Tüskevári Általános Iskola. Házirend

Tüskevári Általános Iskola

Házirend


Házirend

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK .................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.

A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA ............................................................................ 5

3.

A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ............................ 12

4.

AZ ISKOLA MUNKARENDJE.....................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

5. AZ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEI HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI ...................................... 21 6.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI .......................................... 23

7.

FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ÉS FORMÁI .............................................. 24

8.

A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ............................................................... 25

9.

ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BFIZTÉS, VISSZAFIZETÉSE ............................................ 25

10.

A TANULÓ TANKÖNYVELLÁTÁS HELYI RENDJE ............................................ 26

11.

A HÁZIREND MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................................... 26

ZÁRADÉK ............................................................................................................................... 27 NYILATKOZATOK…………………………………………………………………………27

2


Házirend

INTÉZMÉNYÜNK ADATAI Neve: Tüskevári Általános Iskola Székhelye: Tüskevár, Kossuth u. 25. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ OM azonosító: 037067 Telefonszám: 06-88-501-810 E-mail: [email protected] Intézményvezető: Mayerné Orbán Szilvia Az intézmény gyermekorvosa: Dr. Vági Andrea 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK  A nemzeti köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, különösen a zavartalan iskolai élet biztosítása, a gyermeki, tanulói jogok és kötelességek érvényesülése érdekében a Tüskevári Általános Iskola nevelőtestülete a következő házirendet fogadta el.  A házirend feladata, hogy megállapítsa a jogszabályban meghatározott gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával és végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályokat, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az intézményhez tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást.  A házirendben foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, alkalmazottjának és tanulójának.  A házirend előírásai, szabályai az intézmény területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az intézmény által szervezett foglakozási, tanítási időn, illetve az intézményen kívüli programokra és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak.  A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az intézmény ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét.

3


Házirend

 A házirendet az intézmény igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai diákönkormányzat, az iskolai szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol. Az első évfolyamra beírt tanulók a tanulói jogokat a beíratást követő tanév első napjától gyakorolhatják.  A Házirend az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, különös tekintettel a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet.  A Házirendet az igazgató fogadja el, a diákság és a szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása után. A Házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti. A Házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell.  A Házirend az intézmény épületében nyilvánosan kifüggesztésre kerül. A Házirend egy példánya a pedagógiai programmal együtt megtekinthető, tanulmányozásra elkérhető a tanári szobából és az igazgatói irodából.

4


Házirend

2. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA 2.1. A család anyagi helyzetétől függő támogatások kérelmezésének rendje a) Az iskola a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatás iránti igényt a család egy főre jutó jövedelme alapján, a támogatáshoz rendelkezésre álló összeg figyelembevételével teljesíti. A támogatás során előnyben részesül az a tanuló, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb munkabér másfélszeresét, azonos jövedelmi helyzet esetében az a tanuló, akinek egyik, illetve mindkét szülője munkanélküli. b) Az iskola a tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult birtokába a tanulói jogviszonyának fennállása alatt addig az időpontig, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló a használatába tankönyvkölcsönzéssel adott tankönyvet a beszerzési ár 75%-ért megvásárolhatja. c) A tanuló joga, hogy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való fizetésre. Az engedély iránti kérelmet írásban az igazgatóhoz kell benyújtani. 2.2. Az egyéb foglalkozás rendje A tanulónak joga van ahhoz, hogy tanulmányi munkájához a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjon, ezért részt vehet: 

napközis foglalkozásokon,



korrepetálásokon,



a sportkörök foglalkozásain,



a szakkörök foglalkozásain,



a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon,



a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken.

2.3. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása a) A

tanulók

közös

tevékenységük

megszervezésére,

érdekképviselet ellátására Diákönkormányzatot hoznak létre.

5

valamint

az

iskolai


Házirend

b) A Diákönkormányzat a döntési, egyetértési, véleményezési jogát gyakorolhatja a tanulókat érintő kérdésekben. c) A tanulók a Diákönkormányzaton keresztül döntési jogkört gyakorolnak- a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában. d) A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 2.4. Diákkörök létrehozásának és választásának rendje e) Az intézmény igazgatója minden tanév szeptember 5-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a diákkörökről, amelyek közül a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza a diákkör tartalmi leírását, heti óraszámát, a diákkör vezetőjének nevét, s amennyiben költségtérítést kell fizetni, a térítési díj mértékét. f) A tanulónak a szülő egyetértő aláírásával írásban kell bejelenteni, hogy jelentkezni kíván a diákkörre, s szeptember 20-ig adhatja le a diákkör megválasztásával kapcsolatos döntését. g) A tanuló diákköri elfoglaltsága nem lehet több heti négy óránál. h) A diákkör tagja lehet önkéntes jelentkezés alapján minden tanuló. A felvétel az iskolaévre szól. i)A diákkörre való jelentkezés elfogadásáról a diákkör vezetőjének és a tanuló osztályfőnökének javaslata alapján az igazgató dönt. A szülőt a döntésről szeptember 30-ig írásban értesíti az igazgató. j)A tanulók közös tevékenységük megszervezésére szeptember 20-ig kezdeményezhetik diákkör létrehozását az iskola igazgatójánál. k) A diákkört létrejöttnek kell tekinteni, ha arra legalább tíz fő tanuló jelentkezett, illetve létrehozását írásban kezdeményezte. 2.5. Az iskolai sportkörre való jelentkezés rendje a) Az intézmény igazgatója minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi a sportköri foglalkozásokat, a sportágak és tevékenységi formák, a sportköri csoport vezetőjének megnevezésével, a testnevelő tanár javaslata alapján. b) A tanuló szeptember 20-ig a szülő egyetértő aláírásával írásban, a sportköri csoportok megjelölésével, kérelmezheti az iskolai sportköri foglalkozásokon a részvételét.

6


Házirend

c) A felvételről a sportköri csoport vezetője és az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt. d) A sportköri csoportot létrejöttnek kell tekinteni, ha arra legalább a sportágnak és tevékenységi formának megfelelő létszámú tanuló jelentkezett. 2.6. A tanuló tájékoztatása tanulmányait és személyét érintő kérdésekről a) Az osztálytanító, az osztályfőnök a tanév elején a tanulókat, a szülőket tájékoztatja a tanulói jogokról és kötelességekről, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai házirendről,

a

mulasztások

igazolásának

rendjéről,

a

mulasztások

következményeiről, a magatartás és a szorgalom értékelésének tartalmi és formai követelményeiről, az iskola pedagógiai programjának és munkatervének, szervezeti és működési szabályzatának a tanulókat érintő kérdéseiről. b) A pedagógus a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeiről, a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltételeiről, a tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges tanulói felszerelésekről, eszközökről. c) A pedagógus folyamatosan tájékoztatja a tanulót az írásbeli dolgozat tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. d) A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatokat (témazárókat) 5 egymást követő munkanapon belül kijavítva visszakapja, továbbá, hogy tájékoztatást kapjon a dolgozat értékelésének módjáról, a kijavított dolgozatról, a dolgozat érdemjegyekkel történő értékeléséről. A tanuló a kijavított dolgozatba betekinthet, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet. e) A tanuló tájékoztatása nélkül adott érdemjegy érvénytelen. f) Ha a tanuló tájékoztatáshoz való joga sérül, akkor az igazgatóhoz panasszal fordulhat. 2.7. Véleménynyilvánítás formái és rendje a) A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről.

7


Házirend

b) A tanuló az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről nyíltan és név nélkül, közvetlenül és képviselői útján nyilváníthat véleményt. c) Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon mások tanuláshoz való jogának megsértése nélkül, a pedagógus engedélyével nyilváníthat véleményt. d) A tanulói véleménynyilvánítás intézményesített lehetőségei: az iskolai (fali-) újság, a diákközgyűlés és a diákfórumok, a beadvány, az évente egy alkalommal névtelenül kitölthető véleménynyilvánító kérdőív, az igazgatói fogadóóra. e) Ha a tanulót a véleménynyilvánítása miatt jog - vagy érdeksérelem éri az igazgatónál panasszal élhet. 2.8. Kérdés – érdemi válasz rendje a) Minden tanulónak joga van ahhoz, hogy bármilyen problémájával nevelőit, osztályfőnökét, a diákönkormányzatot, az ifjúságvédelmi felelőst, az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét megkeresse, érdekei védelmében segítséget kérjen és kapjon. b) A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz az iskola működéséről, személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. A kérdés mind szóban, mind írásban előterjeszthető. c) A kérdés nyilvánosan akkor tehető fel, ha az mások jogait nem sérti. d) A kérdést a tanuló közvetlenül és képviselője útján is felteheti. e) Az érdemi választ a jogszabályban meghatározott határidőig, legkésőbb 30 napon belül meg kell adni. A válasznak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is. f) A tanuló feleletére, dolgozatának javítására és értékelésére (minősítésére) a magatartására és szorgalmára, a tanulmányi követelményekre, vonatkozó kérdésére azonnal és érdemben kell választ adni. 2.9.

Felmentés a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a) A tanuló kérheti felmentését a rajz, ének-zene, technika és a testnevelés tantárgyak tanulásának gyakorlati része alól, ha a gyakorlati munka elvégzésében múló rosszullét, sérülés, illetőleg alapos ok akadályozza. Az egyes tanórákra szóló felmentést a pedagógus, időszakos és állandó felmentést orvosi, illetve szakértői javaslat (vélemény) alapján az igazgató engedélyezi. Az egyes tantárgyak gyakorlati része alól felmentett tanulónak a foglalkozásokon jelen kell lennie.

8


Házirend

b) Mentesül a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az adott évfolyamon, illetőleg tantárgyból az a tanuló, aki az adott évfolyam, illetőleg tantárgy tananyagaiból eredményes osztályozó vizsgát tett. c) A tanuló kérelmére indokolt esetben egy-egy tanév tartamára felmenthető a tanórai foglalkozások alól, ha a tanórai részvétele az egészségét veszélyezteti, ha szüleivel (gondviselőjével) külföldre távozik, vagy a felmentést sajátos helyzete, adottságai vagy fogyatékossága indokolja. A felmentést az igazgatónál írásban kell kérelmezni. 2.10. A tanuló joga, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget. a) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. b) Az iskola gondoskodik a tanuló felkészítéséről, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 2.11. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga a) A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. b) A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha mulasztása miatt nem volt osztályozható és részére a nevelőtestület az osztályozóvizsgát engedélyezte, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az intézmény igazgatója bejelentést nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. c) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 2.12. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje a) Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha 

a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, 9




Házirend

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. b) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. c) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  ha tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási óránál többet mulasztott, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. d) Az osztályozó vizsga időpontja a fél év, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző két tanítási hét (vizsgaidőszak). e) A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentkezhet osztályozó vizsgára. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. f) Az osztályozó vizsga követelményeit a házirend melléklete tartalmazza.

3. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 3.1. Általános tanulói kötelességek

10


Házirend

a) tiszteletet és megbecsülést tanúsítani tanárai, az iskola minden dolgozója és társai iránt, b) a napszaknak megfelelően köszönni az iskola nevelőinek, valamennyi dolgozójának, a felnőttekkel tisztelettudóan, udvariasan viselkedni, c) szorgalmasan tanulni, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt elérni, d) ápoltan és ízlésesen, életkorának megfelelően megjelenni az iskolában; iskolai ünnepélyen ünneplő ruhát viselni

3.2. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken és megemlékezéseken. e)

Az iskolai ünnepségeken a tanulónak ünneplő ruhában (lányok fehér blúz és sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak fehér ing és sötét öltöny vagy sötét hosszúnadrág) kell részt venni.

f) Az iskolai ünnepségek a Himnusz közös éneklésével kezdődnek, s a Szózat meghallgatásával végződnek. g)A tanulók iskolai rendezvényeken, ünnepségeken az alkalomhoz illő, méltóságteljes magatartást tanúsítanak. h) A tanulók pedagógus irányítása mellett közreműködnek az iskolai rendezvények, ünnepségek és megemlékezések előkészítésében. Különösen kötelességük a rendezvényért felelős pedagógus kérésére a műsor előkészítésében közreműködni, a próbákon részt venni, azokra és az ünnepségre legjobb tudásuk szerint felkészülni. 3.3. A tanuló kötelessége a hetes feladatainak ellátása A hetes tanulók feladatai: 

közreműködnek a tanterem rendjének és tisztaságának megtartásában,



hozzájárulnak a tanulás feltételeinek biztosításához (szünetekben szellőztet, a táblát letisztítja),



azonnal jelentik az ügyeletes pedagógusnak a rendbontást, a károkozást, a balesetet, illetve, ha bármilyen veszélyt észlelnek,



minden tanóra elején pedagógusnak jelentik jelenlévők létszámát és a hiányzókat,



a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, 11




Házirend

ha az órát tartó nevelő a becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatói irodában,



az osztályfőnöknek beszámolnak a hét eseményeiről,



az óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, villanyt oltanak, összeszedik a szemetet, felrakják a székeket, stb.)

3.4. A tanuló közreműködik saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, különösen: 

a saját tanulói asztal (pad), munkahely eredeti, foglalkozás előtti állapotának helyreállításában, a használat utáni rendbetételben,



a folyosó, az osztályterem, a mosdók, öltöző helyiség és a sportudvar tisztaságának és rendjének fenntartásában,



a szertárak, a taneszközök megóvásában és gondozásában,



a személyes dolgainak elhelyezésére szolgáló szekrények rendben tartásában,



az iskolához tartozó területek tisztán tartásában.

3.5. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. a) Minden tanév első napján, illetve szükség szerint tanórák és foglalkozások megkezdése előtt az osztályfőnökök, a pedagógus ismerteti a tanulókkal az egészségüket és biztonságukat védő szabályokat és előírásokat (munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban), amelyet a tanulók aláírásukkal vesznek tudomásul. b) A tanuló az iskolát tanítási idő, illetve napközis foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a szülő írásbeli kérésére, az osztályfőnök vagy foglalkozást vezető pedagógus engedélyével hagyhatja el. c) A tanulók az iskolában törpefeszültségnél nagyobb feszültséggel működő elektromos berendezéseket és villamos gépeket, valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített

gépeket,

eszközöket nem

kezelhetnek.

12

használhatnak, és

nem


Házirend

d) A tanulók veszélyesnek minősített kémiai anyagokat nem használhatnak és kezelhetnek, kivéve a pedagógus szoros felügyelete mellett végzett fizikai és kémiai kísérleteket. e) A tanulók a kísérletek megkezdése előtt elsajátítják a biztonsági szabályokat és előírásokat. f) A sportfelszerelések és eszközök csak pedagógus jelenlétében, rendeltetésszerűen használhatók. Testnevelés órán és sportfoglalkozásokon ékszer, óra, bizsu viselése, illetve rágógumi használata tilos! A tanulók hosszú hajukat kötelesek összefogni. g) A tanulók az iskolába a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített eszközöket, gépeket és anyagokat nem hozhatnak. h) Az iskolába szeszesital, energiaital, drog és pszichotróp anyag behozatala, fogyasztása és terjesztése szigorúan tilos! Ha a tanuló az előbbiekkel ellentétes helyzetet észlel, azt haladéktalanul jelenti a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az iskola vezetőinek. i) Rágógumit, szotyolát, tökmagot az iskola területére behozni, illetve fogyasztani tilos! j) Az iskola egész területén tilos a dohányzás! k) Tűz, bombariadó és elemi csapás esetén a tanulók a tűzriadó tervben foglaltak szerint haladéktalanul elhagyják az iskola épületét. l) Az iskola területén tilos kerékpározni, görkorcsolyázni, bármilyen járművel közlekedni! m) A tanuló, ha saját magát, társait, vagy másokat, veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, ha megsérült, haladéktalanul jelenti a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az iskola vezetőinek. 3.6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések a) Ha a tanuló a tanítási óráról, tanórán kívüli foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha  a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - engedélyt kapott a távolmaradásra,  a tanuló beteg volt,  a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 13


Házirend

b) A tanuló egy tanóráról a pedagógus, egy tanítási napról az osztályfőnök, egynél több tanítási napról az igazgató engedélyével maradhat távol. c) A tanuló betegség miatti távolmaradását szülői vagy orvosi igazolással igazolja. d) A szülő a tanuló távolmaradását a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) kérelmezheti. e) A szülő egy tanévben legfeljebb 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, ha a tanuló beteg volt, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. f) A hiányzásról szóló szülői igazolást - a távolmaradás okának megjelölésével - a tanuló tájékoztató füzetébe (ellenőrző könyvébe) kell beírni. g) A szülőnek betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. h) A tanulóknak a szülői vagy orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. i) A mulasztás miatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a pedagógus által megszabott határidőn belül. j) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások kezdetére nem érkezik meg, kivéve, ha erre előzetesen az illetékes pedagógustól engedélyt kapott, illetve a késést alapos ok (pl. közlekedési nehézség) idézte elő, akkor azt igazolnia kell. k) Az orvosi vizsgálaton való részvétel miatti késést orvosi igazolással, egyéb ok miatti késést a szülő az ok megjelölésével igazolhatja. l) A késéseket össze kell adni, és negyvenöt percenként egy mulasztott tanóraként kell nyilvántartani. m) Igazolatlanul hiányozni tilos. Az első igazolatlan hiányzás után felszólítás, 10 igazolatlan óra után feljelentés jár, és az iskola értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. 3.7. A tanulók által az iskolába bevihető dolgokkal kapcsolatos szabályok a) Az

iskolába

kerékpár

csak

saját

őrzési

felelősséggel

hozható

be.

Balesetveszélyessége miatt a használatuk a szünetekben is tilos. Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjaikat az erre a célra kijelölt helyen tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. 14


Házirend

b) Az iskolába kerékpárral érkező tanulók kerékpárjaikat az erre a célra kijelölt helyen tarthatják. Az iskola e járművekért felelősséget nem vállal. c) A tanuló a tanulói jogok és kötelességek teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét köteles az osztályfőnökének, illetve a szaktanárnak, az ügyeletes nevelőnek bejelenteni. d) A tanulói jogok és kötelességek teljesítéséhez nem szükséges dolgok őrzéséért a tanuló felelős. e) A tanuló a sportfelszerelését a folyosón elhelyezett zárható szekrényben köteles elhelyezni. f) A tanuló a tanulói jogok és kötelességek teljesítéséhez nem szükséges bevitt dolgokat csak tanítási időn kívül használhatja. g) A tanuló a mobiltelefont tanítási időben kikapcsolt állapotban köteles tartani. h) Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, illetve a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. A tanuló a testnevelési órák idejére a pedagógus felügyeletére bízhatja azokat az értéktárgyait, melyekre a testnevelés órák alatt felügyelni nem tud. i) Az iskola csak azokért a tárgyakért vállal felelősséget, melyeket a tanulók tanítás, illetve a tanóra megkezdése előtt az iskola dolgozói részére (pedagógus, iskolatitkár stb.) megőrzésre átadnak. j) Ha a tanuló ezer forintot meghaladó összegű készpénzt hoz magával (akár az iskolai élettel összefüggésben, akár magán célból) és azt az iskolatitkári irodában lezárt és aláírt borítékban leadja, az iskola felelősséggel, páncélszekrényben őrzi a tanítási nap végéig. k) Nem hozhatók be az iskolába olyan eszközök, melyekkel a tanulók saját, egymás, valamint az iskola dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, balesetet okozhatnak. Különösen tilos az iskolába, iskolai rendezvényekre cigarettát, dohányféleséget, alkoholt, energiaitalt, drogot, fegyvernek minősülő vagy látszó eszközöket, tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, robbanószert, valamint szúró-, vágóeszközt behozni. l) A tanuló által az iskolába behozott készpénzért, ékszerért, mobiltelefonért és egyéb tanítási órákhoz nem szükséges tárgyakért az iskola nem felel.

15


Házirend

4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 4.1.

A tanítási nap rendje a) Az iskola a tanítási időben hétfőtől péntekig,7 órától 17 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon – az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével- zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézmény igazgatója adhat engedélyt írásbeli kérelem alapján. b) A tanulóknak tanítás előtt 10 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. c) A szülők a gyermekeiket a bejárati ajtóig kísérhetik, valamint a tanítás végén is csak ott várhatják őket. Indokolt esetben az ügyeletes tanuló kísérheti a szülőt a keresett pedagógushoz. d) Az iskolában az alábbi csengetési rend szerint folynak a tanítási órák: 1.óra

7.45 – 8.30 óráig

15 perc szünet

2.óra

8.45 – 9.30 óráig

10 perc szünet

3.óra

9.40 – 10.25 óráig

10 perc szünet

4.óra

10.35 – 11.20 óráig

10 perc szünet

5.óra

11.30 – 12.15 óráig

10 perc szünet

6.óra

12.25 – 13.10 óráig

e) Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztályteremben, a folyosókon töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. f) Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói, illetve az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között. g) Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és tanulók az ügyeleti rendről a hirdetőtáblán keresztül szerezhetnek tudomást 4.2.

A tanórák rendje a) A tanítási óra kezdetéig a tanulóknak az osztályterembe kell menniük, és ott fegyelmezetten várniuk a pedagógust.

16


Házirend

b) Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A pedagógus az óra megkezdése után érkező tanuló késését bejegyzi az osztálynaplóba. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a pedagógust vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. c) A tanítási óra zavartalansága biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulót óráról kihívni, az órát más módon zavarni tilos! d) A tanulók a tanítási órákon a tanuláshoz szükséges, a részükre előírt felszereléssel kötelesek részt venni. A tanuló a tanítási órákra köteles  tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészíteni,  képességeinek megfelelően figyelmesen részt venni a tanórai munkában,  ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni, hozzászólásaival, véleményével segíteni az óra eredményességét. e) A testnevelés órán és sportköri foglalkozásokon elvárt sportfelszerelés: rövidnadrág, póló, váltó zokni, és tornacipő, illetve tréningruha. f) A tanuló a tanóra kezdetén jelenti, ha felszerelése hiányos, továbbá kérheti a számonkérés alóli felmentését. g) A tanuló a tanórán olyan magatartást köteles tanúsítani, amely mások tanuláshoz való jogát nem korlátozza. h) A termek szellőztetése csak a pedagógus felügyelete mellett lehetséges. i) A tanulót a szülő írásbeli kérésére az osztályfőnök, a pedagógus a tanítás befejezése előtt elengedheti az iskolából. Amennyiben a tanulóért más személy, de nem a szülő vagy megbízottja jön, a pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy a tanuló távozása jogszerű-e. j) Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet a tanuló köteles naponta magával hozni. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket 3 napon belül otthon szüleivel aláíratni. k) Egy tanítási napon a tanuló legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhat. 4.2. Az étkezés rendje 

Az étkezés helye az intézmény ebédlője



Az étkezés időpontja: 11:45 és 13:30 közötti időszak



A tanulók a kulturált szokásoknak megfelelően, társaik zavarása nélkül, csendben étkeznek.

17


Házirend

4.3. A napközi foglalkozás rendje a) Általános napirend: Alsós napközis

Felsős napközis

csoport

csoport

ebéd

1130 – 1330

1230 – 1330

pihenés, játék, séta,

1200 – 1330

1230 – 1330

tanulás

1330 – 1430

1330 – 1430

uzsonna, szünet

1430 – 1440

1430 – 1440

tanulás

1440– 1545

1440 – 1545

foglalkozások

b) A napközis foglalkozás tanulók kötelesek a következő tanítási napra való felkészüléshez szükséges felszereléseket magukkal hozni. c) A napközis foglalkozás a tanuló a szülő írásbeli kérésére, a napközis nevelő engedélyével, a tanórán kívüli foglalkozásokra (szakkör, sportkör, felzárkóztató foglalkozás) a foglalkozást vezető pedagógus kérésére távozhat. d) Ha a tanuló az étkezést nem, illetve távolléte miatt újból igénybe kívánja venni, reggel 7.45 óráig jeleznie kell az iskolatitkárnak. e) A napközis foglalkozás a tanulók önállóan, illetve a napközis nevelő segítségével és irányítása mellett felkészülnek a következő tanítási napra. A tanulási foglalkozások alatt kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely társaikat a felkészülésben nem akadályozza. 4.4. Diákkörök rendje a) A diákkörök október 1-jétől május 31-ig, legfeljebb átlagosan heti két órában működnek. b) Egy diákköri óra időtartama 45 perc. c) A diákkörök tanítási napokon 12.30 órától 16 óráig tarthatók. d) A diákkörök tevékenységüket pedagógus irányításával végzik. e) A diákkör vezetője és a tagság javaslata alapján – a diákönkormányzat egyetértésével – az igazgató kizárja a diákkörből a tanulót, ha fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, illetve, ha tanulmányi eredménye tanév közben jelentősen romlik. 18


Házirend

4.5. Tanulmányi kirándulások rendje a) A tanulmányi séta, kirándulás a tanuló részére csak akkor kötelező, ha a részvétel költségeit nem kell megtérítenie. Költségkihatással járó tanulmányi kiránduláson a tanuló a szülő előzetes írásbeli hozzájárulásával vehet részt. b) A tanulók a kirándulás előtt, a baleset megelőzése érdekében oktatásban részesülnek. A tanulókkal ismertetni kell a közlekedési szabályokat, és ismételten fel kell hívni a figyelmüket azok megtartására. c) A tanuló a kiránduláson fegyelmezett magatartást tanúsít, a közlekedési eszközök, a kirándulás

helyszíneinek

rendjét

és

tisztaságát

megtartja,

tartózkodik

a

figyelemfelkeltő, hangoskodó magatartástól. d) A tanuló a kirándulócsoportot nem hagyhatja el, részére az nem engedélyezhető. e) A tanuló tartózkodik idegen személyekkel való kapcsolatfelvételtől, azoktól ajándékot, egyéb tárgyat vagy anyagot nem fogadhat el. f) A tanulmányi kirándulásokon tilos egészség károsító anyagok fogyasztása!

5. AZ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEI HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI 5.1. Az iskola eszközeit, létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt

lehet

használni.

helyiséghasználatot

a

Nyitva leltárilag

tartás

idején

felelős

túli

eszköz-,

pedagógus

létesítmény-

(alkalmazott)

és

előzetes

hozzájárulásával az igazgató engedélyezi. 5.2. Az iskola eszközeit, létesítményeit és helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. A helyiségek eltérő rendeltetésű használatát az igazgató engedélyezi. 5.3. A tantermekben, a szaktantermekben, a szertárakban, a tanulók csak a pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak és az eszközöket, felszereléseket, műszereket csak a pedagógus személyes irányításával használhatják. 5.4. A számítástechnikai terem és berendezések használatának szabályai:  A tanulók szaktanterembe csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak.  A terembe a taneszközökön (tankönyv, füzet, tolltartó, ellenőrző, mágneslemezek) kívül más nem vihető be!  A terembe ételt, italt bevinni, ott elfogyasztani szigorúan tilos! 19


Házirend

 A számítógépek csak rendeltetésszerűen használhatók.  A berendezések belsejébe nyúlni tilos!  Az elektromos hálózatba semmi sem csatlakoztatható!  A meghibásodásokat vagy rongálásokat azonnal jelenteni kell a szaktanárnak!  A termet elhagyni rendben, a számítógépeket és perifériáikat megfelelő sorrendben kikapcsolva lehet.  A merevlemezre külön engedély nélkül semmit sem lehet felvinni, törölni.  A munkákat a tanár által megjelölt helyre kell menteni.  A számítógép és az operációs rendszer semmilyen beállítása nem változtatható meg.  A terem ajtaját használaton kívül minden esetben zárva kell tartani.  Mások adatait, munkáit elolvasni, módosítani, letörölni tilos!  Az internetet csak engedéllyel használható. Közérdeket, közerkölcsöt sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmú oldalak nem látogathatók, és nem tehető közzé. 5.5. A könyvtár használatának szabályai a) A könyvtár állományában meglévő tankönyveket a tanuló 1 tanévre kölcsönözheti ki, kivéve, ha az adott könyvből a felkészítés a helyi tanterv szerint tovább folyik. Tanév végén (utolsó tanítási héten) a tartós tankönyveket le kell adni a könyvtárban. b) Az elveszett, vagy szándékosan megrongált dokumentumot a tanuló köteles pótolni, ha ez nem lehetséges a forgalmi érték 50 %- át kifizetni. c) A dokumentumokba írni, rajzolni, azt összefirkálni, lapot belőle kitépni tilos! d) A könyvtárba a tanuló táska nélkül, csak a szükséges taneszközökkel léphet be. e) A könyvtárba élelmet bevinni és ott étkezni TILOS! f) A kölcsönzési idő 3 hét. Indokolt esetben a könyvtárossal való egyeztetés alapján meghosszabbítható. g) Az állományban meglévő, de kikölcsönzött könyvet indokolt esetben, kérésre elő lehet jegyeztetni. h) Az egy alkalommal kölcsönözhető könyvek száma: tanulónként 5 db. i) A könyvtárhasználó köteles az általa kölcsönzött könyvet a kölcsönzés idejekor átvett állapotban visszahozni. A könyvekbe jegyzetelni, azokat aláhúzni, lapokat kitépni, összegyűrni tilos! j) A kézikönyvek, lexikonok, újságok, folyóiratok a tanulók számára csak olvasótermi használatra vehetők igénybe. k) A könyvtárban számítógép a következők célokra használható: 20


Házirend

 interneten való információkeresésre,  e-mail levelezésre,  szövegszerkesztésre,  elektronikus könyvtárakban való olvasásra,  oktató CD-romokkal való tanulásra 5.6. Létesítmények, helyiségek átengedésének szabályai a) Az intézmény helyiségei az igazgató írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók. b) Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését. E létesítmények bérbeadásához a diáksportkör vezetőjének előzetes egyetértése szükséges.

6. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 6.1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, művészeti bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, az iskola jutalomba részesíti. 6.2. Az egyes tanulók jutalmazásának fokozatai és formái a következők lehetnek: a) tanítói, szaktanári dicséret: a pedagógus a tanulót példaként állítja a tanulótársai elé, ha valamely tantárgyból kiemelkedő teljesítményt ért el. b) osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök a tanulót példaként állítja a tanulót tanulótársai elé, és a dicséretet a szülő tudomására hozza. c) igazgatói dicséret: az igazgató a diákönkormányzat, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslata alapján, a kötelességen túlmenő, osztálya vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményéért a tanulót dicséretben részesítheti, és erről a szülőket írásban értesíti. d) nevelőtestületi

dicséret:

kötelességteljesítés,

kiváló

huzamosabb tanulmányi

ideig

eredmény

tartó és

példamutató

segítőkészség

a

nevelőtestület határozatára félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba beírt dicsérettel jutalmazható. 6.3. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. A kiemelkedő teljesítményt az iskola az igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett 21


Házirend

oklevéllel ismeri el, amelyet a tanévzáró ünnepélyen iskolaközösség tudomására kell hozni. A tanév végi jutalmak formái: a) nevelőtestületi dicséret, oklevél kiváló tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért, szorgalomért, b) oklevél kiváló tanulmányi eredményért, c) nevelőtestületi dicséret, oklevél jeles tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért, szorgalomért, d) oklevél jeles tanulmányi eredményért, e) nevelőtestületi dicséret, oklevél kiváló sporteredményért, f) nevelőtestületi dicséret kiemelkedő - iskolai szintű - közösségi munkáért.

7. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ÉS FORMÁI 7.1. Ha tanuló a tanulói jogviszonyból származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, akkor a jogszabályban meghatározott eljárás szerint és módon fegyelmi büntetésben részesíthető. A tanuló enyhébb kötelezettségszegése miatt fegyelmi büntetésnek nem minősülő fegyelmező intézkedésben részesíthető. 7.2. A fegyelmező intézkedés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, nem lehet megtorló vagy megalázó. 7.3. A fegyelmező intézkedések formái a következők: a) szaktanári figyelmeztetés, b) osztályfőnöki figyelmeztetés, c) osztályfőnöki intés, d) osztályfőnöki megrovás, e) igazgatói figyelmeztetés, f) igazgatói intés g) igazgatói megrovás. 7.4. Az írásbeli figyelmeztetést, az intést vagy megrovást tanuló tájékozató füzetébe (ellenőrző könyvébe be kell jegyezni) és a szülővel láttamoztatni kell. 7.5. Súlyosabb esetben fegyelmi eljárás indul a tanulóval szemben. A fegyelmi eljárás kimenetelei a következők lehetnek: a) megrovás, 22


Házirend

b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.

8. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 8.1. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának jogellenesen kárt okoz, Magyarország Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. 8.2. A tanulónak vigyáznia kell az iskola felszerelésére, berendezéseire. A rongálásokért az a diák felel, aki elkövette, az általa okozott kárt köteles megtéríteni. (Ezzel a cselekedetével fegyelmi vétséget követ el.) 8.3. A kártérítés mértéke a jogszabály rendelkezése szerint nem haladhatja meg:  szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét,  gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át. 8.4. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, akkor a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. 8.5. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésének mértéke a tankönyv beszerzési árának 75%-a. A kártérítési kötelezettséget az igazgató tanuló körülményeinek mérlegelésével mérsékelheti, illetve elengedheti.

9. ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BFIZTÉS, VISSZAFIZETÉSE 9.1. Az étkezési térítési díjat minden hónap 10-15-e közötti időszakban, előre kell befizetni. 9.2. Az igénybe nem vett étkezés befizetett térítési díját az iskola a következő hónapban túlfizetésként elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszafizeti, feltéve, hogy a tanuló étkezését a házirendben meghatározottak szerint lemondták.

23


Házirend

10.A TANULÓ TANKÖNYVELLÁTÁS HELYI RENDJE 10.1. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítania

tankönyvellátást

az

iskolai

könyvtárból,

könyvtárszobából

történő

tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 10.2. Az iskola igazgatója minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. 10.3. Az iskola igazgatója a tankönyvrendelés utolsó napja előtt írásban eljuttatja a szülőhöz a tankönyvjegyzéket, és a szülő nyilatkozatát kéri arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 10.4. Az iskola május 31-ig írásban eljuttatja a szülőhöz azoknak a tankönyveknek, ajánlott kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

11.A HÁZIREND MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 11.1. A házirend módosítását kezdeményezheti a diák, a szülő, a pedagógus, vagy bármilyen iskolai szervezet. 11.2. Ha a módosító indítvány megérkezik, akkor annak elfogadásához be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértését. 11.3. A törvény szerint a diák vagy szülő írásbeli javaslatára a nevelőtestület 30 napon belül köteles érdemi választ adni. 11.4. A felülvizsgálati eljárás pontos rendje az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatban található.

24


Házirend

ZÁRADÉK A fenti Házirendet a Tüskevári Általános Iskola nevelőtestülete a 2013. augusztus 27-én megtartott, határozatképes értekezletén 100 %-os szavazataránnyal elfogadta. Tüskevár, 2013. szeptember 2. ……………………….. igazgató A Tüskevári Általános Iskola Házirendjét az intézmény fenntartója ………………………………………………...………………………………………………… jóváhagyta. Tüskevár, 2013. szeptember 2. ……………………….. KLIK vezetője

NYILATKOZATOK 1.

A Diákönkormányzat nevében nyilatkozom arról, hogy a Házirend elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Tüskevár, 2013. szeptember 2. ……………………….. Diákönkormányzat elnöke

2.

Az Szülői Munkaközösség képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Házirend elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Tüskevár, 2013. szeptember 2. ……………………….. SZSZ elnöke

25

Tüskevári Általános Iskola. Házirend

Recommend Documents