Törökország világos uniós álláspontot követel a Nabuccóról

Elektronikus hírlevél 2009/4. szám Tartalom: - EU hírek - Eseménynaptár - Aktuális pályázati lehetőségek - Hónap interjúja: Beszélgetés Mészáros Kálmánnal, a Belgiumi Magyar Nagykövetség külgazdasági szakdiplomatájával a magyar-belga kétoldalú gazdasági kapcsolatokról

EU hírek Törökország világos uniós álláspontot követel a Nabuccóról Törökország támogatása a Nabucco iránt feltétlen, minden korábbi híreszteléssel szemben, és nem köti azt össze az EU-csatlakozási tárgyalások kimenetelével. Ankara szerint az Európai Unió tagállamainak megosztottsága a valódi oka a projekt lassúságának. A 2 000 kilométer hosszú gázvezeték-rendszer építése a tervek szerint 2011-ben kezdődik, és 2014-re készülhet el. A Nabucco a Kaszpi-tenger térségéből Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül jutna el Nyugat-Európába. A 8 milliárd eurósra becsült projekt finanszírozása ugyanakkor még nem megoldott, és az is kétséges, hogy lesz-e elég gáz a vezeték számára. További információ: http://euobserver.com/9/27716 Hogy ne legyen több hitelválság – szakértői ajánlások Európai szakértők a pénzügyi szektor felügyeletének fokozását szorgalmazzák, ebben látják ugyanis egy újabb pénzügyi válság megelőzésének feltételét. A szakértők jelentésükben azt javasolják, hogy az EU a befektetési alapokra vonatkozóan mind a 27 tagállamban egységes szabályokat vezessen be, a banki felső vezetők jutalmának mértékét a részvényesek érdekeinek megfelelően korlátozza, és állítson fel válságkezelési rendszert az uniós pénzügyi ágazatra vonatkozóan. A szakértők ezen kívül pénzügyi felügyeleti rendszer és kockázatkezelési mechanizmus bevezetését is szorgalmazzák. További információ: http://ec.europa.eu/news/economy/090225_1_hu.htm http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/373&format=HTML&aged=0&lan guage=EN&guiLanguage=en

Egyre népszerűbb az online vásárlás az EU-ban Az online vásárlás egyre népszerűbb az EU-ban, de a határon átnyúló kereskedelem akadályai hátráltató tényezőként hatnak rá. 2006 és 2008 között a legalább egy terméket az interneten keresztül megvásárló fogyasztók aránya 27%-ról 33%-ra nőtt. A számok nem tükrözik az online vásárlás egyes országokban, például az Egyesült Királyságban és Németországban tapasztalt óriási népszerűségét, ahol az internethasználók több mint fele vásárolt valamit az interneten az elmúlt év folyamán. Az északi országokban (Dánia, Svédország, Norvégia) 91%-ot tett ki azon internethasználók aránya, akik vásároltak termékeket és szolgáltatásokat az interneten. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/354&format=HTML&aged=0&lan guage=HU&guiLanguage=en http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/95&format=HTML&aged=0 &language=EN&guiLanguage=en Első becslések a GDP 2008-as csökkenéséről Az Eurostat becslései szerint 2008 negyedik negyedévében a GDP mind az euro övezetben (EU15), mind az EU27-ben 1,5%-kal esett a harmadik negyedévhez képest. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva az EU27 nemzeti összterméke 1,3%-kal csökkent, a megelőző negyed 0,6%-os növekedése után. 2008 végén a befektetések aránya is csökkent (2,5%-kal), míg az export 7, az import 5,5 %-kal. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=STAT/09/28&format=HTML&aged=0&l anguage=EN&guiLanguage=en Jobb nagysebességű internet-hozzáférésre van szükség Európa vidéki területeinek fellendítéséhez Az EU vidéki lakossága nagysebességű internet-hozzáféréssel nem rendelkező 30%-ának a világhálóhoz történő csatlakoztatásának elsőbbséget kell élveznie, mivel az internet-hozzáférés javítása a gyors gazdasági fellendülés elősegítésének hatékony eszköze. Megfelelő minőségű internet-hozzáféréssel csökkenteni lehet a vidéki gazdaságok és vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) elszigeteltségét, és egyúttal a nemzetközi piacokhoz való hozzáféréssel, valamint gyorsabb és hatékonyabb üzletvitellel tovább növelhető versenyképességük is. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/343&format=HTML&aged=0&lan guage=HU&guiLanguage=en Az EU cukoripari reformjának sikere Az európai cukoripar szerkezetátalakítási programja a 2006 és 2009 közötti időszakban 5,8 millió tonna cukorkvótáról való lemondást eredményezett, ami megközelíti a 6 millió tonnás eredeti célkitűzést. A négy évig tartó folyamat végén a cukorágazat 2006-os reformjának alapvető elemét jelentő uniós cukor- és izoglükózkvóta 14 millió tonnára csökkent (ebből 13,3 millió tonna a cukorkvóta). Az EU cukortermelése ma 18 tagállamban összpontosul (a reform előtti 23-hoz képest) és a termelés csaknem 70%-a a 7 legnagyobb cukorhozamú tagállamra esik. A fenntartható és versenyképes uniós cukoripar megteremtésére irányuló reformcélnak megfelelően a belföldi árak csökkennek.

További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/366&format=HTML&aged=0&lan guage=HU&guiLanguage=en Az EBB növelte a kkv-knek nyújtott kölcsönöket Az Európai Beruházási Bank több mint 42 %-kal növelte a kkv-k számára nyújtott kölcsönöket, ezzel is támogatva a válság sújtotta európai gazdaságot. A teljes banki hitelezés 21%-kal nőtt, a 2007-es 48 milliárd euróról 57 milliárdra. A kölcsönök igénylése 2008 októberétől 2009 februárjának végéig 31,3 md eurót tett ki, 38%-kal többet, mint 2007-2008 hasonló időszakában. A bank múlt szeptemberben határozta el a kkv-k finanszírozásának segítését, és mindent meg is tesz, hogy az igénylés egyszerűbb, gyorsabb és rugalmasabb legyen. További információ: http://www.eib.org/about/press/2009/2009-034-annual-news-conference-2009.htm Euromatrica: teherautó-útdíj a lég- és zajszennyezés alapján A 3 és fél tonnánál nehezebb teherautók után fizetendő útdíjat részben az általuk okozott lég- és zajszennyezés alapján kell kiszabni az Európai Parlament által első olvasatban megszavazott irányelv szerint. A szabályozás fő pontjai: a lég- és hangszennyezést díjkivetés alapjául szolgáló külső költségnek (externáliának) tekintik; a torlódásokhoz való hozzájárulás alapján csúcsidőkben szintén lehetne díjat kivetni; a bevételeket a „zöldebb” szállítási módok támogatásába kell fektetni. Az új szabályok a 12 tonna felüli járművekre 2011-től, a 3,5 tonnánál nehezebbekre pedig egy évvel későbbtől vonatkoznának. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/062-51411-068-03-11-91020090310IPR51410-09-03-2009-2009-false/default_hu.htm Megállapodás a kedvezményes áfáról Jelenleg az EU-ban az áfa minimum szintje 15%. A jelenlegi döntés értelmében a tagállamok a kerékpár, ruha és cipő javítására, a lakóépületek takarítására és ablaktisztításra, a házi gondozásra és betegápolásra, a fodrászatra, a lakások felújítására és javítására és az éttermi szolgáltatásokra továbbá valamennyi típusú könyvre kedvezményes áfa-kulcsot alkalmazhatnak. Korábban ez a lehetőség nem volt minden tagállam számára adott. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kedvezményes kulcs használata nem kötelező, csak lehetőség, amellyel a tagállamok kormányai belátásuk szerint élhetnek. További információ: http://www.consilium.europa.eu/showFocus.aspx?id=1&focusId=357&lang=HU http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/misc/106575.pdf

Eseménynaptár – Március 2009. március 17. 8:30-18:30, Brüsszel, Belgium Ipari versenyképesség: Kihívások, lehetőségek és a politika szerepe a nehéz időkben Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne épület, Gasperi terem, 170 Rue de la Loi, 1049 Brüsszel Szervező: Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatósága Regisztráció (március 6-ig): http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/industry/industrial_competitiveness_conference.h tm, További információ: [email protected]

2009. március 17. 15:30-18:00 Brüsszel, Belgium Határon átnyúló együttműködések a Kárpát medencében A rendezvényen beszédet mond Dr. Parragh László, az MKIK elnöke. Helyszín: Európai Parlament, ASP 3 E 2-es szoba 60 Rue Wiertz 1047 Brüsszel Szervező: Európai Parlament Regisztráció (március 10. délig): [email protected] 2009. március 17. 19:30, Brüsszel, Belgium Globális válság – magyar válasz Helyszín: Magyar Régiók Háza (5, Square Vergote, 1200 Brüsszel) Szervező: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara brüsszeli képviselete A rendezvényen előadást tart Dr. Parragh László, az MKIK elnöke és a Magyar Nagykövetség részéről Zimonyi Eszter, külgazdasági attasé. Regisztráció és további információ: [email protected]

2009. március 18, 8:00-9:30, Brüsszel, Belgium Autóipart mentesítő szabályozás: egy korrekt esély a gépkocsi kereskedők számára Helyszín: Európai Parlament, Salon des Membres, Rue Wiertz 60, 1047 Brüsszel Szervezők: SME Unió, SME Circle és WKÖ Fahrzeughandel Regisztráció és további információ: [email protected]

2009. március 18. 15:00-17:00, Brüsszel, Belgium Kerekasztal beszélgetés – A munkaerő szabad áramlása Helyszín: CEBRE, Cseh Ház, 60, Rue de Trone, 1050 Brüsszel Szervező: Cseh Gazdasági Képviselet (CEBRE) Regisztráció (március 13-áig): [email protected] További információ: [email protected] 2009. március 19-20. Brüsszel, Belgium Konferencia az ICT-ről az energia hatékonyság területén Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne épület, 170 Rue de la Loi, 1049 Brüsszel Szervező: Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága Regisztráció: http://ec.europa.eu/information_society/events/ict4ee/2009/register/index_en.htm További információ: http://ec.europa.eu/ict4ee

2009. március 24. 9:00-13:00, Brüsszel, Belgium A globális pénzügyi válság a REMI szemével Helyszín: Ecorys Brussels, Rue Joseph II 9-13, 1000 Brüsszel Szervező: REMI (Regionális Gazdasági Modellek Rt.) Regisztráció: E-mailben ([email protected]) telefonon ( 001 413 549 1169) vagy a REMI honlapján (http://www.remi.com/index.php?page=european-seminars). További információ: http://www.remi.com/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=138&cntnt01origid= 103&cntnt01detailtemplate=onSiteDetail&cntnt01returnid=123&hl=en_US 2009. március 25-26. Brüsszel, Belgium 1. Euro-Afrika együttműködési fórum az ICT kutatás területén Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne épület, S3 terem, 1040 Brüsszel Szervező: Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága Regisztráció és további információ: http://euroafrica-ict.org

2009. március 31. Brüsszel, Belgium A határon átnyúló együttműködések perspektívái Európában Helyszín: Régiók Bizottsága, JDE-52-es szoba, Rue Belliard 99-101 1040 Brüsszel Szervező: Az EU cseh elnöksége Regisztráció: [email protected] További információ: http://www.liberec-region.cz/ 2009. április 3. 10:30 – 13:30 Brüsszel, Belgium Isztria régió gazdasági lehetőségeinek bemutatása, különös tekintettel a turizmusra és az agro-food szektorokra Helyszín: A Horvát Kereskedelmi Kamara képviseleti irodája, av. Palmerston 2, 1000 Brüsszel Szervező: Horvát Kereskedelmi Kamara További információ: [email protected] és www.hgk.hr

2009. április 20, Brüsszel, Belgium Öko-innováció: Európai Információs Nap Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne Épület, Gasperi terem / S3, Rue de la Loi 170, 1049 Brüsszel Szervező: Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Regisztráció: https://webgate.ec.europa.eu/fmi/scic/Eco09/registration.php További információ: http://ec.europa.eu/environment/etap/ecoinnovation/ 2009. március 30.-31. Belgium, Brüsszel Brüsszeli Adózási Fórum 2009 – Adózási rendszerek a változó világban Szervező: Európai Bizottság Adópolitika és Vámunió Főigazgatóság Helyszín: Charlemagne épület, S3-as szoba, Rue de la Loi 170, 1040 Brüsszel Regisztráció és további információ: http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/gen_info/tax_conferences/tax_forum/index_en.htm

Aktuális pályázati lehetőségek Vállalkozói kultúra és oktatás (Entrepreneurial culture of young people, and entrepreneurship education) Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága pályázati kiírásokat hirdetett meg vállalkozói szemléletű oktatás ösztönzésére a Versenyképesség és Innováció Keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme) keretében. 1. prioritás  egy Európai szintű workshop program felállítása a vállalkozásokban érdekelt egyetemi oktatók számára, tudás- és tapasztalatcsere céljából (Vállalkozói Nyári Akadémia) 2. prioritás  egy közös on-line platform kialakítása a vállalkozással rendelkező egyetemi oktatóknak  az Európai Vállalkozó Oktatók (European Entrepreneurship Educators) hálózatának kiépítése  a vállalkozó gondolkodás ösztönzése  új innovatív és gyakorlat-orientált tananyag kidolgozása a felsőoktatásban A pályázók köre magában foglalja az oktatási intézményeket, cégeket, üzleti társulásokat és a kereskedelmi és iparkamarákat. A támogatott projektek maximális ideje az első prioritásnál 36, a második prioritás esetében 15 hónap. A pályázat maximális költségvetése 2 750 000 €. Az első prioritás keretében legfeljebb 2, a másodikban legfeljebb 10 projektet finanszíroznak, a támogatottság mértéke 60 illetve 50 százalék. Az együttműködés lényeges a pályázatok szempontjából, a partnerek minimális száma a pályázati kiírásban van meghatározva. A pályázatokat postán kell benyújtani az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságához, 2009. április 20-án 16:00-ig. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2103 http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/document.cfm?action=display&doc_id=1249&userser vice_id=1&request.id=0 Marco Polo – Új utak egy zöldebb horizont felé Pályázat teherfuvarozással foglalkozó cégek számára Az Európai Bizottság a II. Marco Polo programon keresztül támogatja azokat a szállítmányozókat, akik a közútról tengeri, vasúti vagy belvízi útvonalakra helyezik át az árufuvarozást. A jelenlegi, második Marco Polo program hét éves összköltségvetése 450 millió euró. Öt területen lehet pályázni:  Modal shift actions – forgalom átterelés  Catalyst actions – katalizáló tevékenység  Motorways of the sea actions – tengeri gyorsforgalmi utak  Traffic avoidance actions – forgalom elkerülése  Common learning actions – közös tanulási projekt A program fő célja, hogy segítse a társaságokat új szolgáltatások bevezetésének vagy meglévő szolgáltatások jelentős korszerűsítésének kezdeti, magas kockázattal járó időszakában. A támogatásokat olyan pályázók nyerhetik el, akik fenntartható módon képesek nem közúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtani, tehát a piacon tudnak maradni azután is, hogy az uniós támogatás megszűnik.

A támogatásra lehet pályázni a modalitás változtatására irányuló tevékenységekkel, amelyek keretében a közútról a rövid távú tengeri, vasúti vagy belvízi útvonalakra, illetve a közlekedési módok kombinációjára helyezik át az árufuvarozást. Kaphatnak támogatást azok a vállalkozások is, amelyek az Európai Unió árufuvarozási piacának olyan strukturális akadályait szüntetik meg, mint például a tehervonatok alacsony sebessége, vagy a közlekedési módok közötti műszaki átjárhatósági problémák. Az árufuvarozással foglalkozó vállalatok pályázhatnak továbbá képzésre, tengeri gyorsforgalmi utak kialakítására, valamint forgalomkiküszöbölő tevékenységekre is. A 2009-es költségvetés összesen 62 millió euró, ez a Bizottság becslései szerint 35 pályázat támogatására elegendő. A Marco Polo programra az Európai Unió területén belüli és kívüli társaságok egyaránt jelentkezhetnek. A támogatottság mértéke 35 – 50%-ig terjed, a projektek maximális hossza 24 – 60 hónap, területenként változóan. A partnerség kialakítása fontos kritérium, legalább 2 EU tagállam kooperációja szükséges. A pályázatokat postán kell benyújtani 2009. május 8. 16:00-ig. További információ: http://ec.europa.eu/transport/marcopolo/home/home_en.htm http://ec.europa.eu/transport/marcopolo/calls/docs/2009/full_text_call2009.pdf Erasmus a kezdő vállalkozók számára (Erasmus for young entrepreneurs) Pályázati kiírás kizárólag vállalkozások számára A kezdő vállalkozók számára létrehozott Erasmus program hasonló a felsőoktatásban már jól ismert nemzetközi mobilitási programhoz, de ez már az üzleti kapcsolatokra fókuszál. Az „Erasmus for young entrepreneurs” program célja, hogy lehetőséget nyújtson a kezdő vállalkozóknak arra, hogy 1-6 hónapot eltöltsenek egy tapasztaltabb vállalkozó mellett egy másik EU országban. A program kiírása szerint a kezdő vállalkozó egy olyan vállalkozó, aki tervezi vagy a közelmúltban (maximum három éve) hozta létre a saját cégét. A tapasztaltabb vállalkozó ezzel szemben egy már sikeres és tapasztalt, ideális esetben cégvezető, aki szeretne találni egy külföldi kapcsolatot. Az első pályázati kör már lezárult. Ennek keretében kiválasztották a nemzeti közvetítő szerveket, amelyek segítik a kezdő és a tapasztaltabb vállalkozások egymásra találását. A program támogatója és EU szintű koordinálója az Eurochambres, finanszírozója az Európai Bizottság. A kapott támogatás mértéke célországonként változó. Az érdeklődő cégek a program weblapján történő regisztrációval bekerülnek egy on-line katalógusba, mely a többi résztvevő által is elérhető. A pályázat beadásában és a megfelelő partner megtalálásában a helyi közvetítő szervezet is segítséget nyújt. (Magyarország részéről az ITD Hungary Zrt. és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara látják el a közvetítő szervezeti feladatot.) A 2009. február 19-én indult program első, 2010-ig tartó szakaszában 870 fiatal vállalkozó külföldi szakmai útját tervezik megvalósítani. A programról további információ: http://www.erasmus-entrepreneurs.eu/ Közvetítő szervezetek elérhetőségei: http://www.erasmus-entrepreneurs.eu/page.php?cid=05 Jelentkezés: http://www.erasmus-entrepreneurs.eu/page.php?pid=051 Részletes útmutató: http://www.erasmus-entrepreneurs.eu/upload/H840290%20Erasmus%20Guide.pdf

A hónap interjúja Beszélgetés Mészáros Kálmánnal, a Belgiumi Magyar Nagykövetség külgazdasági szakdiplomatájával a magyar-belga kétoldalú gazdasági kapcsolatokról Belgium Európa legnépesebb régiójában, annak kereskedelmi, ipari és pénzügyi középpontjában helyezkedik el. A magyar-belga kapcsolatok éppen ezért kiemelt jelentőségűek, hiszen Belgium összeköttetést jelenthet a többi nyugati és északi országgal, ahogy a belga befektetők számára is stratégiailag vonzó a magyar piac, mely egyben ugródeszka számukra Ukrajna és a többi keleti szomszédunk felé. A Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája aktívan képviseli a magyar vállalkozói kör érdekeit. 2008-ban a két ország közti kereskedelmi forgalom történelmi rekordszintet ért el megközelítve a 3 Mrd eurót, ami egyben közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évi forgalomhoz képest. A magyar-belga kétoldalú együttműködés lehetőségeiről, realitásairól beszélgettünk Mészáros Kálmánnal, a belgiumi magyar nagykövetség külgazdasági szakdiplomatájával. MKIK: Lassan már hét éve képviseli hazánk gazdaságát Belgiumban. Tapasztalatai szerint mekkora az érdeklődés a magyar kkv-k részéről a belga piac iránt? MK: A hét év tapasztalata alapján bátran kijelenthetem, hogy a magyar kkv-k igen aktívak a régióban, a külgazdasági iroda ügyfélkörének nagy részét, 90-95 százalékát ők teszik ki. Évente kb. 400-500 érdeklődő fordul hozzánk, ebből kb. 60 százalék magyar részről jelentkezik. A megkeresések leginkább kereskedelemfejlesztési célúak, nagyjából 80-90 százalékban, a többi be- ill. kifektetési jellegű. Csatlakozásunk évében a megkeresések száma közel a duplájára nőtt, ami érthető, hiszen egyrészről Belgium számára egy eddig nehezebben hozzáférhető piac vált elérhetővé, másrészről pedig a magyar cégek számára is megnyílt az európai piac. Ez a kezdeti lelkesedés idővel megszűnt, ma nagyjából ugyanazon a szinten van az érdeklődés, mint a csatlakozást megelőző években. Ennek a mini-boomnak is köszönhető a jelentősen megugrott export és belga befektetés. A későbbi visszarendeződés persze azért mutatja, hogy az üzletemberek, befektetők részéről nagyobbak voltak a várakozások, mint amit a valós üzleti lehetőségek ténylegesen nyújtani tudtak. Magyar-belga külkereskedelmi forgalom alakulása (M euró)

Ami a kereskedelmet érinti, itt is érzékelhető a bővülés, a piacaink közötti Index intenzívebb kapcsolat. (08/07) 2004 2005 2006 2007 2008 Magyarország Belgiumba Export 991,3 1 063,2 1 147,0 1 072,0 1 238,0 115,50% Import 1 005,6 1 180,3 1 279,8 1 382,1 1 697,9 122,80% irányuló exportja már a kiérkezésem idején is Összesen 1 996,8 2 243,5 2 426,8 2 454,2 2 935,8 119,60% magasnak számított, Egyenleg -14,3 -117,1 -132,9 -310,1 -459,9 ahhoz képest, hogy alapvetően két kisméretű országról beszélünk, amelyek földrajzilag is messze fekszenek egymástól. 2003ban az exportunk megközelítette a 900 millió eurós értéket, 2008-ban már az 1, 2 Mrd eurót is meghaladta. Ezzel Belgium a 13-14. legnagyobb export partnere Magyarországnak szinte „nagyhatalmi” státuszú. Ugyanez igaz a Belgiumból érkező importra is, aminek értéke ittlétem alatt közel 70 százalékkal emelkedett. Az országaink közötti külkereskedelmi termékforgalom így megközelíti a 3 Mrd eurót, ami hangsúlyozom, két kicsi ország esetében, amelyek földrajzilag azért távol vannak egymástól, komoly eredmény. A befektetések is szépen alakultak az elmúlt években, Belgium ma kb. 2,5 - 3 Mrd euróval képviselteti magát hazánkban, a 7. - 8. legnagyobb befektetői partnerországunk. MKIK: Milyen jelentősebb magyar befektetők vannak jelen Belgiumban? MK: Belgium elsősorban logisztikai szempontból fontos a magyar befektetők, cégek számára, ugyanis Brüsszel 400-500 km-es körzetében található az európai vásárlóerő közel 60 százaléka, innen és Luxemburgból, - ami az adókedvezmények miatt talán még vonzóbb -, könnyen megközelíthetőek a francia és a német ipari központok is.

Magyar cégek közül többen vannak jelen, főleg a logisztika, szállítmányozás területén. A magyar cégek belgiumi jelenlétének másik fontos oka az Európai Unió, irodáik, képviselőik így egyben az EU-s kapcsolatokat is ápolhatják, „lobbizhatnak” a regionális üzleti kapcsolatok fejlesztése mellett. MKIK: Mennyire tartják vonzónak kereskedelmi és befektetési szempontból Magyarországot a belga piaci szereplők? MK: Ahogy a magyar piac számára Belgium logisztikailag fontos, ugyanúgy fontos ebből a szempontból a magyar piac is a belgák számára. Sok cég, amely Ukrajna, vagy a kelet-európai EU tagországok felé szeretne nyitni, ill. ott is terjeszkedni, Magyarországra, azon belül is elsősorban Észak-kelet Magyarországra telepíti bázisát. MKIK: Mely szektorokban a legnagyobb az érdeklődés a belga befektetők részéről? A belga GDP-ben a kkv szektor részesedése közel 90%, ami a nálunk jelentkező megkeresésekben is tükröződik. Ezek a gazdaság legkülönbözőbb szegmenseit ölelik fel, kevésbé szektorspecifikusak. A nagyobb befektetéseknél fokozottabb az érdeklődés az olyan „új szektorok” iránt, mint a megújuló energia, biotermékek, vagy az IT szektor. E területeken több projekt is van folyamatban. Ittlétem alatt egyébként jelentős befektetési projektje volt a Glaxo Smith Kline csoport belga vállalatának (vakcina gyártás, kb. 100 M euró), a Bridgestone csoport brüsszeli cégének (új technológiájú gumiabroncsgyártás, kb. 200 M euró), ill. a KBC banknak (ABN AMRO részesedésének megvásárlása a K&H bankban kb. 500 M euró értékben). MKIK: Belgium regionális szinten erősen megosztott. Érzékelhető-e különbség a magyar-belga reláción belül a flamand-magyar illetve vallon-magyar kapcsolatok erőssége szempontjából? MK: Belgiumban három nagy régió van, Flandria, Vallónia és Brüsszel főváros. Flamand részről általában nagyobb az érdeklődés, a kereskedelmi tevékenység 70-80 százaléka ehhez a régióhoz köthető. A vallon régió valamint Brüsszel megközelítőleg 600 millió euróval járul hozzá az összesített külkereskedelmi forgalomhoz. MKIK: Milyen hatással van a válság a bilaterális kapcsolatokra? MK: A kétoldalú kapcsolatok szempontjából a befektetések terén nem érzékelhető a válság, a megkeresések ugyanolyan gyakorisággal történnek, mint korábban. Sőt, talán még ekkora érdeklődés a befektetések iránt ittlétem alatt nem is volt, számos olyan projekt indult be újra, melyek kapcsán már hosszabb ideje nem történt előrelépés. Ez talán azért van, mert éppen a válság miatt mindenki új lehetőségek iránt érdeklődik, vagy a már meglévőket próbálja maximálisan kihasználni, emellett persze valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a forint jelentős leértékelődésével jóval versenyképesebbé váltunk. Az ezévi kereskedelmi forgalmunkban azonban mintegy 20 – 25 százalékos visszaesés következhet be, mivel abban jelentős a részesedése a jármű- és elektronikai szektornak. MKIK: Milyen szolgáltatásokkal, információkkal segíti a külgazdasági iroda a magyar befektetőket itt, Belgiumban? MK: Mi elsősorban vállalat specifikusan dolgozunk, így adott szektor iránt érdeklődőket azokkal az információkkal próbáljuk meg ellátni, melyek számukra a leginkább hasznosak lehetnek. Ebben nagy

segítséget nyújt az elmúlt években kialakított saját adatbázisunk, ill. az ITDH, a belga kamarák és szakmai szövetségek fejlett adatbázisa is. MKIK: 2005-ben sor került a magyar-belga üzletemberi klub (HBCB) megalapítására. Milyen rendszerességgel kerül sor egy-egy találkozóra? Kik a tagok? Milyen témákban kerül sor még találkozókra idén? MK: A magyar-belga üzleti klub története még a csatlakozás előtti időkig nyúlik vissza. Először 2002-ben a genti kamara hozott össze egy magyar üzleti klubot, ahol mi elsősorban, mint előadók jelentünk meg. Ezek a találkozók remek lehetőséget nyújtottak a magyar piac iránt érdeklődő befektetőknek, üzletembereknek, hogy tapasztalataikat megosszák egymással, megismerjék a magyar gazdaság nyújtotta lehetőségeket. Aztán a csatlakozással ezek a rendezvények megszűntek, de mivel mi ezt nagyon hasznosnak találtuk, 2005-ben, immáron a brüsszeli kamarával közösen, mi is már, mint szervezők, újraindítottuk a klubot, eleinte 50-60 taggal. Mára a tagsági kör közel 400 résztvevőre bővült. Jelenleg évente 4-5 rendezvényünk van a legkülönbözőbb témákban. Az idén a klaszterek, ipari parkok, az innováció, a csomagoló és nyomdaipar, különleges befektetési lehetőségek, valamint az ingatlan fejlesztés terén szervezünk üzletember találkozókat, az év végén pedig Észak Magyarország perspektívikus gazdasági szektorai mutatkoznak be a klub már tradicionálissá vált év végi zárógáláján. A klub működésének eredményességét mutatja az is, hogy a visszajelzések alapján a résztvevők 70-80 százaléka egy rendezvény során legalább 2-3 olyan partnert talál, akivel a későbbiek során is együtt tud működni. Hozzátenném, ehhez kellett az is, hogy a Wizzair elindítsa napi rendszerességgel BudapestBrüsszel járatát, mely lehetővé teszi még a kisebb költségvetéssel rendelkező cégeknek is, hogy kijöjjenek.

További információ a belga-magyar gazdasági kapcsolatokról:

http://www.itd.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_be

A hírlevelet készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete Megjelenés dátuma: 2009. március 16.