TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ( )

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 – 2015)

Készítette: Nagyalföldi Környezetvédő és Térségfejlesztő Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry út 19.

Törökszentmiklós 2011

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE 1.1

Települési környezet tisztasága ………………………………………………..6

1.2

Csapadékvíz és belvíz elvezetés………………………………………………..9

1.3

Kommunális szennyvízkezelés – győjtés, – elvezetés, - tisztítás……………..11

1.4

Kommunális hulladékkezelés………………………………………………....13

1.5

Veszélyes hulladékkezelés……………………………………………………23

1.6

Légszennyezés………………………………………………………………...25

1.7

Zaj és Rezgésvédelem………………………………………………………...33

1.8

Helyi közlekedésszervezés……………………………………………………39

1.9

Ivóvízellátás és vízvédelem…………………………………………………...41

1.10

Energiagazdálkodás…………………………………………………………...44

1.11

Zöldterület gazdálkodás……………………………………………………….50

1.12

Természetvédelmi és tájvédelmi területek, védett épületek…………………..54

1.13

Feltételezhetı rendkívüli környezetszennyezés, elhárítás feladatai…………..59

2. KÖRNYEZETI SWOT ANALIZIS………………………………………………..64 3. TEMATIKUS AKCIÓPROGRAMOK ÉS ELÉRT EREDMÉNYEK………….68 3.1

Levegıtisztaság – védelmi akcióprogram…………………………………….68 3.1.1 Az akcióprogramban kijelölt célfeladatok…………………………….68 3.1.2 Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök………………..69

3.2

Vízvédelmi akcióprogram……………………………………………….........69 3.2.1 A felszíni vizek védelmét szolgáló célfeladatok……………………...69 3.2.2 Kijelölt feladatok teljesítése…………………………………………..69 3.2.3 A felszín alatti vizek védelmét szolgáló célfeladatok…………………70 3.2.4 Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök………………..70

3.3

Földvédelmi Akcióprogram…………………………………………………...70

2

3.3.1 Az Akcióprogramban kijelölt célfeladatok……………………………70 3.3.2 Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök………………..71 3.4

A települési és az épített környezet védelmét szolgáló Akcióprogram……….71 3.4.1 Az akcióprogramban kijelölt célfeladatok…………………………….71 3.4.2 A kijelölt feladatok teljesítése………………………………………...72 3.4.3 Az épített környezet védelme Akcióprogram…………………………72 3.4.4 Kijelölt feladatok teljesítése, végrehajtásért felelısök………………..72

3.5

Az emberi egészségvédelmi célok…………………………………………….73 3.5.1 A kijelölt célok teljesítése, végrehajtásért felelısök…………………..73

3.6

Természetvédelmi célokat szolgáló Akcióprogram…………………………..73 3.6.1 A kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök………..73

3.7

Tájvédelmi célokat szolgáló akcióprogram…………………………………...74 3.7.1 A kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök……………...75

3.8

Hulladékgazdálkodási célokat szolgáló Akcióprogram………………………75 3.8.1 Települési szilárd hulladékártalmatlanítást, kezelést szolgáló célfeladatok……………………………………………………………75 3.8.2 A kijelölt célok megvalósítása………………………………………...76 3.8.3 Települési folyékony hulladékok kezelését, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok……………………………………………………………76 3.8.4 A kijelölt célok megvalósítása………………………………………...76 3.8.5 Termelési nem veszélyes hulladékok újrahasznosítását, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok………………………………………………76 3.8.6 A kijelölt célok megvalósítása………………………………………...76 3.8.7 Veszélyes hulladékok győjtését, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok………………………………………………….77 3.8.8 Kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök………………..77

3

3.9

Zaj-és rezgés elleni védelemi célfeladatok……………………………77

3.9.1 Kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök………………..77

3.10

Környezetbiztonsággal kapcsolatos célokat szolgáló Akcióprogram………...77 3.10.1 Kijelölt célok megvalósítása, végrehajtásért felelısök..........................78

MELLÉKLET…………………………………………………………………………...79

4

ELİZMÉNYEK A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a települési önkormányzatok részére elıírja a környezetvédelmi program készítését, illetve az elkészített programok megvalósításának idıszakos felülvizsgálatát. A környezetvédelmi program egy olyan a települési és épített környezet állapotát bemutató dokumentum, amely az egyes állapotjellemzık megırzésével, mások javításával kapcsolatos célokat tőz ki, és ezek megvalósításához célszerő beavatkozásokat fogalmaz meg, annak érdekében, hogy a település, mint élıhely (lakóhely és munkahely) hosszabbtávon fenntartható (lakható, élhetı/élhetıbb) legyen. Törökszentmiklós város környezetvédelmi programját, a Törökszentmiklós és Térsége Együttmőködési Társulás megbízásából – a statisztikai kistérséghez tartozó 9 településsel együtt – 2001. évben készítette el a KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft. (5001 Szolnok, Ságvári krt.4.). A program elsı felülvizsgálata – és tisztázó jellegő elkülönítése a kistérségi települések együttes környezeti problémáitól – 2006 évben történt meg Törökszentmiklós vonatkozásában. Ezen dokumentációt a Nagyalföldi Környezetvédı és Térségfejlesztı Egyesület (5000 Szolnok, Szapáry út 19.) készítette el, melyet Törökszentmiklós Város Önkormányzat Képviselı – testülete a 81/2006. (VI.29.) K.t számú határozatával elfogadott. Jelen felülvizsgálat elvégzésére 2011. július 14-én kapott megbízást a Nagyalföldi Környezetvédı és Térségfejlesztı Egyesület (5000 Szolnok, Szapáry út 19.) Törökszentmiklós Város Önkormányzatától. Az Önkormányzat a megbízásban meghatározta a felülvizsgálat szakmai kötelezı tartalmát, valamint annak összehangolását a magasabb – megyei és nemzeti – szintő környezetvédelmi programokkal. A felülvizsgálat során az alábbi dokumentumokat, forrásanyagokat vettük figyelembe: - Törökszentmiklósi Kistérség Környezetvédelmi Program (2001.) - Törökszentmiklós Város Környezetvédelmi Program (2006.) - Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014.) - Jász-Nagykun-Szolnok Megye Környezetvédelmi Program (2009-2014.) - Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (2007-2013.) - Közép - Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatszolgáltatási anyaga (2010-2011.) - Törökszentmiklós Város Önkormányzatának adatszolgáltatási anyaga (2006-2011.) - 35/2004.(IX.17.) Ör. rendelet a közterület rendjérıl, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól. - 20/2002. (XII.18.) Ör. rendelet a települési szilárd hulladékkal és a szelektív hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról.

5

-

21/2002. (XII.18.) Ör. rendelet a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatásról.

- 27/2004. (VI.25.) a település folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatásról szóló 21/2002. (XII.18.) számú rendelet hatályba léptetésérıl - 28/2004. (VI.24) a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról. - Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) - A levegı minıségi keretirányelv (96/62/EK) - A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) - Víz keretirányelv (280/2004/EK) - A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) - Az integrált szennyezés-megelızés és ellenırzés irányelv-IPPC direktíva (96/91/EEC) - A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) - A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) - Élıhely direktíva (92/43/EEC)

1. KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE 1.1 Települési környezet tisztasága A város településtisztasági rendtartását, elıírásait a közterület rendjérıl, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól szóló 35/2004.(IX.17.) Ör. rendelete szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed: a,

az épített és természetes környezetre

b,

a környezetet terhelı, veszélyeztetı tevékenységekre

c,

azokra a természetes és jogi személyiséggel rendelkezı személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre, akik környezeti jogokkal rendelkeznek, illetve ilyen kötelezettségek terhelnek.

d,

akik környezetet terhelı, veszélyeztetı, szennyezı környezethasználatot folytatnak.

6

A város településtisztasági feladatait az Önkormányzattal közösen megkötött keretszerzıdés értelmében a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. – telephelye: Törökszentmiklós, Puskás Ferenc út 12. – látja el. A lakosság a várost összességében tisztának ítéli meg, valamint meg van elégedve a köztisztasággal. Azonban a város településközponti városrészében található parkokat, zöldterületeket, buszmegállókat, utcákat, a vendéglátóhelyek környékét, valamint a szelektív hulladékgyőjtı szigetek környékét a lakosság szemetesebbnek, szennyezettebbnek találja. A lakosság környezettel kapcsolatos véleményét jelentısen befolyásolja a szőkebb (saját ingatlana körüli területek, életterek) minısége, környezeti állapota. A város lakott területekre és utakra, járdákra történı beporzás (Alföldi mezıváros révén a várost nagy kiterjedéső szántó mővelési ágú területek határolják) a széllel, csapadékkal, a jármővek sárfelhordásával rendszeresen megtörténik. Az utakra került, majd a jármővek által felvert szállópor rontja a város levegıtisztaságát, a levegı minıségét. Az utak mentén, a belvárosban fásítási akciók szervezésével próbálja az Önkormányzat az esztétikai szempontokon túl a por megkötését, valamint a levegı tisztaságának javítását elısegíteni. Önkormányzati belterületi utak hossza 127 km (266 db), melybıl a portalanított utak aránya 76,22%. Szilárd burkolatú út hossza 98,8 km, útalappal ellátott út hossza 7 km, földút hossza 28,2 km. Az önkormányzati utak tisztítását, pormentesítését, síkosság mentesítését a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. szerzıdés alapján ütemezve végzi, valamint rendkívüli esetekben a közmunkaprogramban résztvevı személyek is mozgósíthatóak. Az összes, gépi és kézi technológia alkalmazásával tisztított út hossza 98,8km, tisztított járda hossza 7,5 km, tisztított kerékpárút hossza 7,4 km. A síkosságmentesítés során a Kft. az elıírt/engedélyezett/felhasználható környezetkímélı anyagokat is alkalmazza. A közterület tisztaságának megóvása érdekében 2010. évben, a város közterületeire a korábbi években kihelyezett 99 db 30 liter őrtartalmú köztéri hulladékgyőjtı edényzet mellé, további 32 db edényzet került - a város központi városrészeként értelmezett területekre – kihelyezésre, így összesen 131 db edényzet ürítését, karbantartását végzi a Kft.

1. kép: Kihelyezett 30 liter űrtartalmú köztéri hulladékgyűjtő edényzetek

7

Segíti a helyi településtisztasági feladatok kezelését a lakosság környezettudatos magatartása; a városi oktatási-nevelési intézmények, civil szervezetek által kezdeményezett, valamint a közszolgáltatók által szervezet környezetvédelmi akciók magas színvonalon történı lebonyolítása/megrendezése. Rangos elismerést jelentett a városnak az Önkormányzati Minisztérium; a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium; a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium; az Oktatási és Kulturális Minisztérium; Budapest Fıváros Önkormányzata, valamint a Magyar Turizmus Zrt. által kiírt „virágos magyarországért virágosítási, parkosítási és környezetszépítı verseny”, melyre az Önkormányzat 2009. május 15-én jelentkezett. A versenyben Törökszentmiklós Város Önkormányzata meghatározott célként tőzte ki, hogy a lakosság aktív bevonásával és részvételével egy kulturált, környezetbarát, (a településkép esztétikus megjelenítésével, növényekkel történı díszítéssel, a környezetvédelem és környezetgazdálkodás követelményeinek érvényesítésével) vendégváró városképet alkot meg. Ezen cél eléréséhez új zöldfelületeket (parkok, fasorok létesítése) alakított ki, elısegítette és lehetıségeihez mérten támogatta a kulturált egészséges környezet kialakítását a közterek, utcák, épületek, intézmények virágosításával, parkosításával. A Szervezı Bizottság a verseny követelményeit az alábbiakban határozta meg, amelynek alapján került sor a bírálatra, a versenyben elért eredmény megállapítására és a díjazásra: Minıségi követelmények: - A települési zöldfelületek, parkok, emlékhelyek, sírkertek minısége, gondozottsága; - fák, cserjék, évelık, örökzöldek, egynyári virágok, kiültetése; - településképet meghatározó épületek, mőemlékek állapota és környezetük gondozottsága. A befektetett munka és részvétel: - az önkormányzat erıfeszítése (források, támogatás, szervezés és irányítás); - helyi vállalkozások, intézmények részvétele (üzletek, üzemek, stb.); - közösségi együttmőködések, civil szervezetek részvétele; - magánházak tulajdonosai, a lakosság részvétele (utcakertek, elıkertek, épülethomlokzat díszítése). Általános benyomások: - A település zöldfelület gazdálkodása, helyzete, általános benyomás a települési környezetrıl; - a település tisztasága, parlagfő és gyommentessége; - az épített környezet minısége, állapota (terek, utcák, utcabútorok); - a település megjelenése turisztikai szempontból.

8

Környezeti nevelés, kommunikáció: - A környezeti nevelés az oktatási intézmények külsı és belsı környezetének virágosításával, a növények gondozásával, az ifjúság aktív részvételével; - kommunikáció. A versenyre jelentkezett települések bírálatát (Törökszentmiklós Város esetében erre 2009. szeptember 2-án került sor) szakemberekbıl álló zsőri végezte és az elért pontszámokat figyelembe véve – a Szervezı bizottság javaslata alapján – díjakkal, Törökszentmiklós vonatkozásában különdíjjal (2009. október 9-én Sopronban került átadásra) jutalmazta. 1.2 Csapadékvíz és belvíz elvezetés Törökszentmiklós város belterületének domborzata síkvidéki jellegő, így fokozottan veszélyeztetett a csapadékvíztıl. Területén már régen folytatnak kármegelızı jellegő csapadékcsatorna építéseket, egyes településrészeken hosszabb zártcsatornás elvezetı hálózat is kiépült és az utcák nagyobb részében van valamilyen csapadékcsatorna, hol szikkasztó árok, hol vízelvezetı funkcióval is rendelkezı csatorna. A várost a ’70-es években sújtotta jelentısebb belvíz, akkor jelentıs mértékben kiépültek az elvezetı rendszerek, illetve a talaj terhelésének csökkentésére a város északi részén a ’80-as években többnyire kiépült a szennyvízelvezetés. Ezt követıen nem volt a ’90-es évek végéig jelentısebb belvízterhelés, bár egyes területeken ekkor is folyt védekezés, illetve mőködtek a kiépített csatornarendszerek. A csatornahálózat átfogó, öblözetenkénti szintő tervezés alapján történı kiépítése a ’90-es évek végén indult meg és a 2000-2001. évi nagy belvizek után gyorsult fel. Jelenleg a település utcáinak mintegy a felén üzemel megfelelıen megtervezett és megépített csapadékvíz elvezetı rendszer, míg az utcák másik felénél legtöbb helyen szikkasztó csatornák találhatóak, illetve sajnos egyes helyeken még az sem. A ’90-es évek végén, illetve 2000, 2001., illetve ezt követıen 2005 és 2006 években a rendkívüli csapadékos idıjárás a tervezhetı védekezési tevékenység mellett rendkívüli belvízelvezetést tett szükségessé. A védekezési munkák minden esetben a Törökszentmiklós város belvízvédelmi terve alapján kerültek végrehajtásra. A fejlesztések eredményeként a város 50%-a most már vízelvezetı árokkal van ellátva. A lakóingatlanok megvédése érdekében szivattyúzásra, elvezetı árkok kotrására volt szükség. A város területén a felszíni vízelvezetı és szikkasztó árkok kiépítettsége megközelíti a 90%-ot. A csapadékviszonyok egyenlıtlen elosztása szükségessé teszi a szikkasztó árkok összekötését, vízelvezetı árkokká történı átalakítását, illetve a városból kivezetı fıgyőjtı csatornák felújítását, átvezetı képességének javítását, olcsóbb üzemeltetését eredményezı átalakítását és a befogadó felé történı szabályozottabb továbbítását lehetıvé tevı győjtı, szabályozó rendszerek kiépítését. A terület lejtési viszonyai ugyanakkor nem tették lehetıvé az elvezetı csatornák optimális lejtésének kialakítását. A település vízelvezetı rendszerének állapota jónak mondható, kivéve a zárt csapadékvíz csatornákat. Az elmúlt években folytatott a város jelentıs részét lefedı szennyvízberuházás következtében a bel-és csapadékvíz csatornák állaga romlott. A nyílt csatornákba, áteresztı csövekbe került föld akadályozta a vízelfolyást. Ezen problémák elhárítása a város egész területén maradéktalanul megtörtént.

9

A belvizek által veszélyeztetett településrészek: Rózsa Ferenc utca, Petıfi utca (rész szakaszai), Karancs utca, Széchenyi utca (rész szakaszai), Fertı utca, Deák Ferenc utca (rész szakaszai), Berzsenyi Dániel utca, Ibolya út, Móricz Zsigmond utca, Kállai út, Móra Ferenc utca, Damjanich utca, Wesselényi utca, Szent László utca, Debreczenyi utca, Munkácsi utca, Radnóti utca, Liszt Ferenc utca, Ferdinánd utca. Az elmúlt 10 év során több alkalommal volt rendkívüli belvízvédekezésre szükség a városban. A rendszer jelentıs részét újra kellett építeni, illetve fel kellett újítani. Törökszentmiklós Város Önkormányzata az ÉAOP-2007.-5.1.2.D pályázati kódszámon 2009. november 1-én kezdıdı, valamint 2010. december 31-én befejezésre kerülı „A törökszentmiklósi bel- és csapadékvíz elvezetı rendszer rekonstrukciója” címő projekt során megcélozta a csapadék- és belvíz belterületrıl való biztonságos elvégzésének érdekében a vízkárokkal veszélyeztetett területeken a csapadékvíz-elvezetı, belvízelvezetı infrastruktúra fejlesztést. A fejlesztés összesen 34 rendeltetési helyet érintett, amelybıl 30 önkormányzati, 4 pedig egyéb tulajdonú (Törökszentmiklós Térségi Víz-Csatornamő Kft. és Állami tulajdon, Mezıtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat és KÖTI-KÖVIZIG kezelésben van) ingatlan. A rendeltetési helyek közül 26 belterületen, 8 pedig külterületen helyezkedik el. A tervezéssel és kivitelezéssel érintett vízgyőjtı területek az alábbiak szerint kerültek összefoglalásra: - Andrássy – mellék csatorna vízgyőjtı területe:

belterületi 192 ha külterületi 345 ha

- Tenyıi úti öblözetrész, Ferdinánd utcával:

93 ha

- Vásárhelyi Pál utca, Bicskás tó:

64 ha

- Vásárhelyi Pál utca:

9 ha

- Szellı utca:

45 ha

Összesen belterületi:

403 ha

külterületi:

345 ha

Az Andrássy-mellék csatornán: (csatornahossz 3.974 m) az átereszek átépítése, a csatorna vízelvezetését akadályozó fás szárú növények eltávolítása, valamint a vízelfolyást/vízelvezetést elısegítı/meggyorsító mederkotrás került elvégzésre. A Tenyıi úti öblözetrészben: (csatornahossz 1.450 m) megépítésre került a T-1-0-0 sz. csatorna, az öblözet fıgyőjtıje. A Ferdinánd úti csatorna rekonstrukciója során: megépült a T-1-1-0 jelő csatorna 610 m hosszúságban, valamint a T-1-1-1 jelő csatorna 60 m hosszúságban. A Vásárhelyi Pál úti öblözetrészben: megépítésre került a B-1-0-0 jelő csatorna 1500 m hosszúságban. A Vásárhelyi Pál út ÉK-i öblözetrészben: megépült a V-1-0-0 jelő csatorna 410 m hosszúságban.

10

A Szellı utcai öblözetrészben: megépült az SZ-1-0-0 jelő csatorna, hossza 550 m az SZ-1-1-0 csatorna, hossza 210 m az SZ-2-0-0 csatorna, hossza 360 m az SZ-3-0-0 csatorna, hossza 220 m, valamint a NY-1 nyomóvezeték, 630 m hosszúságban A Széchenyi úti öblözetrészben: megépült az S-1-0-0 jelő csatorna 190 m hosszúságban, valamint az S-1-1-0 jelő csatorna 210 m hosszúságban. 1.3Kommunális szennyvízkezelés – győjtés, – elvezetés, - tisztítás A kommunális szennyvíz: a háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely olyan víz, amely emberi behatásra szennyezıdött, illetve eredeti minısége romlott. A kommunális szennyvíz tartalmaz(hat): a felmosóvízet, mosóvízet, fürdıvízet, ételmaradékot, székletet, vizeletet. Fı jellemzıje a nagy mennyiségő szervesanyag-tartalom, és a nagy tömegő mikroorganizmus. Ez a szennyvíz két okból veszélyes: a. A szerves anyagok bomlása során lecsökken a víz oldott oxigén tartalma. b. A mikroorganizmusok közvetlen fertızési veszélyt jelentenek a környezetre. A települési szennyvízkezeléssel, csatornamő üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a Törökszentmiklós Térségi Víz- Csatornamő Kft. – Törökszentmiklós Táncsics M. út 42/A – látja el. A város szennyvíz csatornázottsága – kiépítettsége – igen jónak mondható – közel 100% - a lakossági bekötések aránya 96%. Jelentıs fejlesztések (2004.évtıl kezdıdıen) történtek a szennyvíz tisztító telep hatásfok növelésére, mely során nagymértékben átalakították, korszerősítették a mechanikai tisztítómő mőtárgyait és berendezéseit, valamint a biológiai tisztítómő technológiáját. A fejlesztés eredményeképpen a tisztítómő kapacitása nem nıtt, de a szennyvíz minıségi adatok jóval kedvezıbbek lettek a korábbiaknál. A tisztítótelep kapacitása 4000 m3/d. A gerinchálózaton, illetve vezetéken beérkezı (szennyvíztisztító telepre befogadott) települési folyékony hulladék mennyisége 2009. évben 732.462 m3, 2010.évben 707.878 m3. A szippantott (beszállított) szennyvízbıl fogadóképessége 50 m3/d. 2009. évben a szennyvíztisztító telepre beszállított szippantott települési folyékony hulladék mennyisége 1.257 m3, 2010. évben 1.049 m3. A városi fı átemelıbıl nyomóvezetéken érkezı nyers szennyvíz a finom géprácsra kerül. A rács szemetet a mőtárgy földszintjén a meglévı szállító konténerek fogadják. A rácsról érkezı szennyvíz a hosszanti átfolyású homokfogókra kerül, mely homokot ún. surrantón keresztül szintén a szállítókonténerbe juttatják. A homokfogókról osztómővön keresztül az osztályozóba érkezik a szennyvíz. Az osztályozóból távozó szennyvizet az anaerob tér fogadja, ahol az, a csapadékos idıben megnövekedett vízhozam 400m3/h feletti részét – a biológiai tisztítást megkerülve – a csapadékvíz ülepítıkre irányítja.

11

Az anaerob medencében a megfelelı áramlási viszonyokat a beépített keverı biztosítja. A medencébıl két oxidációs medencébe jut a szennyvíz, melyben a lassú keverıkkel biztosított áramlás lehetıvé teszi a levegıztetést. Innen az utóülepítı medencébe jut a szennyvíz. Az utóülepítı medencék kör alaprajzú, sugárirányú átfolyású, sík fenekő medencék, melyekbıl a kör győjtıvályú vezeti el a tisztított szennyvizet a fertıtlenítı térbe. Itt helyezkedik el az iszap-recirkulációs szivattyú telep is. A fertıtlenítı tér kettı labirintmedencébıl áll, ezáltal megfelelı tartózkodási idıt biztosít a szennyvíz fertıtlenítésére. A szükséges klórgázt a klórozó fülkébe telepített injektoros gázadagoló juttatja a szennyvízhez. A fertıtlenített távozó szennyvíz a meglévı tisztított szennyvízátemelın és nyomóvezetéken keresztül jut ki a befogadóba, a „TINÓKA” belvízcsatornába. A tisztítás-technológiából rendszeresen eltávolításra kerülı fölös iszapot (100 m3/nap) az iszap víztelenítése után komposztálják. A komposztálás során megfelelı szintre csökken az iszapok szennyezıanyag tartalma és kedvezı fizikai, kémiai és biológiai átalakítások hatására mezıgazdaságilag hasznos tápanyagforrás keletkezik. A komposztálást nagy kiterjedéső térburkolaton végezik el, mely felület biztosítja az elıkészítést, utóérlelés, valamint a tárolást.

.

2. kép: A szennyvíztisztító telep földrajzi elhelyezkedése és annak szerkezeti kialakítása

Törökszentmiklóson tapasztalható jelenség, hogy az elidısödı településrészeken található (100 éves vagy annál régebbi lakóingatlanok vonatkozásában) ingatlanokon nincs kiépített fürdıszoba, wc, ezért továbbra is számolni kell az ingatlanokon található ún. „őrgödrös wc-k” tartalmának szabálytalan módon történı elhelyezésével. A tisztítómőnél alkalmazott technológia – biológiai tisztítás – nem teszi lehetıvé a lakossági „őrgödrös wc-k” tartalmának – szippantott ürülék elhelyezését, ezért az a portákon belül kerül elhelyezésre és szennyezi a talajvízkészleteket. Erre a problémára célszerő lenne megoldást találni úgy, hogy a szennyvíztisztító telepen kívül kerüljön kialakításra befogadó, ártalmatlanító, hasznosító telep, mely befogadná, kezelné ezeket a hulladékokat. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 11. § (1) bekezdés értelmében a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a mőszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról a 28/2004 (VI.24.) Önkormányzati rendelet is rendelkezik. 2010. évben összesen 991 ingatlan vonatkozásában került talajterhelési díj megállapítva. 12

1.4 Kommunális szilárd hulladékkezelés A Hgt. a települési önkormányzatok részére kötelezı feladatként határozza meg a következı feladatokat: -

közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra), közterületen elhagyott hulladékok begyőjtése, kezelése, a kezelımővek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében mőködı közszolgáltatáshoz való csatlakozás, - közterületek tisztántartásának megszervezése, - a közszolgáltatás díjainak megállapítása, - helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése. Az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá: -

szelektív győjtés megszervezését, hulladékgyőjtı udvarok és szigetek kialakítását, válogatómővek és komposztáló üzemek létesítését.

A települési szilárd hulladékkal és szelektív hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési feladatokat a 20/2002 (XII.18.) Önkormányzati rendelete szabályozza. Törökszentmiklóson évek óta mőködik a szervezett hulladékgyőjtés, melyet a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. végez. A Szolgáltató az Önkormányzat 100%-os tulajdonában levı gazdálkodó szervezet, ezért a szolgáltatás a lehetı legbiztosabb kezekben van. Az önkormányzatnak a saját cége fölött van a legnagyobb befolyásolási lehetısége, s ezzel a lakosság érdekében – és saját szolgáltatási kötelezettsége miatt is, - élhet. A kizárólag üzleti szempontú gazdasági szervezetekkel ellentétben az önkormányzati cég árszabása jobban igazodik a lakosság többségének valós anyagi teherbírásához. A Szolgáltató kiemelt alapfeladata a szervezett közszolgáltatás formájában történı települési szilárd hulladék győjtése, szállítása, ártalmatlanítása, valamint tevékenységi körébe tartozik még a zöldfelületek rendben tartása, út- és járdatisztítás mint kiegészítı tevékenység. A kft. hatáskörébe alapvetıen a települési nem veszélyes szilárd hulladékok tartoznak, így nem foglalkozik folyékony, illetve veszélyes hulladékok kezelésével, kivéve a közterületeken elhullott állatok tetemeinek begyőjtésérıl és a szolgáltató (ATEV Zrt.) részére történı átadásáról. Az intézményes szemétgyőjtést a szilárd burkolatú és burkolatlan utak mentén végzik részben kukás-konténeres, részben zsákos rendszerben. A közterületre szabályszerően kihelyezett győjtıedényekbıl elhelyezett háztartási a szolgáltató heti rendszerességgel elszállítja, a heti egy alkalomnál gyakoribb külön megrendeléssel lehet igénybe venni. A hulladékgyőjtést és szállítást a végzésére alkalmas zárt, kiporzásmentes, öntömörítıs gépjármővekkel végzik, alábbi fényképfelvételek szemléltetnek.

13

hulladékot elszállítást mőveletek melyet az

A hulladékhasznosítás komplex tevékenységének egyik eszköze az ún. szelektív győjtés. A szilárd települési hulladékok mennyiségének csökkentésére ökológiai szempontból legmegfelelıbb eljárás. Az elkülönített győjtés lényege, hogy a fejlett környezeti tudattal rendelkezı fogyasztó tisztán és egymástól elválasztva győjti össze a kiürült csomagolóeszközöket, illetve egyéb háztartási hulladékot (pl. újságpapír, használt ruha). Ezek az elkülönítetten összegyőjtött, tiszta csomagolóanyagok ismételten visszajuttathatók a termelésbe, mint másod-nyersanyagok. A szelektív hulladékgyőjtés alkalmazásának céljai: • • •

a hasznosítható összetevık feldolgozóiparba történı visszaforgatása, a veszélyes összetevık elkülönített kezelésével a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése, a szelektív győjtéssel elért hulladékmennyiség-csökkentés következtében a szükséges ártalmatlanítási (lerakóhelyi) kapacitások megtakarítása.

Nyitott platós hulladékgyőjtést alkalmaznak a városban keletkezı, felhalmozódó egyéb hulladékok összegyőjtésére. Pl.: illegális szemétlerakás, karácsony utáni fenyık győjtése. Ezekkel a gépjármővekkel oldják meg az edényzetek szállítását javításra és tisztításra, illetve egyéb lakossági igények kielégítésére is szolgálnak. 2007. január 1-tıl a városban keletkezı hulladékot Kétpóra szállítják a Kétpói Regionális hulladéklerakóba. A lerakó a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelıen, gazdaságos és hatékony módszerek figyelembevételével valósult meg európai normáknak megfelelı, ártalommentes hulladék elhelyezést biztosítva. A lerakót megközelítıleg 20 éves lerakási idıhöz építették ki, amely kb. 260.000 m3 éves hulladékmennyiség lerakását biztosítja. A felépült létesítmény alatt természetes védıréteg (nagy vastagságú agyag) található. Ezt szintén nagy vastagságú, nem bomló mőanyag HDPE fóliával egészítették ki, amely alatt elektronikus szenzorrendszer biztosítja, hogy a szigetelés bármilyen sérülésérıl az üzemeltetı azonnal tudomást szerezzen. A lehulló csapadékot vagy más, a hulladék bomlásából származó nedvességet egy ún. drénrendszer győjti össze, az összegyőjtött víz pedig egy csurgalékvíztárolóba kerül. A hulladéklerakó mellett található egy mesterséges tó, mely öntözıvizet biztosít a szárazabb idıszakokban a lerakott hulladék öntözéséhez. A hulladék bomlása során keletkezı gázokat gázkutak győjtik össze, amelyek energiatermelésre is használhatók. A hulladéklerakó mellett egy komposztáló is épült, amely lehetıvé teszi a begyőjtött szerves hulladékok újrahasznosítását, illetve biológiai semlegesítését.

3. kép: A Kétpói Regionális hulladéklerakó gázkútjai, valamint a beszállított hulladék elhelyezése

14

A Kétpói Regionális Hulladéklerakóba az alábbi települési szilárd hulladékmennyiségek kerültek beszállításra 2008. január 1. - 2008. december 31-ig

7.560.936 kg

2009. január 1. – 2009. szeptember 30-ig

4.994.996 kg

2010. január 1. - 2010. október 31-ig

6.663.129 kg

A Kft. évente két alkalommal (tavasz, ısz) hirdet lomtalanítási akciót, mely során elszállításra kerülnek az egyéb szilárd (használaton kívüli bútorok, a háztartásokban feleslegessé vált termékek) hulladékok. A Kft. évente ugyancsak két alkalommal hirdet meg zöldhulladék győjtési akciót (tavasz, ısz), melynek során elszállításra kerülnek a mőanyag zsákokban összegyőjtött kerti hulladékok (falomb, stb.), valamint a meghatározott méretre összevágott és összekötözött zöldhulladékok.

A településen a hulladékszállítás 100%-os lefedettségő 5770 lakás van bekapcsolva családi házas övezetben, a lakótelepi ingatlanok száma pedig 1200. A hulladékgyőjtésbe be nem kapcsolt kb. 150 ingatlan lakatlan, vagy csak üres telek. Az 1100 literes kerekes gördülıs tartályokat elsısorban a lakótelepeken alkalmazzák. A jogszabályi elıírások, a fenntartható fejlıdés, az emberi egészség, a környezet magas szintő védelme, a természeti erıforrásokkal való gazdálkodás, a hulladékkezelés megelızése, a képzıdı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében szelektív hulladékgyőjtı szigetek kialakítását fogalmazta és valósította meg az Önkormányzat az elmúlt években. A Hulladékgazdálkodási tervében elérendı célként tőzte ki a város, hogy a városban minden ezer lakosra jusson egy szelektív hulladékgyőjtı sziget, (2003. január 30-tól 2005. június 3-ig) amit meg is valósított. A szelektív hulladékgyőjtı szigeteket fokozatosan építették ki. Elıször 10 db sziget jött létre, melyek a város forgalmasabb helyein, így pl.: nagyobb üzletek, iskolák, lakótelepek közelében kerültek elhelyezésre. Annak érdekében, hogy a város teljes lakossága kényelmesen, viszonylag rövid távolságon belül elérhesse ezen szolgáltatást, az önkormányzat további 14 db sziget kialakítását valósította meg, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által nyújtott decentralizált települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó támogatásból. A közterületeken telepített győjtıszigetek feladata a folyamatos szelektív győjtési lehetıség biztosítása a lakosság szilárd hulladékféleségei számára.

15

A győjtıszigeteken kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevıket győjtenek, papír, mőanyagpalack és vegyes üveg. A győjtıszigeteken veszélyes hulladékot, bomló szerves hulladékokat, az egészségre káros, tovább nagydarabos hulladékokat nem győjtenek. A szelektív hulladékgyőjtı szigetek mindegyike 4 győjtıkonténerbıl áll és 3 frakció (1 db papír, 2 db mőanyag, 1 db vegyes üveg) szervezett győjtését teszi lehetıvé. A papír hulladékgyőjtı edényzetbe: színes vagy fekete-fehér újságpapírt, folyóiratot, füzetet, könyvet, hullámpapírt, csomagolópapírt, kartondobozt, prospektusokat, irodai papírhulladékokat;. a mőanyag-győjtı edényzetbe: üdítıs, ásványvizes PET-palackokat (melyeket üresen, kimosva, kupakjaikat lecsavarva, összegyőrve/préselve/tömörítve), élelmiszerek és kozmetikai termékek flakonjai, dobozai (PE és PP jelzéssel); a vegyes üveggyőjtı edényzetbe: tiszta, kiöblített italos és egyéb (bébiételes, befıttes és lekváros üveg), a háztartásban feleslegessé vált üveget (üvegeket a mőanyag, vagy fémkupakok, karikák, csavaros fedelek nélkül, kimosva) lehet elhelyezni.

4. kép: A szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítását, valamint az alkalmazott hulladékgyűjtő edényzetek

A településen élı lakosság egy része komolyan veszi a szelektív hulladékgyőjtés fontosságát, ezért hulladéktípusonként szétválogatva helyezi a hulladékokat az edényzetekbe. Sajnos az is gyakori, hogy a háztartási hulladék és egyéb más jellegő hulladék is bekerül a szelektív hulladékgyőjtı edényzetekbe, így a sokak által megfelelıen elhelyezett hulladék is szennyezıdik, illetve kevesebb szelektíven győjtött hulladéknak marad hely a győjtıedényzetben. Ezért az edényzetek kialakításánál törekedtek a szők, kisnyílású, zárható vandálbiztos konténerek alkalmazására. A kihasználtság hiánya, valamint a folyamatos rongálások miatt 2 db szelektív hulladékgyőjtı sziget megszüntetésre került.

16

Törökszentmiklós Város közterületein elhelyezett szelektív hulladékgyőjtı szigetekrıl beszállított hulladékmennyiségeket az alábbi táblázat szemlélteti.

Lista:

Hulladékmérleg táblázat

Idıszak:

2007.01.01. - 2007.12.31.

Hely:

Hulladék begyőjtés

Hulladékkód

Hulladék megnevezése

200139

MŐANYAGOK

26720

200101

PAPÍR HULLADÉK

21190

150107

VEGYES ÜVEG HULLADÉK

65230

Átvett mennyiség [kg]

Lista:

Hulladékmérleg táblázat

Idıszak:

2008.01.01. - 2008.12.31.

Hely:

Hulladék begyőjtés

Hulladékkód

Hulladék megnevezése

150102

MŐA.CSOM.HULL.

200139

MŐANYAGOK

150101

Papír és karton csomagolási hulladékok

200101

PAPÍR HULLADÉK

25982

150107

VEGYES ÜVEG HULLADÉK

55097

Átvett mennyiség [kg] 2340 26880 440

17

Lista:

Hulladékmérleg táblázat

Idıszak:

2009.01.01. - 2009.12.31.

Hely:

Hulladék begyőjtés

Hulladékkód

Hulladék megnevezése

150102

MŐA.CSOM.HULL.

200139

MŐANYAGOK

150101

Papír és karton csomagolási hulladékok

20360

200101

PAPÍR HULLADÉK

10660

170202

üveg hulladék fehér

2520

150107

VEGYES ÜVEG HULLADÉK

Átvett mennyiség [kg] 25420 9380

48110

Lista:

Hulladékmérleg táblázat

Idıszak:

2010.01.01. - 2010.12.31.

Hely:

Hulladék begyőjtés

Hulladékkód

Hulladék megnevezése

150102

MŐA.CSOM.HULL.

200139

MŐANYAGOK

150101

Papír és karton csomagolási hulladékok

200101

PAPÍR HULLADÉK

18440

150107

VEGYES ÜVEG HULLADÉK

37240

Átvett mennyiség [kg] 6880 23780

18

3780

A törökszentmiklósi hulladékgyőjtı udvar: A hulladékgyőjtı udvar olyan győjtıhely, ahol a lakosság elhelyezheti a nem rendszeresen keletkezı nagydarabos hulladékait (lom), a háztartásokban keletkezı veszélyes hulladékait, amelyek elszállítása a rendszeres hulladékgyőjtı járatok üzemeltetésével nem oldható meg. A hulladékgyőjtı udvarok a városképbe illeszkedı, igényesen kialakított létesítmények, amelyek kizárólag a hulladék ideiglenes, szakszerő és biztonságos tárolására szolgálnak. Az összegyőjtött anyagokat fajtájuktól függıen feldolgozzák, illetve ártalmatlanítják. A Remondis Kétpó Kft. – mint a Kétpói Regionális Hulladékkezelı rendszer üzemeltetıje 2006. október 16-án megnyitotta a törökszentmiklósi hulladékudvar kapuit a lakosság számára. A megfelelı győjtıhely és győjtıedényzetek kialakításával a hulladékudvar térítésmentesen átveszi az - olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékait (EWC kód:13 02) - motor, hajtómő és kenıolajok. - hulladékká vált csomagolóanyagokat (EWC kód:15) - papír és karton, mőanyag, fa, fém, üveg csomagolási hulladékok - termékként tovább nem használható gumiabroncsokat (EWC kód:16 01 03) - építési és bontási hulladékokat (EWC kód:17) -fémek (beleértve azok ötvözeteit is), vörösréz, bronz, sárgaréz, vas, acél - települési hulladékokat (EWC kód:20). - papír, karton, üveg, fénycsövek, elemek és akkumulátorok, elektromos berendezések A hulladékgyőjtı udvarban magánszemélyek naponta a felsorolt hulladékokból 100 kg, gumiabroncsból 200 kg mennyiséget szállíthatnak be térítésmentesen.

5. kép: A törökszentmiklósi hulladékudvar

19

A települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja 2007. január 1-tıl a volt városi települési szilárd hulladéklerakó (2110/3.hrsz) telephely bezárásra került. A terület tulajdonosa: Törökszentmiklós Város Önkormányzata. A lerakó összterülete: 16,5631 ha, amelynek hulladékkal feltöltött része ~ 9 ha (~700.000 t lerakott hulladék).

A hulladéklerakóba háztartási és települési hulladékokkal együtt kezelendı nem veszélyes ipari jellegő hulladékok is kerültek, ezért a törökszentmiklósi hulladéklerakót a „Nem veszélyes hulladéklerakó” kategóriába sorolták. A hulladéklerakó területe természetes szigetelı rendszerrel (vízzáró agyagféleségek) rendelkezik/rendelkezett, amely sajnos nem elégítette ki a jelenleg érvényes jogszabályok elıírásait. A feltárt hulladéktest vastagsága 1,5 – 7,5 m között változott, a legkisebb rétegvastagság a terület bejárati részén, a legnagyobb rétegvastagság pedig a terület középsı részén tapasztalható. A lerakón 4 db monitoring kút (46 m között elhelyezkedı talajvíz mintázás céljából) létesült, illetve 1 kút a lerakótól ~ 800 mre helyezkedik el. A kutak változó talpmélységgel (B-1 jelő kút:10,3 m; B-2 jelő kút:10,3 m; B-3 jelő kút:8,2 m; A-1 jelő kút:10,5 m, D-1 jelő kút:10,5 m), valamint szőrızési mélységgel (B-1 jelő kút:7,39,3 m; B-2 jelő kút:7,3-9,3 m; B-3 jelő kút:5,2-7,2 m; A-1 jelő kút:7,5-9,5 m, D-1 jelő kút:7,5-9,5 m), rendelkeznek.

6. kép: A régi városi hulladéklerakót (rekultiválás előtt) a monitoring kutak megjelölésével az alábbi fényképfelvétel szemlélteti.

20

A jelenlegi talajvíz áramlási iránya: északnyugat → délkelet. Az ellenırzı mérés a szennyezés csökkenését mutatja, amely a szennyezés utánpótlás hiányára utalhat. A település vezetékes vízellátását felszín alatti vízbázisból látják el, mélyfúrású kutakból, amelyek a belterületen kívül illetve azok határán találhatóak. A lerakott hulladék eltávolítása a rekultiváció során nem szükséges, illetve a mennyisége (a 30 év lerakási idıtartamot számítva kb. 700.000 t) alapján nem oldható meg. A hulladéklerakóban a bomlási folyamatok figyelembevételével kb.70 m3/h metán mennyiség keletkezik, illetve az idıjárási viszonyoktól függıen távozik a levegıbe. A rekultiváció megvalósítása az alábbi feltételek, célok biztosítása érdekében szükséges: - tájbaillesztés, - roncsolt felszín megszüntetése, - szennyezés kimosódása elleni védelem, - talajerózió megakadályozása, - felszíni vízelvezetés, - talajvíz figyelés a szennyezés kiterjedésére, - levegıminıség védelem, - felszín és felszín alatti vízkészlet védelme, - élıhelyek kialakítása, - közegészségügyi feltételek javítása. Szennyezés kimosódás elleni védelem: A hulladékkal borított terület csökkentését a régebben lerakott hulladék összetolásával, a nagytömegő mozgatás elkerülésére a szakemberek nem javasolták. A lazább 3-4 éve lerakott hulladékok a depóniába áttermelésre kerültek, így összefüggı rekultivált felszín került kialakításra. Elvégzésre került a hulladéktest egyengetése, tömörítése, lejtésirányok kialakítása. A depónia felszínére és a kialakításra kerülı rézsőre 30 cm humuszban gazdag földtakarás (felsı 10 cm-es rétegként alkalmas lehet rá a komposztált szennyvíziszap is), valamint 30 cm kiegyenlítı réteg (átrostált, frakcionált hulladékból biztosítandó a szállítási és anyagköltségek csökkentésére) került. A kiegyenlített felszínő rézsőn geotextil borítás és bentonit alapú vízzáró terítés került. Mivel a takarórétegek nem gázzáróak, a felszínükön szabadon távozhat az esetlegesen képzıdı biogáz. Talajerózió elleni védelem: A rekultiváció szerves részét alkotja a növénytelepítés (gyep kialakítás), mely a termıföld (humusz) szakszerő elterítése után (min.30 cm vastagságban) megtörtént. Az enyhe rézsőlábak védelmét biztosítja a telepítésre került tüskés cserjesor. A telepítés célja elsıdlegesen a terület lehatárolása, az illegális lerakás elleni akadályképzés, illetve a zöldövezet kialakítása. A talajerózió ellen a felszíni víz irányított elvezetése (tereprendezéssel biztosítva) is biztonságot ad.

21

Élıvilágvédelem: Természetvédelmi szempontból bármely potenciális rekultivációs eljárás elvégezhetı volt, mert jelentıs természeti értékre nincs hatással sem a jelenlegi lerakó, sem a rekultiválás, sem a kitőzött végállapot. Tekintettel arra, hogy a lerakó nyugati oldala közvetlenül szomszédos a lakóépületekkel, és a lerakó felszámolása után illegális hulladék elhelyezésre csábíthatnak, ezért 10 m széles, sőrő, ıshonos, szúrós hajtásképzıdményő fajokból álló (kökény, varjútövis, stb.) mezsgyével került körbekerítésre. A felsorolt cserjefajok ugyanakkor tőzifának kevéssé alkalmasak, így ilyen célú kivágásukra vélhetıen nem kerül sor. A rekultiváció során igénybe vett nagy munkagépek üzemeltetését a madárfészkelési szezonon (március-július) kívülre ütemezték, így nem következett be a lerakó területén fészkelı, egyébként a tájba gyakori, védett énekesmadarak (pl. búbos pacsirta) az évi fészekaljának megzavarása, elpusztítása. A rekultiválás során kialakított friss talajfelszíneket gyorsan növı, adott esetben agresszíven terjedı hazai főfajokkal (tarackbúza, csillagpázsit, angol perje) vetették be. A Törökszentmiklós Város Önkormányzata (mint ingatlantulajdonos), a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. (mint üzemeltetı), a Szollak Vagyonkezelı Kft. (mint a kivitelezés mőszaki ellenıre), a Keviterv Plusz Kft. (mint a rekultivációs tervek készítıje), valamint a Green Network Kft. (mint a rekultivációs munkákat végzı szervezet) szakemberei, 2009. október 29-én 10 órakor a hulladéklerakó munkaterületének átadásához szükséges helyszíni bejárást elvégezték, a terület rekultivációra történı átadása megtörtént. A 2000/HU/16/P/007.számú ISPA projekt keretén belül (melynek értelmében 19 település felhagyott kommunális szilárd hulladék lerakóinak rekultivációja valósul meg) a 2110/3.hrszú kommunális szilárd hulladéklerakó depónia rekultivációs feladatait az IGN 2009 Konzorcium (vezetı cége:Imsys Kft.) befejezte, a rekultivációt készre jelentette. A mőszaki átadás átvétele 2011. június 16-án megtörtént. A Referencia Építıipari Kft. (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 3.) – mint a rekultivált hulladéklerakó mellett található téglagyári telephely üzemeltetıje – 2011. február 17-én írásbeli bejelentést tett, melyben kérte, hogy a rekultiváció során történt területfeltöltés által okozott, a téglagyári szárítószínek padozatát elöntı csapadékvíz elvezetést a terület tulajdonosa haladéktalanul végezze el. A 2011. március 2-án történt – a terület tulajdonosa, a kivitelezés mőszaki ellenıre, a kivitelezı, valamint a Referencia Építıipari Kft. képviselıi – helyszíni szemlén megállapításra került, hogy a bejelentés valós, a rekultivált hulladéklerakó telep köré csapadékvíz elvezetı övárkot nem alakítottak ki. A kivitelezés mőszaki ellenıre, valamint a kivitelezı a helyszíni szemlén elmondta, hogy a rekultiválás során a Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által meghatározott mőszaki elıírások alapján, a Felügyelıséggel folyamatosan egyeztetve járt el, így a kialakult helyzetért nem vállal felelısséget. Az ingatlan tulajdonosa folyamatosan keresi a lehetıséget a kialakult helyzet megszüntetésére. Illegális hulladék elhelyezés problémája Az illegális hulladéklerakók potenciális szennyezı- és fertızıforrások. A kórokozók, a mérgezı- és szennyezıanyagok a talajvízbe szivárogva veszélyeztethetik az élı és élettelen környezeti elemeket. A takarás nélküli rothadó hulladékban elszaporodhatnak a rovarok és a rágcsálók, melyek kórokozók terjesztıi lehetnek. A szél szintén messzire szállíthatja a könnyebb szemetet és a keletkezı bőzt. Az egyén nem eléggé környezettudatos magatartása az oka annak, hogy illegális szemétlerakókkal, ún. vadlerakókkal is találkozunk környezetünkben. Ezek jelenléte, ellenırizetlen "mőködése" mindannyiunk számára idızített környezetvédelmi bomba.

22

A lakosság egy része a szabályozott elhelyezés helyett az építési törmeléket (sittet), lomot és egyéb hulladékot a város elhagyott területein, vagy a városszéli erdıkben rakja le. Általános tapasztalat, hogy a város közelében található külterületi utak melletti árkok gyakran szemétlerakó helyekké válnak. Ismeretlen elkövetık kisebb mennyiségő (1-2 db zsák) hulladékot helyeznek el. A guberálók szétvágják a zsákokat, a zsákokban lévı szemetet pedig szétterítik a területen. Késıbb ezekre a területekre a lakosok újabb és újabb hulladékot szállít ki, így a szemét egyre nagyobb területet foglal el. A nem megfelelı hulladékkezelés, a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa, melyet az alábbi fényképfelvételek is szemléltetnek, tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körő lehetıségét.

Törökszentmiklós Város Közigazgatási (önkormányzati tulajdonban lévı) területén belül lévı (közterületeken) illegális hulladéklerakók felszámolása minden évben folyamatosan az Önkormányzat lehetıségeihez (a rendelkezésre álló anyagi és a felhasználható eszközpark) mérten megtörténik, közmunkások, oktatási-nevelési intézmények tanulói/hallgatói, helyi egyesületek aktív közremőködésével és segítségével. Támogatni kell a környezettudatos életvitelt, a fenntartható fejlıdés eszméjét és gyakorlatát bemutató közlemények, reklámok, mősorok elıállítását és terjesztését. A szemlélet formálás feltétele, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek a környezetük állapotáról, a hulladékgazdálkodás fontosságáról. Fokozni kell a civil szervezetek, zöldmozgalmak kultúraközvetítı és közösségfejlesztı intézmények támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében. Az önkormányzatnak a munkatársak részére biztosítania kell a folyamatos oktatást, új jogszabályok megismerését, a végrehajtására a jogi és technikai tudásszint emelését. 1.5 Veszélyes hulladékkezelés A veszélyes hulladékok eredetük, összetételük vagy koncentrációjuk miatt kockázatot jelentenek az egészségre, a környezetre. Minden olyan esetben, ha egy hulladékról nem tudjuk, hogy az veszélyesnek minısül-e vagy sem, ennek megállapításáig az adott hulladékot veszélyesnek kell tekinteni. A veszélyes hulladékot eredményezı vagy veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységnél betartandó alapvetı követelmény, hogy törekedni kell a hulladék képzıdésének és veszélyességének megelızésére és csökkentésére, illetve minél nagyobb arányú hasznosítására, biztosítani kell a hulladék sorsának nyomon követhetıségét, ellenırizhetıségét, és meg kell akadályozni a környezet szennyezését, illetve az egészség károsítását. 23

Kiemelt követelmény a leghatékonyabb megoldás, a legjobb elérhetı technika alkalmazásának elıírása (BAT), amelyet mind a veszélyes hulladékot eredményezı termelési, szolgáltatási tevékenységek, mind a veszélyes hulladékok kezelése során tekintetbe kell venni. Veszélyes hulladék kezelésekor különös gonddal kell eljárni, ezért a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos minden tevékenység (szállítás, begyőjtés, tárolás, ártalmatlanítás) hivatalos engedélyekhez kötött. A háztartásokban keletkezı kis mennyiségő veszélyes hulladékot térítésmentesen le lehet adni a városi hulladékudvarban. Az elektromos/elektronikus hulladékokat, fénycsöveket, szárazelemeket, akkumulátorokat, gyógyszereket általában átveszik az árusítás helyén is. A nagy mennyiségben keletkezı veszélyes hulladékok elszállítását már hulladékszállító szakcégre kell bízni, akik kapcsolatban állnak a kezelı, ártalmatlanító cégekkel. Mind a hulladékszállító, mind a hulladékkezelı cég jogszabályban meghatározott engedélyekkel kell, hogy rendelkezzen a tevékenység végzéséhez, és az átvett hulladékról szintén jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentációt készítenek. Törökszentmiklós város közigazgatási területén az alábbi hulladékgazdálkodási szervezetek végeznek/végezhetnek veszélyes hulladékszállítást. -

NETTA Kft. (1180 Budapest, Zádor út 4.) Törökszentmiklós, Dózsa Gy, úti telephelyen SZEM-MA Kft. Törökszentmiklós, Tenyıi út 6.szám alatti telephelyen DESIGN Kft. (6000 Kecskemét, Ipar út 6.) helyszínre történı kiszállással.

Magyarországon az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta megjelent környezetvédelmi törvényi elıírások egyik célja, a korábbi hulladékgazdálkodási gyakorlat megváltoztatása. A már regionális és helyi szinten is elkészült hulladékgazdálkodási tervekben kiemelt hulladékáramok közé tartoznak többek között a használt elemek. Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl szóló 109/2005. (VI.23.) Kormányrendelet alapján egy országos hálózat kiépítése kezdıdött meg a használt elemek visszagyőjtésére. Törökszentmiklóson a Design Kft. Szolnoki Képviselete (cím: 5000. Szolnok, Ságvári krt. 4.) végzi ezen hulladékgyőjtési tevékenységet, mely győjtési tevékenységet az alábbi intézményeknél végzi: -

Pánthy E. Katolikus Általános iskola Bethlen Gábor Református tagozatos Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézet Hunyadi Mátyás Nevelési - Oktatási Központ Kölcsey Ferenc Általános Iskola Székács Elemér Szakközépiskola Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal

1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

A programban résztvevıknek térítésmentesen biztosították a 25 literes őrtartalmú elemgyőjtı edényt és azok rendszeres ürítését, valamint a szállításhoz szükséges dokumentumokat.

24

Állati eredető hulladékok győjtése és elszállítása A városban a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. (Gyepmesteri telep üzemeltetési szerzıdés alapján) gondoskodik a város közterületén elhullott állatok tetemeinek elszállításáról. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat – egészségügyi szabályairól szóló 7162003. (VI.27.) FVM rendelet szerint engedélyezett kezelı és feldolgozó üzemmel (ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. – 1097 Budapest, Illatos út 23. -) Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2008. október 1-én megkötötte, az állati eredető hulladékok elszállítására és kezelésére vonatkozó szerzıdését. 2008. október 17-én 2 db 240 liter őrtartalmú állati eredető hulladékok győjtésére szolgáló speciális győjtıedény került az önkormányzat részérıl megvásárlásra, melyek a Kft. telephelyére kerültek. A hulladékszállítást végzı Zrt. Törökszentmiklósról (2008. októberétıl2011. decemberéig) a dokumentáció elkészítéséig összesen 5.352 kg állati eredető hulladékot szállított el. 1.6 Légszennyezés A város geográfiai elhelyezkedésébıl adódóan a levegıben lévı szennyezı anyagok koncentrációját elsısorban a helyi emissziók határozzák meg. A legjelentısebb helyi kibocsátások az alábbi tevékenységi körökbıl származnak: Ipari, mezıgazdasági és szolgáltatói tevékenységek emissziói, Lakossági - elsısorban főtési eredető - légszennyezés, Közlekedés Természetes eredető légszennyezés Ipari, mezıgazdasági és szolgáltatói tevékenységek emissziói: A városban tapasztalható ipari termelés csökkenésével, jelentısen mérséklıdött az üzemek légszennyezı anyagkibocsájtása is. Jelenleg 135 telephely engedéllyel rendelkezı vállalkozás található Törökszentmiklóson, mely telephelyeket az 1. számú melléklet szemléltet. A telepek a legkülönfélébb tevékenységet (folyamatosan vagy csak idıszakosan/szakaszosan) végzik, ezáltal minden telepnek más és más a kibocsátásra kerülı szennyezıanyag összetétele/koncentrációja, valamint annak mennyisége. Az egyik legjelentısebb kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid kibocsátó a CLAAS Hungária Kft, de a nitrogén-oxid kibocsátása a közlekedési emisszió mellett így is eltörpül.

7. kép: A CLASS Hungária Kft. törökszentmiklósi telephelye

25

Szilárd por kibocsátásának vonatkozásában elsısorban a közlekedésnek és a környezı mezıgazdasági területekrıl származó talaj eredető pornak van nagy szerepe. A lakott területeken lévı utakra, járdákra a külterületekrıl érkezı beporzás (Alföldi mezıváros révén a várost nagy kiterjedéső szántó mővelési ágú területek) a széllel, csapadékkal, a jármővek sárfelhordásával rendszeresen megtörténik. Az utakra került, majd a jármővek által felvert szállópor és az ülepedı por rontja a város levegıtisztaságát, a levegı minıségét. A porszennyezés a talajadottságok, a szántóföldi mővelés, az ısztıl-tavaszig zöldnövényzettel nem fedett kiterjedt területek huzamos ideig tartó porzása, és a burkolatlan utak következménye. A porszennyezéshez járul még hozzá a mezıgazdasági üzemek terményszárítóinak mőködése is. A nagy kiterjedéső, zöldfelületek, zöld növények – elsısorban a fák – védı erdısávok pormegkötı képessége jelentıs mértékben csökkentheti az idıszakos porterhelés mértékét és a kacsolódó környezeti és környezet-egészségügyi kockázatot. Nem elhanyagolható azonban a telephelyek városi levegıre gyakorolt hatása sem, mivel ezen üzemek többnyire sőrőn lakott részein vannak a városnak, és viszonylag kis magasságban (1050 méter) történik a kibocsátás. Az Öntöde esetében a kémények csak 5-10 méter magasságban találhatóak közvetlenül a lakókörnyezetbe. Ezen telephely a Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által rendszeresen ellenırzött telephelyek közé tartozik. A másik porszennyezı forrás a Referencia Kft. által üzemeltetett (2110/9.hrsz) téglagyár, mely ugyancsak hozzájárul a levegı szennyezettségének kialakulásához.

8. kép: A törökszentmiklósi téglagyár

Ezen felül még az állattartásból, a nem megfelelı és szabályszerő hanyag trágyakezelési technológia alkalmazásából eredı bőzhatás is szennyezi a város levegıjét. Az állattartási technológiák esetében szilárd légszennyezıanyaggal, illetve ammónia, kén-hidrogén és egyéb bőz anyagokkal kell számolni. Ez utóbbiak mennyisége nagyban függ a tartástechnológiától, a trágyakezeléstıl és az állategészségügyi szabályok betartásának fokától.

26

Törökszentmiklóson a dokumentáció elkészítéséig, (a törökszentmiklósi Falugazdászi Hivatal adatszolgáltatása alapján) 6 db nagyüzemi állattartó telep mőködik az alábbi állatlétszámokkal. Sorszám

Név

Állatfaj

Darabszám

Szarvasmarha

100

Pulyka

20.000

Sertés (hízó)

600

1

Márvány Imre egyéni vállalkozó

2

Ander 2000 Kft.

3

Bartapusztai Mezıgazdasági Bt.

4

Agrokard 2001 Bt.

Sertés (anyakoca)

38

5

Lasa Agrokultúra Kft.

Baromfi (biocsirke)

70-80.000

Baromfi (tojótyúk)

300

6

Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Tangazdasága

Anyajuh

150

Lakossági - elsısorban főtési eredető – légszennyezés: Törökszentmiklós főtési struktúrája jelentısen átalakult az elmúlt évtizedben, egyre nagyobb teret nyert a földgáz alkalmazása - ma már a lakások 90 %-ában van földgáz - visszaszorult szén és gázolaj, nıtt a fa főtési célú felhasználása. Ezek a változások csökkentették és átstrukturálták a főtési emissziót: csökkent a főtési eredető kén-dioxid (SO2) és szilárd (korom és por) kibocsátás, de ugyanakkor emelkedett a nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége. Gáztüzelés esetén a füstgázok kedvezı légszennyezıanyag kibocsátása mellett igen fontos, hogy nem keletkezik a vegyes tüzelésre jellemzı salak és hamu, mely kiporzása révén, illetve hulladékként (elhelyezési problémák) okoz zavaró hatást. A javuló tendenciák mellett azonban a főtési emisszió nem elhanyagolható – fıként a nitrogén-oxidok esetében. Ezért elsısorban a főtési idényben jelentkezı levegıminıség romlás a jellemzı, mely a légszennyezı anyagok feldúsulásának kedvezı idıjárási és mikro klimatikus viszonyok (inverziós jelenségek) miatt akár érzékszervileg is észlelhetı. A lakossági egyedi főtıberendezések nem kötelezettek bejelentésre, a megfelelı környezetvédelmi elıírásokat a tüzelı berendezések gyártóinak kell betartaniuk. Azonban sajnos az is elıfordul, hogy a vegyes tüzeléső kazánokban a felelıtlen tulajdonosok/használók olyan hulladék anyagokat, égetnek el (pl. mőanyag flakon, fáradt olaj, gumi, stb..), amelyek vagy önmagukban is veszélyesek, vagy égéstermékük toxikus. Ezzel, ill. az ilyen égetést kísérı fekete füsttel és bőzzel nemcsak bosszúságot okoznak környezetüknek, hanem veszélyeztetik is szomszédaik és családtagjaik egészségét. Ugyanakkor a gázfőtésre való áttérés környezeti és elsısorban környezet-egészségügyi hátrányai is láthatóak: Az egyébként környezetbarátnak titulált gázfőtés elınyei akkor érvényesülnek, ha az égéstermékeket kéményen vezetik el. A gázfőtés széleskörő elterjedésében az elmúlt tíz-tizenöt évben nagy szerepet játszó „parapet” gázkonvektorok azonban az égéstermékeket általában az ablakok alatt vezetik ki a szabadba.

27

Az ilyen készülékekkel ellátott többszintes lakóépületeket fıként nitrogén-oxidból és szénmonoxidból álló "szennyezıanyag burok" veszi körül, amely főtési idıszakban lehetetlenné teszi a normális szellıztetést – növelve a beltéri légszennyezı anyagok koncentrációját. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a belsıtéri légszennyezettség problémáját is, aminek egyre nagyobb jelentıséget tulajdonítanak a szakemberek az allergiás betegségek kialakulásában. Viszont ez a legösszetettebb és legkevésbé feltárt problémakör a légszennyezés és az emberi egészség vonatkozásában. További hátrányként említhetı még, hogy a gáztüzelésre való áttérés környezeti hatása– elsısorban a falusias jellegő kertes családi házas övezetekben - ugyanakkor kettıs. Egyrészt a főtési eredető légszennyezés káros összetevıinek összes kibocsátása csökken, ill. összetétele megváltozik. Másrészt a hagyományos, természet-közeli falusi életmódból eredı hasznosításra való törekvés – vagyis a hulladékképzıdés tradíciókon alapuló minimalizálása – visszaszorul, majd eltőnik. Így ami különösebb környezeti veszélyeztetés nélkül a falusi tőzhelyben elégethetı volt (pl. papír), az most a kommunális szilárd hulladék közé kerül, növelve annak elszállítandó mennyiségét – ami a közlekedési eredető légszennyezés növekedéséhez járul hozzá.

9. kép: Fűtési eredetű légszennyezés Törökszentmiklós felett

A kommunális eredető légszennyezések között meg kell még említeni a kerti hulladékok égetését és a parlagterületek, tarlók felgyújtását, mely számos kellemtelenséget okoz a közvetlen és tágabb környezetüknek. Jelentıs egészségügyi kockázatot jelentenek továbbá a lakosság által egyedi főtéső berendezésekben és nyílt téren elégetett mőanyag, gumi és egyéb (laminált lemez, pozdorja bútorelemek, stb.) hulladékokból felszabaduló toxikus és rákkeltı anyagok. A levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23) Korm. rendelet 4.§ értelmében “Tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz”.

28

A 34.§ (1) bekezdés értelmében “A környezetvédelmi hatóság a levegıvédelmi követelményt megsértı természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére, a jogsértı tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejőleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik – levegıtisztaság-védelmi bírságot szab ki, mely a rendelet 9.számú mellékletének 18. pontja alapján 100.000,-Ft-ig terjedhet.

10. kép: A város (őszi-téli) légszennyezését (is) okozó (az engedély nélküli nyílt téri égetési) emberi tevékenységek

A levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23) Korm. rendelet 4.§ értelmében “Tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz”. A 34.§ (1) bekezdés értelmében “A környezetvédelmi hatóság a levegıvédelmi követelményt megsértı természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére, a jogsértı tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejőleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik – levegıtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A (2) bekezdés értelmében a levegıvédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegıtisztaság-védelmi bírságok mértékét tartalmazó 9.számú melléklet 18. pontja alapján 100.000,-Ft bírság megfizetésére köteles, aki bármely anyagot a jogszabályi elıírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren éget. A feldolgozott lakossági panaszbejelentésekbıl kiderült, hogy a város egyes területein, melyek között falusias, kertvárosias és nagyvárosias beépítéső lakóterület is van idıszakosan kifejezetten zavaró állattartási eredető bőz érezhetı. Általában a lakossági panaszbejelentések egyik forrása, a rossz állattartási gyakorlat miatt bekövetkezı egymás szomszédságában lakó/élı személyek konfliktusa. Azt is el kell fogadni, hogy a bőz mértéke és zavaró hatása is eléggé szubjektív fogalom. Ami egy településközpontban/városközpontban élı embernek akár zavaró is lehet, az egy mőködı és élı falusias jellegő élettérben - ahol állatot is tartanak - természetes környezeti állapotként elfogadható, amennyiben az állategészségügyi és közegészségügyi alapfeltételeket betartják. Közlekedés: A város levegı minıségének romlásában a legfıbb szerepet mégis a közlekedés játssza, mivel a városon átmenı 46. számú fıközlekedési út, valamint az ún. győjtı utak (Almásy út, Pánthy Endre út, Jókai út, Petıfi út, Hunyadi út, Tenyıi út, Béla király út, Táncsics Mihály út, Hámán Kató út, Alatkai út) átkelési szakaszának nagy forgalmával egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeket, valamint lakóterületeket érint. A közúti közlekedés légszennyezı hatása függ a gépjármővek egyedi kibocsátástól (mőszaki állapotától, a gépjármővek sebességétıl), a közutak minıségétıl, valamint a rajtuk áthaladó forgalom sőrőségtıl, meteorológiai jellemzıktıl. 29

A forgalmi zsúfoltság a város központban általában a munkanapokon a reggeli munkakezdés elıtti (6.00 - 8.00 között) és utáni (15.30 – 18.00 között) órákban, valamint a péntek délutáni és szombat délelıtti (6.30-11.00 között) bevásárlási idıszakban jelentıs. Kerékpárút hálózat szempontjából a várost érinti az országos és a regionális hálózati vonal a térségi fejlesztési tervekben. A városban elkülönített kerékpárút a 46.számú fıközlekedési út mentén lévı Mezıtúr felé vezetı út, illetve Surjány felé közlekedve található. Az autóbusz állomás a város szívében (melyet az alábbi fényképfelvétel is szemléltet), a Kossuth tér mellett helyezkedik el. Az autóbuszközlekedés hálózata elég sőrő járatszámmal (napi 109 helyközi és távolsági járattal) szolgálja a távolsági és a helyi (kishelyközi) tömegközlekedést, mely a környék levegıtisztaságát ( területen áthaladó 46.számú fıközlekedési úton közlekedı magas számú gépjármőforgalommal együtt) rendszeresen vagy idıszakosan negativ irányban befolyásolja.

11. kép: A törökszentmiklósi buszpályaudvar

Természetes eredető porszennyezés: A városban élık életminıségét, egészségügyi állapotát befolyásolhatja a levegı pollenszennyezettsége – ami szorosan összefügg a zöldfelület gazdálkodással és a zöldterületek állapotával is. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan és drasztikusan emelkedik a légúti allergiás betegek és megbetegedések száma. Az emberi tevékenységek révén a levegıbe kerülı vegyi anyagok - elsısorban a maró hatású szennyezık (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, peroxidok, stb.) - az egészségesnek tőnı emberek nyálkahártyáját is károsítják, és így a fokozottan érzékennyé vált légutakban a különbözı biológiai allergének (pollenek, gombák) heves reakciókat válthatnak ki. Ezért egyre fontosabbá vált ezeknek a biológiai anyagoknak a figyelemmel kísérése, és vizsgálati eredmények, valamint a feltárt összefüggések alapján konkrét megelızı intézkedések, akcióprogramok kidolgozása. Az allergiás tünetek jelentıs hányadát a belélegzett növényi pollen okozza. A magyarországi flóra mintegy 2200 faja közül csupán néhány tucatnak van allergológiai jelentısége. A fajok többsége a füvek családjába tartozik (Poaceae), de akadnak allergének a fák és a kétszikő lágyszárúak között is. Mind közül a parlagfő (Ambrosia elatior) az, amelyik a legsúlyosabb népegészségügyi problémát okozza. Jelenleg Magyarországon a betegek 30-60 %-ánál okoz tüneteket a parlagfő. Jász – Nagykun – Szolnok megyében, így Törökszentmiklóson is általában februártól (megjelenésük idıpontja szerinti sorrendben: mogyoró, tiszafa, szilfa, juharfa, nyírfa, kırisfa, platánfa, tölgyfa, diófa, pázsitfüvek, gabonák, hársfa, útifő, csalán, kender, libatop, disznóparéj, üröm, parlagfő) októberig tart a kritikus idıszak. 30

A parlagfő terjedése, szaporodása - és így a kibocsátott pollenszemek száma – nagymértékben függ az idıjárástól, valamint az adott évben termesztett szántóföldi kultúráktól, és a szántóföldi gyommentesítéstıl. A településen belüli parlagfő koncentrációt pedig befolyásolja a belterületi zöldfelületek állapota – akár közterület, akár magántulajdon. Vagyis a parlagfő elterjedésének alapvetı és fı oka a bel- és külterületi zöldfelületek, útszélek elhanyagolása, ápolatlansága, illetve a mezıgazdasági mővelésre szánt földek parlagon hagyása, a nem megfelelı mértékő gyommentesítés. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletrıl szóló 2008. évi XLVI. Törvény értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfő virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követıen ezt az állapotot a vegetációs idıszak végéig folyamatosan fenntartani. A védekezés legegyszerőbb módja a június végétıl két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A mővelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfő szaporodását. A parlagfővel fertızött külterületek felkutatását a törvény a földhivatalok hatáskörébe, belterületen a jegyzı hatáskörébe utalta. A június 30-i dátum széleskörő ismerete azért fontos, mert az a szankciómentes, önkéntes jogkövetés lehetıségének határnapja. A védekezés alapvetı alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából - a nagyszámú allergiás beteg érdekében az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így az államigazgatási eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhetı.

12. kép: Parlagfű

Törökszentmiklós Város Önkormányzatához 1.264 ha belterület, 17.252 ha külterület és 7,8 ha mezıgazdasági terület (zártkert) tartozik. A település magába foglalja Bala, Surjány, Barta, Szenttamás és Szakállas településeket. Az önkormányzati tulajdonban lévı területek nagy részének ápolását, kezelését (melyek intenzíven mővelt zöldterületek kategóriájába tartoznak) vállalkozási szerzıdés alapján a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft., a szerzıdésben nem szereplı de ugyancsak önkormányzati tulajdonban lévı (~ 40 ha) területek gaztalanítását, parlagfőmentesítését a közmunkaprogram keretén belül közmunkások végzik. A problémát felismerve Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2003. május 19-én együttmőködési szándékát fejezte ki az Egészségügyi-, Szociális-és Családügyi Minisztérium Népegészségügyi Fıosztálya által szervezett “IRTSD A PARLAGFÜVET” címő akcióprogramban, valamint a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Önkormányzat által a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Parlagfő – mentesítési Alap terhére kiírt Jász – Nagykun – Szolnok Megyében megvalósuló parlagfő – mentesítési tevékenységek támogatására címő akcióprogramokban is.

31

A Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Önkormányzat által, a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Parlagfő-mentesítési Alap terhére 2007., 2008., 2009.években kiírt Jász – Nagykun – Szolnok Megyében megvalósuló parlagfő-mentesítési tevékenységek támogatására kiírt pályázatokon az Önkormányzat 2009.évig példaértékően és sikeresen szerepelt, 2009.évben a pályázat megvalósítását „mintaértékő programmegvalósításként” jegyezték. Az Önkormányzat 2007.évben (a maximálisan elnyerhetı 200.000,-Ft pályázati összegbıl) 200.000,-Ft-ot 2008. évben (a maximálisan elnyerhetı 200.000,-Ft pályázati összegbıl) 200.000,-Ft-ot 2009. évben pedig (a maximálisan elnyerhetı 300.000,-Ft pályázati összegbıl) 255.030,-Ft összegő támogatást nyert el, melynek során összesen 4 db nagyteljesítményő motoros főkasza került megvásárlásra. A Környezetvédelmi program elkészítésének idıpontjáig, az önkormányzat a tulajdonában lévı összesen 18 db nagyteljesítményő motoros főkaszát szükség szerint üzemelteti. Az Önkormányzat a városban mőködı civil szervezetek közül a Törökszentmiklósi Városvédı és – Szépítı Egyesülettel, a Kapocs a Mozgássérültek Segítségére Alapítvánnyal, a közigazgatási szervek közül a Törökszentmiklós Körzeti Földhivatallal, a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatallal és annak szakigazgatási szerveivel, valamint a „Parlagfő – mentes Magyarországért” Regionális Koordinációs Bizottság Jász – Nagykun- Szolnok Megyei Albizottságával tart fent folyamatos szakmai kapcsolatot. A levegıtisztaság védelme érdekében többek között -

elı kell segíteni – ahol lehetséges – a nem motorizált közlekedés biztosítását

-

biztosítani kell a tömegközlekedés fejlıdését, javítani kell a szolgáltatási színvonalat és a versenyképességet mőszaki és gazdasági, tarifapolitikai intézkedésekkel.

-

Az üzemelı gépjármőpark emissziós (a légkörbe kibocsátott anyagmennyiség) jellemzıinek javítása utólagosan beépíthetı eszközök alkalmazásának ösztönzésével (korszerő jármővek beszerzésével és üzembeállításával)

-

A környezetvédelmi és közlekedési prioritásokat összehangolva folytatni – lehetıség szerint gyorsítani – kell a települést elkerülı utak építését és a hiányzó úthálózati elemek kiépítését.

-

Az ipari kibocsátások csökkentése területén – elsısorban a megelızés elvének figyelembevételével – korszerő és kisebb energiaigényő technológiákat kell elınybe részesíteni és támogatni.

-

A kommunális főtésbıl eredı káros kibocsátások csökkentése, a főtési energiaigény csökkentésével kis szennyezıanyag kibocsátású tüzelıberendezések és megfelelı minıségő tüzelıanyagok alkalmazásával.

32

1.7 Zaj és Rezgésvédelem A zaj az emberi szervezetre különbözı hatásokat gyakorol. Ezek függenek fizikai paramétereitıl, (hangnyomásszintje, idıbeni lefutása, stb.) információtartalmától, de az egyének érzékenységétıl, lelki és fizikai állapotától is. A zaj hatásait 4 fı csoportra lehet osztani: -30 dB fölött pszichés-, -65 dB fölött vegetatív idegrendszeri -, -90 dB felett hallószervi-120 dB felett a - fájdalomküszöb fölött - fizikai fájdalmat okozó hatásairól beszélhetünk. Az emberben feszültségérzet alakul ki, hamarabb elfárad, reakcióideje megnı. A 35-38 dB-es zajban az emberek túlnyomó részénél az alvás felületesebbé válik. a „REM” fázisok nem kellıen mélyek, esetenként felébredés is bekövetkezhet. A 60-70 dB-es zaj vegetatív idegrendszeri hatásokat okoz. Gyakori a fejfájás, megnı a vérnyomás, pulzusszám, emésztési- keringési zavarok léphetnek fel, de elıfordulhat végtag zsibbadás is. A 70 dB-es zaj hatására az emberek 33 %-a felébred. A 85 dB fölött, hosszabb behatási idıt követıen a fenti tüneteken kívül maradandó halláskárosodás is bekövetkezhet. Természetesen, fenti adatok tájékoztató jellegőek, mivel a zaj meglehetısen egyénfüggı. Ugyanaz a zaj az egyik embernél okoz valamilyen károsodást, a másiknál nem. Az emberi szervezet képes valamilyen szinten alkalmazkodni, különösen igaz ez az állandó zajokra. Különösen alkalmas a nyugalom megzavarására az a –nem kívánthangjelenség, amelynek információtartama is van (pl. szórakozóhely környezetében az utcán beszélgetés). A város zaj elleni védelmét: az építésügyi (épített környezet védelme) és környezetvédelmi (épített emberi környezet mőködtetése, rendeltetésszerő használata) elıírások szabályozzák. A vizsgálatok tanúsága szerint a környezet határérték feletti zajjal terhelı létesítmények, tevékenységek száma feltehetıen magasabb a mérésekkel feltártnál. Ennek okai: -A túllépést érzékszervi úton nehéz meghatározni. - Ahol az üzem dolgozói a környezı lakosság körébıl kerülnek ki, a munkahely féltés hatására kevesebb a panasz. - Ahol a lakosok nagy része zajos létesítmények mellett nıtt fel és nem változtatott lakóhelyet, a megszokás hatására az indokoltnál kevesebb a zajpanaszok száma. - A zaj iránti tőrıképesség eltérı, egyenként számos szubjektív tényezı befolyásolja. Megjegyzendı, hogy az utóbbi években csökkent az emberek zajjal szembeni toleranciája. Ezt mutatja a lakossági panaszbejelentések számának növekedése is. pl: a szórakozó és vendéglátó helyek mőködésével kapcsolatos bejelentések, városi szabadtéri rendezvények (motoros találkozó).

33

A környezetbıl származó zajterhelés eredete szerint lehet: - ipari-, mezıgazdasági-, - közlekedési-, - egyéb eredető zaj.

Ipari zajkibocsátás A nagy ipari zajkibocsátók száma (és környezetszennyezése) az üzemek, gyárak privatizációja, szétdarabolása eredményeként folyamatosan csökken. Nem ritka az olyan üzem, gyár, amely lehetséges kapacitásának töredékével üzemel, esetenként csak egy mőszakban. A lakóterületekbe beékelıdött - környezetvédelmi gondokkal is küzdı - ipari üzemek (pl. Öntöde, stb.) gyakran nem kellıen tıkeerısek az ipari parkba történı kitelepüléshez. Kisipari telephelyek, vállalkozások: A privatizáció következtében az ilyen telephelyek száma ugrásszerően megnıtt. Gyorsan reagálnak a változó piaci helyzetre, ezért rövid idı alatt profilt váltanak, vagy megszőnnek, átalakulnak. Ezek egy részénél - ha a termelés volumene jelentıssé válik - a környezet zavarásának mértéke megnı. (fokozott gépjármő forgalom, éjszakai mőszak, stb.) A jól érvényesülı kisvállalkozásoknál spontán, a terjeszkedés korlátai miatt, vagy lakossági panaszbejelentések hatására bekövetkezik az iparterületre, belterületi határon kívülre történı áttelepülés. Nehezebb a helyzet a családi házas övezetben - gyakran kényszer vállalkozásként indított - épület alagsorába, garázsba telepített zajos tevékenységeknél. Ilyen pl: autójavítás, lakatosipari, asztalos ipari vállalkozás. Ezek mőködése zajvédelmi szempontból kedvezıtlen hatásokat is eredményezhet. Az új kisvállalkozások jelentıs része határérték megkérése iránti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy ha már rendelkezik emissziós elıírással, a tevékenységben bekövetkezett változások bejelentését elmulasztja. Mezıgazdasági zajkibocsátás A mezıgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínébıl adódóan - panaszt nem, vagy csak elvétve okoz. A tevékenységeket jellemzıen lakott területtıl távolabb folytatják, s csak idıszakosan (pl: szántás, betakarítás, termék fuvarozás, stb.) terhelik zajjal a környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárító, gabonatároló, stb.) zaja sem terjed túl általában a mezıgazdasági terület határán. A mezıgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári és ıszi idıszakban a közutak forgalmában már mérhetı változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövı zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-+6 dB) is lehet. Az állattartással kapcsolatosan leginkább az intenzív, kis helyigényő tartás okozhat lakossági panaszokat. A bejelentéseket indukáló tényezı a sertés, libatartással, szarvasmarha tartással összefüggésben az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések zaja (szivattyúk, stb.)

34

Közlekedési zajok: - Közúti gépjármő forgalom eredető zajok A település zajterhelésének alapvetı, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevıbıl áll: - a településen átmenı forgalomból (tranzit), - belsı forgalomból. A közúti forgalom zaja elsısorban a fıközlekedési utak és győjtıutak mellett élı lakosságot és a zajérzékeny létesítményeket, területeket érinti (pl: a Pánthy Endre út) A városban a közúti tömegközlekedés autóbuszokra épül. A járatok nagy része a település központján halad keresztül, ami a túlzsúfolt fıutak forgalmát erısen növeli. A közúti forgalom zaja nem egyenletes. A forgalom sőrősége napszakonként és havonta is változik. A forgalmi zsúfoltság a város központban általában a munkanapokon a reggeli munkakezdés elıtti (6.00 - 8.00 között) és utáni (15.30 – 18.00 között) órákban, valamint a péntek délutáni és szombat délelıtti (6.30-11.00 között) bevásárlási idıszakban jelentıs. Havi eloszlásban a személygépjármővek részaránya a nyári idıszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármő hányad ısszel (fıleg a mezıgazdasági áruszállítás miatt) jelentısebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén. A közutak közül kiemelkedı (a várost elkerülı úthálózat megépítésének ellenére) a 46. számú fıközlekedési út, amely kettészeli a várost. Az úton naponta több száz jármő áramlik, ami zajjal, kipufogógázzal terheli az út menti területeket.

13. kép : Törökszentmiklós várost elkerülő 4.számú főközlekedési úthálózat

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekőségérıl és fejlesztésérıl szóló 2003.évi CXXVIII.törvény és 1004/2007. (I.30.) Kormányhatározat aktualizálását célozza meg a “Gyorsforgalmi-és fıúthálózati nagytávú terve és hosszú távú fejlesztési programja” jelenleg kormány elı került tervezete, különös tekintettel a 2013-ig terjedı programidıszak kiterjesztésére. Az elıterjesztést széleskörő szakmai és társadalmi vita elızte meg. Az elıterjesztésben az M4 autópálya Üllı-Törökszentmiklós nyugat közötti szakaszának megvalósítása ebben a programban az I. programciklusban szerepelt, amely 2016-ig megvalósítandó fejlesztéseket tartalmazza. A program elfogadása jelenleg is folyamatban van. A kivitelezési munkálatok során a már korábban megépült Törökszentmiklós elkerülı szakasz meglévı útpályálya is felhasználásra kerül.

35

Az autópálya létesítése, mely 6 település közigazgatási területét érinti (Szolnok, Besenyszög, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Örményes, Fegyvernek) alapvetıen átrendezi az országos úthálózaton bonyolódó forgalmat. A tervezett nyomvonal végig a környezetvédelmi engedély által meghatározott nyomvonalfolyosóban halad, a településeket a környezetvédelmi engedélyben meghatározott “védıtávolságokkal” elkerülve. A közlekedés által okozott lég és zajszennyezés Szolnok és Törökszentmiklós esetében a lakosság terhelését csökkenti, mivel ezen nyomvonal a lakott területeket megközelíti ugyan, de annak hatásterülete ezeket nem érinti.

14. kép: A tervezett M4 autópálya nyomvonala

- Vasúti közlekedés A tömegközlekedést szolgáló vasúti fıvonal magas szinten mőködik, az állomás rendezettségével megfelelıen kiépített.

15. kép : A törökszentmiklósi vasútállomás (légifelvétel)

Törökszentmiklós városon áthaladó vasúti forgalomra jellemzı, hogy naponta a MÁV Zrt. Kisújszállási Pályafenntartási Szakaszmérnöksége által szolgáltatott adatok alapján (00.0024.00 idıintervallumot figyelembe véve) összesen 190 szerelvény (személyszállító, teherszállító és mozdonyvonat) halad keresztül, mely éves szinten 69.350 szerelvény áthaladását, ezzel a környék zaj-és rezgésterhelésének magasabb szintő regisztrálhatóságát eredményezi. A beszámoló elkészítésének idıpontjáig, valamint annak átfogó idıszakát figyelembe véve a Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalhoz nem érkezett, a vasúti közlekedéstıl származó zaj-és rezgésterheléssel kapcsolatos kérelem/bejelentés.

36

Szajol-Püspökladány vasútvonal rekonstrukciójának tervezési szakasza 2011.évben a végéhez ér, melynek során a 2015 év végéig ezen pályaszakasz a jelenlegi 120 km/h utazási sebesség helyett 160 km/h utazási sebesség elérését eredményezi. Ezen a szakaszon kulturált körülményeket biztosító öt új vasútállomás épül, és megtörténik az állomások térvilágításának felújítása, valamint összességében a 70 km-es pálya szakaszon összesen 320 km vágányzat (sín) épül be. Törökszentmiklós vasútállomásának átépítése 2013 évben megkezdıdik. A vasútállomás épületére egy emeleti szint kerül, ahol a szakszolgálati irodák kapnak helyet. A földszinten az utas tér korszerősödik majd. A törökszentmiklósi szakaszon 15 km sín épül be, új peronok épülnek 400 m hosszban, melynek egy részén az esıvédı tetı is kialakításra kerül. Közúti aluljáró épül a Pánthy E. út – vasút keresztezıdésben, mely lifttel és lépcsıvel is megközelíthetı lesz. Ugyancsak gyalogos átjáró épül a Babits – Bethlen – Bacsó úti keresztezıdésekben. Az állomás épülete körül 24 db új parkolóhely, valamint új busz forduló is épül a Polgár G. úton. Megújul a közlekedı utak burkolata és kerékpár tároló is kialakításra kerül. Zajvédı falak építésével csökkentik, a vasúti közlekedésbıl származó zajhatásokat amely 1200 m (a pálya bal oldalán) és 470 m (a pálya jobb oldalán) szakaszon kerül megépítésre. Egyéb zajok Az egyéb zajok tartománya meglehetısen széles spektrumot érint. Egy része a lakó és középületek rendeltetésszerő használatát biztosító épületgépészeti berendezései: szellızı ventillátorok, hőtı aggregátorok, stb. mőködésébıl ered. Egyes esetekben a lakó, vagy intézményterület központjában az élelmiszerboltok és áruházak hátsó frontjára, ritkábban tetejére elhelyezett szellızıventillátorok, hőtıpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést. Szaporodnak az épületek falára, tetejére elhelyezett légkondicionáló berendezések is. Helytelen telepítés, nagy teljesítmény esetén panaszt okozhatnak. Hasonlóan a kisvállalkozásokhoz, gondot okoznak a lakókörnyezetben, a lakás vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetıen a szolgáltatási ágazatban tevékenykedı boltok, kis üzletek. Ezek egy részénél nem a közvetlenül kibocsátott zaj, hanem a hajnalban áruszállítást végzı jármővek, a vásárlók, a vendégek jelenléte okoz panaszt. Lakossági panasz okozói a lakóterületen lakóingatlan céljára vásárolt, de vállalkozási célra felhasznált telephelyek. Ezeken éjszaka tárolják, hétvégén javítják a tevékenységhez kapcsolódó szállítójármőveket. A tehergépkocsik elindítása és a javítással együtt járó zaj és rezgés, a kipufogógáz és a gyakori talajszennyezés irritálja a környezetet. A lakott területek fı zajcsoportját a különbözı szórakoztató létesítmények jelentik (éttermek, sörözık, presszók, szabadtéri rendezvények) A rendeltetésszerő használaton túlmenıen a közönségforgalomból adódó zajjal is terhelik környezetüket. Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala által 2004. évben beszerzésre került egy CEL-490 C1/K1. zajmérı készülék, valamint a hozzá tartozó CEL-110/1. akusztikus kalibrátor, mely mérımőszer a MSZ 1351 számú szabvány szerint a zajmérık I. pontossági osztályába tartozik. A zajmérı berendezés kezelését és használatát a mérésekkel megbízott köztisztviselık, jegyzıi utasítás, valamint az idevonatkozó elıírások (rendeletek és Magyar Szabványok) szerint végzik. A zajmérések minden esetben elıre nem bejelentett és nem kiértesített mérések, melynek során vizsgálatra kerül az üzemi és szabadidıs létesítményektıl származó nappali és/vagy éjszakai zaj terhelési határérték, valamint az engedélyezett nyitvatartási idık betartási kötelezettsége. 37

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében – zaj és rezgésvédelmi ügyekben az elsıfokú hatósági jogkört a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzıje gyakorolja. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 34.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében, az üzemi vagy szabadidıs zajforrások esetében, amelyeknek az 5.§ (3) bekezdés szerinti – vélelmezett 100 m-en belüli – hatásterületén olyan zajtól védendı épület vagy terület van, amelyre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket, a 10.§ (1) bekezdésében foglalt zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. Védendı (védett) terület a településrendezési terv szerint: - lakó-, üdülı-, vegyes terület, - különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek és temetık területei, - zöldterületek (közkert, közpark) - gazdasági területnek az a része, amelyen zajtól védendı épület helyezkedik el. Védendı (védett) épület, helyiség: - kórtermek és betegszobák, - tantermek és elıadtermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsödékben és óvodákban; - lakószobák lakóépületekben; - lakószobák szállodákban és szálló jelleggő épületekben; - étkezıkonyha, étkezıhelyiség lakóépületekben; - szállodák, szálló jellegő épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei; - éttermek, eszpresszók; - kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek. A nagy és kis létszámú állattartó telepek esetében is jelentkezhetnek zaj kibocsátások és zajterhelések, melyek származhatnak a termelési folyamatokból, valamint a háttérforrásokból. A fıbb zajforrások a következık lehetnek: • • • • • •

állatok, istállók, ventillátorok, a takarmány készítése és kezelése, trágyagazdálkodási tevékenységek és egyéb tevékenységek.

38

A zajhatások jellemzıen létesítmény specifikusak és helyi jelentıségőek. Általában a zajhatásokat sikerül a határértékeken belül tartani a telepek megfelelı tervezésével. Azonban, ahogy a telepméretek növekednek, és a lakóövezetek terjeszkednek a hagyományos mezıgazdasági övezetek felé, a zajcsökkentı technológiák fontossága a jövıben megnıhet. Amikor a telephely mőködtetıje ezen technológiák közül választ, nem csak a zaj szintjét, de annak frekvenciáját, idıtartamát és jelentkezésének idıpontját is figyelembe kell vennie. 1.8 Helyi közlekedésszervezés Az önkormányzatok általános feladatai között szerepel a helyi közlekedésrıl való gondoskodás, mégpedig oly módon, hogy az egyszerre szolgálja a lakosság közlekedéssel kapcsolatos érdekeit és egyben megóvja ıket a potenciális káros környezeti hatásoktól. Ennek Legjobban az úthálózat és a közlekedés olyan fejlesztése felel meg, ahol a több funkció, a többféle szempont ötvözıdik. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve legalább a következı lehetıségekre kell fokozott figyelemmel lenni: -

-

-

gyalogos politika, tehát a gyalogosoknak szánt területek és azok használata fejlesztése, egyebek között a forgalomtól elzárt területek, gyalogátkelıhelyek, közúti jelzések, stb. megfelelı arányainak kialakításával; a kerékpározás támogatása, egyebek között kerékpárutak tervezésével és kialakításával, a kerékpáros parkolás elısegítésével, a kerékpárral kapcsolatos szolgáltatások támogatásával, stb; a helyi tömegközlekedés fejlesztése, amely a gépjármő-közlekedés kiváltására alkalmas; a gépjármő-közlekedés csökkentése forgalmi tilalmakkal, forgalomcsökkentéssel, sebességkorlátozás bevezetésével, parkolási szabályokkal (parkolási korlátozás, parkolási díjak)

A legfontosabb kérdés a közúti közlekedésen belül az utakkal kapcsolatos feladat és hatáskörök megjelenítése. A közúthálózat országos közutakból és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak (beleértve a kerékpárutakat is) a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. A közút kezelıje köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen. A közút forgalmi rendjét – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a közút kezelıje alakítja ki. A forgalmi rendet – a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentısebb változása esetén, de legalább ötévenként – a közút kezelıjének felül kell vizsgálni, és ha szükséges módosítani kell. A közút megrongálódását a közút kezelıje köteles haladéktalanul kijavítani vagy a közút forgalmának biztonságát veszélyeztetı helyzetet elhárítani. A kijavításig, illetıleg a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban részt vevıket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség-vagy súlykorlátozást elrendelni, illetıleg a közutat lezárni. A helyi közlekedési viszonyok alapvetıen megváltoztak a 4 sz. fıközlekedési út várost elkerülı szakaszának megépülésével, így az átmenı forgalom túlsúlya lecsökkent. A gyalogos közlekedés mára háttérbe szorult egyrészt a fennálló akadályok (pl. járdák állapota nem megfelelı, a járdán parkoló gépkocsik), másrészt a megváltozott életmód, fogyasztási szokások miatt. Hasonló, infrastrukturális, közlekedésbiztonsági és egyéb tényezık akadályozzák a településeken belüli kerékpáros közlekedés terjedését, amely így nem jelentheti a mobilitási igények kielégítésének valódi, környezetbarát alternatíváját. A vasúti személyszállítás is folyamatosan visszaszorul, míg az egyéni közúti közlekedés aránya egyre növekszik. Jelenleg az egyéni, személygépjármővel való közlekedéssel a vasút sem árban, sem komfortban nem képes felvenni a versenyt. 39

A vasúti teherszállítás szintén egyre csökkenı mértékő, miközben a közúti teherszállítás mértéke és aránya drasztikusan nı, s ez az érintett települések számára is jelentıs környezeti terhelést jelent. A különféle közlekedési módok közötti átjárhatóság biztosítása, a közlekedési rendszerek összekapcsolása a közlekedés hatékonyabbá tétele mellett a környezetre gyakorolt káros hatások csökkenéséhez is hozzájárul. Célok: • •

• • •

Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása (környezetkímélıbb, energia- és költségtakarékosabb személy- és áruszállítás). Az egyéni és közösségi közlekedés igénybevételi részarányát érintı romlási folyamatok mérséklése, lehetıség szerint megállítása, illetve a jelenlegi kedvezı arány további javítása. Az egyéni motorizált közlekedés környezetkímélıbbé tétele, különösen a személygépkocsi közlekedés környezeti hatásainak mérséklése. Az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elısegítése, fejlesztése. A különbözı közlekedési eszközök és formák (egyéni és közösségi) használatának hatékony összehangolása.

A célok elérése érdekében szükséges önkormányzati intézkedések: •

Környezetkímélı gépkocsi-használat ösztönzése (közös jármővek).

•

A fenntarthatósági szempontoknak megfelelı új technológiák és alternatív üzemanyagok térnyerésének segítése (pl. elektromos meghajtású bérautó-szolgáltatás bevezetése, akkumulátor utántöltı és cserélı állomások létesítése). Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembe vételével (pl.: a jármőpark korszerősítése; a városi közlekedésben az utasok informálásának és kényelmének javítása). A közösségi közlekedési módok ütemes és összehangolt menetrendi struktúrájának kialakítása, tarifák összehangolása. A gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (járda- és kerékpárútépítés, valamint ezek karbantartása, a biztonságos használat feltételeinek javítása: közvilágítás, köztisztaság, közbiztonság). Intelligens városi és agglomerációs közlekedési rendszerek kiépítése. Az egyéni közlekedési szokások alakítása szemléletformálással, folyamatos tájékoztatással. A közlekedési igényt csökkentı kampány szervezése (autómentes nap). A közösségi közlekedési eszközök és a nem motorizált közlekedési lehetıségek igénybevételének ösztönzése. A közlekedési – fıként gépjármő használati – igények csökkentése várostervezési, forgalomszervezési és szabályozási eszközök segítségével. A településrészek felújítása során a gyalogos közlekedés igényeinek figyelembevétele, sétálóutcák és forgalomcsillapított területek kialakítása. Kerékpárbérlés, - kölcsönzés feltételeinek megteremtése, javítása. A külsı és városkörnyéki területeken – lehetıleg ırzött – kerékpártárolók és gépkocsi parkolók létrehozása.

•

• •

• • • • • • • •

A jövıt illetıen viszont adódnak 1-2 éven belül megoldásra váró közlekedésszervezési feladatok, melyek a következık: - 46. számú fıközlekedési út felüljáró (Mezıtúr felıl haladva) utáni belvárosi szakasza forgalmának elterelése a fıutcáról egy városszéli kitérı szakaszra. 40

-

A 4-es számú fıút elkerülı szakaszán leágazások kiépítése az ballai felüljáró közelében mindkét oldalon, azaz a Sziget dőlı és a Táncsics Mihály út irányában. A Táncsics Mihály út korszerősítésével és bekapcsolásával a 4-es fıútba tovább lehet csökkenteni a fıutca tranzit forgalmát, valamint közvetlen forgalmi kapcsolat révén az É-i városrészben egy kiemelt kereskedelmi, szolgáltatói, ipari fejlesztési övezetet lehet kialakítani.

1.9 Ivóvízellátás és vízvédelem A települési közmőves ivóvízellátással kapcsolatos helyi feladatokat a közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló a 38/1995 (IV.5.) Korm. rendelet szabályozza. Törökszentmiklóson a települési vízellátással kapcsolatos szolgáltatói, üzemeltetıi feladatokat a Törökszentmiklós térségi Víz-Csatornamő Kft. – Törökszentmiklós Táncsics M. út 42/A – látja el. A település teljes belterületén az ivóvíz hálózat ki van építve, részben körvezetékes, részben ágvezetékes hálózatként üzemel, összhossza 110 km. A hálózat fıkörét, a belvárost körülölelı NA 200-as vezetékbıl kiépített hálózati kör alkotja. A hálózat többi része közvetett vagy közvetlen módon ehhez az említett fıkörhöz csatlakozik. A rendszer megtáplálása mélyfúrású kutakról történik, melyek nagy része a belterületen kívül esik, vagy a belterület határán található. A kutakból a vizet a Táncsics úton található vízmőtelepre vezetik. A vízmőtelepen egyrétegő fizikai szőrı, valamint egy gáztalanító berendezés mőködik, mely a vas-és mangántalanítást végzi. Megfelelı klórozás után egy 300-as nyomócsövön az ivóvízminıségre tisztított víz a tározóba, illetve a víztoronyba kerül, majd innen a városi hálózatra. A vízmő mértékadó kapacitása 5.500 - 6.000 m3/d, amibıl jelenleg 3.100 - 3.500 m3/d mennyiséget használnak fel. A városi hálózatra jellemzı, hogy a városközpontból kifelé haladva egyre kevésbé épült ki a körvezetékes rendszer, legnagyobb részt ágvezetékekrıl történik a vízellátás. A hálózaton a tőzivíz igénynek megfelelıen közel 200 db tőzcsap van elhelyezve, melyek legnagyobb része föld alatti tőzcsap. Üzemelı közkifolyók száma 81 db. Jász – Nagykun – Szolnok megyébıl 7 társulásba tömörülve 37 önkormányzat vesz részt abban az ivóvízminıség javító Programban, melynek (a program kezdete 2011. augusztus 11.) várható befejezése 2014. február 11. A programban Törökszentmiklós székhellyel Törökszentmiklós és Térsége Ivóvízminıség javító Társulás vesz részt, melybe: Örményes, Kuncsorba, Tiszabı, Tiszatenyı és Törökszentmiklós tartozik. A projekt mőszaki tartalma: Település (rész)

Mőszaki tartalom

Törökszentmiklós

Vízbázis bıvítése 2 db kút felújításával, vízkezelési technológia fejlesztése.

Surjány

Kistérségi rendszer kialakítása Surjány központtal, vízbázis bıvítése 1 db meglévı kút felújításával, vízkezelési technológia fejlesztése.

Szakállas

Kistérségi rendszer kialakítása Surjány központtal, vízbázis bıvítése 1 db meglévı kút felújításával, vízkezelési technológia fejlesztése.

Balla

Vízátvétel Tiszapüspökibıl 41

A lakosság részére szolgáltatott ivóvíz minıségét a vízmő teleprıl kiadott vízminıség mellett lényegesen befolyásolja a vízelosztó hálózat állapota is. Vízelosztó hálózat vízminıséget befolyásoló általános hatásai a következık: -

A vízminıség javító program megvalósulásáig a hálózatba kijuttatott határérték feletti minıségő vízbıl vas-mangán és arzéntartalmú lerakódások alakultak ki a vízelosztó csıhálózat falán. Ezen lerakódások egy része hálózatöblítéssel, másik része mechanikus csıtisztítással eltávolítható. A visszamaradó keményebb lerakódások idıvel fellazulhatnak (szennyezıanyagok kioldódása és kismértékő vízminıség változás miatt), melyet megismételt mechanikai tisztításokkal részben el lehet távolítani.

-

A vízelosztó hálózat külsı határainál ágvezetékek is találhatók, melyekben az alacsony ágvégi vízigények miatt túl hosszú (több napos) a tartózkodási idı, ami hosszú távon bakteriális szennyezések kiinduló pontja lehet. Ezen ágvezetékeket kismérető vezetékkel ( DN 65 – DN 80 ) „körösíteni” célszerő, így az ágvégeken a vízáramlás felgyorsítható és a vízkör lecsökken.

-

Vízelosztó hálózatokon jellemzı az azbeszt cement anyagú, elöregedett (25-40 éves) csıvezetékek jelentıs aránya. Továbbá esetenként elıfordul egyéb nem megfelelı minıségő (acél, öntöttvas, ragasztott kötéső rideg PCV) csıanyag is. Ezen csıvezetékeknél gyakoriak a csıtörések, melyek javítása során idıszakos vízhiány áll elı, továbbá a javítás során a csıvezeték belülrıl is szennyezıdik, a vezeték öblítése és fertıtlenítése szükséges, jelentıs a bakteriális szennyezıdés veszélye.

Balla: Balla vízellátása a jövıben Tiszapüspöki vízellátó rendszerrıl fog történni. Tiszapüspöki Önkormányzatával és üzemeltetıjével történt egyeztetések szerint Balla vízigénye biztosítható a Tiszapüspöki hálózatról, mely vízátvételt Törökszentmiklós-Balla elfogadja. -

Tiszapüspöki vízigénye: 380 m3/d. Balla vízigénye: 25 m3/d

Surjány: - Vas és mangán-mentesítés a korszerő és jól mőködı CWG öntisztuló vízszőrıkkel. - Ammónia tartalom miatt hálózatra adott vízben esetenként megjelenik a nitrit. Alsótározó rendszeres tisztítása szükséges a nitrifikáló baktériumok megjelenése miatt! Szakállas: -

Kút kitermelés – Metanull (fermagó és zúzott márvány töltető) gáztalanító – hypós fertıtlenítés – alsó tároló (50 m3) – hidroforos nyomásfokozás +hálózatba termelés.

Törökszentmiklós város, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján az ÉRZÉKENY vízminıség-védelmi területen lévı települések közé tartozik, ezért minden építés/kivitelezés során a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltak maradéktalan betartása szükséges. 42

A vízminıség védelem területén a vízbázisoknál nem merült fel a vízszolgáltatást veszélyeztetı, vagy korlátozó probléma, de a környezeti kockázatokat illetıen az a legveszélyeztetettebb környezeti elem és egyben a legfontosabb közszükségleti, fogyasztási cikk és települési infrastruktúrális szolgáltatás. A rétegvizek veszélyeztetettségét azért kell különleges felelıséggel kezelni, mert a városban a vízhasználatok területén van a legtöbb visszaélés és engedély nélküli létesítmény. Azontúl, hogy a helyi lakosok tekintélyes része közel 1000-es nagyságrendben adózatlanul – vízkészlet járulék megfizetése nélkül és a vízgazdálkodási szabályok betartása nélkül termeli ki a vizet – a vízi létesítményeket kutat, kútfejet, víztároló létesítményeket stb – is gyakran a létesítési elıírások mellızésével kontár módon vételezik ki. Tetézi mindezen anomáliákat, hogy ugyanezen telkeken szabálytalanul, rosszul mőködı szennyvíztároló, szikkasztó létesítmények találhatók, melyek direkt módon teszik ki a talajt, talajvizet szennyezı hatásnak, illetve gyakran a kútaknán, a csıperem illesztésen keresztül szennyezik magát a rétegvizet. Felszíni vizek Törökszentmiklós település egyedüli jelentısebb belvízelvezetı és egyben szennyvízbefogadó felszíni vízfolyása a Szajoli fıcsatorna. A Szajoli fıcsatorna vize IV.-V. osztályba sorolható, mely szennyezett-erısen szennyezett minıségnek felel meg. Ez arra utal, hogy a csatorna vize külsı eredető szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvízzel terhelt, biológiailag hozzáférhetı tápanyagokban gazdag víz. Ez a vízminıség kedvezıtlenül hat a magasabb rendő növényekre és a soksejtő állatokra. A Tisza folyó vízminısége, - mint a Szajoli fıcsatorna befogadója - III. osztályba sorolható, mely a minısítési szabvány szerint “tőrhetı víz” minısítéső. A Tisza folyó a megye területén a terhelés-öntisztulás összefüggésében egyensúlyban van, a bevezetett szennyezıanyagok hatására vízminıség romlás nem mutatható ki. A Nagykunsági fıcsatorna “kiváló-jó” vízminıséget képvisel. Felszín alatti vizek Talajvizek A felszíni földtani képzıdmények holocén-pleisztocén korú folyóvízi jellegő üledékek. A térség felszíni-felszínközeli képzıdményei rendkívül változékony felépítésőek. Jól jellemzi a variabilitást az a tény, hogy Törökszentmiklós keleti határánál téglagyár mőködik az agyagos, infúziós lösz jellegő képzıdményekre alapozva, míg a déli területrészen homokbányát üzemletettek. A felszín alatt 2-5-10 m-ben lévı képzıdmények lefelé fokozatosan durvulnak. A talajvizek használata nem jelentıs, elsısorban a hobbykertek öntözési célú vízkitermelése a jellemzı. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és tovább szennyezésének visszaszorítása a közeli idıszak kiemelt feladata kell hogy legyen. Rétegvizek Törökszentmiklós körzetében a felsı-pleisztocén korú víztartók jelentik a fı ivóvízbázist, bár a városi vízmő kútjainak egy része az alsó-pleisztocént is szőrızi. Az alsó-pleisztocén összlet kb. 300-400 m között található, összeségében iszapos, agyagos felépítéső, csupán néhány regionális finom kifejlıdéső homokszint mutatható ki, így csak kisebb vízhozamok adására képesek. (400-500 l/p). A középsı-pleisztocén rétegsorozat 100300 m között helyezkedik el, és túlnyomóan agyagos felépítéső, vagyis vízbeszerzésre alkalmatlan. 43

A felsı-pleisztocén összlet alkotja a város és a környezı települések fı vízbázisát. A kvarter felsı szakaszának kavicsolt kúttal való szőrözésével 1.000-1.500 l/p maximális vízhozamokat is elértek. A jelentıs víztermelések következtében a nyugalmi vízszintek 1-5 m-es regionális süllyedések formájában mutatkoznak a vízadó képzıdményekben. A kitermelhetı rétegvíz minısége a vas és metántartalom miatt esik kifogás alá, a rétegvizekben külsı eredető szennyezıdés nem mutatható ki. A termelt víz mennyisége a vízdíjemelések következtében jelentkezı takarékosság hatására folyamatosan csökken. Termálvizek A termálkutak elsısorban kommunális céllal (fürdık ellátása) kerülnek hasznosításra, de a szenttamási részen a korszerő kútfúrási, kiképzési technológiák megjelenéséig, jobb híján ivóvíz bázisul is szolgáltak. A hévíztartó felsı pannon képzıdménycsoportot a helyszíntıl függıen 900-1.500 m között szőrızik a termálkutak. A kitermelhetı alkáli-hidrogénkarbonátos, fluoridos jód és fluorid tartalmú víz hımérséklete 40-65 0C fokos.

1.10 Energiagazdálkodás Az energiafelhasználás növekedése egyike a legátfogóbb környezeti problémának, amelynek kezelése országos, regionális és helyi szinten egyaránt számos feladatot jelent. A fokozott energiafelhasználás problémái közül csak néhányat említve: - a légkör felmelegedése, mint legátfogóbb kérdés, amelynek forrásai között a széndioxid szerepel kiemelt helyen; - a szmog kialakulása, amelyhez az energiafelhasználás is hozzájárul; - a savasodás (savas esık, savasodó talaj, savasodó vizek); - a felszín alatti vizek szennyezése; - az egészséget közvetlenül fenyegetı toxikus hatások. Az önkormányzatok is szerepet vállalhatnak az energiagazdálkodás hatékonyabbá, környezetkímélıbbé tételében az alábbi eszközökkel: - az energiafelhasználás mennyiségi csökkentése elsısorban az épületek energiahatékonyságának elısegítése révén, amelyen belül az önkormányzati hivatal és intézményi épületek energia hatékony megoldásait kell megtalálni, a tervezéstıl az utolsó szigetelésig, illetve a felhasználás ellenırzéséig; - a lakások energiahatékonyságának elısegítése, pl. a főtés szabályozásával; - oktatás és információ az építkezıknek, a létesítmények üzemeltetıinek, a lakosoknak; - az önkormányzati dolgozók tudatos fellépésének támogatása, pl. ösztönzéssel, stb.; - az energiahatékonyság fokozása, amelyben az önkormányzat együttmőködı szerepet vállalhat; - az energiafelhasználás fajlagos szennyezésének csökkentése, amelyben a hatékony építési technikák, az energiahasználatot ellenırzı eszközök, a hatékonyabb energiafelhasználási módszerek ösztönzése; - a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatása (anyagi, marketing, stb.) Az önkormányzat különbözı eszközöket vehet igénybe: - szabályozás (közvilágítás, villamos energia korlátozás, gázelosztás, stb.) - oktatás, ismeretterjesztés; - piaci eszközök alkalmazása, pl. támogatás, szerzıdéskötés. Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezıek, jelentıs termálvízkinccsel rendelkezünk. Ezt a tényt ismerte fel és kívánja kiaknázni Törökszentmiklós Város Önkormányzata is. 44

Törökszentmiklós Város Önkormányzata a KEOP 4.1.0. konstrukcióra benyújtott „Termálvíz komplex hasznosítása Törökszentmiklóson” címő KEOP-4.1.0-2008-0052 számú projektjét, 2009. évi döntéssel 245. 773. 500,- Ft támogatásban részesítette. A fejlesztés során mélyfúrású kutak létesülnek és a geológiai viszonyok alapján 1200 -1300 méter mélységbıl már 68 – 70 oC-os víz kinyerése érhetı el, amely már alkalmas különbözı berendezéseken keresztül az intézményi épületek főtésére. A város földtani adottságai alapján, a déli irányba haladva egyre jobbak a lehetıségek, hogy nem túl mélyen, megfelelı hımérséklető és mennyiségő vizet lehessen kinyerni. A másik körülmény, hogy olyan szerencsés helyzetben van a város, hogy az intézményeinek jelentıs része és elsısorban a legnagyobb alapterülető, illetve főtött légköbméterő intézményei az Almásy út mentén, vagy onnan könnyen elérhetı távolságban vannak. Ezen szempontok alapján és a lehetıségeket megvizsgálva a Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium udvarára tervezték, a geotermikus energia kinyerésének kútjait megfúrni. Innen távvezeték segítségével az Almásy úton végig, majd a Polgármesteri Hivatal udvarán keresztül átvezetve a Vásárhelyi P. út, Kölcsey utcákat érintve, a Táncsics M. úton keresztül a városi strandfürdıig kerülne a rendszer kiépítésére. Az utolsó felhasználási hely a városi strandfürdı. A jelzett útvonal mentén az alábbi intézményi épületetek csatlakoztatnák a rendszerre: - Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; - Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kollégiumi, oktatási és sportcsarnokának épülete; - Városi Bölcsıde; - Pánthy E. Katolikus Általános iskola; - Helytörténeti győjtemény épülete; - Pedagógiai szakszolgálat épülete; - KSZSZK Almásy úti klubépülete; - Lukács Mozgó; - Kodály Zoltán Mővészetoktatási Intézmény; - Rádió épülete; -Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, kollégiumi és oktatási épülete valamint (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 167.szám alatti) tagóvodája; - „EGYMI” épülete; - Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal; - Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti győjtemény; - Városi Mővelıdési Központ (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135.)épülete; - Kölcsey Ferenc Általános Iskola Ipolyi téri és Kölcsey úti épületei. 45

A kút fúrása és a távvezeték építése a legnagyobb költségigényő beruházási rész, de egyes intézményekben a belsı főtési rendszert is teljesen, vagy részben át kell alakítani a geotermikus energia fogadásához. Ez egyrészrıl a hı központok hıcserélı rendszereit érinti, de több helyen a belsı főtési rendszert is át kell alakítani. A pályázati cél, ha globálisan nézzük, akkor az emisszió csökkenése: CO2 661 t/év, NOx 1200 kg/év, SOx 140 kg/év. Ha nemzetgazdaság szempontjából vizsgáljuk a fejlesztést, akkor geotermikus energiával helyettesített import földgáz mennyisége 505 000 m3/év. Ha az Önkormányzat költségvetését vizsgáljuk, akkor éves szinten a tisztán megtakarított kiadás (az üzemeltetési költség levonása után) 30-35 millió forint lehet. A megújuló energiával termelt hı folyamatosan biztosíthatja az intézmények igényét, az Önkormányzat nem lesz kiszolgáltatva a piac változásainak. A számítások szerint ez a fejlesztés kb.6-7. év alatt megtérülhet. Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011.évben az „EGYMI” (Törökszentmiklós, Kossuth L. út 126.), valamint a Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium (Törökszentmiklós, Almásy út 1.) számára 1 db összesen 10,2 kW névleges teljesítményő, megújuló energiaforrásokat hasznosító hibrid (napelemes-szélgenerátoros) üzemő berendezést telepített 25 méter magasságban. A beszerzés célja, hogy az egészségügyi és oktatási épületek elektromos energia felhasználásának egy része, megújuló energiából kerüljön felhasználásra. Az épületek közvetlenül egymás mellett találhatóak, melyek tetıszerkezetére telepített energiatermelı rendszerek két részbıl állnak: - egy 6 kW névleges teljesítményő szélgenerátoros rendszerbıl, (mely rendszer 7.200 kWh energiamennyiséget termel) valamint - egy 4,2 kW névleges teljesítményő napelemes rendszerbıl (mely rendszer 4.800 kWh energiamennyiséget termel). A hibrid rendszer optimális körülmények között évente 12.000 kWh energiát termel, mely a Gimnázium éves energiafogyasztásának (54.000 kWh) kb. 22%-át fedezi. A rendszer ún. „hálózatba visszatáplálós”, így a meglévı elektromos hálózat pufferként szolgál. A rendszer által termelt energia látványos módon egy nagymérető kijelzın kerül megjelenítésre, mely kijelzı a Gimnázium aulájában található. A kijelzı egyszerre mutatja mind a napelemes rendszer, mind pedig a szélgenerátoros rendszer termelési adatait, mely kijelzıt az alábbi ábra szemléltet.

46

Szélgenerátoros rendszer: Az „EGYMI” tetıszerkezetére (lapostetı) 6 db, egyenként 1 kW névleges teljesítményő, Airdolphine GTO típusú, hálózatba visszatápláló szélgenerátor (3 méter magas tartóoszlopra szerelve) került telepítésre. A szélgenerátorok már aránylag kis szélsebességnél (2,5 m/s szélsebesség esetén) is megkezdik az energiatermelést, de névleges teljesítményüket közepes, átlagos légáramlás esetén (pl.:12,5 m/s nagyságú szél esetén) érik el. Viharos erejő szélben a beépített automatikus fékezı és a védelmi rendszer a generátorokat megvédi a túlpörgéstıl. A szélkerekek 3 db (SMA Windy Boy 3800 típusú) inverterrel (áramátalakítóval) csatlakoznak az elektromos hálózat különbözı fázisaira, ami egyenként 25A-es kismegszakítóval biztosított. A villamos csatlakozás a legközelebbi elektromos csatlakozási ponton, az épület legfelsı funkcionális szintjén történik az iskolában.

16. kép: Szélgenerátorok az Egyesített Gyógyító - Megelőző Intézet tetőszerkezetén

Napelemes rendszer: Az Iskola tetıszerkezetére (tagolt nyereg tetıszerkezet) 4,2 kW névleges teljesítményő napelemes rendszer (20 db Kyocera KD210 típusú, japán gyártmányú napelemes modul) került telepítésre, mely 30-40 m2 kiterjedéső. A napelemek 2 db (német gyártmányú, SMA Sunny Boy 2500 típusú) inverteren (áramalakítón) keresztül csatlakoznak a meglévı elektromos hálózathoz.

17. kép: A rendszer technológiai folyamatábrája

47

18. kép: Napelemes rendszer a Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium tetőszerkezetén

Biogáz üzem: A Jász Bio-Komp Kft. Törökszentmiklós Város külterületén a 054/102.hrsz-ú ingatlanon (Törökszentmiklós településtıl D-re, a településközponttól kb. 3 km-re, Törökszentmiklós Város Önkormányzatának tulajdonában lévı területen) egy biogáz üzemet tervez létrehozni, melynek a megvalósításához szükséges engedélyezési eljárását 2011. augusztusban a Kft. elindította. A biogáz üzemben a szerves anyagból anaerob kezelés által nyert, energetikailag hasznosítható biogáz termeléshez biomassza alapként silókukorica, a gázképzıdési folyamatok beindításához pedig sertés hígtrágya kerül felhasználásra. A biomasszából az erjesztés által nagy energiatartalommal rendelkezı biogáz keletkezik. A termelt biogázt a blokkerımővekbe vezetik, ahol tüzelıanyagként szolgál az elektromos áram elıállításánál. A megtermelt elektromos áram a területi villamos energia szolgáltató hálózatába kerül betáplálásra. A kezelés után visszamaradó fermentált (lebontási maradék) anyag a mezıgazdaságban trágyaként kerül hasznosításra és ezáltal visszakerül a mezıgazdasági üzem biológiai körfolyamatába. A biogáz kiserımő mőködetésének célja a trágyakezelés, villamos – és hıenergia elıállítás, valamint annak értékesítése. A biomassza anaerob kezelésének hasznos eredményei a következık: - Az eljárás során visszamaradt fermentált (lebontási maradék) anyagok olyan módon alakulnak át, hogy azok ásványi anyag tartalmát a mezıgazdasági felhasználás (értékes trágyahelyettesítı anyagként történı felhasználás) során a növények közvetlenül fel tudják venni. - Az üvegházhatást okozó gázok légkörbe jutásának csökkentése a fosszilis energiahordozók biogázzal való helyettesítése által. - A kórokozók életképességének és a gyommagvak csírázóképességének csökkentése. A biogáz üzembe felhasználható alapanyagok listája igen széleskörő, de a kiválasztás során figyelembe kell venni a rendelkezésre álló alapanyagok mennyiségét és minıségét, valamint a gazdaságos üzemméret kialakításának lehetıségét. Elızetes tervek szerint a biogáz üzem magas energiasőrőségő termesztett energianövényeket (tömegtakarmányként tartósított 48

növényeket pl. siló kukorica, cukorcirok), almos és hígtrágyát, illetve egyéb szerves hulladékokat hasznosít. A tervezett bemenı alapanyagok listáját és folyamatos mőködéshez szükséges mennyiségeket az alábbi táblázat szemlélteti. Alapanyag

Mennyiség (t/év)

Sertés hígtrágya (EWC 020106)

8.000

Almos trágya (EWC 020106)

20.000

Kukorica siló/cukorcirok 50-50%

3.000

Friss víz

2.000

ATEV által elıkezelt (sterilizált aprított) húspép (EWC 020202)

5.000

Konzervipari hulladék, étkezési kukorica, stb.)

gyümölcshús,

5.000

Gabonaszárítás mellékterméke (tört szem, pelyva, korpa)

1.000

Összesen:

44.000

(borsóhéj,

(EWC 020304)

A biogáz üzemi technológia a bemenı alapanyagok minıségét és mennyiségét tekintve igen rugalmas, azonban az elızetesen megadott receptúrától való eltérés csak hosszú idıintervallumban oldható meg a mikrobakonzorcium (szerves anyagokat feldaraboló mikrobák, alkoholt elıállító mikrobák, ecetsavat termelı mikrobák, ecetsav felhasználásával metánt elıállító mikrobák) összeomlása nélkül. A Jász Bio – Komp Kft. (1037 Budapest, Bóbita utca 6. 26.ép), valamint a DEKA-HYB Hústermelı és Értékesítı Kft. (4030 Debrecen, Vágóhíd út 3.) között megkötött elıszerzıdés értelmében a Tiszatenyın üzemeltetett 10.000 db állatlétszámú sertéstelepen keletkezı 36.000 tonna/év mennyiségő hígtrágyából a biogáz üzem évi 3.500 tonna hígtrágyát fog felhasználni (az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség engedélyével), a szükséges növényi kultúrákon túl.

19. kép: A Törökszentmiklós 054/102.hrsz-ú területre tervezett biogáz üzem elhelyezkedésé

49

Törökszentmiklós város külterületén 2006.évben a 059/35.hrsz alatti ingatlanon egy 1,5 MW névleges teljesítményő FUHRLANDER MD 77 típusú egyedi szélerımő épült. A termelt villamos energia az erımőtıl földkábelen keresztül kerül elvezetésre a Törökszentmiklós 132/22 kV-os transzformátor állomáshoz. Itt a szükséges villamos berendezések kialakításával kapcsolódik a 20 kV-os hálózatra. A szélerımő 100 méter toronymagasságú, a rotor átmérıje 77 méter, villámvédelemmel ellátott, névleges teljesítménye 1500 kW. Indulási szélsebesség 3,5 m/s, biztonsági leállás 20 m/s. a rotor fordulatszáma 9,6 – 17,3 ford/perc tartományban változtatható.

20. ábra: A szélerőmű szerkezeti kialakítása, valamint földrajzi elhelyezkedése

1.11 Zöldterület gazdálkodás A településen élı és azt felkeresı ember közérzetét naponta jó, vagy rossz irányba befolyásolja környezetének látványa, annak esztétikai, városképi vonatkozásai. A látvány visszahat a településsel kapcsolatos értékítéletére, a településhez való kötıdésére. A közösségek egyre inkább igénylik településük történelmi, táji arculatának megóvását, a helyi értékek védelmét. A települések környezetállapotának egyik meghatározó része a növényzet, a faállomány, amely szinte minden vonatkozásban javítja a települési környezet állapotát. A növények – különösen a fák – tisztítják a levegıt, elsısorban a por megkötésével. Védik a talajt, a talajfelszínt, s ezzel szintén csökkentik a porterhelést. Mérséklik a zajt az utak mentén, s gyakran ez jelenti az egyetlen zajvédelmi megoldást. Enyhítik a települések szélsıséges mikroklímáját: csökkentik a nyári hıséget, növelik a páratartalmat, és megfelelı telepítés esetén mérséklik a szél erejét. Kevésbé ismert, hogy a településekrıl el nem vezetett szennyezett víz magasabb talajvizet (szennyvízdombot) okoz, s a fölös vízmennyiséget leginkább fákkal lehet csökkenteni. Mindezeken felül a növényzet kellemesebbé teszi a lakókörnyezetet. Döntıen ennek tudható be, hogy kertvárosi területeken az ingatlanok ára – hasonló beépítés és házak esetén – jelentısen magasabb. A zöldterületek az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, és a törvény erejénél fogva forgalomképtelenek. Törökszentmiklós város területén a zöldfelületek aránya magas, annak ellenére, hogy kifejezetten nagy, összefüggı, megfelelı funkciókkal ellátott zöldterületekkel (közparkokkal) a Kossuth tér, és a Galambos-tó kivételével nem rendelkezik. Kiemelkedıek azonban az utcafásítások, illetve a határozott funkciókkal nem rendelkezı, nem kellıen kiépített és kihasznált kisebb-nagyobb zöldfelületek aránya. Említésre érdemesek a zöldfelületi intézmények (temetık, sportpályák) nagy kiterjedéső növényzettel fedett, ám jellemzıen nem megfelelıen kiépített és gondozott területei. Az egyes közintézmények (iskolák, stb.) kertjeiben nem jellemzı a zöldfelületek megfelelı aránya és kialakítása. 50

A vasút mellett, a város nyugati szegélyén található katolikus temetı fıbejáratánál és a Petıfi utca felıli mellékbejáratánál rövid fasor teszi ünnepélyesebbé a bejáratokat. A temetı növényállománya aránylag gazdag, terebélyes lombhullató és örökzöld fák egyaránt megtalálhatóak a temetıben.

21. kép: A katolikus temető látképe

Az eredetileg egységes, nagy kiterjedéső református temetıt kettévágja az utólag épített 46.számú fıközlekedési út, melynek során az „erıszakos elválasztás” hatására létrejött új szegélyek sajnos nem kerültek rendezésre, így a 46.számú fıközlekedési út mentén a temetı(k) kerítése mellett vadon nıtt cserjék (vadrózsa, lícium) találhatóak.

22. kép: A református temető látképe a rajta átmenő 46. sz. főközlekedési úttal

A város északi részén található városi sporttelep jelenlegi állapotában igénytelen, nem megfelelıen kialakított, benne sem esztétikai, sem védelmi célú növénytelepítés nincs. A sporttelep sivár, elhanyagolt képet mutat, mint ahogyan azt az alábbi fényképfelvételen is jól látni.

23. kép: A Városi Sportpálya (légifelvétel)

51

A strand és kemping területének növényzete gazdag, de a zöldfelület szerkezetének javítása, módosítása szükséges lenne. A kemping fásított területrésze felett csaknem teljesen zárt lombkoronaszint alakult ki, amely esztétikus, ugyanakkor praktikus is a csak nyáron használt (nyári hıség csökkentése miatt) kemping vonatkozásában. A fasorok a város területét átszövı, vonalas jellegő zöldfelületek, ültetvények, amelyek a város fı zöld tömegét adják. Vonalas jellegüknél fogva igen fontos az összekapcsoló szerepük egyrészt a település egyes zöldfelületi egységei, másrészt a település belsı és külsı területei között. Törökszentmiklós az utcafásítások tekintetében kiemelkedı eredményeket ért el. A fı utca (Kossuth L. út) és a jelentısebb utak mellett kifejlett fasorok találhatók, de a mellékutcák nagy részén összefüggı fasorok találhatók. A település utcáin a fasorok nagy része vegyes állományú/vegyes telepítéső, melynek oka a lakók által az egyes telkek elıtt más-más fajokból ültetett, de végeredményben csaknem összefüggı zöldsávot alkot. A fıút település-szegélyekhez közeli részein az út menti zöldsáv kiszélesedik, a jelenleg kihasználatlan, gyepes zöldsáv lehetıséget teremt a jelenlegi változatos állományú, kétoldali egyszeres fasor mellett egy út menti második, egységes telepítéső fasor kialakítására. A jelenlegi változatos állományú, csaknem minden telek elıtt más fajból telepített fasorban, pl akác, gömbakác, japánakác, platán, vérszilva, kıris található. Az Almásy út mellett meghatározó jelentıségő fasor húzódik, amely a településképben is fontos szerepet tölt be, hiszen az utca a vasútállomástól a városi mővelıdési ház impozáns épületéhez vezet. Kedvezıbb lenne, ha az utcafásítás egyetlen faj egységes telepítésével valósult volna meg. Jelenleg azonban az út északi végén változatos fasor található, majd folytatásában dél felé az út nyugati oldalán tájidegen erdei fenyı-sort telepítettek, míg a másik oldalon vegyes állományban folytatódik a fasor. Az iparterületek közvetlen környezetében a jelenlegi elvárásoknak, környezet és természetvédelmi, valamint esztétikai szempontoknak megfelelı védı zöldsáv telepítése szükséges. Ennek szélessége függ egyrészt az ipari létesítmény szennyezı illetve zavaró hatásának mértékétıl, illetve látványától. A városból Mezıtúr felé vezetı út mellett csupán egy nyárfasor, valamint az ipari park területét a lakóterületektıl 1,15 ha összterülető vegyes fafajú növények képviselik az iparterületi fásítást. Intézményi zöldfelületeknek nevezzük az intézményeknek a kertjét, melyek mőködéséhez nem elengedhetetlen a növények, a biológiailag aktív zöldfelületek jelenléte, de magasabb szintő mőködésükhöz, színvonaluk emeléséhez az nagyban hozzájárul. A Mővelıdési ház fıhomlokzata elıtt a járda és az úttest közötti sáv sivár, a magasan emelt támfal esztétikailag értéktelen, az épületnek nem méltó kiegészítése. A templomkertek (református templom, katolikus templom) állapotára jellemzı, hogy azok részben rendezettek, de azok esztétikai fejlesztései szükségesek. A Kálvária templom környezete elhanyagolt, annak beépítettsége miatt sajnos nagyon kis területre szorult, ezért reprezentatív fogadófelület nem található.

24. kép: A Kölcsey Ferenc Általános Iskola „Zárda” épület melletti lezárt területének felújítása (előtte-utána)

52

Közterületi játszóterek A játszótér általában közterületen elhelyezkedı, kikapcsolódásra, gyermekek szabadidejének eltöltésére alkalmas park, közterület vagy tér. Törökszentmiklós város belterületén összesen 8 közterületi játszótér található, 51 db játszóeszközzel, mely játszóterek megnevezését, helyszíneit, valamint a játékeszközök számát az alábbi kimutatás szemlélteti: - Törökszentmiklós, Béla király út (7648.hrsz és 7647. hrsz):5 db játszótéri eszköz.

- Törökszentmiklós, Petıfi lakótelep (3725. hrsz):6 db játszótéri eszköz. - Törökszentmiklós, Táncsics ltp. IV.-V. épület között:5 db játszótéri eszköz. - Törökszentmiklós, Fáy lakótelep (648. hrsz):11 db játszótéri eszköz. - Törökszentmiklós, Hunyadi tér:4 db játszótéri eszköz. - Törökszentmiklós, Galambos – tó (hrsz:561.):8 db játszótéri eszköz. - Törökszentmiklós, Somogyi Béla út 43.szám (hrsz:561.):8 db játszótéri eszköz. - Törökszentmiklós Városi Strandfürdı (hrsz:1134/4.):4 db játszótéri eszköz. A város közterületein lévı fent felsorolt játszótéri eszközöket, a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet szerint, az Önkormányzat felülvizsgáltatja és a felülvizsgálati eredmények figyelembevételével megteszi a szükséges intézkedéseket. Mindenféleképpen szükséges lenne ezen játszóterek körülkerítése, éjszakai ırzése, mivel ezen területek a randalírozó tizenéves fiatalok kedvenc gyülekezı helyeiül is szolgálnak. A dokumentáció elkészítéséig az 51 db játszótéri eszköz mindegyike megfelel a 78/2003. (XI.27.) GKM rendeletben, valamint az MSZ. Szabványokban elıírt kötelezettségeknek, így ezen játszótéri eszközök biztonságosak. Zöldfelületrendezési javaslatok: A zöldfelületek fejlesztésének nem csak különálló “szigetek” közparkok rendezésében kell megvalósulni, hanem egységes, a települési egészére kiterjedı városszépítési koncepcióval/tervvel a település egészét kell esztétikailag fejleszteni. Erre legcélszerőbb egy egységes, a települési teljes egészére vonatkozóan tájépítész szakember közremőködésével részletes zöldfelületrendezési tervet készítettni. A zöldfelületrendezés magába foglalja az utcafásítás teljessé tételét, utak menti zöldsávok kalakítását, újabb zöldterületek kijelölését, illetve véd és parkerdık kialakítását. Ezen felül a zöldfelületi intézmények (temetık, sportpálya, strand) és az intézményekhez kapcsolodó kisebb-nagyobb zöldfelületek (iskola, templomkert, stb.) rendezését, esztétikus kialakítását. A feltöltött Galambos-tó helyén az új telepítéső, egységes fásítást megbontva, a tér használatának megfelelı burkolatok és járdák, valamint köztéri funkciók elhelyezésével egy értékes közparkkal gazdagodhatna a város. A katolikus temetı területén javasolt a temetı telekhatárán sövény telepítése örökzöld fajokból. A temetı fı ösvényein pedig a meglévı fasorok bıvítése ajánlott. A református temetı területén a legsürgetıbb feladat a 46.számú fıközlekedési út melletti szegélyek növényzettel való takarása. Ez magas örökzöld sövény telepítésével érhetı el leggyorsabban.

53

A sporttelep területének nagyvonalú fejlesztése válik szükségessé. A sporttelep területén az egyes pályák növényzettel való elválasztásának, kisebb pihenıligetek megtervezésének a megfelelı vonalvezetéső utak kijelılésének, új pályák területének kijlölési feladatát ajánlott tájépítész szakemberre bízni. A strand és kemping területe gazdag zöldfelülettel rendelkezik, de a jövıben érdemes lenne a zöldfelületi rendszer átszervezése, rendezése. Ajánlott egy részletes zöldfelületrendszer vizsgálat keretében a meglévı utcafásítások állapotát felmérni, és ennek megfelelıen pótlásra, cserére, illetve új fasorok telepítésére is gondolni. Célok: •

• •

Összefüggı, egységes zöldfelületi rendszer kialakítása (táji kapcsolat megteremtése, a zöldfelületi elemek összekötése); a (kondicionáló) zöldfelületek növelése (pl. barnamezıs területek újrahasznosítása során); a meglévı zöldterületek megújítása, fenntartása; a vegetációs idıszaktól független (örökzöld) növények arányának növelése. A zöldfelületek használati értékének növelése, a zöldterületek elérhetıségének és minıségének javítása. A zöldfelületek vizuális, esztétikai célú fejlesztése.

A célok elérése érdekében szükséges önkormányzati intézkedések: • •

• • • • •

Zöldfelület kataszter létrehozása. A zöldfelület gazdálkodási feladatok megtervezése (pl. a zöldfelületek állapotának javítása, parkfenntartásba bevont területek kibıvítése, zöldsávok létesítése, kibıvítése, fasorok állapotfelmérése, felújítása és telepítése, falak, tetık, tőzfalak zöldítése, véderdık, kiegyenlítı zöldfelületek megırzése, kiegészítése, telepítése) és megvalósítása. A zöldfelületek védelmének erısítése (közterület felügyelıi tevékenység). A meglévı zöldfelületeken kerti berendezések, játszó/sportterek építése; új lakóterületen közös zöldfelületet létesítése; intézménykertek korszerősítése. A helyi lakosság és intézmények bevonása a települési zöldfelületek tervezésébe és fenntartásába. Az igénybe vételre kerülı biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történı területi pótlása. A települések talajának védelme, a talaj funkció-megırzését biztosító burkolatok kialakítása a baleset-veszélyességi szempontok figyelembevételével.

1.12 Természetvédelmi és tájvédelmi területek, védett épületek A város igazgatási területe a Tiszántúli (Crisicum) flórajárásba tartozik. A Tisza és a holtág menti hullámtéri területeken a potenciális erdıtársulások a bokorfüzesek, a főzligetek, a kırismézgáséger láperdık és a tölgy-kıris-szil ligeterdık. A hullámtéren kívüli területeken a potenciális erdıtársulások közé a főz-nyár-éger ligeterdık, a tölgy-kıris-szil ligeterdık, sziki tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek sorolhatók. Törökszentmiklós és térsége több jelentıs természeti értéket mondhat magáénak. Országos jelentıségő védett természeti terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet (védetté nyilvánító határozat száma: TK 16.szám 1978. március 31.), melynek egy része a város igazgatási területén található. 54

A tájvédelmi körzet Törökszentmiklóst érintı területének nagysága 401 ha, mely terület élohelyet biztosít többek között a Tisza-parti margitvirágnak (Chrysanthemum serotinum), valamint a debreceni tormának (Armoracia macrocarpa). A tájvédelmi körzet területén fokozott védelmet élvez az Ballai 50 ha-os gém telep. A gém telep kivételével a természetvédelmi elıírások betartásával a védett terület látogatható. Törökszentmiklós város közigazgatási területén, a Mezıtúr felé vezetı 46-os számú fıközlekedési út bal oldalán a 8,9 kilométerszelvénytıl 1,3 km-re fekszik a 0115/4 hrsz-ú, 11 ha, 525 m2 területő Szenttamás Imre majori park. A parkot a 144/6/1980. (VII.11.) VB határozat 1980. július 11-én helyi jelentıségő (Törzskönyvi száma: 15/11/TT/80.) védett természetvédelmi területté nyilvánította, melynek tulajdonosa a Törökszentmiklósi Mezıgazdasági Zrt. (5200 Törökszentmiklós, Almásy út 6.). A terület északi harmadát 1980 óta átvágja a Nagykunsági-fıcsatorna nyugati ága. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl szóló 2007. évi LXXXII. törvény 1. § (1) bekezdés értelmében az 1989. október 23. elıtt alkotott törvények és törvényerejő rendeletek (2008. január 1-jétıl) hatályukat vesztették. A 6. § (5) bekezdés értelmében a természetvédelemért felelıs miniszter felhatalmazást kapott, hogy - a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) elıírt védetté nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül - rendeletben tartsa fenn az 1989. október 23. elıtt rendelettel, rendelkezéssel, határozattal védetté nyilvánított természeti területek, természeti értékek országos jelentıségő védett természeti területként fennálló védettségét. A felhatalmazás alapján a kastélypark védettségét Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı - testülete a 37/2007. (XII.14.) számú rendeletével fenntartotta. Fontos hangsúlyozni, hogy helyi jelentıségő védett természeti terület esetén a jegyzı minısül – igen széleskörő engedélyezési, beavatkozási lehetıségekkel – természetvédelmi hatóságnak a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 15. és 16.§-ai meghatározzák, hogy a jegyzı mely esetekben jogosult természetvédelmi hatóságként eljárni. Így például a Tvt. 38.§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezése is a jegyzıi hatáskörbe tartozik (kutatás, győjtés, kísérlet végzése, a gyep feltörése, felújítása, felülvetése, öntözése, legeltetés, kaszálás engedélyezése; a terület helyreállítása, jellegének, használatának megváltozása; termıföldnek nem minısülı földterület rendeltetésének, termıföld mővelési ágának a megváltoztatása; az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelın lévı fa kivágása, telepítése; nád és más vízi növényzet égetése, irtása, aratása, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetése; növényvédı szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználása; horgászat; közösségi és tömegsportesemények rendezése, sportversenyhez, technikai jellegő sporttevékenység folytatása; jármővel történı közlekedés, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosító – személyek jármővei kivételével). Ezen tevékenységek mellett a védettségrıl rendelkezı jogszabály további olyan tevékenységeket határozhat meg, amelyek a jegyzı engedélyéhez kötöttek. A védett természeti területen tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Emellett gondoskodni kell a vadon élı szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megırzésérıl. További szabály, hogy a helyhez 55

kötött kültéri mesterséges megvilágítást külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen – a közcélú közlekedési létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintve – úgy kell kialakítani, hogy a védett vagy a közösségi állatfajokat ne zavarja, veszélyeztesse, károsítsa. A tulajdonos, vagyonkezelı, használó köteles tőrni a természetvédelmi hatóságnak (jelen esetben a jegyzı), a nemzeti park igazgatóságnak, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szervnek a védett természeti érték, terület, valamint egyedi tájérték oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték vagy egyedi tájérték megközelítését, bemutatását, ırzését, állapotának ellenırzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését. A tulajdonos, vagyonkezelı, használó köteles továbbá tőrni, hogy a természetvédelmi hatóság, a nemzeti park igazgatóság, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szerv a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát idılegesen használja, arra használati jogot szerezzen, vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza. A fentiekben meghatározott tevékenységekkel okozott tényleges kárt azonban meg kell téríteni. Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2008. július 11-én elkészítette a Törökszentmiklós Város Közigazgatási területén fellelhetı Kunhalmok (tájképi, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontok alapján) terepi felvételezését, mely fellelhetı helyszíneket az alábbi fényképfelvétel szemléltet.

A terepi felvételezés során összesen 24 db (ebbıl 7 db már nem fellelhetı: jelölése P1, 7 db a nyilvántartás alapján fellelt: jelölése S1 és 10 db a szintvonalak alapján fellelt, beazonosított halmok:jelölése Z1) Kunhalom található. A felmérés szomorú tanulsága a Kunhalmok igen rossz állapota és a már beazonosíthatatlan 7 halom. Még ma is elsısorban szántóként használják a halmokat, legtöbbjükbıl már csak dombocska, vagy annak a fele, harmada maradt. Egy részüket teljesen, vagy részben elhordták, elbányászták, de olyan is van, amelyre épületet emeltek. A természetes élıvilág is csak kis nyomokban lelhetı fel, még a viszonylag „ép” jellegét ırzı halmokon is. A felmérés a tanulók aktív bevonásával és közremőködésével jelentısen hozzájárulhat a kunhalmok és földvárak pusztulásának megállításához, és esetleges késıbbi, a helyreállítást és további kutatásokat megalapozó intézkedésekhez. 56

A kunhalmok mesterséges eredető földtani képzıdmények (építmények), amelyek tájképi, régészeti, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti szempontból kiemelkedıen értékesek, az alföld nagytáj sajátos antropogén (az ember által végzett természetátalakító tevékenység) formakincsei. Általában magasabb, árvízmentes hátakon, kiemelkedéseken, ártér felé esı szegélyeken, folyókanyarulatok közvetlen közelségében helyezkedtek, illetve helyezkednek el. Keletkezésük ideje döntı többségben kb. 6-8000 év. Méretük változó; átmérıjük 20-90 méter, relatív magasságuk 5-12 méter, úgynevezett pajzsméretük 50-160 méter is lehet. Alaprajzuk többnyire a körhöz közelítı ovális alak, kúp vagy félgömbalakú képzıdmény. Láncolatuk keletrıl az Ob folyóvidékétıl követhetı a Kárpát-medencéig. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 területek egy olyan összefüggı európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentıségő természetes élıhelytípusok, vadon élı állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvezı természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Olyan zöld infrastruktúra, mely biztosítja Európa természetes élıhelyeinek ökoszisztéma szolgáltatásait, valamint jó állapotban való megırzöttségét. Törökszentmiklós közigazgatási területén található Natura 2000 területek, az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet értelmében 0461/1, 0462/10, 0462/11, 0462/12, 0462/13, 0462/16, 0462/18, 0462/19, 0462/20, 0462/22, 0462/23, 0462/24, 0462/25, 0462/26, 0462/27, 0462/28, 0462/29, 0462/30, 0462/31, 0462/32, 0462/33, 0462/34, 0462/35, 0462/36, 0462/38, 0462/39, 0462/4, 0462/40, 0462/41, 0462/42, 0462/43, 0462/44, 0462/45, 0462/46, 0462/47, 0462/48, 0462/49, 0462/5, 0462/50, 0462/51, 0462/52, 0462/53, 0462/9, 0463, 0464, 0465, 0466, 0467/1, 0467/2, 0467/3, 0467/4, 0467/5, 0467/6, 0467/7, 0468/1, 0468/2, 0469, ebbıl fokozottan védett természeti területek: 0467/1, 0467/2, 0467/3, 0467/4, 0467/5, 0467/6, 0467/7 A város területén megtalálható védett és a közeljövıben védelem alá vonandó épületek illetve értékek: Országosan védett objektumok: - Református templom (Kossuth L. út 112. 3980 hrsz) Helyi területi védelem objektumai: - Kossuth park (hrsz 3582/1) - Református templom kertje (hrsz 3576) - volt OTP melletti ostor fákból álló fasor (hrsz 4034/2) Javasolt helyi területi védelem objektumai: - Református templom építészeti környezetének területe - Református Általános Iskola (hrsz 3574) - Református Lelkészi Hivatal (hrsz 3577) - Szentlélek kápolna építészeti környezetének területe - Kápolna (hrsz 195) 57

- Kert (hrsz 196) - Öregek otthona (hrsz 193) - Katolikus templom építészeti környezetének területe - Katolikus templom (hrsz 27) - Katolikus plébánia (hrsz 21) Helyi egyedi épületek védelme: - Egykori Városháza (ma Mővelıdési Központ) Kossuth Lajos út 135. (hrsz 1) - Tőzoltó torony (Kossuth Lajos út 135. (hrsz 1) - Egykori Bíróság (ma kollégium) Kossuth út 133. (hrsz 1059) Javasolt egyedi épületek védelme: - Régi állomásépület (indóház) (hrsz 6153/2) Védett népi emlékek, mőalkotások: - Barokk Szőz Mária szobor (Ipolyi tér) - Szentháromság szobor (Ipolyi tér) - Kossuth szobor (Kossuth tér) - I. Világháborús Emlékmő (Kossuth tér)

25. kép: Barokk Szűz Mária szobor és a Szentháromság szobor

58

1.13Feltételezhetı rendkívüli környezetszennyezés, elhárítás feladatai Electrolux (LEHEL) gyárterülete: A 8.434 m2-es gyárterületrıl származó elsı információ az 1930-as évekbıl való, amikor egy helyi mezıgazdasági társaság néhány kis üzemet épített mezıgazdasági gépek javítása céljából. A II. világháború alatt az üzemet harci jármővek szerelésére használták. A mostani épületek az 1970-es évek során kerültek kialakításra. 1969-ben a korábban állami tulajdonban álló LEHEL gyár megvásárolta a területet és 1972-tıl kompresszort gyártott. 1991-ben az Electrolux megvásárolta a LEHELT és a tevékenység továbbra is folyt Törökszentmiklóson. 1998-ban az Electrolux CR.Kft átvállalta a törökszentmiklósi gyár üzemeltetését. Az Electrolux 2000-ig folytatta ipari tevékenységeit, amikor is a United Technologies Corporation (a Carrier anyavállalata) megvásárolta az Electrolux kereskedelmi hőtıgép divízióját, magába foglalva a törökszentmiklósi gyárát is. A Carrier 2001-ben felszámolta a területen az összes ipari tevékenységét, azóta csak tárolási célokra használják az ingatlant. A korábbi LEHEL gyár az 1970-es évek közepén kezdte használni a triklór-etilént (TCE) a fém alkatrészek festés elıtti zsírtalanítására. Egy zsírtalanító helyet alakítottak ki a gyár területén, a fı termelési épület északi sarkánál. Becslések szerint a TCE felszín alá történı szivárgása minimum 15 éven át (1975-1990) tartott. A jelenlegi tulajdonos már nem használta a TCE-t. A helyszíni megfigyelések és a talaj mintavételi eredmények alapján úgy látszik, hogy a felszín alatti szennyezés fı forrása nem a korábbi TCE zsírtalanító berendezés volt, hanem a fı gyártóépület északi végénél a külterületi téglafalú akna. A mintegy 3m x 3 m-es aknát eredetileg kommunális szennyvíz elhelyezésre, majd valószínőleg késıbb csapadékvíz elvezetésre használták. Az akna 2,5 m mély volt, melynek a falait téglából építették. Az építménynek nem volt kiépített aljzata, így a belevezetett vagy beömlött folyadékok közvetlenül elszivároghattak a határoló közegekbe. Az akna alján kb. 0,5 m vastag olajos iszapot tártak fel, mely alatti talaj erısen TCE-szennyezett volt. Az akna 2007-ben lebontásra került, valamint kitermelésre került az alapja is 4 m-es mélységig, közel a talajvíz szintjéig. 2004. óta számos talajvíz kút került megépítésre, valamint a talajfúrások mélyítésével az érintett területen a felszín alatti károsodás kiterjedésének azonosítása is megtörtént. A felsı talajvízadó réteg jellemzıen homokos iszapból áll, mely a felszíntıl mért kb. 12 m-es mélységig húzódik. Az uralkodó talajvíz áramlási irány ebben a felsı talajvízadó rétegben délkelet felıl északnyugati irányú. A telítetlen zóna egy része, valamint a felsı vízadó réteg fedırétege agyagos, a talajvíz félig nyomás alatti. A gyárterületen lévı téglafalú aknába beöntött TCE leszivárgott az alacsony rétegbe 6 m-es mélységig, ahonnan kissé észak felé áramlott ezen réteg tetején, majd tovább szivárgott lefelé egy szemcsésebb rétegen keresztül mindaddig, amíg el nem érte a felsı vízadó réteg felszíntıl mért kb. 12 m-es mélységő feküjét. A kármentesítés során alkalmazott, a TCE talajvíz szennyezés kármentesítési technológia: a szivattyúzás és tisztítás. A kármentesítési területen 9 kitermelıkút, melybıl 3 a gyárterületen, 6 külsı ingatlanokon található, folyamatosan üzemel. A kiszivattyúzott talajvizet két különálló talajvíztisztító rendszerbe vezetik, melyek a gyárterület északi részén külön konténerekben lettek elhelyezve. A kiszivattyúzott talajvizet levegısztrippelı technológiával tisztítják. A TÖR-1 és TÖR-2 rendszerek egyaránt két sorba kötött RECIRK típusú levegısztrippelıvel (buborékfázisú reaktorok) üzemelnek. A tisztított vizet az ebbıl a célból kiépített földalatti csıvezetéken keresztül a Szajoli I. fıcsatornába vezetik. A fıcsatorna vízminıség ellenırzése folyamatos. 59

A talajvízkezelı levegısztrippelı berendezésekbıl távozó légszennyezı anyagok átvezetésre kerülnek egy granulált aktívszén adszorberen mielıtt azok a környezeti levegıbe kerülnének kibocsátásra. Amikor a szén elhasználódik, az adszorbereket egy engedéllyel rendelkezı fuvarozó céggel kerül elszállításra az Electrolux Lehel Kft. jászberényi gyárába, ahol egy gızregeneráló létesítmény üzemel. Miután az aktívszén regenerációja megtörténik az adszorbereket visszaállítják a területre és újra üzembe helyezésre kerülnek. A felsı vízadó rétegben lévı TCE szennyezés átterjedt a több, mint 40 lakóházból álló lakossági terület alá. Ezen ingatlanokon lévı számos magán kerti kutat negatívan érint a szennyezés. A magán kerti kutak elterjedése általános Törökszentmiklóson, mint ahogy Magyarország más területein is. Az ingatlantulajdonosok megtakarítási okok miatt építenek/építettnek ilyen kutakat. Az idısebb kutak általában ásott kutak 5-9 m-es mélységgel. Az 1990-es évek elejétıl fúrt kutakat 15 m-es mélységtıl (a felsı vízadó réteg aljáig) a 30 m-es mélységig (második homokos vízadó rétegre) mélyítettek. Mivel Magyarországon nincs jogszabályi elıírás az öntözıvízben megengedhetı TCE mennyiségre vonatkozóan, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) által javasolt 50 µg/l –es TCE koncentrációs mennyiség tekinthetı az intézkedési szintnek. A mintavételek során az intézkedési szintnél magasabb TCE koncentrációk alapján összesen 11 magán kerti kutat azonosítottak érintettnek. Ezen kutak közül 6 lezárásra került, de közülük 4 továbbra is része a folyamatos talajvíz monitoringnak. 5 kút véglegesen megszüntetésre került. A talajvíz monitoring mellett idınként gyümölcs (szilva) és zöldség (fehérrépa) minták is elemzésre kerültek az illékony halogénezett alifás szénhidrogén (VHH) tartalomra. Az eddig vett mintákban a VHH komponensek nem voltak kimutathatóak. A kijelölt területen belüli lakóházak beltéri levegıjének minıségét rendszeresen ellenırzik TCE és egyéb VHH komponensekre. A házak alatti talajvíz szennyezésbıl eredı gızök a talajon keresztül felfelé áramlanak és bejutnak néhány házba. A kijelölt területen belül 42 házból 8 házban haladta meg a beltéri levegı éves átlag TCE koncentrációja a 11 µg/m3-t, melyet az OKI javasolt a beltéri levegıben maximálisan megengedhetı TCE koncentrációs szintjének. Az érintett házak közül kettıbıl kiköltöztek a lakók, 1 ingatlant a Carrier CR Magyarország Kft. 2006-ban megvásárolta, majd a házat lebontotta. 1 ingatlant az Electrolux Lehel Kft. vásárolt meg, mely azóta is üresen áll. A fennmaradó ingatlanok esetében a padlók alá HDPE szigetelı fólia és alapszint alatti szellıztetı rendszer került telepítésre.

26. kép: A szennyezés kiterjedésének lehatárolása

60

Volt VEGYTEK gyárterülete A telephely eredetileg a VEGYTEK Vállalat által az 1970-es évek második felében épített és üzemeltetett vegyianyag tárolásra, raktározásra, átfejtésre alkalmas létesítmény, mely 1998 májusában felszámolóbiztoson keresztül került a REWOS Kft. tulajdonába. A felszín alatti víz szennyezettségét 1994-ben észlelték elıször. A telephely északnyugati részén 1973-tól 1981ig mőködött hordós tartálypark és lefejtı. A REWOS Kft. telephelyén 1998-tól a korábbi technológiával megegyezı vegyianyag raktározás folyt. A vasúti tartálykocsikban beszállított vegyi anyagokat szivattyúzással juttatták a telephely déli részén lévı tartálypark földfeletti, egyenként 100 m3-es fekvıhengeres, szimplafalú acéltartályaiba. A tartályokból a vegyi árukat a tartályparknál levı lefejtıkön keresztül szivattyúzták át a közúti tartálykocsikba. A beérkezı vegyiárúk döntıen vasúton érkeztek, a közúti beszállítás nem volt jelentıs. A szilárd árukat a lapostetı raktárban tárolták, ki és berakodásuk is ott történt. A tartálypark területén dokumentált havária nem történt. 1998 elıtt klórozott szénhidrogéneket is tároltak a területen: széntetraklorid, triklór-etilén, kloroform, diklór-etilén, triklór-etán. 1998-2010 között tárolt vegyi anyagok többek között: aceton, metanol, ecetsav, formalin , sósav, hipó, szalmiákszesz, foszforsav. A vasúti anyagátfejtés helyszíneinek egy része nem betonozott, így az esetleges elcsepegésekkor, elfolyásokkor közvetlenül a földfelszínre juthatott a vegyi anyag, mely a talajvízbe szivároghatott. A korábbi idıszakban, amikor az anyagok tárolása hordókban történt, a göngyöleg mosása mőszaki védelem nélkül zajlott, ami szintén jelentıs mennyiségő szennyezıanyag környezetbe kerülését eredményezhette. Jelenleg semmiféle vegyianyag raktározás nem történik a telephelyen, a lapostetıs raktárban zsákos vetımag raktározás, a burkolt szabadtéri részeken a Claas Hungária Kft. által gyártott mezıgazdasági gépek tárolása folyik. A 11,96 ha nagyságú telephely beépítettsége ~ 30 %. A területen található raktárak és irodaépületek mellett jelentıs a külszíni, nyitott tárolók és tartályparkok által elfoglalt térrész. A telephely közmőves vízellátással rendelkezik, saját üzemeltetésú kútja a telepnek nincs. A csapadékvizet nyomott, földalatti vezetéken keresztül a telep DK-i részén található győjtı medencébe vezetik. A terület „B” szennyezettségi érzékenységő, azaz érzékeny terület. Törökszentmiklós Város Önkormányzata a gyárterületet 2010. március 8-án megvásárolta. A Közép – Tisza – Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) Törökszentmiklós Város Önkormányzatát, a 2010. június 28án kelt 398-17/2010. számú határozatával, a Törökszentmiklós, Dózsa György út 15/a. szám alatti (mint a volt VEGYTEK telephely új tulajdonosát) telephelyének kármentesítése során, részletes tényfeltárás elvégzésére kötelezte. A záródokumentációt a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7.sz. melléklete, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1.sz melléklet szerint kellett összeállítani, mely dokumentációt a GOLDER ASSOCIATES Környezetgazdálkodási és Geotechnikai Zrt. (1021 Budapest, Hővösvölgyi út 54.) készítette el. A Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség a 2011. szeptember 28-án kelt 2452-24/2011.számú határozatával az önkormányzat által benyújtott (a Golder Associates Magyarország Zrt. által elkészített) tényfeltárási záródokumentációt és a mőszaki beavatkozási tervet elfogadta és a mőszaki beavatkozást próbaüzem jelleggel 2012. november 30-ig elrendelte.

61

A szennyezıdés feltárás alapján látható, hogy a területen két szennyezıdés gócpont van jelen. Az egyik a régi lefejtı környezetében, a másik a tartálypark és új lefejtı környezetében. A szennyezett talajvíz csóva túlnyúlik a telephely területén, így északkeleten, valamint délen a szomszédos ipartelepek talajvizében is észlelhetı volt a szennyezıdés. A humánegészségügyi kockázatok valamint a környezeti kockázatok eredményei alapján elmondható, hogy szükség van a vizsgált területen a kockázatok csökkentésére, azaz a szennyezett talajvíz kármentesítésére. Olyan beavatkozási terv került a feltárt szennyezés kezelésére javaslattételre, amely alkalmazkodik a területi adottságokhoz és a feltárt szennyezıdés viselkedéséhez, elhelyezkedéséhez. A helyszínen korábban folytatott kármentesítés nem volt eredményes. A tisztított víz visszaszikkasztását kellı hatékonysággal nem lehet elvégezni, ezért a szennyezıanyag gócponti kezelése ajánlott. - A gócpontokban elıforduló szénhidrogének csökkentésére a kémiai utón történı kármentesítés a leghatékonyabb. - A szennyezett talajvíz csóva kezelését mikrobiológiai úton javasolják elvégezni, azonban a szennyezıanyag lebontására a mikrobáknak általában hosszabb idıre van szükségük. A gócpontok kezelésére javasolt kémiai oxidációs és/vagy redukciós kármentesítés elınye, hogy viszonylag rövid idı alatt képes a szennyezıanyagot lebontani, így a szennyezett talajvíz csóva területének nem szolgáltatna a jövıben a gócpont további utánpótolódást és ez által hatékonyabbá válna a csóva területeken is a kármentesítés. A szennyezett talajvíz csóva területére tervezett in-situ oxidációs módszer (kálium permanganátos oxidációs szerrel érintkezve a szennyezıanyag lebomlik és a környezetre ártalmatlan anyaggá alakul át) nemcsak költség kímélı technológia, ami a mőszerek, gépek állandó telepítésének és az ezzel járó felügyeletnek a mellızését jelenti, hanem környezetbarát technológia is mivel energia szükséglete minimális és világszerte hatékonyan alkalmazzák. E módszer alkalmazásával a teszteredményeken a szennyezıanyag koncentráció 95-99% csökkenést eredményezett. Továbbá elvégzésre kerültek az un. in-situ redukciós kisérletek melynek során zéró vegyértékő nanosav felhasználásával a kémiai redukciós folyamatok eredményeként ártalmatlan végtermékké redukálódott a szennyezıanyag. E módszer alkalmazásával a teszteredményeken a szennyezıanyag koncentráció 50-83% csökkenést eredményezett. Az in-situ bioremediáció során a mikroszervezetek speciális enzimrendszereik révén a mobilizált formában lévı nitrogén, foszfor, kálium jelenlétében a szénhidrogén vegyületeket zsírsavvá alakítják, majd ezekbıl széndioxid és víz keletkezése mellett energiát nyernek. Ezen eljárást világszerte környezetbarát technológiaként tartják nyilván. Az alkalmazott mikroorganizmusokat a természetbıl szelektálják, hivatalosan regisztrált kultúrák törzsébıl választják ki elıvizsgálatok alapján. A kiválasztás szempontjai: -

nem patogének, specifikus aktivitással rendelkeznek az aktuális szennyezıdések lebontására, ellenállók és széles körben felhasználhatók, nem okoznak új környezetszennyezést, nem génmanipuláltak.

62

A beavatkozás várható eredményeként – mivel újraszennyezıdés a vegyianyag tárolási tevékenység megszőnése miatt nem várható – a „D” kármentesítési határérték alatti szennyezett talajvíztestek a peremeken egyébként is fokozott biodegradáció hatására gyorsan degradálódnak. A kármentesítendı szennyezett talajvíztest térfogata 293.449 m3. A „D” kármentesítési célállapot határérték alatti szennyezettség már nem jelent humán-egészségügyi és környezeti kockázatot. A fennmaradó szennyezettséget az utómonitoring során kell nyomon követni. Amennyiben a területhasználatban a kockázatokat is érintı változás áll be, meg kell vizsgálni a hátrahagyott szennyezıdés humán-egészségügyi kockázatát. A környezeti kockázatokat a területhasználati változás nem érinti.

27. kép: A Vegytek gyártelep

63

2.KÖRNYEZETI SWOT ANALIZIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Erısségek - Szelektív hulladékgyőjtés - A felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja megtörtént - A környezettudatosság a hulladékgazdálkodás területén érzékelhetı a legerısebben - Hulladékgazdálkodás fejlesztésére jelentıs Uniós források állnak rendelkezésre

Gyengeségek - A hasznosítható/hasznosított hulladékok aránya még mindig alacsony - A szelektíven győjtött hulladékok közé bekerül más jellegő hulladék is, így a tiszta győjtött hulladéktömeg szennyezıdik - Az illegális (vad) lerakók száma folyamatosan nı

- A lerakással történı hulladékok ártalmatlanítás - A hulladékgazdálkodási tevékenységet az aránya még mindig elég magas önkormányzat tulajdonában lévı Kft. végzi, ezáltal a szolgáltatás a legbiztosabb kezekben van - A település szélén kialakított hulladékgyőjtı udvar elérhetısége/távolsága nem mindenki - Az önkormányzatnak a saját cége felett van a számára könnyen elérhetı legnagyobb befolyásolási lehetısége. - Az önkormányzati cég árszabása jobban igazodik a lakosság többségének valós anyagi teherbírásán

Lehetıségek

Veszélyek

- Nyersanyagárak növekedése

- Az EU források lassan kerülnek felhasználásra

- Fokozni kell a civil szervezetek, zöld mozgalmak, kultúraközvetítı és közösségfejlesztı intézmények támogatását a hulladékgazdálkodási célok elérésének érdekében, a lakosság fogyasztói szokásainak, a helyi társadalom és a családok környezettudatos életvitelének alakításában végzett munkájukban

- Az alkalmazott állati eredető hulladékok győjtése, átmeneti tárolása csak a szakhatóságok által megtőrt állapotú - A felhagyott hulladéklerakó talajtakarása, állagvédelme, környezeti kockázatkezelése nem kielégítı, a csapadék vízelvezetése nem megoldott.

- Az önkormányzatnál környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási feladatot ellátó munkatársak részére biztosítani kell a folyamatos oktatást az új vagy változó jogszabályok végrehajtására, a versenyképes tudás érdekében a jogi és technikai tudásszint emelésére. - Biztosítani kell az írott és az elektronikus sajtón és az egyéb tájékoztatási, szemléletformálási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokról a nagy nyilvánosság tájékoztatását, a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok végrehajtásába.

64

LEVEGİVÉDELEM Erısségek

Gyengeségek

- Biztosítható az egészségügyi határérték betartása

- Lakossági főtésbıl, légszennyezés

közlekedésbıl

eredı

- A városban sajnálatosan tapasztalható ipari termelés csökkenésével jelentısen mérséklıdött az üzemek légszennyezı anyagkibocsájtása

- Hanyag, nem jó gazda módjára történı trágyakezelés - Közutak minısége

- A városban lévı zöldfelületek (pormegkötı képességük által) nagysága jelentıs mértékben csökkenti az idıszakos porterhelést - Természetes eredető porszennyezés (allergiakeltı gyomnövények, parlagfő) fizikai módon történı csökkentésére minden eszköz rendelkezésre áll

- Idıszakos forgalmi zsúfoltság - Mezıgazdasági mővelésre szánt földterületek parlagon hagyása

Lehetıségek - Elkerülı utak építése

Veszélyek - Kerti és háztartási hulladékok, veszélyes hulladékok égetésének ellenırizhetetlensége

- Közutak minıségének javítása - Kerékpárút hálózat fejlesztése és a kerékpár használatának elısegítése - Autómentes nap városi szinten történı szervezése, közlekedési igényt csökkentı kampányok szervezése

- Fatüzelési főtési mód térnyerése - Közúti forgalom növekedése - Öntöde telephelye a város sőrőn lakta részén található

- Főtési energiaigény csökkentése - Légszennyezı anyag kibocsátás mérséklése - Természetes eredető légszennyezés további csökkentése

65

ZAJTERHELÉS Erısségek

Gyengeségek

Zajterhelési határértékek betartásának - A település útjainak egy része rossz minıségő ellenırzésére a megfelelı mérımőszer rendelkezésre áll, annak használatát a mérést - Zajterhelési elıírások betartásának ellenırzése során tapasztalt határérték túllépés esetén a végzı személyek elsajátították szankcionálás hiánya - A nagy ipari zajkibocsátók száma az üzemek, gyárak privatizációja, szétdarabolása eredményeként folyamatosan csökkent.

Lehetıségek - Elkerülı utak építése

Veszélyek -Belterületeken zajterhelése

átmenı

közúti

forgalom

- Kerékpárút hálózat fejlesztése, kerékpározás - Kisipari telephelyek, kényszervállalkozások támogatása, kerékpáros parkolás elısegítése száma ugrásszerően megnıtt, így a környezet - Gépjármő közlekedés csökkentése forgalmi zavarásának mértéke megnıtt tilalmakkal, forgalomcsökkentés, -A városközpont jelenlegi közútforgalmi sebességkorlátozás terheltsége nagy - Közösségi közlekedési módok ütemes és összehangolt menetrendi struktúrájának - A mezıgazdasági termékek árufuvarozásának hatására a nyári és ıszi idıszakban a közutak kialakítása forgalma jelentıs - Egyéni közlekedési szokások alakítása szemléletformálással, folyamatos tájékoztatása

66

VÍZVÉDELEM Erısségek

Gyengeségek

A szennyvízkibocsátókat rendszeresen - A külterületi talajvizek minısége kevésbé ellenırzik, a szennyezıanyag kibocsátás a ismert környezetvédelmi hatóság elıtt ismert - Jelentıs mennyiségő a leürített, illetve a megépített közmőpótlóból - Terjednek a víztakarékos termelési technológiák szakszerőtlenül leszivárgott szennyvíz mennyiség - Öntözıvíz ellátottság adott - Jó minıségő rétegvíz, termálvíz készlet áll rendelkezésre, melyek hidrogeológiai védettsége jónak ítélhetı - A csatornahálózat megfelelı Lehetıségek

Veszélyek

- Technológiai szennyvizek tisztítása

- Ár és belvízveszély megnövekedése

- Vízbázisok (felszíni, felszín alatti) minıségének - Talajvízszennyezés kockázata rendszeres ellenırzése és védelme - A lakosság vízi létesítményeket, kutakat létesít a szükséges bejelentések és engedélyek nélkül

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Erısségek

Gyengeségek

- A térségben a földkéreg az átlagosnál - Ezen irányú oktatás és ismeretterjesztés hiánya vékonyabb, a geotermikus adottság kedvezı - Piaci eszközök alkalmazásának hiánya - Jelentıs termálvízkinccsel rendelkezik a térség - Alacsony a megújuló energiaforrások -Az energiagazdálkodás fejlesztésére jelentıs részesedése az energiatermelésben Uniós források állnak rendelkezésre - A biomassza alapú energiatermelés sok szereplıt igényel - A szociális főtéstámogatásra felhasználható több száz m3 vágástéri hulladék megy veszendıbe évente, melyet közmunka programba is hasznosítani lehetne.

Lehetıségek - Termálvíz magasabb szintő hasznosítása

Veszélyek - Nem alakul ki megfelelı együttmőködés az érintett partnerek között

- Az energiafelhasználás mennyiségi csökkentése - A lakások energiahatékonyságának elısegítése

- A külföldön már jól mőködı technológiák nem tudnak teret hódítani

- Az energiafelhasználás fajlagos szennyezésének - Sajáterı hiánya csökkentése, hatékony építési technikák,

67

TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEK Erısségek

Gyengeségek

- Tisza és árterének természeti értéke, az alföldi - Tájsebek, roncsolt területek táj klasszikus példája - Almásy kastélyparkon belüli ellenırzés hiánya - Erısödı igény a természetben való rekreáció - Fizetıképes kereslet csökkenésével a kulturális iránt és természeti értékek nem fejleszthetıek

Lehetıségek

Veszélyek

- A tiszai hajózási bázis a viziturizmus és - Pénzügyi nehézségek miatt nem a természeti horgászturizmus lehetıségének fejlesztése értékek védelme az elsıdleges - Vadász, lovas továbbfejlesztése

turizmus

lehetıségeinek - Mezıgazdasági kemikáliák szakértelem nélküli használata

- Erdısítés növelése - Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelı talajhasználat bıvítése, a fenntartható fejlesztés megvalósítása - Gyenge termıképességő területeken az intenzív talajhasználat felváltása hagyományos tájba illı gazdálkodási módokkal

3.TEMATIKUS AKCIÓPROGRAMOK ÉS ELÉRT EREDMÉNYEK 3.1 Levegıtisztaság – védelmi akcióprogram A korábbi környezetvédelmi programokban elérni kívánt célokban a Törökszentmiklósi kistérség általános légszennyezési problémái kerültek megfogalmazásra. Közvetlenül települések szerint, illetve Törökszentmiklós vonatkozásában nem lettek kijelölve helyi feladatok, konkrét beavatkozást igénylı körülmények. Többnyire általánosságban tematikus csoportokban – ipari, mezıgazdasági, lakossági, környezetterhelés szerint – kerültek megfogalmazásra a megoldásra váró problémák. 3.1.1 Az akcióprogramban kijelölt célfeladatok A közlekedési eredető légszennyezés csökkentése. A közintézményeknél és lehetıség szerint a lakossági főtésnél is a korszerő (földgáz és pb gáz üzemi) tüzelıberendezések alkalmazásának elıtérbe helyezése. A belterületi bőzszennyezések mérséklése, a belterületi állattartások szabályozása, elıírások betartása. Külterületen az avar, szalma, tároló stb. égetések megszüntetése, illetve zúzás technológia és beszántás alkalmazása. A légszennyezı források feltárása, intézkedési tervek kidolgozása a csökkentés céljából, az engedélyezési eljárások szakmai színvonalának emelése, a védıtávolságok megkövetelése. Az ipartelepek és telephelyek szennyezı anyag kibocsátásának határérték alá csökkentése. 68

3.1.2 Kijelölt feladatok teljesítése A közlekedés eredető légszennyezés nagyságrendekkel csökkent a város belterületén a 4.sz. fıút várost elkerülı szakaszának megépítése után 2003 évben. lakossági és intézményi A tárgyidıszakban tovább bıvült a főtéskorszerősítések köre a gázfőtés elıtérbe kerülésével, de a takarékossági kényszer már ezt a tendenciát is meghaladta és új környezetbarát, takarékos főtéstechnológiák kerülnek elıtérbe a növényi másodnyersanyagoktól a thermál víz hasznosításig. A mezıgazdasági környezetben jelentıs haladás történt a tarló égetések visszaszorításával az idényszerő nyári légszennyezések felszámolására, a tarló maradványok talajmőveléssel történı bedolgozásával. Jelentısen csökkentek a belterületi állattartásból – bőzszennyezés – adódó lakóterületi feszültségek, sok tekintetben normalizálódtak a viszonyok a határozottabb önkormányzati szankcionálás folytán. Az ipartelepek és telephelyek vonatkozásában jelentıs csökkenés állt be a szennyezıanyag kibocsátásban, mivel jelentıs kapacitás csökkenések, üzembezárások történtek, valamint a takarékossági kényszer is ebbe az irányba kényszerítette a termelési folyamatot. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ megyei Intézete Települési Önkormányzat

3.2. Vízvédelmi akcióprogram Az akcióprogram kistérségi összefüggésben fogalmazta meg az alapvetı vízgazdálkodási érdekeket megjelenítı vízkészlet gazdálkodási, vízminıség védelmi célokat a felszíni és a felszín alatti vízkészletek vonatkozásában.

3.2.1. A felszíni vizek védelmét szolgáló célfeladatok A takarékos ipari és mezıgazdasági vízhasználatot ösztönzı szabályozások bevezetése. A Tisza folyó megyei (térségi) szakaszán a III. osztályú vízminıség megtartása, valamint a Szajoli I. fıcsatorna szennyezettségének mérséklése, a IV. és V. minıségi osztály javulása. A Törökszentmiklósi városi szennyvíztisztító telep szakszerő üzemeltetése.

3.2.2. Kijelölt feladatok teljesítése Az ipari és mezıgazdasági vízhasználatok jelentısen mérséklıdtek az energiaárak és üzemköltségek növekedésével és így szinte önszabályozó módon teljesültek a víztakarékossági elvárások. Kedvezıen hatott a Szajoli I. fıcsatorna – illetve – a Tisza folyó – vízminıségére a Törökszentmiklósi városi szennyvíztisztító telep hatásfok növelı beruházása, mely 2004-ben kapott vízjogi létesítési engedélyt. A tervezett tisztítási technológia eleveniszapos biológiai tisztítás, nitrifikációval, denitrifikációval, foszforeltávolítással, iszapstabilizálással, zárt komposztálással. 69

3.2.3. A felszí alatti vizek védelmét szolgáló célfeladatok A felszín alatti vizek felhasználásának mérséklése, az engedély nélküli vízhasználatok megszüntetése. Az ivóvízbázis - védelem fejlesztése A hígtrágyák és szennyvíz iszapok ártalommentes elhelyezése, hasznosítása. Az ivóvíz minıségének biztosítása érdekében a megfelelı kezelésükrıl (vastalanítás, nitrit és nitrát mentesítés, hatékony arzénmentesítés), WHO normák betartásáról való kiemelt gondoskodás. A bel és külterületi talajvíz-szint mennyiség és minıség ellenırzés, monitoring, mérıhálózat üzemeltetés és adatbázis információs rendszer létrehozása. 3.2.4. Kijelölt feladatok teljesítése Sajnálatos módon a felszín alatti vizek védelmében nem sikerült érdemi elırelépést tenni az engedély nélküli vízhasználatok és vízi létesítmények visszaszorítása terén, pedig a városi ivóvízbázis védelmének ez sarkalatos feltétele lenne. Az ivóvízbázis védelem fejlesztése elmaradt a tervezettıl, hogy nem valósult meg a – 2009 évtıl – uniós forrásból tervezett nagyszabású vízminıség javító program, amely a víztisztítás, vízkezelés és a vízhálózat fejlesztését szolgálta volna. A talajvizek monitoringozását – mennyiségi, minıségi paramétereknek ellenırzését – információs rendszereknek kialakítását szolgáló tervezet megvalósítása szintén elmaradt. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ megyei Intézete Települési Önkormányzat Kistérségi Többcélú Társulás 3.3. Földvédelmi Akcióprogram A kijelölt földvédelmi célok általános földvédelmi, agrár-környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi elveket, célokat fogalmaznak meg. Nem tartalmaznak utalást helyszínekre, létesítményekre, intézményekre. A földvédelmi célok a jelen felülvizsgálat során részben, más tematikus szakterületekhez lettek besorolva. 3.3.1. Az Akcióprogramban kijelölt célfeladatok A termıföld, mint a legfontosabb termelıeszköz védelme, komplex agrárkörnyezet gazdálkodás. A meglévı öntözési és meliorációs vízrendezési létesítmények védelme, hasznosítása és igény szerinti korszerősítése, fejlesztése. Védett területek, kunhalmok, természeti területek fokozottabb védelme. Szerves és zöldtrágyák, biotrágyák szélesebb körő alkalmazása, biogazdálkodás. Mőtrágyák és növényvédı szerek felhasználásának mérséklése, szakszerő felhasználása, talajvédelmi fásítás. Mezıgazdaságilag kevésbé hasznosítható területek gyepesítése, erdısítése és/vagy vizes élıhelyként való hasznosítása.

70

3.3.2. A kijelölt feladatok teljesítése A termıföldek védelme pl.: környezetszennyezés szempontjából kedvezıtlen tendenciát mutat, így pl. sok a dőlı-utak menti vadlerakó, a táblaszegélyek gyomosak, gyakori a növényi allergénekkel szennyezett mezıgazdasági zöldterület. A korábban nagy költségekkel kiépített vízrendezési, öntözési létesítmények állagmegóvása, hasznosítása néhány nagygazdaság kivételével nincs meg az üzemi adottság, illetve költségfedezet, ezeket unios forrásokból lehetne esetleg felújítani, üzem behelyezni. A mezıgazdasági szántóterületeken található természeti értékek, kunhalmok, élıhelyek egyre jobban amortizálódnak ebben a területileg illetékes Nemzeti Parknak is lennének feladatai. A szórvány tájvédelmi értékeket kataszterbe kellene foglalni és területi szakembereknek rendszeresen ellenırizni. A szerves trágyák, zöldtrágyák széleskörő alkalmazását segítené a komposztálás népszerősítése is, amelynek ellentmond az a tény, hogy a város nem rendelkezik komposztteleppel és vidéken helyezi el az értékes növényi szerves anyagot. A mőtrágyák és növényvédıszerek felhasználása egészségesen mérséklıdött a fıleg takarékossági kényszer hatására, sıt a tápanyag utánpótlás sok helyen hiányos a növénytermesztésben. A mezıgazdaságilag kevésbé hasznosítható vagy rendezetlen roncsolt területek rekultivációja, hasznosítása részben önkormányzati hatáskör és érdek, hiszen ezek azok a tartalék-területek, ahol növelhetık a zöldterületek, rekreációs felületek, illetve bányaterületek esetében kialakíthatók vizes élıhelyek. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság Települési Önkormányzat Megyei Földhivatal

3.4. A települési és az épített környezet védelmét szolgáló Akcióprogram. A fejezetben ismertetett célok nem lettek lebontva a kistérség településeire, illetve nem lettek hozzárendelve a helyi sajátosságokhoz, fejlıdési viszonyokhoz. A program megalkotásakor, így a város szempontjából lényeges kérdések kerültek megválaszolásra. 3.4.1. Az akcióprogramban kijelölt célfeladatok Ár- és belvízvédelmi mővek korszerősítése és fejlesztése. A települések csatornázottságának és szennyvíztisztításának fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme. A települési szilárd hulladékok megfelelı kezelése és ártalmatlanítása, valamint a települési tisztasági feladatok ellátásának fejlesztése. A települési zöldfelületek területi fejlesztése. Ingatlanon belüli szikkasztó gödrök, mőtárgyak felülvizsgálata, illetve szükség szerinti átépítése. A települési kép és a települések általános tisztaságának javítása.

71

3.4.2. A kijelölt feladatok teljesítése A város csapadék elvezetése is a külterületi belvízelvezetı, a befogadó létesítmények fejlesztése a legjelentısebb vízgazdálkodási feladat a településen. Törökszentmiklós csapadék csatornahálózatának legújabb fejlesztési tervei 2009 évben kaptak vízjogi létesítési engedélyt. A tervezéssel érintett vízgyőjtı területek: - Andrássy-mellékcsatorna - Tenyıi úti öblözet - Ferdinánd úti öblözet - Vásárhelyi Pál úti öblözet - Szellı utcai öblözet - Széchenyi utcai öblözet A települési szilárd hulladékok korszerő, szakszerő ártalmatlanítása 2007 évtıl megvalósult, mivel ezen tevékenységet az újonnan létesült Kétpói regionális hulladéklerakó ekkor átvette. A helyi településtisztasági feladatokat a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. A települési zöldfelületek terület és minıségi fejlesztéseken jelentıs lépés, hogy az elmúlt 2-3 évben több száz négyzetméterrel gyarapodott a közparki virágágyások területe, valamint folyamatban van a Kossuth tér felújítása, amely mind a növényzet, mind a térburkolat és a köztéri berendezések igényes felújításával gazdagítja a város képet és szolgálja a városlakók felüdülését, jó közérzetét. korszerőtlen A lakóingatlanokon található környezetszennyezı, szennyvízkezelı, tároló, szikkasztó mőtárgyak felülvizsgálatára nem került sor. Ezt a célt továbbra is szem elıtt kellene tartani és az engedély nélküli egyéb vízilétesítményekkel – kutakkal, víztározó berendezésekkel – együtt a jövıben szükséges felülvizsgálni, mivel a helyi ivóvízbázis veszélyeztetettségét leginkább ezek a vízilétesítmények okozzák. A települési összkép – településtisztasági, településesztétikai benyomás – javulásáról lehet beszámolni az ezredforduló utáni évtizedekben, miután több célirányos városfejlesztési program, intézkedés együttesen érezteti hatását. 3.4.3. Az épített környezet védelme akcióprogram A települések általános és részletes rendezési tervben megfogalmazottak figyelembe vétele. A meglévı tervek felül vizsgálata és szükséges átdolgozása, korszerősítése. A tönkrement, károsodott építmények felülvizsgálata és szükséges rendbehozatala. 3.4.4. A kijelölt feladatok teljesítése A városfejlesztési munkák során – mind az új létesítmények létrehozása, mind a régi épületek felújítása alkalmával, illetve a parkok, közterek kialakításánál – a minıségi városkép arculat megteremtése, továbbfejlesztése tapasztalható Törökszentmiklós meghatározó városrészeiben, de különösen a belváros tekintetében. Végrehajtásért felelısök Megyei Önkormányzat Nemzeti Park

72

3.5.

Az emberi egészségvédelmi célok Az ivóvizek másodlagos szennyezıdésének megakadályozása, az ivóvízbázis hatékony védelme, a települési ivóvíz minıség folyamatos ellenırzése. Közúti és közlekedés által okozott zajterhelés mérséklése. Az éttermek és cukrászdák közegészségügyi ellenırzése. Az egészségügyi alapellátás színvonalának javítása.

3.5.1. A kijelölt célok teljesítése Az ivóvizek másodlagos szennyezésével kapcsolatos probléma merült fel a városi vízmő külterületi szakaszán a surjányi települési víz-hálózatba bekövetkezett vízminıség-romlással – fertızı anyag került a vízhálózatba – mely közegészségügyi anomáliát okozott a lakossági vízellátásba. A települési zajterhelést alapvetıen mérsékelte a 4-es fıút elkerülı szakaszának megépítése, az átmeneti forgalom 70-80 %-nak elterelése. A vendéglátó ipari létesítmények mőködési feltételeinek az élelmiszerek hatósági felügyeletének megszigorításával jelentısen javultak a fogyasztói érdekvédelem feltételei az utóbbi években Törökszentmiklóson is. Az egészségügyi alapellátás vonatkozásában jelentıs változás nem történt a városban, de helyi vonatkozásban nem is volt ez a kérdés kiélezett, mivel a Szolnoki egészségügyi centrumok biztonságos hátteret nyújtottak az ellátásra szorulóknak. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ Települési Önkormányzat

3.6.

Természetvédelmi célokat szolgáló Akcióprogram A Tisza hullámterének, holtágainak védelme és többcélú hasznosítása. Nem honos állat és növényfajok visszaszorításának érvényesítése. A veszélyeztetett fajok és élıhelyek védelmének biztosítása. A védett területekre vonatkozó elıírások fokozottabb betartása. Az illegális fakivágások elleni határozott fellépés. Az erdık természetességének növelése, fafajcsere, gyomcserjék gyomfafajok visszaszorítása. A még meglévı és védhetı ısgyepek természetes állapotának fenntartása. Belvizes területek egy részének visszaszorítása és erdısítése. Védendı értékek helyi védelem alá helyezése.

és

3.6.1. A kijelölt célok megvalósítása A Tisza folyó és hullámtere többcélú hasznosítását, tájvédelmének megerısítését a víziturizmus és ökoturizmus fejlesztését támogató uniós pályázati program részese volt Törökszentmiklós 2005-2006 években, mikor is társszervezıként részt vett a Folyómenti Régiók Szövetsége néven szervezett programban. A Közép Tiszamenti települések és 9 uniós ország folyómenti régiói képviselıivel folytatott nemzetközi kapcsolatépítés és tapasztalatcsere példaértékő együttmőködést eredményezett az újonnan csatlakozott középeurópai és a nyugat-európai tagállamok között.

73

-

A hazánkban nem honos növényfajok – elsısorban a káros környezeti hatású gyomnövények, biológiai allergének mint pl. a parlagfő – irtására több éven keresztül lettek intézményes kampányok szervezve részint saját forrásokból, másrészt mg-i minisztériumi pályázati alapokból a polgármesteri hivatal szervezésében. A veszélyeztetett és védett növény és állatfajok védelmét elsısorban a Tiszai hullámtér – mely a Közép Tiszai Tájvédelmi Körzet része – biztosítja, ahol rezervátum szerő védettséget nyújt az ártéri erdı. Az illegális fakivágások elleni fellépés különösen a védett természeti értékek vonatkozásában nem elég hatékony, itt tennivalója lenne a Hortobágyi Nemzeti Parknak és az Erdészeti Felügyeletnek is. A közelmúltban történt botrányos eset a Szenttamási Almásy kastély helyi védettségő parkerdıjében folytatott fakitermelés nem kapott megfelelı nyilvánosságot. Az általánosságban megfogalmazott célok, mint az erdık természetességének növelése a meglévı ısgyepek fenntartása a belvizes területek erdısítése a védendı helyi értékek védelem alá helyezése csak úgy nyerhetnek érdemi megvalósítást, ha tételes helyszínekhez kapcsolódnak, ezért célszerő lenne ezen helyszíneket egy következı program alkalmával kataszterbe foglalni, feltérképezni, szakszerően felmérni, minısíteni, szakszerő ajánlásokkal ellátni a Program készítése kapcsán. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Nemzeti Park Települési Önkormányzat Civil szervezetek

3.7.

Tájvédelmi célokat szolgáló akcióprogram Az utak mentének és a vízfolyások partjainak honos fafajokkal történı újrafásítása. Területrendezési és a táj állapotát lényegesen befolyásoló tervek készítésénél, továbbá a tulajdonviszonyok rendezésénél a tájvédelem kiemelt szerepének biztosítása. Nagy létesítmények tervezésénél (pl.: ipartelep, feldolgozó üzem) engedélyezés elıtt a környezeti hatástanulmány részét képezı természeti állapotfelvétel és elemzés készítésének biztosítása. A Tisza hullámterébe telepített nemesnyárak helyett a természetszerő erdık elsıbbségének biztosítása, az árvízvédelmi szempontok figyelembe vételéve. Az idegenforgalmi törekvésekkel és szervezetekkel összehangoltan védett területekre irányuló tömegturizmus szabályozása. A felhagyott anyag, homokbányák tájrendezése. A települési felhagyott szeméttelepek rekultiválása. A külterületi területhasználatnál a „kunhalmok” védelmének biztosítása. A tájkataszter készítés és a tájterhelhetıségi és kapacitás vizsgálatok elvégzése.

74

3.7.1. A kijelölt célok megvalósítása A vonalas létesítmények – utak, csatornapartok – mentének fásításában nem történt regisztrálható teljesítés. A területrendezési tervezésnél a tájvédelem szerepe sokszor formális, hiszen az engedélyezési eljárások íróasztal mellett zajlanak le. Az engedélyezı szakemberek nem rendelkeznek hely és helyzetismerettel, de sok esetben a tervezı is „hozott anyagból” dolgozik, nem megy ki a terepre. A Tisza hullámtéri erdıfelújításokban és a turisztikai tájhasználatban nem voltak számottevı kezdeményezések, de itt mindenképpen meg kell említeni a Pityókai ártéri tavat és ligeterdıt, mely a Folyómenti Régiók Szövetsége szakmai konferenciáján is érdeklıdést váltott ki, mint lehetséges ökoturisztikai és természetvédelmi célterület fejlesztésre, támogatásra érdemes tájtörténeti, tájvédelmi bemutató helye. A felhagyott agyagbányák tájrendezésében nem történt haladás, ezen területek állaga tovább romlott a helyi növényi szerves anyagok felhalmozódása és a kommunális hulladékszennyezések folytán. A felhagyott városi hulladéklerakó rekultiválása formálisan megtörtént – de a felhordott humuszréteg nem elegendı sem minıségben, sem mennyiségben a tartós növénytelepítéshez, illetve annak megtartásához – továbbá monitoring kutak lettek telepítve a talajvíz-minıség kontrollálásához. A kunhalmok védelmének biztosítására érdemi beavatkozás nem történt, ehhez a falugazdászok és földtulajdonosok bevonásával kellene helyi védelmet a gyakorlatban megvalósítani, mivel a legtöbb kár a talajmővelések idején éri ezeket a képzıdményeket. A tájkataszter készítés nem történt meg, de ezen célfeladat végrehajtását továbbra is szorgalmazni kellene egy környezetinformációs kataszter formájában. Meg kell említeni, hogy az 1970-es 80-as években készült környezeti kataszter a kistérségrıl, mely forrásanyagnak ma már különleges informális jelentısége van többek között a korábbi nagyüzemi környezetszennyezések és a tájtörténeti adatok vonatkozásában. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Nemzeti Park Települési Önkormányzat Civil szervezetek Megyei Földhivatal, Falugazdászok Erdészeti Igazgatóság

3.8.

Hulladékgazdálkodási célokat szolgáló Akcióprogram

3.8.1. Települési szilárd hulladék ártalmatlanítást, kezelést szolgáló célfeladatok A Kétpói regionális hulladéklerakó mielıbbi megépítése Hulladékszegény technológiák alkalmazása A szervezett hulladékgyőjtés teljes körő bevezetése, veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív győjtésének elıtérbe helyezése A szelektíven győjtött és szétválasztott újrahasznosítható hulladékok értékesítésének megszervezése.

75

3.8.2. A kijelölt célok megvalósítása A Kétpói regionális hulladéklerakó megépült 2006 évben és 2007-ben megkezdte szolgáltatását Törökszentmiklóson a szilárd kommunális hulladék és zöldanyagok (növényi szerves anyagok) elszállításával, ártalmatlanításával, komposztálásával. A hulladékszegény technológiák alkalmazása elsısorban üzemi, intézményi vonatkozásban követhetı ahol a takarékossági kényszer strukturális változásokat kényszerít ki az anyaggazdálkodásban, felhasználásban. A szervezett hulladékgyőjtés széleskörő bevezetése megtörtént 2010-ig a városban, de az általányáras szállítás nem ösztönzi a szelektív győjtés irányában és hulladék kibocsátás csökkentésével a lakosságot és az intézményeket, vállalatokat, úgy tőnik, hogy az ez irányú korszerősítésben nem igazán kezdeményezı a Remondis Kft.

3.8.3. Települési folyékony hulladékok kezelését, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok - A szennyvíztisztító telep kapacitás kihasználásának jobbá tétele a csatornázottság növelésével - Az ingatlanoknál a zárt szennyvízgyőjtı aknák építésének elıtérbe helyezése. 3.8.4. A kijelölt célok megvalósítása - A városi szennyvíztisztító telep az ezredforduló idején növekvı tisztítási technológia hiányosságokkal, hatásfoki elégtelenségekkel mőködött, mely probléma a 2000-es évek második felében végrehajtott nagyszabású mőszaki fejlesztéssel megoldódott. - A kültelki ingatlanoknál keletkezı – tároló aknákba győjtött – szippantott szennyvizeket szintén a szv. telep fogadja be az erre a célra kiépített mőtárgyon keresztül. 3.8.5. Termelési nem veszélyes hulladékok újrahasznosítását, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok - A termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségének folyamatos mérése és a hulladékszegény és fajlagosan kevesebb alapanyagot felhasználó technológiák bevezetésével a mennyiség csökkentése, az újrahasznosítás arányának növelése. - Az újrahasznosító anyagok szelektív győjtése és értékesítésének megszervezése. 3.8.6. Kijelölt célok megvalósítása - Nagyságrendben a legjelentısebb termelési hulladékmennyiséget a mezıgazdaság produkálja. Elsısorban szántóföldi kultúrák a gabonafélék és a kukorica ágazat valamint egyéb tarló maradványok képezik. -

A termelési hulladékok mennyiségének megugrása nagymértékben visszacsatolható az állattenyésztési ágazat leépülésére az 1990-es évektıl a még korábbi hibás hígtrágyás technológiák bevezetésére, mely körülmények visszafogták a szálas takarmány és alomanyag szükségletet. Kedvezı tendenciák vannak a mg-i másodnyersanyagok fokozott hasznosítására a biomassza főtéstechnológiákba való hasznosítása korszerő feltételek mellett és a helyi energia ellátásba való beintegrálásával áramfejlesztık mőködtetésére hıenergia elıállítására. További egyensúly teremtı tényezı a mg-i termelési hulladék felesleg csökkentésére a hagyományos, környezetbarát állattartási technológiák elterjedése és az állatállomány várható növekedése. 76

3.8.7. Veszélyes hulladékok győjtését, ártalmatlanítását szolgáló célfeladatok - A veszélyes hulladékok szakszerő átmeneti tárolása és elszállítása - A településeknél a háztartási veszélyes hulladékok szelektív győjtése és a végleges ártalmatlanításról történı gondoskodás. - Az állati hullák és hulladékok győjtésének korszerősítése. 3.8.8. Kijelölt célok megvalósítása - Az állati hullák és hulladékok győjtésérıl, elszállításáról, ártalmatlanításáról szakvállalat gondoskodik. A Surjány-Hús Kft. a vágóhídi melléktermékeket saját komposzttelepen ártalmatlanítja. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ megyei Intézete Települési Önkormányzat Kistérségi Többcélú Társulás Mezıgazdasági szakigazgatási Hivatal

3.9.

Zaj-és rezgés elleni védelemi célfeladatok - Középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthetı 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetése. - A gépjármővek mőszaki állapotának felülvizsgálatával, a gépjármőpark korszerősítésével, a lakókörnyezeti nyílászáró szerkezetek zajcsökkentı változatok alkalmazásával, az elıírt védısávok betartásával a zaj és- rezgés eredető környezetterhelések csökkentése. - A közösségen belüli helytelen magatartás által okozott zajok és zajterhelések mérséklése és megszüntetése, helyi zajvédelmi rendeletek megalkotása.

3.9.1. Kijelölt célok megvalósítása - A 4-es fıút várost elkerülı szakaszának megépítésével a rendszeres olykor 75 dBA zajterhelések megszőntek a fıutca mentén. - A mezıgazdasági idénymunka – csúcsok idején vonuló nehéz gépek zajterhelése idınként kiugró. A városban fennmaradó átmenı teherjármő forgalom - Mezıtúr és Kétpó irányába – jelenleg még forgalom szervezési probléma megoldásra vár. - A lakossági panaszügyek listáján a szórakoztató helyek zajkibocsátása elıtérbe van, visszatérı problémát jelent az éjszakai hangoskodás több lakóterületen. Végrehajtásért felelısök Közép – Tisza – vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ megyei Intézete Települési Önkormányzat Kistérségi Többcélú Társulás Közlekedési felügyelıség 3.10. Környezetbiztonsággal kapcsolatos célokat szolgáló Akcióprogram - Kárelhárító szervezetek létrehozása - A környezeti káresemények során szükségessé válható gépjármővek, gépek, berendezések, eszközök, anyagok felmérése, az átmeneti illetve készenléti tárolás feltételeinek rögzítése.

77

-

A káresemények során riasztásra kerülı szakszemélyzet felkészítettségének ellenırzése, a szükséges pótlólagos és kiegészítı oktatások és gyakorlatok végrehajtása.

-

Az önkormányzatok felelıs vezetıinek tájékoztatása, és felkészítése a környezeti káresemények elıfordulásakor hozandó intézkedésekrıl, a riasztandók körérıl, a szakszemélyzet helyszínre érkezéséig meghozandó intézkedésekrıl, és a kármentesítési munkák alatti feladatokról.

3.10.1. A kijelölt célok megvalósítása - Törökszentmiklós városban az esetleges környezeti káresemények, vagy természeti katasztrófák esetén kijelölt intézmények szakvállalatok és szakértık látják a káresemények minısítését, a szakszemélyzet mozgósítását, szükség szerint a lakosság riasztását, értesítését és szabályozzák a közmővek mőködtetését. Súlyos katasztrófa helyzet kialakulása esetén a polgármester – mint védelemvezetı – irányításával válságtörzset alakítanak ezen intézményi vezetık és szakértık bevonásával komplex módon irányítják, szervezik a védelmi munkát. Ilyen súlyos helyzet alakulhat ki egy rendkívüli idıjárási esemény, ár- és belvízvédelmi helyzet, környezetszennyezés, közlekedési tömegbaleset vagy egyéb különleges katasztrófahelyzet bekövetkezése esetén. A katasztrófa helyzet elhárításában elsı körben érintett intézkedésre jogosult intézményvezetık, intézmények, szakemberek: Városi Rendırkapitányság – Kossuth L. út 143. – városi rendırkapitány és szakmai helyettese Városi Polgárvédelmi Parancsnokság – Kossuth L. út 135. – polgárvédelmi parancsnok és helyettese Polgármesteri Hivatal – Kossuth L. út 135/A – polgármester, alpolgármester Víz Csatornamő Kft. – Táncsics M. út 42/A – igazgató és mőszaki helyettesei Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. – Puskás F. út 12. – igazgató és mőszaki helyettesei A programozás, azaz a végrehajtás szervezésének alapvetı feladata a Programban meghatározott feladatok gyakorlati megvalósításának menedzselése. A Környezetvédelmi Programból megjelölt akcióprogramok feladatait 2009 – 2014 közötti idıszakon belül ütemezni kell, meg kell határozni az adott évre vonatkozó konkrét feladatokat, a végrehajtásért felelısöket. A Környezetvédelmi Program 6 éves 2009-2014 közötti idıszakra vonatkozik. A 6 éves idıtartamú programot 2 évente felül kell vizsgálni és az esetleges módosításokat, kiegészítéseket újra jóvá kell hagyatni és a Program anyagába be kell dolgozni. Törökszentmiklós, 2011. december 1. Nagy Géza Elnök Nagyalföldi Környezetvédı és Térségfejlesztı Egyesület

78

1.számú melléklet

Telephely engedéllyel rendelkezı vállalkozások Sorszám

Telephely, Hrsz.

Telep üzemeltetıje

Tevékenység megnevezése

1. Dózsa Gy. út 60., 9101

LINDSTRÖM SZOLGÁLTATÓ Textil, szırme mosása, tisztítása KFT

2. Dózsa Gy. út 13,. 7165

NF MIKROTECH KFT.

Háztartási villamos készülék gyártása

Nagymorotva dőlı 5, 0646/14

VOGEL NOOT KFT.

Mezıgazdasági, erdészeti gép gyártása

4. Kossuth L. út 159, 16/A/1

GASTROTEX KFT.

Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

5. Kossuth L. út 270., 5068

STR-MOTORS 270 KFT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

6. Alatka út 3., 54/4

MÉ-BER TÚR 2006. KFT

Nem veszélyes hulladékok győjtése

7. Dózya György út 56.

HEMA&GÉJA KFT.

Központi főtési kazán, radiátor gyártása

8. Újtábla dőlı 1., 0209/2

GLOBÁL EAST KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

9. Alatka dőlı, 0664/15

AGROMIKLÓS KFT.

Raktározás, tárolás

MANÓ-MINI-BUSZ KFT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

11. Dózsa Gy. út 13., 6824/7

VT INFORMATIKA

Fémmegmunkálás

12. Alatka dőlı, 0664/20-21

ETTER KFT.

Raktározás, tárolás

13. Munkácsy u. 27., 2331

OROS SÁNDOR

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

14. Tenyıi u. 6., 6141

FUVBONTKER TRADE KFT

Gépjármőjavítás, -karbantartás

15. Petıfi u. 28., 3396/2

EUROSZOL KFT

Táskafélék, szíjazat gyártása

16. Puskás F. u. 3., 1135/1

VÉDETT MŐHELY NONPROFIT

Irodai papíráru gyártása

17. Téglagyár u. 4., 2072

BAGI ISTVÁNNÉ

Nem veszélyes hulladék győjtése

18. Kossuth L. u. 1., 2112/19

WELDING KFT

Fémszerkezet gyártása

Kossuth L u. 87-91., 1942/2

TM ÖNTÖDE KFT.

Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

20. Kossuth L. u. 3., 2110/9.

REFERENCIA KFT.

Nem veszélyes hulladék győjtése

21. Dózsa Gy. u. 58., 6813/1

I.I.V. FÉMIPARI KFT:

Fémszerkezet gyártása

22. Pánthy E. u. 13., 3761/4

LIMA-98 KFT

Gépjármőjavítás, -karbantartás

23. Kossuth L. u. 277., 231/1

SZEM-MA Kft.

Nem veszélyes hulladékok győjtése

24. Tenyıi u. 4, 6145

KOVINTAX BT.

Irodabútor gyártása

3.

10.

19.

SHELL töltıállomás, 0699/6

79

25. Újtábla dőlı 1., 0209/14

KALÁSZ-TENGER KFT.

Raktározás, tárolás

26. Rózsa F. u. 21.

HAGYÓ CSABA

Fémmegmunkálás

27. Pánthy E. u. 64., 3762

LASA AGROKULTÚRA KFT.

Raktározás, tárolás

28. Dózsa Gy. u. 58., 6313/1.

NF MIKROTECH KFT.

M.n.s. egyéb speciális gép gyártása

29. Hámán K. u. 1., 1092

TÜR-PLAST KFT.

Mőanyag építıanyag gyártása

30. Deák F. u. 100., 3490

PSZIHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA

Szınyeggyártás

31. Béla kir. u. 54., 054/76-77 LA-KRI KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

32.

Surjány Külterület 0301/26., 0301/26

TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MG RT.

Raktározás, tárolás

33.

Szenttamás külterület, 087/9

TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MG RT.

Raktározás, tárolás

34. Dózya Gy. u. 13., 6827/7

IEC KFT.

Jármővillamossági, -elektronikai készülék gyártás

35. Tenyıi u. 6., 6142

SENECA 2004 BT.

Nem veszélyes hulladék győjtés

36. Csillag u. 21., 715/a

BORSÓS FERENC

Egyéb nem vas fém gyártás

37. Hunyadi tér 6., 4077

EVERIK KFT.

Nem villamos háztartási készülék gyártás

38. Béla kir. u. 54., 054/76-77 POLGÁR LÁSZLÓ

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

39. Kossuth l. u. 214., 4561

TURCSÁNYI ISTVÁN

Gépjármőjavítás, -karbantartás

40. Pusztaszúri u. 0699/6

LUKÁCS TEAM BT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

41. Bocskai u. 32., 3435

OLÁH ISTVÁN

Felsıruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

42. Szolnoki u. 10003

SILVER-SOL KFT

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

43. Dózsa Gy. u. 54. 6813/3

G.J.A. HUNGARY KFT.

Főtıberendezés, kemence gyártás

44. Puskás F. u. 3., 1135/1.

TELJES ÉLETÉRT KHT.

Csomagolás

45. Pánthy E. u. 57., 4246

FÜLÖP ÉS TÁRSA KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

46. Dózsa Gy. u. 15/a., 6829

UWITA KHT.

Tároló fatermék gyártása

47. Hársfás u. 14/a., 1727

CSIKÓS FERENC

Felsıruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

48. Váci M. u. 5., 7456

CSÍZINÉ TÓTH ILONA

Felsıruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

49. Pánthy E. u. 66., 3761

DANI SPED KFT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

50. Molnár u. 16., 7121

MAJOR MIKLÓS

Konyhabútorgyártás

51. Nádasdy u. 2/D., 1765/4

FEKETE FERENC

Fémmegmunkálás

52. Mikszáth K. u. 25., 7724

NAGY ISTVÁN

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

80

53. Petıfi u. 44/a., 11111

MALOMIPARI SZOLGÁLTATÓ KFT.

Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

54. Katona J. u. 6., 5823

JÓNÁS SÁNDOR

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

POLGÁR TRANS KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

56. Pánthy E. u. 66., 3761/2

T+T AQUA BT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

57. Sziget dőlı 3., 0450/4

TAURINA AGRÁR KFT.

M.n.s. egyéb általános rendeltetéső gép gyártása

58. Hock J. u. 28., 899

FÜLLER BUSZ KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

59. Thököly u. 18., 1531

TÓTH ÉS TÁRSA BT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

60. Dózsa Gy. u. 54., 6809

SIKET ISTVÁN

Nem veszélyes hulladék győjtése

61. Rózsa S. u. 32., 7161/4

Vi-FÜ RT.

Fém épületelem gyártása

62. Béla kir. u. 76., 7630

MIHÓK ISTVÁN

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

63. Erdıs I. u. 18., 100

VI-LO TRANS KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

64. Mátyás kir. u. 2., 4629

KOVÁCS ISTVÁN

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

TUNGSTEN KFT.

M.n.s. egyéb általános rendeltetéső gép gyártása

66. Dózsa Gy. u. 23., 6825/3

DELFI CENTER BT.

Irodabútor gyártása

67. Hunyadi J. u. 9., 4597

3V KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

SURJÁNY HÚS KFT.

Nem veszélyes hulladékok győjtése

SZŐCS FERENC

Villamos motor, áramfejlesztı gyártása

55.

65.

68.

Béla kir. u. 54., 054/76, 054/7

Kossuth L. út 1., 2112/2, 2112/

Surjány külterület MG-2, 0259/4

69. Pozderka u. 3., 4073

70. Somogyi B. u. 91/a., 4946 RIVASZ ISTVÁN

Gépjármőjavítás, -karbantartás

71. Tenyıi u. 73., 0481/1-23

Raktározás, tárolás

EX-LEX KFT.

72. Földvárhalom dőlı 054/59 ALOX KFT.

Fémfelület-kezelés

73. Batthyány u. 135.

ÚJ GENERÁL SZÖVETKEZET

Gépjármőjavítás, -karbantartás

74. Dózsa Gy. u. 15/a., 6829

MOLNÁR SPED KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

75. Batthyány u. 189., 4416

NÁDAS FERENC

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

LASA AGROKULTÚRA KFT.

Raktározás, tárolás

FAMÍVES 2000 KFT:

Egyéb bútor gyártása

KATONA ZOLTÁN

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

76.

Kisbartahalom dőlı 1., 0148/10

77. Rózsa S. u. 32., 7126 78.

Petıfi u. 11/9., 3382, 3383

81

79.

Szılıhátulja dőlı 2., 0704/22-23-2

HAJDÚ-BÉT RT.

Raktározás, tárolás

80. Pánthy E. u. 19., 4120

BÁRÁNY TIBORNÉ

Egyéb ruházat, kiegészítık gyártása

81. Nyár u. 20., 752

DORKA JÁNOS

Fémmegmunkálás

82. Tavasz u. 11., 779

FÖLDVÁRY KÁROLY

Fémmegmunkálás

83. Deák F. u. 79., 3515

BANA LAJOS

Felsıruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

84. Tenyıi u. 6., 6141

SZEM-MA KFT.

Raktározás, tárolás

MOL RT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

86. Óballai külterület 4052/8

TÉRSÉGI VÍZMŐ KFT.

Nem veszélyes hulladékok győjtése

87. Móricz Zs. u. 28/a., 1583

SZŐCS JÁNOS

Fémmegmunkálás

SZENTMIKLÓSI GABONA KFT.

Raktározás, tárolás

89. Bajcsy-Zs. u. 56., 6551

B & M BT.

Felsıruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

90. Kálmán I. u. 11., 8942

MIKRO 96. BT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

91. Kossuth L. út 17., 1986

KOVÁCS LÁSZLÓ

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

92. Báthory u. 25., 1022

KM ÚTTECHNIKA EGYÉNI CÉG

Szerszámgyártás

93. Balassa u. 10., 6224

KOPPÁNDI ISTVÁN

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

94. Alatkai u. 2/a., 59

BETTER KFT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

95. Táncsics M. u. 8., 1076

TELJES ÉLETÉRT KHT.

Munkaruházat gyártása

96. Csillag u. 12., 722

MRENA KÁROLY

Fémmegmunkálás

97. Béla kir. u. 2/b., 6812/5

SZÁSZ ISTVÁN

Konyhabútorgyártás

98. Dózya Gy. u. 54., 6813/3

PALATINA KFT.

Lábbeli gyártás

99. Báthori u. 12., 960

SZÉCSI ÉS TÁRSA BT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

100. Vécsey u. 1., 4694, 4695

MENTÉSZ RT.

Kımegmunkálás

101. Móricz Zs. u. 2., 1568

GULYÁS KÁROLY

Fémmegmunkálás

102. Nádasdy u. 37., 1243

KISS IMRE

Gépjármőjavítás, -karbantartás

103. Hunyadi u. 75., 4677

KATONA JÁNOS

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

104. Béla kir. u. 84., 7635

PÁL ANDRÁSNÉ

Felsıruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

105. Kossuth L. út. 44., 2768

DEVIL-TRANS KFT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

106. Délibáb u. 44., 3175

KISS GÁBOR

Fémmegmunkálás

85.

88.

Kossuth L. ú. 92-94., 3232

Poderkahalom dőlı 1., 0148/24

82

107. Kossuth L. út 3., 2110/9

REFERENCIA KFT.

Égetett agyag építıanyag gyártása

108. Arany J. u. 7.

HOLLÓ MIHÁLY

M.n.s egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

109. Dózsa Gy. u. 54., 6809

SIKET ISTVÁN

Nem veszélyes hulladékok győjtése

110. Dózsa Gy. u. 6827/7

IEC-PACK KFT.

Egyéb papír-, kartontermék gyártása

111. Batthyány u. 133., 4000

SÁNTA LAJOS

Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

112. Alatkai u. 0665/5

G.T.P. KABIN KFT.

Fémszerkezet gyártása

113. Táncsics M. u. 61., 1148

RATKAI MIHÁLY

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

114. Tenyıi u. 25., 6018

MIKLÓS TRANS KFT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

115. Hámán K. u. 29., 795

SZABÓ 3 TRANS KFT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

116. Kossuth L. u. 79., 1949

DRÓTFAFONAT BT.

Huzaltermék gyártása

117. Deák F. u. 93., 3508

HANACSEK BT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

118. Gyırffy I. u. 28.

FUTÁS FERENCNÉ

Egyéb ruházat, kiegészítık gyártása

119. Szolnoki u., 10010

TAKÁCS GYÖRGY

Gépjármőjavítás, -karbantartás

NAGY JÓZSEF

Fémmegmunkálás

121. Kossuth L. u. 1., 2112/16

EMELİGÉPGYÁRTÓ KFT.

Fémszerkezet gyártása

122. Kossuth L. u. 1.

SURÁNYI GYÖRGY

Fémmegmunkálás

123. Bethlen G. u. 27.

VARGÁNÉ KÓRÓDI EDIT

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

124. Kossuth L. u. 185., 38

DAHLANDER BT.

Villamos motor, áramfejlesztı gyártása

125. Dózsa Gy. u. 17., 6826

CLAAS HUNGÁRIA KFT

Mezıgazdasági, erdészeti gép gyártása

126. Berzsenyi u. 16., 1718

AERO-GABONA BT.

Szárazföldi szállítást kiegészítı szolgáltatás

127. Szolnoki u. 2., 10001

KISS és TÁRSA KFT.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

GATTER-2000 BT.

Főrészárugyártás

129. Dózsa Gy. u. 13., 6825/2

NETTA KFT.

Nem veszélyes hulladékok győjtése

130. Kossuth L. út 292. 5433

MAXI TRADE KFT.

Egyéb bútor gyártása

131. Kossuth L. u. 318., 5657

DEFEKT 2001 Bt.

Gépjármőjavítás, -karbantartás

132. Dózsa Gy. u. 54., 6813/3

G.A. KANDALLÓ KFT.

Főtıberendezés, kemence gyártása

133. Petıfi u. 28., 3396/2

PALATINA KFT.

Lábbeli gyártás

FUVBONTKER TRADE KFT

Gépjármőjavítás, -karbantartás

MIKLÓSI FÉM KFT.

Nem veszélyes hulladék győjtése

120.

128.

134.

Szabadságharcos u. 5., 5648

Nagymorotva dőlı 5/a., 0646/8

Bethlen G. u. 47-49., 3402

135. Bethlen G. u., 3397/1

83