Türr István Gazdasági Szakközépiskola Baja. Kompetencia alapú helyi tantervek a TÁMOP programban részt vevő osztályok és csoportok számára

Türr István Gazdasági Szakközépiskola Baja

Kompetencia alapú helyi tantervek a TÁMOP 3.1.4 programban részt vevő osztályok és csoportok számára

Bevezetés A közoktatási rendszer változása szükségszerűvé vált a partneri igények változásával. Intézményünk innovációs tevékenysége évek óta megvalósul azokon a pályázatokon keresztül, melyek a szakmai kiteljesedésen túl lehetőséget adnak a tárgyi feltételek biztosítására is. A diákok különböző környezeti hatásokkal, előzetes műveltséggel érkeznek az iskolába, hiszen családi es anyagi helyzetük, szociális és kulturális viszonyaik nem azonos meghatározottságokat hordoznak. A különböző mértekben tehetséges, ügyes, okos vagy lassú tanulók ugyanazt a napi időbeosztást kapják. Az eltérő társadalmi, anyagi, szociális, műveltségi háttérrel rendelkező tanulóknak szükséges biztosítani az oktatási esélyegyenlőséget az egyenletes szellemi-fizikai fejlődésük érdekében. Fontos, kiemelten kezelendő feladatnak tartjuk, hogy érvényesüljön az igazságosság, a társadalmi körülmények nem jelenthetnek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. Célunk a társadalmi hátrányok leküzdése a befogadó oktatás biztosításával. Ugyanakkor a szülői és fenntartói elvárások fokmérője a továbbtanulási mutatók és az elhelyezkedési esélyek lettek. Miután nem az a célunk, hogy a régi poroszos iskolarendszert erőltessük tanulóinkra és szüleikre - a kívánt célt, a kívánt eredményeket - vállalva feladatunkat új módszertani eljárások, új tanulásszervezési eljárások bevezetésével az iskolai folyamatok rugalmasabbá tételével oldjuk meg. A jelenlegi innováció keretéül szolgáló TÁMOP-3.1.4- pályázat újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésére is lehetőséget ad. A kompetencia alapú oktatás, tanulás során alkalmazott módszerek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy gyermekkortól kezdve mindenki megszerezhesse azokat az ismereteket, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ez az oktatási folytonosság a biztosítéka annak, hogy tanulóinkat felkészítsük a gyors alkalmazkodásra, melyet a 21. század dinamikusan változó világa megkíván tőlük.

2

TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A 9. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA A TÁMOP programba iskolánk magyar nyelv és irodalomból a 9. évfolyam tananyagát tanuló 10. E osztállyal kapcsolódott be. A műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. Az évi óraszám:148. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Bevezetés Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ezt segítik az innovatív oktatásszervezési eljárások (tantárgy-tömbösített oktatásszervezés, projektmódszer, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, komplex oktatási programok) Alapelvek, célok A tantervben érvényesülnek a hagyományos és a mindennapi oktatásban még csak terjedőben levő tanítási és tanulásszervezési formák. Ennek megfelelően a tananyagban hangsúlyossá válnak az ismeretszerzés, képességfejlesztés új formái: a szigorú időrend oldása tematikus, problémaközpontú kitekintésekkel: mozaikszerűbb anyagszervezéssel. Így lehetőség nyílik egy-egy témakör mélyebb, az asszociációs bázisra épülő és azt fejlesztő megközelítésére. A szorosan tantárgyhoz kötött ismereteket kiegészíti a műveltségterületek közötti kapcsolatok és a kulcskompetenciák folyamatos megjelenítése. Hangsúlyozzuk a tanulóközpontú tanulásszervezést. A tanulói tevékenységek során változatos munkaformákra nyílik lehetőség (pl. projektmunka, csoportmunka, portfólió), ezeket jelezzük a tantervben. A feladattartalmak megjelölik a fejlesztési területekben kitüntetett kulcskompetenciákat (például esztétikai, szociális, életviteli). A feladatok tárgya, témája kapcsolódik a tananyagtartalmakhoz is, a hagyományos forrásanyag mellett esetenként kifejezetten az interneten elérhető információk használatát és alkalmazását igénylik. A feladatvégzés közben a tanuló értelmezi tapasztalatait, megismer és elfogad különféle magatartásnormákat, megfogalmazza, magáévá teszi a célravezető tevékenységsorokat, közben kialakít olyan szokásokat, melyek segítik későbbi életében: a vállalt feladatok elvégzése, a környezeti, kulturális, tárgyi értékek óvása, odafigyelés másokra. A feladatok végzése közben a tanulók között interakció zajlik: kölcsönös felvilágosítás, információmegosztás, kölcsönös ellenőrzés, értékelés, segítségadás, biztatás stb. A kooperációs feladatok alkalmazásának feltétele a tanulók együttműködését kívánó tevékenységszervezési modell: a csoport– és páros munka, illetve a projektmunka. Mivel a kooperációban a feladatot csak együttműködve oldhatják meg, a kommunikáció kulcskompetenciája is fejlődik, kommunikáció nélkül nincs kooperáció. De fejlődik a konstruktív magatartás, a szociális kompetencia is. A kooperáció mint folyamat nem tagolatlan, tervezni, szervezni kell, a végrehajtást irányítani, ellenőrizni, majd a megoldott feladatot értékelni. Ez igen sokrétű együttműködést igényel a csoport tagjaitól, a tanár szerepe segítővé válik. Minden évfolyamon folyamatosan és fokozatosan érvényesítjük az érettségi vizsgaszabályzat követelményeit mind a kompetenciák, mind az ismeretkörök és fogalmak terén. Hasznosítjuk az eddigi vizsgatapasztalatokat a feladattípusok és módszertani eljárások ajánlásaiban is. Ennek következménye az értékelés új elemeiben is megjelenik. A különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységek révén fejlesztjük a tanulók esztétikai, erkölcsi, lelki problémaérzékenységét, problémamegoldó gondolkodását, érvelő- és ítélőképességét. Bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a tanulókat érzelmeik kifejezésére, a különböző értékekről alkotott gondolataik megfogalmazására, a sablonok,

3

közhelyek elkerülésére, a műértő olvasó személyes érintettséget is felmutató, igényes megfogalmazására. A tanulók minden kommunikációs szituációban megfelelően használják a nyelvet szövegalkotásra, illetve legyenek képesek a mások által alkotott legkülönfélébb szövegek megértésére, az arra való reagálásra, a beszédpartnerekhez való alkalmazkodásra, valamint hogy rendelkezzenek a fenti képességekhez szükséges ismeretekkel a magyar nyelv jel- és szabálykészletéről, illetve a legkülönfélébb szövegekről. Erősödjön a tanulókban az anyanyelvi tudatosság, törekedjenek értékeinek felismerésére és aktív alakítására. Cél az is, hogy az anyanyelv ismerete ne csak az önkifejezés, a társadalomba való beilleszkedés eszköze legyen, de adjon segítséget az idegen nyelvek tanulásához is, az egyes nyelvek közötti hasonlóságok és eltérések felfedezéséhez, így a más nyelvi környezetben történő sikeres kommunikáláshoz is. Mivel a nyelv a társadalmi kommunikáció alapja, ez közvetíti a kultúrát, teszi lehetővé az értékek megismerését, segíti az értelmi képesség fejlesztését és a társas kapcsolatok kialakulását, a magyar nyelv tantárgynak ezen célok elérése érdekében egyik fő feladata, hogy hatékonyan segítse az anyanyelv minél sokrétűbb és árnyaltabb megismerését és elsajátítását. Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja az irodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismeretét. A tanuló képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, összegyűjteni és a feladatnak megfelelően feldolgozni az információkat, illetve érveit szóban és írásban kifejezően megfogalmazni. A kooperatív tanulási formákban olyan képességekre is szert tesz, melyek kamatoztathatók az élet, a munka különböző területein: pl. kezdeményezés, szervezés, együttműködés. A pozitív anyanyelvi kommunikáció attitűdje magában foglalja az esztétikai minőség tiszteletét, az igényt mások véleményének megismerésére, a törekvést a kritikus és építő jellegű párbeszédre. A kulturált nyelvi magatartás, a színvonalas szövegértés, és szövegalkotás, valamint az ezekhez szükséges ismeretek megszerzése a magyar nyelvről a kiemelt fejlesztési feladatok között szerepelnek. A cél az, hogy a tananyagban előforduló különböző típusú szövegek és kommunikációs szituációk, valamint a nyelvtani ismeretanyag alkalmasak legyenek arra, hogy ezek feldolgozásának eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek magas szintű, kifinomult és kreatív anyanyelvi kompetenciával. A vita- és véleménynyilvánítási, a szövegfeldolgozási és szövegalkotási feladatok segítik a tanulókat abban, hogy képesek legyenek szóban és írásban is a legkülönfélébb helyzetekben a színvonalas kommunikálásra, figyeljenek saját magukra és beszédpartnerükre, s a helyzetnek megfelelően alakítsák kommunikációjukat. A könyvtárismeret és könyvtárhasználat, illetve a tananyag-feldolgozáshoz szükséges, folyamatosan az információs társadalom technológiáit (IST) is felhasználva végzett információgyűjtés és feldolgozás következtében kialakul a tanulóknak az a képessége, hogy a középiskolai tanulmányok befejezése után önállóan is képesek legyenek kiválasztani és feldolgozni a legkülönfélébb témákat. A magyar nyelvtan tantárgy egyrészt a sikeres kommunikáláshoz szükséges elméleti ismeretekkel és gyakorlati felkészítéssel, másrészt olyan feladatmegoldásokkal segítheti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia kialakulását, melyek tervezést, szervezést, elemzést, értékelést igényelnek az egyéni- és csoportmunkában, melyet a

4

kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotás, az elvégzendő feladatok lépéseinek megtervezése, szervezése és a kreativitás jellemez. A szövegtani és stilisztikai ismeretek, vagyis a különböző szövegfajtáknak, stílusoknak, költői képeknek és más költői eszközöknek az ismerete elengedhetetlen a műalkotások elemzésének képességéhez. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Más népek kultúrájának, irodalmának, művészetének ismeretén keresztül motiválni az érdeklődés és a kíváncsiság attitűdjét, a kulturális különbség felismerésének és megértésének képességét. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A sikeres idegen nyelven való kommunikációhoz nagy segítséget adhat a magyar nyelvtan tantárgy. Egy idegen nyelv nyelvtani rendszerének, a jelek használhatóságának és az adott nyelv mondat- és szövegszerkesztési szabályainak, az idegen nyelv rétegezettségének felismeréséhez segítséget ad a nyelvtípusoknak, a nyelvek rétegeződésének, a jelentés és a jelentésváltozás jelenségeinek, az eltérések okának, mibenlétének, a kommunikáció tényezőinek, illetve a magyar nyelv grammatikájának és szövegszerkesztési szabályainak ismerete. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztéséhez az anyanyelv és a tanult idegen nyelvek minden területre kiterjedő összehasonlítására van szükség. A feladatok egy része az idegen nyelvi órákon végezhető el. A folyamatos összehasonlítás az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) között segít a pozitív attitűd kialakításában, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. 3. Digitális kompetencia Az elektronikus adathordozók ismerete (IST), szövegszerkesztési eljárások elsajátítása, a megszerzett információk kritikus felhasználásának képessége elengedhetetlen a munka világában való boldoguláshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. A digitális és hagyományos forrásokból nyert információk szelekciója, összehasonlítása, kritikus és kreatív felhasználása folyamatos gyakorlást és fejlesztést igényel, másképpen elképzelhetetlen a tanulók pozitív attitűdjének kialakítása, az internet és az interaktív média aktív és felelősségteljes használata. 4. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás módszereinek, a tantárgy speciális tanulási stratégiáinak az ismerete. Ehhez szükséges a szövegértés és szövegalkotás képessége, az új ismeretek szintetizálása, beépítése, a motiváció fenntartása. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap az önértékelés, a tanulási folyamatban a kooperációra való képesség. A pozitív attitűd az irodalomban segíti a problémamegoldást, korábbi tapasztalatok felhasználására, új lehetőség felkutatására serkent. Ez biztosíthatja a projektorientált tanulási forma sikerességét. A szükséges attitűd a nyelv és a sikeres kommunikáció feltételeinek és alkalmazásának ismeretében magabiztosság az egyéni, a kooperatív és a projekt alapú feladatmegoldások során. 5. Szociális és állampolgári kompetencia A nemzeti és az európai identitás, a kultúrák közötti különbségek jelenségeinek ismerete. Képesség a különböző nézőpontok megértésére, érzékenység szűkebb és tágabb környezetünk problémáira.

5

A pozitív attitűd magában foglalja azokat a humanista értékeket, melyek az irodalmi tanulmányok során elsajátíthatók: érzékenység az emberi, társadalmi, nemzeti problémák iránt, a részvét, együttérzés kifejezése. Az anyanyelvi kompetenciák minél sokrétűbb és árnyaltabb birtoklása a különféle kommunikációs helyzetek felismerése és kezelése magabiztosságot ad a tanulóknak. A nyelvhasználatra és a viselkedésre vonatkozó normák, melyek magukban foglalják a más népek kialakult szokásainak megismerése iránti igényt is, biztosítják a normatudatos viselkedés lehetőségét itthon és külföldön egyaránt. A közéleti szövegtípusok elemzésének és alkotásának képessége, az érvelés művészetének és technikájának elsajátítása lehetővé teszi a közéletműfajainak és megnyilatkozásformáinak tudatos, kreatív és kritikus megítélését és gyakorlását melynek igényét a feldolgozott szövegekkel, megvitatott témákkal lehet kialakítani a tanulókban. A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres együttműködési képesség kialakításában. A pozitív attitűd magában foglalja az igényt és képességet a kulturált nyelvi magatartásra és a vitatkozás szabályainak betartására a közös értékek felismerésére és tiszteletben tartására alapozva, valamint a csoportban való hatékony együttműködés képességét. 6. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A magyar és az egyetemes kulturális örökség személyes olvasmányélményeken és tapasztalatokon alapuló ismerete, a kulturális sokféleség elfogadása és megőrzése. A műismeret, –elemzés, különböző megközelítési módok segítségével képes feltárni és megfogalmazni az irodalmi alkotásokban megjelenített az erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket. Pozitív attitűd a nyitottság, sokféleség iránt, törekvés a különböző ízlésítéletek megismerésére, az értékek közötti választásra. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az irodalomnak mint speciális kommunikációs folyamatnak a megértése. Törekvés az önismeretre, önbecsülésre, mások személyiségének és véleményének megismerésére, megértésére és tiszteletére. A kommunikációs technikák alkalmazása és értékelése a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). A beszédet kísérő gesztusok ismerete, megértése (dekódolása) a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. Megfelelő szóbeli szövegalkotás: a kommunikáció tényezőinek és funkcióinak, ezek meghatározó szerepének az ismerete és szem előtt tartása. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás. Az életkornak

6

megfelelően fejlett kommunikáció, a beszédpartnerekkel való együttműködés képessége minden beszédhelyzetben, a megfelelő kód kiválasztása a különböző kommunikációs helyzetekben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. A másként vélekedők álláspontjának felfogása, annak tisztelete, amennyiben azok a társadalom által kialakított és elfogadott normáknak megfelelnek. Az érvelés művészetének, példáinak és szabályainak ismerete, a saját vélemény megvédése, illetve szükség esetén annak korrigálása. A kommunikációs zavarok felismerése, feloldásának képessége, a téves ítéletekhez való kritikus viszonyulás, a manipulációs szándék felismerése. Koherens szövegalkotás, ennek összehangolása a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel és a nem verbális kifejezéssel (testbeszéddel), a megfelelő stílussal és magatartással a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása Törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértése és értelmezése. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Értő olvasás, a művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztálynak megfelelő szinten. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, értelmezése. A szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása. A műfaji konvenciók ismerete és alkalmazása a szöveg feldolgozásában. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerése. A szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése. A különböző, olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Az értő hangos és néma olvasás folyamatos fejlesztése minden szövegfajtában. A szövegértési technikák bővítése. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése különös tekintettel a szavak kommunikációs helyzettől, kontextustól függő különféle használatainak tudatosítására és gyakorlására. Az elemzési jártasság színvonalának kialakítása és fejlesztésese a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai és leíró nyelvtani ismeretek alkalmazásával, az elemzés kiterjesztése a különféle céllal alkotott és különféle médiumokban használatos szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak megnevezése, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárása, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezése, a szerzői szándék és a mondottakhoz való viszony (modalitás) feltárása. A szövegértés a szövegek közti kapcsolatok vizsgálata, az azonos problémák különböző megközelítése, a különféle műértelmezések összehasonlítása és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalás. Szabatos fogalmazás, a személyiséget kifejező, egyéni stílusra való törekvés. A szövegértés és -alkotás képessége az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének jellegzetes szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaiban, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) fejlesztése. Az írásbeliség normáinak a megismerése, képesség a lényegkiemelő, áttekintő jegyzetelésre és vázlatkészítésre az adott cél és téma figyelembe vételével, a magyar helyesírás szabályainak az alkalmazásával.

7

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, megértése és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerése és alkalmazása. A vizuális közlés nyelvi és nem nyelvi elemeinek értelmezése, az IST műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, a hozzájuk kapcsolódó típushibák felismerése és kiküszöbölése. Régi szövegek értelmezése, a történeti érzék fejlesztése (szótár segítségével). 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése (pl. élménybeszámoló, verses–rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból). Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására (esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés). Az egyéni, de esztétikus és olvasható írásmód fejlesztése. Világos szövegalkotás és kifejezőkészség különféle szövegfajtákban az egyéni stílusra törekedve. Szövegalkotás önállóan gyűjtött anyag rendszerezése után. (pl.: beszámoló, ismertetés, esszé írása). A nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése az írásbeli szövegalkotásban. A szöveg alkotására vonatkozó elméleti ismeretek (a szöveg tagolása mikro- és makroszerkezeti részekre, a jelentéstani és grammatikai kohéziót biztosító eszközök) és azok gyakorlatban való alkalmazása. A tananyag és a vele kapcsolatos néhány, a korosztály számára is hozzáférhető szakirodalmi szöveg megértése, feldolgozása. Verbális és nem verbális információk gyűjtése, kritikával fogadása, szelektálása, rendszerezése és felhasználása. A források megjelölése és az etikus idézés szabályainak betartása. A könyvtárismeret bővítése, szövegalkotás a könyvtár és az IST eszközök gyakori használatával. A problémaérzékenység, a kreativitás és önállóság fejlesztése az információk világában való eligazodásban. Az ismeretek bővítésének, rendszerezésének a képessége, a tanulási módszerek kialakítása, fejlesztése. Az önálló vázlatkészítés és a jegyzetelés képessége. A kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a különféle jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. A tananyaghoz kapcsolódó helyesírási szabályok biztos alkalmazása 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Verbális és nem verbális információk felhasználása. Különböző információhordozók ismerete, az információfelhasználás normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Vázlatkészítés, összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés, az információ értékének, jelentőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az önálló, nagyobb lélegzetű írásmű anyaggyűjtésének ajánlott lépései:

8

1. Az elsődleges és másodlagos források megkülönböztetése, felhasználása. Fontos látni, hogy az irodalmi szövegek különböző kiadásokban léteznek, melyek közül némelyik megbízhatóbb és hasznosabb, mint a másik. 2. Az alapvető információhordozók felhasználása a szükséges információ megkeresésére nyomtatott, digitális és on–line források használatával. 3. A hatékony kutatási stratégiák megtervezése és módosítása szükség esetén: a. Megfelelő tárgyszó használata az adatbázisban való kereséshez. b. Szélesebb, szűkebb, kapcsolódó fogalmak használata, ha az eredeti keresés nem volt sikeres. 4. Kritikai gondolkodás, szelekció, összehasonlítás és forráskritika a kutatás folyamán, vannak megbízható és kevésbé megbízható források, különösen igaz ez a különböző internetes forrásokra, ezek értékelése relevancia és megbízhatóság szempontjából. 5. A források felhasználásának etikussága: a. Idézett és felhasznált mű jelölése. b. Mások gondolatainak elemzése, etikus beépítése saját gondolatainkba. Kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal. Az egyéni felkészülésen túl kiemelt szerepet kap a kooperatív, illetve a felsőbb évfolyamokon a projekt alapú tevékenység. 5. Ismeretek az anyanyelvről A szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében, elemzésében (pl. a mondottakhoz való viszony, szövegkohézió, szövegtagolás, alakzatok stb.) Az általános nyelvészeti ismereteken keresztül (pl.: a nyelv és beszéd elkülönítése, a nyelv rétegeződése, a nyelvek változása) a nyelv több szempontú megközelítése, egyben az idegen nyelvi kompetencia kialakításának segítése. A nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. A nyelv és társadalom viszonyának, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatának ismerete. A magyar nyelv eredetének, a nyelvrokonság néhány bizonyítékának, nyelvünk típusának, történetének az ismerete. A magyar nyelv hangrendszerének, hangtörvényeinek, szófajainak, alaktanának és mondattanának az ismerete, az ismeretek alkalmazása szóbeli és írott szövegek alkotásakor. A nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodás, a normától való eltérések funkcionális és etikai megítélése, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény értékelése és tökéletesítése. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. A szövegek jelentésének, szerkezetének, jelentésrétegeinek a feltárása. A tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. A szövegalkotás önálló elemzése és értékelése a szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai és retorikai ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.

9

6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom mint művészet befogadása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi kifejezési formák felismerése, megértése, befogadása, a költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése (költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek). A különböző műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány mű elemzésével. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, emberi problémák felfedezésére. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival, kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, kulturált önkifejezés, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete, új és régi korokat átívelő párbeszéde a művészetben. Önálló ítéletalkotás esztétikai, morális, társadalmi és történeti kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. Az ízlés önálló fejlesztése. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése, alkalmazása saját szövegek alkotásában.

10

Témakör BEAVATÁS

Tananyag- óraszám

Módszerek, eljárások

A beavatás fogalma, rítusai, változatai, mai megvalósulásai – A beszédaktusok (4 óra) Kapcsolatok a szövegben (2 óra) Kosztolányi Dezső: A kulcs (3 óra) Összehasonlító novellaelemzés (A kulcs és az Indián tábor v. A kulcs és az Emberavatás) –A kontextus és a szereplők tudása a kommunikációs folyamatban (5 óra) S.Plath: Beavatás (2 óra) Sánta Ferenc: Emberavatás, A novella mint ellentétpárok rendszere és cselekménye mint állapotváltozási folyamat –A kommunikációs maximák és megértésük következményei (5 óra) Szabadon választott novella feldolgozása kiscsoportban, a tanult szempontok alapján (2 óra, ez a modul elhagyható)

Fürtábra, szabad asszociáció,közös megbeszélés, értékek, motivációk, magatartásformák értelmezése Csoportos megbeszélés, szövegértés fejlesztése Szerepjáték, történetmondás más-más szereplő szemszögéből Saját szöveg felolvasása, megbeszélése Irányított beszélgetés, feladatmegoldás Irányított játék Felolvasás, rövid tanári reflexiók, eszmecsere Gyűjtőmunka Fogalmazás

EPOSZOK RÉGEN ÉS Az eposzi hagyomány- eposzindítások MA (2 óra) Propozíció és invokáció a következő művekből: Íliász és Odüsszeia, Aineis, Szigeti veszedelem, Dorottya, Toldi, Túl a Maszat-hegyen Az Odüsszeia 9. éneke- az eposz nyelve

Játék, megbeszélés, ötletgyűjtés, pókhálóábra, tanulói kiselőadás, állítások megfogalmazása Feladatmegoldás, szövegelemzés, megbeszélés

Kereszttantervi kapcsolódások, kulcskompetenciák Az elbeszélő szövegek olvasása, értelmezése és bírálata. A beavatás mint archetípus ősi rítusokban és elbeszélésekben, a közösség és egyén viszonylatainak megismerése, a diák önreflexiós képességének fejlesztése. A beavatás, felnőtté válás és szocializáció kérdéseinek vizsgálata. Kereszttantervi kapcsolódás: pszichológia, vallástörténet, szociológia bizonyos területei

Tematikus fókusz: A trójai mondakör és a hazatérés-történetek Odüsszeusz alakjával a középpontban, Odüsszeusz és Polüphémosz, A vendégbarátság, Tájékozódás a mitológiai utalások között, Más kor kulturális jelenségeire, morális

és az eposzi kellékek (3 óra) Odüsszeusz és Polüphémosz- a rész helye és ellenpontjai az egészben, A hír (3+1 óra) Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 1. – szakaszos szövegfeldolgozás (3 óra) Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 2. – eposzparódia és stílusparódia (2 óra) Az eposzok utóéletéből (2+1 óra) Theokritosz: A szerelmes küklópsz Részletek az Odüsszeia 11. énekéből és Dante Isteni színjátékából

Szövegfeldolgozás, jellemtérkép Mozaikmódszer, prezentáció Jelöléstábla, kiscsoportos megvitatás Hangos olvasás Jegyzetkészítés, szótárazás, csendes olvasás

kérdéseire és esztétikai törekvéseire való reflektálás Poétikai fókusz: A homéroszi eposzok nyelve és konvenciókincse (az eposzi kellékek), Az olvasott mű műfaji jegyeinek tudatosítása, A megismert műfaji hagyományok működésének felismerése más művekben, A paródia, A műfaj- és stílusparódia eszközeinek felismerése, reflektálása (Theokritosz, Csokonai, Petőfi). Tájékozódás a komikum fajtái között, az ironikus beszéd felismerése, Imitáció és intertextualitás: művek közötti kapcsolatok, művek párbeszédnek megértése (Homérosz, Vergilius, Zrínyi, Csokonai, Arany, Varró Dániel, Theokritosz, Dante) Szövegértési fókusz: Verses elbeszélő szöveg olvasása, értelmezése, Régies nyelven írt verses szöveg olvasása, értelmezése, Részletek alapján az egészre való következtetések követése, megértése, Művek közötti kapcsolatok feltárása Szövegalkotási fókusz: Verselési gyakorlatok, Paródiák írása irodalmi és nem irodalmi szövegekre, Rövid értelmező szöveg írása

A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM – A NYELVI TEVÉKENYSÉG MINT VILÁGALAKÍTÁS ÉS MINT KAPCSOLLATTARTÁS

A Biblia részei, keletkezése, nyelvei- helye a kultúránkban. A sugalmazott szöveg koncepciója (2 óra) A Teremtés és a Törvény – elbeszélés és utasítás a kinyilatkozó beszédmódban és a mai nyelvhasználatban – szövegfajták és megértési módok (3 óra) Ábrahám és Izsák – a Biblia homályos beszédmódja (2 óra) A zsoltárok és utóéletük (2 óra) A példabeszédek és utóéletük (2 óra) Egy bibliai történet és parafrázisa (Jónás könyve a Bibliában és Babitsnál) (3 óra) Egy modern evangéliumi parafrázis – Bodor Ádám: Egy rossz kinézésű ember, A Biblia és a költészet (3 óra) A Biblia és a képzőművészet (2 óra)

TTMtáblázat, egyéni bemutatás, megfigyelés Mozaik-technika, feladatmegoldás, megbeszélés Zenehallgatás, tanári kalauz, szemponttáblázat kitöltése, összehasonlítás, elemzés Pókháló-ábra, irányított beszélgetés Fogalomlista készítése, történetpiramis Gyűjtőmunka, kettéosztott napló

A beszédkészség, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, a szövegértés, szövegalkotás, a tanulási képesség, a logikai készség, az asszociációs készség, az analógiás gondolkodás fejlesztése. Kereszttantervi kapcsolódás: az antik hagyományok, műfajok, szövegfajták, motívumok; az utasító,elbeszélő, magyarázó-meggyőző szövegek kompetenciaterületen

A KONFLIKTUSOS DRÁMÁK – AZ ÉRVEK TÍPUSAI

A vita. Mítosz és drámai történet. A drámai alaphelyzet rekonstruálása a prológusból.(4 óra) Két igazság harca és a középponti konfliktushoz közvetve kapcsolódó szereplők.

Pókháló ábra, vita, miniesszé írása Névlánc, tanári kalauz, irányított beszélgetés T-táblázat Feladatmegoldás, prezentáció, táblázat kitöltés

A tragédia műfajának – a konfliktusos drámatípusnak – a megismerése, a drámai konfliktusok sokrétegűségének felismerése. Az érvelő beszédműfajok megismerése, az érvelés alapjául szolgáló alapvető logikai viszonyok felfedezése. Érvelő szövegek (szónoklat, ünnepi

ARS POETICÁK

Kinek a tragédiája? – Az Antigoné párhuzamos jelenetei és különböző értelmezési lehetőségei (4 óra) Az Antigonéhoz kapcsolódó védő- és vádbeszédek (3 óra) A kimaradt Haimón és Antigoné epeiszodion megtervezése és előadása (1 kiegészítő óra) Részletek W. Shakespeare Julius Caesarjából – Antonius vádbeszédének elemzése (2 óra) Modern beszédek – Vitaverseny (3 óra) Előíró költészettanok ( 3 óra) – részletek Horatius és Boileau Ars poeticájából, Arany János Vojtina ars poeticájából Egy romantikus ars poetica (3 óra) – Petőfi Sándor: A természet vadvirága, részlet A helység kalapácsából, Egy gondolat bánt engemet… Tágabb értelemben vett ars poeticák (4 óra) – Petőfi Sándor: Dalaim, A XIX. század költői, Petri György: Horgodra tűztél uram…, Arany János: Letészem a lantot, Mindvégig Egy irányzatos ars poetica és formai önellentmondásai – Verlaine: Költészettan (1 óra) Ady és Babits ars poeticája (2

Pletykajáték, szókincsfejlesztés, jellemtérkép Halmazábra, kreatív írás Számonkérés

beszéd, vita) alkotásának, előadásának elsajátítása, a beszédkészség, a kommunikációs készség fejlesztése. Kereszttantervi kapcsolódás: történelem, etika, matematika (logika)

Rajzolás, eszmecsere, szemponttáblázat Mozaikmódszer, beleképzeléses monológ írása Folyamatábra, halmazábra Kettéosztott napló, kreatív írás, feladatmegoldás Megbeszélés, prezentáció, tanári kalauz Fürtábra, karikatúra TTMtáblázat, egyéni bemutatás, megfigyelés Rövid értelmező írás Játék, vaktérkép, névlánc

A tanuló ismerje az ars poetica fontosabb tartalmi és nyelvi jellemzőit, ezeket legyen képes különféle szövegekben azonosítani és ilyen jellegű hétköznapi szövegeket alkotni. Legyen képes megkülönböztetni és értelmezni konkrét ars poeticákat. Legyen képes összehasonlító szempontok megfogalmazására, érvényesítésére az elemzésben. Tudjon a szöveg szerkezeti és poétikai megformáltságával kapcsolatos megállapításokat tenni, azokat érvekkel alátámasztani. Viszonyuljon reflexíven a szöveghez: kritikai attitűd, véleményalkotás. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Kereszttantervi kapcsolódás: pszichológia,

ANEKDOTIKUS EPIKAI HAGYOMÁNYUNK

óra) – Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…, Babits Mihály: Szonettek, Ady Endre: Egy csúf rontás, Babits Mihály: Csak posta voltál (részlet) Ars poeticák a 20. század 30-as éveitől a 21. század elejéig (3 óra) – József Attila: (Ha lelked logikád)…, Pilinszky János: Címerem, Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez, Tóth Krisztina: Ráolvasó, Kovács András Ferenc: Fragmentum, Várady Szabolcs: Ars poetica? Mellébeszéd) Klasszikus anekdoták – anekdotamesélő verseny (3 óra) Mikszáth és Móra anekdotikus novelláiból (3 óra) Mikszáth: Ne nyitogassuk a történelmet, Móra: Tápéi diplomaták, A gyevi törvény A műfaj átváltozása Krúdynál és Kosztolányinál, Örkénynél és Esterházynál (2 óra) Krúdy Gyula: Jellegzetes úriember a keresztanyám falujából Kosztolányi Dezső: Április bolondja Örkény István: Az öregember és az autó Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia (részlet) Egy 19. századi anekdotikus

filozófia, történelem, etika, társművészetek, médiaismeret, társadalomismeret, életpálya-építés

Pókháló ábra, megbeszélés, feladat megoldás Hangos olvasás, kreatív írás Szövegértelmezés Szövegfeldolgozás, vitafórum Mozaik- módszer Olvasás megadott szempontok szerint

Tematikus fókusz: Az anekdotikus szemléletmód, az anekdotahős kellékei Poétikai fókusz: Az anekdota jellemzői, anekdotikusság novellákban és regényben Szövegértési fókusz: Elemi formák összeszövése nagyobb formákká, Az élőbeszédszerűség az írott szövegben Szövegalkotási fókusz: Anekdotamesélés, anekdota, hír, tudósítás, beszámoló írása Kereszttantervi kapcsolódás: történelem, pszichológia, etika, média

regény – Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (4 óra) A NYELVTAN ALAPFOGALMAI – A SZERKEZETI ELEMZÉS MÓDSZEREI

A CSAVARGÓ ALAKJA A MŰVÉSZETBEN

A disztribúciós elemzés alapjai (4 óra) A disztribúciós módszer alkalmazása a magyarra és a tanult idegen nyelvre (5 óra) Paradigmák, szófajok (3 óra) A mondat közvetlen összetevős szerkezete (3 óra) A nyelvtan részei, a nyelvi szintek és alapfogalmak (3 óra)

Feladatmegoldás, reflektáló kérdések megválaszolása, megbeszélés Vita, kilépőkártya Játék Poszterkészítés Táblázatok összehasonlítása Megfigyelés Szólánc, rendszerezés Kreatív írás Kollázskészítés

Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A magyar nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek elsajátítása. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kapcsolódó sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. Kereszttantervi kapcsolódás: matematika A nem verbális kommunikáció Feladatmegoldás, megbeszélés Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása: eszközei (2 óra) Pantomimjáték a testbeszéd tudatos alkalmazása különféle A csavargó toposza lírai Képértelmezés kommunikációs helyzetekben. É rvelési szövegekben (4 óra) Szókincsfejlesztés technikák , különböző beszédműfajok A vágánsok és Villon (2 óra) Mozaik-eljárás, versolvasás, kommunikációs technikáinak alkalmazása, A toposz 20. századi prezentáció Memoriterek szöveghű tolmácsolása megjelenései József Attilánál és Szemponttáblázat Olvasás, írott szöveg megértése: a szó Petri Györgynél (2 óra) Időrendi táblázat szerinti és a metaforikus jelentések J. D. Salinger: Zabhegyező (5 Tanári kalauz, halmazábra, T- megkülönböztetése, a óra) táblázat szókincs gazdagítása Kassák Lajos: Csavargók, Gyűjtőmunka, kiselőadás Írásbeli szövegek alkotása: világos alkotók – a csavargó-toposz Kettéosztott napló szövegalkotás, kifejezőkészség esszészövegben (1 óra) Házi feladat Önkifejező és kreatív szövegalkotás Hajléktalanok (1 óra) Kreatív írás Ismeretek az anyanyelvről: a Ötletbörze nyelvhasználat társadalmi jelenségként Szövegfeldolgozás való szemlélete

Prezentáció

Ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai, történeti érzék fejlesztése: különféle műfajú, másmás művészeti ágakhoz tartozó művek összehasonlítása, sokoldalú kulturális szokások kialakítása, a szociális problémák iránti fogékonyság, pszichológiai érzékenység Kereszttantervi kapcsolódás: etika, emberismeret

ÉRTÉKELÉS: A prezentációk értékelése, megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból, kilépőkártya, vitaverseny, szónoki verseny ön- és csoportértékelése, a kooperatív tanulás kritériumos önértékelése, feladatlap, rövid esszé

MATEMATIKA Kompetencia alapú oktatás A 2009/2010 tanévtől iskolánk kompetencia alapú oktatást is végez. Ebben az évben a 10.B és 10.C osztályokban kezdődött az ilyen típusú oktatás Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. Hangsúlyozottabbá válik a tudatos egyéni fejlesztési folyamat, ami a tanuló adott tudásából, képességeiből, szociális helyzetéből indul ki. Így erősen épít a hozott tudásra, képességekre és az iskola keretein kívül megszerezhető ismeretekre. A fejlesztendő kulcskompetenciák az életben való boldogulást teszik lehetővé, ezért iskolán kívüli környezetben jól fejleszthetőek. Céljainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha „bátran kinyitjuk az iskola kapuit”. Új együttműködésre serkentő intézményi kapcsolatokat kell kiépítenünk a helyi civil szervezetekkel, iskolákkal, a termelési és kereskedelmi szféra képviselőivel, az önkormányzatokkal, művelődési intézményekkel, pedagógiai szolgáltatókkal. Az iskolán kívüli tanulási lehetőségek élményszerű megélése adja a legtöbb lehetőséget tanulóinknak, a környezettudatos magatartás gyakorlására. A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak,( kooperatív tanulás, projekt-módszer, vita, dráma, kutatás, felfedezés) amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. Az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.

(kompetencia alapú oktatás) 2010 szeptemberétől a 10.B és 10.C osztályokban)

10. ÉVFOLYAM 37 tanítási hét, heti 3/4 óra, összesen 130 óra

I.

Gondolkodási módszerek

Javasolt óraszám 10

II.

Algebra

35

III.

Geometria

38

IV.

Függvények

25

V.

Valószínűség, statisztika

12

Témakörök

A tananyag feldolgozására 120 órát osztottunk ki, ezeken kívül 10 órát szántunk a témazáró dolgozatokra., a további órák ismétlésre, a nehezebben elsajátítható témák elmélyítésére szolgálnak. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 10 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás Mennyiségi következtetés Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció Rendszerezés, kombinativitás

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Céltudatos módszerek kialakítása a lehetséges esetek összeszámlálásakor. Az elemek számának megváltozásából a lehetséges esetek számának változására való következtetés. Kombinatorikus gondolkodás segítségével a valószínűségi szemléletet fejlesztése. Pontos szövegértés, szövegelemzés, a szöveges feladatokban megfogalmazott hétköznapi problémák átemelése a matematika logikai rendszerébe, a metakogníció fejlesztése. Különböző dolgok, tárgyak, elemek, fogalmak adott szempont szerinti csoportosítása, rendezése, összefüggések keresése. A kombinatív gondolkodás fejlesztése összetett, több irányba is nyitott végű probléma megoldása során. A modellezési képesség fejlesztése a felvetett problémák gráfokkal való szemléltetésével.

Deduktív következtetés, induktív Következtetés a speciális, a konkrét megfigyelésektől az általános esetre, az induktív gondolkodás következtetés fejlesztése. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Konkrét dolgok csoportosítása adott, vagy a tanulók által javasolt szempontok szerint. Kevés számú elem esetén az összes sorrend megszámlálása egyéni, illetve csoportos kísérletek elvégzése során, ismétlődő elemek esetén is. Kiválasztási problémák konkrét bemutatása, megfigyelése. Játék számkártyákkal, szabályos dobótestekkel, bármilyen általunk feliratozott kártyával. A felvetett problémákban megjelenő kapcsolatok modellezése gráfokkal, a megoldások adaptálása az eredeti szövegkörnyezetbe. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Számhalmazok, a valós számok halmaza. Kombinatorikai feladatok megoldása, sorba rendezés, kiválasztás, ismétlődő elemek esetén is. Állítások és tagadásuk megfogalmazása, azok igaz, hamis voltának eldöntése, az „és” ill. a „vagy” műveletek alkalmazása. Egyszerű következtetések, állítások és megfordításuk megfogalmazása. A definíció és a tétel különbözősége. Skatulyaelv. Gráfelméleti alapfogalmak. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Függvények. A logika műveleteinek helyes alkalmazása más tudományokban. Valószínűség-számítás kombinatorikus úton. Számítástechnika. A logika elemei a matematika minden témakörében. Az összes lehetőség megkeresése egy valóságos probléma Adatsokaságok, statisztika. megoldásakor. Gráfok a geometriában. Út- illetve hálózattervezési, és egyéb tervezési problémák megoldása. KÖVETELMÉNYEK Definíciók, tételek pontos megfogalmazása. Egyszerű sorba rendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatok megoldása. A logika alapvető műveleteinek alkalmazása mindennapi problémák megoldásában. Egyszerű feladatok szemléltetése gráfokkal, és azok megoldása.

ALGEBRA 35 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Konkrét számolási feladatok a valós számkörben, a valós számok „megszámlálhatatlansága”, a valós szám fogalmának elmélyítése a négyzetgyökvonás bevezetésével. Számlálás, számolás A racionális és az irracionális számokkal végzett műveletekkel a számolási készség továbbfejlesztése. A valós számok és a számegyenes pontjai közötti kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés, a folytonosság fogalmának előkészítése. Különböző mennyiségekkel megfogalmazott szöveges feladatokban az összefüggések algebrai jelekkel Mennyiségi következtetés történő felírása, a következtetés képességének fejlesztése. Az irracionális számok racionális számokkal való közelítése, az irracionális számok értékének becslése. A becsült eredmények valószínű vagy valószínűtlen voltának eldöntése, a valóságos Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet folyamatok megismerési képességének fejlesztése. A szélsőérték fogalmának kialakítása a számtani és a mértani közép közötti összefüggés segítségéve, az alulról, illetve a fölülről történő becslés képességének fejlesztése. A szövegértés tudatos fejlesztése, a hétköznapi szöveg „lefordítása” a matematika nyelvére, a Szövegesfeladat-megoldás, valóságbeli problémák matematikai értelmezése. A kapott megoldások ellenőrzése és adaptációja az problémamegoldás, metakogníció eredeti szövegkörnyezetbe, amely a magabiztosságot, az önértékelést fejleszti. A szükséges adatok kikeresése, a fölösleges adatok mellőzése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Szöveges, másodfokú egyenletek megoldásakor a felvetett problémának nem megfelelő hamis gyök Rendszerezés, kombinativitás kiszűrése, a diszkusszió igényének fejlesztése. A lehetséges alkalmazások megkeresése, a tanult új ismeret beillesztése a korábbi ismeretek rendszerébe, a rendszerező szemlélet alakítása. Azonosságok kimondása, konkrét számoktól az általános eset megfogalmazásáig (induktív Deduktív következtetés, induktív gondolkodásmód fejlesztése). következtetés Azonosságok alkalmazása konkrét esetekben (deduktív gondolkodás fejlesztése). Konkrét másodfokú egyenletek megoldása után a megoldóképlet levezetése, és alkalmazása. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Egyszerű szöveges összefüggések leírása matematikai jelekkel. Szöveges feladatok értelmezését szolgáló nyelvi játékok. Szöveges feladatok megoldása előtt a várható eredmények becslése, a megoldott egyenletek eredményének értelmezése, ellenőrzése. Szöveges válasz megfogalmazása a felvetett szöveges problémára.

Egyéni, csoportos munkában azonosságok felfedezése, azok alkalmazása. Kutatási projektek (előadás, vagy írásbeli feldolgozás): – matematikatörténeti témában, (az irracionális számok kialakulása, egyenlet-megoldási módszerek), – az arányosságok vizsgálata más tudományokban, – az „isteni arány”, az aranymetszési arány a művészetekben, – Internet használat. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Műveleti azonosságok a valós számok halmazában, a négyzetgyökvonás azonosságai. A nevező gyöktelenítése. Nevezetes azonosságok: (a + b)2, (a – b)2, a2 – b2 , (a + b) 3, (a – b)3, a3 – b3. Másodfokú egyenletek, megoldó képlet. Egyszerű másodfokú egyenletrendszerek. Négyzetgyökös egyenletek. Számtani és mértani közép összefüggésének ismerete. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Hatványozás kiterjesztése. Fizika, csillagászat. Terület-, térfogatszámítás. Arányosságok a valóságban, a természetben, a művészetekben. Pitagorasz-tétel. Gráfelmélet. Függvények: másodfokú, négyzetgyök, logaritmus, exponenciális, logaritmus. Statisztika: szórás KÖVETELMÉNYEK A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. A valós számok tizedes tört alakja, az irracionális szám fogalmának és közelítő értékének ismerete. A valós számok és a számegyenes pontjai közötti kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés. Azonosságok alkalmazása. Szövegértés, szövegelemzés. Másodfokú egyenletek megoldása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek megoldása és ellenőrzése. Egyszerű másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.

GEOMETRIA 38 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben A kör és részei közötti összefüggésekkel a hiányzó adatok kiszámolása, az irracionális számokkal való Számlálás, számolás számolás a valós szám fogalom elmélyítését segíti. Zsebszámológép biztos használatának elsajátítása. Hasonló alakzatok adatai közötti összefüggések (lineáris, másodfokú és harmadfokú arányok) Mennyiségi következtetés alkalmazása valóság-közeli feladatok megoldásánál az arányérzéket fejleszti. A valós mérőszámmal megadott mennyiségek, a folytonosság fogalmának továbbfejlesztése. Irracionális mértékű szakaszok és görbe vonalak hosszának közelítése racionális számokkal. Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet A valóságos tárgyak méretei, és azok geometriai modellje közötti arány becslése. Síkidomok kerületének, területének, térbeli alakzatok felszínének becslése. Szövegértelmezés továbbfejlesztése a lényegkiemelő képesség fejlesztése. Szövegesfeladat-megoldás, A valóság tárgyainak geometriai modellezéséhez szükséges képességek továbbfejlesztése. problémamegoldás, metakogníció A geometriai feladok algebrai megoldása során keletkező hamis gyökök kiválasztásának képessége. A geometriai feladatok algebrai eszközökkel történő megoldási képességének fejlesztése. Rendszerezés, kombinativitás Geometriai fogalmak segítségével az absztrakciós képesség fejlesztése. Összefüggések, képletek felfedezése gyakorlati tapasztalatból kiindulva, azok általánosítása és Deduktív következtetés, induktív alkalmazása más esetekben, más tantárgyakban. következtetés Geometriai tételek bizonyítása során használt logikai műveletekkel, az induktív illetve a deduktív következtetés képességének fejlesztése. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Körívekkel készíthető motívumok tervezése. Makettek, modellek készítése a hasonlóság felhasználásával. Csoportmunka: – hasonló háromszögek megfelelő szögeinek összehasonlítása.

– parkettázás hasonló síkidomokkal. – hasonló testek hálójának elkészítése Kutatómunka: – matematikatörténeti érdekességek.(kör, hasonlóság) – előadás, vetítés számítógéppel, aktív táblán, interaktív programok az Internetről. – geometriai motívumok a képzőművészetben. ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Térelemek és viszonyaik. A kör és részeinek kerülete, területe (ívhossz, körcikk, körszelet). Kerületi és középponti szögek, húrnégyszög fogalma. A kör érintője, érintőnégyszög fogalma. Középpontos hasonlóság, hasonlósági transzformáció. Hasonló síkidomok kerületének és területének aránya. Háromszögek hasonlósága. Háromszög súlyvonalai, súlypontja. Arányossági tételek a derékszögű háromszögben. A hegyesszög szögfüggvényei, alkalmazásuk derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei. A háromszög területe két oldalával és azok közbezárt szögével. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Korábbi tanulmányok a síkidomokról és testekről. Képzőművészet, építészet, modellezés. Egyenes arányosság. Természeti környezet, modellezés, kertépítés. Statisztika. Fizika, csillagászat. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. Egybevágósági transzformációk. Nevezetes ponthalmazok, szögfelező, szakaszfelező merőleges, magasságvonal. Él- és lapszögek meghatározása ismert testeken. Forgásszög szögfüggvényei, trigonometrikus függvények. KÖVETELMÉNYEK Kör részeinek ismerete. Kör érintője (adott körbeli pontban és külső pontból).

Háromszögek hasonlóságának alapesetei. Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete. Hasonló síkidomok kerületének és területének aránya. Hegyesszögek szögfüggvényei. Egyszerű feladatok derékszögű háromszögekben.

FÜGGVÉNYEK 25 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok Számlálás, számolás

Mennyiségi következtetés

Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakogníció

Rendszerezés, kombinativitás

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Az adott helyhez tartozó függvényértékek kiszámításával. A függvények tulajdonságainak meghatározásával, a függvényértékek közötti relációban kijelölt műveletek elvégzésével a nagysági viszonyok megértésének elmélyítése. Mozgás-grafikonok, illetve az egyéb mennyiségi összefüggéseket ábrázoló grafikonok segítségével a mennyiségi következtetés képességének fejlesztése. A szélsőértékek meghatározásával a kisebb, nagyobb reláció fogalmának elmélyítése. A folytonos, a szakaszos és a diszkrét változások elemzésével a valóság mennyiségi viszonyainak jobb megértése. A grafikus ábrázolás közelítő képi megjelenítést biztosít. A mindennapi élet folyamatait leíró grafikonok, és a matematikai függvények grafikonjainak különbözősége, hasonlósága fejleszti a valóság-szemléletet. A valóságból merített szöveges faladatok algebrai megfogalmazása, az így leírt kétváltozós összefüggések ábrázolása a koordináta- rendszerben. Az ezekhez szükséges többsíkú gondolkodás képességek fejlesztése. Kombinatív gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét feltételezik az alábbi műveletek: – többféle grafikon együttes megfigyelése, a képi megjelenés és a valós folyamat kapcsolata – geometriai transzformációk alkalmazása a függvény-transzformációk végrehajtásánál – periodicitás a mindennapi életben és a függvényeknél

Deduktív következtetés, induktív Konkrét számokkal megadott transzformációs lépések után, áttérés az általános képletekkel következtetés megadottakra, illetve az általánosítás után azok konkrét alkalmazása. AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Grafikonok készítése: – milliméterpapírra (egyéni) – mágnestáblán, csomagolópapíron (csoportokban) – írásvetítőn, egymáson elmozgatható fóliákkal (tanári irányítással) – grafikus kalkulátor használata – függvényábrázoló programokkal pendrive-ra, aktív táblára (tanári irányítással). ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Tájékozódás a koordináta rendszerben, pontok, tartományok keresése. Intervallum fogalma, alkalmazása. A valóság változó jelenségeinek megfigyelése, az adatok lejegyzése, azok közötti kapcsolatok ábrázolása. Arányosságok megállapítása. A lineáris függvény jellemzése: meredekség, tengelymetszet, zérushely, monotonitás. A lineáris törtfüggvény (aszimptota). A másodfokú függvény és transzformációi (paritás, szélsőérték). Másodfokú egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Inverz függvény fogalma. Négyzetgyökfüggvény és egyszerű transzformációi. Trigonometrikus függvények: sin x, cos x, tg x (periodicitás). KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Halmazok, ponthalmazok, algebrai azonosságok, műveletek a valós Alkalmazás fizikai, biológiai, kémiai törvényszerűségek leírására. számkörben, arányosságok. A valóság folytonos, illetve diszkrét folyamatai. Geometriai transzformációk. Grafikonok alkalmazása a képzőművészetben. Másodfokú egyenletek megoldása. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek grafikus megoldása. Számtani és mértani közép közötti összefüggés. Ponthalmazok uniója, közös része: halmazok, logika. Táblázatok, grafikonok olvasása (statisztika) Hegyesszögek szögfüggvényei. Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása.

KÖVETELMÉNYEK Szövegesen megfogalmazott függvény megadása képlettel. A valóság folyamatainak grafikus megjelenítése. A tananyagban felsorolt függvények jellemzése adott intervallum fölött. A tananyagban felsorolt függvények grafikonjainak és egyszerű transzformációinak ismerete. Függvénytulajdonságok ismerte: értékkészlet, zérushely, monotonitás, szélsőérték, periodicitás, paritás, aszimptota.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA 12 óra KÉPESSÉGFEJLESZTÉS Képességfejlesztési fókuszok

A képességfejlesztés megvalósulási lehetőségei a témakörben Statisztikai adatoknál számlálás, gyakoriság, relatív gyakoriság kiszámolása, az adatsokaság elemeinek Számlálás, számolás megszámlálása a számfogalom továbbfejlesztését segíti. A relatív gyakoriságok meghatározásával, a valószínűségszámítási feladatok megoldásával, az Mennyiségi következtetés alkalmazott arányossági összefüggésekkel a következtetési képességet fejlesztjük (additivitás, szorzási szabály, komplementer esemény esélye). A mindennapi életben lejátszódó folyamatok valószínűségének becslése. Becslés, mérés, valószínűségi szemlélet Statisztikai valószínűség és a relatív gyakoriság kapcsolatának elemzése. Az események valószínűségének becslése. Tömegjelenségek vizsgálata. Újságcikkek olvasása és elemzése. Szövegesfeladat-megoldás, Olyan mindennapi szituációk értelmezése, ahol a véletlennek vagy a bizonytalanságnak fontos szerepe problémamegoldás, metakogníció van. A mindennapi életben megfogalmazott valószínűségi állítások vizsgálata. Az összes eset és a kedvező esetek felsorolásával, kombinatorikai módszerrel megoldható Rendszerezés, kombinativitás valószínűségek kisszámításával fejlesztjük a kombinatív gondolkodást. A valószínűségi és statisztikai kijelentések és következtetések a klasszikus logikától eltérő Deduktív következtetés, induktív tulajdonságainak ismerete. következtetés Nagy elemszámú eseteket tartalmazó valószínűségek megadása induktív módszerrel.

AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Adatgyűjtés tényleges tevékenységgel: Internetről, újságokból, egyéb módon, pl. felmérések készítése. Adatok feldolgozása zsebszámológéppel, grafikus kalkulátorral és számítógéppel. Csoport munka: a gyűjtött adatok elemzése – adatok táblázatba rendezése, osztályba sorolása – statisztikai mutatók meghatározása – grafikonok készítése – (statisztikai mutatók, grafikonok, táblázatok) ISMERETEK, TANANYAGTARTALMAK Statisztikai adatok jellemzése: – átlag, medián, módusz, – terjedelem, szórás, átlagos abszolút eltérés, – grafikonok, diagramok. Valószínűségszámítás: – gyakoriság, relatív gyakoriság, – kombinatorikus valószínűségszámítás, – szerencsejátékok elemzése. KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK Kapcsolódó tantervi témák Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek Műveletek racionális számokkal Statisztika alkalmazása a tudományokban és az élet minden területén Függvények és grafikonok Kombinatorika KÖVETELMÉNYEK Adatok szemléltetése, táblázatba rendezése, Gyakorisági diagram, grafikonok készítése. Adatok osztályba sorolása. Adatsokaság átlagának, móduszának, mediánjának, terjedelmének, szórásának meghatározása. Gyakoriság, relatív gyakoriság ismerete. Kombinatorikus valószínűségszámítás

Optimális szint - minden évfolyamon A tananyagban előkerülő fogalmak, azonosságok és tételek önálló alkalmazása a feladatokban. Tanulói eszközök          

Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 10. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 11. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 12. Egységes érettségi feladatgyűjtemény MATEMATIKA I., II. Négyjegyű függvénytáblázatok Nagyméretű spirálfüzet Különböző színű golyóstollak, ceruzák, radír Körző, egyenes és derékszögű vonalzó, szögmérő Számológép

Tanári felszerelések és eszközök           

Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 9. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 10. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 11. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János: Sokszínű matematika 12. Egységes érettségi feladatgyűjtemény MATEMATIKA I., II. Négyjegyű függvénytáblázatok Fehér és legalább négy különböző színű kréta Számológép Geometria feladatgyűjtemény I. II. Matematika feladatgyűjtemény I. II. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I: II. III.

Iskolai felszerelések és eszközök         

jó minőségű, nem fénylő nagyméretű táblák kréták táblai vonalzó, körző és szögmérő szemléltető testek számítógép számítógépes szoftverek: Excel videó videokazetták, oktatóprogramok írásvetítők, fóliák

Tanítási módszerek A 9. és 10. évfolyamon az egész osztály egyidejűleges tanítása folyik oly módon, hogy a tanár  felvezeti az új fogalmakat,  pontosan meghatározza az oda vonatkozó definíciókat, tételeket,  ha szükséges, akkor a tételeket bebizonyítja,  típuspéldákat mutat a tanult új dolgok használatára,  feladatokat oldat meg a tanulókkal,  házi feladatot ad az új anyag begyakorlásához és a régiek szinten tartásához,  ellenőrzi a házi feladatokat és az ott előforduló problémákat megtárgyalja a tanulókkal,  nagyobb témák után a dolgozatok előtt összefoglal. A 11. és 12. évfolyamon csoportbontásban történik a tanítás az előzőekben tárgyalt elvek szerint. A csoportok vagy a tanult nyelv vagy a tudás szintje alapján a szakos tanár javaslatát figyelembe véve kerülnek kialakításra a 10. év végén. Értékelési módszerek      

Témazáró dolgozatok megírása, amely csak feladatokat tartalmaz. Kisebb lélegzetű röpdolgozatok írása, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból. Házi feladatok ellenőrzése. Tanulók táblánál történő szerepeltetése, mind elméleti, mind gyakorlati anyagból. Frontális tájékozódás. Egy évfolyamdolgozat.

A dolgozatok értékelése %-os formában történik, figyelembe véve a mindenkori érettségin követendő felosztást. 0-20% elégtelen 21-40% elégséges 41-60% közepes 61-80% jó 81-100% jeles

ANGOL NYELV Bevezetés A NAT (2003/2005) és a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban KER)(2002) szellemiségének megfelelően az iskolai nevelés-oktatás és ezen belül is kiemelten az idegennyelv-oktatás közös értékei a demokratizmus, a humanizmus, az egyéniség tisztelete és fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia. Fontos a nemzeti hagyományok fejlesztése, ugyanakkor az Európához való tartozás erősítése. Erősíteni kell a különböző kultúrák iránti nyitottságot, teret kell adni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának és nyelvének a megismerésére. Az iskolai pedagógiai munka középpontjába a tanulók képességeinek, kompetenciáinak, egész személyiségének fejlesztése kell hogy álljon, ösztönözni kell a holisztikus, a teljes személyiséget bevonó és fejlesztő, tevékenységalapú oktatást. A NAT értelmében a középszintű (7–12. évfolyam) idegennyelv-oktatás legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása, illetve folyamatos fejlesztése. Ez a fejlesztés az idegen nyelvi készségfejlesztésére épül, legfőbb nyelvi célja a tanulók független nyelvhasználói szintre való eljuttatása. Feladata továbbá az élethosszig tartó és iskolai kereteken túlmutató önálló nyelvtanuláshoz szükséges tanulási készségek kialakítása, illetve további fejlesztése, valamint a motiváció fenntartása és egyre növekvő mértékben belső motivációvá való alakítása. A holisztikus, személyiségfejlesztő oktatás keretein belül megfogalmazott célok egyben hozzájárulnak a tanuló kreatív és önkifejezésre képes felnőtt személyiséggé való formálásához. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS CÉLJAI 1. Általános fejlesztési célok Általános fejlesztési célok nem közvetlenül a nyelvi kompetenciák fejlesztésére irányulnak, hanem szélesebb körben, tantárgytól függetlenül fejleszthető életviteli, tanulási, önismereti készségeket céloznak meg. Ezek hangsúlyozzák, hogy a nyelvtanulás egy nagyobb, átfogó nevelési program része, melynek során a tanulót abban segítjük, hogy önmagát és környezetét ismerő, maga és mások számára haszonnal tevékenykedő, autonóm, fejlődésre, boldogulásra és boldogságra képes felnőtté váljon. A nyelvóra keretében számos lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetenciák integrált fejlesztésére. 1. Növekedjen a tanuló kreativitása. - Legyen képes egy adott feladat megoldásához megszerezni a szükséges ismereteket, anyagokat és eszközöket; - Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket ötletesen, újszerűen illetve szokatlan funkcióban használni; - Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket az újonnan szerzett ismeretekkel, anyagokkal, eszközökkel hatékonyan ötvözni; - Legyen képes egy adott feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló ötletek, javaslatok, lehetőségek közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót; - Legyen képes a rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet megvalósítani; - Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét; - Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé,

egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját. 2. Növekedjen a tanuló önismerete és önbecsülése. - Ismerje erősségeit és tudjon rájuk építeni. - Ismerje gyengéit és tudja azokat elfogadni ill. igyekezzen azokat kiküszöbölni. - Fogadja el és szeresse önmagát. - Legyen képes kiállni önmagáért, érdekeiért, igazáért. - Legyen képes a saját magáról alkotott képet mások róla alkotott képével összevetni, és szükség esetén változtatni a magatartásán, szokásain. 3. Váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé. - Legyen képes saját tudását felmérni. - Legyen képes megfogalmazni (tanulási) céljait. - Legyen képes saját tanulását megtervezni. - Legyen képes kiválasztani a céljai eléréséhez szükséges, leginkább megfelelő módszereket, eszközöket. - Legyen képes meglévő elemeket, ismerteket újszerűen, ötletesen használni. - Legyen képes az ötletek, javaslatok közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót. - Legyen képes megvalósítani a beszerzett információk, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet. - Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét. - Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját. - Legyen képes egy adott eszközt más, szokatlan funkcióban használni. - Ismerjen és tudjon alkalmazni számos tanulási- és problémamegoldó stratégiát. - Legyen képes értékelni az elért eredményeket. - Legyen képes megállapítani, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell még fejlődnie. 4. Legyen képes az együttműködésre. - Legyen képes megállapodásra jutni, közös döntést hozni társaival. - Legyen képes az elvégzendő munkát részfeladatokra bontani, azokat társaival megosztva elvégezni, majd integrálni. - Legyen képes véleményét kifejteni, érveket és ellenérveket felhozni, majd társaival a legjobb döntést meghozni. - Legyen képes közös produktumot létre hozni társaival. - Legyen képes a munkamegosztásra, az önálló csoportbeli szerepek vállalására. - Legyen képes saját és tanulótársai munkája iránt felelősséget érezni, mások véleményét tiszteletben tartani. - Legyen képes társait a közös munkában támogatni; - Legyen képes saját és társai hibáinak feltárására és kijavítására; - Legyen képes saját és társai munkáját értékelni. 5. Fejlődjenek a tanuló interkulturális kompetenciái. - Ismerje meg saját kultúrájának aspektusait, beleértve a magyarországi kisebbségi kultúrákat is. - Ismerje meg az idegen nyelvi kultúra alapvető eredményeit (híres embereit, épületeit; városait, múzeumait stb.) - Ismerje meg az anyanyelvi beszélők alapvető ünnepeit, szokásait, udvariassági fordulatait;

- Legyen képes nyitottan, érdeklődőn, empátiával és segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. - Legyen tudatában az emberi élethelyzetek sokféleségének és az alapvető emberi azonosságoknak. - Növekedjen az érdeklődése az idegen nyelvi kultúra szokásainak kialakulása iránt; - Legyen képes összehasonlítani az idegen nyelvi kultúrát a sajátjával, és így elemezze saját kultúráját. - Legyen képes előítéletek nélkül kommunikálni a tanult idegen nyelven. - Legyen képes személyes kapcsolatokat teremteni az anyanyelvi beszélőkkel. 6. A tanuló ismerje meg és használja fel az Internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségeket. - Ismerje meg az Internet működését felhasználói szinten, legyen képes használni a böngészőt, az elektronikus levelezést saját céljaira; - Legyen képes ellenőrizni az internetes információk helyességét; - Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek saját céljaihoz megbízható kiindulást nyújthatnak; - Ismerje meg a virtuális közösségek jellemzőit, legyen tisztában az elővigyázatossági szabályokkal; - Legyen képes hatékonyan információt keresni és publikálni az Interneten; ismerje a felhasználás jogi és erkölcsi normáit; - Legyen képes saját céljai érdekében képeket, hangokat, videót rögzíteni, másolni, módosítani a számítógépen; - Legyen képes saját céljainak megfelelően rendszerezni és tárolni az adatait; - Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek segítik nyelvtanulását (pl. interaktív nyelvi tesztoldalak, on-line nyelvtanuló újságok, hírportálok oldalai nyelvtanulóknak stb.) - Legyen képes az Internet kínálta lehetőségeket saját tanulási céljaira használni. 2. Nyelvi fejlesztési célok A kommunikatív nyelvi kompetenciákon alapuló használható nyelvtudás ma már fontos feltétele a munkahely megszerzésének és megtartásának, illetve a mindennapi életnek. Az idegen nyelvi kerettanterv fő nyelvi fejlesztési célja, hogy javítsa a tanulók azon általános és kommunikatív nyelvi kompetenciáit, amelyek a célnyelven történő kreatív kommunikációt lehetővé teszik. Ezért fő tartalmát a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítását és fejlesztését szolgáló nyelvi tevékenységek adják. Készült: 10. D osztály számára a 2009-2010. tanévre Éves óraszám: első félévben heti 4óra második félévben heti 3 óra Összesen: 130 óra Fejlesztendő kompetenciák az A2 szint elérése érdekében: Fejlesztési terület B Intera E kció

Kiemelten fontos kompetenciák

Ajánlott nyelvi tevékenységek

felkészülés Tud kommunikálni egyszerű és közvetlen Egyéni információcserét igénylő helyzetekben és interakcióban vesz részt.

után

S Z É D

S

nagyon rövid társasági beszélgetések során ismerős témákkal és tevékenységekkel kapcsolatban. • Tud meghívni és javaslatot tenni ill. ezekre reagálni, programot, tervet egyeztetni. • Igénybe tud venni mindennapi szolgáltatásokat, ill. szolgáltatásokat tud biztosítani; pl. vásárol - elad, ételt rendel -felszolgál, jegyet vesz - elad, orvoshoz megy. • Egyszerű, tényszerű információkat meg tud szerezni és tovább tud adni. • Részt tud venni mindennapos gyakorlati kérdések megvitatásában. • Egyszerű módon ki tud fejezni véleményt, gondolatot és attitűdöt, ill. ezekre rá tud kérdezni. Egyre változatosabb kompenzációs stratégiákat tud használni. • Várható kommunikációs helyzetre képes tudatosan készülni, megfelelő fordulatokat begyakorolni. • Egyszerűsíti, átfogalmazza és módosítja mondanivalóját a kommunikáció fenntartása érdekében. • Ismétlést, magyarázatot kér, visszakérdez. Összef Röviden és egyszerű nyelvi eszközökkel, de üggő már hosszabb ideig összefüggően tud beszéd beszélni az őt és környezetét érintő konkrét témákban. • Ki tudja fejteni gyakorlati problémákkal kapcsolatos véleményét. • Élményeit, tapasztalatait el tudja mesélni. • Helyeket, szereplőket, állatokat, eseményeket le tud írni, jellemezni és összehasonlítani. • Képes egyszerű eseményeket, történeteket összefűzni, elmesélni. • Képes terveket, előkészületeket egyszerűen bemutatni. • Egyszerűen meg tudja indokolni véleményét, terveit, cselekedeteit és hogy miért szeret, vagy nem szeret valamit. • Rövid, begyakorolt bejelentést tud tenni

Beszé

• Strukturált, előre látható szituációban spontán módon kommunikál. • Gyakorlati, célirányos tevékenység közben kommunikál. • Tranzakciókat bonyolít. • Egyszerű, ismerős és konkrét témákban véleménycsere érdekében kommunikál. • Interjúban vesz részt. • Röviden megindokolja a projektjéhez kapcsolódó véleményeket, terveket és cselekedeteket, valamint meg tud birkózni a bemutatást követő korlátozott számú lényegi kérdéssel. Internetes csevegésben vesz részt saját csoporttársaival, egy meghívott anyanyelvi beszélővel.

• Elpróbált szerepet eljátszik. • Szerephelyzetben ismerős témában improvizál. • Rövid élménybeszámolót tart. • Konkrét, őt érintő témákban vitában vesz részt: témát fejt ki, véleményt nyilvánít. • Előkészített jegyzetből beszél. • Csoportos prezentációban vesz részt. • Rövid beszámolót, előadást tart számára ismert, konkrét és releváns témában. • Énekel. • Projekt bemutatását (a tanár segítségével) meg tudja tervezni és érthetően elő tudja adni.

• Powerpoint használatával bemutatja a családi nyaralást, digitális fényképekkel illusztrálva. Meg tudja érteni a gyakran használt • Egyszerű közlések, közérdekű

Z Ö V E G É R T É S

dértés

Olvasás

Í R Á S

Írásbe li szöveg alkotá s

szavakat és fordulatokat az őt és környezetét érintő konkrét témákban. Képes megérteni a rövid, világos és egyszerű bejelentések és üzenetek lényegét. • Rövid, társasági beszélgetés során meg tudja érteni, ki tudja következtetni a beszélgetés témáját, lényegi mondanivalóját. • Meg tudja határozni a televíziós hírműsorok, tudósítások fő gondolatait. • Mindennapi témájú, konkrét, rövid megnyilatkozások általános jelentésének segítségével a szövegösszefüggésből ki tudja következtetni az ismeretlen szavak valószínű jelentését

bejelentések lényegi tartalmát kiszűri. • Egyszerű közlésekből, közérdekű bejelentésekből megszerzi a neki fontos lényegi és tárgyszerű információt. • Egyszerű hírműsort, tudósítást, riportot, interjút, történetet hallgat vagy néz és értelmez. • Világos, köznyelvi beszédből kiszűri a projektjéhez szükséges információt. • Követi és megérti társai projektjének fő vonalát.

• On-line rádióállomás témáját megpróbálja kitalálni. El tud olvasni rövid, egyszerű nyelvi • Általános tájékozódás céljából olvas. eszközökkel megfogalmazott szövegeket a számára • Információszerzés céljából olvas. • A lényeg kiszűrése céljából olvas. ismerős témakörökben. • Egyszerű hétköznapi szövegekben (pl. • Szórakozás céljából olvas. hirdetések, menetrendek, prospektusok, étlapok) meg tudja találni a számára lényeges • Megérti a projektje forrásaként információt. használt szöveg fő üzenetét és • Képes megérteni rövid, egyszerű leveleket. azokat az információkat amire • Meg tudja érteni és követni tudja az projektjéhez szüksége van egyszerű nyelven írt előírásokat (pl. • Követi az egyszerű, rövid, írásos, a biztonsági előírások), használati utasításokat projektjével instrukciókat. kapcsolatos instrukciókat • Képes megérteni a közhasználatú táblákat, feliratokat, kiírásokat (pl. utcán, nyilvános • On-line hirdetési újságban helyen, veszélyre figyelmeztető táblák). információt keres. • Mindennapi témájú, konkrét, rövid írásos • On-line menetrend alapján virtuális anyagok általános jelentésének segítségével a kirándulást tervez. szövegösszefüggésből ki tudja következtetni • Egyszerű feladatlapot az ismeretlen szavak valószínű jelentését. információkkal kitölt. következő szövegtípusokat Közvetlen szükségletekre vonatkozó A olvassa: egyszerű szöveget tud írni. Egyszerű történéseket össze tud írásban • magánlevelek • szabványlevelek / faxok /e-mailek foglalni. Leírást tud írni. • Üzeneteket, feljegyzéseket tud írni (pl. tudakozódás, állandósult kifejezések használatával. megrendelés, foglalás, • Képes egyszerű magánlevelet írni visszaigazolás) állandósult kifejezések használatával (pl. • egyszerű, mindennapi szövegek elnézést kér, köszönetet mond). (pl. étlap, menetrend, prospektus, • Egyszerű életrajzot tud írni magáról ill. más hirdetés, felirat, recept, használati ismert, vagy kitalált személyről. utasítás, biztonsági előírás, • Összefüggő mondatokban tud írni programfüzet, telefonkönyv,

környezete mindennapi aspektusairól (pl. emberek, helyek, tanulás). • Nagyon rövid, alapvető leírást tud adni valós és kitalált eseményekről, múltbeli tevékenységekről és személyes élményekről

szaknévsor). • egyszerűbb írásos anyagok (pl. brosúrák, eseményleíró újságcikkek) • egyszerű, rövid történetek, mesék, versek • Üzenetet, feljegyzést ír. • Vázlatot készít. • Magánlevelet ír. • Egyszerű életrajzot ír. • Jellemzést, leírást ír. • Élménybeszámolót ír. • Történetet egyszerűen összefoglal. • Diktálás után ír. • Szerephez monológot és dialógust ír. • Egyszerű, személyes témában verset ír. • Rövid, alapvető leírást tud adni a projektjében dolgokról, eseményekről, múltbeli tevékenységekről és személyes élményekről. • Projektjéhez jegyzeteket készít � • Elektronikus levélben levelezőtársának levelet ír. Önéletrajzot ír szövegszerkesztőben

Megjelenő témakörök:

-

1. Ember és társadalom Családi programok, ünnepek Önéletrajz – életrajz 2. Tágabb környezetünk A világ körülöttünk 3. A munka világa Pályaválasztás, szakmák 4. Szolgáltatások, vásárlás Szaküzletek, áruházak, mértékegységek 5. Környezetvédelem Mit tehetünk környezetünkért? 6. Utazás, turizmus Nyaralás itthon Utazás külföldre Szállásfoglalás 7. Öltözködés Divat

8. Egészséges életmód Egészséges életmód és az étkezés Tisztaság 9. Művelődés, szórakozás, sport - Művészeti események: mozi, színház, tv, rádió, koncert 10. Kultúra - Zene: daltanulás -

Nyelvtan: Hangtan: - Az angol élőbeszéd - Helyesírási szabályok Szótan: - Névelők - Főnév - Névmások - kérdő névmások - vonatkozó névmások - határozatlan (jelzői) névmások - A melléknév - a főnév helyettesítő „one” - Az ige - segédigék - igeidők Past Continuous Tense First Conditional - Határozószók - Elöljárószók - Kötőszók Mondattan - Összetett mondatok - A mondat részei - A tanult igeidők használata - Az igemódok - kijelentő - felszólító ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK ÉS MÓDSZEREK Az idegen nyelvi kerettanterv célja a tanulók idegen-nyelvi kompetenciájának és ezen belül elsősorban produktív nyelvi készségeinek a fejlesztése. Ezért alapvetően fontos, hogy az értékelés is a célként megjelölt kompetenciákra irányuljon, ne a nyelvi rendszer elemeire (szókincs, nyelvtan). Ennek alapvető feltétele, hogy az értékelés kommunikatív nyelvhasználat során történjen, melynek kellékei: kommunikációs helyzet, kommunikációs szándék, és valamilyen ismeretbeli, felfogásbeli, vagy véleménybeli különbség, amit a beszélőtársak a kommunikáció során áthidalnak. Az értékelés legfőbb kritériuma pedig az, hogy a kommunikáció során teljesül-e a kommunikatív szándék, megvalósul-e az ismeretközlés ill. véleményátadás, létrejön-e a kívánt tranzakció, és hogy a kommunikáció módja megfelel-e a kommunikatív helyzetnek. Az ilyenfajta nyelvi tevékenység értékelése szubjektív. Szubjektív értékelésen azt értjük, hogy a feladatnak nincs egyetlen, objektív kulcsként alkalmazható megoldása, amihez a teljesítményt mérni lehet, hanem minden megoldás a végtelen számú

lehetséges változatok egyike, amelyről az értékelő személy előre meghatározott szempontok szerint véleményt alkot, és amit kvalitatív módon és szöveges formában jellemez. Az idegen nyelven való kommunikáció, különösen a közönség előtt zajló verbális kommunikáció nagy kockázatvállalást jelent a nyelvtanuló számára, mert kiszolgáltatja, sérülékennyé teheti az egyént. Fontos, hogy a kommunikatív nyelvóra olyan légkörben folyjon, amiben a tanulók könnyen vállalják ezt a kockázatot. Ennek a bizalommal teli légkörnek a megteremtésében kiemelkedő szerepe van azoknak az értékelés során a tanár által alkalmazott módszereknek, amelyekkel növelni lehet a nyelvtanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Az ilyen értékelés fejlesztő jellegű, azt emeli ki, amit a tanuló már megtanult, amit tud, s a hibát mint a tanulási folyamat természetes velejáróját kezeli, ami a tanár és a tanuló számára egyaránt lényeges információkat hordoz. Mivel a közoktatásban ritkák a homogén tanulócsoportok, ez egyben azt is jelenti, hogy az értékelésnek tekintettel kell lennie a tanulók eltérő kiindulási nyelvi szintjére, eltérő képességeire, haladási ütemére stb. Célszerű a tanulók értékelésére differenciált kommunikatív tevékenységeket és/vagy kritériumokat használni, s az elért teljesítményt nem (csak) a csoporthoz, hanem a tanuló korábbi teljesítményeihez viszonyítva is megállapítani. Egy idegen nyelv elsajátításának és a megszerzett nyelvtudás fenntartásának feladata nem ér véget az osztályteremben és nem zárul le a szervezett oktatással, hanem egy életen át tartó folyamat. Ezért fontos, hogy a tanulókat autonóm nyelvtanulókká neveljük. Ennek fontos eleme az önértékelés. A tanulói kooperáció szempontjából döntő fontosságú, hogy a közös csoportmunkában nyújtott teljesítményt együttesen, a teljes csoportra vonatkozóan értékeljük, ne egyénekre bontva, illetve hogy az értékelésbe vonjuk be a tanulók egymásról alkotott véleményét. Mind az önértékelésnek, mind a tanulótársak értékelésének feltétele az osztálytermi demokratikus légkör, melynek fontos eleme, hogy az értékelés transzparens módon zajlik, vagyis szempontjai, ideje, módja a tanuló számára ismert, illetve a tanulókkal közösen kialakított. Egyetlen előre megírt program sem szól egyetlen adott tanulócsoporthoz és egyetlen konkrét tanulóhoz sem, hanem valami általánost céloz meg. A tanár az, aki a programot az adott tanulócsoport és az adott diákok szükségleteihez és céljaihoz tudja igazítani. Ennek a finomhangolásnak is kiváló eszköze az értékelés. A tanár a tanulók nyelvi szintjéről és szükségleteiről összegyűjtött információkat arra is fel tudja használni, hogy a folyamatot a tanulók változó igényeihez, aktuális nyelvi szintjéhez igazítsa. Értékelési alapelvek Kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges Növelje az önismeretet, önbizalmat, önbecsülést Legyen fontos része az

Példák lehetséges értékelési módszerekre Portfolió Egy tanuló értékeli a csoport munkáját:

Kommentár A Csoportmegbeszélés: Önértékelés Dicséret, Kommentár Önértékelés Csoportos

(tanári társak

vélemény) értékelése

jutalmazás:

értékelés

önértékelés és a társak értékelése Legyen pozitív, „mit tud?” alapú Legyen transzparens Alkalmazza a csoportos értékelést Vegye figyelembe az eltérő kiindulási nyelvi szinteket

Konferencia Tanulói napló vagy a kompetenciákat felsoroló eredménylista Jó megoldások a Jó megoldások írásbeli visszajelzésnél

táblán

Közös csoportértékelés Szintezett feladatok értékelése

Használt tankönyv: Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise Elementary 2 Coursebook, Workbook, Grammar A tananyagmodulok éves tervezése: Óraszám 1-4. 5-20. 21-33. 34-47 48-54 55-63 64-65 66-77. 78-83. 84-89. 90-94. 95. 96-101. 102-106. 107-112 113-117. 118-125. 126-129. 130.

Témakör, szókincs Ismerkedés, ismétlés People around the World Night and Day Shop till You Drop Days to Remember Christmas –Project work Revision Planning Ahead World of the Kitchen Food, Glorious Food Five Minutes Fame Present Perfect Easter in Europe Present Perfect, Present Perfect Continuous The Best Book of the Class Past Perfect Simple Clothes from Head to Toe Practice Evaluation

Modul

Modul Modul Modul Modul Modul

Részletesen: Lásd a tanmenetben (fejlesztési képességek, készségek, célok, munkaformák, módszerek és eszközök)

NÉMET NYELV Évfolyam: Szint: Heti óraszám: Éves óraszám:

10. nyelvi előkészítő osztály A1+, A2 1. félév 4 óra 2. félév 3 óra 130 óra

A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS CÉLJAI Általános fejlesztési célok A nyelvóra keretében számos lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetenciák integrált fejlesztésére. Az idegen nyelvi kerettanterv kiemelten fontos általános fejlesztési céljai az alábbiak: 1. Növekedjen a tanuló kreativitása. - Legyen képes egy adott feladat megoldásához megszerezni a szükséges ismereteket, anyagokat és eszközöket! - Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket ötletesen, újszerűen ill. szokatlan funkcióban használni! - Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket az újonnan szerzett ismeretekkel, anyagokkal, eszközökkel hatékonyan ötvözni! - Legyen képes egy adott feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló ötletek, javaslatok, lehetőségek közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót! - Legyen képes a rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet megvalósítani! - Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét! - Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját! 2. Növekedjen a tanuló önismerete és önbecsülése. - Ismerje erősségeit és tudjon rájuk építeni! - Ismerje gyengéit és tudja azokat elfogadni ill. igyekezzen azokat kiküszöbölni. - Fogadja el és szeresse önmagát! - Legyen képes kiállni önmagáért, érdekeiért, igazáért! - Legyen képes a saját magáról alkotott képet mások róla alkotott képével összevetni, és szükség esetén változtatni a magatartásán, szokásain! 3. Váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé. - Legyen képes saját tudását felmérni! - Legyen képes megfogalmazni (tanulási) céljait! - Legyen képes saját tanulását megtervezni! - Legyen képes kiválasztani a céljai eléréséhez szükséges, leginkább megfelelő módszereket, eszközöket! - Legyen képes meglévő elemeket, ismerteket újszerűen, ötletesen használni! - Legyen képes az ötletek, javaslatok közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót! - Legyen képes megvalósítani a beszerzett információk, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet! - Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét! - Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját!

Legyen képes egy adott eszközt más, szokatlan funkcióban használni! Ismerjen és tudjon alkalmazni számos tanulási- és problémamegoldó stratégiát! Legyen képes értékelni az elért eredményeket! Legyen képes megállapítani, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell még fejlődnie! 4. Legyen képes az együttműködésre. - Legyen képes megállapodásra jutni, közös döntést hozni társaival! - Legyen képes az elvégzendő munkát részfeladatokra bontani, azokat társaival megosztva elvégezni, majd integrálni! - Legyen képes véleményét kifejteni, érveket és ellenérveket felhozni, majd társaival a legjobb döntést meghozni! - Legyen képes közös produktumot létre hozni társaival! - Legyen képes a munkamegosztásra, az önálló csoportbeli szerepek vállalására! - Legyen képes saját és tanulótársai munkája iránt felelősséget érezni, mások véleményét tiszteletben tartani! - Legyen képes társait a közös munkában támogatni! - Legyen képes saját és társai hibáinak feltárására és kijavítására! - Legyen képes saját és társai munkáját értékelni! 5. Fejlődjenek a tanuló interkulturális kompetenciái. - Ismerje meg saját kultúrájának aspektusait, beleértve a magyarországi kisebbségi kultúrákat is! - Ismerje meg az idegen nyelvi kultúra alapvető eredményeit (híres embereit, épületeit; városait, múzeumait stb.)! - Ismerje meg az anyanyelvi beszélők alapvető ünnepeit, szokásait, udvariassági fordulatait! - Legyen képes nyitottan, érdeklődőn, empátiával és segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé! - Legyen tudatában az emberi élethelyzetek sokféleségének és az alapvető emberi azonosságoknak! - Növekedjen az érdeklődése az idegen nyelvi kultúra szokásainak kialakulása iránt! - Legyen képes összehasonlítani az idegen nyelvi kultúrát a sajátjával, és így elemezze saját kultúráját! - Legyen képes előítéletek nélkül kommunikálni a tanult idegen nyelven! - Legyen képes személyes kapcsolatokat teremteni az anyanyelvi beszélőkkel! 6. A tanuló ismerje meg és használja fel az internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségeket. - Ismerje meg az internet működését felhasználói szinten, legyen képes használni a böngészőt, az elektronikus levelezést saját céljaira! - Legyen képes ellenőrizni az internetes információk helyességét! - Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek saját céljaihoz megbízható kiindulást nyújthatnak! - Ismerje meg a virtuális közösségek jellemzőit, legyen tisztában az elővigyázatossági szabályokkal! - Legyen képes hatékonyan információt keresni és publikálni az interneten; ismerje a felhasználás jogi és erkölcsi normáit! - Legyen képes saját céljai érdekében képeket, hangokat, videót rögzíteni, másolni, módosítani a számítógépen! - Legyen képes saját céljainak megfelelően rendszerezni és tárolni az adatait! - Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek segítik nyelvtanulását (pl. interaktív nyelvi tesztoldalak, on-line nyelvtanuló újságok, hírportálok oldalai nyelvtanulóknak stb.)! -

-

Legyen képes az internet kínálta lehetőségeket saját tanulási céljaira használni!

Nyelvi fejlesztési célok Az idegen nyelvi kerettanterv fő nyelvi fejlesztési célja, hogy javítsa a tanulók azon általános és kommunikatív nyelvi kompetenciáit, amelyek a célnyelven történő kreatív kommunikációt lehetővé teszik, és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanulók a közoktatásban folyó nyelvi képzés során használható nyelvtudást szerezzenek. Használható nyelvtudáson olyan nyelvtudást értünk, amely biztosítja az egyén számára, hogy a nyelv segítségével a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. Ez a nyelvtudás tehát nyelvi tevékenységekben nyilvánul meg, nyelvi tevékenységek során fejleszthető, és nyelvi tevékenységekben mérhető. A használható nyelvtudás fejlesztését célként megjelölő program szükségszerűen nem a nyelv rendszerét (szókincs, nyelvtan, kiejtés) állítja a középpontba. Fő tartalmát a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítását és fejlesztését szolgáló nyelvi tevékenységek adják. A valós kommunikáció során a nyelvhasználat mindenkor kreatív: a beszélő céljai megvalósítása érdekében mondanivalójának, a helyzetnek és egyéniségének megfelelően választ ki és alkalmaz elemeket a nyelv hatalmas készletéből. Fontosnak tartjuk, hogy a nyelvhasználatnak ne csak a funkcionális, hanem az önkifejező, játékos és művészi aspektusai is megjelenjenek a képzésben, amelyek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyelvtanuló személyisége részévé tegye az idegen nyelvet, s ezáltal fokozottan motivált legyen arra, hogy idegen nyelvi kompetenciáit az iskolai tanulmányok befejezése és a vizsgák letétele után is fejlessze, szinten tartsa. A TANANYAG RENDSZERE ÉS TARTALMA A tananyag rendszere: a modulok A kiegészítő tananyag moduláris rendszerben épül fel. Egy-egy modul általában 5 tanórát ölel fel. Olyan általános és nyelvi készségek fejlesztését szolgálják, és olyan a korosztály számára érdekes és motiváló témákkal foglalkoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy bármelyik helyi tantervbe és tanári tanmenetbe beilleszthetők legyenek. A program fókuszában, annak kommunikatív és kreatív jellege miatt, a produktív készségek állnak: az interakció, az összefüggő beszéd és az írásbeli szövegalkotás. Ezeken belül pedig a szóbeliség élvez további elsőbbséget. A produktív készségek fejlesztése természetesen itt sem válik el a receptív készségek fejlesztésétől, csupán a hangsúly tolódik el a beszéd és az írásbeli produkció irányába. A hallás utáni értés és az olvasás mintegy azokat „kiszolgálva”, pl. témát, ismeretet, információt, motivációt, modellt szolgáltatva jelenik meg. A tananyagok megválasztása, kidolgozása és elrendezése, a feldolgozásukra javasolt lépések, munkaformák stb. lehetővé teszik a tanulócsoporton belüli személyre szabott, azaz differenciált oktatást, a különböző nyelvi szinteknek megfelelő feladatválasztást, valamint a teljes tanulói személyiség aktivizálását épp úgy, mint a tanulói kreativitás kiaknázását és sokirányú fejlesztését. Projektek a nyelvórán A projekt egy világosan körülírható komplex feladat-egység, amelyet meghatározott idő alatt, pontos céllal és előre kiválasztott tevékenységeken keresztül végzünk el. A projekt átfogó célja az, hogy valós, élményt nyújtó kontextusban lehetőséget biztosítson egy konkrét, valódi produktum létrehozására. A projektmunka autentikus módon integrálja a tanulók nyelvi készségeit és fejleszti az olyan egyéb általános tanulási képességeket, mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás stb. A projektmunka lehetőséget ad arra, hogy tanítsuk azokat a stratégiákat és gondolkozási folyamatokat, amiket a sikeres tanulók használnak. A gondolkozási stratégiák tudatosítása és fejlesztése sok időt vesz igénybe, ezért tanításunk során fokozatosan, rendszeresen és

szisztematikusan kell munkálkodnunk rajtuk. A tanítási stratégiának az a célja, hogy a tanulási folyamatokat a tanulók számára láthatóvá/megfoghatóvá tegyük. A gondolkozási stratégiák fejlesztése során a tanulóknak állandó segítségre van szükségük (segítő kérdések) mindaddig, amíg a stratégia-alkalmazás belsővé válik. Kreatív kommunikáció Egyre nő azoknak a száma, akik nemzetközi munkacsoportokban dolgoznak, külföldön tanulnak, vagy ott vállalnak munkát. A szabadság eltöltésének mind többek által kedvelt formája az utazás, mely gyakran irányul külföldre. A telekommunikáció, a média és az informatika egy közös vérkeringésbe kapcsolta a világ népeit, jelentősen felgyorsítva az információáramlást. Ilyen körülmények között az iskolai idegennyelv-oktatás feladata, hogy felkészítse a tanulókat a nemzetközi kommunikációra az élet legkülönbözőbb területein. E cél elérése érdekében, mint fentebb részleteztük, szem előtt kell tartani, hogy az oktatás valós nyelvhasználói szükségletekre épül, a tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. A modultípus a nyelvtanulást, mint konstruktív folyamatot értelmezi, a tanulás szociálkonstruktivista megközelítését képviseli. Abból indulunk ki, hogy a tanuló bármilyen tanulási kontextusba magával hozza meglévő ismereteit, tapasztalatait, elvárásait, és az új ismereteket a már meglévő ismeret-struktúráiba sajátos, egyéni módon asszimilálja. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, általános és nyelvi kompetenciái állandó kölcsönhatásban fejlődnek. Célszerű tehát az új ismeretek prezentálását megelőzően aktivizálni a már meglévő ismereteket. A tanulásnak, mint egyéni konstruktív folyamatnak a felfogásából következik az individualizálás és a differenciálás már említett szükségessége. Fontos, hogy a tanuló, amikor csak lehet, választhasson a különböző nehézségi fokú és/vagy különböző tevékenységformát igénylő ill. lehetővé tevő feladatok közül, lehetőséget kapjon arra, hogy ismeretszintjének, érdeklődésének, tanulótípusának, stb. leginkább megfelelő módon fejlessze készségeit és képességeit. A nyelvtanulás az egész személyiségre ható folyamat, ezért a nyelvi készségek fejlesztése az általános készségek fejlesztésével integrálva jelenik meg ebben a modultípusban is, még pedig olyan feladatok formájában, amelyek azt is figyelembe veszik, hogy az érzelmi hatások jelentősen befolyásolják a tanulási képességet és a kreativitást. Internet a nyelvórán Az internet használatára épülő órák által nyerhető legjelentősebb hozzáadott érték az információkeresés és - feldolgozás, az írás tanításának a megszokottól kissé eltérő, kreatív módjai, a digitális kommunikáció lehetőségeinek kihasználása. A tananyagmodulok olyan tevékenységeket kínálnak, amelyek az internet nélkül nem vagy kevésbé érdekesen valósíthatók meg. A modulokat tanár által irányított tanórai feldolgozásra szántuk. Nem kívántuk megoldani a nyelvtanítás és nyelvgyakorlás összes problémáját, és moduljainkkal nem támogatjuk a tanulás egyéni, tanórától független módját és a puszta nyelvtani gyakorlást sem. Az idegen nyelv elsajátítása során a szinteket természetesen nem az évfolyam, hanem a nyelvtanulással megelőzően eltöltött évek és órák száma, a nyelvtanulás eredményessége határozza meg. Minden modulban szerepel a differenciálás néhány lehetséges módja, de a tanárnak érdemes tájékozódnia a teljes kínálatban, mielőtt csoportja vagy egyes diákjai számára modult, feladatot választ. Minden esetben olyan órát terveztünk, amelyet szóbeli előkészítéssel indít és azzal is zár le a tanár. Minden modulban születik olyan produktum, amelyet a tanár és a diák is kézbe vehet, megszemlélhet, értékelhet. Ajánlásunk szerint a modulok megvalósítása során (nem csak a végén!) a folyamatot magát értékelik a tanárok és a diákok is, az adott tanulási folyamat sikerességét, vagyis azt, hogy történt-e valamilyen fejlődés a nyelvhasználat és az

idegen nyelvi együttműködés terén. Egy-egy munka eredményének a folyamattól és a diák korábbi képességeitől és nyelvi szintjétől független, személytelen értékelését nem javasoljuk. A modern nyelvek oktatására akkor is kiválóan alkalmas az internet, ha tudjuk, hogy ebben a nagyszabású fejlesztési folyamatban nyelvtanulásra, nyelvoktatásra szánt anyagokat nem készítenek. Az interneten megtalálható autentikus anyagok túlnyomó része angol, német vagy francia nyelvű. Ugyanakkor az internetes kommunikáció (elektronikus levelezés, nyilvános fórumok, csevegő csatornák stb.) elsődleges nyelvei is ezek. Az internet használata során a nyelvtanuló autentikus kommunikációs környezetbe kerülhet, amelynek megteremtése a hagyományos tanteremben igen nehéz. ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK ÉS MÓDSZEREK Az idegen nyelvi kerettanterv célja a tanulók idegen-nyelvi kompetenciájának és ezen belül elsősorban produktív nyelvi készségeinek a fejlesztése. Ezért alapvetően fontos, hogy az értékelés is a célként megjelölt kompetenciákra irányuljon, ne a nyelvi rendszer elemeire (szókincs, nyelvtan). Ennek alapvető feltétele, hogy az értékelés kommunikatív nyelvhasználat során történjen, melynek kellékei: kommunikációs helyzet, kommunikációs szándék, és valamilyen ismeretbeli, felfogásbeli, vagy véleménybeli különbség, amit a beszélőtársak a kommunikáció során áthidalnak. Az értékelés legfőbb kritériuma pedig az, hogy a kommunikáció során teljesül-e a kommunikatív szándék, megvalósul-e az ismeretközlés ill. véleményátadás, létrejön-e a kívánt tranzakció, és hogy a kommunikáció módja megfelel-e a kommunikatív helyzetnek. Az ilyenfajta nyelvi tevékenység értékelése szubjektív. Szubjektív értékelésen azt értjük, hogy a feladatnak nincs egyetlen, objektív kulcsként alkalmazható megoldása, amihez a teljesítményt mérni lehet, hanem minden megoldás a végtelen számú lehetséges változatok egyike, amelyről az értékelő személy előre meghatározott szempontok szerint véleményt alkot, és amit kvalitatív módon és szöveges formában jellemez. Az idegen nyelven való kommunikáció, különösen a közönség előtt zajló verbális kommunikáció nagy kockázatvállalást jelent a nyelvtanuló számára, mert kiszolgáltatja, sérülékennyé teheti az egyént. Fontos, hogy a kommunikatív nyelvóra olyan légkörben folyjon, amiben a tanulók könnyen vállalják ezt a kockázatot. Ennek a bizalommal teli légkörnek a megteremtésében kiemelkedő szerepe van azoknak az értékelés során a tanár által alkalmazott módszereknek, amelyekkel növelni lehet a nyelvtanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Az ilyen értékelés fejlesztő jellegű, azt emeli ki, amit a tanuló már megtanult, amit tud, s a hibát mint a tanulási folyamat természetes velejáróját kezeli, ami a tanár és a tanuló számára egyaránt lényeges információkat hordoz. Mivel a közoktatásban ritkák a homogén tanulócsoportok, ez egyben azt is jelenti, hogy az értékelésnek tekintettel kell lennie a tanulók eltérő kiindulási nyelvi szintjére, eltérő képességeire, haladási ütemére stb. Célszerű a tanulók értékelésére differenciált kommunikatív tevékenységeket és/vagy kritériumokat használni, s az elért teljesítményt nem (csak) a csoporthoz, hanem a tanuló korábbi teljesítményeihez viszonyítva is megállapítani. Egy idegen nyelv elsajátításának és a megszerzett nyelvtudás fenntartásának feladata nem ér véget az osztályteremben és nem zárul le a szervezett oktatással, hanem egy életen át tartó folyamat. Ezért fontos, hogy a tanulókat autonóm nyelvtanulókká neveljük. Ennek fontos eleme az önértékelés. A tanulói kooperáció szempontjából döntő fontosságú, hogy a közös csoportmunkában nyújtott teljesítményt együttesen, a teljes csoportra vonatkozóan értékeljük, ne egyénekre bontva, illetve hogy az értékelésbe vonjuk be a tanulók egymásról alkotott véleményét. Mind az önértékelésnek, mind a tanulótársak értékelésének feltétele az osztálytermi demokratikus légkör, melynek fontos eleme, hogy az értékelés transzparens módon zajlik, vagyis szempontjai, ideje, módja a tanuló számára ismert, illetve a tanulókkal közösen kialakított.

Egyetlen előre megírt program sem szól egyetlen adott tanulócsoporthoz és egyetlen konkrét tanulóhoz sem, hanem valami általánost céloz meg. A tanár az, aki a programot az adott tanulócsoport és az adott diákok szükségleteihez és céljaihoz tudja igazítani. Ennek a finomhangolásnak is kiváló eszköze az értékelés. A tanár a tanulók nyelvi szintjéről és szükségleteiről összegyűjtött információkat arra is fel tudja használni, hogy a folyamatot a tanulók változó igényeihez, aktuális nyelvi szintjéhez igazítsa. Értékelési alapelvek Kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges Növelje az önismeretet, önbizalmat, önbecsülést Legyen fontos része az önértékelés és a társak értékelése Legyen pozitív, „mit tud?” alapú Legyen transzparens Alkalmazza a csoportos értékelést Vegye figyelembe az eltérő kiindulási nyelvi szinteket

Példák lehetséges értékelési módszerekre Portfolió Egy tanuló értékeli a csoport munkáját:

Kommentár (tanári vélemény) A társak értékelése Csoportmegbeszélés: Önértékelés Dicséret, jutalmazás: Kommentár Önértékelés Csoportos értékelés Konferencia Tanulói napló vagy a kompetenciákat felsoroló eredménylista Jó megoldások a táblán Jó megoldások írásbeli visszajelzésnél Közös csoportértékelés Szintezett feladatok értékelése

Témakörök Szabadidő, hobbi, sport Játékok, számítógépes játékok Iskola, ideális iskola Iskolai szokások, ünnepek, házirend Olvasás, könyvek, könyvtípusok, könyvtár TV nézés, TV nézési szokások, Fiatalok élete hazánkban és német nyelvterületen Fiatalok nyelvezete Családi élet, nyaralás, házimunka Család, szülő - gyermek, generációk, konfliktusok, nevelés Környezetvédelem, környezetszennyezés, újrahasznosítás

A környezetvédelem regionális problémái és feladatai Adventi szokások Karácsonyi szokások Húsvéti szokások Nyelvtan Múlt idők –Präteritum, Perfekt Perfekt Feltételes mód Függő beszéd sich-es igék Mondattan– mellékmondati szórend Vonatkozói mellékmondat Tagadás Főnévvé vált melléknevek Melléknévi vonzatok, igevonzatok Szóképzés, szóösszetétel Kölcsönös névmás, határozatlan névmások, „man” ragozása Mutató névmás Melléknév ragozás elmélyítése Helynevekből képzett melléknevek Határozatlan számnevek Elöljárószók Tankönyv: Deutsch mit Grips 1 tankönyv és munkafüzet Klett kiadó

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN) Kompetencia alapú moduláris oktatás 11. évfolyam Bevezetés Moduláris oktatás A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket követnek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári, tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységek az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerel! tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszköz-parkot. Szükséges a modulok időről- időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. A TÁMOP programba iskolánk 11. évfolyamon üzleti gazdaságtan keretében a vállalkozói kompetencia fejlesztését választotta, mint szabadon választható fejlesztendő kompetenciát. Célok A fejlesztő program legfontosabb céljai a következők:  Különféle gyakorlatok révén elősegíteni, hogy reális énkép alakuljon ki a diákokban. Az ezen alapuló önismeret és önbizalom birtokában sikeresen oldják meg az életkoruknak megfelelő különféle feladatokat, s megtalálják helyüket a különböző kortársi közösségekben.  Hozzájárulni ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon egy olyan attitűdrendszer, amelynek jellemzői a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság.  Társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét, valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét.





A szükséges komplex tudás (ismeretek, attitűdök, készségek és képességek) kialakítása és az értékek közötti választás gyakorlása révén képessé tenni a tanulókat arra, hogy az életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő, szűkebb és tágabb világban, illetve érvényes, és a maguk számára megnyugtató módon értelmezni tudják annak jelenségeit. Annak elősegítése, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos életvitelre való képességgel és reális jövőképpel rendelékező fiatalokká, majd önmagukkal és környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak.

A fenti, kitüntetett célok megvalósítása mellett a kompetenciafejlesztő program tevékeny részt kíván vállalni a következő célok megvalósításában is:  A diákok információkezelési, gondolkodási, kommunikációs és önkifejezési képességeinek fejlesztésében.  A tanulócsoportok kohéziójának erősítésében, s abban, hogy a diákok e csoportokban megélhessék az egymásra utaltság érzését, illetve a közösséghez tartozásban rejlő értékeket.  A tanárok módszertani eszköztárának gazdagításában, s a pedagógusok közötti együttműködés erősítésében.  A szülők és gyermekeik közötti kommunikáció elősegítésében. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Korunk társadalmában felértékelődött a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia, hiszen ez segíti az egyént a mindennapi életben, hogy felismerje és megragadja a kínálkozó lehetőséget, hogy képes legyen megújulni és kockázatot vállalni. A sikerhez elengedhetetlenül szükséges a tudás, kreativitás, tervek készítése és kivitelezése, szervező- és irányítóképesség, a tapasztalatok értékelése, egyéni- és csapatmunkában történő munkavégzés. A kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztését segítő tevékenységek: Csoportmunka szervezése, feladatok megosztása. Önálló tanulás szervezése, értékelése. Projektmunka: tervezés, kivitelezés, értékelés. Szituációs gyakorlatok az alternatívák felismertetéséhez. Gazdasági társasjátékok. Döntések elemzése. A kompetencia fejlesztését segítő tanulói cselekvések, tevékenységek: Érdeklődés, kíváncsiság a természeti és társadalmi környezet és információhordozói iránt. Meglévő ismeretek, tapasztalatok használata, alkalmazása. Spontán és irányított megfigyelések önálló végzése, megfigyelési szempontsorok készítése, használata. Vizsgálódások menetének, sorrendjének betartása. Írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása. Egyéni és csoportos tanulás megszervezése. Feladatok megosztása és az elvégzett munka összegzése, értékelése. Megismerési algoritmusok használata.

A kitartó tanulás és az idővel történő hatékony gazdálkodás megtervezése, gyakorlása. Saját tanulási stratégia kialakítása, eredmények értékelése. A mélyreható tanulási technikák alkalmazása: – értelmi kapcsolatok feltárása, – teljes, átfogó kép kialakítása, – lényeg kiemelése, jelölés aláhúzással, – jegyzet, vázlat készítése, – kulcsszavak kiemelése (kövessék a logikai rendet, tükrözzék a hierarchiát), – strukturális kapcsolatok feltárása, – aktív olvasás: mit tudunk előzetesen a témáról? olvasás közben kérdések megfogalmazása, időnként saját szavaikkal megfogalmazzák a lényeget, – háromszori olvasás: átfogó kép a szövegről, aktív olvasás ismétlés, összegzés.

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Gazdasági nevelés A NAT-ban új elemként jelenik meg a gazdasági nevelés. Ahhoz, hogy tanítványaink felnőttként megtalálják helyüket a társadalomban, életvitelükkel kapcsolatosan helyes döntéseket hozzanak, szükségük van a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás megszerzésére is. Ismerniük kell a fogyasztás gazdaságmozgató szerepét, saját fogyasztói szokásaik jelentőségét egyéni életükben. A társadalom és az egyén számára nélkülözhetetlen a munkához, az értékteremtéshez kötődő pozitív attitűd. Ennek kialakítása az iskolai oktató-nevelő munka alapfeladata. Mindezek megvalósításában segít: A tanulók rendszeres, folyamatos tevékenykedtetése a tanítási órákon, a végzett feladatok ellenőrzése, értékelése. Hazánk gazdasági életének megismertetése. A természeti adottságok a gazdaság és a társadalom összefüggéseinek feltárása a gazdaságosság szempontjából. Fogyasztói szokások elemzése. A fogyasztói magatartás és a környezetszennyezés kapcsolatának megláttatása. Szituációs játékok során gyakoroltatni a lakóhelyen jelentkező problémák okainak feltárását, a döntések meghozatalát. Aktív részvétel az értékmegőrző, értékteremtő tevékenységekben: közvetlen környezetünk (szaktanterem, iskola és környéke) szépítésében, rendbetételében. Környezettudatosságra nevelés Az üzleti gazdaságtan tantárgy része i a környezettudatos nevelésnek. Tudástartalma, mely a közvetlen környezet és a hazai tájak életközösségeinek ismereteiből merít rendkívül szoros kapcsolatban áll a tanuló érzelem és gondolatvilágával. Így ezek

megismerésén és szeretetén keresztül egyenes út vezet olyan tanulói magatartás és életvitel kialakításához, mely egyéni és közösségi szinten a természet védelmét szolgálja. Mindez csak akkor válik valóra: Ha az ismeretanyag feldolgozásában résztvevő tanulóban kialakul az érdeklődés környezete iránt, ha meglátja a hazai táj és az élővilág szépségét, változatosságát és veszélyeztetettségét. Ha képessé válik megfigyeléseit, vizsgálódásit, tapasztalatait összegezni, értelmezni, az oksági összefüggéseket felismerni és magyarázni. Ha látja és érti az élő és élettelen természet elválaszthatatlanságát, a természetben játszódó folyamatokat, kölcsönhatásokat, változásokat és képes ehhez igazítani cselekedeteit. Felismeri az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatását és annak következményeit. Természettudományos kompetenciája mozgósításával képes cselekedni a környezeti károk megelőzése érdekében, a veszélyek csökkentésében és elhárításában. Olyan iskolai programokat tervez és valósít meg, melyek közvetlen környezete természeti értékeinek védelmét és gyarapítását szolgálja. Mindez egy egész életen át tartó tanulást kíván, melynek segítségével olyan állampolgárrá nevelődik, aki jól tájékozódik a természeti és társadalmi környezetben, kreatívan gondolkodik, felelősséget vállal egyéni és közös tetteiért. Akinek egész életvitelét a természet szeretete, tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés jellemzi. Ugyanakkor aktív szerepet vállal a környezeti károk, konfliktusok kezelésében, közös megoldásában. Pedagógiai alapelvek − Folyamatosság, rendszeresség. vállalkozói kompetencia fejlesztésével kapcsolatos feladatvégzés nem lehet "kampánymunka", a tanulók teljes iskolai előmenetelében, illetve a teljes tanévben folyik. − Személyesség, differenciálás. a pedagógus a tanuló számára személyre szabottan fejleszti, figyelembe véve a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit, tudását, lehetőségeit, ambícióit. − Esélyegyenlőség. a pedagógus arra törekszik, hogy a személyes gondoskodást minden tanuló szükségletei és igényei szerint megkapja. − Tapasztalatszerzés lehetősége. a pedagógus olyan pedagógiai, tanulási helyzeteket teremt, amelyben a tanuló kipróbálhatja önmagát, kellő próbálkozási (tévedési és korrekciós) lehetőséget kap. A pedagógus a tanuló tájékozódásához iskolai és iskolán kívüli alkalmakat teremt. − Együttműködés. az együttműködés alapelve azt jelenti, hogy a tanulón kívül a pedagógus a munka során együttműködik a tanuló családjával, gondozójával, illetve azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a munkához. − A pedagógus szerepe: kutatásvezető, tanácsadó a pedagógus ebben a szerepben támogatást nyújt a tanuló önálló, heurisztikus ismeretszerzéséhez, igény szerint tanácsokat, információkat nyújt döntési helyzetekben. Ha kell, vitatkozik, érvel. Érveiben kerüli a tekintélyérveket.

Fejlesztés általános tartalma A fejlesztés általános, az oktató-nevelő munka egészét érintő, személyre és a szociális értékekre fókuszáló területei. A fejlesztés általános területei Tartalom Adatgyűjtés Adatok rendszerezése Adatok közötti viszonyok felfedezése Információkezelés Az adatok közötti viszonyok megteremtése Jelen esetben információnak bármit Az adatok között viszonyok feltételeinek tekinthetünk, amiből adatokat nyerhetünk megváltoztatása a viszonyok megváltoztatása célunk érdekében megvalósításához. Így kommunikációs Információalkotás és –átadás. Szöveges helyzeteket, szövegeket, számszerű információ adatokat, természetben előforduló esetén: jelenségeket – lényegkiemelés egyaránt. – koherencia teremtés Tanulási technikák Az információszerzés és átadás elektronikus eszköztára Kooperativitás Önérvényesítés Normaismeret, normaalkalmazás Szerepismeret Kommunikációs helyzetelemzés és értékelés (szerepviszonyok, körülmények, alkalmak és ezek összefüggései, önmeghatározás) Az emberek közötti együttműködéssel A kommunikációs helyzethez, illetve a kapcsolatos ismeretek, képességek, attitűdök partnerhez, a partner előzetes ismereteihez való alkalmazkodás. A személyközi és publikus kommunikáció műfajainak és módjának gyakoroltatása szimulált és "éles" helyzetekben, felhasználva a drámapedagógia eszköztárát. Konfliktuskezelés Probléma felismerés Problémaelemzés Megoldástervezés Problémakezelés Időkezelés: A problémakezelés az életpálya-építés Időzítés valamennyi tevékenységének leképezése, a Időbeosztás teljes iskolai életút során alkalmazható, Út (utak) meghatározása valamennyi tantárgyban. Döntéshozás (indoklás) Értékelés Korrekció Önismeret-fejlesztés Ismeretek szintje Olyan pedagógiai helyzetteremtés, Attitűdök amelyben a tanuló információkat szerezhet Képességek önmagáról. Ambíciók Ennek módszere elsősorban az, hogy a Lehetőségek (helyzet)

tanuló kellő próbálkozási lehetőséget kap ismereteinek, kompetenciáinak felismeréséhez, kipróbálásához, alkalmazásához. Pályaorientáció Az egyéni képességek és ambíciók, valamint az lehetőségek figyelembe vételével történő aktuális döntés megalapozása.

Információközvetítés, és információ forráskezelésben való pedagógiai közreműködés Pálya-tapasztalatszerzés lehetőségeinek megteremtése Az aktuális döntéshozatal folyamatának támogatása

Tanítási cél: A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a tevékenységek végzéséhez szükséges készségek, képességek fejlesztésére Az Üzleti gazdaságtan tanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing, valamint szervezési ismeretek birtokába jusson, a tanult ismeretkörben képessé tegye a tanulót a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására. Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a szakmai orientációs tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel az Üzleti gazdaságtan gyakorlatra. Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. Aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanuló figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődését azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait. A programban megcélzott társas jellegű attitűdök, készségek és képességek többsége olyan természetű, hogy inkább csak közelíteni lehet hozzájuk, mintsem egyszer s mindenkorra tökéletesen elérni azokat. Aktuális működésük pedig minden ember esetében sok szempontból függ a pillanatnyi körülményektől. Általánosságban azonban mégis megfogalmazható, hogy a program akkor tekinthető sikeresnek, ha a benne folyamatosan részt vevő tanulókra, két év múltán jellemzővé válnak az alábbi vonások:  Tisztában vannak saját erősségeikkel és gyengeségeikkel, s készek a tudatos önfejlesztésre.  Felelősséggel, nyitottsággal és elfogadó attitűddel fordulnak a környezetükben lévő emberek felé, képesek a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolatok kialakítására.  Képesek eligazodni a hétköznapi szabályok és a normák világában, belátják azok értelmét, és tuják követni is őket. Képesek saját közösségeiknek szabályokat alkotni, és e szabályokat felelősen működtetni.  Képesek saját gondolkodásuk és viselkedésük felülvizsgálata, és szükség szerinti korrigálására a társas visszajelzések alapján.  Kíváncsiak a körülöttük lévő világra. Megőrzendő értéknek tekintik a világ kulturális sokszínűségét. Nyitottak más emberek, illetve más kultúrák eltérő jellegzetességeinek befogadására.

 Képesek arra, hogy ugyanazt a jelenséget több nézőpontból vizsgálják meg. Véleményalkotásukban kerülik a sztereotípiák használatát. Felismerik és elutasítják az előítéletes gondolkodást.  Képesek az érdeklődésüknek megfelelő kérdések pontos megfogalmazására, és az ezekre választ adó információk különféle forrásokból való összegyűjtésére.  A személyközi és a tömegkommunikációs helyzetekben egyaránt felismerik a manipulációs szándékokat, és ki tudják vonni magukat ezek hatása alól.  Gondolataikat nagyobb nyilvánosság előtt is el tudják mondani.  Személyközi konfliktus esetén képesek uralni és kifejezni érzelmeiket, indulataikat. Higgadtan tudják elemezni az adott helyzeteket.  Komplex tevékenységek megvalósítása során együtt tudnak működni másokkal. Szükség esetén, meghatározott ideig képesek irányítani is kisebb csoportok célnak alárendelt közös tevékenységét.  Képesek kapcsolatba lépni másokkal. Rá tudnak hangolódni mások érzelmi állapotára. Be tudják fogadni gondolataikat. Meg tudják érteni motívumaikat és szándékaikat. Tudnak úgy kommunikálni, hogy velük szemben mások is meg tudják tenni ugyanezt.  Fontosnak tartják, hogy különféle közösségekhez tartozzanak. Felelősséget éreznek a körülöttük élő emberek sorsa, a szűkebb és tágabb környezet természeti, illetve a kulturális értékeinek megőrzése iránt.  Nyitottak arra, hogy részt vegyenek különböző kortársi csoportok, illetve a helyi közösségek életében.  Képesek jövőképpel rendelkező, boldog és alkotó fiatalként élni a világban.

Tananyag A diákok a Gazdasági környezetünk szakmai orientációs tantárgy keretében már találkoztak érintőlegesen a tananyag bizonyos részelemével. A tananyag felépítése a korábban megszerzett ismeretekre épül. A 11. évfolyam tananyagán belül aláhúzással emeltük ki azokat a témaköröket, amelyekhez gyakorlati tevékenység is kapcsolódik.

Üzleti gazdaságtan I. tantárgy tananyaga ÓRASZÁMOK

26

42

MODULOK

TARTALOM

A vállalkozás mint gazdasági rendszer. A vállalkozás környezete. A vállalkozások formái, jellemzőik. A cél szerepe a vállalkozásban. A vállalkozás Folyamatok a vállalkozásban. Stratégia és taktika. Gyakorlati tevékenység: kisvállalkozás alapításának, a marketingarculat megtervezésének alapvető feladatai egyszerű esettanulmány. Házi dolgozat készítése egy vállalkozás üzleti tervéről. A pénz kialakulása, pénz funkciói. A magyar bankrendszer. Az MNB monopolizált jogai és feladatai. Jellemző pénzintézeti tevékenységek. A pénzforgalom a vállalkozásnál: készpénz- és készpénz Az üzleti gazdaságtan nélküli forgalom, fizetési módok. Készpénzkímélő fizetési eszközök: csekk, bankkártya. pénzügyi alapjai Értékpapírok: kötvény, részvény összehasonlítása, váltó. A finanszírozás feladatai, fajtái. A hitelek, hitelezési alapelvek és a hitelezési eljárás. Gyakorlati tevékenység: A készpénz- és a készpénz nélküli forgalom egyszerű bizonylatainak kitöltése. A vagyon – a mérleg. A számviteli bizonylatok. a könyvelési számla. A számlakeret. Az üzleti gazdaságtan Idősoros és számlasoros könyvelés technikája. számviteli alapjai Az ellenőrzések tartalma, a főkönyvi kivonat. Analitikus és szintetikus nyilvántartások kapcsolata, egyeztetési lehetőségek. A költség fogalma és a költségek csoportosítása.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK, CÉLOK

Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai

A vásárolt készletek gazdálkodásban

a

Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása

A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások

Gyakorlati tevékenység: Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. Idősoros és számlasoros könyvelés. A statisztika alapfogalmai: adatfelvétel, sokaság, ismérv. A statisztikai adatok feldolgozásának módszerei. Gyakorlati tevékenység: A statisztikai adatok egyszerű feldolgozása - csoportosítás, statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrázolás. Egyszerű esettanulmány: napi sajtóban megjelenő gazdasági adatok elemzése a tanult módszerekkel. A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartásának alapvető kérdései, a készletváltozások bizonylatai. Az anyagok készletváltozásának elszámolási módjai: FIFO és a csúsztatott átlagár. Az általános forgalmi adó elszámolása. A szállítói számla formája és tartalma. Készlettervezés és beszerzés alapkérdései. A készletfinanszírozás forrásai: hitelképesség, likviditás. Gyakorlati tevékenység: vásárolt készletek analitikus nyilvántartásának vezetése. Viszonyszámok, középértékek számítása a vásárolt készletekre. A viszonyszámok: megoszlási viszonyszám számítása; dinamikus viszonyszám; egyenes és fordított intenzitási viszonyszám. A középértékek: egyszerű és súlyozott számtani átlag; szórásmutató; mértani átlag; egyszerű kronologikus átlag. Az érték-ár- és volumenindexek. Adatok közlése. A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető fogalmak, elszámolások, bizonylatok. Bérezési formák. Személyi jövedelemadó felépítése, számítása, bevallási módja. A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági

események számviteli feljegyzése. A bérgazdálkodás kapcsolata a költségvetéssel. Levonások. Gyakorlati tevékenység: a jövedelemalakulás vizsgálata dinamikus viszonyszámokkal.

Fejlesztési követelmények Az Üzleti gazdaságtan I. tantárgy tanulása során alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye. Érezzék meg a tanulási eredmények értékét, a tanulmányi sikerek örömét. Mélyüljön a tanulók ismeretelemző –értékelő képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos kommunikációs képességeket. Követelmény a szakmai szövegek megértése, a szabatos szövegalkotás, a megtanult fogalmak pontos használata. A tanulmányok során alakuljon ki a környezeti tényezők számbavételének, az információszükséglet pontos meghatározásának az igénye. A tanulók legyenek képesek a vállalkozás alapdokumentumainak, a vállalkozás folyamatainak az értelmezésére. Legyenek képesek megítélni egy adott cég érdekei szerint a beszerzést, készletgazdálkodást, az értékesítést, a pénzforgalmat, a gazdaságosságot, a marketing szemléletet helyesen értelmezni, a marketing módszereit és forrásait összehasonlítani. Ismerjék meg és alkalmazzák a statisztikai sor és a grafikus ábra készítésének szabályait, az egyszerű statisztikai elemező eszközök információközlő szerepét és értékelését. A továbbhaladás feltételei (a minimális szint meghatározása) Üzleti gazdaságtan I.  Értelmezze a vállalkozás és környezeti elemeinek kapcsolatát.  Jellemezze a folyamatokat a vállalkozásban.  Különböztesse meg a stratégia és taktika szerepét a vállalkozásban.  Ismerje és használja a legfontosabb gazdasági és pénzügyi fogalmakat.  Értse a számvitel, a pénzügy, a statisztika információközlő szerepét a vállalkozások irányításában és működtetésében.  Ismertesse a vállalkozás vagyonát a mérleg kötelező tartalma szerint.  Ismerje a számvitel alapösszefüggéseit, az idősoros és számlasoros elszámolások információtartalmát, a gazdasági események eredményre, vagyonra gyakorolt hatását. Legyen képes értékelni a finanszírozás, befektetés alapvető formáit.  Ismerje a vevői számla tartalmát, az általános forgalmi adót, mint fizetendő adót.  Határozza meg a szállítói számla formáját és tartalmát.  Különböztesse meg a váltó és a csekk rendeltetését.  Ismerje a készletek szerepét a gazdaságban.  Tudjon középértékeket és viszonyszámokat számítani.  Ismerje a munkavállalót és a munkáltatót terhelő kötelezettségeket és jogaikat.  Nevezze meg a bérfizetés alapbizonylatait.  A számítási hibákat, elírásokat szabályszerűen javítsa. Az optimális szint meghatározása A minimumkövetelményeken túl  Jellemezze a vállalkozás mikro- és makrokörnyezetének szereplőit.  Értékelje a vállalkozási formák közötti különbségeket és hasonlóságokat.  A tanuló legyen képes felsorolni a pénz funkcióit, bemutatni a kétszintű bankrendszert, a legjellemzőbb bankműveleteket és azok szerepét. Legyen képes felvázolni a pénzforgalom jelentőségét, megkülönböztetni egymástól a fizetési módokat és kitölteni azok alapvető bizonylatait.  Tudja jellemezni a bankszámlát, ismertetni a pénzkezelési szabályokat.

            

Ismertesse az analitikus és szintetikus elszámolások kapcsolatát. Legyen képes egyszerű bizonylatokat kitölteni, felismerni az alapbizonylatokból a gazdasági eseményeket és értelmezni a nyilvántartásból nyert adatokat. Legyen képes felsorolni és összehasonlítani a készletek beszerzésének lehetséges finanszírozási forrásait: saját pénzeszköz, hitel, váltó, egyszerű számításokat végezni a vállalkozás fizetőképességének vizsgálatára. Legyen képes bemutatni a hitelek szerepét a gazdaságban a gazdasági szereplők vonatkozásában, felsorolni a hitelek legjellemzőbb formáit, a hitelezés alapelveit és bemutatni a hitelezési eljárás menetét. A tanuló legyen képes pontosan használni az adatforrás, adatgyűjtés, sokaság, ismérv, statisztikai sor és tábla fogalmakat, a sor és táblaszerkesztés és a grafikus ábrázolás szabályait. Legyen képes a számítási eredményeit statisztikai táblába, grafikus ábrába foglalva a közlést megtervezni és a kapott eredményeket röviden értékelni. Legyen képes az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazására, a tananyaghoz kapcsolódó adatok gyűjtésére, önálló beszámolók, kiselőadások megtartására. Mutassa be a fontosabb készletfogalmakat, azok bizonylatait, az anyagbeszerzés és felhasználás hatását a vagyonra, a beszerzés finanszírozási lehetőségeit. Ismerje és számolja a viszonyszámokat, a középértékeket. A tanuló legyen képes pontosan használni a bér, levonások, közterhek fogalmakat, bemutatni a bérelszámolás és bérfizetés bizonylatait. Legyen képes elvégezni a bérfelosztás, a bérelszámolás és bérfizetés számviteli elszámolásának egyszerű feladatait és felismerni a gazdasági eseményeket. Legyen képes különbséget tenni a munkáltatót és a munkavállalót terhelő kötelezettségek között, felsorolni az összevontan adózó jövedelem elemeit, kiszámítani az éves jövedelem adóját, különbséget tenni az adóelőleg és az adó között. Törekedjen a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáiban az igényes külalakra.

Tanulói eszközök Ajánlott modul-füzetek KGD-1205/2 A vállalkozás KGD-1205/3,2 Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai KGD-1205/3,1 Bevezetés a számviteli ismeretekbe KGD-1205/3,3 Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai KGD-1205/4 A vásárolt készletek a gazdálkodásban KGD-1205/5 A vállalkozások munkaerő- és jövedelem-elszámolása Szükséges tanulói felszerelés: A/4-es méretű francia kockás füzet, kétszer forint-filléres könyvelési nyomtatvány, könyvelési napló, főkönyvi számlaváz, zsebszámológép, vonalzó, mappa – a feladatlapok, szemléltető ábrák összegyűjtésére. Tanári eszközök Modulfüzetek, feladatlapok, munkagyakorlatok, esettanulmányok.

Iskolai eszközök  Üres videokazetták gazdasági tartalmú televízió-műsorok felvételére.  A témakörök feldolgozását segítő szakirodalom az iskolai könyvtár állományából: Michael North: Pénztörténeti Lexikon, Perfekt Kiadó, Budapest, 1998 Üzleti gazdaságtan I-II. Vállalkozás, NOVORG, Budapest Pokorádiné dr. Czompó Zsuzsanna – Szikora Mária: Könyv a pénzről, Talentum Kft, 1997 Bauer András – Berács József: Marketing, aula Kiadó, 1998 Simon Majaro: A marketing alapjai, Panem Kft, Budapest, 1998 Hárs István – Kuczogi Tamás: Mindennapi Marketing, Talentum Kft, 1997 Rekettye Gábor: Nemzetközi marketing, JPTE, Pécs, 1994 Arne Jon Isachsen, Carl B. Hamilton, Thorvaldur Gylfason: Ismerjük meg a piacgazdaságot, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995 Chikán attila: Vállalatgazdaságtan, aula Kiadó, 1998 Vékás István: Finanszírozás-gazdaságtan, aula Kiadó, 1996  Egyéb ajánlott irodalom a szaktanárok számára: Pénzkibocsátás Magyarországon, MNB, 1978 Monetáris politika Magyarországon, MNB, 2000 A pénz filozófiája, Aula Kiadó, Budapest, 1998 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 1999 Hill, Richard: Mi, európaiak, Geomédia, Budapest, 1999 Iparjogvédelmi, szerzői jogi és versenyjogi ismeretek vállalkozók számára, Budapest, 1994 Serfőző György: A lízingről, Száminform Kiadó, Budapest, 1991 Hetényi István: Adókönyv, APEH kiadvány Adó és TB HVG különszámok  Internet  Számítógép, internet, aktív tábla (SMART NOTEBOOK 10 SERIAL)  Projektor, digitális tananyagok  Napilap, folyóirat: Világgazdaság, Heti Világgazdaság, Kreatív  Fénymásolási lehetőség  Video lejátszó, televízió  Írásvetítő, fólia, projektor Tanítási munkaformák és módszerek HAGYOMÁNYOS MUNKAMÓDSZEREK Frontális osztálymunka Irányított egyéni munka Önálló felkészülés Előadás Magyarázat

Kérdve kifejtő módszer a tanulók ismereteire alapozva. Beszélgetés, vita. Önálló gyakorló és elemzési feladatok elvégzése órai munka és házi feladat keretében Információgyűjtés után beszámolás adott gazdasági témáról. Házi dolgozat készítése. a tanári összegzések és az önálló tanulói munkák bemutatása, a tapasztalatok megosztása során. olyan helyzetekben, amikor a cél a lényeg

Megbeszélés, beszélgetés:

Szemléltetés

KOMPETENCIA ALAPÚ MUNKAMÓDSZEREK. Csoportmunka, páros munka Esetenként rétegekre szabott feladatokkal Esetenként vegyes csoportok kialakításával Projekt munkák

Drámapedagógiai módszerek Kooperatív tanulás

Szerepjáték

Vita

Interjúkészítés:

Kutatás, megfigyelés, mini-terepmunka

kiemelése, egy-egy kérdés tisztázása. Ez a forma a legkülönbözőbb munkaformákba beépíthető. egy-egy jelenség, esemény, folyamat, tapasztalat, probléma több szempontú feldolgozása, vélemények egymással való megosztása esetén. Segít az egyeztetésben, mások megértésében és a közös gondolkodásban. szembesít a valósággal – tárgyak, jelenségek közvetlen megtapasztalásával, vagy folyamatok észlelése, elemzése révén. Segít a fogalomalkotásban, rendszerezésben, összefüggések megértésében, a lényeg kiemelésében, a figyelem felkeltésében. Esettanulmányok feldolgozása, együttműködés fejlesztése. Önálló gyakorló és elemzési feladatok elvégzése órai munka keretében Hosszabb, rövidebb időtartamú komplex feladatok megoldása csoportmunkában Fontos az értékelés és a közzététel biztosítása Véleményjátékok Érvelés gyakorlása csoportos tanulási forma, amely talán a legjobban fejleszti a diákok személyes felelősségvállalását, a hatékony együttműködéshez szükséges készségek és a tolerancia kialakulását. egy-egy jelenség, szituáció, probléma feldolgozása dramatikus formában. Jól fejleszti az empátiát, és segíti az összefüggések saját élmények általi megértését. támogatja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztését – a tanulók nagyfokú önállóságot kaphatnak benne, gyakorolhatják álláspontjuk képviseletét, de egyúttal mások gondolatainak befogadását is legfőbb sajátossága, hogy nyitott kérdésekre épül. Jól segítheti az egyedi esetek, illetve helyezetek belső összefüggéseinek mélyebb megismerését az emberek, csoportok, jelenségek természetes környezetében végzett

adatgyűjtés, amelynek fő célja a vizsgált emberek világának jobb megértése. A személyes részvétel, valamely közösséggel, csoporttal fenntartott folyamatos kapcsolat eredményeként megtanulható mások életének, szociális helyzetének, problémáinak saját szempontú látása. A megfigyelő gyakorolni tudja, hogy maga mögött hagyva személyes és kulturális korlátait. Valóban beleéli magát mások helyzetébe, és ezzel az előítéletes gondolkodás és diszkrimináció felületességét átlépve tényleg toleránssá válhat A szakmai alapozás a tanulók pályaválasztását segíti, a tanulóknak lehetővé teszi a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését. Az Üzleti gazdaságtan tantárgy tananyagának feldolgozása ezért adjon lehetőséget tapasztalataik rendszerezésére, értékelésére, feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzésére. Beszélgetések, viták és a szóbeli számonkérés során ösztönözzük a tanulókat a megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazására. Kívánatos a mindennapi tapasztalatok felhasználása a tanulás folyamatában. A csoportmunka, az egyéni munka és a vita lehetőséget ad a vállalkozási készségek és képességek fejlesztésére, mint kockázatvállalás, felelősségvállalás, önállóság, együttműködési képesség, vitakészség. Szükséges az ismeretszerzés technikáinak minél szélesebb alkalmazása: írott sajtó, elektronikus adatbázisok használata, tájékozódás kézikönyvekben, folyóiratokban, az Interneten, filmélmények hasznosítása. A tananyaghoz kapcsolódó adatok, információk gyűjtése. Önálló beszámolók, kiselőadások megtartása. Ösztönző, differenciált módszerek alkalmazásával a tanulási kudarcok elkerülhetők. Értékelési módszerek Rendszeres írásbeli és szóbeli számonkérés, figyelemmel - a kommunikációs képességek fejlesztésére, - a vállalkozói készségek és képességek megismertetésére és fejlesztésére, - a szakkifejezések pontos és szabatos használatára, - az érvelés és elemzés képességének kialakítására, - az önálló véleményalkotásra, - az írásbeli munkák külső alakjára. A röpdolgozatok időtartama legfeljebb 20 perc, célja rövidebb anyagrészek és fogalmak számonkérése. A témazáró dolgozatok (félévente legalább 2) időtartama 2x45 perc, nagyobb témakörök (modulok) lezárását követően. A megoldást pontozzuk. Az írásbeli számonkérés változatos formáit alkalmazzuk. Alkalmazható feladattípusok: fogalmak felismerése, ill. meghatározása, feleletválasztás (tesztkérdés), eldöntendő (igaz-hamis) kérdés, rövid kifejtős kérdés, nagyobb összefüggést számon kérő kifejtő kérdés, számítási és könyvelési feladatok.

Évfolyamdolgozat: Évente egyszer a tantervben szereplő témakörök (modulok) feldolgozása és az elsajátított ismeretek rendszerezése után a tanultakat írásban számon kérjük. Az évfolyamdolgozatok ajánlott ütemezése: 11. évfolyam – a pénzügyi alapokat tárgyaló modul után, 12. évfolyam – „A tevékenység költségei és az értékesítés” modul lezárását követően. Osztályozás Érdemjegy Elégséges Közepes Jó

Jeles

Szóbeli számonkérésnél Az anyagot kérdések alapján ki tudja fejteni. Az anyagot kérdések alapján ki tudja fejteni és képes az összefüggések feltárására. Az anyagot részben önállóan, rávezető kérdések segítségével, az összefüggések megvilágításával ki tudja fejteni. Az anyagot önállóan fejti ki.

Írásbeli számonkérésnél 50 - 64 % 65 - 79 % 80 - 89 %

90 - 100 %

Projektek a nyelvórán A Projektek a nyelvórán típusú oktatási anyag célja A projekt világosan körülírható feladategység, amelyet meghatározott idő alatt, pontos céllal és előre kiválasztott tevékenységeken keresztül végzünk el. A nyelvórán végzett projektmunka átfogó célja az, hogy a tanulók számára értelmezhető kontextusban, ismert szituációkba ágyazott nyelvi közegben, számukra átélhető feladatokon keresztül biztosítson lehetőséget konkrét, valódi produktum létrehozására, pl. poszterkészítés és annak bemutatása, bábelőadás, kérdőíves felmérés, képregény készítése, utazás megtervezése, divatbemutató szervezése. A sikerrel befejezett projekt sikerélményt és megelégedést nyújt mind a tanár, mind a tanuló számára, a projekt produktuma pedig gyakran a tágabb közönség számára is bemutatható (más osztályok, szülők, tanárok). Ez újabb lehetőséget teremthet a nyelv valós szituációkban való használatára. Az osztálytermitől különböző kontextusban történő sikeres kommunikáció felmutatja a tanuló számára a fejődést, és további motivációt jelent a tanuláshoz. A projektmunka során a tanulók az idegen nyelv elemeit saját céljaiknak megfelelően alakítják, rendezik és használják fel, ami elősegíti azt, hogy átélhető, valós élményt szerezzenek a nyelvtanulás valódi céljáról: a sikeres kommunikációról. A Projektek a nyelvórán típusú oktatási anyag tartalma A Projektek a nyelvórán oktatási anyag különösen sok lehetőséget ad a differenciálásra, hiszen a projektmunka lényegéből adódóan, az elvégzendő tevékenységeket a tanulók felosztják egymás között. Ennek során, természetes módon találhatunk megfelelő nehézségű, és komplexitású feladatokat a különböző képességű, érdeklődésű és igényű tanulók számára. Az oktatási anyagban található projektek általában 4-6 tanóra alatt végezhetők el. Az egyes modulok tematikájából, céljaiból adódóan jól illeszthetők különböző tanítási helyzetű, eltérő helyi program alapján működő, különféle nyelvkönyvet használó csoportok éves munkájába is. A projektleírásokba beépítve megtalálhatók a projekttevékenység legfontosabb lépései: a projekt bevezetése a tanár által, input, ráhangoló feladatok, a projektmunka elindítása, célok meghatározása, csoportok kialakítása, közös tervezés, anyaggyűjtés, csoportmunka: problémamegoldás, alternatívák felvonultatása, döntéshozatal, a projekt végső formában való elkészítése, a projekt bemutatása, a projekt értékelése. A PROJEKTMUNKA SZEREPE A NYELVOKTATÁSBAN A projektmunka tanórai alkalmazását fontosnak tartjuk, mert a projektmunka során a tanuló teljes személyisége aktívan részt vesz a tevékenységekben. A tanuló hasznosítja korábbi ismereteit, az iskolában és azon kívül elsajátított készségeit, felhasználja kreatív ötleteit, képzeletét, érzéseit, és fizikálisan is aktív. A projekttevékenység alatt a tanulók változatos munkaformákban dolgoznak. Lehetőségük van egyéni munkára, valamint párban és csoportban való tevékenykedésre is. Ennek nagy jelentősége van abban, hogy megtanulják világosan kifejezni gondolataikat, meghallgatni és értékelni mások ötleteit, megosztani a feladatokat, vagy éppen közösen felelős döntéseket hozni. A feladatmegoldások során szükségessé válik, hogy a különféle helyzetek megoldására a tanulók önálló megoldásokat keressenek, és megtanuljanak különböző forrásokból információhoz jutni.

A tevékenységközpontú tanulásszervezés során a tanulók cselekvő módon vesznek részt a feladatmegoldásokban. A hajtóerőt számukra általában a konkrét, és általuk érdekesnek ítélt projekttermék létrehozása jelenti. A feladatok előkészítése, végrehajtása és bemutatása során azonban számtalan lehetőség nyílik a tanuló számára értelmezhető és sokoldalú nyelvhasználatra. Ez jelenti egyfelől a gazdag nyelvi közeg és input megteremtését, másfelől a tanuló számára a sokoldalú nyelvi tevékenységek biztosítását. Míg a tanuló számára inkább az a fontos, amit a nyelv segítségével létrehoz, addig a tanár mindig világosan látja a nyelvi célokat, bár ezt nem minden esetben fogalmazza meg a tanulók számára. A projekttevékenység minden fázisát átszövi a tanár jelenléte és segítségnyújtása mind a csoport, mind pedig az egyes tanulók szintjén. Amennyiben a tanár jól ismeri, és megfelelően alkalmazza a segítségnyújtás különféle lehetséges formáit, elősegítheti a tanulók fokozatos önállóvá válását, új ismeretek és készségek megszerzéséhez hozzásegítő stratégiák és technikák felfedezését és gyakorlati alkalmazását. A tanár szerepe a tanulási folyamat résztvevői (tanuló, tananyag, feladat, segédeszközök stb.) közötti kapcsolat fenntartásában és a tanulók aktuális tudás- és készségszintjéhez alkalmazkodó segítségnyújtásban határozható meg. Projektleírás Címe: Adventtől Pünkösdig Évfolyam: 10. D Órakeret: angol, német, osztályfőnöki, földrajz, történelem, informatika, gazdasági környezetünk, magyar, gépírás Cél: A tanulók megismertetése az angol és német nyelvterület adventtől karácsonyig tartó időszak ünnepi szokásaival. A tanulók ismerjék meg, fogadják el és tiszteljék más népek hagyományait. A megismert hagyományok kreatív felhasználása egyéni munka elkészítése során. Értékelés szempontjai: önértékelés (tanár, diák), csoporttagok értékelése, diákok aktivitása Értékelés: projekt végén Produktum: Az ünnepi készülődés keretében mézeskalács és adventi koszorú készítése. Gyűjtőmunka és összegzés után tabló készítése az ünnepekről. Kulcskompetenciák: Szociális kompetencia, kreativitás, fantázia Tantervi, tantárgyi kapcsolódások: a fent említett tantárgyak és tanórán kívüli foglalkozások Partnerek: diákok, diákönkormányzat Felhasználható források: tanulói ismeretek kreativitás, az iskola IKT eszközei, diákönkormányzat és az iskola anyagi forrásai Munkaformák: egyéni, pármunka, csoportmunka, rétegmunka Módszerek: szemléltetés, kooperatív technikák, ötletbörze, bemutatás Feltételek, eszközök: tanterem, számítógép, projektor, interaktív tábla, papír, írószer, adventi koszorú kellékei, mézeskalács kellékei, sütő, CD, DVD, Internet, fényképezőgép, kamera

TÉMAHÉT TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS 10. B OSZTÁLY Témahét, tantárgytömbösítés leírása Bevont osztály: 10. B osztály Témahét időtartam: három hét Téma: A munka világa Altémák:  ki lehet munkavállaló, munkáltató?  munkavállaló, munkáltató jogai, kötelezettségei  hirdetés, toborzás  önéletrajz, motivációs levél  állásinterjú  munkaviszony  munkakörök, foglalkozások  munkabér  munkanélküliség, foglalkoztatottság Baján, Magyarországon, az Európai Unióban Cél: A munkával kapcsolatos fogalmak, összefüggések minél több oldalról való megismerése, feldolgozása Tantárgytömbösítésbe bevont órák megnevezése, heti óraszáma:  Magyar nyelv és irodalom (heti 2 óra)  Idegen nyelv: angol és német (heti 3 - 3 óra)  Matematika (heti 3 óra)  Történelem (heti 1 óra)  Földrajz (heti 2 óra)  Informatika (heti 2 óra csoportbontásban)  Gépírás (heti 1 óra csoportbontásban)  Gazdasági környezetünk (heti 2 óra)  Osztályfőnöki óra (heti 1 óra) A tervezés lépései:  téma, cél meghatározása  a munka megtervezése  téma feldolgozása  eredmények prezentálása  eredmények értékelése Kompetencia- fejlesztés:  személyes kompetenciák  szociális kompetenciák  önálló cselekvésre, feladatmegoldásra való képesség  ismeretek és ezek alkalmazására való képesség  problémák, feladatok megoldásához szükséges stratégiák, technikák ismerete és alkalmazásuk képessége

Munkaformák:  frontális  egyéni munka  réteg munka  csoport munka  páros munka  individualizált munka Technikák:  tanulói kezdeményezésre épülő technikák: o beszélgetés o vita o felidézés, élménybeszámoló o problémafelvetés o ötletbörze o programválasztás o kreatív műhelymunkák választása o önálló adatgyűjtés o új útvonalak kitalálása o eredeti helyszínek felkeresése 

együttműködésre késztető technikák: o játékok o dramatikus helyzetgyakorlatok o gyűjtés o csoportalakítás o vetélkedő, verseny o alkotás



kreatív felfedezhető, kutató technikák: o szakirodalom feltárása o interjú az adatközlőkkel o poszter készítése o kiállítás rendezése o vizsgálódás és mintavétel o térképkészítés, térképhasználat

Értékelési szempontok:  önállóság a munkavégzésben  véleményalkotás  vitakészség  kitartás a feladatok megoldásában, és követésében, a végrehajtásban  megalapozott ítéletalkotás  önbizalom  önmagához viszonyított fejlődése  együttműködés  a tanuláshoz való viszonya

 az önálló ismeretszerzési képessége  az egyéni tanulási technikák ismeretének, alkalmazásának szintje  bírálati feldolgozása Értékelés formái:  szóbeli/reflexió  írásbeli (pontozással, szövegesen, osztályzással)  portfólió Ki értékel?  tanuló  csoport  tanár

Tantárgytömbösítés módszertannal szervezett tanórák Tantárgytömbösites: Az osztályban végzett pedagógiai munka sajátos eleme az epochális oktatás, amelynek keretén belül az adott műveltségi terület ismeretanyagát legalább négy hetes oktatási szakaszokra kell felosztani,(epocha)- de ennél hosszabb epochalis szakasz is kialakítható- és ennek keretein belül egy tanítási hétre lehet összevonni a tananyagot oly módon, hogy egy tanítási napon több egymást követő tanítási óra is felhasználásra kerülhet. Ez lehetővé teszi, hogy adott műveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka helyett epochalis szakaszokra elosztva teljesítsék, egy tanítási napon több egymást követő azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával. Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltség területre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egyegy tananyagot. Céljaink: Valamennyi tanuló alkalmassá tétele: _ az alkalmazkodásra a változásokkal teli, modern világhoz, az ebben való szerepvállalásra _ elsajátítva az ehhez szükséges képességeket, készségeket Ennek érdekében alapvető cél a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítése, a modern személyközpontú, interaktiv, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához es fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  digitális kompetencia  hatékony, önálló tanulás  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség es vállalkozói kompetencia  esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ütemezés:  A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak kiválasztása.  A tantárgyi bontás nélküli műveltségterület kiválasztása  A kiválasztott szervezeti formák összhangjának megteremtése  A humán erőforrás felmérése, a továbbképzési terv megfelelő módositása.  Az új tanulásszervezési eljárásban tanítók körének meghatározása  Időkeret meghatározása –pályázati feltételek A tantárgyi tartalmak „tömbösítése”  Tanmenet kidolgozása  A szükséges új ismerethordozók készítése  A tantárgytömbösítés beillesztése az intézményi órarendbe  Az értékelési rendszer kidolgozása  Fejlesztésre szoruló tanulók felmérése, a fejlesztendő terület megjelölésével.

A tantárgytömbösítés szükséges kötelezettségeink alapján:  2009/2010-es tanév 5%  2010/2011-es tanév 10%  2011/2012-es tanév 15%

óraszáma

heti

bontásban

a

pályázatban

vállalt

Az intézményi fejlesztések elemei: Témahét Moduláris oktatási program bevezetése (pl. játék, tanulásmódszertan, környezeti nevelés, elsősegély, fogyasztóvédelem, önismeret, stb.) NAT műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (Pl.: Művészetek, Ember és társadalom, stb.) Tantárgytömbösített oktatás, epochák 3 hetet meghaladó projekt szervezése tanévenként A közösségi tanulás (service learning) olyan tanítási, tanulási módszer, amely formális oktatási intézményekben zajlik, a program illeszkedik az iskolai tantervbe és a tananyagba; továbbá a diákok a helyi közösségben végeznek munkát, és az itt szerzett tapasztalatok feldolgozásával szerzik meg új ismereteiket és készségeiket. TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS JELLEMZŐI: Törvényi háttér: Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező_ tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10- 15 %-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni (választott műveltségterület/tantárgy). Tantárgytömbösítés: a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között - adott tantárgy, - adott műveltségterület - adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan szervezik meg. TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS KÖVETELMÉNYEI A TÁMOP 3.1.4. PÁLYÁZATBAN : • a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást • a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük • a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie • az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. • A tömbösítés heti időkeretének meghatározásához, csak a szakrendszerű órákat kell beszámítani. • A cikluson belül kell lennie legalább egy teljes hét összefüggő időszaknak, amikor a tantárgyból nincs óra. • A megadott időkeret (5-10-15 %) a megadott tanítási ciklus (legalább két hét) az elvárt minimum. • A tantárgytömbösítés végrehajtásában az iskoláknak nagyfokú szabadsága van.

Intézményünkben a tömbösítésbe a következő osztályokat és csoportokat vontuk be. 9. D osztály angol nyelvi kommunikáció heti 10 órában 9. D osztály német nyelvi kommunikáció heti 10 órában 9. E osztály angol nyelvi kommunikáció kettő csoportban heti 10 órában csoportonként 10. B osztály „ A munka világa” témahét keretében a tömbösítésbe bevont tantárgyak az idegen nyelvek ( angol, német ), matematika, magyar, gazdasági környezet, történelem, földrajz, ének, osztályfőnöki órák. 10. D osztályban megvalósuló három hetet meghaladó „Adventtől Pünkösdig” projekt ideje alatt a tömbösítésbe bevitt tantárgyak az idegen nyelvek (angol, német), matematika, magyar, gazdasági környezet, történelem, földrajz, osztályfőnöki órák. 10. A osztály magyar órái heti váltásban ciklikusan ismételve az irodalom és a nyelvtan órákat.