TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT HABARCS-
ÉS
VÁLASZTÉKA
KÖTŐANYAGOK VAKOLT
HELYREÁLLÍTÁSA ESETÉN
Készítette: Bukta Katalin Simon Péter
Konzulens: Vidovszky István PhD.
2012. november
HAZAI
TÖRTÉNETI
PIACI
FELÜLETEK
TARTALOM
1
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................2 1.1
2
3
4
TÉMA LEHATÁROLÁSA ...................................................................................................................... 2
TÖRTÉNETI KÖTŐANYAGOK ÉS HABARCSOK .................................................................................3 2.1
TÖRTÉNETI KÖTŐANYAGOK ............................................................................................................... 3
2.2
VAKOLATI HABARCSOK ..................................................................................................................... 8
KARTÁK, IRÁNYELVEK, KUTATÁSOK ..............................................................................................9 3.1
KARTÁK......................................................................................................................................... 9
3.2
GYAKORLATI IRÁNYELVEK, KUTATÁSOK .............................................................................................. 11
A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSAKOR HASZNÁLHATÓ HABARCS- ÉS KÖTŐANYAGOK HAZAI VÁLASZTÉKA ............................................................................................................................... 15
5
4.1
TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSA ..................................................................................................... 15
4.2
MEGELŐZŐ ADATBÁZIS, ANYAGGYŰJTÉS ............................................................................................ 16
4.3
KIVÁLASZTÓ ADATBÁZIS, KOMPATIBILITÁSI KÉRDÉSEK............................................................................ 21
4.4
PIACI HELYZET ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................................. 27
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................................... 29 5.1
ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS .............................................................................................................. 29
5.2
TOVÁBBI KUTATÁSI LEHETŐSÉGEK ..................................................................................................... 30
6
IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................................... 31
7
MELLÉKLET .................................................................................................................................. 32
1
1
BEVEZETÉS
A dualizmus gazdasága lehetővé tette, hogy Budapest világvárossá nőhesse ki magát. A lakosság 1880 (402 706 fő) és 1930 (1 442 869) között közel egymillió fővel nőtt 1. Ehhez az óriási demográfiai ugráshoz nagyszámú lakás és infrastruktúraépítés tartozott. A kiegyezéstől az I. világháborúig alakult ki a belső területek napjainkban is ismert arculata, így ebben a korban épült házak adják a főváros jellemző képét, hangulatát. Megvédésük, állagmegóvások fontos feladat.
1.1
Téma lehatárolása
Épített környezetünk állapotának megőrzése általános társadalmi feladat. Azonban történeti épületeink egy része mára már rendkívül elhanyagolttá vált. Vagy nem fordítottak rá kellő figyelmet, vagy nem helyesen kezelték a felmerülő problémákat. Ezért kezd egyre inkább a figyelem a történeti épületeink felújításának irányába fordulni. A beavatkozásokat azonban úgy kell megoldani, hogy szakszerű és tartós legyen, és ne rontsa le/tovább az adott épület állapotát. Mivel a régi építéstechnológiák és a használt anyagok mára már sokszor feledésbe merültek, szakemberek, kutatók munkája szükséges, hogy ezeket újra felfedezzék. Ehhez különböző szervezetek, kutatócsoportok alakultak, összefogott projektek szerveződtek. A történeti épületek szerkezeteivel és felújításával kapcsolatos tudáshalmaz óriási, ez a dolgozat ezen belül csak a homlokzatok felületképzéseire koncentrál. A 19. század második, a 20. század első felébe tartozó épületeken háromféle anyag dominál: tégla, kő és vakolat, jelen tanulmány az utóbbival foglalkozik. A kutatás témája, hogy egy magyarországi meglévő épülethez milyen, a piacon fellelhető felújító vakolatokat célszerű választani. Az egyes termékek vizsgálata adja meg, hogy mikor, milyen körülmények között alkalmazhatóak. Mivel minden épület, homlokzat és vakolati keverék más, teljesen egyedi, általánosságokat nem lehet és nem is szabad kijelenteni. A kutatás egyfajta támpontot kíván biztosítani. Nagyobb felújítás esetén mindig részletes vizsgálatokkal szükséges alátámasztani, hogy éppen milyen termék, milyen feltételekkel alkalmazható. A dolgozat azt szeretné elősegíteni, hogy a felújítások alkalmával a célra megfelelő anyagokat alkalmazzák, és így a helyes, ás rendszeres karbantartással az épületek romlását megakadályozzák.
1
http://www.ksh.hu/ 2012. október 20.
2
2
TÖRTÉNETI KÖTŐANYAGOK ÉS HABARCSOK
Bevezetésként a vakolati habarcsokról, összetételükről, kötőanyagaikról adunk rövid összefoglalást. A vakolati keverékek a következő alapvető összetevőkből állnak: víz, kötőanyag, adalékanyagok és adalékszerek. A vakolatok tulajdonságainak szempontjából talán a kötőanyag szerepe a leginkább meghatározó, így ezek részletesebb tárgyalása nélkülözhetetlen.
2.1
Történeti kötőanyagok
2.1.1 Mész2 Az építésre felhasznált mész a kálcium-hidroxd (Ca(OH)2), amely a a kalciumkarbonát (CaCO3) égetéséből származó kalciumoxid (CaO) oltásával jön létre. A mész égetést régen helyben rakott égetőkben végezték, ma ipari körülmények között állítják elő. Az égetett mész tiszta állapotban fehér, a gyakorlatban azonban szürkés, sárgás anyag. Az elszíneződés „szennyeződés” következményei. Az égetett meszet vízzel oltják. (Az égetett mész nagy hőfejlődés közben válik oltott mészhidráttá – Ca(OH)2). Elméletileg 33% víz szükséges e művelethez, a gyakorlatban azonban mindig jelentős vízfölösleggel dolgozik az építőipar. A gyakorlat általában 1 térfogat mészre 2-3 térfogat vizet ajánl – a mész minősége és az időjárás függvényében. Ez szükséges a tökéletes oltódáshoz; amennyiben ugyanis a mész-szemcsék a falban oltódnak meg, az oltódással járó térfogat-növekedés káros. Különösen a vakolatban utólagosan megoltódó mész-szemcsék okozhatnak látványos hibákat. Ha frissen égetett meszet – még mielőtt a levegő nedvességét felvette volna – nagyobb mennyiségű vízzel felöntik, fehér folyadék keletkezik. Veremben tartva ezt nevezték veremmésznek. A hosszú ideig (6-24 hónap) veremben tartott mész esetében az oltási folyamat szinte teljesen végbemegy ezért az ilyen anyag kimondottan alkalmas stukkók, freskók és más igényes munkák készítésére.
2.1.2 Hidraulikus pótlékok3 A hidraulikus pótlékok név alatt azokat a természetes eredetű anyagokat foglaljuk össze, amelyek a közönséges égetett mésszel keverve szilárdulnak meg. Ezek általában eruptív kőzetekből – bazaltból, különféle tufákból – alakultak ki. Ezen anyagok önmagukban
2 3
Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000.
3
rendszerint nem alkalmasak habarcs készítésére, ám ha őrölt állapotban kövér mészhez keverjük ezeket, hidraulikus (levegőtől elzárva is kötni tudó) habarcsot képeznek. 2.1.3 Hidraulikus pótlék alapú cementek4 A hidraulikus pótlékok finom őrleményei a szintén por alakú mészhidráttal együtt „cementeket” képeznek; (hidraulikus pótlék alapú cement). Ilyen cement a puccolán- és a trassz-cement. A 19. század közepéig ezen anyagokat önállóan alkalmazták, később már csak drágább cementfajtákat helyettesítettek velük, vagy bizonyos speciális célokra – színezés, szigetelés, kötéslassító – használták fel őket. A hidraulikus pótlék alapú cementek közül a legáltalánosabb és legrégebbi a puccoláncement. A puccolán olyan vulkáni eredetű anyag, amelyet eredetileg Nápoly, Róma, Viterbo és Puzzoli környékén bányásztak. Egyedi tulajdonságait magas kovaföld, agyagföld tartalmának köszönheti. A puccolánból készített vakolat illetve habarcs sárgás-barna színű. Magyarországi éghajlaton időtálló vakolatot eredményezett. Hazai viszonylatban a puccolánnál tovább használták a trasszt. A trassz kovaföld és timföld tartalma magasabb, mint a puccoláné. Színe kevésbé meghatározó, mint a puccoláné, sárgás színű, de előfordul lilás, kékes elszíneződésű is. Városi környezetben sokszor szürkévé fakulhat. 2.1.4 Hidraulikus mész5 A hidraulikus mész többféle dolgot jelent. Ennek oka, hogy a korai építőipari gyakorlatban nem voltak szabványhoz kötve a fogalmak, így a különböző korokban a különböző építőmesterek máshogy használták a fogalmat. Mai definíció szerint a hidraulikus mész olyan szabad meszet tartalmazó kötőanyag, amely adalékanyaggal és vízzel keverve levegőn és víz alatt is megköt. Ezek tehát olyan mésztípusok, amelyek valamely a fenti tulajdonságokat is kiváltó anyagokat is tartalmaznak. A 19 század végi, 20. század elei kereskedelmi forgalomban a hidraulikus mész elnevezés 50% feletti kalcium-oxid tartalmú, 700 kg/m3, aránylag kis térfogatsúlyú, szürkés színű meszet jelentett. Ez a mész gyorsan kötött és kötés közben erősen melegedett. 2.1.5 Románcement6 James Parker 1796-ban szabadalmaztatta cement-gyártási eljárását, amelyet róla Parkercementnek, vagy románcementnek neveztek el. A románcement kb. 45% kalcium-oxidot
4
Vidovszky István: Ausztriai és magyarországi 18-19. századi vakolattípusok. In: Magyar Építőipar. pp 32-42 [2005/1] 5 Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. 6 Dr. Pintér Farkas, Dr. Vidovszky István: Románcement egykor és most – Egy majdnem elfeledett történeti építőanyag feltámasztása, In: Kő. pp 32-36 [12] 2010/3.
4
és jelentős mennyiségű kovasavat tartalmaz. Színe barnás-sárga, a szennyező anyagtól függő árnyalatban. A portlandcementnél jóval gyorsabban köt. Gyors kötési tulajdonsága folytán a falakat a szétcsúszás veszélye nélkül lehetett vele készíteni, és gyorsan lehetett belőle tagozatokat húzni. A románcement Magyarországon a 19 században, és a 20század elején volt forgalomban. Mai fogalmaink szerint a románcement 40-60% CaCO3 tartalmú természetes mészmárgából előállított kötőanyag. 2.1.6 Natúrcement vagy természetes cement A natúrcement olyan cementfajta, amelyet nem mesterségesen kevert összetevőkből, hanem közvetlenül mészmárgából égetve állítanak elő. 2.1.7 Portlandcement7 19. század húszas éveiben Vicat kísérletezett agyag és mész keverésével, majd tőle függetlenül Joseph Aspdin kőműves 1824-ben nyert szabadalmat olyan cementre, amely mész és agyag meghatározott keverékéből állott, amelyet zsugorodásig hevített és megőrölt. E gyártási folyamat végterméke hasonlított az Angliában használatos Portlandikőhöz, ezért a cement – Aspdintől – a „portlandi cement” elnevezést kapta. A portlandcement igen hamar egységes minőségű és tulajdonságú anyaggá lett és olyannyira bevált, hogy idővel a cement szinonimává vált. E cementet, lisztté őrlik, 75– 78% CaCO3 tartalmazó, mész és agyagtartalmú anyagkeverék zsugorodásig történő égetésével készítik. A portlandcement színe szürke, míg a belőle készített habarcs zöldesszürke színű. A portlandcement lassan köt, kötési folyamata összetett. E folyamat hőfejlődéssel jár, ám ugyanakkor a vízben való oldás meleget von el, így végeredményképpen a portlandcement kötésekor kevés hő fejlődik. Pontosan ezekért e cementből készített anyagok kötésekor bizonyos alaphőmérsékletre van szükség; e cement fagyban nem köt. Bár a korai szilárd bizonyos kapcsolatot létrehoz az anyagban, a valódi szilárdulás csak annak a cementkristályok kialakulása után következik be (28 napos szilárdulás). 2.1.8 További cementek8 Dolomitikus cement: egy időben használatosak voltak a dolomitból és egyéb magnézium tartalmú kövekből készített, dolomit alapú cementek. Ezek vízben oldásánál kalciumhidroxidon kívül magnézium-hidroxid is keletkezik, amely a mészhez hasonló módon, idővel karbonátosodik.
7
Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. Vidovszky István: Ausztriai és magyarországi 18-19. századi vakolattípusok. In: Magyar Építőipar. pp 32-42 [2005/1] 8
5
Albolith-cementmész: A 19. században többféle próbálkozás is történt magnézium alapú cementek készítésére. Az egyik ilyen szabadalom, az Arton Tarnawski által 1887-ben, Ausztriában előállított albolith-cementmész elnevezésű anyag. Sorel-cement: a Sorel-cement az Albolith-cementmész továbbfejlesztése, azaz annak 3-5 % magnézium oldattal kezelt változata. Elődjénél nagyobb szilárdságú vakolat készítését tette lehetővé. Szabadtéren nem alkalmazható, mert vízzel szemben nem ellenálló. Nevét készítőjéről kapta. Perien-cement: Ez egy korai különleges, (borax-szal és borkővel kevert) speciális fehér színű cement. Tűzálló cement: Kályhák mögött, nagyobb hőterhelésnek kitett helyeken, ennek ellenálló speciális vakolattípusokat alkalmaztak. Egyszerűbb helyeken agyaghabarccsal szokták a falazatot készíteni, máshol samottliszt, homok és mész keverékével, de előfordult, hogy samottliszt helyett egyszerű tégla őrleményt használtak. Speciális, kifejezetten nagy hő elviselésére volt alkalmas a Neuenhauser-féle tűzálló cement, melynek dinaszkristály volt az alapanyaga.
6
2.1.9 Összefoglaló táblázat9 Az alábbi összefoglaló táblázatban látható a különböző kötő- és adalékanyagok körülbelüli összetétele. A bal alsó sarokban a tiszta mész, a jobb alsóban aluminátok (timföldet, agyagföldet tartalmazó ásványok), míg a felső sarokban a szilícium található.
10
1. ábra: Történeti vakolati habarcsok kötőanyagai .
2.1.10 A terminológia alakulása11 Az építéshez használatos azon kötőanyagokat, amely homokkal és vízzel keverve a vízben és a levegőn is megkeményedik, „hidraulikus tulajdonságokkal” bíró anyagnak, hidraulikus mésznek nevezték. Ilyen anyagokat a tudatos építés kezdete óta használ az emberiség. Hidraulikus habarcsok maradványait már Babilon és Ninive romjaiban is azonosítottak. Rómaiak is használtak, de később a népvándorlás korában feledésbe merült. A XVII. századtól újból elkezdtek tufát kitermelni a rómaiak által is használt bányákból. A XVIII. század végétől, a XIX. század elejétől a „hidraulikus mész” elnevezést fokozatosan szorította ki a „cement” név, azaz a „cement” elnevezés az ipari körülmények között gyártott mesterséges kötőanyagokkal terjedt el. Az elnevezés eredete a „ceadre” kifejezés, amely az antik világban az építkezéshez használatos terméskövet jelentette. Az
9
Vidovszky István: Budapest XIX. századi történeti vakolatai. Előadás: ROARE - WORKSHOP - 2012. május 4. 10 Vidovszky István: Budapest XIX. századi történeti vakolatai. Előadás: ROARE - WORKSHOP - 2012. május 4. 11 Déry Attila: Öt könyv a régi építészetről. Terc, Budapest, 2011.
7
ilyen kőből készült falakat „caementa” kifejezéssel illették. Loriot 1744-ben az idősebb Plinius „caemente” szavát „ciment”-ként fordította, legvégül Parker nyomán terjedt el a hidraulikus kötőanyagok összefoglaló neveként. A XIX. század közepére az európai gyakorlat
megkülönböztette
a
hidraulikus
meszet,
a
románcementet
és
a
portlandcementet, valamint a hidraulikus pótlékokat.
2.2
Vakolati habarcsok
2.2.1 Mészhabarcsok12 A meszet habarcs formájában használják fel. A habarcs anyaga az oltott mészen kívül homok. Bár sokféle homok – bányahomok, folyami homok, futóhomok, stb. – létezik, a habarcs készítésére legalkalmasabb a tiszta kvarchomok. Az oltott mész a levegő széndioxidjának hatására alakul át szilárd kalciumkarbonáttá: Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O. A régi építő gyakorlat a mészhabarcsot annál teherbíróbbnak tekintette, minél több homok volt benne, viszont a homoktartalom növekedésével párhuzamosan egyre kevésbé tekintette
szívósnak;
más
szóval
központos
nyomásnak
a
kövérebb,
hajlító
igénybevételnek a soványabb meszes habarcs felelt meg. Így általában alapfalak, párkányok, boltozatok falazásához soványabb habarcsot ajánlottak, mint falakhoz. Sovány habarcsot használtak durvább vakolatok készítéséhez és sima vakolatok alaprétegéhez. Egyes elméletek szerint esetenként alkalmazott technika volt a mész a falban való oltása is. Ez az eljárás úgy zajlott, hogy a habarcsba oltatlan meszet raktak, vagy egyszerűen égetett mészdarabokat helyeztek a falazatba, és utólagosan locsolták vízzel. Ez veszélyes eljárás volt, hiszen az oltódó mész a hirtelen hőfejlődés miatt fröcsögött és könnyen égési sérüléseket okozhatott. A mészhabarcsok egyik jellemző hibája a salétromos kivirágzás. Ez keletkezhet mészhabarcsos falakon talajvíz illetve a habarcs-készítésekor felhasznált víz hatására is. Talajvízből kialakulhat a falazó habarcsban szóda, keserűsó és mész salétrom is. 2.2.2 Javított mészhabarcsok13 Javított mészhabarcs esetén 1m3 homokhoz és 0,33m3 mészhez 30kg cementet, különlegesen javított mészhabarcs esetén pedig, 60kg cementet adagolnak. Javított mészhabarcsokat nagyobb magasságú belső falak, belső mennyezeti vakolások és külső falak vakolásainál, a fedő réteg alatt használnak.
12
Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. Vidovszky István: Ausztriai és magyarországi 18-19. századi vakolattípusok. In: Magyar Építőipar. pp 32-42 [2005/1] 13
8
2.2.3 Cementhabarcsok14 Cementhabarcsot külső felületekhez, időjárásnak kitett területeken használták, úgymint például lábazatok, lépcsők stb. Összetétele 1 m3 homok esetén minőségtől függően 350 – 400 kg cement. 2.2.4 Gipszes habarcsok15 Gipszhabarcs vakolat esetén 1 m3 homokhoz 0,33 m3 meszet és 60 kg stukatúrgipszet adagolnak. A gipszvakolat csak belső, víz és páramentes helyiségben készíthető. 2.2.5 Egyéb habarcsok16 A fentieken kívül használatosak még kőporos habarcsok, külső vakolatok fedőrétegeként; tűzálló vakolatok, amelyeket kályhák, fűtőtestek mögött, tűzveszélyes helyeken alkalmaznak, és számos speciális vakolat, mint például díszítővakolatotok. Részletezés nélkül ilyen díszítővakolat például: calce rasata, sgraffito, freskó, cocciopesto, secco stb.
3
KARTÁK, IRÁNYELVEK, KUTATÁSOK
Az épületek eszmei értéküknek megfelelő bánásmódot érdemelnek, tiszteletben kell tartani a múlt építéstechnológiáit, nézeteit és esztétikai látásmódját. Ennek megfelelően szükséges elvégezni az egyes épületeken a beavatkozásokat.
3.1
Karták17
Az felújítási elvek az egyes kultúrák, országok esetében különbözőek, valamint az idők során változtak is. Az elvek egységesítésének érdekében nemzetközi kartákat adtak ki, amelyeket az aláíró országok követnek. Ilyen dokumentum például az Athéni, a Velencei vagy a Krakkói Karta. Ezekben találhatók a műemléki épületek felújításának és konzerválásának alapelvei. Egyre több konferencia foglalkozik kulturális örökségünk megőrzésével, meglévő szerkezeteink időálló felújításával. A régi épületeinknél használt anyagok kiválasztása során minden alkalommal felmerül annak kérdése; érdemes-e ragaszkodni a hagyományos anyagokhoz és technikákhoz, vagy a legújabbat, legkorszerűbbet kell választani.
14
Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. 16 Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. 17 Dr. Román András - Lampert Rózsa: Karták könyve. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2002. 15
9
3.1.1 Athéni Karta 193118 Először említi, hogy az emberiség művészeti és régészeti örökségét őrző államok egyezzenek meg, és közösen működjenek együtt a művészeti és történeti emlékek védelmének érdekében. Szorgalmazza a műemléki konzervátorok és az építészek együttműködését a kutató fizikusokkal és vegyészekkel, hogy az anyagtan mélyebb megismerésével egyre jobb eredmények szülessenek a felújítások területén. A kutatási anyagok és tapasztalatok közzétételét is szorgalmazzák a további hatékonyság érdekében. A beavatkozások tekintetében elfogadták a modern anyagok alkalmazhatóságát. Lemondanak az esetlegesen elpusztult nagyobb részletek vagy épületrészek komplett visszaállításáról,
csupán
helyi
javításokat
támogatják.
A
javított
részleteknek
felismerhetőnek kell lennie. 3.1.2 Velencei Karta 196419 Az athéni karta egyes részeinek felülvizsgálatával készült a dokumentum. Az hiányzó részletek
visszaállítását
illetően
a
harmonikus
illeszkedés
követendő,
de
megkülönböztethetőnek kell lennie az eredetitől a hamisítás gyanújának elkerülése végett. Hozzáépítések, kiegészítések esetén a teljes kompozíció egységére figyelni kell, a történeti értékeket tiszteletben kell tartani, mindamellett, hogy az adott kor jellemzőit viselje magán az újonnan létrehozott épületrész. Több korszak lenyomatát viselő épületelemek esetén mindegyik időszak emléke tiszteletben
tartandó.
Korábbi,
fontosabb
részletek
feltárása
az
újabbak
megsemmisítésével csak akkor fogadható el, ha az újabb csekély értéket képvisel. 3.1.3 Krakkói Karta 200020 A velencei karta elveit dolgozza tovább a krakkói megállapodás. Az Európában jellemző sokfélség és különböző elvek összefésülése érdekében a kulturális örökségért dolgozó szakemberek írták a krakkói karta szövegét. Felhívja a figyelmet a felújítási terveket megelőző kutatási folyamatra. Ez vonatkozik mind a művészeti-történeti, mind anyagtani, szerkezeti kutatásokra. Egy műemléki épület „az épület eredeti stílusában” történő rekonstrukcióját ellenzi. Nagyobb épületrészek helyreállítása a modern építészet eszközeivel oldható meg.
18
Dr. Román András - Lampert Rózsa: Karták könyve. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2002. 19 Dr. Román András - Lampert Rózsa: Karták könyve. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2002. 20 Dr. Román András - Lampert Rózsa: Karták könyve. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2002.
10
Csak kivételes esetekben, fontos építészeti jelentőséggel bíró épületek esetében javasolja az egészen kis részletek újjáépítését, ha részletes és pontos rekonstrukciós dokumentáció alapján készül. A részletek helyreállításában fontosnak tatja az eredeti elemekkel való harmóniát,
mindamellett,
hogy
az
újonnan
létrehozott
elemek
ne
legyenek
összetéveszthetők a régi szerkezetekkel. Ha egy épületen több, különböző kor lenyomata felfedezhető, akkor minden egyes réteget egyenrangúan kell kezelni, mindegyiket tiszteletben kell tartani. Szorgalmazza a műemlékvédelmi szakemberek oktatását, a képzési rendszer kidolgozását, valamint támogatja a restaurátori szakma magasabb szintű szakképzettségét.
3.2
Gyakorlati irányelvek, kutatások
3.2.1 WTA21 A
WTA
(Wissenschaftlich-TechnischeArbeitsgemeinschaftfürBauwerkserhaltung
und
Denkmalpflege) az épületek és műemlékek karbantartásával foglalkozó tudományos és műszaki egyesület. A WTA egy nemzetközi egyesület, ami feladatául tűzte ki, hogy kutatásokkal és gyakorlati tapasztalatok nyújtásával segítsék a legújabb anyagok és termékek helyes bevezetését segítsék. Az egyes építőanyagokkal szemben előírásokat, irányelveket fogalmaznak meg, WTA-bizonyítványt állítanak ki, amely mintegy minősíti az adott anyagot. Különböző területeken tevékenykedik az egyesület, többek között van favédelemmel, felületképző rendszerekkel, betonokkal és kőzetekkel foglalkozó szakosztálya is. A felületképző technológiák témakörön belül találhatók a vakolati rendszerek irányelvei, több alcsoportba rendezve, például22: -
nedvességgel terhelt falszerkezetek kiszárítása anti-graffiti-rendszerek felújító vakolatok meszes vakolatok a műemléki épületek karbantartásához
Mivel egyre fontosabbá válik a kulturális és építészeti örökségünk megőrzése, a szerkezetek szakszerű felújítási lehetőségeinek kutatása is egyre inkább előtérbe kerül. Nagy kapacitást fektetnek a felújító vakolati rendszerek kutatására, több alapanyag-gyártó cég termékeit bevizsgálták.
21 22
Józsa Zsuzsanna: WTA-Conference, Budapest, 2004. www.wta.de 2012. szeptember 21.
11
Németországban régi épületek felújításánál sok esetben csak olyan anyagot szabad felhasználni, ami WTA bizonyítvánnyal rendelkezik. A WTA tekintélyét jelzi, hogy sok új európai szabvány is hivatkozik az egyesület által megfogalmazott vizsgálati módszerre, eljárásra vagy követelményre, például: EN 998-1: 2006; EN 459-1:2001. 3.2.2 RILEM23 Egy kutatókból és szakértőkből álló nemzetközi szervezet, amely az építőiparban használatos anyagokat és szerkezeteket vizsgálja tudományos módszerekkel. A meglévő, történeti építéstechnológiájú épületek felújításban használható anyagokat is analizálják. A vakolati rendszerek javításában használható anyagok és keverékek. Egyik kutatássorozatuk a történeti és a felújító vakolati habarcsok összeférhetőségére tér ki (The Inernational RILEM Workshop on Repairs Mortars for Historic Mansory, 20032009). Vakolati mintákat elemeztek, az anyagok kémiai összetétel- és mikroszkopikus vizsgálatával. A régi és a javító vakolat kompatibilitási kérdéseit keresve, fontos szempontokat állítottak fel, amelyek döntőek a javító vakolat kiválasztásában. Ilyenek például a szilárdsági paraméterek, a porozitás, a páradiffúziós ellenállás, a szín vagy a textúra. 3.2.3 ROCEM 2003-2006 (Roman cement to restore builtheritage effectively) 24 A 19. században párhuzamosan használtak a románcementet és protlandcementet. Mivel a románcement nagyobb mennyiségben volt hozzáférhető egészen a 20. századig, többet használták a portlandcementnél. A 20. századi ipari és technológiai fejlődés, a románcementet kiszorította a piacról, helyette a valamelyest eltérő jellemzőkkel rendelkező portlandcement lett az általánosan használt kötőanyag. A 19. századi románcement homlokzatok a 21. század elejére válságos állapotba kerültek. Az anyag eltűnése végett – az 1900-as évek elején a gyártás rohamosan csökkent – a szakszerű felújítás nehézségekbe ütközik.
23 24
http://www.rilem.net 2012. szeptember 19. Roman Kozlowski: Forgotten heritage – In: Academia. pp: 17-19 [2008/3]
12
2 ábra: gyártási diagram
25
Európa szerte több próbálkozás is megindult az épületek megfelelő anyagokkal és technikával való helyreállítása érdekében; egy ilyen kulcsfontosságú lépés a ROCEM projekt (Roman cement to restore built heritage effectively). A ROCEM eredményeképpen a románcement gyártása újra megkezdődött, és a használata újra bekerült a felújítási gyakorlatba. A kutatás első lépéseként Európa szerte 19. és a korai 20. századból származó épületeket vizsgáltak, amelyeknek a homlokzata románcement alapú vakolattal és díszítéssel készült. Különböző nyersanyaglelőhelyek mintáit is laborvizsgálatnak vetették alá, de emellett több bányát is újra felfedeztek Ausztriában és Lengyelországban. Az alapanyag égetési paramétereit laborvizsgálatok segítségével optimalizálták, így a készített minta kötési tulajdonságai és színe megközelítik a történeti anyagokét. Több tonna románcementet állítottak elő a speciálisan erre a célra kialakított kemencében az égetési jellemzőket szigorú korlátok között tartva. A vizsgálatok során fény derült a románcementes vakolatok egyedülálló tulajdonságaira és a jó időjárás-állóságának okaira. A vakolati mintákban a nagy mechanikai ellenállás magas porozitással párosul, amely ellenállóvá teszi az eső ellen és elősegíti az alapfelület száradását. A románcementes vakolat további előnye, hogy kismértékben zsugorodik, így nagyobb vastagságban felhordható, valamint stukkók készítésére is alkalmas. Mikroszkopikus vizsgálatok kimutatták, hogy a megszilárdult románcementes habarcs tartalmaz hidratálatlan cementrészeket is. Ezeknek a részeknek a mennyisége gyakran eléri az adalékanyagokét, és látens adalékanyagként viselkednek.
25
Vidovszky István: Budapest 19. századi történeti vakolatai. Előadás: ROCARE Budapesti Workshop 2012 május 4.
13
3.2.4 A „feltámasztott”, újra gyártott románcement:26 A románcement a portlandcementtől sok tekintetben különbözik, amely a nyersanyag, a cementkészítési technológia, az égetés és az őrlés következménye. Az égetési hőmérsékletnek nagy szerepe van a cement kémiai összetételének alakulásában, a portlandcement esetében alkalmazott 1400°C körüli hőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon, 800-1200 °C-on égetik ki. Ez a tartomány még a zsugorodási hőmérséklet alatt van. Az égetési technológia szempontjából fontos, hogy nagyobb darabokban helyezik el a márgát a kemencében, így a nyersanyag egyenetlenül ég ki. Ezek hatására a cement összetevői részben alul-, részben felül-, részben optimálisan égetettek, és különböző kémiai elemeket tartalmaznak. A kiégetett alapanyag őrlési módja is befolyásolja a cement tulajdonságait. A románcement esetében jóval durvább őrlést alkalmaznak, mint a portlandcement esetében. Ennek köszönhetően a cementport tartalmaz durvaszemcsés (kb. 0,2-1 mm-es) frakciót is. Ez azért fontos, mert a nagyobb szemcseméret következtében esetenként csak részlegesen képes hidratálódni a kötési folyamat során. A románcement kötési ideje gyorsabb, mint a portlandcementté, de végső szilárdságát csak hónapok után éri el. Ez a tulajdonság is a kémiai összetételükben levő eltérésekkel magyarázható. Románcement alkalmazása A projektnek köszönhetően mélyebben megismerhettük a románcementet, a vizsgálatok rámutattak a kötési mechanizmusára, fizikai és kémiai tulajdonságaira. Az anyag viselkedésének megértése után az alkalmazásának technológiai következményeire is fény derült. Ezek által ismert az alapanyag és a technológia is, hogy a románcementes homlokzatú történeti épületeinket szakszerű módon felújíthassuk, karbantarthassuk. 3.2.5 ROCARE 2009-201227 Miután egyre több szakember érdeklődése fordult a történeti épületeink szakszerű felújításának irányába, szükségessé vált a ROCEM kutatásainak tovább folytatása, erre jött lére a ROCARE projekt (Roman Cements for Architectural Restoration to New High Standards) A ROCARE projekt célja, hogy a felújítások területén tapasztalható tudásbeli hiányosságok megszűntetése; megállapítsa a piaci lehetőségeket, felhasználási területeket és igényeket;
26
, Dr. Pintér Farkas, Dr. Vidovszky István: Románcement egykor és most – Egy majdnem elfeledett történeti építőanyag feltámasztása, In: Kő. pp 32-36 [12]2010/3. 27 www.rocare.eu 2012. szeptember 22.
14
összehangolja a gyártási metódust (ki fogja tudni gyártani, mennyit tud gyártani stb.), ezáltal adatszolgáltatásokkal segítsék a gyártók munkáját és a kereskedelmét. A projekt fő lépései: -
-
a románcement gyártási technológiájának optimalizálásával a termékek versenyképessé tétele, gyártási kapacitások növelése labormérésekkel és tanulmányokkal a cement kötési mechanizmusának mélyebb megismerése, habarcsok előállításának és alkalmazástechnikájának fejlesztése, hogy a felújításokhoz minél alkalmasabb legyen a termékek terjesztése szélesebb körökben, piacképesség növelése
A projekten belül felgyűlt tudásanyag továbbadása kiemelten fontos, hiszen ezzel segíthető, hogy a felújításra szoruló épületek megkapják a szakszerű és tartós felújítást. Ennek érdekében tanácsadó egységek létesültek, amelyek az érdeklődőket segítik, nemzeti infónapokat, konzultációkat, gyakorlati workshopokat rendeznek. Nemzetközi konferenciákkal, előadásokkal, publikációkkal adják át a legfontosabb kutatási eredményeket és tapasztalatokat. 28 A kutatás a különböző gyártók termékeit vizsgálták, értékelésükkel az előállítási paraméterek további finomítását segítik. A projektnek köszönhetően mára a kereskedelemben is fellelhető a románcement, és a több lelőhelynek köszönhetően különböző termékek állnak az építők rendelkezésére.
4
A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSAKOR HASZNÁLHATÓ HABARCS- ÉS KÖTŐANYAGOK HAZAI VÁLASZTÉKA
4.1
Történeti épületek felújítása29
Eszmei értékű történeti épületeink esetében nagy felelősségünk van a felújítások esetében. Több alkalommal a helytelenül megválasztott alapanyag vagy technika okozta épületeink további romlását. A felújítás mindenképpen átgondolt, és komplexen megoldott felújítási terv alapján kell készüljön. Az előkészítés kiemelt fontosságú, hogy részletes adatgyűjtés szolgáltasson adatokat a döntések meghozatalához. Kiindulási adatként szükség van az épület homlokzatának felmérésére, valamint díszített homlokzatok esetén mintasablonok készítésére.
28 29
J. Weber: ROCARE workshop, Budapest, 2012. május 4. Vidovszky István Phd: Maintenance and restoration of historic facades in Central Europe
15
A felújítási tervek készítésének első lépése, hogy épületdiagnosztikát végezzünk, segítségével ismertté válik, hogy a szerkezetek milyen állapotban vannak. A hibákat, roncsolódott szerkezeteket fel kell tárni, a károk okainak felderítése után azokat meg kell szűntetni, és a hibák javítására javaslatokat kell készíteni. Egy épület teljes felújítása esetén ezeket minden szerkezetre végre kell hajtani, de mi most kizárólag a homlokzatokra koncentrálunk. Fel kell térképezni a károsodások kiterjedését és mértékét, vizsgálandó, hogy esetleg egyes részeket biztonságosabb-e inkább eltávolítani. A jó állapotú részeket meg kell őrizni. Sok károsodás az idő számlájára írható, az anyagok öregedése, szennyeződések lerakódása miatt alakulhatott ki, de vannak olyan esetek, amikor más, extrém körülmények is közre játszottak. Gyakran a víz okoz nagy problémákat, például egy sérült ereszcsatorna miatt a párkány alatti rész folyamatosan ázhat, a talajból felszívódó nagyobb mennyiségű víz a lábazati zónát, sőt egyes esetekben a fölötte lévő zónát is károsíthatja. Ha pedig a víz tömegesen van jelen, a fagyás roncsolja tovább a szerkezeteket. A felsorolt problémákat először fel kell tárni, súlyosságukat meg kell állapítani, majd meg kell oldani, hogy a felújított szerkezetet ne károsítsa tovább. Ahhoz, hogy a homlokzatok felújításhoz szükséges anyagokat ki tudjuk választani, ismerni kell a történeti vakolatok tulajdonságait. Ezért elengedhetetlen, hogy a felületképzést alkotó rétegekből készüljön mintavétel, majd részletes elemzés. Vizsgálandó az összetétele, szemcsemérete, kötőanyaga, fizikai paraméterei (szilárdság, páradiffúzió, porozitás, hővezetési tulajdonságok), színe. Ezek egy része szemrevételezéssel megállapítható, de részletesebb információk érdekében anyagvizsgáló laborhoz kell fordulni. A beavatkozást nagyban befolyásolja az is, hogy mit kívánunk elérni vele, csupán esztétikai javításról van szó, vagy valamilyen probléma (vizesedés, só-szennyezettség) kezelése, esetleg funkcióváltás miatt megváltoztak az épületszerkezetekkel szemben támasztott követelmények
(például
pincetér
hasznosítása).
Az
utóbbi
esetben
komplett
épületszerkezeti megoldások szükségesek, ezek megoldása után választható csak ki a felületképzés anyaga és technikája. A problémás falszerkezetek esetében a felgyülemlett nedvesség és sók eltávolításáról gondoskodni kell, majd az utánpótlásuk megakadályozása után készíthető el a felületképzés.
4.2
Megelőző adatbázis, anyaggyűjtés
A kutatás célja kideríteni, hogy a történeti homlokzatok szakszerű felújításához szükséges vakolati termékek mennyire elérhetők az építőanyag piacon; a kutatás internetes adatgyűjtést alapján történt. Konkrét termékeket kerestünk, amelyek kombinálhatók az épületeken fellelhető eredeti anyagokkal. 16
4.2.1 Termékskála összetétele Elsőként a felújításra használható anyagok körét határoztuk meg, aminek az alapja egy a ROCARE projekten belül végzett kutatás30, amely a budapesti 19. századi épületek vakolataira irányult. A vizsgált területek Budapest I. VI. és VII. kerületei voltak. A következőkben a kutatás számunkra érdekes és fontos eredményeit láthatóak. A vizsgált épületek kor szerinti megoszlása a következő diagramokon mutatkozik meg. Látható, hogy az általunk kutatott témakörrel nagy átfedésben van, így a vizsgálat eredményeit valóban alapul vehetjük, mint kiinduló alapadatok. I. kerület: (a Budai Vár nélkül) 1097 épület, 1529 homlokzat.
1000
500 0 1600
I. kerületi épületek 1700
1800
1900
2000
3. ábra: Vizsgált épületek kor szerinti megoszlása
VI. kerület:
2000
1366 épület,
1000
1612 homlokzat.
0 1750
VI. kerületi épületek kora
1800
1850
1900
1950
2000
4. ábra VI. kerületben vizsgált épületállományának kora
VII. kerület
2000
1478 épület,
1000
2001 homlokzat.
0 1800
VII. kerületi épületek kora 1850
1900
1950
2000
5. ábra VII. kerületben vizsgált épületállományának kora
Az épületek homlokzatainak anyaghasználatát tekintve 30% kizárólag vakoltak, további 51% vakolt felületű téglával vagy kővel kombinálva, így a jelen kutatás számára érdekes épületállományt összesen 268 épület alkotja. A kutatás vakolat kategóriákat állított fel az összetétel alapján, ezek a következők:
30
M. Weber, B. Kolinkeova, I. Vidovszky, J.Weber: An inventory of facades in central European cities: A tool to estimate the size of building stock in need for proper restauration based on the Roman cement technology. 2012.
17
-
mészhabarcs
-
portlandcement habarcs
-
meszes portlandcement habarcs vagy „javított” mészhabarcs
-
románcement habarcs
-
egyéb hidraulikus habarcsok
Mindezek alapján az anyaggyűjtésünk során hasonló összetételű vakolati anyagokat kerestünk. Különös figyelmet fordítottunk a felújító és renováló habarcs elnevezésű termékekre, és kerültük a modern, nem ásványi összetevőket tartalmazókat. 4.2.2 Anyaggyűjtés A fent említett szempontokat figyelembe véve minél több, különböző gyártó termékeit vizsgáltuk, a minél szélesebb választék érdekében. Összesen 15 cég 113 gyártmányát tanulmányoztuk. Főként előre kevert habarcsokat gyűjtöttünk össze, de a keverékek külön kapható részösszetevőit se hagytuk figyelmen kívül. Olyan jellemezőket írtunk össze a vakolati termékekről, amelyek egy meglévő mintához választandó felújító rendszernél fontos lehet, ilyen például: -
szilárdsági jellemzők
-
porozitás
-
kémhatás
-
páradiffúziós ellenállás
-
hővezetési ellenállás
-
szemcseméret
Esetenként feltűntettük a gyártók által meghatározott alkalmazási körülményeket, amik szintén befolyásolhatják az egy-egy történeti vakolattal való megfeleltetést. Alapvetően a kötőanyag alapján csoportosítottuk ezeket a termékeket, hiszen azok határozzák meg leginkább a tulajdonságaikat, ezek pedig: -
mészhabarcsok
-
hidraulikus meszes habarcsok
-
hidraulikus adalékanyaggal készült habarcsok
-
románcementes habarcsok
-
portlandcementtel javított mész
-
portlandcementes habarcsok
18
Vizsgált termékek eloszlása 2% 5% mész javított mész
18%
portland cement
43%
román cement 12% hidraulikus mész hidraulikus adalékanyag
20%
6. ábra A vizsgált termékek típusonkénti megoszlása
Kötőanyagukat tekintve elmondható a vizsgált termékekről, hogy egyenlőtlen az eloszlásuk. Mész kötőanyagú és hidraulikus adalékanyaggal készített vakolatok kis számban fordulnak elő. Az építési gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott cementtel javított mész tartalmú termékekből van a legtöbb. A történeti vakolatok szempontjából fontosnak tekinthető románcementes habarcsokból is megfelelő számban találtunk. A kigyűjtött termékek között nagyrészt általános homlokzati felületre használható vakolati keverékek találhatók, ezeken belül felületképző, stukkók készítésére alkalmas és struktúrvakolatok is megtalálhatók. Figyeltünk arra is, hogy a homlokzatok egyéb területeire is alkalmas termékeket is keressük, lábazatra alkalmas fagyálló vakolatokat és valamilyen problémát, nedvesedést, sószennyezettséget kezelő vakolatokat is gyűjtöttünk. Az általános habarcsokon kívül tapadóhidat képző előfröcsölőket és gúzolókat is kerestünk. A vakolati keverékek összetevői közül kötőanyag termékeket és különlegesebb adalékanyagot is kigyűjtöttunk. Külön figyelmet fordítottunk a ritkábban fellelhető románcementre. Adalékanyagok közül pedig a hidraulikus tulajdonságúakat emeltük ki: tégla-, trassz- és puccolánőrlemény. Fontosnak tartjuk kiemelni az egyes termékek WTA minősítésének kérdését, amely ad egyfajta biztonságot a termékkel szemben. A 113 anyag közül mindössze 26%, 29 darab rendelkezik ilyen bizonyítvánnyal.
19
Az
adatgyűjtésünk
eredményeként
meglehetősen
sokféle
terméket
sikerült
összeszednünk, mivel sok termék külföldről beszerezhető, így a nemzetközi piacra is adunk kitekintést.
A
különböző
gyártóknak,
termék
típusoknak
köszönhetően
pedig
tulajdonképpen a piac komplexebb értékelés is elvégezhető. 4.2.3 Adatszolgáltatások értékelése A termékek jellemzőit a gyártók által kiállított technikai és a biztonsági adatlapból gyűjtöttük ki. Fontos megjegyezni, hogy ezeken feltűntetett paraméterek nem minden esetben voltak megfelelő mélységűek. Minden termék esetében feltétlenül szükséges volt a biztonsági adatlap használatára is, mivel kizárólag abból derült ki a kötési mechanizmusok egészségre gyakorolt hatása miatt, hogy pontosan milyen kötőanyag van benne. Gyakran semmitmondó kifejezésekkel találkoztunk az ismertetőben, például ásványi vagy hidraulikus kötőanyag. Attól függően, hogy mennyire voltak használhatóak a szolgáltatott adatok, a termékeket osztályokba soroltuk: -
teljes adatszolgáltatás: számunkra fontos információkat tartalmazzák a termékek adatlapjai, beazonosíthatóak az összetevők
-
részleges adatszolgáltatás: kismértékben hiányos közlés, de a termékek funkciójának beazonosításához elegendő információkat tartalmaznak az adatlapok
-
hiányos adatszolgáltatás: a termékek pontos funkciójának megállapításához szükséges információk hiányoznak az adatlapról
-
használhatatlan adatszolgáltatás: az adatlapok annyira kevés információt tartalmaznak, hogy a termékek összetevői vagy funkciója beazonosíthatatlannak bizonyult
A következő diagram mutatja, hogy az egyes kategóriákba hány termék tartozik. A vizsgált 113 termék közül 18 az adatszolgáltatás hiányosságai miatt kiesett a vizsgálatunkból. A hiányos adatokkal rendelkező termékeket bizonyos következtetéssel tudtuk azért használni. A gyártmányok háromnegyede kellő adatmennyiségük miatt minden további nélkül feldolgozható volt. Összesen ezek után 95 termékkel foglalkoztunk.
20
Gyártói adatszolgáltatások minősége 16%
Teljes adatszolgáltatás Részleges adatszolgáltatás
8%
Hiányos adatszolgáltatás
50%
Használhatatlan adatszolgáltatás 26%
7. ábra Gyártói adatszolgáltatások minősége, saját készítésű táblázat alapján
További adatszolgáltatás igénylése a gyártókkal való konzultációval minden bizonnyal megoldható lett volna, de az a kutató munkák terjedelmébe nem fért bele, így az internetes elérhetőségekből nyert adatok alapján dolgoztunk tovább.
4.3
Kiválasztó adatbázis, kompatibilitási kérdések
A homlokzatok különböző területei más-más igénybevételek van kitéve. A kutatás a felújítás célkitűzését is figyelembe véve különböző követelmények támaszt a felújított homlokzati részekkel szemben. Ezeknek megfelelően az anyagkiválasztást is több témára választódik szét aszerint, hogy a homlokzat milyen területén található, milyen jellemzői vannak. Ezen a kategóriák a következőek: -
általános homlokzati felületek
-
lábazati zónák
-
nedvesség okozta problémák
-
só okozta problémák
Minden kategóriáról található egy elemzés, amelyen belül diagramon látható, hogy az adott felhasználási területen melyik kötőanyaghoz hány termék bizonyult kompatibilisnek. A kimutatásból látszik, hogy a piacon arra a területre alkalmas termékek milyen százalékban oszlanak meg a vakolat típusok között.
21
4.3.1 Általános homlokzati felületek Általános felületeken a legegyszerűbb esetet értendő, nem tartozik bele sem a lábazat, sem a talaj felől érkező nedvességnek kitett falszakasz. A homlokzat általános rétegrendjét érő hatásokat kell kizárólag figyelembe venni. A felújító vakolat kiválasztásánál az anyagi kompatibilitásra kell figyelni. A minta kötőanyaga, anyagi összetétele, fizikai tulajdonságai és nem utolsó sorban színe alapján dönthető el, milyen termékek közül lehet választani. A dolgozat – terjedelme miatt – csak a kötőanyag kompatibilitását vizsgálja, azonban konkrét eseteknél a többi paraméter nem hagyható figyelmen kívül. Az adatbázis eredménye
Általános homlokzati felületek 2% 8%
A - mész A - javított mész A - portland cement
28% 26%
A - román cement A - hidraulikus mész A - hidraulikus adalékanyag
16% 20%
8. ábra Általános homlokzati felületekhez használható termékek százalékos megoszlása
A diagramból jól látszik, hogy a piacon meglehetősen széles választék van az illeszthető anyagokból. Mindenféle kötőanyaghoz választható hozzá illő felújító termék. Ebben a kategóriában 50 termék bizonyult kompatibilisnek, amely az összes termék 53%-a. A leggyakoribb termék a mai építkezéseken is előszeretettel alkalmazott cementtel javított mész, amely tartalmazhat például portlandcementet is. Románcementes habarcsokat illetően külföldről behozható termékek vannak, de mivel viszonylag könnyen elérhetők és rendelkeznek nemzetközi tanúsítvánnyal, amit itthon is elismernek, ez a termékcsoport sem elérhetetlen.
22
Kizárólag mész kötőanyagú vakolatok alacsony előfordulása az adatbázisban magyarázatra szorul. A mész az általános építőanyagok sorába tartozik, beszerzése nem jelent különösebb gondot, ezért gyakran inkább helyszínen kevert habarcsban alkalmazzák, szükségtelen külön előkevert vakolati terméket beszerezni. A felújítási trend abba az irányba halad, hogy a beavatkozás után a vakolat nagyobb teljesítményű legyen, így a mészhabarcs előnytelen tulajdonságait általában portlandcementtel kompenzálják. Ennek megfelelően egyre ritkábban van szükség tisztán mész alapú vakolati keverékre. Fontos megjegyezni, hogy a kis mennyiségű portlandcement is jelentősen rontja a páraáteresztő képességet. Kötőanyagok mellett hidraulikus adalékanyagot tartalmazó vakolati termékek száma viszonylag alacsony. Viszont a gyártóknál beszerezhető külön az adalékanyag is, ilyen termékeket az adatgyűjtés is tartalmaz, például téglaőrleményt, puccolánt, trasszt, ezek a helyszínen kevert habarcshoz hozzáadhatók. 4.3.2 Lábazati zónák Az általános homlokzati felületektől lényegesen különböznek a lábazati zónákat érő hatások, kell számolni csapóesővel, gyakran talaj felől érkező nedvesség felszívódásával, fokozottabb mechanikai igénybevételekkel, illetve a felfagyás veszélyével. Felújítások esetén ezeket a szempontokat is figyelembe véve az állagvédelem megoldása is fontos a vakolatok anyagi kompatibilitása mellett. A lábazati zónák esetében mivel gyakran nedvesedési vagy sószennyezettségi problémákkal találkozunk, két esetet különböztethető meg: az egyszerűbb esetben a problémamentes szerkezeten végleges vakolat készül, a másik esetben a víz vagy só okozta problémák kezelésére van szükség. Az utóbbi külön került feldolgozásra. A nedvességháztartási rendszerekről is röviden szükséges kitérni, hogy megértsük a lábazati vakolatok működését. Alapvetően két eset fordulhat elő a történeti épületek esetében, vízszigeteléssel, illetve anélkül épült szerkezet.
23
9. ábra A nedvesség vándorlása a szerkezeteken belül
31
Ha nincsen vízszigetelés, a talajnedvesség kapillárisan felszívódik a falakba, de általában addig nem okoz problémát, amíg szabadon tud távozni a szerkezetekből. Ennek megfelelően a párolgási zónában olyan vakolat és homlokzatképzési rendszer szükséges, ami ezt nem akadályozza. Vízszigetelés esetén a talajnedvesség már nem tud feldúsulni a szerkezetekben, ezért a lábazatoknál alkalmazott vakolatokkal szemben nincsen olyan követelmény, hogy páraáteresztő legyen. A táblázat lábazati zóna kategóriáján azokat a termékek értendőek, amelyekre csak a fagyállóság követelmény áll fenn. Ha a vakolatnak párologtatónak is kell lennie, akkor már a nedvesség okozta problémák témakörében kell keresni.
31
Vidovszky István Phd: Maintenance and restoration of historic facades in Central Europe
24
Az adatbázis eredménye
Lábazati zóna 0% B - mész B - javított mész
6% 25%
B - portland cement B - román cement B - hidraulikus mész B - hidraulikus adalékanyag
13%
50% 6%
10. ábra Adatbázis eredménye: Lábazati zónához használható termékek százalékos megoszlása
A kigyűjtött hidraulikus adalékanyagú termékek közül egyik sem alkalmazható a lábazati területen. A legtöbb termék a cementtel javított mész kötőanyagú csoportból kompatibilis (50%). Fontos megemlíteni, hogy a diagramban megjelennek olyan hidraulikus mész és románcement termékek is, amelyek nem zsákos habarcsként, hanem egyszerű kötőanyag formában vásárolhatóak. (Ezeket azért nem tárgyaljuk külön, mert megfelelő receptúrával belőlük is készíthető olyan vakolat, amely a lábazati zónában alkalmazható.) A lábazati zónában a kigyűjtött termékek közül összesen 16 darab alkalmazható, a teljes termékskála mindössze 17%-a. 4.3.3 Nedvesség okozta problémák Alapvetően két típusú vakolat tartozik ebbe a témakörbe, a párologtató, illetve a szárító vakolatok. Ha a falszerkezet csak kisebb mennyiségű nedvességet tartalmaz, elegendő egy nagy páraáteresztő képességű vakolattal ellátni. A párologtatás végbe mehet a pincefalakon, a földszinti falakon kívül és belül, valamint a lábazaton, az utóbbi esetben állagvédelmi megfontolások miatt figyelni kell arra, hogy fagyálló is legyen az alkalmazott vakolat. Ha a szerkezet nagyobb mértékben átvizesedett, már szárító vakolatot kell alkalmazni, amely felveszi a falból a nedvességet, és nagy pórustartalmának köszönhetően hatékonyan elpárologtatja.
25
Abban az esetben, ha a kezelő vakolatot csak ideiglenesen alkalmazzák, tehát a felmerülő probléma sikeres kezelése után egy végeleges felületképzésre cserélik, a vakolati keverék kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy az adott problémát kezelje. Az adatbázis eredménye
Nedvesség okozta problámákat kezelő vakolatok 0% 0%
C - mész 12%
C - javított mész C - portland cement
9%
C - román cement C - hidraulikus mész
21%
58%
C - hidraulikus adalékanyag
11. ábra Adatbázis eredménye: Nedvesség okozta problémák kezeléséhez használható termékek százalékos megoszlása
A nedvesedési problémákat kezelő kompatibilis vakolatok nagy része javított mész és portlandcement kötőanyagú. Anyagtulajdonságaikat ismerve megállapítható, hogy ahhoz, hogy kellően páraáteresztő és porózusos legyenek ezek a keverékek, valamilyen pórusképző adalékanyag szükséges. A románcement kötőanyagú habarcsok esetében az anyag tulajdonságaiból fakadóan porózus összetételű. A diagram tartalmaz csak kötőanyag termékeket a románcement és a hidraulikus mész csoportban. A kigyűjtött termékek közül 33 alkalmazható nedvesség okozta problémák kezelésére, ez az összes anyag 35%-a. 4.3.4 Só okozta problémák A szerkezetek sószennyezettségét nagy légpórus-tartalmú vakolati keverékek képesek kezelni. Működésük lényege, hogy a falból felveszik a vizet, az oldott sókkal együtt, a nedvesség elpárolgása után a sók a vakolatok pórusaiban rakódnak le. Miután a pórusok telítődtek, el kell távolítani a vakolatot, majd ezt követően, ha szükséges a sótalanítás, ismét elvégezhető, vagy a végleges felületképzés alakítható ki a már sótól mentes falszerkezeten. 26
Alkalmazási területüket tekintve szükséges lehet a használatuk a pincefalakon, a földszinti szerkezeteken és a lábazaton is. Mivel áldozati, tehát ideiglenes vakolatként szerepelnek, nem követelmény a habarcsok anyagának kompatibilitása. Az adatbázis eredménye
Só okozta problémákat kezelő vakolatok 0% 0%
D - mész
10%
D - javított mész D - portland cement
10%
D - román cement D - hidraulikus mész
22%
58%
D - hidraulikus adalékanyag
12. ábra Adatbázis eredménye: Só okozta problémák kezeléséhez használható termékek százalékos megoszlása
A só okozta problémákat kezelő habarcsok működésükben hasonlóak a szárítókhoz, ezért az adatbázis eredménye is hasonló. Összesen 31 keverék felel meg a sószennyezett szerkezeteknél támasztott kritériumoknak, ez a teljes termékskála 35 %-át jelenti.
4.4
Piaci helyzet értékelése
Kulcsfontosságú a kompatibilitási kérdések után a piaci helyzet értékelése abból a szempontból, hogy az igényeknek megfelelően alakultak-e ki a fellelhető termékek. Ennek alapjául ismételten a ROCARE projekten belül végzett kutatás lett kiválasztva32. A kutatás egyik eredménye a 13. ábrán látható. Jól látszik, hogy a vizsgált vakolat felületű homlokzatok milyen arányban tartoznak az egyes vakolattípusok körébe.
32
A kutatásról bővebben a 3.2.5 fejezetben olvasható.
27
Vakolati kategóriák előfordulása 7% 18% románcement portlandcement
27%
mész-portlnadcement mész
27%
egyéb hidraulikus 21%
13. ábra VII. kerületben vizsgált épületeken előforduló vakolati kategóriák előfordulása
33
Az adatbázisból az általános felületeken alkalmazható termékekre végzendő el az összehasonlítás, mert ebben a kategóriában a legszélesebb a kompatibilis termékskála.
Általános homlokzati felületek 2% 8% A - mész A - javított mész A - portland cement
28% 26%
A - román cement
A - hidraulikus mész A - hidraulikus adalékanyag
16% 20%
14. ábra Általános homlokzati felületekhez használható termékek százalékos megoszlása
33
Vidovszky István: Budapest 19. századi történeti vakolatai, ROCARE Budapest Workshop, 2012. május
4.
28
A diagramok összehasonlításából szembetűnő, hogy a mészhabarcsok gyakrabban fordulnak elő a homlokzaton, mint a piaci kínálatban. (A kompatibilitást ábrázoló diagram annyiban félrevezető, hogy a mészhabarcs általában nem kész, előre kevert vakolatként használt, hanem helyszínen kevert, így igazából a piacon nincs is rá annyira igény.) A portlandcement és a javított mészhabarcs előfordulása és elérhetősége egyensúlyban van. Fontos kiemelni a románcementet, mivel annak ellenére, hogy évtizedekkel ezelőtt még nem volt beszerezhető, mára már több gyártó is rendelkezik románcementes termékkel.
5 5.1
ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglaló értékelés
A kutatás a piacon fellelhető felújító vakolatok kiválasztásához ad támpontot. Eredmény egy kompatibilitási táblázat, amely a megfelelő felújító és helyreállító vakolatok kiválasztásában segít. A táblázat a kompatibilitási kérdésnél csak a kötőanyag egyezőségére koncentrál, így a különböző kötőanyagú keverékek összeférhetőségére nem tér ki. Az adatbázis nem tartalmaz minden piacon kapható terméket, de így is megoldást kínál bármely funkcióra, így a történeti homlokzatok szakszerű és tartós felújítását egyértelműen segítheti. A kutatás eredménye megelőző épületdiagnosztika nélkül nem használható. Helytelen épületdiagnosztikai vizsgálat esetén pedig, hibás következtetésekre juthatunk. A kutatás célja semmi esetre sem az egyes termékek reklámozása, hanem egyfajta iránymutatás az anyagok helyes kiválasztásához. A dolgozat pénzügyi kérdéseket nem feszeget, nem gazdasági és gazdaságossági, hanem műszaki szemlélet szerint íródott; azonban meg kell jegyezni, hogy a kizárólag külföldről rendelhető termékek ára jellemzően magasabb a hazai forgalomban kapható termékeknél.
29
5.2
További kutatási lehetőségek
Jelenleg a kutatás gyártói adatszolgáltatásra (műszaki adatlap, alkalmazástechnika, biztonságtechnikai leírás) épül. A gyártókkal való kapcsolatfelvétel után az adatbázis további pontosítására adódna lehetőség. Érdekes lenne az eredmények kísérleti mintákkal való alátámasztása is. Ide tartozhatna például a különböző kötőanyagok különböző körülmények között való tesztelése, és az esetleges összeférhetetlenség vizsgálása.
30
6
IRODALOMJEGYZÉK
Könyvek: Berecky Endre – Dr. Reichard Ernő: A magyar cementipar története. Műszaki, Budapest, 1970. Déry Attila, Öt könyv a régi építészetről, Terc, Budapest, 2011. Déry Attila: Történeti anyagtan, Terc, Budapest, 2000. Dr. Román András - Lampert Rózsa: Karták könyve. ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, Budapest, 2002. Újságcikkek: M. Weber, B. Kolinkeova, I. Vidovszky, J. Weber: An inventory of facades in central European cities: A tool to estimate the size of building stock in need for proper restauration based on the Roman cement technology. 2012. Dr. Pintér Farkas, Dr. Vidovszky István: Románcement egykor és most – Egy majdnem elfeledett történeti építőanyag feltámasztása, In: Kő. pp 32-36 [12] 2010/3. Roman Kozlowski: Forgotten heritage – In: Academia. pp: 17-19 [2008/3] Vidovszky István: Ausztriai és magyarországi 18-19. századi vakolattípusok. In: Magyar Építőipar. pp 32-42 [2005/1] Vidovszky István Phd: Maintenance and restoration of historic facades in Central Europe Előadások: Józsa Zsuzsanna: WTA-Conference, Budapest, 2004. Vidovszky István: Budapest 19. századi történeti vakolatai, ROCARE Budapest Workshop, 2012. május 4. J. Weber: ROCARE Workshop, Budapest, 2012. május 4. Honlapok: http://www.ksh.hu/ 2012. október 20. www.wta.de 2012. szeptember 21. http://www.rilem.net 2012. szeptember 19. www.rocare.eu 2012. szeptember 22.
31
7 MELLÉKLET
32
Portland cement
felújító vakolat
felújító vakolat
Portland cement
felújító vakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
simító finomvakolat
sótalanító és szárító vakolat felújító vakolat
légbuborékos alapvakolat
Cement hidraulikus adalékanyaggal Portland cementtel javított mész Mész
trassz kezelő
Hidraulikus mész Portland cement hidraulikus adalékanyaggal Portland cement hidraulikus adalékanyaggal Cementtel javított mész
kezelő
felújító vakolat
felújító vakolat
légbuborékos finomvakolat
trassz
felújító vakolat
alapvakolat
trassz
felújító vakolat
felsővakolat
felújító vakolat
simító finomvakolat sómegkötő és szárító vakolat
Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cement
kezelő kezelő
sótalanító és szárító vakolat sótalanító és szárító vakolat felújító vakolat
Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Mész
kezelő
felújító vakolat
alapvakolat, légpórusos
kezelő
felújító vakolat
simító finomvakolat, légpórusos
lábazati
lábazati vakolat
alapvakolat
lábazati
lábazati vakolat
alapvakolat
Hidraulikus mész
felújító vakolat (renovier)
simítóvakolat (feinabrieb)
Cementtel javított mész
felújító vakolat (renovier)
simítóvakolat, záróvakolathoz megfelelő légpórusos sómegkötő szárító vakolat
Portland cement
kezelő
Portland cementtel javított mész
kezelő
Cementtel javított mész
kezelő
Portland cementtel javított hidraulikus mész Portland cementtel javított mész Portland cement hidraulikus adalékanyaggal Hidraulikus mész Hidraulikus mész Hidraulikus mész
lábazati
sótalanító és szárító vakolat nagy légpórustartalmú javító vakolat
légpórusos sómegkötő szárító vakolat alapvakolat
légpórusos sómegkötő szárító vakolat, kiegyenlítő vakolat (ausgleich)
sótalanító és szárító vakolat kitöltő és javító vakolat
légpórusos sómegkötő szárító vakolat kitöltő és javító vakolat
lábazati vakolat
lábazati felújító vakolat
trassz
felújító vakolat (renovier)
hidraulikus mész + mész hidraulikus mész + mész hidraulikus mész + mész
felújító vakolat (renovier)
felújító előfröcskölő, alapvakolat, felső vakolat felújító előfröcskölő, felső vakolat
felújító vakolat (renovier)
felújító alapvakolat
felújító vakolat
felújító alapvakolat, struktúrvakolat
Cementtel javított mész
felújító vakolat
felújító simító vakolat
Cementtel javított mész
felújító kiegyenlítő habarcs felújító kiegyenlítő vakolat
Schomburg Schomburg Schomburg Schomburg Remmers Remmers Lasselsberger-Knauf Lasselsberger-Knauf Lasselsberger-Knauf Lasselsberger-Knauf Knauf Knauf Knauf Knauf Röfix Röfix Röfix Röfix Röfix
THERMOPAL - SR24 THERMOPAL - SR44 THERMOPAL - FS33 THERMOPAL - GP11 Historic Kalkspatzenmörtel Historic Verfüllmörtel EUROSAN UP EUROSAN OP EUROSAN FP EUROSAN EP P734 - Popo P731 - Stens Haft P732 - Stens Grund P733 - Stens Hell 340 - Sanier Deckputz 341 - Sanier Deckputz Weiss 380 - Hydraulkalk Feinabrieb 390 - Renovierfeinputz Rohweiss 640 - Sanierputz R-W
Röfix
648 - Porengrundputz
Röfix Röfix Röfix Röfix Röfix Röfix Röfix
650 - Sanierputz Weiss 665 - Stopfmörtel 680 - Sanierputz R-L 691 - Trasskalk Renovierputz 695 - hydraulkalk Renovierputz 697 - Renovierputzvormischung 765 - hydraulklak Rieselwurf
Röfix
Universelle renovier und Haftspachtel
Röfix Röfix Röfix Röfix Röfix Botament Botament Botament Botament
Universelle renovier und Ausgleichsputz hydraulkalk Sockelputz Belit feinschlämme Belit Gussmörtel nhl2 - natürlicher hydraulkalk nhl5 - natürlicher hydraulklak BOTAZIT MS 20 BOTAZIT Renovation VSM BOTAZIT Renovation FRP BOTAZIT Renovation FP
Ceresit
Röfix Hidraulikus mész Román cement Román cement
lábazati román cement + hidraulikus mész román cement + hidraulikus mész
lábazati vakolat felújító vakolat felújító vakolat
lábazati felújító előfröcskölő, alapvakolat, felső vakolat feinschlämme - vékony fedővakolat, kőjavító, öntvényekhez felújító vakolat
Összetevő
kötőanyag
hozzávaló
Összetevő
kötőanyag
hozzávaló
Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész
kezelő
sótalanító és szárító vakolat előfröcskölő
légpórusos sómegkötő szárító vakolat
előkészítés kezelő, lábazat
felújító vakolat
nedvesség szabályozó felújító vakolat
kezelő
felújító vakolat
kezelő
sótalanító és szárító vakolat sótalanító és szárító vakolat
nedvesség szabályozó felújító simító vakolat légpórusos sómegkötő szárító vakolat
kezelő
Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cement
kezelő
légpórusos alapvakolat, erősen nedves, sószennyezett falak felújítására
légpórusos vakolat, erősen nedves, sószennyezett falak felújítására lábazati, szárító, sómegkötő felújító vakolat páraáteresztő, szárító vakolat
Presto 300 Evoluzione Plus 200 KEMASAN 580 KEMASAN 580 F KEMASAN 550 KEMASAN 520 KEMASAN 520 F KEMASAN 590 KEMASAN 590 F Sanova Puffer vakolat Sanova Vakolat W Sanova Egyrétegű Trassz vakolat Sanova Vakolat K (Könnyű) Sanova Vakolat F (Finom) Sanova Vakolat N (Nehéz) Sanova Trasszit Vakolat Hasolan-Glätte Hasolan-Feinplutz Hasolan-Oberputz Hasolan-Unterputz 250 Renovierputz Renoplus 203 Fundamentputz 211 Wandputz
Hasit
200 Wandputz
Hasit Hasit Hasit Hasit Vicat prompt Virginia Lime Works Virginia Lime Works Virginia Lime Works
208 Porenausgleichsputz 252 Renovierstrukturputz 253 Renovierkellenwurf 278 Trassbruchsteinmörtel Natural cement Natural hídraulic lime (nhl) Mix&Go 2.5/1 Masonry Mortar Mix&Go 2/1 Masonry Mortar
szárító finomvakolat páraáteresztő, szárító vakolat
javító vakolat
javító finomvakolat
-, kezelő
felújító, sótalanító és szárító vakolat javító vakolat
felújító vakolat, sómegkötő és szárító tulajdonságú javító finomvakolat
kezelő
sótalanító és szárító vakolat javító vakolat
légpórusos sómegkötő szárító vakolat
Román cement Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cement hidraulikus adalékanyaggal Portland cementtel javított mész Cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cement hidraulikus ad.a Hidraulikus mész Hidraulikus mész Hidraulikus mész Hidraulikus mész
kezelő, lábazat trassz
javító vakolat
kezelő
sótalanító és szárító vakolat sótalanító és szárító vakolat felújító vakolat
lábazati
lábazati vakolat
lábazati fagyálló vakolat
trassz
javító vakolat
javító vakolat
hidraulikus mész + téglaőrlemény hidraulikus mész + téglaőrlemény hidraulikus mész + téglaőrlemény hidraulikus mész + téglaőrlemény
glettelő
glettelő
felújító vakolat
felújító finomvakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
felújító alapvakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
felújító, kiegyenlítő vakolat
Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cement
kezelő
javítóvakolat, nedves, sószennyezett falak felújítására légpórusos sómegkötő szárító vakolat légpórusos sómegkötő szárító vakolat felújító finomvakolat
lábazati
lábazati vakolat
lábazati, pincefalak vakolata
Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész
kezelő
szárító javító vakolat
légpórusos javító finomvakolat
kezelő
sótalanító és szárító vakolat
légpórusos alapvakolat, erősen nedves, sószennyezett falak felújítására
Portland cementtel javított mész Cementtel javított mész
kezelő
sótalanító és szárító vakolat felújító vakolat
légpórusos alapv. erősen nedves, sószennyezett falak felújítására felújító vakolat, struktúrvakolat
felújító vakolat
felújító vakolat, struktúrvakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
Cementtel javított mész Portland cement hidraulikus ad.a Összetevő Összetevő
trassz kötőanyag
román/natúr cement kötőanyag
kötőanyag
hidraulikus mész kötőanyag
Hidraulikus mész Hidraulikus mész Összetevő
felújító vakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
felújító vakolat
kötőanyag
román cement kötőanyag
Román cement
felújító vakolat
felújító alapvakolat
Román cement
felújító vakolat
felújító finomvakolat
Román cement
felújító vakolat
felújító habarcs diszítő elemekhez
Román cement
felújító vakolat
felújító záró vakolat
Glass and Building Materials Divison in Krakow Glass and Building Materials Divison in Krakow Glass and Building Materials Divison in Krakow Glass and Building Materials Divison in Krakow Glass and Building Materials Divison in Krakow
1 1
1 1
1 1 1 1 1
1
1
1
1
1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1
1 1
1 1
0 1
1
1 1
1
1
1
1
1
1
1
1 1 1 1
1
1 1 1
1 1
1
1
1 1
1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1
1 1 1 1 1
1
1
1
1 1 1 1
1 1 1 1
Roman Cement
1
Coarse-Grained Mortar
1
Fine-Drained Mortar
1
Casting Mortar
1
Paint
1
1 1
1
1 1
1
1
1
D - hidraulikus adalékanyag
D - hidraulikus mész
D - román cement
D - portland cement
D - javított mész
D - mész
C - hidraulikus adalékanyag
C - hidraulikus mész
C - román cement
C - portland cement
C - javított mész
C - mész
B - hidraulikus adalékanyag
B - hidraulikus mész
B - román cement
B - portland cement
1
1
Weber Weber Weber Kema Kema Kema Kema Kema Kema Kema Baumit Baumit Baumit Baumit Baumit Baumit Baumit Hasit Hasit Hasit Hasit Hasit Hasit Hasit Hasit
szárító javító vakolat, lábazati javító vakolat
1 1
1 1
1
hidrofobizált simítóvakolat
szárító javító vakolat
1
1
javító vakolat
kezelő, lábazat
1
1
Presto 200
kezelő
1 1
1
WTA 200
Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Portland cementtel javított mész Román cement
1 1 1
1
Weber
kezelő, lábazat
1
1
Poro
Weber
Gipsz
1 1
1 1
sótalanító és szárító vakolat
kezelő, lábazat
1 1 1
1 1
WTA 150
Portland cementtel javított mész Gipsz
D - SÓ OKOZTA
1
Weber
sótalanító és szárító vakolat lábazati, sótalanító és szárító vakolat szárító javító vakolat
C - NEDVESSÉG OKOZTA
1
javító vakolat, erősen nedves, sószennyezett falak felújítására légpórusos alapvakolat, erősen nedves, sószennyezett falak felújítására
javító vakolat kezelő
előfröcskölő
B - javított mész
TERMÉKNÉV
B - LÁBAZATI ZÓNA
B - mész
GYÁRTÓ
A - hidraulikus adalékanyag
FUNKCIÓ
A - hidraulikus mész
AL-KATEG.
A - román cement
SPEC. FUNK.
A - portland cement
FŐKATEG. KIEG.
A - mész
FŐ-KATEG.
A - javított mész
A - ÁLTALÁNOS FELÜLETEK
