Történelmi alapokon a Jövő Egészségéért

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK XLIV. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA

„Történelmi alapokon a Jövő Egészségéért”

EGER 2013. június 27-29.

Kiemelt támogatók: Mölnlycke-Health Care Kft Hartmann-Rico Hungaria Kft Bella-Hungária Kft Roche Kft Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezete Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Heves Megyei Szervezete Szponzoraink: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Zepter Ungarn Kft Medig Direct Kft T.O.M. Controll 2001 ZRT Polytech Hungaria Kft SCH Higiene Products Kft Anemed Kft Nutricia Dispomedicor Zrt Gárdonyi Géza Színház Nyári Agria Játékok Gajdos Pincészet Nemzeti Kávéház Étterem Sanatmöbel Kft Sanatmetal Kft Johnson & Johnson Cherry Gösser Söröző és Étterem Gelsei Sándor bútorfestő, népi iparművész Gyertyavilág Viharcsillag együttes Markhot Ferenc Kórház dolgozói Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Borászok: Vincze Béla Pincészete Dula Szőlőbirtok és Borgazdaság Thummerer Pince Noszvaj Egri Korona Borház és Wellnes Hotel Gál Tibor Pincészet Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok

2

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK XLIV. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA

2013. június 27-29.

Eger

Programfüzet

Hotel EGER & PARK Konferencia Központ Eger, Szálloda út 1-3. Az előadás és poszter kivonatok minősítését a Magyar Ápolástudományi Társaság közreműködésével a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Oktatási, Továbbképzési és Tudományos Bizottsága szervezte (www.egeszsegtudomany.hu). ISBN: 978-963-08-6825-9

3

Tisztelt Kollégák! Kedves Barátaink! Szeretettel köszöntjük Egerben az Egészségügyi Szakdolgozók XLIV. Országos Kongresszusán. A tudományos programot olyan fő témakörök köré csoportosítottuk, amely mindegyike érdeklődésre tarthat számot valamennyiünk részére. Rohamosan fejlődő, változó világunkban a szakmai színvonal folyamatos emelése érdekében elengedhetetlen, hogy magasan kvalifikált szakdolgozói személyzet végezze tevékenységét a betegek egészségi állapotának helyreállítása, illetve megtartása érdekében. A tudományos programban a fiatal szakdolgozók kiemelt megjelenési lehetőséget kapnak munkájuk bemutatására és felkészültségük bizonyítására. Programfüzetünk 80 előadás és 11 poszter bemutatásának időbeosztását fogja egybe. A szervezők nevében az Egészségügyi Szakdolgozók XLIV. Országos Kongresszusára regisztrált több mint 600 résztvevőjének eredményes munkát és kellemes tartózkodást kívánok a hagyományosan vendégszerető és folytonosan épülő-szépülő „barokk” városban. Szívből kívánjuk, hogy a kongresszus végén, a szakmai előadások során gyarapodó tudással, a társasági programokon pedig jókedvvel feltöltődve térjenek majd haza! Eger, 2013. június 26.

Terenyeiné Sebők Katalin ápolási igazgató szervező bizottság elnöke

4

A KONGRESSZUS FŐVÉDNÖKE DR. SZÓCSKA MIKLÓS Egészségügyért Felelős Államtitkár A kongresszus védnökei: DR. TÖRÖK KRISZTINA GYEMSZI Főigazgató RAUH EDIT GYEMSZI EEF Mb. Főigazgató-helyettes DR. BALOGH ZOLTÁN PhD MESZK Elnök HABIS LÁSZLÓ Eger Megyei Jogú Város Polgármester DR. FŰTŐ LÁSZLÓ Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Főigazgató DÍSZVENDÉGEK BAGOSI GABRIELLA GYEMSZI Országos Főápoló IFJ. DR. WERNIGG RÓBERT Megyei Tisztifőorvos DR. EGERESSI ZSUZSANNA Járási Tisztifőorvos KÓCZIÁN BEÁTA OTH Megyei Főápoló KEREKNÉ FÁBRI EUFROZINA Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Igazgató

5

A KONGRESSZUS SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA: Terenyeiné Sebők Katalin ápolási igazgató szervező bizottság elnöke Fűrné Mosoni Anita ápolási igazgató helyettes Bakné Mérész Mónika Gyurgyik Ágnes Kovácsné Vékási Adrien Miksi-Szabó Katalin Orosz Hajnalka Pogonyiné Kiss Irén Szalayné Balogh Ágota Dr. Thummererné Rebicsek Rita Velkné Lengyel Mária

A KONGRESSZUS RENDEZŐI: Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

A KONGRESSZUS TÉMAKÖREI: Az egészségügyi ellátórendszer változásának kérdései Kliens orientált egészségügy Az egészségügyi technológia fejlődése szakdolgozói szemmel Az egészségügyi ellátás tudományos fejlesztése vizsgálata Az egészségügyi képzés és továbbképzés változása

6

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A konferencia helyszíne: Hotel EGER & PARK Konferencia Központ – Eger, Szálloda út 1-3. A rendezvény időpontja: 2013. június 27-29. Regisztráció: a konferencia helyszínén 2013. június 27-én, 11.00 órától, 2013. június 28-án, 08.00 órától, 2013. június 29-én, 08.00 órától. A továbbképzés elismerése: a konferencián történő részvétel a szakdolgozók számára pontszerző. A

továbbképzés minősítése az ESZTT-nél folyamatban van. Tudnivalók a tudományos prezentációkról: Az előadások időtartama 10 perc (kivétel a plenáris előadások), a hozzászólásokra biztosított idő 2 perc, melyre a szekcióülés végén kerül sor. Technikai lehetőség: komputeres vetítés. A poszterek bemutatására 3 perc áll majd rendelkezésre. Az előadás anyagát a szekcióülés kezdete előtt az előadók szíveskedjenek leadni a vetítő technikusnak. Étkezés: szervezett ebédre a konferencia helyszínén, a Hotel Eger & Park éttermében nyílik lehetőség, amit a regisztrációs díj magába foglal és a csomagban elhelyezett jeggyel vehető igénybe. Az étkezések időpontja a szakmai programban nyomon követhető. A regisztrációs díj tartalmaz továbbá kávé és üdítő igénybevételére jogosító jegyeket, melyeket a szünetekben lehet beváltani. Közlekedés: a rendezvény helyszíneit segít megtalálni a programfüzet mellett elhelyezett térkép. A gépkocsival érkezők számára fontos tudnivaló, hogy a Konferencia Központ környékén fizető parkolók találhatók. A hotel zárt parkolójának napidíja 800 Ft/autó. Szállóvendégek részére sorompóval zárt parkoló díja: 1400 Ft/autó/éj. Szállodai parkoló díja külsős vendégek részére 800 Ft/autó/nap. A szálloda 100 autó elhelyezésére alkalmas parkolóval rendelkezik. Amennyiben a szállodai parkoló megtelik akkor a szálloda körüli utcákban parkolójegyeket adunk ki, mely a recepción váltható meg. A szálloda által kiadott utcai parkoló jegyet a kocsi szélvédőjére jól látható helyen kell elhelyezni. Csomagmegőrzés: a csomagok megőrzéséről a kongresszus helyszínén gondoskodnak a szervezők. Fakultatív program: Kórházlátogatás – a Reumatológiai Osztály, valamint Gyógyfürdő megtekintése 2013. június 28-án 10.00 – 11.00 óráig van lehetőség. Jelentkezni a regisztrációs pultnál. Szűrőbusz: Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 keretében, 2013. június 29-án 9.00 – 15.00 óráig a Hotel EGER & PARK előtti parkolóban. Figyelem! A kongresszusi előadások csak kitűzővel látogathatók! Kérjük a szolgáltatásokat a csomagban található jegyekkel vegyék igénybe! Minden kérdésben a regisztrációnál állnak rendelkezésre a szervezők. Tisztelettel kérjük, hogy a programfüzetben található értékelő lapokat kitölteni és a konferencia végén a regisztrációs pultnál leadni szíveskedjen! Munkánk segítését előre is köszönjük!

7

SZAKMAI PROGRAM 2013. június 27. (csütörtök) 14.00-15.15 Ünnepélyes megnyitó: Ünnepi műsor Köszöntők

Dr. Szócska Miklós Egészségügyért Felelős Államtitkár, EMMI Dr. Török Krisztina Főigazgató GYEMSZI Dr. Balogh Zoltán PhD Elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Bagosi Gabriella Országos Főápoló GYEMSZI Habis László Polgármester, Eger Megyei Jogú Város Dr. Fűtő László Főigazgató, Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Terenyeiné Sebők Katalin Ápolási Igazgató, Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet MESZK szakmai díjak átadása Átadja: Dr. Balogh Zoltán PhD Elnök Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Kongresszusi Vándorkönyv átadása – 2014-ben a kongresszust szervezi: GYEMSZI 15.15-15.30 Szünet

15.30-16.30

Plenáris ülés Levezető elnök: Ifj. Dr. Wernigg Róbert Megyei Tisztifőorvos Tájékoztatás a Semmelweis Terv (egészségügyi reform) végrehajtásáról Dr. Török Krisztina GYEMSZI Főigazgató Képzés- és továbbképzés fejlesztés a humánerőforrás krízis kezelésére Rauh Edit Mb. Főigazgató-helyettes, GYEMSZI EEF A kötelező béremelés Dr. Balogh Zoltán PhD Elnök, MESZK Ápolásszakmai Kollégium éves beszámolója – „Erőszakmentes Kórház” Mészáros Magdolna Elnök, Ápolásszakmai Kollégium – Vörösmarty Attila Ápolásszakmai Kollégium Tag

16.45

Plenáris ülés zárása

8

AZ EGRI VÁR „ELFOGLALÁSA” 17.30 18.00

Indulás a Hotel Eger & Park elől a várba a Regélő Fehér Táltos Dobcsapat kíséretében Ágyúlövés, Köszöntés 18.30-19.30 Egri csillagok musicalből részletek (az egri Gárdonyi Géza Színház színművészeinek előadásában)

Szabadon választható programok: 19.30-tól-21.00-ig Vacsora lantzene kíséretében, korhű ételekkel. 19.30-tól Bórkóstoló és vásárlási lehetőség a GAJDOS PINCÉSZET (bio-borászat) jóvoltából. 19.30-tól A várudvaron kézművesek várják vendégeinket. A vásárlási lehetőség is biztosított. (Kézművesek: fazekas, kovács, mézeskalács készítő) 20.15-től és 21.10-től A kazamata, a vár föld alatti erődrendszerének megtekintése csoportosan 50 fős turnusokban, tárlatvezetővel. 20.15-től és 21.00-tól Stratégiai játék a Dobó-bástya rendezvénytermében. A játék során a résztvevőknek ki kell rakniuk egy puzzle-t, amely a vár 1552-es állapotát ábrázolja. Az egyik csapat a magyar a másik csapat pedig a török tábort képviseli. (20 fő / turnus) 20.15-től, illetve 21.00-tól Az egri vár története kiállításban egy rövid ismertető után az Ostromteremben együtt mondjuk el a végvári katonák esküjét, majd a noszvaji teremben többféle ruhából kell kiválasztani egy XVI. századi végvári katona viseletét. („Középkori turkáló”) (25 fő/turnus) 20.15-től, illetve 21.00-tól Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon, avagy a Börtönkiállításban a középkori testfenyítő és büntető eszközök bemutatása után eljátszunk egy boszorkánypert, amelynek a végén természetesen ítélkezünk a boszorkány felett. (20 fő/turnus) Az este folyamán BÜFÉ áll rendelkezésre, ahol üdítő és sör vásárlására van lehetőség! Továbbá önállóan, ingyenesen megtekinthető a Vármúzeum! A vár programokhoz ajánljuk a sportos viseletet, pulóvert és kényelmes cipőt!

21.45-től 22.00-ig Tűzijáték 9

A KONGRESSZUS SZAKMAI PROGRAMJA 2013. június 28. (péntek) Helyszín: Hotel Eger & Park időpont I. „A” szekció Liget I. terem Üléselnök: Pék Emese, Lubai Sándorné „Életmód - mentálhigiéné” 09.00 – 09.10 Mentődolgozók önértékelésen alapuló egészségi állapotának vizsgálata Pék Emese, Dr. Betlehem József 09.10 – 09.20 Változások - ahogyan az ápolónők megélték Németh Anikó, Dr. Betlehem József, Dr. Lampek Kinga 09.20 – 09.30 Az ápolók testi-lelki egészségének változásai a többműszakos munkavégzés következményeként Kovács Kalic Károly, Fusz Katalin, Dr. Oláh András 09.30– 09.40 09.40 – 09.50

09.50 – 10.00

10.00 – 10.20 10.20 – 10.40

Variációk egy témára: agresszió Ivánka Tibor, Irinyi Tamás, Rudisch Tibor Munkahelyi mentálhigiéne a kórházunkban Gerebenics-Szín Rózsa Méhnyakrákkal és a humán papilloma vírussal kapcsolatos attitűdvizsgálata a Nagyatádon élő nők körében Vajda Réka, Horváthné Kívés Zsuzsanna, Dr. Pakai Annamária

I. „B” szekció Liget II. terem Üléselnök: Fullér Noémi, Barócsi Krisztina „Betegelégedettség – Életminőség” Egészségügyi ellátásban dolgozók viselkedésének megítélése Fullér Noémi, Kajkos Hajnalka, Dr. Oláh András Hogyan mondjam? Mit mondjak? Horváth Mária Magdolna Mondjuk a magunkét Vajda Zoltánné, Molnárné Soltész Éva, Csikász Andrea Beteg voltam, így láttam Tankó Enikő, Horváth Mária Magdolna Szívelégtelenségben szenvedő betegek életminősége Rózsa Erzsébet, Dr. Tigyi Zoltánné, Dr. Berényi Károly Hogyan változik a sztómaviselők életmódja otthoni körülmények között Nagy-Kovács Magdolna, Fülöpné Karnok Katalin

Vita Szünet

I. „C” szekció Kongresszusi terem Üléselnök: Babonits Tamásné, Kóczián Beáta „Ápolásfejlesztés” Az ápolói munka megítélése az ápolási dokumentációban rögzített adatok alapján Oláh Mónika Ápolási vizittől a proaktív minőségfejlesztésig Balogh Dénes, Laukó Krisztina Serdülőkorúak médiahasználati szokásainak hatása a személyiségük alakulására Sovány Pál Szakdolgozói életpályamodell kihívásai Cseszkó Géza Klinikai audit alkalmazása a gyakorlatban Laukó Krisztina Tapasztalatok az egyszer használatos műtéti izoláló csomag használatáról Ágoston Mária

2013. június 28. (péntek) Helyszín: Hotel Eger & Park időpont II. „A” szekció Liget I. terem Üléselnök: Dr. Balogh Zoltán PhD, Dr. Thummererné Rebicsek Rita „A szakdolgozók képzése és betegoktatás” 10.40 – 10.50

10.50 – 11.00

A háziorvosi praxisokban és foglalkozásegészségügyi szolgálatokban alkalmazott ápolók képzettségének megoszlása Hirdi Henriett Éva, Dr. Balogh Zoltán Öt év továbbképzési tapasztalatai Csongrád megyében Németh Anikó

Lehetséges protektív tényezők a sebgyógyulásban Tóth Marianna, Dr. Váradyné Horváth Ágnes, Prof. Dr. Horváth Örs Péter, Dr. Oláh András, Dr. Pakai Annamária Együtt messzebbre jutunk – a nyomási fekély megelőzésének lehetőségei a hozzátartozók bevonásával Kádárné Szabó Ildikó A posztoperatív fájdalomcsillapító módszerek hatékonyságának vizsgálata az egynapos sebészeti ellátás keretében Léber Andrea, Dr. Pakai Annamária, Dr. Oláh András

Scelrosis multiplex biológiai terápia kérdései Durst Ildikó, Horváth Mária Magdolna

Blended learning továbbképzésekben Angyal Árpád

11.10 – 11.20

E-learning helye az egészségügyi továbbképzés rendszerében Szalai Ervinné

11.20 – 11.30

A gyakorlati képzés feltételei és lehetőségei az egészségügyi ellátórendszerben Illés Ilona A predialízis betegoktatás jelentősége Kántorné Tóth Judit, Dr. Kulcsár Imre

Postoperativ fájdalomcsillapítási stratégiák,a zene terápiás hatása a fájdalomérzetre Sebe Mária Posztoperatív fájdalomcsillapítás, epidurális katétergondozás Szabó Erzsébet

Betegoktatás az ápolásban Varga Lászlóné

A szülés és a menstruációs fájdalom Vancsik Edina Vita Ebéd: Hotel Eger & Park – Étterem

11.40 – 11.50 11.50 – 12.10 12.10 – 14.00

szakdolgozói

II. „C” szekció Kongresszusi terem Üléselnök: Szánti Istvánné, Mezei Laura

11.00– 11.10

11.30 – 11.40

a

II. „B” szekció Liget II. terem Üléselnök: Karamánné Dr. Pakai Annamária, Kiss Györgyi „Az ápolás klinikai vonatkozásai (sebellátás, fájdalomcsillapítás)” Az ápolók ismereti szintjének felmérése a nyomási fekély megelőzésében és ellátásában Raskovicsné Csernus Mariann

szakmai

11

„Az ápolás klinikai vonatkozási (neurológia, belgyógyászati esetek)” Amit a tükörben nem látsz! Szánti Istvánné

Nem SM kétségbe Linka Orsolya, Horváth Mária Magdolna A szöveti sérüléseket követő egyéni szervezeti válasz vizsgálata: TNF alfa szerepe Gornicsar Katalin, Dr. Zsolt Domján, Dr. Buzogány István, Prof. Dr. Tibor Mózes Stroke betegek ápolása Kropkóné Popovics Tímea A kapszulás endoszkópia, avagy tükrözés fájdalom nélkül Csík Julianna Homeopátia az egészségügyben Soósné Göböly Ildikó

2013. június 28. (péntek) Helyszín: Hotel Eger & Park időpont III. „A” szekció Liget I. terem Üléselnök: Raskovicsné Csernus Mariann, Kovácsné Vékási Adrien „A betegségek felismerése, vizsgálata” 14.00 – 14.10

Az emberi szív – az első dobbanástól az utolsóig – Varga Hajnalka, Soósné Göböly Ildikó, Dr. Bodor Anita, Raskovicsné Csernus Mariann

14.10 – 14.20

A teleradiológia helyzete és kilátásai Egerben Takácsné Máté Ilona

14.20 – 14.30

Szoftverek a leletezés világában Béres Mónika, Dr. Balkay László, Dr. Bágyi Péter, Dr. Berényi Ervin

14.30 – 14.40

Sürgősségi labordiagnosztika, differenciál diagnosztika és szakdolgozói aspektusai Banga Béla Erik

14.40 – 14.50

Predializált krónikus vesebetegeink sorsának alakulása 2008-2012 Szakács Gyuláné, Dr. Kulcsár Imre Hemodializált betegek hidráltságának követéses, összehasonlító vizsgálata bioimpedancia analízissel Nagy Éva, Kántorné Tóth Judit, Dr. Kulcsár Imre

14.50 – 15.00 15.00 – 15.20 15.20 – 15.40

III. „B” szekció Liget II. terem Üléselnök: Tóth Andrea, Bakné Mérész Mónika „ Az ápolás klinikai vonatkozásai (kardiológia, bőrgyógyászat)” A felnőtt veleszületett szívbeteg ambulancia sajátosságai Takács Edit, Dr. Bálint Olga Hajnalka, Dr. Temesvári András A ritmuszavarok eszközös kezeléséhez kapcsolódó szívSN program Bernáth-Lukács Zsuzsa A felnőttkori magas vérnyomás betegség háziorvosi kezelése és gondozása, valamint demográfiai tényezők szerepe a szövődmények alakulásában Horváth Istvánné, Dr. Oláh András, Lászlóné Holtay Andrea, Dr. Pakai Annamária Az intraaortikus ballonpumpa tapasztalatai és hatása Siklós Attila Syphilises betegek gondozási nehézségei régen és napjainkban Kis Józsefné Psoriasisos betegek ápolása osztályunkon Szlanyinka Istvánné Vita Szünet

12

III. „C” szekció Kongresszusi terem Üléselnök: Szabó Bakos Zoltánné, Orosz Hajnalka „Aktualitások az ellátásban” Aktualitások a diabetes mellitusban szenvedő gyermekek gondozásában Horváth Róbertné, Dr. Oláh András, Bujtor Anna, Dr. Pakai Annamária Obesitas gyermekeink körében Renkó Anikó A compliance szerepe a glaucoma gondozásban Mészárosné Pintér Katalin

Az edukáció és a korai rehabilitáció adaptálása a szakdolgozói ellátás rendszerébe Herceg Attila A méhnyakrák szűrés az egészségért Palóczné Hornyák Margit Zala és Somogy megye örökbefogadásai napjainkban Balogh Eszter

2013. június 28. (péntek) 16.00 – 16.30 Poszter-bemutató: Eger terem Helyszín: Hotel Eger & Park Levezető elnök: Miksi-Szabó Katalin, Hankáné Kovács Petronella Kis lépések, nagy ugrások...! Balogh Adrienn, Petrovszki Tünde Fizikoterápia ókortól napjainkig Lakatos Erika Foglalkozás-egészségügy „Vértes Szemmel” Kilin Olga Mónika WII-habilitáció sclerosis multiplexben Kiss-Huszti Ágota, Hudák Ivett Esetalapú szolgáltatási elszámolási rendszer /ESZER/ bevezetése kórházunkban Zelizi Piroska, Komáromyné Nagy Krisztina, Gaálné Nagy Otília Intenzív ápolók adaptációja a technikai robbanáshoz Mayer Bernadett, Homokiné Laczkó Bernadett, Tolnainé Tóth Erzsébet, Dr. Bolyos Aranka "Betegre szabott" gyógyszerosztás fejlődése a gyöngyösi Bugát Pál kórházban Bucsokné Kovács Erzsébet Mit akarok én?- avagy az elvárások és a valóság kontrasztja a várandósság idején. Merx Henrietta, Boldóczki Erika A beteg beteg marad, vagy ügyfél lesz és meggyógyul Baráth-Mikó Eszter A prevenció bizonyítékai a Felső-Szabolcsi Kórház reumatológiai szakrendelésén az osteoporosis és a csonttörések összefüggésében Tugya Jolán Kígyómarás első ellátása Rajcsányi Beatrix

19.00 FOGADÁS Hotel Eger & Park VACSORA, „MEGLEPETÉS BULI”, TOMBOLA

13

2013. június 29. (szombat) Helyszín: Hotel Eger & Park időpont IV. „A” szekció Liget I. terem Üléselnök: Dr. Oláh András, Dr Tombácz Imre „Balesetmegelőzés - Betegbiztonság” 09.00 – 09.10 Tűszúrásos balesetek Dr. Balogh Zoltán 09.10 – 09.20 Kórházi osztályok gyógyszereléssel összefüggő gyógyszerelési hibáinak közvetlen megfigyelése Dr. Lám Judit, Rózsa Erzsébet 09.20 – 09.30 A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet tűszúrásos baleseteinek ismételt felmérése a balesetek megelőzését célzó továbbképzés után Hentzel Istvánné 09.30– 09.40 Betegbiztonság kórházi környezetben: indikátoralapú minőségfejlesztés a balesetprevenció területén Tóth Andrea, Patakiné Kocsis Tünde 09.40 – 09.50 Az ápolói hiba bírósági megítélése Magyarországon Kristóf Csaba 09.50 – 10.00 10.00 – 10.20 10.20 – 10.40

Érdekképviselet szerepe az egészségügyi jogi szabályozásban Dr. Puskás Andrea

IV. „B” szekció Liget II. terem Üléselnök: Márton Mártonné, Tőzsér Zsuzsanna „Fizioterápia - rehabilitáció” A scoliosis modern terápiája, Schroth-módszer Farkas-Várhelyi Katalin A fenntartó torna jelentősége myocardiális infarctus után Beszteri Zsuzsanna A mechanikai eredetű gerincfájdalom kezelése McKenzie módszerrel Kecskésné Szele Beáta, Farkas Rita A Mátraderecskei mofetta a perifériás érbetegek fizioterápiás lehetőségeinek tárháza Bónus Zsanett Lelki köldökzsinór – avagy történet a várandósmasszázs kapcsán Géczi Boglárka, Dr. Hlinka Tibor Szervezeti kommunikáció vizsgálata az MBTI tükrében Horváth Anikó Vita Szünet

14

2013. június 29. (szombat) Helyszín: Hotel Eger & Park időpont V. „A” szekció Liget I. terem Üléselnök: Pápai Tibor, Baráthné Balla Mónika „ Az ápolás klinikai vonatkozásai (Sürgősségi ellátás)” 10.40 – 10.50 Az egészségügyi szakdolgozók gyermek alapszintű újraélesztési ismeretei 2013. Nagy Gábor, Pápai Tibor 10.50 – 11.00 Az alsó végtagi törések kezelésének fejlődése az ápolás szemszögéből Szenes Józsefné Erzsébet 11.00 – 11.10

11.10– 11.20 11.20 – 11.30 11.30 – 11.40 11.40 – 12.00 12.00 – 13.00 13.00 – 15.00

A sürgősségi ellátásában jelentkező hasi kórképek differenciáldiagnosztikája, optimális betegútja Banga Béla Erik Az ápolói triage tevékenység hatékonyságának vizsgálata Lengyel Attila, Pápai Tibor Ittasak, részegek és intoxikáltak a sürgősségi osztályokon Banga Béla Erik A szájápolás jelentősége a lélegeztetéssel társult tüdőgyulladás megelőzésében Lucska Lívia, Virág Lászlóné

V. „B” szekció Liget II. terem Üléselnök:Hirdi Henriett, Nagyné Kovács Judit „ Az ápolás klinikai vonatkozásai (Hospice ellátás)” Az emberhez méltó halál – hospice ellátás otthon, vagy intézményben Fullér Noémi, Rengel Ágnes, Dr. Oláh András Halálfélelem mentőtiszt hallgatók és mentő dolgozók körében Fullér Noémi, Dr. Betlehem József, Dr. Oláh András, Pék Emese A beteg központú ápolás fontossága az onkológián. Hauksz Denissza, Orosz Miklósné, Tóth Tímea Élet a hospice-on Pócs Anita A hospice nem a halálról, hanem az életről szól Nagyné Kovács Judit Éva

Vita Konferenciazárás Dr. Balogh Zoltán PhD MESZK elnök, Terenyeiné Sebők Katalin Markhot Ferenc Kórház ápolási igazgató Ebéd: Hotel Eger & Park – Étterem

15

ELŐADÁSOK KIVONATA 2013. június 28. (péntek) I.

„A” szekció Liget I. terem „Életmód - mentálhigiéné”

Mentődolgozók önértékelésen alapuló egészségi állapotának vizsgálata Pék Emese, Dr. Betlehem József (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolás és Betegellátás Intézet, Sürgősségi Ellátási Tanszék) A vizsgálat célja feltérképezni a magyar mentődolgozók egészségi állapotát. Módszerek: A reprezentatív keresztmetszeti vizsgálat az Észak-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régió kivonuló dolgozói körében zajlott, akik legalább egy éve dolgoztak az OMSZ-nál. Az adatgyűjtés önkéntes alapon, anonim módon, önkitöltős, saját készítésű eszközzel történt, ami az SF-36 kérdőíven alapult. Az adatokat SPSS 20.0 programmal elemeztük, leíró és összefüggést feltáró matematikai statisztikai eljárások segítségével. Az eredményeket p≤0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: 810 fő válaszai kerültek feldolgozásra, ez 77%-os válaszadási arányt jelentett. A dolgozók az OMSZ-nál eltöltött idő múlásával rosszabbnak ítélték egészségi állapotukat az SF-36 első négy dimenziójában. A másodállással rendelkezők (n=442) minden dimenzióban rosszabbnak vélték egészségüket (p<0,001). Azok a dolgozók (60%), akik sportolnak, jobbnak tartották egészségi állapotukat az SF36 összes dimenziójában (p<0,001). A válaszadók 75%-ának normál érték feletti BMI-je van. A magasabb BMIvel rendelkező dolgozók rosszabbnak ítélték állapotukat az SF-36 négy dimenziójában. Következtetések: A prehospitális ellátást végzők egészsége szubjektív megítélésük és mérhető paramétereik alapján sem mondható jónak, mely kihatással lehet a betegellátás minőségére. Ez pszichés problémákhoz vezethet, ami ronthatja a munkavégzés minőségét és később pályaelhagyáshoz vezethet. Ezek megelőzése érdekében fontos odafigyelni a mentődolgozók populációjára, hogy időben meg tudjuk tenni a szükséges intervenciós lépéseket. Kulcsszavak: mentődolgozók, egészségi állapot, SF-36 Változások – ahogyan az ápolónők megélték Németh Anikó1, Dr. Betlehem József2, Dr. Lampek Kinga3 (1Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport, 2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet, 3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék) Célkitűzés: Célunk volt felmérni, hogy 2003-2010 között milyen változásokat éltek át a kórházakban dolgozó ápolónők a munkahelyükön, illetve hogy milyen bizonytalanságot eredményező történések nehezítették meg mindennapjaikat. Adatok és Módszerek: A kérdőíves adatgyűjtésre 2010. október-decemberben került sor hat hazai oktatókórházban. 1587 kiosztott kérdőívből 1048 válaszadó válaszait elemeztük. Az adatok elemzése SPSS 18.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikai módszerekkel, független kétmintás T-teszttel történt. Eredmények: A válaszadók 64,6%-nak az egészségügyi átszervezés érintette a munkahelyét. A munkatársak elveszítésétől, a másik osztályra történő áthelyezéstől, a jövedelem csökkenéstől való félelem, valamint az, hogy nem tudott elmenni továbbképzésekre szignifikánsan nagyobb gondot, problémát okozott az átszervezés által érintettek körében, akik gyakrabban számoltak be az anyagi helyzet, a felettesekkel való kapcsolat, a lelki állapot és az intézményen belüli kommunikáció romlásáról. 93,7% állítása szerint átélt valamilyen negatív változást (ezek olyan tényezők, melyek a munkával való elégedettséget csökkentik) munkahelyén. Leggyakrabban a munkahelyi légkör feszültté válását és a fizetés csökkenést jelezték. A negatív eseményeket átélők korábban is, és a kérdőív kitöltésének időpontjában is jobban félnek munkájuk elveszítésétől, mint a negatív eseményt át nem élők. Körükben több gondot okozott a munkatársak elveszítésétől, a más osztályra való áthelyezéstől, és a jövedelem csökkenéstől való félelem, valamint az, hogy nem tudtak elmenni továbbképzésekre. Következtetések: Az egészségügyben végbemenő változásokat az ápolónők is érzékelték munkahelyükön, mely leggyakrabban valamilyen negatív munkahelyi esemény megélésében jelentkezett. Kulcsszavak: változás, ápoló, egészségügy Az ápolók testi-lelki egészségének változásai a többműszakos munkavégzés következményeként Kovács Kalic Károly1, Fusz Katalin2, Dr. Oláh András3 (1SZTE Akut Pszichiátria,2,3PTE ETK Ápolási Tanszék)

Célkitűzés: Napjainkban a munkavállalók zöme nem kizárólag nappali, hanem többműszakos vagy akár kizárólag éjszakai munkarend szerint dolgozik. Kiemelten igaz ez a megállapítás egészségügyi dolgozókra. Az eddigi irodalmi adatok szerint a normál bioritmus változása hatást gyakorol az egyén mentális és szomatikus egészségére. Társadalmunkban a normál bioritmust leggyakrabban a különböző műszakos munkarendek bontják meg. Adatok és Módszerek: Keresztmetszeti leíró jellegű vizsgálat keretében a SZTE Klinikáin dolgozó ápolók közt 2011 őszén egy, a műszakos munkarend kutatásához fejlesztett önkitöltős kérdőívet (SSI) osztottunk ki. 211-en válaszolták ezt meg, közülük 69 fő kizárólag nappali műszakban, 126 fő váltóműszakos munkarend szerint, 16–an pedig csak éjszakai műszakban dolgoztak. Az SPSS 16.0 programcsomagot alkalmaztuk a statisztikai feldolgozás során. Eredmények: A kutatásunk eredményei alapján a nappali műszakban dolgozók általános egészségi állapota jobb mind a váltóműszakban (p=0.008), mind a csak éjszakai műszakban dolgozó kollégáikhoz képest (p=0.003). A gasztrointesztinális panaszok előfordulása gyakoribb az éjszakai műszakban dolgozóknál, mint a nappalosok (p=0.001) és váltóműszakosok (p=0.022) esetén. A kardiovaszkuláris betegségekre utaló panaszok megjelenésében viszont nem volt eltérés a három vizsgált csoport közt. Ugyanakkor a mentális egészséget tükröző szorongásos tünetek megjelenésére sincs hatása a munkarendnek. Következtetések: Eredményeink alapján tehát javasolható az éjszakai műszakon belül is a munkarendek kidolgozása, megfelelő pihenőidő, étkezési szünetek kialakítása – ez előreláthatólag a gyomor- bélrendszeri panaszok csökkenéséhez vezethetne. Kulcsszavak: többműszakos munkarend, bioritmus, egészségi állapot Variációk egy témára: agresszíó Ivánka Tibor1, Irinyi Tamás2, Rudisch Tibor3 (1Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Pszichiátriai Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika, 4Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara)

Tanszék,

2,3

Szegedi

Célkitűzés: Magyarországon nincs adat az agresszív cselekmények előfordulásáról egészségügyi szakdolgozókra vonatkozóan. Jelen kutatás célja Magyarországon elsőként felmérni az agresszív cselekmény előfordulásának gyakoriságát, és azok jellemzőit egészségügyi szakdolgozók körében. Mindemellett bemutatásra kerül az agresszió megelőzését célzó program. Adatok és Módszerek: Az agresszív cselekmények gyakoriságának feltárására saját szerkesztésű kérdőívet, a szakdolgozók magabiztosságának felméréséhez a Confidence in Managing Patient Aggression Scale skálát használtuk. Az agresszív viselkedés következtében bekövetkezett emocionális hatások feltárására az IMPACS (The Impact of Patient Aggression on Carers Scale) valamint a RIES (Revised Impact of Event Scale) skálák felhasználásával készültek. Eredmények: A felmérés statisztikai elemzése a MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) segítségével készül, az eredmények a kongresszuson lesznek prezentálva. Következtetések: Az előzetes eredmények, továbbá a programon résztvevő szakdolgozók nagyfokú érdeklődése rámutatott arra, hogy hatalmas igény van ennek a területnek az oktatására, mivel agresszív magatartást mutató páciensekkel az egészségügy bármely területén találkozhatunk. Kulcsszavak: agresszió, magabiztosság, program. Munkahelyi mentálhigiéné kórházunkban GerebenicsSzín Rózsa (Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Gyula Ápolási Igazgatás) Célkitűzés: Az ápolói létszám csökken, szemben ezzel a betegek száma nő a demográfiai egyensúly felborulása miatt. Az ápolás anyagi és erkölcsi megbecsülése is mélyponton van, ez maga után vonja a dolgozók, fizikai és pszichés terheltségét. Napjainkban a munkahelyi egészségfejlesztés egyre fontosabb szerepet kap. Olyan holisztikus megközelítésre van szükség, mely szem előtt tartja a dolgozók testi és lelki jóllétét, a hagyományos munkavédelmen túl. Vizsgálatom célja ápolók egészség magatartásának. lelki jóllét állapotuk és az őket érő stressz mértékének felmérése, ill. hivatás presztízsük megítélésének megismerése, mely jelentős hatással lehet közérzetükre. Adatok és Módszerek: A vizsgálat alanyai kórházunk fekvőbeteg egységeiben dolgozó ápolók. Módszer anonim, önkitöltős kérdőíves felmérés, mely nyitott és zárt kérdéseket tartalmaz. A minta, kiválasztására egyszerű random módszer alkalmazásával került sor. 122 kérdőív került feldolgozásra. A kérdőívben az életmódra és a presztízsértékelésre saját összeállítású kérdéseket alkalmaztam. Továbbiakban segítségül használtam: Hungarostudy 2002 - 2006 követéses vizsgálat során alkalmazott kérdőívekből:(Szubjektív egészségi állapot kérdőív Hangulati állapot kérdőív, Vitális kimerültség kérdőív), ill. Purebl György stressz kérdőíve. Eredmények: Táplálkozás, rendszeres mozgás, regenerálódási módszerek, dohányzás terén vannak prevenciós tevékenységeink. Az egészségi állapot önbecslés felmérése jól tükrözi a dogozók életmódbeli hiányosságait. Az ápolók értékközvetítő szerepére nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Lelki egészség terheltségének következményei dolgozóink körében kimutatható. A prevenció elkezdése

17

elengedhetetlen. Következtetések: Intézményi egészségterv program tervezetének elkészítésével, ill. egészségfejlesztő team létrehozásával szervezett formában hatékonyan járulhat hozzá a munkáltató a dolgozók egészségfejlesztésnek motiválásához, testi és lelki jóllétük javításához. Kulcsszavak: munkahelyi mentálhigiéne, egészséges életmód, lelki egészség, team munka Méhnyakrákkal és a humán papilloma vírussal kapcsolatos attitűd vizsgálata a Nagyatádon élő nők körében Vajda Réka1, Horváthné Kívés Zsuzsanna2, Dr. Pakai Annamária3 (1,2PTE ETK Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék, 3PTE ETK Ápolástudományi Tanszék) Célkitűzés: A HPV fertőzés következtében kialakuló cervix carcinoma miatt évente közel 400 nő hal meg hazánkban. Vizsgálatunk célja volt felmérni a nagyatádi nők ismeretét a méhnyakrákról és a HPV-ról, megismerni az oltással, szűréssel kapcsolatos attitűdöket, a megjelenés vagy távolmaradás motivációit. Adatok és Módszerek: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk Nagyatád város Nagyatádi Közoktatási Intézmény leány tanulóinak édesanyjai körében. A mintaválasztás egyszerű, nem véletlenszerű mintavétellel történt, a vizsgálat elemszáma 186 fő. Saját szerkesztésű kérdőívet használtunk. Statisztikai módszerként χ2próbát, kétmintás t-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk SPSS 20.0. program segítségével. Eredmények: Mindössze a megkérdezettek nők 17,2%-a tájékozott a HPV, míg 24,2%-a a méhnyakrák témakörében. A humán papillomavírus elleni védőoltásról a nők 83,3%-a hallott már korábban - egészségügyi végzettséggel rendelkezők (χ2= 8,024, p=0,005) 100%-a -. Magát mindössze 3 nő, leánygyermekét pedig 11,3%-uk oltatta be eddig HPV elleni védőoltással, holott az édesanyák 56,6%-a szerint fontos a vakcina. A védőoltás beadatásával kapcsolatos faktoranalízis szerint a 20%-ukat befolyásoló első faktor (az oltás beadatását motiváló tényezők) magas motivációt jelent, különösen az egészségügyi végzettségű (p=0,029) és a HPV rövidítés jelentését ismerő (p=0,021) nők körében. Következtetések: Ugyan a megkérdezett nők tájékozottsága a méhnyakrák témakörében alacsony, ennek ellenére a szűrésen való megjelenésük meghaladja a szakirodalmakban közölt részvételi arányokat. Emellett a HPV-elleni védőoltás beadatása főképp az ismereti hiányosságok okán elmarad, tehát ennek megoldása a leginkább sürgető feladat a lakosság körében. Kulcsszavak: méhnyakrák, humán papilloma vírus, ismeret, attitűd I.

„B” szekció Liget II. terem „Betegelégedettség – Életminőség”

Egészségügyi ellátásban dolgozók viselkedésének megítélése Fullér Noémi1, Kajkos Hajnalka2, Dr. Oláh András3 (1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi Tanszék, 2KMOK Sürgősségi Betegellátó Osztály, 3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi kar Ápolástudományi Tanszék) Célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni, hogy a sürgősségi ellátásban részesülők hozzátartozói, kísérői hogyan ítélik meg az egészségügyi dolgozók viselkedését és esetlegesen feltárjuk, hogy a megítélést milyen tényezők befolyásolhatják. Adatok és Módszerek: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk 321 fő részvételével, a mintavétel nem-véletlenszerű, kényelmi mintavétellel történt a Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában 2012. ápr.-jún. között. Az adatok gyűjtéséhez saját szerkesztésű kérdőívet használtunk. Az adatok feldolgozásához MS Excel programot, valamint khi-négyzet próbát és megbízhatósági tartományokat alkalmaztunk. Eredmények: Összességében a kísérők, illetve hozzátartozók elégedettek voltak az egészségügyi dolgozók viselkedésével és hozzáállásával. Nem találtunk szignifikáns különbséget a férfi és női válaszadók elégedettségének tekintetében (p=0,107), valamint az elégedettség és a között, hogy a válaszadók jártak-e már a sürgősségi osztályon (p=0,640). Következtetések: Az összességében tett benyomás és értékelés a sürgősségi ambulancián dolgozók viselkedéséről és megítéléséről pozitívnak mondható. Az is elmondható, hogy a kísérők tisztában vannak a források korlátozott voltával, mégis a sürgősségi helyzetekből adódó konfliktushelyzetek kezelése több esetben nem a megfelelő módon történik. Következtetésként elmondható, hogy az ellátás sajátossága megköveteli az ápolói szerepek és a kommunikációs ismeretek bővítését. Kulcsszavak: sürgősségi ellátás, hozzátartozók Hogyan mondjam? Mit mondjak? Horváth Mária Magdolna (Uzsoki Kórház Neurológia)

18

Célkitűzés: A kommunikáció legsarkalatosabb pontja az egészségügyi ellátásnak. A legtöbb panaszt, kritikát ezen a téren kapjuk, annak ellenére, hogy a kommunikációs csatornák hihetetlen fejlődésnek indultak. Az egészségügyi jog szabályozza a beteg tájékoztatás módját és milyenségét. A tanulmány szemlélteti a lehetőségeket és korlátait is. Adatok és Módszerek: A tanulmány keresztmetszeti vizsgálat eredményeit összesíti. A betegelégedettségi teszt kérdései érintik a kommunikáció milyenségét és formáját. A feldolgozás leíró statisztika módszerrel történt. Microsoft Excel adatbázis-kezelő programmal átlagértékek ± standard deviáció, minimum-maximum érték, százalékos érték, t-próba, χ 2 próba lett alkalmazva, a szignifikancia szint P˂0,05 állítottam. Továbbá szemlélteti a kapcsolat nehézségeit és megoldás lehetőségeit is. Ezen felül számba veszi a kommunikációs csapdákat. Eredmények: Az osztály megítélése és a beteg elégedettsége az osztály infrastruktúrán túl a személyzet hozzáállásától függ. A beteggel való kapcsolatfelvétel tanulható és fejleszthető. Ezeket a lehetőségeket sorolja fel az előadás. A tanulmány is bizonyította a kommunikáció hiányosságát, mivel a kérdőívet kitöltő N=88 32%-a hiányos információt kapott a házirendről. Az ápolók verbalitása, hangneme és segítőkészség megítélése között egyenes arányosság tapasztalható. Következtetések: Beszélni két év alatt tanulunk, de egész életen át tanuljuk az emberekkel való kapcsolatfelvételt, s ezen túl a kapcsolattartást. Az ápolók beteg emberekkel foglalkoznak, akik beszűkült gondolatvilág miatt érzékenyebbek. A folyamatos tapasztalatcsere, megbeszélés és az esetek kielemezése segít a megoldások kialakításában, s egyben a konfliktus források megoldására nyújt lehetőséget. Az esetmegbeszélő csoport kialakítása az ápolók lelki egészségvédelmének lényeges pontjává válhat. Kulcsszavak: kommunikáció, technikai fejlődés, értékelés, konfliktus, esetmegbeszélő csoport Mondjuk a magunkét Vajda Zoltánné1, Molnárné Soltész Éva2, Csikász Andrea3 (1,2,3B.A.Z. Megyei Kórház Miskolc Onkológia) Célkitűzés: Egyre több pozitív és negatív visszajelzést hallunk médiából betegektől, hozzátartozóktól országos szinten. Ezért gondoltuk,hogy felmérjük kórházunk betegelégedettségét. Kórházunk 2008-ban az "Év kórháza" díját nyerte el, szerettük volna megtudni, hogy 5év távlatába megtartotta-e jó hírnevét. A betegellátásban a jó minőségű és szakmailag megfelelő ellátás biztosított volt-e. Adatok és Módszerek: Kérdőíves felmérés formájában történt az adatgyűjtés. A feldolgozás manuális úton, majd az értékelés az Ms word és exel programok segítségével leíró statisztikai módszer alapján készült. Vizsgálatunk során általunk összeállított kérdőívet használtunk, mely 25 kérdést tartalmaz, kettő kivételével valamennyi zárt kérdés. A kérdőíves felméréssel 8 fekvő beteg osztályt céloztunk meg. Ennek megismeréséhez szükséges volt a kórházi osztályon tartózkodó fekvő betegek bevonására. Vizsgálat ideje: 2013. március 25. és április 5-e között történt. 180 db kérdőív került kiosztásra és ebből 158 értékelhetőt kaptunk vissza, a továbbiakban ezt tekintjük 100%-nak. Eredmények: Három hipotézist állítunk fel és külön nemek szerint vizsgáljuk feltételezésünket. Feltérképeztük a betegek igényeit, ami számunkra nagyon fontos tényező. Egy megfelelően kivitelezett vizsgálatból jelentős információ nyerhető az egészségügyi ellátás minőségére vonatkozóan. A kapott eredményeket oszlop illetve kör diagramok formájában ábrázoltuk. Következtetések: Elmondható, hogy a B.A.Z. Megyei Kórház továbbra is megtartotta jó hírnevét. Munkánkat a beteg emberekért végezzük. HIT-REMÉNY-SZERETET mely nélkül lehet dolgozni de nem érdemes. Kulcsszavak: betegelégedettség Beteg voltam, így láttam Tankó Enikő1, Horváth Mária Magdolna2 (1,2Uzsoki kórház Neurológia) Célkitűzés: A tanulmány célja az osztályukon ellátott betegek véleményének megismerése a nyújtott szolgáltatásokról pl. orvosi-ápolási szakmai munka, emberi magatartás, hozzáállás, infrastrukturális háttér, szolgáltatás stb. Adatok és Módszerek: A kérdőívet 2013.január és március között osztályunkon ellátott betegek és hozzátartozók között osztottuk ki. A teszt 20 kérdése egyaránt tartalmazott egyszerű feleletválasztást és 1-5-ig értékelő skálát. Továbbá két nyitott kérdésbe vélemény megfogalmazására nyílt lehetőség. A feldolgozás leíró statisztikai módszerrel történt. Microsoft Excel adatbázis-kezelő program segítségével átlagértékek SD, minimum-maximum érték, százalékos érték, t-próba, korreláció, χ2 próba lett alkalmazva, a szignifikancia szint P˂0,05 állítottuk. Eredmények: A kérdések feldolgozására két csoportot képeztünk, N1= 67 és N2= 21. A beteg és hozzátartozók véleményét ütköztettük. Az átlag életkor 60 év. A nemek közti megoszlás férfi 38% és nő 62%. A kérdőívet kitöltők az osztály infrastruktúráját átlag: 4,4 (SD=2,1) értékelte. Mindkét csoport az ételek minőségét és mennyiségét 3,4-re, míg az osztály tisztaságát 4,4-re és a személyzet megjelenését 4,7-re minősítette. Az ellátó személyzet hozzáállását átlag 4,5 (SD=0,6), a legalacsonyabb pontszámot a kommunikáció

19

kapta. A kérdőívet kitöltök 96% szívesen jönne máskor is osztályunkra. Az ápolási munkával 80%-ban elégedettek, 18%-ban részben és 2% nem voltak elégedettek. A kérdőív kitöltők 32%-a jelezte, hogy nem kapott, illetve nem kapott megfelelő tájékoztatást a házirendről. Következtetések: A betegelégedettség a minőség fontos tényezője, melyet elsősorban az ellátás során szerzett pozitív és negatív élmények befolyásolják. Egyben fontosnak tartottuk, hogy visszajelzést kapjunk a munkánk hatékonyságáról, ami segít fejlesztések tervezésében. Elsődleges feladat az ételek minőségének és mennyiségének javítása. Továbbá az ápolók kommunikációs tréningen való részvétel elengedhetetlen. Kulcsszavak: betegelégedettség, minőség, infrastruktúra, szolgáltatás Szívelégtelenségben szenvedő betegek életminősége Rózsa Erzsébet1, Dr. Tigyi Zoltánné2, Dr. Berényi Károly3 (1SE Kútvölgyi Klinikai Tömb Ápolásvezetési Szolgálat, 2PTE Egészségtudományi Kar Egészségfejlesztési és Népegészségtani Tanszék, 3PTE Általános Orvosi Kar Népegészségtani Tanszék) Célkitűzés: A szívelégtelenség számottevő és egyre fokozódó népegészségügyi probléma világszerte. A bővülő farmakológiás és eszközös terápiás lehetőségek ellenére a szívelégtelenséggel összefüggő halálesetek száma egyenletes növekedést mutat a fejlett országokban. Adatok és Módszerek: Beválasztási kritériumok a betegség tüneteinek megléte a 45%-nl kisebb bal-kamrai ejekciós frakció és a 18 éves kor feletti betegek. Kizárási kritériumok aktív infekció, és malignus kísérő betegségek N=196fő. A kategória változókra khí négyzet próbát, az életkori megoszlást Kolmogorov-Smirnov teszttel, folytonos változók esetén logisztikus regressziót végeztünk. A változók között korrelációs koefficienst Kaplan-Meier túlélési analízist. A szignifikancia szintet 0,05-nél tekintettük. Az életminőséget az EuroQol 5D kérdőívvel végeztük. Eredmények: A vizsgált populáció életkori megoszlása: átlag életkor 68,25 év (24,92-91,36 ) SD:11,61.Életminőség romlás nők körében nem volt 21,2%-nál, enyhe romlás 29%-nál, súlyos 22,55-nál mértünk. férfiak esetében az értékek. 78,8%,71%, 77,5%. A perifériás és pulmonális oedema is szignifikáns összefüggést mutatott romló életminőséggel a fekvőbeteg ellátásban, a rendszeres testmozgást nem végzők, a jövedelemforással és az iskolai végzettség tekintetében is találtunk szignifikáns összefüggést a romló életminőséggel. Következtetések: Vizsgálatunk célkitűzéseinek megfelelően a szívelégtelenséget és az életminőséget befolyásoló egyes faktorokat sikerült a hazai betegpopulációban is azonosítanunk. Ez hozzájárulhat a terápiás protokollok és a betegellátás fejlesztésének megkönnyítéséhez és a betegek életminőségének és életkilátásainak javítását célzó programokhoz. Hazánkban is fontos az egészségfejlesztési központok létrehozása, illetve epidemiológiai vizsgáló és értékelő hálózatok kiépítése. Kulcsszavak: életminőség, EuroQol, túlélés,, rehabilitáció, megelőzés Hogyan változik a sztóma viselők életmódja otthoni körülmények között Nagy-Kovács Magdolna1, Fülöpné Karnok Katalin2 (1Bugát Pál Kórház Diétás Szolgálat, 2Bugát Pál Kórház Sebészeti osztály) Célkitűzés: A dietetika helye Hippokrátesztől kezdve az orvoslásban igen hullámzó volt, de a beteg ember táplálkozásának a megváltoztatása már az ókortól foglalkoztatta az embereket. Napjainkban is helytálló megállapítás, hogy a helyes táplálkozás a betegségek megelőzésének és az egészség megelőzésének, a diéta a már kialakult betegségek jelentős részénél a gyógyítás elengedhetetlen része. Minden napi munkánk során a sebészeti osztályon a műtött és konzervatív terápiában részesülő betegeknek tanácsadással segítünk,hogy a kórházból való távozás után az otthoni körülmények közé minél kisebb változtatással tudjanak visszatérni. Adatok és Módszerek: Kíváncsiak voltunk, hogy a vastagbél műtéten áteső, sztóma viselő betegek számára mi jelenti a legnagyobb problémát otthonukban. Hogyan tudják a hallottakat átültetni a minden napokra. Valóban segítő tanácsokkal láttuk el őket, vagy módosítsunk a tanácsadás anyagán. 50 db saját összeállítású kérdőívvel fordultunk a kontrollra érkező betegek és az Ilko klub tagjai felé. A kérdőívek 20%-át a sebészeti osztályra érkező ellátottak értékelhetően töltötték ki, ezért változatlan formában osztottuk ki. Eredmények: Tapasztalataink alapján a betegek számára komoly problémát okozó területek az életkor szerint változnak, de az étkezés megváltozása jelenti az egyik legnagyobb változást. A családtagok bevonásával, több gyakorlati ötlet átadásával segíthetünk az otthoni gátlások legyőzésében. Következtetések: Az írott tanácsadásban a hangsúlyt továbbra is az egyre bővülő lehetőségre kell fektetni pl. a diétás konyha technika alkalmazása a hagyományos magyaros ételek elkészítésénél. A családtagok szerető segítsége, a sorstársakkal közös programok könnyebben visszavezetik a sztóma viselőket a hétköznapi életbe. Kulcsszavak: diéta, életmód, Ilko klub, kérdőíves megkérdezés

20

I.

„C” szekció Kongresszusi terem „Ápolásfejlesztés”

Az ápolói munka megítélése az ápolási dokumentációban rögzített adatok alapján Oláh Mónika (Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika) Célkitűzés: Az ápolói munka során az elvégzett tevékenységek értékelésének alapját az ápolási dokumentáció adja. A kutatás célja volt annak feltárása, hogy az ápolási dokumentáció hogyan tükrözi vissza az ápolói munka folyamatát a kapcsolódó ápolói attitűdök függvényében. Adatok és Módszerek: 200 lezárt ápolási dokumentáció retrospektív vizsgálata mellett, 150 ápoló bevonásával kérdőíves adatgyűjtésre került sor 4 intézetben. Az adatok feldolgozása az SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével történt, a szignifikanciahatár p<0,05 volt. Eredmények: Az ápolási dokumentációban rögzített adatok nem elegendőek ahhoz, hogy ezek alapján pozitív képet lehessen alkotni az elvégzett szakmai tevékenységről. Az ápolási dokumentációval kapcsolatos attitűdöt nagy mértékben befolyásolja az iskolai végzettség szintje (p=0,006), valamint az egészségügyben eltöltött idő (p=0,002). Következtetések: Az eredmények a jelenlegi dokumentációs anyagok felülvizsgálatának és átalakításának szükségességét támasztják alá. A nézetbeli akadályok megszüntetése érdekében a munkakörélmények javítására és az ápolói munka átszervezésére van szükség. Kulcsszavak: ápolási dokumentáció, ápolási folyamat, ápolói attitűd, minőség Ápolási vizittől a proaktív minőségfejlesztésig Balogh Dénes1, Laukó Krisztina2 (1Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika, 2 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Központi Fizioterápiás Csoport) Célkitűzés: A magyar egészségügyi ellátórendszer fejlődésének egyik motorjává (a pénzügyi források beszűkülése miatt) az utóbbi években a minőségfejlesztés vált. Szerzőpáros az ápolás- és a minőségmenedzsment szemszögéből vizsgálva elemzi azt a proaktív fejlesztési folyamatot, amely a strukturális tényezők minimumstandardjainak vizsgálatával kezdődött, és végül eljutott a szakdolgozói munka klinikai auditjáig. Adatok és Módszerek: A vizsgálat a klinikán az elmúlt években lezajlott ápolásszakmai– minőségfejlesztési változások dokumentumok által igazolt lépéseit – olykor visszalépéseit – elemezte és vetette össze szakirodalom által ajánlott folyamattal és módszerekkel. Eredmények: A klinikán megvalósult fejlesztési folyamat retrospektív vizsgálata visszaigazolta, hogy a sikeres változtatás négy klasszikus alapkritériumának helyességét. A minőségügyi szakember által javasolt hat lépéses folyamatjavítási módszer mind a menedzsment, mind pedig a minőségfejlesztés munkáját segítette – és egyúttal biztosította a közös nyelvet, és azt, hogy a két szakterület fejlesztési elképzelései koherens egészet alkossanak. Igazolódott, hogy a változásmenedzsment és a minőségfejlesztés eszközei milyen nagyfokú átfedést mutatnak egymással – és alapvetően megegyeznek az ápolásban általánosan alkalmazott probléma-megoldási módszerrel. A minőségfejlesztés kedvelt PDCA-ciklusa és a változásmenedzsment szakirodalom által leírt változtatási szakaszok teljes átfedésben és összhangban alkalmazhatóak. Következtetések: A vizsgálat megerősítette, hogy a multidiszciplináris megközelítésű szervezetfejlesztési folyamatok során alapvető fontosságú a hatékony kommunikáció, amely nem csupán a közös nyelv megteremtését jelent, hanem egységesülő szervezeti kultúrát, problémamegközelítési módszert, és az involváltak közötti empátia növekedését is. Kulcsszavak: változásmenedzsment, minőségfejlesztés, PDCA-ciklus, kommunikáció A serdülőkorúak médiahasználati szokásainak hatása a személyiségük alakulására Sovány Pál (Göndöcs Benedek Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumai, Gyula) Láthatóan és érezhetően egyre több időt töltünk médiahasználattal, ami hatással lehet életünkre, mindennapjainkra. Úgy gondolom ez fokozottan igaz a serdülő korúakra, hiszen ők még nem rendelkeznek kiforrott személyiséggel és igen szeszélyes életük ezen szakasza. Ezek alapján kutatásom célja volt, hogy megvizsgáljam a serdülő korúak médiahasználati szokásait (tv, internet, újságolvasás), valamint, hogy mennyire érzik saját bőrükön a média befolyásoló hatását. Kutatásomban primer kérdőíves megkérdezést alkalmaztam az iskolámban tanuló kilencedik évfolyamos diákok között. A kérésem annyi volt, hogy a kérdőívet egyenlő arányban töltsék ki lányok ill. fiúk. A kérdőívet végül

21

100 diák töltötte ki, 50 fiú és 50 lány, osztályfőnöki órák keretein belül. A kutatásból kiderült, hogy a diákok igen sok káros dologgal találkoznak a médiában, sokan néznek horror és akció filmeket, rengeteg időt töltenek internetezéssel, amik fejlődésüket rossz irányba terelhetik. Továbbá a kérdőívek feldolgozása azt mutatta, hogy a legtöbb diák a médiából ötletet merít, valamivel kevesebb diák követendő mintát lát benne és csak igen kevesekben erősíti a valahova tartozás iránti vágyat. Ezek alapján pedig tény, hogy a média fontos és befolyásoló szerepet játszik személyiségük alakulásában. A válaszokból érezhető volt, hogy a szülők csak igen nehezen tudják ellenőrizni gyermekük, pedig szükséges lenne, hiszen a diákok által preferált média rossz irányba mozdíthatja személyiségfejlődésük. Kulcsszavak: tanulók, médiahasználat Szakdolgozói életpályamodell kihívásai Cseszkó Géza (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Kontrolling Osztály) Célkitűzés: Az egészségpolitika számára már jó ideje ismertek az egészségügy előtt álló kihívások. A Semmelweis terv kísérleteket is tett e nemkívánatos hatások legkülönfélébb döntések által történő megfékezésére vagy leküzdésére. Sajnálatos módon a törekvések nem mindegyike járt eddig sikerrel. Az előadás megpróbálja górcső alá venni az egészségügyi-, azon belül is a szakdolgozói "életpályamodell" mai és előre látható jövőbeni kihívásait. Az előadás készítői az elmúlt két év döntéseinek eredményeit, a változások legvalószínűbb tendenciáját figyelembe véve, előnyöket és hátrányokat villantanak fel, melyeket a legkülönbözőbb tényezők még befolyásolhatnak. Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi életpálya jövőjét azok a rendszerrel kapcsolatos alapvető döntések fogják meghatározni, hogy milyen válaszokat kapunk a következő kérdésekre: Állami vagy magán? Nemzeti vagy európai? Proaktív vagy reaktív? Lehet a szolgáltatásokat racionalizálni? Átláthatók az egészségügyi adatok? Le lehet küzdeni a bürokráciát és létezik olyan szabályozás, mely nem eredményez költségnövekedést? Elképzelhető, hogy az erőforrásokat a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak (idősek, szegények, mentális betegségben szenvedők és etnikai kisebbségek) megsegítése felé irányuljanak? Kaphat-e egyre növekvő szerepet a szakdolgozó? Adatok és Módszerek: - Eredmények: - Következtetések: Kulcsszavak: életpálya, struktúraváltás Klinikai audit alkalmazása a gyakorlatban Laukó Krisztina (Központi Fizioterápiás Részleg Pszichiátriai Klinika) Célkitűzés: A minőségfejlesztő módszerek közül a klinikai audit igen közel áll tudományos kutatások módszertanához. Alapját a bizonyítékon alapuló orvoslás adja. Minőségirányítási rendszer keretei között végzett klinikai audit során alapvetően fontos, hogy a kitűzött célok átgondoltak, és az alkalmazott módszerek megfelelőek legyenek. Ezek nélkül a klinikai audit nem lesz más, mint egy egyszerű adatgyűjtés, és elmarad a kívánt eredmény, a gyakorlat javítása. A klinikai audit célja, hogy a legkisebb erőforrás felhasználásával, a legfontosabb területen, a legnagyobb mértékű fejlődés valósuljon meg. A végső célja pedig az egészségügyi szolgáltatás és a betegek ellátásának fejlesztése. Ezért minden klinikai auditnak a betegre kell koncentrálnia, és a beteget aktív résztvevőnek kell tekinteni és nem csupán adatforrásnak.(Balogh, International Journal for Quality in Health Care 1995) Adatok és Módszerek: Előadásomban bemutatásra kerül a klinikai audit módszertana, a klinikai audit kör lépései. Majd ennek gyakorlati alkalmazhatóságát mutatom be. A klinikai auditot klinikánkon alkalmazott terápiás módszer hatásosságának ellenőrzésére, változtatás szükségességének megítélésére végeztük. Eredmények: Eredményként megállapíthattuk, hogy a bevezetett módszer hatásos, a betegek állapotjavulásához hozzájárul. Következtetések: A módszer sorvezetőként használható minden a betegek jobb, magasabb szintű ellátását célzó szervezetben. Nem függ annak nagyságától, csak a vezetés elhivatottságára van szükség a változtatások és a fejlesztések iránt. Kulcsszavak: klinikai audit, minőségfejlesztés, beteg központú ellátás, bizonyítékon alapuló orvoslás Tapasztalatok az egyszer használatos műtéti izoláló csomag használatáról Ágoston Mária (Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Központi Műtő) Célkitűzés: A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 1979-ben épült. Az elmúlt 34 év alatt a korszerű beteg ellátáshoz tartózó egyszer használatos eszközök és anyagok fokozatosan jelentek meg. A fecskendő főzésétől ma már eljutottunk az egységcsomagokig. A műtőinkben, 1984-ben jelent meg először az egyszer használatos műtéti

22

izoláló. Minden egészségügyi dolgozó szeretne olyan lehetőségeket teremteni, ami hozzájárul a betegek jobb ellátásához. A kórházakban mindenki számára az idő a legértékesebb erőforrás a humánerőforrás mellett. Adatok és Módszerek: Általános előnyök Arra találták ki, hogy egy speciális eljárás összes standard egyszer használatos termékét egyetlen steril csomagban biztosítsa. Tartalmát a felhasználó meghatározhatja. Hangsúly az IDŐ- és a PÉNZ-megtakarításon van. Hatékonyságnövelés a csökkenő hulladék, rövidebb felkészülési idő, termékfertőződés kockázata csökken. A költségek könnyebb kiszámíthatósága, nyomon követhető felhasználás. Előnyök a felhasználó számára Minőségbiztosított termék, ellenőrzött összetevők. Egyetlen csomag. A mindenkori szakmai igényekhez igazodik. Előnyök az intézet számára Közvetlen költségmegtakarítás a hulladék, a tévesen felbontott termékekből származó veszteség csökkenése. Pontos költség/Beavatkozás könnyen kalkulálható. Előnyök az anyaggazdálkodás számára Kevesebb beszállító, kisebb beszerzési költség, kevesebb átutalási költség. Kisebb adminisztráció. Speciális előnyök Az Európai Szabványnak megfelelő sterilizálás. Kevesebb hulladék-köbméter. Könnyebb raktározás, mert kisebb helyen elfér. Eredmények: Tapasztalatok a PMFFK Kp. Műtőjében az egyszer használatos műtéti izoláló egységcsomag használatáról két év tükrében 2011. év műtéti szám 8381 db /óra 7891 2012. év műtéti szám 8939 db/ óra 8441 Következtetések: A műtéti egységcsomagok használata teljes körűen garantálja a legmagasabb színvonalú betegellátást, időt takarít meg és ezáltal hatékonyságot biztosít. A műtősnők és az aneszteziológus asszisztensek ajánlásával. Kulcsszavak: egyszer használatos, műtéti-csomag. II.

„A” szekció Liget I. terem „A szakdolgozók képzése és betegoktatás”

A háziorvosi praxisokban és foglalkozás-egészségügyi szolgálatokban alkalmazott ápolók képzettségének megoszlása Hirdi Henriett Éva1, Dr. Balogh Zoltán2 (1,2Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezet) Célkitűzés: A szerzők célja az alapellátási szakterületen dolgozó ápolók foglalkoztatása jelenlegi körülményeinek megismerése, illetve problémáik feltárása volt. Feltételezték, hogy az ápolók jelentős hányada nem rendelkezik a jogszabályokban előírt szakirányú szakképesítéssel, illetve gondot okoz számukra az elméleti továbbképzési pontok összegyűjtése. Adatok és Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálat 2012. május 13. és 2012. október 31. között történt Magyarországon a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisokban, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokban alkalmazott ápolók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=1156). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők a kapott adatokat a Microsoft Office Excel 2007 program segítségével, Khi négyzet próbával és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Szignifikánsnak a p<0,05 értékét tekintették. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a háziorvosi praxisokban az ápolók 5,2%-a, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokban az ápolók 20%-a dolgozik szakirányú szakképesítés nélkül, kizárólag általános ápolói, általános asszisztensi szakképesítéssel (átlag: 11 éve). Az ápolók 58%-ának okoz gondot a továbbképzési pontok összegyűjtése. Szignifikáns összefüggés mutatható ki az iskolai végzettség és a szakmai megbecsüléssel (p=0,01), valamint a képzettségnek megfelelő munkával (p=0,002) való elégedettséggel. Következtetések: A képzettségi problémák megszüntetése esetén az alapellátási szakterület tevékenysége még hatékonyabbá válhatna, hiszen a szakmailag magasan képzett, speciális szaktudással rendelkező, önálló munkavégzésre alkalmas ápolók eredményesebben működnének közre a lakosság egészségének megőrzésében, a népegészségügyi mutatók javításában. Kulcsszavak: szakképzettség, foglalkozás-egészségügyi szakápoló, körzeti-közösségi szakápoló Öt év továbbképzési tapasztalatai Csongrád megyében Németh Anikó (Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Egészségmagatartás- és fejlesztés Szakcsoport) Célkitűzés: A MESZK Oktatási Bizottsága 2007 nyarától működik Csongrád megyében. A megyei továbbképzési rendszer kidolgozása hosszú és fáradtságos munkát igényelt. A vizsgálat célja volt felmérni az oktatással, szervezéssel való elégedettséget a továbbképzéseken résztvevő egészségügyi szakdolgozók körében az elmúlt öt év távlatában. Adatok és Módszerek: Az adatgyűjtés négy továbbképzési alkalommal történt 2012. szeptember-december hónapokban. 752 saját szerkesztésű önkitöltős kérdőív került kiosztásra, melyből 558 bizonyult értékelhetőnek (74,2%). A válaszok elemzése SPSS 16.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikai módszerekkel és Khi-négyzet próbával történt. Eredmények: A válaszadók 52,7%-a rendszeresen jár a

23

továbbképzésekre, 26,9% csupán 1-2 alkalommal volt, 20,4% pedig első alkalommal volt jelen. A rendszeresen továbbképzésre járók inkább a témák érdekessége miatt (p=0,003) szeretek továbbképzésekre járni, sem mint a pontok szükségessége miatt, ami inkább az először megjelentek estében jelentős (p=0,000) befolyásoló tényező. Az először megjelentek 73,7%-a válaszolta, hogy a pontok szükségessége miatt jelentkezett a továbbképzésre. Az előadók felkészültségét átlag 4,71 pontra, az előadások témaköreit átlagosan 4,54 ponttal értékelték. A továbbképzéseken kapott információk munkahelyen való felhasználhatóságát átlagosan 3,94 pontra értékelték. A résztvevők elégedettek a továbbképzések szervezésével is, viszont néhányan kifogásolták az ülőhelyek kevés számát. Következtetések: Összességében elmondható, hogy a felmérésben részt vevők elégedettek a Csongrád Megyei Területi Szervezet Területi Oktatási Bizottsága által szervezett továbbképzésekkel. A későbbi munka során a negatívumok megszüntetésére kell törekedni (elegendő ülőhely), valamint még tovább emelni a prezentációk színvonalát, a továbbképzések sokszínűségét, hogy a résztvevők a megszerzett tudást munkahelyükön is kamatoztatni tudják. Kulcsszavak: MESZK, továbbképzés, elégedettség, egészségügyi szakdolgozó Blended learning a szakdolgozói továbbképzésekben Angyal Árpád (Egri TISZK) Célkitűzés: Jelentős átrendeződés zajlik az erőforrások között, s ebben kulcsfontosságú szerepet szánunk az emberi tudásnak. A szellemi hányadé, a szakértelemé a meghatározó szerep, az EEF soha nem látott mértékben felértékelődött. A tanuló társadalomban, a LLL jegyében a fejlődésképes intézmények mindig is prioritásnak tartották a dolgozói kompetenciák fejlesztését. Adatok és Módszerek: A szakmakultúrák bár eltérnek egymástól, mégis megegyeznek abban, hogy ha az EEF összhangban van a szervezet általános stratégiájával, ez képes annak problémáira megnyugtató válaszokat adni, ezért az EEF-t a forprofit szervezetek gyorsan megtérülő befektetésnek tekintve azt önmaguk generálják. A védelmi, oktatási, szociális, kulturális, egészségügyi szférákban maga az állam, mint a fejlesztések anyagi feltételrendszerét biztosító szereplő határozza meg ezek irányát, tartalmát, jellegét. Eredmények: Az előadás három független szervezet által közösen létrehozott, egymásra épülő, akkreditált blended learning curriculum fejlesztésének sajátosságait, lehetőségeit és eredményeit mutatja be. Megteremti azt a hármas funkciót (eü-politikai törekvések, helyi fejlesztések, humánerőforrás fejlesztése), melyben megjelenik a közösségi (konstruktív, kollaboratív), egyéni, és az önképzési jellegű tanulási forma. A tananyag alkalmas a szakképzés, a szakdolgozói és más munkakörökbe belépők just in time tréningjének kiváltására is. Hasznossági kritériuma a gyakorlati alkalmazásban megjelenő képességek fejlesztése, a szakszerűség emelése. Következtetések: A kórházak, egészségügyi intézmények ezzel képesek megtartani innovatív szerepüket. Az EEF motiválásával, másokkal együttműködve olyan többfunkciós curriculumok hozhatóak létre, melyek a kompetencia- és forráshiányból indulva a helyi feltételekre alapoznak, figyelembe veszik a dolgozók magas leterheltségét, s egy tudáscentrum keretén belül a legoptimálisabb megoldást kínálják a felkészülésre. Kulcsszavak: blended learning, szakdolgozói továbbképzés E-learning helye az egészségügyi szakmai továbbképzés rendszerében Szalai Ervinné (Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Radiológia) Célkitűzés: Szemléletformáló előadásom célja az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési lehetőségek vizsgálata, E-learning helye a továbbképzési lehetőségek körében. A MESZK által szervezett elektronikus pontszerző továbbképzési rendszert mutatom be a regisztrációtól a kurzuson való részvételen át a vizsgázásig. A használat során felmerülő esetleges nehézségeket és azok leküzdését mutatom be. Továbbképzési szokásokkal és a rendszer használatával kapcsolatos kutatást végzek. Adatok és Módszerek: A kutatást munkahelyemen végeztem a szakdolgozók körében 2013. március 25-29. között. Kutatási tervet készítettem, a szükséges engedélyeket beszereztem (MESZK, kórház). A kérdőíveket Google űrlapkészítővel elektronikus és nyomtatott formátumban készítettem és fekvőbeteg osztályonként 10-10-et osztottam ki, összesen 170 db-ot. A kapott adatokat táblázatkezelő programmal dolgoztam fel, a hipotézis igazolására khi-négyzet próbát végeztem. Eredmények: A 156 érvényesen kitöltött kérdőív feldolgozása után először a kontingenciatáblázatot készítettem el. Az A esemény az internethasználatban való jártasságot jelöli, a B esemény, hogy van-e MESZK rendszer használattal kapcsolatos gondjuk a felhasználóknak. 95 %-os megbízhatósági szint mellett határoztam meg a próbastatisztika értékét és mivel 5,33 < 3,82 nem teljesült, így a H0 hipotézist elutasítjuk és a H1-et elfogadjuk. Tehát, az internethasználatban való jártasság és a MESZK e-továbbképzési rendszerének használatával kapcsolatos problémák összefüggnek. Következtetések: Elsősorban a továbbképzés költsége határozza meg azt,

24

hogy részt veszünk-e rajta. Így javaslom a MESZK e-továbbképzési portál használatát szabadon választható továbbképzésekhez, hiszen ez ingyenes. Azért mutatom be részletesen az e-továbbképzési portált, mert a vizsgálat bebizonyította, vannak nehézségek a használatában. Érdekesség:2 db elektronikusan kitöltött kérdőívet kaptam vissza annak ellenére, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede rendszeresen használ internetet. Kulcsszavak: e-továbbképzés A gyakorlati képzés feltételei és lehetőségei az egészségügyi ellátórendszerben Illés Ilona (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Humánerőforrás Fejlesztési Osztály) Célkitűzés: Az oktatási rendszer utóbbi években tapasztalt változásai nem hagyták érintetlenül a magyarországi szakképzési- és a felsőoktatási rendszert sem. A gyakorlati képzőhelyek szerepe hangsúlyosabbá válik az egészségügyi szakképzésben, tekintettel arra, hogy az OKJ-s képzések gyakorlati óraszám-aránya az összképzési óraszámot tekintve 50-60%-ot jelent. A szakképzési törvényben megfogalmazottakhoz igazodva a tanulók foglalkoztatási feltételei, a szakmai gyakorlati oktatásban elvárható eredmények, a gyakorlati képzőhelyekre háruló feladatok, valamint az ezek megvalósításához rendelkezésre álló források, személyi feltételek számos kérdést vetnek fel. Nem látható tisztán a tanulószerződések létesítésének folyamata, a szakterületek szakoktatói / mentorápolói / gyakorlatvezetői ellátottsága és az ezekből adódó felelősségi körök. Hiányoznak a gyakorlati oktatás módszertani előírásai, szabályozói, a gyakorlati oktatók létszámát meghatározó jogszabályi rendelkezések, stb. Adatok és Módszerek: Kérdőíves felmérésemet országosan – fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények bevonásával – végzem, melyben a városi/megyei kórházak, klinikák véleményét kérem. Vizsgálatomban a gyakorlati képzőhelyek oktatással összefüggő humánerőforrás feltételrendszerét, a gyakorlati képzéssel összefüggő folyamatszabályozásait, valamint a tanulószerződésekkel- és a gyakorlati képzéssel összefüggő tapasztalatait vizsgálom. Eredmények: A kérdőíves felméréssel kapott eredményeimet leíró statisztikai eljárással elemzem, majd összehasonlító elemzést végzek, és végül a felállított hipotéziseket összevetem az eredményekkel. Következtetések: Tekintettel arra, hogy az általam választott témakörben a nemzetközi és hazai eredmények csekély mértékben állnak rendelkezésre, a feltárt problémák részbeni megoldására a saját Intézményeinkben bevezetett és már alkalmazott módszereket vetítem fel javaslattételként. Kulcsszavak: szakmai gyakorlati oktatás az egészségügyben A predialízis betegoktatás jelentősége Kántorné Tóth Judit1, Dr. Kulcsár Imre2 (1,2B. Braun Avitum 6. sz. Dialízisközpont) Célkitűzés: Dialízis központunkban 2008 óta személyre szabott predialízis betegoktatást végzünk olyan betegek számára, akik megközelítik vagy elérik a 30 ml/perc/1,73m2 GFR-t. Adatok és Módszerek: Dialízis központunkban 2008 óta személyre szabott predialízis betegoktatást végzünk olyan betegek számára, akik megközelítik vagy elérik a 30 ml/perc/1,73m2 GFR-t. A CKD 4. stádiumának közelébe jutó betegeket kórházunk nephrológiai szakambulanciája predialízis edukációra küldi központunkba. Az edukációt magasan kvalifikált, a dialízis modalitásaiban jártas szakápolók végzik. Eredmények: 2008 októberétől 2012 végéig 272 fő került speciális edukációra. Az első évben 113, ezt követően évente 40, 38, 43, illetve 2012-ben ismét 38 betegnél történt oktatás. A betegek között 153 volt a nő, 119 a férfi. Átlagos életkor az oktatáskor évenként 72,6, 74,1, 74,0, 73,9 és 73,3 év volt. A GFR értékek átlaga 31,6-34,2-30,9-29,4-23,9 ml/perc/1,73m2 volt. A 272 betegből 168 jelenleg is gondozásra jár (62%) – GFR értékük átlagosan évente 1,7 ml/perc/1,73m2-rel csökkent. 48 beteg eltűnt (18%), 66 került dialízis programba (24%). A dialízisbe kerülők 32%-a választotta a PD-t (21 fő) és 68% a HD-t (35 fő). Tervezett volt a dialízis kezdés 50 főnél (76%). Következtetések: A predialízis betegoktatás eredményei: 1. a betegek jelentős része stabil állapotban van konzervatív kezelés mellett, 2. a dialízisbe a betegek nagy része tervezetten került, 3. jelentős arányuk választotta a PD-t (32%). Kulcsszavak: oktatás, predialízis, gondozás, hatékonyság Betegoktatás az ápolásban Varga Lászlóné (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Humánerőforrás Fejlesztési Osztály) Célkitűzés: A betegoktatás a mindennapi munka szerves részét képezi az egészségügyben. Egy paradigmaváltás miatt, hazánk és Európa országai, még kezdeti lépéseknél tart, ezen az önállóvá vált szakterületen. Az ápolók ebben betöltött szerepét, és az edukáció megoldási lehetőségeit kerestem, amely a kliens orientált egészségügyi

25

ellátás fejlesztésének egyik eszközévé válhat országunkban. Adatok és Módszerek: Az ország egyik legnagyobb gyógyító intézményében felmérni az edukáció gyakorlatát. A kutatás típusa prospektív, kvalitatív, amely két részből áll. Az elsőben, strukturált interjú formájában, minden felnőtt betegeket ellátó osztály/részleg vezető ápolóját (29 fő) megkérdeztem a betegoktatás gyakorlatáról. Majd a kapott eredmények ismeretében, III.- IV. éves BSc ápoló nappali tagozatos, és végzős OKJ ápolókkal rendszeres, szervezett betegoktató tevékenység végzését kezdeményeztem, melyet önkéntesen végeznek hallgatóim/tanulóim. Eredmények: Összegeztem a kórházunk betegoktató tevékenységét, a kapott adatokat összehasonlítottam a WHO által betegoktatás szempontjából kiemelt betegségcsoportokkal. Bemutatom az ápolók által is rendszeresen végzett, szervezett betegoktatást és az önkéntes betegoktatók tevékenységét. Az ápolók általi betegoktatás fejlesztésének érdekében 40 órás továbbképzési tervet dolgoztam ki. Következtetések: A betegoktató tevékenység új szakmák, szakképesítések megjelenését is eredményezte, de ezt hazai gyakorlat nem követte. A szervezett betegoktatást jelenleg végző három szakterület betegedukációs munkája kórházunkban is megegyezik a hazai irodalomban fellelhető törekvésekkel. A megkérdezett osztályokon az ápolásvezetők és munkatársaik mindannyian készek a betegoktatást fejleszteni, valamint azt szervezett, rendszeresen végzett tevékenységként bevezetni. MSc ápolóként mikro-, makro- és globális szinten foglaltam össze javaslataimat a kliens orientált egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében. Kulcsszavak: betegedukáció, szervezett oktatás, önkéntes, kliens orientált II.

„B” szekció Liget II. terem „Az ápolás klinikai vonatkozásai (sebellátás, fájdalomcsillapítás)”

Az ápolók ismereti szintjének felmérése a nyomási fekély megelőzésében és ellátásában Raskovicsné Csernus Mariann (Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék) Célkitűzés: Az egészségügyi ellátó rendszerben az ellátó területek szakmai hozzáértésének az elfogadása, a másik munkájának a tisztelete hozzásegít a közös cél, a betegek ellátásának biztosításához, az egymás közötti kollaboráció működéséhez. A szerző célkitűzése annak a vizsgálata, hogy a jelenleg rendelkezésre álló képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele során az ápolók megfelelőnek ítélik-e meg az ismereteiket a nyomási fekély megelőzése és kezelése kapcsán, Adatok és Módszerek: A felmérés 2009 és 2011 években készült. Véletlen, nem arányos rétegzett mintavételi technika alkalmazása (N=414). Ok-okozati statisztikai módszerként több szempontú varianciaanalízis, z-próba, valamint korrelációs együttható számítás került alkalmazásra. Eredmények: A megkérdezett ápolók jelentős része részt vett már nyomási fekély ellátásával kapcsolatos továbbképzéseken (69,6%). A továbbképzésen való részvételnek a prevencióval kapcsolatos ismeretekre gyakorolt hatása szignifikáns (p≤0,036). A háziorvosi ellátásban dolgozó ápolók hasonlóan értékelték az otthonápolásban dolgozó ápolók és a saját ismereti szintjüket. Fordított viszony esetén azonban ez nem mondható el. Következtetések: A minőségi ellátás struktúra dimenziójában a szakmai továbbképzéseknek igen nagy jelentősége van, mellyel az ellátó területeken dolgozó ápolók ismereteinek azonos szintje érhető el. Kulcsszavak: ápolás, ismereti szint, nyomási fekély, továbbképzés Lehetséges protektív tényezők a sebgyógyulásban Tóth Marianna1, Dr. Váradyné Horváth Ágnes2, Prof. Dr. Horváth Örs Péter3, Dr. Oláh András4, Dr. Pakai Annamária5 (1PTE Klinikai Központ Sebészeti Klinika, 2PTE ETK Ápolástudományi Tanszék, 3PTE Klinikai Központ Sebészeti Klinika, 4,5PTE ETK Ápolástudományi Tanszék) Célkitűzés: Napjainkban, a sebészet területén és a hozzá kapcsolódó társ szakmákban elvárás a korszerű és költséghatékony, bizonyítékokra épül, biztonságos sebellátás. A nehezen gyógyuló sebek ellátása, kezelése nemcsak hazánkban, hanem világszerte problémát okoz, és súlyos gondot jelent a fennálló magas költségek és a finanszírozási rendszer nehézségei miatt. Vizsgálat célja összefüggések keresése a műtéti eljárások és sebgyógyulási zavarok között, illetve megvizsgálni a varróanyag hatását a sebgyógyulási zavarok előfordulásának tükrében. Adatok és Módszerek: A célcsoportba az PTE KK Sebészeti Klinikáján 20092010 között elektív hasi műtéten átesett 18 és 85 év közötti betegek kerültek (n=105) A dokumentumelemzés során a szociodemográfiai adatok mellett a preoperatív és posztoperatív paramétereket tekintettük át. Az SPSS 17. program segítségével leíró statisztika mellett, kétmintás-t próbát, khi-négyzet próbát és logisztikus regressziót alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: Korai sebgyógyulási zavart 16 fő (15,2%) esetében találhatunk. Kórházból távozás után, késői sebgyógyulási zavar 19 főnél (18,1%) alakult ki, de kórházi felvételt nem igényelt egy betegnél sem. Nagyobb az esély a sebgyógyulási zavar kialakulására abban az esetben, ha a műtétet követően drain kerül behelyezésre, azonban kisebb eséllyel fordul elő sebgyógyulási zavar, ha Triclosan varróanyag alkalmazására kerül sor (p<0,05). Következtetések: A sebfertőzések kialakulásáért több tényező is felelős lehet, ezekről

26

számos magyar és nemzetközi tanulmány eredményei számolnak be. Az eredmények több dimenzióban rámutatnak a Bizonyítékokon Alapuló Ápolás (Evidence Based Nursing) sebgondozási jelentőségére a sebészeti team munka kontextusában. Kulcsszavak: sebgyógyulási zavar, Triclosan varróanyag, drain Együtt messzebbre jutunk – a nyomási fekély megelőzésének lehetőségei a hozzátartozók bevonásával Kádárné Szabó Ildikó (Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula Otthonápolási Szolgálata) Célkitűzés: 2011 októberében elfogadásra került a Rio de Janeiro-i nyilatkozat, mely egyetemes emberi joggá nyilvánította a nyomási fekély megelőzését. A nyomási fekély ellátása egyre nehezedő terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. Kimutatásaink szerint egyre több és súlyosabb felfekvéssel érkeznek a betegek a kórházba. Vizsgálatunk célja: felmérni a hozzátartozók körében a tájékozottságot a felfekvésről, a megelőzés és a szövődmények ismeretéről, saját lehetőségeikről a segítség terén. Adatok és Módszerek: Kutatási módszerünk a retrospektív statisztikai elemzés (OEP és BMPK Kórház adatai alapján), valamint a kérdőíves felmérés, melyben 110 fő kórházi látogató és otthoni szakápolásban részesülők hozzátartozói vettek részt. .A mintát három csoportra bontottuk aszerint, hogy ápolták-e már ágyban fekvő beteget otthon. Az első csoport (20 fő) otthoni szakápolás segítségével ápolta hozzátartozóját. A második csoport (38 fő) szakember segítsége nélkül ápolta otthon hozzátartozóját. Közülük 26 fő nem akart külső segítséget igénybe venni, de a további 12 fő szívesen vette volna ezt, de nem tudta hová fordulhat. A harmadik csoport (44 fő) még nem ápolta otthon, ágyban fekvő hozzátartozóját. Eredmények: A megkérdezettek, bár hallottak a nyomási fekélyről, de ismereteik hiányosak a mobilizálás, diéta, sebkezelési lehetőségek terén. A segíteni akarás és tudásvágy azonban nagy. Következtetések: Egységes, kötelező adatszolgáltatásra lenne szükség, hogy átlátható legyen az országos decubitus helyzet. A hatékonyabb együttműködés megvalósítása érdekében még sok az előttünk álló feladat. Nyitottabbá kell válnunk a hozzátartozók edukációjára. Képzéseket kell szervezni az érdeklődőknek a témában. Írásos tájékoztatókat kell megjelentetni a média, a kötszergyártók és forgalmazók bevonásával a hozzátartozók részére. Hiszen partnerként együttműködve így lehet sikeresebb a betegek gyógyulása. Kulcsszavak: Nyomási fekély, decubitus, megelőzés, otthoni szakápolás, hozzátartozó A posztoperatív fájdalomcsillapító módszerek hatékonyságának vizsgálata az egynapos sebészeti ellátás keretében Léber Andrea1, Dr. Pakai Annamária2, Dr. Oláh András3 (1Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft Egynapos Sebészeti Osztály, Ápolástudományi Tanszék)

2,3

PTE ETK

Célkitűzés: A posztoperatív fájdalomcsillapítás gyakorlata a jelentős elméleti fejlődés ellenére sem kielégítő. A vizsgálatunk célja, felmérni, hogy a jelenleg alkalmazott posztoperatív fájdalomcsillapító eljárások megfelelő hatékonysággal csökkentik-e a fájdalmat az egynapos sebészeti ellátás keretében végzett különböző ortopédiai műtéti eljárásokat követően. Adatok és Módszerek: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. Manuális Mátrix részlegében végeztük. A kutatás célcsoportjába a műtétes betegekkel foglakozó ápolók (n=35) és az egynapos ortopédiai ellátás keretében operált betegek (n=165) nem véletlenszerű, kényelmi mintavételi technikával kerültek. A mintaválasztás nem véletlenszerű mintavétellel történt. A dokumentumelemzés mellett standard és saját szerkesztésű kérdőívet használtunk. Statisztikai módszerként Microsoft Excel program segítségével leíró statisztikát, χ2-próbát, kétmintás t-próbát alkalmaztunk (p<0,05) . Eredmények: Az ápolók 74 %-a ismeri és alkalmazza a munkahelyi előírásokat a fájdalomcsillapításra vonatkozóan. Az ápolók tudásának átlagpontszáma: 19,77 (SD= 3,93) volt. A betegelégedettségi kérdőív eredménye alapján a betegek 91%-nál műtét után jelentkező fájdalma volt. Az ellátást a fájdalomcsillapítás terének tekintetében „jónak” tartják. A dokumentum elemzés során a különböző műtéti típusok és a műtét után alkalmazott fájdalomcsillapítás első időpontja közötti szignifikáns különbség van (p<0,05). A kéz-, térd- és láb műtéteknél szignifikáns különbség mutatkozik a kért vagy kapott a Diclofenac tabletta arányával (p<0,05). Következtetések: Kutatásunk is igazolja, hogy fájdalom felmérése és fájdalomcsillapítás módja a kórházi és klinikai ellátás fontos minőségi eleme és indikátora. Kulcsszavak: fájdalomcsillapítás, VAS, betegelégedettség Postoperativ fájdalomcsillapítási stratégiák, a zene terápiás hatása a fájdalomérzetre Sebe Mária (Markhot Ferenc Oktatókórház Eger KAIBO)

27

Célkitűzés: Bevezetés: A beteg és a gyógyulás érdekében a fájdalmat csillapítani kell. A gyógyszeres terápia mellett az alternatív fájdalomcsillapítás fontosságát mutatom be. Alternatív fájdalomcsillapításként a zeneterápiát alkalmaztam. Nonverbális kommunikációs eszköz, rezgéshullámaival a gyógyszerek behatási idejének törtrésze alatt jut el az agykéregig. Visszajelzésként hat a vegetatív idegrendszerre, vitalis paraméterekre, emeli a fájdalom küszöbértéket, elősegíti a gazdaságos energiafelhasználást, ennek következtében a gyógyulást. Adatok és Módszerek: Vizsgálati anyag, módszer: Csontműtétek következtében kialakult akut, hosszantartó fájdalom csillapításában résztvevő betegek kísérleti és kontroll csoportja. Reprezentatív mintavételi eljárást, követéses vizsgálati módszert alkalmaztam Eredmények: Eredmény:Hipotéziseim igazolódtak. A kísérleti csoport tagjai fájdalomérzetben a VAS-n alacsonyabb értéket jelöltek. Vitalis paramétereik rövidebb idő alatt normalizálódtak. Gyógyszerigényük kisebb volt. Következtetések: Következtetés, javaslat: A zene psychés és fájdalomcsillapító hatása jelentős. Hasznosnak tartanám alkalmazását intraoperative, elsőként a regionális anesztéziát említve. Kulcsszavak: Posztoperatív szak, VAS skála, pylot stady. Posztoperatív fájdalomcsillapítás, epidurális katétergondozás Szabó Erzsébet (B.-A.-Z.Megyei Kórház KAITO) Célkitűzés: A műtét utáni fájdalom nagy mértékben befolyásolja az egyén komfortérzetét, a kórházban való tartózkodásának rögzült élményeit. Míg műtét alatt törekszünk az maximális analgesiára addig a posztoperatív szakban ezen tevékenység nem valósul meg maradéktalanul. A program elindításakor arra voltunk kíváncsiak, hogy a műtét alatt jó hatásfokkal használt epidurális katéterek a műtétet követő 24-48 órában milyen hatásfokkal kerülnek használatba. Adatok és Módszerek: A gondozási programban, s így a felmérésbe is bekerült minden olyan műtéten átesett beteg, akinek epidurális katéter került behelyezésre. Vizsgálatunk alkalmával egy éves periódust vettünk igénybe. n=1050 Az adatgyűjtés személyes elbeszélgetéssel történt az EDA kanül eltávolításának napjáig. Vizsgálat helye: B.-A.-Z. Megyei Kórház (általános sebészet, traumatológia, urológia, ér-és endovasculáris sebészet). A méréshez VAS (Visual Analog Scala) használtunk. Eredmények: Eredményeinket táblázatokban és diagramokban jelenítettük meg. Következtetések: A nővér-érdekelt a fájdalomcsillapításban-oktatás. A fájdalomcsillapítás intézeti rendszere. Kulcsszavak: fájdalomcsillapítás, műtét után A szülés és a menstruációs fájdalom Vancsik Edina (Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Szülészet-Nőgyógyászat) Célkitűzés: Mint szülésznő és mint leendő édesanya, érdekelt az, hogyan élik meg és mennyire tartják fontos kérdésnek női társaim a menstruációt és az alatta felmerülő problémákat? Lehet-e kapcsolat a menstruáció negatív megélése, felfogása és az elhúzódó, szövődményes szülés között? Ismeretes az a tény, hogy az első menstruáció hatással van a nőiességünkre, a későbbi életünk során, de vajon a szüléssel is ez a helyzet? Régen az első menstruációt megünnepelték s bizonyos népcsoportokban még ma is ünneplik. Ilyen alkalmakkor a lányt szerencse kívánalmakkal halmozták el, abból a célból, hogy élete új szakaszához érkezett. Az ekkor látott álmoknak különösen nagy jelentősége volt az egész közösségre nézve is. Ekkor a lány elnyerte azt a jogot, hogy a többi nővel együtt elvonulhasson a menstruációs kunyhóba és ott spirituális feladatoknak szentelhesse magát. A jelenlegi eredményeimet szerettem volna összehasonlítani a 2006-2007-ben végzett kutatásaimmal. Adatok és Módszerek: A kutatásom statisztikai módszerekre épül, azon nők körében, akik már átestek a szülés élményén. Az anonim kérdőív 28 kérdésből áll mely eldöntendő és nyitott kérdéseket tartalmaz. Vizsgálatomat kórházak szülészeti osztályán végeztem 2006. és 2007. között, illetve 2013. I. negyedévében ugyanazon tartalommal. A kérdőíveket postai úton küldtem, valamint személyes kapcsolataim révén juttattam el a célszemélyeknek. Eredmények: A kérdőívek eredményeinek az összehasonlítása során továbbra is azok a nők többsége szül nehezebben, akik a menstruációt, mint folyamatot elutasítják, viszont akik könnyűnek vagy átlagosnak ítélték, azok inkább elfogadják ezt a folyamatot. Következtetések: Az eredmények alapján összefüggés van a menstruáció negatív megélése és a problémás menstruáció, ill. a szövődményes szülés között. Tehát a menstruáció, mint folyamatnak az elfogadása szerepelhet a szülési fájdalomcsillapítás prevenciójában. Kulcsszavak: szülés, menstruáció, fájdalom, szövődmény

28

II.

„C” szekció Kongresszusi terem „Az ápolás klinikai vonatkozási (neurológia, belgyógyászati esetek)”

Amit a tükörben nem látsz! Szánti Istvánné (Fejér Megyei Szent György Kórház II. Járóbeteg Szakrendelő) Célkitűzés: Ki ne szeretne szép és fiatal maradni, vagy legalább is sokáig annak látszani? Fontos, hogy ápolt külsővel jelenjünk meg a munkahelyünkön, ehhez különböző kozmetikai szerek használatára van szükségünk. A szépségnek, a szép külsőnek azonban sokak számára nagy ára van. A munkahelyünkön és a civil életünkben is naponta, rendszeresen és nagy mennyiségben használunk különböző vegyszereket, fertőtlenítő szerek, háztartási tisztítószerek és kozmetikumok formájában. De vajon tudjuk-e, hogy ezek a szerek milyen anyagokat tartalmaznak? Nem csak a fekvőbeteg osztályokon, rendelőkben használt fertőtlenítő szereknek, tisztító szereknek, reagenseknek, oldószereknek és egyéb anyagoknak kell Biztonsági adatlapjának lenni, hanem a civil életben használt háztartási tisztítószereknek és kozmetikumoknak is. A házad a várad, ha nem vagy rá allergiás! Mindannyiunknak vizsgálatot kell tartunk a lakásunkban és a retikülünkben, hogy melyek azok a kémiai anyagok, amelyektől tartózkodnunk kell. Adatok és Módszerek: Felmérést végeztem 2013-ban 2 állami egészségügyi intézményben és 1 KFT-ként működő egészségügyi intézményben. Célcsoport: ápolók, asszisztensek. A kérdőív 3 nyitott, 13 zárt kérdést tartalmazott. Az intézményekben 200 kérdőívet osztottam ki. Kérdés: van-e ismeretünk a kozmetikai szerekben található kémiai anyagokról, van-e lehetőségünk tudatos vásárlói magatartással kerülni a használt káros anyagokat. Eredmények: A kérdőíveket SPSSv14 szoftver alkalmazásával dolgoztam fel, statisztikai módszer T-próba. Előadásomban kutatásom eredményeit szeretném ismertetni. Következtetések: Az ápolók és asszisztensek nem minden esetben ismerik az általuk rendszeresen használt kémiai anyagok Biztonsági adatlapjait. Az átlagosnál gyakoribb szakdolgozók körében az allergiás bőrbetegségek előfordulása. A kozmetikai szereket vásárlás, használat előtt nem vizsgálják biztonsági szempontból. Nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a háztatásokban használt vegyszerek, tisztítószerek ártalmairól, veszélyeiről. Kulcsszavak: szépség, biztonsági adatlap, allergia, megelőzés Sclerosis multiplex biológiai terápia kérdése Durst Ildikó1, Horváth Mária Magdolna2 (1,2Uzsoki Kórház Neurológia) Célkitűzés: A sclerosis multiplex betegség népegészségügyi jelentőségének és a gyógyszerfejlesztés lehetőségének bemutatása. Adatok és Módszerek: A tanulmány longitudinális követési időszakot ölel fel 20022012. között. N=21ebből 62% nő és 38%férfi. A tanulmány közvetlen betegvizsgálat és terápia eredményeit értékeli, leíró statisztikai módszerrel. Microsoft Excel adatbázis-kezelő program lett alkalmazva, átlagértékek ± standard deviáció, minimum-maximum érték, százalékos érték, és módusz lett képezve. Eredmények: A vizsgálat bizonyította, hogy gyógyszer terápia alkalmazása során csökkent a SM shubok gyakorisága, sőt a megszűnésével javult a betegek funkcionális állapota, s az életminőségük hasonlóvá vált a kortársaikéhoz. Betegkövetés és terápiás kezelés szigorú protokoll alapján történt. A tíz év alatt 50%-a fejezte be a natalizumab terápiás kezelést. Orvosi javaslatra 6fő és saját akaratából 5fő. Betegeink 30%-a 2002 óta áll kezelésünk alatt és 50% 2-3 éve. Egy betegüknél alakult ki PML és 33%-a JCV antitest ellenes hordozó lett. Három JCV pozitív férfi betegünk jelenleg is kezelés alatt áll. Minden betegünk betegtájékoztatót kapott és mindenki rendelkezett betegfigyelmeztető kártyával. Jelen betegünk 50% OEP finanszírozású. Következtetések: A vizsgálat összehasonlításban felhasználta a gyógyszerkutatás adatait, illetve hasonló intézetek statisztikai adatait mind hazai és nemzetközi viszonylatban. A sclerosis multiplex betegség a kaukázusi rassz betegsége. Hazánkban 6-8 ezerre tehető a betegek száma. A fejlett országok sokat költenek gyógyszerkutatásra. Évek óta intézetünk is részt vesz II-III. szintű gyógyszerkutatásba. A tanulmány is bizonyította a gyógyszer hatékonyságát. Kulcsszavak: RRSM, életminőség, gyógyszerkutatás, natalizumab, PML, JCV Nem SM kétségbe Linka Orsolya1, Horváth Mária Magdolna2 (1,2Uzsoki Kórház Neurológia) Célkitűzés: A sclerosis multiplex biológiai terápia nyújtotta hatékonyság és kockázat szempontjainak bemutatása. Továbbá szemlélteti, ezen betegek ápolással kapcsolatos nehézségeit és szociális elszigetelődésüket.

29

Adatok és Módszerek: A tanulmány a 2012-ben az osztályunkon kezelt SM beteg demográfiai és klinikai neurológiai paramétereit dolgozza fel leíró jellegű statisztikai módszerrel. A feldolgozás Microsoft Excel adatbázis-kezelő programmal történt. Az adatokból átlagérték, SD, minimum-maximum érték, százalékos érték lett képezve. Eredmények: Az elmúlt évben osztályunk 1271 esetet látott el, az ápolási napok száma 11057, a betegeink átlag 8,7 napot töltenek osztályunkon. Az összes esetszám 14%-a SM beteg, az ápolási idő átlagát nézve alatta marad az összes beteg ápolási idő átlagánál, mivel SM betegek ápolási ideje 6,5 nap SD=6,8. A betegeink 2/3 része nő, és 1/3 része férfi. A betegek átlag életkorra 43,4 év. A tanulmány összefoglalja a kivizsgálás és a terápia lehetőségeit. Részletesen tárgyalja a betegek ápolási problémáit. Összeveti a terápia hatékonyságát az életminőség alakulásával. Következtetések: Az osztályunk az ország egyik SM centruma. A betegeinket a diagnózis felállításától követjük. Az intenzív terápián felül fontosnak tartjuk a pszichés gondozást, ami lehetőséget ad a betegségből eredő funkcióromláshoz való alkalmazkodást. Együttesen dolgozzuk ki a komplex terápiát, ezzel a betegeink compliance-ét javítottuk. Ezekkel az intézkedésekkel fejlesztettük a betegeink coping stratégiáját is. Ezáltal életminőségük és életvitelük javult. Kulcsszavak: RRSM, PPSM, terápiás lehetőségek, életkilátás, életminőség, remény A szöveti sérüléseket követő egyéni szervezeti válasz vizsgálata: a TNFα szerepe Gornicsar Katalin1, Dr. Zsolt Domján2, Dr. Buzogány István3, Prof. Dr. Tibor Mózes4 (1,2,3Péterfy Sándor utcai KRBK Urológia, 4MH EK Honvédkórház Központi laboratórium) Célkitűzés: A szöveti sérüléseket követő gyulladásos szervezeti válasz lezajlása kb. 1 hét, melyben gyulladást fokozó és gyulladást csökkentő mediátorok vesznek részt. Ezen rendszerben a pleiotrop Tumor Nekrózis Faktorα (TNF) meghatározó szerepet játszik. Humán egészséges önkéntesek jelentős egyéni különbségeket mutattak TNF termelés szempontjából. A TNF ellenes kezelés eredményei ellentmondásosak. Célunk a szöveti sérülésekre adott egyéni szervezeti válaszok és a szöveti sérülések kimenetele közötti kapcsolat vizsgálata volt. Adatok és Módszerek: Az egyik betegcsoportba 40 csípőtáji töröttet vontunk be a MH EK Honvédkórházban 2009-ben. Kizáró tényezők: malignus-, autoimmun betegség, tartós NSAID használat. A mintavételekre a trauma napján, valamint a traumát követő 3., 6., 9. napon került sor. A TNF meghatározás bioassay-vel történt. A másik betegcsoportba hólyagrákos betegeket vontunk be a Péterfy Sándor utcai KRBK-ban 2011-től, eddig 22 beteg eredményét dolgoztuk fel. Kizáró tényezők: autoimmun betegség, tartós NSAID használat. A vérmintákat műtét előtt és műtét után 1-, 3-, 6-, 9-, 14. napon vettük. A betegek bevonását folyamatosan végezzük, követésüket 5 évig tervezzük. A TNF vizsgálat ELISA módszerrel történik. Eredmények: Mindkét betegcsoport jelentős egyéni különbségeket mutatott a TNF értékek alapján. Alacsony érték esetén nozokomiális fertőzés alakult ki, míg a magasabb érték protektívnek bizonyult fertőzés szempontjából. Következtetések: Homogén betegcsoportok nagy egyéni különbségeket mutatnak szérum TNF szint alapján, ami az egyéni szervezeti válasz és a szöveti sérülések kimenetelének alapja. A vizsgálattal a nozokomiális fertőzésekre fogékony betegek csoportja kiszűrhető. Gyorsdiagnosztikai módszer nem áll rendelkezésünkre, ezért potenciálisan minden beteg rizikócsoportba tartozónak tekintendő. Kulcsszavak: TNF, szervezeti válasz, fertőzés Stroke betegek ápolása Kropkóné Popovics Tímea (Felső Szabolcsi Kórház Sürgősségi Osztály) Célkitűzés: Mindannyiunk álma, hogy testi és szellemi erőnk teljében hosszú és sikeres életet éljünk. Munkám során azt tapasztalom, hogy ezek az álmok nem mindenkinél válnak valóra. Az érkatasztrófák, ezen belül a stroke megbetegedés nemre, beosztásra, korra való tekintet nélkül egyre gyakrabban fordul elő. Adatok és Módszerek: Az SBO egy éves betegforgalmának a feldolgozása deduktív módszerrel. Az adatok feldolgozásához statisztikai függvényeket, Paerson-féle korrelációs együtthatót, a móduszt és a mediánt használtam. Eredmények: A feldolgozott adatok alapján kórházunkban a 71-80 éves korosztályú nők körében gyakrabban fordul elő a stroke megbetegedés, főleg a téli hónapokban és a délelőtti órákban. A betegeink a sürgősségi ellátás után legnagyobb számban a neurológiai osztály stroke őrzőjébe kerültek és a legmagasabb színvonalú ellátásban részesülhettek. A nemzetközileg elfogadott standardok közül a beteg CT-be jutásáig nem telhet el több 10 percnél mi is tudtuk biztosítani a betegeinknek a gyors és pontos diagnosztikai lehetőségeket. A betegeink többsége időablak túllépése miatt nem részesülhetett a megfelelő trombolyzis kezelésben ez felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig vannak hiányosságaink a társadalom felvilágosításában. Következtetések: Csokorba szedtem néhány ápolási diagnózist amit az SBO-n ellátott stroke-s betegeinknél jól tudunk alkalmazni, mivel a megfelelő ápolás a betegség akut szakától egészen az otthoni ápolásig döntően befolyásolja a betegség

30

kimenetelét, a maradandó fogyatékosság mértékét. Kutatásom segítséget nyújthat a régió betegeinek az elsődleges prevenció teendőinek meghatározásában. Kulcsszavak: stroke, ápolási diagnózis, statisztikai adatok A kapszulás endoszkópia, avagy tükrözés fájdalom nélkül Csík Julianna (Bács-Kiskun Megyei Kórház Gasztroenterológia) Célkitűzés: A kapszulás endoszkópia az első fájdalommentes vizsgálómódszer, amely a vékonybél teljes hosszának átvizsgálására képes. Eredményesen alkalmazható továbbá az ismeretlen eredetű vérzések kivizsgálására is, amelynek elvégzésére a jelenleg alkalmazott endoscopok nem alkalmasak. A vizsgálatok számát azonban a bekerülési költséges és jelentős emberi erőforrás igénye és felkészültsége limitálja. A vizsgálatunk célja volt ezért feltárni és meghatározni a mikrokapszulás eljárás egyes fázisaihoz szükséges új ismereteket, különös tekintettel az ápolók hatékony közreműködésének fejlesztésére, és ezáltal hozzájárulni a költségek csökkentéséhez, valamint a módszer széleskörű elterjedéséhez. Adatok és Módszerek: A vizsgálat eszköze és módszere: dokumentumok elemzése, valamint a napi gyakorlatban alkalmazott eljárás összehasonlító elemzése, továbbá a szükséges és a meglévő szakdolgozói ismeretek felmérése a célkitűzés szempontjainak megfelelően. Eredmények: Az eljárás során közreműködők ismeretei a vizsgálat teljes menetét illetően nem pontosak, amely hiányosságok kedvezőtlenül befolyásolják az előkészítés fázisát éppen úgy, minta kivitelezésben való közreműködés hatékonyságát. Következtetések: Vizsgálatunk alapján elmondható, hogy a mikrokapszulás endoszkópia költséghatékonysága a szakmai team felkészültségével egyenesen arányos, ezért a nem megfelelő felkészültség kedvezőtlenül befolyásolja a széleskörű elterjedésének valószínűségét. Az oktatás és továbbképzés biztosítását követően folyamatos hatáselemzéssel és költséghatékonyság mérésével bizonyítani az eljárás jogosultságát emberi és gazdasági megfontolásból egyaránt. Kulcsszavak: kapszulás endoszkópia, vékonybél vérzések Homeopátia az egészségügyben Soósné Göböly Ildikó (Eszterházy Károly Főiskola TKTK Pszichológia) Célkitűzés: A szerző kutatásában az egészségügyi dolgozók, homeopátiás ismereteit, véleményüket, a gyógymódhoz való attitűdjüket vizsgálta. A kutató képet kívánt kapni a homeopátia hazai helyzetéről és ennek tükrében a szakdolgozóktól elvárható, kompetencián belüli tudásszintjét is bemutatta. Jelen publikáció összevetést kívánt tenni a szerző korábbi, a gyógyszertárban homeopátiás gyógyszert vásárló, nem egészségügyi dolgozók (n=386) vizsgálatának eredményeivel is. Adatok és Módszerek: Felderítő, leíró, keresztmetszeti, kvalitatív jellegű kutatásának célcsoportja az egészségügyi dolgozók. 544 anonim, önkitöltős, saját készítésű kérdőív került feldolgozásra, kiértékelésre (SPSS v18). Dolgozatban megtalálható statisztikai módszerek ill. próbák: alapgyakoriságok, parciális korreláció, keresztábra elemzések. p<0.05 szignifikancia szintet alkalmazott. Eredmények: A felmérés eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a homeopátiás szereket elsősorban a 25 és 45 év közötti nők vásárolják, a válaszolók 58 %-a magas iskolai végzettséggel rendelkezik. A megkérdezettek közel fele továbbképzésről ismeri, 30 %-a szakirodalomból szerezte ismereteit a téma iránt, 94,5 %-uk használt már homeopátiás gyógyszert, akut és krónikus betegségiekre egyaránt. Mind akut, mind krónikus esetben elégedettek a gyógyszerhatással. A megkérdezett egészségügyi dolgozók munkaköre és az akut hatás jellemzése között nincs szignifikáns összefüggést, azonban a krónikus hatás jellemzése és a munkakör között szignifikáns összefüggés volt tapasztalható. 95 %-ánál a gyógyszer szedése alatt és után nem jelentkezett mellékhatás. Következtetések: Véleményüket összesítve megállapítható, hogy 96 %-uk szeretné, ha ez a komplementer medicinába tartozó kezelési mód alkalmazása általánosabbá válna, leginkább az alapellátásban, valamint az egészségügyi képzés integrált részévé szükséges tenni. Kulcsszavak: homeopátia, egészségügyi dolgozók attitűdje, továbbképzés III. „A” szekció Liget I. terem „A betegségek felismerése, vizsgálata” Az emberi szív – az első dobbanástól az utolsóig – Varga Hajnalka1, Soósné Göböly Ildikó2, Dr. Bodor Anita3, Raskovicsné Csernus Mariann4 (1Pszichiátriai Betegek Otthona Elek Ápolás - gondozást nyújtó otthon, 2EKF TKTK, 3Réthy Pál Kórház Patológiai Osztály, 4SE ETK)

31

Célkitűzés: Ismeretes, hogy világszerte vezető helyen állnak a keringési rendszer betegségei. Abban a pillanatban, amikor a szív megszűnik dobogni patológiai mozzanatok sora indul el, s a boncolás során fény derül a halál okára. Ez alapján állapítja meg a KSH a halálokokat. Célunk, hogy a „nagy” statisztikai adatokkal összevessük a saját kutatásunkat. Vizsgájuk, hogy mennyire mutatnak egyezőséget a kapott adatok a KSH adatokkal, illetve a kutatásban feltárt rizikóbetegségek milyen mértékben vannak jelen. Adatok és Módszerek: A vizsgálat Békés megyében, a Réthy Pál Kórház Patológiai osztályán történt 2013. februárjában, amely observaciós és descriptív alapkutatás. Az engedélyezés után a 2012-es év halottvizsgálati bizonyítványait vizsgáltuk át és adatgyűjtést végeztünk az életkor, a nem, a közvetlen halálok, az alapbetegség szövődményei, az alapbetegség, illetve a kísérő betegség tekintetében. Ebben az évben 1054 bizonyítványt tekintettünk meg. Az adatok feldolgozása Microsoft Office Excel szoftverrel történt, illetve indirekt standardizálást alkalmaztunk. Eredmények: életkori megoszlás adatain jól megfigyelhető, hogy elöregedő társadalomban élünk, illetve a vizsgált populációban a férfi nem dominál. A közvetlen halálok, az alapbetegség szövődményei, az alapbetegség, illetve a kísérő betegségek esetében is a keringési rendszer betegségei láthatók a vezető helyen. A KSH adatok és a saját feltárt adatok összehasonlítása a keringési rendszer betegségeiben elhunytak tükrében érdekes eredményt hozott. A KSH adatai alapján 49,8%, míg a saját kutatásban 60,7%. Következtetések: ez az óriási különbség felveti azt a lehetőséget, hogy változtatni kellene az adatfelvételt illetően, melyet informatikus bevonásával SPSS szoftverrel képzeljük el, s így talán kiküszöbölhetőek lennének az ökológiai hibák és a zavaró tényezők. Kulcsszavak: szív- és érrendszeri megbetegedések, KSH, ökológiai hiba, zavaró tényező A teleradiológia helyzete és kilátásai Egerben Takácsné Máté Ilona (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Radiológiai Osztály) Célkitűzés: A telemedicina (távorvoslás) az egészségügyi szolgáltatások távolból történő nyújtása. Ennek egyik része a teleradiológia, mely a képalkotó eljárásokkal készült vizsgálatok, képek elektronikus továbbítása leletezési vagy konzultációs céllal. Előadásomban a teleradiológia adta lehetőségeket és helyi alkalmazását szeretném bemutatni. Adatok és Módszerek: A módszer működési feltételei egyrészről informatikai jellegűek, melyek magukban foglalják a képek tárolására, továbbítására alkalmas, leletezéshez, megtekintéshez szükséges számítástechnikai eszközöket és programokat. Másrészről a nemzetközi teleradiológia 10 legfontosabb alapelve és a Radiológus Szakmai Kollégium állásfoglalása szakmai, személyi, jogszabályi, illetve adatbiztonsági szempontból szabályozza a teleradiológia alkalmazásának feltételrendszerét. Az egri Markhot Ferenc Kórházban 2008 novemberében radiológus szakorvoshiány miatt került kialakításra a teleradiológia, egyenlőre még csak a CT-MR Laboratóriumban. Jelenleg elsősorban távleletezésre, konzultációra, illetve ügyeleti, készenléti leletezésre használjuk, de cél a teljes Radiológiai Osztály digitalizációja és bevonása a teleradiológia rendszerébe. A radiográfusi munka is változott a teleradiológia bevezetése következtében. Új informatikai ismeretekre van szükség, nagyobb önállóságot, felelősségteljesebb munkavégzést igényel. Eredmények: A teleradiológia a világban jelenleg is folyamatos fejlődés alatt áll, új kérdések vetődnek fel, a legfontosabb megoldásra váró problémák a képtárolással, az adatbiztonsággal, az egységes protokollrendszerek kialakításával kapcsolatosak. Következtetések: Az előadás bemutatja a teleradiológia helyzetét az egri kórházban, Heves megyében, vázolva a jövő lehetőségeit, kihívásait is. Kulcsszavak: teleradiológia, informatika, távleletezés Szoftverek a leletezés világában Béres Mónika1, Dr. Balkay László2, Dr. Bágyi Péter3, Dr. Berényi Ervin4 (1DEOEC OLKD Tanszék, 2DEOEC NMI,3Kenézy Gyula Kórház Központi Radiológiai Diagnosztika, 4DEOEC OLKD Tanszék) Célkitűzés: A radiológiai rezidens képzésben, valamint a diplomás radiográfus képzésben fontos momentum, hogy a szakemberek megtanulják az általuk elkészített felvételeket, valamint a kezükhöz kapott leletet „olvasni” és a kóros eseteket kiszűrni. Adatok és Módszerek: Célom olyan szoftverek kidolgozása, melyek elősegítik a leletezés, valamint az előleletezés folyamatát. Ennek megoldására számos lehetőség kínálkozik. Több szoftver alkalmazásával konkrét példán, a mellkas RTG leletezésén keresztül ismertetem. Az MI (mesterséges intelligenciával rendelkező) tudásalapú, szakértői rendszerek feladata tömören úgy fogalmazható meg, hogy egy adott területen előforduló probléma megoldására adjanak javaslatot. A radiológiai leletezés esetében az MI rendszer - a vizsgálattal, valamint a leleten felismerhető elváltozásokkal kapcsolatos kérdéseket tesz fel, mely a kérdések szerint vezeti a leletező szakembert, egy valószínű diagnózis felállításához. Ilyen általános intelligens irányító rendszer pl.: a CLIPS, MYSIN… Eredmények: A rendszer „felhasználóbarát” jellegét erősíti a webes alapú megjelenítés, melyben pl.: Java/HTML alkalmazásként a kérdések adathalmaza bevihető- és akár „drop-

32

down list”, akár „check box” felületen történhet az adatok rögzítése az adott vizsgálatról. Következtetések: E rendszerek nagyban megkönnyítenék a leletezés folyamatát, s így az akutnak bizonyuló estek is prioritást nyerhetnének. Az MI rendszerek segítséget nyújtanának a diagnózis meghozatalában, mely a munka színvonalát emelheti és gyorsíthatja. Kulcsszavak:leletezés, szakértői rendszerek, mesterséges intelligenciával rendelkező rendszerek Sürgősségi labordiagnosztika, differenciál diagnosztika és szakdolgozói aspektusai Banga Béla Erik (Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztály) Célkitűzés: A beteg utak jó része ma már a sürgősségi osztályokon keresztül vezet. Akár saját, háziorvosi, vagy mentőszolgálati indikációval, a cél minden esetben, hogy minél rövidebb idő alatt történjen meg a korrekt diagnózis felállítása, ezek ismeretében az elsődleges ellátás után a további betegút megválasztása. Ismerni kell azokat a labordiagnosztikai hasi, mellkasi, trombózis, stroke, betegséghez tartozó paneleket és más, a sürgős laborvizsgálati lehetőségeket, melyek a differenciáldiagnosztika alapját képezik. Adatok és Módszerek: A közel 16 ezres éves belgyógyászati betegforgalom mellett, valamivel több, kb. 17 ezer laborvizsgálatot indikál az SBO. E mellett 1140 db POCT vizsgálatot végzünk, hiszen ezek egyre hozzáférhetőbbek, elterjedtebbek, ezek elvégzése kifejezetten szakdolgozói feladat. Excel táblában feldolgozva az elvégzett vizsgálatok adatait egyszerű leíró statisztikai elemzéssel a központi labor és az elvégzett POCT vizsgálatok eltéréseire fókuszáltam. E mellett 1140 db POCT vizsgálatot végzünk, ezek egyre hozzáférhetőbbek, elvégzése szakdolgozói feladat. Eredmények: A POCT vizsgálatokból 1015 db vérgáz analízist végzünk, 91%-ban kizárólag vénás vérből. Az esetek 6.2%ában van szignifikáns eltérés az SBO eredménye és a Központi labor összevethető eredményei között, de ezek 97,4%-a a vérgáz analízis, 2.6%-ban az ágymelletti Troponin és D-dimer vizsgálatok eredménye fals. Következtetések: Ismernünk kell a peranalitikai, analitikai és gépi hibalehetőségeket, melyeket az elvárható gondosság mellett ki lehet védeni. A vizsgálatok rendelése orvosi kompetencia, ezek nemzetközi és országos ajánlásokon alapulnak, ezektől el lehet térni. Végül néhány olyan, elsősorban POCT jellegű és noninvazív diagnosztikai lehetőség kerül bemutatásra, melyek gazdagabb egészségügyi lehetőségek között már elérhetőek, egyes helyeken már hazánkban is. Kulcsszavak: POCT, sürgősségi laborvizsgálat, vizsgálati panel Predializált krónikus vesebetegeink sorsának alakulása 2008-2012 Szakács Gyuláné1, Dr. Kulcsár Imre2 (1,2B. Braun Avitum Zrt. 6. sz. Dialízisközpont) Célkitűzés: Nephrológiai szakambulanciánkon évről-évre nő a beszűkült vesefunkcióval gondozásba kerülő betegek aránya. Adatok és Módszerek: A predialízis stádiumba kerülő betegek sorsának követése 2008-2012. végéig. A vizsgált periódusban nephrologiai szakambulanciánkon összesen 1047 beteg jelent meg, akiknek GFR értéke 30 ml/perc/m2 alatt volt, azaz krónikus vesebetegségük 4. vagy 5. stádiumba tartozott. Eredmények: A vizsgált 1047 beteg átlagos életkora a gondozás kezdetén 70,6 év volt. A nők/férfiak aránya: 636/411. Évről-évre nőtt azok száma, akiknek GFR értéke 30 alatti volt: 2009-ben 406, 2010-ben 460, 2011-ben 514 és 2012-ben 541 fő volt. A vizsgált betegek „indulási” GFR-je 24,7, a legutolsó érték pedig 25,6ml/perc/m2 volt. A gondozásban töltött idő átlaga: 3,2 év volt. 515 fő (49,2%) volt diabeteses. A 65 éves, illetve fiatalabb betegek száma 285, az idősebbeké 762 volt (72,8%). A vizsgálati periódusban transzplantációra került 2 fő, dialízisbe 171 fő (48 PD-re, 123 HD-re)- átlagos koruk 62,7 év, átlagos GFR a dialízis kezdetén 10,3ml/perc/m2 volt. Meghalt 127 fő (átlagos kor 74,6 év, átlagos GFR 23,4 ml/perc/m2, eltűnt a gondozásból 128 fő (átlagos kor 73,5 év): 59 főnek lényegesen javult a GFR értéke (25,1 → 38,2 ml/perc/m2, 69-é romlott (27 → 24,3). Jelenleg is gondozás alatt áll 621 fő (átlag életkoruk 71,1 év, átlag gondozási idő: 3,6 év, GFR induláskor 25,6, jelenleg 27,7 ml/perc/m2). Következtetések: Predialízis stádiumban lévő krónikus vesebetegeink átlagos GFR értéke nem romlott a megfigyelés alatt, sőt 305 főnél kifejezett javulást észleltünk. Csak a dialízisre kerülő betegek (a vizsgáltak 16,3%-a) mutattak jelentős GFR csökkenést – az elhunyt betegeknél ezt nem tapasztaltuk. Kulcsszavak: gondozás, perdialízis, krónikus vesebetegség, diabetes Hemodializált betegek hidráltságának követéses, összehasonlító vizsgálata bioimpedancia analízissel Nagy Éva1, Kántorné Tóth Judit2, Dr. Kulcsár Imre3 (1,2,3B. Braun Avitum Zrt. 6. sz. Dialízisközpont

33

Célkitűzés: Egy évvel ezelőtt 137 stabil állapotú hemodializált (HD) betegnél végeztünk bioimpedancia (BIA) analízist. Akkor a betegek negyedénél látens volumen-többlet igazolódott a HD után is. Adatok és Módszerek: Jelenleg is kezelt betegeinknél megismételtük a mérést. Egy év elteltével 92 HD-s beteget kezeltük, (47 nőt, 45 férfit). A vizsgálatot In Body S20 multifrekvenciás bioimpedancia készülékkel végeztük különös tekintettel a vízterekre: teljes testvíz (TBW), az extra- és intracelluláris vízterekre (ECW/ICW) és a hidráltság mértékére (ECW/TBW) A hidráció mértékét az ECW/TBW hányados mutatta: 0,36-0,40 közötti tartomány normovolémiát, az e feletti hipervolémiát jelentett. Eredmények: Betegek átlagos életkora 66,5 év (23-93), a dialízisben eltöltött idő 5,85 (1,5-17,3) év, ideális súlyuk átlagban 70,5±7,1 kg. A betegeknek 2012 elején 75%-a, 2013 elején csak 70%-a volt normovolémiás a HD kezelés után. A latens hipervolémiás betegek aránya 25%-ról 30%-ra nőtt egy év alatt. Az összesen 28 hipervolémiás betegből (16 nő és 12 férfi) 22-nél az ECW/TBW arány 0,41, 6 főnél 0,42 volt – azaz csak kis mértékben haladták meg a normovolémia felső határát. A vizsgált periodusban 5 betegnél megszűnt a reziduális veseműködés. A betegek napi diurézise átlagosan 25%-kal csökkent (623,9±158,2 → 466,3±201,5 ml/24h) Következtetések: Egy év elteltével a páciensek reziduális veseműködése 25%-kal csökkent (5 főnél megszűnt). A hidráltsági állapotuk a BIA mérés szerint azonban csak kismértékben romlott (latens hiperhidráció 5%-kal nőtt). Ez azt jelenti, hogy a nővérek által becsült „száraz súly” az esetek nagy részében pontos volt, a fennmaradó hányadban is csekély volt az eltérés. Kulcsszavak: hidráltság, száraz súly, hemodialziált betegek, bioimpedancia mérés III. „B” szekció Liget II. terem „Az ápolás klinikai vonatkozásai (kardiológia, bőrgyógyászat)” A felnőtt veleszületett szívbeteg ambulancia sajátosságai Takács Edit1, Dr. Bálint Olga Hajnalka2, Dr. Temesvári András3 (1,2,3Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Felnőtt Kongenitalis Ambulancia) Célkitűzés: A felnőtt a veleszületett szívbeteg (GUCH) ambulancia létrehozásának célja a komplex betegek specializált követése. Cél: Megvizsgálni, a komplex GUCH betegek mikor kerülnek át a specializált felnőtt ellátásba, illetve milyenek a követési hajlandóságuk. Adatok és Módszerek: Az elmúlt 12 évben (2000 és 2012 között), GUCH ambulanciánkon megjelent betegeink adatai alapján (saját belső adatbázisunkból) dolgoztuk ki a felmérésünket, eredményeinket. Eredmények: 1107 felnőtt kongenitális vitiumos szívbeteg adatai szerepelnek az adatbázisunkban. Átlag életkoruk 31 év, 52%-ban férfiak, és 69% komplex betegek (közepes, n= 425, illetve súlyos, n=350 vitium). A felnőtt ambulanciára való átvétel átlag 27 éves korban történik. A felnőtt ambulancián követett komplex betegek száma jelentősen megnövekedett az elmúlt évtizedben, így az egy orvosra jutó új komplex betegek szám /2000-ben, illetve 2010-ben/ 30 vs. 53 volt. A rendszeres követésből való kimaradás (>3 év) 15% volt. A vizsgált időszakban a komplex betegek mortalitása 1,7%-os volt. Következtetések: A specializált GUCH ambulanciánkon követett betegek 2/3-a komplex súlyosságú. Az évente átvett új betegek száma megduplázódott az elmúlt évtizedben. Az alap betegségük komplexitása ellenére, a betegek még mindig igen későn jelentkeznek a felnőtt ellátásra, de ha a betegek átvételre kerültek, jó a követési hajlandóságuk. Kulcsszavak: GUCH A ritmuszavarok eszközös kezeléséhez kapcsolódó szívSN program Bernáth-Lukács Zsuzsa (Semmelweis Egyetem Szív és Érsebészeti Klinika, Ambulancia) Célkitűzés: Történetünk 1958-ban a svéd villamosmérnök Elmquist kadmium- nikkel elemmel működő, külsőleg tölthető pacemakerével(továbbiakban PM) kezdődik.A beteg 23 készülékcserével 80 évet élt. Klinikánkon 196376. között 1000 implantáció történt. A miokardiális ingerlés, fix frekvencia, higanycellás energiaforrás kevésnek bizonyult, ezért a 70-es években a nukleáris energia alkalmazása került előtérbe. Az izotópok élettartama és környezetszennyezés miatt új lehetőségeket kellett kidolgozni. Adatok és Módszerek: Ma már 55 éves az antibradycardia PM és 30 éves az ICD életmentő készülék terápiája. A szívsebészektől kardiológusok, elektrofiziológusok vették át stafétabotot. A kardiológia fejlődése magával hozta a mérnöki fejlesztéseket, lehetővé téve a gyógyszeres kezelés mellett a kardiális reszinkronizációs kezelést (CRT) biventrikuláris pacemakerrel (CRT-P) és a másik irányt az implantálható cardioverter defibrillátorral(CRT-D) történő gyógyítást. Eredmények: Hazánkban 18 központban ültetnek be PM-t és ICD-t. Az 1 elektródás kamrai VVI után a két elektródás DDD üzemmódú készülék majd a három elektródás biventrikuláris PM következett. A kamrai mellett megjelent a jobb pitvari, majd a bal pitvari ingerlés és érzékelés is. A gyógyszeres terápiára már nem reagáló, szívelégtelen betegek számára a transzplantációig megoldást nyújthat a szívet leginkább

34

szinkronban működtető három elektródás készülék. 2012-ben 1200 PM és 400 ICD beültetés történt a Városmajorban. Következtetések: A beültetés után számos életmódbeli kérdés merül fel és a személyre szabott betegoktatás a SZÍVSN Országos Betegegyesület segítségével valósul meg. Nehéz elfogadni, hogy újraélesztő funkcióval ellátott ICD tart életben, de könnyebb úgy élni, hogy tudom probléma esetén segítenek az ICD-vel élő társaim és a programban résztvevő diplomás szakdolgozók. Ebből adódik záró kérdésem: miért nincs a kórházaknak betegegyesülete? Kulcsszavak: Pacemaker, ICD, biventrikuláris készülék, életmód változtatás SZÍVSN módra A felnőttkori magas vérnyomás betegség háziorvosi kezelése és gondozása, valamint a demográfiai tényezők szerepe a szövődmények alakulásában Horváth Istvánné1, Dr. Oláh András2, Lászlóné Holtay Andrea3, Dr. Pakai Annamária4 (1Vas-Oxy Egészségügyi Kft. Orvosi Ügyelet Vasvár, 2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi Tanszék, 3Vas Megyei Kormányhivatal Járási Népegészségügyi Intézete, 4PTE ETK Ápolástudományi Tanszék) Célkitűzés: Az essentialis hypertonia betegség jelenléte az egész világon, hazánkban is kiemelten jelentős egészségügyi probléma. Célunk felhívni a figyelmet arra, hogy a magas vérnyomás betegség milyen mértékben befolyásolja a populatio morbiditását és mortalitását, valamint a kereső-és munkaképességet. Adatok és Módszerek: Vizsgálatunk Vasvár két háziorvosi praxisában előforduló 18 év feletti essentialis hypertonias betegek körében végeztük nem véletlenszerű kényelmi mintavételi technikával (N=200). A vizsgálat során dokumentumelemzést végeztünk. Statisztikai elemzésként Microsoft Excel program segítségével leíró statisztika mellett chí2-próbát, egymintás t’-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: Első hipotézisünk, mely szerint a kor előrehaladtával nő az essentialis hypertonia előfordulási gyakorisága, csak részben igazolódott, mivel 54 éves korig emelkedést tapasztaltunk, ezt követően pedig csökkenést, de nem kaptunk szignifikáns eredményt (p>0,05). Második hypothesisünket nem tudtuk igazolni, hisz a postmenopausalis állapotú nők esetében sem volt gyakoribb a magasvérnyomás betegség, mint a többi vizsgált női kliens esetében (p>0,05). Harmadik hypothesisünk vizsgálatánál szignifikáns eredményt kaptunk, mely szerint azon betegcsoportnál, ahol a családi előzményben szerepel magasvérnyomás betegség, ott a vizsgált csoport tagjai között is gyakoribb a betegség előfordulása (p<0,05). Következtetések: Fontos hangsúlyt fektetnék a megfelelő egészségnevelésre, a szűrővizsgálatok jelentőségére, melyet széles körben szorgalmaznánk a háziorvosokhoz forduló kliensek körében. Fontos, hogy tudatosítsuk a betegekben a megfelelő együttműködés jelentőségét, mellyel hatékonyan önmaga is hozzájárulhat állapotának javulásához. Kulcsszavak: essenciális hypertónia, prevenció, Az intraaorticus ballonpumpa tapasztalatai és hatásai Siklós Attila (Bács-Kiskun Megyei Kórház Invazív Kardiológiai Részleg) Célkitűzés: A cardiogen shockos betegek állapotstabilizálását nagyon nehéz elérni annak ellenére, hogy a modern invazív kardiológiai beavatkozások a szívinfarktuson átesett betegek túlélési esélyét nagymértékben növelik. Az intraaortikus ballonpumpa (IABP), mint mechanikus keringéstámogató eszköz alkalmazásáról szóló beszámolók azt bizonyítják, hogy segítségével a coronaria perfúzió javítható. A vizsgálat célja volt felmérni az IABP elméletben elvárt életmentő hatásának érvényesülését és a szakmai erőfeszítés eredményességének bizonyítását. Adatok és Módszerek: A 2011. 02. 01 - 2013. 04. 10. közötti időszakban IABP keringéstámogatásban részesült 40 páciens teljes betegdokumentációjának részletes feldolgozása és összehasonlító elemzése szignifikancia és F próbás számításokkal Microsoft Excel és az SPSS szoftver segítségével történt, szociológiai, ápolási és IABP kritériumok figyelembe vételével a Bács-Kiskun Megyei Kórház Invazív Kardiológiai Részlegén. Eredmények: Az elvégzett vizsgálatok alapján kimondható, hogy az interventios coronariatágítások, a gyógyszeres keringéstámogatás és az IABP együttes alkalmazása a haemodinaminailag instabil páciensek esetében javítja a túlélést (p<0,05). A betegséglefolyást szignifikánsan nem befolyásolta a nemi, szocializáció és az életkori megoszlás. Figyelemfelkeltő, hogy a női betegek 100 %-a diabetes mellitusban szenved és 90 %-uk hypertoniában. Bizonyítható, hogy az IABP működési időtartamának meghosszabbítása nem növelte a túlélést. Következtetések: A szövődmények száma csökkenthető az invazív eszközök minimalizálásával és az ápolási napok csökkentésével. Minden beteg esetében a kardiospecifikus prevencióra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, különösen a diabetes mellitusban és hypertoniában szenvedő páciensek esetében. Az ápolók folyamatos motiváltsága és továbbképzése nélkülözhetetlen a hatékony cardiogen shock megszüntetésére.

35

Kulcsszavak: intraaortikus ballonpumpa, cardiogen shock, coronaria interventio, haemodinamikai instabilitás Syphilises betegek gondozási nehézségei régen és napjainkban Kis Józsefné (Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Bőr- és Nemibeteg Gondozó) Célkitűzés: Előadásomban szeretném röviden összefoglalni a syphilist, a terápiás lehetőségeket, és a betegség diagnosztikáját. Ismertetném a bőr- és nemibeteg gondozókban bekövetkezett változásokat. A gondozási munka nehézségeit. Adatok és Módszerek: Az OEK segítségével a nemibeteg gondozók közel felével tudtam kapcsolatba kerülni (57 gondozó). Az adatgyűjtésem elektronikus úton történt. Kérdések, melyre választ vártam: Milyen nehézségekkel szembesülnek egy nemibeteg gondozása kapcsán. Bejárnak- e az előírt kezelésekre, további kontroll vizsgálatokra a betegek? Jobbnak tartották-e azt az időszakot, mikor rendőri segítséget kérhettünk? Kontaktuskutatás zökkenőmentesen zajlik? Egyéb észrevétel? Counselling? Eredmények: A választ adó nemibeteg gondozók 100%-a szerint a legnagyobb gond a kontaktuskutatás. 95% írja: a betegek-az előírt kezelésekre bejárnak, kontroll vizsgálatokra kevésbé. A gondozónők közel 70%-a jobbnak tartotta a rendőri segítséget, biztos háttér volt mögöttük, a kontaktuskutatás is eredményesebb volt. 65% panaszkodik arra, hogy záróvizsgálatokra nem tudják a betegeket berendelni. Szakember utánpótlás nincs, évek óta nem indul gondozónői tanfolyam, 80% ezen a véleményen van. A választ adó kolléganők 60%-a szerint nem megfelelő a finanszírozás. A börtönökben nincs kötelező syphilis szűrővizsgálat, csak a rab kérésére.(5%) Következtetések: A syphilises megbetegedések a XXI. században is egyre újabb problémákkal szembesítik az orvosokat, epidemiológusokat, gondozónőket. A diagnosztikus és terápiás nehézségek miatt a prevencióra kellene helyezni a legnagyobb hangsúlyt. A felvilágosításra, a szűrővizsgálatokra és a nemibeteg gondozó hálózatok további fejlesztésére és támogatására lenne szükség. Megoldást kellene találni a syphilissel fertőzött betegek berendelésével kapcsolatosan. Javasoljuk továbbá a szakember utánpótlást, a nemibeteg gondozónői tanfolyamok újra szervezését. Kulcsszavak: syphilis, gondozási problémák, bőr-és nemibeteg gondozókban bekövetkezett változások Psoriasisos betegek ápolása osztályunkon Szlanyinka Istvánné (Csolnoky Ferenc Kórház Bőrgyógyászat) Célkitűzés: A psoriasis az egyik leggyakoribb bőrbetegség, mely krónikus lefolyása és recidívára való hajlama miatt megkeseríti a betegek életét. Ez a betegség nem fertőző, nem veszélyezteti az életet azonban a betegek élethelyzetét, életének alakulását nagyban befolyásolja. Előadásomban bemutatom a pikkelysömör során kialakult társbetegségek gyakoriságát. Az ápolás folyamatában, mik azok az ápolási feladatok, beavatkozások, tevékenységek, amelyekkel változtathatunk a psoriasisos betegek mindennapjaiban. Adatok és Módszerek: Intézményünk Bőrgyógyászati Osztályán kezelt 30 fő fekvőbeteg orvosi és ápolási dokumentációjában szereplő előzményeknek, társuló betegségeknek és a betegek által közölt életminőségi adatoknak az egy éves intervallumban történő feldolgozása. Kitekintést végeztem a nemzetközi szakirodalomban (Pennsilvania, Skandinávia, Izland), ahol a megjelenő kutatási eredményeket az osztályunkon tapasztalt eredményekkel összehasonlítottam. Eredmények: A vizsgálatban részt vevő 30 fő pikkelysömörös beteg 471 ápolási napot töltött osztályunkon. Egy-egy beteg az év során több alaklommal visszakerült osztályunkra, ami életvitelével, társuló betegségeivel, a kezelési hibáival is magyarázható volt. A társbetegségek nagyon magas számban jelentek meg 30 főből 23 betegnek (76%) - míg 7 főnek az alap betegségen kívül más panasza nem volt. Következtetések: Az ápolási tevékenységek végzése osztályos protokollok alapján dokumentált módon történik. Az ápolási diagnózisok és az ápolási tervek kidolgozása és alkalmazási köre még további fejlesztést igényel. A társbetegségekre nagyobb figyelmet kell fordítani az ápolóknak is. Az egyénre szabott ápolási folyamatok és kezelések mellett a betegek oktatására irányelveket szükséges kidolgozni. Fontos team munkacsoport létrehozása, működtetése, amelyben a kezelő orvos, az ápoló mellett dietetikus, gyógytornász és a beteg pszichés vezetéséhez pszichológus szükséges. Elengedhetetlen a beteg megnyerése az együttműködéshez. Kulcsszavak: psoriasis, társbetegség, beteg oktatás

36

III. „C” szekció Kongresszusi terem „Aktualitások az ellátásban” Aktualitások a diabetes mellitusban szenvedő gyermekek gondozásában Horváth Róbertné1, Dr. Oláh András2, Bujtor Anna3, Dr. Pakai Annamária4 (1Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém Gyermekosztály, 2,3,4Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi Tanszék) Célkitűzés: Az 1-es típusú diabetes mellitus az egyik leggyakoribb autoimmun megbetegedés gyermekkorban. A kutatás során vizsgáltuk a betegség előfordulási gyakoriságát, a társbetegségek kialakulását. Megfigyeltük a HgA1c-értékét az 1TDM és az 1TDM + társbetegségben szenvedők között. Elemeztük az inzulinpumpával kezelt páciensek HgA1c-értékének változásait. Adatok és Módszerek: A leíró, keresztmetszeti vizsgálatot a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház Gyermek Diabetológiai szakrendelésén végeztük. A nem véletlenszerű mintavételi technikával 2000-2010. közötti időszakban 1-es típusú diabetes mellitusszal diagnosztizált 18 év alatti gondozott került (N=100 fő) Dokumentumelemzés során kapott adatokat a Microsoft Office Excel program segítségével dolgoztuk fel, leíró-statisztikát, chi2-próbát, és t-próbát alkalmaztunk (p<0,05) Eredmények: A kamaszkorúak és a náluk fiatalabb korúak diétahibái között nem volt szignifikáns eltérés (p>0,05). Nem volt szignifikáns eltérés a csak 1TDM-ban és az 1TDM + társbetegségben szenvedők HgA1c-értéke között (p>0,05). A szülők iskolai végzettsége és a gyermekük diétahibáival kapcsolatban szignifikáns kapcsolat nem volt kimutatható (p>0,05). Megvizsgáltuk azoknak a betegeknek a HgA1c-érték változását, akiknél inzulinpumpa-kezelést kezdtek. Eredményünk szignifikáns különbséget mutatott a kezelés előtti (8,49%), és utáni (7,07%) értékek között (p<0,05). Következtetések: A tanulmányban kiemeltük az 1-es típusú diabetes mellitus kombinált kezelésének fontosságát, a társbetegségek időbeni felismerését szűrővizsgálatok segítségével. A gyermekek egészséges életmódjának elérése érdekében a diéta betartását, sport tevékenység végzését, az élvezeti szerek (kávé, cigaretta) mellőzését. A legfontosabbnak a szakrendelésen való rendszeres megjelenést hangsúlyozzuk, a család és a szakemberek közötti sikeres munka végett. Kulcsszavak: 1.típusú diabetes, gyermek, HgA1c Obesitas gyermekeink körében Renkó Anikó (Csolnoky Ferenc Kórház Központi Labor) Célkitűzés: Napjainkban sokat hallani az elhízásról annak veszélyeiről. Munkám során számos túlsúlyos gyermekkel találkoztam, ami felkeltette az érdeklődésemet, hogy a városban ahol élünk ez milyen méreteket ölt. Életmóddal kapcsolatos felmérést készítettem 9-11 éves korú gyermekekkel és azok szüleivel. Érdekelt, hogy a gyermekeknél mennyire jellemző az obesitas, ismerik-e a minőségi és mennyiségi táplálkozást, sporttevékenységük rendszeres-e, mit jelent számukra az egészséges életmód, milyennek ítélik meg saját egészségi állapotukat. Adatok és Módszerek: Általános, antropometriai, szociális háttérrel, táplálkozási szokásokkal kapcsolatos, mozgásos tevékenységre utaló, egészséggel, és életmóddal összefüggő kérdéseket tettem fel. A 9-11 éves gyermekeknél kiosztott 54 db kérdőívből 50 db, míg a szülőknél az 54 db kérdőívből 45 db érkezett vissza értékelhető formában. A kérdőíveket statisztikai számításokkal, és gyakorisági táblázat segítségével értékeltem. Eredmények: A számított BMI értékeket összevetettem az életmóddal kapcsolatos kérdések válaszaival. Testnevelés tagozaton tanuló gyermekeknél nem fordul elő, míg a nem testnevelés tagozaton 13% túlsúlyos és 4% az elhízott kategóriába sorolható. A vizsgált egyének egészségesnek tartották táplálkozási szokásaikat. A szülők több mint fele nem mozog rendszeresen, időhiányra hivatkozva. Az apukák között több az elhízott. Az egészséges életmód összetevőinél a gyermekek és a szülők esetében a táplálkozás az első, a fizikai aktivitás a harmadik helyen szerepel. Következtetések: Az összefüggések ismeretében lehetőség nyílik képzett szakemberek segítségével olyan programok szervezése, amivel a kisiskolások tudatában megerősíthetjük a mozgás fontosságát és felnőttkorban való fennmaradását. Így sikerülhet egy olyan generációs gondolkodást elindítani, ami a társadalom egészére pozitívan hat. A szülőnek és a környezetnek a feladata, a társadalmi környezettel együtt, olyan értékrendszer kidolgozása, és betartása, ami egészséges életmódmintát preferál. Kulcsszavak: életmód, obesitas, gyermek, egészség A compliance szerepe a glaucoma gondozásban Mészárosné Pintér Katalin (Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Szemészeti Osztály)

37

Célkitűzés: A galucoma (zöldhályog) a látóideg progresszív megbetegedése, mely gyakran a szemnyomás emelkedésével jár. Még ma is a vakság második leggyakoribb oka. Progressziója lassú, a látásfunkció előrehaladott károsodása csak évek alatt alakul ki. A hajlam örökölhető, az életkor előrehaladtával gyakorisága növekszik. A 40 évesnél idősebb kaukázusi népességben gyakorisága 2 %-ra tehető. Meggyógyítani nem lehet, napjainkban már rendelkezésre állnak olyan hatékony szemcseppek, kezelési módok, amelyeket időben alkalmazva megőrizhető a látás épsége. Több, más Krónikus betegséghez hasonlóan a glaucoma sikerességét is nagymértékben befolyásolja a beteg és a gyógyító személyzet megfelelő együttműködése. Adatok és Módszerek: Kérdőív, Travalert készülék. Felméréseimet 2012.09.01.-2013.03.01. között végeztem, a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet szemészeti osztályán. Glaucomás betegeink körében, kérdőíveket osztottam ki, melynek segítségével vizsgáltam betegeink cseppentési szokásait. 60 kérdőív leíró elemzésére került sor. A compliance mérésére jelenleg az egyetlen objektív módszer az Alcon Travalert készüléke, ezt használtam a vizsgálat elvégzésére. Eredmények: A glaucomás betegek nem cseppentenek rendszeresen. A betegek többsége szeretne még több tájékoztatást kapni a betegségéről, a kezelési lehetőségekről. Következtetések: A járóbeteg ellátásban, a szakrendeléseken nagyon kevés idő, átlagosan 8 perc áll rendelkezésre egy betegre. A betegek igényelnék, hogy az orvosi tájékoztatás mellett legyen olyan szakasszisztensi gondozói szolgálat, ahol felkészült szakasszisztensek segítenék a betegeket megtanítani a "jó compliance-re". Kulcsszavak: glaucoma, vakság, krónikus betegség Az edukáció és a korai rehabilitáció adaptálása a szakdolgozói ellátás rendszerébe Herceg Attila (SZTE Pszichiátriai Klinika Akut) Célkitűzés: Egy Magyarországon újnak számító kórházi alapú ellátási alternatívát vezettünk be az úgynevezett szegedi szakdolgozói integrált korai rehabilitációs és pszichoedukációs programot a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának akut osztályain 2011-ben, amit 2012-ben egy ÖN-SEGÍT-Ő edukációs csoporttal egészítettünk ki. A program egy az USA-ban START program néven működő ellátási rendszer magyar adaptációja. Adatok és Módszerek: Kutatás típusa keresztmetszeti vizsgálat volt. Minta: a kritériumok alapján a vizsgálatba 78 beteg került be, ebből a végleges statisztikai elemzésre 55 beteg (70,51%) adatait dolgoztuk fel. Módszerek és eszközök: Betegség percepció kérdőív, CISS 48 kérdőív Eredmények: Azok a betegek, akik részt vettek a programban szignifikánsan javultak (95% valószínűségi szinten) a coping mechanizmusaik és betegségpercepciójuk terén azon betegekhez képest, akik a programban nem vettek részt. Következtetések: Következtetésként levonható, hogy a program hatásaként olyan dimenziókban történt változás a páciensek körében, amelyek hozzájárulhatnak a visszaesés megelőzéséhez. Kulcsszavak: Edukáció Rehabilitáció pszichoedukáció akut pszichiátria Méhnyakrák szűrés az egészségért Palóczné Hornyák Margit (Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Szülészet-nőgyógyászat) Célkitűzés: A hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet Szülészet-nőgyógyászati Osztályán 32 éve dolgozom. Ezen idő alatt nagyon sok pácienssel kerültem kapcsolatba nem csak szülőnőkkel, hanem sajnos a méhnyakrák tüneteit későn észlelő betegekkel is. Tapasztalatom az, hogy a nők nem figyelnek megfelelően arra, hogy rendszeresen részt vegyenek szűrővizsgálatokon és tájékozódjanak ezen vizsgálatok lehetőségeiről és fontosságáról. Kutatásom célja az volt, hogy bebizonyítsam vagy elvessem a nők tájékozatlanságát, tapasztalatlanságát és némely esetben érdektelenségét önmagával szemben. Adatok és Módszerek: Kutatásom során leíró, kérdőíves technikát alkalmaztam a statisztikai módszer megközelítésében. 23 kérdésből álló véleménykutató kérdőív, legnagyobb része zárt kérdésekből állt. Minden esetben előre megfogalmazott kérdésekből lehetett választani. A kérdőív kitöltőinek lehetősége volt arra, hogy megfogalmazza véleményét nyitott formában is. Kitöltése név nélkül, önkéntesen, életkor feltüntetésével történt. A vizsgálatomat kórházunkban fekvő betegek körében, a területi szűréseken, szakrendeléseken és magánrendeléseken végeztem 18 és 65 év közötti nők körében. Eredmények: Bebizonyosodott azon hipotézisem, hogy nem megfelelően tájékozottak a méhnyakrák szűrés jelentőségéről és megelőzéséről a vizsgált célszemélyek. Megismerhettem azokat a tényezőket vizsgálatom során, melyek befolyásolták a megkérdezett nőket, hogy részt vesznek-e szűrővizsgálaton és azt, hogy a vizsgálat mely formáját választják. Következtetések: A kutatásom bebizonyította, hogy mennyire fontos a megelőzés, a tájékozottság az adott témában. Szükséges a jó munkakapcsolat a védőnőkkel, hiszen nekik is nagy szerepük van a nők gondozásában. Ismerve a nemzetközi és a hazai kutatások

38

eredményeit, úgy gondolom, hogy a prevenciót és a méhnyakrák szűrést már a fiatal korosztály körében el kell kezdeni. Kulcsszavak: méhnyakrák, prevenció, felvilágosítás Zala és Somogy megye örökbefogadásai napjainkban Balogh Eszter (Kanizsai Dorottya Kórház Újszülött részleg Intézeti védőnő) Célkitűzés: Az örökbefogadás napjaink egyik legkevesebbet kutatott, de leginkább vitatott témája. Az egyre többször felmerülő problémák az utóbbi években mind a törvénykezés, mind a média világában releváns változásokat eredményeztek. Kutatásomban vizsgáltam az adoptálások jellemzőit: az okokat, a gyermekkel szembeni elvárásokat, az eljárással kapcsolatos tényezőket. Adatok és Módszerek: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során strukturált interjúfelvétel készült. A mintámba összesen 40; 26 Zala-, és 14 Somogy megyei, 1997. és 2011. év közötti örökbefogadás esete került. A matematikai statisztikai elemzés SPSS szoftverrel, Fisher Exact teszttel történt. Eredmények: A szülők nyílt örökbefogadással szignifikánsan magasabb arányban tudtak csecsemőkorú gyermeket adoptálni (p=0,017). Az esetek 87,5%-ában meddőség volt az örökbefogadás oka. A gyermekkel szembeni elvárások száma befolyásolta az eljárás hosszát (p=0,003). A vizsgált minta 78%-a az elhúzódó eljárás ellenére sem változtatott elvárásain. Aki 0-4 éven belül fogadott örökbe, több kritériumot állított fel, mint az 5-9 éven belül adoptálók (p=0,011). A középfokú végzettségű és fizikai munkát végző nők szignifikánsan több feltételt neveztek meg (p=0,011), és magasabb arányban jelölték meg a csecsemőkort elvárásként (p=0,004). A magasabb iskolai végzettségű anyák jelentősen többen közlik gyermekükkel az örökbefogadás tényét, mint az alacsonyabb végzettségűek (p=0,041). A Zala megyében élők eredményesebbnek ítélték az örökbefogadásra való felkészítést, mint Somogy megyei társaik (p=0,027). Következtetések: A helyes örökbefogadói attitűd kialakításához egy szélesebb védőnői támogatás és felvilágosítás szükséges. Az adoptálók elégedettségét pozitívan befolyásolná a pszichés támogatás. Sürgető feladat az utánkövetéses vizsgálatok bevezetése, melyek segítségével reális képet kapnánk a hazai adoptálás helyzetéről. Így tudnánk alternatívákat kínálni és az elégedettségi mutatókon javítani. Kulcsszavak: örökbefogadás, szülői elvárások, eljárás problémái 2013. június 29. (szombat) IV. „A” szekció Liget I. terem „Balesetmegelőzés - Betegbiztonság” Egészségügyi szakdolgozók tűszúrásos baleseteinek hazai alakulása 2006-2013 között Dr. Balogh Zoltán, Raskovicsné Csernus Mariann, Babonits Tamásné (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) 1. Bevezetés: A MESZK nemzetközi iránymutatások és a témakört vizsgáló kutatások tapasztalatai alapján átfogó, a tűszúrásos balesetek hazai helyzetét feltáró kutatást végzett 2006-2013 között három alkalommal. A vizsgálat célja kettős volt: egyfelől feltárni a szakdolgozók érintettségének alakulását, másfelől felhívni a szakmai és gazdasági döntéshozók figyelemét a téma kiemelt fontosságára. 2. Vizsgálati anyag és módszer: A felmérésbe a betegágy mellett dolgozó ápolókon, szakápolókon kívül műtős, aneszteziológus-, a képalkotó diagnosztika területén dolgozó-, klinikai laboratóriumi szakasszisztenseket, valamint szülésznőket és a mentésügyben dolgozó ápolókat és mentőtiszteket vontak be. A mintaválasztás reprezentatív módon történt. Az első minta elemszáma 4789, a másodiké 3824, a harmadik vizsgálaté pedig 4955 fő volt. A kapott adatokat SPSS program segítségével dolgozták fel, az eredményeket a leíró és összehasonlító statisztika módszereivel jelenítették meg. 3. Eredmények: Munkája során szinte valamennyi megkérdezett naponta többször is kapcsolatba kerül szúró, vágó eszközökkel, valamint vérrel. Ez az arány még a képalkotó diagnosztika területén dolgozóknál is 94,3 százalék, de számos szakterület esetében 100 százalékos. A válaszadók 86 százaléka munkája során már megszúrta, illetve megvágta magát. Az arányok szakmacsoportonként eltérőek, 96, illetve 100 százalékos eredménnyel a műtős szakasszisztensek a legveszélyeztetettebbek, de a képalkotó diagnosztika területén dolgozók közel 60 százalékával is előfordult már ilyen eset. Statisztikailag is bizonyítható összefüggéseket lehetett találni a tűszúrásos balesetek előfordulása és a munkaterületek között.

39

4. Következtetések: A felmérésből kiderült, hogy a szakdolgozók tárgyi tudása jó, ám e tudás gyakorlatba történő átültetése, valamint a személyes felelősség elvállalása még fejlesztésre szorul. A vizsgálat eredményei e fejlődés megkezdését mutatták. Kórházi osztályok gyógyszereléssel összefüggő gyógyszerelési hibáinak közvetlen megfigyelése Dr. Lám Judit1, Rózsa Erzsébet2 (1Egészségügyi Menedzserképző Közszolgálati Kar, 2SE Kútvölgyi Klinikai Tömb Ápolásvezetési Szolgálat) Célkitűzés: A gyógyszereléssel összefüggő hibák előfordulása igen gyakori. A hozzájáruló tényezők és kockázatok korlátozott ismerete gátolja az eredményes prevenciós stratégiák fejlesztését és kipróbálását. Célkitűzés. az elrendelt és osztott gyógyszerkészítmények közötti eltérések felmérése, és a kockázatok azonosítása a gyógyszerosztás során. Adatok és Módszerek: Prospektív, direkt megfigyeléses vizsgálat két kórházi fekvőbeteg osztályon. Eredmények: A megfigyelt gyógyszer adagok száma 775, az elrendelt gyógyszer adagoké 806, a maximális hibalehetőségeké 803 volt. A nem megfelelő gyógyszer adagok száma114, a hibaarány14,1 %. Az észlelt hibatípusok közül a nem megfelelő hatóanyag-mennyiség osztása, 25,4%-ban, nem felezhető készítmény felezése 24,6 %-ban, behozott gyógyszer elmaradt osztása 16,4%-ban nem az elrendelt hatóanyagú gyógyszer kiadagolása 14,2%-ban fordult elő. A nem megfelelő gyógyszer adagok 87%-át komolyabb következményekkel nem járó csoportba sorolták be, míg a hibák 13%-a minősült potenciálisan súlyosnak. Következtetések: A direkt megfigyeléses módszer alkalmas a kórházi fekvőbeteg-osztályok gyógyszerelési gyakorlatának megismerésére és a kockázatok feltárására. A gyógyszerelés és betegbiztonság javítása érdekében a vizsgálat eredményeit, az azonosított kockázatokat a szerzők továbbgondolásra érdemesnek tartják az ellátói gyakorlatokban. Kulcsszavak: gyógyszerelési hibák, direkt megfigyelés, gyógyszerosztás A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet tűszúrásos baleseteinek ismételt felmérése a balesetek megelőzést célzó továbbképzés után Hentzel Istvánné (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Farmakológia) Célkitűzés: A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet feladata a gyermek és a felnőtt fekvő és járóbetegek esetében a szív és érrendszeri betegségek teljes spektrumának komplex kardiovaszkuláris kivizsgálása a non-invazív és invazív terápiája az intervenciós kardiológia, az elektrofiziológia, a szívsebészet és a szívtranszplantáció területén. Adatok és Módszerek: A bejelentett tűszúrásos balesetek számának emelkedése miatt, 2010-ben készítettünk egy anonim felmérést, melynek eredménye alapján és a költséghatékonyságot figyelembe véve Intézetünkben engedélyezték a biztonsági tűk használatát. Eredmények: Az eredményeket figyelembe véve szükségesnek tartottuk, hogy lépéseket tegyünk a felmerült problémák megoldásában, ezért a felmérést követően 2011-2012-ben a BD szervezésében Intézetünkben egy előadássorozatot -szakmai továbbképzést tartottunk, melynek célja volt, hogy felhívjuk a kollégák figyelmét a balesetek epidemiológiai hátterére, munkavédelmi követelményeire és természetesen a megelőzés lehetőségeire. Következtetések: A továbbképzés eredményességének felmérése érdekében és az eredmények javulásában bízva 2013-ban a MESZK kérdőívvel párhuzamosan Intézetünkben újabb felmérést végeztünk. Ezeket az új eredményeket szeretném előadásomban bemutatni. Kulcsszavak: tűszúrásos balesetek, felmérés Betegbiztonság kórházi környezetben: indikátoralapú minőségfejlesztés a balesetprevenció területén Tóth Andrea1, Patakiné Kocsis Tünde2 (1Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Ápolási Osztály, 2Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Higiénés Szolgálat) Célkitűzés: Az egészségügyi ellátás folyamán elszenvedett kórházi betegbalesetekről kevés hazai adat áll rendelkezésre. Jelenleg az érvényes jogszabályok, az Eü.M. tájékoztató kiadványa és a Geriátriai Szakmai Kollégium protokollja képzi az alapot a kórházi betegbiztonsági program megtervezéséhez, irányadó a baleseti kockázatok kivédésében és a következményes ellátás algoritmusának meghatározásában. Adatok és Módszerek: Intézetünk 1994.-ben hozta létre baleseti adatbázisát. 2001-től balesetmegelőző oktatást, erre épített programot, és dokumentációt vezettük be, melynek elemzése indikátorokkal történik. Az előadás a 2011.01.01.-2011.12.31ig előforduló 1184 baleset, ezen belül 1140 baleseti jegyzőkönyv retrospectív elemzésén alapuló vizsgálati eredményeit mutatja be, majd a 2011.- 2012. évi adatokat összehasonlítva értékeli a betegbiztonsági program

40

hatékonyságát. Eredmények: A kockázatelemzés elmulasztása, az ápolói/orvosi reakcióidő kulcsfontosságú a baleseti szövődmények megelőzésében, ellátásában. Időindikátorokat a jegyzőkönyvek 48 %-nál tudtuk alkalmazni, ennek 33%-ában 20 percnél hosszabb orvosi reakcióidőket mértek. A prevenció és a reakció elégtelensége, az ellátási és dokumentálási hiányosságok kifejezett szakmai, minőségügyi és jogi problémákat vetnek fel. A vizsgálatot követő programfejlesztés eredménye a 2012.évi balesetek számának 16,6 %-os, és a csonttörések 41,66 %-os csökkenése. 2013. februártól a menedzsment átalakította a programot és új dokumentációt vezetett be szigorú felsővezetői ellenőrzéssel kiegészítve. Következtetések: A programfejlesztés és az orvosi/ápolói tevékenységek szisztematikus ellenőrzésének hatására javul a betegbiztonság, csökken a balesetek és annak szövődményeinek száma, illetve a megalapozott betegjogi perek kockázata. Kulcsszavak: betegbiztonság, betegbalesetek, prevenció, ellátási algoritmus, minőségfejlesztés, programfejlesztés Az ápolói hiba bírósági megítélése Magyarországon Kristóf Csaba (Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika) Célkitűzés: Az orvosi műhibaperek előtérbe kerülésével megemelkedett azon bírósági eljárások száma is, ahol az eljárás ápolásszakmai szabályszegés miatt indult. Nem tisztázottak azonban egyértelműen, hogy hol vannak a határok a betegjogok és az egészségügyi dolgozók jogai között, valamint az sem, hogy ki viseli a felelősséget az egészségügyi team tagjai közül. Adatok és Módszerek: A munkánk célja volt feltárni ezért az eljárást implikáló esetek jellegét, továbbá az ápolói hiba miatt indított kártérítési, esetleg büntetőjogi következményeket a magyar ítélkezési gyakorlat szerint. Eszköz és módszer: A kérdésfelvetésnek megfelelően a közelmúlt jogerős bírósági jogeseteinek áttanulmányozását végeztük el , hogy képet kapjunk az egészségügyi ellátás, illetve az ápolási munka során előforduló esetleges (N=67) hibák jogi megítéléséről. Eredmények: A vizsgált jogesetek magyarországi kórházak ellen indított, kifejezetten ápolásszakmai szabályszegésen alapuló esetek voltak. Az eredmények birtokában kiderült, hogy mely ápolási tevékenységek rejtik magukban a legtöbb kockázatot (intravénás beavatkozások, gyógyszerelés, transzfúzió), és az is azonosítható volt, hogy milyen lehetőségek merülnek fel a hibák megelőzésével kapcsolatban. Következtetések: Fontos lenne az ápolói kompetenciák feladatok szerinti pontos elhatárolása, szakmai protokollokban rögzítése és az ápolási dokumentáció részletes vezetése. Kulcsszavak: ápolói hiba, műhiba Érdekképviselet szerepe az egészségügyi jogi szabályozásban Dr. Puskás Andrea (MESZK Budapesti Szervezet) Célkitűzés: A kamarai autonómiának Magyarországon is komoly hagyományai vannak, szerepük a szakmai döntéshozatalban kiemelkedő, főleg az egészségügy területén ahol a reform nem egy szakaszt jelent, hanem folyamatos és soha véget nem érő átalakítást. A MESZK, mint a hazai egészségügy legfiatalabb és egyben legnagyobb létszámú köztestületének szerepe nem vitatható. Dolgozatomban a kamarák történeti kialakulásának, fejlődésének és szerepének rövid bemutatása mellett a szakdolgozói kamara szerepét szeretném megvilágítani az egészségügyi döntéshozatalban Adatok és Módszerek: 2012.évben retrospektív hatásvizsgálatot végeztem, melynek középpontjában a 2004-2012. évek egészségügyet érintő jogszabályai, és a Kamarai törvények módosításai álltak. Az időszakot három szakaszra bontottam és mindegyikben megvizsgáltam milyen szerepe, lehetősége volt az egészségügyi szakmai kamarának az adott időszakban, illetve ez milyen hatással volt az egészségügyi szakdolgozókra. A jogszabályok összehasonlítása mellett a MESZK statisztikai adatokkal alátámasztott eredményeit is felhasználtam. Eredmények: A Kamara létrejöttének körülményei és a három szakasz vizsgálata tökéletesen bemutatja a civil társadalom szerepét és társadalompolitikai erejét a mai társadalmi életben. A jogszabályok által indukált változások mind a szervezet, mind az azt alkotó tagság életét, körülményeit és lehetőségeit meghatározták, ezáltal felszínre kerültek érdeksérelmek, ellentétek, ugyanakkor a változások ezek megoldását is jelentették. Következtetések: A téma feldolgozása kapcsán kiderült, hogy a kamara, mint érdekképviseleti szerv hatékonyan tud fellépni partnerként, szakértőként képes a felmerült problémákat kezelni, megoldásukra javaslatokat kidolgozni. A fennmaradó nehézségek nem a gyenge szakdolgozói képviselet és nem a javaslatok hiánya miatt állandósultak, hanem a döntéshozói akarat hiánya, illetve lassú, nem adekvát intézkedések sora miatt. Kulcsszavak: Érdekképviselet, egészségügyi jog,

41

IV. „B” szekció Liget II. terem „Fizioterápia - rehabilitáció” A scoliosis modern terápiája, Schroth-módszer Farkas-Várhelyi Katalin (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Reumatológiai Osztály és Gyógyfürdő) Célkitűzés: Az emberi gerinc fő feladata a tartás, és a mozgás biztosítása. Passzív és aktív alkotóelemei közti egyensúly megbomlása a gerinc megbetegedéseihez vezet. A scoliosis a gerinc oldalirányú elhajlása, melyhez a gerinc, illetve a csigolyák torsioja társul. A leggyakoribb típusa az idiopathias strukturalis scoliosis, mely ismeretlen etiológiájú, a csigolyák aszimmetrikus növekedése következtében kialakuló gerincdeformitás bordapúppal. Leggyakrabban pubertáskorban alakul ki. Adatok és Módszerek: A Schroth-terápia speciális technika a gerincferdülés kezelésére, mely személyre szabottan, mindig az adott egyén görbületének megfelelően alakítja a terápiát. Leginkább 10 éves kor fölött, 10 Cobb fok fölötti görbületnél alkalmazható. Scoliosisnál, Scheuermann-kórnál, tartási rendellenességeknél alkalmazzák leggyakrabban. Kontraindikációi a keringési megbetegedések, osteoporosis, TBC, spasticus bénulás. A Schroth-elv alapján a törzset a frontalis, a sagittalis és transversalis síkban is 3 blokkra osztják. Scolosisban ezen blokkok eltolódása figyelhető meg mindhárom síkban. A terápia során ezeket a blokkokat a törzs középponja felé igazítását követően, a korrigált helyzet légzéssel és izomerősítéssel stabilizálható. Ha a gyógytorna önmagában nem elegendő, korzett viselése indokolt, melynek szükségessége az életkortól, a görbület fokértékétől, a csontosodástól, a progressio mértékétől függ. Célja a thoracalis ívet 40, a lumbalis ívet 30 Cobb fok alatt tartani. Eredmények: A Schroth-terápia ambuláns kezelés, hetente 1-2x fél óra gyógytornász által irányított torna, melyhez a betanított 2-4 gyakorlat rendszeres végzése szükséges otthon. Ezzel stabilizálhazó a folyamat, valamint elérhető a cél, a görbület csökkentése, a progressio megelőzése. Következtetések: A Schroth-terápia kiegészítéseként hátizomerősítés, úszás, sport végezhető. A megtanult korrekciókat a mindennapokban is alkalmazni kell. Kulcsszavak: scoliosis, gyógytorna, Schroth-módszer A fenntartó torna jelentősége myocardiális infarctus után Beszteri Zsuzsanna (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Kardiológiai Osztály) Célkitűzés: A komplex kardiológiai rehabilitáció csak az élet végéig tartó tevékenység eredményeként képes csökkenteni az össz- és a kardiovasculáris halálozást, valamint javítani a terhelhetőséget és a funkcionális kapacitást. Adatok és Módszerek: A szerző az Egri Szív Egyesület munkájának bemutatásával és eredményeinek ismertetésével kívánja a kardiológiai rehabilitáció posztkonvaleszcens fázisának fontosságát hangsúlyozni. Munkájában 15 myocardiális infarctuson átesett, fenntartó tréningprogramban részesülő beteg adatait értékeli, akik korábban álltak kórházi kezelés alatt. Valamennyi beteg prognosztikailag az alacsony kockázatú csoportba tartozott. A vizsgált személyek tünetlimitált ergometriás vizsgálaton vettek részt Bruce protokoll szerint a fenntartó tréningprogram indulásakor illetve 12-15 hónap múlva. A teljesítmény változást a kettős szorzat és a kapott MET értékek igazolták. Az életminőségben bekövetkezett változások mérésére kérdőív szolgált, melynek előterében a betegség rizikófaktorainak vizsgálata, a tréningprogram hasznossága, az életmódban bekövetkezett változások megítélése állt. Eredmények: A terhelés előtti nyugalmi pulzusértékek (76/min. ill. 82/min.) a terhelés csúcsán adódó max. szívfrekvencia értékek (142/min. ill. 144/min.), az ergometria előtti kiindulási (132/83 Hgmm ill. 133/84 Hgmm) ill. a terhelés csúcsán mért vérnyomás értékek (178/95 Hgmm ill. 171/95 Hgmm) szignifikáns mértékben nem változtak. A betegek vizsgálati eredményeiből azonban megállapítható, hogy a kettős szorzat értéke lefelé irányuló, jelen esetben 7,78% (első terhelés 272, a második esetén 251 Hgmmm×perc), még a MET érték növekedése 1,2 volt. Következtetések: AZ eredmények azt bizonyítják, hogy a fenntartó tornaprogram segítségével a betegek fizikai terhelhetősége növelhető. A kérdőíves felmérés válaszai azt tükrözik, hogy a betegek életminőségük javulása legfőbb összetevőjének a tréningprogramot tekintik. Kulcsszavak: komplex kardiológiai rehabilitáció, fenntartó tornaprogram, fizikai terhelhetőség, beteg edukáció A mechanikai eredetű gerincfájdalom kezelése McKenzie módszerrel Kecskésné Szele Beáta1, Farkas Rita2 (1, 2Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Eger Reumatológia osztály és Gyógyfürdő)

42

Célkitűzés: A szerzők ismertetik a módszer eredetét, vizsgálati rendszerét. A mechanikai erők által kiváltott gerincproblémák kezelésére szolgáló McKenzie módszer egy oki terápia, mellyel a gerincfájdalom mechanikai eredetét szünteti meg, és tartós panaszmentességet eredményez, melyhez ismételt mozgásokat alkalmaz vizsgálati és kezelési céllal. Adatok és Módszerek: Rövid anatómiai áttekintés, különös tekintettel a gerinc mozgás-szegmentumainak megismerésére. Mechanikai eredetű gerincproblémák jellemzése, kialakulásuk ismertetése. A mechanikai eredetű fájdalom osztályozása. Mechanikai diagnosis felállításának menete. Kezelési lehetőségek bemutatása McKenzie módszer szerint az iránydiagnosis vetületében. Indikációk-kontraindikációk felsorolása. Eredmények: Betegvizsgálat, diagnosis felállítás, kezelés részletezése, elért eredmények bemutatása osztályunkon kezelt betegeinkről. Következtetések: A gyógytorna nemcsak tüneti kezelés, mely a gyengült izmok erősítését végzi, hanem oki terápiaként is működik. Az általunk is alkalmazott McKenzie módszerrel a derék-, nyak-, és hátfájós betegek nagy százaléka eredményesen kezelhető. Munkánkkal a betegek nagy többségénél teljes gyógyulást, illetve jelentős életminőség javulást érünk el. Kulcsszavak: Mechanikai diagnosis és terápia - McKenzie módszer, protrusio/hernia disci intervertebralis; poszturális szindróma; diszfunkcios szindróma A Mátraderecskei mofetta a perifériás érbetegek fizioterápiás lehetőségeinek tárháza Bónus Zsanett (Markhot Ferenc Oktató Kórház és Rendelőintézet Sebészet-érsebészeti Osztály) Célkitűzés: Szeretném hallgató társaim, a fizioterápiás szakmacsoportban és képzésben dolgozók figyelmét felhívni- a mofettára,eme természetes gyógytényezőre,mint kiaknázatlan lehetőségre. Mind emellett a betegek nincsenek tisztában az érbetegség esetén fontos, funkcionális stádiumuknak megfelelő mozgásterápiával. A páciensek nehezen motiválhatóak a fizikailag aktívabb életre és a számukra passzivitást igénylő fizioterápiás kezeléseket részesítik előnyben. Adatok és Módszerek: Vizsgálataimat 2009 szeptemberétől 2009 novemberéig végeztem a mátraderecskei széndioxid szárazfürdőben, mely 40 krónikus obliteratív verőérszűkületben szenvedő beteget érintett. Átlagosan 2 hét volt a kúraszerű mofetta kezelés ideje.1. csoport:15 alkalommal fürdőztek a gyógygázban, 2.csoport: heti ötször gyógytornakezeléssel kiegészített széndioxid szárazfürdő kúrába részesültek. A mozgásprogram házi feladatok végzésével egészült ki. A funkcionális próbák, illetve a terhelhetőség felmérése a kúra megkezdése előtt és annak befejeztével történt. Funkcionális próbák közül a futószalagos járatási próbát használtam, mely standardizált körülmények között – viszonylag állandó hőmérsékletű zárt térben, 3 km/h (100 lépés/perc metronóm ütemben, ellenőrzéssel) sebességgel, sík talaj beállítással futópadon claudicatiós index megállapításával történt. Eredmények: I. A betegek Fontaine–stádium szerinti megoszlása:Kezelések előtt:Font. I.stádiumba 5 fő, Font. II.stádiumba 31 fő,Font. III.stádiumba 4 fő tartozott. Kezelések után: Font. I. stádiumba 7 fő,Font. II. stád.:32 fő, Font.IV.1 fő volt sorolható. Következtetések: A perifériás érbetegeket ezek a kezelési módok sem gyógyítják meg, de a konzervatív kezelés hasznos kiegészítője lehet, melyben cél a legjobb funkcióképesség elérése, rokkanttá válás elkerülése, illetve késleltetése és nem utolsó sorban az életminőség javítása. Kulcsszavak: Mofetta, perifériás érbetegség, claudicatio Lelki köldökzsinór - avagy történet várandósmasszázs kapcsán Géczi Boglárka1, Dr. Hlinka Tibor2 (1Margit Kórház Pásztó Fiziotherápia , 2Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet Szülészet-Nőgyógyászat) Célkitűzés: A várandós masszázs, mint egy ritka módszer bemutatása, a kismama lelki-és mozgásszervi állapotán keresztül. Párhuzamba állítva a magzat életfunkcióival, életritmusával. Videófelvétellel, hanganyaggal (szívhang) színesítve. Adatok és Módszerek: Bizonyítani akartuk a várandós masszázs előnyeit, veszélytelenségét, hisz felvetődhet a kérdés:a masszázs által létrehozott lokális hyreraemia, nem befolyásolja-e a méhen belüli magzatot. Gépi vizsgálat: szülész-nőgyógyász ellenőrzése mellett nyomon követhettük nagyszámú vizsgálat során a magzat, méhen belüli állapotát: szívműködését, mozgását, s az anyai méh esetleges kontrakcióit. A vizsgálat cardiothocographal zajlott. Mozgásszervi vizsgálat, masszázs: az állapotos édesanya mozgásszervi státuszának folyamatos ellenőrzése, s a kismama várandós masszázsa különböző eszközökön, állapotától függően, más-más helyzetben. Eredmények: CTG-vizsgálat: bizonyítást nyert, hogy a gyógymasszázs közbeni anyai relaxáció időpontjától jól értékelhetően a magzati cardiotocogram (CTG-vizsgálat) is egy alvó, inaktív állapotot jelez. Mozgásszervi státusz: jótékony hatást váltott ki a gyógymasszázs a bőr alatti kötőszövetre, inakra, izom-ín átmenetre, idegekre, izmokra, és a szervezet élettani funkcióira. Következtetések: Igazolhatóvá vált az a tény, mely szerint a várandósság, anya-magzat közti kapcsolat aktív dialógussá válhat. Testi, lelki téren egyaránt. Én, a masszázs előnyeivel járulhattam hozzá, kitűnő orvosi háttér diagnosztikája

43

mellett. Szerencsés voltam, hogy résztvevője lehettem egy család fejlődésének. Mi - orvos, gyógymasszőr, „csak”közvetítő, segítő kapocs voltunk köztük. Kulcsszavak: várandósmasszázs, anya - magzat, aktív dialógus Szervezeti kommunikáció vizsgálata az MBTI tükrében Horváth Anikó (Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály) Célkitűzés: Intézetünk speciális felépítése egyedivé teszi a szervezeti kommunikációt. Az épületben különböző Klinikák, osztályok vannak, önálló gazdasági egységekként. A szolgáltatások kapcsolnak össze minket. Ebből ered, hogy a szervezetben zajló kommunikáció fontos, sokkal tudatosabb lépéseket kíván az itt dolgozóktól. Adatok és Módszerek: A vizsgálat két kérdőív kitöltéséből állt. Mindkettő internetes felületen volt elérhető. A saját kérdőívem a www.kerdoivem.hu lapon volt megtalálható, ebben a dolgozók az intézeti kommunikációval kapcsolatos kérdésre válaszolhattak, míg a másik kérdőívnél a Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon standardizált formáját használhattam. Ezt a dolgozók a http://anima-racio.hu/ oldalon érhették el. Mivel ez egy fizetős szolgáltatás volt, a cégtől 120 kérdőív kitöltésére kaptam engedélyt, meghatározta a lehetséges minta számát az intézetben. Minta n=114. A kérdőíveket ágyszámarányosan osztottam szét az osztályok között. A saját kérdőívem a spss szoftver segítségével készült el. Az MBTI egy speciális szoftverrel lett kiértékelve. Eredmények: Az Intézetben a dolgozók a 16 MBTI típus 7 altípusában fordulnak elő a legtöbben. A kitöltők közel fele pedig 2 altípusba tartozik. A következő preferenciák gyakoriak: S, F és J. Az orvosoknál nagyobb a T és J preferencia, az ápolók körében gyakoribb az F és P preferencia. A hivatalos kommunikációs formát jobban kedvelik az introvertáltak és az orvosok, közvetlen felettestől szívesebben gyűjtik be információjukat az intravertáltak és az ápolók. Következtetések: A szervezeti kommunikáció javításában segítséget nyújthat, ha ismerjük a dolgozók információ feldolgozási tulajdonságait, amiben irányt mutathat a Myers-Briggs Típus Indikátor. Az orvosok és szakdolgozók közötti nézeteltéréseket is lehetett magyarázni kommunikáció terén a preferencia különbségekkel. A formális és informális csatornák kedvelésében kihasználhatja az intézet vezetése az ismeretek felhasználását.

V.

„A” szekció Liget I. terem „ Az ápolás klinikai vonatkozásai (Sürgősségi ellátás)”

Az egészségügyi szakdolgozók gyermek alapszintű újraélesztési ismeretei 2013. Nagy Gábor1, Pápai Tibor2 (1, 2 MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum) Célkitűzés: Kutatásunk célja felmérni az egészségügyi szakdolgozók gyermek alapszintű újraélesztéssel (PBLS) kapcsolatos ismereteit. A felmérés eredményeinek felhasználásával törekedtünk meghatározni, hogy a dolgozók milyen szintű ismeretekkel rendelkeznek az érvényes ERC ajánlással kapcsolatban. A vizsgálat során választ keresni arra a problémára, hogy a kollégák képzése és továbbképzése mennyire tér ki ez irányú ismeretek elsajátítására, illetve a téma kapcsán meglévő ismereteik bővítésére. Megismerni a szakdolgozók képzés iránti igényét, a témakörrel kapcsolatos konstruktív javaslatait. Adatok és Módszerek: 200 egészségügyi szakdolgozó körében véletlen szerű mintavételi módszerrel kérdőíves kvantitatív felmérés. A kérdések 3 fő irányvonal mentén kerültek feltevésre. A kérdőív első része az újraélesztéssel kapcsolatos előképzettségre, második része a PBLS-sel kapcsolatos konkrét ismeretekre, a záró része a képzés/továbbképzés iránti igény felmérésére irányult. Eredmények: A legtöbb kolléga tanulmányai során egyáltalán nem vagy csak érintőlegesen találkozott a témával. A válaszok alapján kijelenthető, hogy ez irányú ismereteik hiányosak, vagy a régi ajánlásokat tükrözik. A felnőtt és gyermek alapszintű újraélesztési algoritmus közötti különbségek ismeretének hiánya szembetűnő. Azonban a válaszadók nyitottak ez irányú ismeretbővítésre, továbbképzésre, igénylik, hogy ezek szervezett formában nagyszámú populáció rendelkezésére álljon. Következtetések: A szerzők kutatási eredményei alapján az egészségügyi szakdolgozók képzésébe (már tanulmányaik során – az ismeretek hiányossága és a képzés iránti fokozott igény miatt – szükséges lenne beépíteni a kötelező felnőtt alapszintű újraélesztés mellett a gyermek BLS-t is a készségszintű elsajátítás céljából. A sikeres esetek számának emelése céljából elvárható, hogy valamennyi szakdolgozó a legmagasabb szinten legyen képes segítséget nyújtani. Kulcsszavak: gyermek újraélesztés, oktatás, képzés, képesség, készség, kompetencia

44

Az alsó végtagi törések kezelésének fejlődése az ápolás szemszögéből Szenes Józsefné Erzsébet (Felső- Szabolcsi- Kórház Kisvárda Központi Műtő) Célkitűzés: Műtősasszisztensként dolgozom intézményünk központi műtőjében, így lehetőségem volt végigkísérni munkám során hogyan fejlődött a műtéti technika és az ápoló munkája. Kezdetben a konzervatív módszereket alkalmaztuk, ma pedig az akut műtéti eljárást részesítik előnyben. Adatok és Módszerek: Helyszíne a Felső-Szabolcsi Kórház traumatológia osztálya. Retrospektív dokumentumelemzést végeztem. Vizsgálat ideje 2012. 01 és 02 végeztem azon betegek körében, akik 1986-90-ben, illetve 2006-10-ben lábszártöréssel kerültek intézményünkbe. A vizsgált minta létszáma az első öt évben 152 fő, a második öt évben 147 fő volt. A vizsgálat során a következő paramétereket vizsgáltam. Nem, korcsoport, baleset környezeti tényezői, kezelési mód, ápolási napok száma és a nosocomiális fertőzések. Eredmények: A dokumentumból kiderült, hogy a betegek nagy része középkorosztályú férfi, akiknek jelentős hányada közlekedési baleset miatt került kórházunkba. A sérültek ellátása a nyolcvanas években konzervatív kezelésben részesültek. 2006-10-es években elsősorban a sebészeti ellátás került előtérbe. Az ápolási napok számát vizsgálva a műtéti ellátás során lényegesen kevesebb, mint a konzervatív kezelés alkalmával. A Mann-Whitney U próba eredménye alátámasztja, hogy statisztikailag szignifikánsnak tekinthető a két időszak közötti eltérés. A nosocomiális fertőzések főleg a konzervatív kezelés alatt fordul elő. pl. decubitus Következtetések: Műtéti ellátás során csökken az ápolási napok száma, így a beteg korábban nyeri vissza munkaképességét. A post operatív időszak költsége csökken, annak ellenére, hogy a műtéti költség magas. A konzervatív kezelés izom atrophiát okoz, ami akár egy életre szól. Az ápoló munkája a konzervatív kezelés során megterhelőbb a teljes ellátás miatt. Az új műtéti eljárás, a protokollok helyes alkalmazása és mozgás terápiás osztály megalakulásának köszönhető, hogy a beteg korábban távozhat az aktív osztályról, így az ápoló terhelhetősége csökken. Kulcsszavak: konzervatív kezelés, A sürgősségi ellátásban jelentkező hasi kórképek differenciáldiagnosztikája, optimális betegútja Banga Béla Erik (Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztály) Célkitűzés: A sürgősségi betegellátás közel 25%-a valamilyen hasi panasz miatt történik. Néhány év alatt az SBO-n belgyógyászati jellegű betegmegjelenések száma közel 60%-al emelkedett. Egy jól működő mentőszolgálati és triage-nővéri állapotfelmérés, célzott kérdések az anamnézisben, megrövidíthetik a beteg utakat, gyorsíthatják az ellátást. Hiba esetén azonban akár közvetlen veszélyeztető állapotot is okozhatnak. Ezen okok teszik szükségessé az egyes betegségcsoportok – így a hasi fájdalommal érkező betegek – ellátási folyamatának vizsgálatát is. Adatok és Módszerek: Retrospektív, egy éven át tartó dokumentumelemzés és az informatikai nyilvántartás alapján, egyszerű leíró statisztikával történő vizsgálata folyik. Ezen dokumentációk átfogó áttekintéses vizsgálatai alapján az összefüggések megállapítási folyamatban vannak. Az ellátás során az időfaktorok figyelése, a vizsgálható indikátorok meghatározása létfontosságú a beteg hosszú távú egészsége és az egyre nagyobb szerepet kapó sürgősségi ellátás folyamatos, optimalizált működése szempontjából. Eredmények: Az már egyértelmű, hogy a beutalási/felvételi diagnózishoz képest közel 30%-ban más orvosi diagnózis igazolódik. A hasi panaszok 8 %-ában nem található egyértelmű, a sürgősségi ellátás igénybevételét indokoló orvosi diagnózis. Közel 10%-ban nem a legoptimálisabb az SBO-s betegút, hamarabb juthat adekvát diagnózishoz és ellátáshoz, ha nőgyógyászatra, vagy sebészetre kerül a beteg és nem kell órákat várni a vizsgálatokra, azok eredményeire és a konziliárusra. Következtetések: Vajon van-e felesleges vizsgálat, ilyen esetekben? A betegorientált ellátásban itt van szerepe, az egyes SBO-kon már működő, hasi fájdalom esetén is a szakdolgozók által indikálható vizsgálatoknak, illetve az SBO-kon kívüli betegutak megtartásának. Kulcsszavak: hasi kórképek, sürgősségi triage, beteg utak, anamnézis Az ápolói triage tevékenység hatékonyságának vizsgálata Lengyel Attila1, Pápai Tibor2 (1, 2 MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrum) Célkitűzés: A progresszív betegellátás rendszerének bevezetésével az MH EK Honvédkórház Sürgősségi Centrumának betegforgalma jelentősen megemelkedett. Az intrahospitális sürgősségi ellátás folyamatában az első legfontosabb funkció az osztályozás vagy triage A triage ápoló feladata nagy tömegből kiemelni a valóban sürgős eseteket, ehhez megfelelő szakmai kommunikációs és szervezési képességekkel kell rendelkeznie a

45

tevékenység végzőjének. Adatok és Módszerek: A kiemelt jelentőségű funkció hatékony és megbízható működésének vizsgálata céljából véletlenszerű mintavételi módszerrel, kérdőíves felmérés alkalmazásával és a triage tevékenység hatékonyságának vizsgálatával követtük, hogy kollégáink milyen pontossággal végzik a betegosztályozást. Vizsgáltuk, hogy milyen arányban lép fel az alul- és felül osztályozás lehetősége. Az eredményekkel szintetizáltuk a sürgősségi osztályos munkaviszony és a szakképzettség közötti összefüggéseket. Eredmények: A vizsgált szakmacsoportok közül a sürgősségi szakápolók végzik legmagasabb találati aránnyal a betegosztályozást, ami bizonyítja, hogy, ha a meglévő ápolói, mentőápolói, diplomás ápolói képesítésre ráépítik a sürgősségi szakápoló képesítést, megfelelő sürgősségi szemlélet és a kompetenciák kialakításával, akkor szignifikánsan növekszik a triage pontossága. Következtetések: A megfelelő hatékonysággal végzett ápolói triage tevékenység jelentősen emeli a betegbiztonságot, valamint a Sürgősségi Centrum, így az intézmény költséghatékonyabb működését eredményezi, ezért a triage ápolók képzését, továbbképzését kiemelt prioritásként kell kezelnie valamennyi sürgősségi osztálynak. Kulcsszavak: sürgősségi ellátás, triage, under triage, over triage, képzés, oktatás Ittasak, részegek és intoxikáltak a sürgősségi osztályokon Banga Béla Erik (Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztály) Célkitűzés: Az ittasak ellátását a a mentők és 2014. január 1-óta kötelező jelleggel a sürgősségi osztályok látják el, így a rejtett sérülések, kísérőbetegségek diagnózisainak felállítása akkor is az SBO-k feladata, ha ez többszörös erőforrás igény szükséges, mint más betegnél, az ő védelmük is a szakdolgozók feladata. Az SBO-k szakdolgozói nem rendelkeznek pszichotikus, ittas és agitált ellátottak vezetéséhez szükséges szakmai végzettséggel, ismeretekkel. Egy-egy, „amatőr” kezdeményezés kivételével nincs ezen ellátásba kényszerített szakdolgozók mentálhigiénés segítése, rekreációja, fizikális és pszichés védelme. Adatok és Módszerek: Esetismertetések mellett számszerűsíthető, hogy több mint 350%-os erőforrásigénye van az egyes ittas, agitáltaknak, már a felvétel során is. A betegfelvételi, vérvételi, vizsgálati anamnézis felvételi időket, az esetenkénti biztonsági szolgálati és rendőrségi megjelenést Excel programban gyűjtöttem. Grafikonon látható, hogy egy közvetlen konfliktus a detoxikálóba osztott dolgozón kívüliek 64%-a napi munkavégzését közvetlenül akadályozza. Eredmények: A betegellátástól elvont idő eltérő lehet, de időnként eléri a munkaidő 26%-át is, átlagosan 8%. A szakdolgozók 72%-a személyes interjúban elmondta, hogy napokig, hetekig befolyásolja negatívan a mindennapi munkavégzésüket és családi kapcsolataikat, hogy mindenféle támogatás és segítség nélkül kerülnek szembe agitált ellátottakkal, fenyegetésekkel. Következtetések: Az SBO-któl sokkal több feladatot vár el az ellátó rendszer, mint az eddigi, detoxikáló, „kijózanító” állomások. A dolgozók 94%-át zavarja, hogy megfelelő ellátás, megfigyelés nélkül maradhatnak az SBO egyéb betegei. Jelenleg az SBO-k szakdolgozói erőforrásait sokszor túlzottan lekötik ezek az esetek, veszélyeztetve a többiek adekvát ellátását. Ez nem lehet reális cél, eredményeim alapján átgondolásra javaslom a jelenlegi helyzetet. Kulcsszavak: Sürgősségi, detoxikáló, részeg, erőforrások A szájápolás jelentősége a lélegeztetéssel társult tüdőgyulladás megelőzősében Lucska Lívia1, Virág Lászlóné2 (1, 2 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet KAIBO) Célkitûzés: A lélegeztetéssel társult tüdőgyulladás (ventilator-associated pneumonia-VAP) a gépi lélegeztetés megkezdését követő 48 órán túl alakul ki, melynek keletkezésében nagy jelentősége van a szájüregben található, és onnan a tüdőbe lejutó kórokozóknak. Az intenzíves beteg szájüregében a felvételét követő 48 órán belül megtelepednek az ITO-ra jellemző multirezisztens kórokozók, melyek a VAP-ot okozzák. A VAP kombinált antibiotikus kezelést igényel, melynek költsége igen magas. Megfelelő szájápolással csökkenthető a kórokozók megtelepedése, ezáltal a VAP gyakorisága. Adatok és Módszerek: 2012. szeptemberétől az osztályunkon lélegeztetett betegeket véletlenszerűen két csoportra osztottuk. A egyik csoportban hagyományos szájápolást végeztünk (steril buci, Kocher és nyálkahártya fertőtlenítő oldat segítségével), a másik csoportban pedig egy speciálisan szájápolásra kifejlesztett eszközt használtunk (központi szívóra csatlakoztatható, puha sörtéjű, kisfejű eszköz, előre adagolt nyálkahártya fertőtlenítő oldattal). Az eszközt gyártó cég által javasolt protokollt alkalmaztuk, melynek során betegeinknél előre meghatározott szempontok alapján naponta végeztünk szájhigénés állapotfelmérést, és a kapott eredménytől függően végeztük a szájápolást. A lélegeztetés kezdetén és a detubálás előtt végzett garat- és tracheaváladék tenyésztések, valamint az elvégzett mellkasröntgen felvételek alapján értékeltük a szájápolás hatékonyságát. Eredmények: A speciálisan szájápolásra kifejlesztett eszköz használatával lényegesen javult lélegeztetett betegeink szájhigénés állapota, csökkent a multirezisztens

46

kórokozók megtelepedése, kevesebb VAP fordult elő, ezáltal csökkent a lélegeztetési napok száma, és az ITO tartózkodás időtartama a kontroll csoporthoz képest. Következtetések: A speciálisan szájápolásra kifejlesztett eszköz használata a beteg és az ápoló személyzet számára egyaránt előnyös. Kulcsszavak: lélegeztetéssel társult tüdőgyulladás, szájápolás

V.

„B” szekció Liget II. terem „Az ápolás klinikai vonatkozásai (Hospice ellátás)”

Az emberhez méltó halál – hospice ellátás otthon, vagy intézményben Fullér Noémi1, Rengel Ágnes2, Dr. Oláh András3 (1, 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi Tanszék, 2Nagyatádi Kórház Hospice Osztály) Célkitűzés: A XXI. század egyik vezető haláloka a daganatos megbetegedések egyre növekvő száma. A betegség gyakran akár évekig elhúzódhat, azonban fontos, hogy a betegek és hozzátartozók tisztában legyenek azzal, van lehetőség arra, hogy végig kísérjék súlyos beteg hozzátartozójukat ezen a nehéz úton és szakemberek segítségével megoldást találjanak a testi, lelki problémákra. Adatok és Módszerek: Kutatási típusa leíró, kvantitatív, keresztmetszeti. Elemszám 120 fő, a vizsgálat helye a Nagyatádi Kórház Hospice osztálya, valamint Csurgó és környéke. Vizsgálat ideje, 2011. január és 2012. május. Saját szerkesztésű kérdőívet használtunk, a statisztikai feldolgozás khi-négyzet próbával és kétmintás T-próbával történt. Eredmények: A mintában az idősebb betegek körében nagyobb a depresszió mértéke és foka is, mint a fiatalabb betegek körében. A fájdalom mértéke az otthonápolt betegeknél nagyobb mértékű. Az intézeti betegek fájdalmát Vizuál Analóg Skálán mérve 4,4,+/- 2, 27 átlag értéket kaptunk. A fájdalom átlag értéke az otthonápolt betegeknél 5,51. A két csoport fájdalom értékeinek összehasonlításának eredménye szerint szignifikáns különbség van a két ellátási forma betegeinek átlag fájdalom értékei között (p=0, 023). Mindkét ellátási forma betegei hasonló panaszokról számoltak be. A depresszió mértékének vizsgálata a nem és a kor függvényében történt, egyik esetben sem találtunk szignifikáns különbséget. A két ellátási forma betegeinek összehasonlító vizsgálata a depresszió függvényében, azt mutatja, hogy nincs szignifikáns különbség depresszió előfordulását és mértékét tekintve (p=0,98). Következtetések: Mintánkban a fájdalom mértékét és a panaszok jelenlétét a család jelenléte (otthoni ellátás) nem befolyásolta döntően, de a depresszió kialakulásában a szerepe jelentős lehet. Kulcsszavak: Hospice otthonápolás, intézeti ápolás, terminális állapot, depresszió, fájdalom Halálfélelem mentőtiszt hallgatók és mentődolgozók körében Fullér Noémi1, Dr. Betlehem József2, Dr. Oláh András3, Pék Emese4 (1, 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi Tanszék, 2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, 4Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi kar Sürgősségi Ellátási Tanszék) Célkitűzés: Bizonyított tény, hogy az egészségügyben dolgozók halálfélelme magasabb más foglalkozású személyekéhez képest, így indokolt a rendszerbe kerülő hallgatók ilyen irányú felkészítése, hozzájárulva az egészséges munkahelyi környezet kialakításához és az egyéni megküzdési mechanizmusok erősítéséhez. Kutatásunk célja volt felmérni a halálfélelem mértékét a PTE-ETK mentőtiszt hallgatói, valamint mentő dolgozók között. Adatok és Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk mentőtiszt hallgatók (n=61) és mentő szakdolgozók (n=45) körében. Az adatokat önkitöltős, anonim kérdőív segítségével gyűjtöttük a Neimeyer és Moore-féle multidimenzionális halálfélelem skála alkalmazásával. Az összefüggések feltárására khi-négyzet próbát, T-próbát, regresszió analízist és varianciaanalízist alkalmaztunk. Eredmények: Szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport között „A jelentős társak féltése” faktor esetén (p=0,001), valamint az a tendencia látszik, hogy az életkor emelkedésével, valamint a munkahelyi tapasztalattal párhuzamosan nő a halálfélelem, ezen felül a lakóhely és a családi állapot is több esetben befolyásoló tényezők. Következtetések: A hallgatók és a már egészségügyben dolgozók halálfélelmét a demográfiai tényezők nagyban meghatározzák, azonban a munkahelyi tapasztalattal nem mutatkozott szignifikáns összefüggés. Eredményeink figyelembe vételével ajánlott a képzés során nagyobb hangsúlyt fektetni a halál/haldoklás témakörére és a hallgatók attitűdjének tudatos formálására. Kulcsszavak: halál, mentődolgozók

47

A beteg központú ápolás fontossága az onkológián. Hauksz Denissza1, Orosz Miklósné2, Tóth Tímea3 (1, 2, 3 B-A-Z Megyei Kórház Onkológia) Célkitűzés: Onkológiai nővérként az a tapasztalatunk, hogy hazánkban rohamosan nő a daganatos megbetegedések száma. Ez a beteget sokkszerűen éri, és nehezen tudja feldolgozni. A legtöbb beteg nincs tisztában a betegségével, a mellékhatásaival, a rá váró kezelésekkel és a betegség utáni – közbeni életvitellel. A rák szó a köztudatban egyet jelent a halálos ítélettel. A betegek téves információkat szereznek betegtársaiktól, a médiából és a világhálóról is. Ezzel a témával kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az onkológiában a betegközpontú ápolás, a betegek és hozzátartozóik tájékoztatása és a betegek pszichés vezetése. Adatok és Módszerek: Vizsgálatunk célja, egy esettanulmányon keresztül bemutatni, hogyan valósul meg a betegközpontú ápolás osztályunkon. Ehhez módszerünk a beteg ápolási dokumentációjának teljes elemzése és a vele való zárt interjú. Az elemzés három részből tevődik össze: - Retrospektív dokumentumelemzés - A jelen állapot bemutatása - Beteg edukációja Eredmények: A kutatás helye a B-A-Z Megyei Kórház Onkológiai osztály kemoterápiás részlege. Ez alapján felállított hipotéziseink: - Feltételezzük, hogy az onkológián kezelt betegeknél jobban megvalósul az egyénre szabott ápolás. - Feltételezzük, hogy nem csupán a kórházak, avagy osztályok felszereltsége vagy éppen a kórház finanszírozás kérdése a betegközpontú ápolás megvalósulása. - Feltételezzük, hogy a nővér szerepe a legfontosabb a betegközpontú ápolás megvalósításában. - Feltételezzük, hogy az onkológián fekvő betegek jobban igénylik betegségük miatt a betegközpontú ápolást. Következtetések: Az egyénre szabott ápolás megvalósításához szükség van arra, hogy hallgassuk meg a beteget, ne csak a betegségére, hanem a betegre összpontosítsunk. Kompetencia körnek, a beteg és a hozzátartozó tudásszintjének megfelelően tájékoztassunk, és a lehető legjobb tudásunk szerint ápoljunk. Kulcsszavak: onkológia, egyénre szabott Élet a hospice-on Pócs Anita (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Hospice Osztály) Célkitűzés: A Hospice jelentése: menedékhely. Menedék a betegeknek és a hozzátartozóknak. Közel egy éve dolgozom az egri Hospice osztályon mint Diplomás Ápoló. Sokat beszélgettem a betegekkel ,hozzátartozókkal egyaránt. Kérdezgettem őket, hogy kitől szereztek tudomást az osztályunk létezéséről, tudják-e milyen tevékenységet folytat a Hospice. Meglepő volt számomra, hogy gyakorlatilag semmiféle információval nem rendelkeztek – és ez volt a jobbik eset – vagy tévesen úgy értelmezték, hogy ez az „elfekvő” osztály. Ami még megdöbbentőbb volt, hogy ezek a betegek nagy része a kórház különböző részlegeiről érkeztek. Az előadásom célja, hogy bővebb felvilágosítást adjak a kollégáknak amit aztán ők tovább adhatnak az őket kérdező hozzátartozóknak, betegeknek. Elmondjam és megmutassam képekben, hogy is működik a mi Hospice osztályunk, az ápolási feladatok és a palliatív terápia mellett, műsorokkal, vendégekkel a mi jókedvünkkel és őszinte szeretetünkkel, gondoskodásunkkal színesítjük és könnyítjük meg a betegeink és hozzátartozók szenvedéseit. Adatok és Módszerek: Egy grafikai ábrán szeretném megmutatni, hogy hogyan alakult a betegforgalom a megalakulástól az tavalyi évig. A statisztika alapja az osztályunk betegforgalmi jelentései. Eredmények: Mivel Magyarországon vezető halálok a daganatos betegség,látható lesz a növekvő tendencia a beteglétszám adatain. Ez azt is mutatja, hogy egyre többen hallanak rólunk és erről a lehetőségről. Következtetések: Nagyon sok a többgenerációs család a fiatalabb, aktív dolgozók látják el az idős, állandó ápolásra szoruló fájdalmakkal küszködő, daganatos betegeket. Nekik mi vagyunk a menedék. Megnyugvást hozzunk számukra, azzal, hogy biztonságban tudhatják szeretteiket, és nem kell választaniuk a munka vagy a betegápolás között. Természetesen a betegeknek is könnyebbé, elviselhetőbbé tesszük a mindennapokat azzal, hogy állandó ápolást,törődést fájdalomcsillapítást, egyéb kínzó tünetek csökkentését, vagy egyszerűen csak társaságot, figyelmet, szeretetteljes ápolást biztosítunk. Kulcsszavak: Hospice osztály, ápolás, palliatív terápia „A hospice nem a halálról, hanem az életről szól" Nagyné Kovács Judit Éva (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Hospice Osztály) Célkitûzés: A halálozási statisztikában a rosszindulatú daganatos megbetegedés a második helyen áll. A hospice ezen betegeknek biztosít minőségi, élhető életet betegségük végső szakaszában. Magyarországon a hospice

48

múltja alig 20 évre tekint vissza, a vele kapcsolatos információk az egészségügyben és a társadalomban is hiányosak, sokszor tévesek. Adatok és Módszerek: A hopice nem csak ápolás! A hospice segítségére lehet a betegnek és a családnak a betegség feldolgozásának időszakában, fizikai, mentális, és spirituális téren, és a gyász időszakában is. Szakképzett team látja el betegeinket, és segíti a hozzátartozókat. A hospice céljainak és feladatainak megfelelő felvilágosítással, és pozitív hozzáállással a társadalomban is elfogadottabbá válhatna. A legfőbb probléma az ismeretek hiánya erről a területről, és a betegek nem kellő tájékoztatása betegségükkel és annak kimenetelével kapcsolatban. Sajnos a hospice szót gyakran az „elfekvővel” azonosítják, így azonnal elzárkóznak tőle, megfosztva magukat és szeretteiket attól a jótól, amit nyújthatnánk számukra. Betegeink mintegy 20%-a túl későn kerül kapcsolatba osztályunkkal. Összehasonlítottam a hazai és más országokban működő hospice szervezet számát, és a bennfekvő hospice-palliatív ágyak számát a népességszám ismeretében. Megnéztem az egri Markhot Ferenc Kórház Hospice Osztályára felvett betegek időbeni halálozási statisztikáját. Eredmények: Véleményem szerint a köztudatba akkor fog kellően beivódni, és elfogadottá válni, a hospice, mint ellátási forma, ha minden lehetséges módon képviseltetjük magunkat tudományos összejöveteleken, tájékoztató kiadványokban, médiában. Addig a velünk már korábban kapcsolatba került hozzátartozók jó tapasztalataira tudunk hagyatkozni. Következtetések: Az egészségügy egészében létrejövő szemléletváltás lenne szükséges ahhoz, hogy Magyarországon is igazi mozgalommá nőhesse ki magát a hospice, és minél több rászorulón tudjon segíteni. Kulcsszavak: őszinteség, minőségi élet, emberi méltóság

POSZTER KIVONATOK 2013. június 28. (péntek) Poszter bemutató: Eger terem Kis lépések, nagy ugrások...! Balogh Adrienn1, Petrovszki Tünde2 (1, 2 Dr. Réthy Pál Kórház Belgyógyászat, Diabetológia-Endokrinológia ) Célkitűzés: A cukorbetegségben szenvedők száma világszerte növekszik. A felgyorsult technológiai fejlődés a diagnosztikai és terápiás eszközök területén is világjelenség. Ez egyre kifinomultabb eszközöket ad a kezünkbe. Célunk felmérni, hogy a modern vércukormérő- és inzulinadagoló eszközök használata hogyan befolyásolja a szakdolgozó munkáját, használatuk egyszerűbb és biztonságosabb-e a régebbi módszerekhez képest, alkalmazásuk többletterhet jelent-e, vagy a munkavégzés természetes velejárójaként tekintünk rá. Adatok és Módszerek: Kérdőív segítségével felmérést végeztünk az egészségügy különböző területein dolgozók – orvosok, diplomás ápolók, szakápolók, és általános ápolók – körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a dolgozók kellő ismeretanyaggal rendelkeznek-e az inzulinterápiát igénylő betegek diagnosztikai és terápiás ellátásában, milyen gyakorisággal és biztonsággal használják a modern ujjbegyes vércukormérő készülékeket és a legújabb inzulinadagoló peneket, illetve az inzulinpumpa kezelést, hogyan viszonyulnak azok alkalmazásához és edukációjához, és tapasztalnak-e életminőségbeli változást a betegeik körében. Eredmények: 8 Általános ápoló, 16 szakápoló, 10 okleveles ápoló, 9 diplomás ápoló és 7 orvos töltött ki kérdőívet. Az eredmények alapján megállapítható, hogy ezen eszközöket a dolgozók többsége ismeri, használatuk egyszerűbb, kényelmesebb, könnyebben elsajátítható, a dolgozók szívesebben használják, és a betegek edukációját is megkönnyítik. Csökken a munkahelyi balesetek száma, életminőségbeli javulást eredményez használatuk. Ezen eszközök használata gyorsabbá teszi a munkavégzést, azonban elsajátításuk több időt igényel. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy a technológia fejlődése pozitív változást hoz a munkavégzés és gyógyítás területén, ám ahhoz, hogy tudásunk naprakész legyen, folyamatosan képeznünk kell magunkat, még akkor is ha ez több időráfordítást igényel. Kulcsszavak: vércukormérők, inzulinadagolók, technikai fejlődés Fizikoterápia ókortól napjainkig Lakatos Erika (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Fizikoterápia) Célkitűzés: Korunkban egyre elterjedtebb a fizikoterápiás kezelés, ezért érdemes megismernünk kialakulásának történetét és a napjainkba leggyakrabban előforduló kezeléseket. Adatok és Módszerek: Kérdőíves: Betegelégedettségi kérdőív Dr. Csermely Miklós: Fizioterápia Bálint-Bender: Fizioterápia elmélete és gyakorlata Eredmények: A legrégebbi fizikoterápiával kapcsolatos forrás i.e. 460-ra tehető. A medencében lévő bénult

49

gyermekek mellé elektromos halakat helyeztek. Az elektroterápiát tudatosan a XVIII. sz. számítják, mely egybe esik az elektromosság felfedezésével. 1720-ban Gray felfedezi, hogy az emberi test vezeti az áramot. Galvani és Volta nevéhez fűződik az első ideg-izom preparátum kidolgozása, elektromos stimuláció és az első izom contractio vizsgálata. Az 1800-as években a galván áram bevezetésénél már figyelemmel voltak az áram erősségére és sűrűségre a kezelés idejére és helyére, kidolgozták az elektroozmózis elméletét. Az 1900-as évek elején megvalósították a hidrogalván kezelést, majd az iontoforézist fedezték fel. Az elektroterápia fejlődésében jelentős állomás volt a szaggatott galvánáram alkalmazása, ezt követte a többi különböző áramforma. A szelektív ingeráram bevezetésével új fejezet nyílt az izomingerlésben. A nagyfrekvenciás kutatások nagy sikere volt a 3060 MHZ frekvencia és a 10-50 m hullámhossztartományba sorolható elektromágneses hullámú kondenzátor terek megvalósítása. Ezt követte a mikrohullámnak elnevezett sugárzás mely 12,5 cm hullámhosszú és 2400 MHZ frekvenciájú volt. Nemec nevéhez fűződik az első középfrekvenciás árammal megvalósított interferencia áram kezelés. Az UH felfedezése 1880-ban a Curie házaspár nevéhez fűződik. A lézerterápia 50 éves múltra tekint vissza. A 25 éve felfedezett lökéshullám terápia hazánkban még csak most kezd elterjedni: az ESWT. Következtetések: Kórházunkba a fizikoterápiás szakrendelésünkről pozitívan számoltak be a betegelégedettségi kérdőíveken keresztül. 164 szakrendelésből a 3. legeredményesebb szakrendelés vagyunk. Kulcsszavak: Fizikoterápia története, fejlődése Foglalkozás-egészségügy "Vértes szemmel" Kilin Olga Mónika (Vértesi Erőmű ZRT. BKM) Célkitûzés: Saját munkahelyemen szerzett tapasztalataim alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatait, tevékenységét az egyes foglalkozás-egészségügyi osztályba történő besorolást,az alkalmassági vizsgálatok rendszerét,továbbá a jelentési kötelezettségeket kívánom előadásomban bemutatni. Adatok és Módszerek: jó kapcsolat a munkahelyen, rendeletek ,előírások betartásával ,betartatásával Eredmények: a munkavállalók betartják a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által előírtakat Következtetések: kevesebb foglalkozás-egészségügyi megbetegedés,időben felismert betegségek ,betegségtünetek diagnosztizálása Kulcsszavak: foglalkozás-egészségügy WII-habilitáció sclerosis multiplexben Kiss-Huszti Ágota1, Hudák Ivett2 (1Uzsoki Kórház Neurológia) Célkitûzés: A wiihabilitáció egy mozaikszó. A Wii egy videó-játék konzol, a rehabilitáció, pedig azon egészségügyi eljárások, amelyek célja a betegség miatt kialakult funkcióveszteség javítása. Ebből következik, hogy a wii-vel való rehabilitációt Wii-habilitációnak hívjuk. Az Sclerosis Multiplex-szel élők számára nagyon fontos a folyamatos gyógytorna végzése ennek kiegészítéseként kezdtük el használni ezt a színes, szórakoztató mozgásanyagot. Fő célunk, hogy e betegek egyensúlyát és koordinációs képességét javítsuk. A szerzett tapasztalatainkat és eredményeinket szeretnénk bemutatni. Adatok és Módszerek: A vizsgálati hely az Uzsoki utcai kórház, neurológiai osztálya. A vizsgálati idő: 2013. március-április. A célcsoport osztályon kezelt sclerosis multiplexes betegek, 6 vizsgálati alannyal. Beválasztási kritériumok: Középsúlyosnál nem rosszabb végtag-és törzsataxia, egyensúlyzavar, koordinációs probléma, egy oldalra lokalizálódó alsó végtagi parézis. A módszer lényege: A feladatok megoldása egy egyensúlyozó padon állva történik, a súlypont áthelyezésével. A beteg egy képernyő segítségével visszajelzést kap a testhelyzetéről és az imént elvégzett mozdulat hatékonyságáról. A betegeinket a gyakorlatok előtt és után egyensúly skálákkal teszteltük, ezek a Berg-féle egyensúly skála, Dinamikus járásteszt, Tevékenység-specifikus egyensúly skála. Ezen adatokat Excel táblázatban rögzítettük és összehasonlítottuk az eredményeke. . Eredmények: A szubjektív tapasztalataink, hogy a betegek fizikai kondíciója és terhelhetősége javul, koordinációja és egyensúlya fejlődik, reakcióideje csökken, célzó mozgásai pontosabbá válnak. Az objektív felmérések, melyek jelenleg még folyamatban vannak, remélhetőleg hasonló eredményeket hoznak. Következtetések: Magyarországon ez az első kutatás a Wii-vel SM betegeken, azonban külföldön már voltak kutatások ebben a témában, amiknek az eredményei szerint javult a Sclerosis Multiplexesek állapota. Kulcsszavak: videó-játék, habilitáció, SM, funkció javulás, új lehetőség

50

Esetalapú szolgáltatási elszámolási rendszer /(ESZER) bevezetése kórházunkban Zelizi Piroska1, Komáromyné Nagy Krisztina2, Gaálné Nagy Ottilia3 (1Kenézy Gyula Kórház Belgyógyászati Osztály, 2Kenézy Gyula Kórház Pszichiátria, 3Kenézy Gyula Kórház Sebészet) Célkitűzés: A mai gazdasági helyzetben, kilátástalanságban, felüdülés volt számunkra, hogy a kórház menedzsmentje lehetővé tette, hogy megismerkedjünk és alkalmazzunk egy olyan számítógépes programot, amely nagy segítséget nyújt az esetalapú költségek számításában. Előadásunkban szeretnénk bemutatni a program bevezetésének lépéseit, előnyeit, hátrányait és a szakdolgozók által kitöltött kérdőívek elemzését, értékelését. Adatok és Módszerek: 50 szakdolgozót választottunk akiknek a véleményét kérdőíves módszerrel kérdeztük meg. A megkérdezettek azok az ápolók akik közvetlenül vesznek részt a program működésében. A visszaérkezési arány 100% volt és mind értékelhető. Eredmények: A kérdőívek elemzésekor világosan kitűnik, hogy az ápolók könnyen elsajátították a program alkalmazását, " nem rabol" el sok időt az ápolási folyamatoktól, könnyen be lehet illeszteni a mindennapi tevékenységünkbe. Következtetések: A vezetők feladata és felelőssége, hogy döntéseik révén előmozdítsák a szervezet fejlődését, s elfogadható az az érv, hogy ezen döntések minősége javítható, ha megfelelőbb információs háttérre épül. Ismert, hogy az egy-egy ápolóra jutó munkaterhelés lényeges különbséget mutat egy kórházon belül. Ha azt szeretnénk, hogy ezekről reális képet kapjunk, fontos az adatok informatikai rögzítése. Az ESZER program segítségével ez könnyen kivitelezhető, és így objektív képet kap az ápolás és az orvosi menedzsment is. Kulcsszavak: informatika, menedzsment, ápolási munkafolyamatok, esetalapú szolgáltatási elszámolási rendszer Intenzív ápolók adaptációja a technikai robbanáshoz Mayer Bernadett1, Homokiné Laczkó Bernadett2, Tolnainé Tóth Erzsébet3, Dr. Bolyos Aranka4 (1, 2, 3, 4 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermek - Aneszteziológiai és Intenzív Osztály) Célkitűzés: A magyar egészségügy a XX. század végén jelentős változáson és fejlődésen ment át. Ma már a napi tudományos ismereteket használják és alkalmazzák a beteg ellátásban és a prevencióban. Az egészségügyi fejlesztések, eszközbeszerzések célja a betegek számára a minőség biztosítás legmagasabb szintjének elérése. Az elmúlt évtizedben egyre bonyolultabb eszközök kerültek alkalmazásra, mind a diagnosztikában, mind a terápiás módszerekben. Adatok és Módszerek: Célunk bemutatni, miként hat az egészségügyi technológia fejlődése a kórházi költségvetésre, a humán erőforrásra és a betegekre. Elemezzük, hogy a Gyermek-Aneszteziológiai és Intenzív Osztályunkon 2003-2013 között a HIGH-TECH eszközök milyen egészség nyereséggel jártak a betegek számára (élettartam hosszabbodás, életminőség javulás, stb.). Eredmények: Az adott probléma kezelésére rendelkezésre álló modern eszközök mennyire voltak költséghatékonyak, illetve mennyire segítették a jól képzett szakemberek munkáját. Következtetések: A XXI. század egészségügyi problémáinak megoldásához feltétlenül szükséges lenne, az egészségügyi dolgozók kompetenciájának fejlesztése. Kulcsszavak: High-tech eszközök "Betegre szabott" gyógyszerosztás fejlődése a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban Bucsokné Kovács Erzsébet (Bugát Pál Kórház Intézeti Gyógyszertár) Célkitűzés: A szerző ismerteti azon törekvéseiket, melyeket a kórházi gyógyszerfelhasználás racionalizálása érdekében tettek. A betegágyra szóló egyedi kiszerelésekkel – daily dose system (DDS)- megakadályozható a gyógyszerpazarlás, növelhető a gyógyszerbiztonság, csökkenthetők az interakciók és mentesíthetők a nővérek a gyógyszerekkel kapcsolatos teendők alól. Az antibiotikum felhasználás „nyomon követése”névre szóló rendelés alapján. Adatok és Módszerek: Gyurika gyógyszertári- Tobias osztályos, valamint Gyula lekérdező modul adatainak feldolgozása statisztikai alapon. Eredmények: A szerzők ismertetik, hogyan sikerült a mechanikus gyógyszerrendelést elektronikus rendelésre váltani. Lehetővé vált a betegre szóló gyógyszer számla elkészítése, a finanszírozás és tényleges gyógyszerköltség összehasonlítása. Következtetések: Véleménye szerint a fekvőbeteg ellátó intézmények szűkös anyagi kerete nélkülözhetetlenné teszi a gyógyszerelési szisztémák korszerűsítését. Kulcsszavak: daily dose system gyógyszerosztás gyógyszerbiztonság Mit akarok én? – avagy az elvárások és a valóság kontrasztja a várandósság idején.

51

Merx Henrietta1, Boldóczki Erika2 (1, 2 Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Szülészet/ Újszülött részleg) Célkitűzés: Statisztikai adatok alapján, Magyarországon elmondható, hogy az élve születések száma 4,8%-kal csökkent, a halálozásoké 15,8%-kal növekedett, így a népesség természetes fogyásának üteme egyharmadával emelkedett. A népességfogyás Békés megyében volt a legintenzívebb. A szülésszám növekedését számos tényező befolyásolja, melyek együttes hatásának következményeként pozitív változás érhető el. Rendszeresen 5 éve tartunk tanfolyamokat és az elmúlt időszak tapasztalatait összegyűjtve megfogalmazódott bennünk, hogy az általunk nyújtott szolgáltatás megfelel- e, a mai elvárásoknak. Tapasztalataink alapján a területi ellátási kötelezettség, szülészeti osztály felszereltsége, gyermekosztályos háttér, személyzet szakmai felkészültsége, médiában való szereplés befolyásolhatja várandósainkat a szülőintézmény megválasztásában. Adatok és Módszerek: Kutatásunkat Szülészeti Osztályunkon kérdőívek kiosztásával, retrospektív vizsgálatban, szülésre felkészítő tanfolyamon részt vett, illetve azon nem résztvevő már megszült nők körében, 2012 április-2013 április közötti időszakban végeztük. Mintánkat a fenti intervallum ideje alatt, tanfolyamot látogató várandósaink számához igazodva mindkét csoportból 148 kérdőívet töltettük ki. A kontrollcsoport tagjai közül minden 5. megszült nő került kiválasztásra. Kutatásunkhoz nyílt és zárt kérdéseket tartalmazó standardizált kérdőívet alkalmaztunk. Eredmények: Végső eredményeinket, következtetéseinket prezentációnk alkalmával lesz módunk megismertetni. Következtetések: Véleményünk szerint várhatóan a tanfolyamon részt vett terhes nők körében magasabb azok aránya, akik nem a területi ellátási kötelezettség alapján döntenek a szülés helyéről, hanem a biztosított szakmai háttér alapján, valamint szignifikáns különbség mutatkozik a tanfolyamon részt vett szülő nők és a tanfolyamot nem látogatott nők között az intézmény tudatos kiválasztásának szempontjából. Kulcsszavak: szülésre felkészítés, intézmény választás A beteg beteg marad, vagy ügyfél lesz és meggyógyul Baráth-Mikó Eszter (Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet I. Belgyógyászati Osztály) Célkitűzés: A fogalom tisztázott. Az azonban nem, hogy milyen összefüggésekben használható ott, ahol betegről és orvosokról, beszélünk, nem ügyfélről. Van ilyen a hazai egészségügyben is? A témaválasztást a fenntarthatóság fogalma indokolja. Az egészségügy is gazdasági ágazat, fenntarthatósága = szemléletváltás. A kutatás célja, hogy megvizsgáljam, elvárás-e az egészségügyben a kliens orientáltság, és mennyire. Milyen okok állnak a hátterében. Mely demográfiai háttérváltozó alkot szignifikáns összefüggéseket az ügyfélközpontúság szükséges voltának megítélésével? Adatok és Módszerek: Online kérdőíves megkérdezést alkalmaztam idő- és anyagi tényezők miatt. A mintavétel a „hólabda” módszer volt. Ismerősöknek elküldtem a kérdőívet, és megkértem őket, hogy küldjék ők is tovább. A mintába kerülés feltétele valamilyen internetes elérés volt. Kizáró feltétel volt ennek hiánya. 317 kiküldött kérdőívből 41-et kaptam vissza. A célcsoport a magyar lakosság volt. A hipotéziseim ellenőrzésére khí-négyzet próbát végeztem. Saját számításokkal. Eredmények: A minta nem reprezentatív volta miatt nem tudok egyértelmű következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, milyen az emberek megítélése az ügyfélközpontúsággal kapcsolatban. Jelenleg nem ezt tartják az emberek a legfontosabbnak, hanem az orvosok/alkalmazottak hozzáállását és a pénzhiányt. A szignifikanciaszint 10%. Korfüggő, hogy milyen az emberek megítélése. A fiatalabb szerint szükséges a szemléletváltás. Más demográfiai háttérváltozóval nem találtam szignifikáns összefüggést. Következtetések: Kapott eredményeimet szeretném bővíteni, más mintavételi eljárást alkalmazva, hogy tapasztalataimat fel tudjam használni a későbbiekben. A fenntartható fejlődés kapcsán mindenképpen fontos lehet a szemléletváltás, ehhez pedig az igények és a megítélés felmérése a hatékonyság érdekében. Sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatban nem találtam kutatást a témában, ezért mindenképpen célszerű lehet saját eredményeimet tovább vinni. Kulcsszavak: Ügyfélközpontúság, szemléletváltás A prevenció bizonyítékai a Felső-Szabolcsi Kórház Reumatológiai szakrendelésén az osteoporosis és a csonttörések összefüggésében Tugya Jolán (Felső-Szabolcsi Kórház Reumatológiai szakrendelés) Célkitűzés: A XXI. század civilizációs betegsége a csontritkulás, a 3. helyen áll a halált okozó megbetegedések között. Az 1990-es évektől világszerte kiemelkedő népegészségügyi problémát jelent és a következményes rokkantság és a halálozás miatt költséges az ellátás. Az osteoporosis és az ebből adódó törésköltségei hazánkban igen magasak. Nagyon fontosnak tartom a prevenciót, a betegség megelőzését valamint az egészséges életmódra történő nevelést. Adatok és Módszerek: A kutatást a Felső-Szabolcsi Kórház reumatológia járó beteg

52

szakrendelésén végeztem. A vizsgálat ideje: 2001. január 01-től 2010. december 31-ig tartott. n=30547 fő. Retrospektív adatelemzést végeztem. Időbeli változás vizsgálata bázis és lánc viszonyszám alkalmazásával, összetétel és korreláció vizsgálat. Elaszticitási mutatóval vizsgáltam a kapcsolatot a két változó között. Adatok feldolgozása SPSS for Windows 10 program segítségével végeztem. Eredmények: Egyre több, nőbeteg panaszának hátterében áll a „néma kór”. A páciensek keringés és a daganatos megbetegedések tüneteivel gyakran fordulnak orvoshoz, amelyek sajnos egyre magasabb számban fordulnak elő az adott korosztályban, így a vizsgálatok következtében derül fény a „néma kórra”. Akik részt vettek csontsűrűség szűrésen, jelentősen kimutatható a csonttörések számának emelkedése. Következtetések: Fontosnak tartom a hatékony prevenció érdekében minél, több ember jelenjen meg a szűréseken. Világ és hazai viszonylatban fontos lenne a megelőzés, szűrés és a kezelés. A társadalmat egészség tudatossá kell tenni, ahol nagy szerepe van az ápolónak is. Kormányzati és össztársadalmi összefogásra, egészségorientált politikára lenne szükség, hogy az állampolgár érezze a társadalom minden segítséget meg ad az egészség megőrzés érdekében. Kulcsszavak: költséges eljárás, prevenció, motiváció Kígyómarás első ellátása Rajcsányi Beatrix (Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Intenzív és Anesztéziai Osztály) Célkitűzés: A hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Intenzív és Anesztéziai Osztályán dolgozom, 23 éve. Most mégis inkább olyan témát választanék, ami nem a legszorosabban kapcsolódik a munkánkhoz, de egészségügyi szaktudásunkat itt is tudjuk fejleszteni és kamatoztatni. Nagyon sokat túrázunk, kirándulunk a családommal, barátokkal. Egyik hazai hegymászásnál gondoltam arra, amikor sok erdei kígyóval találkoztunk, hogy mihez kezdenék, ha túratársaim közül valakit, valamilyen kígyó megmarná. Adatok és Módszerek: Magyarországon előforduló kígyófajták veszélyes-nem veszélyes bemutatása. Szakirodalom áttekintés, elsősegélynyújtás kígyóharapás miatt. Mit tegyünk, mit ne? Források: Dr. Zacher Gábor és Társai: Toxicológiai Protokoll /Mona-system/. E témában megjelent hazai és külföldi szakirodalom. Eredmények: Főleg az első ellátás fontosságát szeretném hangsúlyozni. Majd az állapotfelmérés utáni teendőket, súlyosság szerint kórházi környezetben. Következtetések: Sajnos egyre többen tartanak otthon kedvtelésből veszélyes állatokat. Tehát már nem csak természetes élőhelyükön fordulhatnak elő. Mindenre nem tudunk felkészülni, de lehetőségeinkhez képest, próbáljunk megtenni mindent, ilyen helyzetekben is. Mint szakdolgozó a kórházban is az előbb említett okok miatt találkozhatunk ilyen esetekkel, amelyek minél előbbi felismerése, gyógyítása életmentő lehet. Kulcsszavak: kígyómarás, toxikológia, életmentés

53