TUDOMÁNYOS É S SZÉPIRO D A LM I FOLYÓIRAT. SZERKESZTI ES KIADJA MENTOVICH FERENC. III. FÜZET. MAROSVÁSÁRHELY, AZ EV. REF. TANODA BETŰIVEL

TUDOM ÁNYOS É S S Z É P IR O D A L M I FO L Y Ó IR A T .

SZERKESZTI ES KIADJA

MENTOVICH FERENC.

III. FÜZET.

MAROSVÁSÁRHELY, 1858. AZ EV. REF. TANODA BETŰIVEL.

AZ EGEKBEN LOVAGOLTAM.,..

„V olna szárnyam elröpiilnék E g y kies vidék f e lé .......... u „ O h ha volnék kis m adárka, Csak egy óráig csupán, Szárnyra kelnék, E lrö p ü ln ék . . . . . . . u Ha több jutna eszembe, m ég tö b b e t, idéznék, azonban remélem puszta szavamra is elhiheük ke­ gyes olvasóim, hogy a költőknél éppen nem ritkaság ilyszerü kívánság, annyival inkább, mivel ez a vágy már a gyermek keblében is megterem, vele együtt nö s tán annál hatalmasabb lesz, mennél inkább érzi gyarló testének földre nehezülését. De az emberek^, m int sok egyebekben, úgy e tárgyban is, nem marad­ tak a puszta óhajtásnál, hanem létesítését többször megkisérlelfék. Ha az őskor mythosainak hihetnénk, vagy azokat nem jelképes, hanem szószerinti értelem­ ben vehetnök, sikerült is a kísérlet. Dedalus t. i. mes­ terséges szárnyakon repült ki a Labyrinthusból*, de bár ö maga megmenekült, kísérletét m ég sem ne­ vezhetjük merőben sikerültnek, mert fia Icarus ál13*

186

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

dozatja lett. E rre igaz, hogy azt mondhatnák a jó öre g .tira k : úg y kellett neki, miért nem fogadott szót, miért: emelkedett oly közel a naphoz, hogy en­ nek heve a szárnya tollait összefoglaló viaszot fel­ olvassza. De kérem alássan, bár a szófogadallíinságnak nem vagyok ü g y v é d e , itt m ég sem tehetem, hogy a szegény, vizbe boldogult Icarus mellett egy szót ne szoljak: ha Jörlénnetesen urambátyám lesz vala a néhai helyében (nem most mikor m ár baj­ szát megütötte a dér, hanem akkor mikor m ég ama nemzeties dísze más emberek előtt sejtelem s csak urambátyám szemmeíben volt valóság) vallja m ég őszintén vájjon megállhatja-e, hogy oda, a h o l slyan, fényes világítást lá t,: be ne tekintsen , meg­ tudni, vájjon kitartja ott. azt a fényes bált? Ne bántsuk hát szegény Icarust, annyivalinkább, 'mivel -sorsára többen jutottak, a mennyiben f. i. a : kü­ lönbféleképpen -tervezett! és készített 'repülő gé­ pekből lepottyanva, k in e k ; nyaka, kinek lába kitörött.' Ma már megszűnték az ilynemii kísérletek, részint azért, mert a léghajóhoz ragaszkodnak inkább-, ré­ szint pedig mivel előállottak a természettudosok s kétszerkettői szabatossággal bebizonyították, hogy az embert az isten nem szárnyas állatnak teremtette, íg y hát-ébren nem repülhetünk, de a mit ébren nem tehetünk -sokszor megtesszük á l m u n k b a n k i nem röpült vagy egyszer álmában? ki nem érezte azt a leirhallan kéjt, mikor lábunk alól egyszerre csak kisiklik a föld és mi, minden legkisebb erőfeszítés nélkül lebegünk folytonosan változó panorámák felett.

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

187

Most. á .kék tengerszine felelt suhanunk el, majd sötét fenyvesek vagy forditókozi őserdők, majd a .havasok jégm ézei vagy kopár hegyláncok/égremeredő szik­ láikkal : jönek :e!önkbe., Néha meg Mörpheus?éppen tiindérói’szág kapuit nyitja meg. s, nem földi lájék, hanem; paradicsomi vidék tárul fel előttünk, mely­ nek megfelelőt a valóságban hasztalan keresnénk.. Mi félig-meddig sejtjük, hogy ez eszményi; szépségek nem lehetnek valóságosak *, félünk elveszteni ’e szép csalódást, szeretnénk föl nem ébredni,', képzetünk tündérkepeit el nem szalasztani; de hasztalan! . . . : el­ ragadtatásunk egy élénkebb kitörésére megmozdu­ lunk,: szemeink felpattannak és a varázs-álomnak v é g e . ... Hasztalan fordulunk másik oldalunkra, hasz­ talan kzoritjuk be szemeinket, a félbeszakasztottat újból nem kezdhetjük; az a mesterség m ég nincs feltalálva:, mi áltál álmainkat, szabályozhatnék, sze­ szélyesebbek azok, m int7. . . . — no a nőket magamra haragítani nem akarom, más hasonlat pedig nem jut eszembé— jönek mennek , mint kedvök tartja. Pe­ dig vajmi kellemes elüjóg volna, ha éji visioink felett szabadon rendelkezhetnénk s kényünk szerint parancsolhatnánk magunknak érdekes, ^tanulságos vagy magasztos álmokat. . : • E szellemi kéjelgéshez legközelebb' áll az, me­ lyet egy mesterilég irott könyv nyújt nekünk midőn tárgyának erejével, irányának bűvös hatalmával meg­ ragad s lelkünket vagy a végetlen tér messzi vi­ dékeire, vagy az idő ősi korszakaiba röpíti. E n ily— fonnám röpülni inkább a térben mint, az időben o-

488

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

hajlok, tán azért is, mert a z időben röpülök minden­ nap, akaratom ellenére i s . . . . . sírom fe lé ; ha pedig hátrafelé a múltba szállong gondolatom, mindenfelé csak a sok „ b á n o m m a l w találkozom; meglehet tán szemüvegem r ó s z , de azt eldobni nem tudom. — Nosza hát , kegyes olvasó, röpüljünk egyet a tér­ ben, fel magasan, fel egész a csillagok k ö z é , hagy­ ju k itt ezt a parányi porszemet, mit az emberek földnek neveznek. Igen , ig e n , nemcsak parányi, hanem éppen na­ gyító üvegen át alig észrevehető porszemmé apad e föld, ha a nagy mindenséggel hasonlítjuk össze. A z igaz, hogy átmérője rámegy 1 5 2 0 mértfoldre; de már Jupiterből kitelnék ezerháromszáz föld, a napból körül belől egy millió négyszázezer, Sinus­ ból pedig vagy tizennégy millió kétszázezer; hát m ég a többi csillagokból? Pedig vajmi nagy ezeknek szám a!. A z eddigelő élt emberek egy szivvel-szájjal megszámlálhatlanoknak nevezték s ezt. a melléknevet hihetőleg az ezután születendök sem fogják m egtagadni a csillagoktól; mert azok szá­ ma végetlen. Csillaglaistromainkban eddigelő húsz­ ezernél több van följegyezve; Herschell Vilmos távcsövével a téjút egyrészén, az égnek alig két— foknyi darabkáján, egyetlen óra- alatt, ötvenezer­ nél többet látott elvonulni. Laplace m egengedi, hogy lehet tizezer-millió csillag, s ha tizezer-millióször mil­ liót mondott volna, m ég akkor is igen keveset mon­ dott volna. Nó már ha ezeket mind összevesszük, nemde nagyitóüveg alá való parány a föld, bárha

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

189

mi hozzátapodva, oly-végetlen nagynak^ oly mindenekfelettvalónak képzeljük, s belőle egy két arasznyi­ ért oly mérgesen perlekedünk. Ig en , ha m indig csak rajta mászkálunk s felibe emelkedni, soha sem tudunk. . Az ember gondolata és képzelete könnyen fel­ foghatja, hogy a szemeinkkel: vagy távcsöveinkkel belátható téren túl létezik százszor, ezermilliószor nagyobb té r, mint azon darabka, a mit korlátozott szemeink vagy^ műszereink kikutathatnak.. Midőn-gonr dolalunk ennyire fölemelkedett,,azon széditő magasr bán, melynek legfőbb tetőpontjára emberi értelem el nem juthat — ezen fellengö regiokban, melyeket mél­ tán nevezhetni az igazság hegycsúcsainak — mély bámulással s megalázódással borul le megmérhetlen hatalma előtt azon fövalónak, , a ki, tervezte a nagy m indenséget,, melyben; mindamellett, hogy terjelme végetlen, tökéletes rend uralkodik egy elmúlt örökr kévalóságtól, egy jövendő örökkévalóságiglan.. A csillagok physikai alkotásáról semmit, vagy semminél nagyon kevéssel tudunk többet; némelyi­ kük fehér, másik kékes, másik sárgás, vagy éppen vöröses fényii.,Vannak egyes; csillagok, mint a mi napunk, de vannak olyanok is, a melyek párjával, hármával járnak vagy is forognak egym ás, akár helyesebben szólva, közös- nehézlésú pontjuk-körül: ezt- olybá képzelhetjük, minlha a föld, és a hold kö­ rülbelül, egyforma* nagy. volna s a világosságot nem más égi testtől; nyernék, hanem saját fényükkel ra­ gyognának. , A csillagászok nagyon elmés módszerrel: kitud-

190

A Z EGEKBEN: LOVAGOLTAM. « ' i

Iák számilni a hozzánk legközelebb' álló csillagok távolságát. D e e távolság oly rendkívüli, hogy ha mértföldekben neveznök meg sokkal kevésbé lenne •fogalmunk róla, mintha á M. Vásárhely és Uj-york közötti távolságot vonalokban írná le valaki,, t. i. oly hosszír sor szám jő n e ki f hogy a számítás szokott határait túlhaladná. A z égi távolságok meghatáro­ zására nagyobb röfre volt hát szükség, mint a minövel a földön m érnek, s ily nagy röföt a világosság' ádott kezünkbe; mert bár mily gyorsan halad’ az, még 'is; -időbe kerül, m íg útját megjárják Sok főtörés és meghiúsult kísérlet után ma már meglehetős bizo­ nyossággal tudjuk, hogy ez a leggyorsabb paripáknál gyorsabb paripa egy másodperc alatt negyvenkétezer mértföldet halad. Mit mondanak már hozzá kegyes olvasóim, ha én is megmondom, hogy a legközélebbi csillag cisak olyan közel van hozzánk, hogy be­ lőle a-világosság, fenntirt gyorsaságával ejjél-nápjpal szünétnélkíil utazva, a földre éppen hat és fél év alatt érkezik m ég. A z a z , ha a Csillagok közül töszomszédunk egyszerre semmivé le nn e, mi azt a csillagot még hetedfél évig előbbi helyén látnok ra­ g y o g n i! Herschell azt állítja, hogy némely csillagködből kétmillió esztendő alatt ju t el a fény hozzánk, úg y hogy mi möst ezéknek nem jelenjüket, hanem kétmillió éves multjokat szemléljük. Most. már egy más meglepő gondolatot mondok el, mely lelkünket éppen ellenkező — t. i. a végetlen kicsinység— irá­ nyába ragadja. Moigno ( s vele m ások) azt. állítják, hogy földünkön a legtöinöttebh szilárd testnek vagy

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

191

"folyadéknak eredeti atomjai szintoly távol állanak egymástól, mint nagyságukhoz képest, az ég sza­ bad mezején a, csillagok. “ Á csillagok közötti röpliinkben illő , hogy saját hazánk , szüleléshelyiink, azaz a mi naprendszerünk, földünk és bujdosó (planéta) testvérei fölött lebeg­ jün k egy kissé elmélkedve. Amott alattunk kereng­ nek e különböző nagyságú és fényű göm bök, mind egy irányban hengeregve, urok és gazdájuk: a nap körül. Azon magasból, melyben röpülünk a központi csillagot és bujdosóit egy tekintettel belátjuk. A nap akkorának látszik, mint egy huszonkét hüvelyk át­ m érőjű tűzgömb^ legközelebbi kísérője Mercurius csak egy közepes nagyságú kölesszem *, Venűs egy b o rs ó , a föld egy nagyobbacska borsószem , Márs akkora mint egy ószerű gombostű feje, a csak táv­ csővel kivehető bujdosók pedig, mint megannyi nap­ sugárban üsző porszemek, lehetnek vagy Ölvenen — hatvanan. Ezeken túl Jupiter úgy tiindöklik, mint egy világos narancs , Saturnus egy hilliárdgolyó nagyságával vetekedik, Uranus egy villogó cseresnyéhez hasonlít, Neplunust egy gyengén világitolt szőlőszemnek képzelhetnek. E hengergő, gömbök égymástóli tetsző távolsága húsz és száz rőf között á l l ; de a legközelebbi csillagok vagy csillagképek tő­ lünk oly messzi vannak, hogy egymáshözi állásuk kö­ zött. , akár a borsóról, akár a narancsról nézzük, akár pedig kimen ve a szőlőszemre onnan visgáljuk, leg­ kisebb különbséget sem vehetünk észre. Közelilsünk már most bujdosó-családunk köz­

192

A 2 EGEKBEN LOVAGOLTAM,

pontjához, szülőjéhez.; de vigyázzunk, szárnyainkat el ne perzseljük. A Cosmogonia * ) újabb rendszerei a napot, teszik valamennyi bujdosó szülő anyjává; u g y hiszik, hogy a nagy alkotó akaratára belőle szü­ lettek az üstökösök, légikövek (aerolithos). bujdosók*, a bujdosókból meg a holdak. A mint a naphoz kö­ zeledünk, rajta szabálytalan, szögletes fekete foltokat veszünk észre, melyet félárnyék, vagy némi félho­ mályos rojt környez sugárzó ráncokkal, mint egy nőii nyakbodré. Ezek a foltok most összehúzódnak, inajd; kiterülnek, mint szélvészes egen a nehéz fellegek.. Ha közelebb mernénk röpülni meglátnók, hogy e fény­ lő és csillámló vonalok, megmérhetlen láng- vagy a nap légköre mozgásától ide-stova hányatott izzó gázhullámak sörényei. A nap tányérának még folt nélküli részei sem egyforma fénynyel ragyognak*.; ennek földje vagy alja — hogy egy mindennapias kifejezéssel éljek — imitt—amott számtalan apró -feke­ te pettyekkel vagy szemölcsökkel van behintve, melyek folytonosan mozognak, mintha valami vegyé­ sz! csapadék, vagy túródzás szállana s emelkednék a fénylő folyadékban. Tisztán láthatjuk tehát, hogy e hánykodó fényes tengerben vannak más nemfényes darabkálfis, melyek benne lebegnek, vele együtt fór­ nak, de vele össze nem vegyülnek. A napfoltokat egy jézsuita, Scheiner, fedezte fel legelőbb; de a kegyes atya e fölfedezését nem­ hogy közzétette volna, de legbizodalmosabb tanít— * íg y nevezik azon tudományt, mely a nagy mindenség előállá­ sának m ódjáról okoskodik.

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

193

.Tanyainak is alig- merte megsúgni. Miután azonban több rendbeli figyeletei kétségen kívülivé tették fel­ fedezését, az egész dolgot közölte szerzete provin­ ciálisával: de a provinciális buzgó peripateticus philosopb lévén, egy szót sem akart hinni belőle; mert Aristoteles tisztán mondja, hogy a nap mindenütt egyenlő fénynyel ragyog. „ É n — monda Scheinernek— több izben átolvastam Aristotelesemet, egy be­ tűt sem hagytam ki belőle, s bizonyossá tehetlek ró­ la, hogy napfoltjaidról egy szó sincs benne. Eregyj hát édes fiam s győződj meg ró la , hogy vagy távcsöved, vagy szemed hibás.u Scheiner szót foga­ dott, elhitte hogy szeme hibás s Aristotelesnek igaza van. De a napfoltokkal még sem lehete oly könynyen elbánni. E g y Veiser nevű augsburgi senator ez új eretnekségnek hirét meghallván, irt Galileonak. A nagy csillagász azt válaszolta, hogy Scheinernek igen jó szeme van és a foltokat darab idő olta ő ma­ ga is szemmel tartja. r E folytonosan változó foltoknak némelykor rend­ kívül nagy a kiterjedése, azaz többször nagyobb, mint földünk egész területe. Minő csekélységnek tetszik ez a felfedezés: hogy a napban vannak homályos foltok, mi hasznát vehetjük e tudásnak, haiieha a játszi elmejiasználhatja fel saját tökélytelensége mentésére ? D e a tudományban nincs semmi elvetni való hulla­ dék, az ig a zság , legyen az látszólag bármily jelen­ téktelen csekély, a maga nemében fontos, és előre béláthatlon fontosságú igazságoknak lehet szülőanyja. Mikor doctor Galvani békákat boncolva nagy bá-

194

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

múlására észrevette, hogy ha. ez állat idegeihez két különböző nemii érccel nyúl, a hulla rángásba jón, ki gondolta v o ln a, hogy ez: az egyszerű felfedezés; adandja kezünkbe a hatalmat arra, hogy megnyerg éljük a villám ot s szárnyain küldjük izencteinket egyik világrészből a mási kba?! A tudomány egy nagy épület s körülte az építőknek valamint a kö­ veket, szintúgy nem szabad megvetni azon porond­ szemeket, melyekből e köveket összefoglaló cément készül, mert nélkülük hasztalan raknák egymásra amazokat.— A Scheiner fölfedezése újabb és neveze­ tesebb fölfedezéseknek lett sziilőanyja: az előtt ugyan­ is azt; képzelték, hogy a nap merőben Mozdulatlanul; áll a mindenség középpontján, de á foltokat vizsgálva, lehetlen volt észre nem venniük, hogy ^ezek nem helyt állanak, hanem mozognak, és pedig, egyiránybari, t. i. elöjönek a naptányérának keleti szélén, naponkint beljebb- beljebb vonulnak a középpont-

1

felé, inig végre ezt is meghaladva, nyúgoti szélén eltűnnek, csak azért, hogy egy bizonyos idő múlva a keleti szélén viszont előálljanak. É tüneményből azt kelle a csillagászoknak következtetni, hogy a nap jszintugy forog tengelye körül, mint a mi földünk többi bujdosó

testvéreivel együtt; s figyelve

azon

id ő r e , mi alatt egyik folt előbbi látszó helyére visszakerül, könnyű volt azt is* kiszámitni: mennyi idő alatt fordul meg egyszer a nap a maga tengelye k ö rü l; e pedig huszonöt és félnapra m egy körül— . belől. E szerint a napban egy óra hosszabb vala­ micskével mint a földön eg y ’nap; illő is hogy olyam

AZ EGEKBEN LOVAGOLTAM.

195

nagy égitest idő dolgában is gazdagabb legyen a körülié üdvarolgató bujdosóknál*,’ mert ez a központi csillag olyan nagy, hogy szintúgy elfárad belé a gondolat. . H a , ugyan is földünket a;nap közepébe képzeljük olyan formán, mint barackban a magvat, a liold pályája — azaz, azon távolság melyben a hold földünk körül forog — a nap teltének közepe tá­ jára esnék; e szerint tehát a nap csak olyan gömböcske, melynek felülete középpontjától két. olyan messze van, mint földünktől a hold. A földet három év alatt több izben köriilhajozták, a napot földünkön termett ember soha körül nem hajózhatná, mert ha szintén születése után tüstént elindítanák is, a cse­ csemő fölserdülne, férfikort érne, m egvénülne és meghalna jóval előbb, mint hajója megláthatná tor­ nyai tetejét azon 'kikötőnek, melyből kiindult volt; hosszú életet mindnyájunk óhajt magának, kedvese­ inek, de mikor a leghosszabb'életről beszélünk ak­ kor sem gondolunk háromszáz esztendőre, pedig en­ n y i i d ő alatt lehetne a napot kör ülh aj ózni. B e j ó hogy a gondolat szélnél, világosságnál, villanynál véget-* lenül gyorsabban röp ül, különben sohamiga világ nem juthattunk volna oly magasba, minőben most le b e g ü n k ! Innen egy tekintetre belátjuk az egészet, mit. nagysága miatt m ég akkor sem Utazhatnánk be, ha az öreg Mathusalem vegrendeletileg nekünk hagy-^ la volna számos esztendeit. Nagy test a nap, de még sem á legnagyobb, hisz a fényesen ragyó Sirius van legalább is nyolc akkora. Ennek nagyságához pedig

Tízért, vethetünk hozzá, mivel a hozzánk legközelebb

196

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

álló csillagok közé tartozik, hát m ég a távolabb esők mekkorák lehetnek! végetlenség! végetlenség terül elöltünk bár merre tekintünk! De hogy el ne szé­ düljünk, maradjunk csak a nap körül, A nap felszínén a nehézlési erő huszanyolc ak kora, mint földünkön; ezt úgy képzeljük, ha volna oly rendkívüli m érlegünk, melynek egyik serpenyője a nap, másik serpenyője pedig a föld felszíne felett állana, mikor a napban az egyik serpenyőbe egy fontot tennének, akkor a földön levőbe éppen huszannyolc fontot kellene tenni, hogy a mérleg sulyegyenben álljon. Milyen jó lenne a földön vásárolni s a napban eladni, gondolják kereskedőink, de ne fe­ le d jé k , hogy a napban fizetnének érte s ha mind­ já r t aranynyal is, de a napbeli aranypénz e földre szállítva huszannyolcszorta lenne könnyebb követke­ zőleg kisebb is. Ha a napban egy akkora' nagyságú felnőtt ember, mint mi vagyunk, olyszerü magas­ b ó l esnék le, mint a mekkora ő maga, úgy széjjel— locscsanna, mint ha a földön a legmagasb torony te­ tejéről vetné le magát. A z éléfántok, szarvorúk (rhinoceros), mivel huszannyolc olyan nehezek lennének m int földi lakhelyükön, mozdulhatlan szobrokká vál­ nának, izmaik fel nem bírnák emelni lábaikat, ha va­ lami uton-modon egy napbeli erdőbe tévednének. A napban, álat—kiállításra küldölt kövér sertéseink, so­ ha lábra nem állhatnának, hanem lelapulnának, mint annyi higanyos zsákok. Ha a napnak vannak lakói — a mi nagyon hihető — ezeknek nagyon piciny, könynyii, hajlékony teremtményeknek, ugyszólva fileg-

AZ EGEKBEN LOVAG 0LTA3I.

197

rám-munkáknak kell lenniök. Tesföknek, azon kö­ rülmények között, melyek közé helyezvék, majdnem olyanszerünek kell lenniök, mint a minővela nép hite a tündéreket, szellemeket ruházta fel: pára, har­ mat, árvalányhaj csontokkal, pókháló izmokkal. A napfoltok— hogy ismét vissza térjünk rájok, a ragyogó tündöklő jellemek foltjait nem is olyan könnyen felejti el az ember— m ég egy^m ás ne­ vezetes fölfedezésre is vezettek, t. i. általok tudták m eg, mi a nap voltaképpen. Ugyanis több rendbeli elmés figyeletek után kitalálták^ hogy e foltok meg­ annyi szakadások, lyukak, melyeken keresztül éppen , maga a nap teste látszik. E szerint tehát a nap két különböző anyagból áll, az egyik a nap teste, a mely szilárd , nem világitó, sötét tö m e g ; a másik meg a nap burka, vagy a nap'teste köröl némi lángoló fénylő könnyű réteg, s ez az, a mi benne melegít és világit. E z t a fényköpenyt a nap testét környező rugalmas folyadék, olykor-olykor megszakasztja, vagy is az öt környező függönyt félre vonja, hogy rajta kérész-* tül a nap testét láthassuk s ez ideiglenes ablakok, a napfoltok. íg y hát a napot, két légkör fogja be, egyik fényes, másik nem*, nagy úr ő, két köpenyt is ölt magára, mig némelyiknek, mint például földünk hold­ jának egysem ju t ; sőt az újabb figyeletek szerint nemcsak két, hanem három köpenye volna a napnak, íg y van ez látom az egész mindenségben: egyik va­ gyonosabb, a másik szegényebb, s mi a földön még sem tudjuk megszokni, hogy irigység nélkül tekint­ sünk a nálunknál vagyonosabbakra; nőink különösen

1981

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

bajosan tudják megemészteni, hogy ez vagy amaz is-, merősiiknek tö b b , cifrább köpenyük legyen, mint nekik van. : : •. :A :tüdosoknak a nap felőli véleményük nagyon gyorsan és merőben megváltozott. A múlt század vé­ g é felé Londonban egy Elliot nevű tudor állott a tör­ vényszék előtt, mivel féltékeny dühében egy nőt meg-, gyilkolt. Barátai avval védték, ésped ig sikerrel, hogy a tudor ur őrült, az 'esküdtszéknek bémutatták né­ mely iratait, melyben E lliot azt állította, hogy a nap­ fény a Hap testét környező némi északifény formá­ tól jö n ; Úgyszintén azt is próbálta bizonyítani, hogy; á nap bárha a bujdosó-rendszerbe folytonosan áraszt-; ja fény- és h ő ö zön ét, még sem izzó tüzes^, hanem lehet rajta mérsékelt meleg s következőleg felszíne lakható." Néhány év múlva bezzeg bámult a v ilá g ,; mikor Herschell Vilmos éppen a szegény őrült vé­ leményével állott, elő. 0 azt nyilvánította, hogy azon anyag, mely a napban fénylik sem cseppfolyó, sem rugalmas folyadék, hanem a nap átlátszó: lég­ köre [felett úszó villós (phorphoréscens) fellegekből áll ; az alsó légkör , éppen nem fénylő^ hanem csak visszaveri a - felhőnek világosságát.' A rago. a fénydelejités (Lichtpolarisatíon) körüli kísérleteivel úgy látszik eléggé

bebizonyította, hogy

a nap világitó

része gáztermészetii. W oods Tamás a fényképek körüli tapasztalataiból azt következteti, hogy" a nap • fénylő része láng, mivel hatása ugyanaz a láng ha­ tásával. A nap mindegyik légköre egymástól külön van válva és egymástól külön, függetlenül mozog.

AZ EGEKBEN LOVAGOLTAM.

199

E légkörök vastagságát hiiszankct-huszanhárom-ezer mértföldre becsülik. Régen sokat képzeleglek a hold lakóival, az ujabbkori tudomány pedig ezeket majdnem egészen megsemmisitetle azon állilásaval, hogy a holdnak nincs levegője, miben állát lélekzelhetne;. de midőn a holdat ekkép megnéplelenitelték, ugyanakkor a régebben pusztának hitt nap­ ról állítják, csaknem egész hivatalos tekintélylyel, hogy annak felszínén szerves lényeknek kell lakriiok a nélkül, hogy égető sugárai agyonperzselné őket.*) Bulfon, a naprendszer előállását következőleg próbálta megfejteni: egy üstökös csapódott haránt a napba, s belőle kitöri kisebb-nagyobb izzó darabo­ kat, ezekből leltek aztán a bujdosók és hokijaik, de ez ma már minden hitelét elvesztette s a halálos csa­ pást főleg azou hiedelem adta neki, miszerint jelenA zon a ponton á ll a dolog, ho gy a tisztelt d o lg o z ó ­ társu nk által előadott elliot-liersohel-íéle nézet a nap lénye­ g é rő l, változást szenvedjen, egy újabb vélem énynek adjon he­ lyet, m ely szerint a nap— rlenylegköre alatt'— aein sötét test, ha­ n em izzónfolyói felületén tűzhányó hegyek csoportjával elbo­ ríto tt tömeg.) N agym értékben megerősíti ezen állítást a nap tá­ n yérának egy A m erikában előállítóit fényképe, m elyen első te­ k in tetre csak néhány foltcsoportozatot.pillanthatni m eg, de ha ezen foltokat m ikroskopon keresztül n ézzük , látni fog juk , hogy fényerek által vannak m eg szaggatva, m int m ikor a hűlő híva m egreped s belsejében az iz z ó folyadékot láttatja. E vélem ény , tisztába hozatala körül n a g y erélylyel fáradoznak s rem éljük m i kép olyan tehetségeknek m inő egy S e e li.i és C a h ű i ­ d r e 11 i, kik e tárgyat k iv áló tam dm ánytárgyokká tették, sike­ r ü ln i fog azt tisztába hozni. Mi nem m ulatjuk el a kifejlend e lt nézetekkel fnegism erlelni olvasóinkat, sőt felszólítjuk gyakorlott tollú tisztelt do lgo zó társunkat azokat összeálltam 5,F ü z e te in k " számára. Szcrk.

11

200

A Z EGEKBEN LO yA G 0LT AB .

ben azt tartják , hogy: az üstökösök tömege nem sok­ kal több a semminél. A BufFon állítmányát a Laplace felvétele (hypothesis) követte-, e szerint egész nap­ rendszerünk eleinte egy tengelye körül forgó nagy csillagköd volt, melyet a rendkívüli m eleg annyira kifeszitett, hogy Neptunus pályáján túl teijedelt; eb­ ből aztán a kihűlés okozta tömöttödés alakította a buj­ dosókat, m é g p e d ig e kihűlés és tömöttödés a csil­ lagköd kiilszélén kezdődött s úgy haladt apránkint a középpont felé. Buffon és Laplace egy pontban m egegyeznek: a bujdosókat mindketten a napból származtatják. E tekintetben jélenben a tudósok mind egy véleményen vannak; ma senki sem merészel ab­ ban kétkedni, hogy a föld tűz eredetű, és naprend­ szerünkben a melegnek egyetlen tudva levő forrása a na]?'.' De közelebbről egy. merész philosoph, Boutigny (d ’ Evreux) azt állítja, hogy a bujdosók a napnak egyenes és közvetlen magzatai s előállásukra sem va­ lamely kósza üstökös, sem a nap légkörének összetömöttödése nem volt szükséges; szintigy a holdak a bujdosók gyermekei s következőleg a nap unokái. M ég pedig állításait nemcsak odaveti, hanem tények­ kel és kísérletekkel is támogatja. Boutigny szerint a nap göm bjét saját égő lég— környe azért nem hevíti fel, mivel az ebből sugár­ zó meleget az alsóbb légkörny visszaveti. A nap egész tömege forog tengelye körül és e mozgásban mindegyik atomja résztveszen: de e mozgástól füg­ getlenül minden legkisebb részeit eleveníti m ég né­ m i rezg-ö . mozgás is, mihez hasonlót a görabidomu

AZ EGEKBEN LOVAGOLTAM

2Ó1

testeken láthatunk. De ne feledjük, minő. rendkívüli a nap tömege, oly rendkívüli nagy, hogy mind a mennyi bujdosó, holdjaikkal együtt alig teszi hatszáz­ ötvened részét. Ekkor aztán csak ama rezgéseket kell elegendő hatalmasoknak képzelnünk arra, hogy általuk a nap testének bizonyos részei az ,ö fénylő lég— környén tulvetödjenek, s megva’n földünk és bujdosó collegái születésének históriája. Mert e rezgések­ kel ugyanazon neműek saját bujdosónkon a földren­ gések, tüzhányóhegy-kitörések, t. i. ezek is rezgések vagy hullámzások. Minthogy a nap nyugo-t r ó l ke­ l e t r e forog tengelye k ö r ü l , mindenek a mi be­ lőle számozott szint ezen irányban kell forognia és egyszersmind ezen irányban haladnia is. A holdak is a nap részecskéi, de ezeket később vetették ki ma­ gokból azon bujdosók, melyek körül forognak. Pél­ dául a hold a föld leánya. Ha csak el nem fogadjuk azt, hogy földünkből egy darabka ily formán kiszaka­ dott, nem tudjuk kielégitöleg megfejteni azt,- mikép támadhattak felszínén azon roppant nagy gödrök, melyekben most az óceán hever; ellenben ha meg­ engedjük azt, hogy földünk tömegének negyvened része belőle kiszakadt és a holddá idomult, az egész­ nek könnyű a magyarázata. Ily szerű kilövések hihe­ tőleg még most is folynak más naprendszerekben. Mi­ kor ezen explosiok körülbelül függélyes irányban történlek, a lökés ereje egyesült a központfutó erő­ vel és a nap anyagja elegendő mennyiségben és elegendő távolságra löködhetett ki arra, hogy rend­ szerünk bujdosóit alakítsa. Ellenkező esetben, mikor 14*

202

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

a-lökések iránya, hárántos volt, azon kisebb töme­ g e k , melyek ilyenkor a nap fénylő légkörnyén túl juthattak, az égbe mindenfelé szétszóródtak' s üs­ tökösükké, légkövekké vagy asteroidokkó *) alakul­ tak : ezeknek aztán pályájuk inkább vagy kevésbé hosszúkás, néha m eg szabálytalan, mi miatt naprend­ szerről naprendszerre kóborolnak. Olbers azt állította, hogy az asteroidák egy szét­ pattant bujdosó darabjai lennének, ezt a véleményt A rago is pártolja, s m ég azon csodás esemény is mellette szól, melyet Varró em lit, szerinte a ke­ resztyén időszámlálás’ előtt ezer-nyolcszáz-harminc esztendővel észrevették, hogy Venusnak átmérője, szine, alakja és pályája egyszerre megváltozott. Hogy némely üstökösök ketté válnak, az telyesen bebizo­ nyított tünem ény, de a legnevezetesebb körülmény az , hogy ezernyolcszáz-negyvenyolcban mind E u ­ rópában , mind Amerikában ugyanazon napon fe­ dezték fel Saturnusnak egy új holdját.*'11). Boutigny szerint, ezt a holdat, épen születése vagyis kilöke— tése napján fedezték fel, és igy Saturnusban még most is tartanának azon hatalmas hullámzó mozgásak, miknek következtében belölök olykor-olykor egy da­ rabka kiszakad. Szinte hihetlen is , hogy Saturnus, melyet már régolta különösen szemmel tartottak, ú-

* ) A steroidáknak n evezik a Mars és Ju p ite r k özötti apróbb bujdosókat, m elyek k ö zü l eddígelö m integy ötvent fedeztek fel. íííf) A m erikában Canibridge-ben B o n d; E urópában, L i­ verpoolban L a s s e l l .

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

203

jahban felfedezett boltijai,. annyi fürkésző szem elöl, oly hosszason cl tudta volna re jte n i'''). A légkövekről átalán azt’ tartják, hogy azokat, a nap tüzhányóhegyei vetik ki; é vélemény mellet szól azoknak kicsinységük s meg az, hogy saját fénynyel bírnak, a mi kizárólagosan csak a nap sajátja a mi naprendszerünkben. Láttak oly meteort, vagy ma­ gyarosan, égi tüneményt, mely a földtől kél akkora távolban lebegett, mint. a hold, egyenesen felénk tartott; de a hold közelébe jutván a földtől e l , , a hold felé kanyarodott és eltűnt; ennek fényét te­ hát nem a mi légkörünk meggyuladása okozta, mint sok meteorról követelik. A légkövekről volt m ég az a vélemény is , hogy azokat a holcl tűz— hányóhegyei vetik k i; de a holdban], bár hegyei számtalanok, bár önmaga is. tüzeredetü, nincsenek tiizhányóhegyek. Vigeredményben~ annyit mondhatunk: a buj­ dosók, égi tünemények és légkövek mindnyájan a nap közvetlen szülöttei, a holdak pedig illető buj­ dosóik magzatai; következőleg naprendszerünk a-, nyagjának ugyanazonnak és mindenütt hasonló ter­ mészetűnek kell lenni. A vénusbeli arany épen olyan mint a Jupiterben találtatható, s földünk jege ha— sonnemii a Satiirnnséval.. De ha naprendszerünk minden égitestei a nap ivadékai, hát a nap honnan származott ? Hihetőleg * ) Saturnnsnak kél holdját fedezte fel Herschell 1789-ben, az olla egész 1848-ig tehát szinte 50 év alatt a csillagászok minden megfeszilett figyelmük és derék távcsöveik mellett sem tudták észrevenni az újabban felfedezettet.

204

A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM.

egy nálánál sokkal nagyobb más naptól, melynek a miénk csak bolygója vagy tán épen holdja. Hát ez a másik nap ? E g y még nagyobb harmadiktól, Hát ez a harmadik? H át az ezután következő? Minő első kezdetig nyomozhatják azon életet, törvényeket , mozgásokat, melyeknek léteiét a mindenható és örök igazgató , a roppant mindenségben elrendelő? Bár mit tegyünk, bár merre forduljunk, az emberi leg* büszkébb érzelem is kénytelen imádva borulni le a napok, világok főigazgatójának megfoghatlan ha­ talma előtt. Mi csak annyit tudunk, íiógy mielőtt, a hegyek kiemelkedtek, mielölt a föld megsziilejett, a viliág létezett volna, létezett egy fövaló, a ki öröktöl fogva uralkodott és fog uralkodni végetlenül.

JA P H E T .

FONTOSABB TEENDŐINK.

J,ó I s j ó l ! Ebben áll a nagy titok, ezt ha nem érted, Szánts és vess,.s hagyjad másnak az áldozatot. Kölesei..

Az áltál, lia a nép írni és olvasni l ú d , még: sjerpmikép sincs cél é rv e , mivel az irás és olva­ sás nem c é l, hanem csupán csak eszköz. É s épen ezen eszközök megválasztásában kell igen óvatosoknak lennünk, nehogy az erők kizsákmányolása álal többet ártsunk, mint használni akartunk volna. E vé­ gett szükséges lehetőleg oly. előadási, modort föl­ venni, és tanitmányaink sorozatát oly fokozatban kö­ v e tn i, mely. az állam intézményeivel, és a nép tettleges értelmiségével párhuzamos öszhangzatba hozatván, képes legyen oktatólag' tanítani, és igy a jelenlegi nemzedéket egy jobb jövőre előkészíteni; mert csak igy leend a nemzet erős és fényes, vagy más szavakkal gazdag és müveit. A közelebbi világesemények által akaratlan is előtérbe nyomult anyagi és szellemi mozgalmak csoportozala oly mértékben ragadja meg mindenjozaneszii hazafi

keblét,

miszerint a p o lg ári.é s társa-

206

F0NTOSABB TEENDŐINK.

dalmi okszerű előhaladás biztos sorompóin kivüllielyezni magát vagy ideiglenes siilyedés, vagy föl— tartozhatlan enyészet lenne egyesek- mint egészre nézve a kimaradhatlan gyászos következmény. Épen e kárhozatos mételytől kell tehát a nagy nemzet­ testet minden: erőnkből, s egész lelkűnkből m egm ent leni, mit az által érhetünk e l , ha a romlatlan al­ katrészeket eredeti hivatásuk szerint akint igyeke­ zünk átidomitani, hogy az egyes erőkét gondos ápo­ l ás, vezetés alá véve, minden vésztől, romlástól kitelhetöleg védve — egy szilárd életrevaló, s az idők és viszonyok hatalmával is dacoló, egészszé igyekez­ zünk öszvealkotni, ho g y igy az egyesült erőkbe rej­ lő anyagi és szellemi tökély fölé az , emberi lehető­ ség szűk korlátai között közelítve, emberi és polgári, állásunkat bétölthessiik. A z idő int, az idő munkára szólít. Nemzetek és országok életében szintúgy van tavasz,-mint az év folyamában. De az év fordul, s az új tavasz bizo­ nyoson rámosolyog: nemzetek és országok is for­ dulnak, de nem m indig új tavasz elé- mert pályájo k nem körbefutás, mely végetlen, hanem bizo­ nyos célra törekvés, mely rendszerint vagy dicső élet, vagy rémhalál, a mint t. i. a szervezetes élőhaladási léptek a magasbrajutás létráját, vagy az el­ hanyagolt eröpazarlások az enyészet tátongó sírját készítik előre. A tavasz lévén .a munka kora, annak minden használatlariúi eltűnt perce az e g é s z évnek nagy kárára v a n ; de új tavaszkor a m ár okult értet­ lenség jóvá telieti hibáját, s a tunya restség nem fog

FONTOSABB TEENDŐINK.

207

többé uralogni. Ú gy de ha egy nemzet tavaszának arany perceit elpazaroljuk, remélhetünk-é m ég új ta­ vaszt, igényelheljük-é ennek üdvös áldásait ? óh n e m ! hisz a régiek szerint: m é g J u p i te r h a ta I m á ­ b a n s i n c s , a m é g l e t t et m e g n c m t ö r t é n t -

té tenni. ■A'kínálkozó id ő t, a kézzelfogható jelent oko­ san fölhasználni, és a viszonyok táborával a tevé­ kenység lobogója alatt férfiasán m egküzdeni: ez a legnagyobb, ámbár legnehezebb föladat földi létünk­ ben.'R észem ről szeretném a közvetlen néptanítók­ nak gyakran fülébe súgni, hogy mindenekelőtt a nép szivét igyekezzenek m egnyerni, és mielőtt annak értelméhez járu ln án a k , fürkésznék ki sokoldalú be­ folyásuk által azon igazságot, mely után a nép jelen pillanat] szüksége sovárog; mert ily népszerű bölcseség által a népbe lélek és élet öntetvén , egy nemzet elszunyadásának elejevétetnék, nemcsak, sőt a veszélyes zavaroktól kora megmentetnék. Igen óhajtanán, ha a jeles nemzeti költészünktöl. kölcsönzött je lig e valódi jelentőségét minden néplap és népbarát kellően szivén hordozná, és tol­ lal is épen úgy törekednék üdvös eszméit , boldogító gondolatait leírni, miként azok jószándékból eredtek, nehogy az értetlenség miatti olvasmány csak időpazarlássá váljon. Jó t akarok mondani, de hogy jó l laláloin-é cl? azt az olvasóra bizom. Az ember kimcrithetlen tárgy az embernek. A természet minden embert anyagi és szellemi saját­ ságokkal ruházott fö l,

melyek az öszbangzó mii-

208. veltség

FONTOSABB TEENDŐINK. magas fokozatát érhetik e l,

s épen ezek

alapos kifejtése főbb föladata az emberiségnek ita ­ lában v s kötelessége minden egyesnek; mert egyik műveltségének csak a másiké nyújthat biztos kezes­ séget s védei met ; tudatlanság p e d ig , durvaság és tévelygés, bárhol létezzenek, a világosság és élőhaladás fenyegető ellenségei, — és hol ezek mint a sötétség hírnökei jelennek m e g , olt igazság, jo g ; biztosítva nin c s, ott minden szent kötelékei az em--, beriségnek; szabadság és tulajdon, tudomány és ön-tudat háttérbe szorulnak. Az ész az isten szelleme ' az emberben ; ki az ember tehetségét, az istenit, észerő által megismerhetni tagadja, az öt az álla­ tok sorába lörpiti le. A mennyivel becsesb tehát lé­ lek a testnél, szellem az anyagnál: annyival nagyobb, gondol kell az elsőkre fordítani, mert a szentirás szavai szerint: a tudomány, bölcseség, hatalom, gaz­ dagság csak-zengő érc

és pengő cimbalom, mit-

sernérő és használó dolgok, szeretet vagy erköl-csiség nélkül. Ugyanazért ha embereket, hazafiakat, polgárokat, alattvalókat, akarunk, növelni, l e g e l s ő t e e n d ő n k a tiszta erkölcsiséget ápolni m agunkban, és élesztgetni másokban, egyszóval kötelességünk a r r a munkálni, hogy a tiszta fedhetetlen erkölcsiség, igaz vallásosság legyen társadalmi létünknek sark­ köve. E célból nyissuk meg a kicsinyeknek , a fia­ tal nemzedéknek az elemi népiskolákat, m ini az ö templomokat, hol értelmiségüket a szent vallás szövétneke mellett igyekezzünk a legsziikségesb ismeretek­ ben az erényes és vallásos élet körül oktatni gya—

FONTOSABB TEENDŐINK.

209

rapitani, hogy így jövendő létüknek szilárd alapja lévén, bátran építhessük'arra a többi, hivatásukhoz mért életelveket, kenyérkeresö ismereteket, s mind­ azt, mivel egykor boldogságukat fölkeresni s meglelni sikeriilend. De nyissuk meg a nagyok, meglett korúak ellőtt is a templomokat m intáz ők iskolájukat, hol val­ lásos, erkölcsös, s tanulságos beszédekkel ébresztessék föl bennök az önismeret ésjudvágy, melyek bizonnyára megtermendik a kívánt gyiimiilcsöket, ha iga­ zán és lélekismeretesen járnak el az illetők hivatásuk­ ban, és főleg ha a nép fölvilágositását nem számitandják mellékkötelességeik közé, jó l tudván hogy a kezeikre bízott kincsről szánímolniok kell. Ugyancsak a szellemi jó lé t előmozdítására szolgálnak a jó l ren­ dezett vasárnapiiskolák, az ezekkel összekötött olvasó egyletek, községi-könyvtárak stb. melyek által a hala­ dásnak és főleg a önképzésnek csalhatlan jeleit lehet előidézni és kiváltképpen a magyarázó fölolvasások, kérdezösködések utján az értelmes felvilágosodásra ietlleg hatni; ha például a községi lelkész vagy jegy­ ző is istenitisztelel után bár vasárnap s ünnepnapokon egy-egy órát arra szentelend, hogy a „V asárnapikönyvtár és U jságu iígy ezen„FüzetekböIu is legalább egy cikket hallgatói elölt fölolvas, megmagyaráz, és ig y értelmi fölfogásukkal megismerkedni törekszik, mi őket egyedül leendi képessé arra, hogy koronkint lyszerii eljárásaikat szorgalmason folytatván, az észerö ébredése mellett, a nyilatkozó ismeretszomjat is foglalkoztassák. ' Valamint a vallásosság

minden jónak,

úgy a

210

FONTOSABB TEENDŐINK.

valhístalanság minden rosznak kezdete, és bár szá­ mos kivételek vannak az utóbbiból, de mégis fáj­ dalommal kell bevallani, hogy m egváltozván az idők, a családi élet kötelékei is megtágultak, hol az apa nem. kiséri jörszemmel fiai minden lépteit, nem ügyel arra, hogy :estenkint együtt van-é a család minden tagja ; az anya' hirhajhászni faluba já r , leánya pipe— rézésére több gondot ^fordít, mint erkölcsi maga vise­ letére, szóval a hajdani egyszerűség, családélet tova tiine, s helyébe a naponta harapozó pipere, divat, üres csillogás, átkozott fényűzés lopodzot be az egy­ kor boldog hajlékba, mely siilyesztö elemek gyakran jn é g nemteleii cselekvényekre is fölbátoritják eszeve— szét rabjaikat. E családmétely mint a vallástalanság főbb tényezője ellen ismét csak azok emelhetnek hatá­ lyos szózatot, azok ostorozhatják a vallás és ész fegy­ verével az e téren tévedezöket, kik a nép sorsát, s ú g y szólva élte fonalát kezűken tartják, — a lelkészek* ismétlem s a községi elöljárók igyekezzenek e rész­ ben is híveiket fölvilágosítani, s egyúttal a nemzeti, gazdálkodásra fölhangolni. Meg lévén alapítva a vallás és erkölcsiség, ön— kint. következik ' m á s o d i k t e e n d ő n k a munkás­ ság, tevékenység, mely közvetlen az anyagi jólét előmozdítására legyen irányozva, hogy az élet min­ dennapi szükségeit leküzdve, s igy az óhajtóit ké­ nyelmet legalább ráviteles értelemben elérve, lelkünk állapotának is némi elégüllséget, főleg pedig a testi és lelki erők közötti párhuzamos- viszonyt eszközölni képesek lehessünk ; mert. igen könnyen fölfogható a.

'PONTOSABB TEENDŐINK.

211

legegyszerűbb ember elöli is , - miszerint a szük­ ségben sinlő anyagi lét a folytonos öszhangzatot igénylő szellemi létre is hatalmas befolyást gyakarol, raikint például az éhes testben lakozó lélek ne­ hezen gondolkozik, ugy a fáradt testben is kifárad a szellemem m űködése, ha- csak mindkét esetben kellő tápot, szórakozást, testi és lelki élvezetet nem képes magának nyújtani, s igy erőszakolván a ter­ mészetet elvégre tespedésre, vagy végenyészetre sietend. Munka a lévén a lélekre, mi az eledel a testre n é z v e , önkint foly ebből, hogy mindenik irányban a kellő sulyegyen lehetőleg fenntartandó, és a pan­ gás, tétlenség szorgosan kerülendő, mert példabe­ széd: hogy a henyélés az ördög párnája, mely sü— lyesztö álomba meriti a ráfekvöket,J E s már az anyagi jólét elősegítésére szolgáló eszközök részint tevőleges, részint szenvedőleges té­ nyezők, a szerint mint saját munkaerőnkkel, szorgalmas fáradságunkkal, és 'számító türelmünkkel a kívánt ered­ ményt előidézni, vagy a tervezett cél elibe gördülő akadályokat elhárítani, a történhető károkat, veszélye­ ket kikerülni," vagy legalább megelőzni tőlünk függ. Ily tevőleges működésűnket igénylik a különbö­ ző pályák- és hivatásokhoz képest, mindazon teen­ dők, melyek az előnkbe kitűzőit föladat megoldásá­ ra vezetnek. íg y például: ha a pap, katona, hivatal­ nok, orvos, földész, bányász, asztalos stb. a hiva­ tásához szükségelt előkészületeket elsajátítván', köte­ lességeit minden irányban és körülmények közölt tel-

212

FONTOSABB TEENDŐINK. '

jesiteni, és állását a polgári társadalomban ernyedetlen buzgalommal betölteni, szóval hivatásának szi­ gorúan megfelelni igyekezend, akkor bizonnyára meg lesz közelítve az egyéni- és közjóiét magasztos esz­ méje, mely után mindnyájan epekedünk, a nélkül még­ is, hogy minden célravezető eszközöket tőlünk kitel— liétöleg megragadnánk, s akadályokat elhárítanánk. Igyekezzünk tehát főleg az ifjú nemzedékben éleve fölserkenteni az ismeretvágyat; őket a végzet, vagy családi és vagyoni viszonylataik által elökbe tű­ zött pályára, hivatásra okszerűen gyakorlati értelem­ mel előkészíteni; velők minden fennálló jó t és cél— 'szerüt kora megkedvelteim-, úgy szintén a koronkinti ész- és célszerűbb újításokra változtatásokra nem­ csak fogékonyokká, hanem tevékenyekké is képezni; igyekezzünk továbbá nagyokban és kicsinyekben a vallás tisztelete mellett az uralkodó törvények és in­ tézmények iránti hódolat eszméjét nemcsak beolta­ ni, de sőt annak főbb elvei, fontosb réndeletei meg­ értésére, pontos követésére az élet gyakorlati pályá­ já n Ilii kezekkel vezetni. Azonban soha ne feledjük el, miszerint minden törekvéseink annál gyorsabban, és sikeresben vézetendnek célra, hahogy minden szabad és lehetséges vállalatokban egymásnak költsönös segélyt nyujtunk, különböző irányban egymással egyesülünk; mert va­ lamint a szellemi, úg y az anyagi világban is csak az egyleli eszme lehet azon varázserő , mely korlátolt helyzetünk közepette az ígéret földére vezetlietend. E célból az olvasó-egyletek, s községi-könyvtárok

FONTOSABB TEENDŐINK.

213

'mellett a jelen anyagiság korában főleg a gazdasá­ gi-egyletek, géphozató-tásúlatok stb. igénylik nem­ csak á földbirtokos, hanem a földészosztály figyel­ m ét is, mely vállalatok-körül a vagyonosb és értei— mesb osztálytól várja el és reméli a haza és nemzet, hogy e téren a már létező kolozsvári és háromszéM gazdasági-egyletek példájára föllépvén, mindazt egyesült erővel megkisérlendi, mi az államtest, nemzetgazdászat és népjólét érdekében kívánatos, nem­ csak, sőt a megszorult anyagi viszonyok között több jövedelem-források nyitására ajánlatos is. Ú g y legyen! ^ ■ Míg ellenben a szenvedőleges tényezők sorában méltán számítandók: az elemi csapások elleni költsönös biztosítások (milyen Marosvásárhelyt! is siker­ rel fennáll), különbféle tűz- és jégkár ellen bizto­ sitó bel- és külföldi intézetek, takarék-, pénz- és mag­ tárak, tűzoltó- szerek stb. melyek közül ha koron­ ként és a viszonyokhoz mérve csak egyis életbelép— tettetik^ avagy ezek bármelyike üdvös hatásával az értelmesbek állal az iparos és munkás néposztály is közelebbről megismertetik, úgy igénytelen szózatom nem hangzottéi pusztában, és az ezen iránybani jobbra törekvések bizonyos áldásdús eredményre vezetendik mind a je le n , mind főleg a jövő nemze­ déket. Addja isten, úgy k ív án ju k !!! A iapasztalás nagy iskolája tanítja, hogy az erkölcsiség, vallásosság, polgári erények, szorgalom s dús állapot valamely nép fölvilágosodásával és mű­ veltségével

kétségtelen arányban állanak. Hasonlít-

214

FONTOSABB TEENDŐINK.

'sunk p. o. öszve két tájékot, hol városon s falvakon az iskolák legjobban vannak rendezve, és hol a leg­ gyöngébb lábon állanak— az utolsóban többire szem­ betűnőbb erkölcsi puhaságra, együgyű kiskorúság­ ra, és a szellemi s anyagi jólét után kevésb in­ gerre találandunk, mint az elsőben, mely emberi és' polgári hivatását fölfogni tudja is akarja is, és igy a célra vezető eszközöket hőn karolja föl a sike r, biz­ tos reményében. Az ész és szív párhuzamos m űveltsége, tisz­ tább fogalmak, helyes érzelmek a történet lapjai bi­ zonyítása szerint sehol vétket, bűnt, redetlenséget s engedetlenséget nem szültenek, s nemis szülendnek, habár egyes kivételek ezen szabályt m eg nem dön­ tik is. A jó nevelés fontosságáról a légerösb bizo­ nyítékok egyikét nyújtják a börtönök, minthogy a legtöbb merészletek, gonosz tettek rendesen mint az elhanyagolt, vagy a rosiz nevelés sajnos eredmé­ nyei állanak előttünk,— bárha különböző körülmények, milyenek például: a földterületi viszonyok, nemzeti sajátságok, ősi szokások, történeti kifejlődések, anyagi szükségek stb. nem ritkán nevezetes szere­ pet visznek a törvénytelen cseleltvények és mulasztá­ sok elkövetésében, melyekre a törvényhozásnak illő figyelmet kellene fordítani egyfelől, m ig másfelől ar­ ra törekedni, hogy az-eltévedt , vagy netalán már megrögzött gonosztevő (ha főleg e z,u tób b i saját, és senki más hibájából lett azzá) célszerű jobbító intézmények által a valódi erkölcsiség és munkásság terére vezettetnék, következőleg a i e m b e r s é g r e

FONTOSABB TEENDŐINK,

215

a szó telyes értelmében kimiiveltetnék* Jelen ko­ runkban ugyanis, hol egyenlő emberi jogok kiál­ tatnak k i, a pórnak is tulajdon biztosittatik, a közteherhordozás aránylag vettetik ki kiváltságos és nem kiváltságosra, legnagyobb jótéteménye marad a kor­ mánynak, ha atyailág szigorúan és szelíden intézi a népnevelést., ez állal teendvén a népet egyedül képessé az emberi jogoknak megfelelni s ezekét é lv e z n i,- - egyszersmind pedig legfőbb kötelessége lévén a néptömegnek, (hisz az értelmesb osztály saját ösztönéből minden biztatás nélkül is jobbra tör) a kormány minden intézvényeit, rendeleteit hiven és igazán teljesíteni, a lelkészek és községelöljárók ál­ tal e részben adandó útasitásokat, magyarázatokat jó szándokkal fölfogni, hogy igy a megfelelő miiveljség által a gondviseléstől valódi polgári szabadság él­ vezetére hivatva lehessen* mert az embernek sza­ badsága az ész uralmán alapszik; egy nemzet sza­ badsága pedig a törvények uralmán nyugszik, mely ismét csak az állam- és nemzettestre fordított észben áll. Mindenik csak a világosságnak közös terjeszté­ se s mindazon viszonyok józan ismerete s bölcs belátása által fejlődik ki, melyekből a nemzeteknél jó törvények, egyéneknél jó erköcsök származnak. Azon nézet, hogy a^gbnosztettek száma és nagysága rendesen ellenkező viszonyokban látszik állani a népoktatás terjedésével, és a törvények sza­ porodásával — csak akkor álland m e g , liahqgy az elmének irás—, olvasás- és számolásbani alapos útmutatása, úgy a szükséges istnérelekbeni kimü15

116

FONTOSABB TEENDŐINK.

velése melleit az erkölcsi vallásos nevelés is bizto­ sítva leend, ellenesetben ezen. éles kés, az erköl­ csös ember kezében használható-eszköz, a gonsztévönél pedig veszélyes gyilok lévén. Nemzeti teendőinkben tehát jelszónk: e r k ö l ­ c s ö s s é g és m u n k á s s á g légyen. A mellet pedig soha ne feledjük el azon nagy jelentésű szavakat : „ k i bűnt v e t , kárhozatot'aratand; ki az erkölcstelenseg sárkány Jo gait szórjaszét-, oly nemzedéket idézend elő melynek ön maga s jogai lesznek legel­ ső áldozatai” .

IR N Á K F I.

AZ ÜSTÖKÖSÜKRŐL S MÉG VALAMI. (October közepén).

Fényes farku csillag van az égen , esthajnalkor minden szem keresi az új vendéget s nézi mennyit haladott tegnap, óta, mikép változott fényében. Itt van a csillagászok aratása; máskor siket füleknek jövendölnek, most lessük a szót ajkaikról, süni la­ pokat

irnak tele, s mi báránytürelemmel olvassuk Végig, mert ilyenkor a csillagászat életszükség, diV a t c i k k ; mi sem vonjuk ki magunkat az uralkodó plánéta befolyása alól, szerény „Füzeteinket 1,4 megtömjük csillagász-értekezésekkel. Tessék olvasni az ü s t ö k ö s ö k r ő l ! . E sorok irója előre inti türelmes olvasóit, hogy most kissé csalni akar. Ki fris diót szeret, ne restelje zöld héjával megcserzeni ujjait, megtörni kemény hé­ j á t , lehántani keserű hártyáját, hogy édes beléhez juthasson. Gabona magvainkat sokrendii polyva ta­ karja. Mi is az üstökösökről 'szoló cikkecskét beta­ kargatjuk holmi alkalmatlan burkokba; e v a l a m i t el kell előbb fogyasztani, csak akkor ugrik elő a táv­ cső, melyen át szinrölszinre szemlélhetjük üstököse­ ink aranyalmájáf, fényes farkincáját. 15*

2 Í8

AZ:ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAM I. )

Tessék olvasni az ü s t ö k ö s ö k r ő l . ! Kit ne foglalkoztatott volna már e gondolat: mi- j kép támadt a nap, hold, föld és a mosolygó ég ezernyi ! csillagaival?. .. Mennyire ismereteink az őskorba viszszahatnak, .a legnagyobb bölcsek eszméivel találkozunk, kik e tárgy körüli nézeteiket ránkhagyák. Thales

szerint a világ v i z b ö 1, Epikur sze rin t: a nagy mindenséget erédetileg kitöltő t e s t r é s z e c s k é k (atomok) történetes ö s s z e ü t k ö z é s é b ő l lett, Demokrit a földet örök idők óta létező chaosból, Heraklit tüzből, Anaximenes légből előállottnak képzeli. Pythajroras, Xenophanes, Anaxagoras és. Plató is vettek fel ily ő s a n y a g o k a t, de ezek rendezését nem a történetnek tulajdonitják mint elődeik, hanem egy örökfényben lakó öserönek./ I Ily vélemények alap nélküli eszmék voltak, de |

hogy e hatalmas szellemek némely részben megkö- | zeliték ujabb fogalmainkat, nem sokára meglátjuk. “ R égebben a földet tárták a világ középpontjának, mely körül a nap, hold és az ég minden csillagai­ val forog. Copernicus, a mohácsi vész idejében, há­ rom század elölt, monda ki először, hogy a föld csak szerény szolga fényes égi társai mellett, s neliányad magával — melegének főkútfejét — a napot kerüli. A többi égi testek körül is lassanként tisztultak a nézetek, de azért még a 17 és .18—ik százád bölcsészei' komolyan hitték, hogy a világképződést ki lehet okoskodni, mélységes gondolkozássál m eg le het fejteni, s egy sereg teremtési hypothesist vettek fel, melyek némelyike különösségéért

l • í !

j

j

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL. S. MÉG VALAM I

219

vfs

említést érdemel. Descartes szerint az égi “ testek kemény jég- vagy üvegnemii östöineg szétpattant darabjai,, Leibnitz kialudt és hült napnak , — W histon. a nap közelében megolvadt s attól elbujdosva kihűlt üstökösnek larta a földet. Burnett, Mózes te­ remtéstörténetét saját nézeteihez-alkalmazva, igy okoskodott: a kezdetbeni zűrből (chaos) a szilárd ré­ szek közből gyűlte k ,. erre telepedett a viz , s leg­ kívül mind kettőt boritá egy még zavaros légréteg. Nem sokiára a légből az olajos és földes részek a viz színére telepedlek s szilárd sima kérget'alkottak, ú g y hogy most tojásnak képzelve a földet: sárgája szilárd volt, fehére helyét a viz foglalta el, s kemény héján előállottak az ősemberek, Noé előtti pátriárkák. A ,lé g is:ekép,megtisztulva— lön világosság. A vékony felkéreg azonban 1 6 0 0 év alatt a nap melege miatt ú g y összeszáradt, hogy darabokra repedve lakóival együtt a vizbe hullott’;', ez volt a nagy v í z ö z ö n , mely­ ből Noé, bárkáján, menekült. Végre , a viz egy része barlangokba.vonulván, a régi kéreg töredékeinek egy része újra napfényre került; de most már a felület, nem lehetett sima, hanem ama szétszórt darabok.emelkedéseket,, hegyeket képeztek rajta.,: Mintegy 110. évvel ezelőtt Büffon állítása, talált nagy tetszésre;, szerinte kezdetben csak a nap és szá­ mos e körül kerengő üstökös foglat helyét az égen, egyik-másik vigyázatlan táncos azonban bele futóit a lágy napba, odatapulva növelé annak tömegét s kipotolá mit napunk világolás által anyagából veszít. Akadt azonban a többek közt egy szerencsésebb, ez ok—

220

- A Z ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG V ALA M I

vetleniil nyugotról jőv e felületét surlá a napnak s jókora darabot elragadva a nap testéből, útjában ré­ szenként lerakta. íg y támadtak a bolygók és a föld is, mely olvadott állapotában gömbalakot öltött, és lassanként— épen o 4 7 7 1 év alatt— annyira hült,hogy az első növények és állatok megélhettek rajta. A múlt század végén egy csillagász rájővén, hogy a földre hulló légkövek a világűrben kerengő égi testecskék, némelyek nyomban álliták, hogy a föld­ tömeg ily lehullott légkövek gyüledéke. ‘ Több ily mulatságos véleményt is idézhetnék, de nem fárasztom velők olvasóim figyelmét, csak m ég egyet tálalok elő, melynek azon érdeme van, hogy hazánkban született. E g y bölcs pap (nem magyar) a mült században ekép magyarázá fiának a föld terem— tetését: Kezdetben a mindenség vízből állott. Isten a mélybe küldé Gábor angyalt, hogy hozzon homo­ kot a fenékről; de m íg Gábor fölérkezett, markából mindent kimosott s csak körme alatt maradt egy kevés. E keveset Isten megnövesztő s a föld mint egy pogácsa elterült a vizen. E g y bokorból kiszóla a tövisdisznó s kiváná hogy Isten illő vastagsággal is látná el a földet. Isten teljesité a tövisdisznó ki™ vánságát. íg y támadt a föld mostani alakjában. a

v íz

Végre 100 év előtt, 1755-ben, adott ki Kant hí­ res német bölcsész egy nagy Fridriknek ajánlt ily cim üm üvet: a z é g t e r m é s z e t r a j z a és e l m é l e t e N e w t o n t ö r v é n y e i r e a l a p i t v a s ezu­ tán 4 0 évvel közié Laplace.francia tudós v i l á g r e n d s z e r cimü munkáját, m ég pedig úgy látszik Kant esz­

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

221

méinek előleges ismerete nélkül. E két lángész a le­ hető leghelyesb utat választó, alaptalan okoskodások helyett kutatni kezdett a természet nagy épületében, hogy az itt talált jelekre építsen, valódi adatokra támaszkodhassék s oly nézeteket állíthasson fel, melyek­ ből a természeti törvényeket, szabályszerűséget kima­ gyarázhassa. Hogy állítmányaikat jobban megérthes­ sük, ismerkedjünk m eg röviden a nappal és bolygóival melyek naprendszerünket alkotják. A , csillagsereg nagy része századok óla nem változtató helyét az égen, ezeket á l l ó c s i l l a g o k ­ n a k nevezik; nehány azonban folytonosan utazik, ez&Ü a napot kerülő b o l y g ó k . I.) NAPRENDSZERÜNK. A n a p hatalmas fényes gömb; ha szappanbubo­ rékká válva, a földet közepére tennök—-s a holdat is illő távolságra a földtől— a hold, kerengése a nap űrének felénél történnék. Ha a föld körülhajózására három év kell, a napol aránylag háromszáz év alatt leltét ne körülutazni; 1 l / 5 billió ember lakhatnék a nap felületén. A napnak saját tengelye körüli forgása van, melyet huszonöt nap alatt végez, rendre más oldalait fordítva felénk; de van más mozgása is, egy m ég nem egész .pontossággal meghatározott középponti nap körül; ezen kőrútjára mely mintegy 18 ezer évig tartana, .bolygóit is viszi magával. Legbelső bolygó M e r k ú r , puszta szemmel ritkán látható, mert mindig közel a naphoz kell keresnünk s az est - és regsziirkiilet, gyenge fényéi elnyomja.

222

A Z ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAM I.

V e n u s , néha ragyogó est csillag, néha fényes hajnalcsillag. ' / F ö l d ü n k r ő l összehasonlítás kedveért megemlitjiik, hogy átmérője 1 7 2 0 mf; felülete 9 millió 28 0 ezer □ mf; térfogata 2 6 5 S millió köbmf. H o l d u n k átmérője 47 0 mf; felülete 689 ezer □ mf; (körülbei/cíől Amérika hosszú testének nagysága); térfogata 53 2/ 3 millió köbmértföld, földünknél 50-szerte kisebb. A hold középtávola a földtől mintegy 5 2 ezer mf. M a r s úgy fénylik az égen, m in t. egy kis tüzes

vasgolvó.

:

^

A s t e r o i d á t m ár többet ismernek ö t v e n da­ rabnál. Kétkedve fo g az ember ennyi pogány név megtanulásához. Felfedezést idejök következő; 1801-ben Ceres. 1802-ben Pallas. 1804-ben Juno. 1807-ben 1845-ben

Vesta. Astrea.

1847-ben 1848-ban 1849-ben 1850-ben 1851-ben

H ebe, Iris, Vicloria, Flóra. Metis. Higiea. Partlienope, Egeria, Irene, Eunomia.

1852-ben Psyche, Thetis, Melpomene, Fortu­ na, Massiliá, Lutetia, Calliope, Thalía. 1853-ban Themis, Phokea, Persephone,Euterpe. 1854-ben Bellona, Amphitrite, Urania, Euplirosyne, Pomona, Polyhymnia.

1855-ben

Circe, Leukothea, Atalanta,, Fides.

A Z ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

223

1856-ban Léda, Laelitia, Harmónia, Iris, Daphne. 1857-ben Ariadne, Nysa, E ug énia, Hestia, A glaja, Doris, Pales, Virginia. 1858-ban felfedezettek nevei nincsenek még közmegegyezéssel elfogadva. A z asteroidák közt legnagyobb Vesta, ez 6 V2 nagyságú csillag; legkisebb Atalanta, melynek nagysága 13. A négy legkisebbet (Atalanta, Hgstia, Virginia, Lénkothea) rendes körülmények köztcsak legjobb távcsöveinkkel találhatjuk m eg. J u p i t e r , naprendszerünk legnagyobb bolygója; szine világos-sárga. Négy holdja 'van; ezek közül három körül—belöl akkora 1 mint holdunk, egyik két akkora átmérőjű. Jupiter holdjait 4 6 1 0 körül Gali­ lei fedezte fel. S a t u r n u s n a k nyolc holdja van s ezeken kivül m ég körgyűrűje. U r a n u s t Herschel fedezte fel 1781-ben, elötte is sokan látták volt, de állócsillagnak tartották. Nyolc holdját ismerik. ' . Végső bolygó N e p t u n , sugára 4 Vo óra alatt érkezik a földre, mostanig 1 gyűrűjét s két holdját találták meg. Neplun felfedezésének története leg­ tisztább fogalmat nyújthat arról, mennyire tökélyesült az ujabb csillagászat. Röviden elmondom: Vették észre, hogy Uranus néha rendes pá­ lyájáról eltér; némelyek ezt úgy magyarázák, hogy talán Newton vonzási. törvénye oly nagy távolban a naptól nem egészen érvényes. Azonban Bessel königsbergi csillagász határozottan kimondá, hogy, az

224

AZ ÜSTÖKÖSÜKRŐL S MÉG V ALA M I..

Uranuson túl m ég egy bolygónak kell lenni. „Hüssey 1834-ben kezdé e bolygói kutatni, de p á r év inul-va a híres A iry ú g y nyilatkozott, hogy ha e bolygó, létezik is, nem lehet megtalálni. 1843-ban Adams fogott, munkához s oly képzelt utat számitolt az' uj bolygó számára, melyből Uranus egyetlen eltérésén s kivid a többit jó l ki lehetett magyarázni -, dolgozatát megküldé Airynek. Ezalatt L e v e r r i e r is Párizs­ ban számitgatolt s 1845-ben csak elömunkálataiértl ülést nyert a francia akadémiában; végre 1846 jú ­

nius 1 -jén azon eredményre jutott, hogy az új boly­ gó á 325-ik hosszúsági fok alatt fekszik az ek­ liptikában.-—Adams korábbi számításai, ettől csak 1 .. fokkal különböztek. • Ezen idő tájban végzett: be a berlini csillagd egy pontos égképet, az égnek azon tájáról, hol a., gyanított, bolygó állott; ezért Leverrier a; berlini dr. Gáliéhoz fordult, ki Neplunt a levél Vétele estvéjén. 1 8 4 6 september 23-án megtalálta. A történet úgy hozta magával, hogy.e tájban prof. Challis Cambridgeben, már kétszer látta az új bolygót, de számi— tásail még nem redukálta volt. Most már pályáját kelle a lassan mozgó boly­ gónak m egtalálni; ennek kiszámithatására évek kel­ lettek volna, de utánindultak, vájjon nemjegyézte-éfel valamelyik régibb csillagász állócsillag helyett. V égre Lalande jegyzékeinél állapodtak m eg, ki azon , égtájt, melyen Ncptunnak át kellett haladni pontosan vizsgálta. A Xalandenál feljegyzett

50 ezer csillag

közi volt kilenc, mely a leírás szerint Neptunnal e­

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI:

225

gyezett. Hatot Bessel bizonyítványára, mint állócsil­ lagot kitöröltek, a megmaradt háromból egyik igen gyenge fényű, másik igen távolesö volt, harmadikat a washingtoni csillagdából keresék Lalande által följegyzett helyén és imé . . . hiányzott. K ülönös, hogy az 50 ezer csillag közül ezen egyetlenről jegyezte fel Lalande, hogy helye kétséges,-mert két csillagda vizsgálatai különböztek E mesteri kutatás után kön­ nyen meg lehetett Neptun pályáját határozni. j A régiek által ismert bolygók ily sorban: Sáturnus, Jupiter, Mars, Nap, Venus, Merkurius^ Hold, összesen heten, el voltak osztva a napnak egyes óráira uralkodó gyanánt. S a t u r n u s kezdé szombat­ nak ,(dies Saturni) első óráját, és háromszor hét óra eltelte után a 25-ik óra = a következő nap első órája a napé .(dies solis) volt, hétfő első órájára esett a h o 1d (dies lu n a e ), keddre M a r s (dies martis), sze­ rdára Merkúr (dies mercurii) , csütörtökre J u p i^ t é r (dies jovis), péntekre V e n u s (dies veneris), - Hasonlítsuk össze a napot és bolygóit : 1.) N a g y s á g . Ha a napot akkorának veszszük, mint egy jókora g ö r ö g d i n n y e, melynek átmérője 1 0 hüvelyknyi, akkor bolygóit nagysági sorban ilyfoi’~ m án képzelhetjük: Jupiter akkora mint egy kis d i ó ; Saturnus mint egy nagy szemű ropogós c s e r e s z n y e , de gyűrű­ je akkora, hogy egy kis almára karika gyanánt rá­ húzhatnék, Neptun m o g y o r ó n y i , Uranus kevés­ sel ka,

kisebb. A föld kis l e n c s e , Venus aprobbacsMars r e t e k

m a g , Merkúr t ü g o m b n y i ,

a

226

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG V A L A M I.

hold m á k s z e m n y i . A z asteroidák sokkal kiseb­ bek bárha hármat közülök régebben, közel, oly nagyra számitának, mint holdunk. A legkisebb asteroidűrrak (Atalanta)

átmérője

esak 4 % mf. a legnagyobbé (Vesta) 50 mf.

Ké­

szítsünk 1 hüvelyk hosszú rudacskát s ezl fogadjuk el Veslá átmérője gyanánt, ekkor azon sárgolyó, mely­ nek közepén mértékrudunkat mint tengelyt átfúrva, a rúd mind két oldalról a golyó-felületig ér,, k é p v i­ seli Vesláf, 9 hüvelyk hosszú vessző lesz a hold ten­ gelye, Merkúr számára hosszabb vessző kell 1 láb á­ n á l, Mars számára 1 1/2 lábnál,. Venus és a föld tengelye nem egészen 3 láb, Uranusé 2 öl, Neptuné 1 lábbal több, Saturnusé több 4 ölnél, Jupiteré 5 ö l^ : nél s a napé 50 ölnél, úgy hogy a budai várhegynél, m ég félszerte magasabb az ily mértékszerben készí­ tett naptengely. 2.) T ö m e g ü k r e nézve a földhöz képest: a hold = Vso földgöm b; Merkúr = Vo5. Mars = Vz , V enus, — 1 , Uranus = 76 , Neptun = 1 9 7 ; Saturnus = 772 ; Jupiter-— 1333; a Nap — í millió, 4 2 1 ezer földgolyó. 3.) A bolygók n a p t ó l i t á v o l a : H a egy 20 millió mf. hosszú rúdat készitnénk, ezzel a földről megpiszkálhatnék a nap felületét; e rudat 5 egyen-: l ő : részre osztva a naptól kezdve 2 -ik osztálynál lenne Merkúr, 4-iknél Venus, másfél ily rúd érne a naptól M a rsig , 2 Va az asteroidákig; 5 Jupiterig, 1 0 Saturnusig, 20 Uranusig, 30 Nepturiig. Ki a nap­ ról 1 lépéssel. Merkúrra tudna

u g ran i, azt a 2-ik.

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAM I.

227

lépés Venusra vinné, 3-ikkal lépésé közepén át­ haladná V földel, 4-ik lépéssel Marson lenne, 6 -ik 7-ik és S-dikkal az asteroidák közt kalandoznék* 1 3 —Ikkal Jupiteren pihenhetne, 25ríkkel Saturnuson, 48-ikkal Uranuson, s végre 78-dik lépésével Neptunra érkeznék. , 4.) E g y . n a p h ő s szí t sa ga-—az az saját tengely körüli forgás — J u p ite r e n lO óra, Saturnuson 10 *4 óra, Venuson 23 óra 2 0 mimita; a földön, mint tud­ ju k 2 4 fl, Merkúron csak Va negyed, órával több; MarSün 2 4 óra, napúnkon 25 nap, a holdnál 4 hét. 5.) E g y ' é v (a nap körüli út): Holdunkon 1 h ó n a p , Merkúron 3 hónap, Vénuson 7 y 2 hónap .; Marson 1 V 2 hónap liiján 2 é v , az aslerodiákon 2 — 5 év; Jupiteren 12 év, Saturnuson 3 0 év Urauiison S 4 év, Néplunon 167 év. A zon bánsági 1 7 2 éves ember,, kit 150 év előtt a bécsi csá­ szári gyűjtemény számára lerajzoltak Neptunuson alig 1 éves,— és neje a 164 éves Sára, m ég 1 éves gyermek sem lett volna. Képzeljünk a nap körül illő távolban

9 kört,

mindeniket ezer egyenlő részre osztva, s állítsuk bolygóinkat katonáson egysorba az első osztályhoz; ha e bolygók közös parancsszóra ugyanazon perc­ ben indulnak m eg : Merkúr serényen egész körét megfulotta, mig Venus az ezerből csak 3 9 2 részt, a föld csak 2 4 0 , Mars 128, az asteroidák 6 0 , Ju ­ piter 23, Salurnus 8 , Uranus 3, Neptun 1 y 2 részt haladóit el. M ig Neptun e g y s z e r kerüli a napot, Merkúr

6 6 6

szór végzi saját, kerülését.

228

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

Ezen .általános adatok után ismerkedjünk meg egy kísérlettel, mely gyermekjátéknak is beillenék: A z olaj könnyebb a víznél s ha a kettőt összetölljük a víz alól g y űl, olajunk ennek felületén uszik. Ha azonban olajat és szeszt töltünk egymásra, most az o la j, mint sulyosb ül fenékre s felül a szeszt találjuk De vizet és szeszt bizonyos mértékszerben keverve tudunk oly folyadékot készíteni, mely épen oly súlyos mint az olaj. Ha már ennek fenekére , vagy .közepén akárhová töltsérrel kevés olajat lopunk, m egáll egy helyen hová tettük, nem siilyed és nem emelkedik. Plateáu genU természettanár (B e lg iu m b an ) ily víz és szesz keverék közepére hegyes töltsérkével diónyi olajat helyezett, az olaj,'göm b alakot vett fel, m int akármely szabadon hulló vagy lebegő folyadék., például az esőcsepp. Ekkor a tanár egy kis körlapot

j

j

! | 'j \ ,

rudacskára erősített s a rudat függőlegesen álszurta az olajgömbön, úg y hogy a tányér közepe a gömb középpontjához esett; most forgatni kezdé a rudat tengelye körül olyform án, mint egy fonó­ kerék orsaját, melyen a fonalat kísérletünknél az olaj képviseli. Az olajgolyó is forogni kezdett, de ten­ gelyeinél észrevehetőleg laposabb lett, s oly alakot váltott, mint egy pogácsaalma, vagy két, fenékkel összeragasztott, zsem lye; gyorsabb forgatásra a ten­ gely körül mélyedés támadt, a golyó mind inkább közeledett j lepényalakhoz, végre az olaj a tányértói elvált s mint. szabályos gyűrű folytatá keréngését. Kisebb körlapot használva s a rudacskát a gyű-

j

1

j

A Z ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI*

229

ríi képződés után is forgatva, gyűrűje több d a r a b ­ r a szakadt, mindenik darab hirtelen g ö m b a l a k o t öltött s forogni kezdett m a g a k ö r ü l egy helyben a z o n i r á n y b a n , mint a szétszakadt gyűrű for­ gott. De új gömbjei nem állottak m ég képzödési helyükön, hanem egyszersmind a gyűrű volt szélén folytatták haladásukat. E kép az olajgömböcskék kett ö s m oz g á s s a 1 utaztak — mint a kerengöt járó láncospár— a körlap körül. A nagyobbak mellett min­ dig e g y - k é t k i s e b b golyó is alakult. :Es'most lássuk Kant-Laplace véleményét a vi­ lágrendszer alakulásáról: Kezdetben a inindenségel finom köd-ősanyagtölté k i , melyben az elemek egynemüleg voltak szét­ oszolva; ezen ősanyag parányait isten felriiházá költsönös v o n z ó e r ő v e l , s ekép határozott k ö z é p ­ p o n t körüli mozoghatással. A vonzodó részek kö­ zeledtek egymáshoz; a köd tömöttült s forgása közben annyi osztályra vált, hány vonzási és mozgási közép.ponl volt; e különvált darabok forgásukat megtart­ va gömbalakot vettek fel. A többi ködgolyőkat mel­ lőzve, tekintsük csak a zt, melyből naprendszerünk alakult. A legközelebbi állócsillag távola 4 billió mf. lévén fölveheljük, hogy naprendszerünk anyaga e távolságnak csak feléig terjedt, másik felét a szom­ széd gömbnek engedve át; ekép egy 4 billió mf. átmérőjű roppant testet nyerünk. Naprendszerünk ködgolyója-forgása közben sar­ kainál laposabb

lett, épen úgy mint a forgatott o-

230

. AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI,

lajgölytra viz és szesz keverékben; parányai vonzó­ ereje folytonos törtiöttiilést, s ekép töm egének apa­ dását hozván elő, a ködlencse forgása folytonoson gyorsult. r , E g y fonalra kössünk ólomgolyót, fogjuk meg a szál másik A^égét S' kezdjük forgatni *, mentői gyor­ sabban forgatjuk, annál nagyobb érővel lnizza a go­ lyó a szálat, s utoljára el is szakítja és elszalad. A ködlömeg forgása is végre oly gyors lett, hogy a lencse élén leggyorsabban mozgó részek g y ű r .ti a l a k b a n elszakadtak. A z anyagolyó ezután is tö­ möttülve gyűrűjét távolhagyá magától, ez pedig eredeti forgását s az összehúzódást magarészérői is folytatva, ha tömegének m i n d , e n r é s z e i egyforma tö m ö t ts é g ü e k voltak,m egtartá gyiirii alakját, de ha csak é g y pont tömöttebb volt, ez tulnyomólag voná a többi részeket s a gyiirii szétpattanva golyó­ vá alakult. íg y támadt egy b o l y g ó , mely útját az anyagolyó körül a volt gyűrű felületén folytatá. A gyűrűnek küsö felülete szétválása pillanatában gyor­ sabb forgásban lévén, ezen részek siettek előbb ama tömöttebb ponthoz s a lassabban m ozgó belső parányokat. maguk után vonták, m ini mikor egy pil­ langó szétterített szárnyait ,összecsapja. Ezen összegöngyölődés adá m eg a lökést a s a j á t t e n g e l y k ö r ü l i f o r g á s r a. Bolygónk kettős mozgással ke­ rengett a m ég alakulásban levő belső rész körül. Ha a gyűrűnek t ö b b p o n t j a volt tömöttebb, ugyan annyi kisebb golyó képződött belőle. Az anyabolygó időnként elbocsátgalá vissza nem

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAM I.

231

tarthatott részit, m ég pedig saját gyorsuló forgása és azok nagyobb tömöllsége miatt m indig kisebb időközben. Ekép kilenc gyűrűben leraká tömegének V 77 0 részét bolygói számára, de 769 részt meg­ tartott magának egy tömegben s ezzel folytatva tömöttödését .alakult a n a p . ' Legelőbb elvált gyűrűjéből képződött N e p t u n ködgolyója, mely forgása közben ismét 2 gyűrűt hagyván el magától, ezekből lett 2 mostariig ismert holdja. A rendre

2 8

-ik gyűrűben volt U r a n u s anyaga, ez holdat képzelt maga körül.

A 3-ik gyűrűből lett S a t ü r n u s , ez is előbb 8 gyűrűt egymásután gyorsan különbocsátolt s mindenikböl gömbalaku hold képződött,de a 9-ik gyű­ rű m e g t a r t á k ö r a l a k j át. Isten a teremtés Köny­ vének e lapját nyitvahagyá számunkra, hogy ha belépillantunk és eltudjuk olvasni, szolgáljon a vilá­ gok képzödésérőli gondolatink vezérfonalául; Saturnus kicsinyben feliárja előttünk azon változásokat, melyeken a nagy égi testek alakulásuk közben át­ mentek. E 9-ik gyűrű, forgása közben úgy látszik több kördarabokra oszlott, mert legtökélyesb távcsö­ veink 5 rétegre váltnak mutatják; legújabb vizsgá­ latok azt bizonyítják, hogy Saturnus gyűrűinek alakulása még nincs befejezve, annyi bizonyos, hogy a legbelső még légalaku vagy cseppfolyó, mert az anyabolygó teste tisztán átlátszik rajta. Ha e gyűrűk nem

szilárdullak még m e g ,

ériünkre 9-ik, .10—ik

sat. hold alakulhat belőlük. 16

232

AZ ÜSTÖKÖ SOKRÓL S MÉG VALAMI.

A'nap gömbjétől 4-ikszer elvált g y ű rű volt a leghatalmasabb, ebből állott elő J u p i t e r ; ez is tömöflödése ■ . közben

4 holdjának

alkat-részeit, elha­

gyó magától. A z 5-ik napgyürü ismét nevezetes jelenséget mu­ lat ; itt a gyűrű anyaga nem 1 , hanem mostani is­ mereteink szerint 51 középpont, körül gyűlve, ugyanannyi kisbolygót képezett. Valószínűleg rendre m ég többet is fedeznek fe l.. M a r s gyűrűje volt a 6 -ik, ez e g y tömegben maradt, holdat nem képzett. A 7—ik napgyürücske f ö l d i i n k , ez még utol­ jára megakará mut at ni , hog y ő is tud holdat alakita— n i, mert már a 8 -ik és 9 —ik V e n u s és M e r k ú r holdnél­ küliek. ^ A holdaknál sajátságos jelenséget találunk; külön vált gyűrűikből m ég golyókká képződtek, de ezek forgása lassú lévén, nem nyertek s a j á t t e n g e l y k ö r ü 1 i m ozgási; csakugyan bolygójuk felé fordult oldalaikon túlnyomó sulv gyűlt m eg, úgy hogy .min­ dig u g y a n a z o n oldalt fordítják az anyabolygó felé.Ekép a holdaknál nincs kettős mozgás, körutjók és a saját tengely körüli megfordulás összevág; más szókkaLnáluk 1 nap annyi mint 1 esztendő, mint a mesében. A föld holdjának súlypontja sem esik a kö­ zépponthoz, hanem ujabb számitásokszerint azon in­ nen 8 '/ 2 mért föld nyíre a föld fe lé ; ez okozza, hogy holdunk túlsó oldalát'soha sem láthatjuk. Eddig terjed a hires elmélet, melynek valószi-

A Z ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

233

Hűségét az égitesteken tett következő tapasztalatok binyonyitják: 1.) Naprendszerünk valamennyi bolygójának út­ ja a körhöz nagyon közel álló ellipsis, úgy hogy .a nap ezen utak k ö z é p p o n t j á t ó l csekély távol­ ságban áll. 2.) Ha a naprendszer roppant ködlencséje forgás közben irányát mindig megtartotta s Vala­ mennyi gyürii a lencse éléről vált el: minden boly­ gónk utjának ugyanazon lapban kell feküdni. Az az: képzeljük napunk egyenlítőjét sugárosán min­ denfelé 600 millió mfnyire m egnyujtva, m ig Neptun útját eléri *, ekép egy óriás kerek asztallapot nyerünk, melynek átmérője 1 2 0 0 millió mf. (ily átmérőjű gömb felülete 1 trillió □ mf. lenne, körüléte 3 6 0 0 millió mfnyi) — valamennyi bolygónk egyenlítőjének ezen asztal lapjába kell esni. V ag y : egy sorba állitván bolygóinkat s egy hatalmas kést zúdítván Neptunra, úg y hogy épen egyenlítőjénél vágja két darabra, e kés a nap felé .estében minden bolygót egyenlítő­ jé n é l szelne út s élével a napnak is épen egyen­ lítőjére érkeznék. Hasonló viszonynak kell lenni az egyes bolygók és holdjaik közt. Ekkora pontosságot nem találunk bolygóinknál, mert az eredeti ulról egymást kissé félrevonták s kivált a kis asteroidák egy része jóform án dűlt gyű­ rűben utazik, de a nagyobb bolygók pályája kis különbséggel egy lapba esik. Képzeljünk egy sza­ bályos keresztet, felül két dűlt lappal befedve: ha e

lapok

egyikét

fölosztjuk 13. egyenlő részre s

S31

A Z ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

a legalsó osztálytól vonalat hazunk a kereszt szá­ rainak vágáspontjához, ezen vonal dültsége a ke­ reszt vizfelviü szárára megadja azon viszonyt, mely legnagyobb nyole bolygónk utjának dültsége és a nap egyenlítője közt van. Más szókkal: a nap egyenlí­ tőjének megnyújtása és a szabálytól leginkább eltérő Merkúr utjának lapja 7 foknyi szeglet alatt vágják egym ást, a többi ennél sokkal szabályosabb. 3.) Minden fo rg ás , mozgás az égi testeknél ál­ landóul egy irányban n y u g o t r ó 1 k e l e t r e törté­ nik , csak tJranus holdjainál találtak némi kivételre ; e szabályosságot k ő z ös ok hozta elő. ■A szétsza­ kadt olajgyiirü darabjaiból alakult gömbök mind egy irányban és pedig a gyürü volt forgásirányában kerengnek. • , 4 .) A mennyire mostanig kivizsgálhatták az egyes b o ly g ó k a t,- s a r k a ik .fe lé l a p u l t a b b a k n a k , gömbded alakuaknak (sphaeroid) találták őket. Föl­ dünkről ezt közvetlen tapasztalatok igazolják. Ily kö­ zös alakot csak úg y nyerhettek bolygóink, ha egykor mindnyájan gőz- vagy legalább cseppfolyó állapot­ ban forogtak tengelyeik körül. É s pedig mentői gyorsabb a bolygónak tengely körüli forgása nagy­ ságához képest, lapultsága annál nagyobb. A hatal­ mas Jupiter 10 óra alatt fordul m eg maga körül; tengelyét 13 egyenlő részre osztva, ha ily hosszú rudat, egyenlítőjénél akarnánk átszűrni, m ég 1 részt kellene hozzátoldani, hogy a túlsó oldalon is az egyenlitönél érjen ki. A 2 4 óra alatt, forduló kisebb föld tengelye csak V 3 0 0 -ad részszel rövidebb, mint egyenlítőjénél képzelt átmérője.

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

335

5.) A bolygók teste s o r b a n a n a p f el é tömöttödik; Merkúr legtömöUebb és Neptunnak leg­ ritkábbnak kellene lenni, de eddigi számítások sze­ rint Uranus kissé ritkább Neplimnál; á föld is iö 7 möttebbecske mint Venus. Mindezeknél nagyobb tömöttséget kellene találnunk a napnál, de még nem tudjuk mily vastag azon világító és légkör-réteg, mely napunkat környezi. 6 .) Naprendszerünkben most is vannak meg nem tömöttült vándormaradványai az osanyagnak; ezek az á l l a t kör f é n y és ü s t ö k ö s ö k . Amaz mint jókora széles körgyűrű a föld és Venus pályá­ ja közt lebeg, némelyek legújabban a föld gyűrű­ jének tartják; az ü s t ö k ö sö k rö 1 —~miután olva­ sóink figyelmét tüzprobára tettük — részletesen szólunk: Az ütökösök anyagáról, minőségéről már a ré­ giek irataiban sokféle véleményt találunk. Plutarch a nap véröfényének, mások légtüneménynek, Aristoteles földi gőznek tartá, mely a levegő harmadik rétegében megsürödik. Seneca gyanitá, hogy oly— féle égi testek, mint a bolygók, s megjovendölé, hogy pályájokat valaha kiszámítják. Kepler állító először határozottan, hogy az üs­ tökösök is égi testiek s Newton számiiá ki legelőbb utjok alakját; azóta tudják, mikép kell az üstökösök keriilési idejét meghatározni, bárha pályájoknak csak kis része alatt láthatjuk őket. A pálya alakja az üstökösök egy részénél olyan mint egy hosszúra nyúlt tojás (ellipsis). Képzel­

236

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

jünk egy hosszú, keskeny, egyenes szigetet vala­ mely folyóban,. melynek két végét a viz hegyesre mosta, nagyon közel egyik véghez a napot s az üs­ tököst a szigetparton körülszaladgálva. Napközeiben a haladás leggyorsabb, távolodáskor lassudó, köze­ ledéskor gyorsuló. JYémely üstökös útja olyan, mint a kígyó tekerg ése, az ilyen ha egyszer láttuk, elmegy utazni messze világra, más naprenszereket is bekalandoz s jön-é vissza valaha, nem tudhatjuk. A puszta szemmel látható üstökösöknél rendesen sötétebb kerek m a g látható s a n a p t ó l e l f o r d u l t részen hosszabb-rövidebb fark vagy üstök,.mely­ nek anyaga sokkal átlátszóbb, ködnemü. Arago ta­ lált fel egy eszközt, neve p o 1a r i s k o p , melyen át nézett-fényes test, egyenlő szinii és fényű képet ad, ha a világosság eredeti, a testben magában szárma­ zik , oly testeknél azonban, melyek fényöket mástól kölcsönzik a kép nem egynemű. Ily készület biz­ tosan kimuíatá, hogy az üstökös, fényét valóban a naptól kölcsönzi. A fark jó távcsőn nézve rezeg, mintha szél lengetné, de e mozgás csak látszóla­ gos mint a csillagrezgés. A mag szine többnyire fehérlö, az 1835-ki Halley féle (egy kerülése 75 év) i z z ó v e r e s volt. Képzeljünk egy árva ős-ködtömeget, mely ellipsisben közeledik a naphoz. Finom anyaga, gyor­ suló futásában elveszti gömbalakját , egy része lioszszú fark gyanánt úszik utána. A növekedő meleg megritkitja a különben is már ritka ködöt , de egy

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S JIÉ G VALAMI.

237

részt-, mely közelebb esik, a nagyobb vonzó erő sötétebb maggá tömöltiL És a fark csakugyan el­ ső feltűnéskor rövidébb r napközeiben legnagyobb s távolodáskor ismét elapad.. Néha azonban megtör­ ténik, hogy az üstök, sőt a mag is napközeiben a nagy meleg miatt láthatlanná ntkúl s: csak távolodáskor tű­ nik újra elő.. Némelyek gyanítják, hogy az üstök csak a ködnek elhaladóit útja, melynek fénye, mint a forgatott, tüzesvégü vesszőé azután is látszik, ha az anyag tovább haladt onnan, mert a. fark rende­ sen az elhaladott utón fekszik. Sokan az üstököst szilárd anyagnak tekintvén hiszik, hogy a naptávol­ ban megfagyott részek napközeiben kiengednek, gőzzé változnak, s a gőz az üstökös uszálya. Mi kik az egész tömeget lenge ködnek tartjuk, nem képzel­ hetjük, hogy e köd mint szilárd vagy folyékony anyag közeledjék a naphoz s csak ennek közelében váljék gőzzé. A krónikák néhány hires fényű üstököst jegyez­ tek fel. A chinai évkönyvek egy minden csillagot el­ homályosító s az éjét nappallá világosító üstököst e iiw litenek. Seneca szerint Demetrius halála után egy veres fényű, holdnagyságu üstökös jelentkezett. Egy Kr. előtt 43 évvel, Caesar halála után d é l b e n is szabad szemmel látható, üstökösről a romaiak azt hit­ ték, hogy Caesar lelke,.vagy pedig követ, mel ye dictaiorszellemét az istenekhez viszi s ezért, J u l i n m sidus-nak nevezek. Kr. után hatvan évvel egy üs­ tökös — Sencca szerint— a feljövő nap fényéi elliómályositá. Némelyiknek fénye miatt természetesen

238

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI, s

a földi testek árnyékot vetettek. 1402, 1532 , 1.577 és 1744-ben is voltak nappal látható üstökösök. Ilyenekről hinnünk kellene, hogy anyaguk szi­ lárd vagy folyékony volt, de mostanig minden job­ ban kivizsgált üstökös anyagát á t l á t s z ó n a k találták. .Nevezetes észrevétel az, mit Arago tett^ hogy némely üstökös által fedett' állócsillag f é n y e , s e b b nek látszott; ez arra mutatna, hogy ily üs­ tökösöknek s a j á t fényök is van, melyet nem a nap­ tól kölcsönöznek. Ilyenek világolhatnak nappal is lát­ ható fénynyeL Puszta szemmel csak a nagyobb üstökösök lát­ szanak , ezek rendesen mind farkasok; a ,fark vége szélesedő, gyakran kétágú. 1744-ben volt egy négyágas görbe farku is. Krisztus] születése , óta Szabad szemmel látott üstökösök számát, azokkal együtt, melyeket csak a chinai évkönyvek emlitnek,hat­ sz á z r a tehetjük. A távcső tökélyesiilése— 1610-— előtt legfennebb csak minden 5—ik darabot vehették észre, úgy hogy körülbelül négy ezerre tehetjük azon farkas csillagokat, melyek Krisztus után mint naprendszerünk, állandó lakosai, vagy csak vendé­ g e i, a kék égről ijesztgethették volna a földnek félénkszivü férgeit. A csak távcsövei látható üstökö­ sök közölt vannak farkatlanok is ; többen csak egy­ szerű ködburokkal fedezgelik tagjaikat a világűr 1rop­ pant hidege ellen. Nem ok nélkül készített pár év előtt egy élces lap • ily látogató jegyet az üstökösök számára: „É n vagyok az üstökös, égi test, néhány naprendszer­

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

239

nek rendes, különböző,gőzköröknek levelező tag­ j a , több magas farkak birtokosa. J e g y z é s : bundákat fogad el ajándékban^ Az üstökös tetsző nagysága különböző a föld különböző tájain és más, naptávolban, mint napközei­ ben. Jegyezzünk fel nehány valódi mérést: Az 1811-iki nagy üstökös magvának átmérője némelyek szerint több volt 300 ezer mfnél, mások 140 ezerre teszik; (napunké nincs egészen 200 ezer mf.) üstökét 22— 32 millió mfre mérték, 500 napon át látszott. 1456-ban egynek farka 60 égi fok hosszú volt, az egyszerre látható égboltnak V3 dán átnyúlt. 1680—diki üstökös farkát 70 fokra számít­ j á k , az 1264-ikit 90 fokra. 1618-ban egy, többet átmetszett az égbolt felénél, 100 fok hosszú farka legyező Tormán szélesedett. Különösön szép nagy farkuak voltak még az 1769—, 1807- és 1843-dikiak. — Oly távolban, mint napunk, fél égi fok 200 ezer midet tesz, de holdunk átmérője csak öOOmfnyi, bárha tányéra V2 égi fok. Az 1843-iki üstökösnek ötven millió mfnyi (mi­ kor leghosszabb volt) farka, busz nap alatt képző­ dött; ha e fark mint gőz az üstökös testéből indult ki és nyúlt el, óránkint 104 ezer mfdet haladt. A föld napkörüli útjában 1 másod perc alatt 4 mfdet, 1 óra alatt 14,400 mfdet szalad, tehát a fark hala­ dása hétszerle gyorsabb volt a föld utazásánál. Ily gyorsan'szálló anyagnak rendkívül finomnak kell len­ n i; halljunk egy számítást, mely különösen a csak távcsövei látható üstökösökre illik:

240

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

1828-ban egy oly üstökös közepén halott gyengiiletlen fénynyel át egy 11-ik nagyságu csil­ lag, melynek átmérője hetven akkora volt, mint föl­ dünké. A physica szerint hatvanszorta nagyobb fény kell, hogy egv kisebb fény ne lássék mellette, az, üstökös fénye a csillagén semmit sem gyengítvén, tehát ez több mint halvan akkora fényű. De vegyük fel. hogy egy üstökös anyaga a nap által világítva' Veofényü a 11-ik, nagyságu csillaghoz képest, ek­ kor az üstökös világossága hatvanszor nagyítva, ak­ kora lenne, mint ama csillagé és ismét hatvanszor(tehát az eredetihez képest 60 szór 6 0 = 3 6 0 0 ) nö­ velve végre a csillag fény elenyésznék az üstökösé: mellett. 5-dik nagyságu csilag fénye 250 akkora, mint a 11-ik nagyságúé, tehát az üstökös fényét e szerint 250 szer 3 6 0 0 = 9 0 0 ezerszer kellene venni, hogy egy 5-ik nagyságú csillag ne lássék mellette. Holdtöltekor! világosságnál 1, 2, 3 és 4-ik nagysá­ gú csillagok még látszanak, de már az 5-ik és en­ nél kisebbek nem , tehát egy ily holdvikígos estén légkörünk 900 ezerszer fényesebb az üstökösnél.. Végre a napfény 800 ezerszer haladván meg a te­ le holdét, napunk sugárai az üstökös eredeti fényét 720^ ezer millioszor múlják fölül. Légkörünket 45 billioszor kellene terjedtebbé tennünk, akkor lenne oly ritka, mint a kérdés alatti üstökös finom anyaga, úgy' hogy *72 vonalnyi vastag légrétegünket az üstökös helyére képzelve, egyen­ lő fényüek és tömöttségüek lennének. ' írj 194 után 18 nullát s .mond ki : 194 trillió; /

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

241

e képzelhetlek nagysága számszorta kellene "a föld mostani anyagát megrilkitnunk, hogy ugyanazon tömötségüvé váljék, mint amaz üstökös; ily anyagú akkora gömb mint földünk, nem nyomna többet 575 mázsánál. Öt közönséges nagyságú elefánt ellen­ súlyozná a mérlegen s egy becsületes cet két. föld­ gömbbel megbirkóznék súlyra nézve. 'V Ezek Babinet francia csillagász számításai, ki ha tán kevés költői szabadságot engedett is magá­ nak , de legalább szépen kifigurázta a szellem-könynyii üstökösöket s megmutatá a miattuk világvégétől meg isten-tudja-mitöl felüknek,-hogy ily finom anyag haszinte közelednék is földünkhöz, ritkasága miatt Jégkörünk szélére sem nyomulhatna be, annál kevésbe hathatna le a föld felületéig. Azonban' hogy lengeségök dacára is van az üstökösöknek anyaga, azt rendes pályájuk s ekép a súly törvényei szerint való utazás eléggé bizonyítja. ; Sokan félnek ám az üstökösöktől nagyon s min­ denféle bajt és szerencsétlenségei rajok kennek. Ré­ gen azért remegtek töltik inkább, mert azt hitték^ hogy rögtön keletkeznek, mint valamely égi jele­ nés s ép oly hamar tűnnek el. E g y spanyolbarát azt mondotta, hogy az'ürdügök feje veti ki őket a po­ kolból isten parancsolatjára részint intésül, részint büntetésül; ma is mondanak ennél vadabbakat is.Ke­ gyes Lajos király új templomokkal és zárdákkal akará 837-ben megkérlelni az üstököst. Az 1664 végén megjelentnek emlékére pénzt vertek ily felirat­ tal: Isten! ne büntess haragodban!.

242

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

1629-ben F ó r s t é r angol iró egy könyvet adott ki, melyben minden földi nagyobb nyomort az üstökösöknek tulajdonit ily formán: 1264-ben fé­ nyes üstökös volt octoberben, Orbán pápa halálakor rögtön eltűnt. 1402-ben Tamerlán pusztitott-Azsiában, az égen két fényes üstökös látszott. 1665— ben pestis volt Londonban. 1668-ban rakásra hal­ tak a macskák Westfalenben, 1 746-ban nagy föld­ rengés pusztitá Perut, egy másik üstökös roppant vándor-galamb-csapatokkal árasztotta el éjszak Ame­ rikát sat. Más okosabbak megforditák a dolgot s a nagyobb ragályoknak egész sorát nyújtják oly é— vekről, melyekben nagyobb üstökös nem jelentke­ zett, mert kisebb m i n d e n é v b e n v a n t ö b b ­ k e v e s e b b . Halljuk: Krisztus után 4 2 évvel Claudius alatt az egész romai birodalmat pusztitá egy Egyiptomból jött daganatos ragály, (menfagra). 154— ben a farkas-kór (lycanthropia) bujdostatá éjjelen— kint a betegeket. 165-ben egy járvány hét évig pusztitá a közeptenger mellékét. 182-ben Olaszhon lakóinak kétharmada meghalt. A harmadik századkö­ zepén Valerian idejéban egy 15 évig tartó járvány alatt jött szokásba a f e k e t e g y á s z r u h a . E z e n é v e k b e n n e m v o l t ü s t ö k ö s . 542-ben kez­ dődött az ötven éves nagy dögvész, melynek kór­ jelei közzé tartozott a heves ásilás és tüsszentés, ekkor rendelő Gergely pápa, hogy a szájnyilatra keresztet kell vetni s tüsszentéskor ezt kívánni: j ó e g é s z s é g é r e . N a g y ü s t ö k ö s n e m volt. 875-ben az Európába jött sáskák pora több

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

.2 4 3

hüvelyknyire fedé a földet, sokan elhaltak, üstökös volt 876-ban. 996-ban jött először Európába a s z e n t tűz, tán ebből lett a szt . A n t a l t ü z e és az o r b á n c, a megijedt népek szentföldi búcsúra kezdtek járni, melyből később kereszteshad lett. V e r j e n m e g az i s t e n t ü z e ! ma is székely-^átolt. Üstökös a szent tűz kiütése elölt és után 10 évvel nem volt. 1092-ben öt évig tartó ember-, és állat-pusztulás kezdődött, azt hitték, hogy elérkezett az utolsó-Ítélet; sok ország egészen, más félig ki­ halt; az első keresztes seregből kétszáz ezer ember balt el benne, köztük Bouillon Gotfrid is. Üstökös volt 1071-ben és 1097-ben. Legvészesebb az em­ beri-nem történetében a 14-dik század. 1347-ben jött éjszak-Ázsiából a f e k e t e h a l á l , lartott há­ rom év ig , üstökös volt 1348-ban és 1351-ben, 1356-ban újra megjelent öt évre, annyi volt a ha­ lott, hogy utoljára senkit sem temettek el. Harmad­ szor 1367-től 1374-ig lartott j á n o s - t á n c név alatt; az szelidebb alakban a mai v i tu s-t á n c. Va­ gyonát ezen huszonöt év alatt nagyobb rész a pa­ poknak hagyá. Üstökös volt 1335-ben. Általános észrevétel, hogy a régibb ragályok vagy teljesen elenyésztek, vagy rendre sokat szelídültek; ezt a choleránál, értünkre is, tapasztalhattuk. Láttuk mily kevéssé árthatna az üstökös nekünk ha finom ködét valóban a földre hozná is, hát még több millió mfnyi távolból mikép legyen befolyása a földi eseményekre. Nehány adattal szolgálok ily ta­ lálkozásokról, közelítésekről, vagy azok valószínű­ ségéről.

244

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

Összeütközés csak úgy történhetik, ha az üstö­ kös kiszámított útja vágja azon közel 2 ezer mf. szé^ les és vastag íirdarabot, melyben a föld 'a nap kö­ rül hengereg, továbbá ha a föld és üstökös egy­ szerre érkeznek ezen átvágási ponthoz. Biela üstö­ kösének átmérője 10400 mfnyi, fél akkora mint Jupitéré, ennek középpontja 4 2/3 ezer mfnyire szo­ kott azon ellipsistöl elutazni, melyet a föld útja gya­ nánt képzelhetünk az űrben, s tehát több mint 5 száz mfnyi darabját odanyujtja a föld elébe. Az utazó föld középpontja helyére egy kést képzelve ez 550 mf-. nyi darabot szelne le az üstökös testéből, a föld pe­ dig még ezen kívül 900 mfnyi fél átmérőjével ha­ rapna le egy darabot, úgy hogy összesen átmé­ rőjének közel 1/ 0 dát veszitné el Biela cometája; ezen eset minden 6 2/ 3 évben előkerülhetne egy­ szer, de azért holtig élünk. Ezen üstökös arról is nevezetes, hogy gyakran kettősnek mutatkozott, sőt talányosán váltakozva néha egyik néha másik mag volt fényesebb; 1826-ban fedezte fel Biela nevii osztrák tiszt. , 1770-ben egy üstökös, melyet Lerelle fedezett fel,mintegy 300 ezer mértföldnyire állott tőlünk, de a föld évét 1 másod percnyivel sem hosszitá vagy rövidilé vonzó ereje által. Ha oly tömölt anyaga lett volna mint földünk, közel három órányit kellett vol­ na, hogy évünkön változtasson;. ugyan ez akkor Ju ­ piter és holdjai közzé tévedt; de a hatalmas bolygó más útra lökte a holdakon semmi változás nem történt. 1779-ben másodszor lökte el Jupiter a kis üstököst

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG-VALAMI:]

245

s azóta úgy látszik kibujdosott naprendszerünkből, vagy más név alatt foglalt helyet többi szerencsétlen társai között. Kerülési ideje öt, és fél é.v volt. Általá­ ban sokszor megesik, hogy későbbi megjelenésekor ugyanazon üstökös máskinézésü, mert csekély ok na­ gyolt változtathat anyagán és utján. Többen még a legújabb csillagászok közül is hiszik, hogy a közel lévő üstökösnek némi befolyá­ sa van a f ö l d d e l e j e s s é g é r e - , 1853-ban is september elején á Klinkerfues féle üstökös letűné­ se után Európa több vidékein sajátságos éjszakifény forma jelenség mutatkozott, ' „ j 1783. junius 13-ikán csaknem egy időben P á ­ r i z s , A v i g n o n , T u r i n és P a d í v á b a n szo­ katlan száraz köd jelentkezett, mely Afrika éjszaki partjaitól Svédhonig s éjszak Amérikának is nagy ré­ szére kiterjedeft. 1 hónapnál tovább tartott, kelle­ metlen szagú volt,sem éjszaki sem déli szél el nem üzé ; a nap csak azután volt látható, ha 12 foknál magasabbra emelkedett a láthatár felett,, egész nap puszta szemmel lehetett belenézni. Éjjel újságkor saját fényt terjesztett, úgy hogy száz ölnyi távolban a tárgyak jól látszottak, 1831-ben egy hasonló köd Párizstól Chináig (Kanton) terjedt, éjjel fényénél apróirást leheteti olvasni; tengeren e jelenés sehol sem mutatkozott, Gyanilák, hogy a föld tán üstökös farkába jutott, de az üstököst sehol sem látták. E két köd a calabriai nagy földrengés és a Iíekla kitö­ rései után mutatkozott, úgy hogy hihetőleg liizokádók Jkigüzölgése volt.

246

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

1819. jun. 26-án néhány óráig egy üstökös farka burkolt, anélkül, hogy tudtuk volna, mert csak jul. 1-én fedezték fel a csillagászok s azután számiták ki útját, szép meleg nyár volt, s az aratás kielé­ gítő. 1823-ban is ily üstökön utaztunk át. Áz.üs­ tökösök rendkívül finom köd-anyaguk részeit nem vonják nagy erővel, úgy hogy- a föld gözkőrébe jutott farkból könnyen maradhatott itt valami, de nem tett kárt. Már Olbers kiszámította volt, hog y ha minden üstökösnek, mely a naphoz közelebb jöhet mint föl­ dünk , átmérőjét félakkorára vesszük, mint a földét 140 millió óv alatt ütköznék 1 össze velünk •, l/z föld— átmérőjű üstökösökkel e hihetőség 316 millió évre terjed s 300 ezer mfnyire is csak 24 ezer év alatt közeledhetik 1. Arago szerint,Jia egy üstökös átmé­ rőjét y 4 akkorának vesszük, mint a földét, 281 mil­ lió eset közül e g y s z e r ütközhetünk össze vele, farkával 10— 20-szor. A nap még legkönnyebben magához ragadhat vagy egyet gyenge szolgái közül. 1680-ban egy csak 32 ezer^ mfnyire suhant el e naptóL Newton megjósold róla, hogy valamikor a- napba esik, mert a nap légkörének bármi kevés ellenállása távolitó erejét rontván, lassítja utazását. Ennek kerülési ide­ je azonban 575 évre van számítva s legalább 5— 6 kerülést még meg tehet. 1843-ban egy más üstö­ kös csak 11 72 ezer mfnyire állott a nap felületétől. Szóljunk már a jelen 1858—ik év üstökösei­ ről, ezek számszerint heten vannak; tavai is hetet láttak,

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

247

Az elsőt jiinuar 11-én fedezte fel Dr. Bruhns Berlinben, ennek; kerülési ideje 18 év 239 nap; 1790-ben már látták , de az után 4 izben nem vet­ ték észre, gyenge fényű, napközeiben 21 millió, nap­ távolban 244 millió mfnyire (Saturnus és Uranus közt) áll a naptól. ; Másodikat Dr. Winnecke Bonnban látta először, kerülésideje öt é v , tizénnégy nap. 1819 óta nem látták. Ez sem távolodik messzebb, mint rendes . bolygóink. Harmadikat május 2-dikán éjszak-Amerikában Tuttle látta m eg, parabolában utazik s ezért kerü­ lésideje bizonytalan. Negyediket ismét Bruhns találta fel május 21dikén, útja ennek is parabola alaku., Mind a négy csak távcsövei látszott. Venio nunc ad fortissimum virum. Van az oroszlány égijegy farkában egy szép csillag, neve R e g u l u s; egy újabbkori astrolog szerint ez volt, a nappal társulva, I. Napoleon sze­ rencsecsillaga 41 éves koráig, azután odahagyta. III. Napoleon is részesül Regulus pártfogásában, nincs megírva meddig. Regulushoz közel éjszaknyugotra fedezte fel junius 22-én Donáti Fiorenzában, ( n é m e t ü l Florenz) a jelen égi farkas ven­ déget, mely szerény toliunkat is mozgásbahozta. Egymás hire nélkül megtalálták ugyan ezt éjszakAmérikában hárman: junius 28-án Tuttle Cambridgeben, junius 29-én Parkhurst New-Yorkban és julius 6-án Mitchell kisasszony Nantucketben. Ekkor 17 k . -

218

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

farkatlan ködfolt. gyanánt látszott. A ug. 30-dikán már 6-ik nagyságú csillaggá nötl s puszta szemmel is látható lett, de Vásárhely vidékén csak septembér 10-ke körül vettük észre. Kezdetben a nagy gön­ cül rudja alatt állott s ekkor estve lehaladva éjfél után a nagy göncöllel együtt újra feltűnt, Később gyorsan haladt délnyugotra; october : 4-én a z l - s ő nagyságú szép Aroturus közelébe jutott s üstöké tö­ vével ezen áthaladt, E tájban ulazolt leggyorsabban, úgy hogy naponta ‘/a millió mlnyit futott; a föld ennyi idő alatt- lj i millió mfdet utazik a nap körül. Földünkhöz legközelebb érkezett october 9-ikén, ek-: kor tőlünk 11 millió s a naptól 13 millió mfnyire állott. Napközelségéi 1 2 ■millió, mfdtlel sep. 30-ikán délután érte el. Ily, távólban 1 égi fok (két tele hold) mintegy 100 ezer mf. hosszúságnak felel meg ^üs­ tökösünk farka szemmértékre 25- ^30 fok lévén, ez 3 millió mfnyi farkhosszúságot ad. Távcsövei a fark még hosszabbnak látszott; legnagyobb hosszát 5 millió mfre teszik. Magva 15— 20 másodperc át­ mérőjű lévén földünk gömbjének felel meg. Octo­ ber 9-én túl távozni kezdett, elhaladt a nagy, kigyó derekáig s aztán 20-ika körül bebújt a semmiségbe. . Kívánjunk neki szerencsés útat;és visszatérést 2101, év múlva, hogy 63—ik ízről való utódaink is gyö­ nyörködhessenek benne. ; Hatodik az idénröl Éneke üstököse, melyet aug 7-ikén dr. Förster Berlinben;régibb számítások alapján megtalált, csak távcsőn látható.^September: 20-ikán volt földközelben, 19 millió mfnyire, ugyan;.

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

249

ekkor a naptól 15 millió mfre állott. Napközeiben 7 millió mfnyire volt öctober 18-án, ugyanakkor a földtől 26 millió mfnyire. Ezen üstökös a z , mely legrövidebb idő, -— 3 V* év (1200 nap)-alatt vég­ zi útját naprendszerünkben; kedvező körülmények közt:4: xh millió mfnyire közeledhetik földünkhöz s ekkor puszta szemmel is látható mint 1829 és 1838 bán. Az Enckeféle üstököst 1818-ban nov. 26-ikán Marseilleberi Pons fedezte fel. Éneke útját kiszámít­ ván, -azóta hiány nélkül mindig előkerült részint az, éjszaki, részint a déli félgömb, lakói gyönyörűségére. 1786, 1795 és 1805-ben is látták volt, de útja és ugyanazonsága ismeretlen maradt. 1835-b.en Mer­ kúrhoz nagyon közel jutván utjának kiszámitója prof. Éneke Berlinben. Merkúr tömegének nagyságát ezen ; üstökös segítségével számitá ki. Ugyan csak Éneke következteté ezen üstökös-késlekedéséből némi alap­ pal, hogy a világűrben van bizonyos anyag, melyet aethernek kereszteltek; ez rendkívül finom ugyan, de az égitestek utazását valamennyire mégis gátolná, ki­ vált a lenge üstökösökét,. Hetedik üstökös gyanánt várjuk azt, melyet Faye párizsi csillagász 1843 nov. 22 talált fel s melynek útját Leverrier 7 év és 163 napra számította. Ekkora üstökösáldás mellett lenni kell a földön is áldásnak. Sietek közzétenni, nehogy valaki elkapja előlem á dicsőséget,; hogy az idén nedves nyár és szép hosszú ősz volt, jó bor lett, pompás kukorica, gyönyörű dohány, óriás káposzta s kitűnő zamatos és sok dinnye; hol termés nem volt az üstökös nem tehet róla. ' 17*

250

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

Sok izben jövendöllek már az ártatlan iistökő—s süknek miatta világ végét, legközelebbről is tavai junius 13-ikára. Oka volt, ennek egy félelmes szörny, melyről úgy hitték, hogy minden 290 évben egyszer ijeszgeti á világöt. Megjelent Kr. után 104, 6S3, 975, 1264, és 1556-ban, utolsó alkalommal 700 ezer mfnyire közelítvén földünkhöz;, V-ik Károly csá- ■ szár úgy megijedt tőle,: hogy koronájáról lemondott és kolostorba vonult; marU 1—töl apr. 12-ikéig fénylett, Melanton is irt erről krónikáiban, s ; ezért sokan róla nevezték e l; ezt várják mintegy'három év óta, tavai is ettől féltek s az idén is pontosan aug. 2-iká-ra volt jósolva megjelenése, megás jelent, de más vendég s újabb számítók szerint -az 1264 és 1556diki üstökösök különböző személyek lévén .Melanton üstököséről levették kezeiket a számító csillagászok. Angliában tavai azt hitték, hogy az üstökös az . egész eget mint tüzköpeny vonandja be s a-földet nehány óra alatt elhamvasztja. Alapiták pedig e vé- > • leményt arra, hogy á 17—ik század második felében ■ Cassiopeia nevii csillagképben 14 hónapon át, gyakran' nappal is, látszott egy hirtelen támadt világos ;csil­ lag; 1604-ben hasonló eset fordult elő Öphiuchus-; bán, ezekről sokan azt hiszik, hogy meggyultak és­ elhamvadtak. Csehországban úgy vélekedtek, hogy csak azon helységeket pusztítja''el az üstökös, me­ lyekhez hasonló nevű- a földön nincs. E gy rész nem ; hitte, hogy még világ vége lesz, mert régi monda szerint egy helységben két templom áll, m e-; lyek a végnap közeledtekor egymás mellé csúsznak,

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL:S MÉG VALAMI.

251

s e két templom nem készült még egymáshoz lá­ togatásra. ' , i r)24-hen februárra is világ vége volt hirdetve viz által, V-ik Károly, császár is hitte; egy tábor­ noka csak arra kérte,; hogy állítasson a hegyeken raktárakat s. legalább katonáit költöztesse o d a .1777, 1809 és 1832-re is földrontó üstökös megjelenése volt jósolva. Csak az csodálatos, hogy ennyi csa­ lódás után. is akad esztelen vagy roszlelkii hitegető, kikre a könnyenhivők serge hallgat. Bár ne vinnék el az ilyenek szárazon s jutna-ki nekik a büntetés i legalább ilyformán: 1533 oct. 3-ikára Stiefelí uram, Holzdorf és Lochau papja Wittenberg mellett hallgatóinak világ­ véget hirdetett, ezek mindenöket elvesztegetve a mondott napon templomban várták a végórát. Kifogy­ ván! a béketiirésböl Sliefel urat megkötöztek, Wittenbergbe vitték s kárpótlást kértek.. Csak Xulher s.a törvényszék rábeszélése tartá meg még egy idfeig a papot állomásán;. : v Higyjük el már egyszer mindenkorra, hogy az üstökösök is bolygók, csakhógyVlengé anyaguk miatt az állatkörön, kivül kalandozó'-szabálytalan uluok s gyönyörködjünk bennök, de; ne 'féljünk tőlük. Inkább bámuljuk az emberi szellem> hatalmát^ mely inostanig 12 üstökös úlát ismeri naprendszerünkben, Nep­ tun pályáján (620 millió mfnyire a naptól) belől, s ölöt (Éneke, Brorsen,T d1 Arresí,. Biela és Faye) e számítások alapján rendes időre, napközeiben min­ dig megtalál (Énekéé 3 Vs , Brorscné 5 V2 , dr A-

252

AZ ÜSTÖKÖSÜKRŐL S MÉG VALAMI

resté 6 Va , Bieláé 6 2/ 3, Faye üstököse .7 V* év alatt végzi kerületét). . Mulandók áz embernek munkái, kezének készít­ ményei, eszének szüleményei. Elporladt az első an­ gol gőzhajó, melyet Bell Henrik készített 1810 körül, bárha ü s t ö k ö s volt is az ö neve, betölt vén életének 46—ik esztendejét; de isten kezének mun­ kái megmaradnak mindörökké, e világ alkotmánya ki nem fordulhat sarkaiból az idők végéiglen! /

II.

ÁLLÓCSILLAGOK.

A naprendszerünkön kiviil eső égitesteket közös névvel állócsillagoknak nevezzük. Álljon itt róluk, kiegészítő és befejező rész gyanánt, nehány sor. Puszta szemmel mintegy 3000 csillagot látunk, de holdvilágtalan tiszta éjjel is ritkán számlálhatunk egyszerre 2 ezernél többet a láthatár felett. Ezek­ ből e l s ő nagyságúnak neveznek mintegy 20 lég— fényesebbet; mindeniknek tulajdonneve van : Sírius, AÍdebarán, Anlares, Spica sat. 2—ik nagyságú van 6 0 , 3—ik 2 6 0 , 4 —ik 500, 5-ik és 6-ik 2 5 0 0 da­ rab. Holdtöltekor csak éleslátásuak tudnak nehány 5—ik nagyságút, megkülönböztetni. Távcsövei nézve a csillagok fényes seregei megszámlálhatlanok. Herschel, Orion botjának környékén 15 fok hosszú és 2 fok széles szalagban távcsövéAel többet számlált meg 50 ezer csillagnál. 1 égi fok hoszsza= két összeragasztott tele hold; Az egész ég felü­ lete 41 V» ezer □ fokra lévén osztva, közel 165 ezer

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

253

iellliold kellene, liogy az egész eget belepje. Hersclíel szalaga az égfeliiletnek csak l / u75 öd részét té­ vén, 68 millió csillag lenne az égen, ha mindenül! oly sűrűn államinak, mint Orion botja körű). Bessel és Argelander a 80° éjszaki és 3 1 0, déli elhajlás közt eső darabon több mint, 100 ezer csillagot jegyeztek fel 9 —ik nagyságig bezárólag. : A hozzánk legközelebb eső állócsillag távolát 4 billió mfdre teszik.. E roppant láv 1 mértföldhöz úgy áll, minti 90 ezer év 1 másodperchez; 1 sekunda alatt 50 párizsi lábat rohanó lónak 59 millió év kellene az odajulásra; a fény gyors szárnyain ekkora tért 3 év alatt repül át. Ha valaki a napról Neptunra tudna e g y­ b e n lépni, csak 6439-ik lépésével jutna az állócsiilagokig; a napot ennyire terjedő gömbnek képzelve, ■25.'billió mf.. kerületű lenne. Néhány csillag, melyet a régi esillagászok em­ lítenek, most nem látszik s viszont több a régi jegy—v zékekben nem találhatókat, inost puszta szemmel is látunk. Herschel, ki a múlt század végén összeal­ kotott óriás tárcsövével Uranust is felfedezé, az ég­ nek oly részeit vizsgálván, melyeken puszta szem­ mel semmi, vagy csak felíérlö foltok látszanak, e foltok közül igen sokat nagyszámú apró csillagok­ ból állóknak talált, de néhányat, távcsöve is csak ködfoltnak mulatott. Ezekről úgy hivé, hogy csakugyan finom küdanyaguak s oly naprendszerek, melyek még nem fejlettek k i, milyen volt napunk is , mig 4 mf. átmérőjű ködgolyó gyanánt lebegett a mindenség­ ie n . Némely körfolton sötétebb magvat is talált,

254

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

mintha ez már tömötttilt volna, mások teljesen egy­ neműek voltak; Saturnuséhoz' hasonló gyűrűkre i sakadfé Nehány év előtt lord Rosse Dublinban egy rop­ pant távcsövet állitatott melyről azt írják, hogy 9. .öl hosszú s csövében egy ember kifeszitett eser­ nyővel kényelmesen végigsétálhat, e jelenleg leglökélyesb készítmény Herschel ködfoltjai egy részét csillagokra bontá, nehány még ezutánra is ködfoltnak maradt. Rosse távcsövével különös, csigás ködfol­ tokra akadt, ;melyek uj talány gyanánt tűnnek fel; mintha mozgásuk m á s v o n z á s i g t ö r v é n y e k s z e r i n t történnék. v A déli egén, nem messze a déli kereszttől, két c s il 1a g t a l á n égdarabot körit a tejút, nevök s z en es-zsák. Itt a hagy mindenség sötét éjszakájá­ b a , a v é g e t l e n s é g be tekint a vizsgáló szem. Nálunk nem látszik. A természetben sehol sincs megállás, nyugalom; hihető, hogy a világűrben a teremtés nincs bevégez­ ve, hanem folytonos képződés, alakulás van a csilla­ gok nagy seregébén, melyet azonban a parányi em­ ber, ki gondolatával e mérhetlen tárgyakig merészke­ dik, csak gyaníthat, de megfejteni soha sem fog! Á feltűnőbb csillagcsoportóknak már a régi pász­ tornépek neveket adtak; kivált állatokhoz és hőseik­ hez hasonliták azokat, mig a bolygókat főbb iste­ neik nevével tisztelték meg. Most az ég^ jelentéktele­ nebb csillagcsoportjai is elvannak nevezve s mindenik csoportban az egyes csillagok számokkal, betűk­ kel megkülönböztetve, úgy hogy a csillagász oly

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

255

.biztosan ismeretes ; nevekkel beszél,, az ég egyes pontjairól, mint a földön helységeink, hegyeink, vi­ zeink neveit említve. Európában mintegy 100 csil­ lagkép látszik. ■ ; ^ t v A régi népek költői képzelődése szép regéket köt a csillagképek alakulásához. Ovid elmondja metamorfosisában mikép jutott az égre Dianának egyik kísérője és, fia Arkas nagy és kis medve képében; ott ragyog Perseus s kezében tartja most is Medusa kígyós fejét, melylyel Andromedál megmenté; ott van a Jupiter villámait hordó sas, Ariadne menyasszor nyi koszorúja, Orfeus lantja sat. E meséket, leírták a pogány poéták, én csak két új csillagregét mondok: A fiastyuktól éjszaknyugotra fényük Capella ne­ vű 1-sö nagyságu csillag; ez egy kis kecske, me­ lyet az égi k o c s i s tart ölében. E kocsis nem volt mindig az égen, hanem— , ; Volt hajdan a földön egy kocsis; fáradt vándort soha sem vett szekerére, vendéglőkben nem . fize­ tett becsülettel, lovait szüntelen kínozta^ ünnepna­ pokon sem pihent. Csikorgó Karácson vo lt, pattog az ostor, a kocsis utazik s két remetével találkozik. Kérték szépen: vegye fel őket is a szekérre; de­ hogy, vette, dehogy vette! pedig Krisztus és tanít­ ványa Péter öltöztek volt remete-köntösbe. Egyszer visszanéz a kocsis s hát valaki ül a saroglyában; szitkozódva hátracsapdos s lekergeti őket. Péter ha­ ragjában a kocsis fülét kereste, de Krisztus más­ kép büntető,, ezt mondván neki; „Ulazz örökkön-, örökké pihenés nélkül Ítéletnapig, világ Aré g é ig ! “

256

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMÍ

A szekeres köriiljárá á földet s az ég kapu­ jához érkezék, de itt Péter rájsmert s nem bocsátá be. Az óta az égen bolyong, csendes éjjeleken haliszik panaszos hangja, szekere zörgése, ostorcsatlógása^és ha o s t o r a c s a t t a n . . . . . . mindig va— lalakinek közel halálát jelenti. így támadt a kocsis csillagkép-, hát a többiek?: E zt a rézszinü indiánnö az őserdők csendében lo­ bogó tűznél igy beszéli gyermekeinek: Egy hires indián vadász az erdőben bolyongva síim bokrok közt ismeretlen szabad térecskére jutott; ezerféle virág fűszerező illatával e természetes kis kertet. Mily különös— gondolá magában a vadász— e tér közepe körben gyöngéden le van taposva, kisded nyomokat Iátok, de útsehol sem vezet hozzá, meg­ lesem, mi okozhatja ezt; és elbújt a közel bokrok ' közt. Nem sokára édes zene hangzóit lé a magasból: s föltekintve tizenkét égi testvért lálott , kik himes kosárban ülve lassudan ereszkedtek föld felé, egyik, gyönyörűbb volt a másiknál. Fürgén ugráltak ki a tér közepére, pajzánkodva kis fényes labdákkal kezdtek: játszadozni s arany vesszőcskéiket suhogtatva csak­ hamar táncra kerekedtek. A vadász szive-lelke "sze­ mébe szállott, honnan a ■legifjabbik szivét észre­ vétlenül kilopta. É g ő szerelemre gyűl s hő vágygyal rohan elő, hogy választottját elfogja, de a zörejre a légkönnyü lények kosarukba ugranak, ezüst csen­ gésű dal hangjára a kosár fölszáll s csakhamar eltű­ nik a magasban. A vadász nyugalmát is elvivék ma­ gukkal ; jöhettek élébe az erdő válogatott vadai: bántalom nélkül liagyá őket elsuhanni maga mellett..

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI

257

Másnap korán ismét fölkereső a titkos helyet s hogy rá ne ismerjenek zsebespatkány alakját ölti magára*, a tegnapi kosár megjelenik, de a körfelé csúszó pat­ kány láttára a testvérek újra felszállnak. A vadász búsan tért magányos kunyhójába; útjában egy egér­ fészket talált s ezt is hazavitte magával; egész éj­ jel gondolkozott. Harmad nap e fészket is a térre hozza, egy korhadt fatörzset csúsztat a kör szélére, egereit belehelyezi s maga is egérré változva közéjök vegyül. A legifjabb tündér ki sem akart szállá— ni a kosárból a gyanús törzs láttára , de testvérei gondtalanül körültáncolák azt s egyik megkopogtat­ ván, az egerek kiugrándoztak belőle és szétszalad­ tak. A csillagruháju lények vesszőikkel űzni kezdik az egereket; a kosárban ülő is odaszalad; neki épen vadászunk jutott, ki fürge ugrással csalja be űzőjét a bokrok közé s ott emberi alakot öltve hirtelen meg­ ragadja; a segélykiáltásra a kosár gyorsan felszállt, de csak tizenegy tündér ült benne. , A boldog vadász foglyát hazaviszi s az erdőnek legizesebb adományaival és nyájas szavakkal igyek­ szik földeritni. A fogoly tündér a csillagíönök lánya volt; idővel a vadász neje lesz, résztvesz vadásza­ tában, örül kis fiának, dq búsan emlékezik égi la­ kára. Egyszer a férj egyedül hosszabb vadászatra in­ dul ; neje rég leste e pillanatot. Hirtelen, kosarat len, megrakja ízes gyümölcscsel és vadhússal, a virágos körbe viszi, íiastól beleid s régi dalának hangjaira fölemelkedik; a vadász is meghallá a távolból e dalt, de odaérkeztekor a kosár már csak fekete pont volt az ég ivén s nem sokára eltűnt szeme elől,

228

AZ ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI.

: Telik—malik az idő, a vadásznak sem é j j e l s e m ’ nappala, bújában rakásra öli a vadat, de nem örülzsákmányának,- mért nincs ki otthon várja s azt szá­ mára elkészítse. A hazatért tündér boldog volt égi testvérei közölt, de a fiúnak nem volt játszótársa s lekivánkozolt születéshelyére:, ekkor a csillagfőnök monda leányának : eredj a földre s kérdezd meg aüu apjától, nem jöne-é hozzánk lakni; ha jön hoz­ zon magával az erdő minden vadjából egyet, hogy fia játszhassék azokkal.: • i ; Ezen örömhírre a vadász munkához fog, felku­ tatja a legszebb állatokat, de csak egyegy szár­ nyat, farkat, karmot tartott meg belőlük, hogy majd, odafen rájok ismerhessen. A kosár gazdag zsákmá­ nyával égbe szállítá. A főnök gyönyörködék az ajándékban s összegyíijté vig lakomára csillagnépeit,, _ kik a földi hozományt kíváncsian vizsgálgaták. La­ koma végén a főnök tudtára adja vendégeinek, hogy a tarka-barka tárgyakból mindenik tetszése szerint választhat egyel; egyik: hegyes karmot vett, másik csillogó szárnyat, harmadik lombos farkat , de egy­ szerre mindenik azon állattá változott, melynek ré­ szét választotta. Ezen új alakban szétoszoltak az ég boltján; a vadász a legszebb fehérmadár szárnyát ragadá ki a halomból, annak tollait megosztá nejével és fiával s nyilgyorsan visszaszáll! kedves földére, hol hosszú boldog időt. élt családjával. Sokszor elgyönyörködék az égbolt tarka lakóiban, de nem vá­ gyottközéjök. , SZABÓ SÁMUEL.

TANULSÁGOS

LEVELEK.

URAMBÁTYÁMHOZ.

III. Ha urambátyámnak is ugytetszik, tegyünk1 'űjabb kirándulást a természetbe \tekintsük meg más Igazság lámpájánál szépségeit, olvassunk fel valamit; célszerűségéből, bőlcseségéből. : . Hányszor nem halljuk e stereótyppá vált kifeje-, zéseket: a természet szép; a természet bölcsen van elrendelve; ezer meg ezer bölcs gondolat láncolata a z ? ! . l . S .ha megkérdeznök legnagyobb részét azok­ nak, kik e mondatokat ajkukon hordozzák: szám­ lálják hát elő ezen magasztalt szépségeket, mutas­ sák fel a végetlennek állított láncolatot? észrevenr nők mikép csakhamar megakadna a végetlen soro­ zat, a lánc, egy-két mindennapi egyes gyűrűvé oI^> vadna le. Nem azért, mintha a fölebbi állítások a ter­ mészetről igaztalanok volnának, hanem mivel a ter­ mészetben
2G0

TANULSÁGOS LEVELEK,

: Hanem mig kiérnénk, legyen szabad a séta köz­ ben egyébről beszélgetnünk. Meghozták urambályámnak azon izenetét, hogy önhöz intézett leveleimet örömmel s nem minden ta­ nulság nélkül olvassa-, ez nekem reményt, adna misze­ rint megnyerem önt azon zászlóknak, melyek érde­ kében vitézkedem, ha azt is nem izén te volna egy­ szersmind, hogy terjedelmes levelet -— meglehet, levél-cyclust— - szándékozik hozzám intézni, melyben védelmére fog kelni a classicai irodalomnak, azt el­ lenemben oltalmazni szándékozik: Én ugyan eddigelö meg nem támadtam a classicai irodalmat hacsak megtámadásnak nem veszi urambátyám már azt is,: hogy a természettudományok érdekében merek szót emélni; megtámadásnak nem veszi azon meggyőző­ désem nyilvánítását: hogy az ujabb kor termésűét-', festő költészete tartalömdúsabb, változatosb, á ke­ délyre mélyebb benyomást gyakorló a classicai. iro­ dalom ilynemü termékeinél. Azonban hogy eszme­ cserére adjak alkalmat, mely urambátyámmal az il­ lendőség és loyálitás halárai, közt folytatva, nem leend minden tanulság nélkül, legyen szabad néze­ teimet a classicá' irodalomról rövid vonásokba el­ mondani. ''' ■ ' ;.1 V .. Vastag elfogultság volna el nem ismerni: hogy a régi hellen és romai műveltség alapját képezi a jelenkor civilisatiojának-, elfogultság volna tagad­ ni, miszerint a classicai irodalomban eszmegyön­ gyök, a z ; igazság drága kövei vannak letéve. De ezen eszmegyöngyök és drága kövek s o k s z o r o ­

URA MBÁT YÁMHÖZ

261

s a n m e g t e r m é k e n y ii l v e át vannak ültelve a: miveltebb nemzetek irodalmaiba, elannyira mikép kü­ lönösön az angol; francia és német irodalom túlszár­ nyalta a classicai irodalmai, fölébe emelkedet annak, mint a büszke. terebélyes cser fölébe emelkedik a kecskerágó, mogyorófa és jázminbokroknak. A clas-: sicai irodalomban még c_sirái;;is a l i g v a n n a k l e t é v e a j el e n k o r t u d ó m á n y o s m ü v e i t - , s é g é n e k . A z újabbkor műveltebb irodalmaiban s z é l e s e b b l á t k ö r nyílik, a l é l e k el ébe. Minélfogva megfordítva elfogultságnak kell bélye­ geznem ama túlzott fontosságot, melyet közönsé­ gesen a classicai irodalomban helyeznek. : Minden kornak megvoltak téveszméi. Keservesen lakoltunk azon téveszméért, mely István első királyunk és utódai politikájának rugóját képezé: miszerint t. i.í a soknyelviiség tenne egy országot nagygyá, erőssé. Téveszme gyiijlé Európa népeit a középkorban a kereszteshadak zászlói alá. Megvoltak ugyan a keresztesháborúnak is üdvös kövelkezményei, azonban sokkal több iidv báromlott volna az emberiségre, ha azon láng más törekvések; oltárán lobog vala el, ha a kiömlött vér más célok; zsilipjén folyt volna le. Téveszme volt — nézetem szerint— ezer nyolcszáznegyver.nyolcban a nemzetiség bálványzása, Ha Europa népei a helyeit hogy saját nemzetiségük tűz­ helye körül gyűltek féllőleg öszve, az alkotmányos sza­ badság zászlói alá egyesüllek volna; Európának .ma soktekintetben más alakja volna... S csak jelenünk­ nek ne volnának—6 téveszméi?! Nem akarom azo-

202

TANULSÁGOS LEVELEK,

-

kát keresni. Azonban m eg' vagyok győződve, mikép ama túlzóit fontössághelyezés a classicai nyelvekbe, melyszerint azok a g y m n á s i ü m i t a n í t á s t ú l ­ nyomó— s minden egyebet h áttérbe sző­ rit ó — feladatául vannak kitűzve,a jelenkornak a múlt időkből örökölt tévnézetei közé tartozik. • / A jelenkor civilisatioja egy nagyszerű épület, melynek alapja mindeneseire az ó hellén és romai miveltség gránit kockaköveiből van megvetve, de az épiilet alapjából magasra van felvive, második sőt harmadik emelete is készen van-, emez osztálya gothus, amaz tömör angol Ízlésben van elkészítve, némely ré­ szei a könnyű de aesthetikaibb francia, olasz stylbén vannak felépítve •, a miivészetek remekeivel vannak a lakszobák kidiszésitve; a mesterségek és találmányok legszebb remekeivel felbutorozva. S mii tesz a di­ vatos nevelésréndszer ? . ; . A helyett hogy otthonossá: igyekeznék tenni a szellemet ez épületben, fölve­ zetne mindenik emeletébe,- edeltetné a magasból kí­ nálkozó kilátást mennyen és földön: az épület pin­ céje szürkületes homályába kárhoztatja azt, a falak ódon feketeségét szemlélteti és pedig a tevékeny ifjúkor legszebb éveiben. É n nem mondom, hogy falernumi és chiosival is meg nem vendégel, de ez kevés kárpótlás azon előnyök nélkülözéséért, melyek a felsőbb emeletekben kínálkoznak. • Azon példabeszédből indulván ki, mely szerint minden hasonlat sántít, urambátyám e hasonlatot hi­ ányosnak sőt talán félszegnek találandja; részémröl igen találónak tartom azt, igazvóltál nagymértékben

I

U1UMBÁTYÁMII0Z.

,

263

támogatja azon ..körülmény,' miszerint az iskola falain kívüli éleiben kevéssel találkoztam, ki az ifjúkorban nagy. gond- és fáradsággal szerzett ismereteit a e!assicai nyelvek körül oda ne adná egy kevés alapos physicai, vegytani ismeretért, vagy azért hogy értsen angolul, franciául stb. A nagy nemzetek még holtuk után is hosszas befolyást gyakorolnak egy.s más tekintetben a világra., Mint Kinizsiről regéli az adoma: hogy holta után is meglőtte a törököt, a romai nemzet, mely életében légióival igázta le a világot, holla után nyelvét hagy­ ta hátra járomképen. És mindörökké nyakunkon hordozzuk-é, nem fogjuk-é lerázhatni még akkor sem, midőn nincs rá többé szükségünk?.. Már kezde­ nek itt—olt hangok emelkedni e szellemi .rabszolga­ ság ellen, s ha elgondoljuk mikép az igazság esz­ méje korunkban hamarább diadalmaskodik, mint a hajdankorban, még urambátyám is megérheti az e tekintetben történhető reformokat, melyek szerint egészen más alapon rendeztetvén a gymnasiumi ta­ nulmányok : a classicai nyelveknek alárendeltebb szerep jut, a nélkül hogy akár h u m á n is t i cai te­ kintetben, akár a s z e l l e m f e j t é s dolgában hanyat­ lás volna az új felosztás eredménye. Egyre jobban-jobban kezdik belátni, mikép a .természettudományokban nem hiányzik a humanismusra vezető elem, észfejtö és szellemébresztő tu­ lajdonban pedig egy ismerelág sem mérközlictik a természettudományokkal. Hanem íme a szabadba érkeztünk. A Maros, zu18

264

TANULSÁGOS LEVELEK,

gó habjai csevegésével emlékeztetni látszik, hogy tulajdonképi feladatunkra -térhetünk, mely nem egyéb mint a természetben rejlő ezer meg ezer bölcs gon­ dolatokból vagy egyet felolvasni. Múlt levelemben a tűzről értekezvén, akaratlanul ennek antiposa, a viz jut eszünkbe. A viz legyen tehát jelen beszélgetésünk tárgya. De vájjon lehet-é valami tanulságost, mondani a vízről ? . i E g y üveg hegyalji, csombordi, ózdi, vagy csak pipei mellett is örömest elfeledkezünk a viz jótékonyságáról, sőt gúnyra is készen vagyunk, felkiáltván a dal szavaival hogy „maradjon a bé­ kának és a halnak4 .1 Tréfának megjárja, j de van-é valaki, ki, komolyon elgondolván a viz szereplését ' földünkön, képes lehetne gúnyra, s hálára ne buzdulna a gondviselés iránt, mely a vízzel megáján-; dókozta bolygónkat. \ . Egy anya képe tűnik fel 'elöltünk, ha elgondol­ ju k a viz ezernemii jótékonyságát. Tengerek, tavakés folyók felületéről láthatlan gőzalakban a levegő­ be , a legmagasabb hegyek fölibe emelkedik, hogy áldásaival mindenüvé, a legtávolabb földrészekre is eljuthasson. Innen csendes permete, lassú eső, vagy sebes zápor alakban leszáll a föld kebelére, hol fel— olvasztván a különböző földnemeket, részint tápot szolgáltat a növényeknek, részint beszivárog a föld mélyébe életet adandó a szomjoltó-forrásoknak, ereknek. Télben az eiderlud tollaihoz hasonló finom pehelylyé változván betakarja védőleg a földet, s : megoltalmazza a növények szunyadó életét a jövő

URAMBÁTYÁMIIOZ.

265

tavaszra ; vágy a folyók és tavak felületét erős pán­ céllal vonja be, melyen nem hatolhatnak keresztül a fagylaló hideg életölő nyilai. És meg nem elégedvén a használással, befoly a természet széppé varázsolására is. Mit érne egy tájrajz felhöcsoportozatók nélkül ? .. Ki nem gyönyör­ ködött tavaszestéken, kivált egy elcsendesült zivatar után, a felhők, változó alakjaiban? Kinek képzete nem alkotott azokból heverő óriást, recéshátú krokodilt, regényes palmyra-romokat, ki nem merengett az arany-, ezüst-, ólom-szinii felhők szinvegyületén ? ha szintén nem is tudta képzete teremtményeit, oly festői képpé egyesíteni, mint Hugó V. a következő sorokban: „Oh nézd ott fenn a számos fellegeket, Miket a szél halmokba gyűjtöget , ; Tévén alakjokon cserét! Alattok olykorön villám cikáz, ; Miként ha fenn egy légi óriás -Megvillogatná fegyverét. . . . . Későbben látni vélünk a kinyílt Egén egy csíkos hátú krokodilt: Szájában három sor a fog! Egy súgár villan el olmos hasán, . S aranyzott pikkelyekként oldalán Száz lángoló felhő ragyog. Majd fényes palotává alakul, De a lég megreszket s im romba hull A roppant felleg épület, S felforgatott szörnyű hegyek gyanánt, Látjuk lefüggni a nagy omladványt

266

TANULSÁGOS LEVELEK,

Kúpjaival fejünk felett. E réz, a r a n y v a s , ón felhőt, a hol Az orkán, villám, mennydörgés, pokol Halk zugás közt elaluvék, ístén függeszté föl az ég falán, Mikép a h ős, ki a csaták után Szegre akasztja fegyverét^. A felhőben alakuló esőcseppek törik meg ékes szivárványnyá a világosság sugárait; süriidö vízgő­ zök alkotják a nap- és holdudvarokat, s folynak be nagy mértékben az alkony és hajnal köntösének rózsaszínűvé festésében. S mindezen képességét mi által éri el a víz? Felelet, azon tulajdona állal, miszerint— ha elég-szá­ raz a levegő, és nincsen mint a természettanban kifejezni szokták vízgőzökkel jóllaktatva —— minden időben gőzölög. A viz felületéről folytonosan víz­ gőzök, emelkednek láthatatlanul a levegőbe. Még a hó és jé g is gőzölög. Ha bizonyos mennyiségű havat és jeget egyensúlyozunk egy mérlegben, s azt a szabad levegőre kitesszük: az egyensúlyt meg­ változni tapasztalandjuk, a jeget, vagy havat tar­ talmazó • csésze fölebbilleri. A természeltudosok meg nem elégedvén a felületes meghatározásokkal szeretnek mindent számokkal kimutatni. Kísérletek­ kel meghatározták, hogy középmértékben mennyi viz gőzölög el évenként a forró, mérsékelt és fa­ gyos földövekben, s úgy találták, hogy az évenként elgözölgő vízmennyiség a földfelületén oly tetemes, miszerint az, egy 10 mértföldnyi átmérőjű gömböt

UilAMBÁTYÁMHOZ.

267

képezhetne, vagy, képes volna egy ezér négyszög mértföld területű tengerieknöt mértföldnyi mély­ ségben betölteni. A viz, ezen tulajdonánál fogva nemcsak a ter­ mészetre árasztja áldásait, de a közélethen és ház­ tartásunkban is nevezetes hasznokat, eredményez. Nem minden ország oly szerencsés, mint, bérces hazánk, hogy vastag sziklatömegekben álljon föl­ dében a mindennapi szükségleteinkre annyira megkivántató só; a természet gazdag ajándékának tekin­ tetik, az is ha sósviz forrásokra akadnak. Ilyen helye­ ken a sósvízböl állítják elő a közszükségletre megkivántató konyhasót. E célra a sósvizel egymásra hal­ mozott tövisrakásokra töltik, melynek az egye^ á— gakon lefolyása alkalmával, nagy felülete jővén a levegővel érintkezésbe^ a benne lévő viz nagy ré­ sze elgőzöíög, s concentráltabb állapotban meggyül a töviskazal alatt levő medencébe, csak egy párszori ilyetén lejártatás után teszik ki a sósvizel a költségesebb tűz által elgözölögletésnek. Mindenki előtt ismeretes, mily fontos szolgálatot tesz az em­ beriségnek a vízgőzökben rejlő feszítő erő a gőz­ gép által. A viz gőzölöghető tulajdonát használják fel gazdasszonyaink. a háztartásban oly szükséges mosásnál : a kimosott tárgyak megszorítására. E z okozza miszerint nem félünk a gúnyánkban támadt vizfolttól,. mert *az csakhamar elgőzöíög, inig az olaj, vagy zsirfolt örökre megmarad abban. S ha elgondoljuk, miszerint a gözölöglietés tu­ lajdona nem tartozik mulhatlanul a folyadékok lé­

268

TANULSÁGOS

LEVELEK

nyegéhez — vannak folyadékok, minők az olajok kü­ lönböző nemei, és, miden zsirfélék, melyek nem bír­ nak e‘ tulajdonnal— a gondviselésnek -nagy bölcsesé'g ét kell abban látnunk, hogy épen a viz van felruházva e tulajdonnal. Könnyű elgondolni kogy mivé válnék a viz e tulajdona nélkül a természet. Ha a gondviselés valami ok miatt— talán az embe­ rek roszaságáért— elakarná veszteni a föld lényeinek jelen sorát, nem kellene drasticus eszközökhöz folya­ modnia, m inő— nem mondom valamely üstökössel, hiszen e pókháló lényektől többé nem félhetünk — de valamely más égitesttel való összeülköztetés, ha­ talmas földrengés, tiiz általi végpusztulás stb. csak a viztöl kellene elvenni a gözölöghelés tulajdonát s a föld lakhatlan pusztasággá változnék. És itt akaratlanul eszembe jut a helybeli piaci zenélő kút. Sokan édesen emlékeznek vissza a csodás szerke­ zetű gépre, melylyel az ellátva volt, s mely minden hat órában, édes dallammal zendült m eg, a nélkül hogy külső segély járult volna hozzá. Lángeszü al­ katója a hires Bodor Péter megneheztelvén e városra azon szin alatt, minha valamit igazitni akarná gépeze­ tén, a monda szerint, csak egy szeget vett ki belőle, s a csodás zene elnémult örökre. I g y a gondviselés­ nek is, azon nagyszerű gépezetből, melyet a viz sze­ replésében bírunk úgy szólva csak egy szeget: a viz gőzölgő tulajdonát kellene elvennie, 3 a természetben •uralkodó gyönyörű harmónia örökre megzavarodnék, a föld egy élet és tenyészet nélküli pusztasággá vál­ toznék, minőnek holdunk felületét látják a csillagászok.

URAMBÁTYÁMIIOZ.

269

De itt meg ne m ; állapodhatunk: a természettan a vizet illetőleg két nevezetes adatot hozott napvi­ lágra. A viz levegőt is rejt likacsaiban, mit légszi­ vattyú segélyével könnyen ki lehet mutatni. Alkotó részeire bontván a vízből kifogott és _meggyújtott levegőt, úgy találták, hogy az is mint a légkörnyi levegő éleny- és légenyből van öszvetéve,'hanem más viszonyban. Mig a közönséges levegőnek egy ötödrészét teszi az éleny, á vízben rejlő levegőnek egy, harmadát teszi az, tehát jóval több benne az élenymennyiség. E z az első adat. Általános törvény a természetben mikép a meleg minden testet kiterjeszt, megnagyobbít, vagy a mi ezzel e g y ,'a hideg minden testet kisebb'térre szo­ rít. Ezen szabálynak bizonyos határig-a viz is alá van vetve, ezen határon túl azonhan alóla kivételt szen­ v e d je , halár 4 fok (a százas osztályú hévmérö sze­ rin t), eddig tudniillik követi az általános szabályt, de 4 foknál s ezen alól nemhogy összehuzódnék, de kiterjed: egy font 4 fok mérsékletit viz nagyobb tért foglal el, mint ugyan egy font 5 fog mérsékletii, pe­ dig hidegebb.— E z a második adat. Ily adatok fölfedezése alkalmával, azon kérdés ébred fel lelkűnkben, hogy miért van ez igy , mi célja van azoknak a természetben?!— S a kereső ész feltalálja a miértet. Feltalálta eje le n esetben is, csakhamar belátván, mikép azok szoros kapcsolat­ ban vannak a vizi állatok millióinak életével. Az el­ ső adatnak köszönhetik ugyanis a vizi állatok mikép

270

TANULSÁGOS LEVELEK,

a vízben rejlő cs ek é ly m e n n y i s é g ű l e v e g ő ­ b e n is m e g t a l á l j á k a l é l e k z é s r e m u l h a t lanul megkivántató élenymennyiséget. A második adatnak köszönhetni, miszerint a vala­ mennyire mély víz a l e g n a g y o b b h i d e g b e n s e m f a g y h a t f e n e k i g, mi ha megtörténnék a vizi állatok mind kivesznének a teremtés rendéből. Ezt a fölebb előadott kivétel folytán következőleg lehet megérteni. A viz hülése a felületen a levegő hidegvolta következtében történik. A levegöval erintkező vizréteg meghűlvén fajsulyosabbá lesz, mi­ nek következtében alásülyed s más melegebb vizrétegnek ad helyet, mely meghűlvén ismét, alásülyed s ez igy történik mindaddig, mig a viz egész tömegén keresztül öt fok mérsékletit lesz. Az öt fok mérsékIetü viz a felületen a levegővel érintkezvén, négy fok mérsékletre száll —-úgy de ez— a fölebb említett kivételnél fogva fajkönnyebb lévén nem sülyed alá hanem megmarad a felületen, tovább hül mig meg­ fagy, s a jé g is könnyebb leven, a Éviznél válaszfa­ lat képez az 5 fok mérsékletü viz s a jóval hide­ gebb külső levegő közt. A külső hideg ezentúl csak a jégréteg vastagodására foly be, mely— a jé g a rósz meleg-és hidegvezető testekhez tartozván— pár láb— nyi vastagsága után felettébb lassan halad elé, a viz a jé g alatt folytonoson 5 fok mérsékletünek marad. Tomboljon bár télben a leghidegebb északi szél, le­ gyen bár oly hideg hogy a higany megfagyjon: a vizlakók kristály palotájokban mit sem tudnak annak sanyarairól— s eképen megmaradnak hogy a lények

URAMBÁTYÁMHOZ

271

sorának nagyobb száma tanúskodjék a mindeneket alkotó jóságáról. Ki az ki tervet, bölcs előreszámítást ne látna a viz elmondott adataiban?!~ r Te kétkedő, ki a természetben uralkodó rendet csak a vakeset játékának szereted tulajdonítani; fe­ lelj meg ezen kérdésekre : Csak történetből nyerte-é a viz a gözölöghetés tulajdonát, mely által egyedül képes azon nagyszerű szereplésre, melyet fölebbi so­ rainkban vázolni igyekeztünk?.. Csak történetből van-é az, hogy a vízben rejlő levegőben jóval több az éleny mennyisége, mint a légkörben; s midőn általánosan minden test a meleg általi kiterjesztés, és hideg általi összehúzódás törvényének van alá­ vetve, csak történetből szenved-é a víz ezen sza­ bály alól kivételt?! Ha agyad kerekei meg nem bomlottak be kell látnod, mikép mindezek előre ben­ ne voltak a tervben,'jól tudta az alkotó gondviselés, hogy csak így lehet élet a-földön, igy lehet a vizlakók millióinak élete biztosítva. Bevégzem soraimat azon őszinte óhajtással: vajha sikerült volna urambátyám elölt nagyobb érvény­ re juttatni ezen mondatokat: a természet bölcsen van elrendelve, a természet ezer meg ezer bölcs gondolat láncolata. . Mig szerencsém volna újra találkozhatni tartson meg becses emlékében. MENTOVICH F.

B O L Y A I HALÁLÁRA.

Az élei könyvének kiszakadt egy lapja, Mely csodás belükkel valateleirva; Látlak, mint ragadta a vihar magával, S csak néztünk u tán a, mint a gyermek sirva^ Ki tán nem is tudja, .mi az , mit elveszte , S fáj szivének m égis, hogy már el van veszve. Elhunyt nagy férfiú! egyszerűségedben Csodáson nagyszerű, szellemi óriás! ' Az élet könyvének te voltál e lapja S lángszellemed rajta a rejtélyes irás, * Melyben a jövőnek voll elrejtve m agva. .. Azért voltál köztünk úgy magadra hagyva. Szerény prófétája a magyarnemzetnek, E gy új keresztelő János a pusztában ’ Hirdetvén jobb korát a szellemiségnek, Elmandhatod-é, hogy nem jártál hiában?! Mért is jöttél elébb egy egész századdal, Vagy mért nem vihetéd a kort is magaddal. .

273

BOLYAI HALÁLÁRA. Ki .kísérhető itt merész szellemedet, Mely a világszellem zsámolyáig hágott, S röptében megmérte a csillag futását, És körül lebegte az egész világot. . . . . . Vagy ha képzeleted ölte lenge szárnyat, Ki lett volna bátor repülni utánad ?

Messze, messze van még nemzetednek a kor, Mely egész valódban átérthetne tég e d ,.. Ki talán magad sem tudtad hogy ki vo ltál!___ Vagy égy újabb talány példás szerénységed? Hiába, hiába leplezted el magad! A bércet áttöri az omló zuhatag. Mig mint egy üstököst, bámulánk mi téged, Szemünk a közelben elveszítő fényét: A külföld nagyjai fölismerék benned A valódi kincset, jobb korunk réményét. S van-é oszlopa a hír dicső fiának, Mint minőt teremtett szellemed magának ? De meg döbben bennem a szív és a lélek Hol vagy ? merre tűntél ?.... oh látlak ott vagy, ottí A halhatatlanságnak fénylő csarnokában, Hol ismernek egytöl-egyig a csillagok; S hol örömreszkelve szőrit, kebeléhez, Gauss, Newton és a dicső Archimedes. ■ —

ILYÉS B.

I Á E €A. (A Dávid A n ta lfélé ipartanodái alapittányról)>, Azt mondja a keresztényirodalom egy higgadt eszü böl­ csésze „a bölcs soha sem szól harmadik fokozatban,, mert ez mindig vagy az igazság- vagy ad okossággal ellenkezik. Túlhajtott dicséret kisebbíti az értéket, mert: fölfedi a dicsérő,korlátozott értelmét, vagy pedig rósz ízlését.^ ; Ezen mélyvaldságú mondatot azoknak ajánljuk kü­ lönös figyelmébe, kik a székely nemzet körében fel—fel­ tünedező szellemi életjelenségeket nagyitó üvegen néz­ ve, stenlorihangon trombitálják; mindent csak rózsa­ színben (látnak' maguk körül s magasztalásaik fénykö­ rébe még az utópia álmait is bevarázsolják Ha egyegy szózat ínnen-onnan kiemelkedik, és a tiszta valóságot nem mézes, hanem komoly férfihoz illő szavakkal el­ mondja: hazug cáfolattal akarják ledorongolni. Qui ha­ bét aures audiendi audiat. Qui potest capere capiat. Sa~pienti pauca. : Eljön egy angol, francia, német tudós, ki nem a-zért utazik , hogy tömérdek vagyonát elpazarolja, vagy hogy „világot látott“ -ságával dicsedekjék, hanem hogy tapasztalati tudományával hazáját és az emberiségét gazdagítsa ; s midőn a szép Magyarországon keresztül jőve bérces honunkba érkezik: látni fogja, hogy itlis,

A DÁVID ANTAL FÉLE ÁLAPITVÁNYRÓL 275 nem valami vad beduinok laknak,— minőknek rajzolták nemzetünket a nemzetellenes idegen történetírók; — hanem a civilizátiónak bizonyos — ámbár nem m a g a s lépcsőjén álló nemzetek.-— Minthogy városaink is van­ nak, s azokban szép ünnep-, vasárnapokon mdinen nemköznépi nő párizsi divat szerint öltözköd ik: felfogja is­ m erni az elegantiát az e tekintetbeni haladást (?) s azt, mondja hogy szeretne már megismerkedni az itt talál­ ható Iiözintézetekkel is , melyekről aztán a szellemi, er­ kölcsi életre is következtethetne. Megmutatnak neki mindent, és elmondanak, a mivel csak bírunk, s midőn m int földmivelő s állattenyésztő országnak ipartanodái után kérdezősködik: a felelőnek szégyenpir és sajnos érzések kifejezése kell hogy kiüljön arculatára vagy ha „korlátozott értelmű s rósz ízlésű44 beszél az idegen­ nel az említett iró szerint „a harmadik fokozatoní; Hogy a nép tömeges előbbre haladhatása, szellemi anyagi gyarapodása fő s nékülözhetlen tényezőivel (Isis— dedovódákkal, mesterképzö intézetekkel, ipartanodák­ kal) nem bírunk, atyáink vétkes hanyagságának nya­ kunkra nőtt szükülködési helyezete, kik a jobb, boldo­ gabb időkben, midőn egy főkirálybiró annyi mindent megtehetett a közjóra nézve, ezeket sokkalta könnyeb­ ben létrehozhatták volna, mint mi a jelenben, a midőn annyira szaporodtak a kiadások, hogy a z t, sem tudja szegény és gazdag, hogy melyik a sok közül máról holnapra nem halasztható! Azonban tiszteletlenséggel vádoltathatnánk, s a meghaltak csendes álmai háboritóinak mondattathatnánk, hogyha a most felhozott vád alól ki nem veitnök azo­ kat, s át nem adnók neveiket -az utánunk jö v ő kornak, kik a haza oltárára meghozták e szent ügybeni áldoza­ taikat, 1845-ben a marosvásárhelyi rom. kath. seminarimn igazgatója t. Sombori István ur a gyermek nélküli Dá-

276

A DÁVID ANTAL FÉLE

víd Antalt, a gr. Eszterháziak akkori abosfaívi uradalmi tisztjét (bizalmát bírván) arra figyelmeztette, hogy mi­ vel gyermekekkel nem, de földi javakkal saját szorgalma titán dúsan iiíegáldatott: isten és emberek előtt igen ' kedves dolgot cselekednék, hogyha a marosvásárhelyí nevelő-tápláló intézet gyarapodására valamit hagyomá­ nyozna. Néhai Dávid A ntal erre csak annyit felelt, hogy „sokkalta nagyobb tervet főz ö agyában ennél, m iáltal a székely nemzet anyagi, szellemi emelkedésének alapkövét véli letehetenek, ha mások által is gyámolitíatiku . — Később nyilatkozott s kimondotta^ hogy neki elhatározott szándoka egy ipartanodának a székely nemzet központjában (Sz. Udvarhelyt) létrehozása; mit ' m iv e l önerején csak 10,000 váltóforintókban alapíthat m e g , minden jóra való nemes törékvésü eihbert párto­ lásra, kézfogásra, segedelmezésre hív fel. — íg y szü­ letett meg a székely nemzet kebelében felállítandó ipar­ tanodának első eszméje.

Csalatkoznánk ha azt hinnök, hogy ezen eszme igen korán jött s nem lettek volna erre megért emberek , kik felkarolják és az igét testté válni segítsék. A z 1846—ik évi „E rdélyi Híradónak44 2 2 5 —ik szá­ mában ezek állanak: „M iután értésökre esett e közön­ ségeknek— a gyergyóiaknak— hogy egy székely müipár-iskola felállítását az épen . e székből kiszármozott Dávid'M ózes Antal 10,000 váltó ■ fórint ajánlása mellett javallatba hozta— mire a lapok olvasói visszafognak em­ lékezni— s e cél elérésére önkéntes aláírási ivekkel öket is megtalálták, egyközönség sem vala, mely tehetsé­ ge arányában közjövedclmeiből e nemes cél felségité— séhez hazafi buzgósággal járulni nem kívánt volna, s igy legbiztosabb kötelező levelekben 5 év alatt egyenlő részletekben befizetendő következő összegeket ajánlot­ tak meg: ,alfalvi közönség 250, csomafalvi ksg. 100, ditrói ksg. 1500, kilyéhfalvi ksg. 125, szárhegyi ksg.

ALAPÍTVÁNYRÓL

277

1250, s z.1miklosi ksg. 1750, tekerőpataki .ksg. 200, ujfalvi ksg. 100 és-remetei ksg. 250 vrftat.— Mindezt 9 falu közönsége tévé a stb. Folytatólag ugyan e lap 226dik számában ezek vannak:,. Mennyire hatott a nép kö­ réből -feltűnt s közelebbről említett jeles példája a hazafi áldozat készségének egyesekre, s menynyiben lön pártolva nemzeti, hivatali sőt nemi és minden más osz­ tályzati különbség .nélkül egyenlő lelkesedéssel a müipariskola ügye Gyergyóban, tanúsítja az, hogy a ne­ vezett közönségeken kivül az érdekelt célra követke­ z ő k irtait a lá : Andrási Antal plébános egész életében évenként 25 vft, Mészáros Antal főesperes hasonlóul évenként 25 vft, 5 év alatt egyenlő részletekben beli— aetendő összeget, Albert Mihály plébános 100 vft, Bajlíó Márton őrmester 10 ft, Benedek Ferenc gyalog kato­ n a 37 ft 30 xr, Bernád Antal 100 frt, Bernád Imre 100 frt, Eránösz Jeremiás plébános 125-frt, Fülöp And­ rás székely 15—frt, Geréb Elek 5 0 —frt, Geréb Rozália 50-frt, Györfi Dénes -50—frt, Györfi János plébános 125-frt, Lázár Alajos plébános 62 frt 30 kr, Pus­ kás Ferenc 100 frt, Puskás Lajos 25 frt, Serföző Ig ­ nác plébános 150 fr, Túri Lázár 51 frt, V ákár Lukács plébános 62 frt 30 kr, Veres István 100 frt, Végh András 25 frt, egyszerre lefizetendő összegeket; Csobotár György alfalvi oláh lelkész 25 frt, D iák Lajos, Elekes István, Lázár A ndrás, Mihály deák István tij falvi székely katonák egyenként 2 frt 30 kr, Mikó Mihály gyergyószéki jegyző 100 frt, Simon Sándor százados 25 frt, Vargyas Imre közadózó 25 frtí4 Ezeken kivül adakoztak még mások is az említett célra, pl. a kolozsvári lyceumi tanuló ifjúság akkori lyceuini igazgató melt. Keserű Mózes ur által kész­ pénzben kézbesítette illető Jielyen az aláírás -utján begyült öszveget, marosvásáhelyi növelde igazgató t. Sombori István urunk kezében is van az általa felajánlott, s lő-

278

A DÁVID ANTAL FÉLE

le az adóhivatal által 1851-bcn felvett 100 flról szoló nyugtatvány; hogy a gyergyóiaktól felvétettek-é az ál­ taluk önként ajánlott öszvegek? .semmi bizonyost nem tudunk, azért kérjük, hogy amint érdekelve vannak aszerint hirlaputján nyilatkozzanak. Miután a Dávid A ntal által felajánlott 10,000 frt. ily szép gyarapodásnak indult, a marosszéki inárkális gyűlés az ügyet felkarolván az akkori kir. kormány­ székhez felterjesztette, s egyszersmind megkérte, hogy az alaptőkét, valamint a több felöl történt ajánlatokat is fogadja el, és az annyira szükségelt ipartanoda létrehozá­ sára segédkezeket nyujtani kegyeskedjék. . Ezen felterjesztésre 1856—ik év ápril 29-kéröl 4495 szám alatt költ-leirata a kir. kormányszéknek különösön három pontra nézve kívánt felvilágosító fele­ letei: 1-ör hol akarják létrehozni az ipartanodát, 2-or minő terv szerént, 3-or minő pénz ö sz v e g b ő l??? ■ Ekkor a süker gyorsabb eszközölhetése tekinteté ből az ügy további kezelése: t. Dózsa Elek, t. Péterfí József, t. Demién József, t. Sombori István és az alapiló, D ávid Antal urakra— mint bizottmányi tagokra— ruház­ hatott a közgyűlés által, kik a kir. kormányszéknek adandó válaszra nézve a következendőkben állapodtak m eg: , а ) Tekintetbe véve a'székely nemzetnek központiságát, Sz. Udvarhely városát jelölték ki az ipartano­ da helyéül annál is inkább, mivel Dávid A ntal csakis ezen feltétel alatt ajánlotta meg az említett öszveget. б) Minthogy egy valódi ipartanodának létrehozása a tetemes pénzöszvegen kívül jó l kiszámított tervet is Yesz igénybe, erre nézt pedig a jelen körülmények kö­ zölt sem pénz, sem terv tekintetében messze nem ter­ jeszkedhetni: a kir. kormányszék megkéretni határoztatott, hogy addig is , m ig teljesen alapított, és felsze­ relt ipartanodát sükeriilne a székely földön felállítani:

\

ALAPÍTVÁNYRÓL

279

midőn az alaptőke, adományozások útján annyira ncn'ikedendett*, hogy egy vagy két osztályban a tanítást meglehet kezdeni: legyen szabad Dávid Antalnak és többi bizotlmányi taglársainak tervet készitni, és Őfel­ sége elébe terjeszteni jóváhagyás és szentesítés végett a kir. kormányszék útján és által. c.) Hogy pedig a, inegkivántató pénzöszvegnek re­ ményteljes megszerzésére annál biztosabb és sükerdúsabb lít nyíljék: alázatos tisztelettel kéretett meg a kir. kormányszék, hogy Erdélynek minden törvényhatósá­ gait szólítsa fel a segedelmezésre. — Mivel vallásfele­ kezeti különbség nélkül volt az alapitótól a 10,000 vft. felajánlva, és a többi adakozóktól is a segedelmezés aláirv a: a bizoltmányi tagok általános pártolás-és sege­ delmezésre számítoltak a haza minden rendü-rangu-felekezetü lakóinál. Ez úttal egyszersmind a már tett ajánlatok— az Ígérőknek névjegyzékével együtt — a kir. kormányszékhez felküldettek. Eddig tart a történelmi szakadatlan láncolat a Dávid A ntal tele alapítványra nézve. Itt bekövetkeztek a haza felett átviharzolt zavarok . . . s most valahol a régi acták között hevernek az azon idő óla senki által nem forga­ tott ezen ügyre vonatkozó irományok. A mi a Dávid Antal által alapítványul letett 10,000 vflot illeti, erre nézve következendő adatokkal bírunk: ő még éleiében átadatott volt a kir. kormányszéknek kötlevelekben bizonyos mennyiséget u. in. Kolozvártt orvos tudor Szombat falvi urnái kiadva volt 2000 vft., Tordán Felvinci nevű gabona kereskedőnél kiadva volt 2000 vft., M. vásárhelyen singes kereskedő Issikuc Im ­ rénél kiadva volt 512 vft. Maros vásárhelyit a sz. k i­ rály utcai házát kötölle l e , s midőn meghalt — 1S48b an— háza eladatván a , helybeli nemes tanács éven­ kénti kamatra átvett 1891 1‘t. 32 V 2 krt. pengő pénzben mint a ipartanodai alapítványhoz tartozó ősz veget, és

280

Ase D Á. V ID ANTAL EÉLE

ennek-biztosítékául ■ lekötötte a városnak azon telket, melybén közelebbről az új tanácsház épült s’ a kis piac vagyon, s abba a bizottmányi tagok egyiket t. Sombori István urat törvényesen introdukáltatla. A z ide vonat­ kozó irományi adatok m. id. Lázár János ur akkori főbirónak nyilakozata szerint, a volt cs. kir. Districlscommando által felkérettek volt s oda kézbesitlettek a helybeli us. tanács által. Szükségesnek látom még D ávid A ntalnak halála előtt kevéssel tett mintegy végrendeleti intézkedését ez ügyre nézve a nyilvánosság elölt felmutatni avégett, hogy lássa meg m indenki: mennyire szerette mint szé­ kely, vérrokonait s mennyire szivén hordozta ezeknek jobb jövőjét, „A k aro m — úgy. nyilatkozott— hogy sz. Udvarhelyit valláskülönbség nélkül a székely nemzet minden gyermekeinek számára létesítendő ipariskola nyitva álljon , és minden tandíj fizetés-nélkül ingyen részesüljenek a tanilás jótéteményeiben, A székely nemzet anyagi jóllétére vonatkozó legszükségesebb tár­ gyakkal kezdessék s folytattassék a tan ilás; a tanítá­ si nyelv kizárólag most és jövőben is magyar legyen örökre. A tanítókra nézve azt kívánom — így mond— hogy midőn az alaptőke annyira nevekedik, minélfog­ va a rea’-ianitók kiképeztetésére is figyelmei s gondol­ kodását kiterjeszheti: a jelesebb székely Baknak nyujtassék segély maguk kikópezhelésére a szükségek kí­ vánalmai szerint; s mikor az intézet majd magát anynyira kinőtte, hogy a székely nemzetből az illető ta­ nárok kiállithatók lesznek: kizárólag mindenkor ezek választassanak s neveztessenek ki a tanári állomásokra, ők legyenek saját vérrokonaiknak a tudományok ezen pályáján vezetöií4Iíiv álólag igényli figyelmünket, s mind­ nyájunk által — kik nemzetünk jobb jövőjét munkába venni akarjuk— megfontolást sürget D ávid Antalnak az emlitelleken kívül hátrahagyott vagyona örökösé-

ALAPÍTVÁNYRÓL.

281

nek javára tett azon végrendelkezése, m in élfo g v a: az általa kitűzött ipartanodai cél. ha el nem érettetnék az­ az : hogy ha a tervezett ipartanoda hár minő előre nem látható akadályok miatt megbuknék;-— ez esetre az ál­ tala alapítványul letelt 10,60 vft. örökösének nevezi ki a többi vagyonát öröklött egyént. Hiteles adattal bírunk, hogy egy bizonyos ügyvédnek 1000 vft. van Ígérve azon.ésetre, hogyha a 10,000, vftot törvény útján birto­ kába juttatja az említett örökösnek: T íz éve’inult már annak, hogy a D ávid Antal féle alapítvány felett a bizonytalanság és feledés homálya borong, nem találkozott ügyvezető, ki sorompó előtt állva tettre, áldozatra bírhatott volna minden nemesen érző s gondolkozó hazafit/A zóta a körülmények sokat változtak, és nagyban megváltoztatták a nemzetközi vi­ szonyokat, s a társadalmi életnek új szint kölcsöneztek. Új állami szervezet,: új és tetemes kiadások szaporod­ tak mind az államra, mind az egyénekre; a fényűzés­ nek és mentői kónyelniesb életnek marasmusa mintegy behálózta, léprefogta korunkat. E kelepcéből szabadul­ n i , és a paupcrismus örvényében el nem siüyédni csak ngy lehet, . hogyha mentői több forrásai nyílnak fel a jövedelemnek az alsó néposztályra nézve is, mely mindig a nagy többségei tényezi. A földinivelés, miiipár és ke-, re'skedés ma azon a régi rámán nagyon elkopott jószág. A föld zsírjából ma már többet kell és mentői kevesebb bajjal, költséggel a gazdának kiállítania, hogy tetemes kiadásait fedezhesse, a müiparosnak tökéletesebb mü­ vet készíteni, hogy a külfölddel a versenyt kiállhassa; a kereskedőnek, röviden kifejezve angol kalmárrá lennie, hogy mint a mai kereskedelmi világ polgára hitelre ta­ láljon,' s annak becsülettel lelkismeretesen mégis felel­ ve , önmaga s nemzete becsületét'fenlarthassa. Blind ezen kívánalmak olyszerüek, melyekkel szü­ letve nem lépik be senki a nagyvilágba, hanem mimlen-

19*

282

AZ DÁVID ANTAL FÉLE

kinek tanulmányoznia kell, hogy azon kellékekkel bír­ jon, melyek nélkül élete pályáján egyet is biztonbátran nem léphetik. Ha nincsenek s nem lesznek Erdélynek mint föld— mivelő s állattenyésztő országnak ipartanodái, hol az említett szakismereteknek birtokába s ez állal a civili­ zált országoknak nyomdokába lehessen lé p n i: a föld— mivelő mindig csak apjától eltanult gyakorlati rendsze­ re nyomán szántja barázdáit oly ekével, minőt a meg­ telepedéskor csinált az első mesterember,* n g y fogja épitni házát gazdasági épületeit, a régi minta szerint mint a fecske, gólya rakják fészkeiket; fa helyett trágyával tüzelend szántva és járva a teméntelen koszén felett; tég­ la helyett vessző és sárból összegázolt nyomoru vis­ kókban fog tengni. A követ, melybe vas s egyéb hasznps ásvány re jlik , csak barmát hajgálni, utat tölteni fogja ezután is felszedni; vagy szántó vasa s lába alól félrerugni. Idegenek nyitnak meg nem a m i dicsösé— gíink- s hasznunkra mindenféle bányákat nálunk, mint eddig-- úgy ezután is. Iparosainkat kiszoritandja a közlekedés gyorsaságá­ nak hazánkra majd kiterjedése esetében a jó és olcsó árii cikkeknek bősége saját piacainkról — a mit nagyobb városainkban sokadalmakkor már is tapasztalunk— hogy ha iparosaink is a mivolt világ ízlése szerint előbbrelépn i nem iparkodandnak. Kereskedőink, ha ■olyanok nem neveltednek, kik magukat világ-és szakismeretnél fogva érintkezésbe ké­ pesek legyenek tenni a nagy nemzetek kalm áraival: hazánknak kereskedelmi viszonyai a külföld előtt nem­ csak ismeretlenek maradnak továbbra is; hanem mint csepp az óceánban elvész, úgy enyészik el a mi keres­ kedésünk ezután is a másokéban. Nyers term ényeink, a versenyt kiálló boraink s egyéb árucikkeink kiszornlva a concurentiából potom-áron itt—ott elvesztegettet-

a l a p ít v á n y r ó l .

283.

n e k ; a füszeresbolti butéliák csak azért, m ivel külföldi c im - é s név alatt áruitatnak mind meg ürülnek, ha tartalmuk vegyes honi készítmény is: a honi termények pedig senkinek sem kellenek illő áron ha a legjobbak is ; m ert— egy néhai jó humora tanítómként — „mundus vult decipi, ergo decipiatur44. Idejárul az is, hogy a szűk hazai körben és légben aligha sükerülend többé meglépesedhetni kereskedőinknek, mint apáinknak sikerült; mert akkor más volt az elem, melyben mint halnak a vízben, madárnak a légben szabadon s kényelmesen le­ hetett mozogni; most. pedig az ujja alakulás viszonyai tágas kiterjedettségben létezvén, tágas ismeretet tété—: leznek fel e tekintetben is, Ezen kitéréseket azért hoztam az ipartanodai tárgygyal kapcsolatba, hogy a megkezdett út egyengetésének szükségessége az utánunk jöv ö k számára annál szembetűnőbb legyen. Erdelyben a székely nemzet sok tekintetben a fötényezö lakosságnak mondható, vallás­ felekezeti különbsége mellett is, ha a compact egységet tekintjük s egyéb kellékeket, miknélfogva a székely­ ből mindenféle jóravaló ember kitelik: azt mondhatni, hogy jó l számító s fáradhatatlan munkás kezek ilt min­ den üdvös intézményeket létre hozhatnak, virágzóvá te­ hetnek, csak jó tapintattal birjanak; példa erre a csik■ Somlyói nagy gymnasium- s mesterképző intézetre vitt áldozatok, és tiz évvel ezelőtt a Dávid A ntal féle ipar­ tanodái alapítványnak egész Gyergyó által oly lelkes felkarolása^. Hogyha a nehéz idők viharai ne jöjjenek —rhihetö— eddig felemelkedtek volna falai a nemzeti -érlelmesedés ezen épületének. Minthogy vallásfelekezeti különbség nélkül van a Dávid Antal féle ipartanoda tervezve, s minthogy kü­ lönben is megoszolva gyengék vagyunk, keveset bí­ runk: nincs egyéb hátra, hanemhogy vigyünk áldoza­ tot a közjónak s egyesítsünk minden érdekeket. Nyu­

284

A DÁVID ANTAL FÉLE

godjunk meg a kezdetben megállított terven, legyen Ud­ varhely, mint régi anyaváros székhelye a leendő szé­ kely-ipartanodának, hogy azt Maros-, Csík-, .Háromszék mintegy központon találja. Nyilatkozzanak a gyergyóiak hogy miben állanak az 184ti-ban telt Ígéretekkel, befizelték-é és h o v á? s meg hogy: miként állanak az ál­ taluk közelebbről Gyergyó- sz. Miklóson tervezett ipar­ tanodával; nem lennének-e hajlandók a közös székelyügynek áldozatul vinni saját érdeküket, és a sz. mik— losí alaptőke pénzt, olyíbrmáu hogy: sz. mikíos helyett Udvarhelytt álljon fel egyesitelt erővel egy valódi főreáltanoda , melynek létrehozására a többi székelyszékék is aránylag annyit áldoznának, mint G y e rg y ó ? .. Ezen javallat annál sürgetősb s kiválóbb figyelmet s meglatolást érdem el; mivel megoszolva gyengék va­ gyunk és m aradunk, s meg hogy a Dávid A ntal féle • alapítványt csak ezúton lehetne leggyorsabban a kitű­ zött célra fordítani. ' Most székelyatyánkíiaí a tulszaporodás miatt a páuperismus éhes torkából szabadulandók— Moldva- s 0láhország idegén népei közöli keresnek élelmet s me­ nedéket; ennek lehelő megakadályoztalása saját fajunk érdekében m indnyájunknak, kik valamil tehetünk szent kötelessége. Egyesüljön tehát minden ész, erő, sz. aka­ rat a felvilágosodás, az anyagi és ^szellemi jobblét ál­ dásai forrásának megnyitására mentői többeknek szá­ m ára; nyújtsunk áegédkezekeket a magukon segitni; nem tudóknak. • : Legyenek ezennel az egész székely nemzet nevé­ ben egész tiszletetlel felkérve a Dávid Antal féle ipartanodai alapítványnak életben levő bizöttmányi tagjai, t. D ózsa Elek, t. Péterfi Jósef, t. Sombori István uralt az iránt, hogy illető helyeken a Dávid Antal által letett, és mások által is felajánlott pénzmennyiségeknek tisz- ' tába hozására minden lehetőt megtenni szíveskedjenek.

ALAPÍTVÁNYRÓL

285

Tegyék magukat érintkezésbe a magas kormány­ székkel, a cs. kir. helytartóság mellett lévő {iskola ta­ nácsos urakkal. Minden igaz hazafi, de különösön Ud­ varhely és vidéke vagyon az előnynél fogva valamint érdekelve, úgy felhiva is arra, hogy az alapitó által ki­ jelölt cél elérésére mindent megtégyen. Tndtomra eddigelö még Udvarhely s vidékéről e tárgyhoz nem is szólotfak, mintha érdekelve sem volnának általa. Hogy honnan, és miért e közönyösség vagy nem tudom mi­ féle apalhia. annál kevésbe érthetni, mentői nyilvánosabban tudhatni a z t , hogy az alapítványi jótéte­ ményben valláskülönbség nélkül fognak részesülhetni minden székelyfiak, s ennél fogva egyik hitfelekezetbeli lelkes hazafinak is annyi szava, eldöntő votuma hozzá, mint a másiknak. A idő eléggé eljött s mégis érlelhetett mind szóra, mind tettre, a szükségesség épen nyakunkra nőtt, s nélkülözhetlenné tetté az ipartanodák létrehozását; nincs tehát egyéb hátra, hanem hogy mindenki telyesilse kötelességét, s ekkor látni fogjuk, hogy az egyesült parányi erőknek is nagyszerűt siikerülend létrehozni; midőn megoszolva, vagy épen félre­ vonulva hidegen nézve egyesek küzdelmeit: maradunk mint voltunk, — nem csak sőt még alább szállunk; mert a természet örök törvényénél fogva a megállapodás itt nem lehet állandó és folytonos, „qui non proliéit defi­ cité A kolozsvári iparkamara sürgős teendői közé sorozta egy ipartanodának Kolozsvárit lehető legrövidebb idő alatti létrehozását, kétség kívül a visszautasilhatlan szük­ ségesség s innen kifolyó nemzeti kötelesség indokai­ ból. A mi Kolozsvárit szükséges, az nálunk a székely­ földön nélkíilüzhellen. Kövessük tehát ez előrelörekv ö , hatoló nemes férfiak nyomdokát, ne maradjunk el a közös célt elérni akaró vérrokonainktól; mert mi nem­ csak azon egy haza polgárai vagyunk, nemcsak azon egy ősiemlékekkel bírunk: hanem elszigetelt helyzetünk­ ben egybetartva, egymást jó és bal sorsban támogatva,

286

BORÁSZAT

a tökéletesedés ú tján utánozva: egy lehet csak és együttes emelkedésünk vagy hanyatlásunk. Nagy I

(Mikép lehet a szőlő évi termését meg kétsze­ rezni, három szorozni ?) A bornak tudományos vizs­

gálata egy kezelési módszerre vezetett Fraciaországban, mely által, a szőlő éyi termését két sőt háromannyira lehet emelni. A szempontok,'melyeken e módszer alap­ s zik , röviden elmondva következők. A bor különböző anyagok, jelesen v iz, szesz— mely mint tudva van a must édes részéből a cukorból áll elő;— borsavany— mely a sa­ vanyú izén kivül a zamat kifejlődésére is befolyással van— , egy repülékeny olaj, gumi, és fejérnyét tartalmazó a forrást eszközlö részek vegyületéböl áll; ezekből a vizet és szeszt mesterséggel is meglehetne adni, a többi ré­ szek azonban, melyek a bornak tulajdonképi sajátságait adják meg csak a szőlőből nyerhetők, s akkora meny- ( nyiséggel léteznek a Szülőben, mikép a rendes m u s - , tón kivül még több édes nedvet is képesek volnának borrá változtatni, a sajtolás után fenmaradt törkölyben még sok marad meg az említett részekből. Mit kell te­ hát tenni, hogy a törkölyben meglevő .boranyag kárba ne menjen? Felelet : cukros vízzel kell azt feltöltenünk még egyszer kisajtolnunk, .ezen az utón egy harmad rendii mustot is lehet előállítani. Ezen eljárás követ­ keztében a bortermelés ujobl* stadiumba lépett. Fran­ ciaországban általános gyakorlatban van, Németorszá­ gon az idén tettek több kísérleteket. N álunk kivált ha a cukrot falun a zsidótól vesszük nem sok haszon volna ez eljárásban, de előre gondoskodva hogy első kézből vegyük azt, vagy még nyers fejéritetlen cukrot használva bizonyoson meghozná gyümölcsét. Nem mu­ latjuk el a jövő szüretre „Füzeteinkben44 körülményes utasítást adni e tekintetben, tapasztalásból -tudván azt hogy a cukorral megjavított must mind zamat, mind erőre kitűnő bort ad. ‘ M-ch.

T A R T A L O M . A Z EGEKBEN LOVAGOLTAM Japhet-töl. FONTOSABB TEENDŐINK í r n á k f í-tól. A Z ÜSTÖKÖSÖKRŐL S MÉG VALAMI S z a b ó S-tól TANULSÁGOS LEVELEK URAMRÁTYÁM HOZ III. M e n t o v i c h F —tői.

BOLYAI HALÁLÁRA (költemény) I l y és B-től. TÁRCA: A Dávid Antal féle ipartanodai alapítványról N a g y I—töl. Mikép lehet a szőlő évi termését megkét­ szerezni, háromszorozui ? M-ch

Figyelmeztetjük t. olvasóinkat az ezen füzet­ tel szétbocsátott előfizetési felhívásra. Negyedik fü­ zetünket ez új év első hetében fogjak szétküldeni. SZERK.