Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Levelező tagozat EU kapcsolatok szakirány
TÖRÖKORSZÁG EU CSATLAKOZÁSÁNAK ESÉLYEI
Készítette: Csáki Anita
Budapest, 2005
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 3 Bevezetés.................................................................................................................................... 5 I. Európai ország-e Törökország? .............................................................................................. 8 A kultúrák gyökerei.................................................................................................... 8 Vallás.......................................................................................................................... 9 Történelmi előzmények............................................................................................ 10 Ázsia vagy Európa? - földrajzi kérdések.................................................................. 11 Gazdasági szempontok............................................................................................. 11 Ki léphet be az Európai Unióba?.............................................................................. 12 Következtetések ....................................................................................................... 13 II. Törökország integrációba való bekapcsolódása ................................................................. 14 Törökország a II. világháború után .......................................................................... 14 Az Ankarai egyezmény ............................................................................................ 15 A társulás működése................................................................................................. 15 A csatlakozási kérelem benyújtása........................................................................... 16 A vámunió ................................................................................................................ 17 A Luxemburgi csúcs................................................................................................. 18 A Helsinki csúcs....................................................................................................... 18 A 2002-es koppenhágai csúcs .................................................................................. 20 Áttörés? – 2004 ........................................................................................................ 20 Kérdések és problémák ............................................................................................ 20 III. Törökország felkészültsége a csatlakozásra....................................................................... 23 Politikai érettség....................................................................................................... 23 Gazdasági érettség.................................................................................................... 24 Mezőgazdasági szektor ............................................................................................ 26 Külkereskedelem...................................................................................................... 27 IV. A Törökország csatlakozása mellett szóló érvek ............................................................... 29 Politikai okok ........................................................................................................... 29 Geopolitikai okok............................................................................................. 29 Törökország hadereje ....................................................................................... 30 Jelzés az iszlámnak........................................................................................... 30 Jelzés a fejlődő országoknak ............................................................................ 31 Jelzés a dél-mediterránnak ............................................................................... 31 Gazdasági okok ........................................................................................................ 32 Társadalmi okok....................................................................................................... 32 A Törökországra gyakorolt hatások ......................................................................... 33 Felmérések ............................................................................................................... 34 V. A Törökország csatlakozása ellen szóló érvek.................................................................... 35 Mérete....................................................................................................................... 35 Szegény ország......................................................................................................... 35 Migráció ................................................................................................................... 36 A csatlakozás utáni pénzügyi terhek ........................................................................ 37 Külső kihívások........................................................................................................ 38 Intézményi átalakítások............................................................................................ 38
3
Az iszlám.................................................................................................................. 39 Másság...................................................................................................................... 40 Kisebbségi és emberi jogi kérdések ......................................................................... 41 Konklúzió ................................................................................................................. 42 VI. A csatlakozás előtt megoldandó problémák...................................................................... 43 Szomszédsági kérdések ............................................................................................ 43 Ciprus ............................................................................................................... 43 Közel-Kelet ...................................................................................................... 46 Kisebbségi kérdések................................................................................................. 47 Örmények ......................................................................................................... 47 A kurd kérdés ................................................................................................... 48 Gazdasági kérdések .................................................................................................. 50 Konklúzió ................................................................................................................. 50 VII. Törökország és az Európai Unió kapcsolata..................................................................... 52 Görögország ............................................................................................................. 52 Ciprus ....................................................................................................................... 52 Németország............................................................................................................. 53 Franciaország ........................................................................................................... 54 Nagy-Britannia ......................................................................................................... 55 Ausztria .................................................................................................................... 55 Skandináv országok.................................................................................................. 56 Mediterrán országok................................................................................................. 56 Benelux államok....................................................................................................... 57 Közép-kelet-európai országok- a magyar álláspont ................................................. 57 Összegzés ................................................................................................................................. 58 Mellékletek............................................................................................................................... 60 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 67
4
Bevezetés Az Európai Unió jelentősége kétségtelen Európa életében. A második világháború után kiemelkedő szerepe volt az európai gazdaság fellendítésében. Erősítette az országok összefogását, és azok politikai és gazdasági közeledésével sikerült versenyképességüket növelni, és ezzel az Amerikai Egyesült Államok és Japán mellett a világ gazdaságának egyik legjelentősebb központjává válnia. Az eredetileg hattagú társulás az idők folyamán sok kihívással szembesült. Számos gazdasági válságra kellett megoldást találni, köztük a hetvenes évek olajválságaira. Tagjai száma időközben huszonötre bővült, ami szerkezeti átalakításokra kényszerítette az Unió eredetileg hat tagra kialakított döntéshozói és törvénykezési testületeit. Az Európai Unió jövője is kihívásokkal teli. Sikerül-e megőriznie versenyképességét? Sikerül-e összefognia jelenleg huszonöt, de a jövőben még több tagországot, kialakítva számukra egy közös célt, és véghezvinni azt? Sikerül-e hathatósan átalakítani szerkezetét és támogatási rendszerét? Sikerül-e a tagországok érdekeit az Unió érdekeinek megfelelően közös nevezőre hozni? Milyen irányban fejlődjön tovább? Létrehozható-e egy politikai unió, vagy inkább egy lazább szervezet lenne megfelelő? A bővítés kérdése egy hasonlóan fontos kihívás. Előnyös vagy hátrányos, ha az Unió tovább tolja határait, és további országokat vesz be tagjai közé? A válasz az, hogy a bővítésnek vannak előnyös és hátrányos oldalai is. Előnyei közé tartozik, hogy egy nagyobb területű, nagyobb népességű szervezet hathatósabb világpolitikai és világgazdasági szerephez juthat, mint egy kisebb, amennyiben sikerül megfelelő és hatékony kompromisszumot kialakítani a tagok között. Egy több tagot számláló szervezet több lehetőséget tartogat, több területen érvényesülhet, mint hasonló országok kisebb méretű társulása. Emellett a kevésbé fejlett területek felzárkóztatása, problémáinak megoldása sikeresebb a társuláson belül, mint azon kívül, hiszen a tagok elkötelezettsége nagyobb, és egymásnak is nagyobb segítséget nyújthatnak. A szervezeten belüli munkamegosztás is segíthet abban, hogy az országok a számukra legsikeresebb területekre koncentrálhassanak. Ezen felül ugyanakkor hátrányos is lehet az egyébként fejlett gazdasággal rendelkező tagországok számára, hogy költségvetésük egy részét fel kell áldozniuk más célokra. A fejletlenebb tagországok lassíthatják a fejlettebbek továbblépését, valamint behozhatják saját problémáikat a szervezetbe, melyekkel ezentúl annak kell megbirkóznia. Mindezek figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy a bővítés előnyös lehet egy társulás számára, hiszen annak világgazdasági és világpolitikai súlya növekedhet. Az új, 5
esetleg fejletlenebb tagországok felzárkóztatásával a társulás még erősebb és fejlettebb lesz. Ugyanakkor az új tagok esetében bizonyos kritériumokat fel kell állítani, hogy képesek legyenek a sikeres együttműködésre. Ezek a kritériumok kiterjednek gazdasági fejlettségükre, amelynek nem szabad sokkal elmaradnia a szervezet teljesítményétől. Politikai és ideológiai szempontból hasonló elveket kell követniük, mint a szervezet, hiszen az együttműködés csak ebben az esetben valósulhat meg. Az Európai Unió számára minden csatlakozás kihívás, hiszen saját eddig elért eredményeit veszélyezteti ezzel. Felmerülhet annak a veszélye, hogy egy új tagnak nem sikerül beilleszkedni az eddig jól működő rendszerbe, azt felborítja, és így belülről a többi tag eredményességét is rontja. A 2004 előtt felvett tagországok eddigi tevékenysége sikeresnek mondható, hiszen nagyjából hasonló jellegű és fejlettségű, vagy sikeres fejlődést produkáló országok váltak tagokká. A 2004. májusi csatlakozással azonban a közép-kelet-európai területek felé nyitottak, amely országok gazdasági eredményessége elmarad az uniós eredményektől. Ugyanakkor hatalmas gazdasági lehetőségeket tartogatnak, elszántak a változtatások iránt, és gyorsan fejlődnek. Az Unió további tagjelölti kérelmeket kapott a kelet-európai régióból, olyan országoktól,
amelyek
gazdasági
eredményei
egyelőre
elég
szerények,
valamint
Törökországtól. Törökország esetében azonban nagy a tét, hiszen egy hatalmas országról van szó, amely fejlődőfélben van. Nagy területű, ámde szegény ország, amelynek nagyobb része ráadásul nem is Európában fekszik. Európaisága nemcsak földrajzi értelemben, de ideológiailag is megkérdőjelezhető, hiszen az alapvetően keresztény Európával ellentétben Törökország az iszlám vallás egyik képviselője. Bár demokratikus vezetésű, súlyos hiányosságok tapasztalhatók a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén is. Ugyanakkor a politikai vezetés elkötelezetten nyitott Európa, az európai értékek, demokrácia és kapcsolatok iránt. Az utóbbi néhány évben bebizonyította, hogy képes bármilyen változtatásra, hogy bekerülhessen az Unióba. Területét és lakosságát tekintve jelentősen növelné az Unió világpolitikai erejét. Hatalmas gazdasági potenciál rejtőzik benne, ami idővel és megfelelő irányítással sikeressé tehető. Ez továbblendítené Nyugat-Európa jelenleg stagnáló gazdaságát, és a világgazdaság még nagyobb befolyással bíró szereplőjévé tenné. Emellett geostratégiai szerepe kiemelkedő, hiszen olyan területek mellett fekszik, mint a Közel-Kelet, vagy a Kaukázus országai, amelyek a legfőbb konfliktusterületek. Ezek kezelésében Törökországnak nagy tapasztalata van. Ez és Törökország nagy és képzett hadereje lehetőséget adna az Unió számára, hogy kül- és biztonságpolitikai szempontból nagyobb szerepet vállaljon. Világpolitikai súlya is jelentősen nőne Törökország 6
csatlakozásával. Fontos szempont még, hogy amennyiben Törökország csatlakozási igényét elutasítják, milyen irányba fordul ezután, és az eddig elért reformok és eredmények továbbfejlődnek-e vagy visszaesés következik-e be. Fontos kérdés tehát, hogy az Európai Unió képes-e befogadni egy ennyire különböző országot, amely jelenleg sok problémával küzd, ugyanakkor hatalmas lehetőségek rejlenek benne mindkettőjük számára. Véleményem szerint Törökország csatlakozása elkerülhetetlen, hiszen amennyiben Európa képes eltekinteni a kulturális különbségektől, Törökország képes lesz idővel a szükséges reformok végrehajtására, és teljesíteni tudja a szükséges kritériumokat. Hatalmas gazdasági és politikai lehetőség nyílna meg mindkét terület számára, amely egyrészt Törökország fellendülését segítené, másrészt az Unió szerepét növelné világgazdasági és világpolitikai szempontból. Az Unió nem engedheti meg, hogy elveszítsen egy ilyen fontos partnert, és kockáztassa a törökországi reformok kimenetelét, valamint azt sem, hogy az ország Európától elfordulva esetleg szélsőséges útra lépjen, hiszen akkor komolyabb problémát jelentene, mint belépésével. Ugyanakkor a tényleges csatlakozás a közeljövőben még nem jöhet létre, hiszen mindkét fél számára szükséges idő ahhoz, hogy felkészülhessen arra és annak hatásaira. Az Unió jövője szempontjából tehát kiemelt feladat, hogy be tudja-e fogadni tagjai közé Törökországot, valamint hogyan és mikor teszi ezt meg, úgy, hogy mindkettőjük számára sikeres legyen az együttműködés. Mindkettőjük jövője szempontjából fontos tehát, hogy hogyan felel meg ennek a kihívásnak. A továbbiakban bemutatnám, hogyan alakult eddig Törökország és az európai integráció kapcsolata, milyen érvek és ellenérvek szólnak a csatlakozás mellett és ellen, milyen további feladatok állnak még Törökország és az Unió előtt, hogy a csatlakozás megvalósulhasson, és hogyan viszonyulnak az egyes európai országok ehhez a kérdéshez.
7
I. Európai ország-e Törökország? Törökország európai uniós csatlakozása mellett és ellen nagyon sok érvet lehet felsorakoztatni. Az egyik leggyakrabban említett kérdés Törökország európaisága. Mivel az Európai Unió nevéből és szellemiségéből adódóan európai országok gazdasági és politikai társulása felmerül a kérdés: európai ország-e Törökország vagy legalábbis elég európai-e ahhoz, hogy az Európai Unió tagja lehessen? A továbbiakban ezt a kérdéskört különböző szempontok alapján próbáljuk megvizsgálni. A kultúrák gyökerei Mitológiáját tekintve az európai kultúra a görög kultúrában gyökeredzik. Emellett rengeteg más hatás érte, alapvetően mégis ez a kultúrkör határozta meg az európai gondolkodást, kultúrát és művészetet a kezdetektől. Maga az Európa szó is a görög mitológia része: Európa a görög legendákban Zeusz, a görög főisten szerelme volt. A török kultúra ezzel szemben a keleti iszlám kultúrában gyökeredzik. Mitológiájukat tekintve a két terület különböző alapokból táplálkozik.
Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kis-ázsiai területek
közvetlen kiérlelői voltak és jelenleg is hordozói annak a kulturális, vallási és humanista örökségnek, amelyek a mediterrán medencéből kiindulva az európai értékek forrásainak minősülnek.1 A görög kultúra, Európa a többivel szemben a haladást, modernséget, nyugatot jelentette. A nyugati kultúra Törökország számára is ezt a haladást képviselte, amelyhez sok szál és kapcsolat kötötte a későbbiekben is. Az európai mintára megtörtént a görög, latin, zsidó kultúra részleges átvétele, átáramlása a kis-ázsiai területekre, ami közelebb hozta egymáshoz a különböző alapokból táplálkozó területek kultúráját. Ugyanakkor az európai kulturális értékrend követésében akadnak hiányosságok, elég, ha csak az emberi jogok esetében talált visszaélésekre gondolunk, például a török börtönökben gyakran alkalmazott kínzásokra, amelyek az mutatják, hogy vannak azonosságok, közös kiindulópontok, azonban ezek nem jelentik azt, hogy a két terület kulturális szempontból azonos. Nem szabad megfeledkezni az alapvető kulturális és értékrendbeli különbségekről sem, amelyek ezekből a különböző alapokból táplálkoznak. Ezek az alapok adhatnak magyarázatot sok esetben a különböző szemléletmódokra. 1
Európai Tükör, 2004/7. Gordos Árpád- Ódor Bálint: Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, avagy hol vannak az Unió határai? című cikk, 111. oldal
8
Vallás A vallás tekintetében is eltérések találhatók. Európa elsősorban a keresztény valláskörre és felfogásra épül. Ettől nagyban különbözik Törökország, amelyben az iszlám vallás az uralkodó. Ezek az eltérések egyrészt problémaforrásokká is válhatnak, másrészt a sikeres együttműködés példát is mutathat a világ többi része számára, hogy különböző vallási hátterű területek, különösen egy iszlám országgal való együttműködés sikeres lehet, és egy iszlám országban is lehetséges a demokrácia, fellendülés és működő piacgazdaság. Az eltérések egyike az állam és a vallás összefonódása, amely a görög-római típusú demokráciából indult ki. Rómában, a köztársaság korában ebből fejlődött ki a képviseleti demokrácia, amelyben az egyház és a hatalom képviselői már elkülönült feladatokat láttak el. A középkorban ugyanakkor az állam és a vallás újra szorosan összefonódott, szétválasztásuk a felvilágosodás korában teljesedett ki. Az iszlám esetében azonban még mindig egyfajta törzsi demokráciáról beszélhetünk. A világon minden hatalom és jogosultság kizárólag a szuverén Istené, így az ország irányítása egyben vallási kérdés is. Ezért kérdéses, hogy az iszlám világban is végbemehet-e az állami és hitélet elkülönülése. Ugyanakkor Törökország példája azt mutatja, hogy ez lehetséges: az első világháború után létrejött világi Török Köztársaságban ugyanis nemcsak szétválasztották az egyházat és az államot, hanem kifejezetten az állam ellenőrzése alá helyezték a vallást.2 Így például a mecsetek, templomok építése is állami engedélyhez kötött. Törökország e tekintetben is hajlandó a nyugat felé nyitásra: az iszlámra jellemző politika és vallás jelentős összefonódása a „kemáli" vezetéstől3 kezdve csökken. A politika részévé vált a lemondás az iszlám jogról – az iszlám értékek megmaradtak, de annak politikai funkcióit visszaszorították. Az állam és az egyház elválasztása előrehaladottabb, mint az EU egynémely tagállama esetében, így például Franciaországban. Az iszlám befogadása az Európai Unióba nagy lépés lenne az eddigi évek iszlámellenessége miatt is, de az EU eddig is bizonyította Görögország és Ciprus felvételével, hogy nem egy „keresztény klub”, hanem nyitott más vallások iránt is. Görögország a katolikus vallás görög-keleti ágát képviseli, amely az Európa egyéb részén gyakorolt római katolikus valláshoz képest mutat eltéréseket. Ugyanakkor sokak számára 2
http://hvg.hu/2004.47/200447HVGFriss162.aspx, HVG, Keresztes Imre: Muszlimok, többségi elven? c. cikk, letöltés: 2005.04.02. 15:28
9
éppen az iszlám jelenti a legfőbb problémát Törökország csatlakozásánál, így a Vatikán számára is. Joseph Ratzinger, a frissen megválasztott pápa szerint Európa nem földrajzi, hanem kulturális egység, s az európai alkotmányban szerepelnie kellene a keresztény gyökereknek.4 Történelmi előzmények Törökország történelmét tekintve nagyon sok szállal kötődik Európához. A középkortól kezdve hadjáratainak egyik fő célja Európa különböző részeinek meghódítása, a nyugat felé törekvés volt. Egyik legfontosabb irányultsága tehát egyrészt a nyugati birodalmak esetleges meghódítása, és a velük való kapcsolattartás volt. Az együttélés évszázadaiban a kultúrák közti közeledés elkerülhetetlen volt, így egymás kultúrájának, különbségeinek megismerése, elfogadása is, ami közelebb hozta a kultúrákat és az embereket is. Törökország így a legeurópaibb iszlám állam lett már a középkortól kezdődően. Ez az európaiság a huszadik században tovább erősödött. Törökország a 19. században felbomlott Oszmán Birodalom magja volt. Erős francia hatás érte ebben az időszakban: a modernizálás, központosított közigazgatás francia mintára történt. Az I. világháború után a régi birodalom helyett a modern nemzetállam megteremtésének igénye jelent meg, melynek fő célja az volt, hogy Törökország a nyugat része legyen. Az ekkor hatalmat szerző ifjú, főképp katonatisztekből álló oszmánok mozgalma modernizációs célokkal jelentkezett. Modernizációs igényű török mentalitást építettek ki annak a Kemál Atatürknek a vezetésével, akinek az ekkor lefektetett nyugat felé orientálódás, az ország szükségszerű modernizálásával kapcsolatos alapelvei még mindig nagy befolyást gyakorolnak nemcsak a vezetés, hanem a legtöbb hétköznapi török ember számára is. Ezen a területen nagy előrelépések történtek a huszadik század folyamán, gazdasági és politikai téren egyaránt. Ezekről a továbbiakban részletesebben esik majd szó. Ezek a változtatások, mint például a latin abc átvétele, és az európai időszámításra való áttérés, egyértelműen jelzik, hogy Törökország számára a nyugat felé orientálódás, a nyugati értékrend, időszámítás nemcsak jelzésértékű, hanem a jövőre vonatkozó fő irányvonalat jelöli ki. 3
Kemál Atatürk 1923-tól vette át a hatalmat Törökországban, és az általa hirdetett tanok és gondolkodásmód mindmáig nagy hatással van a török közéletre.
10
Ázsia vagy Európa? - földrajzi kérdések Földrajzi tekintetben Törökország eurázsiai ország. Az ország egyik legfontosabb történelmi jelentőségű városa, Isztambul köti össze Európát Ázsiával. Törökország földrajzilag és irányultságát tekintve is összekötő kapocs Európa és Ázsia között. Földrajzi szempontból azonban inkább ázsiai, mint európai ország: területének mintegy 96%-a Ázsiában van. A lakosság 11%-a tartozik csak Európához. Európának nemcsak ezt a földrajzi, hanem politikai, stratégiai, pszichológiai és civilizációs határt is át kell lépnie, amennyiben felveszi tagjai közé Törökországot. Ugyanakkor több európai ország rendelkezik Európán kívüli területekkel, bár ez arányukban nem vethető össze az alapvetően ázsiai elhelyezkedésű Törökországgal, ugyanakkor nem ez lenne az első alkalom, amikor egy csatlakozás alkalmával az EU átlépné Európa határait.5 Így például Spanyolországhoz tartoznak a földrajzilag afrikai Kanári-szigetek is, valamint Franciaországhoz a polinéz szigetek egyes szigetei, például a Társaság- szigetek is, amelyek így az Európai Unió részei is, bár földrajzilag meglehetősen távol esnek tőle. Gazdasági szempontok Gazdasági szempontból Törökország igen fejletlen. Bár 1948 óta tagja az OECD-nek, amely a gazdaságilag legfejlettebb országokat fogja egybe, tőlük jelentős lemaradásban van. Törökország GDP-je alig éri el az EU átlagának 22%-át, ami a magyar arány alig több mint harmada. Az európai országokhoz képest tehát fejletlen gazdasággal rendelkezik, gazdaságának nagy része a mezőgazdasághoz kapcsolódik, amely szektorban a lakosság közel 1/3-át foglalkoztatják. Ugyanakkor szoros kapcsolatokat tart fenn a Közösséggel, exportjának közel felét az Unióval bonyolítja, ami tovább erősíti nyugat felé orientálódását és a két terület közti együttműködést. Az EU-val 1996-ban létrehozott vámunió bevezetésével a két terület közti, a gazdasági kapcsolatokat érintő jogi szabályozások megkönnyítik a két ország közti kereskedelmet és az esetleges leendő csatlakozás kapcsán a jogi harmonizációt is.
4
http://hvg.hu/vilag/0000000000594116.aspx, A török államfő szerint helyük van az unióban, a Vatikán szerint nincs című cikk, letöltés: 2005.04.05. 17:42 5 Európai Tükör 2004/7, Gordos-Ódor idézett cikk, 110. oldal
11
Törökország gazdasági fejletlensége a későbbiekben komoly megfontolás tárgyává teszi Törökország csatlakozása esetén a jelenlegi támogatási rendszert, annak átalakítása szükségessé válik. Ugyanakkor számos, még nem uniós ország esetében is felmerülhet a tagság kérdése, amennyiben Törökország bekerülne az Unióba, hiszen például Ukrajna hasonlóan alacsony gazdasági teljesítményét tekintve a gazdasági érv ezentúl nem lenne kizáró tényező. Ki léphet be az Európai Unióba? Az Európai Unió szempontjából azt láthatjuk Törökország csatlakozása kapcsán, hogy a közelmúltban nem volt igazán jól megfogalmazva, ki léphet be az EU-ba. A Római Szerződésben az uniós csatlakozás feltétele még csak az európaiság volt, ami az előbbi szempontokat vizsgálva eléggé homályos és megfoghatatlan szempont. Éppen ezért 1993 júniusában megalkották a Koppenhágai kritériumokat, és ezentúl ezek voltak az irányadóak egy ország felvétele kapcsán. Ezek a következő feltételeket szabták meg: -
működőképes demokrácia, emberi jogok és kisebbségek jogainak tiszteletben tartása;
-
működőképes piacgazdaság;
-
és a tagság kötelezettségei teljesítésének képessége.6
A csatlakozni kívánó országok esetében a Bizottság vizsgálja ezen feltételek teljesülését. Fontos ugyanakkor, hogy a döntést a Tanács hozza. Így történt például Görögország esetében, melyet a Bizottság nem javasolt felvételre, de a Tanács ennek ellenére úgy döntött, megindítja a tárgyalásokat. Ezek a kritériumok már egyértelműbbek, mint a Római Szerződés kritériuma, azonban ezek is sokféleképpen magyarázhatók. Ez arra indította a sajtót, hogy újabb feltételekként a jelöltek tagságára koncentráljanak, például hogy bírja-e a versenyt. Az új, elfogadás alatt lévő Alkotmányos Szerződésben további megfogalmazásra kerültek az uniós tagság kritériumai. Ezek szerint az EU nyitott azok iránt, akik tiszteletben tartják értékeit és elkötelezettek ezek betartása mellett. Ezek az értékek: emberi méltóság, szabadság, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok. Ezek hasonlóak a Koppenhágai kritériumokban megszabottakhoz. 6
http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e40001.htm#CRIT; Copenhagen European Council (June 1993) Letöltés 2005.03.31.19:00
12
Mindent összevetve a tagság kritériumai ugyan meg vannak határozva, de sokféleképpen értelmezhetőek. A megszabott koppenhágai kritériumokat Törökország a Bizottság 2004. októberi jelentése alapján teljesíti. Eszerint a tagságnak ilyen kritériumai nem lesznek, hiszen a Törökországban végrehajtandó további lépések az EU irányításával történnek. Kérdés marad, hogy az EU képes-e befogadni egy alapvetően más kultúrájú, vallású, felfogású országot sorai közé, és indok lehet-e annak európaisága, illetve nem európaisága. Következtetések Az eddigiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Törökország tagadhatatlanul Európa része. Történelmi, kulturális és gazdasági szempontból rengeteg szál fűzi össze a két területet. Törökország azonban mégsem teljesen európai ország, hiszen ugyanannyira kötődik Ázsiához, mint Európához, földrajzi tekintetben pedig ázsiai ország. Politikai irányultsága, törekvései azonban azt mutatják, hogy Európához akar tartozni és ezért hajlandó átalakítások, reformok véghezvitelére. Törökország tehát képes „európai” országgá válni, és ez a szempont annyira relatív, sokféleképpen értelmezhető, hogy ez az érv az eddigiek ismeretében nem jelenthet hátrányt az unióhoz való csatlakozás kérdésében Törökország számára. Törökország számára az Unióba való bejutás célja nem kérdés, hiszen régóta az EU felé orientálódik. Sikerült megvalósítania a legsikeresebb iszlám hátterű modernizációt. Ám ahhoz, hogy Törökországban a nép végleg elfogadja a modernizációt, szükséges, hogy az EU elfogadja Törökországot egyenértékű országnak. Az Európai Uniónak is szüksége van Törökországra, mert fogyó és öregedő kontinensen élünk, amit jó kiegészítene a fiatal Törökország, amely lakosságának egyharmada 30 év alatti. Emellett az ország katonai ereje is jelentős, hiszen hadserege a NATO második legnagyobbja. Fontos a világ és Európa szempontjából, főként, ha hathatós külpolitikai szerepvállalást akar vállalni, hogy ezzel a jól képzett, jól felszerelt hadsereggel mi történik, milyen utat választ, kinek az oldalán áll. Mindezek alapján talán nem is az a kérdés, hogy Törökország fel tud-e zárkózni Európához, képes lesz-e az acquis és a szigorú szabályozások átvételére – hiszen azt egyre inkább bizonyítja – hanem az, hogy az Unió képes lesz-e befogadni és együttműködni Törökországgal, elég nyitottá tud-e válni minden területen ahhoz, hogy befogadja.
13
II. Törökország integrációba való bekapcsolódása Törökország számára az európai integrációs törekvésekhez való csatlakozás és közeledés igénye már egész korán jelentkezett. A nyugat és Európa felé orientálódás már a huszadik század elejétől kezdve világos célként jelentkezett Törökország számára. Ennek oka egyrészt a kemáli irányvonalak követése, másrészt a fekvéséből adódóan a hidegháború alatt a nyugati szövetségesek támogatása, amely biztosította számára, hogy részt vegyen a nyugati integrációs folyamatokban. Az Európai Unióban való részvétel azonban hosszas folyamat eredménye. Törökország a II. világháború után A II. világháború után Törökország stratégiai helyzeténél fogva az USA szövetségesévé vált, aki központi szerepet szánt az országnak. Ennek oka a geopolitikai tényezőkben keresendő: az ország fekvése folytán blokkolni tudta Szovjetunió Fekete-tengeri kihajózását.
Az USA ezért igyekezett segélyprogramokkal és komoly pénzügyi
támogatásokkal a nyugati szövetségi rendszerhez kötni az országot, amely részt vehetett az akkor alakuló nemzetközi szervezetekben is. Így 1948-ban Törökország az OEEC, a későbbi OECD tagja lett, mely összefogta a nyugati blokk jól működő piacgazdaságait a Szovjetunió és a szovjet kommunista rendszer ellenében. 1949-ben az Európa Tanács tagjává válhatott. Ez utóbbi csatlakozás jelentősége azért is fontos, hiszen ennél a szervezetnél a tagsági követelmények - demokrácia, jogállamiság, emberi jogok tiszteletben tartása, európaiság- között szerepel az európai uniós tagság egyik feltételeként szereplő és problematikus követelmény, az európaiság is. Az Európa Tanács tehát már ekkor európai országnak fogadta el Törökországot. 1952-ben Törökország a NATO tagjává válhatott, és egyébként is fejlett hadserege azóta is hathatós szolgálatot nyújt a világ különböző pontjain.7
7
Európa 2002, 2004/4. Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán, 46-61. oldal
14
Az Ankarai egyezmény Az Európához való integrálódás következő lépcsőjeként 1959. július 30-án Törökország benyújtotta társulási kérelmét az EK-hoz. Az EK elfogadta a kérelmet a görög kérelemmel együtt, nem akarva különbséget tenni és ezzel további ellentétet szítani a két szövetséges között. Mivel a két ország gazdasági fejlettsége nem tette lehetővé a teljes jogú tagságot, ezért az EK társulási megállapodást ajánlott fel mindkét ország számára. Az Európai Közösség és Törökország 1963. szeptember 12-én társulási egyezményt írt alá Ankarában. Az ankarai egyezmény két fő célkitűzése a következő volt: -
a vámunió fokozatos felépítése
-
Törökország Közösséghez való csatlakozásának előkészítése.
Az egyezmény egyedisége abban állt, hogy a vámunió létrehozása a csatlakozástól függetlenül létrejövő esemény volt. A vámunió azonban egy integráció esetében értelmezhető igazán, a nem tagországok esetében furcsa állapot, hiszen természeténél fogva nem lehet végcél, csak köztes állomás. Ebben az esetben a csak a vámunióban részt vevő ország nem vesz részt a döntésekben, de a döntések rá is vonatkoznak. Az egyezmény 28. cikkelyében benne van a török csatlakozás lehetősége: „amint a megállapodás működése lehetővé teszi, hogy Törökország a Római Szerződésben rögzített kötelezettségeket teljesítse, a szerződő felek megvizsgálják Törökország belépésének lehetőségét”.8 Ez azonban nem jelent az EK számára egyértelmű felvételi kötelezettséget. Az egyezmény három fázist irányzott elő, hogy elérje a teljes jogú tagságot: o egy ötéves előkészítő szakaszt; o egy második, a vámunióba vezető szakaszt; o a gazdasági, fiskális és versenypolitikák harmonizációjának fázisát. A vámunió végül csak 1996-ban valósult meg teljesen. A társulás működése 1970. november 23.-án egy kiegészítő protokoll is aláírásra került, amely a társulás átmeneti időszakába lépéshez kapcsolódik. Ezzel a két fél elkötelezte magát a vámilletékek és a mennyiségi korlátozások fokozatos megszüntetése, a török mezőgazdasági termékek preferenciális rendszere, a gazdaságpolitikák közeledése és a török munkások szabad
8
Európai Tükör, 2001/1. szám, Balbisi Louai: Törökország helye az Európai Unióban
15
mozgásának fokozatos megvalósítása mellett. A létrejött szerződés tulajdonképpen egy aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapodás volt a török importra vonatkozóan. A
hetvenes
évek
folyamán
nehézségek
jelentkeztek
a
társulási
szerződés
végrehajtásának szinte minden területén. Az agrárpolitikák harmonizálása területén lassan haladt előre Törökország részéről a CAP9-hoz való alkalmazkodás, míg az EU részéről a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása. Textilipari korlátozásokat vezettek be. A munkaerő áramlásával kapcsolatban is megszorítások léptek érvénybe. A török gazdaságban kettős irányú folyamatok indultak el egymás mellett: a szabadkereskedelem felé nyitás mellett megjelent a befelé orientálódás, a protekcionizmus is. A kapcsolatok elhidegülése az emberi jogokban tapasztalt hiányosságok miatt további eltávolodást eredményezett a pénzügyi együttműködés területén is. Emiatt a tervezett vámunió létrehozása is késett, nem történt meg a tervek szerint a hatvanas-hetvenes évek folyamán. A csatlakozási kérelem benyújtása A kapcsolatok normalizálódása az 1986 augusztusában tartott brüsszeli Társulási Tanács összeülésével következett be. A Közösség és Törökország közti kapcsolatokat a nyitás jellemezte, újra előkerült a vámunió megvalósításának érdeke. A kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében Törökország 1987-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez. A csatlakozási kérelem benyújtásának fő célja a gazdasági és politikai nyugat felé orientálódás
volt.
Gazdasági
irányultságát
tekintve
Törökország
külkereskedelmi
forgalmának több mint 50%-át a Közösséggel bonyolítja, míg politikai téren a XIX. századtól kezdve parlamentáris demokráciát gyakorol. Emellett a nyugat felé nyitás megerősödése jellemző erre az időszakra. A Közösség Törökország csatlakozási igényét időszerűtlenség miatt elutasította, bár hangsúlyozta annak Európához való tartozását és nem zárta ki továbbra sem annak a lehetőségét, hogy Törökország a jövőben a Közösség tagja legyen. Két fő ok miatt azonban úgy gondolta, hogy nem kell azonnal elkezdeni a Törökországgal való csatlakozási tárgyalásokat. Az egyik a teljes változásban és átalakításban lévő európai integrációhoz kapcsolódott, amely nem volt felkészülve Törökország és általában véve több ország
9
Common Agriculture Policy – Az EU közös agrárpolitikáját takarja a rövidítés
16
működőképesen és optimálisan végbemehető csatlakozásához. Másik fő szempontként a Bizottság azt hozta fel, hogy Törökország gazdasági és politikai szempontból nem elég felkészült arra, hogy rövid határidőn belül megfelelhessen a csatlakozáshoz szükséges feltételeknek. Hangsúlyozta a török makrogazdasági egyensúlytalanságokat, például a magas inflációs
rátát
és
a
regionális
és
társadalmi
egyenlőtlenségeket.
A
gazdasági
bizonytalanságok mellett olyan politikai, a csatlakozást nehezítő tényezőket is említettek, mint az emberi jogok megsértése és a ciprusi kérdés. Ciprus szigetének megosztottsága és az ebből fakadó politikai és jogi kérdések a mai napig élő problémák, amelynek megoldása szükséges a kapcsolatok szorosabbra fonódásához. A vámunió Bár a csatlakozási kérelemre a Közösség nemet mondott, nem akart végleges nemet mondani a két terület közti kapcsolatok szorosabbra fűzésére, ezért az 1963-as Társulási Szerződésben meghatározott vámunió tényleges megvalósítását ajánlotta fel. A vámunió megvalósításának kérdésében viszonylag hamar konszenzusra jutottak, de a szerződés megkötése és ratifikálása Görögország ellenkezése miatt jó ideig bizonytalan volt. Végül a görögökkel kompromisszumra jutva, mely alapján a Közösség Ciprussal is csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezett, sikerült elindítani a vámunió elfogadásának menetét. A vámunió a következő rendelkezéseket hozta: -
Törökország olyan szabadalmi és monopólium-ellenes törvényt hoz, amely igazodik az EU versenyjogához;
-
a textiliparban alkalmazott állami támogatási rendszert az EU-normákhoz igazítja;
-
eltörli a magas importilletéket; az EU pedig eltörli a török exportot korlátozó összeg kvótát, valamint a legtöbb ipari termék vámját.
A vámunió 1996-ban jött létre, a két terület közti korlátozások csökkentése és a kereskedelem harmonizációja azonban továbbra is folytatódik a szellemi és ipari tulajdonjog EU-hoz történő harmonizációjával, és a török mezőgazdaság CAP-hoz történő igazításával.
17
Törökországnak az acquis-nak a vámokat, versenypolitikát, kereskedelmi szabályozásokat érintő nagy részét át kellett vennie. 10 A vámunió lehetővé teszi az EU-nak, hogy a csatlakozás nélkül szorosabbá váljanak a két szervezet közti gazdasági kapcsolatok, és a török piac egyrészt nyitottabbá, másrészt a jogi harmonizációval átláthatóbbá és biztonságosabbá válik az EU számára. Törökország számára ez a döntés a vámokból származó bevételkiesés miatt gazdaságilag rövidtávon kedvezőtlen. Hosszabb távon azonban az intézkedések miatti bizalom erősödésével és ennek eredményeképp a külföldi befektetések növekedésével, a világgazdaságba való integrálódás és a gazdasági modernizáció lehetőségével ez alapvetően pozitív döntésnek bizonyulhat. A Luxemburgi csúcs A vámunió Törökország részéről alapvetően politikai döntés volt. A törökök a csatlakozás reményében vállalták a fenti, sok esetben kedvezőtlen intézkedéseket. Az ország úgy gondolta, hogy elegendő lesz az általa vállalt áldozat ahhoz, hogy az Unió a többi jelölttel együtt potenciális csatlakozó országnak tekintse. Az 1997 decemberében tartott Luxemburgi csúcs által véglegesített, a csatlakozni kívánó országok névsorán azonban nem szerepelt Törökország, nem tekintették az országot a következő bővítési folyamat részesének, ehelyett csak egyfajta speciális státusz biztosítását helyezték kilátásba. Ez a státusz felháborította a törököket, akik csak a teljes jogú tagságot tartják elfogadhatónak, és ez a két fél között újra a viszony elhidegülését eredményezte. Nem vett részt a londoni Európai Konferencián, és felélénkítette más irányú kapcsolatait, többek között Oroszországgal, az arab államokkal és a kaukázusi és közép-ázsiai országokkal, valamint az USA-val. A Helsinki csúcs A kapcsolatok javítása a két terület között csak hosszas diplomáciai tárgyalásokkal valósult meg, ám ennek szükségessége a két terület közti szoros összefonódás miatt mindkét fél számára világossá vált.
10
Európai Tükör, 2001/1. Balbisi Louai, idézett cikk, 131. oldal
18
1998 márciusában a Bizottság elkészítette a Törökország számára szóló Európai Stratégiát. Úgy ítélték meg, hogy az előcsatlakozási stratégia részének kell lennie az acquis átvételének, és a törvényhozásban az egymáshoz való közeledésnek, melyhez szükséges a török
törvénykezési
rendszer
alapos
átvizsgálása.
Törökország
hasonló
tartalmú
dokumentumot bocsátott ki a kapcsolatok javítására, amelyben egyértelművé tette a kapcsolatok szorosabbá fűzése és a szükséges reformok létrehozása iránti szándékát. A közös célok eléréséhez a Bizottság évi 50 millió eurós támogatási csomagot javasolt Törökország számára. Az EU az 1999 dec. 10-11.-i Helsinki csúcson úgy határozott, hogy az országot a többi csatlakozóval azonos kritériumok alapján kezeli, és ezen a csúcson ismerte el hivatalosan Törökország tagjelölti státuszát, amivel elismerte Törökország eddigi tevékenységét. A török vezetés számára ez a várva várt nagy elismerés volt, ami továbbra is az európai fejlődés irányába vezeti. A Bizottság a leendő csatlakozással kapcsolatban hangsúlyozta azonban, hogy a csatlakozási tárgyalások nem kezdődhetnek el addig, amíg a politikai kritériumok nem teljesülnek. A Bizottság 1999-es Jelentése alapján addig egy, a reformokat elősegítő előcsatlakozási stratégiát dolgoznak ki, amely a következő területeket érinti: -
a politikai dialógus erősítése, különösen az emberi jogok területén;
-
az EU pénzügyi támogatásának koordinálása;
-
Törökország bevonása a Közösség tevékenységeibe;
-
csatlakozási partnerség kialakítása, amely az acquis átvételének programjához kapcsolódik;
-
ez utóbbi értékelési rendszerének kialakítása, és az acquis vizsgálata a törvénykezés harmonizációjának tükrében.11
A Bizottság 2000. évi jelentésében úgy ítélte meg, hogy Törökországban elkezdődtek a csatlakozáshoz vezető politikai reformok. Számos, az emberi jogokat érintő törvényt fogadtak el, azonban a demokráciát biztosító intézményi reformok megvalósításával lassan halad. Szükséges néhány, például a banki és a mezőgazdasági szektor átalakítása is. Az ország a Bizottság véleménye szerint még nem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges Koppenhágai kritériumokat, ám az elkezdett reformok biztatóak.
11
http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e40113.htm, EU honlapja, Turkey’s pre-accession strategy, letöltés: 2005.03.31. 18:44
19
A 2002-es koppenhágai csúcs A 2002-es év végi koppenhágai csúcstalálkozón Törökországnak újabb két évet adtak, hogy teljesítse a Koppenhágai kritériumokat. A döntés egyértelmű ígéretet tartalmazott azzal kapcsolatban, hogy amennyiben a Bizottság jelentése alapján a Tanács 2004 decemberében úgy állapítja meg, hogy Törökország teljesítette a Koppenhágai kritériumokat, megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat.12 Éppen ezért, a Bizottság által készített éves jelentéseknek nagy jelentőségük volt. Ezek szerint a Törökország jelentős lépéseket tett mind a fent említett törvénykezési és gazdasági területen, mind az emberi jogi, a szólásszabadsággal kapcsolatos és a kisebbségi kérdésekben. Sikerült a hadsereg befolyását csökkenteni a politikai életben. Ezek mellett a pozitív döntések mellett még további intézkedések szükségesek. Áttörés? – 2004 A Bizottság 2004. októberi jelentése alapján az átfogó reformfolyamatokat tekintve, és feltéve, hogy sikerül ezeket a változtatásokat hatályossá tenni, az ország kielégítő mértékben teljesíti a koppenhágai kritériumokat. A Bizottság tehát 2004 őszén Törökország csatlakozási tárgyalásainak megkezdését javasolta, ezzel zöld utat adva Törökországnak az európai integrációhoz való csatlakozáshoz. 2004 decemberében az Európai Parlament hosszas viták után pozitívan szavazott Törökország csatlakozási tárgyalásainak megkezdése mellett. A végső szót azonban a 2004. december 16-17–i brüsszeli csúcson meghozott döntés jelentette, amikor is bejelentették, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal 2005. október 3-án. A nyilatkozatba belefoglalták, hogy a jövőbeli csatlakozási tárgyalások során „hosszú átmeneti szakaszokra, állandó kivételekre és tartós védzáradékok alkalmazására kerülhet sor”. 13 Kérdések és problémák Egyes becslések szerint akár 10-15 évig is eltarthat az ország felkészítése és a csatlakozási fejezetek lezárása. Az országnak elsősorban az alapvető szabadságjogok
12 13
Európa 2002, 2004/4., Szigetvári Tamás id. cikk, 48. oldal http://nol.hu/cikk/345296/ ,Népszabadság Online, A török sajtó örömünnepet tart, letöltés: 2005.04.05.17:52
20
tekintetében kell változtatnia, valamint módosítania kell a hadsereg szerepét az állam életében. Ciprus ügyét is rendeznie kell. Az is kérdés marad, hogy az EU be tudja-e fogadni az országot, illetve országokat, hiszen addig még Románia és Bulgária is belép az EU-ba, 27-ra növelve ezzel a tagok számát, de emellett Horvátországgal is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Az EU intézményeinek tehát fel kell készülni arra, hogy az eredetileg 6 tagúra kialakított Unió akár 40 tagúra is nőhet. Így nemcsak az EU támaszt felvételi követelményeket Törökországgal szemben, az EU számára is komoly intézményi követelményeket támaszt Törökország esetleges csatlakozása. Ez a szükséges szerkezeti átalakítás a török csatlakozás egyik alapfeltétele is. Az EU-csatlakozás egyrészt az acquis átvételét követeli meg, ugyanakkor egy másik szempont is fontos: ez az osztozkodás az országok között. Törökországnál nem az alkalmassága a kérdés: csak idő kérdése, mikor tudja az acquis-t megfelelő módon átvenni, és érvényre juttatni, hiszen az Unió rugalmas, és nyitott az átmeneti időszakok és derogációk iránt. Az osztozkodás a mezőgazdasági kvóta kérdésében is érdekes lesz, hiszen Törökország mezőgazdasága, amely az ország lakosságának 30 %-át foglalkoztatja, a mediterrán mezőgazdasági országok érdekeibe ütközik. Az ország mérete és szavazati aránya is érdekes kérdéseket vet fel, hiszen a most 70 milliós, egyre növekvő lakosságú Törökország 2015-re Európa legnépesebb és legnagyobb szavazati súlyú országa lehet. A külső periféria befogadása is kérdés lehet, hiszen egy szegény, konfliktusövezetben fekvő országról van szó. Valószínűleg társultan könnyebben kezelhető egy problematikus ország, hiszen az ország problémái nem válnak az Unió megoldandó feladatává, amelyeket közösségi részvétellel szükséges megoldani, míg tagként nem biztos, hogy ez könnyen menne. Ilyen például Ciprus kettéosztottságának kérdése, amely nem tartozott az Unió számára megoldandó problémák közé, bár javaslataival annak egyesítését sürgette. Ciprus belépése után azonban Ciprus kettéosztott helyzetének megoldása az Európai Unió külügyi problémája is lett. Törökország csatlakozása regionális következményeket és kérdéseket is felvet: az Unió igyekezett az eddigiekben regionális alapon is kiterjeszteni a határait. Ezen a területen vannak kivételek, így Görögország is, amelynek nincs ugyan szárazföldi határa egyetlen uniós országgal sem, azonban a vízi utak tekintetében könnyen elérhető. Valószínűleg ezért sem Törökország lesz a 28. tagja az EU-nak, bár a Konventnél 28. helyen ültek – a 28.
21
valószínű Horvátország lesz, hiszen a Balkán országai nem ugorhatók át. Törökország ezekkel együtt vagy ezután következhet.14 Törökország csatlakozása és annak folyamata tehát számos kérdést felvet, amelyekre választ vagy megoldást kell keresni az ország csatlakozása előtt. Törökország csatlakozásának pontos időpontját ezért nehéz meghatározni, hiszen ezek a dilemmák egy ilyen nagy ország esetében az Unió egészét megrengethetik. Az ország csatlakozása tehát még hosszas tárgyalások és viták folyamán fog alakulni.
14
Az Euroatlanti esték c. előadássorozat 2005.03.09-i „Törökország az EU-ban?” című előadásán elhangzottak alapján
22
III. Törökország felkészültsége a csatlakozásra Politikai érettség Törökországot az elmúlt évtizedekben több szempontból is alkalmatlannak találták az európai uniós tagságra. A hadseregnek a politikára gyakorolt túlságosan nagy befolyása, az emberi jogok érvényesítésében tapasztalt visszaélések és hiányosságok szerepeltek az okok és aggályok között. Az elmúlt néhány évben azonban az Erdogan-kormány hatalomra kerülésével (2002-től) az Unióhoz való csatlakozás igénye minden eddiginél erősebben jelentkezett. Az Erdogankormány egyértelmű célja, hogy Törökországot az Európai Unió teljes jogú tagországává emeljék. Az ország Európa felé irányulása nem új dolog, de most felerősödtek az igények arra, hogy Törökországot eljuttassák Európába. Ennek a célnak az eléréséért jelentős változtatások
történtek:
a
csatlakozási
tárgyalások
megkezdése
érdekében
két
alkotmánymódosítást és nyolc törvénycsomagot fogadott el a török parlament. A módosítások a következő törvénykezéseket hozták: -
a hadsereg fölötti civil kontroll megerősödött, így csökkent befolyása a politikai irányítás fölött. A Nemzetbiztonsági Tanács15 elvesztette eddigi végrehajtó funkcióját, és ezentúl tanácsadó szervként funkcionál. A katonai kiadásoknál is történtek változtatások: az Állami Számvevőszék átvizsgálhatja ezután a katonai kiadásokat, és a védelmi kiadásokat visszafogták. Visszavonták a Legfelsőbb Oktatási Tanácsból és a legfelsőbb Audio-Vizuális Tanácsból a hadsereg képviselőit, valamint a katonai bíróságok civilek feletti ítélkezési jogát is megszüntették.
-
A jogrendszer is átalakításra került: új büntető- és polgárjogi törvénykönyvet fogadtak el. Alkotmányba iktatták, hogy a nemzetközi és európai emberi jogi konvenciók a török nemzeti jog felett elsőbbséget élveznek a jogrendben. Eltörölték a halálbüntetést, és javítottak, legalábbis jogilag, a fogva tartás körülményein is.
-
A szabad véleménynyilvánításra vonatkozó korlátozások nagy részét is eltörölték, és új sajtótörvényt fogadtak el a szólásszabadság eddigi gyakorlatának kibővítése érdekében.
15
katonai irányító szervezet, amely az államot érintő kérdésekben is nagy befolyással bír, így például a szólásszabadság kérdésében
23
-
A kisebbségek helyzetének javítása érdekében is történtek módosítások: törölték az alkotmányból
a
kurd
nyelv
használatára
vonatkozó
szabályokat,
valamint
engedélyezték kurd nyelvű rádió- és tv-adások sugárzását. Emellett a kurd nyelv oktatása is megengedett lett, bár itt még számos korlátozás található. Megszüntették a kurd területeken 15 évig tartó rendkívüli állapotot is. -
A női egyenjogúságot elősegítendő, az új büntetőkönyv büntethetővé tett számos, eddig a hagyományok vagy a szokásjog által elfogadott vagy támogatott cselekményt. Ilyen például a családon belüli erőszak kérdése. Ezen a téren is vannak még tennivalók.16
Bár még számos területen vannak változtatásra és szabályozásra váró területek, és még időre van szükség, amíg ezek a törvénykezések a mindennapos gyakorlatban is valóra válnak, ezekkel a törvény-csomagokkal átfogó és alapvető reformok valósultak meg. Ezen módosítások alapján ítélte úgy az Európai Bizottság, hogy Törökország teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai reformokat. Gazdasági érettség Ha Törökország ma az Európai Unió tagja lenne, az unió legszegényebb országa lenne. Bár GDP-je alacsony, nincs nagyon lemaradva ahhoz a Lettországhoz képest, amely 2004 májusában az Unió tagja lett. Hasonló színvonalon áll, mint Románia és Bulgária, amelyek előreláthatóan 2007-ben lépnek be az EU-ba. Törökország tehát szegény ország, de nem kirívóan az újabb bővítések országaihoz képest.17 A török gazdaságra a 90-es években gazdasági válságok sora és magas infláció volt jellemző. A világgazdasági, és nagyobbrészt belső okokkal magyarázható visszaesések komoly problémát jelentettek a gazdaságra nézve. Bár Törökország elvileg a nyugati gazdasági világrendhez tartozott, az állam mégis túlzottan rátelepedett a gazdasági életre, a kormányok felelőtlenül szórták a pénzt és nagymértékű korrupció uralkodott. Változást Kemal Dervis gazdasági programja hozott 2001-től, amely szigorúan ellenőrzött költségvetést írt elő. Ezt a programot folytatta tovább sikeresen az Erdogan vezette Igazság és Élet Pártja stabil kormányzásával.
16 17
Európa 2002, Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán, 48-49. oldal Economist, Vol. 374, A promising start, 2005.03.19.
24
Az intézkedések érintették a bankszektort, ahol megszüntették az állami garanciát a magánbankokban tartott takarékbetétekre. A rosszul működő bankokat állami ellenőrzés alá vonták, és igyekeztek azok tartozásait behajtani. Az állami bankok számára a politikától független működési feltételeket teremtettek. Emellett folytatódott a privatizáció, az állami szektor arány 20%-ra csökkent, és 2005-ben akár 10% alá is eshet ez a szám. Az elmúlt évektől kezdve a török gazdaság a stabilizálódás jeleit mutatja. A 2001-es 8,5%-os visszaesés után 2002-ben 7,8%-os, 2003-ban 5%-os növekedést sikerült produkálnia a török gazdaságnak, míg 2004-ben közel 9%-osat, és a 2005-ös évre is 6-7%-os növekedést várnak. 18 Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye az infláció leküzdése. Az elmúlt két évtizedben az infláció 50% fölötti mértékű volt. Ezt sikerült lecsökkenteni: a 2001-es 80%-ról 2002-re 30%-ra csökkent a pénzromlás mértéke, amely 2004-re 10% alá, 9,3%-ra csökkent. A nagy pénzösszegek redukálása miatt 2005. január 1.-el bevezették az új török lírát, hat nullát levágva a régi elinflálódott valutából. Az új pénz az első hetekben erősödött a dollárral szemben, és az inflációs kilátások a 2005-ös évre is kedvezőek.19 A gazdasági reformok és a liberalizáció végrehajtásához a török irányítás nagymértékben igénybe vesz külföldi forrásokat. Az IMF és a Világbank összesen 37 milliárdos hitelcsomagja segítségével sikerült stabilizálni a gazdaságot, és 2005-ben is tízmilliárdos új készenlétihitel-megállapodás aláírása várható. Ehhez azonban tovább kell reformálni a bankszférát, az adókat, a társadalombiztosítást és a beruházás-ösztönzést. Ez további javulásokat és gazdasági fellendülést eredményezhet. Jelentős mértékű az idegenforgalom és az abból befolyt nyereség mértéke az iraki háború ellenére is. Az idegenforgalom 2004-ben közel 13 milliárd dollárnyi bevételt hozott az országnak, ez közel 17 millió turistát jelent.20 Ez az arány az esetleges EU csatlakozás hatására valószínűleg tovább nőhet, hiszen azt az ország biztonságára tett ígéretként értelmezhetik majd. Ez a bevételforrás tehát biztos és egyre növekvő eleme lehet a török költségvetésnek, ami a jövőben is segítheti a gazdasági eredményeket. Törökország egyre kedvezőbb tereppé válik a külföldi tőkebefektetések számára. Bár az eddigi befektetések még nem jelentősek, a decemberi EU döntés is serkenti a befektetők kedvét ahhoz, hogy Törökországban ruházzanak be. Az eddig végrehajtott reformok sikere, a
18
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.13/200513HVGFriss69.aspx, HVG, Tarik Demirkan: Óriás születik, Letöltés: 2005.04.02.16:03 19 adatok: ld. 16.lábjegyzet 20 http://hvg.hu/hvgfriss/2004.46/200446HVGFriss85.aspx, HVG, Új időszámítás, 2005.04.02. 16:16
25
gazdaság stabilizációja és fellendülése növeli mind a hazai, mind a külföldi befektetők bizalmát, ami további kedvező előjel a jövőre nézve. Törökország azonban még számos kihívással néz szembe. A fent említett bankszektor konszolidációja közel 50 milliárd dollárba került, ami felduzzasztotta az államadósságot. Az államadósság mértéke 2003-ban a GDP 74%-át tette ki, bár ez az arány csökkenőben van. Ez a magas arány, melynek nagy része rövid lejáratú devizahitel, sebezhetővé teszi a gazdaságot, bár a folyó fizetési mérleg hiánya csak 5,2% volt, ami biztató jel.21 Az állami támogatások az unióban nem megengedettek, csak bizonyos, indokolt esetekben. Törökországnak is át kell dolgoznia támogatási rendszerét, különösen a mezőgazdasági szektorban még a csatlakozás előtt. Egyik ilyen kihívás lehet a gazdaságban a vagyon újraelosztásának problémája. Hatalmas különbségek tapasztalhatók gazdag és szegény között éppúgy, mint az ország részei között. A fejlett ipari városok, mint Ankara és Isztambul egyedül adják a GDP 30%-át. Az ország leggazdagabb területein a GDP hatszorosa a legszegényebb területének. Ezeken a területeken a közművesítés sem történt meg, sok helyen még nincs ivóvíz, és fűtés sem. Ezen a problémán segíthet az adórendszer átstrukturálása, amely főként a közvetett adókon (pl. az árakba beépített adón) alapul, mint a közvetleneken. Ez a terület még átalakításra szorul. Komoly megoldandó problémát jelent a munkanélküliség kérdése is. A hivatalos adatok 10%-os munkanélküliséget mutatnak, ám ez területenként változó. Az északi kurd területeken a munkanélküliek száma 60-70%-ot mutat. Mivel az állandó magas munkanélküliség alááshatja a reformok támogatottságot és eredményességét, valamint gazdasági és szociális problémákhoz vezethet, a munkahelyteremtés szükségessége komoly kihívást jelent Törökország számára. Mezőgazdasági szektor A török gazdaságban a mezőgazdaság szerepe továbbra is jelentős. 2003-ban az aktív lakosság egyharmada dolgozott a szektorban, az ágazat azonban csak 12%-ban részesedett a hazai össztermékből. Az EU esetében ezek az arányok eltérőek. Az aktív lakosság 5,4%-a dolgozik a mezőgazdaságban, a csatlakozás tehát jelentősen megnövelné a jelenlegi mezőgazdasági népességet. Törökországban azonban jelentős részt tesznek ki az önellátó gazdaságok, amelyek kis termelékenységűek, és termékeiket nem, vagy kis arányban 21
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.13/200513HVGFriss69.aspx, HVG, Tarik Demirkan: Óriás születik, Letöltés: 2005.04.02.16:03
26
értékesítik a piacon. Ahhoz, hogy az európai piacon is versenyképes legyen az ország ez a szektor, szükséges annak átalakítása. A termékstruktúrában jelentős szerepet töltenek be a gabonafélék, valamint a zöldségés gyümölcstermesztés: a törökországi zöldségtermesztés az Unió össztermelésének 40%-át adja, amivel a legnagyobb zöldségtermesztő lenne az Unióban. 20%-os gyümölcstermesztésével az Unióban a harmadik legnagyobb lenne. A török agrárszektort magas vámok védik. A 2000-ben elindult agrárreform-program célja, hogy növeljék az agrárszektor versenyképességét, és ezzel együtt csökkentsék az állami beavatkozás mértékét. Ennek eszközei a következők: -
csökkentik a hazai árakat;
-
az
ártámogatási
rendszert
felváltják
a
gazdálkodók
közvetlen
jövedelem-
támogatásával; -
a dohány- és mogyorótermesztőket más termékekre való áttérésre ösztönzik egyszeri kifizetési rendszerrel;
-
az állami termelőszövetkezeteket megpróbálják felváltani önfinanszírozó magánszövetkezetekkel;
-
valamint a fogyasztás növelésére ösztönző kampányt indítanak.22
Az agrárszektor átalakítása tehát szükséges lépés lesz az EU-ba belépés előtt, hogy növeljék annak gazdaságosságát és versenyképességét, hogy a belépés után sikeresen állja a verseny a többi tagország termékeivel. Számítások szerint a török mezőgazdaság és a regionális fejlesztés az EU jelenlegi rendszere alapján az EU GDP-jének 0,1-0,17%-ába kerülne, ami nem rengetné meg az EU költségvetését, bár annak tetemes részét erre kellene költeni. Másrészt pedig az EU agrárpolitikai
reformjának
és
a
WTO
tárgyalásainak
következményeképpen
az
agrártámogatások 2013-ra jelentősen lecsökkennek, az összeg tehát tovább csökkenne.23 Külkereskedelem Törökország legfontosabb kereskedelmi partnerei az 1996-os vámunió megvalósulása után az Európai Unió országai voltak. A kereskedelmi liberalizációnak köszönhetően a 22 23
Európa 2002, Szigetvári Tamás, id. cikk, 51.oldal http://hvg.hu/hvgfriss/2004.46/200446HVGFriss85.aspx, HVG, Új időszámítás, Letöltés: 2005.04.02.16:13
27
kereskedelem és befektetések közel kétharmada az EU-val történik, és ez az arány tovább erősödik. A vámunióval Törökország átvette a Közös Kereskedelempolitika alkalmazását. A vámunió nem zárja ki a partnerek között kereskedelmi védintézkedések alkalmazását, és különböző korlátozásokat, míg ez a közös piac bevezetésével már nem lenne lehetséges. A csatlakozás az eddigi vámuniós területeken kívül kiterjedne más szektorokra is, mint például a mezőgazdaság, amely nem része a vámuniós szerződéseknek. A kereskedelem liberalizálása ezen a területen aszimmetrikus: az Unió jelentős kedvezményeket nyújt Törökországnak ezen a területen, az agrárexport 70%-a vámmentesen jut be az uniós piacra, míg a török agrárpiac, meglehetősen zárt, különösen az állati termékek és az élőállat-bevitel tekintetében. A mezőgazdasági szektor átalakításának igénye itt is megjelenik, hiszen termékeit versenyképessé kell tennie ahhoz, hogy az ország lakossága egyharmadának munkát adó szektor zökkenőmentesen tudja viselni az eddig konkurenciamentes területeken a versenytársak megjelenését. Az itt megjelenő problémák a lakosság nagy érintettsége folytán komolyan megingathatják Törökország felívelő gazdasági fejlődését. A külkereskedelem kapcsán ugyanakkor biztató, hogy az EU mellett több területtel tart fenn Törökország komoly külkereskedelmi kapcsolatokat. Az egyik ilyen terület Oroszország, mellyel külkereskedelmi forgalma elérte 2004-ben a 101 milliárd dollárt, ami az idén akár másfélszeresére is nőhet. Emellett a közel-keleti területekkel is sikeres együttműködést folytat, különösen Észak-Irakkal: az országba 2004-ben 1,8 milliárd dollár értékű exporttermék áramlott ki.24
24
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.13/200513HVGFriss69.aspx, HVG, Tarik Demirkan: Óriás születik, Letöltés: 2005.04.02.16:03
28
IV. A Törökország csatlakozása mellett szóló érvek Politikai okok Geopolitikai okok A második világháborút követően Törökország földrajzi elhelyezkedéséből és geopolitikai súlyából következően megnőtt stratégiai jelentősége, mivel a hidegháború alatt blokkolni tudta a Szovjetunió Fekete-tengeri kihajózását. A hidegháború végével, a Szovjetunió felbomlásával csökkent jelentősége, bár a Közel-Kelet közelsége miatt továbbra is fontos maradt. A NATO-n belül ugyanakkor csökkent szerepe. Emellett azonban fekvéséből adódóan továbbra három olyan terület mellett fekszik, amelyek a múltban is és a valószínű a jövőben is problémákkal teli területek lesznek. Ilyen a Balkán, amely az 1990-es évek háborúi után ma békésebb területnek számít, a Közel-Kelet, amely a mai politikai helyzet egyik legproblémásabb területe, és a Kaukázusi területek, amelyet szakértők a 21. század egyik konfliktusterületének tekintenek. Törökország problémás területen fekszik, de 80 év tapasztalata van ennek megfékezésére. Mindezek mellett a törököknek is új szerepet kell keresniük a térségben, ahol egy regionális hatalom szerepét tölthetik be. Ugyanakkor éppen ezért Törökország továbbra is fontos geopolitikai tényező lesz, ami miatt Európában is nagy jelentősége lenne. Az Európai Unió külpolitikai szerepe is nagymértékben nőne, ha a konfliktusterületek, és a kezelésében gyakorlottabb, a problémás területekkel jószomszédi viszonyban lévő Törökországot beemelnék az Unióba. Az Unió külpolitikai pozícióját megerősítené ezzel ezekben a kulcsfontosságú régiókban, ami a formálódó közös európai kül- és biztonságpolitika szempontjából is alapvető fontosságú.25 Törökország EU csatlakozása az amerikai külpolitikai érdekek között is fontos helyen szerepel. A törökök EU csatlakozásával ugyanis erősödne azok regionális hatalmi szerepe, és betölthetnék a térség biztonságának szavatolásában nekik szánt szerepet, valamint a fundamentalizmussal szembeni ütközőzóna szerepét a térségben, és emellett példát adhatnának a közép-ázsiai országok számára az iráni iszlám államformával szemben. Az USA többek között ezen okokból támogatja Törökország csatlakozását, hiszen számukra a KözelKelet országai helyzetének rendezése a terrorizmus elleni harc kapcsán kiemelt szerepűvé
25
Európa 2002: Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán, 55. oldal
29
vált, és a jövőben is biztonságpolitikai feladatnak tekintik a térség biztonságának kérdését és az azzal kapcsolatos problémákat. A Südosteuropa-Gesellschaft (SOG) által ismertetett konferenciasorozat folyamán, amelyet Törökország EU-csatlakozási lehetőségei elemzésének szenteltek, „csak olyan érveket találtak, amelyek az EU-tagság, mint lehetséges perspektíva fenntartása mellett szóltak”. Az SOG elnöke szerint „2001. szeptember 11-e, vagyis az iszlám terrorizmus mindenki számára nyilvánvaló jelenléte óta alapvető érdek, hogy legyen olyan iszlám vallású ország, amely Nyugat-orientált, elfogadja az európai civilizáció értékeit, demokratikus berendezkedésű és stabil. Ez lehet Törökországból, ha Európa fenntartja számára a csatlakozás lehetőségét.”26 Törökország hadereje Emellett Törökország nagy, képzett hadserege is erősítené az Európai Unió világpolitikai súlyát, amely az eddigi próbálkozások ellenére csekély mértékű. A török hadsereg szerepe a török társadalomban speciális – ez az a szerv, ami betartatja a kemáli alapelveket az országgal, és fenntartja a rendet ebben a soknemzetiségű, hatalmas országban. A politikát túlságosan behálózó hadsereg befolyását az Uniót teljes vállszélességgel támogató kormányzat igyekszik csökkenteni, az egyre inkább kiszorul a napi politikából. Politikai szerepe tehát csökkent, ám katonai szerepe nem. Az ország biztonságpolitikailag megbízható, a NATO megbecsült tagja: bár vannak belső konfliktusok a kisebbségekkel, ezek az elmúlt években csökkenőben vannak, és az uniós emberi jogokhoz való közeledéssel tovább csökkenthetők. Az ország szomszédaival jószomszédi viszonyt ápol annak ellenére, hogy azok világpolitikai szempontból komoly konfliktusforrásoknak tekinthetők. Jelzés az iszlámnak Törökország felvétele az EU-ba egyúttal azt is jelentené, hogy egy alapvetően iszlám országot venne fel soraiba. Ezzel a lépéssel az EU egyrészt bizonyítaná, hogy nem egy zárt „keresztény klub”, hanem egy toleráns, nyitott, nem kirekesztő társulás, és az általa megfogalmazott és követett közös értékek, mint a jogállamiság, az emberi jogok és a 26
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.20/200420HVGFriss745.aspx, HVG, Weyer Béla: Törököt fogtak, Letöltés: 2005.04.02. 16:22
30
kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, egy muszlim ország számára is elfogadhatóak. Azt bizonyítaná a világnak, hogy az iszlámban is lehetséges működő demokrácia és piacgazdaság. Ezzel egyrészt Törökország példát mutathatna a többi iszlám országnak arra, hogy lehetséges összeegyeztetni az iszlám értékeit a demokrácia értékeivel, és lehetséges a gazdasági felemelkedés, a piacgazdaság kialakítása. Emellett példaértékű lenne a lépés a kibontakozó „civilizációk harcában”27is: ez a megbékélés irányába tett lépés azt mutatná, hogy a különböző civilizációk és a kultúrák békésen egymás mellett élhetnek és együttműködhetnek. Jelzés a fejlődő országoknak Törökország a WTO-ban fejlődő ország státuszban van. Felvétele az Európai Unióba hozzájárulhat az Észak és Dél, a fejlett és fejlődő országok közti ellentétek hozzájárulásához is, újfent példát mutatva arra, hogy lehetséges a felemelkedés egy fejlődő ország számára is, és a fejlett országok nem zárkóznak el a fejlődő országok problémáitól, nem hagyják magukra azokat, hanem részt vesznek, segítenek a problémák megoldásában. Azt mutatnák, hogy az EU nyitott a különféle fejlettségű és kultúrájú országok számára is, és újra példát adnának a különböző országok közti békés együttműködésre. Ugyanakkor fontos feladat, hogy mire a felvételre sor kerül, addig már ne legyen rajta a fejlődő országok listáján. Jelzés a dél-mediterránnak A török csatlakozás megnyithatja az utat a dél-mediterrán országok felé is. Ezek az országok ugyan nem a földrajzi értelemben vett Európa határain belül vannak, de kulturális tekintetben sokkal szorosabban kötődnek Európához, mint Törökország. Ilyen ország például Marokkó, amely iszlám gyökerei ellenére talán toleránsabban sokvallású, mint Törökország, és emellett gazdaságilag és politikailag is szorosan kötődik Európához.28 Ilyen ország például Izrael, amely nagyon erős európai civilizációs kötődésű. Ezzel számukra is lehetőség nyílik egy még szorosabb kapcsolatra, egy különleges társult tagságra, ami egyrészt az együttműködés gazdasági hatásaival, másrészt az ezt elősegítő reformokkal, szabályozásokkal és az Uniótól várható anyagi segítséggel segíthet ezen országok gazdasági továbbfejlődésében. Ezekkel az országokkal az Uniónak hosszú időre visszanyúló kapcsolata van, emiatt
27 28
-Európa 2002, Szigetvári Tamás cikk 54 oldal. Európai Tükör, 2004/7. Gordos-Ódor id. cikk, 111. oldal
31
nagymértékű segítséget kapnak, ám ez a típusú közeledés a gazdaság továbblendítését szolgálná. Gazdasági okok Törökország lakosságával komoly felvevőerőt jelentene az uniós piacnak. Bár Törökország GDP-je egyelőre egyötöde az európai uniós átlagnak, a török GDP növekedése meghaladja az elmúlt években a legtöbb tagállam növekedési ütemét. Az ország gazdasági fejlettsége és a felvevőpiac így hosszútávon jó befektetésnek ígérkezne. Emellett az uniós csatlakozás előszele, az arra való felkészülés eddig is ösztönzően hatott a török gazdaságra. A 90-es években jellemző több számjegyű infláció egy számjegyűre csökkent, a GDP várható növekedése magasabb, mint az inflációs ráta, a külföldi működőtőke-befektetések nőttek a térségben. A kedvező gazdasági változások és a Bizottság 2004. októberi pozitív jelentése miatt a Világbank biztosította Törökország számára régóta halogatott készenlétihitel-keretét. Törökország gazdasági partneri jelentőségével kapcsolatban a jövőre nézve még pozitívabb képet kapunk. A 2003. évi árukereskedelmének összértéke meghaladja a 100 milliárd eurót és ez a szám növekvőben van.29 Így érthető, hogy az üzleti világ komoly érdeket lát a török csatlakozásban. Bár az ország súlyos külföldi eladósodottsága óvatosságra int, a növekvő belső stabilitás, és pozitív gazdasági eredmények, valamint az uniós tagság ígérete nyomán a gazdasági lehetőségek fellendülőben lesznek. Törökország stratégiai helyzetű ország gazdasági szempontból is, hiszen tranzitútként szolgál a Kaszpi-tengerhez, Közép-Ázsiához, és a Közel-Kelethez, valamint az itt található földgáz- és kőolajvezetékekhez és késztermékfelvevő piacokhoz. Ezek szerepe a jövőben tovább fog növekedni. Társadalmi okok A fiatal török népesség lelassíthatja Európa gyors elöregedési folyamatát. A fiatal törökök egy része jól képzett, képesek alkalmazkodni és gyorsan tanulnak. A fiatal és növekvő Törökországra szüksége van Európának jövőbeli versenyképességének és szociális ellátórendszer fenntarthatóságának biztosításához. A most 70 milliós lakosság száma 2015-ra
29
Európai Tükör, 2004. Gordos-Ódor cikk, 113. oldal
32
várhatóan 80 millió fölött lesz, és ez a növekedés jóval fölötte van az európai népességnövekedési, pontosabban csökkenési szintnek. Különféle tanulmányok szerint a szabad munkaerő-áramlás jövőbeli megvalósulása esetén körülbelül évi 225 ezer török bevándorlóra lehet számítani, míg Európának 10-15 év múlva akár több millió munkaerőre is szüksége lehet.30 Európa öregedő lakossága így elméletileg „komplementer” a fiatal török népességgel, melynek harmada 25 év alatti. Egy ekkora fogyasztói táborral rendelkező ország belépése tehát kedvező lenne az elöregedő európai gazdaságok számára.31 Ugyanakkor a török lakosság integrálása komoly kihívásokat rejthet magában. A Törökországra gyakorolt hatások Azt is pozitívumként említhetjük meg, hogy a csatlakozás reménye felgyorsította a török reformokat: új törvények születtek, amelyek elősegítik egyrészt a gazdasági reformokat, csökkentik a hadsereg szerepét a közéletben, liberalizálják a banki és kereskedelmi szektort, visszaszorítják a korrupciót. A sokat kritizált emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatban is születtek pozitív döntések. Törökország csatlakozásának elutasítása miatt fennállna annak a veszélye, hogy megszakadnának az elindult reformfolyamatok, és egy destabilizálódó Törökország komoly politikai problémát és gazdasági kárt jelenthetne az Uniónak. A kibővített társult tagság Törökország számára ugyanígy elutasításként hatna, mint ahogy az eddigi elutasítások is úgy hatottak, és lelassította a reformfolyamatokat és a két terület közti gazdasági kapcsolatot. A csatlakozási tárgyalások kezdetének halogatása az EU-t szavahihetőségétől fosztaná meg. „Ráadásul azoknak a radikális törökországi csoportoknak a kezére játszana, amelyek szerint az EU csak a kibúvókat keresi vallási és kulturális elkülönüléséhez.” A mostani lépés végső soron csak a tárgyalások megindításáról szólna, a tényleges belépés úgysem következne be 2015 előtt. 32
30
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.41/200441HVGFriss136.aspx, HVG, Megint jőnek, kopogtatnak c. cikk , Letöltés: 2005.04.02.15:41 31 http://hvg.hu/vilag/20041215mitnyerhetazeu.aspx Mit nyerhet az Európai Unió Törökországgal? Letöltés: 2005.04.02.15:52 32 http://hvg.hu/hvgfriss/2004.38/200438HVGFriss881.aspx, HVG, Kovács Györgyi: Kérdőjelek, Letöltés: 2005.04.02.15:12
33
Felmérések Végezetül
bemutatnék
egy
felmérést,
amelyet
egy
neves
európai
közéleti
személyiségeket felvonultató munkacsoport végzett el. A londoni kormány kulturális szervezete, a British Council és a Soros György által fenntartott Nyílt Társadalom Intézet Martti Ahtisaari finn exállamfőt, Kurt Biedenkopf volt szászországi miniszterelnököt, Hans van den Broek korábbi holland EU-biztost, Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminisztert és Michel Rocard egykori francia miniszterelnököt kérte fel többek között, hogy vizsgálják meg a török EU-tagság várható előnyeit és kockázatait. A felkért bizottság az általam bemutatotthoz hasonló pontokat sorolt fel Törökország felvétele mellett. Szerintük „ezzel az EU bizonyíthatná, hogy az iszlám és a demokrácia összeegyeztethető”, erősítené az Európai Unió külpolitikai szerepét a Közel-Keleten, hozzájárulna az Unió biztonsági és védelmi képességeihez. Emellett Törökország óriási gazdasági potenciálja növelné Európa világgazdasági súlyát.”33 A bizottság tehát hasonló érveket sorakoztatott fel Törökország csatlakozása mellett, amely úgy tűnik, szükségszerű és kikerülhetetlen.
33
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.38/200438HVGFriss881.aspx, HVG, Kovács Györgyi: Kérdőjelek, Letöltés: 2005.04.02.15:12
34
V. A Törökország csatlakozása ellen szóló érvek Az elmúlt fejezetben felsorolt érvek ellenére Törökország EU csatlakozásának támogatottsága nem egyértelmű. Egyes érvelők szerint Törökország belépése az EU végét jelentené.34 Mások Törökország számára egy különleges partnerségi viszonyt tartanának megfelelőnek, amely szorosabbá fűzné a két szervezet kapcsolatát, ám a csatlakozást eltúlzott lépésnek tartják. Vannak olyanok is, akik egyáltalán nem támogatják az EU és Törökország kapcsolatának szorosabbra fűzését, vagy általában az EU-bővítést. A továbbiakban a Törökország csatlakozása ellen felhozott érvek kerülnek bemutatásra. Mérete Törökország méretét és lakosságát tekintve nagy ország. Csatlakozásával a jelenlegi adatok szerint az Unió területe 18%-kal, népessége 15%-kal, míg a teljes GDP csak 2.2%-kal nőne(1. számú táblázat). Felvételével az EU egyik legnagyobb tagállama lenne, ami a jelenlegi három meghatározó nagy tagállam (Németország, Franciaország és Nagy-Britannia) mellé helyezné. Színre lépése az Unió belső hatalmi egyensúlyának átértékelését jelentené.35 A minősített többségi szavazás 2009-től hatályos meghatározása alapján a népes tagállamok súlya megnő mindenfajta koalíciókötés esetében. A döntések megakadályozásához az Unió lakosságának 35%-a lesz szükséges. Törökország az Unió népességének mintegy 17%-át teszi ki, ami azt jelenti, hogy akár kisebb államokkal szövetségre lépve komoly beleszólása lehet az Unió döntéseibe. Mivel lakosainak száma egyre nő, 2050-re elképzelhető, hogy amennyiben a tendenciák nem változnak, Törökország lesz az EU legnépesebb országa, megelőzve a jelenlegi legnagyobb tagállamot, Németországot. A hatalmi viszonyok átrendeződése lesz tehát tapasztalható Törökország csatlakozásával. Szegény ország Az ország lakosságának jóval több, mint fele rossz körülmények között él, s bár a hivatalos adatok ellentmondóak, körülbelül 15 millióra becsülik a munkanélküliek számát. Az országon belül nagy fejlettségi ellentétek figyelhetők meg, de a társadalom egészére jellemző 34
Valéry Giscard d’Estaing, 2002. novemberében; forrás: www.europeer.hu/eu/torokhatter.html, Kormos Dorottya: Törökország és az európai integráció, 2005.03.31.17:55. 35 Európai Tükör 2004/7; Gordos-Ódor: Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, 112. o
35
az óriási vagyoni eltérés. Különösen az ország keleti-délkeleti részén óriási a szegénység és ezen a részen a legnagyobb a munkanélküliség is.36 Törökország csatlakozása az EU-hoz megnövelné az EU-n belüli gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségeket. Az Unió egy főre eső GDP-je a 2004-es bővítéshez hasonló mértékben, közel 9%-kal csökkenne. Törökországra tehát nagy regionális különbségek jellemzőek. Az ország nyugati része a gazdaság, ipar és infrastruktúra tekintetében igen fejlett, míg a keleti régió igen elmaradott. Ezek a régiós különbségek egyrészt társadalmi feszültségeket generálnak, másrészt a regionális politika szempontjából is komoly problémákat vetítenek előre. A török csatlakozás esetében az Európai Unió tíz legszegényebb tartománya Kelet-Törökországban lenne, ami a jelenleg regionális támogatásban részesülő régiókat részlegesen megfosztaná az eddigi támogatásoktól, késleltetve azok felzárkózását az uniós átlaghoz. A kelet-törökországi régiók felzárkóztatása komoly anyagi terhekkel sújtaná az Uniót. Migráció A elmaradottságból következő migráció az egyik leggyakrabban elhangzó ellenérv a török csatlakozás ellen. A félelem abból ered, hogy már most is nagyon sok török vendégmunkás él az Unió területén. Jelenleg mintegy 3 millió török él az EU-ban, akik az Unióban élő külföldiek 25%-át teszik ki. A tagországok attól félnek, hogy a csatlakozással megnyílna az út, a migráció felgyorsulna, és bevándorlók százezrei lepnék el a nyugati országokat, felborítva ezzel azok munkaerőpiacát. Hogy ezek a félelmek mennyire valósak, ez kérdéses, hiszen a mostani keleti bővítés kapcsán is nagy munkaerőhullámot vártak az előrejelzések, ami elmaradt. Valójában a munkaerő szabad áramlása főként egy tagország esetében még jobban szabályozható, mint egy külső ország esetében, így Törökországban is szabályozható lenne az Unióban munkát vállaló Törökországban érkezők száma. Ugyanakkor a csatlakozás mellett szóló érveknél említett társadalmi okokban már említettem, hogy azok a felmérések, amelyek a bevándorlók mennyiségére vonatkoznak, a bevándorlók számát a csatlakozás után körülbelül évi 225 ezer török bevándorlóra teszik. Ez a mennyiség nem zavarná meg az uniós országok munkaerőpiacát.
36
http://hvg.hu/vilag/20041215mitolfelazeu.aspx, HVG, Mitől fél Európa? Letöltés: 2005.04.02.15:47
36
A török munkaerőhullám várhatóan a már jelenleg is nagyobb török közösséggel bíró országokban jelentkezne, így főként Németországban és Franciaországban, ám a bevándorlók valószínűleg magasabban képzettebbek lennének, mint az eddig érkezett vendégmunkások. 37 A csatlakozás utáni pénzügyi terhek Gazdasági szempontból jelentős érvek szólnak a jelenlegi török csatlakozás mellett. Ez az ország elmaradottságának következménye. Mint már eddig is említettük, Törökország csatlakozása hosszabb távú befektetésként fogható fel, tehát a támogatások hosszabb ideig nem hoznának látványos eredményt. Az Európai Unió az elmúlt évek során eddig is hathatós pénzügyi segítséget és támogatást nyújtott Törökország felzárkóztatásához, ám magáig a csatlakozási folyamatig még több támogatásra lenne szükség. Emellett Törökország felzárkóztatása az eddigi szisztéma szerint alapjaiban rengetné meg az eddigi regionális támogatási rendszert. Szükséges tehát Törökország csatlakozása előtt intézményi és támogatási reformok végrehajtása az Európai Unión belül, hogy ne jelentsen túlzott, a fejlődést hátráltató áldozatot a tagállamok számára. Ezért olyan többlépéses támogatási rendszert kell létrehozni, amely fokozatosan segítené főként az elmaradott keleti régiókat abban, hogy elérjék az európai fejlettségi szintet. Szakértők szerint a török csatlakozás anyagi terhei nem haladnák meg a legutóbbi bővítés költségeit. Úgy vélik: „Törökország belépését befektetésként kell felfogni; utána fel kell tenni a kérdést, hogy ez a beruházás megéri-e pénzét. A BA-CA számításai szerint az első években, a feltételektől függően 11-35 milliárd euróba kerülne az EU-nak Törökország, ami legfeljebb 0,2 százaléka az EU GDP-jének”.38 Egy másik, EU-elemzés szerint az Uniónak 2025-ig akár évi 28 milliárd eurójába is kerülhet Törökország felzárkóztatása. Több európai politikus vélekedik úgy, hogy Európa egész egyszerűen összeroppanna egy ilyen méretű ország súlya alatt. Mások ennél optimistábbak: egy, uniós és török szakértőkből álló vegyes bizottság számításai szerint az Európai Uniónak évente legfeljebb 18-20 milliárd eurójába kerülne (a 2 milliárdos török befizetés nélkül), ha Törökország most csatlakozna. Ha 2015-ös belépéssel számolunk, a várható növekedési trendek mellett 2020 körül 15 és 20 milliárd euró lenne a nettó török költségvetési pozíció, ami az akkorra prognosztizálható uniós GDP 0,2 százalékával lenne 37
Európa 2002, Szigetvári Tamás: az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán, 56. oldal http://www.nol.hu/metazin/cikk/348041 -Népszabadság Online, A török EU tagság: befektetés, Letöltés: 2005.04.05.17:32 38
37
egyenlő. Ez az összeg annyi, mint amennyibe a most felvett tíz új tag került az Uniónak, és népességüket tekintve is annyian vannak a tízek, mint a törökök. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által publikált dokumentum ezt az összeget jelentősnek, de az uniós büdzsé szempontjából vállalhatónak nevezte, cáfolva, hogy a török csatlakozás terhe alatt összeroppanna az EU. 39 Külső kihívások Törökország csatlakozásával az Európai Unió külső kihívásoknak való kitettsége megnövekedne.40 Olyan területek válnának szomszédos területekké, amelyek a jelenleg és valószínűleg a jövőben is potenciális konfliktusforrásnak számítanak. Ilyen a Közel-keleti terület és a Kaszpi-tengeri terület. A Közel-keleti országok földrajzilag közelebbé kerülésével az Európai Unió nagyobb mértékben kitenné magát a terrorizmus veszélyének, amely a 2001es és 2002-es terrortámadások után nagyfokú veszély- és bizonytalanságérzetet jelentene a lakosság és az Unió számára. Ugyanakkor Törökország hagyományosan jószomszédi viszonyt tart fenn ezekkel a területekkel, és több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a szomszédos konfliktuszónák kezelésében. Emellett képzett hadserege, mérete és fejlettsége folytán betöltheti egyfajta regionális hatalmi központ szerepét, amely segíthet a konfliktushelyzetek és a feszültségek csillapításában. A törökök regionális tudása, tapasztalata, kapcsolatrendszere mindenképpen gazdagítani és erősíteni fogja Európa súlyát a térségben, és lökést adhat a közös kül- és biztonságpolitika kialakításához.41 A terrorizmus és a külső fenyegetettség veszélyét ugyanakkor hiba lenne figyelmen kívül hagyni. Erre megfelelő ellenőrző intézkedésekkel szükséges az Európai Unió részéről felkészülni. Intézményi átalakítások Törökország méretéből adódóan 2015-20-ra a legtöbb lakosú országgá válhat. Így belépése után népessége okán a legtöbb hely illetné meg a döntéshozó szervekben. Ezért az EU struktúráiban is változásokra van szükség és az Unión belüli hatalmi viszonyok átalakulnak. Az eddigi három nagyhatalom, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia 39
http://hvg.hu/vilag/20041215mitolfelazeu.aspx, HVG, Mitől fél Európa? Letöltés: 2005.04.02.15:47. Európai Tükör, Gordos-Ódor, id. cikk, 113. oldal 41 www.nol.hu/cikk/345135/ NOL, Léderer Pál: NOL-Comment: Türkiye, Hos Geldiniz, Letöltés: 2005.04.05.17:47 40
38
mellett negyedik nagyhatalomként megjelenik Törökország, és így újfajta ideiglenes kapcsolatok, koalíciók alkotására lesz lehetőség. Ez természetesen azt jelenti, hogy addig át kell alakítani a döntéshozó szerveket, hogy az Unió működése zavartalan maradhasson. Szintén gyakori ellenérv, hogy Törökország agrárjellegű. Ennek következtében belépése tarthatatlanná teszi az EU jelenlegi főbb közös politikáinak (mezőgazdasági és regionális támogatások) továbbvitelét, s sok millió szegénységben élő török fogja elözönleni a "régi Európát", ezzel súlyosbítva a már így is meglévő gazdasági és társadalmi problémákat. Azokat, akik attól félnek, hogy Törökország belépése tarthatatlanná teszi az EU jelenlegi főbb közös politikáinak (mezőgazdasági és regionális támogatások) továbbvitelét, azzal nyugtatják Ankara támogatói, hogy bármi történjen is Törökország ügyében, a Világkereskedelmi Szervezet keretében folyó tárgyalásokon tett ígéreteknek megfelelően az EU közös politikáit 2013-ig mindenképp radikálisan meg kell reformálni. Ráadásul a törökök még belépésük esetén is csak az EU összlakosságának 14 százalékát adják majd, ami „kezelhető" arány, s a nagyarányú bevándorlással kapcsolatos félelmek eddig minden egyes csatlakozásnál eltúlzottnak minősültek.42 Az iszlám A főként keresztény Európa számára idegen mind az iszlám vallás, mind az iszlám létforma. Az Unió, bár vallásilag nem egységes, nincs felkészülve arra, hogy egy ennyire más gondolkodást beolvasszon magába. Sokan úgy gondolják, hogy az EU hasonló kultúrájú és történelmű népek szövetsége, és egy ennyire különböző tag meglazítaná a tagállamok közti kapcsolatot és együttműködést. Természetesen egyrészt igazuk van, hiszen Törökország valóban különbözik az eddigi tagoktól. Másrészt azonban minden ország más, különbözik, és Törökország európai és egyre inkább európaivá váló gondolkodása és elszántsága lehetővé tenné az EU-n belüli eddigi szoros együttműködést. Az iszlámtól való félelem a terrortámadások megjelenésével felerősödött. Bár nyilvánvalóan nem minden muszlim vallású terrorista, a média hatására az iszlám összekapcsolódott a terrorizmussal és a mindattól való félelemmel. Sajnos ezért az iszlámtól és a terrorizmustól való félelem Törökországra is átruházódott, bár Törökország a kezdetektől támogatta a terrorizmus elleni harcot.43 42
http://hvg.hu/vilag/20041215mitnyerhetazeu.aspx, HVG, Mit nyerhet az Európai Unió Törökországgal? Letöltés: 2005.04.02.15:52 43 Európa 2002, Szigetvári Tamás id. cikk, 57. oldal
39
Törökország sikeres csatlakozása ugyanakkor csökkenthetné a nyugati világ félelmét az iszlámtól, közelebb hozhatná az iszlámot és annak értékrendjét, elfogadását a nyugati világhoz, és ugyanígy fordítva is közelebb hozhatná a nyugati világot és értékrendet az iszlám vallású és gondolkodású országokhoz, csökkentve ezzel a két álláspont éles, fegyveres konfliktusokhoz vezető szembenállását. Másság Az iszlám életforma, a keleti lét, a kulturális különbségek olyan érv, ami idegenkedéssel, félelemmel tölt el nagyon sok embert, és sok politikust is Európában. Valéry Giscard d’Estraing, az Európai Konvent elnöke például azt mondta, azért tiltakozik a török tagság ellen, mert Törökországnak más kultúrája, más szemlélete, más életmódja van. A másság ijesztő. Törökország vallását, nyelvcsaládját, életmódját tekintve valóban különbözik Európától. Azonban ez az érv ugyanúgy jellemző lehet bármelyik európai országra is, hiszen mindegyik ország kultúrája, szemlélete, felfogása, életmódja különbözik a másik országétól. Emellett az Európai Uniónak nem az volt az eredeti célja, hogy egységes szemléletet hozzon létre. Jean Monnet, az EU egyik alapító atyja szerint a Közösség létrehozásával „mi nem nemzeteket egyesítünk, hanem embereket hozunk össze”. Az EU alkotmánya is a következő mottót emeli ki: „Egység a sokszínűségben.” 44 Természetesen Törökország belépése növelné ezt a sokszínűséget. A most belépett tíz ország kapcsán is mind a tíz országnak alkalmazkodnia kellett az EU-hoz, és az EU-nak is hozzájuk. A csatlakozási folyamat során Törökország is egyre inkább EU-sabbá válik, ahogy az EU is változóban lesz. A különbségek tehát csökkenni fognak. A törökök helyzetét ugyanakkor kissé nehezíti az Európában élő török kisebbség is. A nagyszámú kisebbség beolvadása még nem történt meg, és ez csak növeli a törökökről kialakult sztereotípiákat. A hatvanas, hetvenes években átvándorolt törökök többségét vidékről érkező szegény, képzetlen emberek tették ki, akiknek az idegen ország mellett a városba költözés is nehézséget jelentett. Emiatt az egymáshoz való ragaszkodásuk erős volt, és emiatt a társadalomba való beilleszkedésük nehezebb. A további generációknál már erősebb a beilleszkedésre való hajlandóság, ám ezt egyelőre a számukra otthont adó országok nem látják. A régebben kialakult sztereotípiák hátráltatják Törökország és az összes török
44
Economist, 2005.3.19. Surprisingly European – Looking to Europe című cikk
40
elfogadását. Ez akadálya lehet Törökország csatlakozási támogatottságának. Ezek a sztereotípiák sajnos lassan változnak, ám pozitív példákkal csökkenthetők.
Kisebbségi és emberi jogi kérdések A csatlakozáshoz szükséges Koppenhágai kritériumok teljesítésének egyik kritikus pontja a kisebbségi és emberi jogi kérdések megoldása. Törökország területén több, kisebb és nagyobb népességű kisebbség él. Kisebbségi jogokkal azonban nem rendelkeznek. Törökország számára az egységes nép, egységes nyelv, egységes nemzet elve él, lakosságát annak nemzetiségi jellegétől elvonatkoztatva egységesen töröknek nevezi. Ezért Törökország számára a kisebbségi probléma, mint olyan, nem létezik, vagy legalábbis nem létezett. Egységességét igen szigorúan védi, fegyveres testületei minden, a saját kisebbsége jogaiért kiálló, vagy nyilvános helyeken saját anyanyelvét használó embert a fennálló rendszer elleni lázadónak vélt. Törökországban a kisebbségek helyzete nehéz volt: nem voltak kisebbségi nyelvű iskolák, újságok, TV-műsorok, tiltott volt kisebbségi nyelven nyilvánosan beszélni, írni, kisebbségi jelképeket viselni. Többeket bebörtönöztek amiatt, hogy nyíltan vállalták kisebbségi mivoltukat a nyilvánosság előtt. Ez a helyzet az uniós csatlakozás elérése érdekében változóban van: szabadon engedtek több kurd, politikai okból bebörtönzött embert, így például Leyla Zana asszonyt is, akit az Európai Unió emberi jogi díjával tüntetett ki.45 Engedélyezték a szólásszabadságot, engedélyezték kisebbségi iskolák megnyitását, és kurd nyelvű televíziós adásokat. Bár ezek nem jelentenek igazi nyitást a kisebbségek felé, mégis nagy jelentőségűek, és remélhetőleg a folyamat tovább folytatódik majd. Az emberi jogi kérdések esetében probléma, hogy a hadsereg erős befolyása miatt gyakoriak voltak az ok nélküli letartóztatások, a rögtönítélő bíróságok, rendszeresek a kínzások, akár a gyilkosságok a börtönökben, ahol egyébként még mindig szörnyű állapotok uralkodnak, mely ellen a rabok egy része éhségsztrájkkal tiltakozik. Ezen a téren is történtek előrelépések: eltörölték a halálbüntetést, jogilag megtiltották a kínzásokat, megszüntették az azonnal ítélő nemzetbiztonsági tanácsokat, korlátozták a hadsereg hatalmát, bár nem csak emiatt. Az EU-csatlakozás miatt további javulások válhatók.
45
Flesch István: Konstantinápolytól Brüsszelig, Európai tükör, 2004. 9. évfolyam, 8. szám,60. oldal
41
A nők helyzete jogilag egyenlő a másik nemmel. A közhivatalokban, iskolákban és egyetemeken tiltott a fejkendő használata. A nők elleni úgynevezett becsületgyilkosságokat pedig a korábbinál jóval szigorúbban büntetik. 46 A hagyományt követő legtöbb családon belül azonban a nők helyzete változatlan, a család férfitagjaihoz kötöttek. A családon belüli erőszakkal szemben még mindig veszélyeztetettek.47 Bár jogilag történtek szigorítások ezzel kapcsolatban, ezeknek egyelőre még nincs nagy hatása a mindennapi életre. Ez a probléma valószínűleg hosszú ideig élni fog a társadalomban, de remélhetőleg a nyugati szemlélet és életforma begyűrűzésével remélhetően felgyorsul a nők egyenjogúsításának folyamata. Konklúzió Mint láthatjuk, számos ok felhozható Törökország csatlakozása ellen. Számos ezek közül sztereotípiákból, megalapozatlan félelmekből ered. Emellett azonban vannak olyan tényezők, amelyeket komoly vizsgálat tárgyává kell tenni Törökország csatlakozás előtt. Így mindenképpen fel kell készíteni az Európai Unió intézményét, döntéshozó és támogatási rendszerét, mielőtt egy ekkora méretű, fejlettségű és beállítottságú ország bekerülne az Unióba. Meg kell vizsgálni a csatlakozás hatásait az Unió költségvetésére és működésére. Figyelembe kell venni a Törökország fekvéséből adódó problémákat és lehetőségeket. Egyik legfontosabb tényezőként figyelembe kell venni, hogy Törökország hogyan teljesíti a koppenhágai kritériumokat, hiszen mindezen ellenérvek ellenére csak akkor léphet be az Európai Unióba, amikor biztosan képes lesz átvenni legalább fő vonalaiban annak fejlettségét, irányultságát, gondolkodásmódját, és így méltó és teljes jogú tagja lenni az Európai Uniónak.
46
http://hvg.hu/vilag/20041215ankarateljesit.aspx, HVG, Mit teljesített Ankara a csatlakozás érdekében? Letöltés: 2005.04.02.15:31 47 Economist, Vol. 374. Aytekin Sir: A woman’s place, 2005. 03.19, 10. oldal
42
VI. A csatlakozás előtt megoldandó problémák Az európai uniós tagállamok vezetői 2004 decemberében tartott csúcstalálkozójukon elfogadták a Bizottság ajánlását, amelyet 2004. október 6-án adott ki, és kimondta, hogy Törökország megfelelő mértékben teljesíti a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumokat, és javasolja a csatlakozási tárgyalások megindítását Törökországgal.48 Úgy határoztak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat várhatóan 2005. október 3-án megkezdik Törökországgal. Az Unió igyekezett minél több biztonsági záradékot beépíteni a tárgyalási folyamatba. A csatlakozási tárgyalások bármikor berekeszthetőek, amennyiben Törökországban visszalépések történnek az eddig végrehajtott reformok területén, valamint a további reformok nem a megfelelő ütemben haladnak. A konkrét problémák megoldására az Unió határozott lépéseket vár el. A csatlakozási folyamat tehát nyitott, hosszú ideig tart és hosszú ideig elhúzható, és az Unió nem garantálja, hogy feltétlenül a teljes jogú tagság elérésével végződik. Már korábban felmerült a kibővített társult tagság koncepciója, amely egy kevésbé szoros kapcsolatot hozna létre az Unió és Törökország között. Bár Törökország számára csakis a teljes jogú tagság a cél, az Uniónak meg kell fontolnia, milyen hatással lehetne ez a többi, eddig nem tag országra, milyen érvekkel lehetne azokat távolabb tartani a teljes jogú tagságtól, hogy az eddigi tagországok meg tudják őrizni az eddigi fejlettségi szintjüket és fejlődési irányukat. A továbbiakban bemutatnék néhány olyan konkrét problémát, amelyre az Unió még a csatlakozás előtt, de lehetőség szerint minél korábban konkrét megoldást vár Törökországtól. Ezek érintik a gazdasági kérdéseket, a Törökországon belüli kisebbségek helyzetét, valamint a szomszédaival való viszonyrendszert. Szomszédsági kérdések Ciprus Ciprus szigetének lakossága nem egységes, görög és török népességgel rendelkezik. A sziget a görög-török ellentét egyik legnagyobb és leginkább kiélesedő helyszíne. A sziget sokáig török, majd 1878-tól angol fennhatóság alatt volt, mely alól 1954-ben szabadult fel. A
48
http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e50015.htm, 2005.03.31.18:27
43
függetlenné vált állam alkotmányában a szigeten élő többségi ciprusi görög közösség és a török kisebbség hatalmi részesedését 70-30 arányban rögzítették, és emellett megtiltották a szigetnek Görögországhoz való csatlakozását. Mivel Görögország célja az volt, hogy a szigetet visszakapcsolják hozzá, és a törökök sem voltak elégedettek hatalmi részesedésükkel, a helyzet nem volt sokáig fenntartható. 1963-ban a görög ciprióták felszámolták az ország kettős felépítését. Ez a szigeten élő török kisebbség és Törökország ellenkezésébe ütközött. A török kisebbség helyzete lényegesen megromlott, és az ENSZ beavatkozása sem segített a kialakult polgárháború megfékezésében. 1974-ben nacionalista görög ciprióták megdöntötték az akkori kormány uralmát, és a helyükbe egy, a Görögországgal való csatlakozást ígérő kormányt ültettek. Törökország válaszlépésként csapataival partra szállt, és elfoglalta a sziget csaknem 40 %-át. Ezután folyamatos áttelepítés volt a jellemző: az elfoglalt görög területekre török népességet telepítettek. 1983-ban a törökök kikiáltották a sziget általuk felügyelt részének függetlenségét. A Földközi-tenger keleti medencéjének legnagyobb szigete így 1974 óta megosztott. A görög közösség puccskísérlete után Törökország megszállta a sziget északi részét, amelynek nyomán jött létre az Észak-ciprusi Török Köztársaság a sziget egyharmadán. A Köztársaságot nemzetközileg nem ismerik el, egyedül Ankara, amely viszont a Ciprusi Köztársaságot nem ismeri el. A sziget déli részén található Ciprusi Köztársaság 1990-ben adta be csatlakozási igényét. Az Unió a csatlakozást a belső problémák megoldásához, a sziget egyesítéséhez kötötte, amely probléma azonban a csatlakozási folyamatok végéig nem oldódott meg.49 A kérdés megoldásával kapcsolatban több tervezet is született. A legfőbb az ENSZ tervezete volt, amelyet az Európai Unió is nyíltan támogatott. Ennek célja Ciprus helyzetének rendezése és a sziget újraegyesítése volt. A tárgyalások 2004 elején, Ciprus uniós csatlakozása előtt felgyorsultak, bár a két kormányzat közti tárgyalások nehezen mentek, főként a görög ciprusi részről. A sziget csatlakozása előtti héten a szigetország mindkét részén népszavazást tartottak, amely során az északi területeken nagy arányban elfogadták, míg a déli területeken nagy arányban elutasították az ENSZ rendezési tervét.50 Ciprus megosztott maradt, és bár eredetileg
49
http://hvg.hu/vilag/20041129ciprus.aspx ,HVG. Ciprus, Letöltés: 2005.04.02.15:20 http://www.europeer.hu/eu/cipus20040425.html, Rácz Péter: Ciprusi Kudarc a nagy nyitás előtt, Letöltés: 2005.03.31.17:47 50
44
az uniós csatlakozás a sziget egyesítésének feltételéhez volt kötve, végül csak annak görög része csatlakozott 2004 májusában az Európai Unióhoz. A helyzet rendezése több okból is szükséges. Az egyik a belső problémák, a megosztottság tarthatatlansága az Unión belül, amely a tagállamok együttműködésén alapul. Amennyiben az eddigi és a leendő tagállamok nem tudnak megegyezni ebben a kérdésben, hogyan várható, hogy az uniós kérdésekben együtt tudjanak működni? További probléma, hogy Törökország nem ismeri el a Ciprusi Köztársaság létét, vagyis a tárgyalóasztalhoz egy olyan partnerrel kell leülnie, amelynek létezéséről tudomást sem vesz. Ezzel kapcsolatos probléma az Észak-ciprusi Török Köztársaság létezése. Ez a terület jogilag csak Törökország által elismert, csak vele vannak gazdasági kapcsolatai. Ha Törökország az EU tagja lesz, azzal a következménnyel jár, hogy mivel az EU továbbra sem ismeri el létezésüket, eddigi törökországi gazdasági kapcsolatai megszűnnek, teljesen magára marad, elszegényedik, fejlettségi szintje, mely már most is alacsonyabb, mint a sziget déli részén élő görög cipriótáké, lesüllyed. Vagy pedig az EU kénytelen lesz elismerni egy olyan ország létezését, amelyet semmilyen más nemzetközi szervezet nem fogad el. Törökország nem hajlandó elismerni jogilag Ciprust, mely tovább nehezíti a megoldást. Emellett viszont a kapcsolatok további rendeződése érdekében hajlandó még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt aláírni az EU és Törökország társulási szerződését az Unió tíz új tagállamára, köztük Ciprusra is kiterjesztő Ankarai jegyzőkönyvet.51 Ezzel a lépéssel „de facto” elismeri a szigetország létezését, így közvetve Ciprus függetlenségét. Ugyanakkor azt kérte az EU-tól, hogy enyhítsék az Észak-ciprusi Török Köztársaság elszigeteltségét. Ez megvalósíthatónak tűnik, hiszen az Európai Bizottság elismerően nyilatkozott arról, hogy a népszavazás során a török ciprióták nagy többséggel igennel szavaztak a sziget újraegyesítésére. Díjazva a helyzet megoldására való törekvésüket, az EU részéről politikai és kereskedelmi delegációt küldtek a sziget északi részére. A probléma megoldása tehát nem csak Törökországon múlik, de nagy szükség van rá a helyzet békés és sikeres megoldásához. A legegyszerűbb és legjobb lépés az lenne, ha a sziget két részének sikerülne megállapodnia a két terület egyesítéséről, és az Észak-ciprusi Török Köztársaság összeolvadva a Ciprusi köztársasággal, egységes államként venne részt az Európai Unió életében. A mostani görög ciprióta kormánnyal ezek a tárgyalások akadoznak, talán egy következő kormány idején ez a cél könnyebben megvalósítható lesz. Ezzel a lépéssel remélhetőleg a görög-török ellentét is csökken majd, ami egy lehetséges török
51
http://hvg.hu/vilag/20041217ciprusmeg.aspx ,HVG, Megállapodtak Ciprusról, Letöltés: 2005.04.02.15:25
45
csatlakozás tekintetében elengedhetetlen lenne. Másrészt jobb lenne, ha a ciprusi belső problémák, amelyek alapvetően nem uniós feladatok lennének, megoldódnának, és kikerülnének az uniós feladatok közül. Törökország részéről az első lépés Ciprus elismerése lenne, ami szükséges még a tárgyalási folyamat megkezdése előtt, akár független országként, akár az EU tagjaként. Emellett a sziget északi területén katonai erejének csökkentése is enyhíthetné a feszültséget az erős török haderővel támogatott török ciprióta területek és a déli görög ciprióta területek között. Közel-Kelet Bár a Közel-Kelettel hagyományosan jó viszonyt tart fenn Törökország, az iraki változásokra nagyon is odafigyel. Szükséges ez többek között azért, mert Törökországban nagyszámú kurd lakosság él az északi területeken, és Irakban is nagyszámú kurd nemzetiségű található. A törökök félnek attól, hogy az amerikaiak nem tudják egyben tartani a három nagyobb nemzetiségből álló országot, és ezért fennáll a veszélye annak, hogy az iraki kurd népesség a törékeny új államból kiszakadva saját államot alapítanak. A törökországi kurd területek esetleges csatlakozása nagy területet szakítana ki Törökországból. Az iraki választás előtt kurdok ezrei vándoroltak át Törökországból Kirkukba, ahol nagyobb számú kurd lakosság található. Ezek alapján úgy gondolják, hogy ez komoly biztonsági problémát jelenthet Törökország számára. Bár az iraki kurdok szerint a mostani népvándorlás oka az, hogy a Szaddam Husszein rezsim által kitelepített kurdok most térnek vissza elhagyott otthonaikba, az oda helyettük betelepített és most elment irakiak helyére, és hogy a nemzetiségi törekvéseik jól beilleszthetők a most alakuló új államba, a török félelmek tovább élnek. Amennyiben azonban az új iraki kormányzat nem működőképes és az ország káoszba fullad, nincs kizárva, hogy az iraki kurdok önálló államot alapítanak. Hiszen Irak egysége nem szent, felbomolhatatlan. Ebben az esetben az sem kizárható, hogy a török hadsereg bevonuljon Észak-Irakba, és elfoglalja Kirkukot.52 Ez a kényes politikai helyzet természetesen a jövő függvénye, de különös figyelmet érdemel, hiszen hatással lehet Törökország uniós csatlakozására így és az EU külpolitikájára az, ha csatározásokba keveredik a Közel-keleti térségben.
52
Economist, Vol. 374,2005.03.19.Troublesome neighbours, 11. oldal
46
Kisebbségi kérdések Örmények A kisebbségek esetében fontos megemlíteni az örmény kisebbség helyzetét, akik hasonlóan háttérbe szorított helyzetben vannak, mint a kurdok. Az örmények esetében másféle politikai kérdések is felmerülnek. Az 1915-1923 közti időszakban másfélmillió örményt gyilkoltak meg Törökországban. A törökök elismerik ugyan azt, hogy ebben az időszakban történtek véres események, nem ismerik el azonban a népirtás tényét. Ugyanakkor mégis mind több ország minősíti - törvényileg - népirtásnak az 1915-ös és azt követő eseményeket. Ezen események okait többen vizsgálták. Richard G. Hovannisian, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) örmény származású professzora szerint az egyik ok a huszadik század kezdetén török nacionalizmusban keresendő. Az ország új vezetői az Oszmán Birodalom szétesése után azt tapasztalták, hogy annak gyengülését látva Bulgária 1908-ban kikiáltotta függetlenségét, az Osztrák-Magyar Monarchia elfoglalta BoszniaHercegovinát, 1911-ben Olaszország elfoglalta Líbiát, majd 1912-ben a többi balkáni állam is önállósodott. Az egykori birodalom néhány év alatt területének több mint harmadát, lakosságának pedig több mint ötödét veszítette el. Az örmények maradtak az egyetlen jelentős kisebbség a hajdan soknemzetiségű államban, és nagy volt a félelem, hogy esetleg ők is különválnak a Birodalomtól. További okként említik kutatók a pántürkizmus térnyerését: ez a 19. század végén indult mozgalom a törökül beszélők politikai egységét hirdette, amely legalább akkora birodalmat alkothatott volna, amekkora az Oszmán Birodalom volt fénykorában. Ebben az egy nyelvet beszélő, egy kultúrájú és egy vallású emberek új politikai egységében „az örmények egy csapásra idegenek lettek" - írta tanulmányában a Népirtáskutatók Nemzetközi Egyesületének elnöki posztját is betöltő Robert Melson. Az éveken keresztül zajló tisztogatás során előbb lefegyverezték, majd kivégezték a török hadseregben szolgáló örményeket. Isztambulban 1915. április 24-én több száz értelmiségi örményt letartóztattak és kivégeztek, majd elválasztották családjuktól a jó erőben lévő férfiakat, hogy néptelen vidékeken végezzenek velük. A többieket a szíriai sivatagban kijelölt kényszerlakhelyre - lényegében koncentrációs táborokba - küldték, ám a külön erre a célra, bűnözőkből létrehozott egységek folyamatos zaklatása, fosztogatása és nem utolsósorban az éhezés miatt legtöbben el sem jutottak az egyébként is valószínű halált jelentő végállomásig. Mindehhez úgymond jogi alapot az szolgáltatott, hogy 1915 47
májusától 1918-ig törvény volt érvényben
a
kémgyanús
és
áruló
személyek
kitelepítéséről.53 Nemzetközi vizsgálatok azt mutatják tehát, hogy a gyilkosságok célirányosan az örmény lakosság kiirtásának céljával történtek, nem pedig véletlenszerű áldozatokról van szó. Ezért az Európai Unión belül is folytak viták, hogy Törökország számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését a népirtás beismeréséhez kössék. Végül hivatalosan nem került bele a Törökország számára teljesítendő feltételek közé ez a kérdés, ugyanakkor az Európai Palament 2004. decemberi határozata, amelyben támogatják a török csatlakozási tárgyalások megkezdését, tartalmazta a javaslatot, de nem feltételt, hogy ismerjék el az örmény népirtás tényét. Ezért nemtetszésüket kifejezve a csúcstalálkozó idején több ezer örmény tüntetett Brüsszelben.54 Most úgy tűnik, áttörés várható ebben a kérdésben: Erdogan miniszterelnök - az EUcsatlakozás reményében - mélyreható, örmény és török történészeket egyaránt foglalkoztató kutatásokra tett ígéretet. Egy örmény kutatókkal közösen alakított bizottságnak kell kivizsgálnia az 1915-ben kezdődött vérengzéseket.55 Amennyiben a bizottság arra az eredményre jut, hogy valóban népirtás történt, Törökország valószínűleg hajlandó lenne elismerni ezt az eredményt. A kurd kérdés A kisebbségi és vele együtt a kurd kérdés Törökország számára kulcskérdés, megoldása az egyik legnagyobb próbája. A legnagyobb kisebbség, a kurd okozza a legtöbb problémát Törökországban. Számuk körülbelül 15 millió. A török biztonsági erők és a kurd PKK közötti 15 éves gerillaháborúkban közel 35000 ember vesztette életét. Ezen kívül sokan kényszerültek elhagyni otthonukat. A Kurd Munkapárt (PKK) 1999-ben alábbhagyott gerillaháborúja alatt a hadsereg és a kurd fegyveresek elől másfélmillió kurd menekült el a délkeleti térségből. A válság okai többrétűek: az Öböl-válság sújtotta, komoly munkanélküliséggel küszködő régióban a kurd etnikai identitást a török kormányok az állam egységét megbontó, megkérdőjelező mozgalomnak minősítik. 53
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.16/200516HVGFriss135.aspx Illényi Balázs: Bevallási kényszer c. cikk, letöltés: 2005.05.02. 19:51 54 http://www.nol.hu/cikk/345140, NOL, Történelmi eredmény a brüsszeli csúcson - nyilatkoztak a vezetők, Letöltés: 2005.04.05.17:32
48
A szélsőségesebb kurdok célja egy saját ország, Kurdisztán létrehozása az Iránban és Irakban található többi kurddal. Ez az a cél, amitől Törökország retteg, hiszen nemcsak lakossága nagy hányadát érintené a kérdés, hanem északi területei nagy részét is. A legtöbb kurd számára azonban a legfontosabb elérendő cél csupán csak saját nyelvük használata, az azon való írás, beszéd, műsorok, újságok szabadsága.56 Kétségtelen, hogy történtek előrelépések: 2004. júniusában az állami televízió és rádió kurd adásokat kezdett sugározni, lehetővé vált a kurd nyelv oktatása, és elviekben nem tiltott kurd nyelvű könyvek kiadása. Ugyanakkor gondot okoz, hogy az Erdogan-kormánynak nincs meghatározott kurdpolitikája, nem tudja még igazán, hogyan is kezelje a kisebbségeket és azok problémáját, és mi történik, ha több jogot kapnak. A félelem, hogy megpróbálnak elszakadni az országtól, nagyon erős. Éppen ezért jelentős előrelépés történt azzal, hogy engedélyezték a nemzetiségi nyelvű televíziós műsorokat és a szabadabb sajtót, amelyek sikere valószínűleg további nyitásra ösztönzi a vezetést. Isztambulban ma mintegy 3,5 millió kurd él, s jóllehet vannak tervek arra vonatkozóan, hogy a kurdokat visszaköltöztetnék falvaikba, számos települést törökök foglaltak el. De a kurdkérdés szociális probléma is: a lakosság ötödét kitevő kurdoknál fontos a törzsi kötődés, s ez oda vezetett, hogy az állami struktúrával párhuzamos társadalmi szerveződések alakultak ki. Emellett fontos kérdés a politikai foglyok sorsa. Kurd források szerint mintegy hatezer politikai fogoly még börtönben van.57 Ugyanakkor ezzel kapcsolatban is változás figyelhető meg Törökországban az Unió hatására: több kurd képviselőt szabadlábra helyeztek az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése alapján, köztük Leyla Zana képviselőnőt is, aki a kurd polgárjogi mozgalom jelképe lett.58 Ezen a téren azonban még további fejlődésre és a politikai foglyok többségének szabadon bocsátására van szükség. Nagy lépés lenne Törökország számára, ha az ország keleti részén élő kurdoknak nagyobb lehetőségük lenne identitásuk kifejezésére, főként az oktatási és adminisztratív reformok útján.
55 55
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.16/200516HVGFriss135.aspx Illényi Balázs: Bevallási kényszer c. cikk, letöltés: 2005.05.02. 19:51 56 Economist, Vol. 374,205.03.19., Abdullah Ocalan: The wrongs and rights of minorities, 8. oldal 57 http://hvg.hu/vilag/20041215nemteljesitankara.aspx, HVG, Mit nem teljesített még Ankara? Letöltés:2005.04.02.15:34
49
Gazdasági kérdések Az ország számára szükséges gazdasági és politikai reformok ugyan már elindultak, de folytatásuk szükséges – mégpedig az Európai Unió szigorúbb felügyelete mellett – hogy azokra a területekre koncentrálhassanak, amelyek a leggyorsabban és a leghatékonyabban segítenek Törökország felzárkóztatásában az Európai Unióhoz. A III. fejezetben már bemutatásra került a török gazdaság jelenlegi helyzete és ezzel kapcsolatban szükséges átalakítási feladatok. Ezek magukban foglalják a banki szektor további átalakítását, az állami támogatások mértékének csökkentését, a mezőgazdasági szektor átalakításának szükségességét, az ország régiói közötti nagyméretű különbségek csökkentését és a munkanélküliség problémájának megoldását. Ezekre megoldást kell találnia Törökországnak még az EU csatlakozás előtt, hogy gazdasága tovább stabilizálódjon, és ne jelentsen problémát Törökország és az EU számára a közös piac megnyitása. Az Európai Bizottság hárompilléres tárgyalási folyamatot javasolt a csatlakozási tárgyalásokhoz. Az első pillér az együttműködést emeli ki, amely elősegítené a törökországi reformfolyamatot, kifejezetten a koppenhágai politikai kritérium további teljesítésének céljával. Az EU a politikai reformokat alaposan megvizsgálja. A második pillér azt a speciális móddal foglalkozik, amellyel Törökország csatlakozási tárgyalásait folytatják. Ezt egy kormányközi konferencia keretein belül fektetik le. Minden tárgyalási fejezet számára szükséges egy elérendő szintet meghatározni. A csatlakozási tárgyalások elhúzódhatnak, és hosszú átmeneti mentességek lehetségesek. A harmadik pillér célja az EU-tagállamok és Törökország lakossága közti kulturális és politikai párbeszéd létrehozása. Célja, hogy létrejöjjön egy párbeszéd a civil társadalom szintjén a kulturális, vallási különbségekről, a bevándorlási kérdésekről, a kisebbségi jogokról és a terrorizmusról, hogy közelebb hozzák egymáshoz a különböző országok lakosait.59 Konklúzió Nagy munka áll még Törökország előtt, hogy sikerüljön gazdaságát, törvénykezési és politikai rendszerét az Unió országaihoz hasonlóvá tennie. Le kell küzdenie félelmeit, és át kell gondolni az ország eddigi prioritásait. A sok változás ugyanakkor nagy lehetőségeket 58
Európai Tükör 2004/8. Flesch István: Konstantinápolytól Brüsszelig, 59-61. oldal http.//www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e50015.htm Turkey: the Commission recommends opening accesion negotiations, 2005.03.31.18:27
59
50
tartogat Törökország számára minden téren. Ehhez azonban szükséges, hogy mind belpolitikai, mind külpolitikai problémáit megoldja. Ez az EU számára is fontos, hiszen ha sikerrel jár, egy olyan országot venne sorai közé, amely stabil bel- és külpolitikai rendszerrel rendelkezik, másrészt gazdasága elég megbízható, stabil és fejlődőképes. Törökország számára pedig, bár nehéz és komoly munka vár rá, lehetőség van arra, hogy problémáit megoldva egy erős, fejlődőképes, stabil, prosperáló nemzet szülessen, és ezért a célért megéri áldozatokat hoznia.
51
VII. Törökország és az Európai Unió kapcsolata Görögország A görög-török ellentét hosszú évszázadokra tekinthet vissza. A török és görög csatározások évszázadokon keresztül jellemzőek voltak, valamint a vallási különbségek is erősítették a két ország versengését. Az ellentétek leginkább Ciprus kapcsán éleződtek ki, amikor az 1954-ben az angol fennhatóság alól felszabadult sziget helyzetének rendezése lett szükséges. A kezdeti közös irányítási próbálkozások a görög puccskísérlet és a török katonai beavatkozás nyomán kettészakította szigetet a görög irányítású Ciprusi Köztársaságra, melynek létezését Törökország nem ismeri el, és a török irányítású Észak-ciprusi Török Köztársaságra, melynek létezését a törökökön kívül senki más nem ismeri el. A helyzet rendezése egyelőre késik, nem sikeres, és ez állandó konfliktusforrást jelent a két ország között. A görögök csatlakozásuk óta (1981) igyekeztek hátráltatni az Unió Törökországhoz való közeledését és a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az elmúlt években azonban javult a viszony a két terület között. Az 1999-es isztambuli földrengés után beindult egy közeledési folyamat, és számos kétoldalú megállapodás született. Bár a görög ellenzék tiltakozott, a görög irányítás egyértelműen támogatta és EU és Törökország közti csatlakozások megkezdését.60 Ciprus Az előző fejezetben már kifejtettem a Ciprussal kapcsolatos problémákat. A sziget kettészakítottsága a török és ciprusi szembenállást erősíti. A két fél nem tud közös álláspontra jutni. A 2004. áprilisi népszavazás eredménye sem hozott megegyezést. A török terület kedvezően került ki a helyzetből, míg a görög ciprióta terület leszavazta a tervet. Ciprus várhatóan a jövőben is azon lesz, hogy az ország újraegyesítése a számára legmegfelelőbb feltételek mellett valósuljon meg. Törökország csatlakozási tárgyalásainak megkezdése ellen is vétóval fenyegetett, végül sikerült elkerülni ezt, viszont világossá vált, hogy Ciprus azon országok közé tartozik, akik ellenzik Törökország csatlakozását.
60
Európa 2002, Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán, 58.oldal
52
Németország A német-török viszonyt nagy részben befolyásolja, hogy Németországban mintegy hárommillió török él. Az ottani törökökről kialakult kép nagy hatással van a németeknek a várható török csatlakozással kapcsolatos véleményére. A hatvanas évektől Németországba települt törökök általában a szegényebb anatóliai területekről érkeztek, és különálló kisebbséget alkottak. Ők töltötték be az alulfizetett, alantasabb munkákat, és a németek megítélése róluk is eszerint alakult. A kilencvenes években Németországban kiéleződő idegenellenesség is főként ellenük irányult. A törökök számára még mindig élénk az első világháborút megelőző időszakból származó „fegyverbarátság” emléke. A németeknek, mint szorgalmas, fegyelmezett, katonás népnek a tisztelete sokáig élt Törökországban. Ugyanakkor a törökök felé irányuló német politikát a beárnyékolták a vendégmunkásokkal kapcsolatos helyi problémák, amelyek időről időre felerősödnek. A 80-as évek folyamán a két ország politikai érdekei eltávolodtak egymástól, és megromlott a viszonyuk. A török munkaerő szabad mozgásának rendezése az Európai Közösség részéről folyamatosan elnapolásra került, főként a németek ráhatása miatt.61 A 90es évek Németországbeli idegenellenessége és a kurd kérdéssel kapcsolatos viták továbbra sem hozták közelebb a két országot. Ugyanakkor a törökök reménykednek a németek támogatásában. A kormányon lévő szociáldemokrata-zöld koalíció Gerhard Schröder vezetésével támogatja a török csatlakozást. Schröder szerint „Törökország kapcsolata az Unióval Németország nemzeti érdeke”, és a negyven éve folytonos, de a 2001. szeptemberi terrortámadás óta szorosabbra fűzött némettörök viszonyt „nem ildomos olcsó reklámfogássá silányítani”.62 „A 2,7 millió németországi török már régen megérkezett az Unióba, és ők többen vannak, mint néhány kisebb EUtagország együttes lélekszáma" – mondja Hakki Keskin, a németországi törökök szövetségének (TGD) elnöke. Véleménye szerint, ha az EU mégis elutasítaná Törökországot, akkor ezt nem gazdasági, hanem kizárólag vallási-kulturális okokból tenné.63 Ugyanakkor a Nyugat-Európa legnagyobb török közösségének második hazát adó Németországban élesen megosztott a politika a török EU-csatlakozással kapcsolatban. Az 61
Európai Tükör, Balbisi Louai: Törökország helye az Európai Unióban, 136. oldal http://hvg.hu/vilag/00000000005015Bo.aspx, HVG, Törökország EU-tagsága az isztambuli merényletek után, Letöltés: 2005.04.05.18:21 62
53
ellenzéki konzervatív erők mindent megtesznek ennek megakadályozására. A konzervatív ellenzék legfeljebb az úgynevezett privilegizált partnerség lehetőségét kínálná fel a törököknek, teljes jogú tagságról hallani sem akar, mondván, Törökország sem földrajzilag, sem kulturálisan nem része Európának. A társadalom nagy része szintén ellene van a török belépésnek. A legfrissebb felmérések szerint a németek 57%-a ellenzi a török csatlakozást64, mivel úgy érzik, az eddigi török lakosság még nem asszimilálódott megfelelő mértékben a német életvitelhez, és a németek többsége tart a további migrációtól és a kisebbségi problémák növekedésétől. Ugyanakkor a második és harmadik generációs törökök beilleszkedése már könnyebben és nagyobb mértékben megy, hiszen ők már a nyelvet is jobban beszélik, képzettebbek és tanultabbak, mint szüleik. Ez azt is előrejelzi, hogy a török kisebbségi problémák idővel más jellegűvé fognak alakulni. Franciaország „Meggyőződésem, hogy Törökországnak hosszú távon az EU-ban a helye, de ennek a feltételei egyelőre nincsenek meg”- mondta Jacques Chirac francia államfő.65 A francia politikai álláspont is élesen megosztott ebben a kérdésben. A francia mérsékelt jobboldal pártjai
ugyanis
látványosan
ellenzik
Törökország
tagjelölti
mivoltát.
Szerintük
Törökországnak nincs helye az EU-ban, sőt belépése annak végét jelentené. A francia ellenkezés viszonylag újkeletű szemlélet, és oka a francia belpolitikában keresendő. A francia elutasítás az iszlámmal szemben táplált félelmekből és ellenérzésekből táplálkozik. Az iszlám egyre növekvő térnyerése komoly kihívást jelent az erősen szekularizált francia közélet számára. A Franciaországban élő nagyszámú török és egyéb nemzetiségű iszlám kisebbség helyzete élezi ki a politikai indulatokat. Úgy vélik, hogy Törökország belépésével fokozódna az iszlámhívők akadálytalan beáramlása az országba, és velük együtt nőne a terrorveszély is, amelyet az iszlámmal kapcsolnak össze. Nem véletlen, hogy a már fentebb említett Eurobarometer felmérés szerint a franciák 51 %-a ellenzi az unió további bővítését. Ez azonban a jövőre nézve is előrevetíthet problémákat, ugyanis Franciaország népszavazást tervez Törökország csatlakozásának ügyében, ami akár vétóként 63
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.50/200450HVGFriss72.aspx, HVG, Nézőpontok, Letöltés: 2005.04.02.16:08 http://hvg.hu/vilag/20041213torokeu.aspx, HVG, Az európaiak nem akarják a törököket, 2005.04.02.16:17 A cikk az Európai Bizottság 2004. év végi Eurobarometer felmérés alapján készült, ennek az eredményeit használom a továbbiakban, Franciaország és Ausztria esetében is 64
54
is szolgálhat Törökország csatlakozása számára. A francia közvélemény meggyőzése kapcsán fontos feladat lesz tehát leépíteni az iszlámtól, a migrációtól és a más kultúrától való félelmet, és a törökökről kialakított negatív sztereotípiákat. Emellett Franciaország szeretné elérni, hogy Törökország ismerje el az 1915-1923 közti örmény népirtás tényét, amely Törökország jelenlegi álláspontját tekintve szintén nem lesz egy egyszerűen megoldandó feladat. A kormányzat tehát alapvetően támogatja Törökország csatlakozását, de a közélet támogatását is szükséges megszerezni Törökország számára, hogy francia részről akadálytalan legyen annak belépése. Nagy-Britannia Nagy-Britannia álláspontját kevésbé befolyásolja a török csatlakozással kapcsolatban a helyi kisebbségek és a bevándorlástól, valamint az iszlámtól való félelem. A két ország kapcsolatát nem árnyékolják be összetett és negatív történelmi szempontok. Nagy Britannia és Tony Blair kormányfő a török belépés egyik fő támogatója. Mivel nem él nagy számú török bevándorló az országban, a máshol jele levő sztereotípiák a britek számára nem léteznek. A törökök, akikkel ők találkoznak, fiatalok, okosak és jól képzettek. Számukra Törökország egy fiatal, sokat ígérő ország, amely Nagy – Britannia számára is nagy lehetőségeket rejthet. Fő céljuk egy olyan ország gazdasági és politikai stabilitásának létrehozása, amely geostratégiai szempontból ennyire jó helyen fekszik. Így álláspontjuk megegyezik az amerikai biztonsági és stratégiai állásponttal, amely Törökország szerepét egy stabil, nyugati értékrendet valló regionális hatalmi központként látja az egyik legproblémásabb földrajzi térségben. Ugyanakkor Törökország csatlakozása előnyös lenne Nagy–Britannia számára az általuk elképzelt kevésbé központosított Unió létrehozása szempontjából is.66 Mindezen okokból kifolyólag Nagy-Britannia tekinthető Törökország csatlakozása egyik legfőbb támogatójának. Ausztria
65
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.20/200420HVGFriss747.aspx, HVG, Francia ellenállás, Letöltés: 2005.04.02.16:34 66 Európa 2002, Szigetvári Tamás, id. cikk, 59.oldal
55
Az osztrák kormányon lévő jobboldal a német ellenzékhez hasonló állásponton van, vagyis ellenzik Törökország teljes jogú tagként való csatlakozását. Bár Ausztria a tárgyalások megkezdését nem akadályozta meg végül, a közeljövőben is a török csatlakozás veszélyeinek egyik fő szószólója lesz. Wolfgang Schüssel kancellár korábbi nyilatkozataiban a Törökországgal kapcsolatos tárgyalások nyitottsága mellett foglalt állást. Bár az osztrák kormánykoalíció tagjai nem tudtak közös megállapodásra jutni, ugyanakkor a kisebbik koalíciós párt (FPÖ) határozottan ellenzi Törökország csatlakozását az EU-ba.67 Az irányvonal mindenesetre egyértelmű, Törökország csatlakozását nem támogatja az osztrák vezetés. Emellett az osztrák közvélemény is ellene van: Európában az egyik legnagyobb arányban ellenzi Törökország teljes jogú tagként való csatlakozását az Európai Unióhoz. Skandináv országok A skandináv országok részéről a legkomolyabb fenntartások Törökországgal kapcsolatban az emberi jogi helyzettel és a demokratikus szabályok megsértésével kapcsolatosak. Svédország és Dánia az anti-demokratikus török politikai rendszert már hosszú ideje kritizálja és felszólal ellene, emellett Dániában megjelennek a migrációval való kapcsolatos félelmek is. 68 Mivel ezek nem sztereotípiákra épülnek, a fenti területek problémáinak megoldásával a skandináv országok nem állnának Törökország csatlakozásának útjába. Mediterrán országok Törökország az Európai Unió mediterrán tagállamaival tartja fenn a legjobb kapcsolatokat, ők csatlakozási terveinek legfőbb támogatói is. Ezek közül Spanyolországgal baráti, Olaszországgal jó viszony köti össze a törököket. Ez a mediterrán szolidaritás különösen a kilencvenes évek második felétől erősödött fel, amikor is az akkori bővítési tervek csak két kicsi mediterrán államot (Ciprust és Máltát) érintettek. Bár Törökország csatlakozása esetén az agrártermékek piacán nehézségek jelentkeznének a mediterrán államok számára, és az eddigi uniós támogatásaik is jelentősen 67
http://hvg.hu/vilag/20041218ossznep.aspx, HVG, Össznépi népszavazást javasolt Schüssel, Letöltés: 2005.04.02.16:38 68 Európa 2002, Szigetvári Tamás, id. cikk, 58. oldal
56
lecsökkennének, mégis az országok hasonló jellegéből fakadó problémák és álláspontok valószínűleg érdekegyezést és közös fellépést eredményeznének. Ez egy ekkora tagállam esetében azt jelentené, hogy a kisebb mediterrán államok nagyobb hatalmi pozícióhoz jutnának, és nagyobb figyelmet fordítana az EU az országok speciális problémáira és azok megoldására. Benelux államok Ankara a Benelux államokat is a Törökország ellen folyó negatív propaganda részesének tekinti. A Benelux államok úgy vélik, hogy „ha Törökország az EU tagja akar lenni, akkor európai országként is kell viselkednie”.69 A kereszténydemokrata Belgium és Luxemburg az 1997-es brüsszeli tanácskozásban az iszlám törököket Európából kizáró álláspont fő szószólói voltak, míg Hollandia az emberi jogi hiányosságokat kritizálja erősen. Törökország elé tehát komoly munka vár, hogy úgy át tudja rendszerét alakítani, hogy az a Benelux államok szemében európai szintű legyen. Közép-kelet-európai országok- a magyar álláspont Az újonnan csatlakozó országok a török csatlakozás kérdésében még nem alakítottak ki markáns véleményt. A térség országai közül földrajzi okok miatt azonban Románia és Bulgária mellett hazánk számára lenne gazdaságilag a legelőnyösebb Törökország csatlakozása. Magyarország hivatalos álláspontja szerint támogatja minden tagjelölt ország, így Törökország EU-csatlakozását is, amennyiben teljesíti a tagsághoz szükséges koppenhágai kritériumokat. A magyar álláspont szerint az Európai Bizottság által közzétett bővítési dokumentumok kiegyensúlyozottak és korrektek, és jó alapot jelentettek a 2004. decemberi uniós csúcs döntéséhez.70 A két ország közti jó viszony is azt mutatja, hogy Magyarország Törökország csatlakozása mellett áll.
69 70
Európai Tükör, Balbisi Louai, id. cikk http://www.magyarország.hu/hirek/eu/bovites20041013.htlm, Letöltés: 2005.04.19. 16:11
57
Összegzés A fentiekben láthattuk, hogy az Európai Unió álláspontja Törökország csatlakozásának kérdésében nem egységes. Az európai országok egy része támogatja a csatlakozást, úgy érzi, Törökország képes teljesíteni a szükséges kritériumokat, hajlandó és képes javítani a kritikus emberi jogi, kisebbségi, politikai és gazdasági területeken. Emellett nagy potenciálokat rejt gazdasági és geostratégiai téren, amely mind az ország, mind az Európai Unió számára nagy lehetőségeket rejt magában. Az országok más része úgy gondolja, hogy Törökország és Európa különbségei leküzdhetetlenek, és Törökország gazdasági és politikai szempontból nem lesz képes felzárkózni Európához. Csatlakozásával az Európai Unió értékei és eddig elért eredményei veszélybe kerülnek, szétfeszítik az Unió határait. Törökország uniós csatlakozását sok megalapozott és megalapozatlan félelem övezi. Ilyen az iszlámtól való félelem, a migrációtól való félelem, ami egyrészt az újtól, az ismeretlentől való félelmet is jelenti. Törökország valóban különbözik az Európai Unió országaitól, de az Unió országai is különböznek egymástól. Az Unió sokszínű és változatos országok szervezete, amelyet Törökország tovább gazdagítana. Hajlandósága a változtatások iránt azt mutatja, hogy nyitott az új reformok iránt, és eddig elért eredményei azt mutatják, hogy megfelelő és hatékony segítséggel képes újjáformálni az országot. Képes arra, hogy erősítse az Uniót gazdasági teljesítményével, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai szerepét is jelentősen növelhetné. Európa szétesése helyett annak egységét erősítené. Emellett az iszlám országok számára egy olyan példa lehetne, amely nemcsak Európa, de az egész világ biztonságára kihatna. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a csatlakozással járó kockázatokat, amely elsősorban akkor következhet be, ha a csatlakozás túl korán történik meg. Törökország és az Európai Unió számára hosszabb felkészülési szakaszt kell hagyni, egyrészt, hogy Törökország végrehajthassa a még előtte álló megoldandó problémákat, megfelelő szintre kerüljön gazdasági, politikai és ember jogi szinten, és felkészüljön a tagsággal járó feladatokra és kihívásokra. Ugyanakkor az Európai Uniónak is szüksége van időre, hogy sikeresen végrehajthassa a szükséges intézményi átalakításokat. Fontos, hogy új, pontos célokat tűzzön ki maga elé, amelyek egyrészt az integráció mélyülésére, valamint a világgazdaságban és világpolitikában betöltött szerepére vonatkoznak. Törökország csatlakozásának elutasítása súlyos következményekkel járna, hiszen nagy a veszélye annak, hogy az ország visszafejlődik, elveszti stabilitását és egy esetleges 58
veszélyzónává válik az Unió szomszédságában. Ez nemcsak az Unió veszélyeztetettségét növelné, hanem megnőne a migráció is, ami a legtöbb európai ország egyik legnagyobb félelme Törökországgal kapcsolatban, és ami ugyanakkor egy tagország esetében jól szabályozható. Az Európai Unió számára minden félelem ellenére világossá vált, hogy Törökország csatlakozása szükségszerű. Ezt mutatja a 2004. decemberi csúcstalálkozón hozott döntés is, mely szerint 2005. október 3-án, amennyiben a reformok jó úton haladnak, megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási tárgyalások nyitott végűek, ami ugyan meghagyja a lehetőséget az Unió számára, hogy Törökország nem megfelelő fejlődése esetén visszalépjen a csatlakozástól, és megnyugtatásul szolgál a teljes csatlakozást ellenző országok számára. Ugyanakkor a fent bemutatott érvek miatt a teljes jogú csatlakozás elkerülhetetlen. Az Unió irányításával, megfelelő tervezéssel és előrelátással Törökország csatlakozása mindkét terület számára fellendülést hozhat. Segítheti Törökországot abban, hogy végre minden szinten európaivá váljon, és az Európai Uniót abban, hogy nagyobb világpolitikai és világgazdasági szerephez jusson. Gondos felkészüléssel és összefogással mindkét terület célja közös együttműködéssel elérhető. Az Unió rálépett erre a kihívásokkal teli, de sok lehetőséget tartogató, Törökországgal közös útra, ami nehéz munkával sikerekhez vezethet mindkettőjük számára. Törökország csatlakozása az Európai Unió számára nagy kihívás, ami nemcsak elkerülhetetlen és szükségszerű, hanem egy lehetőség a továbbfejlődésre és a sikeres együttműködésre az Unión belül, és azon kívül is.
59
Mellékletek 1. számú melléklet
Törökország a II. világháború után
1948 – OECC tagság 1949 – Belép az Európa Tanácsba 1952 – csatlakozik a NATO-hoz 1959. július 30 – Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK) 1963 – Ankarai egyezmény – társulási szerződés Törökország és az Európai Gazdasági Közösség között, melynek célja a vámunió fokozatos felépítése a két terület között 1970 – Kiegészítő protokoll aláírása, célja a vámok és mennyiségi korlátozások fokozatos leépítése 1987 – Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez 1996 – Vámunió létrehozása, a két terület közti korlátozások leépítése 1997 – Luxemburgi csúcs: az ezen a konferencián véglegesítik a csatlakozni kívánó országok listáját, melyen nem szerepel Törökország 1999 – Helsinki csúcs: hivatalosan is elismerik Törökország tagjelölti státuszát 2002 – Koppenhágai csúcs – újabb két évet kap Törökország, hogy teljesítse a tagsághoz szükséges koppenhágai kritériumokat 2004. október – A Bizottság jelentése alapján Törökország teljesíti a koppenhágai kritériumokat, a Bizottság javasolja a csatlakozási tárgyalások elkezdését 2004. december – a Tanács a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett szavaz, és meghatározzák ennek időpontját: 2005. október 3-án, amennyiben a reformok a kívánt úton
haladnak,
megkezdi
az
Európai
Unió
a
csatlakozási
tárgyalásokat
Törökországgal.
60
1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT
Az Európai Unió bővítéseinek hatása a GDP-re
EU15/EU25 EU25/EU27 EU27/EU27+TR
Terület-
Népesség-
GDP
GDP/fő
Átlagos GDP/fő
növekedés
növekedés
növekedés
változás
(EU15=100)
23,0%
20,0%
4,7%
-8,8%
91,2%
9,0%
6,0%
0,7%
-4,3%
87,4%
18,0%
15,0%
2,2%
-9,1%
79,4%
FORRÁS: Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán 2004. 5. évfolyam, 4. szám, 55. oldal
62
2. SZÁMÚ TÁBLÁZAT
Az EU és Törökország árukereskedelme, termékcsoport szerint, 1998 és 2003 EU export Törökországba Török export az EU-ba 1998
2003
1998
2003
Élelmiszer, ital és dohány
2,3
1,6
12,7
7,7
Nyersanyag
5,1
6,3
4,3
3,4
Vegyipari termék
15
19
2
2
alap feldolgozóipar
15,7
16,4
23,9
21,6
ebből: textilszál és hasonlók
4,4
4,2
12,2
9,3
Gép, közlekedési eszköz
52,4
48,4
19,2
29,1
ebből: elektromos gép
7,5
6,6
4,5
5
ebből: közúti jármű
12,6
15,3
2,8
12,3
Egyéb feldolgozóipar
7,5
7,1
37,4
35,9
ebből: ruházati cikk, lábbeli
1
0,9
34,1
30,8
Egyéb
2
1,2
0,5
0,3
100
100
100
100
Összesen
FORRÁS: Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán 2004. 5. évfolyam, 4. szám, 50. oldal
63
1. számú térkép - Az Európai Unió tagállamai és a tagjelölt országok
64
65
Forrás: http://www.lib.utexas.edu/maps/cia04/european_union_sm04.gif
2. számú térkép- Törökország
66
Forrás: http://www.geographic.org/maps/turkey_maps.html
3. számú térkép - Ciprus
Forrás: http://www.theodora.com/maps/cyprus_map.html Felhasznált irodalom
67
Könyvek Erdei Orsolya: Törökország európai integrációs törekvései Külkereskedelmi Főiskolai Kar, 2000, Budapest, 96 oldal Kapostay Irina: Törökország csatlakozási esélyei BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, 2003, Budapest, 65 oldal Marinov Iván: Törökország és az Európai Unió Külkereskedelmi Főiskola, 1998, Budapest, 85 oldal Szigetvári Tamás: Törökország és az Európai Unió ambivalens viszonya (avagy „törököt fogtam, de nem ereszt”) MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 1998, Budapest, 30 oldal Folyóiratok Európa 2002 -
Erzan, Rafik: Economic Impact of Turkey’s EU Accession (Törökország EUcsatlakozásának gazdasági következményei) 2004. 5. évfolyam, 2. szám, 52-53. oldal
-
Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán 2004. 5. évfolyam, 4. szám, 47-61. oldal
Európai tükör -
Flesch István: Konstantinápolytól Brüsszelig 2004. 9. évfolyam, 8. szám, 55-65. oldal
-
Gordos Árpád-Ódor Bálint: Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, avagy hol vannak az Unió határai? 2004. 9. évfolyam, 7. szám, 107-117. oldal
-
Louai, Balbisi: Törökország helye az Európai Unióban 2001. 6. évfolyam, 1. szám, 126-142. oldal
68
The Economist -
A promising start (Igéretes kezdet) 2005.03.19. 374. évfolyam, 8418. szám, 12. oldal
-
Ocalan, Abdullah: The wrongs and rights of minorities (A kisebbségek sérelmei és jogai) 2005.03.19. 374. évfolyam, 8418. szám, 8. oldal
-
Sir, Aytekin: A woman’s place (A nők helye) 2005.03.19. 374. évfolyam, 8418. szám, 10. oldal
-
Surprisingly European (Meglepően európai) 2005.03.19. 374. évfolyam, 8418. szám, 13. oldal
-
Troublesome neighbours (Nyugtalanító szomszédok) 2005.03.19. 374. évfolyam, 8418. szám, 11. oldal
-
Turkey’s curriculum (Törökország tanterve) 2005.03.19. 374. évfolyam, 8418. szám, 15. oldal
-
Which Turkey? (Melyik Törökország?) 2005.03.19. 374. évfolyam, 8418. szám, 9. oldal
Internet www.europa.eu.int - az Európai Unió honlapja -
http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e40001.htm#CRIT; European
Council
(June
1993)-
Koppenhágai
Copenhagen
kritériumok,
Letöltés
2005.03.31.19:00 -
http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e40113.htm, EU honlapja, Turkey’s pre-accession
strategy,
Törökország
előcsatlakozási
stratégiája,
letöltés:
http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e50015.htm,
Turkey:
the
2005.03.31. 18:44 -
Commission recommends opening accession negotiations (Törökország: a Bizottság javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését), 2005.03.31.18:27 www. hvg.hu
69
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.18/200418HVGFriss99.aspx A jövő veletek ugyanitt, Letöltés: 2005.04.02. 19:01
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.50/200450HVGFriss70.aspx A sóhajok kínja Letöltés: 2005.04.05.19:07
-
http://hvg.hu/vilag/20050218ciprus.aspx A sziget újraegyesítése is tét az északciprusi választásokon, Letöltés: 2005.04.02.16:23
-
http://hvg.hu/vilag/0000000000594116.aspx, A török államfő szerint helyük van az unióban, a Vatikán szerint nincs című cikk, letöltés: 2005.04.05. 17:42
-
http://hvg.hu/vilag/20050209torokcsatlakozas.aspx A törökök többsége az uniós csatlakozás mellett van, Letöltés: 2005.04.02.16:57
-
http://hvg.hu/vilag/00000000005AD725.aspx A zöldek kritikusan támogatják Törökország csatlakozását, Letöltés: 2005.04.05.17:51
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.13/200513HVGFriss.aspx Amerikai rémkép, Letöltés: 2005.04.02.16:21
-
http://hvg.hu/vilag/20041217torok.aspx
Az
EU
jövő
októberben
ül
le
Törökországgal, Letöltés: 2005.04.02.16:58 -
http://hvg.hu/vilag/20041213torokeu.aspx Az európaiak nem akarják a törököket, 2005.04.02.16:17
-
http://hvg.hu/vilag/20041129ciprus.aspx, Ciprus, Letöltés: 2005.04.02.15:20
-
http://hvg.hu/vilag/20041213torokeu2.aspx
Fenyegetőzik
a
török
kormány-
fő, Letöltés: 2005.04.05.19:21 -
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.20/200420HVGFriss747.aspx
Francia
ellenállás,
Letöltés: 2005.04.02.16:34 -
http://hvg.hu/vilag/20041218erdogan.aspx Harciasan és sértődötten tárgyalt a török kormányfő Letöltés: 2005.04.05.17:57
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.16/200516HVGFriss135.aspx Illényi Balázs: Bevallási kényszer c. cikk, letöltés: 2005.05.02. 19:51
-
http://hvg.hu/2004.47/200447HVGFriss162.aspx, Keresztes Imre: Muszlimok, többségi elven? c. cikk, letöltés: 2005.04.02. 15:28
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.38/200438HVGFriss881.aspx,
Kovács
Györgyi:
Kérdőjelek, Letöltés: 2005.04.02.15:12 -
http://hvg.hu/vilag/20041217ciprusmeg.aspx, Megállapodtak Ciprusról, Letöltés: 2005.04.02.15:25
70
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.41/200441HVGFriss136.aspx, Megint jőnek, kopogtatnak c. cikk , Letöltés: 2005.04.02.15:41
-
http://hvg.hu/vilag/20041215nemteljesitankara.aspx, Mit nem teljesített még Ankara? Letöltés:2005.04.02.15:34
-
http://hvg.hu/vilag/20041215mitnyerhetazeu.aspx Mit nyerhet az Európai Unió Törökországgal? Letöltés: 2005.04.02.15:52
-
http://hvg.hu/vilag/20041215ankarateljesit.aspx,
Mit
teljesített
Ankara
a
csatlakozás érdekében? Letöltés: 2005.04.02.15:31 -
http://hvg.hu/vilag/20041215mitolfelazeu.aspx,
Mitől
fél
Európa?
Letöltés:
2005.04.02.15:47 -
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.50/200450HVGFriss72.aspx, Nézőpontok, Letöltés: 2005.04.02.16:08
-
http://hvg.hu/vilag/20041218ossznep.aspx,
Össznépi
népszavazást
javasolt
Schüssel, Letöltés: 2005.04.02.16:38 -
http://hvg.hu/vilag/20050306eualkotmany.aspx, Sarkozy pártja: ”igen” az EUalkotmányra, „nem” a török tagságra, Letöltés: 2005.04.02.16:39
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2005.13/200513HVGFriss69.aspx, Tarik Demirkan: Óriás születik, Letöltés: 2005.04.02.16:03
-
http://hvg.hu/vilag/20041201torokeu.aspx Török EU-csatlakozás: zöld út az EP külügyi bizottságától, Letöltés: 2005.04.05.18:23
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.52-53/200452-53HVGFriss48.aspx Török szerelem Letöltés: 2005.04.05.17:59
-
http://hvg.hu/vilag/20041217torokciprus.aspx Törökország csalódott az EU-csúcs döntése kapcsán, Letöltés: 2005.04.05.18:58
-
http://hvg.hu/gazdasag/00000000005A2422.aspx Törökország Európába készül, Letöltés: 2005.04.05.18:27
-
http://hvg.hu/vilag/00000000005015Bo.aspx,
Törökország
EU-tagsága
az
isztambuli merényletek után, Letöltés: 2005.04.05.18:21 -
http://hvg.hu/vilag/20041203torokor.aspx Törökország fenntartja követeléseit az EU-val szemben, Letöltés: 2005.04.05.18:07
-
http://hvg.hu/vilag/20041216cipruseu.aspx Törökország kész előbbre lépni Ciprus elismerése terén, Letöltés: 2005.04.05.19:58
-
http://hvg.hu/vilag/20041217torokeu.aspx Törökország nem biztos, hogy elfogadja az EU feltételeit, Letöltés: 2005.04.05.18:51 71
-
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.46/200446HVGFriss85.aspx, Új időszámítás, Letöltés: 2005.04.02. 16:16
-
http://hvg.hu/vilag/00000000005AA216.aspx
Vallási
okokból
ellenzik
Törökország uniós csatlakozását, Letöltés: 2005.04.05.18:28 -
http://hvg.hu/hvgfriss/2004.20/200420HVGFriss745.aspx, Weyer Béla: Törököt fogtak, Letöltés: 2005.04.02. 16:22
-
http://hvg.hu/vilag/00000000005A7F0C.aspx
Zöld
út
a
török
csatlakozási
út
a
törököknek,
tárgyalásoknak, Letöltés: 2005.04.05.18:32 -
http://hvg.hu/vilag/20041215torok.aspx
Zöld
Letöltés:
2005.04.05.19:11 Népszabadság Online -
http://www.nol.hu/metazin/cikk/348041 A török EU tagság: befektetés, Letöltés: 2005.04.05.17:32
-
http://www.nol.hu/cikk/345296/ A török sajtó örömünnepet tart, letöltés: 2005.04.05.17:52
-
http://www.nol.hu/cikk/345454/ A törökök szerint 2006-ra tolódhat a csatlakozási tárgyalás, Letöltés: 2005.04.05.14:25
-
http://www.nol.hu/cikk/344802/ Szőcs László: Ankara uralja az EU-csúcsot, Letöltés: 2005.04.05 15:03
-
http://www.nol.hu/cikk/345138/ Az EU megegyezett Törökországgal, Letöltés: 2005.04.05.14:35
-
www.nol.hu/cikk/345135/ Léderer Pál: NOL-Comment: Türkiye, Hos Geldiniz, Letöltés: 2005.04.05.17:47
-
http://www.nol.hu/cikk/345312/ Szőcs László: Párizs és Bécs népszavazásért kiált a török csatlakozás ügyében, Letöltés: 2005.04.05.14:33
-
http://www.nol.hu/cikk/345140/ Török csatlakozás: Várható kockázat, Letöltés: 2005.04.05.14:57
-
http://www.nol.hu/cikk/345140/ Történelmi eredmény a brüsszeli csúcson nyilatkoztak a vezetők, Letöltés: 2005.04.05.17:32
www.europeer.hu
72
-
http://www.europeer.hu/vilag/torok040913.html
Dömötör
Csaba:
Lehet-e
félrelépni az Unióban? Letöltés: 2005.03.31.17:39 -
www.europeer.hu/eu/torokhatter.html, Kormos Dorottya: Törökország és az európai integráció, 2005.03.31.17:55.
-
http://www.europeer.hu/eu/ciprus20040216.html Rácz Péter: EU-bővítés: még cél az egységes Ciprus Letöltés: 2005.03.31.17:49
-
http://www.europeer.hu/eu/ciprus20040425.html, Rácz Péter: Ciprusi Kudarc a nagy nyitás előtt, Letöltés: 2005.03.31.17:45
-
http://www.europeer.hu/eu/francia041001.html Soós Eszter Petronella: Európai kérdések a francia politikai napirenden Letöltés: 2005.03.31.17:48
http://www.magyarország.hu/hirek/eu/bovites20041013.html Magyarország az unió további bővítése mellett, Letöltés: 2005.04.19. 16:11 http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=2272
Csatlakoz-
zon-e Törökország az Európai Unióhoz? Letöltés: 2005.04.19.16:13
73
