reflexió' természeténél fogva magához méri, vagy is a' viszonyos arányt, m e l l y közte és a ' d o l g o k közt v a n , k i p u h a t o l j a , számba veszi, egoisálja. Magában ez az egoismus ártatlan dolog, csak annak fattyú kisarjazása veszedelmes 1 2 ) melly aka'r egyes 1s

) A' mit a' tettetesi hajlandóságról mond K a n t : „Es giebt eine gewisse Unlauterkeit in der menschlichen Na-

2*

20

A' PHILOSOPHIA

TÁRGYA

emberben , akár a' társaságban a k k o r szokott l é t e z n i , miliőn a ' d u r v a tapasztalati isméreteket az okosság reflexió' xítján nem tisztázta még j ó l k i , azért inkább csak növényi t e n g é s , merő érzékiség az é l e t , mint sem idomított, szabályozott ismeretü élet. I l l y értelemben mondta Cicero a' durva tapasztalatról: Experientia stultorum, quae mugistra est. Mikor K a n t azt s ü r g e t i , hogy a* tapasztalat 1 határán túl nem hághat i s m e r e t ü n k , igaza v a n , de a' tapasztalat' határán belől lehet 's k e l l az i s m e r e t e k e t s z a b á l y o z n i , 's azok szerint mint az okosság k i v á n j a az életet i d o m í t a n i , inert a' philosopniának az éleiben van c s i r á j a , az egyedül az okos valót t á r g y a z h a i j a , nem a* természetet, > m e l l y n e k nem parancsol az e m b e r , hanem mint s z ü k s é g e s k é p e n valónak csak e n g e d e l m e s k e d i k . 1 3 ) Az i s m e r e t e k n e k két kapuja [ l e v é n , úgymint a' t e r m é s z e t : máskép a' tapasztalat , és az o k o s s á g : máskép a' reflectáló l é l e k , melly az ismereteket öszveköti, summázza, hogy i l l y módon u j ismeretekre és igazságok' fölfedezésére törjön u t a t , a' philosophiai tudománynak szükségképen fel k e l l hágni az absolutumig vagyis f ő t ö k é l y i g , hogy idomítást t e h e s s e n , és az ismereteket szabályozhassa. V a l a m i n t a' természet szükségképen dolgozik az e m b e r r e , mellynek törvényei alól k i nem b ú h a t , u g y az okosság' miveletje is benne kitörölhetetlen b é l y e g i i , mert a' r e f l e x i ó , ha nem akarná is az e m b e r , kisebb vagy nagyobb mértékben feltámad b e n n e , m i h e l y t a' természet* keze alá j u t o t t , 's az élet' érzései kibontakozni kezdenek. / 4 ) Ezen második nemű szüksét u r , die am Ende d o c h , wie a l l e s , -was von der Natur k o m m t , eine Anlage zu guten Zwecken haben muss" (Krit. d. r. Y. J. 7 7 6 . ) az egoismusrol is elmondható. 15 ) Baco Verulamius' ismeretes szavai Hominis impérium in res in solis arlibus et scientiis ponitur. Naturae enim non imperatur , nisi parendo. (Nov. organ. scient.). 14 ) Kant (Anthropologie Königsberg 1 7 0 8 . 1. 4.) a' szopós gyermekben már akadást tesz fel , midőn irja : ,, Az a a é s z r e v é t e l , hogy a* gyermek nem jgír, nem mosolyog

CZF.TIJA KS

HASZNA.

21

gesképv a d a t n a k , úgymint a' r e f l e x i ó n a k , természetére tartozik már a' foganatokból az okokra húzni következ é s t , az okozatokat mint meg annyi f e l t é t e l e k e t egy fő ok, mint f e l t é t e l e d e n ok , alá rendelgetni, melly ezen merő reflexió' utján k i k e r e k e d e t t ideális lánczolásban teljességgel nem az első lánczszem: non primits inter pares, hanem unum et totum: mint az eleatica iskola k i m o n d o t t a : TO ív to ixuv 1 s ) a' lánezfüzet' egyes első évi negyedében, benne a' sértés és bántás képzetek kifejlését gyanítatja v e l ü n k , m e l l y okoskodására m u t a t . " Az érzés' és reflexió* lépcsőinek kibontakozására legjobb példa Blumenbachnál a' homo sapiens egész Doetor Arbuthnótig , lásd Beiträge zur Naturgeschichte. Gotting. 1811. ' 5 ) Az eleatica' iskola' állítása TO ív to näv rosszul van í g y fordítva: unum esse omnia, melly fordítás egész más értelmet ád philosophemájoknak, mert a' TO naiv nem lehet omnia (t. i. entia) által jól fordítani, hanem a' totum Universum vagy az egész fejezi ki igaz é r t e l m é t , miről a' tudományt kedrellőkre nézve érdekes lehet a' halai tudomán y o s újságban (1833 Julius H5dik szám) kifejtett magyarázat. A' t o t u m , vagy universum ú g y különbözik az omniatúl mint az egész a' mindentől. A' ki azt á l l í t j a : az egy az egész, mást g o n d o l , és mond, mint a' ki azt á l l í t j a az egy minden, amaz ezt kizárja, úgj r h o g y az egész nem lehet minden. Az eleaticusok nem foglalták elveikbe be a' sok valóságos dolgokat {omnia), vagy legalább nem értették azokhoz, minthogy azoknak nem tulajdonítottak valódi léteit (TO lv TO tiűp^ hanem csak érzéki tüneteknek, vagy tüneményeknek vették. Tudva van az is , hogy épen ez a' véleményes eleaticai megtekintete a' dolgoknak Zenónak alkalmat nyújtott a r r a , hogy a* dialecticát mint mesterséget, a' t ü n e t e t , 's minden tünet formáút mint nem valóságot megsemmisítsen, ellenben a' TO Iv TO itikvnak igaz létet szerezzen, 's e' philosophemát életre hozza. Már ez az állítás a' végest, érzékileg észre vehetőt magából kizárja, azért a' szokott szemrehányás nem illetheti az eleaticusokat, hogy a' véghetetlent öszvekeverték, identiíicálták a' v é g e s s e l , mert okossági értelemben szabadon mondhatták ő k , hogy az ő egy egészük az isten, mert nem állították azt omnia esse deum, a' mi meg van fordítva t mi szerint az irótoll is isten lenne.

22


TÁRGYA

szemeit öszvetartó , 's azoknak felbomolhatlansagokért egyedül kezeskedhető. A' fő valóról való idea Kantnál a' Schema normativum , 's ő erősen k i k é l P l a t ó ' idealisált köztársasága mellett a' vastag empiristák ell e n , k i k abból nevetséget csináltak. E k e s t o l l a l , kitörölhetetlen vonásokban a d j a ő a' philosophiai idomítás' rajzát, mint k e l l azt az emberi társaságra 's annak előhaladására nézve venni , és érteni. ,, Szükséges legalább e g y olly szerkezetről való idea , í r j a ez a' bölcs, m e l l y szerint a' legnagyobb emberi szabadság törvényesen olly móddal alapítatik m e g , hogy kinek kinek szabadsága a' másé mellett megállhasson (nem értvén ide a' legnagyobb b o l d o g s á g o t , melly ügy is magából a' dologból következnék). E g y illy ideát nem csak valamelly status' s z e r k e z e t é n e k alaprajzában , hanem minden más törvényekben is vezércsillag gyanánt k e l l e n e k ö v e t n i , midőn k e z d e t b e n a' j e l e n l e g i a k a d á l y o k a t nem k e l l e n e szemügyelet alá v e n n i , mellyek talán nem annyira az emberi természet* szükségesképi s z ü l e m é n y e i , mint a' törvényadás' igaz ideáival nem gondolás' okozatai. Nincs megszégyenítőbb 's bölcshez illetlenebb d o l o g , mint p ó r n é p i módra a' tetszőleg öszveütköző tapasztalatra lítasítani , a' mi nem is l é t e z n e , ha amaz intézeteket h e l y e s időben ideák szerint tették volna , mellyeknek helyét durva tapasztalati fogatok foglalván el, a' j ó czélt megsemmisítették. Mentől nagyobb öszvehangzásban állnának a' törvényhozás és igazgatás ezzel az i d e á v a l , a' büntetések annál ritkább j e l e n e t e k l e n n é n e k , azért P l a t ó okosan á l l í t j a , hogy tökéletes szerkezet mellett nincs szükség a' büntetésre. J ó l l e h e t ez utolsó pont A' logicát tanulni kezdőnek is tudni kell m á r , hogy a' tökéletes e g y e n l ő s é g esetén kivül a' subiectum és praedicatum' megfordításának feltételetlenül nincs mindig helye, azért déum esse omnia, és omnia esse deum nem megfordítható , 's mit is jelentene deum omnia esse, ha az omnia, multa, singula szavakat felbonczolgatjuk ? mellyek a ' d o l o g ' nevetséges vo}túra mutatnak.

CZKLJ.4 IST

HASZNA.

23

tán soha nem teljesülhet is , de magában h e l y e s és iga» az i d e a , m e l l y a' maximumot teszi i d e á u l , hogy az^ emberek' törvényes szerkezetét fmentől nagyobb tökélyre fölemelhesse. Mert azt senkinek sem lehet és nem is k e l l m e g h a t á r o z n i , hol van a' legnagyobb t e t ő p o n t , mellynél az emberiségnek meg kellene á l l a p o d n i , és milly nagy legyen az a' m é l y s é g , melly az idea't szükségeskép elválasztja annak v a l ó s í t á s á t ó l , mert épen abban á l l a' szabadság, hogy minden k i j e l e l t határponton túlhághasson." 1 6 ). Az idomítás főczélja levén a' philosophiának, annak alkalmaztatott; résziben tiszta erkölcsi elveket k e l l f e l á l l í t a n i , mellyek pharus gyanánt világoljanak , mindenkit l e l k i k é p e n is megnyugtassanak. Ezen megnyugtatást máskép nem e s z k ö z ö l h e t i , hanem csak úgy ha i d e a l i s á l , azaz kimeríti az okosság' természetéből mind? azon é s z f o g a t o k a t , mellyeket a' tapasztalat' tárgyaiból g y ű j t v é n , most már öszvekötésre, 's valamelly harmoniás egységi szempont alá húzásra várakoznak. Es már itt mutatkozik legfelségesebb problémája az o k o s s á g n a k , az a' dignns vindice no dies, mi módon k e l l j e n a' tüneményt, anyagot, az i d e á k k a l , az okosság' törvényes kivánataival e g y e z t e t n i , a' természetet az ember' i r á n y á v a l , a' cselekedeteket elkölcsi e l v e k k e l lígy k i e g y e n l í t e n i , hogy az egységet és harmóniát öszverontani látszó dissonantiák' okai a' legnagyobb tisztaságban f e l t ű n j e n e k , és még is azoknak philosophiai magyarázata ideális úton , léleknyugtatást practice eszközöljön. Ez az a ' kőszirtes ú t , hol a' philosophemák' nagy része hajótörést s z e n v e d , mert subjectiv tudásunk' természete k o r l á t o l t a n n y i b a n , hogy sem a' n a g y világosságot, sem a' nagy sötétséget e l nem szenvedheti, különben ha a ' mindenséget tisztán f e l f o g h a t n á , megszűnne az ember embernek l e n n i , hanem valamelly felsőbb rendű l e l k e k ' categoriájához tartoznék , mint s z i n t e , ha nagy sötétség n y o m n á , 16

)

Kritik d. r. V. lap 3 7 4 .

24


TÁRGYA

az okossági erő p é l k ü l való l é n y e k ' v a l a m e l l y Iánczolatát tenné. Minden észfogataink a' tapasztalati adatból csak a' végest, mulandót, változandót, köriilhatározottat, íárgyazzák , midőn az okosság az e z e k r ő l való észfogatokat ú j ismeretek' származtatása v é g e t t egybe h a s o n l í t j a és öszveköti, r a j t o k meg nem á l l a p o d h a t i k , h a n e m az e l l e n k e z ő fogatok' képzetére á t m e g y , melly xíton az állandó , változhatatlan , örökös , körül nem határozottnak ideáját kiformálja m a g á n a k , 's így mind az intellectualis, mind a' természeti világban k é t polaritásnak h ó d o l , mellyet Volgraff az ellentétel' vagy oppositio' e l v é n e k n e v e z , mi nélkül mi a' dolgokat meg sem f o g h a t n ó k , vagy értenők. IIa az állati és növényi világban a' hím és nő nemek' az u g y neveztetett ariorganicum v a g y életművetlen világában a' természetnek a' positiv és negativ p o l a r i t á s o k r ó l , r e a g e n t i á k r ó l észfogataink kik é s z ü l n e k a' tapasztalati k ö r b e n , ü g y másfelől az értelem' vagy erkölcs' világában is a 'jónak, rossznak, erkölcsinek , 's erkölcstelennek , szépnek , rútnak , szeretetnek , gy 'úlölségnek ideáit is az okosság folyamatba hozz a , minekutána az azokról való ismereteit a' l é l e k ' és test' e l l e n k e z ő polaritásaihoz s z a b v a , magának kitisztázta. Azonban negatívumuk p. o. a ' rossz, erkölcstelen , rút, gyűlölség tudományos systemában nem lehetnek közvetetlen c z é l , feladat vagy t á r g y , mint nem l e h e t n e k a' szép művészet' munkálataiban i s , mert csak eszközök a' po sít ivum, oknak , m i n t p . o. a' jó , szép , igaz vagy is az erénynek megismerésére és felfogására, m e l l y e k mintegy a' testnek szükséges á r n y é k l a t a i a' festésben ; 's midőn Vollgraíf azt m o n d j a , hogy az igaz practica philosophia' mindenkori feladatja más nem v o l t , mint a' d o l g o k n a k valóságát kitanulni és előadni ligy a' mint vágynák a' dolgok, nem pedig úgy mint némelly subjectiv érzések és okoskodások szerint kellene l e n n i , állítása megczáfolhatatlan , mert a' m í g nent ismerem a' dolog' valóságát, addig tudományom sincs: az már azután más k é r d é s , hogy ha az okosság erre szert tett,

10 CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

>agy is első tisztében híven e l j á r t , mit k e l l j e n cselek e d n e m ? m e r t h o g y cselekedni is k e l l v a l a m i t , épen olly szükségesen valóin' természetére t a r t o z i k , mint az ismeret-szerzés , a' kettőt egymástól nem lehet elvál a s z t a n i , mert a* dolog' valósága az embert tekintve e' kettőből áll. Az idomításnak már mint philosophiai végczélnak ki k e l l hatni az ismeretre szint xígy m i n t a' cselekedetre , mert a' kettő kölcsönös kapcsolatban áll e g y m á s s a l , és már e' két szempont alatt lehet a ' hasznot k i m u t a t n i , mellyet vehet az emberiség a' philosnphiából, mint idomító tudományból. Ugyan is a' mi az ismeretet i l l e t i , kitapogatja annak származását, m ó d j a i t , tárgyát és h a t á r a i t , meghatározza a' tudásnak különböző n e m e i t , 's azokból a' iniket már m e g i s m e r t , következtetéseket tesz az előtte ismeretlen d o l g o k r a , m e l l y e k n e k lehetséges voltokat és megfoghatóságokat a' hihetőség' bélyegeinél fogva osztályozza is. Minő fontos érdekű és nagy befolyásit leg y e n az ismeretek' systematisálása nem csak tudományos szempontban, hanem a' közönséges életre nézve is, nem s z ü k s é g bővebben f e j t e g e t n i , inkább figyelmet é r d e k l ő dolog az, mimódon idomúinak philosophia által az ism e r e t e k . Minden isméret, mint felebb szó volt r ó l a , k é t adatol tesz f e l , u. m. a' megismer itt és a' megismerhetöt: az első adat az ember, a* második a' világ , de vizsgálati szempontban az első adat u. 111. az ember m a g á n a k subiectuma is , tárgya i s , még pedig nemesebb de egyszersmind s o k k a l nehezebb ismereti t á r g y a , mint a' második a d a t , mivel ennek vizsgálatában semmi, részre hajlás nem f a r h a t j a be magát (subreptio), midőn a' maga-megismeretnek hatalmas gátokat vet ellenbe az é r z é k i s é g , m e l l y e k e n az okosságnak keresztül kell t ö r n i e , a ' m i t csak philosophiai gyakorlottság által vihet v é g b e : honnan van a z , hogy a' inaga-megisineretet tették a' bölcsek a' philosophia' c z é l j á ú l , mert a r r a legnehezebb e l j u t n i , 's a' k i arra t ö r e k s z i k , az a ' magaidom/tás' terhes pályautjára szánta el magát.

26

A'

PIIITIOSOPIIIA*

TÁRGYA

A r r a hogy v a l a k i magát philosophiailag m e g i s m e r j e , gondolkodása' módját a' tapasztalati k ö r ü l m é n y e k k e l öszvehangzásba h o z z a , 's mintegy az életi f e l a d a t o k ' megfejtése által belsőkép kielégítse m a g á t : sok, felette sok kivántatik ; pedig a' p h i l o s o p h i á n a k , ha igaz t u d o m á n y a k a r l e n n i , minden veleje ebben á l l , nem pedig a' sophismák' k o h o l á s á b a n , mellyet már Seneca imez szavaiban m e g r ó t t : Philosophia non in re medium 17 anirni sed in exercitationem ingenii inventa ). ,, A' philosophia, azt mondja Cousin, csak a k k o r bir élettel , ha j ó l v i z s g á l , és szorosan k ö v e t k e z t e t , mindig a' józan okosságból k e l l k i i n d u l n i , és oda visszamenni. D e ha szinte az okosság is a' kezdő és végző pont, a' philosophiai k i f e j l é s nincs még azért meg benne , ezt a' vizsgálati munkálat szüli. A' philosophia nem más mint nagyban r e f l e x i ó , a' tulajdon velebánás' módjainak kisérő társaságában, mellyek a' reflexióból methodust k e r e k í t e n e k ki. A* philosophia kevéssel több mint methodus, nincs talán igazság, melly egyedül a' pliilosophiáé volna , de minden igazság a' philosophiáé, m e l l y ről csak az számolhat eltaglalás által. A* philosophia a' gondolkodás' legtökéletesebb k i f e j l é s e , m e l l y abban tulajdon formáját m e g k a p j a , a' gondolkodásnak legnagyobb k i f o r m á l á s i processusa." 1 8 ) ,T

) De Benefic. L. VII. C. 1. Megérdemlik Senecának következendő szavai is a' k ö z l é s t , mellyekben gúnyolja azokat, kik azt hiszik , hogy az öszveszőtt font terminológiákban áll a' philosophia. „Invenissent forsitan necessaria , nisi et superflua quaesiissent. Multum i l l i s temporibus verborum cavillatio e r i p u i t , et captiosae disputationes, quae acumen irritum exercent. Nectimus nodos, et ambiguam significationem verbis alligamus, deinde dissoluimus. Tantum nobis vacat ? iam vivere iam niori scimus ? Tota illo mente perpendendum e s t , ubi providere debet, ne res nos 71011 verba decipcant. Quid mihi vocum similitudines distinguis, quibus nemo unquam, nisi dum disputát captus e s t ! res fall unt: illas discerne. Pro bonis mala amplectimur etc. (Epist. 45).

' *) Cours de I'historie de l a philosophic. T. 2. 1. 3 1 5 .

CZÉLJA ÉS H A S Z N A .

10

Mikor arról van szó: van-e haszna, és mi a* philosophiának? szükségképen tudnom kell elébb mi hát a* philosophia ? H a mélyebben m e g t e k i n t j ü k a ' d o l g o t , xígy f o g j u k t a l á l n i , hogy annak r e á l i s elve az emberiség' természetében gyökerezik , m e l l y szeret t e r e m t e n i , és r o n t a n i , kivánván illy egymást váltogató munkálatokban a' maga mindenkori állapotját mintegy magának visszatükrözni. Azonban e' munkálat nem hat ki a' természeti világra , hol a' már készen levő materiákon csak formát, helybeli arányt hozhat elő az emberi munk a , de újat nem teremthet, melly egyedül az anyatermészet'változhatatlan törvényének hatalmában á l l ; tehát í g y korlátolva érezvén magát az ember a'tapasztalati körben, az ideák' világában keres kárpótlást magának, hogy a' vele született teremtési ösztönnek néminemüképen eleget tehessen, melly fenségben megválva az anyagos v i l á g t ó l , szabadon gyakorolhatja lelki erejét. í g y származhatott csak a' philosophia, ez az emberi lélek' munkásságának visszasugárzata, melly r o n t , t ö r , épít m i n d a d d i g , míg az ember valami több nem lesz mint e m b e r , míg a' materiás világ' korlátai közé szorítva küzködnie k e l l neki a' természet' hatalmas törvényeivel. Azt a' titkot m á r : miért van az í g y , és nem másképen? m e g f e j t e n i , a' mit Bayle centrum oscillatio?iis moralisnak nevez 1 9 ), lehetetlen mostani á l l a p o t u n k b a n , mire nézve a' philosophiának becse kezdetben már negativ bélyegíi, a' mennyiben arra tanít b e n n ü n k e t , hogy az ember test által korlátolt valóság, mellynek ismerete i véghetetlenre nem terjednek k i , vagy jobban kimondva : 19

) ,,Si l'ou connaissoit tonte l'étendue de cette servitude, et le detail des loix de l'union de l'ame avec le c o r p s , on feroit un livre sur les causes de la reciprocatiou coiitenue dans la reponse d'Esope ; un livre d i s - j e , qu'on pourroit intituler : De centro oscillationis morális" ou l'ou raisoimerait sur des principes a peu prés aussi necessairea que ceux de Mr. Hugens , et des autres philosophes qui ont traité de centro oscillationis, ou des vibrations des pendules. Artic. Esope fí. J.

O ' 28

A'

PIIILOSOPHIA'

TÁRGYA

ismerete túl nem hághat a' tapasztalaton, v a g y i s : csak azok reális ismeretek, m e l l y e k n e k az anyatermészet szolgál alapúi, de mi módon támadnak bennem az illy ismeret e k , hogy' formálja ki azokat a' megtekintés észrevétel e k ' és f o g a t o k ' u t j á n , o k o s s á g o n , általán fogva az öntudat hogy' származik, annak végire nem mehetek. P r ó b á l t á k ngyan az emberek az utolsó csomózatot is feloldani , mert a ' vizsgálat természetökre t a r t o z i k , '(S a ' philosopháló erő' szabados m u n k á l a t á n á l f o g v a , m e l l y t ő l ö k e l v á l h a t a t l a n , különkiilönféle philosoj>hemákat hoztak é l e t r e , gondolván azok által a' nagy j e l e n e t n e k , m i l l y e n a z ember és a' világ, tiszta magyarázatára eljuth a t n i ; de I c a r u s k é n t a' m a g o s s á g b ó l , hová felvergődt e k , visszabuktak mindig a' föld' szinére, ön erejök nem l e v é n , magokat sokáig f e n t a r t a n i a' levegői világban. H a szinte hát a' philosophia első tekintettel negativ bélyegü i s , a' mennyiben m i n d e n n e k , mint az ember k i v á n n á , á l t a l á n o s tiszta t u d á s á r a nem v e z e t h e t , de n a g y fontosságú becsében azért legkisebb fogyatkozást sein szenved, sőt épen ezen oldalánál fogva practicai é l e t r e közvetetlen befolyó hasznot hajt az emberi társas á g n a k , megtanítván az e m b e r e k e t a r r a , mi módon idom í t h a t j á k ismereteiket philosophiai vizsgálatok á l t a l , vezér f á k l y á j á t kitűzött czéljában f e l ü t v é n , m e l l y nem más mint a z : „Ember ismerd meg legelébb is magadat, tanuld ki a' természet' törvényeit, 's mivel korlátolva vagy , tarts határt mindenben.sí Tacitus, Agricola' életéb e n mondja : Retinuit quod est dijficillimum in sapientia : modum. Ez jelszó gyanánt szolgálhat m i n d a z o k n a k k i k bölcselkedésre adják m a g o k a t , mint a' vándor trój a i a k a' kovakő' tüzét napfényre hozni a k a r j á k , hogy a z o k n a k világító mint éltető melegsége által magoknak és másoknak is használjanak. 2 0 ) Magában a' philosop h i a i t u d o m á n y , mint Cousin is í r j a , nem több mint az i s m e r e t e k ' m e t h o d u s a , azoknak foglalatát vagy velejét 2o

) »,Quaerifc pars semina flaminae Virgil. Aeneis L. 6. v. 1. 6.

abstrusa in venis silicis.

10 CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

magából viszi át a' gondolkodó ember a* t u d o m á n y b a , m e l l y n e k külső formája eleitől fogva kiilönkülönféle systemás a l a k o k b a öntetett. T á g a s értelemben el lehet m o n d a n i : minden ember p h i j o s o p h u s , vagy legalább bizonyos k ö r n y ü l á l l á s o k között philosophus l e h e t , mert a ' gondolkodás m i n d e n k i n e k elválhatatlan t u l a j d o n a , de tudományos értelemben philosophusnak csak azt m o n d j u k , k i idomított i s m e r e t e k k e l bir , 's okát t u d j a adni az ismeretek' l á n c z o l a t á n a k , ugy szólván élő középpontja a' t u d o m á n y n a k , a n n a k kezdetétől fogva egész a' mai álláspontjáig. I l l y értelemben (nem értvén most ide a' cselekedeti szempontokat) kevés számú emberre ruházhatni a' philosophus n e v e t , és mint más egyéb tudományokban- tígy a' philosophiaiban is vágynák optimates, seniores, poliores, inniores az értelembeli birtok' tömegéhez mérve a' dolgot. Nincs eltiltva senkitől a' phil o s o p h á l á s , mert azt az ember' szabadsága hozza magával , de a' k i egyszer arra szánta el magái, igyekezzék idomított ismeretekre szert t e n n i , a' tévelygésektől magát megóni , különösen a z o k , k i k másokat vezetni és tanítani a k a r n a k a k á r a' b e s z é d ' , akár az irás' p á l y á j á n , vizsgálják meg elébb ön e r e j ö k e t , mit b í r h a t n a k el v á l l a i k , és mit n e m , mert a' mint K a n t igen j ó l j e g y z i meg a' philosophiai vizsgálódásokról , hogy a z o k n a k többek közt az a' haszna : „ hogy j ó l l e het az életben az ész' merő tapasztalati h a s z n á l a t á v a l is e l ő m e h e t n i , de még is ez úton nem érheti el az ember a z t , a' mit philosophiai úton e l é r , t. i. az ész' használhatásáuak határait kiszabni , 's megtudni azt mi esik a n n a k körén belől 's mi k i v ü l ? Mert ha az ember nem t u d j a m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , valljon bizonyos k é r d é s e k láthatárába esnek-e vagy nem , követelésiben és eszebirtokában sohasem bizonyos, azért a ' m i t e l k e r ü l h e t e t t volna, mások által szégyenszemmel útasitatik vissza a' m a g a határába, mellyen szüntelen túl akar h á g n i , véleményekben és csalfa v a k f é n y e k b e n sülyesztvén el m a g á t " 2 I ) a

' ) Kritik der r. V. lap. 297.

A' P H I L O S O P H I A *

30

TÁRGYA

Philosophiai ismeretekre szert t e n n i , közönséges bélyegi! i g a z s á g o k ' birtokába j u t n i , 's azoknak okait elevenen érezni és t u d n i , mindig nehéz dolog v o l t : fater ipse colendi haudfacilem esse viam voluit i r j a V i r g i l ; és mivel minden tanulás csak vizsgálattal k e z d ő d h e t i k , azoktól k i k vizsgálnak tiszteletünket nem t a g a d h a t j u k meg. A' vizsgálat' természete hozza azt is m a g á v a l , hogy addig meg nem n y u g s z i k , inig a' maga kielégítésére elegendő okot nem t a l á l , az emberi társaság' a l k a t j a pedig más felől azt a' j ó következést szülte a' többek k ö z t , hogy az ember szereti más embertársával tudatni v i z s g á l a t a i t , mivel a' gondolatok' közléséhen és kicserélésében l e l k e s öröm várja a' csiiggedhetetlen f á r a d o z ó t , 's úgy szólván minden nehéz fölfedezéseknek nemes j u t a l m a magában a' közlésben á l l : azért a' philosophiának tudomány-tekinteti szempontban alapszabályai k ö z é t a r t o z i k az i s , hogy m á s o k n a k vizsgálatait ú j vizsgálat alá v e g y ü k , egymást kölcsönösen és szelíden k i h a l l g a s s u k , a' jobbat e l f o g a d j u k , mert mint T s c h i r n h a u s e n már rég m e g j e g y z e t t e : a' lelek'' nagyságára mutat ha az igazságot más' kezéből is el fo~ gadjuk, legalább a' philosophiának ez a legszebb gyümölcse. 22) I l l y szempontból indulván már, k i f e j t e m bővebben is tulajdon nézeteimet a' philosophia által idomított ismeret' természetéről. M i n d e n e k előtt szükséges a' gondolkodást megkülönböztetni az ismerettől, az első inkább az értelem'' állapotját tárgyazza. Mind a' kettőre k e l l valami erőnek alapiíl szolgálni, a' mit ugyan közelebbről nem ism e r e k , mert nem tapasztalat alá eső m a t e r i a l i s d o l o g , de még is annak valóságos létire a' foganatból bizonyos következtetést tehetek inductio' u t j á n , épen rígy mint a' természet' tudományában a' j e l e n e t e k b ő l biztos következést húzhatok a' természeti o k o k r a , m e l l y e k közelebbről szülték a' j e l e n e t e k e t , p. o. valahányszor *»)

Kritik d. r. V. p. 9 2 , és 7 4 1 .

10 CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

a' Vesuv tüzet hány, vagy nagy földrengések esnek, bátran következtetek a' föld' gyomrában öszvegyült electricitásra. Mind a' gondolkodás mind az ismeret-jelenetek levén inagasb értelemben az e m b e r b e n , az azokat szülő és származtató ok' realitásáról emberileg szólva kétség sem lehet. A' philosophiai tudomány már a z , melly feltagolván a' gondolkodás' és ismeret' egyes részeit, nem csak a' törvényeket k i m u t a t j a , m e l l y e k e t követ gondolkodó és ismerő t e h e t s é g ü n k , hanem arról is biztosit, hogy alaptalan tévelygésekbe el ne mer ü l j ü n k , magunkat és másokat rá nem s z e d ü n k , ha a' philosophiai úton kikeresett és szabályozott gondolkodás' és ismeret' törvényei mellett híven megmaradunk. Kantnál a' philosophiai ismeret, máskép okosságí ismeret f o g a t o k b ó l , az észről azt mondja hogy a k k o r még csak tagadólag magyaráztuk meg ha azt mondjuk r ó l a , hogy az nem c'rzéki ismereti tehetség. A' megtekintés (intuitio) érzékiség' dolga , azért nem is lehet az ész megtekintői tehetség (facultas intuitiva). K a n t szerint két út van az i s m e r e t r e , u. m. a' megtekintés és fogatok' u t j a , tehát az ész' ismerete fogatok által megy végbe , a' mi nem megtekintőleg, hanem itélőleg e s i k meg. A' megtekintések affectiók, a' fogatok functiók , a' functio alatt érti a' m u n k á l a t i e g y s é g e t , niellynél fogva az ész különkülönféle előterjesztéseket e g y közönséges fogat alá r e n d e l , a' fogatok tehát a' gondolkodás' spontaneitásán alapulnak , mint az é r z é k i megtekintések a' nyomatoknak magunkba érzéki elfogadhatóságukban (fogékonyság). A' fogatoknak nem veszi más hasznát az ész mint hogy azok által i t é l , lígy hogy az ész végre is nein egyéb , mint Ítéleti tehetség. Szükségesnek tartom még egy más helyét is közleni K a n t n a k , hol a' repraesentatio, perceptio , sensatio , cognitio , corpus , notio és idea szók' rövid értelmét a d j a , melly által a' kiképezett fogatoknak meg


32

TÁRGYA

f e l e l ő dolgot is könnyebben m e g é r t h e t n i , Descartes' tanácsa mindenkor helyt állván : „ nihil nos unquam f a l s u m pro vero admissuros, si tantum iis assensuni. percipiinus." 2 3 ) p r a e b e a m u s , quae clare et distincte K a n t ' l a j t o r j á j a í g y van „ főném (Gattung) az előterjesztés (repraesentatio), ez alatt áll a' tudattal egybekötött előterjesztés ( p e r c e p t i o ) . Az olly perceptio m e l l y a' subiectumot mint á l l a p o t j á n a k módosulását t á r g y a z z a , v a g y i s a r r a v i t e t i k : érzés (sensatio), az obiectivai perceptio: ismeret (cognitio). Ez vagy megtekintés (intuitus), vagy fogat (conceptus), amaz mindig a' t á r g y r a v i t e t i k , és egyes, emez csak közvetoleg vitetik olly j e g y által a' t á r g y r a , m e l l y több d o l g o k n a k közönséges j e g y e lehet. A* fogat vagy tapasztalati vagy tiszta , és a' tiszta fogat m á r , mennyiben a n n a k az észben van eredete (nem pedig az érzékiség tiszta képében), notio. Notiókból való f o g a t , melly a ' t a p a s z talati lehetségen tiíl h a l a d , az idea vagy okossági fogat." 24) Mások , mint Glatz i s , a* fogatot a' tárgy' valóságának , az ismeretet a ' t á r g y ' l é t e i é n e k megtudásában alapítják , de ez csak mesterséges megkülönböztetés , mert egyik a' másik n é l k ü l nem eshetik meg. 2 S ) Biunde a' maga physiologiájában öszvefoglalja az ismeretben a' m e g t e k i n t é s t , g o n d o l k o d á s t , a' szorosabb értelmű i s m e r e t e t , és az elismerést (/Anerkennen), m e l l y e k szerint belső tehetségeink felosztatnak. A' megtekintési O O t e h e t s é g , n g y mond k e t t ő s , egyik az érzéki m á s i k a' képzeleti erő. Az é r z é k i megtekintésekre nézve nem igazán h i s z i k , hogy mi az érzés által csak a' materiáj á t k a p j u k meg az e l ő t e r j e s z t é s n e k , 's ezt a' m a t e r i á t egy felsőbb tehetség u. m. a' képzeleti erő venné forS3

J Princip. philos. 1. 42. Lásd még Meditat. IV. de vero et falso. '*) Kritik der r. V. lap. 3 7 6 . as ) Versuch einer philosophischen Beleuchtung des "Wissen» und Glaubens. Leipzig. 1 8 3 0 .

CZÉLJA ÉS

10

HASZNA.

m á b a n , mert a ' forma és matéria csak a ' mi abstractiónkban van egymástól m e g k ü l ö n ö z v e , a' valóságos világban egybe és öszve van nőve. 2<5) Ezen több oldalaslagi eddig fölhordott vitatások oda m u t a t n a k , hogy az ember szükségesképen való kényszer/lésnek van kitéve számot vétni a' maga ismer e t e i v e l , m i h e l y t a' philosopháló l é l e k felébred benne, "s i g y e k s z i k magának olly álláspontot k i v i v n i , honnan az élet' fergetegeire belső nyugodalommal tekinthet le. F e l i x qui potuit rerum cognoscere causas Atque metus omnes et inexorabile fátum Subiecit p e d i b u s , strepitumque Acherontis avari.

a?

)

F e l e b b már érintettem v a l a m e n n y i r e , miinódon készíti k i az okosság ellentételes elveknél fogva az állandórólváltozhatatlanról, örökösről, körül nem határozottról való f o g a t a i t , mellyekből a l k o t j a a' lelkes világot, átellenben a' készen talált materiás v i l á g g a l , mellyből mintegy amazt kibontakoztatja, midőn magából kiszállván az abstractumok' körébe átlép. Maga ezen az átmeneteles uton j á r h a t á s azt b i z o n y í t j a , hogy az ismeret' birtokát a' véges vagy a' matéria egyedül ki nem merítheti , hanem az ismeret' egész valójához a' végetlenről vagy lélekről való fogatnak is oda k e l l j á r u l n i , különben a' tudás nem csak h i á n y o s , de általánosan lehetetlen lenne. Ú g y mint ember én végest nem gondolhatok végetlen nélkül , 's a' testről való fogattal a' l é l e k r ő l való fogat is testvéresen tűnik fel b e n n e m , amannak tárgya a' matéria coordinata, ennek pedig a' matéria vagy vis coordinans : e kettő szüli az embern e k mint embernek ismerete" t o t a l i t á s á t , mert maga is nem egyéb mint ezen két elemből álló valóság : mint

3(i

) Versuch einer systematischen Behandlung der empirischen P h y s i o l o g i e . T r i e r , 1 8 3 J . 27 ) Virgil. Georg. L . 11. TUDOMÁNYTÁR

I.

3


34

TÁRGYA

csupa matéria nem g o n d o l k o d h a t n é k , mint merő lélek pedig valami más és nem ember lenne. A l t e r i u s hoc a l t e r a poscit opem r e s , et coniurat amice ( H o r á c z ) . Az ellentételes e l v , melly szerint a' dolgok' valósága értelmesen megfogható l e h e t , mint Vollgraff is t a n í t j a nem u j találmánya az é s z n e k , Chrysippus azt nyilván tanította G e l l i u s ' tanúbizonysága s z e r i n t , 2 8 ) Einpedocles is Aristoteles szerint hasonló módon magyarázta a' dolgok' okait. 2 9 ) A' két elvről való tudomány napk e l e t e n Zoroaster' idejéig f ö l v i h e t ő 3 0 ) . H o m e r u s n á l Iupiter' küszöbe előtt k é t hordó áll , mellyekből a' j ó t 's 28

) Adversus ea Chrysippus quum in libro rtQOVoiug quarto d i s s e r e r e t , nihil est prorsus i s t i s , i n q u i t , i m p e r i t i u s , n i h i l i n s i p i d i u s , qui opinantur hona esse p o t u i s s é , si non essent ibidem mala. N a m quum bona malis c o n t r a r i a s i n t ; mutuo utraque necessarium est opposita inter sese et quasi adverso quaeque fúlta nisu , c o n s i s t e r e . Nulluni adeo contrarium, sine contrario allero. Quo enim pacto i u s t i t i a e sensus esse p o s s e t , ni essent iniuriae ? aut quid a l i u d iustit i a e s t , quam iniustitiae p r i v a t i o ? quid iteni f o r t i t u d o int e l l i g i p o s s e t , nisi ex ignaviae oppositione ? quid continentia nisi ex intemper'antiae ? quo i t e m modo prudentia ess e t , nisi foret contra imprudentia ? Proinde, i n q u i t , hoinines stulti cur non hoc etiam desiderant ut v e r i t a s sit et non sit mendaftium í namque i t i d e m sunt bona et m a l a , fel i c i t a s et infortünitas , dolor et voluptas. Alteruni enim ex altera, sicuti J'lato ait, verticibus inier se contrariis utrumque. (Geldeligalum est. Sustuleris unum , abstuleris l i u s L . V I . c. 1). 23 ) A r i s t o t e l e s Metaphys. L . I. c . I V . elő adja E m p e d o c l e s ' é r t e l m é t , m e l l y szerint ő a' b a r á t s á g o t (cpdia) é s veszekedést (J/£»ÍO£) v a g y is jobban : a' szeretetet és g y ű l ö l s é g e t vette két fő elemnek, látván a' v i l á g b a n e l ő f o r d u l ó ellenkező j e l e n e t e k e t , a ' m e l l y e k b ő l a' rend és rendetlenség, szép és rút, jó és rossz' stb ideáit kiformálja az ember. 80 ) B a y l e több c z i k k e l y c i b e n , de különösen a' Manichaeus o k r ó l és P a u l i c i a n u s o k r ú l t e t t j e g y z e t e i b e n h o s s z a s a n értekezik a' dualismus' dogmájáról , m e l l y Á z i á b a n é s Afrikában eláradt , őmaga az e g y s é g ' systemája mellett harczol.

CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

10

rosszat osztogatja. 3 1 ) Ovid í r j a a' természeti elemekr ő l : „Corpore in uno f r i g i d a pugnabant calidis, humentia siccis, mollia cum d u r i s , sine pondere habentia pondus. 3 £ ) Seneca az egyiptomiakról j e g y z i m e g , hogy minden elemeket egyszersmind hím és nő nemeknek vettek. S 3 ) A ' s á t á n - é s angyalokról való tudomány, mint a' physicában a' magához vonzó és eltaszító erő'^ utolsó rejtezeteikben is nem mást mint az ember' valóságát u. m. a' testet és lelket tüntetik szemünk elébe. A ' vastag materialisták, mint p. o. Spinoza is, prób á l g a t t a k mindent a' test' természetéből megmagyarázni , de a' kielégítő o k k a l máig is adósok maradt a k , mert a' szabad a k a r a t ú cselekedeteket csupa mechanisrnuson lehetetlen a l a p í t a n i , valamint a' véghet e t l e n r ő l , változhatatlanról, más szóval a' l é l e k r ő l , való ideáinkat eldisputalni nem lehet. H e l y e s e n mondj a azt Bayle , hogy minden philosophiai systema' jóságára k é t dolog kivántatik m e g , először hogy benne az i d e á k világosak l e g y e n e k , másodszor, hogy a' tapasztalatnak okait is a d j á k , azért ő a' spinozismus' g y e n g e s é g e i t különös ügyességgel föl is f e d e z t e , és m e g m u t a t t a , hogy a' változhatatlanról épen olly tiszta ideái vágynák az e m b e r n e k , mint a' v á l t o z ó r ó l , 34 ) , valamint az sem szenved k é t s é g e t , hogy mind a' természeti mind az erkölcsi világ' j e l e n e t e i t csak 31

) I l i a s ' u t o l s ó könyve V. 527. ) Metamorphos. L. I. v. 18. 3S ) Quaest. natúr. III. 1 4 . 34 ) T o u s les homrnes tmt une idée fort claire de I'immutab i l i t é : ils entendent par ce mot un étre qui n'aquiert jamais rien de nouveau; qui ne perd jamais ce qu'il a eu une f o i s ; qui est toűjours le mérne, et á l'égard de la substance, et á l'égard de ses fagons d'étre. La clarté de cette idée f a i t , que l'on entend trés - distinctement ce que c.'est qu' un étre mobile : c' est non seulement une natúré dont I'existence peut conunencer et íinir; mais une natüre qui, subsistant toujours quant á sa substance, peut 3* 32

36


TÁRGYA

úgy tudom magamnak helyesen m e g m a g y a r á z n i , ha a' materiával által e l l e n b e n egy nein materiás és így l e l k e s valóságot k é p z e l e k , mellyben mint ideálban az emberiség mind v i z s g á l a t i , mind c s e l e k v ő i uton nyugvó pontját f ö l l e l i . Vádolták ugyan a' critica philosóphiát is azzal , hogy k é t e l k e d é s r e nyit utat , nevezetesen Galuppi Kant ellen azt j e g y z i m e g , hogy a' k é t e l k e d ő k sem k í v á n n a k többet mint a' m i t ő megenged, m e r t a' tünemények* létét e g y scepticus sem t a g a d t a , hanem csak azoknak a' v a l ó s á g g a l öszveegyezését hozták k é t s é g b e , 's midőn K a n t tagadja hogy a ' valót m e g lehetne i s m e r n i , a k á r a' tüneményekben, akár a ' tapasztalat alá nem jöjiető dolgokban, a k k o r a' k é t e l k e d é s t a? legnagyobb pontra hágtatta f e l , mert, mond Galuppi, nincs ismeret ha t á r g y n i n c s , m e l l y e t meg k e l l i s m e r n i , 's az i s m e r e t üres s z ó , ha nem valóságos t á r g y a k ' ismerete. 5 S ) Ez a ' vád talán nagyon is k e m é n y , mert K a n t épen azért hozta életre a' eritica p h i l o s o p h i á t , hogy az ember i s m e r j e meg magát elébb vizsgálati ú t o n , 's győződjék meg a r r ó l , hogy tudománya k o r l á t o l t . Azt mondja ő egy h e l y t t , és nagyon igazán : hogy c s a k ixgy i s m e r h e t j ü k meg a' természetet mint v a g y u n k , nem ú g y mint nem vagyunk. Nem tudni még, mi mélyen fogunk behatni a' dolgok* természetének megismerésébe , mert a' fölfedezések mindig szaparodnak, de tapasztalaton túlhágva semmit sem tudhatunk a' d o l g o k r ó l , az ideákból nem építhetünk világot , mert ideális vizsgál a t o k é r z é k i adatokra való vonatás n é l k ü l ü r e s form a l i t á s o k , mint a' L e i b n i t z ' monadologiája, m e l l y b e n ideákat azaz üres f o g a t o k a t kötött egybe , m e l l y e k tulaquérir successivement plusieurs modiíications et perdre les accidens ou les formes qu'elles a eues quelque fois. Diction. H i s t . et Critique Art. Spinoza. Rem. N . ss ) Közli Beneke a' kivonatot a' halai tudományos újságokban 1 8 3 2 . a' toldalékban I4-dik szám alatt.

CZÉLIJA ÉS

HASZNA.

37

mentek a' tapasztalaton." s G ) Itt minden szó meg meg annyi argumentum ad hominem. Nem a k a r t a ő a' valónak nem letét m e g m u t a t n i , a' mi olly l e l k e s e r e j ű emb e r n e k mint K a n t meg sem fordult e s z é b e n , hanem a' világi d o l g o k a t , mint azok tapasztalat alá e s n e k , csak tüneteknek vette az ideálhoz k é p e s t , m e l l y e t az okosság kiforrnál m a g á n a k , minekutána az é s z , a ' tapasztalati tünetekből elkészítvén f o g a t a i t , azokat utolsó ráspolyozás, 's ha szabad mondani rafinirozás végett, az okosság' t r i b u n á l j a eleibe vitte. — Nagy gyengeség volna azt feltenni Kantról (pedig sokszor megtörtént már) hogy az ő critica philosophiája pártolja a' csalódást, 's mindenről bizonytalanságban hágy , mert ő az ember* állása' pontját fogta legelébb is fel a ' t a p a s z t a l a t i világhoz képest vizsgálati ű t o n # 's midőn e' sphaerában sehol nyugvó pontra nem a k a d h a t o t t , hol a' valót megismerhette v o l n a , az okos vizsgálat' természete hozta magával, hogy a' tüneti a d a t o k a t , u. m. az embert és a' tapasztalati világol az erkölcsi világról való ismereteihez kösse az o k o s s á g n a k , m e l l y e k e g y e d ü l változhatatlan és közönséges bélyegíi i g a z s á g o k , a' valónak létiről k e z e s k e d ő k , ha bár az emberi elme körülövezve a' t ü n e m é n y e k ' csalfa fényitől absolut t e k i n t e t e k alatt nem f o g h a t j a is ügy a ' mindenséget f e l , mint az okosság kivánná. 5 7 ) Nem mondta azt K a n t , nem is akarta m o n d a n i , hogy tapasztalati ismereteink emberi módon véve meg nem á l l h a t o k , p. o. hogy a 1 tűznek 36 S7

) Kritik der r. V. Jap 3 3 4 . ) „ D a s Land des reinen Verstandes ist eine Insel, durch die Natur selbst in unveränderliche Gränze eingeschlossen. Es ist das Land der W a h r h e i t , umgeben von einem weiten und stürmischen Oceane, dem eigentlichen Sitze des S c h e i n s , w o manche N e b e l b a n k , und manches bald verschmelzendes Eis neue Länder l ü g t , und indeme den auf Entdeckungen herumschwärmenden Seefahrer unaufhörlich mit leeren Hoffnungen täuscht, ihn in Abentheuer verflecht e t , von denen er niemahls ablassen, und sie doch auch niemahls zu Ende bringen kann etc. Kritik der r. V. 1. 294.

A' PIIILOSOPHIA'

38

TÁRGYA

nincs melege , a ' fa nem k e m é n y , mert ez azok előtt is tudva v a n , a' k i k a' parva logicalia mellett semmi mást nem tanultak. Kantnak á l l í t á s a tapasztalati ismeret e i n k r ő l abban á l l , hogy azok a' tüneti a d a t o k változó minemiiségeire és formáira t e r j e d v é n k i (vicissitudines qualitatuin et formarum) a' m a t é r i a ' valóságát k i nem mer í t h e t i k , azért a' csupa tapasztalati vagy is é r z é k i fogatok k o r á n t sem olly biztosítók mint az értelmi f o g a t o k . M i l l y m é l y e n fogta ő f e l a' testi és l e l k i világ' természetéi , 's h o g y utoljára is csak az a ' való és tökéletes a' mi intellectualiter jó, hogy a' t e s t i tünemények nem leh e t n e k olly é r t é k e s e k mint a ' morál, mert e g y e d ü l az é r t e l m i f o g a t o k , mellyeket az okosság transceadentalis ütőn k é s z í t , az emberre nézve apodicticai igazságok' számtalan h e l y e k k e l b e b i z o n y í t h a t ó k , m e l l y e k e t itt f e l h o r d a n i felesleg is lenne , 's itt elválok tőle az athenaei vezér Timotheus' szavaival élvén : ki Kant tud ebédelt , más nap is jól érzi magát. 3 8) A z o k , k i k azt t a r t j á k , h o g y a' philosophiai ismer e t e k nem f é r n e k öszve a' theologiai i s m e r e t e k k e l , szorosabb vizsgálat után meggyőzhetik m a g o k a t , hogy a' k e t t ő nincs e l l e n t é t e l b e n e g y m á s s a l , sőt a m a z o k n a k k e l l e z e k r e is az átmeneteles útat m e g t ö r n i , és philosophice k e l l az embert megegyeztetni a' v a l l á s s a l . Itt t ű n i k már fel legfényesebb pontokban a' philosophia által idomított i s m e r e t e k n e k h a s z n a , m e l l y e k o k o k n á l fogva megalapítván a' test' és l é l e k ' viszonyait egyszersmind a' természeti és erkölcsi tapasztalatok' k ö r é ben segítségül szolgálnak mind azon j e l e n e t e k n e k megf e j t é s é r e , mellyek a' nem philosophus előtt érthetetlenek , az álbölcselkedést pedig zavarodásba e j t i k . Cancellar Baco' szavai mindenkor h e l y t állanak : leves gustus in philosophia movere forlasse ad atheismum, sed pleniores haustus ad religioíiem reducere. 3 9 ) Ú g y ss

) Aelianust Var. H i s t . II. 18. Plutarchus is említi , P l a t ó Symposium czimü dialógusáról kell érteni. 3s ) D e augmentis scientiar. L. I.

's

10 CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

is l á t j u k azt a' nagy philosophusok' p é l d á i b a n , mind a* pogány mind a' keresztyén világban , hogy vallásos hitök idomított ismereteken a l a p u l v á n , erősebb 's az életre nézve gyümölcsözőbb v o l t , mint m á s o k n a k , k i k az okossági i s m e r e t e k n e k olly magos polczára nem vergődtek fel. I l l y e n e k voltak Socrates, egy Euclidesnek, P l a t ó n a k , X e n e p h o n n a k t a n í t ó j a , k i a' lélek* halhatatlanságáról való hitet halálával is megpecsételte. 4 0 ) Hlyen volt maga P l a t ó i s , ki h u m a n i t á s t , emberszeretetet t a n í t , a' s z é p e t , jót i d e a l i s á l j a , 's a' f o k o n k é n t való felebb menetelt dialógusaiban k i t ü n t e t i , a' mi a' Jupiter iitja (Aiog 5Sog) mint P i n d a r egy l e l k e s e b b vall ásos e r k ö l c s r e czélozva nevezi. 4 I ) Es minő befoi • v (V , 40) j. __ piiaedont 14. Xenophon Memorab. I V . 8 . 10. 41

) P l a t ó S y m p o s i u m czimii d i a l ó g u s á r ó l már Proclus mondja h o g y annak czélja a' s z e r e t e t ' e g y e s í t é s e . Ugyan ez a' p l a t o n i c u s más h e l y t t m o n d j a , h o g y abban Socrates a' s z e r e t e t e t a' szép által a' j ó h o z vezeti lel , a z é r t a' romai p h i l o s o p h u s o k is ezt a* d i a l ó g u s t a' köz s z e r e t e t r ő l való értekezésnek nézték mint Servius in V i r g i l . Aeneid. V I . 4 4 4 m e g j e g y z i de amore generali ; sicut etiam P l a t ó in S y m p o s i o tractat. Lásd a* h e l y e k e t f e l h o z v a a' Iliinkért' kiadására t e t t j e g y z e t e k b e n Jahrbücher der Literatur. 1831 B . 5 6 . lap 1 2 2 — 140. Ugyan csak P l a t ó mondja azt de republica L . 1 I . h o g y a' jóknak egyedül az isten az o k a , a' rossznak pedig az istenen kivül kell valami okát keresni. N e w t o n r ó l azt j e g y z i k m e g , h o g y minden könyvek közt legtöbbet olvasta a' szent irást ; lásd E l o g e de Newton par Fontanelle ( O v e u r e s de F o n t a n e l l e Paris 17. 0 6 . Tom. X . lap 31). B a y l e a' maga históriai és criticai szótárában több h e l y e n értekezik e r r ő l a' tárg}'ról , 's azoknak kedvéért kik e l ő t t érdekesek lehetnek az i l l y philosophiai vizsgálatok, n é m e l l y c z i k k e l y e k e t megj e g y z e k , mellyekben ez a' fáradhatatlan g y ű j t ö g e t ő és criticus minden nehézségek* felhordása u t á n a' maga ért e l m é t k i m o n d o t t a , h o g y e g y e d ü l a' k i j e l e n t e t t v a l l á s a z , m e l l y megnyugtat, ha hosszas v i z s g á l ó d á s o k és nyomozások után is n é m e l l y e r k ö l c s i j e l e n e t e k t i s z t a m e g f e j t é s é r e cl nem juthatunk, l l l y e n c z i k k e l y « k már Helena Remarque Y. Manichaeus II. O. Vaulieiens It. M. Spinoza II. AT.

40

A* P H I L O S O P H I A '

TÁRGYA

l y á s s a l v o l t a k m i n d k e t t e n a ' m a g o k ' s z á z a d á r a , sőt m á i g minő t i s z t e l e t b e n m a r a d t a k , elég itt c s a k megeml í t e n i ! D e m a g o k közt a' k e r e s z t y é n p h i l o s o p h u s o k k ö z ö t t is ú g y l á t j u k Augustinusban, Petrarchában, Hallerben , Leibnitzbau, Bonnetbau , Newtonban, Kantban stb hogy a' p h i l o s o p h i a i i s m e r e t e k e t n e m c s a k m e g tudták e g y e z t e t n i a' v a l l á s s a l , hanem k ü l ö n ö s e n a' kijelentett tudománynak nagyobb mértékben hódoltak a z o k n á l , k i k n e k e l m é j ö k a' r e f l e x i ó k b a n n e m levén e l é g g é g y a k o r l o t t , a ' t u d á s ' és h i t ' elveiben m i n d e g y r e bódorognak. U g y a n is m e g a l a p í t v á n o k o s s á g i v i z s g á l a t o n a' m a t e r i á n a k mint é r z é k i tapasztalat alá eső d o l o g n a k f ü g g é s é t a ' nem m a t e r i a l i s , azért é r z é k i t a p a s z t a l a t o n túl eső erőtől az inconditionutumixüb. tiszta képzetére j u t o k , v a g y is a ' f o g a n a t o k a' fogantató o k r a , a' t ü n e t e k a ' valóra, v e z e t i k s z ü k s é g e s k é p e n vissza okosságomat. H i á b a n l e n n e itt az a ' k é r d é s , hogy b i z o n y í t s a m be az incondit i o n a t u m r ó l való k é p z e t n e k valóságos t á r g y á t is, vagyis h o g y k é p z e t e m n e k t á r g y a s l é t e l e is van a' v a l ó s á g b a n , inert K a n t t a l azt fogom f e l e l n i : a' nem o k o s k é r d é s r e haszontalan a' f e l e l e t i s , m i n t a' r é g i e k mondt á k : egyik f e j i a' kecskét, a' nuis szitát tart alá, m e r t h o g y ' t u d j a m én azt t a p a s z t a l a t i líton b e b i z o n y í t a n i a ' > m i n e m t a p a s z t a l a t a l á eső , e l é g az ha okosságom megf o g h a t j a az i l l y k é p z e t e t , azért az értelmi f o g a t o k a t nem k e l l az é r z é k i f o g a t o k k a l f e l c s e r é l n i : sunt certi denique fines Quos ultra citraque nequit consistere rectum.

(Hor.)

Az i l l y n a g y o n is t a p a s z t a l a t r a m e n ő e m b e r e k n e k e l é g l e g y e n a' l e g n a g y o b b scepticusnak S e x t u s E m p i r i k u s n a k e g y h e l y é t itt f e l h o z n i , k i azt í r j a , hogy közönséges , és az emberekkel velők született ismeret a% isten' ismerete , ki egy boldog valóság, kimúlhatatlan , tokiBocin Fauste It. J. és a' szótár' régéhez kapcsolt zése a' Manichaeusokról.

érteke-

10 CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

letes, semmi rossznak nem oka, 42) 's mivel a' história nem e g y é b mint tapasztalati adatok' ismerete, a' menynyiben az a' már megtörtént dolgokat tudatja v e l ü n k , a' philosophiai ismereteket megvetők nem f o g n a k itt m a g o k n a k a' históriai ismeretekben is segedelmet kapn i , m e r t a' praxis bár melly rút formákban is oda nem m e h e t e t t , hogy a' theoria' tisztaságát beárnyékolhassa, és ha voltak is beárnyékoltatásai (ecclipses) azok hamar e l m u l t a k , hasonlók levén a' k ö d ö k h ö z , m e l l y e k a' szem' világát a k a d á l y o z t a t j á k ugyan , de a' nap'fényéből s e m m i t e l nem vehetnek. Önkényt f o l y n a k már az egyszer így philosophiai úton megalapított ismeretéből a' fővalónak mind azon philosophiai szabályok , m e l l y e k n e k a' természeti és erkölcsi világban előforduló történetekre nézve k i k e l l elégíteni és megnyugtatni az embernek belső v a l ó j á t ; mert a' tökéletes valóságról való idea legelébb is azt adja tudtomra, hogy az ember mindent nem t u d h a t , 's vágynák olly j e l e n e t e k mind a' természeti mind az erkölcsi v i l á g b a n , m e l l y e k örökös titkok az emberre nezve , azért csak hit a l t a l megfoghatók. Azon roppant csillagos ég' b o l t o z a t j a h i r d e t i a ' millió v i l á g o k ' a l k o t ó j á t , kinek nevét Newton belső megilletődés nélkül szájába sommerte venni, 's k a l a p j á t elébb mindég levette f e j é r ő l . Ha orkánok p u s z t í t n a k , és semmivé teszik az e m b e r ' m u n k á j á t , ha a' föld' valainelly része elsiilycd , és u j föld á l l e l ő , ha megváltoznak az idő' szokott forgásai, és dögleletes n y a v a l y á k t á m a d n a k , azt k é r d h e t j ü k mindig magunkt ó l , iniért esnek mind ezek í g y ? és m e l l y i k halandó tudná az illy k é r d é s t utolsó r e j t e z e t é i g tisztán megfejteni , midőn még azt sem t u d o m , hogy' esik m e g , mi módon teszik t a g j a i n k a t mozgásba a k a r a t u n k n á l

42

) xoívtjv ngó^tjcpív e%vol návieg (xvQQWTtOb rtegt, 'freu, xai ijv /accxccqiÓv ti égi, l,(Sov , xcti acpOnqtov- , xcci, réleiov 'év evöaitiovla, xat napTog xax5 aventősxtov: Adversus Mathemat, L. VIII. Sect. 11.

42

A' P H I L O SO PILL A'

TÁRGYA

fogva. J ó l mondja azt H e r s c h e l , hogy az ú j tapasztalatokból sokat csak hitre es hűségre is el k e l l már hinni az o l l y a k n a k , k i k n e k nincs ismeretük a' dolgokról , p. o. hogy a' világosság egy másod perez alatt 5800 német mértföldet h a l a d é i , azért egy szempillantás alatt k ö r ü l k e r ü l i f ö l d ü n k e t , vagy a' nap sok m i l l i ó v a l nagyobb földünknél , hogy egy kisütött á g y ú g o l y ó húsz esztendő múlva érne a' napba e l , 's még is az az e r ő , m e l l y e l magához húzza a' f ö l d e t , e g y f e l nem is osztható k i s időperezben kihat f ö l d ü n k r e . H a h a l l j u k , hogy e g y szúnyog' szárnya szokott reptiben e g y secunda alatt n é h á n y száz ízben fel 's lecsapkod s z á r n y a i v a l , hogy v á g y n á k olly élő és j ó l organisált á l l a t o c s k á k , mellyek közül sok ezert egymásra téve egy hűvelnyi helyet m é g el nem f o g l a l n a k , hogy ha a' világosság' sugára valamelly testen k e r e s z t ü l h a t , az u t o l s ó n a k minden p o n t j a vibratiókba j ő , m e l l y e k r e n d e s e n esnek meg , és időszakonként visszatérnek , hogy e z e k olly se, • besen e s n e k m e g , hogy 500 billió illy v i b r a t i ó k r a e g y másod perez sem k e l l e g é s z e n , hogy az i l l y v i b r a t i ó k , mellyek i d e g e i n k r e h a t n a k s z ü l i k a z t , h o g y láthatj u k a' t á r g y a k a t , ' s ezen vibratiók' visszatérte alatt m e g k ü l ö n b ö z t e t j ü k a z o k a t , és m e g i s m e r j ü k a 5 tárgyak' s z í n e i t , p. o. hogy veresnek lássunk v a l a m i t , szemidegeínk 482 , a' sárgára 542, violaszínre 707 billió izben v i b r á l t a t n a k egy másod perez a l a t t , hogy a' kondormadár 20,000 lábnyira fölemeli magát a' tenger f e l e t t stb ; ha mind e z e k e t , m o n d o m , h a l l j u k , bámulás f o g cl bennünket m i módon számíthatta mind ezeket k i a' vizs- ' gálati o k o s s á g , és csodálnunk k e l l azon t i t k o s e r ő t , melly az i l l y és hasonló j e l e n e t e k b e n m u t a t k o z i k , úgy hogy bátran el is m o n d h a t j u k , hogy az ég és az egész v i l á g hirdetik az isten' dicsőségét egységét és hatalmát. De egészen megfordítva van a ' dolog az erkölcsi v i l á g b a n , mert ott a' j ó vegyes a' r o s s z a l , 's a' h i s t ó r i a b i z o n y í t j a , hogy az emberi gonoszságban fekszik a' legnagyobb n e h é z s é g , mellyet az i s t e n i gondviseléssel á l t a l ellenben hit és reménység n é l k ü l csupa

10 CZÉLJA

ÉS

HASZNA.

okoskodással nem tudok magamnak m e g f e j t e n i ; itt van a' gordusi c s o m ó , mellyet nagy Sándor k a r d d a l , a ' philosophus vallásos hit á l t a l vág k e t t é , mert a ' h a l mozott rosszaságoknak nem is lehet igaz képét a d n i : Non mihi si linguae centum s i n t , oraque centum Ferrea rox , omnes sceíerum comprendere formás Possim. Virgil. Aeneid. L. VI. v. 6 2 5 .

Az erkölcstelen j e l e n e t e k ' köre már a z , m e l l y b e n a' phiiosophia e l h a g y j a az embert a n n y i b a n , hogy a' tit o k k a l teljes v e g y ü l e t n e k , millyen az emberi é l e t , fedező leplét fel nem v o n h a t j a , azért a ' k i j e l e n t e t t vallás' megvigasztaló tanításához f o l y a m o d i k , m e l l y l e l k é t a 5 hitben, reménységben, és szeretetben megerősíti. Bayle , egyik meteóra a' philosophusokifak, m a g a teszi a' v a l l o m á s t , hogy e' tárgyban mindig többet gondolkod o t t , de nem adhat a' phiiosophia más f e l e l e t e t az erkölcsi rossz' eredetére nézve, mint azt .,nem tudom, csak hiszem, hogy a' véghetetlen bölcseségnek méltó okai 43 voltak, mellyek előttem titkok. ) 4S

) Je n'en sai rien , je croi s e u l e m e n t , qu'il en a eu des raisons tres dignes de sagesse infinie , mais qui me sont incomprehensibles. art. Pauliciens. R. M. Schlegel FridGlaube rik a' hit, szeretet, remény ideát í g y adja : „Der ist ein Act des G e i s t e s , durch welchen das höhere Gefühl unterschieden, und von allen unwesentlichen g e s o n d e r t , reiner und geistiger e r f a s s t , als intelligentes G e f ü h l , m i t hin zugleich als Urtheil festgestellt und in bleibenden Begriff zusammengehalten w i r d . Die Liebe ist die Dichtung oder die Hinwendung der ganzen Seele auf das H ö h e r e , und G ö t t l i c h e , ja auf Gott selbst. Die Hoffnung aber ist das neue Leben, w e l c h e s aus beiden hervorgeht, und in w e l c h e m die g ö t t l i c h e Idee wirksam und w i r k l i c h wird , oder auch der innere Sinn, und die fruchtbare Empfänglichkeit für diese göttliche Idee und ihre einwirkende Kraft. Philosophische Vorlesungen insbesondere über Philosophie der Sprache und des Wortes. Wien 1 8 3 1 . lap 2 2 1 .

44

A' P I I I L O S O P I I I A '

TÁRGYA

Az elmondottak szerint főbb vonalai a' philosophiának abban állanak : l s z ö r , az embert vizsgálatra és szoros következtetésre s z o k t a t j a , minél fogva a' természet' és erkölcsi világ' viszonyos arányairól helyes ismer e t e k e t szerezhet magának. 2szor. A' fővalóról való ideát megalapítja , mi úton átmeneteles u t a t készít a' v a l l á s r a , mellyben az emb e r n e k istenhez való viszonya elhatároztatik. 3szor. A' k i j e l e n t e t t v a l l á s n a k nem csak lehetséges , hanem szükséges voltát okossági úton megismertet i , midőn k i m u t a t j a az emberi ismeret' h a t á r a i t , ?s a ' véges valóságnak természetét k i f e j t i , melly szerint a* mindenség' t i t k á t k i nem merítheti. 4szer. A' philosophiai morált megegyezteti a' theol o g i a i v a l , 's az által léíeknyugodalmat eszközöl az erkölcsi r o s s z a k r a nézve. 5ször. Hasznos szabályokat ad a' jónak, szépnek és igaznak k ö v e t é s é r e , m e l l y által egyedül á l l h a t fenn az emberi társaság. Yalóban az igaz philosophusok ( m e r t a' pseudophilosophusokról itt szó sem lehet) mindig jótevői is voltak az e m b e r i s é g n e k , mert termékeny gyümölcsöző ideákat hoztak f o l y a m a t b a , a* r o s s z n a k , álbölcseségnek legkeményebb ostorozói v o l t a k , 's előttök foszlott a' sötétség valahányszor világító f á k l y á i k a t tudományok' mélységéből felütötték. Az igaz philosophusokn a k mindig elkülönözött v i l á g a volt a' sokaság' világát ó l , ők elébb is magokat békéltették meg a' tapasztal a t i világgal , 's úgy i g y e k e z t e k tanítani 's oktatni m á s o k a t , midőn vagy hasznos találmányokat fedeztek f e l , vagy c s e l e k e d e t e i k á l t a l utat mutattak a' l e l k i e r é n y ' megszerzésére. Az i l l y philosophusoknak mindenkor k e v é s a' száma, mert erényre szert tenni legnehezebb dolog. A' h a l l h a t a t l a n istenek, azt irta már Hesiodus, izzadságot tettek az erény elibe , 's a' hozzávezető lít h o s s z ú , m a g o s , ' s m i n d e n e k f e l e t t göröngyös. 4 4 ) **) Hesiod. opera et Dies. V. 2 8 7 .

'CZKLJA

L£S

HASZNA.

45

Mint r é g e n , iígy ma is legbiztosabb lít az apotheosis felé ez a' l é l e k ' n a g y s á g a , melly philosophiai úton megszerezhető , midőn a' tudomány' l e l k e á t j á r j a az. embert. A' nagy sokaság mindig távol marad e t t ő l , 's a' história is azt b i z o n y í t j a , hogy annak vezetőre 's tanítóra van s z ü k s é g e , azért az igaz bölcs midőn elébb már magával számot v e t e t t , visszatér cselekedeteiben más több e m b e r t á r s a i h o z , szelídséggel és szeretettel eszközöl b o d o g s á g o t , a' mint tőle k i t e l i k . L e l k e s e n m o n d t a Cicero I u l i u s Caesarnak : Homines ad deos nulla re propius accedunt , quam salutem hominibus dando. Nihil habet nec fortuna tua maius, quam ut possis, nec natura tua melius, quam ut velis conservare quam plurimos (pro L i g a r i o ) . Epen olly l e l k e mortalem, sen irta P l i n i u s : „Deus est mortali iuvare et haec a'd aeternam glóriám via. — — Hic est vetustissimus refereudi bene merentibus gratiam mos, ut tales numÁnibus adscribantur (L. I I . c. 7.). Y i r g i l i u s is az illy hasznosan idomítókat az Elysiumba viszi be : ,,luvenlas aut qui vitám excoluere per artes, quique sui memores alios fecere merendő (Aeneis L . VI. v. 603). Ez a' dolgok' philosophiai tiszta megtekintése szüli m á r azt a' nagy fontosságú szabályát a' bölcs életnek, h o g y mikor az ember a' praxisra k i s z á l l , nem a' rontáson bontáson töri f e j é t , 's nem a z o k k a l k e z d i meg m u n k á l a t á t ; hanem a' javításban és idomításban is követi a' természet' m u n k á j á t , m e l l y a' maga csodálatos átváltozásaiban (metamorphosis) régi héját mind addig m e g t a r t j a , míg az ú j h é j lassanként elkészül a' tökéletesedésre , 's megerősödhetik. M i k o r ez m e g e s i k , magától l e h u l l aztán a' régi h é j c s a k egy gyenge r e s z k e t e g s é g a d j a tudtára a' műszeres tagú alkotmánynak , hogy a' csendes átváltozás megesett. A' reforme en galoppé vagy lófuttában javítás nevetséges , 's mindig az elme' gyengeségére mutat. A* w ü r t e m b e r g i gyógyszeres is azt kívánta egyszer, hogy a' zsidókat; szabadítsák fel de csak á g y , hogy gyógyszert ne á r u l h a s s a n a k ; ide tartozik L a e l i u s n a k is egy

e 46

LANDEIL'

FÖLFEDEZÉSEI

d a r a b j a , mellyet Cicero közöl a' nagy szájú mindentudó r e f o r m á t o r o k r ó l , m e l l y b e n k é r d i egyik a' másik a t : Cedo , cur rempnblicam vestram tantam per didi síi s tam cito ? a' m á s i k f e l e l „Proveniebant oratores növi, stulti} adolescerttuli. I l l y é s valamit felelt az a v a r o k ' követe is a' b o l g á r f e j e d e l e m ' k é r d é s é r e , m i é r t romlott öszve az avar birodalom % mint Kelemen a' m a g y a r törvények' históriájában é r d e k l i ; de a' bölcs f a t t y ú idomításra soha nem v e t e m e d i k , hanem Amphiaurus' példáját k ö v e t i , k i nem a k a r t legjobbnak l á t t a t n i , hanem az a k a r t l e n n i , 's okosságának mély barázdáiba hintvén el a' m a g o k a t , azokból éltető tudományt csiráztat k i . Ov yaq doxe.lv uqtqog, «H' eívul •frékei Badzidv uXoxa Őia (pgsvog xaQitSfisvog É'ii yg Ta xeSva ßXaguvei ßa^söfiata Aeschilus

Septetn contra

Thebas v. 5 0 8 . KÁLLAY FERENCZ m. t. társasági r . tag.

LANDER' FÖLFEDEZÉSEI AFRIKÁBAN A'

NIGEREN.

A' N i g e r ' folyásának és torkolatának nyomozása , negyven évnél több idő óta , miden f ö l d l e i r á s i kérdések közt legnagyobb figyelmet g e r j e s z t e t t , a' n é l k ü l hogy abból eleinte v a l a m e l l y practicai haszon váratott volna. E' feladás' megfejtése a' tudományokat nagyl e l k i í l e g előmozdító h a t a l m a s britt n e m z e t n e k nem csak költségébe hanem több honfiának életébe is ker ü l t . Minden áldozat a' fő tárgyra nézve s o k á i g sik e r e t l e n marada. Mungo P a r k épen e' n a g y fölfedezéshez vezethető útban l e i é kora és gyászos h a l á l á t . Denham és C l a p p e r t o n , igen nevezetes fölfedezéseikk e l , B e i - A f r i k a ' számosb, majdnem egészen ismeretlen

AFRIKÁBAN

A*

NIGEREN.

47

- v i d é k e i r e némi világot v e t e t t e k , de a' fő r e j t é l y t régi homályában hagyák ; mert noha az előbbi vélemények' hibás voltát megmutatták i s , azok' helyébe puszta hír e k n é l egyebet ők sem tudtak á l l í t a n i ! Annál szerencsésebb vala tehát a' britt k o r m á n y n a k azon lépése , m e l l y n é l fogva L a n d e r R i c h á r d o t , a' tudományokra nézve szinte korán elhalt Clappertonnak a f r i k a i utazásában volt 's magát főként állhatatossága által megkülönböztetett szolgáját küldé , a' Niger' t o r k o l a t á n a k kinyomozására. Ehhez nem a n n y i r a tudomány mint maga-elszánás és állhatatosság k e l l e t t , melly tulajdon o k ' tekintetéből maga Clapperton is hű szolgáját ajánlá e' k i k ü l d é s r e . Richárdot a' tudományokban j á r t a sabb öccse L a n d e r János kisérte , 's ennek köszönhetj ü k n a g y részint az utazás' leirását is. Napkönyvet vitt u g y a n mind a' két Itestvér; de Richárdé az utazás' vége felé a' b e l f ö l d i e k k e l történt összeütközés' a l k a l m á v a l e l v e s z v é n , Jánoséval pótoltatott. A' k é t testvér 1830 J a n u a r ' 9 d . indult k i Portsmouthból és 1831 J u n i u s ' 9d. érkezett oda vissza ; 's így a' százados munk a néhány hónap alatt befejezve lön. J e l e n t é s ü k * ) napk ö n y v i a l a k b a n 's mint h e l y b e n Í r a t o t t , van szerkeztetve. Mi itt az ő elszórt a d a t a i k b ó l , m e l l y e k a' tárg y a k és tapasztalások' sora szerint j e g y e z t e t t e k föl , a' k e r e s z t ü l utazott vidékek' h e l y e z e t e ' , á l l a p o t j a ' , politicai 's társasági intézeteinek egybevont általános átnézését k ö z ö l j ü k és az utazás' következményeit a d j u k elő. Említést t e s z ü n k azon nyilásokról i s , m e l l y e k e t a' k e r e s k e d é s e' fölfedezésből A f r i k á b a n várhat. Nem lesz é r d e k t e l e n végre az újonnan fölfedezett tartományokat a' már azelőtt ismertekkel e g y b e h a s o n l í t a n i , és megv i z s g á l n i : v a l l j o n tudtak-e a z o k r ó l valamit A f r i k a ' b e i t á j a i n a k régiebb f ü r k é s z ő i - é s leirói. *) Journal of an Expedition to explore the Course and Termination of the N i g e r ; w i t h a Narrative of a Voyage down that Itiver to its Terminatioii. By Richard and John Law der. 3 Vols. 12mo (Family Library.) Louuon 1832,

48

LANDER'

FÖLFEDEZÉSEI

Az u t a z ó k , némelly n e g e r szolgákat vévén m a g o k m e l l é , a' N i g e r folyóhoz, Eyeo vagy Y a r r i b a országán mentek k e r e s z t ü l , majdnem ngyanazon utat követve , mellyen Clapperton j á r t . T e t t e k mindazáltal n é m e l l y é l t é r é s e k e t , m e l l y e k n e k egyike Bohoo-ba vivé ő k e t . Ez volt félszázaddal ezelőtt Eyeo-nak f ő v á r o s a ; k i t e r jedése még nagyobb és t á j é k a még kiesebb m i n t a ' mostani anyavárosé. Általában az egész vidéket A f r i k á nak sőt t a l á n az egész v i l á g n a k legszebb 's termékenyebb vidékei közé számlálhatni. E' mellett j ó l miveltetik , és számos népet t á p l á l ; lakói azonban a' mesterségek' és társas élednek alsóbb fokán á l l a n a k mint a ' Fellata - tartományokéi , sőt mint némelly e g y é b törzsökös b e l f ö l d i nemzetségek is. G y á r t a t i k itt gyapotszövet , B e i - A f r i k á n a k e' közönséges á r u j a ; de nem olly k ü l ö n f é l e és tökéletes minőségben, mint a' NyfFeb e l i e k n é l ; és a' l a k h e l y e k sem olly téresek és é k e s e k mint a' m i l l y e k e t az utazók Ashantee' fővárosában láttak. „ S z a b á l y t a l a n és rosszul épült a g y a g f a l a k , rongyos s z a l m a f ö d e l e k és t e h é n g a n a j j a l fényesített sárpadlatok teszik Y a r r i b a ' lakosai' nagyobb részének házait, m e l l y e k h e z k é p e s t , egy közönséges angol pajtát palotának m o n d h a t n i . " Az u r a l k o d ó ' l a k á s á n a k különbsége csupán e' v i s k ó k ' és az e z e k e t körülvevő udvarok' nagyobb számában áll, hol a' sok szolgák' és n ő k ' serege tartózkodik. L ó és szarvasmarha kevés v a n , kivévén a ' F e l l a t a - t e l e p i i l ő k n é l ; de annál több a J j u h , k e c s k e , sertés és baromfi , mellyek mint kedvencz házi állatok az u d v a r o k b a n , sőt benn a' v i s k ó k b a n is tartatnak. Félvad társaságot bélyegző durva érzésmódra látszik mutatni a ' nőneműekre mért kemény munka ; k i k n e k fejeik, szekér-és teherhordó lovak gyanánt, a' port é k á k ' átszállításában fő eszközül szolgálnak. Csodálkozva láttak a i utazók néha három férfi* e r e j é t kivánó terhet r a k a t n i az asszonyok' fejére ; k i k azt mind a' mellett k ö n n y e n és j ó kedvvel igen messze elhordozgaták. Bizonyos azonban , hogy az emberi test, ha

AFRIKÁBAN

A*

NIGEREN.

49

a* teher j ó súlyegyenben tartatik fején , ezen állásban bírhat el legtöbbet. E ' siílyos munka korántsem hátráltatja a* yarriba-i asszonyok' szóló t e h e t s é g é t , k i k n e k iszonyú csaskaSaga utazóinknak még több k í n t okozott, mint a' miről Clapperton olly keservesen panaszkodik. L á r m á j o k azonban közönségesen jó kedvből eredett és egyébként még elszenvedhető vala ; de midőn , mint utas t á r s a k , ugyanazon udvarbeli szomszéd kunyhóban száll ásoztak, szüntelen csevegésök, a' gyerm e k e k n e k és ugyanazon kerítések közé egybesereglett házi á l l a t o k n a k sivításaival olly zajos és folyvást tartó h a n g k e v e r é k e t támaszta, melly egy pillanatnyi nyughatást sem engedett. A' lármázásban és munkában , mint már Clapperton is e m l í t é , első helyet fogl a l n a k a' yarriba-i k i r á l y n ő k , k i k , mihelyt b á j a i k hervadni kezdenek, elkergettetnek, és e k k o r nem csak magokat k é n y t e l e n e k m u n k á j o k által kitartani, hanem szűk és bajos keresetök' egy részét k i r á l y i f é r j ö k ' élelmére tartoznak átengedni. E g y e d ü l i kiváltságok abban áll , hogy a' számtalan úti vám és adó alól fel vannak mentve , 's e' végett megkülönböztetésül p o r t é k á i k k ö r ü l t e k e r t bizonyos színű ruhát hordozhatnak. M e g k e l l itt j e g y e z n ü n k , hogy az említett útvám csupa helybeli átvitel-adó , melly korántsem fordítatik ú t a k ' csinálására vagy j a v í t á s á r a , — ezen m u n k a , mint még némelly európai országokban is történik, egyedül a' j á r ó k - k e l ő k ' lábaira lévén hagyatva. Yarriba' országutjai nem e g y e b e k puszta csapásoknál , inellyek g y a k r a n posván y o k k a l és k á t y ó k k a l , keresztül f e k v ő f á k k a l vagy f e j é r ' kácsák' fészkeivel telvék. Az utazók' utasítása azt t a r t á , hogy a' Nigerhez legegyenesebb líton j u t n i 's e' vizén lemenni ügyekezzenek ; a' Youri-ba m e n e t e l t , P a r k ' iratai felől teendő tudakozás v é g e t t , csupán m e l l é k e s czélnak tekintvén. Ok azonban, xígy látszik, ezen második bizomány' t e l j e s í t é s é r e n a g y vágyat érzének m a g o k b a n ; és miután az eyeo-i k i r á l y ' kedvencz herélte kétségesnek állította , hogy ura a' folyón leutazást megengedni fogná, TUDOMÁNYTÁR

I.

&

50

LANDER'

FÖLFEDEZÉSEI

egyedül Yoiiri-ig mehetésre k é r t e k tőle segedelmet. E k k é p e n 300 mérföldnyi k e r ü l e t e t t e v é n e k ; mi által az a j á n d é k o k r a szánt tűk-, bádognemíík-, érczgombok- 's egyéb h o l m i k b ó l , m e l l y e k k e l A f r i k á n keresztül utat nyitniok k e l l e , időnek előtte k i f o g y t a k , de más részről a l k a l m a t n y e r t e k , i s m é r e t e i n k e t t e t e m e s bővítésekk e l szaporítani. Eyeo-ból Kiamá-ba m e n t e k , mellyhez alig kezdének k ö z e l e d n i , már egészen különböző tájék tünt fel előttök. A ' mosolygó síkok és mívelt dombok u t á n , vad á l l a t o k és számtalan iiaramja - l a k t a végtelen h e g y és erdőség következett. K i a m a , Borgoo nevű k i r á l y sághoz vagy inkább országcsoporthoz tartozik. Az előbbi küldöttség Boussá-t és W a w á - t is oda tartozónak vélte. De e z , mostani utazóink s z e r i n t , tévedés vala ; és valósággal e' tartományok sokkal i n k á b b is Eyeo' t e r m é k e n y síkföldéhez hasonlítanak. Borgoo ell e n b e n , noha gyönyörű 's termékeny völgyei v a n n a k , általában hegyes és zordon vidék : inellynek népe bátor és vitéz, meleg barát szintúgy mint ellenség, és rabl á s r a h a j l a n d ó . Az u t a z ó k ' jelentése nyolez k ü l ö n országot számlál elő mint Borgoo-lioz t a r t o z ó k a t , melyl y e k közt N i k i áll első helyen. E n n e k f ő v á r o s a , az utazók' bizonysága s z e r i n t , B e i - A f r i k a ' legnagyobb városai közé t a r t o z i k , és f e j e d e l m é n e k hatalma még más hetven vár-osra terjed-ki ; m e l l y e k n e k adózása azonban, ha az utazók által nyert értesítésnek h i h e t ü n k , egyébből nem á l l , mint m i n d e g y i k város' f e j e által e n n e k éltében egyszer adandó egyegy szép leányból. A' többi nemzetségek nagyobb részint igen s z e g é n y e k , kivéve a' L o o g o o - i a k a t , k i k Gonjah és a' belvidékek k ö z t hasznos k e r e s k e d é s t f o l y t a t n a k . P u n d i egészen l e r á z t a N i k i ' j á r m á t ; de ujonan szerzett szabadságát e g y e d ü l rablásra használá : mi á l t a l minden k ö r ü l l e v ő országok a t szüntelen rettegésben tart. Boussa és W a w a ' *) t a r t o m á n y a i , mellyeket már *) W ä w a helyett a' két testvér utazó W o w o w - t í r , de az angol bírálók amazt helyesebbnek tartják 3 szintúgy mint

AFRIKÁBAN

A*

NIGEREN.

51

C l a p p e r t o n is l e i r t , sokban hasonlítanak E y e o - h o z ; földjük szintolly termékeny de kissé még jobban míveltetik. Az utazók Boussá-ban h a j ó r a ü l v é n , a' Nigeren föl Youri-ba mentek. Ezen u t j o k b a n a' folyó egy helyen szélesre t e r j e d e t t , egyébiránt többnyire sziklák által&szuk és nehéz haj-ózásu m e d r e k r e vala szaggatva. Mint megjegyzésre méltó dolog e m l í t e t i k , hogy a' Niger Boussa' városán valamivel f e l ü l és alul felséges viztért k é p e z , meIlynek szélessége több mérföldre terjed ; a' város mellett pedig csupán e g y kőhajintásnyira szorul össze , és mélysége sem fölötte nagy. Innen következtetek s o k a n , hogy a' Niger földalatti útakon foly el, de hihetőbbnek látszik, hogy bővebb nyomozgatás á l t a l , elváló 's ismét egybefolyó ágai fedeztetnének föl. Youri igen nagy v á r o s : falainak k e r ü l e t e húsz vagy harmincz mérföldnyire tétetvén. Ezen tér azonb a n , mint Afrikában közönségesen szokott l e n n i , inkább e g y egész bekerített vidéket f o r m á l , mellyben legelők és vetések által egymástól elválasztott kunyhócsoportokrtttláltatnak. A' föld , mind benn a' városban mind azon k í v ü l , igen t e r m é k e n y , és j e l e s e n felséges rist terem nagy bőségben. E ' k ö r n y é k valóban még term é k e n y e b b n e k látszik mint Y a r r i b a , de korántsem olly a' két utazó' Nou(Tie-ja, h e l y e t t Nyffe-t irnak. Általában meg kell jegyeznünk, hogy az afrikai tulajdon nevek' Írása mind az angol Írásmód' bonyolódott természeténél fogva, mind azon okból, hogy az utazók a' keresztűljárt vidékek' nyelvét nem é r t e t t é k , nagyon ingadozó lehet. E' nevek' kimondását az angol utazások* franczia és német közlői saját kiejtéseikhez akarván a l k a l m a z n i , gyakran még bizonytalanabbá teszik. Legjobb az i l l y e s szavakban a' fölfedező nemzet' Írásmódját megtartani mind addig, míg azok' eredeti kiejtése teljes bizonyossággal nem tudatik. Azért hagytuk meg itt is mindenütt az angol írásmódot , mellynek az ismeretlen tulajdon nevekben csak némelly hangjairól mondhatni bizonyosat. í g y p. o. oo mindig anynyi mint ú ; ee — í ; ch — es ; j = dzs ; s/t ==» .1. stb. T.A. .

*

4*

.02

LANDER'

FÖJJFEDEZESEI

k e U e m e s ; minthogy f ö l d j e v í z h o r d a l é k o s , sok h e l y e n mocsáros, és g y a k o r áradásoknak van kitéve. A' mi népességét i l l e t i , ezt az utazók szám szerint hozzávetőleg sem határozhaták m e g , de igen nagynak találták ; a' mint valósággal a' szegénységről közönségesen hallott panaszok olly termékeny t a r t o m á n y a i n nevezetes népességre is mutatnak. A' földmívelést l e g i n k á b b a' b é k é s , s z o r g a l m a s , és fél-szolga Cumbrie nemzetségbeliek f o l y t a t j á k , k i k a' k i r á l y i szolgáktól g y a k r a n iszonyú nyomatást szenvednek; a' szorgalom mindazált a l , m e l l y e l f ö l d e i k e t m í v e l i k , azt m u t a t j a , hogy iparkodások' gyümölcseinek é l d e l é s é b e n , általában véve még is jócska biztossággal birnak. Az utazók a' hajóról m a j d nem minden mezőn fölemelt állásokat l á t t a k , m e l l y e k e n t ö b b e n , néha egész családok ü g y e k e z t e k , k u r j o n g a t á s és parittyázás által a' kártevő m a d a r a k a t elrezzenteni. E z e n a' tengertől fölfelé egész Youri-ig t e r j e d ő országcsoportban több társasági és politicai nevezetességek találkoznak, mellyeknek illő méltathatásáramég nem b i r u n k elegendő a d a t o k k a l . L e g f e l t ű n ő b b azon t e l j e s despotai h a t a l o m , mellyet az uralkodók gyakor o l n a k , a' n é l k ü l hogy alattvalóikat akár álló katonasággal t a r t a n á k féken, akár k ü l f é n y és udvari csillogás á l t a l v a k í t a n á k el. A' fejedelem' l a k á s a , közönséges ö l t ö z e t e , rendszerinti é k e s s é g e i , és mindennapi szokásai a l i g különböznek a' legutolsó alattvalóéitól. A' youri-i szultán e' részben valamivel többet tulajdonít magának mint szomszédai; mind e' mellet az utazókat egy európai tiszta udvarhoz hasonló négyszegű szűk helyen fogadá , hol Ő közönséges szőnyegen ü l t , mind a' két felén egyegy p á r n a , és előtte egy k i s réz serpenyű levén. A' búcsúzó audientia téresebb de ronda és szemetes szobában adatott, mellyben föcskék repdeztek és számos meztelen l e á n y k á k és fiúk j á r k á l t a k ide 's tova, mocskos kobakokat hordozván k e z e i k b e n . A' waw a-i k i r á l y , ünnepélyes fogadtatások végett, a' város' f a l á n a k egy f ü l k é j é b e vagyis v a k a b l a k szabású üregébe

AFRIKÁBAN A* N I G E R E N . 59

állott bele. Az uralkodók a l a t t v a l ó i k k a l fölötte nagy ineghittségben látszanak élni. Eyeo-ban a' lakosok csoportosan toldultak nézni az utazók által k i r á l y u k n a k adott a j á n d é k o k a t , m e l l y e k e t ez n e k i k megmutogata , és ők viszont a' magokéit rakák eleibe megtekintés végett. A' boussa-i király, az utazók' j e l e n l é t b e n egyszer hosszú beszédet mondott a l a t t v a l ó i n a k , inellyben ezeket kötelességeik' teljesítésére inté ; másszor tánczban a k a r t a ügyességét csodáltatni, de a g g létére természet szerint nem iên mutathatta k i maffát. Sokkal o O jobb tánczos volt nála a' wawa-i k i r á l y ; k i gyaníthatólag az utazók' látogatására is, mellynek megtagadása* esetére háborúval fenyegetőzött, leginkább azon okból vágyott olly igen , hogy ebbeli elsőbbségét bebizonyíthassa. Mind ezek mellett a' köz igazgatásban és köz rendszabályok' hozásában a' királyon és ennek helytartóin k i v ü l senkinek legkisebb része nincsen. Jennáb a n , Eyeo' egyik nevezetesb v á r o s á b a n , a' kormányzónak h a l á l a , rövid időközben, míg helyébe más nevezt e t e t t , t e l j e s rendboinlást, sőt népkevesbedést is okozott. M a g a azon legfőbb hatóság is azonban fölötte tág és határozatlan lehet. Eyeo' egyes városai majdnem szüntelen h á b o r ú s k o d n a k ; hihetőleg egymás közt, mert idegen ellenség nincs közel hozzájok. xV' hadviselés n á l o k é p e n nem v é r e n g z ő ; annak tárgya többnyire szolgákul eladandó f o g l y o k , módja pedig meglepés és hadi csel. A ' nagy Youri-ország négy hónapig f o l y t a t o t t háborút a' n é l k ü l , hogy hat emberénél többet vesztett volna. Az a f r i k a i kormányok' pénzügye felől igen keveset t u d u n k . Semmi rendes jövedelem' nyomára nem akadhatni n á l o k , kivéve a' vándor k e r e s k e d ő csapatoktól szedett adót 's v á m o t , és a' f e j e d e l e m n e k saját helytartói vagy jelesebb idegenek á l t a l adott ajándékokat. Ezen utóbbi kútfőből szerzi ő nyilván számtalan n ő i t , k i k n e k állapotja nem s o k k a l jobb a ' r a b s z o l gákénál. Eletmódjok a' legelső fejdelnieknek is olly e g y s z e r ű , hogy arra igen c s e k é l y költség kell ; és

54

LANDER'

FÖLFEDEZESEI

k i n c s t á r a i k nagy résztt csupán f é n y e s és csillogó ritkaságokból á l l , m e l l y e k e t egybehalmozván, j e l e s b látogatóiknak szoktak mutogatni. E ' gyűjteményt mindenkép szaporítani ű g y e k e z n e k ; és noha e' végett nyilványos rablást egyszer sem k ö v e t t e k el , de nincs alávalóság mellyre nem vetemedének. A' youri-i uralkodó , k i mindnyájok közt leghatalmasabb 's gőgösebb, élt a' legszemtelenebb r a v a s z s á g o k k a l ; és az utazók egy fejedelemnél sem v o l t a k , k i őket meg ne csalta volna. Azon alacson f o g á s o k b ó l , mellyeket e' f e j e d e l m e k olly csekély szerzeményekért h a s z n á l t a k , méltán k ö v e t k e z t e t n i , hogy egész vagyonok nem sokból állhat. Az emberáldozat' rettentő szokása a' pogány vid é k e k e n nagyobb mértékben látszik u r a l k o d n i , mintsem Clapperton k a p i t á n y ' tudósításából gondolnók. Az utazók sietve távozának B a d a g r y - b ó l , hol háromszáz szerencsétlenek' feláldozására tétettek épen a k k o r kés z ü l e t e k . Ha v a l a m e l l y előbbkelő fejedelem vagy városfő meghal , legkedvesebb női vagy szolgái közül számosan k é n y t e l e n e k sírba követni őt. E' szokást hih e t ő l e g azon kicsapongó vad l e l k e s ü l é s szüle , m e l l y e l egészen vad nemzetek vezéreikhez vonzódnak. M e l l y e r e d e t i indítóok azonban idővel m e g s z ű n v é n , m á r m o s t a' szerencsétlen áldozatok egyedül a' köz vélemény' parancsoló szavának e n g e d v e , és a' természetes iszonyodás' teljes érzetével h a j t a n a k fejet szomorú sors o k n a k . Fölötte szánakozásra méltó volt n é m e l l y fiatal és egészséges h e l y t a r t ó k ' á l l a p o t j a , k i k n e k élete sír' szélén álló vén u r o k ' b i z o n y t a l a n életidejétől függe; és azon aggodalmas mohó kíváncsiságból, m e l l y e l eme n n e k mintléte f e l ő l t u d a k o z ó d á n a k , kitetszett milly k e v é s s é voltak h a j l a n d ó k a' k e g y e t l e n szokást teljesíteni. Szívreható j e l e n é s adá elő magát J e n n a - b a n , hol egy főember' k i m u l t á v a l halálra szánt két nője elfutott 's e l r e j t é m a g á t ; e g y i k azonban még L a n d e r e k ' ott létében megtaláltatott és k é n y t e l e n lön m e g í g é r n i , hogy a' nemzeti szokást tisztelve magát m é r e g g e l meg

AFRIKÁBAN

A*

NIGEREN.

55

fogja étetni. Míg sírja ásatott és temetésére a* szükséges készületek t é t e t t e k , ő több ízben j e l e i t adá halálos i r t ó z á s á n a k , mellyel végpillanatát látta közeledn i ; rabszolgái és egész h á z n é p e , k i k n e k nyilván n a g y vonzódással kelle iránta v i s e l t e t n i ü k , legkeservesebb jajszókra fakadának ; és számos gyászlók sereglettek egybe a' város' minden r é s z e i b ő l , sajnálkozásukat k i j e t lenteni. Később egy párt állott össze, melly őt ezen embertelen kötelességtől feloldozni 's éltét megmenteni akará ; de sokan néplázadástól tartottak , ha i l l y ú j í t á s hozatnék be. Az u t a z ó k , n a p k ö n y v ö k b e n , nem sok reményt n y ú j t a n a k j ó kimenetelre , de ők búcsút v e t t e k e' helytől mielőtt az ü g y elhatároztatott volna. A' mohammedi vallás nem csak a' F e l l a t á - k ' hódításai á l t a l , hanem k ü l ö n b e n is nagyon elterjedett a' nigermelléki v i d é k e k e n , név szerint B o u s s a , AVavva és Kiama' tartományaiban is divatozik , noha nem egész tökéletességében. A' kiama-i uralkodó nyilványosan e' hitet vállá ; és még is l a k j á n a k ajtai és falai fétisekét v a g y i s védhatalmakat ábrázoló k ü l ö n f é l e csodálatos a l a k o k k a l voltak fölékesítve. E' vallás azonban ide sem azon nagy tiirödelmetlenség' s z e l l e m é t , sem azon komor elzárkózást nem hozá be m a g á v a l , melylyek azt a' török és barbar tartományokban olly kitíinőleg bélyegzik ; sőt ú g y l á t s z i k , a' törzsökös afrik a i a k n á l közönségesen észrevehető szerfeletti vigságot sem kisebbítette meg. A' muzulmán nyugnapon (pénteken) v a g y más nagyobb ünnepeken a' vallási tisztelk e d é s e k e t lóverseny követé , mellyen a' f e k e t e a f r i k a i szépek leplezetlen arczczal és legfényesb ékességükben j e l e n t e k meg. Ezen mérsékleti mahomedanismus; itt talán minden tekintetben előmenetnek n é z h e t j ü k , mert az emberáldozást m e g s z ü n t e t é , és n é m e l l y e k e t azon j o b b erkölcsi képzetekből ültete á l t a l , m e l l y e k e t e' v a l l á s ' szerzője a' keresztyén tanitás' kútfejéből merített. M é g a' helyben nem hagyható többnőüség is nagy mérséklése azon szörnyű egyedbirtoknak (mono.•L/X

1

~

56

I.AXDEK'

FÖLFEDEZÉSEI

p o l i u m ) , mellyet a ' néger u r a l k o d ó k és f ő e m b e r e k a ' nőnemen g y a k o r o l n a k . . Bei-Afrika' politicai állapotja, Clapperton' utazása óta lefolyt rövid idő alatt is tetemes változásokon ment k e r e s z t ü l . A' F e l l a t á - k ' hatalmas birodalma , mellyet azon vidékek' nagy részének meghódításával alapítottak , mindenfelől roskadozásnak indult. Nem csak Guber folytatá hathatós e l l e n t á l l á s á t , hanem Cassina ( L a n d e r e k ' Írásmódja szerint: C a t s h e e n a h ) , mind azon v i d é k e k n e k nem r é g v o l t fő országa i s , lerázta az idegen j á r m á t . A' l a k o s o k t. i. Bornou által s e g í t v e , Doncassa örökös fejedelmök' vezérlése alatt egyesülvén , b i r t o k u k ' n a g y részét megszabadították. E ' példát követé a' kis Ze£ze£ O D ország O is. Midőn azonban a' F e l l a t á - k ' hatalma a' belső v i d é k e k e n e k k é p e n han y a t l o t t , ebbeli veszteségökct n y u g a t felé tett tetemes f o g l a l á s a i k k a l pótolgaták. Nyffe-ben Magia és E d e r e s s a két vetélkedő testvérek' hol e g y i k é t hol másikát emelrnén a' k o r m á n y r a , e' tartománynak valóságos uraivá l e t t e k ; és R a b b a , a' legnagyobb v á r o s , a' f e l l a t a fej e d e l e m által kinevezett Mallam Dendo' i g a z g a t á s a alatt volt. Ezen n é p n e k egy része a' Nigeren is átköltözvén E y e o - b a , itt Alorie-t aiapítá m e g ; m e l l y város különféle helyekről menekedett rabszolgák á l t a l népesítve, magát az anyavárost felülhaladó nagyságra növekedett. E p e n Nyíí'e-n k e r e s z t ü l mentőkben h a l l o t t á k az u t a z ó k , hogy egy f e l l a t a had a' Nigeren á t k e l n i és Yarriba' országát megtámadni készx'íl, a' k i m e n e t e l felől l e g j o b b reménynyel biztatván magát. Sőt azzal dicsekvék e' harczható nép , hogy csak a' tenger fogna hódításainak határt v e t n i . A' F e l l a t á - k ' vándorlása és megtelepülése mind azon t a r t o m á n y o k b a n , m e l l y e k e t e l f o g l a l n a k , kétségen kiviil a' társasági állapot' tökéletesbítésére szolgál. Ezen nép m u n k á s á b b , értelmesebb és minden tekintetben felebbvaló a' néger l a k ó k nál. Az u t a z ó k , valamint azelőtt már Clapperton i s , különös dicsérettel e m l í t i k a' f e l l a t a pásztornék' szép es módos m a g o k v i s e l e t é t , úgy hogy ezeknek társalko-

AFRIKÁBAN

A'

NLGCREN.

d ú s á t , a* yarriba-i asszonyok' siketítő csevegése után , valóságos enyhítő szernek tekintették. Öltözetük csínos és egyszerű : tartások szerény, illedelmes és vonzó; házi köreikben tiszta erkölcs és jószívűség u r a l k o d i k ; s z ó v a l , nálok nagy mértékben megvalósulni látszanak azon k é p z e t e k , mellyeket a' költészet egyszerű foglalatosságukkal szokott egybekötni. A ' F e l l a t á - k ' harczait azonban szint azon k e g y e t l e n s é g , erőszak és rablásvágy bélyegzi , melly majdnem minden félvad nemzetek' tulajdona. Bornou-ban tett pusztításukat már Denham említette ; és Nyffe is iszonyú dulásokat szenvedett tőlök. Némelly városok' l a k o s i , menekvés' remén y é b e n , a' Niger' k e l e t i partjáról a' nyugatira települtek á l t a l ; de a' zsákmányló psapatok oda is eljutottak. Ezek szerint szomorú csapásoktól félthetni Yarriba' b é k é s f ö l d é t , ha ezen hódítók valósággal megtámadták azt. Az utazók szorgalmasan tudakozódtak P a r k ' napkönyve , vagy tőle netalán hátramaradt bármi becsesb holmi f e l ő l , de néhány érdektelen könyveknél és irásd a r a b k á k n á l , m e l l y e k n e k az ottani lakosok fetisi babonaerőt t u l a j d o n í t á n a k , egyébre nem a k a d t a k . Kitets z e t t , hogy a' youri-i k i r á l y n a k Clappertonhoz k ü l d ö t t abbeli izenete i s , melly szerint ennek ,, ha a' fővárosba m e n n e , P a r k ' napkönyvét átadni i g é r é , e' nagy f e j e delemtől koholt merő ravaszság volt , mellyel azon utazót magához c s a l h a s s a , és a' vele hozott gazdag a j á n d é k o k ' egy részére szert tehessen. A' Niger Boussá-tól kezdve a' szép erdejű és term é k e n y Patashie' szigetéig tökéletesen h a j ó k á z h a t ó ; de innen Lever-ig , mintegy húsz m é r f ö l d n y i r e , a' sok szikla és zátony fölötte nehezíté a' menetelt. Lever-től egész a' t e n g e r i g a' Niger nagy és pompás folyó , szélessége egy és h a t , de legtöbbnyire három és négy mérföld közt változván. P a r t j a i néhol láposak és moesárosak valának ; de egyebütt kellemes t e k i n t e t n e k ; az utazók' l e í r á s a s z e r i n t , sudár f á k k a l és szép bokr o k k a l díszesítve , m e l l y e k e t sűrű és b u j a , hol vi lá-

58

LANDER*

FÖLFEDEZÉSEI

gosb hol sötétebb zöld levelek b o r í t o t t a k , és á g a i k közt vi Oír madarkák zen<>;edezének. A' legmagasabb fák' O O O tétéiről örökké zöldellő folyóka-növények e s ü g g ö t t e k alá a' víz' s z é l é r e , szemet gyönyörködte l ő l e g , és mintegy l a k ú i ajánlkozva a' folyam' N a i á d j a i n a k . A l á b b a' Niger' p a r t j a i mellett magas hegyek vonulnak e l , hihetőleg egy része azon hosszú s o r n a k , m e l l y A f r i k á t e' tájon k e r e s z t ü l v á g j a , de melly nem volt k é p e s a* hatalmas folyamnak ú t j á t gátlani. E ' h e g y e k , az utazók' leirása s z e r i n t , komor és regényes t e k i n t e t n e k , födve apró b o k r o k k a l , mellyek iszonyú m é l y s é g e k ' széleit b o r í t j á k ; r e j t h e l y e i k b e n egyedül vad á l l a t o k és ragadozó madarak tanyázván. A' folyónak épen közepéből ' Ivesa hegy 1 nevű szirtes sziget [Emelkedik f ö l mintegy 300 lábnyi magasságra , inellynek o l d a l a i , gyönyörű f á k k a l benőve , felséges látványt n y ú j t a n a k . A' babonás lakosok azt h i s z i k , hogy e' sziget' bérezeit egy j ó nemtő l a k j a . Belee' kis szigeténél egy csínos és f ö l é k e s í t e t t csónak j e l e n e meg zene-szóval, magát ' a' Sötét V í z ' királyát 1 h o z v á n , ki az utazókat egész a' szigeturodalomig kisérte. Ezen urodalom Zagoshi v a l a , e g y i k e A f r i k a ' legnevezetesb h e l y e i n e k ; hossza mintegy tizenöt , széle három m é r f ö l d ; fekszik a' Niger' közepén , mellynek mind a' két f e l ő l széles ága választja e l a ' szárazföldtől. Iszapos f e l ü l e t e alig magasabb v a l a m i v e l a' víz' t ü k r é n é l , g v a k r a n elöntetik 's olly l á g y , h o g y egy pálezát még a' viskók' talajában is bármilly m é l y ségre leszúrhatni. Az egész sziget azonban j ó l van. mívelve fölötte t e r m é k e n y ; és kézmüvei a' n y f f e - i készítményeket közönségesen bélyegző jelességet k i t ű nő mértékben bírják. Szöveteit a' szomszéd u r a l k o d ó k és f ő e m b e r e k , A f r i k a ' minden egyéb helyein k é s z ü l t szövetek felett becsülik. Továbbá ugyanott k ü l ö n f é l e faedények , gyékények , czipők , lószerszámok és földmivelő szerek is g y á r t a t n a k . Az u t a z ó k , kisétálás közben , serényen dolgozó mívesek' csoportaira a k a d t a k . Zagoshi-nak nem megvetendő hajóhada is v a n , ha e'

05 AFRIKÁBAN

A'

NIGEREN'.

kifejezést a' nigeri csónakokra a l k a l m a z h a t j u k . Maga 4 a' Sötét Víz' k i r á l y a ' hatszáz illyes sajkával h í r , m e l l y e k őt idegen berohanás ellen biztosítják és a' k ö r ü l levő vidékeket pusztított felforgatásoktól mentté teszik. Zagoshi-n a l u l , a' k e l e t i p a r t o n , R a b b a , a' szép Nyílé tartomány' legnagyobb 's virágzóbb városa , tiint az utazók' szemébe. E n n e k környéke bővelkedik igen j ó g a b o n á v a l , nevezetes nagyságú szarvasmarhával és l o v a k k a l , m e l l y e k erő és szépség által különböztetik k i magokat. L a k o s a i gyékény- és czipő - készítésben a' Zagoshi-aknál előbbre , de a' kézmivesség' egyéb ágaiban hátrább , á l l a n a k . A' Niger Zagoshi-n és Rabbá-n alul , 120 mérföldnél nagyobb t á v o l s á g b a n , majdnem egyenesen k e l e t n e k t a r t , ezen egész darabján felséges víztért k é p e z v e , mellynek szélessége egy helyütt közel nyolcz mérföldnyi." M e l l é k e többnyire j ó l míveltetik és számos népet t á p l á l ; egy helyen k é t nagy város látszott a' p a r t o k o n , egymásnak általellenében. Csak egy helyen voltak k ü l ö n f é l e alakú , magas és meredek dombok. E ' darab' vége felé a ' N i g e r b e Coodonia nevű j ó k o r a folyó ömlik b e , mellyen L a n d e r már azelőtt d é l s z a k n a k , Shary f e l é , utaztában keresztülment. Mintegy húsz mérfölddel alább E g g a ' nagy városa f e k s z i k , épen a' folyó' szélén és olly alacsonan, hogy az esőzések' ideje alatt nagy részét víz borítja. L a k o s a i élénk kereskedést tíznek a' folyón fel 's a l á ; és számosan mint a' chinaiaknál szokott l e n n i , szüntelen a ' f o l y ó n fedeles sajkákban l a k n a k . Itt kezdettek a' tengerhez közeledésnek első j e l e i m u t a t k o z n i , midőn az utazók Beninből felhozott ruhaneműket láttak. A' nép különös kíváncsisággal nézte a' f e j é r e m b e r e k e t , kikről hihetőleg már azelőtt sokat és nagyítva hallott. A' város' feje furcsa tekintetű és látásra méltó embereknek mondá az u t a z ó k a t , női' és b a r á t j a i ' egész k ö r é n e k mugmutogatván őket. A j t a i k annyira ostromoltalának a' sokaságtól, hogy testi gyakorlást is e g y e d ü l , mint vad állatok a' k a l i t k á b a n , kunyhój o k b a n fel 's alá j á r k á l v a szerezhettek magoknak. A' lakó-

60

LANDER'

FÖLFEDEZÉSEI

sok azonnal természetfölötti erőt tulajdonítottak nekik, és seregesen tolonganak hozzájok kis a j á n d é k o k k a l , ezekért viszont szerencsét a' harczban 's h a l á s z a t b a n , ótalmat a' k r o k o d i l o k ellen, és minden e g y é b nálok kívánatos jót kérvén tőlök. Egga végvárosa Nyffe-nek és délről b e z á r j a azon virágzó 's a r á n y l a g j ó l kormányzott országok' s o r á t , m e l l y e k itt a' N i g e r ' hosszában mind a' k é t felől fekíisznek. A' l a k o s o k ' fele mohammed-vallásu. Az utazók itt figyelmesekké tétettek , hogy azon aliíl a' tengerig egészen másféle tartományok t a l á l t a t n a k a ' p a r t o k o n ; hol minden város s a j á t külön u r a l k o d ó j a á l t a l kormán y o z t a t i k , csekély vagy épen semmi f ü g g é s b e n sem lévén egyik a' m á s i k t ó l ; a' nép békét és r e n d e t nem i s m e r , vad és f é k t e l e n ü g y , hogy ha tovább mennének, vagyonok és életök is veszélyben forogna. E h h e z képest tanácsiák a' l a k o s o k , hogy ugyanazon uton , m e l y lyen j ö t t e k , t é r n é n e k vissza a' t e n g e r h e z ; és midőn mind ezek' ellenére feltett szándékokban állhatatosan m e g m a r a d t a k , inték ő k e t , hogy legalább egy városnál se állapodjanak meg , hanem sebesen evezzenek c l éjtszakánként. I l l y módon szokták hihetőleg m a g o k a' lakosok is saját h a j ó k á z á s o k a t biztosítani. Az u t a z ó k ' szolgáit hasonló b e s z é d e k k e l ijesztgeté a' város' népe > és csak nagy nehezen lehetett őket az utazás' f o l y t a tására bírni. E' viss.zás jövendőlések eleinte nem t e l j e s ü l t e k b e . Számos f a l ú k k a l fedett gyönyörű parti vidékek k ö v e t k e z é n e k . E g y helységben a' nép f e g y v e r r e kelt u g y a n ; de csak hamar k i t e t s z e t t , hogy ezt f é l e m l é s b ő l , nem pedig megtámadó vagy rabló szándékból cselekvé ; m e r t e g y ottani l a k o s n a k , k i a' houssa nyelvet é r t é , f e l v i lágosítása után , azonnal ismét béke lön. K a c u n d a , ho l az utazók legközelébb k ö t ö t t e k k i , három nagy fal uból á l l o t t , egy uralkodó' határtalan kormánya a l a t t ; é s noha már Nyff'e' határain k i v ü l f e k ü v é k , népe s z i n t o l l y b é k é s , szorgalmas és barátságos vala , mint azon t a r -

AFRIKAIJÁN A '

NIGEREN»

61

tománybeliek ; de az utazók itt is hasonlólag elijesztő óvásokat k a p t a k , u t j o k ' további folytatása iránt. A' Niger itt keletről majdnem dél-nyugatnak veszi i r á n y á t , rnellyet főága egész a ' t e n g e r i g megtart. Minte g y negyven mérföldnyire Kacundán a l ú l nevezetes földleirási pont fordul elő, t. i. a' Tschadda' befolyása ; ezt az u t a z ó k ugyanazon folyónak t a r t o t t á k , mellyet L a n d e r , e l ő b b i utazásában Zegzeg-től d é l f e l é menvén } majdnem elért. Az összefolyásnál a' 3—4 mérföldnyi szélességre terjedő és számos c s ó n a k o k k a l fedett víz felséges tekintetű, vala. Az utazók a' Tschaddá-n e g y d a r a b i g f e l h a j ó z v á n , erős e l l e n á r j á b ó l m e g g y ő z ő d t e k , hogy az a' Nigerbe folyó k ü l ö n v í z , nem p e d i g , mint Sackatoo-ban h i t t é k , egy ága ezen fő folyamnak. A' két víz' egyesülésénél nagy várost l á t t a k , de a' vett tanácslatokhoz képest e l k e r ü l t é k a z t ; másutt tudván m e g , hogy a' város Cuttumcuraffee-nak neveztetik és k i t e r j e d t kereskedést űz. A' legközelebbi h e l y e n , m e l l y r e az utazók ezután j u t o t t a k , nevezetes és egyszersmind veszélyes j e lenés adta magát elő. Kacundá-tól 50 mérföldnyire folytatott többnyire sebes hajózás után egy alkalmas kiszállóhelyhez j u t o t t a k , és i t t , mintegy vásárállásnak készített tisztás térre a k a d v á n , pihenés végett letelepültek. Néhányan a' szolgák közül tűzi fa' keresése végett szerte kóvályogván, egy f a l u r a b u k k a n t a k , mellyben egyediíl asszonyok valának ; k i k az idegenek' látására m e g r é m ü l v é n , a' mezőn dolgozó férfiakhoz futottak. Nem sokára ezután az utazók egy nagy számú f e k e t e csapatot vettek észre k ü l ö n f é l e f e g y v e r e k k e l és nyilványos ellenségi szándékkal közeledni f e l é j ü k . L a n d e r e k , egyébiránt is minden vérontástól idegenk e d v é n , azonnal á t l á t t á k , hogy az ellenfél' számosléte m i a t t , ütközetben győzödelemre legkisebb reinényök sem lehetne , és tanácsosbnak tartották békés alkudozást próbálni. Elvetvén ugyanazért p i s z t o l y a i k a t , nyugalmas léptekkel mentek a' vezér f e l é , k i n e k állása e g y ideig méltán aggodalmat gerjeszthete b e n n ö k ;

62

II ANDER*

FÖLFEDEZÉSEI

de s z e r e n c s é r e , épen midőn feszített í j á r ó l a' veszélyes n y i l a t mármár elrepíteni k é s z ü l e , felei közül egyik előugorván , k a r j a i t visszatartóztatta. Mi e k k o r , úgy mondanak az utazók , egy pillantatban előtte t e n n é n k , és kezeinket n y n j t ó k feléje ; ők mindnyájan nyárlevélk é n t r e s z k e t t e k ; vezérük letérdelvén merően szemünk közé n é z e t t ; f e k e t e szemei villogának 's egész teste rángódásban vala , mintha legnagyobb kinzást szenvedett v o l n a , ezután félénk de kiinondhatlan j e l e n t é s ű a r c z c z a l , mellyen minden emberi szenvedély különös v e g y í t é k b e n egymással küzdeni látszék , l e h a j t á fejét, k i n y ú j t o t t k e z e i n k e t megragadá, és k ö n y e k r e fakadott. Ez b é k ü l é s ' j é l e v o l t , mellyet egyetértés k ö v e t e t t , és sem liarcz sein vérontás s e n k i n e k eszébe sem j u t o t t . T o v á b b i együttlétük mind végig barátságos vala. Későbben tolmács t a l á l k o z v á n , a' vezér elmondá : m i k é n t azon h í r r e , hogy ismeretlen nyelvet beszélő idegen nép foglalta el a' v á s á r t é r t , a' folyam' túlsó p a r t j á r ó l jött e l l e n s é g e k n e k gondolá ő k e t , k i k é j f é l k o r a' f a l u t megtámadni és lakosit rabszolgákul elhurczolni szánd é k o z n á n a k ; de miután f e g y v e r t e l e n ü l , olly b é k é s és barátságos módon látta őket hozzá m e n n i , szíve ell á g y u l t és azt képzelé : menny' g y e r m e k e i v o l n á n a k , k i k az égből h u l l o t t a k alá. E s m o s t , monda ő , fej é r e m b e r e k , egyedül arra k é r l e k : bocsássatok meg. 'S e k k é p e n f é l e l e m , nem bántó szándék volt a' felindulás' oka. I d e g e n e k ' megjelenése által okozható i l l y nagy rettegés , a* körüllevő népek' vad és dúló szellemére mutat. Innen ötven mérföldnél tovább hajózván, Damug£oo-ba é r t e k , hol mindeddig a' legbarátságosb fejedelemre t a l á l t a k , k i nem csak igen szívesen fogadá Őket, hanem egy csónakot 's több embert is k ü l d ö t t velők ótalmúl a' tengerig. Alattvalóin azonban határt a l a n , sőt zsarnoki hatalmat gyakorol. Midőn az utazók a' k ö r ű l o k egybetoldult kiváncsi sokaság' alkalmatlanságáról panaszkodtak, egész hidegséggel azt válaszold n e k i k : vágnák le a' tolongok' f e j e i t ; m e l l y

A F R I K Á B A N A' NIGEREN'.

05

szabadsággal azonban ők természet szerint nem é l t e k . A' tengerhez k ö z e l e d é s ' , és európai közösködés' j e l e n ségei e r r e mindig siirüebben kezdenek mutatkozni. A' lakosok' kevés ruházata manchesteri gyapotszövetből á l l o t t ; és az utazók rumot kaptak a j á n d é k u l , m e l l y italban már régóta nem részesültek. Most következett az utazás'legveszélyesebb része. E g y n a p i hajózás u t á n , keletről egy folyót l á t t a k beömleni , melly a' f ö l d k é p szerint a' N i g e r n e k fentebb elvált egy ága ; és nem messze onnan egy másik nyugat felé folyt ki , mint mondatott, Benin-be. Ezen utóbbinak a' Nigertől elválásánál találták K i r r e e ' nagy k e r e s k e d ő v á r o s á t , sorban álló számtalan c s ó n a k k a l . A' város mellett szerencsésen e l m e n t e k ; de kissé alább mintegy ötven fölfegyverkezett csónakkal találkoztak, m e l l y e k n e k mindenikén egyegy hat - fontos á g y ú a' s a j k a ' orrához k ö t v e , és több puskás ember volt. Az u t a z ó k , ezen ijesztő készületek' ellenére is megörült e k , midőn számtalan különféle színű európai zászlók a t , többek közt britt egyesülési zászlót is l á t t a k lobogni a' csónakokon ; továbbá midőn európai ruházat o k , és s z é k e t , a s z t a l t , palaczkot, poharat Ss több effélét ábrázoló t á r g y a k valának szemlélhetek. Az ekképen támadt örvendetes előérzést azonban nem sok á r a szomorú tapasztalás váltá fel. Mert a' mint a' testvér utazók külön érkezének egymás után, megtámadt a t t a k , csónakaik mindenből k i f o s z t a t t a k , és személyes erőszakoskodást szenvedvén, életük is nagy veszedelemben forgott. Mindazáltal valamikép K i r r e e ' városáig e l j u t v á n , itt ügyöket Damuggoo-ból j ö t t líti társ a i k , több j ó l ruházott a s s z o n y o k , és némelly mollamok vagy is mohammedi tanítók fogák fel. Sok nép gyűlvén egybe a' p i a e z r a , heves vitatás u t á n , mellynek a l k a l m á v a l m a j d n e m ü t l e k e k r e k e r ü l t a' d o l o g , végre azon végzés h o z a t o t t , hogy a' megtámadok' vezetője h a l á l l a l l a k o l j o n , és minden elrablott vagyon visszaadassék. Szerencsétlenségre , e n n e k nagyobb része a' harezban e l v e s z e t t , 's e' között volt L a n d e r Ki-

6 4

LAXÍJER'

FÖLFEDEZÉSEI

chard* naplókönyve is. Azon kivül elhatároztatott, hogy miután a' kirree-i k i r á l y épen nem vala honn , az idegenek a' folyón l e j e b b vitetvén, O b i e - n a k , Eboe-tartomány' k i r á l y á n a k további r e n d e l é s é r e h a g y a s s a n a k . Az utazók e' végzést, noha eboe-i h a j ó volt m e l l y ő k e t k i r a b l á , kedvezőnek t e k i n t é k , mert az által u t a z á s o k ' czéljához jutottak közelebb. E g y é b i r á n t habár az i t t szenvedett viszontagság a' felsőbb vidéki lakosok' ijesztgető jövendöléseit megvalósította i s : mindazáltal a ' gyorsan következett elégtétel m é g s e m mutatott o l l y telj e s r e n d h i á n y r a , mint a' millyen e' tartományokban lenni képzeltetett. Kirree-ből Eboe f e l é m e n t ő k b e n , az utazók egészen megváltozva l e l e k a' t á j é k o t , m e l l y a' N i g e r ' felsőbb p a r t j a i n olly k i e s és mosolygó tekintetű v a l a . M a j d n e m az egész vidék csupa vízhordta iszap és posv á n y , n a g y és sűrű e r d ő k k e l f ö d v e , m e l l y e k mögött f a l u k r e j t e z é n e k ; és könnyen pusztaságnak t a r t a t h a tott v o l n a , ha a' folyó mellett m e g j e l e n t számos ember e l l e n k e z ő t nem bizonyít. Sem gabonatermő m e z ő k , sem r é t e k e n legelő m a r h á k itt többé nem látszottak. A' lakosok' egyedüli tápláléka némelly f á k ' gyümölcseiből 's g y ö k e r e k b ő l — a' millyen a' b a n a n a , paradicsomfige , és k e n y é r g y ö k é r — és a' Nigerben fogott halakból á l l . A' pálmafa azonban nem csak frisítő i t a l t , hanem k i t e r j e d t k e r e s k e d é s r e szolgáló p á l m a o l a j a t is nyújt. Kirriee-től mintegy hetven mérföldnyire Eboe-ba é r t e k , m e l l y ügy l á t s z i k fő vásárhelye az Europa és B e i - A f r i k a ' e' része közt űzött k e r e s k e d é s n e k . A ' Niger' d e l t á j a — A a l a k ú k i f o l y á s a — már K i r r e e - n é l k e z d ő d ö t t , hol egy ágát Benin felé l á t t á k f o l y n i az u t a z ó k ; de csak Eboe-nál van kezdete azon számtalan e l o s z l á s o k n a k , m e l l y e k a ' v i d é k e t minden irányban k e - , r e s z t ü l f o l y j á k és olly számos torkolatokon ö m l e n e k az atlanti tengerbe. M i n d j á r t Eboe-n felül e g y i k nyugatnak veszi ú t j á t , és mint m o n d a t i k , hasonlólag Benin f e l é ; de az elválás' pontjáról Í t é l v e , hihetőbbnek

05

AFRIKÁBAN A' NIGEREN'.

l á t s z i k , hogy torkolata inkább délszakra e s i k , talán W a r e e folyóba. Ugyanott egy más ág dél-keletnek ind u l t , alkalmasint Old Calabar és Rio del Rey felé. De a ' l e g n a g y o b b 's nevezetesbik valamivel Eboe-n alul v á l i k e l , 's a' Bonny' folyamát k é p e z i , melly méltán a' Niger' fő á g á n a k tekintethetik. Ez tevé Bonny-t a' rabszolga- és pálmaolaj-kereskedés' f o k h e l y é v é , melly Eboc-val szüntelen és élénk közlekedésben áll. Ezen utóbbi hely közönségesen Eboe-tartománynak neveztetve, nagy kiterjedésű , és népe iparkodó. A' házak itt jobb a k mint a' belebb fekvő t a r t o m á n y ó k b a n : bevakolt sárga agyagból é p í t v e , pálmalevéllel f ö d v e , és szép f á k k a l lévén körülkertelve. De a' lakosok rossz és k e g y e t l e n indulatúak. Valóban sajnos észrevétel, hogy a' mint az utazók Európával nagyobb 's nagyobb közösülésben élő nemzetekhez j u t o t t a k , úgy ezeket mind i n k á b b rosszabbaknak találták ; 's ekképen a' hazájokbeli k é s z í t m é n y e k ' , ruházatok' és z á s z l ó k ' l á t á s á r a bennök támadt örömöt csak hamar e r ő s z a k o s k o d á s ' , durvaság' 's ravaszságnak szomorú tapasztalása követé. Az Eboe - városbeliek vad kicsapongások közt é l n e k , egész é j t s z a k á k a t töltvén el dorbézolással , és részegségükben olly irtóztató lármás czivódást visznek végbe, h o g y az utazók eleinte azt gondolák : v a l a k i kegyetlen kínzások közt öletik m e g ; mígnem ugyanazon zajt minden éjjel ismételtetni hal lak. Obie , E b o e - t a r t o m á n y ' k i r á l y a , rossz hírben állott, és noha eleinte nagy nyájassággal fogadta is az utazókat , nem sokára kimutatá, hogy egyedül azon mesterkedett, mint húzhatna ezekből legtöbb hasznot. Hogy v á l t s á g d í j u l nevezetes summát csikarhat k i é r e t t ö k , az nyilván tudva volt e l ő t t e ; és a' brass-i és bonny-i k a l m á r o k vetélkedve vágytak eszközlőül szolgálni e' tukmában , mellyből nagy nyereségei r e m é l t e k . Obie húsz r a b s z o l g a ' , vagy ugyanannyi pálmaolaj'árával felérő iszonyú summát kért v á l t s á g u l , olly hozzáadással , hogy mind addig magánál tartóztatja az utazókat, míg ugyan annyi értékű áru nem küldetik neki a' tenTUDOMÁNYTÁR

I.

5

f,(3

LANDER'

FÖLFEDEZÉSEI

gerpartról. E ' kijelentés nagy aggódást gerjeszte az u t a z ó k b a n ; minthogy e' szerint hossvú késedelemtől t a r t h a t á n a k , sőt még az is kétséges v a l a , valljon találkozik-e angol kapitány , k i azon nagy summát lefizetni kész leszen. Szerencsére K i n g Boy, Brass-városi k i r á l y i személy és Obie-nak v e j e , ipánál épen a k k o r látogatóban lévén, elhatározá m a g á t : az utazókon nyerekedést próbálni. Ehhez képest ő késznek nyilatkozott : a' húsz rabszolga' árát letenni és őket a' tengerparthoz vinni olly föltétel a l a t t , hogy ezek n e k i harminezöt rabszolga' áráról váltólevelet a d j a n a k , 's így ő tizenötöt nyerhessen. Az utazók ezen a j á n l á s t , a' már iszonyú váltságdíjnak olly uzsorás nagyobbítása mellett i s , k é t kézzel f o g a d á k ; erősen bizván hogy ha egyszer a' tengerpartot e l é r t é k , valamikép csak angol h a j ó r a j u t h a t n a k . A' B r a s s - f o l y ó , mellyet a ' Portugáliák Nun-nak n e v e z n e k , Eboe-tól majdnem dél-nyugat f e l é veszi útj á t , és Formosa foknál szakad az atlanti tengerbe. Nem messze a' tengertői két f o l y a m r a , az első és másodikra oszlik. A' föld mind 'nkább l a p o s o d v á n , itt már merő posványsággá lesz ; 's ez az oka t a l á n , hogy Brass' városa nem a' két folyam' v a l a m e l l y i k e ' partján', hanem egy , jóval odább k e l e t felé fekvő k i s öböl mellett van építve ; melly azonban amazokkal több, a' közösülésre a l k a l m a s ágacskák által kapcsoltatik egybe. Brass n y o m o r ú , süppedékes h e l y , nagy posványság k ö z e p e t t , mellyet majdnem áthatatlan sűrű mang o l f a - erdők f e d n e k . Két városból vagy inkább nngy faluból á l l , egy ér által e l v á l a s z t v a , m e l l y n e k feketo iszappal borított fenekéről a' tengerárral minden víz el-elvonúl. Mindenik városnak azonban egy k i r á l y i czímet viselő u r a l k o d ó j a van ; az egyiké J a c k e t ; a' másiké F o r g a y , az utazókat vezető Boy-nak a t y j a . A' folyó' torkolatánál fekütt T h o m a s angol h a j ó ' kapitánya L a k e k e r e k e n megtagadta az utazók által lekötött váltságdíj' kifizetését; mindazáltal hosszabb alkudozások u t á n , elsőben egyik i azután a' másik test-

05 A F R I K Á B A N A' NIGEREN'.

vér is a' hajóra v i t e t e t t , és Boy kijátszva l ö n ; k i n e k azonban a' britt kormány , küldöttei' becsületének helyreállítása v é g e t t , később az egész summát megküldötte. Szomorú tapasztalás, mint fentebb is említők, hogy az a f r i k a i a k , minél több 's több j e l e i látszanak szokásaik 's ruházataikon az európaiakkal való közösködésnek , annál embertelenebbek- 's zabolátlanabbaknak m u t a t j á k magokat. De még szomorúbb : európaiakat , sőt britt hajósokat találni V v i d é k e k e n , k i k n e k embertelensége a' legvadabb afrikai nemzetekét felülhaladja. Elhallgatván L a k e ' iszonyú k á r o m k o d á s a i t , durva bánásmódjának egy bizonyságául csak azt e m l í t j ü k , hogy ő n é h a , midőn az utazók ágyban fekvének, ezekre csupán önmulattatása v é g e t t , egész vedrekkel hideg vizet öntöztete. E g y más kapitány pedig betegen fekvő 's fel nem k e l h e t ő embereit mind b e f e j é r í t é , 's ez által egyet közűlök egyik szeme' világától is megfosztott. L a k e azonban egy m á s , nála még gonoszabbnak kezei közé k e r ü l t , ki az ottani p a r t o k a t nyugtalanító gyilkos tengeri rablók' csatájához tartozván hihetőleg őt 'pallón j á r a t a 1 : — egy kegyetlen neme a' k i v é g z é s n e k , inellyet e' kalózok szoktak gyak o r o l n i . Deszka tétetik a' hajófödélre , tígy hogy vége jóval k i á l l j o n a' víz f e l e t t ; 's a' h a l á l r a k i j e l e l t erőszakos fenyegetések által kényszerítetik annak legvégső szélére m e n n i , hol a' deszkát önsúlyával lebill e n t v é n , a' hullámok közé bukik. E ' k e g y e t l e n s é g , úgy l á t s z i k , a' rabszolgaság' tisztátalan kútforrásából e r e d e t t , m e l l y n e k szomorú befolyása alatt divatba j ö t t szokások ínég mindig f e n n á l l a n a k , miután maga az undok embervásár már becsületesebb tőzsérkedés által váltatik fel. Utazóink , az atlanti tengerre szálltokkal , az afrikai , sőt egész mostani földleirás' legnagyobb feladását oldották m e g ; melly annyi tudós vizsgálódások- 's véleményekre adott a l k a l m a t , és mellynek megfejtésében fáradozva számos bátorlelkű és j e l e s vállalkozó veszett 5*

68

LANDER'

FOLFEDEZESEI

el. — E' fölfedezés eloszlatá azon tiíokteljes homályt, melly egyik fő oka volt a ' N i g e r által gerjesztett nagy é r d e k n e k , midőn e' roppant folyó a' tengertől e l , széles ismeretlen beltartományokha láttatott hempelygetni víztömegét. K ő r ú t j á b a n , mellyen az atlanti t e n g e r h e z j u t , hasonlít egyéb közönséges f o l y ó k h o z , és nincsenek több kanyargásai mint hasonló hosszaságu folyókon szoktak lenni. Nagysága azonban jóval nevezetesebb mint az előbbi vizsgálódásokból gondolható. Már most e' nagy folyónak egész menetelét világosan k i j e l e l h e t n i . E r e d e t é t , noha ott még egy utazó sem v o l t , úgy l á t s z i k , L a i n g helyesen teszi K i s s i ' hegyes tartományába, Sierra Leone-tói mintegy 20Í) mérfölddel beljebb. Innen Eoota J a l l o - n , és K a n k a n on foly k e r e s z t ü l , hol Caillie bizonysága szerint sebes és nevezetes folyammá lesz. Bammakoo-nál, miután egy mellékfolyó ömlött b e l e , mellyet P a r k hibásan vélt a' fő f o l y ó n a k , a' szép Bambarra' s í k j á r a ér és felséges tekintetet vesz f ö l ; úgy hogy Sego nevű főváros mellett már olly nagynak találtatott mint, a* Temze Westminsternél. Azontúl éjszak-nyugatnak t a r t , és Dibbie' taván keresztül folyván Timbuctoo-hoz j u t . E ' várostól Youri-ig folyása még nincs l e í r v a ; de hogy itt sehol meg nem s z a k a d , P a r k n a k az első h e l y r ő l ezen utolsóhoz lehajózta kétségtelenné teszi. E ' darabon a' N i g e r ' iránya nagyot v á l t o z i k , éjszak-keletről majd nem egészen dél f e l é . Youri-tól a' tengerig j e l e n utazóink j á r t á k meg és folyását többnyire délnek menni tapasztalakí csak egy helyen fordúl hirtelen k e l e t nek , honnan ismét lassanként visszatér. IIa e' k é t t á v o l s á g o t : az eredetétől T i m b u c t o o - i g , és innen a' tengerig m é r j ü k , egyenes irányát közel 2000 mérföldnyinek f o g j u k t a l á l n i ; de különféle kanyargásai az egész folyam' hosszát talán 3000 mérföldnél többre nevelik. Yége felé néhány száz mérföldnyi távolságra széles és felséges víztért k é p e z , melly valamelly földközi kis tengerhez hasonlít. Mind e' mellett a' N i g e r az ú j világ' Missouri és O r e l l a n a ' roppant f o l y ó i n á l

/

AFRIKÁBAN A' N I G E R E N ' . 05

jóval hátrább á l l ; de az ó világban nála nagyobb egy sem találkozik. Itt osak a' N i l u s , es Yangtse-kiang vagy a* N a g y - F o l y ó Chinában mérkőzhetnek v e l e ; mellyek' felsőbb részei azonban még nem egészen ismeretesek ; és a' Nilus is csupán hosszaságban lehet vetélkedő t á r s a , nem pedig víztömegére, sem a' p a r t j a i mellett fekvő vidékek' termékenységére nézve. Egy tekintetben a' Niger nem csak az ó, hanem az ú j világnak is minden folyóit m e g e l ő z i ; tudniillik deltája* nagyságával. A' Formosa' vagy Benin' folyójától kezdve a' tengerpart* Jhosszában le egész Old C a l a b a r ' viz é i g , mintegy 300 mérföldnyi t á v o l s á g b a n , annyi torkolatokon ömlik az atlanti tengerbe , hogy azokat még senki sem számlálhatá meg. Ha a' tengerpart' e' részét a' delta' a l a p j á n a k , és K i r r e e - t , mintegy 170 mérfölddel b e l j e b b , hol a' Forinosa-ág elválik, csúcsánakveszs z ü k : 25,000 négyszög mérföldnél nagyobb tér kerekedik k i , m e l l y Angliának felét teszi. Ha ezen delta i s , úgy mint a' N i l u s é , csak időszaki áradásoknak volna k i t é v e , mellyek termékenyítő iszapot szoktak magok után h a g y n i , legbővebb termésű vidék lehetne a' világon, és egy egész szárazföldnek gabonatárul szolgálhatna. De aJ Niger' folyvásti özöne az egész deltát merő posványsággá v á l t o z t a t j a , mellyen csupán sűrű mangplfa-erdők 's egyéb terepély és bujalevelű fák nőnek. Az egyenlítői nap legforróbb sugárival sem hathat keresztül e' sötét r e j t e k b e , és egyedül egészségtelen kigőzölgéseket o k o z , m e l l y e k miatt e' vidéken több veszélyes járvány-nyavalya u r a l k o d i k mint akárhol , még A f r i k a ' nyugati szélein is egyebütt. Hogy emberi ipar valaha ezen erdőket kiirtani, a' mocsárokat kiszárítani , és virító mezőkké f o g j a v á l t o z t a t n i , biztosan r e m é l h e t j ü k ; de kétségen kívül még hosszú időnek k e l l l e f o l y n i , míg ember A f r i k á b a n a' természeten illy győzödelinet vehetend. A ' Niger számos egyéb olly tetemes folyókat vesz k e b e l é b e , millyeket a' legnagyobb folyók' bárinellvik e is, kivévén Mississippi' és Missouri' egyesült vizeit.

\

70

1,ANDER'

FÖLFEDEZÉSEI

Nem messze a ' d e l t a ' k e z d ő d é s é n f e l ü l a3 majdnem egyenlő nagyságú T s h a d d a szakad b e l e , miután k i t e r j e d t és termékeny tartományokon folyt k e r e s z t ü l , m e l l y e k közül csak néhánynak neveit t u d j u k . E ' - f o l y ó n élénk k e r e s k e d é s és hajózás f o l y t a t t a t i k ; a' mit F u n d a ' 5 s az Összefolyásnál fekvő egyéb városok' nevezetessége is bizony/t. Fölötte érdekes és A f r i k a ' f o l y a m i közösülésére nézve tetemes körülállás volt volna a n n a k megv a l ó s u l á s a , a' mit több hitelt érdemlő tanuk állítottak, hogy a' hajók T s h a d d a ' vizén T c h a d ' t a v á i g , ' s innen visszajárván , L o g g u n és Bornou tartományokkal egyenes közlekedést tartanak fenn. Bizonyosnak l á t s z i k , hogy T s h a d d a , Shary és Tchad ugyanazon e g y nevezet. De a' két elsőnek mint folyónak ugyanazonságát hihetetlenné teszi azon k ö r ü l m é n y , hogy a' loggun-i és bornou~i S h a r y , mellyen Denham őrnagy u t a z o t t , az ő bizonysága szerint Tchad' tavába , L a n d e r 1 T s h a d d á j a pedig a' Niger - be ö m l i k ; következőleg e z e k n e k ellenkező irányban folyó két külön víznek k e l l lenniük. Igen hihető a z , hogy ugyanazon hegysorban és egymástól nem messze e r e d n e k ; sőt talán á g a i k közül is némellyek egymáshoz igen k ö z e l folynak , ügy hogy a' kereskedők á r u i k a t egyiktől a' másikhoz könnyen áthordhatják. Az sem egészen lehetet-, l e n , noha alig h i h e t ő , hogy talán valamelly f o l y a m á g által vannak egybekapcsolva, szintúgy mint az Amazonok 1 és Oronooko' folyói. Valamivel fentebb mint T s h a d d a , Coodonia ömlik b e , m e l l y amannál kisebb , de L a n d e r ' tudósítása szerint igen termékeny és mivelt tartományok' partjait mossa. Jóval felébb egyesül Cubbie , hasonló nevii tartomány's városból érkezve ; és még felebb a' Zirmie és Sackatoo mellett e l f o l y t Quarrama. E ' pont és Timbuctoo között befolyó v i z e k ' léte vagy misége felől semmi nem tudatik még. Az , m e l l y ezen város mellett f o l y a' Nigerbe , nem nagy figyelmet é r d e m e l ; de Bainbarra' keleti határánál P a r k ' leirár.a szerint Maniana és Nimma nevü két nagy folyó érkezik d é l s z a k r ó l ; és Caiilie

05 AFRIKÁBAN

A'

NIGEREN'.

a l i g h a nein c s a l a t k o z o t t , midőn ezen utóbbit a* Niger* e g y i k á g á n a k t a r t o t t a . F e l j e b b is ömlenek még a' Nig e r b e több h e g y e k b ő l jövő f o l y ó c s k á k , m e l l y e k a' főf o l y a m ' vizét s z a p o r í t j á k a' n é l k ü l , hogy magok nevezetesb h a j ó z á s r a a l k a l m a s a k v o l n á n a k . L á s s u k most k i s s é , milly k i l á t á s o k a t igér e' n a g y b e l k ö z ö s ü l é s i út E u r o p a ' és f ő k é p B r i t a n n i a ' k e r e s k e d é s é r e nézve. Ezen utolsó A f r i k á b a n , az A n g l i a á l t a l i ge a z s á gao s a n eltörlött r a b s z o log a - k e r e s k e d é s n e k m e f fös z i i n tével s z ű k k o r l á t o k k ö z é s z o r í t a t o t t ; és némelJy n a g y t e k i n t e t ű Ítélők k é t k e d n e k , h o g y az ott valaha nevezetesb k i t e r j e d é s b e n ű z e t h e t n é k . D e meg kell j e g y e z n ü n k , h o g y az e d d i g i k ö z l e k e d é s majdnem k i r e k e s z t ő l e g A f r i k a ' s z é l e i r e volt szorítva , hol a' föld a r á n y l a g t e r m é k e t l e n , és a' l a k o s o k h e n y e nyomorúságban é l n e k . Minden utazók á l t a l á b a n azt t a p a s z t a l t á k , h o g y m i n é l b e l e b b m e n t e k A f r i k á b a n , annál jobb földre é* n é p r e a k a d t a k ; h o g y épen e l l e n k e z ő l e g mint egyél) Szárazföldeken szokott l e n n i , m i n d e n nagyobb v á r o s és v i r á g z ó b b ipar-ág a' t e n g e r t ő l bizonyos t á v o l s á g b a n t a l á l t a t i k . Ezt sokan az európai r a b s z o l g a - k e r e s k e d é s ' e r k ö l c s r o n t ó b e f o l y á s á n a k , és nem h e l y t e l e n ü l , t u l a j d o n í t o t t a k . De van még egy t e r m é s z e t i ok i s , m e l l y n e k a r r a szinte nagy befolyással k e l l lennie. A f r i k a s o k k a l n a g y o b b részben f e k s z i k a' fordító k ö r ö k k ö z t , sőt m a g a az egyenlítő a l a t t , mint b á r m e l l y egyéb szárazf ö l d . T e r m é k e t l e n s é g e t okoz itt a' nap' forró hősége , m e l l y n e k az alacsonan fekvő s z é l e k leginkább v a n n a k k i t é v e , ' s m e l l y n a g y darab f ö l d e k e t egészen e l p e r z s e l és k i s z á r í t . Másutt u g y a n azon alacson fekvés k i á r a d á s a i t húzza maga után a' nagy f o l y ó k n a k , m e l l y e k a' fordít ó k ö r i záporok á l t a l f e l d u z z a s z t v a , többnyire egészségt e l e n mocsárokba t e r ű i n e k el. A' b e l t á j é k e l l e n b e n , m i n d i n k á b b emelkedvén, m é r s é k l e t t e b b é g h a j l a t t a l b í r , és számos domb- 's h e g y s o r o k k a l v á l t o z a t o s , m e l l y e k b ő l eredő folyamok elegendő nedvességgel t á p l á l j á k a' f ö l d e t a' n é l k ü l , hogy á l l a n d ó áradással öntenék el azt. Azon tartományok , m e l l y e k b e a' Niger 's e n n e k

72

LANDER*

FÖLFEDEZÉSEI

mellékfolyói által j u t h a t n i , kétségen k i v ű l legtermékenyebbek és szorgalmasabbak egész A f r i k á b a n . Nép e s s é g ű k , habár azt t e l j e s bizonyossággal meg nem h a t á r o z h a t j u k i s , 25 millióra bizvást tétethetik. L e h e tetlen az a n g o l vállalkozó szellemnek i l l y v i d é k e k b ő l , ha egyszer n e k i lít n y i t t a t o t t , nevezetes következményeket nem húznia. Az A f r i k á b a vihetendő á r u c z i k k e l y e k közt első helyet f o g l a l azon gyártvány, mellyet A n g l i a mind minő-, mind mennyiségére nézve legnagyobb tökéletességre vitt. A' gyapotszövet e g y e d ü l alkalmatos Be l - A f r i k a ' égöve a l a t t ; a' mint valósággal ebből is r u h á z k o d i k annak egész népessége. Igaz u g y a n , hogy ezen kézmű ott helyben is meglehetős minőségben készítetik ; de ha t e k i n t j ü k , hogy Manchester és P a i s l e y ' készitmcjriényei Indiában i s , az ott helyben készülő daccai és masulipatami j e l e s müzlinek és kartonok felett elsőséget n y e r t e k : alig k é t e l k e d h e t ü n k , hogy az a f r i k a i alábbvaló szövetek még kevésbbé á l l h a t n á k ki a' vetélkedést. De nem szükséges olly messze k e r e s n ü n k felvilágosító példát. Manchester ruházza líonny-t ésEboe-t; valamint Kiamá-ban is, a' tengerparttól több mint 200 mérföldnyi t á v o l s á g b a n , szinte Manchesíerben gyártott durva t a r k a r u h a teszi a' néger nők' legkedvesebb ékességeit, noha annak mérséklett eredeti ára a' szárazon szállítás által fölötte nagyra növekedik. A ' Nig e r , ügy l á t s z i k , A f r i k a ' belvidékein az á r u k ' széthordására eddigelé nem i g e n használtatott. A' közlekedés többnyire csak várostól városig t e r j e d : Dainuggoo' uralkodója E y e o ' vagy Youri' léte felől semmit nem tudott. E u r ó p a i áruk csak E g g á - n á l , m e l l y e t a' j o b b állapotú és iparosabb tartományok' v é g h e l y é n e k mondh a t n i , t ű n n e k f e l legelsőben. A'gyapotszövet után hihetőleg legjobban kelnének mindenféle f e g y v e r e k ; a' mi elég szomorú u g y a n , de más részről azok ott neiu csak vadászatra lennének fölötte h a s z n á l h a t ó k , hanem az afrikai harczolásmódnak az európaival leendő fölcserélése még talán inkább a' csinosodás' előmozditá-

/

AFRIKÁBAN

A' NIGEREN.

73

/

sara szolgálna. Ékességek , csecsebecsék , 's minden czifra és csillogó t á r g y a k fölötte kedves fogadtatást l e l n é n e k a' durva izlésü a f r i k a i u r a l k o d ó k n á l ; és minthogy ők ezen á r u k ' valódi becsét még nem t u d j á k meghatározni, egy ideig j ó drágán megfizetnék azokat, míg csak a' tapasztalás és vetélkedés fel nem nyitná szemeiket. A' mi az onnan cserében hozathatandó t á r g y a k a t i l l e t i : valamint a' mondottak szerint pamutgyártvány volna az ottani eladásra l e g a l k a l m a s a b b , ú g y viszont a' cserélendő á r u c z i k k e l y e k közt első helyet kiván magának a' nyers g y a p o t , melly nagy bőséggel és számosb utazók' bizonyítása szerint igen j ó minőségben terem A f r i k á n a k egész fordítókör-alatti részén. Az európai k e r e s k e d ő k még nem hatottak be a' gyapottenyésztő tartományokba, mellyek mind nevezetes távolságra esnek a ' p a r t o k t ó l . E ' t e r m e s z t m é n y ' fogyasztása Angliában iszonyú nagy, egy évi behozatal közel nyolcz millió font sterlingre lévén becsülve. Melly fogyasztás még inkább n ö v e k e d n é k , ha A f r i k a i s , ú g y mint India vagy az Egyesült-Országok, saját nyers termékét, meggyártva venné vissza ismét Angliától. I n d i g o , a' festőanyagok' e' legbecsesbike i s , mellyből Angliába ném e l l y évben egy millió font sterlingnél többet érő vit e t i k be , szinte bőven terem azon t a r t o m á n y o k b a n , és mint mondatik , hasonlókép j ó minemüségben. Ezeken kiviil egyedül bőr és valamellyes arany lehetne még kihozatal' tárgya ; mert a' pálmaolaj, mellyel ott j e l e n k é p l e g k i t e r j e d t e b b kereskedés űzetik, a' szélső vidékeken teremvén, hihetőleg már most is az egész keresést kielégíti. Miután a' Nigeren kereskedésnek lehető tárgyait l á t t u k , annak folytathatása' módját f o g j u k tekinteni. Az akadályok valóban olly n a g y o k , hogy azokat a' folyami hajózás' közönséges segédeszközeivel legyőzni lehetetlen. A' delta és ennek alacsonabb torkolatai k ö r ü l levő egészségtelen lég — az európaiakat bizonyosan vágytárs és ellenség gyanánt tekintendő benlakosok' vad és rabló természete — csupán csak valamelly rendkivüli segédszer által tétethetik ártatlanná.

74

LANDER*

FÖLFEDEZÉSEI

És ezt a' gőzerőben t a l á l j u k f e l , melly a' folyami hajózásnak egészen ú j fordulást és életet ad. Ez által hajtott hajó a' tengertől a' delta' csúcsáig e g y nap 's egy éjjel f ö l m e h e t v é n , sebesen átfutná az egészségtelen v i d é k e k e t , és a' lakosok' ellenséges csónakseregeit i s , r a j t o k k e r e s z t ü l t ö r v e , könnyen elhagyná. Tapasztalás fogja m e g m u t a t n i , mi lesz j o b b : hogy a' gőzhaj ó k Angliából j á r j a n a k - e oda e g y e n e s e n , v a g y pedig az ottani széleken t a n y á z z a n a k , és a' vitorlás hajókon vitt áru ott r a k a s s é k r á j o k . Az első mód *) á l t a l , ha k i v i h e t ő , a' h a j ó r ó l hajóra r a k o d á s ' költségét megkim é l n i , és azon veszélyt elmellőzni 1-ehetne , m e l l y rakodás közben e' mindenütt rosszlégü tengerpartokon az egészséget fenyegetné. Figyelmet érdemel azon kérd é s : valljon Formosa' vagy Benin' ága nem volna-e legalkalmasabb a' fölmenetelre ? Ez úton a' h a j ó Kirree-n felííl egyenesen a' delta' csúcsához j u t v á n , mind a' Brass folyón levő veszedelmes b e j á r á s t , mind a' vad lakosoktól i t t , és a' Bonny ágon még inkább várható háborgattatást e l k e r ü l n é . Alig eszközölhető azonban a' o

o

k e r e s k e d é s n e k itt igazi ineggyökeresülése, a ' Niger' partján állítandó szálláshely n é l k ü l , hol az európai é>* a f r i k a i j a v a k ' számára raktár t a l á l t a t n é k é s honnan a' m e l l é k f o l y ó k b a és a' N i g e r n e k különben nehezen vagy épen nem hajózható ágaiba kisebb h a j ó k j á r h a t nának. Igen czélirányos volna e' végre azon szigetek közül egyet m e g v á s á r l a n i , inellyek a' Nigeren e g y helyütt olly számosan találtatnak. V a g y ha azok' alacson és posványos helyzete egészségtelenné tenné az ott tartózkodást, könnyen akadna valamelly tisztalégü és védhető álláspont a' folyó' nagy része mellett elnyúló dombokon. Yégre tekintsük egy kissé , m i l l y összeköttetésben vannak ezen ujonan tett fölfedezések A f r i k á r ó l ezélőtt volt i s m e r e t e i n k k e l , és valljon a' h a j d a n k o r ' irói tudtak-e valamit a' N i g e r ' azon alsóbb r é s z é r ő l , mellyen *) A' britt kormány azóta Laudert két a' Nigerre.

gőzhajóval

küldötte

AFRIKAI) AN A* NIGEREN*

75

Európaiak most j á r t a k legelsőben. Hogy Ptolemaeus előtt a' Niger' torkolata egészen ismeretlen v a l a , világosan kitetszik onnan , mivel azt mint csupa belvi, d é k i folyót minden délnek menő ág n é l k ü l i r j a le. Valamennyire különböznek tőle az arab i r ó k , k i k a' ' F e k e t é k ' N i l u s á r ó l 1 azt á l l í t j á k , hogy n y u g a t n a k foly és az atlanti tengerbe szakad. Némelly angol tudósok azt vitatják , hogy az arab i r ó k tíltal említett telepítvények mind azon a' vidéken f e k ü t t e k , melly most Houssá-nak neveztetik ; cs hogy az ő 'Nilus'-ok nem P a r k ' Nigere v o l t , hanem az ottani síkföld' vizeinek e g y e s ü l e t e , j e l e s e n Quarrama v a g y Zirmie. M e g l e h e t , hogy ezen utolsó a' Nigernek Lander által beutazott részébe ömlő folyam tevé az ő ' N i l u s J - o k a t , 's ekképen ők egyedül abban h i b á z t a k , hogy egy mellékfolyót tartottak a' főfolyónak. De ebbeli ismereteik' tökéletlenségét eléggé bizonyítja azon t u d a t l a n s á g , mellyet a' mostani utazóink által megjegyzett részletekre nézve mutatnak ; és még inkább azon állításuk , hogy Tocrur-(Sackatoo-)tól U l i l , hol a' nagy folyam szerintük tengerbe s z a k a d , csak 18 napi j á r á s , mi 300 mérföldet sem tenne ; holott a' valódi távolság Benin' öbléig 700 mérföldre is rámegy. Könnyen gondolható , hogy ők hallottak valamit a' Nigernek az atlanti tengerbe s z a k a d á s á r ó l , és a' legtávolabb v á r o s t , meddig tudomások terjede , annak torkolatánál képzelték lenni ; szintúgy mint Bello szultán is Rakah-t és Fundah-t a' kifolyásnál levő tengerréveknek vélte. A' Youri és Ulil név kissé hasonlít egymáshoz; r és l könnyen felcserélődvén. De a' s ó , melly Edrisi' bizonysága szerint Ulil-ban á s a t o t t , és a' pusztaság, mellyen átvitetett, a' nyugati bányákra m u t a t , és azt látszik bizonyítani , hogy Ulil W a l e t v a l a , és hogy Dibbie' tava a' földleirásnak a k k o r i tökéletlen á l l a p o t j á b a n , az atlanti tengerrel zavartatott össze. L e o Africanus azon egyetlen egy i r ó , k i a' Nigernek j e l e n utazóink által megjárt részéről valami bizonyosat tudott. O annak folyását Guber (Houssá-nak most

76

LANDER'

FÖLFEDEZÉSEI

AFRIKÁIUN

A'

NIGEREN.

is e* név alatt i s m e r t , és m i n t látszik a k k o r volt fő tartománya) és G a g o közé h e l y e z i , m e l l y u t o l s ó n a k term é k e n y f ö l d e , rossz l a k j a i , töménytelen k i r á l y n ő Serege , és T i m b u c t o o - t ó l d é l f e l é 400 m é r f ö l d n y i r e f e k vése világosan E y e o - r a m u t a t n a k . D s a' N i g e r ' további m e n e t e l é r ő l v a g y Benin' öblébe f o l y á s á r ó l semmit nem t u d o t t ; és h i b á s a n v é l t e , h o g y Timbuctoo-tól n y u g a t i i r á n y b a n Ghinea (Jenné) f e l é , 's innen a' t e n g e r b e f o l y . E ' v é l e m é n y t nyilván a' P o r t u g á l i á k t ó l vette, k i k S e n e g a l - t és G a m h i á - t régtől fogva a' N i g e r ' t o r k o l a tainak tekintették. E z e n utolsó h i e d e l e m s o k á i g u r a l k o d o t t az u j a b b k o r i e u r ó p a i a k n á l ; 's ennél fogva i i g y e k e z t e k az Angolok Gambia, a' francziák pedig Senegal által j u t n i a' N i g e r h e z . De ezen próbák, m e l l y e k n é l több a k k o r nem is t é t e t e t t , t e r m é s z e t szerint s i k e r n é l k ü l m a r a d t a k ; és D e l i s l e és D ' A n v i l l e bizonyos tudósítást n y e r t e k , hogy e' folyamok az A f r i k a ' b e l s e j é b e n e r e d ő és T i m buctoo f e l é k e l e t n e k folyó N i g e r r e l nincsenek összek ö t t e t é s b e n . A' közönségesen e l t e r j e d t e l l e n v é l e m é n y t azonban m e g nem g y ő z h e t t é k , és a' N i g e r ' t o r k o l a t á r a nézve m a g o k sem v o l t a k t i s z t á b a n . R e i c h a r d , n é m e t í r ó , á l l í t o t t a fel l e g e l s ő b e n , és M ' Q u e e n támogatá hathatósan azon h y p o t h e s í s t , m e l l y most o l l y szerencsésen m e g v a l ó s u l t , és B e i - A f r i k a ' f ö l d l e í r á s á n a k fő k u l c s á u l szolgál. E' j e l e n f ö l f e d e z é s n e k m i n d e n tetemessége mellett i s , A f r i k a ' b e l r é s z e i r e nézve még fölötte hiányosak i s m e r e t e i n k . A' T s h a d d a f o l y ó , a' m e l l e t t e f e k v ő , h i h e t ő l e g t e r m é k e n y és népes t a r t o m á n y o k k a l e g y ü t t egészen ismeretlen. A ' N i g e r ' f o l y á s á r ó l T i m b u c t o o és Youri közt semmit sem tudunk. E l h a l l g a t j u k az e g y e n lítőn a l u l fekvő v i d é k e k e t , m e l l y e k b e , kivéve l e g k ö zelébb D o u v i l l e - t , m é g egy utazó sem hatott be* Az Edinburgh

Review'

1S32

júliusi kötetébS], TASNER

ANTAL

m, t. társasági L tag.

,

FRANCZIA

KÖLTÉSZET

A1 X I X .

SZÁZADBAN.

F r a n e z i á u l irta Grégoire. ( E L S Ő

C Z I K K K L Y ) .

Követni fogjuk itt a ' f r a n c z i a költészetet mind azon a l a k v á l t o z á s o k b a n , mellyek.cn átesett, k i j e l e l n i a* különböző f o r m á k a t , m e l l y e k e t f e l ö l t ö t t ; előttünk lialadand hanyatlatiban , szendergésében, fölébredésében 's előlépteiben ; előttünk mint g y ö n g e , remegő szűz könytől dagadozó s z e m e k k e l , fojtott szavával, szerény , bátortalan viseletével a' convent' vérengző kormánya a l a t t ; mint simongó, s z o l g a i , h i z e l g ő , kegyét 's nyájaskodásit pazarló lyány a' császárság' lánczai a l a t t ; 's előttünk mint felszabadult nő a' restauratio' i d e j é n , felvéve ismét a' nemes b ü s z k e s é g e t , a* férfias f ü g g e t l e n s é g e t , a' biztos és bizodalmas l é p é s t , függve az egeken, szerelem' 's honszeretet' teljes hangzatival a j k a i n , utálva és utáltatva a' b ű n t , 's Jgy j u t va le k o r u n k i g ragyogóbban m i n d i g , 's megbocsáto

c

o

O'

O

tatva m a g á n a k néhány szeplőt a' szépségek' kedvéért , m e l l y e k k e l tündöklik. Negyven esztendeje m ú l t , 's Francziaország a k k o r a' nagyság' legmagasb időszakába látszott érkezettnek. Művészetek v i r á g z á n a k , tudományok d í s z l e t t e k , minden elme érzette a' felvilágosodás' s z ü k s é g é t , s i k e r e s javítások t ö r t é n t e k , e g y n a g y , mérhetlcn lépés vala megtéve. Egyszerre tompa zúgás h a l l i k , robogva omlik öszve meg' öszve m i n d e n , a' vén kor aggasztotta intézmények eltűnnek 's a' tátongó mélybe sűlyednek a l á ; ú j k o r s z ü l e t i k , de mellynek fogantatása rettentő v o l t , 's ez ú j szülött a ' m ú l t n a k füstölgő romjain emelkedék,

78

F R A N C ZI.4.

KÖLTÉSZET

M i vala , mivé lett ekkor k ö l t é s z e t ü n k ? — Addig a' század' színeit viselé magán. F á s , i l l a t o s , bodr o z o t t , mint a' k o r ' erkölcsi és k ö r e i , feledve magas e r e d e t é t , nemes tulajdonit. O, k i legelső napjaiban szűzen , szemérmesen , vallásosan , csak szépért hevűlten lépett f e l , ki az istenek' nyelvét beszélte, k i a' bűnre böcstelenítő b é l y e g e t üte , k i olly tiszta és indulatos énekeket zenge , ki olly édes lcönyekct f a k a s z t o t t a' szenvedő erény f e l e t t , ki legörgetve a ' m ú l t a t - ' s föllebbéntve a' j ö v ő t , olly hathatós szavakkal festé mind a' k e t t ő t : fertőzetessé lőn egy V o l t a i r e ' , P i r o n ' és P a r n y ' a j k a i k o n , megásta a' régi hiedelmek' talpköv e i t , elfacsará a' történeti nagy t e t t e k e t , f e l e d é halhatatlan nyelvét 's nevetségnek és gúnynak áldoza fel m i n d e n t , mi valaha nagy vala és szent. A' terrorismus' vérengző napjaiban, midőn megtördelt k i r á l y s z é k e k p o r b a n g ö r ö g t e n e k , midőn az elkábult népek vérrel töltözének 's k a r d é l nyesdelé a' szerencsétlen hont, oh a k k o r a' k ö l t é s z e t , a' bűnbánta szűz elnémúlt. 'S énekelheté-e a' hazát ? a ' h o n t , melly a' sárban f e t r e n g e t t , példátlan b ű n t e t t e k b e n f e r t ő z ö t t , melly a' polgárisodás' legmagasb fokairól az emberevőkkel szállá alá e g y sorba ! Enekelheté-e az erényt? az a k k o r i t , melly vért ivott, m e l l y szent d o l g o k a t tisztátalan kezekkel m o c s k o l á , m e l l y undok u j j a k k a l ragadozá a' szerencsétlenség' foszlányait 's m e l l y Brutust és Catót vélé míinelgetni! Yigasztalhatá-e az áldozatok' kesergő á r n y a i t ? de hiszem az elcsábult ész nem luve többé egyébben csak a' semmiségben. M i k é n t zokogj e g y cypressus körött, ha többé a' l é l e k b e n nem hiszesz? miként l e n g j e g y m á s , j o b b ég a l á , inikép ígérj az elnyomott e r é n y n e k i g a z s á g o t , ha a' l é t p á l y á t a' s í r ' k e s k e n y határi r e k e s z t i k ? — Hallathatott-e vallásos hangzatokat? Az elrémült istenek e l f u t o t t a k , elp u s z t ú l t , elszomorodott templomok az ajtatos emlékezetekkel együtt omlottak e g y b e , nem maradt egyéb mint egy hideg árnyéka az imádásnak, egy fagyos, hogy ne mondjuk, gyalázatos, egy k é p t e l e n , hogy ne mond-

A'

XIX.

SZÁZADBAN.

79

j u k , kétségbeejtő imádás. Vagy talán sziSz szerelmet, nemes barátságot énekeihete, midőn a' büszke bűn g ő g gel hordozta h o m l o k á t , midőn minden szívet alacson önzés z á r t , midőn az atya' s í r j á r a hullatott könyek vérpadra vezettek ! ? Árva költészet! mit tehetett ő e k k o r , mint h o g y száműzze magát szülőföldéről 's m á s , szelídebb égöv alatt keressen enyhebb i h l e t e k e t , nemesb e m l é k e z é s t , miután ön honában még sírnia sem volt szabad. De legyünk igazságosak e ' m e l l e t t . E' k o r s z a k hazafiúi nemes hymnusokat szüle ; az ekkori csatadalok nagy l e l k e k e t , magas szándékokat árulnak el. Igen, mi s z e r e t j ü k e' dalokat ma is, szeretjük azokat a' respublica' és császárság' elaggott katonáinak a j k a i k o n , századunk' e' leverhetlen óriásién, k i k miatt nem k e l l irígyleniink többé a' régi R o m á t , nem a' k ö z é p k o r n a k ma olly igen is becsmérelt hőseit. S z e r e t j ü k őket i f j ú b a j n o k a i n k ' a j k a i n i s , k i k e t a' haza' »zent szerelme gyűjt, midőn űzik annak kebelétől az idegen h a d a k a t ; s z e r e t j ü k a' hadi t á r o g a t ó k ' , harczkésztő trombiták' 's diadali harsány rivadozások' kíséretében ; de ugyan e' dalok búsítanak , rémítenek , undorítanak m i n k e t , ha őket egy mocskos pórcsoport ordítozza, fertőzteti a' bontakozott hajú l á z a d á s , és remegő várasok' k e b l e i b e n , midőn vak erő ül a' jog' helyébe , midőn testvér ellenséget láthat a' t e s t v é r b e n , 's a' r a b l á s , gyilokszem e i v e l , szennyes lomjaival 's t o l v a j k e z e k k e l a' hatalom ellen indul, előtte nem a' hazának szent zászlója, hanem elvérzett áldozatok' ádáz dzsidára szúrt f e j e i k . A h , i g e n , szeretjük e' d a l o k a t : mert v a l l j u k m e g , a' hazaszeretet n á l u n k francziáknál minden k o r é , 's ha már minden egyéb érzet ki volna halva, mindig maradna a' francziának a' hazáért egy i h l e t e , a' hont énekelni még egy szava. De ennyi mind a z , mi valóban ihletést ránk e' korszak hagya. A' k ö l t é s z e t , mint e m l í t ő k , Görögország' v i d é k e i r e , a' művészet' 's polgárisodás' e'. hajdani bölcsejébe m e n e k v é k ; ott elfeledé véres tragoediá-

•

so

FKA.NCZI.V K Ö J - T K S Z E T

i n k á t , virító k é p e k k e l ölelkezve k ö r ű i , kecses cmle* k e z e t e k e t újítva meg 's T h e o c r i t ' é s Anacreon' feledett h a n g j a i t élesztve föl. Chenier András, görög n ő ' g y e r m e k e 's görög föld' n e v e n d é k e , gyakran visszavezete minket gyermekkora' költői tájaira. Arcadiának gyönyörű á r n y a i b a n j á r daiánk i s m é t , egy v é g t e l e n , tág láthatáron félfödötten látánk emelkedni százados f á k a t , kecses f e d e l k é k e t , pompás oszlopcsarnokokat ; hallottuk ismét az agg d a l i ó k a t , a' harmóniának e' m e s t e r e i t , városról városra j á r v a Ínségeikkel 's é n e k e i k k e l ; a' görög nyelv' egész gyöngédsége álfolya n y e l v ü n k b e , 's a' költő' l a n t j a még lágyítóbb hurokra talált a' keresztyénségben , m e l l y e k k e l sziveinkre hasson. Oh m i , az éjszak i , ábrándos M u s á k ' k e d v e l ő i , mi a' xix-ik századnak, bús harmoniához vagy férfias erőhöz szokott gyerm e k i , ne, oh ne vessük meg a ' g ö r ö g f ö l d ' s z e l í d e b b Musáit. Ok képzék csecsemő k o r u n k a t , ők v e z e t é k ingó lépteinket 's nem egyszer lepének meg , mint r e j t é n k k i s í k l ó könyeket, mint maga a' szép természet, egyszer ű 's indító h a n g j a i k o n . Mi n e k i k a' hála' emlékezetével t a r t o z u n k , 's ha ver a ' s z í v a' bonszeretet' hangj a i r a , valljon a' classica Musa' szava, egy távol vidékről h a l l a t v a , hidegen fogja-e hagyhatni k e b l e i n k e t , ő , melly legelső szívveréseinkre emlékeztet? A' szerencsétlen költő' f e j e bárd alatt vala elesendő. K i f o g j a n e k ü n k fölfedezni mind a z t , mit e' lélekben a ' v e s z é l y e s óra' közeledte felkölte ? I l l y i f j a n veszni el, neki, k i egy boldogság-'s szerelenidús hoszszu jövendőt láta legörögni szemei e l ő t t , n e k i , ki olly erőben érezé szellemét , k i annyi dicsőségről álm o d ó k ! I l l y i f j a n halni e l , látni a' h a l á l t , mint közelít f e l é d , hogy j é g h i d e g kezeivel i l l e s s e n , az életet kebledben csÖppenkint k i f o g y n i érzeni! De l a n t j a legalább híve maradt m i n d i g , ez vigasztalá őt fogságában , 's h ú r j a i nem némulának el a' végső perczenetig. Ezen túl a' költészet néma, vagy ha h a l l a t a is még egykét hangzatot, azok a' szolgai vagy bériéit, az erőU

A'

XIX.

SZÁZADBAN.

87

tetett vagy megféleműlt szózatnak hangjai. La Harpe-é a z , k i vörös sapkában a' L y e é e ' a j t a j á n á l respublicai hymnust o l v a s - f e l ; Lebrun-é , e' követelt Pind a r é , kit hosszú ruhaszárnyak e m e l n e k , k i t a r a n y n y a l hintett köntöse p u f f a s z t , k i a' f e l l e g e k közt széltől terjedező szárnyakon tévedez ; vagy Parny-é a z , ki a' Guerre des Dieux-t a5 f ú r i á k ' oltárára förtelmes a j a k k a l szórja ki. De a' szűz a j a k ú , a' k e l l e m e s gondolatú költészet számkivetésben h o n - és l a k t a l a n ú l tévedez. Michaud száműzetését é l e t - és kecsteli verseivel e n y h í t i ; Delille vonakodik dallani a' tyrannokat, sőt nemes hevében elég merész őket átkos halhatlanságok előtt meg is r e s z k e d t e t n i ; az ő M u s á j a tiszta maradt mindig 's hív a' szerencse' űldözottihez, 's hosszú fátyolt borítva f e j é r e , a' vérpad' e l l e n é b e n , siratá a' felséges áldozatok' v é g z e t é t , ott szóra átkot a' kevély k i r á l y g y i l k o s o k ' fejeire. H a d a i n k azalatt dicskoszoriíkat fűznek homlokaikr a , megdöbbentik E u r ó p á t , f e l k ö l t i k a' p y r a m í d o k ' echóit 's diadalról diadalra haladnak. T a r t o m á n y i n k ' egyike szembe áll a' respublica' egész dühével 's áldozata lesz egy tiszteletre méltó de időnkivűli önfelajánlatnak. Bonaparte m e g j e l e n i k 's hasonló egy őrjöngő képzelet' csodás l á t m á n y i h o z , széttépdezi a' zivatarfelhőket, határozatlan, ingadozó formái folyvást nagyobb o d n a k , végre a' felhő m e g n y í l i k , 's a' káprázat mint egy vakmerő gigász á l l elő , kész szétzúzni a' világot villámsújtogató k a r j a i v a l . 'S itt e l h ú n y a' x v n i . s z á z a d , m u n k á j á t végzeiten. Kar k a r ellen, test test ellen vívott az egy régibb kor' álhiedelmivel, ezer előítéleten tört keresztül, ezer visszaélésnek vete véget, készítgeté E u r ó p a ' j ö v e n d ő j é t ; ' s h a e ' k ü z d é s e k ' h e v é b e n igen is gyakran ment túl a' határon , ha borzasztó h i b á k a t javala, ha hízelgett káros b a l v é l e m é n y e k n e k , egy későbbi józan philosophia igaz iléletet tőn f e l e t t e , fölfedezve egyszersmind mind a z t , mi benne valóban n a g y , valóban hasznos volt. TUIJOMÁNZTÁI:

I-

6

82

F R A N C ZI.4. K Ö L T É S Z E T

Az új századdal líj literatúra k é s z ü l t . A' k e b l e k az erős k o r m á n y alatt szabadon pihegének i s m é t ; az emlékezet örömest mene vissza a' m u l t a k b a , 's a' szem könybe borult olly sok 's m é g olly közel f á j d a l m a k o n . E l é l t szenvedések n y o m j á k l e l k e i n k b e a' szomor' és búsongás' érzeteit. Midőn azok r o h a n n a k ránk 's elbor í t j á k l e l k ü n k e t egészen : bizonyos tompaság , bizonyos k á b u l t s á g fog el, m e l l y nem h a g y egyébre ü g y e l nünk a ' j e l e n pillanatnál. A' s z á m ű z e t é s e k , a' T i b e r i u s ' , N e r o ' és Domitian' gyáva de tyrann u r a l k o d á s a u t á n i r á T a c i t u s gyász- és mély philosophia-lehelte sor a i t ; e k k o r zenge Lucanus' lantja olly s z o m o r ú , olly k e s e r v t e l i h a n g o k a t , Seneca e k k o r önté k i f á j d a l m a i t m e g s z a g g a t o t t , csillámzó soraiba 's i g y e k e z e t t viszszavezetni századát j ó z a n a b b f o g a t o k r a , szelíd búsongó szóval festvén előtte a' bölcsnek b o l d o g s á g á t , e g y j o b b k o r ' erényeit. így a ' c o n s u l s á g ' idejében a' k e r e s z t y é n ségnek igen is soká feledve volt ideái újra e r ő t v e t t e k a' l e l k e k e n , 's e' szerencsés változást a' Genie du Christiasiisme teve. Az egymással társított bús és vallásos k é p z e t e k ' ezen vegyülete teszi e' k o r s z a k ' általános szellemét. E g y nagyhírű férfi nyitá m e g a' pályát. *) A' bal szerencse' hatalmas leczkéiben o k ú i t a n , ő s a j á t érzeteit adá Írásiban. H á z á t m e g r i t k í t á a' vérpad , ő csaknem e g y e d ü l maradt. Futva az e l f a j ú l t hazát 's messze p a r t o k r a száműzve k e s e r v e i t , magányos lítazó j á r á be nz ú j világ' sivatagjait 's vendégszerető v a d a k ' kalibáiban lakozott. Szelleme t e r m é k e n y ű l t a' természet' csodáinak szemléletében , k é p z e l e t e lángolt , szíve olvadozott a' rév - és végtelen t e n g e r e k e n , ez e g e k k e l szomszéd h e g y k i í p o k o n , e' csend - és h a l l g a t á s - l a k t a magányokban 's e' népek k ö z t , m e l l y e k olly j ó a k a rókig fogadák ő t , a' számüzöttet. Ifjií kora viharos v o l t ; a' leglángolóbb szenvedélyek közepeit ö n m a g á n érezé •') Chnteau'>n.mdról ,

kiről c* helyit

van

cmlckczcs ,

más

alkalommal

A' szeri.

töblct.

A'

XIX.

S Z Á Z A D B A N . 89

u mind azon k e s e r ű c s a l ó d á s o k a t , m e l l y e k megszagg a t j á k a ' szívet, 's lelke a' való j ó ' örök k ú t f e j é h e z emelkedők. T e l e még a n y j á n a k e m l é k e z e t é t ő l , k i nem r é g sír vala b o t l á s a i n , egy könyvet í r t , melly a n n a k árnyát megnyugtassa 's fölfedje e l ő t t ü n k a' keresztyénség' minden nagyságait. B ü s z k é n , k e v é l y k e d v e siettek többen az ú t r a , m e l l y e t ő k i t á r a . A ' vallás az ő tolla alatt visszanyerő ismét mind azon becsűltetést, m e l l y b ő l e g y vak 's vad gyűlölet igazságtalanúl fosztotta ki , úgy tűnt fel az i s m é t , mint minden nagynak 's magasnak forrása , 's az általa megtisztult szenvedélyek o l l y méltóságra j u t o t t a k , m e l l y előbb féíre ismertetett. Azon túl nem vala többé szép hitlerinek l á t s z a n i , az a t h e ismus nem volt divat többé. Valóban , ha k ö l t ő n e k nevezzük a z t , ki a' képzeletnek és szívnek ú j ú t a k a t nyit : k i k é t k e d n é k a' MarlyrolC szerzőjét legelső sorba helyezni a' M u s á k ' kegyelti k ö z t ? O , 's egy nagynevű a s s z o n y s á g , k i t férfias gondolatok 's hatalmas elme j e l e l n e k , meghaladák a' császárbirodalom' minden más irói j e l e s e i t . A' Németországról irt könyv legelőször láttatá v e l ü n k az ú j i h l e t e k n e k egy igen bő forrását. Ezen k ö l t ő i egy , a ' keresztyénség állal megújított literül árának — hogy Staél asszonyságtól vegyünk k i f e j e z é s t — most i n k á b b ú j a k n a k mint k ü l ö n k ö d ő k n e k , inkább e r e d e t i e k n e k mint b i z a r r o k n a k tetszenek előttünk. Németország' tudományi hatosa Franeziaországra elkezdődött. Ezen asszonyság' iratait egy enyhe vigasztaló philosophia b é l y e g e z i , 's ha őt szülék és nevelés után a' protestantismus b i r á : szívreható n y e l v e , mellyen í r , a' catholicismusé. E ' köz h a j l á s t a' szomorú , búsongó ideákhoz úgy látszik nem kissé nevelék Ossian' költeinényi, m e l l y e k ekkor Jiaour-Lormiatt tolla alatt népszerűekké lettenek. Gyönyörrel h a l l g a t á kilci a ' s k ó t bard' accordjait, örömest múlata Caledoniának szomorú f e l l e g i , Morven' j e g e s sziklái 's ezen erővel és nemességgel t e l j e s 6*

84

FRANC ZI.4. K Ö L T É S Z E T

bajnokok k ö z ö t t ; szerették FiongaP tiszteletparancslo a l a k j á t , M a l v í n a ' gyöngéd a g g o d a l m i t , de l e g i n k á b b Ossiánt m a g á t , ez é j s z a k ' Homérját , a' v i l á g t a l a n t , az egyedül maradottat annyi harcztárs k ö z ü l : mint szárnyala vissza a' m u l t a k b a , mint dallá a t y j á n a k n a g y t e t t e i t , mint beszélé s a j á t k o r a ' t ö r t é n e t i t , mint panaszlá a g g s á g a ' magányát 's mint hivá gyöngülő szózattal a' h a l á l t , melly őt Fiongálhoz vigye ismét és barátihoz a' f e l l e g e k ' hullámzó l a k á b a . Baour' költészete tiszta és nemes , m u n k á j a messze elvitte nevét 's megnyeré n e k i a' főconsul' k e g y é t , tekintetét. Jövének mások, k i k e t szinte a' vallás' magas i d e á i ihletének. D e - Fontanes, szintolly jó költő mint ü g y e s prosairó , Chateaubriand u r ' nyomdokiban j á r a . IIol e g y népe-vesztett monostor' hosszú folyosóin andalgva új életet önte a' puszta r o m o k b a , beszélé az itt élt 's világtól nem ismert bölcsek' szerény erényeit, festé a ' roppant t e m p l o m ö b l ö k e t , m e l l y e k , most komorak 's h a l l g a t a g o k , hajdan az ének' és könyörgés' szavától z e n g e d e z t e k ; majd egy sírkőre h a j o l t a n , vagy az egyenetlen sírhalmok' nyelvén futva v é g i g , a' h a l o t t a k ' hamvait fontolgatá , a' szegénynek emlékét üdvözlötte 's az egyszerű földműves' á r n y á n a k lefizeté a' méltó dicséret' a d ó j á t ; majd ismét magasb énekre e m e l k e d é k 's a' k e r e s z t y é n e k ' m e n n y e i áldozatát festé , m e l l y a' szerény oltárra alászáll , 's a' csend' ünnepét , m e l l y az ájtatos gyülekezeten messze e l b o r ú l ; majd a' légben lebegett 's a' f e l e t t ü n k függő csillagok' óriási ú t j a i t követé ; vagy rendszerrel tévedezeít az emberi természet' c s a l k e r t i b e n , erővel t e l j e s , tömött tollal födve fel a' t i t k o k a t , m e l l y e k az e m b e r n e k , ezen az égből alábukott k i r á l y n a k , végzeteit r e j t i k . Legonvé k ö n y e k k e l tölt versiben tiszteletet k é r e a' s í r o k r a , m e l l y e k e t nem rég kifosztottak 's megfertőztettek szentségtörő k e z e k . Millevoye' l a n t j a ama' tiszta 's megható zengzeteket adá , m e l l y e k még most is mélyen i n d í t j á k l e l k e i n k e t m e g ; az ő verseiből az elegia

A'

XIX.

SZÁZADBAN.

85

s ó h a j t , az ó k o r n a k er M u s á j a , omladozó h a j á v a l , fejen hoszszú fátyollal 's szerényen lesütött szemekkel , e' szánakodó szűz, melly sír a' balszerencsén 's fájdalmakon. Beszéletiben nemzetivé lőn közöttünk a' ball á d a , e' siralmas történetű epos , e' verselt c h r o n i c a , mellyben csoportozva á l l a n a k a' lovagkorszakok' minden tetteik 's viselt dolgaik Roland - tói kezdve amaz xijabb, de csodákban nem kevesbbé gazdag idők i g , midőn a' spanyol vitézség a' despota 's hódító mórral küzd , midőn a' keresztyén Európa tömegekben rohan az e l r é m ü l t Ázsiára, midőn Palaestina' mezeit a ' m i hősink' csontjai kövérítik , 's midőn a' got kastélyok és várak olly különnemű scenákat r e j t e n e k köreikben : bajnoki nemes t e t t e k e t , szerelmi e s k ü k e t , magas törv é n y s z e r ű s é g e t , h a l l a t l a n v é t k e k e t , titkos kinzatokat, szégyen' r e j t e k e i t , e l b u r k o l t árulást. Treneuil a' saint-denisi feldúlt s í r b o l t o k b a , a' királyok' e' régi temetkezőjébe , szállá le , megkérdé a' sír' néma felségeit , e' k i r á l y i á r n y c s o p o r t o k a t , melyl y e k n e k halálálmaik sem l e h e t é n e k csendesek , e' fölkent h o l t t e t e m e k e t , 's egész monarchiáját e' megzavart, megmocskolt , széllelszórt r é m a l a k o k n a k : imádott i s t e n s é g e k n e k hajdan« 's a' föld' k o r l á t l a n u r a i n a k . Musája elevenen festé a' letűnt legújabb időszak' iszon y a i t , midőn a' koporsó nem nyújta menedéket a' gyűlölet elől , midőn a' halál borzadozva látá kisiklani kezeiből a' m a r t a l é k o t , m e l l y e t több százados idűltség birtokává tőn , 's midőn a' nap nem mere lenézni e' gyászhely' lakóira , k i k n e k nem k e l l e látniok többé éltető világát. Nodiei-, Tristes-jeiberi, kibeszélhetlen fájdalmakat f e s t e , önmagát kínzó l é l e k ' szenvedéseit, vérző sebeit egy s z í v n e k , m e l l y n e k e' világon többé nincs ö r ö m ; öldöklő v i s s z a e m l é k e z é s e k e t , m e l l y e k r e megdermed k e b l e t e k b e n a' s z í v , de sírni nem t u d t o k ; benső ö n g y i l k o l á s t , k i f e j e z h e t l e n kétségbeesést 's rejtett f é l e l m e k e t , m e l l y e k k i a p a s z t j á k az élet' forrásit *s m e l l y e k n e k csak halál vethet véget. —- Szóval: ama'

80

FRAXCZIA

KÖLTÉSZET

vérengző catastrophok u t á n , mellyekből a ' nemzet épen k i s z a b a d u l t , az egy nagy concertje v o l t a' panaszés szívszaggató j a j o k n a k ; a' soká fojtogatott^ sóhajtások most tartós zokogásokban tőrének k i 's a' genius' minden müvének komor és búsongó színt adtanak. T . i. a' költészetnek e k k o r saját ábráza volt. A' nemzet végső maradványit élé e g y lassanként k i h a l ó s z a b a d s á g n a k ; a' k ö l t ő k a' n é l k ü l , hogy a k a d á l y t féln é n e k , ihletök' röptét bizton követheték. D e Bonaparte fel-ül N a g y - K á r o l y ' t r ó n j á r a ; rettentő k a r j a megszorítja a' s z a b a d s á g o t , melly előle megdöbbenve hátr á l ; ezen tál a' gondolat korlátozva v a n , a' k o r m á n y nak s z o l g á j a , 's szólnia csak u r a ' kedve szerint szabad. Isten v e l e d , te szelíd k ö l t é s z e t , nem fogod te többé h a l l a t n i tiszta és szabad é n e k i d e t ; a' szándék az —• 's kényszeríteni fognak rá — h o g y a' t r ó n n a k lábainál c s ú s z s z á l : de te a ' fenyegető lánczok' daczára is légy szabad — h a l l g a t v a nemesen ! De még is győzelmi d a l o k r a tárgy e l é g j u t a . Egész Európa remegett győztes s e r e g e i n k előtt. Hasonló a' kártékony v i l l á m h o z , m e l l y a' levegőn keresztül h a s í t , sebesen mint g o n d o l a t , repült Napoleon éjszakról d é l r e , a' d i a d a l ' szekeréhez csatoltan. K i e b b vivé birodalma' h a t á r i t ; a' sarmata és német m e g h a j o l á n a k előtte. A' költészet énekli folyvást a ' c s a t á k a t , de szava s z o l g a i , ó v a k o d ó , nem m e r i fölemelni hangj á t az igaztalanságok', az erőszak' 's a ' bitorlatok' fölfedezésére. A' komoly szín' M u s á j a , Chenier' szavaiv a l , a' hatalom' szenvedélyeinek h i z e l e g c s a k , valamint előbb a' nép' szenvedélyeinek h i z e l g e . Ducis *) Shakespeare' tragoediáját honosítá k ö z ö t t ü n k . Utána Raynouard 's Lemercier j ö v é n e k , a' n é l k ü l , hogy hozzá legkevesbben is hasonlítanának. A' szeretetre méltó 's nemes őszinteségi! Collín - llarleville 's Picard, Ancj r drienx, Duval S á n d o r , és Kii enne a' v í g j á t é k b a n *) Ezen nevezetes ember is tárgya leszen egy későiibi közlésnek.

A' ízerh.

A'

XIX.

87

SZÁZADBAN.

ragyogtatlak. Daru és de-SaintAnge Horácz' és Ovid' szépségeivel vívtak ; míg Delille a' falu' *), Esménard a' hajózás' gyönyöreit f e s t é k , és Chénedotté az emberi elme' mélyeit méregetve, a' p h i l o s o p h i a ' k ö r e i b e n j á r a ; de többen e' k ö l t ő i n k közül a' despotismushoz valának s z e g ő d v e , 's a' k ö l t é s z e t , mellyet rendszerint gerjedelem és szabadság t á p l á l , hideg 's egykedvű lőn. Mennyivel álla magasabban mind e z e n , különben sok é r d e m ű , literatoroknál Chateaubriand ur, k i egész századának ú j indulást ada. Az ő Martyrjai megjelent e k , 's a' literatori világ csodálta a' m ű v e t , mellyen egyszersmind a' szent könyv' , 's Dante' és Tasso' és Milton' ihleti látszának. A' h a t a l o m ' á r n y á b a n ú j r a föléledtek a ' r e n d ' fogalmai i s , 's ez a' rend nem csak a ' n y i l v á n y o s erkölcsökre hata , hanem az irászatra is , m e l l y e t a' respublicai magasztaltság az igaz lítról e l t é r í t e . A' literatiíra egyik alkotó része a' polgári társaságnak ; követi annak ha-r ladását 's h a n y a t l a t á t , minden k o r n a k minden véleményi b e n n e , mint egy hív tükörben , s z e i n l é l h e t ő k , semmi csoda t e h á t , ha egy egész századnak n a g y rengési, hosszas inogási után a* l i t e r a t ú r á n a k arcza is rendetlen, s a' bágyadásnak és b ú n a k bélyegeit viseli. De ha már a' társaság' sebei b e f o r r n a k , ha a' k e b l e k b e viszszalért a' k é j e s l e l k i csend , a k k o r az ízléssel bírókat i l l e t i : simítgatni a' közönséget 's felvilágosítani azt csillogó hibák f e l e t t , m e l l y e k sok más hibát vonnának magok után. A' criticának szabad tér j u t a a' császárság alatt. A' f é l t é k e n y despotismus sem lele gáncsot o t t , hol csak s t í l u s r ó l , Í z l é s r ő l , nem bántó Ítéletekről vala szó , minden politicai gondolat' nyilatkoztatása nélk ü l . E ' korszakasznak n é h á n y literatori j e l e s k e d t e k e' részben. í g y Chenier János - M á r i a , k i a' kor' nevesbjeit gyakorlott í z l é s s e l , de néha igen is nagy részr e h a j l á s s a l és sok k e s e r r e l b i r á l g a t á . í g y Geoffroy, E ' munkát Kia János' fordílíaábau bírja literatiiiriuk,

A'

ssert.

88

F R A N C ZI.4. K Ö L T É S Z E T

k i paradox véleményeket a k a r a kivívni 's az utóbbi század' nagy neveit lealacsonítani ; 's az ő l o g i c á j a szorít, inodorja (manierja) metsző, k e s e r n y é s erében t a l á n sok is a' s z e n v e d é l y , de ízlete b i z t o s , tanítmányi j ó z a n o k ; ő visszavezette igaz é r t é k ö k r e mind azon philosophiai d i c s ő s é g e k e t , k i k e t az e g y k o r ú a k olly n a g y r a emeltek , 's k i k j o b b á r a a' pártszellemnek köszönék nimbusokat. í g y Dus-ault, egy i g e n sokban j á r t a s és csínos előadású férfiú , ostora az irói középszerűségnek , de igen hideg talán 's igen e g y h a n g ú , h i á v a l azon eredetiségnek 's változatosságnak , melly Geoffroy munkáiban a n n y i r a gyönyörködtet. í g y a' l e l k e s és mardosó Hoffmarm, k i magát néha igen r é s z r e h a j l ó nak mutatá gáncsaiban 's olly g y a k r a n visszaélt tudománynyal és észszel. í g y Auger és Feletz, amaz alaposság- és p o n t o s s á g b a n , ez k e l l e m b e n 's gyöngédségben g a z d a g ; 's így Nodier, k i n e k könnyű tollából olly ragyogó c z i k k e l y e k f o l y á n a k , 's ki t á r s a i v a l együtt el a k a r á az elméket fordítani az líjításoktól 's a' rend' és á l l a n d ó s á g ' fogalmihoz téríteni vissza. — ö

o

Mind ezen criticák tudománykori despotismusok mellett is igen sok j a v á r a voltak a' l i t e r a t ú r á n a k 's így a' költészetnek ; ez utóbbi általok tartá meg nemes és tiszta n y e l v é t , m e l l y egyik fő d í s z e , 's ha más f e l ő l egyhangú vala és h i z e l g ő , ha i n k á b b ügyele a ' stílusra , mint a' philosophiára; ez azért v o l t , m i v e l az újon születés' órája még nem j ö t t e l , ennek c s a k a' polgári szabadsággal lehete érkeznie. 'S ez a' szabadság nem marada el soká. Bonapart é n a k csak diadalmai' vakító f é n y e bocsátatá m e g a' b i t o r l á s t , trónját csak a' hír és dicsőség tartá f e n n ; m i h e l y t ez hive lenni m e g s z ű n t , hatalma Öszverosk a d t , 's eldarabolt birodalma visszatért régi u r a i h o z , k i k húsz évi száműzetés 's bal szerencse alatt e l f e l e d é k a' régi gyűlölséget 's megismerek a' kor' s z ü k s é g e i t . Egy k i r á l y i kéz által nyújtott charta visszaadá v é g r e a' szabadságot a' franczia földnek , — 's itt a' literat ú r á n a k egy ú j , ragyogó korszaka kezdődik. Az első

A'

XIX.

SZÁZADBAN.

89

években az ú j u l á s z a j t a l a n ü l k é s z ü l , a' szabadság mind i n k á b b n ö v e k s z i k , a' k e b l e k c s e n d ü l n e k , Francziaország mind inkább virágzó jóllétben feledi b a j a i t , viszonyok köttetnek a' szomszéd n e m z e t e k k e l , 's a' j e l e n Európa lesz azon tág mező , hová az újszomjas e l m é k sietnek meríteni. Anglia és Németország nagy behatással voltak a' j e l e n franczia költészet' sorsaira. N e k i k *) már egypár század óta volt eredeti vagyis ollyan l i t e r a t ú r á j o k , m e l l y semmi másnak nem vala m á s o l a t a , hanem magok' e' népek' erkölcseinek 's characteröknek hív len y o m a t j o k . M i szinte k o r u n k i g nem ismerénk ezekből egyebet halvány 's alaktalan f o r d í t á s o k n á l , bizarr átö l t ö z t e t é s e k n é l , m e l l y e k , e ' szívmeleg szüleményeket nevetség' tárgyaivá tevék. M i még mindig a' r é g i e k ' nyomdokait ő r z ő k , n e k ü n k még folyvást Aristoteles vala fő m e s t e r ü n k , 's e g y , a' mi e r k ö l c s i n k - , vallás u n k - , véleményeinktől egészen idegen l i t e r a t ú r á n a k aggott maradvány! még mindig példányink 's ellenmondhatatlan vezéreink , midőn Németország már ú j a b b , m e g annyi remekmű - szentesítette szabályokat s z ü l t , midőn a' fenlengő Klopstock szent hymnusokat zendíte meg 's még édesben , még harmoniásban adá az első ember' é n e k l ő i n e k h a n g z a t a i t , midőn Goethe és S c h i l l e r , eltelve egészen S h a k e s p e a r t ő l , biztos szárnyakat einelének egy eddig ismeretlen világ f e l é , és készíték a' szilaj Byront, a' büszkét, eredetit, fenlengőt, metsző s i k o j j a i v a l , harsány p a n a s z i v a l , vad hahótáj á v a l . Mi még nem valánk túl Crebillon' és Prévost* ízetlen csevegésein, midőn W a l t e r - Scott a' história' magas székéig emelé a' r o m á n t , mimelők' hosszú seregét vonva maga után. P h i l o s o p h i á n k még mindig a' pedant scholasticismus' hiú hasogatásiva! vesződött, midőn szomszédinknál e' g y e r m e k e s bilincseket r é g inegtöré 's nemes befolyást áraszta a* költészetre és históriára. — De végre mi is r é s z e s ü l t ü n k e' kincsek*) Talán csak az angoloknak. Cs.

90

AZ

ERŐMÜVEK*

ALKALMAZÁSÁRÓL

b e n , 's m i h e l y t t ők a' f r a n c z i a f ö l d r e á t h o z a t t a k , szép elméket éleszte leheletök, mellyek korok' dicsőítésére csendes r e j t e k b e n n ö v e k e d t e k . E g y k ö r ü l m é n y tett m é g i g e n sokat a' f r a n c z i a t u d o m á n y o s s á g ' m e g u j ú l á s á r a , 's ez : a' S p i r i t u a l i s m u s ' t a n í t m á n y i h o z visszatérés. A' l e g u t ó b b i s z á z a d b a n a' m a t e r i a l i s m u s ' tisztátlan l e h e l e t e e l f o g y a s z t a m i n d e n n e m e s e b b s z í v ö m l é s t , m e g f o j t a m i n d e n n a g y o b b gond o l a t o t , k i o l t á a' l é l e k n e k minden l á n g s z e n v e d é l y e i t . H ú s z e s z t e n d e i sanyar e l é g g é é r e z t e t é v e l ü n k e' sir a l m a s tévedés* gyászos k ö v e t k e z m é n y e i t , 's az ríj k o r sietett v i s s z a t é r n i Socrates' és P l a t ó ' h i e d e l m e i k h e z . ' S a ' t e t t ' dicsősége egészenJQou$in~é , az ecclectieismus* a l k o t ó j á é , k i l e g j o b b a n f ö l tudá f e j t e n i k o r a ' gondol a t j á t , k i e l é g í t e n i a' m e g f á r a d o t t é r t e l e m ' s z ü k s é g e i t . Ő e l ő t t e Maisíre, de Ilonáid és abbé Lamennais, a' n a g y c a t h o l i c a i s k o l á n a k három f e j e már t á g a b b , neinesb i n d u l a t o t a d á n a k a' l e l k e k n e k . Téres , végtelen pálya ny/lt ekkor költőinknek ; ő k r o h a n v a s z á l l á n a k r e á , 's t ö r e k e d é s ö k e t a' l e g g a z d a g a b b y legszerencsésb s i k e r k o s z o r ü z á . A ' France

litteraire'

1833(1. I. füzeiéből.

CsATO PÁL , m.

AZ

ERŐMÜVEK'

ALKALMAZÁSÁRÓL

t. társasági 1. tag.

'S

MUNKA-

TÉTELÉRŐL.

Azon b á m u l á s r a r a g a d ó m u n k á l a t o k ' s z e m l é l é s e , mellyeket erőművek által véghez vitetni tapasztalunk, m í g a' természetben ö r ö k ö s e n m e g á l l a p í t o t t m o z d u l á s ' t ö r v é n y e i t á l t a l nem l á t j u k , 's a z o k a t k ü l ö n ö s e s e t e k -

4

OÍ? \S

MUNKATÉTELÉRŐL.

re okosan a l k a l m a z n i nem t u d j u k , igen könnyen , mind az erőművek' m e g í t é l é s é b e n , mind azoknak ezélirányos használásában félre vezethetnek bennünket. Innét van, h o g y igen sokan ollyan munkákat is , mellyeket eszközetlen erő legnagyobb foganattal t e h e t , erőművekk e l a k a r n a k v é g e z t e t n i ; mások összetettebb szerkezet e k t ő l , minthogy azok által nagy t e l h e t , kevés erővel i s föleiueltetni s z e m l é l n e k , nagyobb f o g a n a t a munkál a t o k a t várnak ; mások a' mozdulás' a k a d á l y a i t , melyl y e k az erőművek' hajtására fordított hatalomnak (potentia) nagy részét megsemmisítik , észbe sem vévén , a l i g a' mozgony' megindítására elegendő erővel nagy m u n k á k a t a k a r n a k t e l j e s í t e t n i ; vagy sem nem a' leghasználhatóbb erőt a l k a l m a z z á k , vagy ha azt is , nem ixgy a' mint legtöbb hatása l e h e t n e ; örökmozgókon f á r a s z t j á k e l m é j ö k e t , holott semmi véges e r ő , végetl e n vagy örökké tartó mozgást nem eszközölhet stb, és midőn a' természet' törvényeivel ellenkező illyetén elvek' összeegyeztethetése semmi mesterségnek 's elmet a l á l ó s s á g n a k nem a d a t o t t , i d ő t , m u n k á t , költséget k é n y t e l e n e k hiába vesztegetni. Mind ezek mellett azonban a' természetnek' a l a p t ö r v é n y e i , habár a' végetlen ü l módosítható összetételek és s z e r k e z t e t é s e k , a' különféle f o r m á k , 's vagy e g y e z ő l e g , vagy egymás ellen dolgozó erők' sokféle ráviteleinek elitélése , g y a k r a n igen egymásba szőve r e j t e k e z n e k i s , e g y s z e r ű k ; 's legalább a n n y i r a , mennyi az előleges m e g t u d á s r a , ha valamelly kérdésbe vett erőmű a' maga czéljának m e g f e l e l h e t - e ? lehető-e a' feltett czéF végrehajtására haszonnal a l k a l m a z h a t ó valami erőművet e l ő á l l í t a n i ? találtatik-e t u d t u n k r a a' természetben a' k é r d é s e s erőműhöz megkivántató erő ? 's több efféle ; minden bizonynyal annyira nyilvánosak , hogy azokat k e v é s gondolkodás és józan Ítélettétel m e l l e t t , a k á r k i is könnyen f e l v e h e t i , összehasonlíthatja, ' s a' t á r g y ' kiviteléről magának előlegesen ellátható sikeres vagy sikeretlen kimenetelt Ígérhet. Különösen hogy készítendő , vagy alkalmazandó erőműveinkről j ó e l e v e , 's ne káros és

92

AZ ERŐMÜVEK'

ALKALMAZÁSÁRÓL

költséges t a p á s z t a l g a t á s , és próbálgatások után hozhassunk helyes í t é l e t e t , m i n d e n e k felett ineg kell állap í t a n u n k , miben kell mind e s z k ö z e t l e n , mind erőművekkel d o l g o z á s u n k n a k , ú g y szintén e g y i k erőműnek a másik f e l e t t i elsőbbségét h e l y h e z t e t n ű n k . Minden esetre erőműveket csak ott használunk , hol azok által olly m u n k á l a t o k a t vitethetünk véghez , melylyeket egyébiránt ugyan azon feltételek a l a t t , p. o. hasonló t ö k é l y b e n , ugyan azon sebességgel és k ö n y . nyüséggel m e g t e n n i emberi e r ő n e k lehetetlen : különben o t t , hol valamit e s z k ö z e t l e n ü l , csupán minnen erőnk á l t a l épen lígy mint eszközök' alkalmazásával megteh e t ü n k , erőműveket venni e l ő , mivel a z o k n a k megszerzése m i n d e n k o r költségbe , 's több v a g y kevesebb idővesztésbe k e r ü l : nem csak haszontalan sőt káros is lenne. Azután azt veszszük tekintetbe , hogy u g y a n a z o n m u n k a ' n e m é n é l , egyenlő e r ő v e l ' s idő a l a t t , m e l l y i k erőmű m u n k á l h a t l e g t ö b b e t , ' s mindenki á l t a l f o g j a látni , hogy e g y i k erőműnek , másik f e l e t t i elsőbbségét ezen tekintetből k e l l meghatározni. M e l l y e k r e nézve következő elvek á l l a n a k : I. Minden munkálat erőt kiván, 's minél nagyobb az erő, annál nagyobb munkatételre elégséges. L e g f ő b b tekintet melly szerint az erőműveket m e g í t é l h e t j ü k : az erőnek a' m u n k á l a t t a l egybe hasonlítása. H a az adott, vagy kész erő egészen m u n k á l a t r a f o r d í t a t i k , lígy , h o g y abból semmi haszontalanul el nem v é s z , akkor az alkalmazott e r ő n e k a' legnagyobb , 's minden esetre egyenlő erőnek mindenkor e g y e n l ő munkálatot k e l l véghez v i n n i : mire nézve erőműveinket xígy k e l l alk o t n u n k , hogy azok által az egész reájok fordított erő a' kitűzött czélra dolgozzék, 's abból, ha lehet, semmi, vagy legalább legkevesebb rész heverjen vagy egészen tehetetlenül , vagy fordítassék i d e g e n m u n k á l a t r a . Sokszor megesik , h o g y a' m u n k á l a t ' neme olly k ö n n y ű , m e l l y a' kész e r ő n e k egész foglalatoskodtatást nem adhat , iIlyenkor erőművek á l t a l az ollyatén m u n k á t , annyiszor lehet s o k s z o r o z t a t n i , míg nem az e r ő n e k

OÍ? \S M U N K A T É T E L É R Ő L .

egészen megfelelő munka áll elő. így a' gombolyítás, f o n á s , könnyebb szerű s z ö v é s e k , 's minden k i s erővel elvégezhető d o l g o z á s o k , nein k i v á n j á k meg egy embernek minden erejét és t e h e t s é g é t : hasonló eseteknél tehát czélirányosan a l k a l m a z h a t ó k az e r ő m ű v e k , hogy azok által egy ember annyit gombolyíthasson, annyi orsót forgathasson , annyi apróbb darabokat szőhessen s t b , valamennyit ereje meggyőz, vagy is egész dolgozható erejét m u n k á r a fordítsa. A J nyereség látnivalóképen nem ott van , mintha mozgonyok által az erő n a g y o b b í t a t n é k , hanem o t t , hogy a' m u n k á r a szánt erőnek semmi része tehetetlenül nem vesztegel; és nem ott, mintha egy ember annyit dolgozhatna mint 50 vagy 1 0 0 : hanem o t t , hogy egy ember annyit dolgozik valamennyit dolgozhatik, és hogy egész erejét mellyet különb e n könn-yii m u n k á k n á l k i nem adhat, egészen kimeríti. II. A' kész erőt, mennyire lehet egészen a czélba vett munkálatra kell fordítani , különben azon rész, melly munkálatot nem eszközöl, haszontalan vész, és számba vétel alá csak azon maradék tartozik , melly a' munkát valósággal elősegíti. Legvilágosabb példáját a' szállításokban l á t h a t j u k . H a valamit tovább a k a r u n k s z á l l í t a n i , semmi közünk h o z z á , fölemeltessék-e vagy mennyire emeltessék föl a' föld' színe , 's a k á r m i tér fi lett , ennél fogva az emelés a' s z á l l í t á s t ó l , vagy egy helyből másra vitelt ő l , egészen külön munka lévén 9 azon k e l l igyekezn ü n k , hogy e m e l é s r e , e r ő n k n e k a' mint l e h e t , legkisebb részét f o r d í t s u k . í g y , ha valami nehéz testet val a k i vállaira veszen , annak tovább vitelére több erőt f o r d í t , mint ha valami téren vonja vagy g ö r g e t i , minthogy első esetben az egész terhet emelnie k e l l , másikban p e d i g , a' terhet az alávetett tér e m e l i , neki pedig csak a' zsurlódás' a k a d á l y á t kell kiadott erejével meggyőzni. Ennél fogva könnyebb valamit sík f ö l d ö n , vagy egyenes lapon vonczolni, mint vállon e m e l n i , még könnyebi) a' szekeren s z á l l í t á s , mivel e k k o r a' zsurlódás kisebb mintha a' nehéz test földön vonczoltatnék;

94

AZ E R Ő M Ű V E K '

ALKALMAZÁSÁRÓL

i s m é t , a* csinált j ó ú t a k , könnyen forogható kocsiker e k e k , h a j ó k , v i z e k , és csatornák á l t a l , k ö n n y í t e t i k a' tovább s z á l l í t á s , nem azért mintha ezen k é s z ü l e t e k az e r ő t , v a g y annak m u n k á l a t á t n e v e l n é k , hanem azért, mivel az erőből nagyobb rész h a s z n á l t a t h a t i k a' k i v á n t m u n k a ' v é g b e v i t e l é r e , kisebb pedig idegen vagy más nemű m u n k á l a t r a , m i l l y e n c k a' felvett példában a' teher' emelése , és a' Zsurlódás. I I I . Az erőmüvek' egybeszerkeztelésénél, minél őszszele II ebb ck azok, annál több erő kivántatik «' külön részek' megmozdítására, mozgásban tartására , 's a' mozgás' akadályai' meggyőzésére 3 melly tehát tulaj donképen munkálatra nem fordítathatván, hasztalanul vesz ; 's ennek következésében , az egyszerű erőmüveknek elsőbbségük van az összetettebbek felelt, s ha valamit minél egyszerűbb erőmű által elvégezhetünk, mind annyiszor összetettebbekhez folyamodni nyilvános er őv esz lege l es. Ezen mechanicai alapigazság' vezérlete u t á n , előre meg lehet Ítélni azon l e g n a g y o b b foganatot, mellyet semmi összeszerkeztetésekkel növetni nem l e h e t , 's egyszersmind e g y tekintettel l á t h a t n i , ha v a l a m e l l y erőműnek czélba vett f o g a n a t j a a' mechanicai lehetőségen túl hág. M i n e k okáért semmi más nem szükséges , mint azt venni g o n d o l ó r a , hogy a' k é r d é s e s munk á n a k végbevitelére *>szközetleniil, vagy a ' legegyszerűbben a l k a l m a z v a mennyi erő és idő k i v á n t a t i k , ' s ha v a l a k i azt á l l í t a n á hogy f e l t a l á l t erőműve á l t a l , a' nevezett m u n k á t , mind h a m a r é b b , mind k i s e b b e r ő v e l , v a g y egyenlő erővel kevesebb idő a l a t t , v a g y ugyan azon idő alatt kevesebb erővel lehetne e l v é g e z n i , az ollyatén e r ő m i i , mint műlegesen (technice) lehetetlen, további vizsgálatot sem é r d e m e l . P é l d á u l : legegyszerűbb mozdító eszköz lévén az emelő r ú d , minthogy tapasztalás után , egy közönséges erejp e m b e r ' munkáj á n a k legnagyobb f o g a n a t j a v a n , ha 25 f o n t t e r h e t , egész napon á l t a l 8 órai idő a l a t t , 2~ l á b n y i sebességgel m o z g a t , v a g y , egész napi m u n k á r a , a' közben eső pihenéseket kivéve, 8 órai dolgozást s z á m í t v á n , 25 font

OÍ? \S

MUNKATÉTELÉRŐL.

teherrel, 3000 X X 8 = 72000 l á b n y i = 12000 ölnyi útat elvégez : tegyük fel hogy 10 mázsás = 1000 font terhet k e l l e n e valami magos hegyre vitetni, ezen esetb e n , ha a k á r m i erőművünk'leendő m u n k á l a t á t , az emelő rúdéhoz h a s o n l í t j u k , mivel az emelő r ú d ' azon részének inellyre az erő a l k a l m a z t a t i k , 40-szer kellene hosszabbnak lenni a' m á s i k n á l , m e l l y a' terhet e m e l i , a' t e h e r , az erő által elvégezett ú t n a k csak 40-ed rés z é i g , azaz, egész napon által 300 ölre emelkedhetnék ; azt pedig véghez vinni hogy 10 mázsa t e h e r , egy ember' k ö z ö n s é g e s napszámi e r e j é v e l , n a g y o b b , sőt csak ennyi magosságra is f e l v i t e s s é k , semmi mesterséges összetett erőművek által nem lenne lehetséges. E g y é b e r ő m ű v e k n é l , még pedig minél összetettebbek volnának a z o k , annál több erőt k e l l e n e a' külön r é s z e k ' mozgásban tartására, 's á* mozgás' a k a d á l y a i ' meggyőzésére fordítani, tehát a' teher' emelésére 25 font erőnél minden esetre kevesebb j u t v á n , azoktól az emelő rxídra nézve kiszámított munkálatot épen nem lehetne várni. I Y . Nagy terhet kis erővel lehet megmozdítani és megfordítva, de minél nagyobb a' teher és kisebb az erő, a' teher mozdulása annál lassabban ; minél nagyobb ellenben az erő, és a' teher kisebb , annál hirtelenebben történik. Azt pedig végbe vinni, hogy kisebb erővel ugyan azon tehernek sebesebb mozdulása eszközöltessék , semmi nemű összetételekkel nem lehető. Az erők' hatásait k é t f é l e k é p e n k e l l megkülönböztetni. Vagy úgy hogy valamelly erő , egy más ellen, erőt tökéletesen f e l t a r t h a t , a' nélkül hogy azt mozgásba t e h e t n é ; vagy úgy hogy az ellenerőt nem csak f e l t a r t h a t j a , hanem azt m e g g y ő z v é n , mozdulásra kényszeríti. Az első állományos hatásnak, billenetnek, vagy inditméiuyjiak (momentum staticum) neveztetik , 's akk o r t a l á l h e l y e t , midőn két, egymás ellen munkálódó erő k ö z ü l , egyik a' másikat fel nem múlja, a' mozdul a t r a nem kényszerítheti. Ellenben m i h e l y t t , az illyet é n k é p e n állományos billenetbe helyheztetett e r ő k n e k e g y i k e , legkisebb ú j erő' hozzá járultával növeked-

06

AZ

EIlŐML'VEK1

ALKAIÍMAZASÁKÓI.

nék , a' másik erő azonnal meggyőzetvén , a' nagyobb e r ő n e k e n g e d n e , 's annál fogva mozdulásnak kellene e l ő á l l a n i , m é g pedig a' mozdulás a n n á l sebesebb lenne , minél i n k á b b f e l ü l m ú l n á e g y i k mozdító erő a' másikat. P é l d á u l ismét az emelő r u d a k a t vévén fel : ha az emelő r ú d n a k nagyobbik szára , tíz a k k o r a mint a ' k i s e b b i k , 10 fontnyi és a' rövidebb szárra nehezkedő t e r h e t , a ' h o s s z a b b szárra alkalmazott e g y fontnyi e r ő , t ö k é l e t e s egyensúlyban (aequilibrium) fog tartani, vagy állományos billenetbe h e l y h e z t e t n i , ú g y hogy sem e g y i k sem másik szár mozdulásnak nem i n d u l ; de ha az 1 fontnyi erőhöz, a' hosszabb száron l e g k i s e b b erő a d a t n é k , a ' rúdnak azonnal mozdulásba k e l l e n e j ő n i , még p e d i g mivel a' hosszabb szár tíz a k k o r a mint a' t e h e r , a d d i g csak tized résznyi u t a t v é g e z h e t n e , mint az e r ő n e k ugyan addig kellene m e g f u t n i a . T o v á b b á : ha a' riíd még egyszer annyira h o s s z a b b í t a t n é k , ú g y hogy a' nagyobbik s z á r , húsz a k k o r a lenne mint a' kisebbik , ezen esetben a' 10 fontnyi teher' egyensiílyban t a r t á s á r a , fél font teher lenne elégséges, niellyhez újra l e g k i s e b b erő j á r u l v á n , mozdulásnak k e l l e n e előá l l a n i , de már ekkor a' teher i s , az erő által megfutott ú t n a k csak huszad részét végezhetné, vagy is első esetben az 1 fontos erő kétszer sebesebb mozgást hozott volna elő, mint második esetben a' fél fontos erő. Innét t e h á t egyenesen k e l l következtetni, hogy a' mozgás' sebessége , a' mozgást előhozó erővel ugyan azon arányban f o g y , vagy n ö v e k e d i k , és a' m e l l y e r ő , egyéb e g y e n l ő k k e l (ceteris paribus) e g y másiknál kéts z e r , h á r o m s z o r . . . stb sebesebb mozgást e s z k ö z ö l , azon másik erőnél minden bizonynyal k é t s z e r , háromszor . . . stb nagyobb. Ennél fogva a' mechanicai mozdító e r ő t , mindig a' sebességnek is egyszersmind hozzávételével lehet és k e l l m e g h a t á r o z n i , 's a' mondottakat így értvén , ha v a l a m e l l y erő egészen a l k a l m a z v a , úgy h o g y abból semmi haszontalanul el nem veszett, a' t e h e r ' fölemelésében vagy meggyőzésében bizonyos sebességet hozott elő , azt véghez v i n n i , hogy


u g y a n azon erő , vagy talán még annál csekélyebb i s , sebesebb mozgást e s z k ö z ö l j ö n , semmi mesterséges szerkeztetések által nem lehetséges. V. Valamelly, mind mennyiségére } mind sebességére és tartósságára nézve meghatározott állati erővel, p. o. az emberivel, melly legfogandtosabban alkalmazva, rlapjában 8 órai idő alatt, 2 , 5 lábnyi sebességgel 25 font terhet mozgathat, a' rendesnél nagyobb munkálatot, semmi úton módon vagy találóssággal nem lehet végeztetni. « L e g k ö z e l e b b láttuk hogy a* természeti erő p. o. a* nehézség minden esetre a k á r lassabban , a k á r sebesebben dolgozva a l k a l m a z t a s s é k , mindenkor egyenlő munkálatot á l l i t e l ő : de mivel a' természeti erők, elf á r a d á s n a k nincsenek alávetve mint az á l l a t i a k , ezen á l l í t á s az á l l a t i erőkre nézve , csak az időre tekintett e l lehet igaz. T . i. világos lévén hogy az állati erő, nagyobb sebességgel hamarébb kifárad , kisebbel ped i g a' munkát tovább g y ő z i , annak munkálata megítélésére nézve szükség meghatározni a) mennyi erő, b) mi sebességgel, c) mennyi ideig dolgozhatik , m e l l y e k szerint a' legnagyobb munkatétel eszközöltessék. Az emberi erőre.nézve különösen több tapasztalások után ü g y találtatott , hogy egész napszámot vévén vizsgálat alá , az emberi erőnek leghasznosabb alkalmazása van, ha 25 fonttal terhelve , 2- lábnyi sebességgel egész napon által 8 óra hosszat dolgozik, egyéb esetekben ha e g y i k , vagy másik adatot n e v e l j ü k , a' többi k e t t ő fogyatkozván a' munkálat minden esetre sikeretlenebbé leszen. E z e n k í v ü l , mivel a' különféle körülményekhez k é p e s t , 25 fontnál néha kevesebb erővel szükség dolgoztatnunk , minden esetben meg kell tudnunk határozni , hogy a' megkívántató erőhöz k é p e s t , mennyi idő vagy t a r t ó s s á g , és m e k k o r a megfelelő sebesség eszközölhet legnagyobb munkálatot. Az e r ő n e k , időnek vagy t a r t ó s s á g n a k , és sebességnek e g y e n l í t é s e , nevezvén a' körülményekhez kéTUDOMÁNY TÁR

I.

7

9S


ALKALMAZÁSÁRÓL

pest változható erőt x - n e k , a' sebességet s - n e k , a' tar tósságot t-nek : x mellyben tehát az x-nek változásához k é p e s t , az s-et és t-ét úgy k e l l meghatározni, hogy a' szerint legnagyobb m u n k á l a t állítassék elő. Ez akkor l e s z e n , ha az st-nek t e v e t e , a' föltett egyenlítés' törvényeihez képest, a' maga legnagyobb értékét éri el. Felfejtvén pecligaz adott egyenlítést, t a l á l t a t i k : x •= 100—-20s — 6,25t + l , 2 5 t s m e l l y b ő l : x —100 + 6,25t , , a-f-6,25t s =' vagy teven x—1()0=a; s = 1,25 t — 2 0 l,25t—20 í =

x — 100 + 20s —— 1,25s — 6,25

.

.

.

.

a + 20s t=l v 25s—6,25

következésképen a' ts-nek tevete (factum), lehető legnagyobbnak k e l l lenni.

mellynek

at + 6,25t 2 , es : l,25t — 20 as + 20s 2 ts — l,25s — 6,25

ts =

legyen ts = y , innét a' függvényt (functio) külzítvén (diíferentiando) t - r e : _ (1,25 — 20) (a + l,25t)dt — (at + 6,25t 2 ) l,25dt a ) ( l y

~

(l,25t — 20)2 és szintén ilgy s-re : (l,25s — 6,25) (a + 40s)ds — ( a s + 20s 2 ) l,25ds (l,25s — 6,25) 2

most a' k ü l z e l é k hányadosokat (differentialis quotiens) mint a' legnagyobb' (maximum) keresésének törvényei k i v á n j á k o-hoz e g y e n l í t v é n , leszen a ) b ó l : $ = (1,25 — 20) (a + 1,25) — (at 4- 6,25t 2 ) l,25 = o dt l,25at—20a 4-15,625t 2 —250t—1,25a t — 7,8125t 2 =o

\S M U N K A T É T E L É R Ő L .

OÍ?

7,8125t 2 — 250t — 20a = o t 22 —

250

A

t =

7,8125

20

a

7,8125

t = 16 + / 2 5 6 + 2,56ü) és az a értékét =- x — 1 0 0 vissza helyheztetvén végezetre: t i= 16 ± V 2 5 6 — 2,56x — 256) t =

16 ± V 2 / 5 6 x ) = 16 ± 1 , 6 / x

hasonlóképen b ) b ő l : dy (1,25s — 6,25) (a + 40s) — (as + 20s 2 ) 1,25 <17" ~~

(l,25s —6,25) 2 1,25as —6,25a + 50s2 — 250s — l,25as — 25s 2 - o 25s 2 — 250s — 6,25a = o 250 6,25 s2 s = —— a 25 25

es az a értekét = x — 100 visszahelyhe^tetvéii végezetre: s = 5 + / 2 5 + o,25x — 2 5 s = 5 ± l / x Gerstnernél (1. Handbuch der Mechanik //. 48.) a' m a x i m u m ' m e g h a t á r o z á s á r a , harmadik egyenlítésül vétetik — = — nem adatván más oka mint e z : da min t c das Verhältniss

— zur Vermehrung i1

des Raumes I

eben so

viel als~ beiträgt, so must für den Fall des Max. ~ — — z t c seyu. Azután j e g y z é s a l a t t : Soll der Raum 3600zv ein Maximum seyu , so folgt nach den Principien der Differentialrechnung zdv + vdz = o. De 3600zv minthogy ezen kitételben a' változók' növekedése vagy f o g y á s a , semmi feltételhez kötve n i n c s , épen ügy lehet = o mint = oo, minekokáért a' maximum' és minimum' keresésének törvényei alá nem t a r t o z h a t i k ; a z o n k í v ü l , nem is a' változók' k ü l z e l é k j e i t , hanem a' kiilzelélc 7 *

100

AZ ERŐMÜVEK*

ALKALMAZÁSÁRÓL

hányadosokat kellene o-hoz e g y e n l í t e n i : minél fogva fentebbiekben a' kivánt m a x i m u m , minden ellenvetésektől ment , mathematicai szigorúsággal határoztafott meg. E g y é b i r á n t , hogy a' kérdéses egyenlítés z _ v valóban á l l , a' közelebbi lehozásokból (deductio) így lehet megmutatni. A' k i t a l á l t é r t é k e d e t , és a' t-nek C-nek á l l a n d ó értékeit h e l y r e tévén t a l á l t a t i k : 1 6 + / _2,56v) — __ 5 + |- -/-~ x ) 40 + 2 , 5 / " 2 , 5 6 x j = 40 + 4 / x ) 2,5 / 2 , 5 6 x ) = 4 / x ) / 16x) = 4 / x ) * melly utolsó egyenlítés az x-nek a k a r m i értekére nez ve igaz l é v é n , k ö v e t k e z i k : z v "t ~~ 7 átalánosan és minden esetekben. V I . Örökmozgóknak létesítésére, vugy mennyiségében véges , de az időben és térben, végetlen, azaz örökké munkálkodó, vagy ha a' térben véges akkor viszont az időben és mennyiségében végetlen erő kívántatik. Ha erőműveinket örökké munkálkodó erő h a j t a n á (nem vévén tekintetbe azoknak i d ő ' j á r t á v a l bizonyos elromlásokat) kétség kivül örökké k e l l e n e mozogniok; ellenkező esetben pedig ha valamelly erőnek természetében f e k s z i k , hogy egyszer m e g s z ű n j é k , p. o. mint a' lefelé n e h é z k e d ő , és azon n e k é z k e d é s á l t a l indító e r ő n e k , elébb utóbb nyugpontot k e l l t a l á l n i , a ' r u g ó s s á g n a k magát mind addig k i f e s z í t e n i , valamíg hatását egészen e l v e s z t i ; a k k o r az e r ő n e k hogy ö r ö k k é mozgató tulajdonsággal b í r j o n , a' maga kiszabott véges ú t j á t , végetlen idő alatt kellene e l v é g e z n i , vagy végtelen lassúsággal m o z o g n i , úgy hogy az erőmű' másik felén azonban tapasztalható mozgás támadjon , melly feltétel'

OÍ? \S

MUNKATÉTELÉRŐL.

betöltésére végetlen erő lenne megkívántató. Ugyan is a' mozdulás' törvényei szerint, ha erőmüveken nagy erő kis teherrel először súlyegyenbe tétetvén, azután mozdulásra indítatik , a' nagy erő (mint IV. alatt láttuk) l a s s a b b a n , a' kis teher sebesebben fog m o z o g n i , minél fogva az egymás ellen tett mozdulások' akármi rávitelére nézve, mind az erőműveknek ollyan szerkezete, mind pedig ollyan erő gondoltathatik, mellyeknek összetételével adott idő a l a t t , adott út végeztetnék el. Az örökmozgóknál az idő v é g e t l e n , 's mivel tapasztalható mozdulás k í v á n t a t i k , a' végetlen időben végezett útnak szintén ü g y véghetetlennek k e l l e n e l e n n i ; ellenben az e r ő m ű ' m á s i k felén, a' mozdító erő' útja, feltévén hogy az nem örökké m u n k á l k o d i k , végetlen nem l e h e t n e , tehát magának az e r ő ' m e n n y i s é g é n e k , ' s ahhoz képest az erőmű' összeszerkeztetésének k e l l e n e végetleneknek lenniök , melly mind kettő lehetetlen. IIa Arehiniedesként a' földet egy emelő rúd» dal helyéből ki lehet v e t n i , a' föld' egész terhének = 8270795073839G19872401200 font egyensúlyban tartására , feltévén hogy az a' támaszponttól (hypoinochlion) nem messzebb mint csak egy hüvelyk távolságra függesztetnék , és az emelésre fordítandó erő 150 font volna , lenne a' rúd' hosszabbik részének megkívántató hosszasága = 5513S633825597465816008 h ü v e l y k , mellynek következésében míg az emelő erő , az épen mondatott hosszaságu utat v é g e z n é , addig a ' f ö l d helyéből, nem m a g a s a b b a n , mint csak egy h ü v e l y k n y i r e emelkednék ; valamint megfordítva , míg a' föld egy hüvelyknyire s ü l y e d n e , az emelő rúd' hosszabb feléli egy 150 fontos felfüggesztett tehernek 55138633825597465816008 hüvelyknyi utat kellene elvégezni. Feltévén továbbá , hogy a' föld a' nehézkedés' törvényei szerint d o l g o z n é k , és az ő t e r h é n e k egész lesülyedését egy ölnek vévén f e l , ezen esetben a ' rúd' másik v é g é n e k , az alatt 5513863385597465816008 ölnyi utat k e l l e n e megfutni, mellynek gyökere = 234816170281

\

t

*

102

AZ

}

ERŐMÜVEK'ALKALMAZÁSÁRÓL

= 15,51S láb = 2,58633 öl3 gyökerével = 1,60821 elosztatván teszen időben : 14601088056 másodperczet, vagy : 405585S0 ó r á t , v a g y : 4790 esztendőt, 306 napot, 21 órát, 14 első perczet, melly azt teszi, hegy a' f ö l d ' terhe, egy ollyan szerkezetű erőművet , mellyben állományos b i l l e n e t k o r (momentum staticum) az ellenerő 150 font v o l n a , a' nehézkedés 9 törvénye szerint siettető mozgással 4790 e s z t e n d e i g , 306 nap, 21 óra, és 14 első perczig képes volna h a j t a n i , a' n é l k ü l , hogy az alatt egy ö l n é l alább szállana. Azonban ezen példa csak felvilágosításul hozatott f e l , hogy az ellentálláshoz képest igen nagy e r ő v e l , ha szintén az e r ő n e k rövid üt §zabatik is k i , i g e n tartós mozgást lehet eszközleni. í g y : ha egy ó r a m ű , teszem egy font e r ő v e l , míg azon erő egy ö l n y i r e alásülyed 36 óra' hosszat mozgattatik , ugyan azzal egyenlő ellentállásu óraműt 10 font erővel 360 ; 100 f o n t t a l 3600 stb óra' hosszáig lehetne mozgásban tartani, a' n é l k ü l , hogy az erőnek azon idő alatt e g y ölnél nagyobb utat k e l l e n e megfutnia. A ' mi pedig Archimedesi i l l e t i , h i h e t ő l e g ő azon mondással, hogy emelő rúddal az egész f ö l d e t , ha álló pontja adatnék, sarkából k i v e t n é , nem az egész föld' t e r h é n e k fölemelését é r t e t t e , m i v e l a' nehézkedés mindenfelől a' föld' közép pontjára t a r t v á n , a' f ö l d n e k ahhoz hasonló nehézkedése , m e l l y e l annak szinén találtató minden t e s t e k , a' közép pontra vonatnak tulajdonképen nincs; m e l l y igazság hogy a' r é g i e k előtt nem volt ismeretlen, Ovidiusnak a m a ' versei b i z o n y í t j á k : Ncc circumfuso pendebat in aere te]Jus Ponderibus librata suis. £

V I I . Ä fentebbi elvek' alkalmazását egy példában megmutatni nem lészen felesleges. L e g y e n a' vizsgálat alá veendő e r ő m ű , e g y legxíjóbban javasolt atott, emberi erő á l t a l hajtandó s z e k e r k e ,

>

fyfi/n/.

•fchnud-.


mellynek m i n t á j a a' magyar tudós társasághoz beadatott, szerkezetét pedig az ide mellékelt r a j z o l a t mutatja. Szerkezete'' módja ebben áll. A' hátulsó két kerek e k ' tengelyének közepén a - n á l , egy fogas k e r é k erősítetett m e g , mellynek körülforgása á l t a l a' két hátulsó kerék is forgásba j ő , — ezen fogas k e r é k k e l pedig még azon kivűl két fogas k e r e k e k összeköttetésben vágynák , m e l l y e k n e k fogai egymásba akadván, e g y i k a' másikat i n d í t j a . — Ot fogas k e r e k e k egymás u t á n , oda számlálván a' tengely' közepén megerősítetett i s , látlagosan (horizontaliter) helyheztettek , három pedig egymás felébe m e r ő l e g e s e n , (perpendiculariter) az utolsó k e r é k n e k mindenik felén végezetre b-nél egy egy k a l l a n t y ú , m e l l y e k b e két f e l ő l , két darabból mozoghatóan összetett vas r u d a k a k a d n a k , 's ezeknek lábbal nyomkodása által, a' k e r e k e k ' egész rendszere, 's annál fogva a' szekerke is m e g i n d í t a t h a t i k 's egy h e l y r ő l más helyre tovább tovább mozdítathatik. Az erö' és teher* útjának 's abból az erőnek a teherhez képest rávitele. A' IV. sz. alatt e l ő a d a t o t t , hogy az erőnek mindig annyiszorta nagyobb utat k e l l megfutni mint a' t e h e r n e k , mennyiszerte az erő kisebb a' t e h e r n é l : ennél fogva pedig ha t u d a t i k , hogy bizonyos erőművön, mennyi utat k e l l megfutni az e r ő n e k , míg az alatt a' teher bizonyos űtat e l v é g e z , abból egyszersmind az erőnek a' teherhez képesti rávitelét meg lehet határozni. Ezen t e k i n t e t b e n , az épen vizsgálat alá vont erőművön, a' k e r e k n e k egybeszerkeztetése úgy van elrendelve, hogy midőn a' kallantyú négyet fordul, ugyon akkor a' hátulsó k e r e k e k egyet f o r d u l n a k ; ezenkívül a' k a l l a n t y ú ' küllőjének ( r a d i u s ) rávitele a' hátulsó k e r é k ' k ü l l ő j é h e z = 15 : 48 's az első számot mint a' négyszeri fordulás k í v á n j a 4el sokszorozván leszen az erő' ú t j a a' teheréhez hasonlítva = 6 0 : 4 8 = 1 5 : 1 2 . Mellyből k ö v e t k e z i k , hogy 15 font' meggyőzésére ezen mechanismus s z e r i n t , feltévén ha a' mozdulásnak semmi akadályai nem volnának, 12 font lenne e l é g s é g e s , vagy is 15 fontnál 3 font erő meg-

104


ALKALMAZÁSÁRÓL

k i m e h e t n é k : valamint megfordítva míg az erő 15 láb vagy a k á r m i mértékű utat végezne , addig a' t e h e r n e k nem többet mint 12őt lehetne v é g e z n i ; 's így az időbeli veszteséget a' t e h e r b e l i nyereség pótolván k i , ha a' mozgásnak a k a d á l y a nem v o l n a , egyenlő erő itt is minden esetre e g y e n l ő munkálatot eszközlene. D e a' mozgásnak akadálya van , még pedig annál n a g y o b b minél összetettebb valamelly erőmű. Ezen a k a d á l y általában minden e r ő m ü v e k n é l : A' zsurlódás vagy dő'rzsölődés (adfrietus). Ezt a' j e len példánál vegyük számba. T e g y ü k 1) pontnál az e l l e n t á l l á s t = z , mivel a' második és harmadik f o g a s k e r e k e k egymással m o z d u l a t l a n u l vágynák összekötve, és a' második felényi mint a' h a r m a d i k , innét a' 2) nál a' z e l l e n t á l l á s ' m e g g y ő z é s é r e - - e r ő kívántatnék , de 2 * az 1) nél zsurlódás származik , m e l l y az ugyanott ta1 . K láltató ellentállásnak — at teSzi , 's ezt a' liöz ad3 2 ván leszen a' 2) pont' ellentállása = — + — = — z. X* 2 6 12 következő negyedik f o g a s kerék e g y e n l ő a' h a r m a d i k g k a i , tehát a" 3) ponton a' számba vett —z e l l e n t á l l á s t 12 ugyan annyi erővel k e l l e n e ismét m e g g y ő z n i , azonban a' 2) nél ú j r a zsurlódás s z á r m a z i k , melly a' k ö z e l e b b 1 át f o g j a t e n n i , 's a' ketkitalált ellentállásnak újra — /8 8\ 24 a' 3); nál {— -I )z = — z Vl2 36/ 27 melly kiszámításokat egész az utolsó k e r é k i g f o l y t a t -

tőt összevévén

kívántatik

23

ván leszen a' vég; pontra eső ellentállás = — z. E z e n ° 22 kiviil a' felvett erőművön k ü l ö n ö s e n : Az erő a' kallantyúknál nem alkalmaztathatik merőleges szegelet alatt melly miatt annak egy része haszontalanul elvész. L e g j o b b esetben m i k o r a' k a l l a n t y ú k

OÍ?

\S M U N K A T É T E L É R Ő L .

látlagosan á l l a n a k , az indító erő 1 szegletét 45° fokra t é v é n , mivel az egész kebel a ' 45 fokéhoz ú g y van mint 1,414: l h e z e' miatt kívántatik a' z e l l e n t á l l á s ' , , 1,414.23 0,707 meggyőzesére — — — z = - x mellyel az erőművön 12 fentebb — nak találtaJ 15 tott összetévén , végezetre az egész megkívántató erő 195 30 z = — z = 1,115 z 165 35 Már a' z nem egyéb mint azon ellentállás, melylyet az 1) pontnál alkalmazott e r ő v e l , hogy a' szekér mozdulásra i n d í t a s s é k , meg kellene győzni. Ha tehát tapasztalás szerint , a' s z e k e r e k ' megindítására az üszves t e h e r n e k mintegy tized részét tevő erő kívánt a t i k , a' s z e k e r k e és rajta ülő 's maga magát hajtó ember összes nehézséget 150 fontra becsülvén , lenne az indításra szükséges erő 15 f o n t , m e l l y e t , mivel felényi k ü l l ő j ü fogas k e r é k k e l indítatik 2 vei és ezenkívül előadott ok miatt 1,115-el sokszorozván leszen azon e r ő , m e l l y e l a' koesin r a j t a ülő e m b e r n e k , mind a ' k o c s i ' ,/ mind a ' m a go a terhe' tovább mozdítására dolgozo ni kell = 15.2.1,115 = 33,45 font. Innét a' legnagyobb m u n k a t é t e l r e nézve Ysz. szerint: 1 „ 5,7836 s = 5 i/ x = 5 — i = 2,1082» láb 2 2 t = 1 6 — 1 , 6 / x = 1 6 — 1,6.5,7836 = 6,74623° óra melly azt t e s z i , hogy ezen szekeret egy közönséges e r e j ű napszámos annyi maga megerőltetésével, mennyit egész napon által munkára f o r d í t , 2,1082' sebességgel 6,74623* óra folytáig hajthatná. Minthogy pedig még ezenkívül fentebbiek s z e r i n t , az erő' ú t j a a' teheréhez úgy van mint 15:12,höz, vagy is a' szekér ezen rávitelben kevesebb utat végez mint az e r ő , tehát az erőnyerendő

,

, .,

erőkimélést

12

melly

i

,

•

nek utjat — cl sokszorozván, leszen az egész napon altal elvégezhető

út:

106

AZ ERŐMŰVEK' ALKALMAZÁSÁRÓL 'S M U N K A T É T E L É R Ő L .

2,1082 X 6,74623 X 3600.12 J — = 40960 15

— 6826 öl 1 mér-

3 , f föld 2826 öl, 1 mérföld, és nem egeszen —mérföld. ' ' 4 E l l e n b e n ollyatén k o c s i n , m e l l y n e k semmi mesterséges szerkeztetése nem volna,' az a' miatt származó o a k a d á l y o k e l m a r a d v á n , lenne a' szükséges indító erő 15 font, tehát legnagyobb m u n k a t é t e l r e n é z v e , ugyan csak az V szerint 1 „ s = 5 \f 15 = 5 —• 1,93699 = 3,06301 t = 1 6 — 1 , 6 / 1 5 = 16 — 6,19678 = 9,80392 honnét az egész napon által elvégezhető ú t : 3,06301 X9,80392X3600 = 18017 1 = 4 mérföld 2017 öl. M e l l y kiszámításokból t e h á t , mivel gyalog ember ü r e s e n , napjában mintegy 9 m é r f ö l d e t h a l a d h a t , ha pedig maga magát a' legegyszerűbb szerkezetű kocsin h a j t a n á , 4 és f é l mérföldnél tovább nem m e h e t n e , sőt a' j a v a s l o t t sok k e r e k e k ' összetételével készült kocsin,

3 napjában egészen 1 és — mértföldnyi utat is a l i g teh e t n e , példában nyilvánosan l á t h a t ó : hogy o l l y a t é n m u n k á k r a m e l l y e k e t egész e r ő n k ' reá fordításával eszk ö z e t l e n ü l m e g t e h e t ü n k , mint a' felvett példában a' m a g u n k ' erejével ú t a z á s t ; eszközöket venni e l ő , 's a k a r m i erőművet használni mind e r ő - , mind idővesztegetés. A' természet és így a' mozdulás' és n e h é z k e d é s ' örökös törvényeit i s , nem lehet megcsalni. H a v a l a k i a ' h e l y e t t hogy járásra adott tehetségét h a s z n á l n á , szekérre ü l , még is magát ön e r e j e által tovább a k a r j a v i t e t n i , mind a' szekeret a' m a g a terhével hiába nehe z í t i , mind pedig viszont ha helyéből mozdulni a k a r , a' maga terhén k i v ü l egyszersmind szekere' t e r h é v e l k e l l küszködnie. Ha a' j á r á s b a n vagy a' m a g u n k ide 's tova vitetésében könnyítni a k a r u n k magunkon , a l k a l -

T Ö R V É N Y H O Z Á S ' ÉS

ERKÖLCSÖK'

KÖLCSÖNÖS

HATÁSAIK.

107

mázzunk állati vagy természeti erűt, a k k o r h e l y e t t ü n k idegen erő dolgozván bizonyosan czélunkat é r j ü k : különben pedig minden mechanismusnál , egy részét e r ő n k n e k mindég az erőmű' hajtására k e l l vesztegetn ü n k , elébb - haladásra p e d i g , csupán az abból fenn maradott erőt f o r d í t h a t j u k . GYŐRY

SÁNDOR,

m. tud. társasági

aii

--••.

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS

HATÁSAIK

A'

[ E L S Ő

—

ERKÖLCSÖK' RÉGI

Ampísre J. J.

r. tag.

KÖLCSÖNÖS

NÉPEKNÉL. után.

C Z I K K E L Y .

* K E L E T ) .

INDIA. Keleten minden törvényhozás v a l l á s o s , innen van, hogy a' keleti törvényhozások felsőséggel bírnak az erkölcsök f e l e t t , azokat á t h a t j á k , k é p z i k , módosítják o l l y hatalommal, millyet, csak a' hit adhat. Ezen t ö r v é n y e k , mint magának az istenségnek irott szava és élő a k a r a t j a , kezdettől fogva hasonlíthatlan tekintettel birnak. Hatalmok alatt tartják egész népeknek lígy mint egyes embereknek életét. Kötelességgé tesznek h a s z t a l a n , v é t e k k é ártatlan dolgokat. Minthogy egyszersmind erkölcsi és polgári törvénykönyvet formálnak , szintúgy hatalmok alá van vetve a' h á z i , mint a' társas élet. E' hatalom k i t e r j e s z k e d i k a' legtitkosabb cselekedetekre, a' legbelsőbb érzeményekre, az élet' legapróbb csekélységire, szokásokra és öltözetekre ; általában mondhatni : hogy k e l e t e n törvények szabják az e r k ö l c s ö k e t , inellyek másutt törvényeket szabnak.

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS

ERKÖLCSÖK'

K Ö L C S Ö N Ö SH A T Á S A I K .108

Azonban keleten is figyelembe k e l l venni azon b e f o l y á s t , mellyet e' korlátlan törvényhozásokra az azokat elfogadó népek' eredeti erkölcsei eleinte g y a k o r l á n a k , sőt meg kell i s m e r n i , hogy fennállások ' s szigorúságok mellett is gyengültek e' törvényhozások azon módosítások á l t a l , mellyeket a' kor' haladása az erkölcsökben okozott. Indiában a' törvényhozó nem ember, hanem a* Man o u , egy fentebbi é r t e l e m , Brahma' k i j e l e n t é s e . Az isteni Manou elvonván magát a' legfőbb lény' szemléletétől , mellyben elmerülve v a n , a' tudósoknak k i n y i latkoztatja szentelt törvénykönyvét. Ez egy v i l á g t e remtésen k e z d ő d i k , 's az indiai nép a' mindenséggel együtt istentől ered. Nem lehet t a g a d n i , hogy e' törvényadás m á r isteni eredetének czímével uralkodik az erkölcsöken. Meghatározza a' néposztályokat, azaz, külön csoportokra szakasztja az e m b e r e k e t , 's különböztetés és megismerés végett megbélyegzi őket. Kiszabja m i n d e n i k osztály' t a g j a i n a k v i s e l e t é t , f o g l a l a t o s s á g á t , k e r e s e t m ó d j á t , 's minden más egyebet megtilt n e k i k ; száműzi a' néposztályok' elegyiilését 's mindenek f e l e t t e g y áthághatlan korlátot von a' három felsőbb 's a* legalsóbb osztály közt. Becstelenekké teszi 's átok a l á v eti a 1 tőle helyben nem hagyott keverékből származott f a j o k a t , e z e k e t a' legalacsonabb m u n k á k r a k á r h o z t a t j a 's nem engedi m e g , h o g y az örökben kapott gyalázatot lemoshassák. A' főbb osztályoknak sem enged sokk a l több cselekvésbeli szabadságot. A' k i r á l y t , ez isteni 's a' kilencz fő istenség' alkotó részecskéiből szerkeztetett l é n y t , ki mint a' nap, a' szemeket és sziveket égeti , ki t/íz és lég , nap és hold, ezen k i r á l y t életének l e g k i s e b b c s e k é l y s é g i b e n ' s n a p i foglalatosságának leghasztalanabb körülményiben is a' bramínok k o r m á nyozzák. Maga a' k a t o n a i osztály is szintúgy a l á van vetve a' bramínok' z s a r n o k i és aprólékos f e n y í t é k é n e k , 's épen ezen uraságnak, mellyet a' papi osztály a ' fegyverviselő osztályon g y a k o r o l , k e l l leginkább t u l a j d o -

A' K E L E T I

NÉPEKNÉL.

INDIA.

109

*

n / t n i , hogy az indusokban katonai szellem nincsen. Minden arra m u t a t , hogy a' háború nagy szerepet j á t szott Indiának hajdankori szokásiban. Indiának is van hős k o r a , 's a ' n a g y n e v e k , m e l l y e k itt t ü n d ö k l e n e k , b a j n o k o k ' n e v e i ; de a' bramínok' törvénye bár m i l l y v a l l á s o s , bár milly b é k é s , arra c z é l z o t t , hogy a' kchat r y á k a t a' hadakozó s z e l l e m ' , sőt a' természeti erő' elgyengítése által is elnyomhassa. Innen van k é t s é g k i v ü l , hogy a' húsételt e l t i l t o t t a , m e l l y tilalom nem alapult erkölcsben, s ő t , legalább k o r l á t l a n u l , még az indusok' legelső törvényeiben s e m ; mert a' tilalom, m e l l y már ma általánosan m e g t a r t a t i k , Manou' törvényeiben még csak csirájában f o r d u l elő. A' bramínok vértől irtózást 's minden á l l a t o k ' élete i r á n t i tiszteletet tanítván, mi k ü l ö n b e n pantheismüsi h i t ö k k e l m e g e g y e z e t t , azt azon néposztály' hadi szellemének meglágyitására h a s z n á l t á k , mellyet e s z k ö z ü k k é a k a r t a k 's tudtak is tenni. A' következet inegbünteté ő k e t . Mindenkor a' k c h a t r y á k ' f e l k e l é s é n e k rettegése 's azon szükség közt lévén, m e l l y őket ezek' védelmére s z o r u l n i k é n y t e l e n í t i , hiában hirdeték k i , hogy a' futásban megölt katonára parancsnokának minden vétkei á t s z á l l a n a k , 's hogy ellenben ezen esetben a' katonának minden, jövendő életre nézve szerzett, j ó cselek e d e t e i a' parancsnokra h á r a m l a n a k ; a' húsevő 's vértől nem iszonyodó tatárok és angolok könnyen legyőzék a' növényekkel élő indust ; 's a' bramínok' törvénye méltán t a r t h a t , hogy azon katonai szokások' elpuh i t á s á é r t , inellyeknek őket védni k e l l v a l a , még a' K o r a n vagy Evangyéliom által nyomatnak el. Az asszonyokat tekintve más hatást mutatnak a' törvények az erkölcsökre nézve. Ha m e g t e k i n t j ü k azon f ü g g é s t és szolgaságot, m e l l y r e a* nő Indiában kárhoztatva van , l e h e t l e n ennek okát legalább némil e g azon törvényben nem keresni, melly azt parancsolj a : hogy ,,az asszonyoknak é j j e l nappal függési állapotban k e l l védelmezőik által t a r t a t n i o k " 's ezt teszi h o z z á : „ a t y j a i k gyermekségükben , f é r j e i k fiatal k o r u k -

TÖRVÉNYHOZÁS'

É S ERKÖLCSÖK' K Ö L C S Ö N Ö SH A T Á S A I K .110

ban , fiaik öregségökben védjék őket. Nő függetlenségre soha sem képes." Szinte uralkodásra vágyás és egy v e t é l k e d ő hatalom' rettegése vitte a' bramínokat a r r a , hogy az aszszonyokat alsóbb rendiieknek hirdessék 's f é r j e i k iránt határtalan engedelmességet parancsoljanak. T ö r v é n y n y é tették szolgaságukat , mert féltek , hogy az erkölcsökén u r a l k o d n i fognak. Keleten , hol a' nemi i n g e r sokkal hevesebb , mint másutt akárhol , mindenkor f é l a' törvényhozó azon t e k i n t e t t ő l , m e l l y e t ez i n g e r a' gyengébbik nemnek adhatna. E' f é l e l e m miatt á t o k k a l t e r h e l é azt 's úgy festé l e , mint egy vagy más módon a' gonosz elv' frigyesét. Tehát Indiában b é k ó b a veték az asszonyt a' férfi szabadság' féltése miatt. L e alázták , inert rettegték , megtagadták tőle az egyenlőséget, m e r t k e g y e t l e n s é g é t ő l tartottak. Azon törvény, m e l l y fiiggésöket m e g h a t á r o z t a , ostracismus' (száműzés) törvénye. De a k a r m i elven épüljön e' t ö r v é n y , világos , hogy az maga azon u t á l a t ' és rabság' elve, mellyhen az indusok n ő i k e t t a r t j á k , ha az utazóknak h i s z ü n k . Azt m o n d ó k , hogy az indus törvényhozás a' hatalma alatti e m b e r e k n e k egész életét e l f o g l a l j a ; nagyon keveset mondtunk, mert a' három főbb osztálybeli indus mielőtt születnék , -már egészen ezé. Fogantatástól kezdve bizonyos szabályok alá van vetve a' még a l i g képzett m a g z a t ; a' csecsemő nem j ö h e t v i l á g r a , nem v á l h a t i k el a n y j a ' m é h é t ő l , csak bizonyos szertartások m e l l e t t , mellyek a' törvénykönyvben írva vannak. E' pillanattól fogva életének minden lépése ki van j e l e l v e a' törvénykönyvben. Az osztályhoz képest, mellyhez t a r t o z i k , kiszabja a' t ö r v é n y , micsoda szerből legyen köpönyege , micsoda fából p á l e z á j a . Ez rendeli k ö n y ö r g é s é t , mosódását, ebédjét; k i m u t a t j a , hoí válaszszon feleséget, mit k e l l j e n tennie naponként, sőt még h a l á l a ' órájában is. Végtére meghatározza a' sírjánál t e l j e s í t e n d ő szertartásokat is. T e h á t e' törvény még születése e l ő t t ' s innen egész h a l á l á i g u r a l k o d i k az

A' K E L E T I

NÉPEKNÉL.

INDIA.

111

e m b e r e n , 's mondhatni, hogy ez okozza e r k ö l c s e i t , mert semmit sem hagy szabadon, 's léteiében, m e l l y e t t e l j e s e n e l f o g l a l , semmit sem k i m é i meg. De l á s s u k , ha épen i t t , hol az erkölcs leginkább látszik f ü g g n i a' t ö r v é n y t ő l , nem hatott-e az kezdetben a' t ö r v é n y r e , 's ha ezen t ö r v é n y , melly ma az erkölcsöket idomítja, nem volt-e eleinte egy részben azok á l t a l módosítva. Első t e k i n t e t r e semmi sem látszik nagyobb erőszakot tenni t e r m é s z e t ü n k ö n , mint a' néposztályok' f e l á l l í t á s a , ezen elsorozás, m e l l y az ember' egész sorsát előre meghatározza. De mit mondandunk, ha ezen annyira gyászos következetü rendelés már magában a' d o l g o k ' természetében g y ö k e r e z i k ; ha épen azért vétetett b e , azért á l l h a t fenn 's azért marad m e g , mivel valódi történt dolog' k i f e j e z é s e , a' f a j o k ' 's érzemény' k ü l ö n s é g e , a' g y ű l ö l s é g , mellyel egymás iránt v i s e l t e t n e k ? Ez legalább Indiára nézve bizonyosnak látszik. T u d j u k , hogy paria idegent, varna egyszersmind osztályt és színt j e l e n t ; nem igen lehet k é t k e d n i , hogy a' három felső o s z t á l y , m e l l y sok tekintetben u g y a n azon j o g o k k a l b í r , egy olly hódító néphez tart o z i k , melly l e l k i tehetségire 's szépségére nézve a' legyőzettet f e l ü l h a l a d t a , 's ettől alkalmasint színnel is különbözött. í g y ez utóbbinak megvettetése természeti és erkölcsi alacsonabbsága által magyarázható v o l n a . Az elsőbbekben némi összeolvadásnak k e l l e t t történni a' hadviselő , papi , mesterséget és kereskedést üző törzsökök közt. M i n d e n i k megtartá szokásit, 's a' t ö r v é n y , m e l l y ezeket parancsolni l á t s z i k , csak megerősíté azokat. E' törvényhozás csak változhatlanul megállapítá a z t , mi természete szerint önkényes volt 's szabadnak k e l l vala maradnia. S z ó v a l : hihető, hogy a' fajok eredetileg különböznek c h a r a c t e r r e l , h a j l a n d ó s á g g a l , véralkattal , hogy köztök hasonló egyenetlenség és ellenségeskedés v a n , mint az egyes emberek k ö z ö t t ; hogy e g y i k n e k elmebeli és erkölcsi tehetsége a' másikét nagyon f e l ü l m ú l j a . De egy jóté-

T Ö R V É N Y H O Z Á S ' É S E R K Ö L C S Ö K ' K Ö L C S Ö N Ö SH A T Á S A I K .112

kony törvényhozásnak el k e l l e t t vala h á r í t n i e' különs é g e k e t , lecsillapítni az e l l e n s é g e s k e d é s t , lerontani lassanként az e g y e n e t l e n s é g e t , nem pedig e z e k e t megszentelve ö r ö k í t e n i ; de ezt nem t e t t e , a' mit gáncsolhatni b e n n e , de még is meg k e l l e n g e d n i , hogy az indus nemzetre nem irta csupán szeszélye u t á n , mint valamelly sima táblára az egymáshoz hasonló o s z t a l é k o k a t hanem lígy szólván , épületének tervét o l l y eredeti rajzra a l a p í t o t t a , mellyet már előbb hagyomány és szokások k é s z i t e t t e k . L á s s u k még tovább is India' eredeti erkölcsinek a' törvényekre hatását. K e l e t e n háznép a' status' alapja. Ezek patriarchai e r k ö l c s ö k k e l é l n e k , m e l l y e k Ázsiának született erkölcsei. E z e k nem lehetnek v a l a m e l l y egyes törvényhozás' m u n k á j a , mert olly népeknél is f e l t a l á l t a t n a k , m e l l y e k n e k élő törvényeik létalaposan k ü l ö n b ö z n e k ; egyébiránt r é g i e b b e k n e k is látszanak e' t ö r v é n y e k n é l , mert a' k e l e t i csinosulás' kezdetében mindenütt előfordulnak. E' csinosodás legközönségesb vonásai is ez eredetből magyarázhatók. A' k i r á l y o k ' és papok' korlátlan u r a l k o d á s a is könnyen m e g a l a p u l t , mert hozzá valának szokva a' család' f e j e ' f ü g g e t l e n h a t a l m á h o z , k i sátorában egyszersmind k i r á l y és főpap volt. Keleten a' papi és k i r á l y i j o g az a t y a i jogból e r e d , melly maga a' házi szokások' szent alapján épül. Meg f o g j u k l á t n i , m i l l y befolyása volt k e l e t ' különböző népeinél 's főleg Chinában ez e r e d e t i és közönséges e r k ö l c s ö k n e k a' későbbi és részes törvényekre. Mi Indiát illeti , törvényhozásában nem a n n y i r a a' vérszerinti atyafiság j á t s z i k s z e r e p e t , mint némi vallásos r o k o n s á g , melly ugyan azon , 's főképen temet é s i szertartásokban , örökség szerint való részvételen alapul. Némi hasonlót n y u g a t i népeknél is t a l á l h a t ni , az athenei p h r a t r i á b a n , 's gens romanában. Mert. tudva van , hogy például a' Corneliusoknál a' név' közös volta bizonyos szent foglalatosságok' közösségén , nem vérrokonságon épült. E' tekintetek m u t a t j á k ,

A' K E L E T I N É P E K N É L .

INDIA.

113

m i l l y távol őszkorra terjed vissza e' szellemi család' szerkezete, m e l l y n e k középpontja egy házi oltár, 's kapcsa síri szertartások. H i h e t ő l e g ezen bramínok' eredetével egykorú szerkezet, minden írt törvénynél régibb. K é t s é g kiviil végtelen időktől fogva megvolt az ezen indiai - európai f a j ' erkölcsiben, mellyhez a' f ö l d ' c s a k nem minden mívelt népei tartoznak. E' kezdetbeli szerkezet tehát alapja az indus törvény' nagy részének, nevezetesen az öröklési j o g n a k , lígy mint Manou', törvénykönyvében foglaltatik. Illyen szerepet játszik a' h a j d a n i indus népnél , eredeti erkölcsiben alapuló két d o l o g , a' f a j és család, vagy mi ezen erkölcsökben a' család' helyét pótolja. E s ez tehát azon hatalmas bramíni törvényhozás, melly midőn osztályok és áldozat á l t a l kénye szerint látszik csoportokra szakasztni a' n é p e t , enged olly erkölcsökn e k , m e l l y e k e t nem maga szült. Még tovább is mehetünk 's India' polgári alkotmányában még régibb erkölcsök' nyomait t a l á l h a t j u k . I l l y e n ama' minden más intézetet megelőző község' nem e , melly minden h ó d í t á s o k " s bomlások' daczára is fenn á l l , mellyet az indus nemzet' elromolhatlan anyagján a k nevezhetni. Kezdettől fogva apró t á r s a s á g o k k a l l á t j u k borítva India' f ö l d é t , m e l l y e k n e k m i n d e n i k e egy politicai egészet képez, 's birja azt, mi élelmére 's fennmaradására szükséges. H a l l j u k Mysore' tudós történetírój á t ! ( W i l k s bist, sketches of tlie south of India). Indiának minden k e r ü l e t e — így Szól — valamint j e l e n l e g úgy ö r ö k k é község vagy egy kis köztársaság volt, 's elevenen ábrázolja a' világ' azon kezdetbeli á l l a p o í j á t , midőn az emberek kölcsönös szükségeik' kielégítése végett hasonló o O O községekbe összeállottak. Minden i l l y községben van a' földbirtokosokon kiviil 12 l a g : b i r ó , e s k ü t t j e i v e l ( p o t a i l ) , j e g y z ő , községre ' s e n n e k birtokira felvigyázó, öntözesre vizet osztogató, csillagmagyarázó, k i a'szerencsés vagy szerencsétlen napokat és órákat meghatározza , k e r é k g y á r t ó , fazekas , a' családok által készített vagy szomszéd vásáron vett ruhák 1 mosója, b o r b é l y , TUDOMÁNYTÁR

I.

8

114

TÖRYENYHOZÁs'

ES

ERKÖLCSÖK*

KÖLCSÖNÖS

HATÁSAIK

a r a n y m ű v e s , v a g y k i az asszonyok' és fiatal l á n y k á k ' piperéit készi'ti, 's k i n e k tisztét néhol a' k ö l t é s z (versiró ) vagy az oskolamester viszi . . . . India illyen köztársaságok' tömege. Nem gondolnak ezek a' birod a l m a k ' buktával vagy f e l o s z t á s á v a l , csak a' község maradjon meg b i r t o k á v a l , melly h a t á r k ö v e k k e l pontosan k i van j e l e l v e . Nem a g g ó d n a k , kire száll a ' h a talom. A' bel igazgatás mindig ugyan az m a r a d . Ü g y t e t s z i k , hogy a' brainínoknak semmi részök sincs e' k i s t á r s a s á g o k ' s z e r k e z e t é b e n , mert k ü l ö n b e n k i j e l e l é k vala h e l y e i k e t 's m a g o k n a k t u l a j d o n i t á k vala a' jövedelmek' egy r é s z é t ; általában mindenik társaságn a k van ugyan braminja , de nem tartozik a' 12 tisztviselők közé. Hozzájok van csatolva , mint f ü g g e l é k , 's nein mint fő. M e g k e l l tehát itt ismerni v a l a m i t , mi nem tőlök származik 's mi déli Indiába j ö t t ö k e t megelőzte; és meg k e l l j e g y e z n i , hogy ez az ország' azon r é s z e , m e l l y r e hatalmok nem egész m é r t é k b e n t e r j e d t k i 's mellyben az e r e d e t i szerkezet legépebben megmaradt : mi még inkább b i z o n y í t j a , hogy az nem t ő l ö k ered. í m e egy a' bramínokat megelőzött társas elem , melly az ezek által parancsolt törvényhozás alatt is megmaradt. T e h á t a' társaságnak azon 3 neme, m e l l y Indiában a' társas életet képzi, n é p o s z t á l y , vallásos rokonság , k ö z s é g , nein a' bramín-törvényhozás' m u n k á j a . E ' törvényhozás már készen találá ezeket 's magával egy idős vagy n á l á n á l még régibb erkölcsökből vette által. Ez azon h a t á s , m e l l y e l az eredeti e r k ö l c s ö k az indus törvényre m u n k á l k o d t a k . E' törvény tehát, melly eleinte olly h a j t h a t l a n n a k t e t s z e t t , összeolvadt az erk ö l c s ö k k e l 's tiszteletben tartotta a' H i n d u k ' alapszokásit. De ez még nem e l é g : ezen törvény, i n e l l y n e k bél y e g e v á l t o z h a t l a n s á g , ö r ö k k é v a l ó s á g ; e' B r a h m a ' szav a , mellyet semminek sem vala szabad megváltoztatni, az idő' viszontagsági által létalapos változásokat szenvedett , simult az újabb erkölcsökhöz , mint egykor

A' K E L E T I N É P E K N É L .

I N D I A . 123

az e r e d e t i e k n e k is engedett. Az elsőnél nem kevésbbé megjegyzendő fontos befolyás. A' házasságtörésről ezt rendeli Manou' régi törvénye : „ h a a' nő , nemzetségével 's rokoninak magas tulajdonival k e v é l y k e d v e , ura iránti kötelességét valóban m e g s é r t i , a' k i r á l y ítélje a r r a , hogy nagyon j á r t helyen k u t y á k tépjék s z é l l e l . " E' büntetés' kegyetlensége hihetőleg függésben volt azon utálattal, mellyet természetesen nyilatkoztatni k e l l e i l l y törvényhozásnak azon vétek i r á n t , mellyből a' legnagyobb rossz, a' f a j o k ' összekeveredése következhetett. De az erkölcsök' fokonkénti szelidülése 's a' mahometismus eltörlék e' vad törvényt. Az öröklési j o g , mint láttuk , eredetileg a ' t e m e t kezés' szentségén épült. Minden nyereség az öregebb fiiít i l l e t t e , mint ki által a' nemzetség' feje elődei iránt tartozását l e f i z e t i , k i a ' t e m e t é s i áldozatot végbevinni, 's az által a t y j á n a k a' fennebbi világba j u t h a t á s t eszközölni köteles. Csupán az öregebb fiút nemzi kötelesség' éizete — így szól Manou — , a' többiek csak úgy t e k i n t h e t ő k , mint k i k e t k é j és kedvtöltés nemzett. Minél f o g v a , ennek részére osztály előtt k i k e l l e szakasztani az egész örökség' huszadát 's minden ingó j a v a k ' l e g j o b b i k á t . Ha e' kiszakasztás e l m u l a s z t a t o t t , akkor kettős részt nyert. Azonban ez eredeti értelemhez egy későbbi magyarázat r a g a s z t a t o t t , m e l l y megsemmisíti a z t : „ha mind egyiránt j ó k , egyenlően osztozzanak." Valójában a' testvérek közti egyenlő osztozás egész Indiában lábra kapott 's a' H i n d u k xígy e l f e l e j t e t t é k az eredeti törvényt, hogy — mint Duboiis abbé mondja — felette c s o d á l k o z n a k , ha h a l l j á k hogy Európa' némelly tartományiban az atya több gyermekeit m e g f o s z t j a , hogy közülök egyet gazdagíthasson. í g y az erkölcsök' változása maga után vonta a' régi törvények' változását , sőt még emiékezelöket is eltörölte a' népben. A' Hinduk legelőbb megismerik ezen változások a t , mellyeket törvényeikben erkölcseik tevének ; azt 8*

116

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS

ERKÖLCSÖK* KÖLCSÖNÖS

HATÁSAIK

v a l l j á k , hogy bizonyos t ö r v é n y e k , mellyek a' v i l á g ' három első életkora' számára k é s z ü l t e k , nem á l l h a t n a k többé fenn a' negyedikben , t. i. a' nyomorúság' és bűn' k o r á b a n , mellyben é l ü n k . Képzetök szerint ezen változások a' világ' hanyatlásából f o l y n a k , az e m b e r e k ' m i n d i g növekedő romlása volt a ' k é n y s z e r í t ő o k , mellynél fogva a' h a j d a n i szigorúságból alább k e l l e t t hagyni. D e öröm látni , hogy ez állított engedekenység több esetben valóságos erkölcsi előhaladás. í g y azon kegyes szokások k ö z t , melyl y e k e t e l f a j u l t j e l e n k o r u n k e l h a g y o t t , a' b i k a - és lóáldozat k ö z t , az emberáldozat is említetik. Azt mondók, hogy az első k o r b a n , azon e m b e r , k i valainelly nagy bűnössel szövetségben v a l a , kényszeríteték elhagyni h a z á j á t , másodikban városát, harmadikban háznépét, de negyedikben e l é g , ha bűntársát elhagyja. í g y eltöröltetett azon különös törvény, m e l l y n e k ereje szerint a ' m e g h o l t vagy tehetetlen f é r j ' ö c s c s e amazért helyt állani tartozott. E' csodálatos rendelést említi ugyan M a n o u , de önmaga nyomta el a' n é g y kor egymásra következése miatt, azaz, azon időszaktól fogva , mellyben M a n o u ' törvénykönyve szerkeztetve lőn, ezen szokást kitolá divatból az ú j erkölcsök' e r e j e 's ezen erkölcsök' befolyásának minden törvényhozó hódolt az eredeti t ö r v é n y e k ' módosítása által. Az erkölcsök változtak tehát egy keveset Indiában, 's ezeknek változásai é r d e k e l t é k azon t e l j e s hatalmú törvényhozást, melly egy részben maga szüle ez erkölcsöket. Illyen a' következmény, mellyet India mutat. A'

Z S I D Ó K .

T é r j ü n k k e l e t n e k más népére , a' zsidó nemzetre ; nem lehet nagyobb ugrást t e n n i , semmi sem esik Indiától távolabb , mint Zsidóország. A' történetirás nem mutat nagyobb e l l e n k e z é s t , mint melly B r a h m a ' néposztályi 's Jehova' törzsökéi közt van.

a' KELETI

N É P E K N É L , A' Z S I D Ó K .

117

Egy r é s z r ő l , egy s z e l i d , szemlélődő, elvont képzetekben 's álmadozásokban e l m e r ü l ő , finom e l m é j ű , felette gazdag képzelődésű, gyenge testalkatú, bátortalan lelkű n é p ; más részről egy j ó z a n , tüzes nép , melly csak kevés magas képzettel bir , magát némelly keserű és mély érzeményekkel t á p l á l j a , l e l k e , véralkatja munkás és hadakozó ; itt földben gyökerezett osztályok, mint minden m á s , egy változhatlan elvből származva; ott egy vándor n é p , melly keblében hordozza a' t ö r v é n y t , melly jóslói' lángeszének ihletés által szabadon nyilatkozik 's végre hajtásra a" kapitányok' k a r j á t fölemeli. Két ellenkező e l v , két szem közt álló vég pontjai az emberi gondolkozó tehetségn e k : t. i. az elvont egység 's valódi egység, pantheismus , világisten és élő isten. Azonban mind a' kettő keleti nép, 's m i n d e n i k k e l közös a z , hogy e g y i k n é l mint másiknál a' törvény u r a l k o d i k az e r k ö l c s e n , mert a' törvény v a l l á s o s , 's m o n d h a t n i , hogy ez xíton Mózsesnél senki sem ment tovább. Nem találhatni törvényhozót, k i az emberi agyagot j o b b a n gyiírni 's alakítani értette volna. Mózses egy rettentő isten' nevében' szólott, kivel ő a' színai hegyen mennydörgések közt mulatozott; 's midőn ez irtózatos beszélgetésről visszatérve Izrael' fiainak megjelent, könnyű vala rendelnie ezeknek minden cselekedeteit 's felségi hatalommal intézni lételöket azon törvény' n e v é b e n , m e l l y e t isten' u j j a írt a' kőtáblára. Semmi sem k e r ü l i el parancsát; micsoda apróságokba nem ereszkedik az áldozat', h á z a s s á g ' , é l e l e m ' , mosódás' 's az emberi természet' legalacsonabb szükségei 's gyarlósági k ö r ü l ! Hogy népét minden más népektől elválaszsza , minden tetteit és csekély szokásit is különös pecséttel bélyegzi meg. Valódi társasági körülmetélés, mellynek a ' m á s i k csak árnyéka. De ő még többet t e s z ; erőszakkal elnyomja e' nép' hajlandóságit, 's mindenek felett a' leghatalmasabbat, a' bálványozás* ellenállhatlan kedvelését, melly Egyiptomban ragadt rája 's ügy meggyökerezett Izrael' erkölcsiben , hogy

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS

ERKÖLCSÖK'

KÖLCSÖNÖSH A T Á S A I K .118

legbölcsebb fiait is e l t á n t o r í t a n á ; Mózses nem szűnik ellene harczolni , nem kiméli a' vasat és vért. De a' zsidó nép nem h a j t h a t ó 's f e n y í t é k n e k e n g e d ő , hanem p á r t ü t ő , nyakas f a j z a t ; Mózses nem csügged, sőt hatalmasan veri ez é r c z f ő k e t , míg az érez k a l a p á c s a alatt meglapul. I l l y e n Mózses. 'S ím e' rémítő istene' és győzhetlen elméje' tekintetével fölfegyverzett törvényhozó ön maga is kénytelen engedni kora' erkölcsinek és szokás i n a k ; t u d t a , hogy a' jövendő megváltoztatandja munk á j á t , mi még jövendőlésén túl is m e g t ö r t é n t , 's megint ugyan azon j e l e n e t r e t é r t ü n k vissza. Szinte mint Indiában l á t h a t j u k i t t , hogy a' vallásos t ö r v é n y , ez az eredeti k ő s z i r t , m e l l y n e k a l a p j á t az idő' örvénye r e j t i , az erkölcsök' tengeréből emelkedik f ö l 's nyomait viseli b ö l c s ő j é n e k , ezen oczeánnak , m i k é n t a' tenger' mélyéből f e l t ű n ő sziget is magán viseli e n n e k némelly maradványit. Legelőször is a' nemzetséget, ezt a' társasági test' első e l e m é t , nem Mózses alapította meg. E n n e k alapja már a' családok' egyesületéből á l l o t t , m e l l y e k egy törzsökből eredtek vagy legalább hitték , hogy egyből erednek. Minden i l l y egyes háznép egy m e l l é k ágát tevé a' nagy h á z n é p n e k , melly a' nemzetség v o l t . Az egyeseknek ezen viszonya a' patriarehai erkölcsökön alap u l , m e l l y e k a' zsidók' eredeti erkölcsei v a l á n a k . Ez erkölcsök képzék a' nemzetségeket, azokból v e t t e őket M ó z s e s , 's a l a p j á u l tevé a' tarsaságnak , mellyet f e l á l l í t o t t . Yalóban mindenik e' nemzetségek közül egy olly kis társaságot f o r m á l t , m e l l y magát a ' háznép e k ' f e j e i 's vének á l t a l i g a z g a t t a t á , 's a' t ö b b i e k h e z képest magát egészen szabadnak tartotta. Mózses e z e k n e k egy nemzettestbe olvasztása végett lehetségig mindent e l k ö v e t e t t , mindeniknek kimutatá helyét és r a n g j á t , t ö b b e k n e k k i j e g y z é h i v a t a l a i t , — a' zsidó n é p ' egységét a' Jehova' egysége után iparkodott a l a k í t a n i ; de minden erőlködései' 's szerencséje' daczára is megmaradt a* nemzetségek' r i d e g é l e t e , ' s á l i g egyesülének nagy

A' K E L E T I

NÉPEKNÉL,

A'

ZSIDÓK.

119

nehezen Dávid k ö r ü l , már ennek u n o k á j a alatt elszagg a t á k azon múlékony k ö t e l e k e t , m e l l y e k e t ideiglen e l f o og a d t a n a k . A' zsidók' h a j d a n i erkölcsei főleg pásztoriak val á n a k , Mózses leginkább földmivelőkké akará őket tenni. Körüle vándor 's ragadományokból élő csoportok k ó b o r i á n a k a' pusztában; ő hatalmasan el a k a r á népét választani Izmáéi' kóbor csapataitól. Egészben el is érte e' kettős c z é l t ; megerősítő a' földön a' zsidó s á t o r t , 's a' tulajdonosság' köteleivel hozzá lánczolta. De az eredeti erkölcsök t a r t ó s a k , a' szomszédokéi rag a d ó s a k ; nem látunk-e a' birák alatt az arabokéihoz hasonló csordákat % 's mikor az isten' népe a' szent földre é r k e z e t t , nem v a l á n a k közte n e m z e t s é g e k , m e l l y e k a' pusztával szomszéd földeken a k a r t a k m e g t e l e p e d n i , hogy vándor életöket folytathassák'? De annyi bizon y o s , hogy Mózses' törvénye maga megismeri egy nálánál korább szokásbeli jog' l é t e i é t , mellyet vagy nem a k a r t vagy nein mert eltörleni. Midőn Jézus Krisztus a ' h á z a s s á g i elválásról szól, Mózses által a' zsidók' k e m é n y szivének tett engedménynek nevezi a z t ; mihez hasonló több is van. í g y Mózses' saját bizonyításából láthatni , hogy azon t ö r v é n y , m e l l y a' testvért a' mag n é l k ü l e l h a l t testvér' özvegyét elvenni k ö t e l e z i , melly gondolatunkk a l e l l e n k e z i k 's törvényink á l t a l t i l t a t i k , e' köteless é g , m e l l y Indiában Manou' idejétől fogva k é t s é g kiviil erkölcsi előhaladás miatt m e g s z ű n t : Mózses előtt 150 esztendővel ínég hatalmasabban divatozott, mint törvényeiben. Nem Mózses rendelte a' vérboszulót, k i n e k egy rokon' megölése jogot ad 's kötelességül t e s z i , hogy a' g y i l k o s ' életére minden lehető módon t ö r e k e d j é k . E 1 szokás az eredeti n é p e k ' nagyobb részének t u l a j d o n a . Ez az arabok' t a i r - j a , melly kivált Mahomet előtt divatozott. Bizonyos, hogy e' szokás a' Semtől származott népekkel minden időben közös volt. Mózses' törvényével semmi sem e l l e n k e z i k a n n y i r a , mint ha kí ma-

120

T Ö R V É N Y H O Z Á S ' ÉS E R K Ö L C S Ö K ' K Ö L C S Ö N Ö S

HATÁSAIK

gának saját kezeivel e l é g t é t e l t szerezni vakmerőködik ; serami sem sérti a' boszuló i s t e n ' f e l s é g é t ú g y , mint ha ki annak végzését megelőzi 's végetlen k a r j a h e l y e t t romlandó k a r j á v a l büntet. Azonban Mózses eltűrte e' s z o k á s t , mert a' nemzeti erkölcsben mélyebben t a l á l t a gyökerezve lenni , sem mint kiirtását próbálhatta volna. Sehol sem hagyja egyenesen h e l y b e n , honnan átláthatni , hogy azt nem szerezte; hanem tígy t e k i n t i mint megállapított d o l g o t , J s csak elrendezésével 's keskenyebb határok közé szorításával foglalatoskodik. Mert o t t , hol e' n a g y akarat k é n y t e l e n h a j o l n i a ' bevett szokások' győzhetlen h a t a l m a , az erkölcsök' részét tevő törvények e l ő t t , legalább mit el nem ronthat , módosítni i g y e k s z i k . í g y Mózses nem hozta be az e l v á l á s t , hanem megengedi, mint már elébb f e n n á l l o t t i n t é z e t e t , azonban e g y záradék á l t a l elejét veszi a* vele v i s s z a é l é s n e k , 's az egyszer elhagyott asszonyt visszavenni tilalmazza. Mózses t e h á t , kit a' törvényhozás' tárgyában teremtőnek n e v e z h e t n i , nem teremtett mindent. E' h a t a l m a s művész már kész földön ' s olly anyagban d o l g o z o t t , melly e l ő t t e megvolt. D e illyen a' legnagyobb ember e k ' m u n k á j a i s ; valamit semmiből, és semmit valamiből csak isten alkothat. E g y é b i r á n t , mint m á r m e g j e g y z e k , e' törvény nem volt egészen változhatlan , egy része f e n n á l l o t t , ' s fenná l l ma i s , másik az időhez simult 's az e r k ö l c s ö k k e l együtt más formát vett f e l . N é m e l l y esetekben v a l a m e l l y v é g r e h a j t h a t l a n törvény' megigazítására nem k e l l e t t s o k á i g várnia. í g y a' chananeusok ellen a' vallásos iszony' első f e l h e v ü l t é ben kimondott halálos t ö r v é n y , a' b i r á k alatt már meglágyítatott. Idővel a' Mózses kiszabta bírságokat meg kelle nagyítni az e l p u h u l á s és növekedő erkölcsi romlás miatt. Nem értjük itt relativus b i r s á g a i k a t , m e l y l y e k mindenütt a' pénz' becsének változásit k ö v e t i k ; hanem az általános b i r s á g o k a t . í g y Mózses' i d e j é b e n a' tolvaj négyszeres vagy ö t s z e r e s , Salamon' idejében pe-

A' K E I . E T I

NÉPEKNÉL.

A* Z S I D Ó K .

121

dig hétszeres értékét tartozott megfizetni az elorzott jószágnak. Különben fontos és alapos törvényhozói rendeletek nem állhattak ellent az erkölcsöknek 's szokás által hirtelen eltöröltettek. Hlyen az annyira emlékezetes örömünnep. M ó z s e s , kinek fő gondja az egyesek' á l l a p o t j á n a k állandósága 's maradandósága v o l t , ki nem akart kereskedést és mííszorgalmat, k i polgári társaságában csupán v a l l á s t , földmivelést és háborút engedett meg, előre bizonyos 's a' n e m z e t s é g e k ' számával egyező sorsokra osztotta az igért földet. E' föld' valódi tulajdonosa az isten v a l a ; a z a z , J e h o v a , Izrael' k i r á l y a . Izrael' földe olly tulajdona volt J e h o v á n a k , mint Egyiptom a' P h a r a ó k é . A' zsidó , ki azt mivelte , csak Jehova' haszonbérlője volt. í g y lévén elrendelve a' földbirtok , vagyonegyenlőséget kelle fenntartani valamennyi zsidóság k ö z t , hogy isten és annak törvénye előtt mind egyformák l e g y e n e k ; mert ez volt szelleme azon theocratiai d e m o c r a t i á n a k , mellyen Mózses' politicája épült. A' zsidóknak i l l y állapotban tarthatása vég e t t , e l i d e g e n í t h e t l e n e k n e k nyilatkoztatá a' köztök egyenlően felosztott j a v a k a t ; csak ideiglen engedé azokat eladni vagy inkább elzálogítani, de soha sem tovább f é l s z á z a d n á l , mert ez időköz' eltölte után ismét e l ő k e r ü l t az örömünnep' esztendeje , melly k i n e k k i n e k visszaadd jószága' birtokát 's így az egyenlőséget ismét helyre á l l i t á . E' t ö r v é n y , mint látható , ugyan azon fogalmon é p ü l t , m e l l y Mózses' egész törvényhozásának a l a p j a ; 's mivel előre osztotta el a' f ö l d e t , melly még nem volt a' zsidóké, 's mellyet előbb még el kellett foglalniok, nem akadályozá semmi szokás vagy korábbi j o g ; ezen földdel egyenesen saját gondolkodása szerint rendelkedett. 'S ím a' következés azt m u t a t t a , hogy e' rendelés kivihetlen volt, 's a' törvény' legbuzgóbb hívei sem a k a r t a k engedelmeskedni olly p a r a n c s n a k , melly az ember' érzeményivel 's természetes erkölcsivel annyira ellenkezett.

122

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS ERKÖLCSÖK'

KÖLCSÖNÖS

HATÁSAIK

Hogy Mózses' vallásának e' része kevés i d e i g vagy soha sem volt d i v a t b a n , Michaelis kézzel fogható lag bebizonyítja. Továbbá Mózses'jövendölő l e l k e előre l á t t a , hogy e' magában annyira erős m u n k a nincs biztosítva az emberi viszontagságok ellen, 's valóban á l m é l a t r a méltó helye a' D e u t e r o n o m i u m n a k , hol m e g j ö v e n d ö l i , hogy népe egykor bele fáradhat csupán istennek enged e l m e s k e d n i , 's v a l a h a mind a' m e l l e t t , mit szabadsága 1 fenntartására az ő lángesze más nemzetektől elszigetelés által teend , megunhatja e' szent szabadságot, 's g y e n g e s é g é b e n , más nemzetek' példája á l t a l kecsegt e t v e , királyt kivánand. Mózses elszánja m a g á t népének ezen lealacsonítására 's t h e o c r a t i á j á n a k lerontás á r a , 's előre meghatározza, m i t é v ő k l e g y e n e k , midőn e' szomorú nap e l é r k e z i k . M i t kiván? Ha a' zsidók k i r á l y t akarnak, v e g y e n e k , de magok közül válaszszan a k ; hogy e' k i r á l y idegen ne legyen. í g y m é l y bölcseséggel iparkodott megmenteni Izrael' nemzetiségét ! Az eddig mondottakból k ö v e t k e z i k , h o g y ha Mózses' törvénye hathatósan munkált a'zsidók' e r k ö l c s e i r e , ezek is érezhetőkép hatottak vissza a' t ö r v é n y e k r e . L á s s u k rövideden ezen h a t á s ' és visszahatás'változásait. E' nyomozásból k i kell h a g y n i egy r é s z é t azon törvényeknek , m e l l y e k az e r k ö l c s ö k k e l összeolvadtak, m e l l y e k úgy szólván a' zsidókban vérré v á l t a k , melyl y e k széllelszórt nemzetségeik' kebelében é l n e k ' s mind addig élni fognak, m í g csak e z e k fennmaradnak. Illyen a' k ö r ü l m e t é l é s , m e l l y e t ma is ú g y g y a k o r o l n a k , mint Á b r a h á m ' idejében ; sőt divatoznak némelly m a g o k b a n c s e k é l y 's é r d e k t e l e n rendszabásaik is, p. o. az eljegyzés ma is szintúgy tíz hónappal előzi meg az egybek e l é s t , mint a' b a b y l o n i fogság alatt. Ezer p é l d á j á t t a l á l h a t n i a' zsidók' életszokásiban ezen állhatatosságn a k , m e l l y e l e' nemzet a' múlthoz ragaszkodik. Csak egy szembeszökő vonást t vegyünk fel erkölcsi physiog n o m i á j á b ó l , azon utálatot, m e l l y e l mind az i r á n t visel-

A' K E L E T I

NÉPEKKEL,

A' Z S I D Ó K .

123

t e t i k , mi nem ö n m a g a , azon t ö r v é n y t , melly az emberi nemet gyűlölni parancsolja; ez Mózses' törvénye. Az emberi nem a l a t t a ' zsidók a' bálványimádó nemzeteket é r t é k , írullyenek egyiptomi z s a r n o k a i k , 's chanaani e l l e n s é g e i k valának. E ' nemzetek ellen engesztelhetlen gyűlölséggel k e l l e őket fölfegyverkeztetni. Mózses olly mélyen tudá e' gyűlöletet szivökbe csepegtetni , hogy az többé el nem hagyá ő k e t , sőt lassanként minden nemzetekre k i t e r j e s z t é k , m e l l y e k k e l érintkezésbe j ö t t e k , 's azt történeteiknek minden időszakában felt a l á l h a t n i , az ó testamentomnak minden lapja bizonyítj a , u j a b b időkben pedig üldöztetés és gyalázat által m é g inkább élesedett, mit a' Talmud is teljesen jóvá hagyott. De elmellőzve ezen k ö r ü l m é n y t , melly a' zsidók' történetének minden időszakából k i t ű n i k , nem lehet t a g a d n i , hogy e r k ö l c s e i k 's politicai szerkezetök Ábrahámtól fogva egész a' mi k o r u n k i g változtak. L á t t u k , hogy a' Mózses' törvényét megelőzött erkölcsök patriarchaiak voltak , 's némelly részök még ennek uralkodása alatt is fennmaradt. Mózses a' pusztára nézve készité t ö r v é n y e i t , m e l l y e t egyedül a' jövendőnek csodálatos előérzete által vezetve használt népének rendbeszedésére 's az igért földre elkészítésére. U t á n a a' háborúk 's hódítások hevesebb erkölcsöket szülének Izrael' kebelében. Egészen hősi, de egészen vad ama' hadakozó parancsnokok' k o r a , kiket bír á k n a k neveztek. Ez az erős Sámson" 's a' hatalmas Gedeon' k o r a . Ez azon i d ő s z a k , midőn J h h e l Sisara' kaponyájába szeget ütött, midőn Jephte saját leányát feláldozta, hol az ephraimi levita, nője' testét tizenkétfelé vágt a ' s l z r a e l ' minden nemzetségének egy darabot küldött. A' zsidóknak elfoglalniok 's inegtartaniok k e l l e a' földet. Innen ezen véres harcz 's e' kegyetlen erkölcsök. Még nincsenek egészen nemzeti testbe szerkeztetve ; de midőn eljő a' p i l l a n a t , midőn tudják hogy urai a' földnek 's Judaeában m e g t e l e p e d t e k , a' polgár i s o d á s , ez emberi kezektől hasított barázdából feltűnő növény , gyökeret kezd verni köztök. Ú j erköl-

132

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS ERKÖLCSÖK'

KÖLCSÖNÖS

HATÁSAIK

csök teszik szükségessé ezen ú j k o r m á n y f o r m á t , melylyet Mózses' bölcsesége előre látott. 'S ha I z r a e l n e k , míg a' pusztában b u j d o k l o t t , vagy ű j földén sátorozott, h a d i parancsnoka l e h e t e , miután szántóföldei 's nyájai közepett városai' kebelében állandóul leteleped e t t , k i r á l y r a volt szüksége. A' r é g i erkölcsök, melyl y e k n e k Sámuel vala m a g y a r á z ó j a , e l l e n k e z é n e k ezzel ; de az idők megváltoztak 's ő maga is e n g e d n i kénytelenült. Saul a l a t t még háború u r a l k o d i k . Dávid alatt k i f e j l ő d n e k a ' békesség' m ű v é s z e t e i , a ' költészet k i r á l y i széken ü l , lassanként keleti f é n y ű z é s veszi k ö r ü l a' trónt. Dávidnak már h e r é i t j e i v a n n a k . Végre Salamon hihetlen pompában mutatkozik, a ' templomon kivii! fényes palotákat 's d r á g a k e r t e k e t épitet, hajóseregével b o r í t j a a ' t e n g e r t , Jeruzsálemet Ophir kincseivel g a z d a g í t j a , 's szerályában lígy é l , m i n t e g y babyloni k i r á l y . Ez m á r sok v o l t ; s o k , hogy a ' hagyományokat 's régi erkölcsöket egészen f é l r e tette. M i t mond vala M ó z s e s , ha népe között, mellyet dologra , szaporításra 's hadakozásra formált , e' puhaságot látta volna? Törvényhozásának minden szelleme a' ker e s k e d é s , f é n y ű z é s , és mi innen s z á r m a z i k , a' v a g y o n ' egyenetlensége ellen vala irányozva. í g y azon s t a t u s , mellynek a l a p j a illyen törvényhozás v o l t , nem állhatott meg az elvével e l l e n k e z ő erkölcsök' befolyása mellett. A' gazdagság 's külföldi asszonyok e l r o n t o t t á k ezen széles e l m é j ű , k i c s i n y h i t ű , bölcs és scepticus buja e m b e r t , ki arra vala r e n d e l t e t v e , hogy Mózses' m u n k á j á t végre hajtsa ' s ön veszedelmét készítse, templomot építsen 's a' törvényt megrendítse. Azon naptól f o g v a , midőn Salamon a' bálványok' zsámolyához b o r u l t , f ö l d r e omlott vele Izrael' fensége i s , m e l l y teljesen soha többé föl nem emelkedett. Megbánta tett é t , de már nagyon k é s ő n ; az ő uralkodása tevé e' csapást, a' mózsesi elv m e g lőn vesztegetve, 's ez u r a l kodás után már a' Mózses felállította zsidó egység megbomlott. Azonban szolgaságnak k e l l e a' zsidókat u j j á szülni; m e l l y , miután vas vesszeje alatt m e g h a j l o t t a k

A' KELETI NÉPEKNÉL,

A' Z S I D Ó K .

425

a* nemzetségek , ugyan azon nyoinorgata'sban 's közös fájdalomban egyesíté őket. Izraelt és Judát együtt megtörni nem vala elég Mózses' j á r m a , erre a' hódoltató' i g á j a és súlyos keze kivántaték. Mind e' viszontagság o k ' daczára is fennmaradt a' pép közt a' törvény, prófétáikban személyesítve, k i k annak élő k i f e j e z é s e i ; mindig i n t é k ezek atyjokíiait, jobbítnák erkölcseiket, melyl y e k n e k romlása törvényök' elvesztését vonta maga után. A' fogság után hi.ietlen és hatalmas erőlködéssel a k a r á k feltalálni a ' r é g i t ö r v é n y t , ú j r a összeszerkeztetni a z ú r ' hajdani népét, magokat elődieik' erkölcsihez 's hagyományihoz a l k a l m a z n i ; de Sándor' k a r d j a csak hamar ketté hasitá k e l e t ' s e t é t s é g é t , 's olly sebesen, mint ennek s u g á r a , hatott r a j t a keresztül a' görög lángész' villáma. Judaeának megátalkodott mivelődésére hamar m u n k á l t ez átható iniveltség. Sándor utódai alatt a' zsidók már g ö r ö g ö s ö d t e k , 's törvényeik napról napra romlottak. A' macchabeusok alatt csodálatosan f o r d u l t meg a' nemzeti s z e l l e m , 's Judaea azt h i v é , hogy a' b i r á k ' ideje tért vissza. Yégre m e g j e l e n t e k a' rómaiak, k i k előtt mindennek hódolni kellett. A' világ' u r a i t boszontá a' zsidók' makacs erkölcse 's t ö r v é n y e i k ' függetlensége. A' rómaiak mindent elkövettek , hogy amazt e l k o r c s o s í t s á k , ezt m e g r o n t s á k ; Heródes szolgált n e k i k cselszövevényeivel; de a' zsidók még sem engedtek , 's nyomorú sorsok , egymásközti s z a k a d á s a i k , 's azon tetemes változások mellett i s , m e l l y e k e t hitök, erkölcsök 's alkotmányok szenvedett, ellent á l l o t t a k . L á t á k hogy velők nem boldogulhatni , ' s azért el k e l l Őket törleni. De még ezt sem lehete véghez h a j t a n i ; Jeruzsálem fölperzseltetett, e z e r e n k é n t hányattak k a r d r a f é r f i a k , n ő k , g y e r m e k e k ; de nem lehete megölni a' n é p e t ; az még most is él. Jeruzsálem e l e s v é n , líj i d ő s z a k , számkivetés és szolgaság' időszaka következelt a' z s i d ó k r a ; e' szerencsétlen állapotnak befolyása lett a' törvényekre ; meddig a' zsidó más népektől külön vala választva, a' törvény épségben maradt ; de midőn amaz egész világon

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS E R K Ö L C S Ö K ' KÖLCSÖNÖSH A T Á S A I K .126

szétszóratott, ez is elveszte eredeti e g y s z e r ű s é g é t ; az ármány' esztelen titkai, a' rabbinusok' ravaszsága , melyl y e l azt e l h a l m o z t á k , kivetkőzteték formájából. Most a' boldogtalan zsidók is más törvények alá k e r ü l t e k , m e l l y e k e n nem vala többé hatalma e r k ö l c s e i k n e k . E z e k ú j u r a i k n a k 's azon országnak törvényei valának, m e l l y pénzért ada nekik ideigleni menedék helyet. Az elnyomók' törvényei mindenütt okai lőnek az elnyomott nép' e r k ö l c s t e l e n s é g é n e k , 's ha a' közép korbeli zsidókat mocskos erkölcseik miatt vádolni l e h e t , meg is k e l l v a l l a n i , hogy e' v é t k e k r e saját törvényink kárhoztaták ő k e t . Mindenütt polgári állapotjoktól f ü g g t e k mind bevett erkölcseik , mind élétmodjok. A' spanyolországi m ó r o k n á l , hol sorsok elég t ű r h e t ő v o l t , anynyira m i v e l t é k a' tudományokat, hogy a' k e r e s k e d é s sal f e l h a g y n á n a k ; de olly tartományokban mint F r a n cziaország és Anglia, hol csaknem folyvást üldöztettek, szükséggé vált rájok nézve , hogy kevésbbé nemes foglalatosságokat ű z z e n e k , 's uzsoráskodjanak. A' közös j o g o k b ó l kirekesztve , megtagadák t ő l ö k a' földbirtok o t , mi biztosítást kiván , és így a' feudális törvényhozás' keménysége olly életnemre kényszeríté ő k e t , melly h a j d a n i e r k ö l c s e i k k e l 's törvényeik' szellemével egyenesen ellenkezék ; mert épen ez ú j erkölcsök nem szenvedtetének meg a' földmivelő és hadakozó zsidóknál , ' s a' pénz' u z s o r á j a , melly által egyetlen gazdags á g u k a t s z e r e z n i kénytelenítettek, Mózses' törvénye á l tal tiltva vala. Azon törvényhozás t e h á t , m e l l y őket elnyomta , egyenesen ellenkező erkölcsöket adott n e k i k azokhoz képest, m e l l y e k e t h a j d a n i törvényök megállapított. O k k é t s é g b e esett hévvel fogadák el a' lealacsonító segédmódo-t, m e l l y kezök közt hagyatott. Azonban az erk ö l c s e i k e t lealázó iga alatt is mondhatlan v á g y g y a l r a g a s z k o d t a k azokhoz , mellyeket megtarthatának. í g y például soha sem eszközölheték a' franczia királyok' t ö r v é n y k ö n y v e i , hogy keresztyén törvény szerint házasodjanak. — A ' zsidók külön időszakbeli er-

A'

KELETI

NÉPEKNÉL.

MAHOMET.

.

127

köleseinek 's intézeteinek ezen sebes áttekintésében f ő l e g azon változásokra volt ü g y e l e t , m e l l y e k e t amazok ezekben o k o z t a k , mert a' zsidók' törvényhozása az i n d u s o k é után mindenek közt leghajthatlanabb , legr endilhetetlenebb. Azt a k a r ó k felállítani, hogy o t t , hol a' törvény vallás' nevében uralkodik az e r k ö l e s ö k e n , egyes esetekben az erkölcsök szokták módosítani a' törvényeket. Ha ez igazság Indiára 's Judaeára nézve meg van m u t a t v a , hol lehet róla k é t e l k e d n i ?

M A H o M E T.

Mi Mahomet' törvényét i l l e t i , ez a' keleti vallásos törvények között legkevésbbé ellenkezett azok' erk ö l c s e i v e l , k i k n e k adatott. Ez nein tartotta f é k e n , mint Mózses' törvénye, a' testi nép' v á g y a i t , mezőt nyitott n e k i k , engedett követői' h a j l a n d ó s á g i n a k , 's hatalmát részben ez engedékenységnek köszönheti. E' törzsökök már Mahomet előtt hadakozók voltak ; csak szerelmet és harezot d a l l a n a k régi költőik , ez A n t a r ' romános hőskölteinényénck tárgya. Mahomet nem a k a r t a gátolni az arabok' szenvedélyeit, sőt tüzelte a z o k a t , í g y szóla a' csoportok' f e j e i h e z : Ti kedvelitek a' hare z o t , asszonyokat és r a g a d o z á s t : j ó l v a n ! harczoljatok az én istenem' nevében 's a' szép fogoly nők és a' hit e t l e n e k ' kincsei legyenek tieitek. E ' természetesen rajoskodó nép' keblébe , melly az európai lovag világot megjövendölte vagy talán f e l é b r e s z t e t t e , az istenség:' magas fogalmát veté M a h o m. e t ,* önmagát tevé e' o O o O fogalom' képviselőjévé 's A l l a h ' és Mahomet' nevében azt rendelé tanítványinak, mi azoknak l e g i n k á b b tetszh e t é k : a' világ' Mi ez azon zabiához kéo moghódítását. o p e s t , inellyet Mózses Izrael' szájába vetett? Mellette Mahomet igen kicsinynek tetszik. Ez h í z e l k e d i k az emberi t e r m é s z e t n e k , mellyet Mózses megtör. T e k i n t s ü n k a' Koránba : a' gyilkosságért pénzzel eleget lehef tenni ; Mózses illy engedményt nem a d o t t :

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS E R K Ö L C S Ö K '


's a' Korán még ezt teszi hozzá: „ v a g y egy fogoly muzulmán' kiszabadítása á l t a l . " A' záradék a ' hit' terjesztése miatt v a n ; de mi gyáva törvény ez az erkölcsök' kivánatát tekintve. Mi haszna az izlamismusnak egy híve' megszabadításából, a ' v é r b o s z u l ó nem tartozik elfogadni a ' p é n z t , és k i v á n h a t j a , hogy a' g y i l k o s t ' szabad tetszésére a d j á k k i . Azonban meg k e l l i s m e r n i , hogy e' törvény m e l l y az eredeti erkölcsök iránt annyira kedvező v o l t , iparkodott azokat javítani, k i v á l t az öröklésre nézve. Küzdött ama' régi szokás e l l e n , melly az árvát és özvegyet az atya' és f é r j ' j a v a i b ó l k i z á r á ; azt m o n d á k , hogy e z e k n e k a' fegyverfogható f é r f i a k r a k e l l szállni. M a h o m e t , bár milly harezszellemü vala is törvényhoz á s a , m i n t e g y k e r e s z t y é n i sugallástól ihletve azt rend e l é , hogy az ö z v e g y e k ' é s árvák' j o g á t tisztelni k e l l ; az rendelé , hogy az asszonyok saját a k a r a t j o k ellen ne s z á l l j a n a k öröklés' u t j á n más' birtokába. Azonban fennmaradt a' h a d v i s e l ő k n e k kezdetben adott fensőség 's ez eleinte szorosan megtartatott s z a b á l y : F é r f i k é t annyit kapjon mint asszony. K ü l ö n ö s ! e ' t ö r v é n y , m e l l y általában annyira engedett e' nép' szenvedélyinek és ' szokásinak , tüzesen ellene szegült minden változásoknak , m e l l y e k e t utóbb különböző e r k ö l c s ö k , hely és idő okozhatának. A' k a l i f á k ' fényes miveltsége' keblében lígy mint a' sátorok a l a t t , A f r i k á b a n , Spanyolo r s z á g b a n , S i c i l i á b a n , I n d i á b a n , C h i n á b a n , Konstantinápolyban , világ' egyik végétől a' m á s i k i g , 12 századon k e r e s z t ü l , változhatlanul fennmaradt az Izlam. Soha és sehol sem hagyák el csak azokat i s , m i k ennek gyak o r l á s á b a n leginkább helyhez k ö t ö t t e k , 's l e g m e l l é kesebbek v a l á n a k . Pusztában , homokkal viszi végbe a' muzulmán kiszabott mosódásait; ha T a r t a r i a ' s í k j a i n t é v e l y e g , a r r a f e l é fordul k ö n y ö r g e n i , merre a ' m e k k a i szent követ gondolja. Az izlamismusnak azon szerencséje volt a' j u d a i s m u s felett^ hogy a k k o r j ö t t , midőn már a' rómaiak letűntek ; a' világ' urodalma megürült , 's ez merészkedett utána kapni. Ha ezt

A' K E L E T I

NÉPEKNÉL.

EGYIPTOM.

129

nem nyerhető is meg, senki sem foglalá el M e k k á t , 's a' félhold Caesarok' lakóvárosa felett ragyog. A' muzulmánok betevék lábokat Európába. Bigótságban áll e r e j ö k , mert ez erkölcseiknek 's törvényeiknek szenvedélyes szeretete. T u d j u k hogy k o r u n k b a n Otbmannak egyik unokája európai minta szerint t ö r e k s z i k idomítani a' muzulmán népséget. K i k őt m a g a s z t a l j á k , kétség kivül azt g o n d o l j á k , hogy a' miveltséget zsarnoki véres parancs által lehet terjeszteni 's egész nemzetre szintúgy halálos zsinórt küldeni, mint egy vezérre. De a' dolog nem ügy v a n ; sokat k e l l még tenni hogy Párizs Konstantinápolyba vándoroljon. E g y é b i r á n t bizonyosnak l á t s z i k , hogy azon n a p , mellyen Mahmud a' nemzeti 's vallásos erkölcsök' vég maradványit, m e l l y e k birodalmának gyámolait t e v é k , f e l f o r g a t j a , ezen birodalom összeomland. Európa' 's Görögország' j a v á r a óhajtandó, hogy a' zultán alattvalóinak e r k ö l csein 's vakbuzgóságán még sokszor d i a d a l m a s k o d j é k . EGYIPTOM ÉS P E R Z S i a. Lehet-e beszélni keletről a' n é l k ü l , hogy a ' régi Egyiptom' nevét említsük ; de hogy' hasonlítsuk össze törvényeit 's e r k ö l c s e i t , midőn felölök olly tökéletlen tudományunk van? Egész Egyiptom egy nagy hieroglyph, melly mind eddig nincs megfejtve. Mennyit alkotmányából láthat u n k , szembetűnő hasonlatosságot mutat mind Indiával, mind Judaeával. Mint az elsőben , ügy itt is látunk néposztályokat, m e l l y e k e t H e r ó d e s bizonyos öröklött foglalatosságokra szentelt f a j o k n a k n e v e z ; fejők egy papi osztály, melly a' hadviselő osztályból választott k i r á l y á l t a l u r a l k o d i k , 's p a p o k , k i k életét 's legkisebb cselekedeteit szinte azon önkényes hatalommal s z a b á l y o z z á k , mint Indiában. Egyiptomban ügy t a l á l j u k , mintMózsesnél, földmivelés a' status' talpköve 's szüntelen iparkodás a' társaságnak birtoki alapra á l l í t á s a , a' vándor népek' erkölcsének ragadályától 's TUDOMÁNYTÁR I. 9

130

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS E R K Ö L C S Ö K ' KÖLCSÖNÖS

HATÁSAIK

megtámadásától őrzése , a' földmivelő népnek a' pásztornépektől , mellyek amazt egykor legyőzték és sok ideig f e n y e g e t t é k , erős elkülönzése. E' hasonlatosságok nem nagyon r e n d k í v ü l i e k , mert Indiának Egyiptomra h a t á s á t , mint Heeren és C u v i e r is m e g e n g e d i k , nem lehet kétségbe h o z n i , 's Egyiptomét J u d a e á r a m é g kevésbbé. Nem i s m é t e l j ü k tehát ez országra nézve, mit már amazokról mondottunk, 's az itt teendő észrevételek iránt az előbbiekre u t a l u n k . Azon kevésből i s , mi Egyiptom' hajdani erkölcseiről tudva v a n , lehet ugyan szembeszökő vonásokat k i s z e m e l n i , m e l l y e k minden más nemzetéivel ellenkezn e k . P é l d á u l a' h a l á l n a k azon előérzése , m e l l y az egyiptomiak' egész életét e l f o g l a l á , melly m i n d e n gond o l a t j o k k a l r o k o n , minden tetteikben j e l e n volt. A' halálfőn kezdve, mellyeket innepi a l k a l m a k n á l a' vend é g e k ' felvidítására szokás vala e l ő h o z n i , egész a' tem e t ő k i g , m e l l y e k az élők' városinál nagyobb k i t e r j e déssel b i r t a k , ezen t e m p l o m o k i g , m e l l y e k n e k f a l a i t borító festemények a' l é l e k n e k élet utáni történetét á b r á z o l j á k , ezen pyramisokig , mellyek e g y e t l e n koporsó' elrejtése végeit i l l y roppant tömegekké nagy munkával e m e l t e t t e k : Egyiptomban minden h a l á l r a mutat. E n n e k össze k e l l e f ü g g n i az e r k ö l c s ö k k e l , 's törvényekben f o g l a l t a t i k . Egyiptom azon e g y e t l e n ország hol a' temetési Ítéletet politicai eszköznek használták , 's hol a' holttestet birálás alá v e t e t t é k . De ismételjük, hogy nem b i r u n k Egyiptom' törvénykönyvével. A' g ö r ö g ö k , k i k Egyiptom' intézeteiről 's szokásairól némelly ismertetéseket k ö z ö l n e k , csak a' P h a r a ó k ' időszaka után , azon tíz századi i d ő s z a k után látogatták meg e' t á r t o m á n y t , m e l l y alatt az egyiptomi miveltség egész tisztaságában mutatkozék ; e k k o r már e' miveltség nagy változást kezde szenvedni a' hódoltatások által. T a l á n k o r u n k n a k j u t azon szerencse , hogy róla többet tudhassunk. V á r j u k el ! Perzsia is nagy setétségct mutat. Nem a k a r u n k , nem is szükség itt mélyen beereszkednünk. J e l e n l e g

»

A' K E I . E T I

NÉPEKNÉL.

1'ELLZSIA.

131

fontos munkák vannak toll alatt a' perzsa r é g i s é g e k ről. A' perzsák' eredetéig nem leliet e' kevéssé ismert földön f e l k a l a n d o z n i , a ' n é l k ü l , hogy el ne t é v e d j ü n k . Csak annyit j e g y z ü n k m e g , hogy összehasonlítván a z t , mit a' perzsákról régi Írókból t u d u n k , a z z a l , mit Zoroaster' könyveinek tökéletlen franczia fordítása tart , niegbizonyodik , hogy erkölcseik s intézeteik tök é l e t e s összehangzásban voltak 's ugyan azon fogalmon épültek , melly vallások' alapja v o l t , t. i. a' a' h a d a k o z á s ' f o g a l m á n , de szent hadakozásén, m e l l y e t a' j ó , é r t e l m e s , világos e l v , a' setét és gonosz elv ellen indított. E ' fogalomból eredt természetesen a' tisztaság' f o g a l m a , melly Zoroaster' törvényinek 's az á l t a l a parancsolt erkölcsöknek talpköve. Parancsolta-e e z e k e t valójában , vagy ezen erkölcsök nála k o r á b b i a k 's szokásból csusztak-e törvényeibe ? Hihetőnek látszik, ha meg nem mutatható is. De előre meg k e l l jegyezni I r a n ' nemzetségében a' hadi szellem' felsőségét : s felszabadulását. E ' különösen katonáskodó nép ü g y látszik soha sem nyögött annyira bűvészeinek (mágus) igája a l a t t , mint az indus nép' bramínjaié alatt. Ennél fogva nem g o n d o l j u k , hogy vallásából vette volna e* tisztaság' fogalmát, moráljának 's erkölcseinek a l a p j á t ; hanem inkább azt hiszsziik, hogy azt szigorú és hadakozó szelleméből merítette. Zoroaster felfogta e' képzetet , 's parancsokat vont b e l ő l e , m e l l y e k tőle legtávolabbaknak tetszének. Í g y akarta-e pártolni a' földmivelést? E' végre azt r e n d e l t e : a' földet mivelni k e l l , hogy m e g t i s z t u l j o n , megszabaduljon a' rosz elvtől 's a' jótékony elv' hatalma alá jusson. Több törvényei lázadást i n d í t a n d a n a k , ha erkölcsök által előre elkészítve nem valának. Sőt még önmagát is fellázították volna. Ha p. o. e' tisztaság' fogalma nem bírt volna annyi hatalommal minden elmék f e l e t t , ha nem gerjesztett volna vak tiszteletet a' tűz 's ennek ábrázolatja és j e l k é p e i r á n t , — ez emberiséges charakterii törvényhozó, ki a' k ö l y k ö s ebet megverni ideigleni és örökké való kemény büntetés

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS E R K Ö L C S Ö K ' K Ö L C S Ö N Ö SH A T Á S A I K .132

alatt tiltja, — nem hozhatá vala e' k e g y e t l e n t ö r v é n y t : k i a' tűzbe f ú t t , méltó h a l á l r a . E g y é b i r á n t Zoroaster soha sem a k a r t teremtőnek tartatni inint Mózses, hanem csak a' r é g i hagyomány* h e l y r e h o z ó j á n a k ; ő h a j d a n i tisztaságra a k a r j a visszaáll/tani a' perzsa statust, Djemschid' birodalmát. Törvényhozása nem egyéb mint az eredeti erkölcsök' f ö l elevenitése. Ennél fogva tehát hihető , hogy Perzsiában az erkölcsöknek , mint egyebütt i s , hatalmas befolyások volt a' törvényekre 's e z e k n e k viszont amazokra. C II I N

A.

M é g ! e g y tartomány van h á t r a , m e l l y alkotmányára nézve keleten és nyugoton egyiránt idegen. China e z , hol sem vallásos o s z t á l y , sem katonai nemesség n i n c s , hanem egy f ü g g e t l e n uralkodó, hol a' tudáshoz m i n d e n e k n e k nyitva álló szabad hozzájárulta a' társas papi h a t a l o m ' a l a p j a , hol Confucius' tanítványi e g y tatár k i r á l y alatt egy buddista népet k o r m á n y o z n a k . E' birodalom, m e l l y n e k népessége csak nem egész Európáéval f e l é r , több mint n é g y e z e r esztendőtől fogva áll. Bizonyosan sok változások' nézőpiacza l e h e t e t t , m e l l y e k e t nem eléggé ismerünk. Alkotó részei több ízben e l s z a k a d t a k ' s ismét e g y e s ü l t e k . Huszonkét uralkodóház k o r m á n y o z á ; tehát legalább huszonkét polgári zendiilést k e l l e t t érnie. Kétszer foglalák e l a' vad n é p e k , 's ez is kétszer győzé amazokat le. Első királyaitól fogva, k i k e t történetirása a' föld' k i s z á r í t ó i n a k ' s a' társaság' alapítóinak nevez, egész a' mostani c s á s z á r i g , ki j e l e n l e g 180 millió népen u r a l k o d i k , belső szakadási' hosszú sora alatt is v á l t o z a t l a n maradt valami, 's e z : h a j d a n i erkölcsinek alapja. Ez alap ugyan ma nagyon m e g r o m l o t t , de még ma is úgy megismerhető ez aggott miveltség' keblében, mint a ' gyermek' arczának charakteres vonásai a' holdokló elváltozott képen ismét f e l t a l á l h a t ó k .

K

KELETI

NÉPEKNÉL.

CHINA. _

133

Mi v o l t é ' változhatatlan a l a p , inellyből minden e r e d t ? mi volt eredeti eleme ezen agg t á r s a s á g n a k ? A' p a t r i a r c h a i , a' földmivelő háznép. Innen azon két fog a l o m , m e l l y a' ehinai politicának még ma is lelke* a' íiui engedelmesség, 's a' földmivelés' fontossága. Nyissuk meg China' évkönyveit. M i látványt mutatnak Chou - K i n g legrégibb történetírónak első fej e z e t e i . E g y háznépeket 's k ö r ü l e esoportozó nemzetségeket , gyermekei *s cselédei gyanánt , kormányozó f ő t , k i n e k legnagyobb gondja a' földnek egészségessé , lakhatóvá, tennékenynyé tétele, az emberek' 's hasznos á l l a t o k ' szaparodásának mivelés által előmozdítása. O l l y nemzetségek ezek , m e l l y e k , kóborló családjaiktól ( kiilön válva m e g t e l e p e d n e k , hogy állandó életet vig y e n e k . M i a' földmivelői czélt segíthette 's a' kóbor életnél fölebb b e c s ü l t e t t e , abban á l l o t t , hogy a5 fő egészen atyai hatalommal biztatott és parancsolt. Ezen h a j d a n i királyok* egyike szántóvető volt, egy másik azért v á l a s z t a t o t t , mivel szüleit tisztelte. A' k i r á l y o k ' köte, lességei közt első helyen említetik a z , hogy a' népnek az élet' öt szükségeit beszerezze , csak ezután j ő , hogy az erényt fentartsa. Az uralkodás' 9 szabályi közt első a' g y ü m ö l c s ' , második a' jószág' s z a b á l y a , a z a z , az ember' táplálmányáról 's materiális j ó l l é t é r ő l gondoskodás. Fő maxima a' fiúi engedelmesség , 's mi ennek csak kiterjesztése : az öregek' tisztelete , mivel az öreget k i k i mint a t y j a ' képét becsülheti. E k k o r i b a n az atyaság* f o g a l m á t , mellybe az anyai szeretet is t u d a t o t t , az emberi társaság' 's egész világ' elvére alkalinazák. Azt mondák r épen ügy mint az ég és föld minden d o l g o k n a k atyja és a n y j a , a ' k i r á l y n a k is népe' a t y j á n a k és a n y j á n a k kell lenni. A' k ü l ö n f é l e uralkodó h á z a k , m e l l y e k kormányra j u t o t t a k , a' régi maximához állandó ragaszkodás 's a' h a j d a n i erkölcsök' sérthetlen tisztelete által erősíték meg bitangolásokat. Ez volt a' k ö t e l é k , melly lassanként a' császári trón körül egyesíté a' f ü g g e t l e n statusokat.

TÖRVÉNYHOZÁS'

É S E R K Ö L C S Ö K ' KÖLCSÖNÖS H A T Á S A I K . 134

Ez az a l a p , mellyen a' chinai monarchia f e l á l l o t t ' s melly Krisztus előtt l l d . század felé bizonyos e g y s é g r e jutott. De majd hamar megtágult e' k ö t é l , azután végkép f e l b o m l o t t , 's a k k o r kezdődött a ' f e j e t l e n s é g ' és felosztás' i d ő s z a k a , m e l l y e t helyesen neveztek C h i n a ' közép k o r á n a k 's épen olly hosszan t a r t o t t , m i n t a' f r a n c z i á k é . Mikor legnagyobb vala a' fejetlenség , mikor a' császári tekintet még csak névvel állott és a' közönséges feltagolásból keletkezett országok felett csak ollyan forma befólyással b i r t , mint a' 14d. s z á z a d b e l i császárok németország' hatalmas f e u d a t a r i u s a i f e l e t t : a k k o r állott elő Confucius. O é r z é , hogy s z ü k s é g e s a' chinai egység' visszaállítása. Mit tett e' czélra ? Összegyűjtötte a' h a j d a n i s z e r t a r t á s o k a t , h a j d a n i ének e k e t , h a j d a n i maximákat 's az első idők' t ö r t é n e t e i t . Ezek f o g l a l t a t n a k az ő szerkeztette öt classicus könyvben. Minden oktatása a' multakra h i v a t k o z á s ; politicai i d e á l j a a' h a j d a n i erkölcsök' felébredése volt. B ö l c s e l k e d ő i , 's f e l e k e z e t e k k e l és i s k o l á k k a l t e l j e s időben j ő v é n , csak elvont és összeillő formát adott azon m o r á l n a k , m e l l y voltaképen nem volt e g y é b , mint rendszerbe f o g l a l t hagyomány. Hogy e' tanúság egyéb vetélkedői felett g y ő z ö t t , 's midőn e g y e b e k csak vélemények m a r a d t a k , ez t e k i n t e t r e e m e l k e d e t t , onnan v a n , mert ez csak az eredeti e r k ö l c s ö k n e k , 's az ország' legbelsőbb érzeményinek rendszeres kifejezése 's képes nyelvbe szedett hagyománya. í g y történhetett , hogy philosophia törvénynyé válhatott. Egyébiránt Confucius' i s k o l á j a az ő h a l á l a után csak 12 század múlva , számlálásunk' 7ik századában kapott lábra a' c h i n a i a k n á l . A k k o r t. i . , mikor felállítatott azon vizsgálási r e n d s z e r , m e l l y által k i z á r ó l a g minden hivatal a' t a n u l t a k n a k a d a t o t t , tudományuknak azon fokához k é p e s t , mellyet Confucius' m o r á l j á b ó l és politicájából n y e r t e k . E z e n egész kor a' feudális anarchiáé v o l t , 's midőn ez e l m ú l t , a' t u d ó s o k , megőrzői azon r e n d s z e r n e k , melly a' h a j d a n i erkölcsökön a l a p u l t , 's m e l l y a z t , mi

/

K

KELETI

NÉPEKNÉL.

CHINA.

_

135

a' ohinai természetben változhatatlan, magában foglalá, a' nemzet' valódi képviselői l ő n e k , ők a d h a t á k neki a z t , mit annyi viszontagságok után k e r e s e t t : az egységet és békességet egy természetes és nemzeti szerkez e t ' k e b l é b e n , és így lett a z t á n , hogy egy literatori test örökülhetett az erőszak és harczok után , 's hogy századok' dulásait békés időszak válthatá fel. Midőn Dzsingisz-Khán' tábornokai és fiai Cliinát m e g h ó d o l t a t t a k , első gondolatjok az v o l t , hogy a' birodalmat e l p u s z t í t s á k ; mert e' parancsnokok így értették a' hódol tatást. A' tudósok biztosíták Chinát a' fenyegető vég pusztulás e l l e n . Ekkor némellyek (ministerei a' mongol császároknak) ezek és honfiaik közt k ö z b e n j á r u l t a k , megtaníták a' vad hódoltatókat , mi nyereséget vonhatnak a' rendes i g a z g a t á s b ó l , mellyet már a' birodalomban megállapítva t a l á l t a k , 's megnyerték őket az e m b e r i s é g n e k , bebizonyítván elüttök a z t , hogy az uralkodás több hasznot h a j t , mint a' ragadozás. E' tudósok megmentvén az országot, megmentek a n n a k miveltségét i s , mert a ' t a t á r o k , k i k azt el nem t ö r ö l t é k , magok kénytelenülének azt befogadni. Innen l á t h a t n i , mi Ilyen ereje van egy meggyökerezett erkölcsökre épült társasági szerkezetnek. Erkölcsök és törvények a ' l e g r é m í t ő b b hódoltatásoknak is e l l e n á l l o t t a k , 's a' legfélelmesebb hódítóknak is parancsoltak. Hasonló jelenet tűnt f e l Mancsu' foglalásai után , 's a' középponti birodalom , annyi századok, viszontagságok és ostromok után még ma is h a j d a n i m a x i m á i szerint igazgattatik. Mi az erkölcsökben Iétal/pos volt, nem veszett el. De mi következett e' megfoghatatlan állhatatosságból? Ezen e r k ö l c s ö k , m e l l y e k a' dolgoknak egészen és sok századoktól eltörlött állapotjában k e l e t k e z t e k , megszűntek összehangzásban lenni a' n e m z e t t e l , melly ráj o k támaszkodott; 's úgy szólván, elvesztették érzékeiket 's e r e j ü k e t . A' chinai császár még ma is népe' atyj á n a k és a n y j á n a k nevezi m a g á t , 's évenként egyszer

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS

ERKÖLCSÖK'


szánt is egy b a r á z d á t , hogy figyelmét a' földmivelés iránt bizonyítsa; de az atyai 's patriarchalis h a t a l o m lassanként korlátlan despotismussá változott. A ' száz eredeti család' táplálásának kötelessége egy roppant nép' materiális j ó l l é t é n e k gondjává lett. Uralkodói határtalan despotisinus 's az alattvalóknál a' m a t e r i á l i s j ó l l é t n e k k i r e k e s z t ő gondja az, mivé a' régi p a t r i a r c h a i 's földmivelői szokások váltak. J o b b volna ha e z e k e l t ö r ö l t e t v é n , n j e r k ö l c s ö k k e l p ó t o l t a t n á n a k , mint hogy így elfajulva f e n n á l l a n a k . China egy valóságos népmumia. A' m ú m i á n a k is van emberi a l a k j a ; sőt még a' f a j ' alapvonási is megismerhetők r a j t a , de csak a' körülvevő k ö t ő l é k e 1 t a r t j á k össze 's e z e k nélk ü l összeroskadna 's p >rrá l e n n e ; de üres b e l s e j é b ő l k i vannak szedve az élet' műszerei. í g y van China i s : tagj a i t csak az t a r t j a össze , hogy szorosan be van pólyázva gyermeksége' t a k a r ó i b a ; k e b l e ü r e s , szive nincs. H a az angol hírlapokban a' kormány' t e t t e i t , a' császári újságban a ' hivatalos hirdetéseket o l v a s s u k , úgy t e t s z i k , mintha Ch ou-Kingbol olvasnank egy fejezetet ; a' mostani császár ú g y b e s z é l , mint valaha Yao császár s z ó l t : de nyissuk ki csak egyetlen törvénykönyvét , majd m e g l á t j u k , mivé lettek valóban az eredeti erkölcsök. A' fiúi engedelmesség ugyan m é g mindig a l a p j a a' s t a t u s n a k , de a' császár lévén mindeneknek a t y j a , ezen engedelmesség annak h a t a l m a előtt mindeneket földre borúlni k é n y t e t ; 's ez e g y magában tisztes és a' chinai erkölcsökben alapuló , de a' kegyetlen törvények á l t a l behozott szolgaság miatt megvesztegetett érzemény' nevében t ö r t é n i k ; illyen törvények a z o k , mellyek a' császárnak nem csak s z e m é l y e , hanem palotája , c s a l á d j á n a k temploma , 's elődeinek temetkező helye ellen vétőt irtóztató h a l á l r a , késbüntetésre *) k á r h o z t a t j á k , 's k e g y e t l e n Í t é l e t ü k e t a' *) Előbb a' bűnöst e g y maga nagyságú kereszthez k ö t ö z i k , aztán a végrehajtó vaktában £ g y késekkel t e l e kosárba nyúl — mindenik késen más más tag' neTe van felírva — 'a vágja a' kijelelt tagot.

K

KELETI

NÉPEKNÉL.

CHINA. _

137

vétkes' minden rokonira is k i t e r j e s z t i k . Kemény büntetések vannak a r r a , k i a' császár' nevét v a l a m e l l y könyörgő levélben e l ő h o z z a , v i s e l i , vagy a d j a ; tiltalik a' császári szertartások' utánozása. A' felségsértés annyi mint szentségtörés. Minden, mi a' kormánynyal kapcsolatban van , részesül e' vakbuzgó tiszteletből. K i egy nyilvános emlékre követ hajít, vagy a' csendő r ö k n e k e l l e n á l l , halállal bűnhődik. Ezt nyerte a' kormány , sőt a' politia is azon eredeti tiszteletből 's h a t á r t a l a n engedelmességből, mellyet a' patriarcha parancsnok kezdetben a' politicai családban g e r j e s z t e t t . A ' hajdani erkölcsök' elve tehát el van rejtve a' mostani intézetek' fenekén , de elkorcsulva , elhervadva ; innen azon erkölcsi k ó r s á g , mellyên e' nemzet s í n l i k . Az uralkodás adhatott neki b é k é t , némi igazság-szolgáltatást , bőséges j a v a k a t ; a' nép ügy megszap o r o d o t t , hogy 2 millió ember csak a' folyókon 's csatornákon él , 's hogy az anyák nem nevelhetvén gyerm e k e i k e t , r é z k á d a k a t t a r t a n a k , mellyekben az újdon született csecsemőket megfojtják. De egy erkölcsi élettől megfosztott n é p , minden g a z d a s á g a , könnyű é l e t e , sokasága mellett is nem e g y é b , mint egy pénzes ládán f e k v ő gutaütött. 'S bár e' nemzet sok tekintetben megt a r t j a a' régi bölcsek' szokásit, de voltaképen nincs más t ö r v é n y e , mint b ü n t e t é s , sem más l e l k i s m é r e t e , mint bambuszpáleza. Miben áll igazán az ngy nevezett alap-, vagy nagy törvény? nem m á s b a n , mint ü t l e k e k ' , p é n z b í r s á g o k ' , száműzések' felszánilálásában, m e l l y e k mind csaknem földmérőileg vannak k i s z a b v a , olly f o r m á n : hogy enyn y i 's ennyi ü t i s felel meg ennyi meg ennyi ezüstnek, v a g y ennyi mérföldnyi távolságnak. Micsoda lítmutatás k a l a u z o l j a e' törvényeket? ,,A' bambusz' e g y e n e s , sim í t o t t , ágatlan ; hossza, vastagsága, nehézsége a ' j e g y zékben kitett mérték szerint. Használatra vékonyabb végénél k e l l f o g n i . " Érdemes m e g j e g y e z n i , hogy e' törvényes büntet é s e k ' kiosztásában China' eredeti erkölcseiből kölcsö-

TÖRVÉNYHOZÁS'

ÉS ERKÖLCSÖK'

KÖLCSÖNÖS

H A T Á S A I K . 138

nözött f o g a l m a k határozzák gyakran meg az elveendő ü t l e k e k ' 's a' fizetendő pénz' mennyiségét. A' fiúi engedelmességből származik az atyai hatalom ; tehát fiait vagy unokáit megölheti az ember 70 ü t é s é r t , egyet e g y e t ; de k i n a g y a n y j á r a emeli kezét , hatszáz ütést kap. Az életkor iránti tisztelet is a' fiúi engedelmesség' következménye ; honnan a' hason vagy nem hason idejű r o k o n o k ellen elkövetett vétkek közt nagy különség van. A' p á l e z a , melly ma a/ eredeti e r k ö l c s ö k ' természetes erényeit a' chinaiaknak p a r a n c s o l j a , a j á n l j a egyszersmind a' földmivelést i s , melly ez erkölcsök' létalapos részét tevé. Szóval mindenkor az első királyok' bölcsesége'nek 's Confucius' m o r á l j á n a k helyét pótolja. De ezen törvényhozás még nem e l é g s z i k még azz a l , hogy büntetés' félelme alatt parancsolja a' hajdani erkölcsök' meghazudtolását, hanem tovább inegyen. Tettlegesen megvesztegeti a ' j e l e n erkölcsöket is. Számos hivatalokat két személy viszen, hogy e g y i k a' m á s i k r a v i g y á z z o n , és így jutalom van téve a' kémlelődésre 's árulkodásra. Általában a' vétkes' fölfedezése m i n d e n k i n e k m e g p a r a n c s o l t a i k , 's javai a' feladónak igértetnek. Legnagyobb gyalázatja a' törvényhozásnak, midőn könyvébe az alacsonságot beírja. L á s s u k végre a' kormányszabály által parancsolt lopást. E g y a' chinai és orosz határok közt fekvő városban az oroszok észre v e t t é k , hogy hamis mértékk e l szünetlen c s a l a t t a k , m e l l y ravaszság a ' c h i n a i kereskedőknek nagyon szokások. Azok' panaszára azt válaszold a' h e l y b e l i h a t ó s á g , hogy neheztel ezen gazságokért 's megszüntetésökről rendelést t e e n d , midőn történetből e g y hivatalos irat fölfedezteték , m e l l y által maira bátoritá a' k e r e s k e d ő k e t az oroszok' megcsaláo ^ sára , sőt még módot is mutata nekik. Im mire jutott e' nép azon nyakasság á l t a l , mellyel az eredeti erkölcsökből kölcsönzött két vagy három fogalomhoz

ZAMNONFL'

139

ÖRÖKMOZGÓJA.

ragaszkodik. Mi ez erkölcsökben élettel b i r t , elve* szett. Csak holtteteraök m a r a d t m e g , 's e' holttesthez ragaszkodó nép maga is rohadni kezd. F o r d í t s u k el szemeinket c' rút látványtól 's tekintsünk a' történetírás' legfényesebb tárgyára. T é r j ü n k Görögországra. A ' Revue

universelle'

1833diki II- kötetéből. JAKAB

ISTVÁN

,

m. t. társasági 1. tag.

ZAMBONL'

ÖRÖKMOZGÓJA.

Zamboni József lír , Veronában physica' professora, gyulámoszlopai' *) erejével szüntelen j á r ó órájáról a' következő tudósítást külde be a' franczia academiának 1831ben: ,,1830 Nov. 29d. tartatott ülésében méltóztatott a' k i r . academia az én oszlopimról, és azoknak g y u l á m e r e j e által eszközlött mozgalmáról, m e l l y szüntelen éltének 19d. esztendejét (tudnillik 1831ben) szám o l j a , említést t e n n i , egyszersmind k i n y i l a t k o z t a t n i , hogy ollyan óra' készítése , mellyhez ezen szíín n é l k ü l i mozgalom alkalmaztatnék , megfejthetné legkielégítőbben a' szüntelen inozgony' feladását. Ezen a l k a l m a z á s n a k , az academia elébe terjesztett nehézségeit tapasztaltam magam is annyi meg annyi e l nem sült próbatételeimben; de ismételt tapasztalgatásimban tántoríthatlan állandóságom meglelte végtére j u t a l m á t , váratlan szerencsés sikerében. Minthogy oszlopimnak azon csekély e r e j e , melly csak t ű k e t , és *) Gyulámnak nevezem ezen folj'amot, a' villám' hasonejtéséből , és csekély ítéletem szerint többet is mondok vele. Villám , ezen folyamnak e g y , és pedig legcsekélyebb foganatát, vagy munkálatát j e l e l i ; és ámbár ezen folyam nem csupa t ű z , de még is ez legtetemesb része. Cz.

140

ZAMßONL*

holmi aprólékokat vala képes megmozdítani , egy másodperezi f ü g g ö n y h ö z (pendulum) a l k a l m a z v a , ennek szüntelen ingadozásait (oseillationes) f o l y t o n életben t a r t j a ; ezen mozgalma a' legegyszerüebb órához foglalva , mértékét a d j a az időnek ó r á k b a n , e l s ő 's másodperczekben minden súly n é l k ü l . Mivel r e m é n y l e m , hogy a' kir. acadeinia e z e n , mintegy tőle magától megkívánt, készítménynek j e l e n t é s é t k e g y e s e n f o g a d j a , kötelességemnek tartottam azt leírni annak részeivel ; 's így ama' k e g y e s f o g a d á s é r t , mellyre oszlopiinat m é l t a t t a , midőn 1824b. Párizsban m u l a t é k , i l l e n d ő köteles hálatiszteletemet megtenni. Ezen készítménynek tetemes főrészét m u t a t j a annak k e r t e l e t e l s ő szám a l a t t , holott AFE a ' másodperczi függöny' alsó r é s z e , m e l l y n e k vesszeje a' f e l f ü g gesztés' pontjától egész a' B pontig fából k é s z ü l t , mázzal van bevonva , 's az A F üvegcsőnek , melly kivülbelől spanyolviasz - olvadékkal van beborítva, AB torkába lentiscus vagy m a s t i x csipával van tartósan szorítva. A' csőnek alsó üregébe , annak hossza' harmadái g felbocsátatik a' GE r é z f o n á l , melly az e l s z i g e t e l ő mastix.csipából készített H dugacsba feszítve a' cső' közepén lefiigg. Az üvegcsőn kiviil lévő 's l e f ü g g ő rézfonálnak (ugyan ezen külső részének) k ö z e p e f e l é áll a' reá szorított lencse L , súlya nyom 0,16—0,20 k i l o g r . ; ezen a l ó l a' rézfonál' végére f o r r a s z t a t i k egy rövid platinafonál EH fiiggőleg a' k e r t e l e t ' tervére. Már most Hogy ha nyugton áll a' f ü g g ö n y , a' r e á szorított L lencse' széke a' középponttól egyforma távolságban áll a' két D D közlőtől (conductor), mellyek az oszlopok által e l l e n k e z ő l e g gyulámoztattak. A z említett gyulámközlők k é s z í t e t n e k e g y e g y é r c z l a p b ó l , melly a' C közepén m e g k a n y a r í t a t i k , és két e g y e n e s szegu terűt a l k o t , m e l l y e k e g y t á v o l a t ú a k , e g y k ö z ű e k (parall e l a ) , és egymástól annyira á l l a n a k e l , h o g y közöttök az ingadozó lencse szabadon j á r h a s s o n : mint ezt a*2dik

ÖRÖKMOZGÓJA.

141

szám alatti kertelet mutatja , m e l l y vi'zirányos vágása a' k é t közlőnek a' lencse' székén keresztül. Mindegyik DD közlő' előlapjának alsó részére vagyon forrasztva egy érczfonál I K , mellyről egy igen h a j l é k o n y érez lapszeletke Ka, avvagy f o n á l , tovább n y ú l i k , erről pedig ismét gyengéd platina fonálszálacska ab , melly az M horgoeskán rézsutt nyugszik. Ezen készítés' előadása t i t á n , könnyen elérhető m á r , hogy megtartván a' két D D k ö z l ő t , az ő ellenl e g i g y u l á m i t á s o k b a n , ha a' tetői (verticalis) állásából elmozdított függöny az ő meredten álló orrmányával E R m e g i l l e t i az egyik vagy másik legmozdulékonyabb ab szálacskákat, folyvást folytatni f o g j a ingadozásait, csak hogy a' gyulám' vonzalmai - 's rugalmaitól i n d í t a t v á n , meggyőzhesse mozgalma' szüntelenségének akadályait. E s ez szerencsés kimenetele próbáimnak. Az oszlopok' gyulámereje meggyőzi mind a' közű' ellenhatását , ellenállását (resistentia m e d i i ) , mind a' dörgölődés' a k a d á l y á t ; ennek mindazonáltal lehetőleg csekél y e b b n e k k e l l lenni a' függöny' felfüggesztése' pontjáb a n , és ez elég is a r r a , hogy ingadozásait szabadon f o l y t a t h a s s a ; mondám s z a b a d o n , minthogy majd tekintetet sem érdemel ama' rézsúttos rézszálaeskák' ab ell e n h a t á s a , m e l l y e k e t minden ingadozása' végén fel k e l l e m e l n i a' f ü g g ö n y n e k . A' mint az oszlopok' g y u l á m e r e j e v á l t o z é k o n y , és v á l t o z i k , a' függöny ámbár nem e g y e n l ő , de még is e g y időii íveket irand le (arcus isochronos), minthogy l e í r a t n a k olly tér' h a t á r i b a n , m e l l y b e n a' k e r e k ivek a' k e r e k v o n a t i a k k a l egybe vonulnak (arcus circulares cum cycloidalibus arcubus se c o n f u n d u n t , congruunt). A' kertelet alá helyezett mértékszabást nem szükség olly szorosan v e n n i ; meg k e l l azonban azt i s g o n d o l n i , hogy az igen nagy lencse' felülete megerőtlenítené az oszlopok' h a t h a t ó s á g á t , mivel minden megilletésével sok gyulámfolyamot ragadna el. Az igen kicsiny lencse pedig nem vonhatna elegendő gyulámerőt a' mozgalom' f o l y t a t á s á r a .

142

ZÄMBONL'

T o v á b b á , hogy a' g y u l á m ' b e l t e r j é n e k különsége (intensionis differentia), m e l l y a' l e v e g ő ' m é r s é k l e t é n e k változó különbségéből s z ü l e m l i k , m e g k i s e b b ü l j ö n , szükséges m e g j e g y e z n i a z t , hogy az említett változékonyságok c s e k é l y e b b e k : 1-szőr. H o g y ha az oszlopok kevesebb karikapárokból készítetnek. E g y közel két ezer párból álló oszlop m i n d e g y i k D D közlőhöz h e l y e z v e , untig elegendő a' f ü g g ö n y ' ingadozásainak állandó fenntartására ; millyent magam is a' hozzá alkalmazott órával együtt már k é t esztendőtől fogva bírok. 2-szor. Mennél nagyobb a' felülete az említett kar i k a s z e l e t e k ' p á r j a i n a k . E n négyszegiiekkel é l e k , egy egy oldalt 3 — 4 eentimetre. 3-sor. H o g y ha elkészitésök után egy vagy esztendővel később használtatnak.

két

4-szer. H o g y ha az oszlopok' széleidbe nem vonatnak m a s t i x x a l , hanem csak csupaszon t a r t a t n a k egy üvegcsőben, m e l l y kivülbelől viaszolvadékkal be van borítva : az üveg' dugacsain pedig kis l y u k h a g y a t i k , hogy a' szabad lég' hozzájárulta el ne zárassék. Mindenek felett pedig k e l l ügyelni a' készítmény* azon r é s z e i n e k e l s z i g e t e l é s é r e , m e l l y e k e t sziín.nélkül gyuláinlott állapotban t a r t a n i szükséges. I l l y e n e k a' függöny' lencséje 's a' két D D közlő. IIa nagyobb egyszerűség' és alkalmatosság' kedvéért a k a r n ó k a' két közlőt az elrejtett oszlopoktól távolabb helyezni 's t a r t a n i , p. o. az alsóbb szekrényben álló oszlopoktól: elszigetelésük és közösülésük az oszlopok' sarkaival (polis) megtétetik a' felébb említett m ó d o n , mint ezt a' lencséről m o n d ó k , a z a z : az érczfonalak N, mellyek a l ü l az oszlopok' s a r k a i r a fiigg e s z t e t n e k , bevitetnek az üveg T csőkbe, szokásként kivülbelől viaszoltakba , az elszigetelő mastixból való dugacsokon ZY k e r e s z t ü l , de beléjük s z o r í t v a , folyton tovább a' Qnál a' csőből kijövetök után a' közlőhez ragasztatnak az O pontban. A' csőknek felső tor-

ÖRÖKMOZGÓJA.

143

k a i t mentse egy ellencső ( contratubus ) vagy kolomp ( c a m p a n u l a ) S V , melly a' Q pontnál megerősítetik ú g y , hogy a J belső cső minden illetéstől ment maradjon. A' másodperczi f ü g g ö n y b e n , melly sziin n é l k ü l ingadoz , kész egy második nemű indító , vagy emelő , melly igen könnyen közölheti mozgalmát az ő f e l f ü g gesztése' pontjához közel helyezett órával. I l l y néhány óra készítetett itt V e r o n á b a n , és pedig olly engedék e n y e k a ' f ü g g ö n y ' i n g a d á s i n a k , hogy az a l i g érzi, a l i g m u t a t j a legkisebb megterheltetését. De P á r i z s b a n , amaz olly híres óragyártás' helyén könnyen a' legnagyobb tökéletességre vitethetnének az i l l y m ű s z e r e k . Megmutathatnák azok majd akkor mire és melly haszonra lehetne fordítani ezen alkalmaztatásomat; nekem pedig különös nagy örömömre v á l n é k , hogy azt az első európai tudós társasággal k ö z ö l h e t t e m , inellynek mély tisztelettel v a g y o k Veronában 1831 . . . szolgája Zamboni J ó z s e f . " — Voltának réz és horgany (czink) lemezekből álló oszlopa nem szün nélki'íl, csak addig cselekvő, míg a' folyton nyújtandó nedvvel b i r ; ennek elfogytával e l m ú l i k hatósága is. Ezen a l k a l m a t l a n s á g n a k elkerülhetősége azon gondolatra vitte a5 t u d ó s o k a t : v a l l j o n mikép lehetne ezen segíteni. Es valóban Zamboni ú r n a k közlött száraz oszlopa ezt tökéletesen megteszi. A' mi k ü l ö n ö s ; csak c s e k é l y s é g b ő l , és nein egyébből áll mint annyi arany és ezüst p a p i r o s , általinérőleg egy h ü v e l y k n y i (in diam. 1. poll.) , váltólag (alternatim) egymásra borított szeletkék' több párjából ; és í g y oszlopot á d , mellyben az arany papiros' felső szinén a' magában úgy is nem a r a n y , hanem csak rézfuttatás a' Volta ú r ' rez é t , a' magában nem ezüst a' czinkét pótolja : a ' s z ü k séges nedvet p e d i g , mellyet a' Volta úr' oszlopában elegendő a l k a l m a t l a n s á g g a l m i n d u n t a l a n újonnan nyújtani k e l l , maga a' papiros szolgáltatja folytában, valamint azt a' légből szün n é l k ü l magába szívja. Csak ugyan ez okozza a' kimeríthetlen ( s z ü n t e l e n , ö r ö k )

144

ZAMIÍONI*

gyulám' f o l y a m á t , és következendőleg a l k o t j a a' szi'm telen cselekvő mozgonyt. Zamboninak mind o s z l o p i t , mind j á r ó ó r á j á t láttam több í z b e n ; minthogy hat esztendeig olaszországban mulatván , egykét évet Veronában is töltöttem. Első ó r á j a , a' g y u l á m ' folyama' változása m i a t t , hasonlólag változó, és pontatlan v o l t ; de az utóbbiakat az ottani óraműves olly helyesen a l k o t t a , hogy az a' j e l e n v a l ó g y u l á m f o l y a m b ó l , bár legyen ez f e l e s l e g e s , többet nem v e s z , mint sem a' mennyire szüksége van, és így á l l a n d ó l a g egyirányosan j á r . E m l í t é s r e méltó ínég Zamboni úr' gyulámmérője (electrometrum) , m e l l y , mint az óra , e g y hasonlólag f e l n y ú l ó szekrényen áll : az óra' helyén , fenn tudnii l l i k , t ö b b , mintegy zsebóra nagyságú számlapok vannak ; m i n d e g y i k e 12 óra helyett tiz tiz ízre felosztva. Midőn az első számlapon a ' mutató mind a' tiz ízet m e g j á r t a , a k k o r a J második számlap' mutatója egy ízet lép elő. H a ez is már mind a' tizet m e g j á r t a , a k k o r a' harmadik számlap' mutatója szökik egyet. Ekkor az első már százszor j á r t a k ö r ű i s z á m l a p j á t , és így tovább. M e l l y nagy pontosság ez ! CzAMBERT JÁNOS.

É S Z R E V É T E L E K .

A' mechanicának ezen két alapos törvényeiből , m e l l y e k n e k egyike s z e r i n t : a) A' mozdító erőnek a mozdulásra indított herhez mindig azon rávitelben kell lenni 3 mint van teher' útja az erő' útjához ; másika s z e r i n t : b) A' mozdulás' előhozására nem csak a' teher\ nem egyszersmind az erőmű mozgása' akadályának lentállását is meg kell győzni ;

te~ a'

hael-

145

ÖRÖKMOZGÓJA.

igen egyszerű okoskodással k ö v e t k e z i k ,

hogy:

Meírkivántató erőnek alkalmazásával akármi soo káiír© tartó mozgást lehet eszközleni,J örökké tartó mozo gásnak p e d i g , erőmüvek' egybeszerkeztetése á l t a l leendő előhozására végetlen erő k í v á n t a t i k ; ezen k i v ű l mivel a J mozgás' a k a d á l y a i t a' legegyszerűbb erőművön is tökéletesen e l h á r í t a n i nem l e h e t , v a l a m e l l y erőműnek ollyatén e l r e n d e l é s é t , hogy a z , a' mozgás' fenntartására szükséges erőt maga magának szolgáltassa , lehetetlen k i g o n d o l n i : ezen okoknál fogva örökmozgóknak létrehozása mechanice lehetetlen, vagy is a* mechanicai l e h e t e t l e n s é g e k közé s z á m l á l t a t i k , a z a z : ollyan e r ő v e l , m e l l y magában nem örökké tartó, semmi mechanicai összeszerkeztetések á l t a l örökmozgót előállítani nem lehet. A' mechanicai lehetetlenségnek ezen előadott értelme nem rekeszti ki az ollyatén örökmozgóknak l e h e t ő s é g é t , m e l l y e k e t már magában ö r ö k k é munkálkodó erő h a j t a n a , p. o. v a l a m e l l y folyam, mint teszem a' Duna, kétség kivíil az általa hajtott akármi erőműv e t , annak végromlásaig képes volna szüntelen mozgásban t a r t a n i , vagy ollyan h e l y r e , hol a' levegőnek szüntelen mozgása t a p a s z t a l t a t i k , lehetséges egyszersmind a' levegő által szüntelen mozgásba tétethető valami eszközt készíteni. Zamboni. űr V e r o n á b a n , mint folyóirásokból is t u d j u k , nem az erőművek' mesterséges összetétele és illesztgetése , hanem ö r ö k k é munkálkodó erőnek feltalálása á l t a l igyekezett az örökmozgók' feladását megf e j t e n i , ' s k é t voltai oszlop által sok esztendőkig tartó szüntelen mozgást szerencsés is vala e l ő á l l í t a n i , sőt ugyan ezen Volta-oszlopok' szüntelen munkálkodó e r e j é t , m i n t C z a m b e r t ú r n a k a' magyar tud. társaságnak tett előadásából t a n u l j u k , legközelebb óraművek' hajtására is a l k a l m a z t a . Zamboni úr" találmánya tehát az örökmozgók' második neméhez tartozik t. i. ahhoz, mellyben az örök TUDOMÁNYTÁR

|.

10

146

ZAMBONL'

ÖRÖKMOZGÓJA.

mozgás örökké m u n k á l k o d ó erő á l t a l eszközöltetik 's ezen szempontból k e l l róla Ítéletet hozni. E z e k e l l e n azon kifogás t é t e t h e t i k , hogy a z o k n a k h a s z n á l h a t á s a csak bizonyos helyhez lévén köttetve , p. o. a' levegő' változása vagy v a l a m e l l y folyó viz által bizonyos hel y e n szüntelen mozgásban tartatható akármi e r ő m ű , ha azon helyről másra v i t e t i k , magától vagy e l fog á l l a n i , vagy legalább munkálatában m e g h á b o r í t a t n i , annál fogva az i l l y e t é n műveknek közönséges haszonvétele nincs , 's e g y e d ü l helybeli k ö r ü l m é n y e k által határoztatik. Hogy ezen ellenvetéstől az ú j t a l á l m á n y sem egészen ment, m á r onnét g y a n í t h a t ó , mivel helyben is Veronában az ezen t a l á l m á n y szerint késziílt óráknak , míg r a j t o k , a' mint j e l e n t e t i k , b i z o n y o s javítások nem t é t e t t e k , nem volt e g y e n l ő j á r á s o k . Most v e g y ü k még hozzá a ' légkörnek ( a t h m o s p h a e r a ) az egész föld' területén olly igen különböző v á l t o z á s a i t , a' h i d e g ' és meleg' sokféle m é r s é k l e t é t , a' s z á r a z és nedves l e v e g ő n e k , s z e l e k n e k , i d ő ' j á r á s á n a k , t e n g e r nek , h e g y e k n e k stb az electrum' előhozására behatásait j a' nehézkedésnek az egyenlítő (aequator) a l a t t i g y e n g ü l é s é t , a* polusok felé nagyobbodását s t b : nagyon k é t s é g e s , ha v a l l j o n azon ó r a , melly c s a k egy helyben is t. i. Veronában már mind ezen b e f o l y á s o k n a k j e l e i t érzette 's műtatta, kiállhatná-e az előszáml á l t sokféle viszontagságoknak mind különös , mind öszves r e á h a t á s a i t ; sőt ha közönséges haszonvételre alk a l m a z t a t n é k , találna-e mindenütt 's minden k ö r ü l mények között a' folyvást mozoghatásra s z ü k s é g k é p e n megkivántató elég g y u l á m f o l y a m o t ? lehet-e az í g y készült órákat minden helyhez k é p e s t ugyan a z o n , 's mi törvények szerint szerkeztetni? mibe k e r ü l n e k ? minemű gondviselést kivánnak , hogy el ne r o m o l j a nak , vagy j á r á s o k b a n meg ne zavartassanak % lehet-e a' f e l t a l á l t örökké mozgató e r ő n e k más m ü v e k n é l is hasznos a l k a l m a z á s a , sőt épen az óraművek is várhatnak-e általa ujabb tökéletesedést ? 's általában, a ' Zam-

AZ ARÁBIAI B E D U I N O K

ÉS \V A H A B I A K .

147

boni ú r ' fölfedezése csupán a' m u l a t t a t ó , vagy egyszersmind hasznos találmányok közé tartozik-e ? Melyl y e k r ő l mindazonáltal, mint már megjegyzettem, alaposabb ismeret nélkül elhatározó Ítéletet hozni nem lehet. GYŐRY

SÁNDOR,

m. t. társasági r. tag.

AZ

ARÁBIAI

BEDUÍNOK ÉS

WAHABIAK.

B u r c k h a r d t János L a j o s , lausanni s z ü l e t é s , a' londoni a f r i k a i társaság' költségén Egyiptomon keresztül A f r i k a ' belsőbb részeibe lévén k ü l d v e , míg ezen ú t r a p m e g i n d u l h a t o t t , M e k k a ' városát és Arabországot látogatá meg. Ezen semmi más európai tudóson nem történt szerencsére csak az által tehetett s z e r t , hogy az arab nyelvet olly tisztán, az izlam hittanítást és szokásokat olly tökéletesen tanulta m e g , hogy egyszer kétség támadván izlam hitsorsos v o l t á r ó l , k é t arab tudós szoros vizsgálat után őt valóságos, m é g pedig n a g y tudományu muzulmannak vallotta. M e g h a l t Kahiróban l815ben harmincz esztendős k o r á b a n , 's a' mohainmedánoktól fényes pompával takarítaték el. Irományait azonban már az előtt küldte be részenként Londonba az a f r i k a i t á r s a s á g n a k , melly azokból későbben 's ugyan először ,,Travels in Nubia 1815." (Nubiái utazás 1815ben, London 1819.), azután „ T r a v e l s in Arabia, compre/iending the Hedjas or Holy Land of the Mnsulmanscc (Arabiai u t a z á s , magában foglalván a' Hedzsaszt vagy a'mohammedánok' szent földét. London 1829.) ezím alatt k é t munkát ada ki , l e g ú j a b b a n ped i g : Notes 071 the Bedouins and Wahabrjs (Jegyzések a' beduinok és wahabiakról. London 1830. 4.)- Ezen 10

*

148

AZ

ARÁBIAI

BEDUINOK

munka nem annyira az arab népek' szokásai', erkölcsei' és rendtartásainak rendszeres e l ő a d á s a , mint i n k á b b egyes észrevételek' és tapasztalások' gyűjteménye; mellyből ha n é m e l l y e k e t itt közlünk , h i s z s z ü k , olvasóink előtt nem teszünk kedvetlen dolgot. A' b e d u i n o k , vagy vándorló a r a b o k , különös f a j t f o r m á l n a k , 's úgy l á t s z i k , hogy a' legrégibb történetírási e m l é k e k óta mindig úgy é l t e k , mint m o s t : részvétlen tanúi a' föld' egymást érő különféle változásainak , hatalmas országok' emelkedésének és romlásának. M e g f o r d u l t a k ők nem egy nemzet' szomszédságában , melly maga idejében a' legműveltebb nemzet e k közé tartozott; még is a' l e g j e l e s b irók i s , k i k ezen barbar nép' szokásairól emlékeznek , a' belső A r a b o r s z á g r ó l semmi közelebbi tudósítást sem nyiíjtan a k . O k ezen országot xígy k é p z e l e k , mint ha teli lett volna csupa finom i l l a t ú bokorral és csillogó drágakővel, m i l l y e n e k déli részei díszeskednek. A ' t ö m é r d e k pusztaság' kóborló urai pedig csak egy oldalról i s m e r t e t t e k , m e l l y r ő l Ők igen is szerettek m u t a t k o z n i : mint vad és törvénytelen k ó b o r l ó k , k i k n e k minden embert szüntelen fenyegető kezök hasonló ellenséges indulatot gerjesztett irántok. A' beduinok' természetében gyakran nagy contrast vétetett észre , de senki sem tudta még igazán , miként történhettek 's következhettek bennök olly ellenkező változások egymás után v á l t o g a t v a , mi okból fogadtatott legyen u g y a n azon személy , a' k ö r ü l m é n y e k ' legc s e k é l y e b b változása miatt , legnyájasabb vendégszeretettel, vagy pedig k i r a b o l t a t o t t 's minden irgalom n é l k ü l megöletett, líurckhardt ezt tökéletesen megmag y a r á z z a , 's a' mit előtte s e n k i sem t e h e t e t t , egész világossággal mutatja azon v i s z o n y t , m e l l y az arab c h a r a k t e r ' fő vonásaiban u r a l k o d i k . Legszebb tulajdonsága' az arabnak a' vendégszeretet. Ezen e r é n y minden e r e d e t i 's külön élő népfaj o k b a n tündöklik , de bizonyosan sehol sem gyakoroltatik nagyobb mértékben 's l e l k e s e b b e n mint az arabok

c KS "\V ALL ARI A K .

149

közt. A' vendég' belépése az arab' sátorába mindig ünnepet o k o z : bárányt ö l n e k , Öszvehíják a' szomszéd o k a t , 's megvan a ' vendégség. Némelly vidéken a* tanyák' gazdái szintúgy lesik a' f e l é j ö k közelítő utast, 's a' k i azt legelőször észrevenni b o l d o g , nagy örömkiáltással vendégének , sajátjának f o g a d j a ; úgy annyira, hogy g y a k r a n az efféle sajátság felett ezivakodás is támad. E g y seikről b e s z é l i k , hogy egyszer nem lévén a' vendéget mivel fogadnia , 's véletlenül lepetvén meg n é m e l l y e k á l t a l , kedvenez kanczáját akarta levágni 's már meg is kötözte , mikor épen eleséget hoztak , mellyre számot nem tarthatott. Yalak í- azt hallotta egy arabtól , hogy ő , ha ellensége lépne be s á t o r á b a , azt is szívesen fogadná. Mindazáltal úgy l á t s z i k , hogy a' v e n d é g s z e r e t e t , számos rendszabás' tárgya 's válogatás n é l k ü l minden embert i l l e t v é n , nem annyira tiszta szívességnek , mint inkább valami kényes becsületérzésnek g y ü m ö l c s e , mellynél fogva az arab nagyon fél a' m e g s z ó l á s t ó l , ha valaha e' részben a' szokásnak ineg nem felelne. Azonban még sem határtalan e' vendégszeretet. Három nap és nyolez óráig számot tarthat reá a' vendég ; ennek multával el nem k ü l d i k ugyan , hanem már alkalmatlan j e l e n l é t e és csak látogatásnak vétetik,, A' lopás legalább szinte olly dicsőséges az arab előtt mint a' vendégszeretet. A' beduinok igazi tolvajn e m z e t ; m e g l o p j á k b a r á t j o k a t valamint ellenségöket. Minden gondjának egyetlenegy tárgya a' rablás. Tolv a j n a k mondatni a' fiatal vitéznek dicsőség. Semmi sem ad neki nagyobb t e k i n t e t e t , mint a' t ö r ö k ö k ö n , vagy f r a n k o k o n űzött prédálás ; melly végre g y a k r a n az egész tanya öszveáll. A' harezos arabok azokat is m e g f o s z t j á k , kiket valami gyanúba v e t t e k , vagy bar á t j a i k a t i s : még pedig néha mindnyájan ugyan azon egy tanyának tagjai. Mikor orozni készül az arab, csak azt mondja feleségének vagy húgának : egy zsák lisztet és sót k é s z í t s e n , 's ha k é r d e z i k , hova m e g y ? azt f e l e l i r ö v i d e n : ,,a' hova az isten v e z e t " ; 's evvel minden további kérdezkedésnek véget szakaszt. Öszveáll-

150

AZ A R Á B I A I

BEDUINOK

ván hasonló szándékú barátaival vagy r o k o n i v a l , keresztül kasul nyargalnak a J tágas p u s z t á k o n , orozva k ö z e l í t e n e k valami szomszéd t a n y á h o z , 's belé lopózn a k , mikor annak lakói mélyen alusznak. E g y i k vakmerő ifjoncz k ö z e l g e t , magára huszítja a' tanyát őrző k u t y á k a t , 's megfutamodván, jó tova a' tanyától elcsalja. E g y más legény oda csúszik a' tevék közé 's k ö t ő f é k j e i k e t e l v a g d a l j a , mire a' tevék szokás szerint minden z a j n é l k ü l f ö l k e l n e k . E g y harmadik azonnal m e g r a g a d j a néhány j ó erős teve' f a r k á t 's vágtatva h a j t e l ; a' többi u t á n a , 's í g y néha 50 darab tevét is elhajtanak. Ezen k é t ellenkező g y a k o r l á s , a' vendégszeretet és rablás k ö z t , mintegy a* mesgyén áll az úgynevezett dakhail, vagy a' pártfogás. Mihelytt a' beduin val a k i n e k ezen szentséges Ígéretet m e g t e s z i , azonnal Bzemélyét és vagyonát, nem csak annak ellenséges indulata és haszonleső kíváncsisága ellen teszi a* legnagyobb b á t o r s á g b a , hanem a* mennyire tőle k i t e l h e tik , mások ellen is v é d e l m e z i ; sőt ha még is valami k á r t v a l l o t t , gyakran ezt is kipótolja. A' vendégszeretet és a* pártfogás majdnem egy t e r m é s z e t ű , u g y a n azon ideig t a r t a t i k , t. i. három nap és nyolcz ó r á i g , mellynek lefolyta után a* pártolt ember bátorságát másutt k é n y t e l e n keresni. Burckhardt szerint épen a' legvadabb t a n y á k o n , a' legveszedelmesb tolvajok k ö z t , legelevenebb a' becsületérzés, legszentebb a' pártfogás. Ezen két ellenkező tulajdonsága az a r a b n a k különös zavarba j u t , mikor valami tolvajt kap r a j t a a' lopáson tanyájában. A' szegény harami (tolvaj) siet dakhcilt k i á l t a n i , 's egykét pillantat elég ennek m e g n y e résére. D e minthogy l e h e t e t l e n , htfgy az efféle cselekedet mindig büntetlenül m a r a d j o n , különféle fogással élnek , hogy a' tolvajt e' szentséges pártfogástól megfoszszák. Minden p r i v i l é g i u m , mellyet a' fogoly vagy rab („rabiét") olly könnyen h a s z n á l h a t , csak keservesebbé teszi sorsát. A' rabat (az elfogó) foglyának legelőször is kezét lábát m e g k ö t i , azután j ó erős bot-

I-'.S YV AH ABL AK.

151

tal addig v e r i , míg azt k i á l t j a : „yeneffa" (nem kell). Ezen szóval a' rab lemond minden j u s á r ó l , 's a 1 rabatot ~"a' szentséges dakkeil alól f e l o l d j a . De szerencsétlenségére a' yeneffa is olly szentséges, hogy csak egy személyre és egy napra v a l ó , 's e' szerint minden nap el lehet r a j t a verni a' yeneffát. Van még más , s o k k a l keményebb m e s t e r s é g , mellyet a' rabiét ellen használn a k , hogy minden alkalomtól az olly könnyen megszerezhető pártfogásra elzárhassák. Gödröt ásnak neki, olly h o s s z ú t , a' m i l l y e n ő m a g a , 's belé f e k t e t i k , kezét lábát karókhoz lekötve ; a' h a j a , varkocsba fonva , hasonlóképen jobbra balra karóhoz köttetik. Ráhánynak azután búzával vagy más holmivei megtölt j ó ne'héz z s á k o t , 's addig t a r t j á k e' nyomorult helyezetben, míg j ó kiváltást vagy t ő l e , vagy rokonaitól k i nem c s i k a r n a k . Ha tovább viszik a' s á t o r f á t , a' r a b o t , bőrbe borított f ő v e l , teve' hátára erősen l e k ö t i k , hogy senki rá ne ismerjen. A' rabat azonban szüntelen aggódik m i a t t a : mert ha a' rabiét bár gyermekhez is csak a' körme' feketéjével hozzá é r h e t , vagy egy darab r u h á j á t rá v e t h e t i , 's mondhatja : védenczed vagyok" , azonnal vendéggé válik 's mehet szabadon és megajándékozva a' hova tetszik. Mások is vagy barátságból vagy könyörületből módját ejtik a' rabatot megcsalni 's a' rab t megszabadítani. Egyszer v a l a k i egy egyiptomi szilvát (datolyát) h a r a p v á n , felét a' rabat' tiak a d á , más felét pedig a' rabietnek, k i r ő l nyomban azt hozák hiriil a' rabatnak , hogy m á r nem rabja , hanem vendége és védencze. A' r a b n a k rokonai szintúgy iparkodnak r a j t a segíteni. Valami aszs z o n y , többnyire a' rabiét' a n y j a , koldus r u h á b a n menvén a' tanyára , beszól valami a r a b n a k sátorába. Megtudván a z t á n , hol legyen fia e l r e j t v e , csendes éjtszaka f e l k e r e s i 's egy czérnaszálat tesz a' száj á b a 's addig f u t t a t j a a' gombolyagot, míg a' legközelebbi tanya' gazdájának ölébe v e t h e t i , vagy melléhez k ö t h e t i , felkiáltván : „Nézz rám az isten' és tenmagad' szerelméért: ez az ember a' te ótalmad alatt

152

AZ

ARÁBIAI

BEDUINOK

vagyon." A' felesbedő arab m i n d j á r t t u d j a m i c s o d a , tüstént f e l k é l , 's felhajtván a' gombolyagot r á akad a* boldogtalan huramira, 's ott a' sátor' g a z d á j á n a k megmondja hogy rabietje, kitől j ó kiváltást r e m é n y l e t t , a' dakheiV szent partfogása alatt vagyon. E g y é b i r á n t ha a' sok kin megrontja a' rab' egészségét 's élete veszedelemben látszatik l e n n i , a' rabat is alább száll a' váltópénzzel: különben nem csak semmit sem k a p h a t , hanem véres vétekbe is k e v e r e d h e t i k . A' magányos bosszúállás, a' vér' j u s a és a' vér* d í j a , nem találtatnak egyedül az arabok közt. í g y van ez minden k ö z s é g b e n , hol a' k o r m á n y és törvény még nem vehette e l e j é t : m i n d a z á l t a l , úgy l á t s z i k , sehol sem gyakoroltatik o l l y r e n d s z e r e s e n , mint az araboknál. A ' K o r á n a' v é r j u s t csak a' vétkesre s z o r í t j a , de erre a* beduinok semmit sem h a j t a n a k : ők a' vérmiatti bosszúállást és lakolást mind a' k é t fél' egész rokonságára terjesztik ki. Burckhardt táblákat r a j z o l t a' vérjus* ágazásának megmutatására , mellyekből k i t e t s z i k , hogy oldalaslag az ötödik ízen túl nem terjed , egyenes származásra nézve pedig soha meg nem s z ű n i k , míg elégtétel nem a d a t i k . A' r e n d e s , vagy inkább egyedül dicsőséges e l é g t é t e l a' gyilkosnak v é r ö n t é s e , vagy mind azok' m e g ö l é s e , k i k a' khomsebau részt vettek. De az első három nap nem szabad a' g y i l k o s t h á n t a n i , a' ki az alatt megszökhetik. Mindazáltal pénzzel is meg lehet a' vér' díját v á l t a n i ; sőt épen illyenk o r mutatkozik a' l e g a l á b b való f u k a r s á g . M i n d i g találkoznak jó e m b e r e k , k i k az ellenséges feleket megbékéltetik , 's a' deszi v a g y a' vérdíj felett megalkusznak. A* d í j közönségesen 50 —100 darab t e v e , melylyet valamennyi rokona és czimborája a' g y i l k o s n a k , k i k e m b e r é t - megölte pajtásukban b ü s z k é k , fizetnek. Mihelytt megegyez a' két f é l , azonnal öszvejönnek h o z z á j o k - tartozóikkal e g y ü t t , egy nőstény tevét levágnak , áldomást t a r t a n a k , 's utoljára a ' v é t k e s , f e j é r kendőt kötvén l á n d z s á j á r a , j e l é ü l hogy a' díjt megadta , ezután bátor.

\

KS

WA1IAB1AK.

153

A' beduinok szüntelen háborúban élnek egymás közt. A' seik' (a' tanya' gazdája és előljáró) legfőbb gondja a 1 szomszéd ellenségi tanyákat szemmel tartani és semmi a l k a l m a t el nem m u l a s z t a n i , hogy könnyen * r a j t a eshessenek 's gazdag prédára szert tehessenek. Mindazáltal közönségesen azt t a r t j á k , hogy a ' beduinok nem igen szeretnek veszedelembe bocsátkozni, 3s elég kicsiny számú ellenség előtt megfutamodni készek, mihelytt ez ellenállásra kedvet mutat. Burckhardt szerint azonban ez csak akkor t ö r t é n i k , mikor egyedül prédára indulnak k i ; mert a' prédálást úgy nézik, mint valami k e r e s k e d é s t , mellyből az okos ember minél több hasznot 's minél kevesebb bajt i g y e k s z i k szerezni. Egészen mások ők a' tanyájok' becsületéért vagy szabadságáért viselt harczokban , hol a' legfényesb bátorságot és vitézséget mutatják. Burckhardt a' beduinok' házassági é l e t é r ő l is bizonyosabb hírt ad , mint a' a' mit eddig h a l l á n k . A' házasulandó legelőször is választottja* szüleivel alkud o z i k , vagy válogatott ajándékban vagy bizonyos sum. ma pénzben. Mi m á r a ' mennyasszony'megegyezését ill e t i , egy helyit azt mondja, hogy nélküle a' házasság meg nem e s h e t i k , másutt p e d i g , hogy az csak a k k o r t u d j a m e g , kihez m e g y , mikor abhába vagy menyasszonyi ruhába ö l t ö z t e t i k , 's f é r j e 's az ő barátja m e g r a g a d j á k *s amannak sátorába viszik. Az elsőbb eset jobban ill i k az egyszerű természethez. Arabországban a ' szeretet szebb alakban 's nagyobb tűzben t ü n d ö k l i k , mint a ' török várasokban, hol a' számos hárem' ura más köteléket nem i s m e r , mint testi érzelmet. Szokott képz e l e t i n k mellett a' k e l e t i n é p e k r ő l , egy k i c s i n y t furcsának t e t s z i k , hogy az arabnak csak egy felesége legyen. Ellenben igen sűrűen g y a k o r o l j á k a' prófétaengedte önkényes elválást. Burckhardt látott nem egy 45 esztendős b e d u i n t , ki már 50 feleséget is tartott, egyiket a' másik után. Mindazátal sok boldog házasság vagyon k ö z t ö k : 's úgy látszik hogy a' g y a k o r elválás nem annyira meg nem férhető házas társak miatt

154

AZ

ARÁBIAI

BEDUINOK

t ö r t é n i k , mint inkább zabolátlan büszkeség és kicsapongó szenvedelem miatt. E g y szerencsétlen szokás u r a l k o d i k n á l o k , t. i. hogy házassági czivódásokban a' szomszédot szokták birónak v á l a s z t a n i : 's mivel a' feleség többnyire többet és sebesebben tud beszélni, ura, v e s z n i látván p ő r é t , m e g h a r a g s z i k , 's k i m o n d j a hirtelen „ent taleka" - j á t : visszavehetlen két szócska, melly á l t a l az elválás megvan örökre. A' seik' birói hatalmáról is többet t u d u n k Burckhardt á l t a l , mint eddig t u d t u n k . Azt vélték közönségesen, hogy a' seik igazán patrirachai és atyai, de egyszersmind olly határtalan hatalommal bír, mint a' török zultán. Es valósággal o l l y a n n a k is mutatkozik a' törökök e l ő t t , k i k l á t j á k őt t a n y á j a ' külső viszonyait kormányozni, 's m e g h a t á r o z n i , merre és hova menjen e k a' portázók : egyébiránt mindenki tökéletesen szabad. Ha a' seik a' legszegényebb beduinnak goromba szót találna mondani, nehezen k e r ü l n e el szintolly feleletet. Neki senki nem adózik : minden jövedelme á l l az őt illető részben a' p r é d á b ó l , a' karavánok által fizetett bizonyos vámból és némelly zsarolásokból a* határos gyengébb tanyákon. M é g egy más személylyel is megismerkedünk , kinek eddig a' nyugaton nevét sem h a l l ó k . T. i. ez az agidy legnagyobb befolyású e m b e r , f é l i g p a p , f é l i g vezér. A' beduinok legalább erősen h i s z i k , hogy a' m e l l y ütközetben az agid nincs j e l e n , nem g y ő z h e t n e k : melly véleményből neki nagy haszna van. Altalános Ítélete Burckhardtnak a' b e d u i n o k r ó l alkalmasint részrehajló mikor azt m o n d j a , h o g y az a' legnemesebb n e m z e t , mellyet életében látott. Azonban ő is m e g v a l l j a , hogy u g y a n azon haszonlesés és pénzhez ragaszkodás, melly az egész Levantban tapaszt a l t a t i k , a' beduinokban is m e g v a n , 's h o g y az arab pusztákon épen azon h a z u g s á g , csalfaság és hamisság u r a l k o d i k , melly Syria' k e r e s k e d ő városait díszteleníti. Ezen hibájokat azonban helyre ü t i n a g y l e l k ű vendégszeretetök , az esküvés' s z e n t s é g e , 's a' szabadsághoz

KS

W

A l l

ABl AK.

155

való ragaszkodás. A' legszegényebb b e d u i n , alacson sátorában 's rongyos k ö p ö n y e g é b e n , nem ismer semmi felebb v a l ó t , 's megvető szemmel néz le az egyiptomi pasa' pompájára. A' hazaszeretet' leghevesb tüze ég a' beduin' s z i v é b e n : azon elszánás és á l d o z a t , inellyre ő tanyája' boldogságáért k é s z , Burckhardt s z e r i n t , minden képzeletnél nagyobb. M i k o r sem nyereség sem haszon nem c s á b í t j a , a' beduin szeretetre méltó is lehet : v í g , elmés , j ó kedvű 's tiszta e s z ű , kedves uti t á r s ; j ó kedvéből sem f á r a d s á g , sem ínség k i nein veheti. Elmebeli tehetségére nézve a' beduin egészen mivéletlen ; r i t k a ember tud köztök olvasni és írni. Mindazáltal még találkozik j ó talentoin, melly a' természet, a' s z e r e t e t , a' honi f ö l d , a' vándorló élet' viszontaggai által olly költeményekre f a k a d , m i l l y e k n é l szebbet a' legmiveltebb nemzeteknél is ritkán hallani. Tanácskozásban, hol egyedül okoknál fogva g y ő z h e t n e k , szép szónoki ügyességet mutatnak. T á r s a i k odási beszélgetésük ben i s , noha r i t k á n és csak röviden szólan a k , még is több ész és józan Ítélet van, mint más keleti népek' özön beszédeikben. Házi gazdaságok felette egyszerű. Kecskebőrr e l fedett 's k é t f e l é , férfiak' és asszonyok' lakására osztott sátor a' l a k á s o k ; egy ab/ia vagy is pamut köntös és posztó köpenyeg vagy inkább szűr a' r u h á j o k , 's ez is többnyire rongyos ; egy kis tészta vagy lepény tejj e l vagy vajjal leöntve é t e l ö k , hanemha vendégök' kedvéért bárányt ölnek. Egyébiránt gazdagot és szegényt k ü l s e j é r ő l nem lehet egymástól megkülönböztetni. Azon szép f a j t a l ó , melly Európában arab név alatt olly nagy b e c s ű , nem mindenütt tenyészik A ráb i á b a n , noha minden arab nagy kedvellője a' szép lón a k , hanem csak S y r i a ' és E u p h r a t e s ' k i e s és zöldellő vidékén. A' ló nincs olly n a g y , mint az egyiptomi vagy s y r i a i ; de szépségére, elevenségére és tüzére néz. v e , nincs párja a' világon. Az arabok öt f a j t á l számlálnak, melly a' prófétának ugyan annyi kedvencz kan-

i

156

AZ A R Á B I A I

BEDUINOK

czíyától származik. Ezt ugyan r i t k á n lehet o k l e v e l e k k e l bebizonyítani, de e l é g , ha van róla hagyomány r 's a' szomszéd tanyák annak i s m e r i k . Hanem ha Baszorába viszik a' lovat e l a d n i , a k k o r egész származásáról bizonyságlevelet k é s z í t e n e k , hosszas és pompás tollal. Burckhardt azt h i s z i , h o g y igazi szép ló ott alig van több két s z á z n á l , és hogy tán soha egy sem adatott legyen el a' külföldre. Az európai a r a b f a j t a lovak többnyire Syriából 's más határos országokból v a l ó k , hol szinte j ó l n e v e l t e t n e k , d e , még sem úgy, mint Arabországban. Legnagyobb lóvásár Baszorában tartatik, Keletindia felé. A' ló csupa pompára v a l ó ; igazi társa és istápja a* beduinnak a' teve. Nedzsed nevű tartomány , a' beduinok* fő l a k h e l y e , a' tevének is valóságos h a z á j a , a ' miért az arabok teve' tengerének nevezik ; sehol sem neveltetik olly k ö n n y e n , sehol sem nő s z e b b r e , de sehol sincs olly kevés b a j n a k alá v e t v e , mipt i t t ; más tartományokba is innen h a j t j á k . A* teve nem mindenütt b i r j a egyformán a' szomjúságot. Egyiptomban, hol minden nap ihatik a' N í l u s b ó l , egy napnál tovább sem b í r j a ; Anadoli' harmatos rónaságin l e g f e l e b b k é t n a p ; egész Arab országban négy n a p ' , az Egyiptom és Szennár közti pusztaságon pedig kilencz n a p i g is ellehet víz nélkül. Igaz u g y a n , a' teve sokat szenved a' szomjúság á l t a l ; azonban m é g is inegbirja , 's r i t k a dől ki az úton. Burckhardt e r ő s e n vív azon Európában közönségesen e l t e r j e d t b a l velemény e l l e n mint ha az arab gyakran csak azért vágná le tevéjét, hogy a' gyomrában levő vizet megihassa. Szerinte a' teve* gyomrában igen kevés víz v a g y o n , ha m á r egy k é t nap nem i v o t t , 's ollyankor a' gazdájának még nincsen rá s z ü k s é g é : különben p e d i g , a' néhány csepp víz korántsem pótolhatná ki azon k á r t , m e l l y e t a' barom' veszte okozna. Inkább ú g y látszik , hogy e' teve, szomjúság' idejében saját púpjából él. Mikor elegendő étele itala v a n , hamar megkövéredik , 's f a g g y ú j a a' hátán olly púpot f o r m á l , hogy magossága néha az

KS

WA IIABI AK.

15 7

egész barom* magosságának negyedrészével felér. IIoszszas utazás és szomjúság által a' púp egészen elenyés z i k , 's a k k o r a' teve megsoványodván, míg púpja ú j r a meg nem nő , minden lítra a l k a l m a t l a n . A ' w a h a b i a k r ó l igen nevezetes ismertetéseket ad Burckhardt. A' közönséges vélekedés, mellyet az útasok a* wahabiakról g e r j e s z t e t t e k , azt t a r t á , mint ha ő k a' törökökkel szüntelen háborúban volnának, 's Mahomet' vallása* kiirtására törekednének. Niebuhr a' w a h a b i a k ' vallásáról azt m o n d j a , hogy az egészen ú j , m e l l y Mahometet nagy szónoknak vallja u g y a n , de prófétának nem ; Lord Valentia pedig, elbeszélvén Mekk á n a k a' wahabiak általi e l f o g l a l t a t á s á t , ezen történetet ú g y t e k i n t i , mint egyenesen az Izlam' gyökerén ejtett vágást. Burckhardt ellenben azt h i s z i , hogy Abdul-Wahab* fő és egyetlen czélja v o l t , a' vallást egyenesen azon egyszerű állapotba v i s s z a h e l y h e t n i , m e l l y b e n Mahomet' és első követői alatt volt. Két w a h a b i követ Kahiróba érkezvén 1815-ben, az a l k i r á l y e' legtudósabb ulemák által beszélgetést tartatott velők, 's az u l e m á k utoljára azt v a l l á k , hogy legkisebb eretn e k s é g e t sem találhatnak b e n n ö k : pedig e g y i k ö k r ő l azt m o n d t á k , hogy hitéhez igen hevesen ragaszkodik. Azon v i s s z a é l é s e k , mellyeket a' w a h a b i a k k i a k a r t a k i r t a n i , nincsenek az Izlam' szent könyveiben , hanem későbbi toldalékokban. Mahometet nem tárták ugyan isteni lénynek , mindazáltal róla szinte egy é r t é k ű kif e j e z é s e k k e l szólottak. A' többek közt minden városnak volt valami saját szent s e i k j e , k i n e k s í r j á n á l felette pompás és költséges tiszteletet t a r t á n a k ; azonkívül a' pipa és a' c z i f r a , kivált a' selyem r u h a olly botránkoztató dolognak látszott a' w a h a b i a k előtt, hogy k i i r t á s á r a egész e r e j ö k k e l iparkodtak. Minden városban , mellyet hadaik elfoglaltak, legelőször is a* helység' szentjének sírboltját ronták l e ; M e k k á b a n Mahomet' , a* felesége', bátyja' 's unokái' templomait azotr m ó d o n ; de medinai pompás sírboltját nem birták leront a n i , 's t ö b b e n , k i k e' végre t e t e j é r e felmásztak, le-

158

AZ

ARÁBIAI

BEDUINOK

bukván agyon ütötték m a g o k a t , a ' m e d i n a i a k pedig mennyei h a r a g o t , csodát l á t t a k benne. M e k k á b a n valamennyi p i p á t , szárastul r a k á s r a h á n y v á n , m e g é g e t tek. Nem csoda t e h á t , hogy a' t ö r ö k ö k , látván legmélyebb tiszteletűk' t á r g y a i t , 's szeretett szokásaikat i l l y k e g y e t l e n ü l üldöztetni, a' w a h a b i a k a t u t á l a t o s ú j h i t f e l e k e z e t n e k tárták, m e l l y n e k egyetlen törekedése a* prófétának és szent vallásának vég veszedelme. Egyedül a' vallás' tisztításával foglalatoskodván a' w a h a b i t á k ' f e j e d e l m e i , azt t a l á l t á k , hogy legjobb l e s z , ha egész Arabországban csak egy f e j e d e l e m uralk o d i k . Abdel Aziz és Ibn Szaud legnagyobb előlépések e t t e t t e k . Azt m o n d j á k , hogy Abdel Aziz csak hét tevével indult a' h a d b a , de sok apró győzö-delem 's utána következett számos megtérítés á l t a l , részszerint ő , de még i n k á b b Ibn Szaud lassanként' valamennyi arab népséget meghódítának. A' beduinoknak azonban m e g h a g y á k f ü g g e t l e n s é g ö k e t a' pusztaság' belső részeiben ; s e i k j ö k inkább vazallusi mint j o b b á g y i viszonyban lévén a' f e j e d e l e m iránt. Ezen változtatás az arabokra nézve i g e n hasznos v a l a , mivel a' belső hábor ú t , véres b o s s z ú á l l á s t , l o p á s t , halálos gyűlölséget nagyobbára megszűnteié, valami tudományt t e r j e s z t e , 's köz törvényszéket a l k o t a , rnellyeken tudós alkalmatos k á d i k vagy birák törvény szerint Ítéltek. A1 w a h a b i a k ' hatalma 1803 és 1804ben érte el legfőbb polczát. M e k k a és Medina el volt f o g l a l v a ; L e h e j a és H o d e j d a gazdag kikötő várasok k i p r é d á l v a ; innen Jemen, onnan Syria és E u p h r a t ' kies vidéke nyitva. Még is ügy l á t s z i k , hogy soha sem volt hatalmas hadi seregök. A' beduinok u g y a n mindnyájan engedelmeskedtek a' f e j e d e l e m n e k , részszerint k ö t e l e s s é g b ő l , részszerint mert prédát remény l e t t e k : hanem ő k csak afféle feudális hadat f o r m á l t a k , saját költségen és legfelebb 40 — 50 napig szolgálván. Ibn S z a u d , horani t á b o r o z á s á b a n , hol legnagyobb riadalmat okozott és 35 helységet k i p r é d á l t , mint m o n d j á k , a l i g vezete 6000 embert.

ÉS

WAHABIAK.

159

Ihn Szaud okos és derék ember lehetett. Közönséges l a k h e l y e egy hegy alatt vala D e r a j é felett. I t t fogadá 's táplálá számos v e n d é g e i t , k i k minden n a p , minden f e l ü l százan meg százan é r k e z t e k , vagy csupán t i s z t e l e t é r e , vagy igazságot k e r e s n i . Egyetlenegy p o m p a , melly által magát más szegény beduintól megk ü l ö n b ö z t e t é , abban á l l o t t , hogy jobbacska féle posz tóból k é s z ü l t köpönyeget v i s e l t , és asztalára minden nap r i s k á s á t 's bárányhúst tétetett. Burckhardt szerint ezen csekély vendéglés is bele k e r ü l t évenként legalább 10—12 ezer font sterlingbe : a' mi szinte hihetetlen. A ' tudományt erősen p á r t o l á , 's D e r a j é b e gyűjte valamennyi j e l e s tudóst és költőt az országból. M i n d e n estve válogatott társaságot l á t a , 's a ' K o r á n ' o l v a s á s á v a l és magyarázásával, mellyben igen j á r t a s n a k mondatik , mulatá magát. Beszélik, hogy házi életben szeretetre méltóbb embert gondolni sem l e h e t , mint Ibn Szaud volt. A' fényes porta soha sem szűnt meg az egyiptomi pasát a' wahabiak e l l e n , k i k egyszerre mind világi hatalmát, mind vallását megtámadták, felszólítani. Ali p a s a , saját hatalma' bizonytalan volta m i a t t , sokáig nem a k a r a olly veszedelmes b a j b a k e v e r e d n i : hanem elérvén Egyiptomban majdnem tökéletes függetlenségét, kedve Ion Arabországot is meghódítni. E l k ü l d é tehát T u s z u n fiát egy kis hajós sereggel és 3000 e m b e r r e l ; k i c s i n y de j ó l gyakorlott s e r e g , mellyről senki sem k é t e l k e d e t t , hogy a' wahabiak' g y a k o r l a t l a n c s o r d á i t , m e l l y e k közt n é m e l l y e k csak erőltetve engedelmesked é n e k , másokhoz meg a' megvesztegetés igen könnyen f é r h e t e , meg fogja győzni. Tuszun 1812ben kiköt Janibóban 's Medina felé i n d u l ; de a' Szafrán t ú l , egy igen m e r e d e k és szoros v ö l g y b e n , egyszerre minden bérczr ő l w a h a b i a k léptetnek feléje , 's ő magát egész h a t a l mok által körülvétetve látja és tökéletesen megveretik. S e r e g é b ő l csak némelly maradék érkezett meg Jambób a n szaladva. De a' w a h a b i a k nem tudák j ó l használni győzöd e l m ö k e t , hanem/szokások s z e r i n t , hazájokba vissza-

160

AZ A R Á B I A I

BEDUINOK

t é r t e k , g o n d o l v á n , hogy minden hasonló megtámadást szinte azon módon vissza fognak verhetni. A l i pasa nem sokára líj és nagyobb hadat k ü l d e f i á n a k , k i is azonnal Medinát m e g s z á l l j a , 's n y a k a s ótalom után megadásra kényszeríti. Ezután M e k k a nyitá meg k a p u i t 's a' búcsúba j á r á s ismét pompával kezdett gyakoroltatni 1813ban. Mindazáltal a' wahabiak még koránt sem Voltak v a g y megrontva v a g y megalázva: folyvást repkedtek a' törökök k ö r ü l 's némelly csekély harczokban győzni is tudtak. A l i pasa , látván , hogy ha j o b ban meg nem veri ő k e t , Arabországban nem parancsolhat, sőt meg sem maradhat, eltökélé : legelőször is gazdag a j á n d é k k a l vesztegetni a' különben büszke és makacs , de az aranynak m é g is fejet h a j t ó b e d u i n o k a t , azután erős haddal egyenesen Nedzsedbe , a' w a h a b i a k ' s z i v é b e , rohanni. Ibn Szaud m e g h a l t : hanem fia A b d a l l á h k i még nagyobb vitéznek t a r t a t o t t , 1815ki januariusban 25,000 k ö n n y ű fegyverü e m b e r t , többnyire teveháton, rossz rendben vezet az ellenség e l e i b e . Biszet városánál egymásra akadnak. M í g a' w a h a b i a k a' meredek és hegyes völgyes vidéket el nem h a g y j á k , az egyiptomi sereg sehogy sem boldogulhat e l l e n ö k . Ezt látván A l i , visszavonul 's ellenségét a' s í k s á g r a c s a l j a , hol az egyiptomi nehéz lovassággal r a j t a rohanván , tökéletesen m e g v e r i , 's 5000 emberét e l e j t i j egész táborát 's majdnem valamennyi tevéjét elfogja. Ezen győzödelem után s o k , eddig kétlő seik Alinak hódolt. A' pasa pedig egész seregéből csak 1500 embert és 300 l o v a t , valamennyi magával vitt és elfogott tevéből, melly 10,000 is lehetett, csak 300 hozott v i s s z a ; 's tehetetlen lévén most m i n d j á r t támadólag harczolni, míg az ellenség ú j erőt g y ű j t ö t t , inegparancsolá T u s z u n n a k , kössön békességet. Seregét Egyiptomba visszahíja , bizonyos szándéka lévén, a' békességet csak a d d i g tartani meg, míg bizonyos n y e r e s é g g e l meg nem ronthatja. K é s z ü l tehát teljes e r e j é v e l , 's 1816ban második fiát, I b r a h i m p a s á t , a' legtüzesb és keményebb katonát minden rokonai k ö z t , erős had-

ÉS

WAHABIAK.

161

d a l , fő vezérül 's olly meghagyással küldi Arabországb a , hogy a' wahabiakat addig ü l d ö z z e , mi'g tökéletesen megrontja. Itten szakad vége Burckhardt' elbeszélésének : de más u t a s o k , különösen W e b s t e r által t u d j u k , hogy Ibrahim elég hosszas ós kemény harczolás u t á n , czélját tökéletesen elérte , elfoglalván az ellenség' fővárosát. Az arabok őt országok' ostorának, 's D e r a j é ' átkának nevezik. A l i Pasa egyszer megharag u d v á n , m e g e s k ü d t , hogy D e r a j é t ügy e l r o n t a t j a , hogy követ sem hágy egymás f e l e t t , melly kegyetlen fogadásnak Ibrahim lőn végrehajtója. D e r a j é földig lerontatott ; nyomorult lakosai a' pusztába szaladván, hogy éhen ne veszszenek, a3 hol l e h e t e t t , menedékhelyet k e r e s t e k . Abdalláh egész háza' népével fogva vitetett K a h i r ó b a , hol megérkezése l S I S k i novemberben hét napi pompával ünnepelteték. Azután Konstantinápolyba k ü l d e t é k , hol őt l e l k e t l e n ellensége három nap az utczákon hurczoltatván , lenyakaztatta. Mind ezen szép és környülállásos tudósítások mell e t t , m e l l y e k e t Burckhardt a d a , koránt sem ismerjük még tökéletesen Arabország' belső részeit. Syriáról 's az Euphrat' mellékéről száz meg száz a' h í r a d ó , de Arabország 1 szivébe, hol a' beduinok eredeti valóságokban t a n y á z n a k , senki sem bocsátkozik. Nem is c s o d a , mert Burckhardt is azt m o n d j a , hogy ott az ember b á r m e l l y hatalmas ajánlással sem mehet semm i r e , 's minden szerencsét egyedül önnön ügyességének köszönhet. A ' Bulletin

uniuersel

des scitnees

1S31. Scnt. 6. N r o 4. szerint. PETROVICS

FKIDRIK ,

ni. t. társasági r. tag.

TUDOMÁNYTÁR.

1.

A'

TAPASZTALATI LÉLEKISMERETBÖL

LEHOZOTT

SZÉPTUDOMÁNY.

I.

A'

TAPASZTALATI

LÉLEKISMERET'

A L A P VONATAI«

1. §. Az élet* lépcsői. Sokféle életet i s m e r ü n k , m e l l y e k a ' h a t ó s s á g ' más más lépcsőin állanak. Nagyobb lépcsőn á l l a' puszta chemiainál a' növényi é l e t , ennél az állati. De t u d j u k , hogy az állati élet is tökéletesedhetik (szemünk' l á t t á r a , az emberben). Az állati é l e t , érzést, állatérzési. Ezen puszta érzésnél pedig felebb való : 1. Az önérzés, személyes érzés (conscientia sui, personalitatis sensus). 2. Ennél ismét felebb rangban áll az önismeret (cognitio sui). 3. Hogy a' puszta önismeretnél felebb k e l l lenni az önigazgatásnak, ama' nevezetes autonómiának , világos. E z e k szerint l e g a l á b b is ötféle életet i s m e r n é n k : 1. n ö v é n y i , 2. á l l a t é r z é s i , 3. ö n é r z é s i , 4. ö n i s m e r e t i , 5. önigazgatási é l e t e k e t ; mellyek egymáshoz ú g y vannak , mint felebb felebb való élet-emeletek (potentiák). 2. §. Az emberi éle f korai. Csak az emberi életben t ű n n e k fel e' földön a' kijegyzett öt élet-emeletek. 1. Minden állat- 's az emberélet i s , plántai életen kezdődik születés előtt. 2. Születésünktől fogva, a' kisdedkori é l e t = állati érző élet. 3. A' gyermekkor a' személyérzésen kezdődik. 4. Az i f j ú i kor az önismeret' kora. 5. A* meglelt kor, az önigazgatásnak , az autonómiának kora.

A* T A P A S Z T .

LKLEKISMETTETBOL

LEHOZOTT

SZÉPTUDOM.

163

A' megért kor' autonómiájában el van érve az emberi tökély. Azonban j ó l l á t j u k , hogy a* kimutatott életkorok' sora után elmaradt még a' tisztes öregkor. A' mint tehát nem t u d h a t j u k mi volna még e' földi életüní.ben az autonómiának felebbi e m e l e t e , melly az öregkorra tartoznék; ügy, vagy azt k e l l feltennünk, az öregkor' tudva lévő testi erőtlenségénél fogva hogy itt visszalépés van a' természetben; vagy (a' mint ki is fog jőni) azt k e l l m e g e n g e d n ü n k , hogy az öregk o r , egy más, testi érzéseinken felül lévő, életre való készület. 3. §. Azon t u l a j d o n o k a t , mellyek által életkoraink felebb felebb e m e l t e t n e k , tehetségeknek, emberi l é l e k ' tehetségeinek nevezzük. Ezek a' tehetségek közönségesen háromfélék l e h e t n e k : lször belsők, melylyek m a g u n k r a visszadolgoznak. — 2szor külsők, m e l l y e k a' kívüliekre h a t n a k , és 3szor k ö z b ü l s ő k , m e l l y e k a' b e l - és k ü l s ő k r e egyaránt v i t e t n e k , vagy mellyek a' kettőből tételnek öszve. K á r , hogy lipsziai prof. K r u g űr ezen középső tehetségeinket be nem v e s z i , holott majd minden tapasztalati tehetségeinket erre lehet v i n n i , mivel tiszta belsőt (lelkit) vagy tiszta külsőt (testit) csak elvonás (abstractio) által lehet ismernünk. í g y tehát öt korainkban háromhárom főtehetségeink l é v é n : mind öszve 15 főtehelségeinket kell előadni. 4. §. Minthogy pedig t u d j u k , hogy a' mint vannak egymásra a' korok' emeletei (az érzés, ö n é r z é s , ö n i s m e r e t , autonomia) , ügy kell lenni a' tehetségek' egy nemű emeleteinek i s : k ö v e t k e z i k , hogy ha az első k i s d e d - , vagy állati kornak tehetségeit k i t a l á l j u k , a' felebb valókat egy kevés figyelemmel azon irány után k i k e r e s h e t j ü k . Úgyde v i l á g o s , hogy az érzési kornak belsője = belső érzési, külsője = külső érzésig és középső tehetsége = közép érzési. Csak az van tehát h á t r a , hogy az érz (vagy érez) g y ö k é r b ő l , nyelvmívesen a' legegyszerűbb r a g g a l tegyük ki azt a' csak é r z é s t , a' mi csak belső. Ezt teszi ugyan az er11 *

164

A'

T A P A S Z T A L . ATI LÉLEK I S M E R E T B Ő L

zellés ( T u d . Öszv. I. köt. 181 Jev. végén *) és 231. 0.) vagy csak érzlés (Empfindung, m i n t : in sich F i n d u n g , Fichte után. De az á l l a t i belső érzésre , sok az in sich Findung. A' ki magában talál v a l a m i t , felebb van az állatoknál). Inkább i s m e r j ü k az ösztönt (instinctus), a' k ü l s ő r e vitető állati érzést. Az ösztön által való érzlés , az i n t u i t u s , 's nálunk a' nézlés (nem s z e m l é l é s , a' mi több). Eltalálván a* puszta érzési k o r ' bel -, közép - , és külsőjét az é r z l é s , nézlés és ösztön t e h e t s é g e k e t ; a' többi felsőbb korokéit ezeknek a l a p j o k r a é p í t j ü k , a' mint k ö v e t k e z i k : T e h e t s é g e

k.

Életkorok. Belső Állati , kisded , érzési.

Középső

Külső

( InErzcllés vagy Nézlés ( A n - Ösztön stinctus). schauung). érzlés = - a z érzés'belső puszta felfogása.

Képzés (lma- Érző vágj'(A pGyermeki, ön- Előterjesztés (itepraesentaginatio). petitus senérzési. tio). sitivus). Érzelem , vonI f j ú i , önisme- Értelem (Intel- Érzedelem (Sentimentaszalom(prolectus). ret' kora. pensio). litas). Moslettkor Okosság (Ratio) Lelkesedet önigazgatá(Ideal). felsőbb értesú (Auto no lem. mica). Örcsrkor.

Lelkiismeret.

Akarat.

Hit. Magasztalt látás (visio exaltata).

5. §. Meg kell j e g y e z n i ezen tábla' szerkeztetésére nézve: 1. A'. (4. §.) kimutatott arány áll minden felebb lépésein. p. o. 1. a ' m i n t az érzésből sok maga meg*) Hol az M helyett kell lenni Il-nck.

LEHOZOTT

SZÉPTUDOMÁNY.

1G5

hatása által lehet Önérzés = á g y az érzellésnek sok maga meghalása (elől meg elől hozása) által lehet előterjesztés = úgy sok n é z l é s b ő l , képzés stb. 2. A' millyen felebb van az önérzésnél az önismeret, ennél az önigazgatás = ' é p e n olly felebb van az előterjesztésnél, az é r t e l e m ; ennél az okosság = épen úgy van a' képzés felett az érzedelem , 's e' felett az ideál stb. 2. Tehetségeink felebb felebb emelései á l t a l , a' t e s t i e k , a' puszta érzésiek, szembetiinőképen le 1 kesi'tetnek ; úgy hogy már az öregkornak a' külsője is a' h i t , igen lelkesi (itt van alapja a' 2. g. utoljának). 3. A' honosított nevekre nézve alapúi k e l l tennünk, h o g y : egyszerűbb tehetségeinket egyszerűbb szúragokkal tegyük ki. —• A' gyermekkoréi ismeretesek , 's már divatban vannak. Az i f j ú i korban , a' belső ért-elemnek épen csak a ' k ü l s ő érz - elevi felel meg ; és ezen kettő közzé illik tökéletesen az erz-ed-elem, a z a z , azon é r z e l e m , a ' i n e l l y b c n belső is van (a' d belsőt tevő rag miatt, L. Tudományok* Ö s z v e s é g e , 1. §. jegyz.).

II.

A'

SZÉPTUDOMÁNY*

ALAPVONATAI.

6. §. A' leírt tábla nevezetes tudományok' terveit á l l í t j a elő. Belső tehetségeinkről a' vizsgáló philosop h i a , a* k ü l s ő k r ő l a' gyakorló és cselekvő tanít. —H á t középső tehetségeink mi tudomány' tárgyai lehetn e k ? — A' puszta belső, sem a' külső maga még nem teszi az embert. Az embernek valója együtt a ' k e t t ő b e n , és igy a' közép tehetségekben van ; az ember pedig mag á n a k tetszik : és í g y , az egész embert felfogó közép t e h e t s é g e k , a' tetszés, a 5 széptudománynak (azaestbeticának) alapjai. A* széptudomány nézlésr nélkül nincs ugyan ; de mivel nézlés még igen egyszerű á l l a t i , valamint az

176 A' T A P A S Z T A L . A T I L É L E K I S M E R E T B Ő L

öregkor' magasztalt látása is igen puszta látványi : a' tudományos aesthetica , különösen a képzés , érzedelem, és lelkesedés fö közép tehetségeinknek arányos kifejtéseit tani'lja. 7. §. Az a ' t ö r t é n e t e az emberi t e h e t s é g e k ' k i f e j t é s é nek, liogy először a ' k é t végső ellenkező s a r k o k ' t e h e t s é gei fejtetnek ki, mint könnyebben kitetszők. Későbbiek a' középszerénység' tudományai. í g y , miután már a* vizsgáló és cselekvő philosophia k i m í v e l t e t e t t , még a' régi görög tudósság' k o r á b a n ; a' középszeren l é v ő , a' k é t sarkokat egyaránylag tartó aesthetica , későn , és mint philosophiai tudomány Baumgarten által 173 5ben , az ő : De nonnullis ad poéma pertinentibus — értekezésétől fogva kezdődék. Maga az Acstheticája kijött 1750—58; mert a' Mayeré még 1748—SOben j ö t t ugyan k i , de már a' Baumgarten' felolvasásai után. í g y következtek nevezetesebbek: Sulzer 1771—74, S c h ü t z , és nálunk Georg. S z e r d a h e l y i : Aesthetica e x philosophia pulchri. Budae 1779. Az utolsó W o l f i : Eberhard 1790. — K a n t és követői még felébb v i t t é k e z t : B e n d a v i d , H e u s i n g e r , S n e l l , K r u g : Encyclopädie der schönen Künste 1802. — A' természet - philosophusok középszerénysége' helyét k i m u t a t v á n : valójához közel í t e t t é k : S c h e l l i n g , Verhältniss der bildenden Künste 1802, — E s c h e n m e y e r , Psychologie in drey T h e i l e n , T ü b i n g . 1817. — Ujobban H e g e l , ideájának fellengéseivel , a' közepszeren lévő szépet csaknem a' lelkesedés' túlságaira vitte. Hazánkban 1828ban adta k i k. tan. prof. Scheditis Principia philocaliae stb. Ez a' tudós, a' belső' (hatalom — Svvctfiig) és külső' ( m a t é r i a ) t ö k é l e t e s egyesületéből hozza k i a' szépet, eredeti munkájában. Elosztja a' széptudományt: általánosra (absoluta) — Calleologia, és viszonyira (relativa) = Aesthetica.— E z e k e t i s m é t : t i s z t a , és a l k a l m a z t a t o t t , — elfejtő és öszvetevőkre (§. 4. 5. §. 14. stb.) és í'gy nyolcz részre. 8. §. Első szépelv a1 képzés. Képzési szép. A' szép' elvei tehát : a' képzés, érze delem , és lelkesedés.—

IJF.IIOZOTT

SZÉPTUDOMÁNY.

IGT

Minden más tudományi szép f e l o s z t á s o k , philosophiaiak és j ó k l e h e t n e k ; de könnyen túlságokra vezethetnek. 1. A' képzés az előterjesztés' teljességét f e l f o g j a , és annak külső formát ad. M/g ez csak bennünk maradó : még nem szép. Kiadás által lesz képezet ( A u s d r u c k ) , — 's képezet nélkül nincs szép. (Tudj u k , hogy a' képzés, a' g y e r m e k i kor' tehetsége. Hogy ez a' tarkasága t e s s é k , a' képezet, vagy kiadás által lehet megnyerni). A' képzés első és alsó lépcsője a5 szépnek. Ez tűnik f e l : 1. Az ékes/tettekben. Az ékesítés mellékes éko a' szépnek (ornatus, decor). 2. A' czifrázás, szer felett való ékesítés. 3. A' nyalka, k e c s e s , f u r c s a , p i p e r é s , alsóbb lépcsője az ékesnek (das Hübsche). 4. A' szépecske (lepidum, niedlich schön) k i s mértékre vett szép (a' nefelejts, gyöngyvirág, gyermek stb). 5. Az egyszerű s z é p n e k , a' csinosnak ( n e t t ) , nem k e l l ékesítés. Ezekben közszabály: 1. Az ékesség csak mellék e s naiv ^TtccgEgyov). 2. Ez á l t a l a' szép el ne fedeztessék. 6. A' képzetek' hasonlítása elmésség (ingenium). Ez igen s o k f é l e : 1. Ha nevetést indít: nevetséges, kaczagó (ridicul.). — 2. Jó v é r ű , virgoncz (humorú) — a' ki kész nevetségest találni. 3. T e r m é s z e t e s , csintalany ( n a i v , nativum), a' t e r m é s z e t e s é s feszes világi élet' ellenkezéseiből j ö t t nevetséges. 4. A' víg (comicum): a. széles értelemben = nevetséges ; b, szorosan = elmés csalfa; c. legszorosabban , az emberi bohóságokat kinevettető, d. Az alacsonabb comicum = bohó, burlesk ; — e. képtelen a' grotesco-comicum; — f . kalandozó a' carricatura. Ide tartoznak az alacsont nagy hősi képekben — és a' nagy hősieket alacson képekben állító heroicocomicumoknak nemei.

168

A' T A P A S Z T A L . A T I

LÉLEK ISMERETBŐL

9. §. Második szépelv az érzedelem. I I . Az érzededelem — értelem által meghatott vouszalom (4. §. táb.) — A' mív = életre hozott érlelem l é v é n : mint még csak i l l y e n , nem szép. D e ha az életre hozott értelem (a' mív), vonszalommal (érzelemmel) e l e v e n ü l ; előáll a' mívben a' magához vonszó, az érzedelmi, melly minden értelmest részére hajt, azaz a' kellem (gratia). A' szép csak a' középszerénységen lehet. Es így a* képzés' és lelkesedés' közepe , a' kellem , melly az érzedelem' szülöttje, szülöttje a' legszebb i f j ú i kornak, ennek, egész é l e t ü n k n e k , és tehetségeinknek k ö z e p e , olly k ö z é p , a' hová egész életünk 's a' szép' teljessége is öszvevonszódik. — Érzedelem n é l k ü l nem lehet szép. E' nélkül túlságok a' g y e r m e k i képzetek. A' meglettk o r ' l e l k e s e d é s e i , ha nincsenek hintve t e h e t s é g e i n k ' b á j o s közepéből, soványságok. Az érzedelrniben feltetszik : 1. A' kedves , azaz a' gyönyörrel párosított szép (ven u s t u m , reizend). Az e l e v e n , a' mozduló k e d v e s ; a' h o l t , lepel a l á v a l ó (mint azt a' gr. K á r o l y i n é ' e m l é k é b e n , F e r e n c z y , művészi l é l e k k e l el is takará). — Az élő' t e l j e s jelentő pillantását felfogni , a' mív' kedvességére tartozik , hogy meglehessen a' mit Menofs o m o n d a : R a f a e l y, kedvessé" gével meghosszítja a' p i l l a n t a t o t ! 2. A' kellem, ( g r a t i a ) , mint felebb. 3. Indító - érzékenyítő (permovens , rührend). Előkészületein aggodalomba tehet képzés által , hogy majd kitetszőbb állandó kedvessel lepjen meg. — í g y fogta fel Kazinczy a' törteleni szép napokat, (indító a' Georg. IV. Episodja 464 és 506. stb). 4. Az é l é n k e b b i n d í t ó , érzedelmivé, sentimentállá válik. Ú g y hogy a' k é p z e t e k ' szárnyain felebb felebb emelkedhetünk az i n d í t ó r a , végre az érzedelmire. 10. §. A" lelkesedés 3ik elv. A' lelkesedés az érett kor' tulajdona. Az okosság és az a k a r a t , végső őrei az ideálnak, m e l l y , ha mind a ' kettőnek egyenlő rész-

LEHOZOTT

SZÉPTUDOMÁNY.

109

v é n y e s e : h e l y t fog a' szépek' sorában. Mint a' képzés' felsőbb rangja *), a' képzeteknek l e l k e t á d , 's azokat IÍJ életre tereinti. Lelkesedésre m u t a t : 1. A' nagy, a' felséges , a' mint inkább közelít a* lelkesedéshez. í g y felségesülhetnek a' természet, a' nagy tettek (Horat. Od. III. 5. 41.). 2. A' mértékhaladó = óriási, colossi. 3. Nemes (nobile), az erkölcsi nagyság. — Követői az érdemes, a' tiszteletes (Od. III. 3. 1. és 2. 21.). 4. Imiepi — mellyel a' v a l ó d i r a , a' szentre készítetünk (Georg. 1. 498. Aen. VI. 264). 5. Méltóságos, pompás — fénykört vonó. 6. Indulatos (patheticum). — Lélekrázóan ébreszti a ' nemesebb 's erősebb i n d u l a t o k a t , önérdenie' érzésével. A' magát mutogató indulatos = dagály, — a' kérkedő p u f f a d t , gőgös (Indulatos a' T u r nus' monologja : Aeneis X. 668 stb. Dido. IV. 365). 7. A' csodálatos, a' természetrendtől eltér. Nagyobb mértéke ennek a' szörnyet (Ungeheuer). 8. Rettenetes, a' nagy' erejével fenyegető. — Xagyobbj a az iszonyú (horribile). 9. A' keservi (tragicum), = csodálást és együttszenvet szerez. Túlsága a' siránkozó. Jól határozta A r i s t o t e l e s , hogy a' tragicum félelmet és szállást indít. A' mint az emberi erő elszántsága által a' történettel k ü z d ; lígy tartoznak j e l e n e t e i a' tragicumokra , a' keservezetekre. Nem s z ü k s é g , hogy szomoriíra menjen mindég k i a' keservezet — nehéz diadallal is végződik — de ha lerogyna is a* vészek k ö z ö t t , még is állhatatos legyen az emberi nagy l é l e k . 11. §. A' szépmív' tört énei alapja. Mihelytt az ember magát (a' középszerénységben) felfoghatta : azonnal *) T u d j u k , hogy ha a' nézlés = b , lesz a' k é p z é s , = b * az érzedeleni = b s , és a' lelkesedés = b 4 ; és így a' képzés a' lelkesedésre a1 mint — h 2 : b 4 = b ? : b? b? Hlyen szemléleti fogások alá Jehet venni az egész 4 §i táblát.

170

A' T A P A S Z T A L A T I

LÉLEKISMERETBŐL

h a j l o t t a' szépművességre. Nem c s o d á l h a t j u k , mi szerencsés halandó lehetett B a u m g a r t e n , a' k i minket a* szép' philosophiájára tanítani kezdett, mert a' szép' e l v e i , a* szépmivesség is i g e n régi. A' görög példányok — minden szépphilosophiai f u v a l l a t u n k mell e t t , még most is szinte követhetetlenek. N a g y k é r d é s : esináltak-e az xíj szépphilosophusok a' raívészség' tökél y e i r e annyit, mint ama' 17dik század' nagy tudákosa Gallilei, azon emelő szerszámok' tudákos elfejtéseivel, melyl y e k k e l már ez előtt négyezer esztendőkkel az egyiptomi pyramok' építésében, é l t e k . E r e d , v i r á g z i k 's enyészik a' szépmivesség! 's történetének alapja kimutatott három elveiben van letéve. A' két kitetsző v é g s ő z e t : a' gyermeki képzelet, és az é r e t t k o r ' lelkesedését, elébb kellett iníveletbe hozni. Későbbi i d ő k ' szülöttje a' kellem. Az érzedelmi ama' két végsők közzé a' görögöktől varázsoltatott tit o k ! (a' inívészség' eredésére nézve). A' mívi hanyatlás' történetére nézve is, világos , h o g y : a' k e l l e m ' báj o s közepén, a' gyermeki képzés' és ideál' végsői köz ö t t , a' súlyegyent megtartani nehéz. A' mind a' két o l d a l a k r a hintázó érzedelem, könnyen h a j l i k , és így vetemedhetik i s , a' gyermeki t a r k a képzésre e g y f e l ő l , más felől a' száraz és sovány ideáléra. (Itt k e l l alapulni a' Herder' j u t a l o m m u n k á j á n a k : Ursachen des gesunkenen Geschmacks bei den verschiedenen V ö l k e r n , da er geblühet). 12. §. A' szépmivé szeleli közönséges elosztása. A' szépmivészetnek tehát természet szerint három nagy osztályai l e h e t n e k : 1. Képező mívek , mellyekben a* képzés u r a l k o d i k . Ide tartoznak mind azok a' mívek, m e l l y e k a' formák', az idomzatok' teljességeire tartoznak = képező mívek (plasticae artes). 2. Érzedelmi mívek. Minden szépnek ugyan részt kell a' keljeinből v e n n i ; de van e g y külön o s z t á l y a , mellyen természete szerint a' sentimental t e r j e d e l ,

I,F.LIOZOTT

SZÉPTUDOMÁNY.

171

melly a lelsü teljességei eleven külszúieK kelleme ivei adja ki. Ezek a' színező mivek , a ' festések. 3. A' lelkesedett m í v e k , mindent ideálra vezetnek. A' lelkesedés belsőre h a j l i k . — A' tudományok belsőink' remekleti. E s így, a'Jizép tudományok 's különösen a' szépköltés az ideál mi vezetőkre tartoznak. Azonban t u d j u k , hogy a' plastica* és festés' kellemei egy pillantatot fognak fel 's örökítenek a' hézagban ; pedig olly szépeknek is k e l l lenni, m e l l y e k az egymás után következő szépet a d j á k e l ő , az időben, a' mozgásban. E z e k az idői vagy mozgási szépek: 1. A ' képzésben a' mimica = mozgalom, m e l l y a ' t a g o k ' v á l t o z t a t á s a i val a d j a ki a' s z é p e t , 's vezeti a' képzést. 2. Az érzedelemben az idői a' hangmív a' muzsika. 3. Noha a' széptudományok minden tehetségeinket hatalmok alá v e t h e t i k ; még is engedik magokat a' mozgás után minemú'síteni , mert t u d j u k , hogy a' folyó beszéd, a' prosa, jobban m o z o g h a t , mint a' kötött, beszéd, a' költészmív. Ú g y h o g y lehet egy kis allegóriával mondani: a poesis, a beszédnek plasticája. A' szépmíveknek tehát hat fő osztályai v á g y n á k : képezés, m o z g a l o m , f e s t é s , hang-, költész-, és beszédmívek. A* szépmívek' e l o s z t á s a i b a n , sokan eltépik a* szépet k í m é l e t l e n ü l , 's még sem lehetnek bizonyosak a ' teljes osztás felől, akármint folyamodjanak szépentúli lngicáj okhoz. — K r u g űr , hang, t e s t á l l á s , és mozgásmívekre osztja a' szépmíveket (tonische, p l a s t i s c h e , mimische). De nem csak száraztudományi renddel kell a ' szépet e l o s z t a n i , (a' szépet felfogó közép tehetség e i n k n é l k ü l ) hogy azok csak i d ő i , h é z a g i , és időhézagiak volnának. — E z e k tudománytűlságok a' szépben. — M e g kell mutatni minden szépmívnek a' többihez v a l ó , nem p u s z t a , hanem szépviszonyait. A' muzsika' és plastica' szép viszonya, nem csak az időből és hézagból j ő ki. — így lesznek a' szépmívek' alsóbb el-

172

A* T A P A S Z T A L A T I

LKLEKISMEKETRÜL

osztásaik is erőltetettek, sokaknál, ú j meg ú j t ú l s á g o k ' közbe jövetelével ; mikor a' képzeti, érzedelnii, és l e l k e sedési szépek , tisztán kisérnek , minden széprejtekekbe. A' szépmivek'

külön

osztályai.

A. A' képzési raívek' elosztása.

13. §. A'szépmivészség' külön osztályaiban ismét fő v i s e l e t ű e k a' k é p z é s , érzedelem, és lelkesedés. Mert ezen hármaknak f u n c t i ó i , újra más más m é r t é k b e n 's a l a k b a n h a t h a t j á k m e g a! míveket. í g y l e s z n e k : I. Egyszerrei hézagi mívek, képezők, plasticaiak; r é s z e i : 1. Felületben k é p e z ő k — rajzolók közönségesen. «) Csak v o n a t o k k a l — különösen rajzolás. b) Kivarrással — tűzés. c) K i r a k á s o k k a l : a) kövekkel = mosaik — ß) falapokkal = fournierozás — 8) állatok' t o l l a i v a l , s z ő r e i v e l , bogarak' fényes s z á r n y a i k k a l , csig a h á z a k k a l , mohokkal stb. d) A' chemiai dendriticonok is ide t a r t o z n á n a k , m e l l y e k k e l sok szép természeti f o r m a j á t é k o k a t lehet előállítani. 2. Hézagban k é p z ő k , tulajdon k é p e z ő k , plasticák. «) Erzedelmi képezés (plast. sentimentalis) = képszobormív — statuaria. b) Képzési plastica (képzési képezés). T ö b b tárgyak' előállításával fárasztani a' képzést a' szobrászatban nem lehet. A ' régiektől csak Laocoont é s N i o b é t birjuk. (Hogy ez is e g y épületi homlokra tartozott v o l n a , és í g y nem aljlap (Grund) n é l k ü l , úgy v é l i Okén az Izisében). — Ott tehát , több képidomzatok s z ü k s é g e s e k ; egy a l j lapról kevésbbé — jobban kiemelt képeket l e h e t előállítani, a) Legkisebb kiemeíésüek a' költőpénzek nagyobbak az emlékpénzek, ß) A' tulajdon kiemelt mívek = b a s r e l i e f e k , leginkább kiülök.

&-

109 LEHOZOTT

SZÉPTUDOMÁNY.

A' kerti mívek is ide tartoznak , mellyek magokat a' természet' tárgyait r e n d e l i k a* hézagban. c) A' lelkesült plastica, a' tudományos geometriai vonatok k ö r ü l foglalatoskodik a' szép építésben = architeeturában. 14. §. Ä képező míveK története. A'képezésini veknek legtöbb régi emlékeivel b i r h a t u n k . A' legrégibb egyiptomiak colossálok. S p h i n x e k , Memnon - s z o b r o k , k i e m e l t basreliefekkel (festettekkel is!) ékesített templomok — meredt ideal nagyságok. — Az indiaiak is csodás óriási szobrászatúak. Még a' hajdani görög mívekben is egyiptomi merevedés uralkodók. Daedalwst mondják hogy legelőször mozdulatot, elevenséget öntött köveibe. Phidias volt az első csodált szobrász. De ő is az ideálban fogta fel a ' m í v e t , noha vegyes érzedelemmel» M u n k á i : 1. A ' P a r t h e n o n ' homlok b a s r e l i e f e , mellyen előadta a ' M i n e r v a ' és Neptun' vetekedéseit az olaj és a' sós viz' feltalálása f e l e t t , mellyből már csak egy viziló-fej, fő nélkül való asszonyok találtatnak *) 2. A' parthenoni Minerva, mint remek. Csodálták mindenek a' lelkesített istenné' s z o b r á t , 's a' nagy mívészt. De támadtak irigyei is. Menőn vádolá, hogy a' szoborra felvett aranyat nem tette mind az ékesítésre. Az első lelkes m í v é s z n e k , áskálódói elől bosszúval k e l l e t t Athénét elhagyni. — E l i s b e n , örömmel fogadtaték : 's hogy a' Parthenon' általa szerzett dicsőségét meghoniályosítsa, •— mivészi boszszúval — még nagyobb i s t e n s é g n e k , Jupiternek ke'pezetén o-ondolkodék. Szobra' tekintetének felvevésén soká tűnődvén, Homer' Iliasa' I. 528—530diki v e r s e i , melyl y e k k e l egyiítczán éneklő lepte meg, gyiílaszták a' nagy i s t e n s é g ' k é p e ' f e l f o g á s á r a . El is végzé azt az egész mí*) Lásd. MiiJIer. De signis olini in portico Parthenonis, sive Ilecatonipedi templi fasligio positis. Gotting. Gelehrte Anzeigen, 1827. 29. Stuck.

174


LÉLEKISMERETUŐL *

vészi v i l á g ' b á m u l á s á r a *) — Az ideálból lassú szakokon lépdelt a' mívészség előre , az érzedelmire. Pulykletús kezdett a' való emberi nagyság' mertékére d o l g o z n i ; de még mindig gymnasticai zömök inas i f j a k a t f a r a g a , Skopas bachansokat, Myron küzdőket —- mind a' felsőbb képezetekben.— Praxiteles lehellett legelőször k e l l e m e t m u n k á i b a , az asszonyi kedvességeket adván elő. Sok V e n u s ' s z o b r a i , a' medicisi formák' eredetie is ez időből való. E z a' kellemes mivész is hurczoltaték. Vádolták hogy a' gnidoísi Vrenus a l a t t , szeretőjét P h r y n é t imádtatja. M í g P h r y n é k e t is faragván megmutatá , mint különbözik a' halhatatlan szépség a' halandótól. Lysippusuak, az arczok' hív követőjének volt szabad egyedül nagy Sándort faragni. — A' k ö v e t k e z ő k ezeket utánazták. (Lásd. programma de statuis Graeciae. S. P a t a k . 1827.) A' romaiakhoz is átment valami mivészi visszfény. Hadrian a l a t t leginkább virágzott. Sok szobrok, a l k a l masint a' velenczei Apoll i s , e k k o r i a k . Canova (j- 1823) ú j P h i d i a s n a k t a r t a t i k . O l l y kellemeket tudott adni m í v e i n e k , mellyek a' görög példányokban sincsenek. A' mi honi művészünk Ferenczy, ennek t a n í t v á n y a , újonan fölfedezett k ö v e i t , ez után igyekszik lelkesíteni. 15. §. I I . A' mozgó képzesmívek — m o z g a l m i a k , mimicák. Itt is 1. Különösen képzési a' tagmozgalmi = gesticulator i a , inimica propria. 2. Krzedelmi mozgalmak — táncz. 3. Lelkesedett m o z g a l m a k : a) színjáték, b) lovag-, c) *) A' sovány grammaticus Salniasius, nem l á t h a t o t t azon versekben művészi fel foghatásokat. De nem a' legfelségesebb felfogása-e egy istenségnek az a' p i l l a n t a t , mikor az előtte könyörgőnek (mint itt íupiter T h e t i s n e k ) , hatalma' kiadásával kegyet int? — Mondhatná egy művész, hogy a' ki ezen felfogás' magasságát nem láthatja, azt sem értheti valóban és tisztán ; mit kell az istenségtől kérni!

109 LEHOZOTT

SZÉPTUDOMÁNY.

c) bajnoki, küzdő játékok mellyek inkább ideál moz gások , és a' meglett kor' mutatványai. B.

Érzedelmi mívek. III.

A* F E S T É S .

16. §. A' f e l ü l e t ' érzedelmi míve a' festés. Ennek is kezdete a' képzési r a j z o l á s , és árnyékozás. De a' mív'teljessége, a' színekkel való megelevenííésben,az érzedelem' feltűntetésében á l l . — Tárgyai: arcz, t á j , történeti 's más természetiek' festése. Ezekben követi ugyan a ' t e r m é s z e t ' s z í n e i t ; de az árnyban is visszavert fénye' (hell - dunkel) és egyeztetése' rendével a* természetet felülmúlni i g y e k s z i k , átmenvén e z e k n e k szárnyain az ideálékra is. 17. §. A' festés' történele. A' régi festések' példányai nincsenek. Csak Herculanum' és Pompeji' kiásásaiban láthatunk valamit. Ú j mívszaka a' 15. száztól , az olajos festéstől kezdődik. A' mint a' szép' tulajdonai közzé f e l l é p e t t : r o m a i , florenczi, lombardi oskolákban, a' képzés', lelkesedés' és érzedelem' fő vonalj a i n emelkedék. 1. A' római oskola a' 16. százban Peruginitől tökéletesedett. R a f a e l l e l , a' mindenek' Ítélete szerint legnagyobb f e s t ő v e l , Oiulio Romanóval és a' franczia Poussinnal dicsekszik. — A' természetnek, r a j z o l á s , képezés és nemes kiemelése á l t a l való k ö v e t é s e , fő v o n a l a : és i g y , minden lelkesedésre való igyekezete mellett i s , a' képzéshez hív. 2. A' florenczi oskola merészebben emelkedék a' természetivel összekötött ideálra ; — de m é g sem az érzedelmire , nem a' kellemre. M i v é s z e i : Angelo M i h á l y , — D e l Sarto András stb. 3. í g y jött el a' kettő után a' lombardi o s k o l a , a' kel lemre , az érzedelmire igyekezvén fő mivészei : Correggio , Caraccio. Elérvén a' mivészség az érzedelmi t e t ő t : a ' több oskolákat szinezés, vagy v a l a m e l l y szeretett tárgy' festéseire nézve i e h e l elosztani. í g y tiínl f e l : a) A' ve-

176

A' TAPASZTALATI

LÉLEKISMERETBŐL

lenczei oskola T i t i a n fő szinezőjével. b) A' niederlandiban , az ideális Rubens , Van D y k arczfestő ; virág- és gyümolcsfestő Van Huysum stb. A' német oskola új létre j ö t t a' 18dik száz' közepén Mengs Ráfael festő által. A ' francz oskola. Poussinon kivül, le Brun, Lorr a i n e , és David stb. mi vészeket mutatja. 18.

§.

IV.

AZ IDŐI É R Z E D E L M I

MIVEK =

HANGMIVEK.

1. Képzési, még mint csak rajzolási hangmiv, a' melódia — a' lejtet: a z a z , hatóssággal és idővel ( r h y t h m u s s a l ) előadatt hangok' következése. A' hangidol vagy rhythmust teszi : 1. maga az időmérték , és 2. a' h a n g k ö z , vagy az intervallum. Ez az indulatokban n a g y o b b , szelidebb a' csendben. 2. Erzedelmi, 's mintegy színezett hangmiv a' harmónia , a' hangegyezés , vagy több egyiitti h a n g o k ' egyeztetése. A k á r é n e k e k , énekletek (cantatek) legyenek azok , a k á r pedig : 3. Énekes játékok ( o p e r á k ) , niellyekben együtt tetszvén fel _a' k ö l t é s z ' , h a n g ' , m o z g a l m i ' , festés*, és színjáték' tündérei (Aristoteles után skevopoetica): a' hangmiv' i d e á l j á r a tartoznak. C.

Lelkesedett mírek , V.

vagy szép tudományok.

SZÉPKÖLTÉS =

POESIS.

19. §. A' széptudományokban, minden szép fogásés fogalmainkat (alsóbb és felsőbb conceptusainkat) , a* szolgálatunkra kész szavak által k i a d h a t j u k ; —• hatalmunkban lévén a ' s z a v a k k a l minden kiil-, bel-, és közép tehetségeinknek kiadása. —- Ezért igen szélesek a' széptudományok' k ö r e i , m e l l y e k e t u. m. K r u g úr logice classificalni hasztalanság (Handb. d. Pliil. 2. Band 1822. 82d. lev.). Mint minden szépmív* osztályozataiban úgy itt is igaz ez a' logica' hasztalan szolgálóskodása. —• Mégis minthogy a' széptudományok, n e m c s a k külsőképen való e l ő a d á s u k k a l ; hanem mint b e l s ő k , l e l k i e k is t e t s z e n e k : azokat az isméretea szép tulajdo-

LEHOZOTT S Z é P T U D O M á N Y .

109

nokon kiviil még bel/,ők és k i ű z ő k r e (subiectlvum és obiectivumokra) is lehet osztani. Csak ennyi szólója van a' logicának a ' s z é p t u d o m á n y o k ' r é s z e i b e n . De azért ezek i s , mint tudományok, alatta vannak köz , alap , tudományos szabályaikban a' logiea' vas pálczájának. Mert ha lehetően a k a r n a k e l ő a d n i : hódolni k e l l a' lchclség' a x i ó m á j á n a k , jnellyet Kant így tett k i : a' mi a tapasztalás' formamódjaival (az idő és hézaggal egy fel ő l , más felől az értelem' f o r m á i v a l , vagy categoriákkal) öszve van kötve ; az lehetséges. Ez után kell hallgatni az aestheticai fő s z a b á l y n a k : minden széptudományi előállításokban incgkivántatik : az idő', a' hely', és a' tettek' egyezése. 20. §. A' költészmívelC osztályai. A. Belző (sub iectiv) k ö l t é s z m í v e k : I. Uralkodó képzéssel <= lant, Iyrica poesis. Tudj u k tehát hogy a' lant' véghatárai az előterjesztés és érzővágy (4. §.). A ' szerint szebb , a' mint az érzedelem felé hajolhat. Mint képezésnek, két főrészei vannak, mellyek ú j r a képzeli tarkaságukra oszlanak : 1. Plasticai lant — minden lehető oldalokról előállított képzetekkel = dalok: a) felsőbbek — ódák. b) alsóbbak : «) stanzák — ß) e g y s z e r ű e k , 's valódiak a' négyesek (quadrains). y) k é p e z e t , előadás és végezettel 14 soraiban teljes : hangzatka , sonett. 8) A' sokféle elegiák (tulajdonképen é-nek e k azaz é-hangzón folyók), *) A' szelid szerelmes m a d r i g á l o k , stb. 2. Mozgalmi, mimicai dalok. Még t a r k á b b a k : a) k e r e k d e d k é k (rondeanx) ; fő vonások a ' természetes. b) hármazatka ( t r i o l e t ) , öt — nyolcz sor v e r s , 's csak két hangvég, az első vers háromszor fordúl elő. c) Népdalok' sokasága (veaudevilles). d) Ballade = három stropha és egy átadás — 4—5 verssel , mind csak egy vagy két véghangra. — A' végső strophasor mindenikén előfordul, e) Hornauzok = történetkék' e l ő a d á s a , r e g é k , novellák stb. TUDOMÁNYTÁK,

I.

12

178


LÉLEKISMeReTBŐL

II. Uralkodó érzedelmivel = mezei dalok, pásztori dalok, (idyllek). Mi vonszana j o b b a n magához mint az egyszerű mezei boldog elet. Most e r t j ü k már, mi után a' városi feszes t a r k a viszonyokat i s m e r j ü k , hogy a' mezei élet az ohajtott egyszerű boldogság' hazája. Ez is természeti szép viszonya szerint 1 f e s t ő , szinezőre; 2 muzsikaira osztatik. 1. A' színezd idyllek a' pásztori élet' eleven festései. 2. Ä muzsikaiak a* pásztori d a l o k , j á t é k o k , énekek. — Yoss ű r próbált halász idyl leket is. D e nem vonsz érzedelmileg a' halász é l e t , nem ú g y mint a' m e z e i , pásztori. — T ú l s á g o k lennének a' vadász i d y l l e k is. III. Uralkodó lelkesedéssel = tudományos v e r s e z e t e k , tanító költészmívek (didactica poesis). A k á r m i tudománytárgy poetai l e h e t , azon l e l k e s e d é s s e l , melly az okosság és a k a r a t közi szülemény. (4. §.) Az erkölcsiek legnevezetesebbek. L e h e t n e k öltözve: 1. l e v e l e k b e ; 2. s a t y r á k b a , gúnyorokba , ezek i s : a) felsőbbek, (mint a' Iuvenaliséi), b) alsóbbak (mint a' Horáczei). 3. E p i g r a m m á k b a , vagy rövid eltalált okos mondásokba. 4. Sokféle meséletekbe : a) aesopiakba. b) sybarisiakba (Sybarisban p. o. úgymond A e l i a n , nevelőjével sétált a' gyermek. A* pajkos e g y figét kapván el az á r o s t ó l : nevelője keményen dorgálta — elvette tőle , és — megette), c) Milesiai mesék — mindenféle m e s é l é s e k , románok, d) Hősiek e) Giínyor i a k stb. 21. §. B. külző (obiectiv) költészmívek, mellyeknek belső l e l k ö k h ö z , valami külformának is k e l l járulni. Ezek is háromfélék. 1. Képzésiek — színköltészet, színmív — drania közönségesen. Ez újra három féle : a) Plasticai drama, folyvást szembetűnő képzelésscl = cotnoedia.

LEHOZOTT SZÉPTUDOMÁNY,

179

b) Érzedelmi drama a) színező, festő = tulajdon drama. ß) Muzsikai = melodrama. c) Lelkesedett felsőbb erejű drama — trugoedia. 2. Erzedelmiek , azaz érdekes beszélő költészmivek = epos. a) Plastieai epos = epopoea. A' felvett tárgyat minden oldalairól leírja. b) Érzedelmi e p o s , érdekes i n d u l a t o k k a l rakott vitézi versezet (heroicum epos). c) L e l k e s e d e t t verselet = felsőbb e r k ö l c s i , vallás i ; — mint a ' M e s s i a s , és az Elveszett Paradicsom. Óvakodni kell, hogy az a' felsőbb i d e a l , mellynek méltósága épen abban áll, hogy általános ideal legyen, a' közönbös költészet' anyagjává ne válna. Itt a' tűlságokat nehéz e l k e r ü l n i ! 3. L e l k e s e d e t t e k . Ezeknek tárgya a ' v a l l á s i , a' szent poésis: zsoltárok, h y m n u s o k , s t b ; mivel lelkesedése által szinte öszvefoly a' belző (subiectiva) poésissel: ezeknek is f o r m á i : lyrai, idyllui, és didaclicai, mint amazoknak. YI.

A'

SZEÍPHESZEDMÍV.

22. §. Ä' mint a' kötött beszédnek t e t s z e n i , úgy győzni kell a' folyónak. Ez tehát legtudományosabb lehet. — A' felvett osztály s z e r i n t : 1. K é p z é s i : Beszélgető. A ' P l a t ó ' d i a l ó g u s a i t még eddig cl nem érték. Olly s o k f é l é k , olly felséges tudom á n y o s a k , m é g i s igen szépek, igen kedvesek ezek. 2. Érzedelmi p r c s á k : l e í r ó , 2. történeti 3. levelező. 3. L e l k e s e d e t t beszédek : 1. Tanitások , felolvasások. 2. Szónökmivek (oratiók) : a) törvényszéki b) v a l l á s i , szent b e s z é d ; illyenek a' b e i k t a t ó , búcsúzó, magasztaló, 's halotti beszédek. 23. §. A' szépmiveK tudományos története. A' széptudomány sok vendégeket számlál. A' szépnek kijegyzett képzési, érzedelmi, és lelkesült fő tulajdonai szer i n t , körökre osztani, 's megismerni őket k ö n n y ű ; ha 12*

180

A'

TAPASZTALATI

LÉLEKISMEKETBŐL

mindenik osztályban megkülönböztetjük 1. A ' mlvésze- » ket. 2. A* tudósokat , 's különösen , a' k i k a) okfő után mennek — v a g y : b) csak g y ű j t ö g e t ő k (dilettantok). I. A' képzés' tökélyére igyekeznek : 1. Tudós mivészek : Hogarl/i Wilhelm. A ' szép' titkát tette a' habzó vonások'' változataiba az ő Analysis of beauty 1753 — könyvében. O r ó l a neveztetnek a ' h o g a r t h i t á b l á k . — Falconuel (Móricz István , franczia mivész , báró Jankovichné' nagya t y j a , k i a' nagy Péter czár' szobrát készítette Petropolyba. E n n e k emlékpénzét a'báj-óné l832ben a' magyar museumnak elkiildé. — Wieland a' német k ö l t é s z e k k ö z ö t t , képzéssel l e g s z e b b , leggazdagabb. 2. T u d ó s o k : Crusaz : T r a i t é du beau 1712—24. Ez, a* szép alapjának a' rendességet (regularitást) tett e , a' kit André j e s u i t a is követe. Fernow, Komisches Síudiumjában az ü j statuariát, Canovát is birálgatá 1810 Engel, Ideen zur Mimik in Briefen 1785. 24. §. I I . Az érzedelemre h a j l ó i r ó k : 1. Tudós m i v é s z e k : Ant. Kaf. Mengs, ki philosopbus festőnek m o n d a t é k , i r t : Über die Schönheit und den Geschmack in d e r M a h l e r e y . Zürich 1702. Goethe a' kellem' szelíd poétájának t a r t a t i k , a' W i e land' bő képei és a' Schiller' fellengősei k ö z ö t t , mérséklett k e l l e m m e l (lásd : Vorlesungen z. Aesthetik, in Bezug auf Goethe u. Schiller, von E. W e ber 1831. Hannover). 2. Tudósok": Aristoteles' TtEqntoirfititvig munkája f á j d a l o m csonkán jött hozzánk. A ' s z é p ' a l a p j á u l teszi \\ természet' kövelését, a' melly érzedelemre vezet. Banmgarlen, Mendelsohu is ezen alaphoz tartoznak. Eberhard9 okfője az érzelmi tökély (sinnliche Vollkommenheit), innen húzza le a' természet' követés é t : Theorie d. schön. Wiss. S. 9. §. — Heiden• reich, noha kan t i , még is az érzedelemnek hódol.

I

LEHOZOTT

SZÉPTÚDOMÁNV.

181

Schell ing az egész philosophiát az általános középszeiességből hozta le, 's a' széptudományt mini középszeresűt a' philosophia' fő részének tette. Hőül erweck aesthet Icájában 1806 et 1815, alapul tett e : a természettel való vetekedést. Ezen vetekedésben a' mt'v «' természet ellenit kizárja, a' mindennapit (tviYiÁXt) félre teszi , és a? nemesi érdekest kitünteti; ú g y h o g y a szép miv: 1. köveléssel, 2. aestheticai ki terjesztéssel vet ekedék a' természetid. Diderot : a' szép U. m. tökéletes természetesség. Lessing aestheticai tételei megvannak Laocoonjában (Berlin 1766), valamint Dramaturgie stb. 24d és 25d. köteteiben az ő m u n k á i n a k . Battens Cours des helles lettres P a r i s 1754. 4 darab : természet''követését tette a' szép' a l a p j á u l . Herder is az érzedelem' barátja. 25. §. I I I , Az ideálra hajló tudósok : Plató , Ilippins , Phaedrus és Symprosiumjában, elszórt gondolatokat közöl a' szépről. A' szép u. m. öszvekötésben ál l az igazzal , jóval 's a' földfeletti felségesebb d o l g o k k a l . O tehát nem annyira a' mivészi s z é p r ő l , mint a' felsőbb természeti, v i l á g i , és azon l e l k i szépről t a n / t , a ' m i b e n az istenség lakozik. — Shaflesbury g r ó f , és követője prof. Ilatscheson, az erkölcsi belső érzés' a l k o t ó i , az erkölcsi szépről tanitának. London 1720—1739. Home (később lord Kaimes) Element ofcriticisin. Németül kiadta Meinhard —-majd J. G. Schütz 1790—91. Hemslerliuis a' Plató' nyomait követé. Szép u. m. az, «' mi kevés időben legtöbb előterjesztési szerez bennünk. / ) ' Alembert írt a' prosáról. Pope Essay of criticism Lond. 1743; német. DambeckPrag.1807; magy. Kis Ján.a' Sasban. A' kan,fiak , mint tiszta értelmiek ide t a r t o z n a k . A' Kant előtti philosophusok a' szép mi vészek' fogalmait kimélfék. De Kant botránkoztató tételeket kezde hintegetni a' szépről. E z e k e t Herder Calligoneja' 181 stb. levelein megrostálta. H o g y Kantot m e n t e g e s s ü k , szorosan előttünk tartsuk a z t , h o g y : «' mi szép, az «' teljes középszeren vau , és épen egyik végsőre (bel—v.

A'

182

FÖLD'

THEORLÁJA

külsőre) sem tartozik. A' szép u. m. K a n t : fogalom , materiai érdek , és tökély' fogalma nélkül van (das Schöne ist ohne B e g r i f f e , ohne Interesse, ohne Begriff der Vollkommenheit). Annyiban i g a z a k ezek csak, a' menynyiben a' conceptus, a ' f o g a l o m , tiszta b e l s ő , a' materiai érdek is vagy tiszta belső vagy k ü l s ő , — a' tök é l y pedig a' tiszta okosságra tartozó — és így szorosan véve mint ollyanok nem tartoznak a ' szépre a' mi nem a' belső , nem is a' külső. Krug nagy logicus, mint láttuk , a' széptudományban is. Winckelmanu Geschichte der Künste des A l t e r t h u m s Dresden 17G4. — Anmerkungen dazu 1767 2. T h e i l e . — ismét: Bécsben is 1776. — A ' W i n c k e l m a n n nagy mivész ismeretű munkáit k i a d t á k : F e r n o w , Meyer és Schulze Dresdában 1808. Lásd Heyne : Berichtigung und Erläuterung W i n c k e l m a n n s , a' göttingai tud. társ. irásai l s ő k ö t e l é b e n ; ú g y : Lessing k é z i r a t i j e g y z e t e i t , inelylyeket Eschenburg adott k i : Berlinische Monathschrift 1788—-6dik lev.— W i n c k e l m a n n a' phantasia' mysticism u s á r a , az ideal' túlságaira h a j l ó . Az újabb angol aesthetica k é t e s k e d n i kezd. Horatius de arte poetica , a' mi vészi tagad (is szabályokat hordja f e l . Annál nagyobb hiba , positive bele e s n i , a' mitől ő maguiíkat óvni tanított. NYIRY

ISTVÁN

,

m. t, társasági r . tag.

A' F Ö L D '

THEORIÁJA

AMPERE

SZERINT.

Földtekénk a' maga felületén erőszakos változásoknak olly feltűnő vonásait v i s e l i , hogy azok a' társas élet' kevesbbé előrehaladt állapotjában is , magokr a vonnák az ember' f i g y e l m é t ; 's hogy ez óhajtaná tudni azoknak o k á t : a n n y i r a , hogy a l i g van mytholo-

/

AMPERE

SZERINT.

18,3

g i a , mellyben az emberi e l m e ' e z e n első erőlködéseinek ne találtatnának n y o m a i , 's próbák a' geologiai adatok' megmagyarázására. I g a z : néha e' magyarázat csak valamelly egy helyre szorított lettdologra (factumra) t e r j e d 's csak v a l a m e l l y , az emberi természethez hasonló természetű miivelőt (ágenst) tcszen f e l , noha hatalmast a' maga következéseiben: p. o. egy hőst , ki k a r j a i ' erejével választ el két hegyet egymástól ; egy félistent, ki szablyája' egy csapásával nyit örvényt stb. De bárinelly gyermekes, vagy épen képtelen legyen valamelly f e j t e g e t é s , az ember inkább megnyugszik rajta , mint hogy kétségben maradjon. Azon m é r t é k b e n , mellyben az emberi társaság halad , a' képzetek bővülnek, kisebbedik az antropomorphissnus f e l é való irány is. Már nem a' k ö l t ő k ' , a ' d a l nokok' foglalatossága a' terinészetvizsgálás, hanem a' philosophusoké ; azonban a' fejtegetés' módja eleinte ezeknél is körülbelől még ugyanaz. E k k é p e n tehát az alatt, hogy egy ezt mondaná: „ember k e t t é hasíthatja egy kis f á n a k törzsökét, egy p a l a k ő d a r a b ' t ö r e d é k é t ; nagyobb , izmosabb lény ketté repeszthet egész egy szikl á t ; már m o s t , íme egy szikla melly szétrepesztettnek l á t s z i k : volt tehát e m b e r , ki elég erővel bírt annak s z é l h a s í t á s á r a " ; — m á s hihetőleg észrevevé, a' laz földre hullott zápor' k ö v e t k e z é s e i t , 's l á t v á n , hogy a' lezuhant víz kis csatornákat mosott ki, m e l l y e k magasabb csíkokkal voltak egymástól elválasztva ; íme, monda, a' hegyek' és völgyek' képe , 's a' mód , melly sokkal nagyobb mértékben m u n k á l k o d v a , ezek' képződését eszközi ölte. Ez bizonyára j ó út vala : í. i. olly lettdolgok után i n d u l n i , mellyek egy ismert ok' befolyása alatt mentek v é g h e z , 's innen általmenni olly l e t t d o l g o k r a , mellyek sokkal régiebb időszakok' köréből v a l ó k ; d e mielőtt az okok' ugyanazonsága ki lett volna mondva, szükség volt volna a' következményeket megalapítani. Elébb gonddal és állhatatossággal kellett volna a' természetet szemügyre venni , a' materiálék' fáradságos

/ 184

A' F Ö L D '

/

/

THEORIAJA

öszvegyűjtése't f o l y t a t n i , mielőtt az épület' f e l á l l í t á sáról álmadoznának; de ki magában az építő' tehetségét érzé , nem akart a' kőmíves'mesterségéhez leereszkedni. ' S m i v o l t a ' következés? A z , hogy a* legragyogóbb képzelet' erőlködései csak kártyavárakat épít e n e k , mellyeket egy lehellet is ledönte. Megfogható , miért olly emberek , k i k n e k szelleme magos elmélkedésekhez s z o k o t t , csak nehezen határozzák cl magokat r é s z e l e t e k ' aprólékos megvizsgál g a t á s á r a ; 's igen kevés lettdolgoknak a' tapasztalásból vételében nyugszanak m e g theoriáik' a l k o t á s a k o r ; p e d i g így j á r v á n el d o l g u k b a n , természetesen semmi tartósat nem teremthettek. 'S valóban a' földtudomány nem philosophusoknak, hanem inkább csekély mesterember e k n e k köszöni első haladásait, mint f a z e k a s o k n a k , bányamüvelőknek stb. Mert a' s i k e r e s generalisátiók' kora valóban nem előzheti meg soha a' tapasztalás' és észrevételek' korát. Néhány esztendők óta a' fold' alkotását tárgyazó tapasztalatok igen megszaporodtak. Az emberek tanulták azon nagy történt dolgok' minden k ö r ü l m é n y e i k e t , inellyeknek eleinte csak legfeltűnőbb vonatai h ú z h a t tak m a g o k r a f i g y e l m e t ; gyűlt e l é g a d a t , m e l l y b ő l a* testrétegek' öszve 's egymásra t é t e l é t , ezen k ü l s ő kér e g n e k különféle időszakaszokban történt törései' irányát , a' törések' bizonyos korát stb i l l e t ő , bizonyos számú t ö r v é n y e k , e l é g szigorú móddal i s , előállítath a t t a k . 'S így félretevén azon sok időelőtti m a g y a r á z a t o k a t , k i n ö v é s e k e t , mellyek a' tudományt t e r h e l i k a' helyett hogy ö r e g b í t e n é k , l á t j u k a' geologiát azon három fokonkénti lépcsőn k e r e s z t ű l m e n n i , m e l l y e n Ampere szerint minden emberi ismereteknek á t k e l l esniök. Első az elmélkedés' t á r g y a ' legkitűnőbb vonásainak 's mind a n n a k megvizsgálása, mi ezen t á r g y k ö r ű i közvetetlenűl *s mintegy magától k i n á l k o z i k az észrevevőnek. Második annak f ü r k é s z é s e , mi ezen látható dolgok alatt r e j t e z i k , a* részletek' v i z s g á l á s a , azon f e l t a g l a l á s , m e l l y a' belső alkotás* i s m e r e t é r e

18,3 AMPERE

SZERINT.

vezet. Harmadik azon viszonyok' k i e m e l é s e , mellyek a' tapasztalati adatokat egymás közt öszvekapcsolják. Marad még egy negyedik lépcső , melly a' tárgy' ismeretét k i e g é s z í t i , s csak a' bárom elsőbbik után következhetik, t. i. a z , mellyen a' lélek, ismervén az adatokat 's azoknak t ö r v é n y e i t , az okok' kitapogatására vergődik fel. A' geologiai tudományokban az a' negyedik lépcső , mellynek tárgya a' földgömb' j e l e n állapotjának magyarázata, 's melly megismertet bennünket mind a z z a l , mi megelőzte 's cszközlötte azon nagy eatastrophokat: m e l l y e k n e k mindenfelől látjuk nyom a i k a t : 's ez már a z , mit a föld' theoriájának nevezünk. A' mondottakból v i l á g o s , hogy csak igen rövid ideje a n n a k , mióta ezen tárgygyal némi foganat 1 reményével foglalatoskodhatunk. Ampere ú r , az emberi ismeretek' természetszerintes osztályozását tárgyazó leczkéiben igen elmés véleményeket közlött a' föld' theoriája f e l ő l 's azokat magányos körben még bővebben fejtette k i rígy, mint annak v e l e j e itt következik. Szükség lesz pedig HerscheV hypothesisét a' földgömb' képződése felől előre bocsátani. Azon tapasztalatokra támaszkodva, mellyeket Ilerschel az égi, 's nevezetesen a ' k ö d c s i l l a g o k ' tüneményér ő l t e t t , azt gondolja m e g e n g e d h e t n i , hogy azon anyag, mellyből a ' v i l á g o k szerkeztetve v a n n a k , eleinte gőzállapotban voltak. 'S valóban ő azt l á t t a , hogy a' ködfoltok között némellyek egyformán elömlött világosságot m u t a t n a k , hasonlót az üstökösök' f a r k á é h o z ; az alatt hogy mások ugyan ezen világosságban nemeily ragyogóbb pontokat l á t a t n a k , m e l l y e k a' gőzneiuű részecskéknek folyó vagy merő székpontokba (germen) kezdődő átmenetét látszanak j e l e n t e n i . Azon f e l ü l azt vevé é s z r e , hogy ezen pontok' fénye abban a ' m é r t é k b e l i ö r e g b e d i k , mellyben a' többi elömlött világosság a' maga belterjéből (intensitas) veszt; 's innen igen természetesen azt köVetkezteté, hogy ezen változások megfelelnek azon külön időszakoknak , mellyekben valamelly világ képződésétől kezdve k c r e s z t ü l m e g y e n .

186

A'

FÖLD'

TLIEORIÁJA

Valamint az e m b e r , mond H ö r s c h e l , hogy a' tölgyfa' fejlődése' történeteit m e g í r h a s s a , nem f o g j a azt létele' hosszú szakaszain által k ö v e t n i , melly ön élele' tartását is sokkal felülmúlja , hanem elégségesnek tartandja egy erdőnek végig f u t á s á t , hol láthat tölgyfákat mind azon változásokban, m e l l y e k e n lépcsőnként általmennek , a' magszékből (cotyledon) k i f e j lésüktől fogva egész elhanyatlások 's h a l á l o k i g ; — szintúgy elégséges volna az égen olly ködfoltokat l e l n i , melylyek egy világ' képződése' külön időszakait m u t a t j á k : hogy innen elvonhassuk azon egymásra következő külön állapotok' sorát, mellyeken minden illy v i l á g n a k általmenni kellett. Ezen nézethez k é p e s t - H e r s c h e l , minden ködfoltot úgy t e k i n t , mint valamelly magot, mint jövendő világok' rendszerének r e m é n y é t , hasonlóét n a p u n k ' é s csillagaink' teljes rendszeréhez ; mert ugyan őszerinte minden c s i l l a g o k , ide tudván a z o k n a k számíthatatlan s e r e g e i t , mellyek a' tejutat k é p e z i k , nem e g y e b e k mint egy olly pontra j u t o t t ködcsillag-rendszer, m e l l y e n minden gőznemű anyag már merő m a g v a k k á állott öszve. M i n d e z e n székpontok egy olly egyetemet k é p e z n e k , mit f o r m á j á r a nézve malomkőhöz h a s o n l í t h a t n i , m e l l y nek v a s t a g s á g a , b á r m e l l y roppant i s , még mindig igen csekély átmérőjéhez képest. Már most képzelvén magunkat ezen malomkő' vastagsága' v a l a m e l l y i k pontj á b a : midőn szemeinket egy vagy más színe f e l é ford í t j u k , ezen irányban csak bizonyos s z á m ú , az említett vastagságban foglalt csillagok lesznek l á t h a t ó k k á , azalatt hogy, ha tekinteteinket az átmérii' értelmében i r á n y o z z u k , mint egy végetlen sort l á t j u k a' csillag o k a t , egyet a' másik m e g e t t , 's ezek annál k i s e b beknek l á t s z a n a k , minél távolabb e s n e k a' szemtől , ' s egyetemök á l t a l a' tejút' látványát képezik. Herschel' hypothesiséről azt hogy egyéb nincs b e n n e , mint a' helyével való megegyeztethetés : anis et vacua. A' melly értelmet

j e g y z i meg Ampere , Genesis'könyve'ezen terra antem erat ina' r é g i e k itt az inanis

AMPERE

SZERINT.

18,3

szóban k e r e s t é k , mindenek előtt a' tapintható anyag' j e l e n l é t é t zárván ki, bármelly test' gőzképii állapotjára alkalmazható. Egyébiránt jnond Ampere, ezen hely 's az ő theoriája közt annyi rokonság f e j l e k e z i k , hogy azt lehetne mondani: Mózses vagy olly mélyen látott a' tudományokban, mint j e l e n s z á z a d u n k , vagy meg vala ihletve. H a megengedjük , hogy a' dolgok épen ügy történtek , mint Hörschel teszi f e l , azaz hogy m i n d e n , a k á r e g y s z e r ű , akár összetett t e s t e k , m e l l y e k a' mi planéta - rendszerünk', névszerint a' föld' képződésére h o z z á j á r u l t a k , eleinte gőznemű állapotban l é t e z t e k ; szükségkép meg k e l l engednünk azt i s , hogy hévmérsékök ezen időszakban sokkal magasabb v o l t , mint a' m e l l y b e n folyó állapotját fenntarthatja mind ezen testek k ö z ü l az, melly legkevesbbé szállékony. Nem gondolván a z z a l , bár m e l l y i k legyen ez a' t e s t , az A betű alatt azon hévfokot f o g j u k é r t e n i , mellyben folyó-rugós (elast.) állapotja megszűnik. H o g y ezen roppant gőztömeg' rovására folyó vagy merő test k é p z ő d j é k , azt k e l l f ö l t e n n ü n k , hogy benne k i h ű l é s t ö r t é n i k , 's a' legelső rakodmány nem támadhat e l é b b , mint midőn a ' h é v f o k A-ig sülyedt. Ezen rakodmány ismét csak további folytatólagos k i h ű l é s által ö r e g b e d h e t i k , 's ü g y , hogy az ^4-nál magosabb hévfokot ne érjen el. í g y , p é l d á u l , 120 ° nyi vízgőzről t u d j u k , hogy nem válhatik folyóvá m i n t , ha lassankénti kihűlés által 100 ° ig síilyed mérséke ; 's hogy, ámbár maga a' folyóvá válás által is melegség fejtetik ki , ezen melegség csak a' már levált vagy rakodott víz' 100 / o k á t t a r t h a t j a f e n n , 's azon felebb nem emelheti. Az első rakodmány hihetőleg csak egy, akár egys z e r ű , a k á r összetett állományból formálódott; mert nehéz megengedni a z t , hogy két különböző állomány épen azon egy i d ő b e n , a' légmérsék' ugyan azon foka mellett álljon össze folyadékká.

188

A* F Ö L D '

TIIEORIÁJA

Midőn majd ezen első nemű á l l o m á n y , m e l l y az űrnek (spatium) bizonyos meghatározott részéből j ő e l ő , egyetlen e g y folyó tömeggé fogott Összeállni (és pedig minden részecskéi' kölcsönös vonzódásánál fogva t e k e ' képében , ha csak nem forog ön középpontja k ö r ű i ; 's ha i g e n , lapított á l t e k e ' f o r m á j á b a n ) , nem képződik többé líj v á l a d é k , míg a' kihűlés' folytatása által a"' tömeg nem érte el a' B l é g m é r s é k e t , mellyben a ' második gőznemű állomány leszen folyóvá. E' pontot pedig elérvén, a' másod állomány az első székpont fölébe fog r a k o d n i , 's k ö r ü l e közszékü (concentricus) réteget képezni. Ezen rakodmány lassanként fog készülni,'s úgy, hogy felületének légmérséke soha a ' ß pontot felül ne múlhassa. S z i n t e z fog történni a ' mind kevesbbé és kevesebbé magos mérsékfokokra nézve, mellyek' befolyása m e l l e t t a' többi, m é g gőzállapotban maradt állományok is lassanként le fognak r a k o d n i . Eddig elő úgy o k o s k o d t u n k , mint ha a ' l a s s a n k é n t így lerakodott állományok egymásra semmi chemiai visszahatást nem gyakorlanának. Ezen esetben a' közép- vagy székponti r é s z e k n e k , i g a z , magosb a' rnérsékök , mint a' külsőbb r é t e g e k é ; de a' lassanként! kihűlés 's a' l é g m é r s é k ' azon f o k a i közötti k ü l ö n b ségnél f o g v a , m e l l y e k ott vétetnek észre hol mindenik rakodmány k e z d ő d i k , nem foghatni m e g mikép v a l a m e l l y réteg valaha elég mérséket vehessen ismét f e l , hogy vagy e g é s z b e n , vagy részben ismét visszatérhessen gőzállapotjába, kivált ha meggondolj u k azon n y o m á s t , m e l l y e t a' fölibe rakodott r é t e g e k gyakorolnak reá. Ebből következik , hogy minden rét e g n e k , a k á r egyszerű , akár összetett állományból k é p z ő d j é k , a' mi hypothesisunk szerint hasonneműnek (honiogeneus) kellene m a r a d n i , a' többiektől bizonyos felületi vonalok által elválasztottnak, 's kölcsönös érintkezés' színein minden öszvekeveredés vagy egyenetlenség n é l k ü l i n e k . Minden rakoumányok lassú és lépcsőnként növekedő meghűlés' foganatai l é v é n , a'

AMI'ÉRK

SZERINT.

189

külön állományoknak is szorosan a' légmérsék' kiilön fokai szerint kell rendezve l e n n i c k , m e l l y e k b e n gőznem íí állapotjokból folyóba mentek által. Mindazáltal a' f ö l d g ö m b , 's a ' p l a n é t á k , 's az űrben elhintett napok nem így tevődtek össze. Hogy láth a s s u k , minek k e l l t ö r t é n n i , a d j u k vissza a* fokonkénti r é t e g e k n e k chemiai t u l a j d o n s á g a i k a t , mellyekkel b i r n a k , 's azon olly szabályirányos rend roppant felforgatások által el leszen rontva. Midőn valamelly ú j réteg folyó állapotba megy által , a k á r abban legyen még az elébbeni is , akár már merőbe ment legyen á l t a l : szükségesképen kell közöttök valamelly chemiai egymásrahatásnak történni , melly azon vegyrokonságból (afíinitas chemica) e r e d , melly a' k é t állomány közt van, ha tudnillik mind a' két réteg egyszerű testből áll (aJ minek felette ritkának k e l l l e n n i ) , vagy az elemek k ö z t , ha egyike vagy mindkettő összetett állományból kelt össze. Innen azután líj szerkezetek' k é p z ő d é s e , e l s ü l é s e k , s z a k a d á s o k , hévm é r s é k ' fölebb s z á l l á s a , és (azon e s e t b e n , midőn legalább egy réteg áll többféle elemekből) azon elemeknek gőzállapotba visszatérése, m e l l y e k amaz líj szerkezet e k n é l fogva el valának választva, a*felületnek fölemelődése fel buggyanás által , ' s végre merő anyag'képződése, valahányszor valamelly líj összetétel sokkal magasb hévfokot k i v á n n a , hogy folyó állapotban maradhasson. T u d j u k , m e l l y nagy hév ered a' chemiai szerkezetekből , 's mennyivel magasbak ezen hév' fokai ann á l , melly valamelly légnek egyszerű feloldódzásából ered. Történhetik e k k é p , hogy az alsóbb már megmerevült rétegek ú j r a folyó állapotba mennének vissza ; 's h o g y , midőn a' lerakodott tömeg már j ó k o r a l e t t , sok idő kívántatnék a r r a , hogy a' középpont, melly ekkor kevesbbé meleg a* felületnél , hévinérsék' tekintetében magát ezzel súlyegyenbe legye. Azon szempillantásban, midőn ezen szerkezcsek' e g y i k e vagy másika megtörtént, a' hévmérsék' maximuma s é m a ' t ö m e g n e k k ö z é p p o n t j á b a n , sem annak felületén

19Ü

A* FÖLD'

THEORIÁJA

nem leszen, hanem érezhetőleg ott, hol az utolsó réteg az elébbenire r a k o d o t t , mert — f e l t é t e l ü n k szerint — a' chemiai munkálat itt fejlődik ki. Csak igen sok felforgatások után , midőn már megmerevült kérgek' (rétegek') nagy darabjai a' gőzállapotba visszatért elemek által f ö l e m e l t e t t e k , és pedig további kihűlés által, képződhetik egy olly erős és folytonos k é r e g , melly líj chemiai szerkezéseknek gátot vethessen. l ) e , ha a' hévmérsék annyira lesíílyedne, hogy ezen merő rétegre egy líj, folyó állapotban levő állomány rakodnék le , melly képes azt chemiai módon megtámadni : nagy tünemények' ú j sorát látnánk följelenni, m e l l y e k azokhoz hasonlítanának, mikről épen az imént szólottunk. Azon e s e t r e , ha ez a' merő réteg nem volna hajlandó chemiai módon megtáihadtatni amaz líj folyó rakodmány á l t a l , ellenben egy alantabb réteg az v o l n a , megeshetnék, hogy, bizonyos ideig semmi chemiai munkálat ne t ö r t é n j é k ; de későbben a' közepett levő r é t e g ' repedésein (mellyek vagy előre ment felforgatásoktól , vagy olly üregektől e r e d t e k , mellyek a' közép réteg 5 merevülését követett kihűléstől vannak) k e r e s z t ű l h a t h a t az ujonan lerakodott folyadék egész azon r é t e g i g , mellyel chemiai öszveköttetése lehető. Ezen keresztülhatást először is szétpattanások fogják k ö v e t n i , melylyek a' közbeneső réteget mind inkább öszvetördelik 's ez által mind nagyobb és nagyobb érintkezésbe hozzák azon két r é t e g e t , mellyet az előtt ama' közbelső elválaszta. Innen ű j változások, mellyeknek annál nagyobbak lesznek k ö v e t k e z é s e i , minél tovább k é s t e k , 's minél nagyobbak az a k a d á l y o k , m e l l y e k e t meg kellett győzniök. Ekkép adhatni okát azon lassankénti változásoknak 's felfordulásoknak , mellyeket a' földgomb szenv e d e , a' t ö r é s e k n e k ' s azon sokféle i r á n y ú elrendelésn e k , mellyeket a' rétegek mutatnak , holott ezek eleinte mind vízirányos vonalban képződtek. E k k é p érthetni m e g , hogy a' f ö l d ' színe a' h e l y e t t , hogy lassan és fo-

t

AMPERE

(SZERINT.

191

konként hűlt volna k i , igen hirtelen és erőszakos öregbedéseit szemedé a' hőmérséknek, valahányszor ollyatén chemiai egymásra-hatások történtek. Most, midőn a' hőmérsék a' szerint l e s ű l y e d t , hogy ehemiailag erőszakosan munkálódható t e s t , melly mind eddig folyó állapotban maradt , a' víznél egyéb már nincsen: már csak a' víztől lehet f é l n i , hogy netalántán még új özönt támaszszon. K ö n n y ű , folytatja Ampere úr, kis mennyiségű hamaggal (kali) próbát tenni, melly kicsinyben fogja azon változásokat mutatni, mellyeken a' földgömbnek keresztül kellett e s n i , midőn v a l a m e l l y , addig gőzállapotu állomány folyó állapotba ment által e' g ö m b ö n , mellynek felülete olly nemű v o l t , hogy avval chemiai egymásra-hatásra lépjen. E 1 végre e l é g s é g e s : vizet lövelni a' levegőbe ú g y , hogy az észrevehetlen parányi cseppekben hulljon alá ezen hamaggolyócskára. Midőn ekkép egy cseppecske l e é r k e z i k , a' víznek mindenik paránya (molecula) már fel van bontva ; gyulója (hydrogenium)a' támadt magos hőmérsék miatt k i s l á n g gal ég el y m e l l y egy vulcánéhoz hasonlít; az illetés' pontján egy kis homorodás képződik, ez a' crater vagy t ö l c s é r , 's a' hamag' savítója (oxygenium) a' széleken f ö l e m e l k e d i k , hegyecskét képezvén , mcllynek tölcsére a' közepet f o g l a l j a el. Hogyha valamivel nagyobb mennyiségű víz hull l e , a' hamag* felületén közönséges foríadaloin támad, honnan számtalan repedések és emelkedések, mellyek e t a' nagy völgyekhez és hegysorokhoz hasonlíthatni, m i l l y e n e k k e l a 1 földgömb öszve van batázdázva. Azon k i v ű l , mond folytatólag Ampere ú r , nagy emléke marad vissza azon felforgatásoknak, mellyeket a' savított t e s t e k n e k , az érezek által a 5 fojtó' (azoum) tömérdek mennyiségében (ez teszi l é g k ö r ü n k ' legnagyobb részét) lett felbontakozása a' földgömbön okozott. Nem igen g o n d o l h a t ó , hogy ezen fojtó eredetiképen ne lett legyen mással öszvekötve ; hihetőleg savítóval volt kapcsolatban fojtós vagy fojtósav' (acid. nitrosum

102

A* FÖJJD*

THEOKIÁJA

vei nltricum) k é p é b e n . E ' v é g r e , mint tudva van, nyolc/, vagy tízszer annyi savító k e l l vala n e k i , hegy a* légkörben ne maradjon. Hova lett volna ez a' savító! Igen hihetőleg az a5 különben érczes állományok* savítására f o r d í t a t o t t , m e l l y e k már ma kövecsbe (silicia) , tinibe ( a l u m i n a ) , mészbe ( c a l i x ) , v a s ' , mangán' stb. savítataiba mentek á l t a l . Mi a' l é g k ö r i savítót i l l e t i , az már csak maradéka a n n a k , mi a' gyúlékony t e s t e k k e l már nem s z ö v e t k e z e t t , avval öszvekapcsolva, m i azon szerkezetekből hajtatott ki, mellyekbe zöldlővel (chlorina) vagy egyéb rokon természetű testekkel férkezett be. A' fojtósav' lerakodása' első szempillantásaiban, a' s z e r i n t , mi kép a' sav a' savítatlan érezek- v a g y i s az érczanyokra r a k o d o t t , öszveköttetés t á m a d t , ' s rövid idő múlva egy egészen savílott k é r e g k é s z ü l t . Ezen szerkezés nem t ö r t é n h e t e t t , mint legalább gondolható , a ' n é l k ü l , hogy töménytelen hév ne szabaduljon k i , melly ismét szállékonynyá tette az u j o n a n érkezett f o l y a d é k o t , 's gőzállapotban tartotta vissza azokat, mellyek folyóvá lenni k é s z ü l t e k . Aönban az idővel be - beálló k i h ű l é s s e l a' leválás (praecipitatio) is ú j r a b e á l l o t t , ' s a' merő mag (középpont) csak h a m a r egy tömérdek savtengerrel vétetett k ö r ű i . Egy i d e i g a' savított kéregnek a' még nem s a v í t o t t a k a t , m e l l y e k e t f e d e z e t t , védnie k e l l e t t ezen sav' behatása e l l e n ; de a' savtenger minden nap n ö v e k e d v é n , 's szint ű g y nővén annak nyomása is, utat talált magának a' r e p e d é k e k e n k e r e s z t ü l , honnan savítás e r e d t , melly eleinte csendes e b b e n , aztán erőszakosban f o l y t , míg a' védő k é r g e t darabokban széllel hányná. Innen már most — mint mondók — a' savas folyadék' leválása, l á v a -gyanánt forró 's bugyborékoló savítatok' formálódása 's végre ezen s/erkezések alatt kiszabadult hév' következésében a' savmaradványnak ú j r a gőzzé (léggé) változása. Mondtuk m á r , hogy minél többször i s m é t e l t e t t e k ezen t ü n e m é n y e k , a' savítóréteg annál vastagabb , a'

T

AMPERE S Z E R I N T .

103

r a j t a átszivargás annál nehezebb , a' cataclysmusok annál r i t k á b b a k , de egyszersmind annál erőszakosabbak is lettek. Az alatt a' földet mind inkább és i n k á b b ellepték h e g y s é g e k , m e l l y e k a' fölemelkedett 's minden irányok szerint meg-ineghajladozó k é r e g ' repedék - és töredékeiből képződtek. Végre új k i h ű l é s után ú j tenger f o r m á l ó d o t t , melly már nem fedhetvén be a' merő 'mag' egész f e l ü l e t é t , itt amott a' vizek felett szigetek látszottak k i ( a p p a r u i t arida mond Mózses), 's a' föld légkörrel vétetett k ö r ü l , m e l l y , mint a' m i é n k , inaradólag-elasticus folyóságokból á l l o t t , de hihetőleg a' miénktől igen különböző arányokban. Brongniart Adolf lángeszű vizsgálódásaiból valóban az látszik következni , hogy ezen már elmúlt időszakban a' l é g k ö r sokkal több szénőt (gas acid. curbon.) foglalt m a g á b a n , mint j e l e n n e n . Ezen levegő az á l l a t o k r a nézve lehelhetlen v o l t , de annál kedvezőbb a' növénytenyészetnek; a' főid be vala bor/tva p l á n t á k k a l , m e l l y e k a' szénővel gazdagabb levegőben bujább táplálatot l e l t e k mint a' maiban; honnan egy sokkal nevezetesebb fejlődés, mellynek a' magosabb hőmérsék is néni kévéssé kedvezett. E k k é p m a g y a r á z h a t j u k meg m a g u n k n a k az állatoknál régiebb növényvilágot, 's az első p l á n t á k ' r o p p a n t alkotását. Mert valóban olly növevényeket találunk ásványos á l l a p o t b a n , mellyek k o r p a f ü v e í n k h e z (lycopodium) és sarjadzó - mohainkhoz h a s o n l ó k , 's mellyek k é t , egész háromszáz lábnyi hosszaságot é r n e k el. Az első formálás egészen magszéktelen növényekből (plantae acotyledones) állott. Később tobzosak (eoniferae) v e g y ü l t e k k ö z é j ő k ; később egy-, végre k é t m a g s z é k ü e k (mono- et dicotyledones), mellyek tökéletesbek 's alkotásoknál fogva a ' h i d e g n e k j o b b a n ellentállhatók. Az alatt az erdőségek' maradványai meggyülemlettek a' föld f e l e t t , ott elemeikbe f e l b o n t a k o z t a k , ' s a' szénős g y ú l ó , melly e' felbomlásnál k i s z a b a d u l t , a' l é g k ö r b e v e g y ü l t ; itten pedig a' villanynak (electricitas) akkor , a' magasb hőmérsék miatt még sokkal gyakoTUDOMÁNYTÁR. 1.

13

194

A' F Ö L D '

THEORIÁJA

ribb kipattanásai á l t a l felbontatott. Egy e m l é k e ezen előidőnek fennmaradt a' k ő s z e n e k b e n , a' szenezett növények' ezen roppant romladékiban. U g y a n azon m ű v e l e t , m e l l y a' szigetek' tüneményét szerzé (a' savított k é r e g ' r e p e d é k e i n á t h a t o t t savas f o l y a d é k ' művelete) ismét m e g j e l e n t , azt szükségképen követték a' f e l f o r r a d á s n a k ugyan azon j e l e n e t e i , 's innen ú j f e l f o r g a t á s o k . Csakhogy amaz előbbi forradalmak csak egyes c s ú c s o k a t , e g y s z e r ű s z i g e t e k e t toltak k i a' v i z e k b ő l , ezek pedig már roppant szárazföldeket tüntettek föl felettök. Minden i l l y n a g y v / z ö z ö n k o r , a' földgömb' színének hőmérséke nevezetesen f ö l e m e l k e d v é n , minden növenyélet lehetetlen lett a d d i g , míg az ú j r a le nein sülyedt. Innen l á t j u k , mikép az e l ő k o r b e l i növények e t 's első állatokat magokba r e j t ő r é t e g e k r e o l l y a n o k k ö v e t k e z n e k , inellyekben életmüves testeknek (corpora organisata) illy maradványai és nyomai már nincsenek. A' s z é n s a v n a k , a' növenyek általi f o l y t o n o s beszívatása 's elrontatása a' levegőt chemiai v e g y ü l e t é r e nézve lassanként mind inkább és inkább hasonlóbbá tevé a' mostanihoz , és egyszersmind a' víz is mind inkább és inkább elveszté sav - természetét. A z o n b a n a' léjrkör nem volt mégo alkalmas azon á l l a t o k ' élete' O f e n n t a r t á s á r a , m e l l y e k a' levegőt közvetetlen l é l e k z é k be ; hanem legelébb is a' vizekben tűntek f e l az állatország' elsŐ lényei : a' sugárok és puhányok ( r a d i a t a et mollusca). A' tengernek első népe gerinczetlen á l l a t o k b ó l á l l t ; ezeket követék a' h a l a k , későbben a' t e n g e r i csuszányok (reptilia) , mint péld. a' roppant n a g y s á g ú plesiosaurusok , és , Mózses szerint a ' madarak , 's leginkább, mint gondolhatni, vizi m a d a r a k , minthogy ezen időkorban a' földgömb' száraz részei máshoz k é p e s t sokkal csekélyebbek v o l t a k , a' vízbe m e r ű l t e k n é l . Ezen nagy csuszányok közül , mellyek egymásután a' tenger' vizeit l a k t á k , Ampere úr szerint csak e g y fa j

18,3 AMPERE

SZERINT.

l é t e z i k már m a , 's az is igen elkorcsosodva m é r t é k e i ' tekintetében.* u . m. a' t e k n ő s b é k a . A' h a l a k ' , a' esuszányok' és m a d a r a k ' i d ő k o r á r a az emlős á l l a t o k é k ö v e t k e z é k ; 's végre , midőn a' légk ö r e l é g g é m e g t i s z t u l t , 's a' föld k é p e s v a l a e g y sokk a l n e m e s e b b nemet f e n n t a r t a n i : f e l t ű n t az e m b e r , a' t e r e m t m é n y ' első r a n g ú r e m e k m ű v e . Az életmiives l é n y e k ' f ö l j e l e n é s é n e k ezen s o r a , m i n t Ampere j e g y z i meg , szorosan az , m e l l y b e n a' hat nap' m u n k á i t a d j a a' Genesis' k ö n y v e . Az e m b e r ' felt ű n é s e óta a ' f ö l d g ö m b már c s a k e g y f o r r a d a l m o n esett k e r e s z t ü l , m e l l y a' szent k ö n y v e k b e n az özönvíznek f e l e l m e g ; 's t a l á n ez halmozta f e l a ' H i m a l a y a ' és Andesz' h e g y l á n c z a i k a t . J e l e n n e n a' savított k é r e g , m e l l y a' nem savított székponttól v á l a s z t el b e n n ü n k e t , o l i y v a s t a g , h o g y a' természet' f o r r a d a l m a i f e l e t t e r i t k á k l e t t e k ; 's e l l e n á l l á s a olly h a t a l m a s , h o g y ha t ö r t é n i k is r e p e d é s v a l a m e l l y p o n t o n , a' k i p a t t a n á s e g y h e l y r e m a r a d s z o r í t v a , 's k ö v e t k e z é s e i nem t e r j e d n e k el az e g é s z f ö l d r e ; ' s ha az/' ütődés g y a k r a n i g e n nagy m e s s z e s é g r e é r e z t e t i k i s , a' m e r ő k é r e g ' törődése , v a g y f o l y ó v á lett a n y a g o k ' leválása csak i g e n k ö r ü l í r t hel y e n v é t e t i k észre. Ezen másod r e n d b e l i c a t a s t r o p h o k ' l e g n e v e z e t e s b i k e a z , m e l l y 1759 September' 29d. m e n t v é g h e z J o r u l o k ö r ü l , M e x i k ó b a n , hol e g y e b e k közt e g y t ű z h á n y ó h e g y ' alján levő gyepen , m i n t e g y négy negyszegű mérföldnyi terűlet hólyagképen fölemelked e t t , több e z e r n y i apró b a z a l t k ü p o k k a l e l t e l t , inelyl y e k s ű r ű gőzt e r e g e t t e k . E z e n , e g y nem savított székpontot f e l t e v ő hypot h e s i s , m e l l y D a v y szerint is az e g y e t l e n e g y megeng e d h e t ő , i g e n j ó l f e j t i m e g a' v u l c á n o k a t , a' n é l k ü l , h o g y azt k e l l e n e f e l t e n n ü n k , h o g y a' föld töménytel e n n a g y m e l e g e t f o g l a l m a g á b a n , m e l l y minden belső r é s z e i ' olvadt á l l a p o t j á t ó l s z á r m a z i k . V a l ó b a n , ezen n e m savított tömeg a' h é v n e k k i m e r í t h e t e t l e n chemiai f o r r á s a , m e l l y mind annyiszor k i fog n y i l a t k o z n i , val a h á n y s z o r v a l a m e l l y test vele ö s z v e k ö t t e t é s e k b e lép ; 13 *

196

A' F O L D '

THEOHIÁJA

ú g y , hogy a' mozgásban levő vulcan is nem e g y é b , mint egy maradandó r e p e d e k , a* nem savított széknek folytonos közösülése azon f o l y ó s á g o k k a l , m e l l y e k a' a' savított rétegen keresztül h a t n a k . Valahányszor ekkép valanielly folyadékok a' nem savított székig á t t ö r n e k , a' földszinnek emelkedései t ö r t é n n e k ; minthogy az é r e z , midőn savítóval egyesül (savítatik) , t e r ü l e t e t öregbíti. A' chemiai m u n k á l a t ból k i f e j l ő d ő hév ott fogja legfőbb fokát e l é r n i , hol az új szerkezés t ö r t é n i k , azaz a' savított tömegnek az érczszékkel való é r i n t k e z é s e ' színén, innen pedig nem csak a' földgömb' f e l ü l e t e , de annak belsője felé is k e l l neki k i t e r j e d n i . L á t n i a' szerint , hogy a' föld' belsejében a' hévnek iránya a ' székpont felé van ; a' mennyiben a' k é r e g ' savitása halad , a' szerint közelít a' h é v n e k f o r r á s a , a' chemiai m u n k á l a t o k ' k ö r n y é k e , a' középpont felé , 's a' k i f e j l e t t hév mind inkább gyengülve kiviilről be felé t e r j e d ; úgy h o g y ha az érezek kevesbbé j ó l vonnák a' h e v e t , azt lehetne hinn ü n k , mond A m p e r e , hogy a' földgömb' középpontja igen hideg. E z e k , első s z e m r e , e l l e n k e z n i látszanak a' tapasztalt d o l g o k k a l . Mert ^valóban az vétetett észre , hogy a' földszíntől befelé bizonyos mélységig a' hév valóban folyvást n ö v e k e d i k , 's innen csakhamar azt k ő v e t k e z t e t é k , hogy ezen e m e l k e d é s e a' hőmérséknek f o l y t a t ó l a g t a r t egész a' k ö z é p p o n t i g , vagy a' folyó székig. A' tapasztalat h e l y e s , de nem a' következtetés. A' hőrnérséknek a' faliiletről egy bizonyos mélységig való növekedését nem ellenzi semmi egyéb l e t t d o l o g ; sőt még az előadott hypothesisben is szükséges , minthogy a' hév' m a x i m u m á n a k azon ponton k e l l találtatni , hol az érezszék a' savított r é t e g g e l é r i n t k e z i k . T e g y ü k h o z z á , hogy az ember legfelebb egy m é r f ö l d i g ereszkedik le a' föld' g y o m r á b a , 's így csak azt vizsgálhatja m e g , mi az egész gömb' átmérüj é n e k y ^ ö ^ d részében történik. Már pedig az á t m é r ü ' illy kicsiny törtszámából arra következtetést 1 húzni ,

AMPERE

SZERINT.

18,3

mi annak egész hosszában történik , véghetetlen könnyelműség ; sőt eldönthetetlen törvény a' természettudományban az , hogy nem szabad valamelly törvényt általánosnak tokinteni , hacsak a' mérii' legnagyobb részén nein tapasztaltatott. A z o k , k i k a' föld' belső széke' folyó állapotját m e g e n g e d i k , ilgy l á t s z i k , nem gondolták meg a ' h o l d nak ezen töménytelen f o l y a d é k r a való h a t á s á t , mellytől olly apály és dagálynak k e l l e n e e r e d n i , millyen tenger e i n k é , csak hogy irtóztató mind a' f o l y a d é k ' terjedelmére, mind annak sűrűségére nézve. Nehéz megfogni valójában miképen a' föld' kérge , mellyet egy 1400 mérf ö l d n y i hosszaságu hydraulieus emelőrűd - forma szünet n é l k ü l v e r d e s , ellent á l l h a t n a . Mai n a p , a' tenger' vizei nem lévén többé sav ó s a k , midőn a' földkérgen repedés történik az érczs z é k i g h a t ó , a ' folyadék m e l l y reá r a k o d i k 's kész azt s a v / t a n i : tiszta vi'z; a' kiszabadulandó l é g e k n e k tehát savítottaknak kell l e n n i ; a' mit valójában bizonyít a' tapasztalás is. Ha ezen víz igen savítható érczekkel t a l á l k o z i k , 's a' kiszabadult gyúló *) egy olly testbe sem ütköz i k , inellyhez igen rokon ; ügy tisztán k i fog menekedni , 's bizonyos környülmények k ö z t , a' levegővel érintkezésbe j ő v é n , szép lángot állíthat elő. Ellenben, ha olly t e s t e k k e l t a l á l k o z i k , m e l l y e k k e l hajlandó gyulatsavokat (hydraeida) képezni, azokat fog formálni; 's minthogy ezen testek , könnyen feloldódznak gőzbe , savanyu füstként a' réseken kipárolognak. Valamint*) Savítót említ itten a' franczia eredeti; de bizonyosan csak tollhibábdl gyúló helyett. Mert midőn a' víz igen-savítható érczekkel találkozik, annak savítója amaz érczanyokkal öszveállva savítatokat formáland, 's a' víz' gyulájának kell fennmaradni, melly ,,ha rokon testekbe nem ütk ö z i k " a' légkörrel öszvejövetelekor meg fog gyúlhatni ; vagy ha rokon anyagokra (péld. kénre, zöldlőre stb) akad, azokkal gyulatsavokat fog formálni , millyenek' kiszabadulását Davy látta. S. F.

198

A' FÖIIL)'

THEORIÁJA

AMPERE

SZERINT.

hogy Davy a' maga vúlca'nok - k ö r ü l i utaiban tapasztalta is a' g y u l ó n a k k i s z a b a d u l á s á t , részint t i s z t a , részint k é n í i e t t , zöldlített vagy szénitett állapotban. Néhány idő előtt ezen theoriát lehetett m é g a' zöldlített gyúló' képződésére nézve ostromolni. T . i. a k k o r még nem engedtetett meg az , hogy a' víz birna felbontani érczzöldletet 's tőle a' zöldlőt elválasztani ; azonban B e r z c l i u s l e g ú j a b b a n megmutatta próbák á l t a l , hogy a' víz a' kavics-zöldletet szétbontja. Azt m o n d ó k , hogy a' hév' forrása a' nem savított réteg' 's a' savított k é r e g ' érintkezése' helyén van , 's nagy résztt az e' helyen történő chemiai h a t á s o k ' k ö v e t k e zése. T e g y ü k h o z z á , hogy ezen hévtáiüadásnak még egy második o k a is van a' v i l l a n y f o l y a m o k b a n , melylyelc ezen két különnemű r é t e g e k ' érintkezéséből eredn e k . Egy más következése az ezen roppant galváni oszlop által előhozott folyamnak a' test' színe f e l e t t nyilatkozik a' mágnestű' irányában. Ezen f o l y a m n a k a' k ü l ö n savítatokból álló r é t e g e k ' érintkezése' h e l y é n is t á m a d n a k , de kevesebb e r ő v e l , a' savítatok' csekélyebb vonzalma miatt. x\z i r á n y r a n é z v e , m e l l y e t azok k ö v e t n e k , azt g y a n í t h a t n i , hogy a' nap' behatása által h a t á r o z t a t i k , m e l l y egymás után a' kiilöii meridiánokat h e v í t v é n , e k k é p a' f ö l d k é r e g ' l e g f e l ü l e t e s b rétegeiben az egymásnak m e g f e l e l ő részek' v o n z ó d á s á t , bizonyos időre megkisebbíti. A' fíet'ue universelle' 1833diki 2<1. kötotpliő]. SCIIEDETJ

FERENCZ ,

in- t. társasági r. tag.

r

V E G Y E S

K Ö Z L É S E K .

FÖLFEDEZÉSEK.

A'

DÉLSARKI

SZÁRAZFÜLD.

(Olvastatott Londoniján a' t i r . gcographiai társaság' 1833- fcbr. I l d i k é i

ülésclien).

Enderby urak' 148 tonnás briggje Tula, a' királyi tengerhadat szolgáló John Biscoe úrtól kormányozva, julius' 14kén I S 3 0 tengerkutya-fogásra indult ki Londonból a' déli tenger f e l é ; de a' hajótulajdonosok' azon utasításával, hogy a' magos déli szélességekben tett geographiai fölfedezéseket különös figyelemre méltassák. A' brigg mindennel , mi i l l y v á l l a l a t h o z szükséges és megkívántató, legnagyobb bőkezűséggel volt felkészítve ; e' mellett Lively nevü kutter kíséretül adatott még mellé. Mind a' két hajó , miután a' capverdi szigeteknél só-felvételért megállottak volna, november' Skán a' falklandi szigetekhez é r k e z t e k , hol Berkelej'- Sundban Port-Louis révben lOkén kikötöttek, Biscoe kapitány ezen kikötőt igen dicséri , jelesül o l l y hajókra nézve, mellyek a' hoorni fokol akarják körülevezni : halakat, marhahúst és fris vizet ott könnyen szerezhetni, épen úgy sülyellenes növényeket nagy különféleségben ; a' kikötő' torkolatja tiszta , a' horgonyfenék jó, 's a' viz' mélysége szinte a' partig elegendő. Itt Biscoe kapitány' véleménye szerint könnyű volna hajójavító h e l y e t állítani ; mell}' igen nagy haszonra lenne mind a' közjóra , mind a' magányosak' érdekeire nézve is. Miután a' hajók a ' s z ü k s é g e s vízzel elláták m a g o k a t , november 27kén ismét a' tengerre bocsátkoztak. Biscoe kapitány Sandwich felé menteben figyelmét leginkább az Aurora-szigetekre fordította, de fáradozásai s z i n t o l l y sikeretlenek voltak , mint az előtt hét évvel Weddel kapitányéi; 's í g y azok vagy

2

IG VEGYES

KÖZLÉSEK.

nem is léteznek , vagy legalább más irányban *). December lOkén 2 9 ° 14' nyugoti hosszban **) sok j é g h e g y e k e t t a l á l t a k ; ezek vélekedésük szerint Sandwichföld és Új-Déli-Shetland közt zajlottak , 's a' két hajónak elválását okozák , de mellyeknek isinéti egybekapcsoltatása, aggodalmas várakozásban töltött négy nap múlva még is megtörtént. 20kán a' 2 0 ° 55' nyugoti hossz és 5 8 ° 25' déli szélesség alatt egy s z i g e t e t vettek észre, mellynek tekintete fölötte visszaijesztő volt, v a g y , hogy Biscoe kapitány* szavaival éljünk : ,,borzasztó, mert nem volt egyéb mint j é g és hóval fedett kőtömeg , siirü felhőkbe burkolva, m e l l y e k semmi tárgyat sem engedének tisztán megk ü l ö n b ö z t e t n i " ; azért nem is tétetett próba a' kikötésre. D é l felé evezve, következő n a p , délnvugotra, egy más szigetet l á t t a k , m e l l y amaz elsőhez egészen hasonló v ö l t ; ez most nyugot-éjszak felé feküdt. A' kutter parancsot kapott mind a' két szigetet megvizsgálni , de a' siker igen tökéletlen volt, minthogy a' csónakok egyikén sem köthettek ki. A* földabrosz szerint ezen szigetek Montague és Bristol ; de Biscoe k a p i t á n y ötven mérfölddel tovább helyzi őket nyugot f e l é , mint közönségesen tétetnek. A' hévmérő -— 1 ° 3 lleaum. állott a* levegőben, és — 0 ° 44' a* vízben. Egy harmadik s z i g e t e t , Frislandot, dél felé láttak , e g y negyediket éjszak felé. Következett több napokban azon törekedtek h a j ó s i n k , hogy dél' irányában haladhassanak , 's mennyire l e h e t s é g e s , nyugotnak tartsanak , minthogy ezen világtájban igen sok jelek szárazföldre mutatának ; de minden próbálatok siker nélkül maradtak. A' síkjég (Feldeis) vagy egészen összeforrott *s töretlen v o l t , v a g y , hol abban öblök mutatkoztak, azok is csak rövid kiterjedésre valának nj'itva, ú g y , hogy a' haj ók , ha ezen öb* lökbe beeveztek i s , visszatérni kénvtelenítettek. Szerencsére a' víz rend kivűl sima v o l t , még akkor is , midőn a' nyugoti szél erősen f ú t t ; 's ezen körülmény nem csak nem könnyítette a' hajók' kormányzását, hanem a' legénységet is türedelemre birta , minthogy általa azon vélemény, hogy nem meszsze szárazföld volna, megerősítetett. 29kén délben a' déli"

") H o g y az A u r o r a - s z i g e t e k valóban n e m l é t e z n e k 's a' s p a n y o l h a j ó s o k j é g h e g y e k e t tartottak száraz f ö l d n e k , m e l l y n e k az e m l í t e t t n e v e t adák , azt Krusenstern adiniral már n é h á n y é v v e l ez előtt bebizonyította. *•) Magától értetik , h o g y a' geographiai h o s s z e z e n e l ő a d á s b a n a' g r e e n w i c h i meridiántól számítatik.

A1 szerk,

FÖLFEDEZÉSEK.

201

szélesség 5 0 ® 1 1 ' , a' nyugoti hossz 2 4 ° 22' v o l t : de mivel most a' szél erősen fútt délnyugatról , fül kellett hagyni e' vidék' további vizsgálatával. Az előbb látott szigeteket ismét észrevevék, 's középpontjok' hossza , ismételt vizsgálat után, meghatároztatott; m i s z e r i n t azok körülbelül ny. 2 7 ° alatt feküsznek. Noha nem volt Biscoe kap.nak szerencséje ezen délkör (meridián) alatt fölfedezést tenni , még is tapasztalásai egész a' világosságig sejtetik azt hogy Sandwich föld' ismeretes előhegyeitől jókora darab szárazföld nyúlik el dél f e l é ; míg az alatt a' másik oldalon az igen magas szélesség mellyet Weddel kapitány ért el (déli 7 4 ° 15'), csak kevés fokkal tovább nyugot felé (mintegy ny. 3 6 ° ) azt bizonyítja, h o g y ezen tartomány' nyugoti csúcsai, hosszukra n é z v e , az említett előhegyektől igen tova nem eshetnek. Januarius' 5 k é n ( l S 3 1 ) a' Tula és L i v e l y a' déli szélesség' 5 9 ° 9' 's a' nyugati hossz' 2 1 ° 5 2 ' alatt v o l t a k ; és 7kén a' d. széless,. 59 ° 35', 's ny. hossz' 2 0 ° 21' alatt ; — e g y é b iránt szüntelen a' jégsík' széle' hosszában eveztek , 's mindenütt n y i l á s t kerestek be felé azon reménynyel , hogy délnek ö s v é n y t , 's túl a' j e g é n , szabad vizet találandnak. De ezen reménységben folyvást csalatkoztak, 's ' 7kén estve — mond Biscoe kapitány — ,, minden abbeli reményeink elenyésztek , mert egyszerre egy , erős jégből álló öböl előtt láttam magamat, m e l l y , mint az árboczkosárból l á t s z o t t , legalább húsz mérföldnyire terjedt el minden irányban, 's dél felé o l l y sima és szilárd , hogy rajta járni lehetett. A' mellett az idő o l l y derült és tiszta v o l t , hogy ha 80—90 mérföldnyi távolságban csak középszerű emelkedésű szárazföld lett volna , azt bizonyosan megláttak volna. E g y két hojszán (viharmadár) kivül , meddig szemünk terjedt, semmi élő lényt nem láttunk, még csak hájludakat *) sem, mellyek egyébkor igen számosak valának. Ezen körülmények engem szinte meggj-őztek a' felől h o g y ezen jégsík magában a' tengerben képeztetett; a' viz' mérséke — 0 ° , 8 9 ; a' levegőé —• 0 ° , 44, v o l t , csoportos és igen erős hóvihar mellett. Még is délnyugot felé a' szárazföldnek nagy jelei látszottak , noha láthatárunkon belül annak semmi nyoma nem tetszett föl ; egyébiránt a' tenger itt is még mindig sima volt. 9

) Ipy « e v e z h e t n i az n/j fcnodyf e í - e k e t a' franczia pinguin , v a g y n é m e t Fettgans után a n n y i v a l i n k á b b , h o g y az a' sok h á j , m e l l y t e s t ö k e t f e d i , fő v é d e l m ü k a' nagy h i d e g e l l e n , m e l l y b e n l a k n i s z o k tak. A* Sxerk.

2

IG VEGYES

KÖZLÉSEK.

Januarius" 7 — 1 6 i g a* hajók j ó darab utat haladtak csak nem egészen k e l e t n e k , vissza f e l é ; a' szélesség 5 0 ° 10' D. a' hossz 7 ° 14' N y . volt. A' szél ezen idő közben délről f ú t t , kétszer hűsen délnyugot felől 's jó magos víztükörrel, mintha a* szárazföldtőli távolság nőne. A ' j é g is korról korra 's mindinkább egyes hegyekké r i d e g ü l t , mellyek közül egyszer 58at olvashatánk látkörünkön; lGkán a' víz' mérséke + 0 ° , 89, a' levegné á r n y é k b a n + 5® ,78, napon + 20 ° , 0, v o l t , mi a' hajónépre igen jótevőleg hatott. A' szél most nyugotnak f o r d u l t , 's a' hajók vele délkelet felé eveztek j é g h e gyek és eldarabolt jégtáblák k ö z t , 's a l i g láttak csak e g y madarat i s , kivévén 2 0 k á n , midőn két nellis *) mutatá magát, és e g y hajómadár : **) első, mellyet Déli-Georgia' s z é l e s sége óta láttak. 21kén a' hajók a' déli szélesség' 06 ° 1 6 ' , 's ny. hossz 0 ° 24' 3 0 " alatt voltak; a' víz' mérséke 1 ° ,78, a' levegőé 2 ° , G7, v o l t ; semmi jég a' láthatáron; de a' szél megint dél és délkelet f e l é fordult, a' merre igen sok j e l e i mutatkoztak egy szárazföldnek. Néhány f i a t a l , ta^ka sas ( e g y i ke ezeknek a' mint látszik új f a j , orra, s z á r n y a , és feje barn a , eg)^éb része f e h é r , kévéssé nagyobb a' fokgalambnál) több kék hojszával volt látható. 23kán a' szél K K N y . r ó l , izromonként f ú t t , mintha száraz földről jönne; a' tenger sima volt 's néha szinetlen ; sok sas és fokgalamb lebegé körül a' hajót, m e l l y most a' 6 7 ° 42' déli szél. 's 3 ° 3 1 ' k e l . hossz alatt á l l o t t . A ' l e v e g ő ' mérséke é j f é l k o r — 0 ° , 4 4 , a' vizé + 1 ° - i . A' j é g ismét öszves z o r ú l t , 's a' szél délkeletre vette m a g á t , honnan gyakorta hűsen de általában még is egyformábban fútt mint néhány nappal ez előtt. 27kén a' déli széless. 6 8 ° 1' és keleti hossz' 1 0 ° 7' alatt voltak. A' levegő' mérséke — 0 ° , 44, a' vizé + 0 ° , 89. Szél KDK. e r ő s , nagy d a g á l y l y a l ; hó sok esett 's a' láthatáron sok j é g h e g y ú s z o t t ; 's ezen kivül még nagy jégdarabok v a g y inkább , mint látszott, síkjég , mellynek szélei itt ott el voltak darabolva. Hájludaknál egyéb madarat nem láttak , 's azt is keveset. Nagy vaszályben forogtak a' h a j ó k , midőn a'jéghegyek 's jégtömegeken keresztül törtetnének , de Biscoe kapitányt semmi sem tartóztathatá DK. felé fekvő czélja' közelítésétől.

") Bizonyos neme a' hojszának , viharmadárnak; s z i n e s z ü r k e - b a r n a ; általában rút és i g e n falánk állat. W e d d e l l , 59. lap. í g y nevezhetjük magyarul a' diomedeát

a' német Schiffsvogel

után.

A' sxert-

\ •

c

FÖLFEDEZÉSEK.

203

Februarius íjén a' déli szélesség* '68 ° 5 ] ' , 's a' keleti hossznak 1 2 ° 12' alatt ereztek; a' légmérsék — 0 ° 89 , a' vi zé + 0 ° 89. Livelyhez közel egy tengeri eb láttatá magát; és sok hómadár 's barna sas Jebegé körül a' h a j ó t ; azalatt hogy, különböző időben, madarak, — m e l l y e k e t előbb szárazföldieknek tartottak , később királymadaraknak ismertek , de mik, noha vizi madarak, még is a' száraztól messze nem tartózkodnak — dél felé repültek. A' viznek színe is világosabb volt , de mind ezen , szárazföldre mutató jelek' ellenére is , sem ez bizonyosan nem határoztathatott m e g , sem a' tenger' mélysége a' mér-ólommal el nem érethetett. 4kén a ' j e l e k még bizonyosbak l ő n e k , 's a' r e m é n y , hogy földet fognak é r n i , ú j ó l a g t á p l á l t a t o t t ; de még ezen délvonalról sem mondhat bizonyosat IJisroe kapitány leginkább'azért is, mert a' jég melly most éjszak felé húzódott, őt arra kényteté, hogy mélyebb szélességeket keressen. Skán délben a' szélesség' 6 7 ° 12' 's a' keleti hossz' 2 7 ° 15' alatt voltak. A ' l é g m é r s é k + 0 ° , 44 (a* napon + 2 3 ° , 11), a' vizé + 0 ° , 4 4 . A' szél KDK. felé fordult , 's néhány napig erősen fútt 's magas hullámokat h á n y t ; ezen akadályokhoz még jéghegyek is szövetkeztek ; de a' hajók mindennemű veszélyeknek ellen á l l o t t a k , ! s keleti útjokat f o l y taták. 17kén a' széless. 6 6 ° 44' D. a' hossz' 3 8 ° 5' K. 19kén keresztül vágák Cook kapitány' 1773ki útját 's a' síkjeget csak nem azon állapotban lelék, mellyben Cook hagyta. 25kén igen bizonyos jele látszott a' szárazföldnek ; a' déli szélesség' 6 6 ° 2', a' keleti hossz' 4 3 ° 54' a l a t t ; a' vízmérsék — 0 ° , 89, sok jégsziget és sikjég-tábla a' láthatáron; de ismét csak hamar eltűnt az ezek közt is ú g y , h o g y újra nem lehetett reá ismerni. Több tengeri e b , hájlud 's egy fiatal tengeri elefánt is l á t s z o t t ; a' szilárd jégtömeg' párkánya csaknem o l l y magas volt mint Nord-Foreland (Angliában) 's ehhez sokban hasonlított. Végre 27kén tisztán meg lehetett különböztetni a ' s z á r a z f ö l d e t a ' d é l i szélesség'65 ° 57' 's keleti hossz' 4 7 © 20' a l a t t ; kiterjedése j ó k o r a , de sikjéggel volt körülöv e z v e ; a' levegő'mérséke most — 4 ° , 4 4 , szembetünőleg alarsonabb mint e d d i g e l é tapasztaltatott; a' víz' mérséke — 0 ° , 89. E l ő s z ö r látták rendkívül élénk villanásait a ' d é l i fénynek, „néha — úgymond Kiscoe kapitány — szép , mintegy fejünk felett elgördülő oszlopok' alakjában, m e l l y e k hirtelen ollyanok levének mint valamelly kárpit'rojtjai ; majd ismét k i g y ó d z ó vonalokként szaladozák be az e g e t ; néha csak néhány ölnyire látszottak lenni fejünk f e l e t t ; 's kétség kivül a' mi gőzkörünkben képződtek. Legszebbike volt ez, b i z o n y á r a , minden egyéb

204

VEGYES

KÖZLÉSEK.

/

ill}' tüneményeknek, m e l l y e k e t valaha láttam 's a' hajóbeliek, — noha a' brigg látható veszélyben forgott, minthogy erős szél hajtotta 's e' mellett igen oldalast lebegett — nem tudák szemeiket az égről elfordítani , hogy inkább a' menetel' irányára ügyelnének." Most minden fáradság arra f o r d í t a t o t t , hogy a' fölfedezett szárazhoz minél közelebb juthassanak ; ezen próbálatoknál a' hajókat egy, martius' 5kén keletkezett széltorlat, m e l l y valódi szélvészszé növekedvén egész 7 i g t a r t o t t , legnagyobb veszély fenyegeté, végre el is v á l a s z t o t t a ; a' Tula jóformán meg is k á r o s o d o t t ; több legény igen m e g s e b e s í t e t e t t 's az egész népség' egészségét a- nagy hideg romlással fenyegette. Ösvényök KEK. és EK. közt vonult, 's 8kán midőn ismét vizsgálódásokkal lehete foglalatoskodni, láták , hogy a' brigg E E N y f e l é 120 mérföldnyire hajtatott, "ismét DK. felé evezve, 16kán ugyan azon földet látták a' 4 9 ° keleti hossz alatt. E g y eJőhegyre m e l l y e t már előbb láttak v o l t , újra rá ismertek, 's azt ,,Cap Ann" nak nevezték. Több napig szüntelen fáradoztak , hogy megközelíthessék a z t , de hasztalan; e' mellett a' l e g é n y s é g egészségben és erőben o l l y hirtelen fogyott, h o g y általában szükséges v o l t szelídebb éghajlatot keresni. N a g y aggodalomra nyújtott okot Lively kutter' sorsa is , m e l l e t 7ikától fogva nem l á t t a k , 's m e l l y , ha ama' förgetegben el nem m e r ü l t , hihetőleg mélyebb szélességet keresett 's Vandiemen' földére vonulhatott. Három , felette ' nagy fáradsággal t ö l t ö t t hét után végre elhatározá Biscoe kapitány, hogy maga is oda tartson; a' fölfedezett f ö l d h e z , m e l l y e t méltán Enderbyfü/dnek n e v e z e t t , soha sem juthatott közelebb mint húsz 's harniincz mérföldnyiig. Május 7kén a* T u l a Derwen.tbe érkezett; oda mentében két hajóslegényt vesztett el 's a' többi legénység o l l y bágyadt v o l t , hogy a' brigget három t i s z t , egy matróz 's egy hajós inasnak kellett vezérleni. Az éjjelek ezen időkör' lefolyta alatt nagyobb részint o l l y setétek voltak — kivévén ha néha néha a' délifény villant meg — h o g y maga a' kapitány is kénytelen lett minden éjjel egész virradatig a' többiekkel együtt versenytt dolgozni. A' szelek egyformák lettek m á r , ú g y mint a' déli szélesség' 6 0 ° alatt. L i v e l y még csak augustusban csatolta magát a' Derwentben fekvő Tulához , mert első megszállásakor kárt szenvedett, 's kénytelen volt Új - Déli - Walesben , a' Fülöprévben kikötni. Mind a' két hajó october lOkén 1831 ismét a' tengerre bocsátkozott 's tengeri eb - fogás végett egész januarius' 4 é i g 1 8 3 2 késtek tíj-Seeland' tengermellékén, Chatham* és Bounty' szige-

FÖLFEDEZÉSEK.

205

tein. Egyetlen egy fontos geographiai é s z r e v é t e l , melly ezen idő alatt t é t e t e t t , a' Rounty-szigetek' fekvésének megigazítása v o l t , mellj' már e' szerint nem K. 1 7 0 ° íi', mint közönségesen tartatik , hanem 1 7 8 ° 26' K. alatt fekszik. Innét liiscoe kapitány ismét DK. felé evezett , hol első gondja volt a' Nimród-szigeteket érinteni, m e l l y e k , a' mint á l l í t a t o t t 56 ° 3' déli szélesség 's 157 ° 50' nyugoti hossz alatt feküsznek ; de felkeresésük hasztalan m a r a d t , úgy h o g y Biscoe' véleménye szerint a z o k , legalább az á l l í t o t t irányban, nem léteznek. A' víz azonban itt ollyan volt , mint homoktorlat felett lenni szokott, még is a' mér-ólommal utazóink nem értek feneket. Januarius' 1 4 k é n , 5 6 ° 26' déli szélesség é s 1 5 6 ° 48' nyugoti hossz alatt sok madár és tengeri fű l á t a t o t t . Sőt több hóvihar is délkelet felől; és 15kén a1 déli szélesség' 6 0 ° 45' Ts a' nyugoti hossz' 1 3 2 ° 7' alatt az első jéghegyekre t a l á l t a k , a'levegőnek + 2 ° , 2 2 . mérséke mellett. 31 kén mintegy száz i l l y h e g j e t számláltak a'láthatáron 's a' felhők mindig alacsonan és nehezen fiiggöttek a' délnyugoti láthatáron , mintha arra száraz föld v o l n a ; de minthogy a' szél Elv. felé f o r d u l t , a' súlymérii' (barometer) lesülyedése 's egyéb tünemények' hidegre mutattak, nem Ítéltetett tanácsosnak, ezen jeleket közelről megvizsgálni. Februarius 3kán a' déli szélesség' 6 5 ° 32' 's a' nyugoti hossz* 1 1 4 ° 9 , alatt voltak. I t t , egészen a' Tula' közelében omlott össze egy s z i g e t , o l l y robajjal, millyen az égi dörgése szokott lenni : a' tenger szemlátomást betelt 's mintegy elbon t a t o t t jégdarabokkal , 's az eredeti anyagnak csak egy kis széke maradt fenn. 12kén a' keleti szélesség' 6 6 ° 2 7 ' , 's a' nyugoti hossz' 87 ® 50' alatt ismét nagy számú madarak (hajőmadarak, hájludak, fokgalambok) 's több púpos hátú czett s finnhalak ; 's mintegy^ 120jégsziget láttattak a' hajófedélről. 15kén végre ismét szárazat pillantának meg KDK. irányában, de nagy távolságban; a' hajók* állása a' déli szélesség' 6 7 ° 1' 's nyugoti hossz' 7 1 ° 48' alatt volt. Azon száraznak tartott pont felé tartva, azt más nap reggel szigetnek ismerték, riellyet az angol királyné' tiszteletére Adelajd' szigetének kereszteltek. A' v i z s g á l a t , melly a' következett 14 napon folyvást tartott, azon következményt a d á , hogy ezen sziget egj-ike azon szigetláncznak , m e l l y KEK.rőI N y D N y . felé , egy magas összefüggő tartomány előtt nyúlik el , m e l l y a' mint látszik , r a g y terjedelmű, és Graham' földének neveztetett, az említett szigetláncz pedig a' fölfedezőről Biscoe-sornak. c

206

VEGYES

KÖZLÉSEK.

Az Adelajd' szigetének méltóságos és szép tekintete vsn ; egy magas csúcshegye a' felhőkbe nyúlik , 's annak Iegmagash orma azokból kiemelkedik; e g y alacson hegyláncz éjszaktól dél felé mintegy négy mérföldnyire terjed el , m e l l y n e k teteje csak igen vékony hóréteggel van befedve , míg oldalai a' hegy* alja felé vakító fényű hó- és jégkéreggel van beborítva , m e l l y a' tenger felé nyúlik 's ott egy 10—12 lábnyi magosságú kőszálba végződik. Három mérföldnyi térségre 250 ölnjú mérólömmal sem találhattak feneket, 's magok a' szigetek körűi is a' viz felette mély volt. Egyiknek m e l l y e t Pitt' szigetének neveztek (déli szélesség' GG ° 20' ny. hossz' 6 6 ° 3 8 ' a l a t t ) , sok öblei vannak, 's a' megette fekvő fő tartománynyal j ó l védett kikötője van," de ennek feneke szirtes. Csak egy é l ő á l l a t seni találtatott e' szigetek' egyikén i s , még madarakat sem lehete l á t n i , noha azok néhány mérföldnyire éjszak f e l é számosak voltak. Februar' 21ke'n szerencséje volt Biscoe kapitánynak az általa fő földnek tartott partokon k i k ö t n i ; azt a' maga rende szerint elfoglal ni , a' látható hegyek' legmagosbikat az angol király' tiszteletére Vilmos' hegyénél: (Mount W i l l i a m ) nevezte , 's az ezután következőt Moberly kapitány' t i s z t e l e t é r e ugyan Moberly' hegyének. A' k i k ö t ő h e l y egy m é l y öböl v o l t mellynek vize o l l y c s e n d e s , hogy ha tengeri ebeket találtak v o l n a , a' hajókat igen könnyen megrakhatták. A' m é l y s é g itt is nagy v o l t , csak nem egészen f^' part mellett i s húsz ölnyire még nem találtak feneket; 's a' nap o l l y melegen sütött, h o g y a' hó minden bérezek hosszatt olvadozni k e z d e t t . A' Vilmos' hegyének fekvése a' déli szélesség' 6 4 ° 4 5 ' 's nyugoti hossz' 6 3 ° 51' alá határoztatott. Innét Biscoe kapitány Déli-Slietland' szigetei f e l é evezett, hol hajója m e g f e n e k l e t t , kormánya' evezőjét elveszte 's alig menekheték meg teljes hajótöréstől; azután a' falklandi szigeteket érinté , mellyek' szomszédságában a' L i v e l y vei összetal á l k o z o t t , 's végre Sz. Katalin felé t a r t o t t , B r a s i l i á b a , hol azt k e l l e t t hallania , h o g y a' kutter a' falklandi szigetek' egyikénél , t. i. a' Makay' szigeténél e l s ü l y e d t , a' l e g é n y s é g azonban e g y Monte-Videobeli hajó által megmentetett. Következő általános megjegyzések zárják be kivonatunkat Biscoe kapitány' naplójából : 1. Az igen magas szélességekben a' s z é l , ha az ember, mint ezen hajózásnál t ö r t é n t , valóban a ' j é g ö v ö n belül van, csak nem mindig egyformán délről fú, DKről K É K . felé való ingadozással; 's minthogy ezen s z e l e k , o l l y hajóra nézve,

FÖLFEDEZÉSEK.

m e l l y nyugotról keletre i n d ú l , ellenkezők, azért liiscoe kapitány azt tanácsolja , hogy jövendő próbálatok' alkalmával ellenkező irányban induljanak t. i. keletről nyugotnak. A' jégen kivül azonban a* szelek szüntelen nyugotiak voltak. 2 . A' déli fény csak néha néha l á t s z o t t , koronként felette é l é n k e n , melly esetben mindig rossz időjárás' előpostája volt. A* kompaszra semmi befolyása sem volt. 3. A' következő tábla a' mágnestűnek , az egész út alatt észre vett eltéréseit mutatja :

Tapasz- Hossz az talt szé- időmérő *) szerint lesség.

Eltérés.

58°15'D. 23° 14'Ny. 18 54 59 35 58 02 10 02 59 16 7 14 62 25 2 28 1 02 K. 66 48 67 40 6 -33 8 28 67 57 68 30 14- 42 22 25 68 43 68 58 23 45 36 .57 66 56 36 38 67 50 41 10 66 46 49 27 65 16 61 16 64 47 54 57 104 32 51 53 129 U9 48 40 139 55

2000» K. 1 50 8 12 Ny. 11 30 15 00 20 30 19 44 21 12 23 12 28 44 29 10 33 00 37 12 40 22 40 10 42 28 27 38 Kelet felé semmi

Tapasztalt szélesség.

Hossz az időmérü szerint

Eltérés.

41°2 i ' D . 40 12 52 41 56 26 55 55 64 21 64 06 66 27 64 53 64 20 37 52 36 46 33 32 31 05 20 01 13 29 36 53 É. 39 34

150°25'K. 178 13 Ny. 175 52 170 30 149 49 119 43 110 46 78 04 67 03 65 20 51 38 47 50 44 50 43 46 29 00 24 47 34 04 28 36

11° 00' K 10 00 ' 13 00 16 00 fogy. K. 12 00 28 00 — 32 26 20 26 00 12 00 11 00 8 00 4 30 6 04 Ny 7 40 20 40 20 40

Kedvesen veendik , úgy hiszem , az olvasók , ha itt Krusenstern orosz al-hajóvezérnek báró Humboldt Sándorhoz írt levele' töredékét közöljük , m e l l b e n Bellingshausen orosz hajókapitánynak j hasonlólag a' délsark' vizeiben tett fölfedezéseiről tétetik említés. „Szent-Péter'

Vára,

április'

/ ö d . 1833.

A' legújabb mi itt az útleirások' tárgyában megjelent , Bellingshausen kap. délsarki útja. Bátorkodom Kegyednek a' po") V a g y hosszmérii; chronoineter.

208

VECYES

KÖZLÉSEK.

Tos« követség által ezen munkát megküldeni. A' déli szélesség' Ö 9 ° alatt t e t t fölfedezései most Biscoe kapitánynak ugyan azon környéken tett fölfedezése által új érdeket nyernek , mert nem hihetetlen , h o g y azok , a' Bellingshausen által Sándor földének nevezett tartoniánynyal összefüggenek , minthogy ez a' Graham' földének legdéliehb végétől csak valami száz mérföldn y i távolságra esik : 's mivel Belíingshausen kap. Első Péter' földéről (GS® 57' I). és 9 0 ° 46' N y . ) Sándor' földére (68° 4 3 ' D. 7 3 ° 9' 36" Ny.) evezvén, szárazföld' több j e l e i t vevé észre, egy helyen (hossz' 7 8 ° alatt) a' víz'színének változását is tap a s z t a l t a ; h i h e t ő , hogy, ha e g y folytában nem i s , Első-Péter' földe is összefügg a' Graham' földével , m e l l y ismét a' DéliShetland' szigeteivel határos; azonban állhatna az több e g y máshoz közel o l l y szigetekből , millyenek a' Déli-Shetland-szigetek , vagy m i l l j e n e k b ő l talán a'Graham' földe is á l l . Ha ez ú g y v o l n a , az Első-Péter' földétől a' shetlandi szigetek' éjszakkeleti végéhez elnyúló föld (a' P o w e l l - s z i g e t e k e t ide nem tudvaJ mintegy ÖOO mérföldet tenne : mindenkép megérdemlő a' szárazföld' nevezetét. Ezen s z á r a z f ö l d , mellynek l é t e l é t theoreticus okokból hitték , Cook' sikeretlen keresései után pedig kétségbe v o n t á k , végtire fel van találva. Midőn Enderby a' hajóin tett fölfedezéseket velem köz ö l n é , egy ú t t a l azt j e l e n t i , hogy ez évben (1833) újra két hajót küld a' déli sark felé. Óhajtható volna, h o g y ezen hajók nem csak a' Graham' f ö l d é t , 's az e' közt 's I. Péter' földe közt fekvő helyet szigorúbban m e g v i z s g á l n á k , hanem Biscoe' Enderbyföldét is a' szélesség' 0 5 ° 's 0 7 ® , 's a ' k e l e t i hossz' 4 4 ° és 52® közt. Különös h o g y Cook az Enderby' lÖldét nem l á t t a , holott hozzá 1773. o l l y közel j á r t . " Ezeket közölvén, azt jegyzi meg Humboldt Sándor , h o g y Cook 1773. januarius' 17dikén 67®^. szélesség 's 4 0 ° keleti hossz alatt , Mozambique' délvonalában mulatott. Az új szárazföld Déli-Shetland' déli vége és Enderby' földe között az adott szélesség alatt össze nem f ü g g h e t , mivel Weddel kapitány 1823. februarius 20dikán a' greenwichi nyugot hossz' 3 0 ° alatt egész a' déli szélesség' 7 4 ° 15'-ig e l ő r e n y o m u l t , a' nélkül , hogy j e g e t vagy földet látna. A' Cook által elért iegdéliebb s z é l e s s é g , de nyugotra I. Péter' földétől, a' d. sz. 70® 10' volt. — Az új hajóútnak múlt évi júliusban k e l l e Angliából kiiudúlni. Az admirálság' lord-biztosai a' királyi tengerhad* egyik tisztét ltea urat rendelék Biscoe úr mellé , h o g y ezt tudományos vizsgálódásaiban g y á m o l í t s a ; a' k i r á l y i geographiai társaság pedig Biscoe úr' nagyobb ösztönére , 's a' tett

LEVELEZÉSEK.

tapasztalatokéri haladásul itélte oda. (Berghaus

: Annalen

209

neki az 1832diki

der Erd-

Ä

folter

E

Z

királyi jutalmat

- und Staatenbunde.

Berlin , 1SJ3-

Nro 97. 98.)-

L

PETROV1CS

E

V

E

L

FR1DR1KNEK ,

TAGJÁNAK

KÉT

A'

É

M.

LEVELE

S

E

TUD. A'

K

.

TÁRSASÁG*

RENDES

KÜLFÖLDRŐL.

1. Berlin, october' 12d. 1S33. Tekintetes t á r s a s á g ! Édes hazánk' történetírását illető vizsgálatimat Prágában kezdém gyarkorlani. Az idevaló főiskola' könyvtára gazdag ugyan általában véve's jó rendben tartatik, hanem csupán csak nominális , noha a' tudományok' oszt á l y a i t követő catalogusa lévén, Magyarországot illető könyve mennyi és miféle legyen , csak az tudhatná meg , ki ráérne a* vagy tiz folio kötetből álló históriai catalogust végig kutatni : a' mi annyival több időbe kerül , minthogy a' könyvtár egyedül reggeli 8 órától délig vagyon nyitva, ltealis catalogust most készítenek 's Hungarica rubrica alatt már egy rakás czédulát mutattak, m e l l y még folyvást szaporodik: bírom is a' szíves tisztviselők' igéretét, hogy, mihelytt az előkészületek megtörténtek , ezen rubricát számunkra azonnal leíratják. Az incunabulumok' catalogusát szorosan olvasám végig, azon tekintetből , ha valami magyarországi sajtó alól kikerült incunabulumot kaphatnék ; de csak egyre akadtam , Hess András' Chronicon hungarorum-ára. Hatezer darab kéziratai közül legnagyobb része theologiai és asceticai t a r t a l m ú , mert mind hajdani monostorokból való ; történetírási 's különösen Magyarországot illető , mint hitelesen mondák , igen csekély számú. De ezeknek catalogusa is igen t ö k é l e t l e n , sőt nem is t e l j e s , ú g y hogy az ember meg nem tudja b e l ő l e , mi a z , minek rövid ezimét olvassa. Így p. o. ezen czikkely : História trium region , micsoda? A' Krisztus' imádására jött három napkeleti bölcsek legendája. Avvagy micsoda ez : Diplomata Caroli IV. Jmperatoris ? Nem egyéb , mint egy vastag , elejétől fogva végig csupa curialis stílusbeli mindennemű formulákat magában foglaló fólians , m i l l y e k e t Kovachichunk Formuláé solennes styli czím alatt kiadott. Tisztán kelle teliát látnom , hogv a' kéziratokra nézve, TUDOMÁNYTÁR

L

14

2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

vagy a' készül ondó tökéletes catalogust bevárnom, vagy az egész gyűjteményt darabonként forgatnom szükség. Ez utolsó minden esetre czélhoz vezetőbb v o l n a , de tehetségemen nagyon túl e s v é n , amavval kelle megelégednem. Szép oklevélgyűjtemény is v a g y o n , csak h o g y , ezélőtt néhány esztendővel , a' legnevezetesb darabok a' bécsi udvari levéltárba felkéretvén, most alig van e g y é b , mint csehországi eltöröltetett monostorokat illető irományok. Mentül többet vártam a' prágai főkáptalan' könyv - és l e v é l t á r á t ó l , annyival keservesben e s e t t , hozzá nem juthatnom. Az előtt, úgy mondják, minden tisztességes embernek szabad volt bejárni, hanem észre vévén utóbb , hogy némelly ritkaság e l v e s z e t t , kifogás nélküli törvényül tétetek, semmi idegent be nem bocsátani ; mások ellenben ezen tilalmat a' könyves levéltárban uralkodó rendetlenségnek tulajdonítják , ú g y hogy a' káptalanbeliek magok sem tudják , miök van. Minden {igyekezetem' egyetlen gyümölcse a z , h o g y két igen derék és jeles kanonokkal megismerkedem , kik közül a' t i s z t e l e t r e méltó vidám öreg Neumann nekem a' székes egyház' jelességeit önmaga mutatni 's magyarázni, a' tudós Pessina pedig a' cseh literaturának mostani állapotjárót velős tudósítást adni szívesek valának. Dobner Celasius' kéziratai 's gyűjteménye 15 nagy csomóban, a' piaristáknál őriztetnek, mellyekből a' boldogult páter rector a* Monumenta Historica Bohemiae' negyedik kötetét öszveszedte , de halála miatt ki nem adhatta. A' mostani páter rector, egyibaránt igen szíves *s i l l y kincset becsülni tudó e m b e r , hivatalában még nem olly régi , hogy azon gyüjteménynyel közelebbről már megismerkedhetett volna: ellenben ajánlkozék, h o g y , a' mit nevezek , ő maga ki fogja k e r e s n i , vagy ha vizsgálni akarom , ezt kötetenként az ő szobájában megtehetem. A' mire legalább egy hét kívántatván, kénytelen valék jó akaratját megköszönni. Prága' városa' levéltárában is voltam. Azt annak ügyes és szorgalmatos regestratora, négy esztendő a l a t t , egészen uira öszvejegyezte és rendbe hozta. Tőle tudom , hogy benne valamire való 's különösen minket illető régiség nincsen : a' mi v o l t , mindent a' kormányszéki 's a' bécsi udvari levéltárakba vittek. A' strahowi apátság' és a' maltai vitézek' levéltárait nem Iátám , mert az időből k i f o g y t a m , a' mi kiváltképen oklevelek' olvasására bőven kívántatik. Pedig különösen a' maltai vitézeknel valami hazánkat illetőt igen hajlandó vag vok g y a -

211

LEVELEZÉSEK.

ni tani , az«» o k b ó l , hogy hajdan a' magyar és csehországi johanniták egy perjelséget alkottanak. A' güberniuni' levéltárába csak különös engedelem mell e t t juthatni, mellynek utána járnom sem időm sem módom nem vala. Ezen levéltár épen most regestráltatik , 's legfelebb két esztendő múlva reménylhető, o l l y tökéletes lajstromok fognak elkészülni , h o g y belőlök minden idővesztegetés nélkül minden szükséges utasítást merítni lehet. Prágában egy corvinianus coêxet találtam , a' főiskola' könyvtárában. Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy Dobner és Dobrovaky gyakran kéziratokat hoznak fel , mint a' főiskola' vagy a" főkáptalan' kincsei közt találandókat, mellyeket ők használt a k , de ama gyűjtemények már ma többet nem b í r n a k : mert mind a' két férfiú' halála után úgy eltévedtek, ho^y legkisebb nyomukba sem lehetett akadni, Drezdában a' királyi könyvtárnak csak nominális jó lajstroma lévén, hazánkat illető könyveket a' tenger foliansokhól nem szedhettem k i , de a' História Hungáriáé czím alatti osztályban álló munkák közt sem vettem valami ritkaságot észre , m e l l y nálunk ne találtatnék. Kéziratai közül is kevés érdekel bennünket, legnagyobb része görög és római classicusok és német, főképen pedig szász országot illető történetírási darabokból áll. Catalogusát végig olvasám, m e l l y teljes u g y a n , de régi és rendetlen, azonban minket i l l e t ő t felette keveset kaptam. Corvinianus codex pedig, ha szinte Wall a s z k y Pál maga idejében többet látott i s , most három darabnál több bizonyosan nincsen. A' jénai főiskola' könyvtárában mindöszve nem sok a' k é z i r a t : Magyarországot illető pedig, Sz. Erzsébet' két életÍrásán kivül, csak Segner'emléknévkönyve (Stammbuch), mellyben sok 17. századi nagy , hires és nevezetes magyar ember keze' irása t a l á l t a t i k , és még valamellyik oláh vajdának valami magyar senátorhoz irt levele vagyon. Corvinianus codex is csak egy. Incunabulumai közt Temesvári Pelbaiv' beszédein kivül , egyéb semmi sincs. Magyar történetírási munkát is szinte keveset találtam , azt is csak közönségest. Weimarbau a' nagyherczeg'136,000 darabból á l l ó könyvgyűjteménye sokkal ujabb , és sokkal inkább iij 's kiváltképen pompás és drága munkákat magában foglaló , semhogy kéziratokban vagy régiségekben bővölkednék; a' minthogy Magyarországot illetőt egyet sem mutathat.

M *

2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

A* luílai főiskola' kevés kéziratait (mindössze tan két vagy háromszáz) végig n é z v é n , hazánkat érdeklőt egyet sem találtam : incunabuluminak pedig külön catalogusa nem lévén , ezekről semmit sem mondhatok. Azonban megvallom , azon könyvtárruli ismeretemben magam sem bizoni egész bátorsággal , mert egy könyvtárnokat sem kapván otthon, és csak egy délután lévén időm Hálában mulatni , kénytelen valék magam egyedül mindent futtában megtekinteni. De vau Hálában még e g y , többnyire hittudományi munkákból alló k ö n y v t á r , az ú g y n e v e z e t t Magyar Könyvtár. E z azelőtt Wittenbergben, különféle hagyomány és ajánlásból Öszveg3Tüjtve , az ottan tanuló magyar ifjak' számára, mindig e g y magyar tanuló' gondviselése alatt tartaték , 's a' wittenbergi főiskolával együtt Hálába viteték á l t a l , hol a z t , magyar tanulók' nem létében, ideiglen, külön szobában, a' nagy könyvtár' igazgatói őrizték , későbben pedig , midőn ismét magyarok é r k e z t e k , megint azoknak adták által. En azonban semmi hazámfiát Hálában nem érvén, ezen könyvtárt sem láthattam : pedig talán igaz , h o g y némelly kézirat is vau benne, melly hazánkat illeti. Ezen tekintetből is nagyon óhajtanám, ha még egyszer Hálába rándulhatnék. De Hálában még egy harmadik , az u g y nevezett Máriakönyvtár is vágj on , m e l l y öt hagyományból és csupa nyomtatott munkából á l l , de o l t y furcsa rendben, m i l l y e t , még nem l á t t a m , gondolni sem tudtam volna. Először minden hagyomány külön van választva, másodszor a' könyveken minden állásban egytől kezdve futnak a' s z á m o k , harmadszor a' catalogusban nem a' k ö n y v , hanem a' polcz 's rajta á l l ó első és utolsó könyv' száma van megjegyezve, mellynél alkalmatlanabb indicatiót képzelni sem lehet. P. o. E. 8 3 — 1 5 6 , azt j e l e n t i , h o g y a' keresett könyv az E polczon lévő 's 83tul 156ig való számokat viselő könyveknek e g y i k e ; pedig igen sok borétékban két három munka is van öszvekötve : m e l l y baj, m e l l y idővesztegetés, egy könyv miatt hetvenhármat forgatn i ! Szerencsémre csak hamar m e g g y ő z ő d t e m , hogy itten rám nézve semmi aratást nem reményihetek, 's oda hagyám a' rendes zavart. A' lipcsei főiskola' könyvtárában mind felállítására , mind lajstromára nézve a' legnagyobb rendetlenség uralkodik. V o l t őrzője, kora és betegeskedése m i a t t , tán harmincz esztendeig sem volt benne, a' könyvtárt pedig folyvást h a s z n á l t á k , 's az ideiglen f e l ü g y e l ő professorok a' zavart, ha nem nevelték, legalább nem orvosolták. A' catalogusok igen r é g i e k , 's o l l y

LEVELEZÉSEK.

213

hibásak, hogy könyvet nehezen, kéziratot szinte teljességgel nem találhatni. Néhány hónap óta Gersdorf Erneszt' személyében igen tanult főtárnokot nyert. Esztendőre a' most készülő épületbe fog általvitetni , mihelytt t. i. ujra meg lesz regestrálva. Mostani állapotjában , ki hónapokat rá nem fordíthat, hiában dolgoznék benne. A' kéziratok' lajstromában ,,Stephanus Hex HungS1 megjegyzett darabot, a' mellette áll ó szám alatti kötetben Gersdorlfal együtt kerestük , de abban hat muzsikai értekezésen kivül mit sem találtunk. Azon tul a' szíves Gersdorf, könyvtára' dolgában, Drezdába lévén a' minister által szólítva, alig lehettem vele e g y kis ó r á i g , midőn a' postakocsi' megindulásának órája ő t , 's vele együtt foganatos munkálódásomhoz való reményt is tőlem elragadá. I l l y szomorító környülmények közt méltán megörültem , midőn Gersdorf, mit tőle kérni sem mertem v o l n a , ritka szívességgel , arra ajánlá magát, h o g y , regestrálás közben nem csak a' mit feljegyeznék , hanem akár m i , Magyarországot illető , dolgokat i s , mellyekre akkor akadaiul , különös jegyzékbe öszveszedet, 's ha másolatok kívántatnának, azokat is akár mikor meg fogja tétetni. Ezen ritka szívességet a' tudós társaság' nevében is megköszöném. Van egy példány Chronicon budense. A' városi könyvtár' őrzője szinte Lipcsében ugyanynyira sietett útnak készülni , hogy alig értem rá a' könyvtárt és a' kéziratok' lajstromát csak futtában megtekinteni , 's nem kaphattam o l l y emberséges embert , ki velem m á s vagy harmadnap a' könyvtárba bejött volna : mert az csak kétszer e g y hétben nj'ittatik m e g , kedden és szombaton délután 2 órától 4ig. Meg kelle tehát elégednem azon ígérettel , hogy rövid idő múlva a' kéziratok' catalogusa nyomtatásban fog megjelenni : pedig van sok Magyarországot illető. Egy corvinianus codex is vagyon. Berlinben mi l e g y e n , még most nem tudom : W i l k e n , a' főkönyvtárnok magyarul is tud annyit, h o g y magyar könyv e t , szókönyv' segítségével olvashat; csak hogy ide kevés j ö n , pedig jóra valót a' könyvtár szívesen megvenne. Egyébiránt a' tek. társaság' kegyeibe ajánlott stb.

2. Tekintetes társaság ! Első , innen Berlinből k ö l t , jelentésem' következésében , ezúttal két dolgot küldök a' tekintetes társaságnak. Az cltá a' berlini királyi könyvtárban találtató,

2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

Magyarországot illető, kéziratok' lajstroma. *) Az oklevelek közül többről bizonyosan tudom, b o g y nálunk nem csak ismeret e s , hanem nyomtatásban is megjelent; némellyikről ugyan ezt csak gyanítom ; néhányat pedig valóságos leleménynek 's ollyannak t a r t o k , melly Magyarországban néni találtatik és a' lemásoltatást mindenképen érdemli. Minek hiteles kitapogatására itten módom eszközöm nem lévén, a' tekintetes társaságot alázatosan kérem, méltóztassék a' küldöttem lajstromot megvizsgáltatni , 's rendelését velem közleni , hogy itt e n , a' leiratás iránt szükséges lépéseket tehessek. *) A* tud. társaságnak martius' 15d. tartott kis üléséből neveztetett küldöttség ezen lajstromból a' következő kéziratokat jegyzette ki Iemásoltatás v é g e t t , minthogy nálunk nem ismeretesek . Ä berliniek közül. Nro 255) Reise eines Bergmanns von Freiburg nach Oberungarn , aus dem letzten Decennium des X V I I . Jahrhunderts. Nro 40) Adversaria ad históriám seculi X V I pertinentia. Inter haec habentur literae Matthiae (Jilardi (Engel szerint Sitard, dominicanus ; mások szerint Cithard franciscanus. 1. Gesch. d. ungr. R e i c h e s , IV. ISO.) confessoria caesarei ad pontificem de exitu Ferdinandi 1. imperatoris. Dat. Viennae Austriae 3. Aug. 1564. Chronicon Francorum. Cod. MS. pergam. sec forte X I I I . in fol. min. (Ez csak azon esetre leírandó, ha benne a' frankoknak az avarok és kunokkal való dolgaikról is van szó). Nro 158. g) Remarques sur un calendrier impriiné á Hermanstadt en Transylvanie I'an 1714 et publié par Joseph-Clément Brecht, fol. scripta 2 in fol. Nro 42) Journal de la guerre d'Hongrie depuis l'année 1737 jusqu' au premier Septembre 1739, que la paix fut conclue entre l'empereur , la Russie et la Porte Otomane, par la médiation du roi de Francé. Anonymus. 2 . A' drezdaiak közül : Hanns i Breisinger, Reise in Ungarn. Cod. chart. MS. F. 171. 1508. MS. G. 81. Contrafactur der Réutter - und Landknecht Fahnen , so in der Siebenbürgischen Schlacht Anno 1601 erobert Avorden. Cod. chart. fol. (Ezt a' rajzolatok miatt leginkább).

LEVELEZÉSEK.

215

Második p e d i g , mit küldök, Ottendorf Henrik' utazásának Budától Temesvárig leírása *}. Az eredetiben minden helységnek fekvése különösen vagyon lerajzolva 's leírásának eleibe iktatva; én azon jelesb táblákat választám ki, mellyek ide csatolva következnek. Ezen rajzolatokról Otteudorf maga azt j e g y z i meg az élőbeszédben, hogy azok csak közelítőleg, nem pedig tökéletesen pontosak , a' mennyire tudnillik puszta szemlélés után vihette ; mert szoros kimérésre sem érkezése nem vala , sem a' török nem engedte volna. Mire nézve vagyon a' londoni museumhan egy más nevezetes, eddigelő hazánkban, tudt o m r a , ismeretlen kézirat és r a j z o l a t , melly re ebben: „Catalogue of the Harleian manuscripts in the British Museum. London : 1808. fol. Voll 1—4." akadtam, hol 235 l a p o n , 4089 szám alatt illyeu kézirat hozatik f e l : ,,Codex chartaceus elegantissime scriptus, 28 paginarum, cum sequenti titulo : „A Journall of the seigo und taking of B u d a , by the Imperiall A r m y , un der the conduct of the duke of Loraine , and his electorall highnesse the duke ofBavaria. l i y Mr Jacob Richards, one of bis Maties Engineers, wlio was appointed by the right honble the lord Dartmouth, master generál of his Mts ordonance etc. to serve in the said a r m y , in order to his improvement for his Maties future service. 16S6." Cum amplo urbis et obsidentis exercitus piano accuratissime , imo elegantissime, imo elegantissime delineato. Ennek is, ha a' mindenható szerencsésen Londonba vezetend , a' többek közt , mását , a' tekintetes társaság, ú g y h i s z e m , fogja általam kieszközöltetni; 's elvalahára m e g t u d j u k , millyen volt Jegyen országunk' anyavárosa igazán és voltaképen a' török alatt. A' többek közt mondám, mert vajmi sok hazánkat i l l e t ő szép documentum van a' britt museumhan , mellyeket három , a' király' és a' parliament' rendelésére n y o m t a t o t t , testes lajstromából kiszemeltem. Van közte II Ulászló, II L a j o s , I Ferdinand, János és későbbi királyainknak, az angol királyok és ministerekhez i n t é z e t t , számos és nagy részint eredeti leveleik, vágynák angol követeknek nagyobbára eredeti tudósításaik Magyarország' dolgairól ; vágynák levelezések Bátoriak és más erdélyi fejdelmek és angol k i r á l y o k , kiváltképen Erzsébet királyné k ö z t , és mind eredeti; sőt valóságos magyar irományok is , mellyek így említetnek: ,,Complures literae polonica el hungarica lingua scriptae, el instrumenta publica cum suis sigillis af/ixis." Harleian collection 7013. 25.

*) Fenntartjuk

mnguuknak későbbre ennek megismertrtcsét.

A' s z e r i

2 IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

Tudnillik mostani időmet nagy részint arra használom , hogy a' különféle könyvtárakban őriztetett kéziratoknak nyomtatott catalogusait, mellyek az itteni királyi könyvtárban megvagynak , 's mellyekhez odahaza nem juthattam , szorgalmatosan és nagy fáradsággal vizsgálom, 's a' mi hazánkat akár mi módon i l l e t i , belőlük kiszedegetem, még azt i s , mi már nyomtatva v a n , úgy vélvén, hogy ennek is eredetiét tudni s z ü k s é g e s , mivel megtörténhetik, hogy kétes kérdésben az ember ahhoz folyamodni kénytelen. Ebbeli gyűjteményem már is tizenegy ívre szaporodék , és hihető hogy még egyszer anynyira vihetem , ha a' még hátra lévő catalogusokon is végig megyek. Annyival nehezebben e s i k , h o g y a' wolfenbütteli , göttingeni, boroszlói kézirati gyűjteményeknek nyomtatott catalogusok nincs, és ha a' két elsőt megláthatandom i s , majtl nem mulathatok addig benne, hogy kedvem- és a' szükséghez képest minden kincsét megvizsgálhatnám stb. PETROVICS

RÉGISÉG. — ÓMAGYAR

A' NAGYSZOMBATI

CODEX,

FBI-DUIK.

LITERATUR A.

1490—1527.

A' hazában és külföldön elszórt, nem csekély számú régi magyar kéziratok közül jelenleg csak a' következő hátcziműt : ,, Codex Hvngaricvs Evangeliorvm, Sermonvm de An. 1527" érintcndjük , mellyből sz. László királyunk' legendáját azaz é l e t é t , mint e ' k é z i r a t n a k , sz. István királyunk', Imre herczeg', Erzsébet' és több más szent' életrajza közt legbővebb és jegj'zetesebb példányát , hűséggel , Írásának kőbe metszett hasonmásával közöljük a' szónyomozás- és régiségről elmelkedőkkel 's pedig, a' mennyiben a ' h e l y engedé, néhány világosító j e g y z e t e k kel. Az érintett czimű , vastag papirosra, 4rétben , [Íratott 335 levélből álló, nyelvünk' változásainak és az egyházi szónokság* történeteinek jeles emléke , hajdan a' nagyszombati érseki seminarium' könyvtárában őriztetett; 1814iktől fogva pedig a' magyar nemzeti museumét ékesíti. Szerzője carthusianus szerzetes vala , mint előszavának ime soraiból : ,, Ad luudem — — gíoriosissimi

Brttnonis

vrimi

fundaloriss

sacri

ordinit

ÓMAGYAR L I T E R A T U R

A.

217

nnstri Carthua" láthatni. Munkája' tárgyát és czélját ígyen adja e l ő : ,, Incipiunt Epistole et ewungelia dominicalia, ac festiualia per anni circulum. Cum pattillis *) et legendis suis, cum diligenti cura et laboré m ultis annis ad profectum legencium in materna linqua exarata.íí A' multis annis kifejezés'* és a' kézirat' végén találtató 1527-ik évszám' egyeztetése után a' munka' idejét bőségéhez képest mintegy 1490 és 1527 évek közé tehetni , mellynek lapjai két szeletre osztatván , leveleinek csak minden hatodika vagyon vörös számmal megjegyezve. A' kézirat egyébiránt ép és teljes; mert az itt amott találtató üres l e v é l , lap, és szelet hiányra nem mutatnak : csak a' 4 3 és SOdik szám k ö z ö t t , mint l á t s z i k , azon két levél hibázik , mellynek egyikén a' 49dik szám állott.

z e n t lazlo k y r a l n a k legeridaya : Dyohóseeges zent lazlo k y r a l , Cristus Jesusnak kywalthkeeppen Confessora es valaztatus hyw zolgaya : Mennyen feldón dycheeretes , myndden IdwózvCló vyweknek k ó z ó t t e , kyt meegh az eiv Istentewl eerdemlót newezety ees ky yelenth Mert doctoroknak magyarazattyok zerent, L a z l o , Ladislaus, haromaa hassazthwan, az az laus dacio, populus , dycheer e t , adaas, neep : kyket eegybe rakogathwan , Annyat teez e n , Neepnek istentewl adatot dycheeret : yme meel dragalatus newet eerdemleth vala wr istentewl , kyt ez bodogh ember, myg eele Byzonyawal , megh byzonoytaa hogy Anya zent egyhazban wr istennek dj r cheerety leen De meeg holta wtan e e s , mynd erekkee, Annak felette )ez zeghen orzaghnak eróss o t a l m a , es benne való wjr kerezttyeneknek kegye» *) Pastillum , ii. g e n . . ( s í c n t docet Festas) fűit genus libri rotundi qu»» utebantur i n sacris. (Ambrosii C a l e p i n i , D i c t i o n a r i m n . B a s i l i c a e , 1560. f o l . pag. 820). L. J. . *•) Tudni v a l ó , h o g y a' c z í m s z a v a k Í , , z e n t lazlo k y r a l n a k l e g e n d a y a * ' veres f e s t é k k e l vannak írva. — E g y úttal i n e g j e g y e z t e t i k , h o g y a* textus' folyamatsában hagyott hézagok új szeletnek k e z d e t é t j e l e n t i k az eredetiben. A ' k é t ponttal megjegyzett y - r ó l p e d i g . m e l l y hol i h e l y e t t áll , 's p e d i g mind a' szavak 1 e l e j é n , m i n d k ö z e p e t t , mind v é g ü t t , h o l j , hol ismét ü h e l y e t t : az eredetiben sokszor elmaradt az e g y i k p o n t , t. i. összefolyván a ' f e n t e b b i sor' v a l a m e l l y l e s z o l g á l ó betűjének v o n a l a i v a l ; de m i v e l az történetes és semmi rendet nem k ö v e t ő k ü l ö n b ö z é s , a* nyomtatásban n e m v o l t reá f i g y e l e m . A' szeri.

2

IG VEGYES

KÖZLÉSEK.

attya es byzon v^gaztaloya : Tamada kedeeg Lengyel orzagbol : Jámbor es istenfeeló zylektewl : es nagyssagus nemból kynek eredetyt ezen keppen ohvassok az orzagbnak reeghy Cronicaiaban *)• Bodogssagus zent Istlnvan kyralnak halala Wr istennek akarattya zercut el kózelghethween , hogy ez w y kerezttyeneknek gyenghe palantaya nagyob bekesseeggel meg maradhatna, gondolkodyk vala rola kyt teenne ky~ rallyaa wtanna, mert az e\v nemzeteeból senkyt nem leel vala mecltot reea. Annak okaeert kylde el Budaat, hogy az e\v syweet a ) kynek W a z w i vala newre Az Nitriay te(pl**,czból ky hozynaa, kyt ennen maga rekeztút vala az temleczbe hogy az ew gonoz yffywsaganak eeleteeból magaat meg yobboytanaa es ewtet kyrallyaa emeltethnee mygh ineg halna: Azt hahvan keesla kyralne á z z o n , hogy ydegennek adnaa az kyralsagot meg bozzwlaa es tanachot tartta B u d a w a l , es Sebwst Budanak ffyaat elól el k y l d e e , es wazwlnak az teinleczben ky vayataa zemeyt. De mynd azon atal ees ky hozaak az fogssagbol es mykoron zent Isthwan azt latta vona nagy Bwzzwnak vewee , es ne tehete rola, mert meg foglalta vala az halainak, keservvssege: E l ó w e hywaa azeert : Az ew rokonsaganak kopaz lazlonak ffyayt, twdnya yIIik András th, Kelaat, es Leuenteth es tanachot ada az zent kyral ewnekyk hogy mynt li ama rab ky fwtnanak az orzagból es meg meen1

) Mellyik régi krónikánkra hivatkozik, azt összehasonlítás nélkül nem könnyű meghatározni. A' most f e l e t t e ritka ,,Chronicon íiudense" mellyét Hess András budai könyvnyomtató 1473-dikban bocsátott közre, ezen legenda' irója előtt még régi > nem lehetett. Már szent Istvánnak régi 's talán Uartviknál is idősb életirójánál találtatik : revolvatis, lu„ Ergo licet authenticas librorum scriptum» men hec breviora legileíí. (Ant. Mancini, Primi Uungarortim Regis Apostoliéi S. Stephani vita e pcrvetusto Codice Ms. cel. Monasterii Mellicensis. P o s o n i i , 1781 8. pag. 43.) Zsigmond király 1405-dik évi 11-dik törvénykönyvének bevezetésé foglalja magában : ,,Vrout in chronic is legitur ungararumSzerzőnk tehát a' budai krónikánál is régiebbre hivatkozhatott.

2

) E' szerint Vazul (Basilius) s z . István sywe , sive, siive v a l a , azaz: sz. István' atyja' (Gyéza) testvérének (Mihálynak) gyermeke (patriielis filius). Szótárainkban a' tű vagy süv szó annyit jelent , mint férjnek vagy nőnek testvére (levir).

ÓMAGYAR L I T E R A T U R A .

219

teneek ennen magokat halaltwl , es Avg^ teenek f w t h w a n Chew orzagban 3 ). Keesla keralne ázzon azt lathwan : zent kyralnak k y nnvlasa vvtan, ky eele az kyral ssagban négy wen hath eztendeeg, es mwleek ky mykoron Cristus zyletetynek wtanna yrnanak, ezer harmyncz n y o l c z eztendében, nagy bodogh azzonnak dychóseeges napyaan t-s helheztethween w r istentewl meg zerzet meennyey zentóknek karyban az ew soksagus nagy eerdeme zerent Bwdanak tanacchabol tewee kyrallyaa peterth, ky ewneky rokonsaga vala Attyarol annyarol , Vala kedeeg: keesla kyralne ázzon Bvvrgwndyay Sygmond kyral attyaffyanak l e a n y a , kynek wylhelmt»» rala newe 4 ) : kyt neemet czazaar tett venecczeben dwzsaa : Meely peter kyral rnyeert felette gonoz es kegyetlen vala. Annak okaeert yzeek ky ez orzagbol , es emeleek ffel Aban newó herczegót zent Isthwan kyralnak hwga ffyaat. De ínykoron sok hadakozaas wtan ez ees gonozzaa l e t t , meg óleek ewtet az tyza mellett egy falwba s ) es el temeteek: ky mastan fekzyk sáros patakon 6 ). Masodzor peter kyralt meg be hozaa Chazaar, kyralsagaba, es nagy k y r a l y ayandekkal Chazarth meg ayandekozwan, hazayaban teree nagy eremmel. Azon ydóben Az három atyaffyak András Bele es Leuenthe nagy B

) Kézai Simon irja krónikájában : „Conuocatis ergo ad se A n d r e a , B e l a , et Lewenta íiliis Zarladislai consuluit eis, vt in Bohemiam fugerent festinanter". (Alexii H o r á n y i , Viennae, (17S2). 8. M. Simonis de Keza Chronieon. pag. 80). 4 ) Gizela, sz. István király' neje, nem Otto Vilhelm burgundiai grófnak, Zsigmond burgundiai király' atyjafiának ; hanem zsémbes (rixosus) Henrik bajor berezeg' leánya 's II. Henrik német császár' testvére volt. 5 ) Hermannas Contractu«' krónikájában olvastatik : „Postea vero Petro in regno confortatus, eundem Ovonem (Abam) cum uxore et íiliis conprehensum dccollavit16. (Christiani Vrstis i i , Germaniae Historicorum Illustrium tomus unus. Francof. 1585. fol. pag. 325). Ámbár a' viirzburgi Evkönyvekben csak ezek találtatnak: ,,1045. Heinricus rex tercio, Pannonias iratus ingrediens - , - - - Ovonem cum uxore et íil i i s cognatisque, quibus locus evadendi erat effugabat ? Petrum in regnum restituit". (Georgii Henrici Pertz, Monumenta Germaniae Historien. Hannoverae, 1829 f o l . Scriptorum Tom. II. Annalium Wirziburgensium pag. 244) . «) Sári monostorában. (Cron. P. II. Cap. XXXV11.)

2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

zeghenseeghnek okaert yeweenek ky Chew orzagbol, es meneenek lengyel orzagbau : Myska newó herczeghcz, k y ax y d ó ben lengyel orzagot byrya v a l a , es nagy yo keddel fogadaa ewketh es tyztesseeggel 7 ) . Azon ydúben túrteeneek h o g y - - - - *) meg nem akarnaak adny az adot de magokban byzwan mondaak azt. Az my feyedelmewnk es az tyeetek vyyanak meg , ha meg gyóztetendyk A' myeenk haat meg attyok , ha az tyeetek tyryeetek karaat. Mykoron az myska hercheg, mynd e w ffyaywal meg feelemtenek vona, es nem twdnanak myt tenny. Bela azt halwau be yzenee mondwan, ha k e l l e metesnek lattatyk o feyedelem Mynd hozyaad tart o z o w a l , y o l l e h e t nemesb leegyek az pogannaal de maga mynd azonnal ees en meg w y w o m ew A' b a y t , ez orzagnak hazn a l a t t y a e e r t , . es az feyedelemnek tyztóssegheert. Azth h a l w a n az lengyelek nagy yo keddel veveek az y o akaratot. A z e e r t h napot hagywan , egybe meneenek az kpth vytezek nagy eressen , es Bela w g y óklelee hog" ottan le eseek az f e l d r e , e w kedeeg chak meg sem m o z d w l a , hogy azt lattaak vona az herczek es az lengyelek n a g y eremben l e e n e k : es Belaat nagy ayandeekkal es tyztósseeggel ffel magaztataak. Myska herczek: az pogan feyedelemnek yozagawal ennen leanyaat neky adaa Belanak , es orzagaban erekóssee tewee "). 7

) IV-dik Béla 1245-dik évi oklevelében t a l á l t a t i k : „Per litteras primi Belae Regis , qui dum in partibus Poloniae propter Petrum , qui nomen regis sibi potenter Hungáriáé pro tempore mansisset". (Georgii F e j é r , adscripserat, Codex Diplomaticus Hungáriáé. Budae, 1829. 8. Tom. IV. Vol. I. pag. 393).

*) jt' pomeránolc 8

szó 1 h e l y e

üres.

) II. Miecziszlav (Miesclaus , Miezlaus, Mesco , Miesca , Misca) lengyelország'fejedelme Béla' vezérlete alatt g y ő z te meg a' viszálkodó pomeránokat. Cromer Márton irja : „Praeclara quideni certe eo praelio virtus atque opera Belae enituit. Itaque generum eum sibi rex íiliae matrimonio adoptavit: Pomeraniam ipsi in dotem dedit". (Martini Cromeri , De origine et rebus gestis Polonorum. Bas i l i a e , 1555. fol. L. III. pag. 68). Dlugoss János még ezeket is feljegyzette : „ A l i i s piacet Belam Vngariae Ducem cum T j ranno Pomeraniae congressum , singulari illum certamine vicisse, et ob id in generum Kegis adscitum esse". (Joannis Dlvgossi seu Longini , Históriáé Polonicae libri XII. Lipsiae , 1711. fol. Tom. I. pag. 186. seq.). Hasonlót mond Kézai Simon XIH-dik századi irónk : ,,Vbi (in Po-

ÓMAGYAR L I T E R A T U R A.

221

Bela azeerth ott lakozwan keth magzattot fogada, geysaat <•3 l a z l o o t , ez leen yewendóre az nenies zent lazlo k y r a l : ky meeltan hywattatik Annyarol lengyel l a z l o n a k , newezween az e w ósynek 9 ) neweere. Azt lathwan az keth attyaft'yay, hogy Belanak ollyan nagy tyztósseege v o n a , Az keraly Avd•\varban, meg Bozzwlaak es bwlchwt v e w e e n , meeneenek Lodomery k y r a l h o z , de ewket ott he nem fogadaak. Annak wtanna az kwn keralhoz, ott kymnek aloythwan 1 °) alyg zaladanak onnan ees el. Onnan ffel kelween menneenek Hacz kj'ralhoz , es ott meg nywgowanak Azon ydóben, peter kyral mynd az kegyetlen wrakkal teezen vala nagy nyorwsagot ez zeghen orzaghbelyeken. zent Gyelerd pyspek ees azon ydóben zenwede martyromsagot pesthnek varasaban mynd ew liozyaa tartozoo Jámbor pyspekekkel, kyról tehbeth ett Nem zykseeg emlekózny 1 1 ) . Az zegeen magyary lonia) Bela Pomeraniae ducem due]]o deuincens , filiaMiskáé %ibi datur in u \ o r e m " . Ezen vitézségétől neveztetett B é l a Lerentának , Bela pugil. (Danielis Cornides , Regum Hungáriáé, qui seculo XI. regnavere Genealogiae. Posonii et Cassoviae, 1778. 4. Cap. T i l l . p. 155. 205). ') Kopasz L á s z l ó , B é l a ' a t y j a , sz. László' ősének mondatik. H o g y az ujabb ö r e g a t y a , nagyatya, szépapa (avus) hajdan ősnek neveztetett, azt a' most is divatozó avitus,
2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

wrak azeert kyk mceg w g y a n valanak tytkon gywleenek chanaddaa , es tanachot tarthwan kydeenek az wr ffyak wtan az az Endrenek es Belanak leuenteenek kówetóketh h o g y ne hannaak el vezny ez zegheen o r z a g o t , mert ewk volnanak termeezet zerent való orzagus wrak , es mynd h o z y a y o k haylananak , Az nemes w r ff'yak 1 2 ) reea haylanak az kenyergeesre Mykoron peter kyral' azt hallotta vona akara el ott ók k y fwthny ez orzagbol de el ól veeweek e w t e t es r y w y d bezeeddel meg fogaak , es zemeyt ky tolywan , feyeer varat hala megh, es vyweek pecehee temethny: myeert Az monostort ew rakatta vala, es ee" gonoz feyedelemnek ygyen leen halala Endre herczek a z é r t , Az Jámbor kerezttyen pyspekókkel meene feyeer varraa , es az koronawal meg koronaztateek , azon Idóben mykoron yrnanak Cristus zyletetynek wtanna e z e r , negywen heet eztendóben, zent Isthwan kyral kedeeg halala wtan tyzen eegy eztendóben es neegy hónap wtan : Es nag' Jamborwl eelween , myndden erethnekseeghóket es haborwsagokat k y zaggata ez orzagbol , es» w r Istennek f e e l e l m e e r e , es Cristus zent h y t y r e tanoyttya vala az zegen n e e p e t , es myndden zeer tartasth meg w y ő t t a ez orzagban k y t zent Isthwan kyral zerzet vala. Azon ydóben hala meg az e w attyaffya l e u e n t e , wr istennek, akara ttya z e r e n t , magzatnaal kyl mert gonoz vala, mynt peter kyral. Annak okaert meg ólee ewtet isten : es temeteek el ewtet taxont az alffeldón az poganok kózót 1 S ) , Annak wtanna Endre kyral kylde l2

) H o g y Endre és Béla azaz: Leventa urfiaknak mondatn a k , az nem fog látszani különösnek ha Cinnamusnál olvassuk: ,,Geiza (II.) posthabita patria consuetudine, regnum filio suo tradiderat. Quapropter Hungari, cum eiusmodi legem colerent et Imperatoris (Graecorum .Manuelis) vererentur adventum , Stephanum Geyzae íilium abdicantes lmperio, alteri fratrum Vladislao illud tradiderunt. Stephano vero (seniorem dico) Wrumi dignitatem concesserunt, quo nomine ita apud Hungaros regni successor indicatur". (Joannis Cinnami, Hjstoriarum libri sex. Parisiiis, 1670 fol. I,. v. pag. 1 1 8 . Nro IV). Margit' szigetéről pedig mondatik : „Quod frequenter hie reges diuertebant cum familiaribus , vulgo Vr sziget h, insula dominorum (regum) adpellabatur". (Matthiae Bél , Notitia Hungáriáé n o v a e , historico geographica. Viennae , 1737. fol. Tom. III. pag. 13). A' bécsi képes krónikában t a l á l t a t i k : „ E t quia ipse Le-

ÓMAGYAR L I T E R A T U R

A.

223

rl lengyel orzagban Bela attyaffya w t a n : ky mykoron mynd hozyaa tartozowal magyarraa y e w t vona a t t y a f f y a h o z , Endre Vewee es fogadaa ewtet kyral nagy eremmel mynt zereImes attyaffyaat, es tanachot tartbwan egymassal , oztaak az orzagot három reezre, keth rezeet vewee kyral , harmad reezeet Bela herczeg: meel reez oztas az y d ó t w l l'oghwa koronkeed haborwsaghnak gyótokozasa l e w n ez orzagban Mykoron azeert ez keth atyaífy nagy zeretettel eelneenek es bekeseegghel , mert mynd ketten Jámborok es yo kerezttyenek valanak, kyral azeert mynddennek előtte rakattata egy monostort Az Balaton p a r t t y a n , kyt neweze Thycchannak zent Anianus martyrrnak tyztesseegere. Annak wtanna veen felet maganak , oroi herczeknek l e a n y a a t ' 4 ) , k y t w l letrii keth ffya Salamon es Dauid , az reghy zenth kyralyoknak einlekózetókre newezween : Bela berezegnek kedeeg valanak barom ffyay : kettey lett vala lengyel orzagban Geysa es lazlo kyket e w ees newézót vala az e w reeghy ósynek newókre. harmad ffya 1 een ezen orzagban ky neweze lompeerthnak '. ky mastan az alffeldón Tyteelbeu fekzyk. — Mykoron ydew halaztot vona es Endre kyralnak veenseghe ees el kózelghetót vona, Alattomba az ew Attyaffyanak Bela berezegnek uente, catholire 11011 v i x i t ; ideo, circa villám T o x u n , vltra Danubium est sepultns, vbi iacere dicitur Toxun, auus eius , more pagano". (Joan. Georgii Schwandtner, Scriptores Rerum Hungaricarum. Lipsiae, 1746 fel. Tom. I.pag. 108). Ámbár a' Levente s z ó , Bélának csak mellék nevezete. (Josephi Podhraczky, Magistri Simonis de Kéza Libri duo. Budae, 1833. 8. pag. 4 9 I.). '*) Haroldus a Graecia regressus filiam regis Ruzziae Gerz* lef (Jaroslav) uxorem accepit. Alteram túlit Andreas Rex Urigarorum, de qua Salamon genitus est. Tertiam duxit Heinrirus Rex Francorum , quae peperit ei Philippuni". (Erpoldi Jjindenbrogii, Scriptores Rerum Germanicarum Septentrionalium. Hamburgi, 1700. fol. Ad Adami Bremensis H i s t . Eccles. Vet. Sehol. (50) pag. 36). Béla király* névtelen jegyzője is beszéli (cap. XV) : „Rex Andreas, de (a) posteris Retel cambiavit illum locum (Asaturholmu. Sárospatak infra collem Sátorhalom) - - - quia diligebat partes illas habitare vxor sun, eo, quod propins ad natale Josol um esset, quia erat filia ducis Ruthenorum(Conf. annis Szombathy, História Regni Hungáriáé , S. Patakini , 1S17. 8. pag. 39, seq. c).

224

VJEGYES

KÖZLÉSEK.

hyreeuel k y l , gondot vyselweetrez orzagrol , es az ew magzatyrol Salamon mykoron vona e w t eztendos gyermek koronaztataa megh , es veen felet ewneky Soflfya azzont 1 5 ) , nemetli orzagbo! , henricus Czazarnak l e a n y a a t : es az k y r a l y meenyekz ó ó t zolgaltataak nagy tyztesseeggel az morwa vyze mellet. Azt halwan Bela h c r c z e g , hogy ewteth ky akarnaa rekezteny az e w attyaffya az kyralsagbol, nagyon meg haraghweek raytta. Azonközben ees nagy sok arwlttatok tamadanak ez keth atyafíyak k ó z ó t : h o g y eeggyket masykkal El vezthetneek : András k y r a l gondollya vaJa , hogy az e w ffya Salamon m y g Bela eelne az kyralsaghban bekesseeges nem lenne. Azeert ees álnokságot gondol vala felőle mykeppen el vezthetnee. De myert Bela ezós vala, Istennek seghedseegheewel , meg otalmazaa magaat, es meene be Ipahoz lengyel orzagban, es nagy yo keddel fogattateek, es mynddenben segheedseeg leen e w n e k y : es nagy haddal be y e w e esmeg magyar orzagba. Endre kyral ees Salamon ffyawal ífel k e z w l e , Chazaar l 6 ) erey velők le weil zallanak egybe az t y z a dwna közb e , es w r isten adaa az gyózódelmet Bela kyralnak es mynd az v y t e z ó k folyariianak Bélához, Endre kyralt el hagywan. Azt l a t h w a n kyral fwtasra vewee dolgaat nemeth orzag felee. De nem lehcte mert meg fogaak ewtet az Bakon k tíze pút es w g y a n ott ky mwleek ez vylagbol es temeteek el Tyhanban k y t annak előtte e w rakattatot vala. Mykoron latta vona B e l a hogy mynden felöl bekeseege v o n a , meene feyeer varraa mynd az Jámbor pyspekókkel es meg koronaztateek az zent koronawal. Bela kyral azeert nagyon meg e p p e y t e e az orzagot : es hog" senky maasth meg ne chalhatna A r w veetelben es adasban, kezde wyonnan peenzt verethny Apro pénzt ' 0 í g y nevezi Salamon király' nőjét Aloldus is. „Imperator Andreám regem cojifirmavit, et eius fii io S a l a m o n i , vix nato , filiolam suam Zophiam spopondit." (Chrysostomi ílanthaler , Fasti Campililienses. L i n c i i , 1747. fol. Tom. I. P. II. pag. 1284). Azonban VII. Gergely pápa III. Henrik' és Ágnes' leányának, Salamon király' nejének követk e z ő l e g válaszolt : „Judith Hungarorum Reginae salutem et Apostolicam benedictionem." (Caesaris Baronii , Annales Ece.lesiastici, Coloniae Agrippinae , 1C24 f o l . Tom. X I . Col. 487). ,s

) E' kézirat szerint Trajanus is chazarKi kételkednék t e h á t , hogy chazari annyi, mint császári, 's chazaria épen annyit teszen , mint caesaria ?

ÓMAGYAR

UTERATLRA.

225

Garasth, es ducatot ky az ydóben negywen peenzt eer v a l a , es nagy sok dolgokat zerzee ez orzagban méltókat erek emiekózettre ' 7 ) , kynek ydóben meg masodzortereenek ez orzagEs az b e l y magyarok kerezttyensegre w r istennek Jámbor kyralnak seghedelme myat es három eztendew wtan meg eelegódween w r isten az ew zolgayanak eeleteen , eseek halalus agyba es vytetee magaat kanysara ' s ) es ott k y mwleek ez vylagbol es vyteteek az zeegzaardy monostorban kyt meeg eelteben rakattatot v a l a : De rnyeert hogy ennen maga ees zaar homlokw vala , az ew akarattya zerent newezteteek zekSalamon kyral hal »van halalaat Bela kyzardnak , 9 ) . ralnak : keree Ipaat nemet Chazaart hogy psmeg be yktathnaa 2 0 ) 17

) „Multa etiam alia fecit, sempiterna digna memoria.'* (Chron. P. II. cap. X L V ) . 18 ) Ad riuulum Kanisa. (Chron. P. II. cap. X L V I . — Cf. Caroli Fran. Palma, Notitia Rerum Ilungaricarum. Pestini, Budae, et Cassoviae, 1785. 8. Edit. III. P. I. pag. 347). 19 ) A' bécsi képes krónikában találtatik : „Sepultus est autem (Bela I.) in monasterio S. S a l u a t o r i s , quod ipse construxerat, in loco , qui dicitur Zewkzard (MS. et Chron líud. Zugzard). Hic enim Bela erat cahtits , et in colore brunus ; propterea suum monasterium, ad suam dispositionem , Zewkzard appellavit." (Chron. P. II. cap. X L V I ) . Petthő Gergely irja (Rövid Magyar Krónika. Kassán , 1753. 4 . 2 7 1.). „Vala pedig Béla király fekete szeg szénű (Zewk, Zug)." Azért mondatik a' bécsi képes krónikában: „Vidit denique beatissimus Ladislaus (lux, vnum paganorum , qui super dorsum equi sui , ducebat vnam puellam hungaram, speciosam : sanctus ergo dux Ladislaus , putans illám esse filiam episcopi Waradiensis (Colomani) , et quamuis esset grauiter vulneratus, tarnen illum celerrime persecutus e s t , super equo iJlo, quem Zug (szeg) nominabat." (Chron. P. II. cap. XL1X). Comides Dániel beszéli : „In Transilvania, in Sede Siculica Gyergyó pagus amplissimus est Szúrlicgy, procul dubio ab impendente, qui in ingentem altitudinem exsurgit, calvo monte (szárhegy = kopaszhegy) ita dictus." (Danielis Cornides, Regum Hungáriáé, qui seculo XI. regnavere, Genealogiae. Posonii et Cassoviae , 1778. 4. pag. 351). 20 ) „Rex autem Salomon , audiens mortem Belae regis, arcessit ad socerum suum, Imperatorem Theutonirorum, roTUOOMÁNYTÁR.

I.

15

2

IG VEGYES

KÖZLÉSEK.

kyralsagaban, mykoron azeert magyarraa yewttenek vona, Geyssa, Bela kyralnak ffya myeert ezes r a l a , kele íFel ew keth a t t y a f f y a y w a l lazloAval cs lompeerttel meeneenek bel Salamon kyral es chazaar elót esmegh lengyel orzaghban. Annak okaeert Salamon kyral myndden bantasnaal kyl 2 1 ) , kynnyen meg el foglalaa az kyralssagot: De mynth chazaar ky ment vona ez orzagbol, Geyssa nagy erówel ottan be y e w e , S a l a mon kyral meg ottan ky fwtha e l ő t t e , De az Jámbor pyspekók hamar bekeseegót teenek k ó z t ó k : Annak okaeert kyral zalla az kyralssagban. Geyssa kedeeg az herczegsseegben , es sok ydeygleu leeg barathsaag es eeggj-esseeg kóztók Salamon kyralnak azeert es dauid attyaffyanak kyk valanak Endre kyralnak ffyay, magzattyok soha nem l e e n , Istennek yteelety zerent, myert hogy az Endre kyral Vatha yspannak kegyetlenseegót hagyot rala tenny ez orzagban , es zent gelerd pyspekkel nagy sok egyhazy óletót vala meg ez orzagban . . A z okaert inagwa zakada Gyeyssa herczegnek leenek maghzaty , Calman , Almus , es leány 2 2 ) , es nag" bekesseeggel gauitque e u m , vt regnum Hungáriáé sibi restitueret. " (Chron. P. II. Cap. X L V I I . ) . Henrik (IV) , Salamonnak nem ipa, hanem sógora volt. Lambertus Schafnaburgensis irja : ,,(1063) Hex Henricus Ungariani cum exercitu ingressus, Salomonen! in solium patris r e s t i t u i t , juncta ei in conjugium sorore sua." (Joannis P i s t o r i i , Kerum Germanicarum Scriptores. ltatisbonae, 1720. fol. Tom. I. pag. 330.). 21 ) Jelen kéziratban nem egyszer találtatik nál kiil, nélkül helyett, i l l y e n e k : zaamnal kyl. Ew nalanal kyl zemy nem lett. (Sine ipso factum est nihil. Evang. Ioan. c. 1. 3). A* most is divatos nál-am, nál- ad, nál-a stb m u t a t j a , hogy nál az eredeti, m e l l y nc7-re csak hangrend miatt változott. 22 ) „ D u x auteni Geysa genuit Colomanum , et Almum , ac. filias." (Chron. P. II. cap. X L V I H . ) . Hogy Kálmán király I. Gyéza' f i a , 's nem sz. L á s z l ó fejedeimiinké, kitetszik II. István' Kálmán király' fiának 1124-diki oklevel é b ő l , mellyben I. Gyézát több ízben árusának, azaz: öregatyjának, v a g y helyesebben ősének nevezi. Almus herczeg szintéi. Gyéza' fia 's Kálmán' testvére v o l t ; mert a' boldvamelléki monostor' krónikájában mondatik : „M. L X X X X V I I I . Colomanns rex coronatur, et fráter eius Alnius diadema induitur." (Joseph" K o l l e r , História Epi-

ÓMAGVAU

LITERATLRA.

227

eclnek Geyssa herczeg es Salamon kyral. Azonkózbe yteenek be az chewk magyar orzagban es Trenchen tayyaat mynd ffel d w l a a k , es nagy sok neepet yozagot vynek el. Azt lathwan Salamon kyral es az keth herczeg, Gej'sa es lazlo wtannok meneenek es chew orzagot nagyobb reezre mynd ffel dwl a a k , es az el vettet meg hozaak. Annak wtanna, Az kwnok erdeel felól mezes kapwyan meg be ytenek, es mynd az N y r seegót Byharyg ffel dwlaak es el v y w e e k , es ymaran atal mentenek vala Lapasnak es Zamosnak vyzeyn , mykoron hvrók leen benne Salamon kyralnak , es az keth berezegnek, ottan hamar wtannok eredeenek, es el ereek ewket az nag^ magass kyryeleys heegy u l a t : 2 3 ) Es az zegheen magyarok Avr Istenben byzwan Cristusnak zent testeet veweek hozyaayok zent g y o n a s s a l , es meg ytkózween mynd magokat zakaztaak w g y a n ott az sok pogansagnak , es az predaat hattra hozaak nagy eremmel dycheerwen az wr istenth Annak wtanna barom eztendew be telween, az orozok meg be jteenek az zawa fel ó l , es nagy foglyokat vynek el. Salamon kyral azeert e s az herczegók gywleenek zalonkemennee: ea atal menwen a/, zawa vyzeen Nándor feyeer varnaal, es velók vala vyd 2 4 ) ees Bachmegyey Ispán ,'Mykoron azért meg ytkóztek von«, wr isten akarattyabol , az zegheen magyarok nagy dyadalómmal yaranak , ott ees. De mykoron nagy nyereseeggel haza yetscopatus Quinqueecclesiarum. P o s o n i i , 1782 4 Tom. 1. pag. 405). A' Kálmán királyunk alatt Esztergámban pappá szenteltetett prágai Cosmas irja krónikájában : ,,Vtinam haec audiret CoJmanims rex Pannonicus , si viueret; qui metuens , ne gernianus suus Almus post emn regnaret, ipsum et filium eius mentula priuauit et lumine." (Fran. Martini Pelzel et Josephi Dobrowsky , Scriptores Herum Bohemicarum. Pragae , 1 7 8 3 . 8 Tom. I. pag. 258. et 209). 2S ) „Kerleschüm (Kérlés Ilungarice, Germaniré (Kyrie eleison)." (SaWuelis Timon , Tibisci Notio. Cassoviae, 1767. 8. pag. 15). E' bérczről állítja Bonfin : „Montéin accolae Cher/telem (Cserhalom) appellant, quia syluarum quasi (!omus esse uideretur." (Autonii Bonfinii, Herum Ungaricarum Decades. Basileae, 1568. fol. Dec. II. Lib. III. pag. 236.). 34 ) Arid , Péter király alatt sváb tartományból (de Sueuia) Magyarországba költözött Guthkeléd nemzetségből. (Horvát István, Magyarország' gyökeres régi nemzetségeiről. P e s t e n , 1820. 8. 71. !,).

22*

VEGYES

KÖZIILSSKK.

tenek róna, es az Bytangot oztany akarnaak , az gonoz fenee Yyd yzth rezte kóztók , es az Jámbor herczegökkel Salamon kyral egybe baborodeek. Halwan kedeeg Ghereg orjcagbely Chazaar, hogy Gyeyssa berezeg Isten feeló ember róna es k e g y e l m e s , kówetóketh kyde hozyaa l e w e l l e l , erek bekeseegnek Es baratssagnak zerzeeseerth. Geysa herczeg ottan mynd hattra kyldee ew neky az foglyokat. Azt halwan Salamon kyral , nagyon meg haragweek r a y t t a , es cleyben yarwlwan az gonoz w y d Bachy Ispán azt tanachollya rala kyralnak hogy geysa herczegót inog ólethnee mert addyglan orzagaban bekewel nem lakhatneek, es ew neky adnaa az herczegseegót. Mykoron Geyssa herczek azt ezeebe rette róna , kylde el ew attyaffyay wtan twdnya y l l y k l a z l o wtan Chew orzagban, es Lampertt wtan l e n g y e l orzaghban hogy syethnenek ky hozyaa, Azonkózbe Geyssa meene vaccz f e l e e , es Lazio Attyaffyat lataa eleybe yewny nagy liaddal , es mynd az Chew wrakkal : es meeneenek az Rakwsra : vala kedeeg egy nagy kyetlen erdew ott a' hol egy masth meg talaltak vala , es azon pwztaban lakozyk vala e g y ween remette penitenciat tarthwan : hol ott az dyadalomnak wtanna Gyeysa egy nagy monostort rakattata newezween az Jámbor reniette neweere vacznak s s ) . Azonkózbe Lazlo herczeg, myeert mynd kysdedsegeetwl foghwa Isten feeló vala, Isteny latasth lata wgyan zemlatomast, es monda Geysa herczegnek Atyamffya Iataal m v t , ky monda Semyt. Monda zent lazlo : Mykoron allanaank az tanachban, Istennek zent angyala meenyból le zalwan egy aran koronaat hoza es feyedbe nyomaa. Azeert byzon a z , hogy AVI- Isten mynekewnk aggyá az dyadalmat ez w t t a l , es Salamon k y f w t h elóttewnk ez orzagbol : Mykoron azért mynd wgyan bel tellyesódóth vona, Geysua az kyralsagban yktateek es azon helyen e g y nagy zent egyhazat rakattata, Azzonywnk zyz marianak tyztesseegeer e , Lathwan azeert zent lazlo az nagy weer ontast myeert nagy kegyelmes z y w vala í5

) ,,Fuit a^ltem ibi magna s i l u a , et nemo in ea manserat, praeter vnum eremitam nomine Y a c z , sanctae vitae; et cuius nomine dux G e y s a , illi ciuitati, postea ibi construc t a e , nomen imposuit." (Chron. P. IL Cap. LII.) Cf. Matthiae Bel , Notitia Hungáriáé novae. V i e n n a e , 1737. fol. T o m . III. pag. 112. — Stephani Katona, História Critica Reguni Hungáriáé. Pestini , 1779. S. Tom. II. pag. 309. SPq.

ÓMAGYAR

LITERATUR A.

Felette Jrghen syr vala r a y t t a , hogy az gonoz karainak myatta annee sok Janibor g'ermeke vezót vona el. Az okeert ees az sok bytangbol eg" zent egyhazat rakattata monyorosdon 3 Í ) , Salamon k}'ral kedeeg fwta Moson newő varban es posonban , hol ott valanak aunya es feleseege : latwan azeert a* e w ázzon annya feddyk vala reeaya hogy soha zawaat ne fogatta vona. De az gonoz wydnak zawan yarth vona : Azt halwan chak nem meg ólee ewtet ees haraghyaban , Annak wtanna panazla chasaarnak hogy ky yzteek vona orzagabol : kynek keerelmeesere yollehet ehazaar el yeween nagy erów e l . De maga Istennek akarattj'abol kíízbe yarok eseenek es chazaar meg haza teree. Salamon azért marada nagy Kwai posonban : Es zent lazlo akarwan onnan ees kywe yznye gyakortaa meegyen vala reea ytkózny. E g y napon zent lazlo herczeg veen ydeghen rwhaat reea es meene a' war ala , Bay • y n y a csak ennen maga. Azt lathAvan az war fokrol Salamon , azt twdaa hogy vala meel' magyar vytez vona ew ees el valtoztataa rwhayaat es ky meene ellene , mykoron azeert egy inashoz kózelgethneenek Salamon kyral lataa haat ket zent angyalok vannak zent lazlonak feye fólút tyzes tóróket tarthwan ew kezókben , es zent lazloot otalmazwan. Ottan meg rettene es hamarsaggal fFel fwtameek az varban. Mondanak az vytezók wram myt f w t z , nam nem zoktal te egy kettew awagy barom elót el f w t h n y , kyknek felele Twggyatok h o g y emberek elút ne fwtok. De ez nem ember: mert tyzes angyalok otalmazyaak ewtet. Azonközben az Jámbor kerezttyen Kyral' halalos agyba eseek , es zent g y e r g " harmad napyaan ky mwleek az eedes vylagbol : ew kyralssaganak harmad eztendeybe es temetteteek Vaczot, az zyz marianak monostorában kyt ennen maga rakattatott vala. Ad Propositum. El kezdetyk imaran zent kyral eelethe. Halwan mynd egheez orzag bely zegheen b o l d o g , nemes nemtelen, az nag" kegyes kerezttyen Jámbor Gyeyssa kyralnak e s e t y t , keleenek fFel e e g y e t e m b e , es meeneenek az ew attyaffyanak zent lazlo kyralnak eleyben , es mynd kegyes kereessel , mynd zykseeges keezeroytessel valaztaak elóttrík yarówa es kyrallyaa, mert lattyaak vala hogy mj^nt az nemes paradychom bely gymólchós kerth" tellyes vona myndden lelky testy yo y l l a t w jozagoknak v y r a g a w a l , es feenlyk vala myndden meenyey zerettettel bólchesseegge], kegyesseeggel, es zen* a8

) „Postea de spoliis e o r u m , constructa est ecelesia de Moniorod." (Chron. P. 11. Cap. LI!.).

2IGV E G Y E S

KÖZLÉSEK.

leeleknek malazttyawal , mynt az eghón való feenes haynal rhyllag kyt ez zegheen magyar orzaagh wgyan akarattya eJlen valazta kyrallyaa annak okaeert ees soha nem a k a r a a , hogy íeyeeben teenneek az zent koronaat mygh Salamon ky koronazot kyraal vala, eelne. De cremest meg ees enghette vona Salamon kyralnak az orzagot chak az wrak akartaak vona , es Salamon ygassag zerent hozyayok teerth vona , Wrallyaak vala azeert zenth L a z l o t h mynt koronás kyrait es termeezet zerent való wrokat. Azeert ees zent l a z l o nagyon k e n y e r ű ! es eped vala az zegheen orzaag hely nyomorwlt neepón , mynt az kegyelmes atya ew arwayn , y d e w be telween ew haytaa magyar orzaghoz korontal orzagot , es horwat orzagot: Annak wtanna gondolaa zent lazlo Salamonnal meg e e g g y e s e w l n y , es nagy sok segheedseegót kylde e w n e k y Salamon kedeeg vyzon ellen kegyetlenseeggel fyzethween , Álnokságot gondol vala e l l e n e e , mymodon el vezthetnee zent lazlot. Annak okaeert ees fogataa meg e w t e t kegyes zent lazlo , es vettetee az temleczben, Mysegradban , hogy meg yobhoytanaa ennen magaat, es vethnee le haraghyaat 2 7 ) . Hel telween azeert ymaran w g y mynt negywen eztendók es Lattatot vona Hegyes zent lazlonak es az magyary wraknak jámbor pyspekeknek zent Isthwan kyralnak es zent ymre berezegnek vytezkódew zent testeket ffel e m e l n y , es nagyob tyztósseegnek okaeert ez feld zynre hozny es meg Canonizalny, Salamon kyral ees liozateek ky az temleczból es zabadon yaar vala zent lazlo m e l l e t : De az á l n o k , magaat gondolwan, fwtha az kwn kyrálhoz es meg eskweek neky hogy ha zeghedseegwl mellee $ewne lazlo kyral ellen , Erdelssegút neky adnaa , es leanyaat el veennee, Az kwn kyral azon raytta ragadwan, nagy haddal be yewe magyarraa, es zallaa meg vng varaat es Borsuaat. Azth halwan kegyes zent lazlo kyral , raytok rohana , es mynt az kówer faggyw az t y z ellen wgyan el olwadanak e l e n e , es nagy dyadalmat veen r a y t t o k , hol ott rakattata eg" zent egyhazat wr istennek tyztóssegheer e Salamon kyral esmeeg ffel gyeytee Az kwnoknak m a r a d e k y t , es meene Bologaar orzagra, es ghóróg orzagra. De otth ees arczwl vereteek : Avgy hogy toAvabbaa myndden remeensegheetewl meg fosztathneek ffel taniadny. Annak okaert ees atal yeween az dwna vyzeen ky vonyaa magaat az teeb neep kózzól , es soha 27

) „Rex antem L a d i s l a u s , deprehenso ílagitio , cepit Salomonem, et in Wyssegrad retrusit in carcerein." (Chron. P. II. Cap. L. VI.).

•

231

ÓMAGYAR L I T E R A T URA.

teebbee kózykbe nem meene, lathwan hogy myndden tehetsegheeben meg zeghetót v o n a , annak okaeert megalazaa ennen magaat es az hatalmas wr istennek yrgalmassaga ala hagyaa haytaa le feyeeth mynt bynes ember nagy bánattal es tóredelmesseeggel. O meel bodog zykseeg k y nagyob yora kyzlel embert ky ellen w g y mond neky 2 s ) , hogy Bodogb annaal ees kyth masnak vezedelme teezen boldogghaa. Salamon kyral azeert , myg eele penitenciaban foglalaa ennen magaat es soha ember ysmeretyre tovabbaa ne y e w e , es m w leek ky ez vylaghbol lstryaban pole newó varasban 2 9 ) . aa

) Néki úgy mondatik s z e m é t e k r ő l , mint némelly tárgyakról. Szent Imre herczeg' életében találtatik : „Annak wtanna eegy ydóben zent Isthwan kyral meene zent Martonban - - - - - - - Mykoron az Couentbely atyaak megh hallottaak volna eleyben yarwlanak - - - - - - Az zent kyral kedeeg twdwan an ew ffyanak nagy zent eeletet előtte bochataa az I d w e z l e t t r e , zyz zenth ymre kedeegh myert zent leelekkel *) tellyes kynek mynd meg ysmerween eerdemes voltaat : mynddent azonkeppen meg apolg a t a , Jiekyl (k) chak egyzór , nekit haromzor, nekit e w t z ó r , es eegyet veegrc heetzer , annak kedeeg vala fráter Maurus newe." " ) Bertoldus Constantiensis irja krónikájában az 1087-dik étre : ,,Salamon quondam Rex Ungarorum , sed a Latislao jam dudum regno privatus , et in exilium expulsus , dum qüiddam fortiter cantra Regem Graecorum molitur, post incredibilem hostium stragem et ipse viriliter occubuit." (Christiani A'rstisii, Germaniae H i storicorum Hlustriuin Tomus Primus. Francofurti ad Moenum , 1G70. fol. pag. 300.) Szász Annalistánál ugyan azon évre találtatik : „Saloman Ungariae quondam Rex et - et Knut Rex Danorum a suis occisi sunt." (Jo. Georgii Eccard, Corpus Historicum medii aevi. L i p s i a e , 1723. fol. Tom. I. col. 5ß9.). Ámbár Canut Dánia' királyának halála másoktól lOSö-diki julius 10-dikére tétetik. (Antonii P a g i , Critica in Annales Baronii. Coloniae Allobrog u m , 1727. fol. Tom. IV. pag. 2S0. seq.) Cf. Stephani Katona, História Critica. Pestini , 1779. 8. Tom. II. pag. a

) Másutt u g y a n e' k é z i r a t b a n m o n d a t i k : óeZy

zcllct

vygaz-wan

nokságot gondol

-

-

ni

ím

meg

nein

„Mykoron

az y o k a t

c h a l l i a t , i n e e g almában

polcolees á l -

ellene."

- Ii M í ^ n

'

-

^ i ^ á H N É M t i ^ ^

2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

M a s o d z o r , kegyes z e n t í a z l o k y r a a j y d e y n , az gonoz kwnok meg be yeweenek magyar orzagban , elezer erdelth ffel d w l w a n : es mynd az nyrbattorssagot , onnan az t y z a melleek e e t , mynd Bechee varayglau : enneel n a g y haad magyar orzagban e w e l ó t t ó k soha nem v o l t , K e g y e s zent lazlo az ydóben vala toot orzagban , es mykoron meg h a l l o t t a v o n a , azonnal wtannok leen es eree el e w k e t az themes k ó z b e , es reeaok rohanwan , w g y veree mynd az sokassagot h o g y e g y wrnaal teb el nem zaladhata k ó z z ó l ó k es nagy n y e r e s e e g g e l yarwan , az f o g l y o k a t mynt hattra hozaa. Annak wtanna az kegyes kyral mene az orozokra , kyth l a t h w a n az n a g " eróth hamar az ssent kyralnak hatalma alaa adaat ennen magokath. Annak wtanna az kegyes k y r a l meene L e n g y e l orzagra , es zallaa meg Cracco varasaat három h o n a p y g , azok lathwan hogy ellene nem alhatnanak , B e k e s e e g ó t zerzeenek egymassal Annak wtanna Chew o r z a g r a , es nagy f o g l y o k a t hoz wan teree haza zet kyral magyar orzagban , n a g y nyereseggel es nagy isteny dycheerettel. Mykoron azeert latta vona az kegyes zent kyral , h o g y w r isten vona v e l e , Rakattata egy y e l e s zent Monostorth, az f e k e t h e w 5 0 ) k ó r ó s parttyan , k y t varad ffewnek newezee , a z z o n y w n k zyz marianak tyztóss e e g e e r e , hol otth veegre temeteest es valazta maganak. El h y r h ó w e e n kedeegh az e^v yo hyre newe es Istenben való yoz a g o s v o t a , mynd egheez k e r e z t t y e n s e e g b e , h o g y mykoron nemeth Chazaar ky m w l t vona ez v y l a g b o l , akaryaak vala e w t e t valaztany. D e mykoron semikeppen nem akarta vona , a l y g cheendezódeenek meg rola. Annak wtanna meene alaa Bodrog warmegyeben h o s w e t h napyara , es mykoron o t t v o n a , yme franciabol h y s p a n y a b o l , a n g l y a b o l es B r y t a n y a b o l ków e t ó k yeweenek hozj : aa , keerween eivtet h o g y lenne f e y e d e l mók es e l ó t t ó k y a r o , h o g y az zent Jerwsalemnek varasaat zabadoytanak meg az *) K e z ó k b ó l , es hatalmassagokbol: B w z z w t alwaan Cristns Jesnsnak zent h a l a l a e e r t e w rayt-

tok : Azt halwan kegyes zent lazlo kyral nagy erembe leen raytta: Es azon hosweethnak ynnepeeben el BAvIchwzeek az 504. seq. — Georgii P r a y , Dissertationes H i s t o r i c o - C r i t i eae. De Sanctis Salomone Rege et Emerico Duce Hungáriáé. P o s o n i i , 1774. 4. 50 ) 1272-dik évi eredeti oklevélben t a l á l t a t i k : „feketev niep." (Melanchlaeni. J á s z , v a g y Gyász n e m z e t ' n e v e ; mivel fekete öltözetben járt). *) Saracpnusok.

ÓMAGYAR LITERATUR A.

233

magyary wraktAvl , Az zegheen magyar orzag kedeeg nagy banatban keserwseegben eseek raytta, hogy az eAV kegyes attyok eAvketh el hadnaa. Zent kyral azeert yra Chew orzagy berezegnek hog" el yewne velee, es ottan cremest leeii e w raytta: De azonkózbe tórteeneek hada Chew orzagban, az Chew orzaghy herczeg mellett, mykoron az hataarra y wtot vona , nagy eróss betegseegben eseek Megh ertliAveen azért zent leeleknek malazttyabol kyvvel tellyesvala, az kegyes zent lazlo kyral" hogy eeleteenek Areege lenne zent gyonassal tóredelmesseeggel es Cristus Jesus zent testeenek Arereenek v e e t e l e e A v e l meg eróssóytee eAV halalaat : es hozyaa hyAArataa mynd az magyary Avrakath wrffyakat es pyspekóket, es meg yelentee ewnekyk eAV testeenek ky fesleeseet, Nagy zent ze. retettel azeert es zorgalinatossaggal ynty Arala es tanoyttya vala eAvket, hogy egymást halgathnaak, Anya zentegyhazat tyztólneek , ez kerezttyen orzagot otalmaznaak : Arwaknak zegheenyeknek gongyokat vyselneek, es mynddenben ygassagot kÓAvethneenek , es az meenybely IdAvezóyteAV Cristus JesustAvl el ne zakadnanak holtyk , Mykoro eellyen zent predicaciot tett vona eAvnekyk : hyrree teAvee az Avraknak hogy Almus attyaffyat koronaznaak meg, ky nagy Jámbor es eggyegyew irala. De az magyary wrak Kálmánt teAveek kyrallyaa eAV holta Avtaan. Az kegyes zent lazlo kyral azeert tellyes myndden lelky yozaggal zenthseeggel , es Avr Istennek malazttyaAval nuvleek ky ez gyarló vvlagbol , meenween az meennyey halhatatlan erek kyraly dychóseeges eelethnek tarssassagaban ew byrodalmanak tyzenkylencz eztendeyben, Azt lathAvan es hahvan , nem chak magyar orzagban De mind egheez kerezttyenseegben, nagy syralom, es banat tamaJa e e l l y e n kegyes kyralnak halalaan, es három eztendeegh ez orzagban , zeep óltózet tancz yaraas, es semy rygazag teetel sem lattatek sem hallattatek Myeert kedeeglen meeg eAV eeleteeben meg hatta vala hogy Byhar varaddaa vynneek temethny eAV testeet halala Avtaan, Az magyar orzaghy feyedelmek kedeeg lathwan az ydónek alkolmatlan es meezze voltaat feeleenek raytta, hogy az zent kegyes kyral testeenek romlasa ne lenne az nagy bwzgo heAvseeghnek myatta : tanaachal eelween : kózelseeghuek okaeert tereenek feyeenvar felee hol ott az zent kyralok teste ny\vgozyk vala: es mykoron az zallason el nywgottak vona, nein alAvzyk vala sem az Avr Isten, sem az Bodog zenth embernek tanaecha es akarattya ne ollyan mynt az Avr Istenee , kelee-

2

IG VEGYES

KÖZLÉSEK.

nek ffi'l reeggel hollal 3 I ) , hogy towab mcneenek, lataak liaat nynchen ott a/- zekeer, sem az zent testh : Meg zomorodanak raytta, es f w t o s w a n teetowa es kerdózkódween ha ky latta rona De mykoron varad felee terítenek vona lataak haat myndden embery seghódelemnel kyl varad felee meegyen az zent testh mynd zekerestewl : Lathwan az nagy y s t e n y chodaat es dycheereek wr i s t e n t , Másod choda. Mykoron az varady monostorba el akarnaak temethny, monda neky, hogy az zent testh dohos vona, az teeb neepek kedeeg nagy zeep y l l a t o t ereznek v a l a , ottan hattra haata meghee fordwla ala annak a' kynek dohosnak erzettetyk vala. De mykoron hazwgssaganak byneet meg vádlottá vona, es wr istennek yrgalmassagaat keertte v o n a , syrwan az zent kyraal testeeiêk e l ó t t e , meg gyógywltateek. De az ala kapczayan mynd eeltyg megh ysmerteteek : Annak felette nagy sok vakok , santhaak , chonkaak , es poklosok vygaztatanak meg az zent kyralnak eerdeme myat, kynek sok vona a' bezeede, Az e w zent temeteeseenek eghben Angyaly zook hallattatanak est az zent Confessorok Myseyeet ew kezdeek el kyt az Jámbor egyhazy neepek wtannok eenek leenek, es az hallottaknak Myseyeet el hagyaak, kyben meg ysmerteteek hogy wr isten az ew zent Confessory kyben helheztette vona, azon ydóben mykoron yrnanak, ezer kylenczwen ewt eztendóben. Közli LUCZENBACHEK

JÁNOS ,

m. t. társasági r. tag.

31

) Hol, Aurora, primum mane. „Simile est regnum caelorum h o m i n i p a l r i f a m i l i a s , qui exiit primo mane conducere operarios in vineam suam." ( Evang. M a t t h a e i , Cap. X X . 1.) Szerzőnk ezeket következőleg fordítá: „Hasonlatos mennyeknek Orzaga czalados emberhez, ky k y w e meene elezer reegghel hollal myweseket vynny ew zelóyeeben." E' sorok az új testanientom' hanoviai ( 1 6 0 8 . 4 ) kiadásában már így jőnek el o : ,,Hasonlatos mennyeknec országa az gazdahoz , ki jú reggel kimegyen míveseket fogadni az ő szőlejébe." Mellyeket Káldi G y ö r y (Bécsben, 1626. f.) igyen fordítá: Hasonló mennyeknek országa a' chclédes emberhez , ki jó reggel lei ment míveseket fogadni az ő szőlőjébe."

i ÓMAGYAR L I T E R A T L R A

S

A' MÜNCHENI MAGYAR

NYELVDIVAT.

235

CODEX.

14G6.

A' in. tud. társaságnak f. c. junius'23dikai ülésében adatott elő Fejérváry Miklós jár' tudósítása egy a' müncheni kir. könyvtárban találtató magyar kéziratról. Ezen tudománykedvelő hazánkfia , ki épen most tért vissza Német- és F r a n c i a országokban tett útjáról, figyelemmel lévén a' külföld'könyvtáraiban a' magyar dolgokra, a' bajor királyi thecában nagy örömére e g y , a' fennkitett évből való magyar kéziratra volt szerencsés akadni. Formája nagyobb n y o l c z a d r é t , a* textus két oszlopban, got betűkkel írva száznál több lapokat t ö l t b e ; 's a' négy evangelista* magyar fordítását foglalja magában, m e l l y e t kalendárium előz meg. Maga a' fordítás magyar dialectuson k é s z ü l t , 's azon régi grammaticalis formák , melylyek a' két halotti beszédben találtatnak, i t t , egypárt talán kivéve , nem fordulnak elő. A' munka' végén e' sorok olvastatnak : E kono meguegeztetet Remeti gi'rgn Mensel emré íianac keze miat Moldouabá Tathros varosban Ur zületeten Ezer negzaz hatvá hatod eztendeiebé. Az academia a* munka' hiteles lemásoltatása végett meg fogja tenni a' szükséges lépéseket.

MAGYAR NYELV' U D V A R I

DIVATA.

Czech János , a' m. t. t. rendes tagja egy , hazai történeteinket i l l e t ő , a' bécsi cs. könyvtárban találtató 10 lapnyi német kézirat felől tudósítá az acadeiniát , mellynek ujabb kéztől irt czíme : , , E r z ä h l u n g der Helena Kottanner , vertrauten Dienerin der Kaiserinn Elisabeth , Kaiser Albrechts Wittue ; von der Entwendung der heiligen Krone aus dem Schlosse i'lindenburg , von des König Ladislatvs seiner Krönung zu »Stuhlweissenburg (15. May 1 4 4 0 . ) " stb. A' kézirat jelennen másoltatik a' tudós társaság' számára, 's a' közönség a' maga idejében bővebb tudósítást veend felőle. Itt addig is két hely közöltetik b e l ő l e , m e l l y a' magyar n y e l v n e k , a' magyar udvarnál, Albert király' családjában is divatozását mutatja meg. . ,,/Jo war die Tuer an dem kor (a' székesfejérvári nie* gyés templomban) zugeflossen , und di Furger warn innerhalb und meiner Frauen gnad di was ausserhalb der tur mit irm nun, dem cdln kunig, und meiner Fraun gnad die redat ungri-

236

VEGYES

KÜZI.ÉSEK.

schert mit in, und die Purger desgleichen antburtten ttngrischen im gnaden herwider aus. Also daz ir gnad swuer anstatt irs suns edeln kunigs." 'S alabb : ,, Lnd da nam der von der Freinftatt das Swert in die hant, und flug den Kung zu Ritter und war im de slug wo! , daz ich (maga Kottannerné, ki a' kis királyt ölében tartá) fein wol enphand an den arnib , das het die edel kunigin gemerkeht, die Jtund neben mein , und fprach zu dem von der Freinftatt alfo : Ist e mert nem mis ser lem , das heifft zu deutsch alfo , durch gots will tue im nicht wee j da fprach er alfo herwider ,,nemii.

MAGYAR NYELV' ÜGYE.

— Horvát József honti tiszt, főorvos, a' ni. t. társ. r. tagja, ns Hont vármegye' 1833. fehr. 25dikei közgyűlésében azon díjról, melly őt az 1832ben véghez vitt védhimlőoltásért i l l e t t e , lemondván, azt a' hontmegyebeli szegény sorsú gyermekek' oktatására megkívántató magyar könyvek' megvásárlására ajánlotta. Megköszönvén a' ns vármegye a' hazafi lelkű adományt, meghagyá ez úttal négy járásbeli szolgabiráinak hogy hasonló ajánlattételekre szólítnák fel a' megyei földbirtokosokat , papságot 's egyéb vehetősbeket. Ugyan ezen gj'ülésben meghagyatott a' szolgabiráknak, kötnék ujobban sziveikre a ' m e g y e beli földes uraságoknak 's lelki pásztoroknak, hogy nemcsak a' magyar, hanem a' tót és német ajkú mezővárosok 's falukban is csak o l l y jegyzők és iskolamesterek fogadtassanak b e , kik a' magyar nyelvben jártosak lévén , annak oktatására mindenkép alkalmasak. — Hoblik Márton, Verőcze-vármegyei főügyész, a' in. t. társ. 1. t a g j a , a' nemzeti nyelvnek amaz i l l y r ajkú megyében is terjesztésére, még 1831ben Eszéken e g y magyar olvasó társaságot a l a p í t o t t , melly a' jobb magyar munkákat megszerezvén , hetenként két ülést t a r t , 's ott a' társak olvasás , fordítás és egyéb gyakorlás által iparkodnak a' nemzeti nyelvben egyszersmind az országossá lett nyelvet is sajátjokká tenni. — Ugyan azon tisztelt tag értesíté az academiát, hogy O Felsége, 1833. április' 11. költ királyi kegyes rendelésénél fogva, a' három társország' kérelmének a' magyar nyelv' is kolai rendes tanítmányként behozatala i r á n t , kedvezvén ; a'

NÉPNEVELÉS.

237

nemzeti nyelv* rendes tanítatása a' társországok* iskoláiban 1 8 3 f g y e l meg is kezdetett. Ennek következésében az eszéki gymnasium' magyar lelkű igazgatója Schrott Placidus Sz. Ferencz' szerzetéből, legott a* kir. rendelet' leérkezte után , még az IS33beli iskolaévben a' g3'ököket tanuló ifjúsággal a' divatozó német értelem mellett a' magyart is tanultatta , a' második félévi köz próbatételkor a' három felsőbb osztályból négy jelesb ifjak által magyar beszédeket mondatott, minden lelkes hazafiak' megelégedésére.

N É P N E V E L É S .

— Reke Krislöf, a' veszprémi árvanevelő intézet' igazgatója azon alkalommal, midőn 1S33. apr. I I . a' megyei küldöttségn e k , az országos tudománybeli rendszeres munkákra tett észrevételeit a' közgyűlés vizsgálat alá v e t t e , a' nevelés' ügyében , különösen a' köznépére nézve, lelkes beszédet t a r t o t t , melly u' rendek' kivánságára sajtó alá is ment (Veszpr. 1833. 4. 17 1.). Itt a' többek közt azt mondja a'hazafi lelkű szónok : ,,IIa nemzetünk' atyjai kegyesek voltak a' köznépnek az ekkorignál helyesebb nevelését tanácskozásuk' tárgyává tenni és gondoskodásukat arra terjeszteni : a' szent szándéknak valósítására , a' fölséges czélnak elérésére elmúlhatatlanúl szükséges eszközről is gondoskodniok k e l l , a' mi nem lehet semmi más , mint hogy az oskolamesterek' formáitatására elegendő számú intézetek állítassanak fel hazánkban, ollyan intézetek, m e l l y e k a' föntebb érintett praeparandiákat nyomó nehézségektől különösen mentek legj'enek. — Több okoknál fogva, de kivált a' költségek' megkímélésének tekintetéből ezen oskolamesterkészítő intézetek minden vallás' különözése nélkül egyaránt nyitva állhatnának a'tanulni kiváltók e l ő t t , egyedül a' vallás' tanítója lenne mindenik felekezetnek tulajdona. Többnyire ezen intézeteknek közelebbi elrendelését, a' tanítás' tárgyainak meghatározását, a' cursusnak ennyi vagy annyi esztendőre megállapítását, az intézeteknek számát, h e l y é t , a' kilépett candidatusok* alkalmaztatása' módját, a' mestereknek azok által , kiket a' dolog i l l e t , kielégítőbb éleímódját, st'j egy a' dologhoz é r t ő , kivált külföldön szerzett tapasztalásokkal diszesked.ő tagokból álló választmányra kellene bizni

2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

kétség kivfil. Ezen választmány kötelességül tenné jövendőre a' nőtelen mestereknek különösen azt is , hogy házastársuknak ollyant ügyekezzenek választani, a' ki legalább is az igen szükséges asszonyi kézi munkákra tanítgatná a' falusi leánykákat. Mennyit segíthetne már ez által is magán a' köznép , ha p. o. a' maga és gyermekeinek külső ruházatját is el tudná készíteni a' házi asszony ! — Példa' kedvéért, hogy igen kev e s e t ; de még is nagy figyelmet érdemlő dolgot e m l í t s e k : mennyi gabonát lopogatnak el sok falusi asszonyok — ha a' pénzhez nem férnek —csak saját vagy kis gyermekeik' főkötőilviick megszerzésére esztendőnként, mellyek úgy szólván semmibe sem kerülnének, ha varrni tanúltak volna, mert a'másféle ruházatra fordított szöveteknek elesett darabjaiból megkészülhetnének. A^égre a' fundusra nézve, a' m e l l y b ő l ezen intézetek megalapítathassanak , minő véleménj r nyel legyen ezen javalatnak szerzője, csekély tehetségéhez képest tüstént cselekedetével mutatja meg. Mert valamint sebünket magunk érezzük leginkább , úgy az orvoslás' költségeit nem mindenkor lehet foganatosan másoktól várni." — Itt a' szóló egy i l l y e n iskolamester - készítő országos vagy megyei intézet' hasznára 400 pengő ftot ajánlt a' maga r é s z é r ő l , 's róla a* következő alapító levelet a d t a : „ A l ó l megnevezett ezennel lekötelezi m a g á t , hogy a' köznép' helyesebb neveltetésének előmozdíthatása' tekintetéből az oskolamesterek' készítésére f e l á l lítandó intézetnek javára alapítványképen négyszáz pengő forintot ajánl o l l y formán h o g y , ha ezen intézetnek felállítását az ország' atyjai köz akarattal pártolni kegyesek lesznek, ezen sommácska az országos mesterkészítő intézet' pénztárába folyjon : ha pedig ezen nagy és édes reménységtől el kellene esnünk, de a' javalatnak megalapítását nemes megyénknek nemes l e l k ű , és a' köznép' boldogítását mindenkor szivükön hordozó, és minden lehetséges módon előmozdítani törekedő rendei veszik, és egy illyen oskolamester-készítő intézetnek fölállítására saját megyéjük' kebelében nagylelkűek lesznek : az ajánlott pénz ezen megyebeli intézetnek javára, de csak egyedül erre légyen ajánlva, és pedig úgy , hogy a' m e l l y napon a' kérdésbeli intézetnek felállításához csak sikeres és bizony os remény ség tűnik is föl , azon naptól kezdve az intézetnek javára fog kamatolni az ajánlott tőke. Mellyek' nagyobb erejére adom ezen levelemet. Veszprém , április' 12-kén ,

1833. líeke

Kristóf m.
23í>

JUTALMAK.

— Hasonló nemes ösztön birta Marczibányi Lajos táblabíró urat két rendbeli jutalomnak kitételére o l l y munkákért, melyJyekben mind a' falusi tanítók, mind a* tanulók a' nekik leginkább tudni valókat feltalálhassák. A' jutalomtevő' felszólítását alabb teljesen adjuk.

J

Ü

T

A

L

M

A

IC.

— M A G V A R T U D Ó S T Á R S A S Í O ' FOLYÓ J U T A L M A I . A * t. társaságnak 1831re kitett philosophiai kérdésére 1834. martiusa' 8dikáig két pályairat érkezett , egy harmadik martius' 14d. , tehát a' határnapon t ú l , 's így elkésve. A' munkák a' martius' 15d. tartott heti ülésben választott bíráknak átadattak , 's a' 100 aranynyi jutalom a' következő Vd. nagy gyűléskor fog elitéltetni. Az 1832re kitett tVrténettudomúnyi jutalomkérdésre aT kitett határnapig felelet nem érkezett; igen, a z o n t ú l e g y , 's így elkésvén ez is. Az 183fre szólott szinjátéki jutalomra a' határnapig , u. m. martius' 24dikéig tizenkét vígjáték jött b e ; 's a' ÍVd. nagy gyűlés által választott küldöttségnek adatott által megvizsgál tatásul. A' 100 aranynyi jutalom hasonlólag az Vd. nagy gyűlésben fog kiadatni. F o l y ó évi martius' 24dikétől kezdve 1835diki martius' 24dikéig ismét 100 aranyt teszen ki a' társaság a' legjobb eredeti tragoedia' jutalmául. Az 1834re kitett rendkiviili kérdésre : „Miképen lehetne a' magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani ? u mellyhez 30 arany jutalom kapcsoltatott, juuius' Sdikáig , mint határnapig, tizenkilencz , azon túl még egy érkezett be. Amazok közül az egyik alatt az iró' neve á l l v á n , emez pedig elkésvén , a' kettő nem adatott vizsgálat alá. Mcllj-ik nyerendi el a' tizennyolcz közül a' j u t a l m a t , az iránt a' biráló küldöttség' hivatalos jelentése után fog a' közönség tudósítatni. — — M A R C Z I B Á N Y I L A J O S ' R E N D K Í V Ü L I J U T A L M A . — , , A ' mult 1833beli jun. lOikén 20 aranyat tettem ki o l l y munka' íratására, niellyből a" falusi tanítók l á s s á k , mit kell tuduiok ; a' falusi tanulók pedig abban minden őket illető tanúságokat f ö l l e l hessenek. A' dolgozni kívánó urakat akkor munkájoknak legfeljebb 1833beli pesti Szent J ó z s e f - napi vásárra a'm. t. társa-

240

V É G Y KS

KÖZLÉSEK.

ság' titoknokához beküldésére kértem meg. N é g y munka érkezett be martius' 22ikéig , mellyet hirdetésem szerint határnapul lehetett venni, de egyik munkának ezek közül csak eis»» ohajtásomat fejtegető r é s z e , azon k é r é s s e l , hogy adatnék idő még a' második rész' beküldésére i s . — M a r t i u s ' 2 6 i k á i g továbbá , m i n | a' m. t. társaság' héti ülése' napjáig még kettő érkezett. Minthogy pedig a' társaság nem egyenesen maga tette ki i l l y munkákra a' j u t a l m a t , megkérdezett engemet a'később jött munkák' el vagy nem fogadása iránt. En örvendvén a z o n , hegy ez igen érdekletes tárgyra nézve több dolgozó is találk o z o t t , jelentem ezennel , hogy azon versenyirónak i s , ki második részét későbben kivánná beküldeni, dolgozása' folytatását örömmel elfogadom , 's a' martius' 22ikén innen érkezett két dolgozatnak hasonlóképen vizsgálat alá vétetését óhajtóm. De a' m. t. társaságnak hivatalosan velem közlött nyilatkoztatása szerint igazságosnak találom , hogy ha egyiknek hoszszabb idő engedtetik d o l g o z á s r a , azoknak is új határnap adassék , kik a' kiszabott napra beküldhetés végett talán inkább sietvést dolgoztak 's most ujabb általnézés végett kézirataikat még tán egyszer általnézni kívánnák. Kiterjesztem ennél fogva az e' tárgyú kéziratoknak a' m. t. társaság' titoknokához e' folyó 1834iki nov. 20ika' estéjeig beküldhetését; o l l y végső kikötéssel azonban, hogy a' m e l l y kézirat nov. 21ikén érkeznék, az már ne fogadtassék el. Felteszek pedig o l l y munkára is , melly a' m. t. társaság által másod rangúnak Ítéltetik , jutalmul ezennel 10 aranyat , melly hason! ókepen a' tisztelt társaság' pénztárnokánál fog állani. Kimondhatatlanul örvendek , hogy e' serkentésein rokon gondolkozásuakra t a l á l t , 's olly hazában é l e k , mellynek fiai a' nemzeti miveltség' felderítésére teljes szívvel neki melegedének. Csókán , április' 30ikán 1834. Puchói Marczibányi Lajos. — A ' M A H C Z I B Á N Y I - I N T É Z E T ' JUTALOMOSZTA'SA. — A' Marczibányi-alapítványra ügyelő tek. biztosság Yégh István koronaőr' ő cxja' mint nádori biztos' elnöksége alatt ns Pest vmegye' nagy teremében a'számos év e l ő t t elitélt számos jutalmakat jun 5d. végre kiosztotta. Mint megjelenésök'évében legjobb munkákkért négy-négyszáz váltó forintot nyertek: I823ra Szlemenics l'ál prof. 's in. t. társ. r. tag Magyar Polgári Törvénykönyvéért; 1824re Fáy András m. t. társ. t. tag Ujabb Eredeti Meséiért; 1825re Vörösmarty Mihály, m. t. t. r. tag Zalán' Futása czimű hőskölteményeért; 1825re néhai Kisfaludy Károly m. t. t. r. tag az azon évi Auroráért , tekintettel e' zsebkönyv' egé.-sz intézetére; végre 1827re fíitnicz Lajos prof. és

241

JUTALMAK.

in. t. t. r. tag ,,Magyar nyelvbeli Előadás" czimű munkájáért. Továbbá kisebb, azaz száz száz váltó ftnyi jutalmakat pályairatokért n y e r t e k : 1 8 1 9 r e , u g y a n a z o n kérdésre bejött négy felelet közül háromnak szerzői kaptak j u t a l m a t , t. i. Beregszászi Nagy Pál, Gáthy István és Szeder Fábián in. t. t. 1. tag. 1820 kitett kérdésre Gáthy Károly , 1822re Kovács Tamás voltak nyertesek. D e , fájdalom , mind Kovács Tamás, mind Beregszászi P á l , valamint Kisfaludy Károly is a' jutalom' elvétele előtt több esztendőkkel elhaltanak ; illetvényeik örököseiknek fognak általadni. — Ezen , Marczibányijutalmakon kivűl a' küldöttség még a' következőket Ítélte el ; t. i. a' Vitéz-alapítványból 1822re Jemey János; a' gróf Pongrácz - alapítványból 182lre Horváth Antal, 1822re Simon Florent; a' gr. Teleki László' ajánlatából 1 828ra Gáthy István lettek nyertesek száz száz forintjával ; végre a' Fejérváry Józ s e f ajánlatából kétszáz forintban Sadler József prof. — Ugyan ezen alkalommal új jutalomkérdések is olvastattak fel, melylyeknek noha czéljok hogy a' közönség' kezeibe jussanak, azok mind eddig még ki nem adattak sem hírlapjainkban, senv az azokat írásban kérőknek. Ennek okáért mi sem közölhetjük itt e z e k e t , de még a' már megjutalmazott pályairatok' tárgyait sem, Csak annyit tarthattunk meg emlékezetünkben , hogy az új kérdések' jutalmait Cziráky Antal gr. 's ország' bírája ő e x j a , Forgó György dr. 's m. t. t. 1. t a g , Horvát István museumi könyvtárnok; Jerney János (a' maga jutalmával) és Ocskay Antal vál. püspök toldottak meg némelyl y e k e t közűlök. Fáy András pedig a' maga 400 ftnyi jutalmát a' sárospataki anyaiskola' könyvtárának ajánlotta alapítványul , h o g y kamata magyar könyvek' szerzésére fordítassék. — Rövid közlésünket azon beszéddel fejezzük b e , melylyel Fáy a' nagyobb díjak' elvevői' nevében köszönte meg c' nemzeti megtiszteltetést. Az előadás' lelkessége és melegsége különösen emelte annak hatását; 's mí többfelől hallott óhajtásuknak felelünk meg midőn a z t , a' nagy érdemű férfiútól elkérvén, olvasóinkkal közöljük. Nagymélt. nádori Biztos tJr ! Mélt. és Tek. Küldöttség ! stb. Mennyivel éltetőbb sötétségnél a' világosság a' természetben , mennyivel boldogítóbb nyűgös rabságnál a' józan szabadság az erkölcsi világban: annyival é l t e t ő b b , boldogítóbb vak babonánál és előítéleteknél a' tudományok' szelid és lél e k o l d o z ó világa, az emberi élet' viszonyaiban. Úgy van! Csak az hozhatja kétségbe a' tudományok' idv e i t , kinek gyenge vagy épen fukar lelke sötétséget áhít, TUDOMÁNYTÁR.

I.

16

242

VEGYES

KÖZI,ESEK.

vagy ki az erinenonvillei bölcscsel ellentételek' vitatásiban vágyik elmét köszörülni. í g y — kevés merné ugyan tagadni azon tétel' igazságát : hogy a' tudományokat mivelnünk k e l l ; de annál számosabbak azok , kik nuiig is állítgatni szeretik : hogy t u l s á g legyen anvai nyelvünkön akarnunk mívelni azokat. Ezen állítás e g y része azon méltatlan vádnak, m e l l y e l a' m a g y a r t , nem legjobb baráti haladásának terhelni kívánják : hogy hazai nyelve mellett túlságosan buzgólkodik. Az égi származású tudományok , 'így szólnak vádolóink, köz birtoka az emberiségnek; mi szoros kapcsolatjok lehet tehát azoknak a' nemzetiséggel ? 'S nem hálátlanság-e elpártolnunk azon forrásoktól , mellyekből eddig azokat merítettük , 's mellyek köz tudat szerint számos jeles férfiakat adtak a' hazának í Ámulatos ezen okoskodás; kár hogy nincs sem emberismeretből sem tapasztalásból merítve. Igaz : közbirtok a' tudományok ; de holt b i r t o k , mihelytt idveiket életre és emberiségre ki nem áraszthatják. Ha a' tudományok' jótéko ny hatása .által erkölcs nem szelídül, háznépek nem boldogítatnak, földmivelés', kereskedés* , mesterségek' emelésével , polgári társaságok nem virágoztatnak — nem egyebek a z o k , mint halomban veszteglő kincsek fukarok' szekrényeiben. A' tudományoknak égből lenyújtott fáklyáknak szükség lenniük , mellyekről minden halandó otthoni t ű z h e l y é t lobogtathassa. Már — hogy' lehessenek illy idves befolyásuak a' tudományok , ha azok v a l a m e l l y polgári társaságban, idegen vagy épen holt nyelven míveltetnek? Nem lesznek-e azok csak néhányaknak sajátjaik ? nem rejtekeznek-e azok zárt szobafalak k ö z z é , vagy elvonult monostorokba, világ és élet e l ő l ? Szóljon a' história, szóljon a' tapasztalás! Nein saját anyai nyelvén mivelte-e ki a' tudományokban magát, minden nagyra haladt nemzet? 's a* niellyik e' végre idegen nyelvet használt, mutathatott-e, csekély k i v é t e l l e l , e g y e b e t e l ő , mint néhány szobatudóst köz miveltség helyett? —• Nincs különben! Az idegen nyelven in ívelt tudományok örökké idegen részek maradnak a' nemzet' t e s t é b e n , miket az t e l j e s e n , saját vérévé nem emészthet soha ! Nem vak buzgóság vala tehát a z , hanem józanul kiszámolt hazafiság , mi a' dicső Marczibányi - nemzetséget arra bírá, hogy a* tudományoknak hazai nyelvünkön míveltetését pártfogolja. Egyszersmind emberismeretből mélyen merített /elv vala azon rendelése, hogy az ebbeli hazai szorgalom köz

ALAPÍTÁSOK,

243

jutalmak által ébresztessék. A' rejtekéből köz fényre vont i g y e k e z e t , valamint egy részről nyájasan jutalmazza a' legszerényebb keblet i s , úgy más részről hathatós példa leend, m e l l y követésre gyúlaszt. Mí , kiket a' Marczibányi lelkes alapítvány' diszes k ü l d ö t t s é g e , fenns. nádorunk' bölcs vezetése a l a t t , ez úttal nagyobb köz jutalmazásra kijelelni m é l t ó z t a t o t t — d e kik közzül a' legérdemesebbet, fájdalom, kora halál ragadta e i n ' h a z á t ó l ! *) s— mélyen érezzük a z t , hogy bennünk nem érdem, hanem csak i g y e k e z e t koszorúztatik m e g ; minden esetre százszor szerencséseknek tartván magunkat, hogy a' hazai nagy czélra mi i s , bár csekély, eszközül szolgálhutánk. Méltóztassék E x c . , O es. k. Főherczegsége', a' Mélt. és Tek. Küldöttség.' és dicső Marczibányi - ház' részéről elfogadni hál á s tiszteletünket, köszönetünket , 's azon forró nyilatkozásunkat , hogy a' hazának é l n i , leikeinknek minden v á g y a ; 's ha e* jó anyának nem használhatunk s o k a t , mentségünk egyedül az , bog}' gyenge erőnk nem bír óhajtásunkkal , igyekezetünkkel !

A L A P Í T Á S O K .

— A' MAG VAK TUDÓS T Á R S A S í c ' pénzalapjának neveléséhez a' f o l y ó évben a' következő hazafiak járultak : Kovács János , a' társaság tiszt, tagja Bécsben , febr.' l ö d . ni. gr. Teleki József elnök úrnak 1,000 pengő forintot adott által az academiai pénztár' részére. Károly es. kir. főherczeg ns Mosony vármegyéhez f. e. martius* Sdikán költ kegyelmes levelében o l l y elintézéssel ajánlott a' magyar nyelv' virágoztatására 's terjesztésére 10,000 pengő ftnyi t ő k é t , hogy tíz év' el forgásáig annak í)00 ftra menő kamatából egy rész a' magyaróvári tulajdon urodalmán levő gazdasági intézetben most felállított magyar nyelvtanító' fizetésére, más rész ugyanazon uradalom' kisebb iskoláiban a' szükséges könyvek' megszerzésére, és azon ifjak' megjutalmazására fordítassék, kik magokat a' magyar nyelv' megtanulásában különös előmenetellel tüntetik ki : tiz év' elmultával pedig az említett tőkepénz az 1825/7diki l l d . tor• Kisfalud)

Károly

értetik. (Meglialt 1830, nov,. 21). 16 *

2

IG VEGYES

KÖZLÉSEK.

vény által f e l á l l í t o t t nemzeti academiának szabad rendelkezésére legyen általadandó. A' RS Mosony várroegyebeli nemesek és tisztviselők Sszszesen 77 ftot 's 50 k r t , gr. Batthyáni Erneszt' özvegye pedig, Tarnóczy Antonia asszony 12 ftot küldének a' társaság' részére conv. p.

M Ű V É S Z E T E K .

— MAGYAR, J Á T É K S Z Í N . — Műit 1833 évben hazánkban a' következő szinésztársaságok l é t e z t e k ; t. i. 1) a' budai, ns Pest vmegye' pártfogása 's Döbrentei Gábor' és F á y András' igazgatása alatt. 2) a' kassai, ns Abaiij vmegye' pártfogása \s gr. Csáky Tivador' igazgatása a l a t t , 19 taggal. 3) A' dunántuli, 15 taggal , melly nyáron a' fiiredi színházban játszik. 4) A' miskolc.zi, 14 taggal. 5) A' debreczeni , hasonlólag 14 s z e m é l y l y e l . 0) A' szabadkai, 15 taggal. 7) A' páp a i , Balog István' igazgatása alatt. 8) A' váczi, Balog János alatt- 9) A' nagyabonyi, l í a k y Gábor alatt. 10) A' s z i g e t i , Fehér Károly' vezérlete alatt. 11) A' s z a t m á r i , Keszi József — , 42) a' bőnyi , Fekete G á b o r — , és 13) a' magyarbecsei, Jánosy János alatt. Nevet azon helytől ruházánk ezen , többnyire vándor, társaságokra, hol a' mult év' végével adák mutatványaikat (L. Könyves Máté' Játékszini koszorúját. P e s t , 1834. 10). — Mi különösben a' budai játékszínt i l l e t i , arról annak igazgatói a' Jelenkor' lOd. számában a' legörvcndeztetőbb tudósítást adják. T. i. a' mult év' utolsó évnegyedében a' napi j ö v e d e l e m b ő l , mindennemű költségek' lehúzása után 1488 f. 5 kr. vcz. maradt f e n n , holott a' havi költség körülbelül három ezer ftot teszen. Ezen kiviil Pest vármegye' felszólítására , kebelében 1834diki február', középéig 8242 ft 1 kr. vez, j ö t t b e , 's azóta április' elejéig 1748 ft 35 kr , 's tiibb rendbeli könyv-, kézirat-, hangmű- és ruhadarabok. Lehet ís r e m é n y l e n i , hogy a' közönségnek inkább növekedő, mint alabb s z á l l ó részvéte által a' mostanig gyűlt pénzalap is folyton növekedni fog 's í g y mind inkább több és több eszközöket ezen játékszín' emelésére az igazgatásnak kézhez szolgálni. A' magyar tudós társaság i s , érezvén mennyire függ az intézet' szerencséje 's vele nyelvünk' ü g y e az előadott darabok' nyelvbeli csinos és hibátlan voltától , mult I V d . nagy gyűlésében egy álló drámai biztosságot nevezett, m e l l y az

MŰVÉSZETEK.

245

adandó darabok' k i i g a z í t á s á r ó l , újak' fordításáról gondoskodj ó k ; 's intézkedésére 500 pengő ftot rendelt pénztárából. — Jelennen e g y külön biztossága ns Pest vármegyének egy csakugyan Pest városa' kebelében építendő magyar színház' ügyében serényen dolgozik. Legújabb 's legteteniesb áldozatok 1) főméit, hg. Grassalkovicsé, ki azon színháznak telekül a' hatvani kapun túl levő nagy terű farakhelyének a' kerepesi útra szolgáló részét ajánlotta fel ; 2) b. V a y Anna asszonyé, Komáromy György' özvegyeé , ki 5,000 pengő ft' kamatját kész egy magyar conservatorium' költségeire fizetni évenként, mellyben hangászati iskolán kivűl, declamatióban, nyelv, táncz, vívás 's egyéb szinészeti műveltség - ágazatokban , nevendék színészek' kiképezésére oktatások adatnának. — Adják az istenek, hogy egy, a' nemzeti miveltség' terjesztésére o l l y m ú l h a t lanul szükséges intézetnek minél több pártfogói akadjanak! •— — F E S T É S Z E T . — Gr. Széchenyi István'nagylelkűsége által a' magyar academia' teremét junius' eleje óta Ender János bécsi festész professor' legújabb műve díszesíti, egyik e , kétség kivül , a' legszebbeknek , mellyek hazánkban köz helyen láthatók. Tárgya a' 11' magos, 8'széles olajfesteménynek az az allegóriái képelet, mellyet a' tudós társaság czímerében is visel , és Stöber Ferencz által metszve, vignettképen Evkönyvei' czimén is találtatik. A' szelíden világosított előtérben (Vordergrund) e g y asszonyi alak látható ; mellynek lelkességgel párosult enyhe vonásai éreztetik a'nézővel, hogy benne a' tudás'világánál megszelídült erkölcs' istenasszonya nyújtja a' magast) emberisedés' czészéjét a' régi nemzetnek , melly agg erős sas' képében leng feje fölött. A' táj , honnan ez j ő , borús , és csak az el-elvillogó villám' gyenge világa hágy a' háttérben (Hintergrund) fekvő előkorba pillantanunk. A' műveltség' istennéje bal karjával a' hon' czímerét viselő pajzsra támaszkodik; mellynek körületén emelt munkát képező ecsettel , Leo pápa látszik a' nagy hunn király elébe könyörögve járulni. A' közepett látszó hazai czímer mellett Minerva áll mikép az e' mögött fátyol alatt veszteglő Pannónia' leplét föltárja. A' czímer alatt az academia' jelszava olvasható : B O R Ú R A D E R Ü . 1831. A'vidék' egyik oldalterén Vaskapu' melléke sötétlik : a' nemeslelkű polgár' fáradozásainak jelen mezfye, honnan a'jövendő' ke'mlőjének annyi szép remény mosolyog. A' formák az egészben bájolók szintúgy mint a' színezés. —A' k é p e t , melly több ezerébe került az ajándékozónak, Londonban készült remekmívű ráma foglalja be. — A' társaság hála' hódolatával küszöné meg másod elnöke' áldozatát. —

/

2

IG VEGYES

KÖZLÉSEK.

— A' franczia kormány Sigalon urat Rómába kiildé , h o g y a' sixtusi kápolna' híres fresco-festeményeinek , m e l l y e k Mic h e l - A n g e l o ' m e s t e r k e z é t ő l erednek, m á s a i t venné. E' végre 40,000 frank adatott dispositiója alá. Vernet Jlorácz pedig k é s z ü l n é m e l l y a' francziák 's az a t l a s z m e l l é k i 's az a f r i k a i s í k s á g o k a t lakó arabok közt történt ütközeteket n a g y o b b históriai festeménynek t á r g y a i v á tenni. E g y országos b r i g g a' Cométe rendeltetett k i , h o g y Civitá-Vecchiából A l g í r b a vigye által. — SZOBRASBAT. — Kisfaludy Károlynak , hazai f e j é r márványból alkotott c o l o s s á l i s mellszobra, melly a' n e k i állí- „ tandó 's már munkában levő emlék' egyik részét teendi, ezen hónap' elején e l k é s z ü l t . Férfikora' vas erejében mutatja az a' felejthetetlen e l h u n y t á t , derült h o m l o k k a l , a' l á n g é s z ' szabad tekintetével : ellentételben a' Hoffmann á l t a l aczélba metszett képpel , m e l l y költészetünk' hősét, hosszas n y a v a l y g á s után m e g f o g v v a testben és l é l e k b e n , bágyadt arczvonat o k k a l 's elhalt tiizíí szemekkel mutatja. Sajnálni k e l l , h o g y

a' m ű v é s z , teremének alacsonsága m i a t t nem adhat a' mellszobornak , m e l l y m i n t e g y három öl magosságra van szánva és s z á m í t v a , illendő h e l y e z t e t é s t . Minden képzőmivet a' maga saját álláspontjáról k e l l nézhetni 's megítélni. — — Figeac' városában (Francziaorsz. Lot m e g y e ) a' városi tanács e g y v á l a s z t m á n y t alkotott azon végre hogy k é s z í t e n e tervet e g y , a' híres i f j . Champollionnak állítandó emlékre. A' választmány' elnöke maga a' loti m e g y e ' főispánja. — Rouen' városa Francziaországban David szobrásznál a' nagy Corneille Péternek szobrát r e n d e l t e meg. — Bresciában (Lombardia) több előkelő férfiak g y ü l e k e z tek égj' , ama' híres metszőnek Longhinak, ki Morghen R á fael' m é l t ó vetélkedője v o l t , á l l í t a n d ó emlékről t a n á c s k o z n i . — Athénében legujobban e g y g y ö n y ö r ű szobor t a l á l t a t o t t fel , m e l l y Theseusénak tartatik. —

A'

M A G Y A R

TUDÓS

KÖNYVTÁRA'

T Á R S A S Á G '

GY A K APO D Á sA I .'

(Hivatalos czikkely).

AZ AMERIKAI PHILOSOPHIAI TÁRSASÁG. * Transaction of tbc american philosophical society. — Új folyam 1—4. kötet számos rézmetszettel. Philadelphia , 1818 , 1825 , 1330 , 1 , 2 . 4et lét. '••') A' cjilUpgal megjegyzett konvvek

kedveskedik'

SJjál munkáik.

A' M. TUDÓS

TÁRSASÁG' KÖNYVTÁRA' GYARAPODÁSAI.

247

ANDRÁSY GYÖRGY gr. Gyepkönyv 183íre. P e s t , 8. * (és Széchenyi István gr.) A' budapesti hidegyesiilethez irányzott jelentés. Pozsony , 1833. 8. BABBAGE KÁROLY. " Reflections 011 the decline of science in E n g land and on somé of its causes. London , 1833. 4. BAJZA JÓZSEF, * Külföldi Játékszín. P e s t , 1830. 8. * Aurora. Hazai Almanach. P e s t , 1833. 16. BENKE JÓZSEF. * Nagy Károly. Hősköltemény X X énekben. F r a n czia után. P e s t , 1832. 8. 2 köt. BOLYAI FARKAS. * Eleinenta Matheseos purae. Tomus I. Marosvásárhely , 1832. 8. BORSOS MÁRTON. * Tachigraphia. P e s t , 1833. S. BUGÁT P Á L {és Schedel Ferencz). * Orvosi Tár. P e s t , 1831—33. 8. XII k ö t e t , k é p e k l e l . * Magvar-deák éa deák-magyar orvosi szókönyv. Pest, 1833. 8 . BURIÁN PÁL. Rákkönyvecske. K o l o s v á r , 1832. 12. BUCZY EMIL. Cur ti us fordítva Forró Pál által. 16l9bÖl. CSÁSZÁR FERENCZ. * Sonettkoszoru. Fiume , 1832. 8. Razgovori Petra Yanni Redovnika. Fiume, 1831 — 2 . 8 . 3kÖt. Dictionarium quinque nobilissimarum Europae lingnarum. (Fausti Yerantii). Yelencze , 1593. 4. CSÓRJA FERENCZ. * A' vékfildi pap. Goldsmidt után. N a g y e n y e d , 1831. 8. CZAMBERT JÁNOS. Memorie deli' Acadeinia d'agricoltura , commercio ed arti di Verona. Yolume XII1. Verona", 1831, 8, W a n d e r u n g e n durch Pompeji von L. Góró v. Agyagfalva. Bécs , 1825. fol. 20 rézmetszettel. T a b l e a u comparativ des hauteurs des principales montagnes du g l o b e . Par A. Perrot. Paris , 1826. 1 színezett tábla. Quadro storico, statistico, politico etc d e l i ' impero ottomano. MÍIan. Egy tábla. A combined view of the prineipal mountains and rivers in the world. L o n d o n , 1825. 1 színezett tábla. Länge der Fliisse. (kézi rajzolat 2 tábla magyarázattal). Prospetto eomparativo delle principali montagne e dei principali fiumi della terra. Milan , 1827. 1 szín. tábla. CZECH JÁNOS. Az alsó és felső Baranyában levő ecclesiáknak articulusi 1576. Kézirat. Kinizsi Pálne'nak 15I3ból való Imádságos könyvének az e r e detiből vett mása (Czech' kezével). CZUCZOR GERGELY. * Aradi Gyűlés. Hősköltemény Öt énekben. P e s t , 1828. 8. * Hunyadi János' viselt dolgai. Buda , 1833. 12. Javított kiadás. D E S S E W F F Y AUREL gr. Schematismus I. R. Hung. Buda, 1 8 3 4 . 8 . ERCSEY DÁNIEL. * Compeudiurn Psychologiae empiricae , et Logicae. Debreczen , 1833. 8. FÁBIÁN GÁBOR. * Osian' énekei. B u d a , 1833. 16. 3 kötet. FABRICZY SÁMUEL. * Elementa juris eriminalis Hungáriáé. Lőcse , 8. Árva'^ várának kőre irt képe W e s t e r által. Bécs ,1832. fol. FARKAS SÁNDOR. * Antenor' utazása. Francziából. Nagyenyed , 1831 — 5. Három kötet. FÁY ANDRÁS. * A' Bélteki-ház. P e s t , 1832. 8. 2 köt. FODOR ANDRÁS. * A' Hunyad-vmegyei cholerajárv. Pest, 1832. 8.

2

IG

VEGYES

KÖZLÉSEK.

FRIVÁLDSZKY IMRE. * Monograpliia serpentum Hungáriáé. T e s t , 1823. 8. GEORCH ILLÉS. * Törvénytud. értekezések. P e s t , 1833. 8. GÖRÖG- DEMETER. * Sokféle szőlőfajoknak lajstroma , mellyeket Európának majd minden nevezetesebb szőlőhegyeiről meghozatott. Bécs, 1829. 8. GYORY SÁNDOR. * A' Buda 's Fest közt építendő álló hídról. P e s t , 1832. 4 . tervvel, UELMECZY MIHÁLY. * Jelenkor és Társalkodó. P e s t , 1832. és 1833. 6 kötetben 4. 11INKA JÓZSEF. Buch der Chronicken und gedecbtnuss wirdigern geschichté stb. Scbedelius' Chronicon mundi-jának német fordítása , sok fametszéssel. Nürnberg , 1493. fol. HOFFNER JÓZSEF. * A' ló külsejéről, Schwab után. Pest, 1832. 8. HORVÁT ANDRÁS. * Theoretisch - practische Methode die magyarische Sprache binnen fünf Monaten zu erlernen. Pressb. 1827. 4. HORVÁT ENDRE. * Kisebb költemények. P e s t , 1832. 16. HORVÁT ZSIGMOND. * Amerikának esmertetése. Győr, 1813. 8. Első kötet. * Cooknak a' föld körül utazása. Németből. Pest, 1810. 8. * Gr. Macartneynek Cbinába tett utazása ; vagyis a' Nevezetes Utazások' Tárházának 5d. kötete. Pest , 1818. 8. IMRE JÁNOS * Amicum foedus rationis cum experientia. Pest, 1821.8. * Philosophia novis curis cdita. P e s t , 1827 , 3 0 , 31. 4 köt. 8. * Bölcselkedés. Pest, 1829. 8. 2 köt. * Az ifjú magyar bölcselkedő. P e s t , 1830. 8. KÁLLAY FERENCZ. * Históriai értekezés a' székely nemzet' eredetéről , hadi és polgári intézeteiről a' régi időkben. Nagyenyed, 1829. 8. Aesopus' meséi. (16d. századból ; hiányos példány). KAZINCZY FERENCZ. * Kazinczy' Útja Pannonhalmára , Esztergomba , Yáczra. P e s t , 1831. 8. KECSKEMÉTI DÁNIEL. * Kérdezősködő magyar nyelvmester. P e s t , 1833. 8. Böszörményi Pál' kézi könyve a' nép' számára. 2 kötet. 8. Nagy László. Heroineis. P e s t , 1817. 8. 2 rész. KIS JÁNOS. * Socrates'nevezetességei. Xenophonból. Kassa , 1831. 8. KOVÁCS JÁNOS. Oroszmagyar Grammatica. Irta Fogarassy János kanonok. Bécs , 1833. 8. KOLMÁR JÓZSEF, * Kathedrai Tanítások. P e s t , 1832. 2 köt. 8. KR1EBEL JÁNOS. * Darstellung der W e l t k u n d e nach ihrem Fortschreiten durch Zeit und Raum ; in synchronistisch historischen Tafeln stb. Bécs , 1822. Regal fol. LEMÉNY JÁNOS. * Néhai fogarasi püspök Bab János felett. KoJosvár , 1831. 4. LŐCSEI SÁMUEL. * Erkölcsi mesék. Iső füzet. MEASE JAKAB. * Picture of Philadelphia. Philadelphia, 1831. 8. Sok rézmetszettel. First and second annual reports of the inspectors of the eastern state penitentiary of Pennsylvania. Pbiladel. 1851. 8. * On somé of the vegetable materials from vvliich cordage , twine and thread are made. An Euiogium intended to perpetuate the memory of Dar. Ritterhouse , late President of the american philos. soc. By B. Rnsh. Pbiladel. 1796. 8.

A'

MI

TUDÓS

TÁRSASÁG'

KÖNYVTÁRA'

GYARAPODÁSAI.

249

* Sketch of the life of Robert Morris. Observations and experiments on the pharmac. preparations and constituent principles of opitim. By G. Carpenter. P h i l a d e l . 1827. 8. Remarks on the nse o f p i p e r i n e , by the same. P h i l a d . 1827. 8 . The Journal of law. V o l . 1. Nro 8. Philad. 1830. 8. * Descents in a diving b e l l . American farmer. Baltimore. 1832. Vol. 14. Nro 23 és 33. Mease' értekezéseivel. Norfolk herold. E x t r a , decemb. 7. 1832. (Jackson's Message to the senate and house of representatives at the opening of t h e 2d< session of the twenty second congress). * Steam-engine , s t e a m - b o o t , steam-carriage, shipbuilding. 4. Lancey's Address delivered before the Trustees , f a c u l t y and students of t h e university of Pennsylvania. P h i l a d . 1830. 8. T e n t h annual report to the legislature by the Pennsylvania Institution for the diaf and dumb. Philad, 1831. 8. Somé Account, of the Pennsylvania hospitál , by W . G. Malin. Philad. 1831. 8. Seventh annual report of the provident society for employing the poors. P h i l a d . 1831. 8. T h i r t e e n t h annual report of the Controllers of the public schools stb. P h i l a d . 1831. 8. Report of the committee appointed by the horticultural society of Pennsylvania. Philad. 1831. 8. MOLNOS DÁVID. * Néhai Petrityevity Horváth Károly felett. K o losvár , 1831. 4. MÓTH E N D R E . * Törvényes értekezés. P e s t , 1833. 8. * A' nemzetiségről. P e s t , 1833. 8. N A G Y JÁNOS. * Grammatica linguae liungaricae cum p a r a l l e lismo inter orientales linguas ducto. Pest , 1832. 8. JN Y Í R Y I S T V Á N . * A' T u d o m á n y t ! ' öszvesége. 2d. és 3d. kötet. P a t a k , 1,831. 8. ORCZY LORINCZ b. * Két kérdés a' magyar lótenyésztetés' tárgyában. P e s t , 1 8 3 2 . 8. P A P P IGNÁCZ. * Ekho. lsö köt. Veszprém , 1833. 8. P E L I K Á N JÓZSEF. Halotti beszéd néhai Péchy János főispán' hamvai f e l e t t . Sziget , 1831. 4. F É T E R F I KÁROLY. * Filosofusok' és filozófia' históriája. Iső rész. Marosvásárhely , 1833. 8. PETROVICS FRIDRIK. * Magyarország történetei időszaki táblákban , világosítva a' világnak egykorú történeteivel és a' m. kir. házaknak nemzetségi lajstromival. P e s t , 1830. fol. P1RINGER MIHÁLY. * Die Magyarensprache in ihren Grundzügen b e l e u c h t e t . Bécs , 1833. 8. * A' magyar nyelvnek fényre bocsátott ágozati. Bécs , 1833. 8. ROCHEL A N T A L . * Naturhistorische Miscellen über den n o r d westlichen Karpath. Pesth , 1821. 8. Egy mappával. * P l a n t a e Banatus rariores. Pest , 1828. fol. 42 kőre metszett táblával. SCHAMS FERENCZ. * Topographische Beschreibung von Peterwardein. P e s t , 1820. 8. * V o l l s t ä n d i g e Beschreibung d. kön. Freistadt Pest. P e s t , 1821. * Vollständige Beschreibung der freien Hauptstadt Ofen, B u d a , 1822. 12.

250

A' M. TUDÓS TÁRS. KÖNYVTÁRA' GYARAPODÁSAI.

* Ideen über Pacht und Verpachtung der Landgüter i n U n gern. Magyar fordítással együtt. Pest , 1824. 8. * Betrachtungen über Ungerns W e i n b a u . T e s t , 1 8 5 0 . 8 . * UngernsWeinbau in seinem ganzen Umfange. Pest, 1 8 3 2 — 5 3 . 8. 2 Bde. SCIIEDEL FERENCZ. * Aestheticai l e v e l e k Vörösmarty Mihály' epicus munkáiról. Pest , 1827. 8. * Handbuch der ungr. Poesie. Bécs és Pest , 1828. 2 köt. 8. * Magyar költői Régiségek. Bécs és P e s t , 1828. 1 2 . * Physiologia pulsus. Pest. 1829. 8. * (és Bugát P á l . ) Orvosi Tár. Pest , 1831 , 32 és 35. X l l k ö t . 8. * Szegények' patikája. Ilufeland után. P e s t , 1851. 1'6. * Kisfaludy Károly' élete. Buda , 1 8 5 2 . 12. * (és Bugát Pál). Orvosi szókönyv. P e s t , 1855. 8. SKARN1CZI FERENCZ. Pollaschek Franc, regulae pastorales, Szakolcza , 1831. 8. SZALAY IMRE. * Magyar Egyházi Beszédek' Gyűjteménye. Pest és Buda. 1832—34. 8. 6 köt. - SZÁSZ KÁROLY. * Az 1831diki esztendő' történetei. K o l o s v . 1852. 8. * Sylloge Tractatuum aliorumque actorum p u b l i c o r u m históriám et argumenta b. diplomatis l e o p o l d i n i , resolutionis item qtiae alvincziana v o c a t u r , illustrautium. Kolosvár, 1855. 8. SZÉCHENYI ISTVÁN gr. * Világ. P e s t , 1852. 8. * Magyar játékszínről. P e s t , 1 8 3 2 . 8. * (és Andrássy gr.) A' budapesti hidegyesűletliez irányzott jelentés. Pozsony, 1855. 8. SZEDER FÁBIÁN. 4 Azaöl halála. Francziából. Pest , 1 8 2 6 . 8. * Kisded köszöntő zsebkönyv. E s z t e r g á m , 1827. 16. * Válogatott darabok bonni munkákból. Nagyszombat, 1821. 8. * Urania. Nemzeti almanach. Esztergám , 1 8 2 8 — 5 2 . 16. 5 köt. SZEPESSY IGNÁCZ b. * Keresztényi tudomány. P e s t , 1852. 8. SZOTYORY JÓZSEF. * A' marosvásárhelyi gyógyintézet' történetírása. Marosvásárhely, 1855. 8. TELEKI JÓZSEF gr. Dictionnaire d c l'academie franôise , revue , corrigé et augmenté par l'academie e i l e méme. Cincjuieme edition. Párizs : 1825. 5 köt. 4ed rét. Adelungs W ö r t e r b u c h der hochdeutschen Mundart. Bécs , 1811. 4 köt. 4. Anhang. P r a g , 1821. 4 . "Y'oyage de P o l y c l é t e par Mr. le baron de Théis. P á r i z s , 1822. 2 kötet. 8. U D V A R D Y JÁNOS. * É l e t . P e s t , 1852. 8. VAJDA LÁSZLÓ. * Az Erdélyi polgári magános törvényekkel való esmeretségek. Kolosvár , 1830. 8. 4 k ö t e t . * Az Erdélyi polg. magános törvények' históriája. Kolosvár , 1830. 8. * Synopsis históriáé iuris transsylv. Kolosv. 1 8 3 0 . 8. VAJNÓCZ JÁNOS. * Szemápolás. Pest , 1835. 8. VASS LÁSZLÓ. Quadratura circuli t a n d e m inventa per Joannem T á g é n . Kassa , 1832. 8 . 2 tábl. WISK1 PÁL. Magyar Ovid az általváltozásokról j, szabad fordításban. K o l o s v á r , 1 8 2 6 . - 8 . Iső köt. VÖRÖSMARTY MIHÁLY. * Kurzgefasste ungr. Sprachlehre für Deutsche. P e s t , 1852. 8. ZERDAI1ELYI LŐRINCZ. * Jó t ö r v é n y , jó követ. Magyarország, 1855. 8.

TUDOMÁNYTÁR. 1S34. SZERK.EZTETI. OHV. DR> HESDKIV. B.1R. TROr. A* M. TVV- TAHSAS.IG' «ENDES TAGJA. E L S Ő K Ö T E T. HÁROM KOMÉ TS ZETTEL

Recommend Documents