Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái

13.2.5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1

Szakmai törzstárgyak és szakmai differenciált képzés tárgyai (a szakmai törzstárgyakból és a szakmai differenciált képzés tárgyaiból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. § (3) b)

Tantárgy felelőse: Gergely András

MTD 0010 Historiográfia Féléves óraszám: Kredit: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:

Előtanulmányi kötelezettség:

Tantárgy előadója/i: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dusnoki József, magyar V Gergely András, kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Nagy Zsombor I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy korszakonként és ebből fakadó nagy témánként ismerteti a történetírás és a történeti módszertan fejlődését. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A görög történetírás fejlődése a logográfusoktól Hérodotoszon át Thuküdidészig. A római történetírás az annalisztikus hagyományoktól kezdve a bizánci világkrónika megszületéséig. A középkorban a lineáris történetszemlélet kerekedett felül. Számolni kell az arab tudomány hatásával és az egyetemek kisugárzó szerepével. A reneszánsz és a reformáció új történelemképe. A felvilágosodás és a természettudományos világkép hatása a történettudományra. A 19. században kialakultak a történettudomány legfontosabb szakágai, belső vitáik a történettudományon belül el¬foglalt hierarchikus pozíciókért. A 20. századi historiográfia: az Annales köre, a Gesellschaftsgeschichte, a New Urban History, fogalomtörténet. Az elméleti megújulás: egzisztencializmus, a marxizmus csődje, elméletellenesség, relativizmus, „emlékezetkultúrák”, hermeneutikai közelítések. A magyar történettudomány a 19–20. században. Legfontosabb irányzatok: pozitivizmus, szellemtörténet, gazdaság- és művelődéstörténeti iskola. A magyar történettudomány erősségei és gyenge pontjai. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bódy Zs. – Ö. Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.  Breisach, E.: Historiográfia. Bp. 2004.  Gunst P.: A magyar történetírás története. Bp. 2000.  Gyurgyák J. – Kisantal T. (szerk.): Történetelmélet I-II. Bp. 2006.  Kristó Gy.: Magyar historiográfia. Bp. 2002.  Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe (Al-Muqaddima). Ford., bev., kommentálta Simon Róbert. Bp. 1995. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Bognár Zalán

MTD 0020 A történelem kutatás módszertana Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli

Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey Viktória A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

1

A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és „kötelezővé” válása. Az újkori szervezett történeti kuta¬tások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és „hamisítása”. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 20. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módsze¬rek. A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp. 2007.  Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 2006  Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996.  Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.  Faragó Tamás – Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 2000. Bp. 2000.  Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980.  Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986.  Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 2004.  Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1–2. Bp. 2003.  Scott, Eddie M.: Ami „köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996.  Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 2000. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Bognár Zalán

MTD 0021 A történelem kutatás módszertana Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar GYJ kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. írásbeli

Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey Viktória A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és „kötelezővé” válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és „hamisítása”. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 20. század újabb módszertani impulzusai:

2

szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp. 2007.  Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 2006  Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996.  Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.  Faragó Tamás – Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 2000. Bp. 2000.  Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980.  Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986.  Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 2004.  Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1–2. Bp. 2003.  Scott, Eddie M.: Ami „köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996.  Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 2000. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Bognár Zalán

MTD 0022 A történelem kutatás módszertana 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar GYJ kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. írásbeli

Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey Viktória A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és „kötelezővé” válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és „hamisítása”. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 20. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp. 2007.  Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 2006  Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp. 1996.  Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.  Faragó Tamás – Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 2000. Bp. 2000.

3

    

Glatz F.: Történetíró és politika. Bp. 1980. Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986. Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 2004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1–2. Bp. 2003. Scott, Eddie M.: Ami „köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996.  Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp. 2000. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Semsey Viktória Tantárgy előadója/i: Fehér Bence

MTD 0030 Történetfilozófia, történelemelmélet Féléves óraszám: Kredit: 30 2 Tantárgy besorolása: kötelező

Meghirdetés féléve: őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 3.

Értékelés módja: kollokvium Értékelés módszere: szóbeli vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia–történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:  A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet ókori és középkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával.  Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét.  Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját;  megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ford. Simon Róbert, Bp. 1995. Államéletrajzok, szerk. Németh Gy., Bp. 19941, 19982 (Aristotelés és Kritias művei) Platón: Az állam. Ford. Jánosy István (Gondolat Bp. 19884, vagy Cartaphilus, Bp. 2008) Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós, Bp. 19842. Marcus Aurelius: Elmélkedések. Ford. Huszty József, Bp. 2010. Thukydidés I 1-13, V 84-114, Sallustius: Catilina 1-4, Iugurtha 1-2, Tacitus: Agricola 1-3, 30-34. Ajánlott irodalom:

Polübiosz történeti könyvei, Máriabesnyő 2002., XXXV. könyv. 4

Plutarkhosz: Dión élete (in: Párhuzamos életrajzok, Bp. 2005). Paulus Orosius: Histoire contre les Païens, Paris 1990-1991 vagy Die antike Weltgeschichte in christlicher Sicht, Zürich 1985.

Tantárgy felelőse: Semsey Viktória Tantárgy előadója/i: Fehér Bence

MTD 0040 Történetfilozófia, történelemelmélet Féléves óraszám: Kredit: 30 2 Tantárgy besorolása: kötelező

Meghirdetés féléve: tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 4.

Értékelés módja: kollokvium Értékelés módszere: szóbeli vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia–történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:  A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet újkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával.  Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét.  Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját;  megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Jean Bodin, Az államról (ford. Máté Györgyi – Csűrös Klára), Budapest 1987. II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor – Kovács Ilona. Budapest 1984. Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 19661, 19792. 1–81. pp. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról (ford. Tatár György), Budapest 19891, 19952. Francis Fukuyama: A történelem vége? Valóság 1990/3. 16-31. Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (ford. Bíró Dániel), Budpaest 1984. Ajánlott irodalom:

Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest 19661, 19792. Francis Fukuyama, The end of history and the last man, New York 1992. F. Crick, What mad pursuit. A personal view of scientific discovery. New York 1988. 5

Farkas J., Perlekedő tudáselméletek. Budapest 1994.

Tantárgy felelőse: Frazer-Imregh Monika

Féléves óraszám: N: 30 L: Tantárgy besorolása:

Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, kötelező Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

MTD 0110 Latin I. Kredit: 2 Meghirdetés féléve: őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: GYJ Értékelés módszere: írásbeli

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ferenczi A. – Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Nagy I. – Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Nagy F. – Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp. 2006.  Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp. 2000. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Frazer-Imregh Monika

Féléves óraszám: N: 30 L: Tantárgy besorolása:

Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, kötelező Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

MTD 0112 Latin II. Kredit: 2 Meghirdetés féléve: tavaszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: GYJ Értékelés módszere: írásbeli

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Évközi tanulmányi követelmények:

6

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ferenczi A. – Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Nagy I. – Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Nagy F. – Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp. 2006.  Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp. 2000. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Frazer-Imregh Monika

Féléves óraszám: N: 30 L: Tantárgy besorolása:

Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, kötelező Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

MTD 0113 Latin III. Kredit: 2 Meghirdetés féléve: őszi

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: III.

Értékelés módja: GYJ Értékelés módszere: írásbeli

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ferenczi A. – Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Nagy I. – Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Nagy F. – Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás).  Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp. 2006.  Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp. 2000. Ajánlott irodalom: 

MTD 0120 Gazdasági és társadalmi struktúrák Európában Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Gergely András N: 30 + 0 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: F. Romhányi Beatrix, magyar V Gergely András kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy feldolgozásokra és forráselemzésekre támaszkodva vizsgálja az európai gazdaság fejlődését a társadalmi szerkezet változásaival összefüggésben az ókortól a legújabb korig. Hangsúlyt kap az ókori Mediterraneum egységének bemutatása, valamint felbomlási folyamatának ábrázolása a késő antikvitás – kora középkor századaiban. Kiemelten

7

foglalkozunk a hűbériség és az uradalmi rendszer kialakulásával, helyi változataival, bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés („mezőgazdasági forradalom”), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Súlypontot képez ezen felül a korai újkori szellemi és társadalmi átalakulás vizsgálata, amelyet a földrajzi, csillagászati felfedezések, a reneszánsz, a könyvnyomtatás és a reformáció megjelenésének kontextusába helyezve végzünk. Vázoljuk a polgári forradalmak, majd a javarészt azt követő ipari forradalom gazdasági és társadalmi hátterét, alkalmat kerítve a nemzetállami fejlődés lehetőségeinek és kihívásainak bemutatására valamint egyes regionális specifikumok kiemelésére. A 20. század konfliktusainak korábban elsajátított részletes ismeretére alapozva bemutatjuk a társadalom újjászerveződésének európai mintáit, a társadalmi szolidaritás működtetésének különböző lehetőségeit, gazdasági támaszait és akadályait. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy G.: Római társadalomtörténet, Bp. 2002.  Bloch, M.: A feudális társadalom. Bp. 1996.  Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I–III. Bp. 1996.  Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978.  Duby, G.–Wallon, A. (eds.): Histoire de la France rurale 1-2. Seuil, Tours, 1975.  Furet F.:Egy illúzió múltja: esszé a 20. század kommunista ideológiájáról. Bp. 2000.  Habermas, J.: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Bp. 2006.  Hobsbawn E.: A forradalmak kora. Bp. 1964.  Hoffmann T.: Európai parasztok. I–II. Bp. 1998, 2001.  Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.  Pounds, N.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.  Szűcs J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983  Weber, M.: Gazdaság és társadalom. Bp. 1967.  Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1997. Ajánlott irodalom: 

MTD 0130 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában 1. Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Dusnoki József N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csoma Zsigmond, magyar V Dusnoki József, kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Imregh Monika, II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp. 1982.  Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 2006.  Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. 1991.  Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993.  Dülmen, R. van–Schindler, N.(eds.): Volkskultur. Frankfurt/M., 1987.

8

     

Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp. 1991. Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa 1500–1800. Göttingen, 2000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp. 1987. Hein, D.–Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, 1996. Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London. 1988. Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, 1999.  Le Roy Ladurie, E.: Montaillou… Bp. 1997.  Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 2004.  Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 2004. Ajánlott irodalom: 

MTD 0131 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában 2. Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Dusnoki József N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csoma Zsigmond, magyar V Dusnoki József, kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Frazer-Imregh Monika III. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp. 1982.  Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 2006.  Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp. 1991.  Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 1993.  Dülmen, R. van–Schindler, N.(eds.): Volkskultur. Frankfurt/M., 1987.  Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp. 1991.  Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa 1500–1800. Göttingen, 2000.  Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp. 1987.  Hein, D.–Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, 1996.  Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London. 1988.  Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, 1999.  Le Roy Ladurie, E.: Montaillou… Bp. 1997.  Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 2004.  Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 2004. Ajánlott irodalom: 

9

MTD 0140 Történeti demográfia, történeti statisztika Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dusnoki József kötelező magyar V tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Balaton Petra

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a történeti demográfia és a történeti statisztika legjelentősebb irányzatait és kutatási módszereit mutatja be. Az előadások érintik az európai és magyarországi népesség fejlődésének fontosabb korszakait és azok kvantitatív kutatásainak lehetőségeit. A történeti statisztika legfontosabb képviselőinek és irányzatainak elemzésén túl foglalkozunk a történettudomány különféle ágazataiban (pl. hadtörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet stb.) alkalmazott statisztikai módszerekkel, így külön hangsúlyt fektetünk a politikai és katonai gondolkodás demográfiai és statisztikai aspektusaira, azok fejlődési mechanizmusának vizsgálatára. Megismerkedünk a magyar történeti statisztikai és történeti demográfiai kutatás legfontosabb eredményeivel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Acsádi, Gy.–Nemeskéri, J.: History of Human Life Span and Mortality. Bp. 1970.  Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp. 1987.  Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.  Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp. 2005.  Fényes E.: Magyarország statisztikája. I–III. Pest, 1842–1843.  Katus L.: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. Történelmi Szemle 1980/2. 270– 287.  Kovacsics J. (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957.  Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp. 1963.  Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecen¬tenáriumi előadások. Bp. 1997.  Livi-Bacci, M.: A világ népességének rövid története. Bp. 1999.  Clark, P. - Souden, D. C.: Migration and Society in Early Modern England. Totowa, N.J., 1988.  Noiriel, G.: Population, immigration et identité nationale en France. Paris, 1992.  Pfister, Ch.: Bevölkerungsgeschichte und historische Demographie. München, 2007.  Thirring G.: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938.  Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem. Bp. 1973. Ajánlott irodalom: 

MTD 0150 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Balaton Petra N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Gálffy László, magyar V Várady Zoltán kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti

10

régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 1982.  Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp. 2001.  Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp. 1993.  Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei 2001–2004. Bp. 2004. 73–92.  Poroszlai, I.–Vicze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1–2. Százhalombatta, 2000, 2005.  Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 2001.  Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 2003.  R. Várkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp. 1998.  R. Várkonyi Á.–Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 1993.  R. Várkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp. 2000.  „A táj változásai a Kárpát-medencében” I–VI. konferencia, 1996–2006. Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, 1997–2007. Ajánlott irodalom: 

MTD 0151 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Balaton Petra N: 30 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Gálffy László, magyar GYJ Várady Zoltán kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. évközi feladatok teljesítése A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 1982.  Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp. 2001.

11

 

Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp. 1993. Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei 2001–2004. Bp. 2004. 73–92.  Poroszlai, I.–Vicze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1–2. Százhalombatta, 2000, 2005.  Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 2001.  Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 2003.  R. Várkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp. 1998.  R. Várkonyi Á.–Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 1993.  R. Várkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp. 2000.  „A táj változásai a Kárpát-medencében” I–VI. konferencia, 1996–2006. Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, 1997–2007. Ajánlott irodalom: 

MTD 0160 Egyháztörténet 1. Féléves óraszám: Kredit: 30 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező őszi

Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Előtanulmányi kötelezettség: nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar kollokvium Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. szóbeli

A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a IV. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 20. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. Vatikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Évközi tanulmányi követelmények:

Részvétel az előadásokon Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:

  

Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása 200–1000. Bp. 1999. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp. 2001. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2009. 12

        

Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 1983. Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, 1985. Hussey, J.M. – Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 2010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter – Katholizismus, Luthertum, Calvinismus (1563– 1675). Leipzig, 2000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 2002. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp. 2004. Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R.– Schmidinger, H.–Nordholt, H. S. Wien–Rom, 1976. Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 1993. MTD 0260 Egyháztörténet 2. Féléves óraszám: Kredit: 30 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kötelező tavaszi

Tantárgy felelőse: Nagy Zsombor Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Előtanulmányi kötelezettség: nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar kollokvium Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. szóbeli

A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a IV. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 20. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. Vatikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Évközi tanulmányi követelmények:

Részvétel az előadásokon Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:

   

Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása 200–1000. Bp. 1999. Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp. 2001. Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2009. Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 1983. 13

       

Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, 1985. Hussey, J.M. – Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 2010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter – Katholizismus, Luthertum, Calvinismus (1563– 1675). Leipzig, 2000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 2002. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp. 2004. Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R.– Schmidinger, H.–Nordholt, H. S. Wien–Rom, 1976. Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 1993.

MTD 0170 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Semsey Viktória N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Gálffy László, magyar V Gergely András kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában.  I–III. Bp. 1996.  Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp. 1971.  Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2010.  Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada 1789–1939, Bp. 1994.  Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978.  Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 1939.  Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp. 1999.  Picq, J.: Une histoire de l'Etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 2009.  Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 2006.  Szűcs, J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983. Ajánlott irodalom: 

14

MTD 0171 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Semsey Viktória N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Gálffy László, magyar V Gergely András kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában.  I–III. Bp. 1996.  Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp. 1971.  Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2010.  Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada 1789–1939, Bp. 1994.  Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978.  Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 1939.  Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp. 1999.  Picq, J.: Une histoire de l'Etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 2009.  Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 2006.  Szűcs, J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983. Ajánlott irodalom: 

MTD 0172 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Semsey Viktória N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Gálffy László, magyar V Gergely András kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló

15

személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp. 2000.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában.  I–III. Bp. 1996.  Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp. 1971.  Deér József: A pápaság és a normannok. Bp.–Máriabesnyő, 2010.  Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada 1789–1939, Bp. 1994.  Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978.  Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 1939.  Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp. 1999.  Picq, J.: Une histoire de l'Etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 2009.  Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp. 2006.  Szűcs, J.: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Kun Miklós

MTD 0180 Idegen nyelvű forrás- és szakszövegolvasás Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar GYJ kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere:

Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Fábián Zoltán, Frazer-Imregh Monika, Kurucz György, Makkai Béla, Sárközy Miklós, Semsey Viktória A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

I.

írásbeli

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja a történettudomány műveléséhez elengedhetetlen idegennyelvű szakirodalom értő olvasásának, valamint a források elemzésének és értelmezésének elsajátítása. Ennek keretében a hallgatók a saját leendő kutatási területükön legalább egy nyugati nyelven aktív, és egy másik, nyugati vagy más nyelven legalább passzív szinten elsajátítják a szaknyelvet. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Az egyes specializációk tematikájának megfelelő, a szakirány-felelőssel és az oktatókkal egyeztetett szakirodalom. Ajánlott irodalom: 

16

MTD 1110 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Sárközy Miklós N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: F. Romhányi Beatrix, magyar V Gálffy László kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet– gazdaság–társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással (termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a 19–20. századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi források segítségével ismerhetjük meg. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.  Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp. 1979.  Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.  Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983.  Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a magyar nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. – Újváry Z. Debrecen, 1982. 15–20.  Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp. 1987.  Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.  Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 3–4 (1991) 180–194.  R. Várkonyi Á. – Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 1993. Ajánlott irodalom:

MTD 1111 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Sárközy Miklós N: 30 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: F. Romhányi Beatrix, magyar GYJ Gálffy László kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. írásbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet– gazdaság–társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással

17

(termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a 19–20. századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi források segítségével ismerhetjük meg. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.  Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp. 1979.  Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.  Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983.  Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a magyar nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. – Újváry Z. Debrecen, 1982. 15–20.  Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp. 1987.  Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997.  Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 3–4 (1991) 180–194.  R. Várkonyi Á. – Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp. 1993. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Sárközy Miklós

MTD 1120 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli

Tantárgy előadója/i: Frazer- Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7–8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago–London, 1981.  Berend T. I.–Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996.

18



Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995.  Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974.  Granasztói Gy.: A középkori magyar város. Bp. 1980.  Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957.  Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d’Europe du XIVe au XVIIIe siècle. I–III. 1954– 1956.  Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I–II. Paris–Bruxelles, 1939.  Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998.  Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp. 2004.  Szűcs J.: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. Ajánlott irodalom: 

MTD 1121 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Sárközy Miklós N: 30 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Frazer-Imregh Monika magyar GYJ Gálffy László, kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Gergely András II. írásbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7–8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago–London, 1981.  Berend T. I.–Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995.  Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974.  Granasztói Gy.: A középkori magyar város. Bp. 1980.  Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957.  Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d’Europe du XIV e au XVIIIe siècle. I–III. 1954– 1956.  Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I–II. Paris–Bruxelles, 1939.  Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998.  Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp. 2004.  Szűcs J.: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. Ajánlott irodalom:

19

Tantárgy felelőse: Sárközy Miklós

MTD 1122 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. szóbeli

Tantárgy előadója/i: Frazer-Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7–8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago–London, 1981.  Berend T. I.–Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995.  Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974.  Granasztói Gy.: A középkori magyar város. Bp. 1980.  Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957.  Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d’Europe du XIV e au XVIIIe siècle. I–III. 1954– 1956.  Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I–II. Paris–Bruxelles, 1939.  Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998.  Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp. 2004.  Szűcs J.: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: Sárközy Miklós

MTD 1123 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar GYJ kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. írásbeli

Tantárgy előadója/i: Frazer-Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

20

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7–8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago–London, 1981.  Berend T. I.–Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987.  Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp. 1996.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995.  Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, 1974.  Granasztói Gy.: A középkori magyar város. Bp. 1980.  Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, 1957.  Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d’Europe du XIV e au XVIIIe siècle. I–III. 1954– 1956.  Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I–II. Paris–Bruxelles, 1939.  Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp. 1998.  Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp. 2004.  Szűcs J.: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. Ajánlott irodalom: 

MTD 1130 Agrártörténet és népesedési folyamatok Európában az ókortól a 20. század végéig Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Csoma Zsigmond N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csoma Zsigmond, magyar V Dusnoki József, kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Fehér Bence I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A preindusztriális társadalmakban a mezőgazdaság volt a meghatározó termelési ágazat. Az ókortól kezdve nyújtunk áttekintést a társadalmanként és területenként változó mezőgazdasági termelésről, az egyes régiók gazdálkodási sajátosságairól és az ezektől nagy mértékben függő demográfiai viszonyokról. A mezőgazdaság több ezer éves fejlődésében csúcspontot jelentett a Római Birodalom agrotechnikája, üzemszervezése és az erre alapozódó árutermelés, ami biztosította a jelentős városi lakosság és a hadsereg ellátását. A középkorban az agrárgazdaság szerkezeti felépítése megváltozik: kiépül az uradalmi rendszer, létrejönnek a paraszti függés különféle változatai. A 10–11. században bekövetkező ugrásszerű agrotechnikai fejlődés („középkori mezőgazdasági forradalom”) tette lehetővé a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Európában a fő élelmezési cikket a 18. századig a gabonafélék jelentették. A kapitalista világgazdaság kialakulásával, majd az ipari forradalom eredményeinek elterjedésével gazdasági szerkezetváltás következett be: új technológiák, munkaszervezés, növényfajták jelentek meg, s az intenzív gazdálkodás hatására mind kevesebb termelő látta el a növekedő népességet. A szétnyíló agrárolló hátrányosan érintette a rurális hagyományú régiókat, így Kelet-Európát is. A 20. században a mezőgazdasági termelésben egyre inkább

21

a tudományos szempontok és a fejlett agrotechnika érvényesültek. Fontossá vált a nemzetközi intézmények szerepe, a környezetvédelem ügye. A szemináriumokon megismerkedünk az agráriummal kapcsolatos forrásokkal és a legfontosabb történeti feldolgozásokkal. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995.  Hoffmann T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.  Isager, S.–Skydsgaard, J. E.: Ancient Greek Agriculture: An Introduction. London–New York, 1992.  Kloft, H.: Die Wirtschaft des Imperium Romanum. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein, 2006.  Maróti E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Bp. 1981.  Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp., 1983.  Pfister, Ch.: Bevölkerungsgescichte und historische Demographie. München, 2007.  Tracy, M.: Agriculture in Western Europe. London, 1964. Ajánlott irodalom: 

MTD 1132 Agrártörténet és népesedési folyamatok Európában az ókortól a 20. század végéig Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Csoma Zsigmond N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csoma Zsigmond, magyar V Dusnoki József, kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Fehér Bence II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A preindusztriális társadalmakban a mezőgazdaság volt a meghatározó termelési ágazat. Az ókortól kezdve nyújtunk áttekintést a társadalmanként és területenként változó mezőgazdasági termelésről, az egyes régiók gazdálkodási sajátosságairól és az ezektől nagy mértékben függő demográfiai viszonyokról. A mezőgazdaság több ezer éves fejlődésében csúcspontot jelentett a Római Birodalom agrotechnikája, üzemszervezése és az erre alapozódó árutermelés, ami biztosította a jelentős városi lakosság és a hadsereg ellátását. A középkorban az agrárgazdaság szerkezeti felépítése megváltozik: kiépül az uradalmi rendszer, létrejönnek a paraszti függés különféle változatai. A 10–11. században bekövetkező ugrásszerű agrotechnikai fejlődés („középkori mezőgazdasági forradalom”) tette lehetővé a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Európában a fő élelmezési cikket a 18. századig a gabonafélék jelentették. A kapitalista világgazdaság kialakulásával, majd az ipari forradalom eredményeinek elterjedésével gazdasági szerkezetváltás következett be: új technológiák, munkaszervezés, növényfajták jelentek meg, s az intenzív gazdálkodás hatására mind kevesebb termelő látta el a növekedő népességet. A szétnyíló agrárolló hátrányosan érintette a rurális hagyományú régiókat, így Kelet-Európát is. A 20. században a mezőgazdasági termelésben egyre inkább a tudományos szempontok és a fejlett agrotechnika érvényesültek. Fontossá vált a nemzetközi intézmények szerepe, a környezetvédelem ügye. A szemináriumokon megismerkedünk az agráriummal kapcsolatos forrásokkal és a legfontosabb történeti feldolgozásokkal. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995.  Hoffmann T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.  Isager, S.–Skydsgaard, J. E.: Ancient Greek Agriculture: An Introduction. London–New York, 1992.

22

 Kloft, H.: Die Wirtschaft des Imperium Romanum. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein, 2006.  Maróti E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Bp. 1981.  Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp., 1983.  Pfister, Ch.: Bevölkerungsgescichte und historische Demographie. München, 2007.  Tracy, M.: Agriculture in Western Europe. London, 1964. Ajánlott irodalom: 

MTD 1133 Agrártörténet és népesedési folyamatok Európában az ókortól a 20. század végéig Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Csoma Zsigmond N: 30 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csoma Zsigmond, magyar V Dusnoki József, kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Fehér Bence III. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A preindusztriális társadalmakban a mezőgazdaság volt a meghatározó termelési ágazat. Az ókortól kezdve nyújtunk áttekintést a társadalmanként és területenként változó mezőgazdasági termelésről, az egyes régiók gazdálkodási sajátosságairól és az ezektől nagy mértékben függő demográfiai viszonyokról. A mezőgazdaság több ezer éves fejlődésében csúcspontot jelentett a Római Birodalom agrotechnikája, üzemszervezése és az erre alapozódó árutermelés, ami biztosította a jelentős városi lakosság és a hadsereg ellátását. A középkorban az agrárgazdaság szerkezeti felépítése megváltozik: kiépül az uradalmi rendszer, létrejönnek a paraszti függés különféle változatai. A 10–11. században bekövetkező ugrásszerű agrotechnikai fejlődés („középkori mezőgazdasági forradalom”) tette lehetővé a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Európában a fő élelmezési cikket a 18. századig a gabonafélék jelentették. A kapitalista világgazdaság kialakulásával, majd az ipari forradalom eredményeinek elterjedésével gazdasági szerkezetváltás következett be: új technológiák, munkaszervezés, növényfajták jelentek meg, s az intenzív gazdálkodás hatására mind kevesebb termelő látta el a növekedő népességet. A szétnyíló agrárolló hátrányosan érintette a rurális hagyományú régiókat, így Kelet-Európát is. A 20. században a mezőgazdasági termelésben egyre inkább a tudományos szempontok és a fejlett agrotechnika érvényesültek. Fontossá vált a nemzetközi intézmények szerepe, a környezetvédelem ügye. A szemináriumokon megismerkedünk az agráriummal kapcsolatos forrásokkal és a legfontosabb történeti feldolgozásokkal. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995.  Hoffmann T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001.  Isager, S.–Skydsgaard, J. E.: Ancient Greek Agriculture: An Introduction. London–New York, 1992.  Kloft, H.: Die Wirtschaft des Imperium Romanum. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein, 2006.  Maróti E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Bp. 1981.  Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp., 1983.  Pfister, Ch.: Bevölkerungsgescichte und historische Demographie. München, 2007.  Tracy, M.: Agriculture in Western Europe. London, 1964. Ajánlott irodalom: 

23

Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix

MTD 1140 Magyarország gazdaság- és népesedéstörténete és ezek forrásai Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 3 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IIszóbeli

Tantárgy előadója/i: Balaton Petra, Csoma Zsigmond, F. Romhányi Beatrix, Popély Gyula A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A Kárpát-medence természeti adottságainak és korábbi gazdasági és népesedési viszonyainak áttekintése után a tantárgy a 9–10. századtól foglalkozik a terület gazdálkodásával és demográfiai viszonyaival. Az államalapítás után az egész Kárpátmedence egységes gazdasági rendszerré szerveződött, amelyben a legfontosabb ágazat hosszú időn keresztül a mezőgazdaság, de hangsúlyozni kell az európai jelentőségű bányaipart (só, nemesfémek), valamint a városok szerepét az iparban és a kereskedelemben. Tárgyaljuk a birtokviszonyok alakulását, az adózási és a pénzügyi rendszert. A 16. századtól Magyarország is bekapcsolódott a kialakuló világ-gazdaságba, elsősorban agrár termékek exportjával. A 18. századtól a Habsburg birodalom gazdaságpolitikája érvényesült. Az elmaradott társadalmi szerkezet és a tőkehiány az európai úttól eltérő, késleltetett fejlődést eredményezett, ami a demográfiai helyzetre is jellemző. A 19. század második felétől gyors iparosodással kezdett felzárkózni az ország gazdasága. 1945 után struktúraváltás következett be. A tantárgyhoz kapcsolódó legfontosabb történeti források feldolgozása gyakorlati foglalkozáson történik. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Beluszky P.: Magyarország településföldrajza. Bp., 2003.  Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp. 2005.  Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp. 1963–1998.  Kaposi Z.: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest–Pécs, 2002.  Komlós, J.: Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac: Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században. Bp. 1990.  Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Bp. 1997.  Kubinyi András – Laszlovszky József – Szabó Péter (szerk.): Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Bp. 2008.  Makkai L.: Der Ungarische Viehhandel, 1550–1650. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas, 1450–1650. Köln– Wien, 1971.  Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Bp. 1966.  Wellmann I.: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp. 1979.  Zimányi V.: Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Bp. 1976. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix

MTD 1141 Magyarország gazdaság- és népesedéstörténete és ezek forrásai Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 3 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. szóbeli

Tantárgy előadója/i: Balaton Petra, Csoma Zsigmond, F. Romhányi Beatrix, Popély Gyula A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

24

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A Kárpát-medence természeti adottságainak és korábbi gazdasági és népesedési viszonyainak áttekintése után a tantárgy a 9–10. századtól foglalkozik a terület gazdálkodásával és demográfiai viszonyaival. Az államalapítás után az egész Kárpátmedence egységes gazdasági rendszerré szerveződött, amelyben a legfontosabb ágazat hosszú időn keresztül a mezőgazdaság, de hangsúlyozni kell az európai jelentőségű bányaipart (só, nemesfémek), valamint a városok szerepét az iparban és a kereskedelemben. Tárgyaljuk a birtokviszonyok alakulását, az adózási és a pénzügyi rendszert. A 16. századtól Magyarország is bekapcsolódott a kialakuló világ-gazdaságba, elsősorban agrár termékek exportjával. A 18. századtól a Habsburg birodalom gazdaságpolitikája érvényesült. Az elmaradott társadalmi szerkezet és a tőkehiány az európai úttól eltérő, késleltetett fejlődést eredményezett, ami a demográfiai helyzetre is jellemző. A 19. század második felétől gyors iparosodással kezdett felzárkózni az ország gazdasága. 1945 után struktúraváltás következett be. A tantárgyhoz kapcsolódó legfontosabb történeti források feldolgozása gyakorlati foglalkozáson történik. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Beluszky P.: Magyarország településföldrajza. Bp., 2003.  Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp. 2005.  Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp. 1963–1998.  Kaposi Z.: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest–Pécs, 2002.  Komlós, J.: Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac: Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században. Bp. 1990.  Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Bp. 1997.  Kubinyi András – Laszlovszky József – Szabó Péter (szerk.): Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Bp. 2008.  Makkai L.: Der Ungarische Viehhandel, 1550–1650. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas, 1450–1650. Köln– Wien, 1971.  Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Bp. 1966.  Wellmann I.: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp. 1979.  Zimányi V.: Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Bp. 1976. Ajánlott irodalom: 

MTD 1142 Magyarország gazdaság- és népesedéstörténete és ezek forrásai Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: F. Romhányi Beatrix N: 30 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Balaton Petra, magyar GYJ Csoma Zsigmond, kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: F. Romhányi Beatrix, IV. évközi feladatok Popély Gyula teljesítése A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A Kárpát-medence természeti adottságainak és korábbi gazdasági és népesedési viszonyainak áttekintése után a tantárgy a 9–10. századtól foglalkozik a terület gazdálkodásával és demográfiai viszonyaival. Az államalapítás után az egész Kárpátmedence egységes gazdasági rendszerré szerveződött, amelyben a legfontosabb ágazat hosszú időn keresztül a mezőgazdaság, de hangsúlyozni kell az európai jelentőségű bányaipart (só, nemesfémek), valamint a városok szerepét az iparban és a kereskedelemben. Tárgyaljuk a birtokviszonyok alakulását, az adózási és a pénzügyi rendszert. A 16. századtól Magyarország is bekapcsolódott a kialakuló világ-gazdaságba, elsősorban agrár termékek exportjával. A 18. századtól a Habsburg birodalom gazdaságpolitikája érvényesült. Az elmaradott társadalmi szerkezet és a tőkehiány az európai úttól eltérő, késleltetett fejlődést eredményezett, ami a demográfiai helyzetre is jellemző. A 19. század második felétől gyors iparosodással kezdett felzárkózni az ország gazdasága. 1945 után struktúraváltás következett be. A tantárgyhoz kapcsolódó legfontosabb történeti források feldolgozása gyakorlati foglalkozáson történik. Évközi tanulmányi követelmények:

25

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Beluszky P.: Magyarország településföldrajza. Bp., 2003.  Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp. 2005.  Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp. 1963–1998.  Kaposi Z.: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest–Pécs, 2002.  Komlós, J.: Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac: Ausztria-Magyarország gazdasági fejlődése a tizenkilencedik században. Bp. 1990.  Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Millecentenáriumi előadások. Bp. 1997.  Kubinyi András – Laszlovszky József – Szabó Péter (szerk.): Gazdaság és gazdálkodás a középkori Magyarországon: gazdaságtörténet, anyagi kultúra, régészet. Bp. 2008.  Makkai L.: Der Ungarische Viehhandel, 1550–1650. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas, 1450–1650. Köln– Wien, 1971.  Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Bp. 1966.  Wellmann I.: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp. 1979.  Zimányi V.: Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Bp. 1976. Ajánlott irodalom: 

Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix Tantárgy előadója/i: Csoma Zsigmond, F. Romhányi Beatrix, Frazer-Imregh Monika

MTD 1160 Az egyházak gazdasági, kulturális és társadalmi szerepe Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 3 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A Római Birodalom széthullása idején Nyugaton az egyetlen többé-kevésbé működő igazgatási egység a keresztény egyház maradt. Ennek következtében az egyház Európa újonnan érkező népei számára nemcsak a keresztény hit, hanem tágabb értelemben a kultúra közvetítőjévé is vált, ideértve a latin nyelven és íráson túl a városiasodást és a technikai vívmányokat is. A középkori gazdálkodásnak az egyházi intézmények alapvető és integráns részei voltak, a kolostori birtokok az új agrártechnikák bevezetésében és elterjesztésében élenjártak. A középkorban emellett a szegénygon-dozás, az árvaellátás és a betegellátás feladatát is jelentős részben az egyház vállalta magára, mind Keleten, mind Nyugaton. Az újkorban az arányok ugyan eltolódtak, az egyházak azonban továbbra is nagy arányban vettek részt a társadalmi és gazdasági életben, a művelődés területén pedig még sokáig érvényesült meghatározó szerepük, különösen az oktatás révén. A protestantizmusnak ráadásul az új, kapitalista gazdálkodás kialakulására is tagadhatatlanul hatása volt. A 19–20. században az egyházak gazdasági szerepe ugyan jelentősen csökkent, társadalmi és kulturális hatásuk azonban még mindig nem elhanyagolható. A tantárgy célja az egyházak szerepének bemutatása a gazdasági, társadalmi és kulturális életben a kora középkortól napjainkig, különös tekintettel az antik hagyományok átörökítésére, a technikai újítások elterjesztésére, valamint a szociális és kulturális szerepvállalásra. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  A reformer Tessedik (Tessedik Sámuel összegyűjtött írásai). Főszerk: Bálint P. Szarvas, 2002.  Böszörményi E.–Makkai L.: A reformátusok és a reformátusság a magyarországi kapita¬lista társadalomban. In: Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből 1867–1878.  Evans, G. R.: The Church in the Early Middle Ages. New York, Tauris, 2007.  F. Romhányi B.: A lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn. Pálos gazdálkodás a középkori Magyarországon. Bp. 2010.  Günther, F.: Geschichte des deutschen Gartenbaues. Deutsche Agrargeschichte VI. Stuttgart, 1984.  Kaposi Z.: Magyarország gazdaságtörténete 1700–2000. Budapest–Pécs, 2002.  Lékai L. OCist: Ciszterciek. Eszmény és valóság. Bp. 1991.

26

 Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója 1808–1866. Szerk. Hudi J. Pápa, 2004.  Schmitz, Ph.: A ben¬cé¬sek civilizációs tevékenysége a XII-től a XX. századig. I. Pannonhalma, 1998.  Tessedik–Berzeviczy: A parasztok állapotáról Magyarországon. Szerk: Zsigmond G. Bp. 1979.  Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1982. Ajánlott irodalom: 

27