TUDÁS – JÖVŐ – INNOVÁCIÓ A tudásgazdaság fejlesztésére irányuló innovációpolitika tézisei
Innovációs stratégiai munkacsoport: Balogh Tamás Goldperger István Hargitai Gábor Kleinheincz Ferenc Rakusz Lajos Szerkesztette:Goldperger István 1
A munkacsoportról • A munkacsoport pártoktól és társadalmi szervezetektől független, e célra létrejött civil közösség. • A kezdeményezés a körünkből indult, az anyag tartalmát semmilyen külső tényező nem befolyásolta. • A munkát semmilyen külső tényező nem támogatta. • Az anyag nyilvános, minden civil vagy politikai csoportosulás rendelkezésére áll. • A konferencia megtartásához nyújtott támogatásért köszönetünket fejezzük ki. Nem kutatás, következtetések levonása abból amit a tudomány tárgyunkról megállapított. 2
A tézisek megközelítési módjáról • Nem az egyedi innovációs projektek folyamatához kapcsolódó intézkedésekkel foglalkozunk, hanem az ország innovációs képességét meghatározó tényezőkkel. Ezek hosszú távon ható és hosszú távon változó tényezők. Nem determinálják, hogy egy adott vállalkozás vagy egy adott innovációs projekt mennyire lehet sikeres, de szigorúan determinálják, hogy az gazdaság egésze az innovációs pályán mennyire lehet sikeres. Ezeket a tényezőket a politika közvetlenül és szándékosan – noha olykor tudatlanul – alakítja, ezért a politikai összefüggésektől nem tekinthetünk el. • A stratégiai szemléletű állami innovációpolitika az óvodától a gazdasági szerkezet alakításáig tejed. 3
Az innováció társadalmi kategória Az innovációra való képesség, az innovációban való érdekeltség, az innovációval járó kockázat vállalása, az innováció nyomán bekövetkező pozícióváltozások elfogadása és kezelése – ezek mind a társadalmi viszonyok, a társadalomban érvényesülő érdekek által meghatározottak. Innovatív gazdaság innovatív társadalomban működhet. 4
Az előadás témái • Magyarország a 2016-os versenyképességi jelentés tükrében • A humán szféra állapota. 26 év és ebből az utóbbi 6 év hatása az emberi tényező helyzetére • Koncepcionális fordulatot a társadalompolitikában. A jólét forrása a tudás. • Tudást az embernek. Az oktatás társadalompolitikai kérdései • Tudást a gazdaságnak. A tudásgazdaság fejlesztésének stratégiai megfontolásai • Tudást a kormányzásba. A felkészültség és a tényszerűség tiszteletének visszaállítása • Autonómiát a tudománynak • Befektetés a társadalmi innovációba 5
Magyarország helyezése a World Economic Forum Global Competiveness Index rangsorában 2003-2016 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
20
30
33 35
40
39 41
47
48
50 52 58 60
60 62
70
60 63
63 69
80
6
(1) Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016 Magyarország globális rangsora 1. Pillér
Intézményrendszer
69/138 114
1.01 Tulajdonjogok
134
1.06 A jogszolgáltatás függetlensége
102
1.07 Részrehajló kormányzati döntések
135
1.09 Az állami szabályozás terhei
123
1.12 Az államvezetés átláthatósága
136
1.17 Üzleti erkölcs
136 7
(2) Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016
Magyarország globális rangsora 4. Pillér Egészség és közoktatás
69/138 78
4.09 Az alapfokú oktatás minősége
98
4.10 Beiskolázási arány
99
8
(3) Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016 Magyarország globális rangsora 5. Pillér Felsőoktatás és szakképzés 5.03 A matematikai és természettudományos képzés minősége 5.04 Az oktatási rendszer minősége 5.08 Az alkalmazottak továbbképzésének mértéke
69/138 72 83 114 115
9
(4) Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016
Magyarország globális rangsora
7. Pillér
A munkaerőpiac hatékonysága 7.08 A tehetségek megtartásának képessége 7.09 A tehetségek vonzásának a képessége
69/138 80 130
122
10
(5) Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016 Magyarország globális rangsora 9. pillér Technológiai felkészültség 9.01 A legújabb technológiák rendelkezésre állása 9.02 A technológia vállalati szintű befogadása
69/138 54 38
135
11
(6) Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016
Magyarország globális rangsora 69/138 11. pillér Üzleti komplexitás 113 11.01 A helyi beszállítás mennyisége (A gazdaság belső kohéziója) 137 11.05 Az értéklánc komplexitása 113 11.08 Marketing 137 11.09 Hajlandóság a jogkörök delegálására 129 12
(7) Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016 Magyarország globális rangsora 69/138 12. pillér Innováció 80 12.01 Innovációs kapacitás 101 Tudományos kutatóintézetek 12.02 minősége 39 12.03 Vállalatok K+F ráfordítása 98 12.04 Egyetem-ipar K+F együttműködése 109 Technológiaigényes termékek 12.05 közbeszerzése 114 Tudósok és mérnökök rendelkezésre 12.06 állása 83 12.07 PCT szabadalmak alkalmazása 27 13
Deficit az emberi tényezőben • Magyarország lecsúszását és romló versenyképességét alapvetően soft tényezők okozzák. • Az ország elégtelen humán tőkéje a rendszerváltás utáni egész időszak mulasztásaira vezethető vissza. Az elmúlt 6 év társadalom- és gazdaságpolitikája a humán tőke vesztését felgyorsítja. Azt, hogy az 1990-től elkövetett mulasztás mire vezetett, most látjuk. Hová vezethet egy-két évtized múlva a gyorsuló veszteség?
14
A rendszerváltás után kialakult „magyar modell” lényege Alacsony értéktermelő képességű gazdasági szerkezet és az emberi erőforrásokat elhanyagoló társadalompolitika.
15
A magyar modell jellemzői 1. Mindkét szektorában alacsony hazai hozzáadott értéket realizáló, duális gazdaság 2. Többszörösen értékvesztő gazdaság 3. Alacsony foglalkoztatási szint 4. Mélyülő jövedelmi szakadék. A nyomor öröklődik. 5. A társadalmi szolidaritás hiánya 6. A humán szféra leromlása 7. Magas korrupciós fertőzöttség 16
Az emberi erőforrások leromlása Az állami költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában 1989-2013 7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 1989
1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
17
26 év legsúlyosabb mulasztása • A közoktatás felerősíti a társadalmi különbségeket, nem szolgálja az esélyteremtést és a felzárkózást. Intézményi okok amelyeket a politika hozott létre/tartott fenn. Következmény • A vesztes oldalon: Újratermelődik a képzetlenség és a nyomor. • Társadalmi szinten: Elégtelen a képzett munkaerő. Elégtelen a gazdasági teljesítmény. Nem csökkenő szociális terhek. 18
Az utóbbi 6 év hozzájárulása: A tudás nyílt degradálása A „munkaalapú társadalom” koncepciójának valódi tartalma az ideológiai magyarázatok és a politikai döntések árnyékában: A szolidaritás felmondása. Aki nem dolgozik, ne is egyék. A fizikai munka prioritása a szellemi munkával szemben. A termék előállítás prioritása a szolgáltatással szemben A gimnáziumi oktatás, a felsőoktatás igénybevételének korlátozása, a közismereti tárgyak leszegényítése a szakképzésben. A társadalmi mobilitás korlátozása.
19
Tudjuk, de nem tesszük • Tudjuk, mit kellene tenni, hogy a gyermekeink kreatív és boldog emberekké fejlődjenek, de az oktatáspolitika makacsul egy elavult, a társadalmi és technológiai fejlődés által támasztott követelményekkel ellenkező irányba viszi az iskolarendszert és az oktatási módszereket.
20
A munkaalapú társadalom katonái
21
Lejtőn a társadalom A szegénységgel és a társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztettek aránya 2013-ban Magyarországon a lakosságon belül 33 százalékot tett ki, ez a legmagasabb a visegrádi országok között. Ez a komplex szegénységi mutató Magyarországon 2008-tól folyamatos növekedett, miközben a kutatás a másik három visegrádi országban tartós csökkenést regisztrált. Szívós Péter: A magyar háztartások jövedelme és fogyasztása nemzetközi összehasonlításban: felzárkózás vagy leszakadás? TÁRKI Társadalmi riport 2014
22
A jólét forrása a tudás • Levonni a következtetést a tudásdeficit létrejöttének folyamatából és következményeiből. Társadalompolitikai fordulat szükséges. Társadalmi szerződés hosszú távú oktatási reformról, az oktatás prioritásáról. L. Finn példa • A nemzeti identitás fókuszába a tudást helyezni. Tanuló és oktató nemzet. • Az államnak minden szinten, a politikai kommunikációban, programjaiban, intézkedéseiben azt a szemléletet kell közvetítenie, hogy a tudás gyarapítását és felhasználását a nemzet érdekében álló kiemelkedő értéknek tekinti, és támogatja mind az állam és intézményei működésében, mind a családok döntéseiben, mind az egyes emberek életvitelében. 23
Az oktatásügy súlyos politikai kérdései • Az oktatásnak a vállalkozások mai igényeihez igazodó végzetteket kell kibocsátani, vagy olyan embereket kell nevelni, akik a jövő technológiáit használva egy hatékonyabb gazdaságot fognak építeni? • A közoktatási rendszer reformja, kettős feladattal: (1) Visszatérni a kompetenciaelvű oktatáshoz (2) Felzárkóztató, esélyteremtő iskolarendszer /megteremteni ennek feltételeit: területi különbségek, jövedelem, pedagógus beiskolázás, létszámnövelés+szelekció, kiegészítő szolgáltatások, infrastruktúra, családtámogatás a rászorulóknál/ Tankötelezettség 18 éves korig
A nehézséggel küzdő és nehézséget okozó tanulókat nem eltávolítani, felemelni • Az oktatásügy költségvetési finanszírozását a következő ciklus végére megkétszerezni, a GDP 8 százalékára emelni. • Az oktatás az állam legfontosabb stratégiai prioritása. 24
Új oktatási paradigma(1) • Az oktatás célja az ember/a tanuló maga, nem valamilyen külső, pl. gazdasági cél. (Öncél?) A megfelelően képzett egyének sokasága adja az eredményes nemzetet, működteti a hatékony gazdaságot. • A tanulót nem valamely mai vagy holnapi feladat ellátására képezzük ki, hanem képességet és készséget kell kapnia arra, hogy egész élete folyamán elsajátítsa a változó feladatokhoz szükséges ismereteket és készségeket. • Az iskola a tanulót ne csak a munkaerőpiacra készítse fel, hanem a tartalmas életre is. (Az érettségi nélküli férfiak várható élettartama 66 év, érettségizettek 76 év.) 25
Új oktatási paradigma(2) • A mai iskola nemzedékek sorsát határozza meg. A tanuló nem csak munkaerő lesz, hanem szülő is, aki saját gyermekeit azzal a műveltséggel és igényszinttel fogja az életben elindítani, amivel maga rendelkezik. • A gazdaságnak szüksége van mind több magas szintű műszaki és természettudományi felkészültségű szakemberre, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közoktatásban a „reál” tárgyak több és jobb oktatása érdekében korlátozni kellene a „humán” ismereteket és élményeket. A tartalmas élethez és a kreatív munkához ezekre is szükség van. 26
A kreativitás forrása • Freund Tamás a kreativitás feltételeiről: A külvilág gazdag információit akkor tudja az agy befogadni, tartósan elraktározni és konstruktív építkezéshez használni, ha erre motivációja van. A motivációt pedig az ember belső világának gazdagsága biztosítja. A belső gazdagságot az érzelmi, erkölcsi és művészeti nevelés fejleszti. http://www.youtube.com/watch?v=6ug2OIErll8 27
Felkészülés a negyedik ipari forradalomra • Az oktatási kormányzat feladata az lenne, hogy a téma szakértőivel közösen sürgősen kidolgozza a digitális korszakra való felkészülés oktatási feladatait, és megkezdje azok bevezetését. • Képezni és tanulni a munkanélküliségre is kell. (1) A hálózatos technológiák által tömegesen kiszorított munkaerő gyökeres pályaváltásához (2) A munkanélküli életszakasz hasznos és tartalmas eltöltéséhez. („A munkanélküli útja ne a kocsmába, inkább a könyvtárba vezessen.”) 28
Kétharmados nemzet • Társadalmi szolidaritás nélkül a 21. században nincs versenyképesség. • Milyen esélye van egy olyan országnak a felzárkózásra, ahol a lakosság legalább egyharmada képzettség, munkakultúra, munkahely, közlekedési infrastruktúra és még más feltételek hiánya miatt a legszűkebb napi létfenntartásához szükséges jövedelmet sem, vagy legfeljebb annyit képes létrehozni. • Ebből az állapotból csak önerővel nem lehet kiemelkedni. A változás előfeltétele és alapvető eszköze az oktatás. 29
Tudástermelés a gazdaságnak K+F-ráfordítása a bruttó hazai termék (GDP) százalékában 1995-2015 1,60
1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
30
A K+F ráfordítások korlátozott hatása és az innovációpolitika korlátozott befolyása A vállalkozási kutató-fejlesztő helyek K+F-ráfordításai tulajdonos szerint 2014. milliárd forint 194,6 200,0 171,2
180,0 160,0 140,0 109,3
120,0 100,0
83,4
80,0 60,0 40,0
25,9
23,4
20,0
1,0
0,3
1
9,0
10,2 1,2
0,0 Többségében belföldi
Többségében külföldi
K+F-költség
Többségében állami, önkorm.
K+F-beruházás
Ismeretlen vagy nincs értelmezve
K+F-ráfordítás
31
Hogyan realizálódik a tudás a magyar nemzetgazdaságban? A bruttó hozzáadott érték aránya a kibocsátásban % (Teljes nemzetgazdaság 1991-2014) 55
50
45
40
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
35
32
Becsomagolt tudást a piacra • Nem a K+F ráfordítás, hanem a hasznosított eredmény táplálja a tudásalapú növekedést. • A szellemi termékek hasznosulása különböző lehet: (1)publikáció, szabadalom, (2)közvetlen szabadalom, know how értékesítés vagy (3)üzleti célú bevezetés. Az a szellemi termék válik a tudásalapú növekedés forrásává, amelyet a nemzetgazdaságon belül termékbe, szolgáltatásba csomagolva sokszorozva lehet realizálni a piacon. Feltételei: Befogadás, bevezetés Piac Kié a piac, kié a tőke, kié a jövedelem? 33
Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016 Magyarország globális rangsora 9. pillér Technológiai felkészültség 9.01 A legújabb technológiák rendelkezésre állása 9.02 A technológia vállalati szintű befogadása
69/138 54 38
135
34
A bevezetés a vállalkozások képességén és érdekeltségén múlik. • „A kutatási eredmény olyan, mint a kötél: csak behúzni lehet egy vállalkozásba, betolni nem.” (Aki innovációpolitikával foglakozik, ezt ne tévessze szem elől.)
• Képesség a bevezetésre: Személyi feltételei: szakmai tudás és innovatív személyiség Intézményi feltétel: technológiai háttérszolgáltatások, hálózati együttműködés
• Érdekeltség a bevezetésben: Van-e piac? (Ha nincs piac, miért költsek innovációra? Ha van piac, elérhető a befektetés, a hitel is.) 35
A tudástermékek piaca • Csúcstechnológiai globális réspiacok. Itt születtek szép sikerek, de arányai miatt nem elég a tudásalapú növekedéshez.
• A haladó technológiai tartalmat előállító intermedier szektor belső kooperációján alapuló (jelentős részben nemzeti) piac. Az a szektor, amelyik a vertikális láncban elfoglalt helye folytán a legnagyobb szerepet visz a tudás becsomagolásában és az értéknövekedés realizálásában.
Magyarországon ez a szektor szűk, a tudáshordozó elemek jellemzően importból származnak. L. A helyi beszerzés mennyisége kritérium szerint Magyarország a 138 ország rangsorában az utolsó előtti helyen van.
• K+F alapú feltörekvő ágaztok, pl. zöld technológiák, biogazdálkodás. Magyarországon az adórendszer gátolja a nap- és szélenergia
termelést, a kishantosi biogazdálkodási modellt ellehetetlenítették, eredményeit traktorral taposták el.
• Innovatív termékek és szolgáltatások közösségi célú felhasználása. A versenyképességi jelentés innováció pillérében az innovatív termékek közbeszerzése kapta a legrosszabb helyezést.
36
Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016 Magyarország globális rangsora 11. pillér Üzleti komplexitás 11.01 A helyi beszállítás mennyisége (A gazdaság belső kohéziója) 11.05 Az értéklánc komplexitása 11.08 Marketing 11.09 Hajlandóság a jogkörök delegálására
69/138
113 137
113 137 129 37
Magyarország helyezése egyes kiválasztott értékelési kritériumok szerint 2016 Magyarország globális rangsora 69/138 12. pillér Innováció 80 12.01 Innovációs kapacitás 101 Tudományos kutatóintézetek 12.02 minősége 39 12.03 Vállalatok K+F ráfordítása 98 12.04 Egyetem-ipar K+F együttműködése 109 Technológiaigényes termékek 12.05 közbeszerzése 114 Tudósok és mérnökök rendelkezésre 12.06 állása 83 12.07 PCT szabadalmak alkalmazása 27 38
Következtetések • Az innováció eredményességét nemzetgazdasági szinten a hozzáadott érték mutatja. A hozzáadott érték aránya a kibocsátásban hosszú távon is romló tendenciát mutat. L. 32. sz. dia.
• Célcsoportokra irányuló differenciált innovációpolitikát kell folytatni, súlypont a hazai tulajdonú kkv. • A vállalkozások innovációt befogadó képességét erősíteni • Keresletvezérelt kutatástámogatás a hasznosításra irányuló K+F-ben • Bővíteni az innovatív termékek piacát Az intermedier szektor és technológiai, üzleti szolgáltatások fejlesztése Az innovatív termékek közbeszerzése. 39
Hosszú út a tudásalapú gazdasághoz A tudásalapú növekedésnek (a tudás által teremtett magasabb érték realizálásának) előfeltétele a megfelelően képzett emberek kritikus tömege. (A részteljesítmények egyenszilárdsága.) Megfelelően képzett ember: Nem csak szűk szakmai képzettség képesség új ismeretek és készségek elsajátítására képesség az együttműködésre nyelvtudás digitális ismeretek és készségek nyitottság szolidaritás 40
A tudománypolitika alapelvei: a tudomány autonómiája és a nemzetközi mércével mért kiválóság
• A tudomány autonómiája: „tudományos műhelyek” kormányzati ellenőrzés alatt? • A tudomány autonómiája: visszaállítani az alapkutatás finanszírozásának politikától független csatornáját. • Visszaállítani az egyetemi autonómiát • Erősíteni kell a tudományegyetemek kutatási kapacitását, növelni az egyetemi oktatók tevékenységében a kutatás elvárt arányát. 41
Tudást a kormányzásba • A kormányzati tudás lepusztulása az apparátus politikai célú gyakori cseréje következtében A szakterületekhez szükséges szakmai tudás és tapasztalat, a jogalkotás, a közigazgatás technológiájának, a szakterületek közötti együttműködés mechanizmusának ismerete, helyés tényismeret, kollektív tudás
• Megteremteni a felkészült szakapparátus egzisztenciális biztonságát • A tudományos ismeretek intézményes becsatornázása a kormányzati döntéselőkészítésbe; nyilvános tudományos viták stratégiai kérdésekről • A kollektív társadalmi tudás becsatornázása: egyeztetés 42
Befektetés a társadalmi innovációba Az emberi tényező fejlesztésének negyedik dimenziója Nem az egyén és az egyes vállalkozás, hanem a társadalom szintjén kedvező hatást eredményező változások a közösségi funkciók ellátásának, a társadalmi együttműködésnek az intézményrendszerében és szervezésében. Pl.: Szelektív hulladékkezelés. Széles körben bevezetve. Elvárt hatás: környezetkímélés, költséghatékonyság. A gyakorlatban a lakosság gyenge környezetigényessége és közösségi tudatossága miatt mérsékelt sikerrel működik. Az egészségügy intézményrendszerének és funkcióinak áttérése a kuratív szervezési elvről (ha megbetegszel meggyógyítunk/vagy nem) a preventív szervezési elvre (társadalmi szinten mindent megteszünk a betegség megelőzéséért). Előnye évtizedek óta bizonyított, a meglévő szisztémához fűződő érdekek miatt változás nem történik. Az önkormányzatiság, amely bevonja a települési és regionális közösségek emberi erőforrásait a helyi érdekű ügyek intézésébe a kezdeményezés, a döntés, a végrehajtás és az ellenőrzés során. Az egyik legjelentősebb társadalmi innováció a rendszerváltás után. Mielőtt kibontakozott volna, a hatalom egyre több területen számolja fel.
43
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Goldperger István
[email protected]
44
