EU)

L 148/88

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2014.5.20.

HATÁROZATOK A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. május 16.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről (az értesítés a C(2014) 3103. számú dokumentummal történt) (Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(2014/291/EU) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. pontjának harmadik bekezdésére, mivel: (1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második bekez désének első mondatában és 2. a) pontjában meghatározottól eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasz nálni, a kérdéses mennyiséget objektív kritériumok – jelen esetben a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és jelentős nitrogénfelvétele – alapján kell meghatározni oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)

2005. december 8-án a Bizottság elfogadta a 2005/880/EK határozatot (2), amely a legalább 70 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legelő állatállo mánytól származó szerves trágya alkalmazását engedélyezte.

(3)

2010. február 5-én a Bizottság elfogadta a 2010/65/EU határozatot (3), amely módosította a 2005/880/EK határo zatot, és az eltérést 2013. december 31-ig meghosszabbította.

(4)

Az engedélyezett eltérés a 2012. évben 21 752 gazdaságot érintett, ami a teljes nettó mezőgazdasági terület 46 %-ának felelt meg.

(5)

2014. január 22-én Hollandia a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik bekezdése alapján az eltérés meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(6)

Hollandia a 91/676/EGK irányelv 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ország teljes területére kiterjedő cselekvési programot hajt végre.

(7)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok tartalmazzák mind a nitrogénre, mind a foszfátra vonatkozó alkalmazási előírásokat.

(8)

A Hollandia által bejelentett adatok alapján a 2008–2011 közötti időszakban a sertésállomány 7 %-kal, a barom fiállomány 8 %-kal nőtt a 2004–2007 közötti időszakhoz képest. A szarvasmarha-, juh- és kecskeállomány mérete változatlan maradt. Az illetékes holland hatóságok korlátozásokat vezettek be a sertés- és baromfiállo mányra vonatkozóan, és egyúttal garanciát vállaltak arra, hogy a trágyatermelés következtében sem a nitrogén-, sem a foszfortartalom nem emelkedik a 2002-es szint fölé. Emellett 2015 januárjától az illetékes hollandiai ható ságok kötelesek biztosítani, hogy a tejágazatból származó trágyafelesleg megfelelő része feldolgozásra kerüljön. Ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne eredményezze a trágyakiszórás intenzivitásának további növekedését.

(1) HL L 375., 1991.12.31., 1. o. (2) HL L 324., 2005.12.10., 89. o. (3) HL L 35., 2010.2.6., 18. o.

2014.5.20.

HU


L 148/89

(9)

A szerves trágyából származó nitrogén felhasználása 2008–2011 között 344 ezer tonna volt: ez a 2004–2007 közötti időszakhoz viszonyítva kismértékű csökkenést jelent. A felhasznált nitrogéntartalmú műtrágya mennyi sége 2008–2011 között hektáronként megközelítőleg 18 %-kal csökkent a 2004–2007 közötti időszakhoz viszo nyítva. A foszfortöbblet 2008–2011 között 16 ezer tonna volt: ez a 2004–2007 közötti időszakhoz képest 51 %-os csökkenés.

(10)

Az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető holland éghajlati viszonyok kedveznek a gyepterületek hosszú, évi 250 nap időtartamú vegetációs időszakának.

(11)

A holland hatóságok által a 2010/65/EU határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennye zéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv végrehajtásáról a 2008–2011 közötti időszakra vonat kozó tagállami jelentések alapján elkészített, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági jelentés tanúsága szerint Hollandiában a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve a monitoringállomások mintegy 88 %-án 50 mg/l alatti, 79 %-án pedig 25 mg/l alatti értékeket mértek. A monitoringadatok szerint a nitrátkoncentráció csökkenő tendenciát mutat a felszín alatti vizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2004– 2007) viszonyítva. A felszíni vizek átlagos nitrátkoncentrációja a monitoringállomások 98 %-ának adatai szerint 50 mg/l alatt van; az állomások 92 %-án 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mértek. A felszíni vizeket megfigyelő mérőállomások többségén a nitrátkoncentráció stabil vagy csökkenő trendje mutatkozik. Hollandia sikeresen csökkentette a talaj éves nitrogén- és foszfortöbbletét, elsősorban a kijuttatott szerves trágya és ásványi trágyák mennyiségének a holland cselekvési programokban foglalt, a nitrogénre és a foszfátra vonatkozó alkalma zási előírások folyamatos szigorítása miatti csökkenése következtében. A 2008–2011 közötti jelentéstételi időszakban az édesvizek és az átmeneti vizek kivétel nélkül eutróf vagy hipertróf minősítést kaptak.

(12)

A Bizottság megítélése szerint az eltérés engedélyezési feltételeit a Hollandia által 2014. január 22-én benyújtott kérelem vizsgálata, a holland cselekvési program értékelése, a vízminőségi adatok, valamint a 2010/65/EU határo zat által engedélyezett eltérésből és a más tagállamok számára engedélyezett eltérésekből nyert tapasztalatok alapján módosítani kell. A Bizottság ezek alapján arra az álláspontra jutott, hogy az ország déli és középső részén található, a cselekvési program meghatározása szerinti homokos és löszös talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó, az egyéb tala jokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legelő állatállománytól származó szerves trágya alkalmazása engedélyezhető. A Bizottság szerint ez az eltérés nem gátolja a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek megvalósítását, amennyiben bizonyos szigorú feltételek teljesülnek.

(13)

E feltételek közé tartozik a gazdaságonkénti trágyázási terv létrehozása, a trágyázási gyakorlatok trágyázási naplókban való rögzítése, a rendszeres talajelemzés, a kukorica utáni zöld növénytakaró a téli időszakban, különös szántási előírások alkalmazása, a szántás előtti trágyázás mellőzése, a hüvelyesek jelenlétét figyelembe vevő trágyázás, a műtrágyákból származó foszfátbevitel tilalma és az ellenőrzések szigorítása. Ezen előírások célja a növényi kultúrák igényein alapuló trágyázás biztosítása, valamint a nitrogén és a foszfor vizekbe való távozá sának csökkentése és megelőzése.

(14)

A Hollandia által benyújtott információk alapján az ország déli és középső részén található, a cselekvési program meghatározása szerinti homokos és löszös talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdasá gokban az évente és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó, az egyéb talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban az évente és hektáronként 250 kg nitrogént tartalmazó, legelő állatállománytól származó szerves trágya alkalmazását olyan objektív kritériumok indokolják, mint a nagy nettó csapadékmeny nyiség, a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és a nagy nitrogénfelvétellel párosuló magas fűhozam.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létreho zott nitrátügyi bizottság véleményével.

(16)

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezet be, amely az úgynevezett vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó álla potú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése szerves része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az eltérésből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé tegye.

(1) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

L 148/90 (17)

HU


2014.5.20.

Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) általános szabályokat fektet le egy olyan, az Európai Közös ségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakítása céljából, amely segíti a döntéshozatalt a Közösség környezetvédelmi politikájában, valamint mindazon további közösségi szakpolitikák és tevékenységek területén, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ezen eltéréssel kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük az irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Hollandia az ezen eltéréssel kapcsolatban szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk A Bizottság az e határozatban megjelölt feltételek mellett engedélyezi a Hollandia által 2014. január 22-én kelt levélben kérelmezett, a földbe évente bejuttatható, legelő állatállománytól származó szerves trágya tekintetében a 91/676/EGK irányelv III. mellékletének 2. a) pontjában előírt szint növelésére irányuló eltérést. 2. cikk Fogalommeghatározások E határozat alkalmazásában: 1. „legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amely trágyázásra alkalmas területének legalább 80 %-a gyepterület; 2. „legeltetett állatállomány”: marhafélék (a hízóborjak kivételével), juh- és kecskefélék, lovak, szamarak, szarvasok és vízi bivalyok; 3. „gazdálkodási terület”: a mezőgazdasági termelő tulajdonában lévő vagy általa bérelt vagy egyéb egyedi írásos szer ződés alapján gondozott terület, amelynek hasznosításáért a mezőgazdasági termelő közvetlenül felel; 4. „gyepterület”: állandó vagy időszakos (e célra öt évnél rövidebb ideig alkalmazott) gyepterület. 3. cikk Alkalmazási kör E határozat a legelőgazdaságokra a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek mellett, egyedi alapon alkalmazandó. 4. cikk Éves alkalmazás és kötelezettségvállalás (1) Az e határozat szerinti eltéréssel élni kívánó mezőgazdasági termelők évente kérelmet nyújtanak be az illetékes hatóságokhoz. (2) A kérelmező az (1) bekezdésben előírt, évente benyújtandó kérelem benyújtásakor írásban kötelezettséget vállal az 5. és a 6. cikkben előírt feltételek teljesítésére. 5. cikk Szerves és egyéb trágyák alkalmazása (1) A (2)–(9) bekezdésben található feltételekre is figyelemmel a legelőgazdaság területén egy évben a földeken felhasz nált, a legeltetett állatállományból származó szerves trágya nitrogéntartalma, beleértve a maguk az állatok révén odake rülő trágyát is, nem haladhatja meg az ország déli és középső részén található, a cselekvési program szerinti homokos és löszös talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban a hektáronkénti 230 kg-ot, az egyéb talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban a hektáronkénti 250 kg-ot. (1) HL L 108., 2007.4.25., 1. o. (2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

2014.5.20.

HU


L 148/91

(2) A teljes nitrogén- és foszfátkijuttatásnak meg kell felelnie az adott növényi kultúra tápanyagigényének, a talajból származó utánpótlást is figyelembe véve. A teljes nitrogén- és foszfátkijuttatás nem haladhatja meg a cselekvési prog ramban szereplő alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értékeket. (3) Az e határozat szerinti eltérés hatálya alá tartozó gazdaságok területén tilos a műtrágyából származó foszfát hasz nálata. (4) Minden gazdaság területére vonatkozóan trágyázási tervet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a területen alkal mazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, illetve az egyéb nitrát- és foszfáttartalmú trágyák tervezett kijuttatását. A tervet az első évben júniustól, a következő években februártól a gazdaság területén hozzáférhetővé kell tenni az adott naptári évre vonatkozóan. (5)

A trágyázási tervnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) az állatállomány nagysága, az istálló- és a tárolási rendszer leírása, kitérve a szervestrágya-tároló űrtartalmára; b) a gazdaságban termelt szerves trágyában található nitrogén (leszámítva az istállóban és a tároláskor elveszített mennyiségeket), illetve foszfor kiszámított mennyisége; c) a vetésforgó terve, amely meghatározza és vázlatos térképen jelzi a gyepterületek, valamint egyéb növényi kultúrák parcelláinak területét és helyét; d) a növénykultúrák várható nitrogén- és foszforigénye; e) a vállalkozóknak szállított, a gazdaság területén fel nem használt trágya mennyisége és típusa; f) a gazdaság területére behozott és ott felhasznált trágya mennyisége; g) a szerves anyagok ásványosodásából, a hüvelyesekből és a levegőből származó hozzájárulás kiszámítása, valamint a talaj nitrogéntartalma, amikor a növényi kultúra jelentős mennyiségben kezdi magába szívni azt; h) az egyes földterületekre (a növényi kultúra és a talajtípus tekintetében egynemű mezőgazdasági parcellákon) szerves trágyával kijuttatott nitrogén- és foszformennyiség; i) az egyes földterületekre műtrágyával és egyéb trágyázóanyagokkal kijuttatott nitrogénmennyiség; j) a nitrogén és a foszfor alkalmazására vonatkozó előírásoknak való megfelelés értékelése céljából végzett számítások. A terv és a tényleges gyakorlat közötti összhang biztosítása érdekében a tervet a mezőgazdasági gyakorlatban bekövet kező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül felül kell vizsgálni. (6) Minden gazdaság területét illetően trágyázási naplót kell vezetni. Ezt a naplót minden naptári évre vonatkozóan meg kell küldeni az illetékes hatóságnak. (7)

A trágyázási tervnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a megművelt terület nagysága; b) az állatállomány egyedszáma és típusa; c) az állatonkénti trágyatermelés; d) a gazdaságba kívülről bevitt trágya mennyisége; e) a gazdaságból kiszállított szervestrágya-mennyiség és a címzett. (8) Minden egyedi eltérésből részesülő legelőgazdaság esetében a mezőgazdasági termelőnek alá kell vetnie magát a hatóságok által a trágyahasználat és a trágyázási napló tekintetében végzett ellenőrzéseknek. (9) Minden egyedi eltérésben részesülő gazdaság minden, a vetésforgó és a talajjellemzők tekintetében egynemű terü letén legalább négyévente rendszeresen el kell végezni a talaj nitrogén- és foszforelemzését.

L 148/92

HU


2014.5.20.

Az ásványi nitrogén tekintetében, valamint a szerves anyagok ásványosodásából származó nitrogénkijutás felmérésének paramétereit illetően minden gyepterület szántása után a gazdaság minden egynemű területén nitrogénelemzést kell végezni. Az első és a második albekezdésben említett elemzésekre vonatkozóan a terület öthektáronkénti elemzése a minimumkö vetelmény. (10)

Az őszi időszakban az őszi gyepművelés előtt tilos szerves trágyával trágyázni. 6. cikk A felszín borítása

(1) Az e határozat szerinti eltéréssel élni kívánó mezőgazdasági termelők kötelesek a gazdaság trágyázásra alkalmas földterületének legalább 80 %-át gyepterületként művelni. (2) Az e határozat szerinti eltéréssel élni kívánó mezőgazdasági termelőknek emellett a következő intézkedéseket is végre kell hajtaniuk: a) homokos és löszös talajon a kimosódás csökkentése érdekében télen a kukorica után füvet vagy más növénykultúrát kell alkalmazni a földfelszín beborítására; b) a köztes kultúrák nem szánthatóak fel február 1. előtt, ezzel biztosítva a szántóterület állandó borítását a talaj őszi nitrátveszteségeinek pótlása és téli veszteségeinek korlátozása érdekében; c) a homokos és a löszös talajú legelők csak tavasszal szánthatók fel; d) a gyepterület felszántása után minden talajtípus számára azonnal magas nitrogénigényű növénykultúrát kell biztosí tani, a trágyázás alapjául pedig talajelemzést kell végezni az ásványi nitrogént és a talajban lévő szerves anyagok ásvá nyosodása során felszabaduló nitrogén becsléséhez szükséges egyéb paramétereket illetően; valamint e) ha a vetésforgó magában foglal hüvelyes vagy egyéb, a légköri nitrogént megkötő növényeket, a nitrogénműtrágya alkalmazását ennek megfelelően csökkenteni kell. (3)

A c) ponttól eltérve virághagymák ültetése céljából engedélyezett a gyepterület őszi szántása. 7. cikk Trágyatermelési intézkedések

A holland nemzeti hatóságok kötelesek biztosítani, hogy a trágyatermelés tagállami szinten sem a nitrogén, sem a foszfor tekintetében nem emelkedik a 2002-es szint fölé. Ennek érdekében kötelesek biztosítani, hogy a sertés- és a baromfitar tási jogosultságok az e határozattal engedélyezett eltérés tárgyidőszaka folyamán változatlanok maradjanak. Emellett 2015 januárjától az illetékes holland hatóságok kötelesek biztosítani, hogy a tejágazatból származó trágyafe lesleg megfelelő része feldolgozásra kerüljön. 8. cikk Monitoring (1) Az illetékes hatóságnak minden település esetében térképeken kell rögzítenie a legelőgazdaságok és az állatállomá nyok, illetve az egyedi eltérésben részesülő mezőgazdasági területek százalékos arányát, és ezeket a térképeket évente fris sítenie kell. (2) Az eltérés tárgyát képező gazdálkodási területek helyszínén létre kell hozni és fenn kell tartani a felszín alatti vizek, a folyóvizek és a sekély talajvizek mintavételezésének monitoringrendszerét. (3) A legalább háromszáz, egyedi eltérésben részesülő gazdaságot felölelő monitoringhálózatnak az összes talajtípusra (agyagos, tőzeges, homokos, homokos-löszös), trágyázási gyakorlatra és vetésforgóra reprezentatívnak kell lennie. A monitoringhálózat összetétele e határozat alkalmazási időszaka alatt nem módosítható. (4) Felmérések és folyamatosan végzett tápanyagvizsgálatok útján adatokat kell gyűjteni a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezek az adatok felhasznál hatók a hektáronként legfeljebb évi 230 kg, illetve 250 kg nitrogéntartalmú, legeltetett állatállományból származó szerves trágyával kezelt gyepterületeken megvalósuló nitrátkioldódás és foszforveszteség modellszámítással történő meghatározására.

2014.5.20.

HU


L 148/93

(5) A monitoringhálózathoz tartozó gazdaságok sekély talajvizei, felszín alatti vizei, belvizei és folyóvizei tekintetében a monitoringhálózatnak adatokat kell biztosítania a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vizek rendszerébe belépő víz nitrogén- és foszforkoncentrációját illetően. (6)

Megerősített vízminőség-monitoringot kell folytatni a homokos talajok mezőgazdasági vízellátására vonatkozóan.

9. cikk Ellenőrzések (1) Az illetékes nemzeti hatóság az egyedi eltérésben részesülő, legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazda ságok tekintetében közigazgatási ellenőrzések keretében meggyőződik arról, hogy az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg, illetve 250 kg nitrogént tartalmazó, legelő állatállományból eredő maximális trágyamennyiségre vonatkozó követelmény, a nitrogén- és foszfátalkalmazásra vonatkozó előírások, valamint a földhasználati feltételek teljesülnek-e. Ha a nemzeti hatóságok által elvégzett ellenőrzés megállapításai alapján az 5. vagy a 6. cikkben előírt feltételek nem telje sülnek, e tényről értesíteni kell a kérelmezőt. Ilyen esetben a kérelem elutasítottnak tekintendő. (2) Kockázatelemzés alapján megfelelő gyakoriságú vizsgálati programot kell összeállítani, figyelembe véve az előző évek ellenőrzési eredményeit, valamint a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó jogszabályok betartására vonatkozó szúróp róbaszerű általános ellenőrzések eredményeit és minden egyéb, esetleges szabálytalanságokra utaló információt. Az egyedi eltérésben részesülő gazdaságok legalább 5 %-ában közigazgatási vizsgálatot kell végezni a földhasználat, az állatállomány egyedszáma és a trágyatermelés vonatkozásában. Az e határozat 5. és 6. cikkében meghatározott feltételek tekintetében helyszíni vizsgálatot kell végezni az e határozat szerinti egyedi eltérésben részesülő gazdaságok legalább 7 %-ában. (3) Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e határozat alapján engedélyezett eltérések feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.

10. cikk Jelentéstétel (1)

Az illetékes hatóságok minden év márciusáig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az alábbi tartalommal:

a) a trágyázáshoz kapcsolódó adatok, ideértve a terméshozamot és a talajtípust is, minden egyedi eltérésben részesülő gazdaságra vonatkozóan; b) Hollandia teljes egészére és az egyedi eltérésben részesülő gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának alakulása minden állatkategóriában; c) a trágyatermelés nemzeti szintű alakulása a trágyában található nitrogén- és foszfáttartalom vonatkozásában; d) a sertés- és a baromfitrágya termelési együtthatójához kapcsolódó ellenőrzések eredményeinek összefoglalása nemzeti szinten; e) minden település esetében a gazdaságok, az állatállomány és az egyedi eltérések hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányára vonatkozó, a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelő térképek; f) a vízminőség-monitoring eredményei, ideértve a felszín alatti és a felszíni vizek vízminőségének alakulására, illetve az eltérés vízminőségre kifejtett hatására vonatkozó információkat is; g) a 8. cikk (5) bekezdésében említett, a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vízrendszerbe belépő víz nitrogén- és foszforkoncentrációjára vonatkozó adatok, valamint a 8. cikk (6) bekezdése szerinti, a homokos talajok mezőgazda sági vízellátására vonatkozó megerősített vízminőség-monitoring eredményei; h) az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok helyi földhasználatáról, vetésforgóiról és mezőgazdasági gyakorlatáról végzett felmérések, valamint a nitrát- és a foszforveszteség modellszámítással történő meghatározásának eredményei, a 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően; i) az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzések alapján, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk a hatósági ellenőrzések és helyszíni vizsgálatok eredményei alapján, a 9. cikknek megfelelően.

L 148/94

HU


2014.5.20.

(2) A jelentésben foglalt térinformatikai adatoknak az indokolt körben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendel kezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Hollandiának az indokolt körben fel kell használnia az 1306/2013/EU rendelet V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat. 11. cikk Alkalmazás Ez a határozat 2017. december 31-én hatályát veszti. 12. cikk E határozat címzettje a Holland Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 16-án. a Bizottság részéről Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

EU)

Recommend Documents