2014.11.13.
Kíméletes halál kímélet a gazda iránt Hogyan viselkedjünk terminális betegekkel és gazdáikkal
Veszteség, halál, gyász – humán vonatkozások • •
Polcz Alaine – magyarországi felmérések, irodalom többféle halál, többféle veszteség /társadalmi, pszichikai, végtag, látás, hallás, stb./
•
teljes halál – test halála – igazi félelmek forrása
•
gyászreakciók és gyászmunka
•
bűntudat, kristalizáció vs. realizálás, saját halál elfogadása
•
gyásszal kapcsolatos emberi magatartások: •
hárítás: tagadás, továbbélés másik síkon, újraegyesülés vágya
•
változások: életszemlélet, vált.elmaradása, vált. felszabadulással
•
segítőfaktorok a gyász során
•
XX.-XXI.sz specialitása, gyermekek, gyermeki gyász
•
kedvencek – „élettartam”, családtag-szerep, félelem a veszteségtől és a gyász hasonló
Tudjuk mit gondol a másik?! • https://www.youtube.com/watch?v=cDDWvj_q-o8 • Néhány gondolat szimpátiáról, empátiáról, odafigyelésről…
2014.11.13.
dr. Sátori Ágnes
3
1
2014.11.13.
Kommunikáció terminális betegekkel és gazdáikkal - Az állatorvosi rendelőben • Elvárások az asszisztenssel, orvossal szemben – Szakértelem – nem csak kezelések, de pl. eutanázia idejének eldöntésében – Empátia – mit jelent valójában?! – empátia vs. szimpátia! – Megfelelő kommunikáció
•
Sok minden segít… – A kutya viselkedésének ismerete • Általános ismeretek a kutyák viselkedéséről • Az adott páciens viselkedésének ismerete • A félelem, fájdalom kommunikációjának ismerete
– A gazda ismerete • Általános ismeretek az emberi viselkedésről – A rendelő és az orvos hatásának ismerete - félelmek – A frusztráció hatásának ismerete – pl. várakozás – „Rossz hírek” közlésének hatásai a gazdára
• Az adott gazda ismerete – korábbi tapasztalatok!
– Önismeret • • • •
Extra/intraverzió Érzékszervi modalitások Saját attitűdök a betegséggel, adott beteggel, vagy gazdával kapcsolatban Aktuális „lelkiállapot”
Befolyásoló tényezők a rendelőben • Zsúfolt váró, frusztrációs hatás, arusal emelkedése • Mennyi időt tudunk szánni a betegre • Amikor rá figyelünk – tényleg csak rá összpontosítunk-e – Zavaró tényezők kiiktatása
• Kommunikáció – Ki – kivel kommunikál • • • • •
Állatorvos/asszisztens – gazda Gazda – kutya, kutya – gazda Állatorvos/asszisztens – kutya Állatorvos – asszisztens Nézők…
– Hogyan kommunikálunk • • • •
Nemi különbségek, „cold-reading” Verbális/vokális Térhasználat, személyes tér Non-verbális/non-vokális – Gesztusok – Mimika – Testbeszéd – kezek, lábak, testtartás, feszültség jelek,stb. – Tükrözés • Együttes értelmezés, értékelés – összhang az egyes elemek között (ha nincs…)
Terminális betegek, gazda észlelése, érzései • társállatok szerepvállalása a mindennapi életben
• speciális kapcsolat állatokkal, speciális szituációk • gyermekek, kisállatok, spec.kliensek, gyakorlatlanság, nem ‘csak’ társállatok • rossz kapcsolatok
A gazda-állat kapcsolat megítélése rendelőben: -megfigyelés -rutin kérdések -beszámoló
Rossz hír közlésekor: • Érzelmi sokk • Észlelés beszűkülése • Félelem az előre vetített veszteségtől
2
2014.11.13.
Terminális és kritikus állapotú betegek • • •
Terminális állapot - Kritikus állapot Ami közös jellemző – belátható távolságba kerül a halál Gazda szempontjából – Új dimenzió, szélsőséges érzelmek, esetleges bűntudat, kétségbeesés, vagy azonnali tenni akarás
Érzések /sokk, szorongás, magány,bűntudat, stb./
Fizikai változások, érzések /izomgyengeség, fájdalom, száj szárazság, stb./
Gondolatok /képzelődések, koncentrációs nehézségek, stb./
Viselkedésbeli, magatartási problémák
•
Állatorvos szempontjából
•
Asszisztens szempontjából
– Rossz hír közlése, saját halállal kapcsolatos attitűdök befolyásolnak, esetleges bűntudat, igényel-e az állat állapota azonnali döntést – Milyen kapcsolata van a gazdával, állattal, milyen kapcsolata van az állatorvossal, saját attitűdök, idő – kezelések, döntés, ő lehet leginkább „bizalmi” szerepben, könnyebben megközelíthető, mint az orvos
•
Állat szempontjából – Mennyire történnek gyorsan, vagy váratlanul az események, gazdával, asszisztenssel, orvossal milyen a kapcsolat, milyen fájdalmai vannak, milyen életminőség tartható fenn
Amivel mindenképp számolnunk kell… az előre látható és a váratlan események sokban különböznek, de… stádiumok /Khubler Ross-1, Bowlby,M.Parkes-2,/ : 1, halál előtt – halál megelőzése, reakciók a terminális állapot közlésére – eutanázia előtt •
Tagadás, sokk, hitetlenkedés, dermedtség
•
Düh
•
Alkudozás
•
Depresszió
•
Elfogadás
2, halál bekövetkezte után – eutanázia után •
Dermedtség
•
Vágyakozás az elvesztett visszatérésére + düh, vádaskodás, bűntudat
•
Szervezetlenség, kétségbeesés
•
Újraszervezett viselkedés
Amit kommunikáció tekintetében tehetünk •
Beszélgetés megkezdése – Kezdeti kapcsolat megalapozása, látogatás okának meghatározása – már az asszisztens tudjon egy esetlegesen tervezett eutanáziáról – Ha a beteg állapota miatt hívják be a gazdát – már az asszisztens elő tudja készíteni a terepet – pl. időpont megadása – más beteg ne jöjjön pont akkor, hagyjunk kellő időt, teremtsünk nyugodt körülményeket – Problémák: a helyzet vázolásakor ne legyen félbeszakítás, az orvos-gazda beszélgetésen nyitottság nem csak a tényekre, de érzésekre is –empatikus figyelem
•
Információgyűjtés – Problémák feltárása, egyedi nézőpontok, folytatás – a későbbiekben is várható, hogy a gazda szívesebben kommunikál az asszisztenssel, könnyebben kérdez, több mindent mond el
•
Magyarázat, tervezés – Információk hatékony átadása, közös nevező megtalálása, vizsgálatok, közös döntés, megértés – Figyelni, hogy tényleg minden információ „átment-e”, ha kell emlékeztetőt írni, rákérdezni
•
Vizit befejezése – Összefoglalás, feladatok meghatározása, rendkívüli helyzetekre vonatkozó információk, megértés, egyetértés ellenőrzése 2014.11.13.
dr. Sátori Ágnes
9
3
2014.11.13.
Ha a beteg állapota rohamosan romlik… • A rossz hírt közölni kell – lásd később! • Tulajdonosok eltérően ragálnak • abszolút készületlenek – váratlan események • várható halál esetén • A tájékoztatás fontossága – ki, miről, mit mond el Az eutanáziát megelőző beszélgetés: •
ki végezze,
•
hol, mikor,
•
ki legyen jelen,
•
mi fog történni, milyen reakció várható – állatnál, gazdánál
Az eutanázia •
Soha ne legyen ‘hétköznapi’ esemény!
•
klinikai körülmények •
tulajdonos jelenléte nélkül
•
tulajdonos jelenlétében
•
technika
Rossz hírek közlése I. • Befolyásoló tényezők – Milyen kapcsolati modellben dolgozunk? – Mennyire ismerjük a beteget, a gazdát? – Mennyi idős a gazda, milyen a kötődés közte és kedvence között? – Mennyire volt előre látható, hogy baj van/lesz? – Mennyire tiszta a saját lelkiismeretünk? – Mennyire ismerjük önmagunkat? – pl. halállal, veszteséggel kapcsolatos attitűdök, kommunikáció – Környezeti adottságok – rendelő, zsúfoltság, stb.
Rossz hírek közlése II. • Közlési modellek – Nem-közlő • Az orvos/áo. dönti el a beteg helyett, indok: a gazda kímélete, nem ad lehetőséget a veszteségre való felkészülésre, rombolja a bizalmat
– Mindent közlő • Az orvos/áo minden információt a betegre/gazdára zúdít, a gazda általában összezavarodott, az információk nagy része el sem jut hozzá, és nem biztos, hogy minden részletet tudni akar
– Egyénre szabott közlés • Az átadott információ mennyisége, milyensége az áo/gazda közös döntése, figyelembe veszi az egyéni különbségeket, bizalmon alapul, a gazda a maga módján tud felkészülni a veszteségre, de addig is bevonható
4
2014.11.13.
Rossz hírek közlése III. • Mit és hogyan közöljünk? – Megnyugtató, bizalmas légkör, körülmények (e-mail, telefon?!) – Ki közölje – orvos, ne az asszisztenssel, hallgatóval, gyakornokkal mondassuk el – Empatikus hozzáállás, szakmai és emberi kompetenciák – Ki legyen jelen? Gazda családja, kollégák, hallgatók, stb. – Figyelembe venni a gazda reakcióit – ennek megfelelően, kérdezni, bátorítani, segítséget ajánlani, támogatni – Szóhasználat – pl. rák, végzetes; ismétlés, testbeszéd – Idő – ha nem muszáj, ne legyen azonnali döntési kényszer, ne legyen sürgetés, ha kell leültetni, megérinteni, vizet adni, stb. – Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mindent megértett – felírni a fontosabb információkat
Az asszisztens perspektívája… • •
Adott lehetőségek – szakmai, emocionális, kötött szabályrendszer Elvárások – állatorvos, gazda, (állat) részéről
•
Ami az asszisztenst elkeserítheti
– Szakmai, érzelmi, pszichés támogatás – Érzelmek, szomorúság, sajnálat az állattal kapcsolatban – Speciális gazdakapcsolatoknál – barátság, idős, vagy beteg, esetleg magányos gazda – Gazdáknál: indokolatlan eutanáziák, elhanyagoló, bántalmazó gazdák, a gazda aki képtelen elengedni kedvencét, vagy ellenkezőleg, aki bagatellizálja az egész helyzetet – Az állatorvossal kapcsolatban: ha az orvos érzéketlen, nem veszi figyelembe a gazda érzéseit, nem empatikus a gazdával, az állattal, ha nem szán elég időt a helyzetre, ha az állatot „csak egy esetnek” kezeli, ha rosszul kommunikál, ha sem saját, sem mások érzéseivel nincs tisztában, ha nem támogatja sem a gazdát, sem az asszisztenst eléggé – Kollégákkal kapcsolatosan:ha érzéketlenek akár az állattal, akár a gazdával kapcsolatban, ha nem segítik egymást, ha nem veszik észre amikor önmaguk, vagy a másik túl-feszült és ez a helyzet rovására megy
•
Ami bűntudatot okozhat: – – – –
Ha neki kell a rossz híreket közölnie. Ha tudja, hogy az eutanáziát nem megfelelően végzik. Ha a dolgok – pl. terminális betegnél rosszabbra fordulnak Ha azt érzi, jobban is lehetne dolgozni – ha – több idő jutna egy betegre, megfelelőbb felszereltség lenne, magasabb szakmai tudással rendelkezne
2014.11.13.
dr. Sátori Ágnes
14
Mi segítheti az asszisztenst ebben a helyzetben? •
Megfelelő kapcsolat az állatorvossal – Ha szakmailag, emberileg is nagyra tartja – Ha mer kérdezni, segítséget kérni – és kap is releváns segítséget – Ha látja az állatorvost a betegekkel, gazdákkal barátságos, segítőkész viselkedés közben
• Állatok szeretete • Humor, humorérzék, hit megtartása • Ha jó csapatban, segítő, megértő légkörben tud dolgozni • Ha tud és mer empatikus lenni és ha van, akivel saját érzéseit, gondolatait megoszthatja • Ha biztos saját szakmai kompetenciájában, és van lehetősége tovább fejlődni • Ha ismeri önmagát • Ha a gazdáktól sok pozitív visszajelzést kap 2014.11.13.
dr. Sátori Ágnes
15
5
2014.11.13.
Köszönöm a figyelmet!
2014.11.13.
dr. Sátori Ágnes
16
Felhasznált irodalom:
Bagdy Emőke
Pszichofitness
Animula
2008
Bauer J.
Miért érzem azt amit te?
Ursus Libris
2010
Berckhan B.
Verbális önvédelem
Bioenergetic
2011
Buda Béla
Empátia
Gondolat kiadó
1985
Buda Béla
A közvetlen emberi kommunikáció
Animula
1986
Forgács József
A társas érintkezés pszichológiája
Kairosz
2007
Lee L., Lee M
Absent friend
Henston
1992
Grey R.
Coping with pet loss
Sheldon
2006
Gordon T.
Emberi kapcsolatok
Gordon kiadó
2010
Kopp M., Berghammer R.
Orvosi pszichológia
Medicina
2005
Pease A. - Pease B.
Testbeszéd enciklopédiája
Park könyvkiadó
2006
Stewart M.,F.
Companion animal death
ButterworthHeinemann
1999
Villalobos A., Kaplan L.
Canine and Feline Geriatric Oncology
Blackwell
2007
6
