TÖRÖKBÁLINT VÁROS Önkormányzatának gazdasági programja

TÖRÖKBÁLINT VÁROS Önkormányzatának gazdasági programja 2015 - 2019

Törökbálint 2015. április

1

Tartalom Előszó.................................................................................................................... 4 1. Bevezető.......................................................................................................... 4 1.2 Törökbálint bemutatása...........................................................................5 1.3 Törökbálint jövőképe................................................................................ 8 2. Helyzetkép..................................................................................................... 10 2.1 Gazdasági Program helye a szabályozásban, a város tervezési dokumentumai között................................................................................... 10 2.2 Gazdasági Program finanszírozása......................................................11 3. Átfogó stratégiai célkitűzések.................................................................................. 12 3.1 A stratégia megvalósítása éves bontásban..............................................................13 3.1.1 Gazdálkodó város....................................................................................... 13 3.1.2 Intelligens (digitális) város............................................................................ 14 3.1.3 Otthon a városban....................................................................................... 15 3.1.4 Környezetbarát város.................................................................................. 19 3.1.5 Innovatív város................................................................................. 22 4. Gazdasági Program 2015-2019..................................................................23 4.1 Az önkormányzat pénzügyi politikája..................................................23 4.1.1 Helyzetelemzés........................................................................................... 23 4.1.2 Folyó költségvetés alakulása..........................................................................23 4.1.3 A felhalmozási költségvetés alakulása..............................................................24 4.1.4 A nettó működési jövedelem alakulása............................................................25 4.1.5 Stabilizációs program.................................................................................. 26 4.1.6 Gazdálkodási célkitűzések............................................................................ 27 4.2 Vagyongazdálkodás................................................................................ 27 4.3 Adópolitika............................................................................................... 27 4.4 Az önkormányzat költségvetése 2015-19...........................................29 4.4.1 A 2015. évi költségvetés................................................................................ 29 4.4.2 A város középtávú (2016-18.) költségvetési terve................................................31 4.5 Munkahelyteremtés, foglalkoztatás....................................................32 4.6 Versenyhelyzet, versenyképesség.......................................................34 4.6.1 Versenyhelyzet............................................................................................ 34 4.6.2 Versenyképesség......................................................................................... 35 4.7 Városmarketing és PR............................................................................ 37 4.8 Infrastruktúra-fejlesztés........................................................................38 4.9 Az épített környezet műszaki és esztétikai növelése.......................41 2

4.10 Kommunális feladatok.........................................................................41 4.11 Környezetállapot................................................................................... 42 4.12 Ingatlangazdálkodás, lakásgazdálkodás...........................................44 4.12.1 Ingatlangazdálkodás.................................................................................. 44 4.12.2 Lakásgazdálkodás..................................................................................... 45 4.13 Egészségügy.......................................................................................... 46 4.14 Szociális terület.................................................................................... 48 4.15 Közoktatás, szakképzés.......................................................................50 4.16 Közművelődés....................................................................................... 52 4.17 Közigazgatás......................................................................................... 53 4.18 Turizmus................................................................................................. 54 4.19 Megváltozott munkaképességűek helyzete.....................................55 4.20 Sport....................................................................................................... 56 4.21 Önkormányzat, igazgatás....................................................................57 4.22 Nemzetközi kapcsolatok......................................................................59 4.23 Közbiztonság......................................................................................... 60 4.24 A gazdasági program végrehajtásának szervezése, értékelése...61 5. Összegzés...................................................................................................... 61 6. Felhasznált dokumentumok........................................................................63 Mellékletek........................................................................................................ 64 1.

Melléklet – a ciklusban tervezett fejlesztési programok..........................................64

2.

Melléklet – az EU 2014-20 fejlesztési ciklusának elfogadott operatív programjai.........74

3. Melléklet – a Pest megyei területfejlesztési koncepció megvalósításához kapcsolódó Törökbálint-i fejlesztési igények............................................................................... 77 4.

Melléklet – a Gazdasági Program megvalósításához szükséges dokumentumok...........78

3

Előszó Az emberek sikere a város sikere Jogosan tehető fel a kérdés: mitől sikeres egy ember? Talán megszámlálhatatlanul sokféle válasz adható erre. Annyiféle, ahány embert megkérdezünk. A válasz ugyanis függ attól, honnan jött, hogyan él, milyen viszonyok között tölti mindennapjait. Ebből is nyilvánvaló, hogy olyan programot, tervet, ami minden élethelyzetet kezelni tud, lehetetlen alkotni. Éppen ezért, inkább úgy tesszük fel a kérdést: mitől lehet sikeres egy közösség, például egy város. Hitünk szerint, akkor lehet sikeres egy város, ha világos célokat fogalmaz meg és összefog ezen célok elérése érdekében. Akkor, ha mindenki a saját tudását, tapasztalatát, eszközeinek egy részét a közös célok szolgálatába állítja. Ennek a szellemében készült e program. Nem akarjuk ráerőltetni akaratunkat a város lakóira. Nem akarjuk helyettük megmondani, hogy nekik mi a jó. Nem ez a feladatunk. Lehetőséget akarunk teremteni, kereteket akarunk szabni Törökbálint következő öt évének. Olyan kereteket, melyben mindenki megtalálhatja a számítását. Melyben mindenki lehetőséget kap arra, hogy a saját és családja jövőjét kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá tegye. Egy város ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha a benne élő emberek, családok is sikeresek! Itt az idő, hogy ne másra várjunk bajaink orvoslásánál. A mi problémáink csak nekünk fontosak, csak mi tudjuk ezeket megoldani. Itt az idő, hogy ne keseregjünk tovább. Olyan szép város, mint a mi lakóhelyünk, nincs több. Ilyen adottságai csak kevés településnek vannak. Olyan talpraesett emberek, mint mi vagyunk, csak kevés helyen élnek. Törökbálint, és a Törökbálintiak sikerre vannak ítélve. Mindenki véleményére, segítségére szükség van. Mindenkire, aki tenni akar Törökbálintért. Ha félretesszük helyi vitáinkat, közös nevezőre jutunk céljaink ügyében és összekapaszkodunk, akkor az előttünk álló évtizedben elérhetjük, hogy Törökbálint legyen a legsikeresebb város.

1. Bevezető Törökbálint Város 2015-19 időszakra szóló Gazdasági Programjának megalkotását a 2014. október 21-én jogerőre emelkedett helyhatósági választási eredmény tette lehetővé. A helyhatósági választásra 2014. október 12-én került sor. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 116. §-a kimondja, hogy (1) „A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

4

(4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.” A Gazdasági Program stratégiai eszköz, hosszú távú ciklusra előrevetítve ötvözi a településrendezés és településfejlesztés céljait, eszközrendszerét, programjait. A Gazdasági Program akkor teljes, ha a környező települések, megye, régió, az országos, illetve az európai uniós elvekkel, lehetőségekkel, programokkal összhangban áll. Törökbálint gazdasági programjának összeállításához egyrészt a vonatkozó jogszabályok által kötelezővé tett tervezési alapelvek, másrészt az Európai Unió tervezési rendszerében alkalmazott alapelvek szolgáltak alapul, figyelembe véve Pest megye, az Érdi járás és Törökbálint sajátosságait, fejlesztési és tervezési célirányait. A program összeállításakor felhasznált tervezési anyagok, tanulmányok – helyi fejlesztési programok, helyzetelemzések, szakmai-társadalmi megbeszélések, cselekvési programok – elemzése, értékelése és mérlegelése alapján kerültek kiválasztásra azon célirányok, melyek a stratégia irányát megszabják. A 2015-2019 éveket felölelő gazdasági stratégia kialakítása során felhasznált hosszú távú alapkoncepciókat megfogalmazó dokumentumok:   

Széchenyi 2020 terv operatív programjai Pest megye Területfejlesztési Koncepciója Törökbálint Város Településmarketing Koncepciója és Terve



Törökbálint Város Településszerkezeti Terve



FIDESZ Törökbálinti Szervezete: Törökbálinti Lap, választási kiadvány

Új gazdasági programunk megalkotása során az elmúlt időszak tényszerű adataiból, a korábbi ciklus zárásaként készült beszámolóból (Törökbálint Város Önkormányzata – cikluszáró beszámoló a város helyzetéről 2011-14), az ebben megfogalmazottakból, indultunk ki. Ma is helyénvaló a megállapítás, hogy Törökbálint Város Önkormányzatának – csakúgy, mint más önkormányzatoknak – a gazdasági-pénzügyi válság hatásai mellett a társadalomban bekövetkezett számos változással is szembe kellett, és még ma is kell néznie. Működésünk sarokpontja a pénzügyi és vagyoni helyzetünk alakulása.

1.2 Törökbálint bemutatása1 Törökbálint történelme a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza és a feltehetően a Honfoglalást követően kezd el nőni és fejlődni a későbbiekben Torbágy (Turobag), amely talán a régi neve Törökbálintnak, Grossturwallnak. Törökbálint Város történelmi, nőtt település. Az igazgatási területen megvalósult beépítés, a mai településszerkezet jellemzően szerves fejlődési folyamat eredményeképpen alakult ki. 1 Településszerkezeti Terv, Településmarketing Koncepció és Településmarketing Terv alapján 5

Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását itt is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. Törökbálinton, mint dombvidéki településen azonban a természeti korlátozó, alakító tényezők a síkvidéki településsekkel ellentétben sokkal inkább meghatározóak. Törökbálint 2007-ben kapott városi rangot. Lakosainak száma 2014-ben meghaladta a 13 600 főt, de emellett nagyszámú ideiglenes lakosa is van. Területe 29,4 km². A település a főváros dél-nyugati agglomerációjában helyezkedik el, enyhén dombos területen, erdőfoltokkal tarkítva. A változatos topográfia kellemes környezeti hatást fejt ki, de a felszíni vízelvezetés szempontjából problémákat okoz a városnak. Törökbálint a Budapesti agglomeráció nyugati szektorának erősen urbanizálódott települése. Az elmúlt évtizedek beépítésre szánt területi fejlesztései szinte kivétel nélkül elsősorban a mezőgazdasági, kisebb részt az erdőterületek rovására valósultak meg. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős a közlekedési hálózatok tájszerkezetet alakító és a tájhasználatban elfoglalt szerepe. Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) a település területének mintegy ötödét teszik ki. Az erdőterületek aránya (11%), ami elmarad az országos (19%) és a megyei (23%) átlagtól. Az erdők alig 1,5%-a természetszerű erdő. (A természetszerű erdők zömmel őshonos fafajokból álló erdők, melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek, védőhatásuk nagyobb, mint a kultúrerdőké.) A település erdői – a mintegy 200 hektárnyi helyi védelem alatt álló egybefüggő erdőn kívül – nem alkotnak összefüggő területeket, többnyire kisebb erdőfoltokban helyezkednek el. A mezőgazdasági területeken belül jelentős a kertes (korábban volt zártkerti) területek részaránya, ezeknek sokszor a valós gazdálkodási igényektől elrugaszkodott, indokolatlan beépítésével együtt. A nagyüzemi jellegű mezőgazdasági tájhasználat céljára megmaradt területeken sem annyira a modern, fenntartható gazdálkodás szempontjait figyelembe vevő farmgazdálkodás a jellemző, hanem a kis-közepes lakó-gazdálkodó birtokok. A rendszerváltozástól napjainkig sok változás érte a települést, amelyek mid a természeti környezetre, mind a gazdasági-társadalmi viszonyokra jelentős hatással volt. A jövőt tekintve érdemes ezeket értékelni. Összefoglalva: Törökbálint 2939 hektár területéből a településközpont 75 hektár, kereskedelmi-gazdasági 406 hektár, és ipari-gazdasági 80 hektár. Azaz mindösszesen 561 hektár a termelő gazdasági tevékenységet támogató terület, azaz Törökbálint 19%-a. A település SWOT analízise a következő képet mutatja: Erősségek • • • • •

•

Gyengeségek

Kedvező földrajzi adottságok. • A település fokozatosan urbanizálódik, de sikerült megőriznie kertvárosias jellegét. Városi rang. Heterogén településszerkezet. • A mintegy 29 km² nagyságú igazgatási • területből ma még kb. 8 km² a belterületek nagysága. Kedvező külterületi belterületi arány. A legnagyobb összefüggő erdőterületek 6

A más településekhez képest jóval sűrűbb közlekedési kapcsolatrendszer – főleg az autópályák – a szokásosnál jobban meghatározza a település életét és egyúttal fejlesztési lehetőségeit is. Nagy átmenő forgalom. A közúthálózati elemek közül az M0 és M7 autópályák a belterületen áthaladva Törökbálint egyes belterületi részeit elválasztja, leszakítja egymástól, az igazgatási területet négy részre osztják.

• • • • • • •

a belterülettel közvetlenül határosak. Jelentős meglévő zöldfelület, zöldbe ágyazott város. Jó településtervi ellátottság. Történelmi emlékek léte, pl. Ófalu. Nincs lakótelepe. Sok vegyes vállalkozási terület. Városüzemeltetés egységes rendszerben működik. A KSH által vizsgált gazdasági, infrastrukturális, valamint a foglakoztatási szempontok, ill. a települések társadalmi és szociális mutatói alapján Törökbálint az országos rangsorban a 7. helyen áll.

Lehetőségek • A település mai belterületén még találhatók beépítetlen foghíjtelkek, területek, amelyek az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket még ki tudják szolgálni. • Kiemelkedő települési és térségi jelentőséggel bírnak az M0 melletti nagy kiterjedésű SCB kereskedelmi és egyéb vállalkozási területei. Az M1 autópálya déli határa mentén a Tó-Park meglévő kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége szintén térségi jelentőségű lehet. Mindkét területről megállapítható, hogy még sok hasznosítatlan tartalék területtel bírnak. • A Tétényi-fennsík szélén nagykiterjedésű, korábban honvédségi hasznosítású objektum található. A korábbi katonai lőszerraktár eredeti funkciója megszűnt. Ezen a területen jelenleg már az új vegyes gazdasági célú területhasználat előkészítése van

7

•

Egyes önkormányzati intézmények műszaki állapota és kapacitásaik részleges hiánya.. • Korábbi már/még nem működő kereskedelmi beruházások (GL Outlet, Bricostore, Kika, Tó-Park stb.) terhelik a környezetet, valamint elveszik a területet az értéktermelő beruházásoktól. • Jövendő beruházások számára nem áll rendelkezésre elegendő ipari terület. • A jelentős meglévő zöldterület ellenére a településen kevés a megfelelő színvonalon kiépített közhasználatú zöldterület (közpark). • A földprivatizációval (kárpótlás, részarány nevesítés) elvesztették funkciójukat a gyümölcsösök és a kiskertek (zártkertek). Több száz hektár parlagon hagyott földterület alakult ki, így most nincs lehetőség a település önellátására mezőgazdasági termékekkel, mely állapot megszüntetése fontos feladatunk! Veszélyek • Főváros közelsége, agglomerációs problémák. • A fejlett főváros, mint a KözépMagyarországi Régió része, visszafogja Pest Megye fejlődési lehetőségeit, mivel a régió fejlettségi szintjét 60% fölé emeli, és így a megyében működő KKV-ék nem jutnak fejlesztést célzó EU pályázati pénzekhez. Nagy a veszélye annak, hogy ezek a vállalkozások telephelyüket emiatt fejletlenebb régiókba telepítik át. • Környezetszennyezés (főleg idegen eredetű, ill. vasúti, közúti zaj és rezgés) • Az M0 autópálya építésekor jelentős területet vettek el Törökbálint „tüdejétől” a Nagyerdőből (ezt nem pótolták), károsítva ezzel a természeti környezetet. A pótlás első lépése megtörtént az ún. Levendulás területének erdővé minősítésével. • A regionális feltételek csökkentik a

• •

folyamatban. A Telenor Zrt. telephely környezetében • lehetőség nyílhat tudásalapú vállal- • kozások letelepedésére, letelepítésére. A Hosszúréti patak völgyében létrehozandó záportározók többcélú hasznosítása, amennyiben a feltételek ezt lehetővé teszik. • •

•

fejlesztés szabadságát. Térségi szerep gyengülése. A lakosságszám gyors, drasztikus növekedése, pl. az extenzív lakóterület bővítés következtében hátrányosan érintené a települést, a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési kötelezettségek miatt, melyek erőforrásokat vonnának el, pl. a településközpont fejlesztése elöl. Az EU pénzügyi források egy jelentős része a megyei önkormányzathoz került. A lakóterületek közvetlen szomszédságában lévő ipartelepek kedvezőtlen adottságként értékelhetők, mert a lakóterületeket vélhetően számottevő környezetterhelés éri. A volt zárkertek a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik célterülete és ezzel összefüggésben a Pistály és a Felső-völgyi út menti területek övezeti besorolása az üdülő funkcióra kérdéses, nem megoldott.

A fenti elemzéshez hozzá tartozik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 2006. után ismételten elvégezett egy kutatást, amely Magyarország valamennyi településének mutatóit elemezte. Ebben a felmérésben a kutatás 30 szempontot vizsgált, ezek súlyozott átlagával alakítva ki a rangsort. A korábbi vizsgálat gazdasági, infrastrukturális, valamint a foglakoztatási szempontjai mellett most már vizsgálták a települések társadalmi és szociális mutatóit is, mert így átfogóbb képet lehetett kapni az ország településeiről. Ebben a rangsorban Törökbálint a 7. helyen áll!

1.3 Törökbálint jövőképe2 Törökbálint gazdasági, társadalmi, környezeti és más tényezőinek átfogó vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a város – Budaörssel együtt betöltött – agglomerációs kereskedelmilogisztikai központ szerepe a jövőben is alapvetően meghatározza a település fejlődését. Törökbálint kiemelt földrajzi elhelyezkedésű – három autópálya kereszteződésébe zárt – város, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni a városfejlesztés során, hanem inkább erősíteni kell, előnyként kezelve a sokszor hátrányosnak gondolt jellemzőt. Az innovációt szem előtt tartva a kereskedelmi tevékenységet célszerű kiváltani, és a magasabb hozzáadott értékű, tudásalapú fejlesztésekre kell helyezni a hangsúlyt. A fentieken túlmenően a jövőbeni infrastrukturális beruházások – az M0 autópálya bővítése és északi szektorának megépítése, az M2 (vagy M4) metróvonal feltételezett meghosszabbítása

2 Településmarketing Koncepció (elfogadva 11/2013. (2013.01.24.) ÖK határozattal) alapján 8

minden bizonnyal erősíteni fogják Törökbálint regionális szerepét is. Ezt a regionális szerepet meg kell találni a most kialakított, új járási közigazgatási szerkezetben is. Magyarországon jelenleg egyedül Törökbálint az a kisváros, ahol három, fontos közlekedési főútvonal, autópálya és egy nemzetközi vasútvonal metszi egymást. Vasúti megállóhely is rendelkezésre áll, de ennek áthelyezése szükséges, hogy intermodális vasútállomássá lehessen fejleszteni. Az előbbiekből következően a logisztikai funkció erősítése lehet a város egyik lehetséges útja a fenntartható fejlődés irányába. A jövőképet alkotó következő tényező a „tudástermelés” funkció. Törökbálint oktatási struktúrája jelenleg is kiemelkedő helyzetben van, így első sorban a tudástermelés másik értelmezésére, a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztésére kell koncentrálni. Ez egyik oldalról a város innovációs képességének fejlesztésére vonatkozik. Törökbálint már eddig is számos területen úttörő tevékenységet végez (e-önkormányzati rendszer alkalmazása, környezeti demokrácia fejlesztése, önkormányzati pályázati rendszer, városi partnerségi keretmegállapodások, településmarketing, stb.). Ezek közé sorolható dr. Zsolnai József professzor által az 1980-as években kidolgozott és Törökbálinton is kezdeményezett Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (ÉKP). Az ÉKP egy olyan iskolai program, amely 1-12. évfolyamot nézve illeszkedik a nemzeti alaptantervhez, műveltségi területeihez és a műveltségi területek oktatásának közös követelményeihez. Az ilyen újító szemléletű tevékenységek létrejöttét továbbra is támogatni kell, és a létrejövő eredményeket pedig hatékonyan kihasználni a városok közötti versenyben. Másik oldalról az olyan beruházások, vállalkozások támogatásáról, amelyek a tudásalapú gazdaság helyi fejlődéséhez járulnak hozzá. Ennek egyik első példája lehet az AsiaInfo szoftverfejlesztési támogatóközpont törökbálinti infrastruktúra fejlesztésének támogatása. A Törökbálinti-tó, a Nagyerdő és a Kerekdomb környezete a pihenést, a rekreációt, a nyugalmat és a természeti értékeket testesíti meg Törökbálinton. Törökbálint nem lesz idegenforgalmi központ belátható időn belül, de a meglévő lehetőségeket ki kell használni (tópart, erdő, Ófalu, Kerekdomb, jelentős sportlétesítmények stb.). Ehhez jelentősen hozzájárulna az, ha egyes állami területek (pl. Levendulás, Kerekdomb környezete) önkormányzati kezelésbe vagy tulajdonba kerülhetnének. A sport magas színvonalát meg kell tartani, a kultúrát pedig, az őt megillető helyen kell kezelni, mert a kultúra tesz igazán várossá egy települést! A sportlétesítményekhez kapcsolódóan vállalkozásfejlesztési uniós projekt(ek) révén szállás és konferencia turizmus lehetőségét meg kellene teremteni. Törökbálint jövőképe tehát az áttekintő helyzetelemzés figyelembe vételével a következőkben fogalmazható meg: Gazdasági-logisztikai központ (nem kereskedelmi-logisztikai központ, nem raktárváros), és a tudásalapú gazdaság fejlesztésének helyszíne a főváros déli agglomerációjában. Törökbálint egy feltörekvő város lesz az agglomerációban, innovatív és megújulásra kész, szellemi és gazdasági központ. Az önkormányzat a befektetői marketing tevékenység összehangolásával, illetve koordinálásával újabb beruházások megvalósulását segíti elő Törökbálinton, amelyek nemcsak a város bevételeit növelik, hanem a munkahelyteremtés révén az itt élők életszínvonalának emelkedésére is hatással lesznek.

9

A gazdasági-logisztikai központi szerep elérésére a város összehangolt tevékenységet folytat a marketing- és reklámeszközök megfelelő alkalmazásával. Az egységes, összehangolt településmarketing segítségével a városban lévő vállalkozások fejlődnek, a marketing révén tevékenységük hatékonyabbá és sikeresebbé válik. Hangsúlyosan jelenik meg a város gazdasági profiljában a nagy hozzáadott érték termelése, a kutatásfejlesztés, a tudástermelés. Ebben a város önkormányzata is részt visel, ezáltal a helyi gazdaság-szabályzó szerepköre mellé fokozatosan felveszi a gazdasági tényező szerepkörét. A helyi gazdaság jelenlegi monokulturális (kereskedelemi) jellege oldódik, az interregionális szerepkör pedig megerősödik az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátások, a kultúra, a sport és az üzleti szolgáltatások területén is. gazdasági-logisztikai központ

és

gazdaságilag feltörekvő és

tanuló, innovatív és újító kellemes, élhető, vonzó

egészséges város

tudásalapú

gazdaság- a

fejlesztési helyszín

város

főváros

déli

agglomerációjában

kertváros

2. Helyzetkép 2.1 Gazdasági Program helye a szabályozásban, a város tervezési dokumentumai között Törökbálint Város Önkormányzata Gazdasági Programja több tervezési szinthez és tervdokumentumhoz is kapcsolódik, így a megye, a régió, az ország és az Európai Unió terveihez és programjaihoz. A Gazdasági Program nem operatív terv, nem a gazdálkodás elemeit összegzi, hanem több évre – egy választási ciklusra – szóló gazdasági stratégia, melynek célja a település és lakossága életkörülményeinek javítása. A Gazdasági Program a felújításra váró Területfejlesztési Koncepció, a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzatok által kitűzött célrendszer általános irányelveit az adott időszakra vonatkozóan értelmezi, figyelemmel a várost körülvevő szabályozási, gazdasági, demográfiai, partnerségi viszonyok változásaira és az ehhez történő folyamatos alkalmazkodásra és kiigazításra. A korszerű tervezési folyamat megköveteli a későbbiekben a programozás folytatását, azaz a megvalósítást megalapozó feladatterv kimunkálását. A fejlesztési stratégiához kapcsolódó konkrét intézkedések kidolgozásával folytatódik a programozás, beleértve a konkrét megvalósításához szükséges tartalom és célmeghatározást, a megvalósítás módját, mechanizmusát, a Program pontos forrásösszetételét, az intézkedés kritériumrendszerét, a megvalósításban közreműködő szervezeteket, az eredményesség vizsgálatát, értékelését, az adott program keretében végrehajtandó intézkedéseket.

10

Törökbálint Város Önkormányzatának Gazdasági Programja a következő években a költségvetést meghatározó alapdokumentumként funkcionál, alapját képezi az adott év költségvetési, tervezési sarokszámainak. A program által felölelt időszak egyes éveinek költségvetési számai kialakítása a gazdasági program prioritásainak figyelembe vételével történik. A Gazdasági Program a választási ciklusra vonatkozó, többéves stratégiai elemeket tartalmazó program, a költségvetés a Gazdasági Program elemeit tartalmazó adott költségvetési évre vonatkozó terv. A költségvetés éves tervezésénél a szükséges önrész biztosítása mellett törekedni kell a pályázati források és egyéb külső források bevonására.

2.2 Gazdasági Program finanszírozása A konkrét, kidolgozott operatív feladatok, projektek megvalósításához finanszírozási forrásokat kell biztosítani. A programok megvalósításának keretét, egyben megvalósíthatóságát is a szükséges források biztosításának lehetősége adja meg. A lehetséges források az önkormányzat saját forrásai, a Széchenyi 2020 Terv pályázati forrásai az Európai Unió pályázati rendszerében biztosítva, ill. egyéb nemzetközi források (EGT és Norvég Alapok, Svájci Alap stb.), valamint a bevonásra kerülő magántőke. Saját források A stratégiai program végrehajtása során az önkormányzat szerepvállalása az adott évi költségvetési adataiban mutatkozik meg. A város költségvetésében minden évben elkülönítésre kell, hogy kerüljenek többek között az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a városüzemeltetés területén az Önkormányzatra háruló nagyrészt kötelező jellegű feladatok ellátását biztosító keretek. Az adott évi költségvetésben el kell különíteni továbbá mindazokat a forrásokat, amelyek a Gazdasági Program további fejlesztési jellegű feladataihoz biztosítanak fedezetet. Az Európai Unió támogatási forrásai felhasználásának alaptétele, hogy az elérhető támogatások önmagukban nem vállalják fel a fejlesztések teljes fedezetét, az egyes projektek jellegéből adódóan az önkormányzatnak saját erőt fel kell mutatnia. A ciklus egyik legfontosabb feladata ennek a saját erőnek a biztosítása, minél jelentősebb vállalkozói tőke bevonásával is. Stratégiai cél, hogy a megvalósuló fejlesztések a szükséges saját erő felhasználásával, a költségvetést kevésbé terhelő módszerekkel, pályázati forrásokból és számottevő vállalkozói tőkéből valósuljanak meg, ezáltal is jelentős forrásokat koncentrálva a városba és környezetébe. Európai uniós források A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Megjegyezzük, hogy az új uniós célkitűzésekhez kapcsolt – pályázható – források elnyerése szempontjából nem kedvező, hogy településünk – a fővárosnak a régiónkba csatolása miatt – az ország legfejlettebb régiójában helyezkedik el. Ezt jelenleg tényként kell elfogadni és 11

fejlesztési céljaink megfogalmazásakor figyelembe kellett vennünk. Arra kell törekednünk, – Pest megye többi településének bevonásával – hogy a kormányzat kezelje ezt a helyzetet. Az önkormányzatokkal kapcsolatos pályázati lehetőségek bemutatására a program több fejezetében is kitér. Minden magyarországi program végrehajtására, így a városi programok végrehajtására is vonatkozó általános alapelv, hogy a programfinanszírozás jellegében hazánk részére biztosított támogatási forrásokat a lehető legmagasabb arányban elérhessék a hazai pályázók. A Gazdasági Program sikeressége alapvetően a pályázati források elérésén múlik. Az elfogadott magyar EU operatív programok rövid ismertetését a 2. sz. melléklet tartalmazza. Magánszektor, mint finanszírozási forrás A Gazdasági Programban megjelölt célok egy részének finanszírozását a magánszférával való partnerség útján lehet megvalósítani. Az így megvalósítandó beruházások a magántőke bevonásával, a privát szektorra jellemző költséghatékonyság biztosításával valósulhatnak meg. Ezért a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni a befektetések ösztönzésére. Ennek érdekében a következőket tervezzük: helyi gazdaság helyzetének, lehetőségeinek elemzése, helyi adópolitika átgondolása, helyi KKV-ék EU pályázatainak támogatása, partneri viszonyok erősítése, együttműködés a Pest Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamarával (Együttműködési megállapodás Törökbálint Város Önkormányzata és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara között, 71/2015. (III. 26.) ÖK határozat alapján).

3. Átfogó stratégiai célkitűzések A jövőképhez kapcsolódó és egyben azt meghatározó alapcél: a város fenntartható fejlődésének biztosítása a városi élet minőségének javítása mellett. 1. A város gazdasági helyzetének konszolidálása, a gazdasági szféra számára vonzó befektetési és működési környezet megteremtése; a vállalkozások letelepedéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésével, hatékony beruházásösztönző program kidolgozásával, KKV-k támogatásával. 2. Városközpont rehabilitáció új városháza építésével, Munkácsy M. utca forgalmának átalakításával, buszvégállomás áthelyezéssel, közterület felújítással. 3. Az informatika, az elektronizáció dinamikus fejlődését kihasználva „okos technológiák“ bevezetése különböző területeken (e-közigazgatás, külső/belső kommunikáció, megújuló energiák, közvilágítás stb.) és összekapcsolása, hozzájárulva Törökbálint fenntarthatóvá és élhetővé tételéhez. 4. Közmű, járda- és úthálózat, valamint kommunikációs infrastruktúrafejlesztés (felszíni csapadékvíz elvezetés továbbfejlesztése, kerékpárutak kialakítása, a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése, közlekedésbiztonság fejlesztése stb.). 5. Közintézmények felújítása, bővítése, illetve építése (bölcsőde, óvoda, orvosi rendelő stb.).

12

6. Környezetbarát, zöld várossá válás támogatása; környezetvédelmi beruházások ösztönzése, közintézmények energetikai korszerűsítése, zöldhulladék feldolgozás, szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, parkosítás, erdősítés, öko-szociális szemlélet erősítése. 7. Innováció támogatása; a város saját szolgáltatásai révén is elősegíti az innovációt, emellett más szereplők innovációjához is megfelelő környezetet teremt. Innovációs partnerek keresése a tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez. 8. Magas szintű, modern, aktív egészségügyi ellátás támogatása, a szociális felelősségvállalás erősítése; közintézmények akadálymentesítése, szociális és egészségügyi intézmények és az ellátás színvonalának fejlesztése, az ellátórendszer hatékonyabbá tétele, prevenciós programok lebonyolítása. 9. Folyamatos humán erőforrás fejlesztés az önkormányzati intézményeknél (Hivatal, Városgondnokság stb.) 10. Város kulturális arculatának kialakítása, kulturális- és sportturizmus fejlesztéssel.

3.1 A stratégia megvalósítása éves bontásban Az alapvető stratégiai célkitűzések megvalósítását – a feltételek várható rendelkezésre állásának figyelembe vételével – felosztottuk a ciklus időtartamára. A Gazdasági Program végrehajtásának öt évét, a megvalósítás adott évre vonatkozó fő feladatai szerint jelöltük meg. A továbbiakban az egyes évek célkitűzéseit, tevékenységeit és feladatait részletezzük. 3.1.1 Gazdálkodó város A ciklus első évében a fő stratégiai célkitűzések a következők: 1. Az Önkormányzat gazdasági helyzetének konszolidálása a Stabilizációs Program (lásd 4.1.5 alatt) keretében. A programban tervezett egyes intézkedések a helyzetfelmérésen és a program részeként elvégzett vizsgálatokon, elemzéseken alapulnak. 2. Mindazon tervek, koncepciók, stratégiák, intézkedések megalkotása vagy megújítása, amelyek szükségesek a külső/belső erőforrások megszerzéséhez és tervszerű felhasználásához. Ezek, a teljesség igénye nélkül, a következők: -

Vállalkozási környezet kiszámíthatóbbá, vonzóbbá tétele és konkrét településfejlesztési célok meghatározása érdekében rövid időn belül befejezni tervezzük a település új szabályozási tervének és szabályozási előírásainak megalkotására vonatkozó eljárást, és ennek alapján kidolgozzuk a Településfejlesztési Koncepciót. Az elfogadott koncepciót és HÉSZ-t követően kerülhet sor a Városfejlesztési Stratégia újragondolására.

-

A fent elkészült tervekkel összhangban – ha szükséges – aktualizáljuk a Településmarketing Tervet.

-

Elindítjuk a Településmarketing Terv Cselekvési Tervének (elfogadva a 24/2014. (2014.01.30.) ÖK határozattal) végrehajtását.

-

A közhatalmi bevételek (különösen az adóbevételek) növelése érdekében meg vizsgáljuk, hogy az adórendszerbe beépíthetők-e vállalkozásokat ösztönző elemek és azok milyen hatást gyakorolnak a költségvetés egyensúlyára. 13

-

Cselekvési programot dolgozunk ki a helyi gazdaság fejlesztésére, a KKV-k támogatására.

-

Befektetési és Vállalkozásfejlesztési Információs Rendszert indítunk el, illetve ingatlanbefektetési portfóliót hozunk létre a helyi gazdaság fejlesztésére.

-

A mindenkori költségvetést 2015. évtől úgy állítjuk össze, hogy a CLF módszer szerinti nettó működési jövedelem előirányzatok alapján számított mutatója nem lehet negatív. A költségvetési koncepció, valamint a költségvetési rendelet-tervezet előterjesztésekor a CLF módszer szerinti elemzést végezünk, amit bemutatunk a Képviselő-testületnek.

3. Az Önkormányzat költségvetésének középtávú tervezése a 2016-18. évek közötti időszakra. A tervet a Képviselő testület a 18/2015. (2015.02.26.) sz. ÖK határozattal már elfogadta. A terv a későbbiekben kerül ismertetésre. 4. Pályázati referens munkakör létrehozása az EU, ill. nemzetközi programok, pályázatok figyelésére és pályázatok benyújtásának koordinálására, valamint jelen ciklusra vonatkozó pályázási ütemterv összeállítására a ciklus tervezett, jelentős beruházásaihoz (lásd a listát az 1. mellékletben). 5. Pályázatok előkészítése, projekt megvalósítási tervek készítése 6. Az önkormányzati intézményrendszer működésének átvilágítása, hatékonyságnövelő intézkedések hozatala. 3.1.2 Intelligens (digitális) város A rohamosan gyorsuló urbanizáció eredményeként a világ teljes lakosságának több mint fele mára városokban él. Ez a jelentős lakosságnövekedés az elmúlt 10-15 évben Törökbálinton is tapasztalható volt (2000-ben 11 000 lakos, 2014-ben 13 600 lakos). Az együttélés és a környezeti változások számos területen állítják új kihívások elé a város lakóit és vezetőit egyaránt. A városfejlesztés és a városüzemeltetés egyre inkább csak korszerű, az eddiginél hatékonyabb eszközökkel valósítható meg. A város életébe egyre nagyobb mértékben beépülő infokommunikációs megoldások hatékonyan és alacsonyabb költségek mellett járulnak hozzá ahhoz, hogy a lakosság életminősége érezhetően javuljon, mindezt úgy, hogy közben helyi és országos szinten is élénküljön egy közösség gazdasága. Az “intelligens város” koncepció hozzájárul a városok fenntarthatóvá és élhetővé tételéhez azzal, hogy kihasználja az “okos technológiák” összekapcsolásában rejlő lehetőségeket, amelyeket általában elvesztegetnek. A digitális – számítógéppel történő – adatkezelést már a 90-es évek közepétől alkalmazza önkormányzatunk. Az infokommunikációs technológiák (IKT) rohamos fejlődésével a helyi közigazgatás egyre szélesebb területén kerültek bevezetésre korszerű megoldások. Az IKT technológiák és szolgáltatások alapjaiban segíthetik városunk életének megszervezését a közszolgáltatásoktól kezdve a városi közlekedésen, az egészségügyön, az oktatáson és a kereskedelmen át egészen a helyi, önszerveződő közösségek támogatásáig. Miért jó a városi közösségeknek?  egyszerű részvételi lehetőség a várost érintő döntésekben  élhetőbb város, magasabb életszínvonal  javul a közbiztonság  gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés, eljárások  könnyű, gyors, strukturált információszerzés 14

 

a digitális kompetencia növekedésének eredményeként jobb munkaerő-piaci esélyek növekedő egyéni és társadalmi versenyképesség

Miért jó a városvezetésnek?  fenntartható város, amely kezeli a kihívásokat  az üzemeltetési, fenntartási költségek radikális csökkentése  a bevételek növelésére szolgáltatási lehetőségek megteremtése  lakosságbarát önkormányzat  szerethető, modern város  az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba  lojalitás, az aktív korú lakosság megtartása A javasolt szolgáltatásokkal, eszközökkel számos, a helyi önkormányzati hatáskörbe telepített közszolgáltatás ellátási hatékonysága javítható, a város adminisztrációs és üzemeltetési költsége csökkenthető, sőt közvetlen vagy közvetett módon akár növelhetők a város bevételei. Az önkormányzat új, interaktív kommunikációs csatornákat építhet ki a lakossággal való kapcsolattartásra, amelyek lehetőséget adnak a gyors és költséghatékony tájékoztatásra vagy éppen a lakossági bejelentések gyors kezelésére. A komplex biztonsági rendszerekkel lényegesen erősíthető a település közbiztonsága, ami hozzájárul egy élhetőbb, szerethetőbb város megteremtéséhez. Gyors és egyszerű ügyintézés bárhol, bármikor. Az intelligens város koncepciójában találkozik egymással a technológiai innováció, a gazdasági versenyképesség-növelés, a fenntarthatóság és az emberközpontú városvezetés. A jól kiépült infokommunikációs infrastruktúra és a lakosság magas szintű digitális kompetenciái a kívülről érkező befektetők számára is vonzóbbá tehetik a települést. Az IKT segítségével az önkormányzat interaktív, hatékony kommunikációs csatornákat alakíthat ki, digitálisan érett közösséget építhet, biztonságot teremthet, és költséghatékonyan működtetheti intézményrendszerét. Mindehhez szükségesek az intelligens és hatékony, moduláris felépítésű és integrálható városirányítási rendszerek, amelyek többek között az egyre növekvő internet használatra épülnek. Egy 2013-mas felmérés 3 szerint Magyarországon az átlagos internet-penetráció 57% (a világ legfejlettebb országaiban 90% felett van). Ennek korosztályok szerinti megoszlása eltérő, pl. 18-29 évesek 87%, 30-39 évesek 79%, 40-49 évesek 66%, 50-59 évesek 47%. A fentiekre alapozva a Gazdasági Program ezen időszakában az intelligens város koncepció megvalósítására koncentrálunk. Ennek keretében a megvalósítandó fő stratégiai célkitűzések a következők: 1. Az Intelligens Város Koncepció megalkotása az EU Bizottság „Az okos városok és közösségek európai innovációs együttműködésének operatív megvalósítási tervére” (EU Commission: European Innovation Partnership on Smart Cities and Communities Operational Implementation Plan), illetve a 218/2013. (VI. 27.) sz. ÖK határozattal elfogadott „Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és továbbfejlesztése” c. tanulmányra és annak alapján kidolgozott Cselekvési Tervre építve. A fenti tervek az alábbi fejlesztési területekre koncentrálnak többek között: - önkormányzaton belüli kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése „okos” technológiák alkalmazásával, 3 forrás: gemius/Ipsos 15

-

önkormányzat és intézményei, illetve a külvilág kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése, intelligens közvilágítás kialakítása, intelligens városüzemeltetés kialakítása, közintézmények energia hatékony üzemeltetése.

közötti

A Terv elfogadásának előterjesztését a Képviselő-testület I. féléves munkaterve tartalmazza. 2. A Cselekvési Tervben meghatározott tevékenységek végrehajtása a ciklus első felében, az erőforrások rendelkezésre állásának ütemében. 3. Az Önkormányzat informatikai rendszerének üzemeltetésére vonatkozó koncepció megalkotása, a költség-hatékonyság jegyében. 4. Az Intelligens Város Koncepcióval összehangoltan az Önkormányzat Informatikai Stratégiájának újragondolása. 5. A fenti két dokumentum megalkotásakor a kormányzatnak az önkormányzati alkalmazásszolgáltató rendszerhez (ASP) való csatlakozás lehetőségét szabályozó rendeletének figyelembe vétele.

3.1.3 Otthon a városban A ciklus ezen időszakában az alábbiak megvalósítására, támogatására fókuszálunk: Lehetőséget a fiataloknak Mindannyiunknak fontos, hogy gyermekeink megfelelő képzettséget szerezzenek, megtalálják számításukat az életben. Mindannyian arra vágyunk, hogy gyermekeink Törökbálinton telepedjenek le, itt alapítsanak családot, a városban helyezkedjenek el. A munkahelyek hiánya mellett, vagy annak következtében az egyik nyomasztó gondunk fiataljaink elvándorlása. Ők nem azért mennek el, mert nem szeretik a várost, hanem mert nem kaptak lehetőséget. A város jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy ezen a tendencián változtatni tudjunk. Ez alapvető fontosságú a város sikere szempontjából. Nekünk szükségünk van az Ő tudásukra, szükségünk van a családjaikban születendő gyermekekre, szükségünk van az általuk alapított vállalkozásokra. A munkahelyteremtés mellett erre kell helyeznünk a legnagyobb hangsúlyt. Közös céljaink:4 

Ifjúsági klubhelység létrehozása.

  

Ifjúsági sporthelyek bővítése, felújítása. Internetes fórum létrehozása a továbbtanulásról. Képzések – tolerancia nap, közlekedésbiztonsági alapismeretek, pénzügyi ismeretek – tartása. Ifjúsági rendezvények támogatása (pl. Törökbálinti Ifjúsági és Sportnap). Kiemelten támogatjuk a tehetséges fiatalokat.

 

4 A Törökbálinti Ifjúsági Önkormányzat 2014. évi beszámolója és 2015. évi munkaterve és költségvetés-tervezete felhasználásával 16

 

Támogatjuk a kezdő, ifjú vállalkozókat. Megteremtjük a békés, nyugodt családi élet feltételeit.

A megvalósítás forrásaként az EU Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (GINOP) számítunk. Békés otthon Mindannyian békés otthonra vágyunk. Olyan helyre, ahol a „magunk urai” vagyunk. Az előző polgári kormány időszakában indult útjára az első Széchenyi Terv, amely nagy hangsúlyt fektetett az otthonteremtésre. Ezzel segítette a családokat és hozzájárult az építőipari vállalkozások megerősödéséhez is. A 2002-2010 kormányzati ciklusban a szocialista-szabad demokrata kormány leállította ezen fejlesztéseket. Nem tudtunk segíteni a családoknak az otthonteremtésben. A Széchenyi 2020 program ismét fontos területnek tekinti az otthonteremtést. Fiataljaink megtartása, a családok biztonsága szempontjából az elkövetkező években előre kell lépnünk ezen a területen is. Közös céljaink:   

Kezdeményezzük szociális bérlakások építését a városban, magántőke bevonásával. A társasházak felújításának komplex programjában részt vevőket tanácsadással támogatjuk. Felmérjük az önkormányzati tulajdonban lévő lakások állapotát.

Méltó időskor A KSH adatokból megállapítható, hogy míg 2000-ben a 60 éven felüliek száma városunkban az állandó népességen belül 17,7%-ot tett ki, ez a szám 2011-ben 21,4%-ra nőtt. Tehát a jelentős bevándorlás ellenére a helyi társadalom öregszik. Ezt a trendet nem lehet figyelmen kívül hagyni! Szüleink, nagyszüleink méltó időskort érdemelnek. Ők taníttattak, neveltek minket. Ők építették, szépítették a várost. Most, amikor a mi segítségünkre szorulnak, nem lehetünk közömbösek a sorsukat illetően. Mindent el kell követnünk, hogy segítsük Őket. Az időskor nem jelentheti a mellőzöttséget, kiszolgáltatottságot. A város igényt tart az életük során szerzett tapasztalatukra, az általuk végzett civil és társadalmi közreműködésre. Közös céljaink:5      

Az Idősek Napközijének mielőbbi létrehozása. Széleskörű tájékoztatás az időskori egészséges táplálkozás és életmód ismérveiről, egészségmegőrző programok szervezése, megelőző szűrő vizsgálatok. Lehetőségek szélesítése az idősek tanulására, ismeretterjesztésre (LLL). Az értékes szaktudással és tapasztalattal rendelkezők bevonás a közéletbe. Megélhetési gondok enyhítése, helyi önkormányzati lehetőségek maximális kihasználása, tájékoztatások szervezése. Idősügyi civil szervezetek támogatása.

5 Törökbálint Város Önkormányzata Idősügyi Stratégiája alapján 17



Idősek érdekvédelmének, esélyegyenlőségének biztosítása, Idősügyi Tanács működésének figyelemmel kísérése, helyi szolgáltatások terén az esélyegyenlőség biztosítása.



Szépkorúak köszöntése.

Séta a városban? Szinte mindenki egyetért abban, hogy útjaink, járdáink állapotán van mit javítani. Az elmúlt években ugyan léptünk előre, de természetesen még sok tennivaló van. A város ma nem alkalmas arra, hogy gyerekkocsival, kerekesszékkel közlekedjünk. Sok városrészben a szilárd burkolatú utak minőségét javítani szükséges. A járdákon sok helyen balesetveszélyes a közlekedés. A továbbiakban is folyamatos munkára, tervezett előrelépésre van szükség. Az önkormányzat a ciklusban minden egyes költségvetési évre összeállítja az adott időszakra javasolt út- és járdaépítési/felújítási programot. Majd ezt követően konzultál az érintett lakossággal, véglegesítve azt a sorrendet, amely szerint haladva javíthatjuk közlekedési feltételeinket. Közös céljaink: 

 

Felmérjük közútjaink állapotát, az emberek véleményére támaszkodva, a településrészek lakóival konzultálva állítjuk fel a fejlesztésre/felújításra váró utak sorrendjét. E szerint haladva lépünk folyamatosan előre, a rendelkezésre álló pénzforrások figyelembe vételével.. Létrehozunk a ciklusra vonatkozóan egy járdaprogramot, amit a pénzügyi források rendelkezésre állásának függvényében folyamatosan hajtunk végre. A gyermekes családokkal és a fogyatékosokkal közösen átnézzük, kijelöljük azon részeket, ahol akadálymentesítésre van szükség. Folyamatosan rendbe tesszük ezeket a helyeket.

„Rend a lelke mindennek” Ismerjük e régi mondást és tapasztaljuk is annak igazságtartalmát. Az elmúlt években csinosabb, rendezettebb lett a város. Elkezdődött a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, használata. Az Önkormányzat, a rendőrség, a városőrség, a városrendészet munkatársai is jobban figyelnek a városra. Köszönet mindenkinek a tisztességes munkáért. Viszont nem csak az ezzel foglalkozó embereknek, hanem a közösségnek, a város lakóinak is van feladatuk ez ügyben. Jobban kell figyelnünk közös értékeinkre. Az új játszóterek, buszmegállók némelyikét többször megrongálták már. Mivel mindenhová nem tudunk „őrt” állítani, kérjük, segítsenek vigyázni értékeinkre. Közös céljaink:     

Folytatni fogjuk a város szépítését, amelybe fokozottan bevonjuk a civil szervezeteket. A fiatalokkal összefogva segítjük a kulturált szórakozási lehetőségeket. A Rendőrség, a Városőrség és a Városrendészet munkatársai továbbra is számíthatnak együttműködő segítségünkre. Új parkolóhelyeket létesítünk. Továbbfejlesztjük a térfigyelő rendszert.

Okosan 18

Büszkék vagyunk általános és középiskoláinkra, zeneiskolánkra. Az elmúlt években sok erőfeszítésébe került a városnak és a pedagógusoknak egyaránt, hogy az oktatás magas színvonalát fenntartsák, ill. a működés biztonságos működését megtartsák. A gazdasági válság következtében évről-évre drasztikusan csökkenő finanszírozás okozta nehézségek sokszor elvették az energiát a szakmai munka fejlesztésétől. Iskoláinknak szerteágazó kapcsolatai vannak. Ezen kapcsolatokat eddig főleg kulturális területen, ill. a Kaposvári Egyetem vonatkozásában szakmai együttműködésben használtuk ki. Köszönjük mindenki áldozatos munkáját. Hitünk szerint ezek a kapcsolatok a város gazdasági előrelépésében is hasznosak lehetnek. Reményeink szerint a felelős, átgondolt kormányzati lépések, a finanszírozás kedvező változásai, pl. GINOP lehetővé teszik ezen lehetőségek kiaknázását. Mélyebb kapcsolatot kívánunk kiépíteni legalább egy felsőoktatási intézménnyel, ezzel összefogva, az innováció felhasználásával kitörési pontokat találhatnánk a helyi tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez. Közös céljaink:   

Támogatjuk iskoláink szakmai, tárgyi fejlesztését. Jobban ki akarjuk használni az iskoláink kulturális kapcsolatait. A sport és a gazdaság területén is szeretnénk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek iskoláink külkapcsolataiban rejlenek.

„Városrehabilitáció program” Törökbálint leromlott állapotú történelmi városközpontjának rehabilitációja, új városháza építése, új közpark létesítése, a Munkácsy M. utca központi szakaszának felújítása (kétirányúsítás, buszvégállomás megszüntetés/áthelyezés, kapcsolódó közműfejlesztés), parkolók, városi terek és zöldfelületek kialakítása. 3.1.4 Környezetbarát város A ciklus ezen időszakában a környezetbarát város megvalósítására fókuszálunk. A kulcsszavak: zöldváros, ökováros, fenntartható környezet, környezet tudatosság, helyi erőforrásokra történő támaszkodás. A megvalósításra egy programot tervezünk megalkotni. A “Zöld Város” az a város, mely a természet ingyenes szolgáltatásait élvezve jelentős gazdasági és társadalmi nyereségekre tesz szert. Hogyan éri el mindezt? A ránehezedő gazdasági és szociális terheket a területei ökológiai folyamatainak és természeti rendszereinek visszaállításával enyhíti. És pontosan milyen előnyöket is jelent ez a város számára? Egy ilyen város versenyképessége, vonzereje és ingatlanainak értéke-forgalomképessége emelkedik a fenntarthatóan kialakított szabadtereknek, zöldfelületeknek köszönhetően. A Zöld Várossá válás alappillérei6 1. Településünket vissza kell kapcsolni a körülöttük működő ökoszisztémába. 6 http://www.green-city.hu/alapelvek 19

Az egyre egyenetlenebbül hulló csapadék a területen – Hosszúréti-patak menti tározókban – visszatartva a vízciklus szerinti helyére, a talajba juttatható, ahol megtisztulva jut a talajvízbe és egyben élteti a talaj flóráját és faunáját. A természetszerűen telepített (zöld gyűrű a város körül, fasorok), főleg honos növények éltetik környezetüket, árnyékot, védelmet adnak, és egyben párologtatnak, így a városklímát hűtve csábítják a legforróbb kánikulában is a szabadba a lakosságot. 2. Fenntarthatóságra való törekvés Igazán fenntartható, azaz emberi energia bevitele nélkül működő rendszerek nincsenek, csak és kizárólag a természeti rendszerek. Amennyiben ezeket a rendszereket a város adottságaihoz igazítva visszaépítjük, azaz visszakapcsolódunk a nagy ökoszisztémába, olyan ingyenes szolgáltatásokban részesülünk, mely a legnagyobb mértékben kielégíti az emberi/szociális igényeket. Az alapelv tehát a fenntarthatósági témák gazdasági-szociális-környezeti együtteséből a környezeti szempontok erősítése. 3. Integráltság Az ökoszisztémában működő vegetáció komplex módon javíthat helyzetünkön. Például árnyékolási és ezzel légkondicionálási költségcsökkentési céllal a déli épületoldalra ültetett lombhullató facsoport az árnyékoláson túl párologtatásával klimatizál, azaz hűt. Szén-dioxidot köt meg és oxigént termel, lassítja a lehulló záporvizet, így eróziót gátol. Por és mérges gáz megkötésével tisztítja a levegőt, zajt csökkent, esztétikai élményt nyújt, megnyugtat és pszichés örömet okoz. Ezen komplex hatásokat tehát együttesen, integráltan kell figyelembe venni, koordinálva a város elvárásait az ökológiai lehetőségek figyelembe vételével. 4. Interdiszciplinaritás Minthogy az igazi zöld sok szerteágazó területen fejti ki hatását, a tervezési, kivitelezési és gondozási feladatok során interdiszciplináris megközelítésre van szükség. A tervező csapatba tájépítész és kertészmérnökök mellett az adott projektben érintett speciális tudományterületek szakértőit is meg kell hívni, sőt, érdemes a majdani szabadtér használóit, a lakókat, dolgozókat is bevonni a tervezés, kivitelezés és gondozás folyamatába. Új feladatok és lehetőségek a helyi gazdaság- és közösségfejlesztés területén Az önkéntes feladatvállalásokban tükröződő elkötelezettségén túl szinte minden helyi közösség számára egyre több objektív tényező is sürgeti olyan komplex és innovatív kezdeményezések elindítását, amelyben a gazdaság- és közösségfejlesztés céljai környezettudatos alapokra helyezve valósulhatnak meg. A helyi gazdaság és közösség kapcsolatának vonatkozásában a Zöldváros-ökováros Programunk elsősorban a helyi erőforrásokra történő támaszkodást tekinti prioritásnak, annak érdekében, hogy a város és a környezetében lévő települések egymást erősítve, mintegy kiszolgálva egymás igényeit teremtsenek esélyt a stabil és fenntartható elveken nyugvó fejlődésre. A Program lényege, hogy a térségi fejlesztések és a városüzemeltetés során a fenntartható fejlődés elemei érvényesüljenek. A város és Pest megye saját problémáinak megoldását célzó infrastrukturális és egyéb fejlesztések támogatására nagy összegű uniós támogatások áramlanak a térségbe a következő 2014-20 EU fejlesztési ciklusban (GINOP, TOP). Ez a helyzet megkívánja, hogy Önkormányzatunk által jelzett fejlesztési terveket megfelelően előkészítsük, hogy az uniós forrásokhoz hozzájuthassunk. Ezt követően a fejlesztési munkát koordináljuk, továbbá 20

sikeresen megvalósítsuk az érintettek közötti kooperációt, mert más lehetőségek nem fognak adódni jelen ciklusprogramunk során. Lényeges szempont továbbá, hogy a „zöld” fejlesztések során lehetőség nyílik a jelenleginél magasabb színvonalú, ugyanakkor gazdaságosabb városüzemeltetés kialakítására is. Önkormányzatunk rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyek rendezési tervek, rendeletek, előírások révén lehetővé teszik, hogy a továbbiakban a városfejlesztési, építési tevékenységek során a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvek messzemenően érvényesüljenek. A beruházások megvalósításánál a multiplikatív hatás miatt további gazdasági élénkülés várható, ami rövid távú gazdasági előnyt is jelent. A pest megyei fejlesztési tervéhez kapcsolódó – fent hivatkozott – fejlesztési igényeinket a 3. sz. melléklet tartalmazza. Az öko-szociális szemlélet, mint új megközelítés Az új kitörési pontok meghatározása elemi érdeke mind Törökbálintnak, mind a Főváros délnyugati agglomerációjának (szűkebb térségünknek), hiszen az elmúlt évtizedben ez a térség világpiaccal való közvetlen kapcsolata (az EU nyugati kapuja) szinte csakis a fogyasztási funkciókra korlátozódott, mivel a térségben előállított, és a világpiacon értékesíthető produktumok köre beszűkült. Ugyanakkor a globalizáció hatására a multinacionális vállalatok egyre nagyobb tért hódítanak a helyi szolgáltatások piacán is, és egyre kevesebb lehetőséget hagynak a helyi termékek helyi megjelenésének. A nagy áruházláncok beszállítói az unió piacáról kerülnek ki, és saját nemzetgazdaságuk által dotált termékeikkel kiszorítják a magyar termékeket. Ezáltal a törökbálinti kistermelők, ill. mikro- és kisvállalkozók gazdaságilag ellehetetlenültek és számuk csökkent. Az öko-szociális szemlélet értelmezésünkben azt jelenti, hogy a természeti környezet, a társadalmi csoportok és a gazdaság szereplőinek érdekei egymást erősítő, és nem egymással rivalizáló módon jelennek meg a helyi gazdasági és közösségi erőtérben. A közösségi erőforrások feletti rendelkezés kérdése A közös érdekek felismerése és érvényesítése szempontjából további fontos kérdés, hogy kinek van rendelkezési joga olyan természeti és környezeti erőforrások felett, amelyek nem vagy csak nagyon nehezen és/vagy költségesen pótolhatók? Nyilvánvaló, hogy a bármely erőforrás feletti rendelkezés jogosultsága egyben egy gazdasági, politikai, hatalmi pozíciót is jelent. Ezt a hatalmi pozíciót nem szabad, hogy a helyi közösség átengedje bármely társadalmi-gazdasági szereplő számára. A helyi környezeti erőforrások pl. vízkészlet, erdő, levegőkészlet (tisztaság), talaj, környezetterhelés feldolgozási kapacitás (pl. komposztáló) feletti rendelkezés jogát a helyi közösségnek kell gyakorolnia. Ezáltal garantálható, hogy a hosszú távon fenntartható fejlődés szempontjai érvényesülhetnek a környezeti erőforrásokkal történő gazdálkodás során, miáltal ezek az erőforrások, mint tőke és nem mint jövedelem értelmeződnek. Ez a számítási mód egy lehetőség arra, hogy számszerűen lehessen kifejezni, hogy egy adott terület-egység lakói mekkora területen tudnák megtermelni fogyasztási javaikat, mégpedig fenntartható módon. A számítás alapjául az ország – vagy régió, vagy település – területe, az ott élők száma, a beépített földterület, az ipari energiafogyasztás, (az energia előállításának módját is figyelembe véve) a lakosság ellátásához szükséges élelmiszer és a mindezek előállításához szükséges terület szolgál. Ezáltal az ökológiai lábnyom úgy is tekinthető, mint egy adott népesség természeti „terhének" mértékegysége, az a földterület, amely egy adott életszínvonal megőrzése során felmerülő összes környezetterhelés fenntartható feldolgozhatóságához szükséges. Ez az érték növekedhet vagy csökkenhet attól függően, hogy 21

például az adott területen felhasznált energia megújuló energia vagy nem megújuló energia; a hulladékkezelés során történik-e újrahasznosítás vagy csak ártalmatlanítás, ill. csak lerakás. A fenntartható, környezettudatos gazdálkodás és életvitel csökkenti a szükséges területet, míg az erőforrásokat pazarló gazdaság és életvitel jelentősen növeli. Értelmezésünkben a zöldváros-ökováros az a területegység, amely ökológiai lábnyomával benne marad a rendelkezésre álló területben, illetve amennyiben az adott területegység ökológiai lábnyoma mégis meghaladná a rendelkezésére álló területet vagy növekedni kíván, úgy nem a terület növelésével éri ezt el, hanem olyan módszereket választ, melyek nem növelik az ökológiai lábnyomát. Mindezek alapján a Zöldváros-ökováros Program küldetése egy olyan új alapokra helyezett gazdaság- és közösségfejlesztés gyakorlatának megvalósítása, amely eredményeként az érintettek tudatosan törekszenek arra, hogy a térség gazdasági és társadalmi fejlődése, működése érdekében alkalmazott módszerek ne növeljék – illetve lehetőség szerint csökkentsék – az ökológiai lábnyom méretét. Ezáltal egy egészségesebb és jobb életminőséget biztosító természeti, társadalmi és gazdasági környezet jöjjön létre Törökbálinton, és működjön fenntartható módon. A Program keretében megvalósítandó közös céljaink:            

A Zöldváros-ökováros Program megfogalmazása. Környezetbarát helyi fejlesztések támogatása. Szelektív hulladékgyűjtéssel, zöldhulladék kezeléssel óvjuk, védjük környezetünket, fejlesztjük a zöld környezetünket. Elektromos busz program kezdeményezése és támogatása. A település megújuló energia stratégiájának kidolgozása, mely alapján az uniós és az állami források, támogatások megszerzésére egyaránt jó eséllyel pályázhat az Önkormányzat és az itt lakók. Közintézményeink energetikai rendszerinek felújításakor energia hatékony, ill. megújuló energiára épülő technológiák alkalmazása. Továbbra is arra törekszünk, hogy az M7 autópálya városunkon átvezető szakaszán sebességkorlátozást vezessenek be, továbbá az M0 átvezető szakaszán emeljék meg, ill. a hiányzó helyeken építsék meg a zajvédő falat. Helyi termelői piac továbbfejlesztése. Intézkedés az ún. Levendulás erdősítésének elérése érdekében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felé. Intézkedés a helyi mezőgazdasági területek hatékony és fenntartható hasznosítására. A Géza fejedelem útja melletti ún. Nádas területének fejlesztésre történő előkészítése, az ottani ökoszisztéma megőrzésére figyelemmel. Törekvés az ún. „Kerekdomb és környéke” állami tulajdonú ingatlanainak „botanikairekreációs terület” célú hasznosítására.

3.1.5 Innovatív város A Program ezen időszakában arra fókuszálunk, hogy Törökbálint Város saját szolgáltatásai révén is elősegíti az innovációt, emellett azonban alapvető fontosságú, hogy más szereplők innovációjához is megfelelő környezetet teremtsen, továbbá hogy lehetőséget biztosítson a köz- és magánszféra együttműködésére, azaz olyan átfogó stratégiával rendelkezzen, amely: 

innovatív: a koncepciók, a folyamatok és az eszközök tekintetében; 22

  

inspiráló: céljai között szerepel a tehetségek, a támogatások, a beruházások odavonzása, valamint a polgárok szerepvállalásának és közreműködésének ösztönzése; integrált: céljai kapcsolódnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, vagyis az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés egész Európában való eléréséhez; interaktív: az innováció elősegítésére közösségi kapcsolatokat épít a városon belül és kívül is.

A fent említett stratégia alapjait az Intelligens Város Koncepciójának megvalósítása teremti meg. A kidolgozandó stratégia azokat az infokommunikációs megoldásokat fogja előtérbe helyezni, amelyek alapvető szerepet játszanak az élhetőbb, „okosabb”’ város irányításában és fejlődésében. Olyan programokat és projekteket tervezünk, amelyek kialakításában és működtetésében az innováció, az intelligens rendszerek, illetve a fenntarthatóság együttesen játszik szerepet. A Program keretében megvalósítandó közös céljaink:    

Továbbfejlesztjük Törökbálint Intelligens Város Koncepcióját. Innovatív vállalkozások, valamint letelepülődésük támogatása. Intelligens rendszerek alkalmazása a helyi közigazgatásban, a városüzemeltetésben, a városrendészetben stb. a növekvő internet-penetrációra építve. Az „Egyetemi kutatásokkal támogatott oktatási rendszer továbbgondolása Törökbálinton” című programterv megvalósításának támogatása (25/2015. (II. 26.) ÖK határozat alapján).

4. Gazdasági Program 2015-2019 Jelen ciklus Gazdasági Programja a korábbi ciklus eredményeire, tényadataira épül. Ezek részletezésére jelen dokumentumban nem térünk ki, mivel ezek megtalálhatók a város honlapján is elérhető „Törökbálint Város Önkormányzata cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről 2011-2014” c. dokumentumban.

4.1 Az önkormányzat pénzügyi politikája 4.1.1 Helyzetelemzés Ahhoz, hogy az Önkormányzat a pénzügyi egyensúlyi helyzet megteremtéséhez szükséges célokat, irányokat és feladatokat meghatározzuk, szükséges az elmúlt évek ismert adatai alapján a tendenciákat számba venni, a jelen helyzetet röviden elemezni és értékelni. Ehhez segítségül szolgált az ún. CLF módszer, amelyet a tavaly elvégzett számvevőszéki ellenőrzés is alkalmazott az Önkormányzat pénzügyi kockázatainak vizsgálata során. A CLF módszer a Credit Local de France bankról kapta a nevét, ez a bank alkalmazta ugyanis először ezt a módszert. Lényege, hogy a folyó (működési), valamint a vagyonnal kapcsolatos felhalmozási (fejlesztési) kiadások és bevételek adatait szétválasztja és azokat külön-külön, illetve egymással is összefüggésben elemzi. E módszer segítségével jól áttekinthető a 23

gazdálkodás biztonsága, amely a „Működési jövedelem” és a „Nettó működési jövedelem” alakulásával jellemezhető. Ezek bemutatására a későbbiekben még visszatérünk. A működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegét (vagyis a működési kiadások és bevételek egyenlege) mutatja. Ha ez az egyenleg pozitív, vagyis a bevételek aránya a kiadásokhoz képest nagyobb, akkor jut forrás a fejlesztésekre. A nettó működési jövedelem a pénzügyi kapacitás mutatója (a működési jövedelem csökkentve a tőketörlesztéssel). Ha pozitív, akkor a jövőbeni kötelezettségek, fejlesztések teljesítéséhez források képződnek, ha viszont negatív, akkor az hosszabb távon eladósodással és túlzott vagyonfeléléssel járhat. 4.1.2 Folyó költségvetés alakulása A folyó költségvetés azokat a bevételeket és kiadásokat foglalja magában, amelyek a folyamatos működéshez kapcsolódnak, az önkormányzati vagyon értékének alakulásával nincsenek összefüggésben (utóbbi tétel a felhalmozási költségvetésben szerepel). Nem tartalmazza a finanszírozási műveleteket (hitelfelvétel, hiteltörlesztés, értékpapír kibocsátás, illetve értékpapír beváltása, értékesítése). A folyó költségvetésen belül a folyó bevételek nem tartalmazzák az előző év(ek)ben képződött maradvány felhasználását, annak érdekében, hogy a külső forrásbevonás mellett megjeleníthető legyen a tárgyévi belső finanszírozási igény is.

A folyó költségvetés alakulása 2009-2014. között

24

(Megjegyzés: A 2010-2013. évi adatok az éves zárszámadáson alapulnak. A 2014. évi teljesítés adatai – a program elkészítése időpontjában – nem végleges adatok.) A fenti diagram alapján látható, hogy míg 2009-2011. időszakban az Önkormányzat működése kiegyensúlyozott volt, lehetőséget biztosított fejlesztések finanszírozására, illetve maradvány képzésére, addig 2012. évben a folyó kiadások meghaladták a folyó bevételeket. A 2012. évi tényleges működési hiány (a folyó bevételek és kiadások különbsége) 405,7 millió Ft volt. A működési költségvetést lényegesen befolyásolta a 2012. év utolsó negyedévében kifizetett 500,0 millió Ft összegű kártalanítás (16 tantermes iskola). A 2013. évi költségvetés teljesítési adatai valamivel kedvezőbb képet mutatnak, mivel a működési költségvetés tényleges egyenlege 618,6 millió Ft többletet mutat, de ez a működési többlet diagram alapján is jól látható módon jóval elmarad a 2009-2011. évek adataitól. A 2012. és 2013. költségvetési évek adatai egyértelműen azt jelzik, hogy a működési költségvetés egyenlegét tartós egyensúlyi pozícióba szükséges hozni. Ez részben – a lehetőségekhez mérten – a működési bevételek növelésével, részben a működési kiadások visszafogásával lehetséges. A 2014. évi várható teljesítés adatok is megerősítik ennek szükségességét, mivel a működési jövedelem kedvezőtlenebbül alakult a 2013. évihez képest (az egyenleg pozitív, de a folyó bevételek és kiadások közötti különbség jóval kevesebb). A folyó költségvetés (működési jövedelem) pozitív egyenlege biztosíthat belső forrást a tárgyévi fejlesztésekhez, illetve felhalmozási célú tartalékképzéshez. 4.1.3 A felhalmozási költségvetés alakulása A felhalmozási költségvetés az önkormányzati vagyon értékének alakulását közvetlenül befolyásolja. A CLF módszer szerinti számítás a finanszírozási műveleteket ebben az esetben is figyelmen kívül hagyja, és hasonlóan jár el a felhalmozási célra igénybevett maradványhoz kapcsolódó bevétellel is. A felhalmozási célú költségvetés alakulása 2009-2014. között

25

A 2009-2013. évi tényadatok alapján jól körvonalazódik, hogy az Önkormányzat milyen jelentős mértékű visszafogást valósított meg a fejlesztési feladatok területén. 2011. évtől kezdődően a beruházásokra, felújításokra fordított kiadás erőteljesen lecsökkent. 2013. évben a felhalmozási bevételek meghaladták ugyan a ténylegesen teljesült felhalmozási kiadásokat, de ebben közrejátszott, hogy egyes fejlesztési feladatok nem kezdődtek meg, vagy áthúzódtak 2014. évre. A felhalmozási bevételek 2014. évben kis mértékben elmaradtak a fejlesztési, felújítási kiadásokhoz képest. A különbözetet, 59 millió forintot az Önkormányzat belső finanszírozási forrásból (maradvány igénybevételével) finanszírozta. 4.1.4 A nettó működési jövedelem alakulása A nettó működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegének a tőketörlesztésekkel (hiteltörlesztés, korábban kibocsátott értékpapírok beváltása) csökkentett összegét mutatja. Számítása, vizsgálata azért különösen fontos, mert a nettó működési jövedelem mutatja meg, hogy mennyire képes az Önkormányzat a fejlesztési, felújítási kiadásokat a tárgyévi gazdálkodásból finanszírozni. Amennyiben a nettó működési jövedelem pozitív előjelű, az Önkormányzat képes tárgyévi folyó bevételeiből a – a működés és az adósságszolgálat mellett – fejlesztésekre is fordítani, illetve tartalékolni. A negatív nettó működési jövedelem jelentős pénzügyi kockázatot jelent, mivel az a korábbi tartalékok (maradvány) felélését, ilyen tartalékok hiányában pedig az Önkormányzat eladósodását vonja maga után.

A nettó működési jövedelem alakulása 2009 – 2014. között

26

A nettó működési jövedelem 2009-2011. években kedvező képet mutatott, évente átlagosan 1,3 milliárd Ft-ot lehetett fejlesztési célokra, illetve maradványképzésre fordítani. Ezt a többletet 2009. és 2010. évben a felhalmozási kiadások felemésztették (2009. évben a felhalmozási költségvetés egyenlege 1,4 milliárd, 2010. évben 1,3 milliárd Ft egyenleget mutatott). A fejlesztés 2011. évtől történő nagymértékű visszaszorítása tette lehetővé azt a maradványképzést, amelynek köszönhetően a 2012. évi nettó működési jövedelem negatív tartományba esése finanszírozási problémákat még nem okozott. Ezzel azonban elindult a 2011. évi gazdálkodás során képzett tartalék „felélése”, amely középtávon (4-5 év) finanszírozási gondokat eredményezhet, ha a működési költségvetés egyensúlyát nem teremtjük meg. A 2013. évi teljesítés adatok alapján a mutató javult. Ebben azonban több olyan tényező is közrejátszott, amelynek hiányában a mutató kedvezőtlenebb értéket mutatna (például a helyi tömegközlekedéssel átadásból megközelítőleg 100,0 millió Ft nem teljesült, mivel a szolgáltató 2013. tavasztól nem számlázott, fejlesztési feladatok húzódtak át következő évre). A 2014. évi teljesítés adatai alapján a nettó működési jövedelem ismét negatív tartományba került (-52,5 millió Ft). A 2012. évi adathoz képest a helyzet kedvezőbb, de megnyugvásra nem adhat okot, amely megerősíti a működési költségvetés hosszú távú egyensúlyának kiemelt fontosságát. 4.1.5 Stabilizációs program A gazdálkodás előzőekben vázolt helyzetének kezelésére az Önkormányzat stabilizációs programot alkot 2015. első félévében. A Stabilizációs Program alapvető célja Törökbálint Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzetének megteremtése, hosszú távú biztosítása és adósságállománya újratermelődésének megakadályozása, amelyet részletes helyzetelemzésen alapuló intézkedések meghatározásával és végrehajtásával kíván megvalósítani. 27

A Stabilizációs Programot a Képviselő-testület a 276/2014. (2014.09.25.) ÖK sz. határozatával fogadta el. A program 9 db stabilizációs intézkedést tartalmaz. 4.1.6 Gazdálkodási célkitűzések7 A Város jövőbeni gazdálkodásával kapcsolatosan az alábbi célkitűzések kerültek meghatározásra:  átgondolt, a Város és lakóközössége érdekeit szem előtt tartó költségvetés készítése,  átlátható gazdálkodás, a közpénzek felhasználásának átláthatósága,  adópolitika felülvizsgálata,  energetikailag autonóm település kialakítása,  professzionális városmarketing szervezet létrehozása és működésének beindítása.

4.2 Vagyongazdálkodás A Képviselő-testület 2012. november 29-i ülésén tárgyalta a vagyongazdálkodás helyzetéről, problémáiról szóló beszámolót, 331/2012 (XI.29.) ÖK. sz. határozatával elfogadta azt, egyúttal rendelkezett a problémák orvoslását célzó intézkedések megtételéről. Ennek következménye lett többek között, hogy a Polgármesteri Hivatal 1 plusz álláshelyet kapott a vagyongazdálkodási feladatok ellátására szolgáló személyi kapacitás erősítésére. A vagyontörvény 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A Képviselő-testület 194/2013 (VI.27.) ÖK sz. határozatával elfogadta Törökbálint Város Önkormányzatának közép- és hosszú-távú vagyongazdálkodási tervét. A tervezet készítésekor középtávnak a 3-5 év időtartamot, hosszú távnak a 8-10 év időtartamot tekintettük. Az Önkormányzat 2009. év végi 17 232,9 millió Ft értékű vagyona a befejezett fejlesztések következtében 3221,2 millió Ft-tal (18,7%-kal) nőtt a 2012. december 31-i könyvviteli mérleg szerinti 20 455,1 millió Ft értékre. Az Önkormányzat vagyonának értéke 2013. december 31ei állapot szerint 20 577,4 millió Ft, 2014. év végén pedig 20 777,6 millió Ft volt. Az elmúlt két évben nagyon kis mértékben, a két év alatt 1,6%.kal növekedett. A ciklus végéig – a tervezett beruházások megvalósítása esetén – a 2014. december 31-ei vagyonértékhez viszonyítva 5-7%-os vagyonnövekedés prognosztizálható

4.3 Adópolitika A Képviselő-testület az elmúlt években több ízben is foglalkozott a helyi adóztatás kérdéseivel. 2011. decemberben született meg az új helyi adórendelet, amelynek legfőbb jellemzői a következők: 

Megszüntette a Képviselő-testület a magánszemélyek tulajdonában lévő 200 m 2 alatti lakóingatlan építményadó alóli mentességét. 2012. január 1-től minden törökbálinti lakóingatlant építményadó kötelezettség terhel. Magánszemély tulajdonosok esetében

7 FIDESZ Törökbálinti Szervezete. Törökbálinti Lap, választási kiadvány alapján 28

az adómérték 160 Ft/ m2 /év. Az üzleti, vállalkozási célú ingatlan után az építményadó mértéke 1300 Ft/ m2 /év. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy engedéllyel, vagy engedély nélkül épült az építmény. Mentes az építményadó alól a nem vállalkozási célú garázs, gépjárműtároló, melléképület.  2012. január 1-től minden törökbálinti telket telekadó fizetési kötelezettség terhel (megszűnt az 1 500 m2 -ig terjedő telekadó mentesség). Magánszemélyek tulajdonában lévő nem üzleti, nem vállalkozási célú telek után az adó mértéke 25 Ft/ m 2 /év, egyéb telkek után 287 Ft/ m2. Adómentes a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, annak teljes térmértékével. A rendelet elfogadását követően a helyi adórendszer működtetése, a nyilvántartások kialakítása, a bevallások begyűjtése, feldolgozása hatalmas feladatot jelentett. E munkának még mindig nem jutottunk a végére, de a rendszer beindult, és amit a következő adatok szemléltetni fogják, már megmutatkoznak az eredmények is. 2010. és 2011. években 4,5 milliárd forint volt az éves helyi adóbevétel, ami 2012. évtől 2,7 milliárdra, 40 %-kal csökkent a kormányzat új ipari adó rendelkezése következtében. Az adóbevételek tervezése megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, - esetleg túlteljesíteni - ezért a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni az adóbevételek elmaradása miatt.

Jelen ciklusban az adópolitika felülvizsgálatát tervezzük. 8 A „törökbálinti rezsicsökkentés” első ütemében javasoljuk a lakók ingatlanadójának 30%-os csökkentését, valamint a mikro vállalkozások (3 millió forintig) iparűzési adó mentességét, továbbá építményadójuk 30%-os csökkentését. 8 FIDESZ Törökbálinti Szervezete. Törökbálinti Lap, választási kiadvány alapján 29

4.4 Az önkormányzat költségvetése 2015-19 4.4.1 A 2015. évi költségvetés Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 3/2015. (III. 02.) Ör számon megalkotta önkormányzati rendeletét a 2015. évi költségvetésről. A Testület az Önkormányzat 2015. évi költségvetésében a költségvetési és finanszírozási bevételek együttes főösszegét 4 784 170 E Ft-ban, a költségvetési és finanszírozási kiadások együttes főösszegét 4 784 170 E Ft-ban határozta meg. Ezen belül: a) a költségvetési bevételi főösszeg 3 351 419 e Ft, b) a költségvetési kiadási főösszeg 4 184 170 e Ft, c) a költségvetési hiány 832 751 e Ft, amelyből a működési költségvetési hiány 237 383 e Ft, a felhalmozási költségvetési hiány 595 368 e Ft. d) a finanszírozási kiadás 600 000 e Ft, e) a külső finanszírozás bevétele 0 e Ft, f) a belső finanszírozási bevételként terezett maradvány 1 432 751 e Ft, amelyből 237 383 e Ft működési költségvetési kiadásokat, 595 368 e Ft felhalmozási költségvetési kiadásokat és 600 000 e Ft finanszírozási kiadásokat finanszíroz. A rendelet az Önkormányzat 2015. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegein túl meghatározta a költségvetés egyenlegét és annak finanszírozását. Az Önkormányzat 2015. évben a költségvetést kizárólag belső forrással (költségvetési maradvány igénybevételével) finanszírozza, külső forrás bevonását nem tervezi. A költségvetés nem tartalmaz olyan fejlesztési célokat, melyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet megkötése válhat szükségessé, így ezen adósságot keletkezető ügyletek várható együttes összege 0 Ft. Az Önkormányzat a kötelező feladatokra előre nem tervezhető kiadásokra 44 509 e Ft általános tartalékot, valamint 260 349 e Ft céltartalékot állapított meg.

Bevételek 2013. évi teljesítés 2014. évi várható teljesítés 2015. évi eredeti előirányzat MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 4 009 264 3 543 369 3 546 800 Működési célú támogatások államháztartáson belülről 754 372 558 654 465 623 Közhatalmi bevételek 2 897 645 2 594 596 2 510 192 Működési bevételek 354 939 30

384 389 333 602 Működési célú átvett pénzeszközök 2 308 5 730 0 Maradvány működési célú igénybevétele 237 383 FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK 562 419 202 549 637 370 Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 463 562 141 624 0 Felhalmozási bevételek 32 685 15 082 3 892 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök 66 172 45 843 38 110 Maradvány felhalmozási célú igénybevétele 595 368 FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK 1 364 291 1 412 474 600 000 MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK 916 615 1 412 474 600 000 Maradvány igénybevétele 922 317 589 974 600 000 Függő, kiegyenlítő, átfutó bevételek -5 702 Betétek megszüntetése 0 822 500 Államháztartáson belüli megelőlegezések 0

31

FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK 447 676 0 0 Belföldi finanszírozás bevételei 447 676 0 Külföldi finanszírozás bevételei 0 0 0 TÁRGYÉVI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 5 935 974 5 158 392 4 784 170

Adatok ezer forintban Kiadások 2013. évi teljesítés 2014. évi várható teljesítés 2015. évi eredeti előirányzat MŰKÖDÉSI KIADÁSOK 3 392 365 3 447 064 3 546 800 Személyi juttatások 1 017 443 1 237 809 1 210 034 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 263 430 333 153 334 282 Dologi kiadások 1 565 932 1 644 549 1 336 574

32

Ellátottak pénzbeli juttatásai 80 277 68 906 60 620 Egyéb működési célú kiadások 465 283 162 647 605 290 FELHALMOZÁSI KIADÁSOK 350 577 261 536 637 370 Beruházások 142 851 172 795 483 638 Felújítások 184 446 73 732 153 732 Egyéb felhalmozási célú kiadások 23 280 15 009 0

FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK 500 154 148 941 600 000 MŰKÖDÉSI FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK -34 040 0 600 000 Belföldi finanszírozás kiadásai 33

600 000 Külföldi finanszírozás kiadásai

Függő, kiegyenlítő és átfutó kiadások -34 040

FELHALMOZÁSI FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK 534 194 148 941 0 Belföldi finanszírozás kiadásai 534 194 148 941

Külföldi finanszírozás kiadásai

TÁRGYÉVI KIADÁSOK ÖSSZESEN 4 243 096 3 857 541 4 784 170

34

4.4.2 A város középtávú (2016-18.) költségvetési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29/A. §-a szerint a helyi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és b) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. A helyi önkormányzat költségvetésének középtávú, gördülő tervezése akként valósul meg, hogy a költségvetési rendelet-tervezetet minden évben a fentiek szerint meghatározott tervszámoknak megfelelően kell előkészíteni. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén lehet eltérni. Ilyen esetben az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell. A 2015. évi költségvetési rendelet elfogadásáig a Képviselő-testületnek határozatban kellett döntenie a 2016-2018. évekre vonatkozó, fentiekben említett előirányzatok tervezett összegeiről, amelyet a 18/2015. (II. 26.) ÖK határozattal fogadott el. A határozat mellékletében az előirányzatok az alábbi szempontok figyelembevételével kerültek meghatározásra:  A helyi adóbevételek meghatározása a helyi iparűzési adó törvényi szabályozásával kapcsolatos, önkormányzati adóbevételekre növekvő hatást gyakorló változásának, valamint a határozat elfogadásakor hatályos helyi adórendelet alapulvételével történt.  A vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás bevételeinek becsléséhez a határozat elfogadásakor ismert információk kerültek felhasználásra.  A kezességvállaláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség a Fácán utcai Vizi közmű Társulat által 2011. évben felvett 6,4 millió Ft kamattámogatott, valamint 37,8 millió Ft piaci kamatozású kölcsön 60%-ának mértékéig vállalt kezesség. A fizetési kötelezettséget a következő költségvetési években várhatóan fennálló tőketartozás figyelembevételével tünteti fel a határozat melléklete. 

A 2016. évben – előzetes és a jelenleg még korlátozottan rendelkezésre álló információk miatt hangsúlyozottan csak becsült adatként – 1 milliárd forint hitelfelvételt tartalmaz a középtávú tervezés, 10 éves futamidővel kalkulálva. A tőketörlesztés időpontját 2017. január 1-től tünteti fel az elfogadott határozat melléklete. A hitel tőketörlesztése az időarányos összeggel került meghatározásra 2017. és 2018. évekre (érdemes azonban megjegyezni, hogy a futamidő első időszakában nagyobb arányban kell kamatot fizetni és kisebb a tőketörlesztések aránya).

35

A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletek és a kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek a 2016-2018. közötti időszakban Adatok ezer forintban Sorszá m

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10

11 12 13 14 15 16 17 18

19 20 21 22 23 24 25 26 27

Megnevezés

2016.

Helyi adók Osztalékok, koncessziós díjak Díjak, pótlékok, bírságok Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, vagyonhasznosítás Részvények, részesedések értékesítése

2017.

2018.

2 500 000

2 550 000

2 601 000

1 000

1 000

1 000

50 000

50 000

50 000

2 551 000 1 275 500

2 601 000 1 300 500

2 652 000 1 326 000

23 077

114 093

116 109

0

92 000

95 000

23 077

22 093

21 109

0

0

0

23 077

114 093

116 109

1 252 423

1 186 407

1 209 891

Vállalat értékesítéséből, privatizációból származó bevételek Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés Saját bevételek összesen (01+…+07) Saját bevételek 50%-a Előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (11+…+17)

Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Adott váltó Pénzügyi lízing Halasztott fizetés Kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség Tárgyévben keletkezett (keletkező) fizetési kötelezettség összesen (19+…+25)

Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Adott váltó Pénzügyi lízing Halasztott fizetés Kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség Fizetési kötelezettség összesen (10+18) Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel (09-26)

36

4.5 Munkahelyteremtés, foglalkoztatás Törökbálint aktív keresőinek jó része ingázik más településeken lévő munkahelyeire. Ugyanakkor jelentős a más településekről bejáró dolgozók száma is. A munkanélküliség megjelenésével nőtt azoknak a száma is, akik a munkanélküli státuszt nem vállalva esetleg a mezőgazdaságból kívántak volna megélni, de egyre nő azok száma is, akik újabb helyi munkahelyektől várják megélhetésük biztosítását. A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító „vállalkozásai” a rendszerváltás következtében többnyire vagy megszűntek, vagy átalakultak. Az ipari és kereskedelmiszolgáltató munkahelyek mára kisebb részben a lakótelkeken, részben a korábbi majorokban továbbá az egyéb régi, és jelentős számban az újonnan létesült telephelyeken találhatóak. A régebbi gazdasági célú vállalkozások korábbi telephelyei és épületállománya mára részben használaton kívül kerültek, részben átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek adnak otthont. Ma már a régi de már nem működő telephelyeknek a funkcióval megtöltésén keresztül a helyi munkahelyteremtés fokozása, a korábban igénybevett területek rehabilitációja is cél lehet. A munkahelyteremtés a város megtartó képességének lényege, fejlődésének záloga. Ha van munkahely, van letelepedési szándék, ha van letelepült ember, család, akkor lesz fogyasztó a szolgáltatásokra (iskola, orvos, üzlet, stb.). Akkor megéri iskolát, művelődési házat, sportközpontot működtetni, felújítani. Ahhoz kisváros vagyunk, hogy mindenki megtalálja a helyét a rendszerben és még kisebbek ahhoz, hogy a munkaadókat egyfajta egészséges versenyhelyzetbe kényszerítsük a munkavállalók megszerzéséért. Ezek miatt aránylag sokan vannak - és főleg a fiatal értelmiségiek között nagy az arány -, akik kiszorulnak a város munkaerőpiacáról és a Fővárosban vagy az agglomerációban találnak maguknak munkát. Félő, hogy ezek a fiatalok előbb-utóbb elhagyják állandó itteni lakhelyüket, elveszítjük őket és településünk lakossága egyre nagyobb arányban elöregszik. A versenyhelyzet hiánya miatt alacsony a városi bérszínvonal, kicsi esélye van a helyi fiatalok zömének, hogy Törökbálinton telepedjenek le lakásvásárlással, építkezéssel, hogy ezzel legalább létszámban pótolják az előbbi veszteséget. Jelenleg a betelepülők száma még pótolja ezt a veszteséget, de kérdés, hogy ez a tendencia meddig tart. Az utóbbi években betelepülők – elvándorlók számának alakulása – a vándorlási különbözet – a következő volt: 1990-2001 között +1997 (tényleges szaporulat +1819), 2001 és 2011 között: +1619 (tényleges szaporulat +1563). Mi kell tehát: mennyiségi munkalehetőség az átlagnak, minőségi munkahely a feltörekvőknek, a diplomásoknak. Mit tehet ezért az Önkormányzat: kiszolgálja maximálisan a meglévő munkaadók igényeit, élő kapcsolatot ápol velük formális és informális rendszereken keresztül. A lehetséges maximumig védi a saját kezében lévő munkahelyeket, mert ezek kiemelten fontosak, hiszen a felsőfokú végzettségű munkahelyek zömét jelenti. Ezen túl inspiráló környezetet teremt, amire rátelepülhetnek vállalkozások, akár azzal, hogy idegenforgalmi helyzetet teremt, akár azzal, hogy ipari területet készít elő ipari parkos pályázaton keresztül, vagy inkubátor ház létesítésével (jelenleg az összterületből 80 hektárt foglal el a gazdasági-ipari terület). A város gazdaságának további fejlődése döntően a nagy gazdasági erőt képviselő szereplők stratégiáitól, európai uniós és országos szintű gazdaságpolitikai döntésektől függ. Az Önkormányzat hatásköre viszonylag korlátozott, de szerepvállalására számos területen mód és lehetőség van, leginkább a gazdasági környezet infrastruktúra összetevőinek a fejlesztése terén. A fejlődéséhez szükséges, hogy: 37





 

a város legyen felkészült – egyidejűleg – az extenzív (új termelési kapacitások, iparterületek, meglévő egységek bővítése stb.) és az intenzív fejlődés (termékszerkezet-váltás, kooperációk, kutatás-fejlesztés, logisztika, stb.) befogadására, szem előtt tartva, hogy minél magasabb fejlettségi szinten egyensúlyozza ki ezt a két összetevőt. egyre erőteljesebben kell koncentrálni a minőségi élet feltételeinek a megteremtésére, valamint a város funkcióinak diverzifikálására, gazdasági, kulturális, szociális vonatkozásokban egyaránt (lakhatási körülmények javítása, jóléti szolgáltatások fejlesztése, infrastruktúrafejlesztés, környezetfejlesztés, stb.). a munkaerő mennyiségi és minőségi fejlődése érdekében biztosítsa a munkaerővonzás fennmaradását, a betelepülni kívánó munkaerő fogadását, az oktatás és képzés terén igazodjon a gazdaság követelményeihez, segítse a képzettség szükségleteknek megfelelő átstrukturálását, figyelembe véve a jövőben várható munkaerő-keresletet, az ez irányú igényeket.

Mindezek megvalósításához a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amely a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyképességének fokozására irányuló beruházási program lehetőségeit kell Önkormányzatunknak kihasználni. A program célja elsősorban a KKV-k kutatási, innovációs és munkahely-teremtési kapacitásának javítása lesz a különböző pályázati kiírásokon keresztül. Ezt kell szem előtt tartanunk pályázataink megfogalmazásakor.

4.6 Versenyhelyzet, versenyképesség 4.6.1 Versenyhelyzet A Pest megyei területfejlesztési koncepció a megyei kistérségek jellemzésekor a következőket állapítja meg – „Innovációs-vállalkozói öv - Budaörsi, Érdi, Pilis-vörösvári és Szentendrei kistérségek; Aktív vállalkozói térség. A tudás generálásában, kihasználásában, valamint olyan jellemzőkben9 erősek, amelyek a kreativitás és a tehetség jelenlétéhez, illetve megtartásához szükségesek. Az övezet gazdasági-kulturális értelemben, továbbá a turizmus révén is nyitott a Főváros, a szomszédos kistérségek és a külföld felé. Élenjár az információs és kommunikációs technológiák kihasználásában; ígéretes a tudás-intenzív szolgáltatások fejlődése, valamint a kreatív iparban meglévő potenciál. Budaörs kifejezetten exportorientált; a Pilisvörösvári kistérség esélyes, hogy e tekintetben felzárkózzon. Szentendre kistérsége a turizmus központja. Városhálózatok jellemzik – és általában is a hálózatok –, informális és formális vállalati kapcsolatok viszonylagos erőssége, gyakorisága.” Törökbálint ilyen adottságokkal rendelkező kistérségben versenyez a környező településekkel. A versenyhelyzet elemzésekor a következő megállapításokat tesszük:  A nemzetközi telephelyversenyben Törökbálint jelentős hátrányban van a marketing nem-alkalmazása, a nagyobb kiterjedésű saját beruházási terület hiánya, és a fejlesztésre szánt területek előkészítésének elmaradottsága miatt (kivétel az Égettvölgy).  Ugyanakkor jelentős, nem önkormányzati tulajdonban lévő területek találhatók pl. Nemzetközi Üzleti Park, SCB, FSD park körzetében, de ezek hasznosítására intenzívebb együttműködés szükséges a tulajdonosokkal.  A város komoly előnnyel rendelkezik az infrastrukturális beruházások (M0, M1, M7) révén logisztikai, gazdaságszervezési központok telepítése vonatkozásában. Ez az előny növekedhet az M0 bővítésének és meghosszabbításának, illetve az M0 autópálya 9 Településmarketing Terv alapján 38









 



és a MÁV-vonal kereszteződésénél tervezett intermodális csomópont kiépítésének megvalósulásával. A lakosság Budapestről azokra a környező településekre áramlik, amelyekről gépkocsival és közösségi közlekedési eszközökkel jól, gyorsan megközelíthető a Főváros. Ez egyrészt helyzeti előnyt jelent (pl. szolgáltatások elérése) a térség távolabbi településeivel szemben, illetve a fiatalabb nemzedékek beáramlásával megállítható (lassítható) a lakosság elöregedése és növekedhet a tudásalapú gazdaság fejlesztésének esélye. Az igazi versenytársak azok az agglomerációs települések, térségek, amelyek ma Magyarországon vonzzák a humán erőforrást (főleg a magasan kvalifikált szakembereket) az ország egész területéről. Ehhez Törökbálinton a vállalkozásfejlesztést kell erőteljesen támogatni. Törökbálint oktatási rendszere fejlett, így a város az oktatási szférában komoly versenyelőnyökkel rendelkezik a szomszédos településekkel szemben. A középiskolai oktatást figyelembe véve Budaörs (a Fővárost itt nem vettük figyelembe) jelenthet konkurenciát Törökbálintnak, de az oktatási formák sokszínűsége és az intézmények könnyű elérhetősége kistérségi oktatási centrum szerepet adhat a városnak, amit mindenképpen erősíteni kell. A település nagyközségi beállítottsága miatt az idegenforgalmi szerep eddig nem kapott nagy hangsúlyt. Törökbálintnak jelentős versennyel kell szembenéznie az idegenforgalmi piacon, még a kistérség (járás) tekintetében is. A turizmus terén jelentős hátrányt jelent Törökbálint számára, hogy a térségben működő kisebb idegenforgalmi központhoz képest is a szolgáltatások száma és színvonala alacsonyabb illetve, hogy a város arculata még nem alakult ki. Idegenforgalmi szempontból fontosak a térségben meglévő és kialakuló turisztikai értékek, amelyek nagyban befolyásolhatják a város látogatottságát is. Törökbálint ezen a téren csak a térséggel összefogva érhet el sikereket! Kiemelkedő idegenforgalomi érték lehetne a város sportélete. A kosárlabda lehetne a húzósportág és mellette a speciális sportokat kellene támogatni. A kosárlabdán kívül a hagyományos labdasportoknál nincs esély a térségben sportlátogatók idevonzására. Egy másik húzóágazat lehetne a konferenciaturizmus, Törökbálintnak a közigazgatási informatikában való innovatív képességeire, tapasztalataira építve.

4.6.2 Versenyképesség Egy 2015-ben megjelent EU tanulmány Magyarország digitális fejlettségét elemzi. Az anyag öt szempont szerint vizsgálja egy ország digitális fejlettségét. Ezek a hálózat kiépítettsége, az emberek digitális tudása, az internethasználat elterjedtsége, a digitális technológiák üzleti alkalmazásának általános elterjedtsége és a közszolgáltatások internetes elérhetősége. Az általános értékelés szerint a 28 tagország között Magyarország a 20. helyen van. Különösen rossz a pozíciónk a digitális technológiák üzleti használatának elterjedtsége tekintetében, itt a 25.-ek vagyunk. A még rosszabb 26. helyre kerültünk a közszolgáltatások internetes elérhetősége tekintetében. A digitális fejlettség azért fontos jellemző, mert hatással van a termelékenység növelésére, segíti a tudásszerzést és általában a társadalom hatékonyabb működését. A digitális fejlettségben élen járó országok egyben a versenyképességben is élen vannak. Hogy a gazdaság helyzetének javulása a jövőben is biztosítható legyen, további makrogazdasági lépésekre van szükség. E lépések között a legfontosabbak a technikai fejlettség és a tudásszint emelése, az innovációban való intenzív befektetés és a kisvállalkozások érdemi támogatása. Ezt kell helyi szinten is figyelembe vennünk. 39

Miután adóbevételeink korlátozottak, több bevételre és így a településfejlesztéshez szükséges pénzügyi források növeléséhez versenyképességünk növelésére van szükség. Fejlődő helyi gazdaság – több adóbevétel! Ehhez az új EU-fejlesztési ciklusban a korábbinál jóval több forrás fog rendelkezésre állni. A teljes uniós támogatási összeg 60%-át tervezi a kormányzat a KKV-k támogatására. „Biztosítani kell, hogy polgáraink rendelkezzenek a versenyhez szükséges eszközökkel.”10 Kis- és közepes vállalkozások megerősítése:  az önkormányzati beruházások kiírásánál a helyi vállalkozók lehetőség szerinti bevonása,  a kutatás-fejlesztést megvalósító, hozzáadott értéket előállító vállalkozásoknak kedvezmény biztosítása,  a városi innovációs tanács működtetése, részben a mikro- és kisvállalkozások EU-s pályázatokon való részvételének a támogatására,  a városi honlap fejlesztése oly módon, hogy a magyar mellett angolul és németül is megismerhető legyen minden kiemelt információ, amely egy befektetői döntéshez szükséges (befektetés és vállalkozásfejlesztési információs rendszer). Szolgáltatási szektor fejlesztése:  a kis- és közepes vállalkozók marketing továbbképzésének ösztönzése (lásd Törökbálint Településmarketing Tervének Cselekvési Tervét),  igény esetén fórumokat kell szervezni az egyes vállalkozói rétegek számára az EU erőforrások elnyeréséhez szükséges információk átadása céljából, az ott elhangzottakat a Képviselő-testületi döntés előkészítés során képviselni kell,  a helyi turizmus fejlesztése érdekében együttműködést kell kezdeményezni a térségi önkormányzatokkal,  gondolkodni szükséges turisztikai desztináció management (TDM) újbóli létrehozásáról és működtetéséről. K+F és innováció 

   

A Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központja tevékenységének újragondolása szükséges. Ehhez hozzá fog járulni az „Egyetemi kutatásokkal támogatott oktatási rendszer továbbgondolása Törökbálinton” című programterv megvalósításának támogatása (25/2015. (II. 26.) ÖK határozat). A PMKIK településünkön beinduló Vállalkozásfejlesztési Akadémiájával együttműködési megállapodás kötése (megtörtént). Olyan helyi támogatási rendszer kialakítása, amely a nagy hozzáadott érték termelés, a kutatásfejlesztés, a tudástermelés területén működő cégek ide települését, ilyen jellegű helyi beruházást ösztönöz. A Telenorral együttműködve, az ő tevékenységéhez kapcsolódó K+F cégek betelepülésének támogatása. Az önkormányzati vagy általa működtetett intézményekben rejlő innovációs kapacitások kihasználása.

Közlekedési kapcsolatok fejlesztése:

10 Orbán Viktor miniszterelnök 40

    

szorgalmazzuk, hogy állami forrásból megépüljön az M7-M0 autópálya Érd-Parkváros felöli – a Virágtanya térségében tervezett – le- és felhajtója, együttműködünk a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy korszerű, új vasútállomás létesüljön a Tó-Park üzletközpont M0 menti szakaszán az elővárosi közlekedés számára, továbbra is támogatjuk a Tó-park beruházás keretében kialakítandó intermodális közlekedési csomópont kialakítását, kezdeményezzük az együttműködést a környező önkormányzatokkal és a fővárosi önkormányzattal annak érdekében, hogy az M2-es metró nyomvonalát hosszabbítsák meg az agglomerációba, a törökbálinti Tó-Park üzletközpontig, összefogva az agglomeráció önkormányzataival kezdeményezzük az arányos pénzügyi támogatású közösségi közlekedési rendszer kialakítását.

Együttműködések a város térségi szerepének növeléséért:  intézményesíteni szeretnénk a kistérségi együttműködést elsősorban az érdi járási, ill. a szomszédos önkormányzatokkal,  együttműködést tervezünk a Hosszúréti-patak által érintett települések önkormányzataival és civil szervezeteivel a csapadékvíz elvezetésének és időleges visszatartásának megoldásáról, ill. természeti környezetének megóvásáról és hasznosításáról. Az ehhez szükséges EU-fejlesztési források elnyerésére közös pályázatot javasolunk benyújtani.

4.7 Városmarketing és PR Helyzetkép A városmarketing terv cselekvési programja (1) gazdaság, (2) ember és (3) rekreáció, kultúra fejlesztési fejezeteit is érintő (horizontális) fejezetként a marketinghez tartoznak a menedzsment funkciók, a város arculatát (hírét, ismertségét) alakító tevékenységek és a külső és belső kommunikáció fejlesztése. A menedzsmentről elmondható, hogy Törökbálint az agglomerációban elhelyezkedő, környező településekhez képest néhány területen úttörő munkát végzett (oktatásszervezés, infrastruktúrafejlesztés, stb.), azonban sok hiányosság is létezik (városmarketing szervezeti háttere, koncepciók összehangolása, cselekvési tervek következetes megvalósítása, stb.). A város imázsa negatív egyes célcsoportoknál (lásd Tükör-hegy IV. ütem, Tó-Park fejlesztés vonatkozásában), és a kommunikációs tevékenységek is jelentős fejlesztésre szorulnak. Célkitűzések A fentiekből következően három irányba mutatnak a szükséges intézkedések:  A professzionális városmarketing beindítása, amelynek feladata többek között a település kiaknázatlan lehetőségeinek feltárása, pályázati lehetőségek kiaknázása, az integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálata.  A város menedzsment funkcióinak fejlesztése: a városfejlesztéssel kapcsolatos tervezés, érdekérvényesítés, intézményi háttér és partnerség fejlesztése.  A város arculatának javítása: Törökbálint új arculatának kialakítása és tudatosítása a célcsoportok körében.  Külső és belső kommunikáció fejlesztése: a helyi szereplők közötti kommunikáció, partnerség és együttműködés fejlesztése, és a város külső partnereivel való kapcsolat erősítése. 41

A cselekvési terv az alábbi intézkedéseket tartalmazza: 1. Városmarketing szervezeti hátterének biztosítása. 2. Törökbálint Arculati Tervének elkészítése. 3. Kiadványok készítése a városról. 4. Marketing képzés szervezése intézményeknek és civil szervezeteknek. 5. Összehangolt médiakampány Törökbálintról. 6. Városi partnerségi hálózat kialakítása. 7. e-településmarketing megoldások kifejlesztése. 8. Önkormányzati információáramlás és kommunikáció továbbfejlesztése. A fenti intézkedéseket saját, illetve EU-fejlesztési forrásból tervezzük megvalósítani.

4.8 Infrastruktúra-fejlesztés Lakóépületek felújítása:  Fel kell mérni a város tulajdonában lévő lakásállomány állapotát és dönteni szükséges a további sorsukról (eladás, lebontás, felújítás), ill. esetleges bérlakásépítésről (Fecskeház program), magántőke bevonásával.  Állami és pályázaton nyerhető pénzeszközök felhasználásával szorgalmazni fogjuk a régi építésű – kevés számú – társasház energiatakarékos felújítását.  A városközpont rehabilitáció keretében támogatjuk – a tulajdonossal közös finanszírozásban – a Munkácsy M. utcai épületek homlokzat felújításait. Ivóvízhálózat: A településen az egészséges vezetékes ivóvíz ellátottság 100 %, amely jelzi, hogy a vezetékes vízellátás a településen minden utcában (89,2 km hosszban) kiépítésre került és minden ingatlan kapcsolódik rá. A további hálózatfejlesztéssel kapcsolatos terveink a következők:  Törökbálinton a vízi közművek üzemeltetését az ÉTV Kft. végzi. Az elmúlt 4 évben jelentős előrelépést jelentett, hogy a bérleti- és alapdíjakból megvalósuló beruházások egységes eljárásrendje elfogadásra került, így hatékonyabban és költségtakarékosan történik a fejlesztési és felújítási munkák elvégzése. Ennek eredményeként a Vízügyi Építési Alapban mintegy 80 millió Ft tartalék képződött. 

A külterületek vízi közmű ellátásának biztosítása nem kötelező önkormányzati feladat. Az elmúlt évek gyakorlata az, hogy az ingatlantulajdonosok társulati vagy egyéb formában saját finanszírozásban építtetik meg az utcai közműveket. Ehhez az Önkormányzat lehetőségeihez mérten nyújt támogatást pl. a tervezés megrendelésével.



A Képviselő-testület a 294/2014. (IX. 25.) sz. ÖK határozatával elfogadta a Vízi Közműre vonatkozó 15 éves Gördülő Fejlesztési Tervet.

Szennyvízelvezetés és tisztítás: A 100 %-os vezetékes vízellátottsága ellenére a település lakásállományának csak 68,66 % -a csatlakozott 2011. január 1-én közcsatorna hálózatra, amely az összegyűjtött szennyvizeket a tisztítótelepre szállítja. A vezetékes ivóvíz ellátottság és a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötöttség közötti különbség 31,4 % volt a felmérés időpontjában 11. A közcsatorna hálózattal össze nem gyűjtött szennyvizek döntő hányadát a talajba szikkasztják jelentősen szennyezve a talajt és a talajvizet. A szennyvízelvezetésre vonatkozó új jogszabály, mely jelentősen megemelte a talajterhelési díjat, arra ösztönzi a lakosságot, hogy talajterhelési díj fizetése helyett, kösse rá ingatlanát a szennyvízcsatorna hálózatra. Ennek eredményeként napjainkra a 11 forrás KSH 42

fenti közműolló jelentősen zárult. Jelenleg az ÉTV nyilvántartása szerint 410-en fizetnek talajterhelési díjat. A hálózatfejlesztéssel kapcsolatos terveink a következők:  

Továbbra is szorgalmazzuk az önerős lakossági hálózati bekötéseket. A 371/2014. (XII. 18.) sz. ÖK határozat alapján elrendeltük a szennyvíztelep II. ütemének kiépítését az ÉTV Kft. által.

Csapadékvíz elvezetés, vízkár elhárítás: A település belterületén a csapadékvíz elvezetés a Hosszúréti-patak mellékágának zárt szelvényén, valamint a Tükör-hegy csapadékvíz elvezetését megoldó Árpád utcai DN 500-es méretű, majd kisebb átmérőjű zárt csapadékcsatornákon kívül nyílt árkos rendszerrel történik. A nyílt árkok az utcákban zömmel az egyik oldalon, kisebb mértékben mindkét oldalon épültek ki, de találhatók olyan utcák is, amelyekben egyáltalán nem üzemel csapadékvíz elvezető rendszer. Ezekben az utcákban a burkolt felületekről elfolyó vizek a telkekre befolynak és ott a talajt erodálják. A fejlesztési terveink az alábbiak:  Az Önkormányzat elkészíttette Törökbálint beépített belterülete csapadékvíz elvezetésének elvi vízjogi engedélyezési tervét. A terv tartalmazza a rész-vízgyűjtő területek lehatárolását, a lefolyási tényezők, csapadékintenzitások, mértékadó csapadékok meghatározását, értékeit, hidrológiai méretezését. A terv célja a Város csapadékvíz elvezetéssel és üzemeltetéssel érintett jelenleg beépített belterületére egy olyan átfogó koncepció létrehozása, amely alapján meghatározhatóak a beruházási feladatok, továbbá, hogy milyen műtárgyakat, hálózatot kell kiépíteni a befogadótól induló ütemezett megvalósítással a pénzügyi és egyéb feltételeknek megfelelően, milyen felújításokra van szükség.  Meg kell valósítani Törökbálint város vízrendezési feladatainak végrehajtására vonatkozó intézkedési tervet, amely a 275/2014 (IX.25.) ŐK. határozattal jóváhagyott Vízkár-elhárítási Stratégia alapján született. Egyéb üzemeltetési feladatok:  A vezetékes gázellátás kiépítésének település szintűségét jelzi, hogy a lakásállomány majdnem 89,2 %-a rendelkezett gázellátással már 2011. január 1.-én. A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. Diósdi Kirendeltsége. A fejlesztések az igényeknek megfelelően történnek, de a fogyasztónak hozzá kell járulnia a költségekhez.  A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ ZRt-hez tartozó Elmű Hálózati Kft. A településen a villamosenergia fogyasztók száma meghaladja a 7 ezret, azaz az ellátás 100%-osnak tekinthető. 



A közvilágítási rendszernél 2014 áprilisától a feszültség szabályzó eszközök Törökbálint Város Önkormányzatának tulajdonába kerültek, az ebből fakadó megtakarítások haszonélvezője kizárólag a Város. Ettől az időponttól kezdve közbeszerzési eljárás alapján az ELMŰ-SZOLG Kft. vette át a közvilágítási hálózat üzemeltetését. Az elmúlt 4 év során jelentős hálózatfejlesztés nem történt, lakossági igények alapján hiányzó közvilágítási lámpatestek felszerelésére került sor évente 1015 db mennyiségben. Az elkövetkező időszak fejlesztési célja – többek között – további energiatakarékossági megoldások kidolgozása, a feszültségszabályozási rendszer bővítése, illetve LED fényforrások használatára való áttérés. A felesleges tervek selejtezése mellett, rendezni kell a hivatal tervtárát, katalogizálni kell a tervdokumentációkat és létre kell hozni a digitális tervtárat, meg kell határozni a 43



jogosultságokat és megteremteni ezek szerint a betekinthetőséget, használatot (336/2014. XI. 20. ÖK), figyelemmel az irattározási szabályok országos előírások szerinti betartásával. Törökbálinti Sportközpont külső élménymedencéjének és belső jakuzzijának megvalósítása a szolgáltatás bővítése és a bevételek növelése érdekében.

Közlekedési infrastruktúra fejlesztés:  a településen átmenő forgalom csökkentése érdekében támogatjuk az Érd-Parkváros felöl érkező forgalom elterelésére az M7-M0 le- és felhajtójának mielőbbi megépítését a Virágtanya térségében,  forgalombiztonság és kapacitásnövelés miatt szükségessé válik az alábbi csomópontok átépítése: a Haranglábnál, a Munkácsy – Kápolna utca, Szent István – Meredek utca, Bajcsy Zs. – Őrház utca, Bajcsy Zs. u. – Árpád köz és a Bartók – Baross utcák kereszteződésénél a vasúti átjáró előtt,  a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására folytatni kell az akadálymentesítési programot, mely járdák, közterületek átalakítását is jelenti,  fejleszteni kell a városon belüli, a városrészek közötti és az idegenforgalmi célpontok kerékpárút, gyalogos összekötését,  támogatjuk a Budapest – Balaton kerékpárút létesítését, ezen belül a törökbálinti szakasz megvalósítását. Közlekedésszervezés:  Törökbálint Város Önkormányzatának a helyközi autóbusz-közlekedés szervezésére és szolgáltatásra a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) kötött szerződése 2013. április 30-ával lejárt. A Város vezetése időben felkészült erre a helyzetre, ezért a szakmai döntés-előkészítő munkára egy ad-hoc munkacsoportot hozott létre a 2012. január 26-ai testületi ülésen. A munkacsoport a közlekedésszervezésre rövid és hosszú távú javaslatokat tett, ezek:



-

A 88-as viszonylat belső végállomását a Móricz Zsigmond körtérnél szeretné tartani.

-

Minden viszonylat esetében teljes üzemidőben meg kell szűntetni a törökbálinti végállomásoztatást.

-

Minden viszonylat esetében javasolt bizonyos időszakokban sűrűbb menetrend biztosításával.

-

A 172/272-es viszonylatok, vagyis a közvetlen budapesti járatok esetében egyértelműen igazolást nyert, hogy a Város által javasolt három viszonylatos (72, 172, 272) megoldásban kell gondolkodni. Csökkenteni kell a Móricz Zsigmond körtérig közlekedő járatok számát, ugyanakkor a Város egész területéről elérhetővé kell tenni egy, a Móricz Zsigmond körtérig közlekedő járatot.

-

Az önkormányzat azt támogatja, hogy minden járat a metróig járjon, de innen ne kelljen még egy jegyet vásárolni a tovább közlekedéshez.

Törökbálint Város forgalmi rendje felülvizsgálatának kiterjesztése Tükörhegy IV. ütemére, illetve a közvetlenül kapcsolódó területrészre, Tükörhegy forgalmi rendjének egységes szerkezetben történő kezelésének megoldásával kapcsolatban. 44

„Intelligens” (e-) szolgáltatások fejlesztése:  folyamatosan bővíteni kell Törökbálint informatikai infrastruktúráját, támogatni kell városi WiFi hot spot helyek létrehozását közterületeken és buszmegállókban,  kidolgozunk egy tervet arra vonatkozóan, hogy az internet elérés a településen a lehető legolcsóbb legyen (a szolgáltatás kedvezményes beszerzése, pl. a Telenor bevonásával, ill. digitális esélyegyenlőség megteremtése oktatás, internet bekötés, szükséges eszközök beszerzésének támogatásával stb.),  információs pontokat (elektronikus táblák) kell létrehozni a leglátogatottabb intézményekben, az on-line tájékoztatás céljából,  a városi portál fejlesztésében elsősorban az adattartalom továbbfejlesztésére, napi aktualitására kell törekedni, 

lehetővé kell tenni a portál legfontosabb tartalmi elemeinek és a napi híreknek okostelefonon való elérhetőségét,



bővíteni kell az elektronikusan letölthető önkormányzati nyomtatványok körét.

4.9 Az épített környezet műszaki és esztétikai növelése Közterületi fejlesztések:  a városközpont tervezett rehabilitációja során kiemelt figyelmet kell fordítani a zöldterület fejlesztésére,  zöldfelületek felújítása és karbantartása részeként el kell készíteni a város közterületi faállományának digitalizált nyilvántartási térképét,  támogatni kell a Törökbálinti-tó környékén a közpark továbbfejlesztését, a kenu-iskola működtetésével együtt,  a városi közúthálózatot fejleszteni kell, beleértve a külterületi földutak megerősítését is, továbbá az Anna-hegyi útburkolat felújítás folytatása,  a piac területének növelése, körülményeinek javítása vagy áttelepítése a városháza átépítésének függvényében. Környezettudatosság fejlesztése:  segíteni kell az óvodai és iskolai környezettudatosságra való nevelés programjának végrehajtását,  el kell végezni a sérült területek helyreállítását, meg kell szüntetni az illegális szemétlerakó helyeket, akár a lerakatok ismételt felszámolásával,  támogatni kell a Hosszúréti-patak természeti környezetének revitalizációját,  védenünk kell a helyi erdők tisztaságát, ill. nyugalmát a hulladék lerakatoktól, valamint a zajos járművektől. Épület-felújítási program:  kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzati intézmények állapot felújítására, energetikai korszerűsítésére (lásd 1. mellékletben).

4.10 Kommunális feladatok

45

A közművek, utak egy része önkormányzati tulajdonban van, másik része a szolgáltatókon keresztül magán, zömében külföldi tulajdonosok, részvényesek kezében. Ezekre közvetett ráhatásunk van csak, a szolgáltatók és az egyéni fogyasztók közötti szerződések határozzák meg a működésüket. Alapvetően ezeknek a szerződéseknek a teljesíthetőségéért fejlesztenek, végeznek rekonstrukciókat a hálózaton. Mivel ezek a hálózatok zömében önkormányzati tulajdonú területen találhatók, megkerülhetetlen az önkormányzat az egyes projektjeiknél. Ezekben az esetekben arra kell törekednünk, hogy az ellátás biztonsága növekedjen, a vezetékek esetleges új nyomvonala, a közterületek helyreállításai az ár/érték arányon belül maradjanak. Gyakorlatilag ezek közé a közművek közé tartoznak a gáz, elektromos, távközlési vezetékhálózatok. Az önkormányzati tulajdonú közművek esetében is ketté kell választani a lehetőségeket. Vannak olyan közművek (víz, szennyvíz) és olyan szolgáltatás (hulladékkezelés), amelyeken bevételek keletkeznek és vannak olyanok, amelyeken gyakorlatilag nem (csapadékvíz hálózat, utak, járdák). Ott, ahol bevételek keletkeznek, a bevételeknek minimum fedezniük kellene az adott közművek fenntartását, de ez a minimum a jövőben már kevés lesz. Ahogy csökkennek az Önkormányzat egyéb bevételei (állami normatíva, adó, vagyonértékesítés) úgy kell nőnie a vagyonműködtetésből származó bevételeknek. Ezért ezeknek a működtetését nem lehet esetlegességek mentén megtenni, az irányítást, az erőforrásokat koncentrálni kell. Azokon a közműveken, szolgáltatásokon, ahol ma nem képződik bevétel, meg kell teremteni a bevétel lehetőségét vagy megkeresni a külső forrást, akár az adóztatás ellensúlyozásával. Lakáshelyzet Törökbálint lakásszáma 2011-ben a KSH szerint 4.665 db volt. A lakásállomány döntő része (97,08 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 2,92 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 7,57 %. A lakásvagyon mindössze 16 %a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 66 %. A lakásállomány 70,05 %-a három és több szobás. A lakásállomány 61,63 %-a alapterületre 80 m2-nél nagyobb. A lakóházak 97,56 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 78,71 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben 4.665 db, a háztartások száma 4.755 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 1,02, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság). Közüzemi és energiaellátás A villamos energia fogyasztás tendenciája növekvő, a gázfogyasztásé csökkenő. Ezek a változások részben a lakások komfortjának növekedését jelzik. Több és műszakilag jobb készülékeket és berendezéseket használ a lakosság, részben pedig átalakult a fűtési mód a fatüzelés javára anyagi okok miatt. Ez a tendencia természetesen megérthető, de egyidejűleg kedvezőtlen a város légszennyezettsége tekintetében, ezért törekedni kell a megváltoztatására. Az elektromos és a gázhálózat fejlesztése nem önkormányzati feladat, azt igény szerint a szolgáltató végzi. Nőtt a háztartási vízfogyasztás, folytatódott a hálózati rekonstrukció. Jelentősen megnőtt a csatornarendszer hossza. A víz és csatornahálózat építést a jövőben is támogatja az Önkormányzat, de lakossági hozzájárulás is szükséges.

4.11 Környezetállapot A környezet állapotára vonatkozó elemzés eredményeit a Környezeti Fenntarthatósági Tervre alapozva az alábbiakban foglaljuk össze. Helyzetkép 46

     





  

   

Súlyos tehertétel a három autópálya közelsége, ezek forgalma, zajártalma. A Hosszúréti-patak partján, a Raktárvárosi út melletti régi szennyvíztisztító szomszédságában a 80-as évek elejéről származó, nehézfémeket is tartalmazó szennyvíziszap található. A Tétényi-fennsíkon a Mechanikai Művek évtizedes tevékenységének romjai, nyomai (nehézfém szennyezés, elhagyott szemét, védett őshonos növények károsítása) terhelik a környezetet. Törökbálinton a légszennyezés fő eleme a háztartások korszerűtlen fűtési rendszeréből adódik. Emellett a természet közelsége miatt jelentős a levegő pollentartalma is. A felszíni vizek állapota az utóbbi években vízminőségileg megfelelő volt, azonban nagy mennyiségű iszap halmozódott fel bennük. Törökbálinton a zajforrásoknak három típusa van: az autópályákról és a vasútvonalról származó zaj, a belterületen átmenő közlekedésből – ami Érd-Parkváros beépülésével folyamatosan növekszik – származó zajterhelés és az ideiglenes, közterületi rendezvényekhez kapcsolódó emelkedett zajszint. A zajterhelés a határértékek alatt marad, kivéve az M0 melletti egyes területeken. Jelentős közúti zajszennyezéssel nappal összesen 5,1 ezer fő, 1474 lakóépület, valamint 2 iskolaépület érintett Törökbálinton. Az éjszaka is zajszennyezéssel érintett lakosok száma 3,5 ezer fő, a lakóépületek száma 914. A közúti zajszennyezés elsősorban az M7-es autópálya mentén kritikus. Jelentős vasúti zajszennyezéssel a település északi részén (MÁV-telep) nappal összesen 2,8, éjszaka 2,4 ezer fő érintett Törökbálinton. A vasút kibocsátotta zaj nappal összesen 823 lakóépületben, valamint két iskolaépületben zavaró. A környezetkárosításban nagy szerepet játszanak az illegális hulladéklerakatok, amelyek a terület megtisztítása után újratermelődnek. Szükséges a kritikus területek beazonosítása és figyelése. Az eddigi tapasztalatok szerint a fővárosból és a környező településekről hordják a szemetet a város külterületére. 2014 végén mintegy 210 ingatlantulajdonos esetében áll fenn talajterhelési díj fizetési kötelezettség. A szelektív hulladékgyűjtő pontok létesültek az utóbbi években és a szelektív hulladékgyűjtés is elindult a városban, továbbá hulladékudvar is létesült. Korszerű hulladékkezelési rendszer jön létre 83 települést – köztük Törökbálintot is – – összefogó Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási konzorcium keretében, EU támogatással. Így a jövőben ennek a rendszernek korszerű szolgáltatásait településünk is használni fogja. Rendszeres a veszélyes hulladék gyűjtése a Föld napja alkalmából, az Önkormányzat és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület szervezésében. A külterületből 2,587 km² „Helyi védettségű természeti érték” minősítésű, illetve 1,864 km² Natura2000 terület. A védett területek a teljes külterület – beleértve a volt zártkerteket is – 21%-át teszik ki. A település belterülete nagymértékben közművesített, ami életminőség szempontjából előnyös, de egyúttal magasabb szintű környezetterhelést is jelent. Törökbálint területén két szennyvíztisztító (ÉTV, TÖRS Kft. üzemeltetésében) működik, ami biztosítja a város teljes szennyvízének kezelését. Az ÉTV érdi, a törökbálinti és a herceghalmi szennyvíztisztító telepéről a tisztítás végterméke, a szennyvíziszap nagyobb része a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti Szennyvíztelepére kerül, ahol biogázzá alakítva hasznosul, „zöld” energiát termelve. A szennyvíztelep korszerűsítése, kapacitásbővítése napirenden van. 47



 



Egy EU pályázat keretében sor kerül a TÖRS által üzemeltetett szennyvíztelep átalakítására. Budaörs szennyvízhálózata a törökbálinti átalakult szivattyútelepen keresztül Budapestre vezet majd. A pályázat nem terjed ki az egész beruházásra, így a törökbálinti szennyvíz telepen lerakodott káros anyagok rekultivációja és ennek finanszírozása – a szennyvízterhelés arányában – Budaörs és Törökbálint feladata lesz majd. Rendszeres hulladékgyűjtésbe 4179 (ebből a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésbe 3568) háztartás van bevonva. Törökbálint – területi összevetésben – csekély számú és kiterjedésű, de példásan gondozott közösségi használatú zöldterülettel rendelkezik. A települési összes zöldfelület ugyanakkor a bel- és külterületi erdőkből, közparkokból, kegyeleti parkokból, temetőkből, magánkertek, üzemek, intézmények parkterületeiből, a kiskertekből és a még kellően nem hasznosított egyéb területekből adódik össze. A szerkezeti tervben jelölt (részben tervezett) összes ilyen zöldfelületből ugyanakkor már sokkal több jut egy lakosra, mint a jelenleg belterjesen kezeltekből. A magán és intézményi kertek közül kiemelkedik a Tüdőkórház parkja, valamint a sportpálya. Mindezek a természeti és környezeti állapot megóvása, a széleskörű rekreációs, felüdülési, szabadidő eltöltési lehetőségek, valamint a városkép szempontjából egyaránt kedvezőek a város és lakói számára egyaránt, azzal együtt, hogy a Törökbálintot közvetlenül körülölelő táj-természeti környezet is kiemelten értékes. A városi zöldfelületekkel kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy viszonylag széttagoltak, felújításuk folyamatos feladatot ró a település közösségére, és a közigazgatási határon belül alacsony az erdősültség.

Célkitűzések     

Hulladékudvar nyitvatartásának meghosszabbítása, a zöldhulladék kezelésének lakosságbarát átszervezése, intelligens újrahasznosítása. A szelektív hulladékgyűjtés megtartása, fejlesztése Városunk közepén található ún. rét parkosítása az évekkel ezelőtti lakossági kezdeményezés figyelembevételével, már a tervezési időszakban az ott élők bevonásával. Fásítási program végrehajtása. Helyi védelem alatt álló parkerdő megóvása

4.12 Ingatlangazdálkodás, lakásgazdálkodás 4.12.1 Ingatlangazdálkodás Helyzetkép A vagyontörvény 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A Képviselő-testület 194/2013 (VI.27.) ÖK sz. határozatával elfogadta Törökbálint Város Önkormányzatának közép- és hosszú-távú vagyongazdálkodási tervét. A tervezet készítésekor középtávnak a 3-5 év időtartamot, hosszú távnak a 8-10 év időtartamot tekintettük. Az azóta eltelt egy év ugyan rövid idő a terv által felölelt időszakhoz képest, azonban - annak szerkezetéből kiindulva - az alábbiakban röviden összefoglaljuk és ahol lehet - számszerűsítjük is az elmúlt 4 évben a területen történteket. 48

A költségvetésben ingatlan-értékesítésből tervezett bevételeket (pl.: 2014-ben 100 mFt) sajnos rendre nem sikerül teljesíteni. Ennek legfőbb oka a gazdasági válság, az ingatlanpiaci kínálat rendkívüli növekedése és a kereslet szűkülése. Az elmúlt négy évben közel 44 millió Ft értékben, 6 db önkormányzati ingatlan (5 db 1/1 tulajdonú és egy társasházi/résztulajdon lakás) került eladásra, melyek összes területe 1 930 m2. Tizenegy esetben (melyből 2 db lakás/lakrész a többi beépítetlen terület, illetve telek/telekrész), összesen 74 millió Ft értékben történt ingatlan vétel, a megvásárolt ingatlanok/ingatlanrészek összes területe 38.182 m2. A megvásárolt ingatlanok között temető fejlesztési terület éppúgy található, mint helyi közút területe, társasházi lakás, lakóingatlan résztulajdon, építési telek. Kiemelt jelentőségű és mértékű vagyongyarapodást eredményezett a Bálint Márton Általános és Középiskola és Sportközpont ingatlanának (3181 hrsz.) térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról is szóló 1200/2014. (IV.1.) kormányhatározat végrehajtása. Az ingatlan területe 71.703 m2, értéke (az időközben megvalósult beruházással együtt): 8.342.575.835 Ft. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: víziközmű tv.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Víziközmű kizárólag az állam és a települési önkormányzat tulajdonába tartozhat”. Az idézett törvényi rendelkezés alapján a víziközmű szolgáltatást nyújtó Érd és Térsége Víziközmű Kft-nek (ÉTV Kft.) is át kellett adnia a vagyont annak a 7 önkormányzatnak, közöttük Törökbálint Város Önkormányzatának, amely a társaságot létrehozta. Ez szintén jelentős vagyongyarapodást eredményezett. Célkitűzések 

     



Budaörssel és Diósddal is tárgyalásokat folytattunk bizonyos területcserék végrehajtása (pl. a Malom-dülő, a törökbálinti területen levő budaörsi köztemető, a volt Mechanikai Művek budaörsi része, M0 autópálya menti területek stb.), illetve a közigazgatási határok módosítása ügyében, azonban megállapodásra egyik esetben sem jutottunk. A tárgyalásokat tovább folytatjuk. Pannon-út tulajdonrendezése. A hosszú évek során felhalmozódott ingatlan-nyilvántartási hibák, hiányosságok korrigálása a földhivatallal együttműködve. Pincenyilvántartás felfektetése és az önkormányzati tulajdonú – az országos védett érték kataszterben is nyilvántartott – volt kőbányák, pincék felmérése. Vagyonkataszter folyamatos vezetése. Ingatlanbefektetési portfólió létrehozása. Az ún. „Levendulás” esetében az Önkormányzat kitart azon terve mellett, hogy a 2011-ig bérbe adott mezőgazdasági kiskertek területét erdősíteni akarja (34/2015. sz. ÖK határozat), ezért a területet erdő besorolásba helyezte. Arra törekszünk, hogy a területet a pilisi parkerdő erdősítse. A „Kerekdomb és környéke” állami ingatlanainak botanikai kert célú hasznosításáról továbbra sem mond le, és az Önkormányzat a 35/2015. (II. 26.) ÖK sz. határozatában az ingatlanok vagyonkezelési formában történő hasznosításától sem zárkózik el.

4.12.2 Lakásgazdálkodás Helyzetkép Átadásra került a Városgondnokságnak az összes (62 db) önkormányzati bérlakás ügyintézése. A Városgondnokság elindította az önkormányzati bérlakások állapotfelmérését, valamint több esetben – anyagi és emberi erőforrásai függvényében - a nagyobb, sürgős 49

javításokat is elvégeztette. Elindult és folyamatosan zajlik a Képviselő-testület határozata értelmében az önkormányzati bérlakásokban a közműórák kártyás (előrefizetős) változatra cserélése. Ezzel elkerülhető, hogy a közműtartozások felhalmozása miatt a közműszolgáltatók kikapcsolják az áramot, gázt stb. A kártyás mérőórák felszerelését nehezíti, hogy az adott bérlőnek nem lehet áramdíj-tartozása, ill. felszereltetés előtt azt ki kellene egyenlítenie. 2013. III. negyedévében a Képviselő-testület 223/2013. (VI.27.) ÖK határozata értelmében megkezdték a határozatlan időre kötött lakás- és helyiségbérleti szerződések átkötését 3 éves határozott idejűekre. A térinformatika belső felületén a bérleményekkel kapcsolatos információk naprakészek és hozzáférhetők a Polgármesteri Hivatal számára is. A feltöltött adatok a következők: alapterület, komfortfokozat, szobaszám, bérlő adatai, bérleti jogviszony kezdete, közmű fogyasztásmérők azonosítói, bérleti díj, műszaki állapot. A Törökbálinti Városgondnokság 2013. évtől végzett tevékenységének eredményeként a lakbérhátralékok egy havi előírásnak megfelelő szintre csökkentek. A közműkintlévőségek a 2013. júniusi 5,8 millió Ft-ról 3,3 millió Ft-ra csökkentek 2014. év júniusára. Célkitűzések   

Az általánosan jelentkező hátralékproblémák kezelésére a bérlakás-koncepció, Fecske-ház program kidolgozásával keressük a megoldást. Felülvizsgáljuk a bérlakások műszaki állapotát és ennek alapján döntjük el, melyeket újítunk fel és melyeket adunk el vagy bontunk le. Bérlakás építést tervezünk magántőke bevonásával.

4.13 Egészségügy Helyzetkép A háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátást az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény alapján a területi ellátási kötelezettséggel bíró praxis tulajdonosa végzi, az Önkormányzattal megkötött – a működés feltételeit – tartalmazó megállapodásnak megfelelően. Az önálló orvosi tevékenység végrehajtását a 313/2011. (XII.23.) Korm. rendelet szabályai segítik. A tevékenység végzésének részletes szabályozását a 4/2000. (II.25.) EüM. rendelet tartalmazza. Az egészségügyről szóló törvény felhatalmazása alapján a feladat ellátásának érdekében az alapellátási körzetek megállapításának és kialakításának joga a települési önkormányzat képviselő testületét illeti. Jelenleg      

7 felnőtt háziorvosi körzet 3 gyermek háziorvosi körzet (2 gyermek háziorvosi körzethez iskola- egészségügy is tartozik) 4 fogorvosi körzet 6 területi védőnői körzet 1 iskola védőnői körzet működik a városban a tüdőgyógyintézetben több szakorvosi rendelő működik

A háziorvosok, a gyermek háziorvosok a 4/2000.(II.25.) EüM. rendelet felhatalmazása alapján az Önkormányzattal kötött megállapodás, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján vállalkozóként végzik tevékenységüket. A háziorvosok személyes és folyamatos ellátást nyújtanak a Város lakosai számára az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A gyógyító, megelőző 50

alapellátás keretében a háziorvosok feladatkörébe tartozik az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a betegek vizsgálata, gyógykezelés, az egészségi állapotának ellenőrzése, az orvosi rehabilitáció, illetve szükség esetén a beteg szakorvosi vagy fekvőbeteg gyógyintézeti vizsgálatra, kezelésre való utalása. A körzetekben dolgozó asszisztensek a praxisok alkalmazásában állnak. A fogászati alapellátás tekintetében a fogorvosi ellátásba tartozó fog – és szájbetegek vizsgálata, kezelése, gondozása, valamint a sürgősségi ellátást a meglévő 4 körzet teljes mértékben biztosítja. A területi védőnői szolgálatok, továbbá az iskola védőnői működést az egészségügyről szóló törvényben rögzített keretek között a 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet szabályozza. A védőnők az Önkormányzattal állnak közalkalmazotti jogviszonyban. Nagy előre lépés volt a Városban a 7. védőnői körzet – úgynevezett iskola védőnői körzet – kialakítása, melyet az ellátandó gyermekek magas száma tett szükségessé. A védőnői ellátásban korábban gondot jelentő létszámhiány a többszöri pályázati kiírás eredményeképpen, új védőnő felvételével jelenleg megoldódott, így az ellátás biztosított. Az egészségügyi alapellátás finanszírozása alapvetően az Egészségbiztosítási alapból történik, melyet az Önkormányzat számos esetben és formában kiegészített az ellátás színvonalának emelése érdekében. Az alapellátáshoz kapcsolódó házi- és gyermekorvosi 24 órás ügyeleti ellátásról az Önkormányzat a Budaörsi telephellyel rendelkező EUROP- MED Kft-vel kötött szerződésben megfogalmazottak szerint gondoskodik. Az Önkormányzat két önként vállalt faladattal egészítette ki az alapellátást, ezzel is erősítve a Város lakosságának egészségügyi ellátását:  

nőgyógyászati szakrendelés biztosítása természetbeni közlekedési támogatás a szakrendelésekre való eljutáshoz.

Ugyancsak önként vállalt feladatként gondoskodunk a Tüdőgyógyintézettel együttműködve minden év őszén az ingyenes tüdőszűrés megszervezéséről. Célkitűzések A Törökbálinti Tüdőgyógyintézettel (Kórház) - amely korábban a Pest Megyei Önkormányzat intézményeként működött -, hagyományosan jó az Önkormányzat kapcsolata. Az eltelt évek alatt a Kórház és az Önkormányzat között a kölcsönösségen alapuló jó együttműködés alakult ki, és a „Szani” fontos szerepet tölt be Törökbálint egészségügyi ellátásában is. Az intézmény a kórházi rendszer átalakításakor állami fenntartásba és a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet) irányítása alá került. A Kórház több éve foglalkozik a járóbeteg-ellátás fejlesztésének tervével, amelyet eredetileg uniós forrásokból kívántak megvalósítani. 2013-ban azonban világossá vált, hogy uniós források igénybe vételére nem lesz lehetőségük, mivel Közép-Magyarország nem a konvergencia régióba tartozik. Koncepciót váltottak tehát, s úgy döntöttek, hogy a GYEMSZI hozzájárulása esetén szakaszosan, 6 költségvetési év alatt önerőből valósítják meg a beruházást. Ehhez alapot jelent az a stabil és kiegyensúlyozott gazdálkodás, melyet az intézmény évek óta folytat, s melynek köszönhetően az I. ütem megkezdéséhez szükséges 51

forrás a saját költségvetésükben rendelkezésre áll, a következő évek kiadásainak fedezete pedig számításaik szerint szintén előteremthető. A tervezett beruházás 2400 m2 alapterületen valósulna meg, és eredményeként egy új építésű, korszerű onkopulmonológiai, járóbeteg, diagnosztikai és prevenciós központ célját szolgáló fejlesztés jön létre. Kapacitásbővítéssel nem jár, azonban a jelenlegi ellátás magasabb színvonalú infrastruktúrában működhet tovább, valamint mód nyílik arra is, hogy a jelenleg 5 helyen működő szakrendeléseiket egy helyre szervezzék át. Az így felszabaduló helyek részben a fekvőbeteg-ellátás zsúfoltságának megszüntetésére és egy új Hospice részleg kialakítására szolgálnak. Megtörténhet továbbá az egyre nagyobb szükségletet jelentő alvásdiagnosztika fejlesztése, ezáltal a kórház bevételének növelése. A jelenlegi ellátáshoz képest a legnagyobb változást egy CT-készülék beszerzése jelenti. Ez a berendezés a tüdőgyógyászati szakma magas színvonalú műveléséhez ma már nélkülözhetetlen, s mivel a Kórház jelenleg ilyennel nem rendelkezik, a vizsgálatot a Főváros különböző helyein – térítés ellenében – kell igénybe venniük. A helyben levő CT kapacitás tehát nem csak a törökbálinti lakosság számára lesz kedvező, hanem hozzájárul a pest megyei lakosság rövidebb várakozási idejű kiszolgálásához is. A felsoroltakon túl az sem hagyható figyelmen kívül, hogy – amennyiben a beruházás megvalósul - a Város egy átlagot meghaladó szakmai színvonalú és infrastruktúrájú, stabilan gazdálkodó intézményt „tudhat magáénak” a közigazgatási területén. A Kórház Vezetése tavaly ősszel, azzal a kéréssel kereste meg az Önkormányzatot, hogy a beruházás elindítására vonatkozó kérelmüket támogassuk a GYEMSZI felé. A Képviselőtestület szívesen tett eleget a kérésnek, és a 2013. október 17-i ülésén a következő döntést hozta: „Törökbálint Város Képviselő-testülete megismerte a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet azon fejlesztési elképzelését, mely szerint az Intézet a saját területén és forrásából 2013-2018. között egy onkopulmonológiai, járóbeteg, diagnosztikai és prevenciós központot kíván létrehozni, amennyiben ehhez a GYEMSZI engedélyét megkapja.” A polgármester javaslatával egyetértve a Képviselő-testület a projekt megvalósítását támogató határozatot hozott 331/2013. ( X.17.) ÖK számon.         

Egészségterv megújítása. Orvosi rendelők felújítása. HPV oltás újbóli önkormányzati támogatása. Az egészségfejlesztés területén az eddigi prevenciós tevékenység hatékonyságának javítása. A gyermekkori ortopédiai szűrések és a sportolási lehetőségek fejlesztése, a gyógytestnevelés kiterjesztése, másreszt az egészséges táplálkozásra koncentráló kampány(ok), illetve a kockázatok szűrése. A Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben a szakrendelések körének bővítése. Lakossági kampány a támogatott szűrések igénybevételére. Szemléletváltás elősegítése, hogy mind a szolgáltatást nyújtónak, mind a szolgáltatást biztosítónak érdeke legyen a lakossági prevenció eredményességének növelése. Törökbálinti „Erzsébet Program” indítása – gyerekek nyári táboroztatásának és a nagycsaládosok gyermekétkeztetésének támogatása.

4.14 Szociális terület Helyzetkép 52

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény módosításai alapján 2015. március 1-től kezdődően újfajta szociális támogatási rendszer kerül kialakításra, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere jelentős mértékben átalakul. A változások következtében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) által eddig biztosított ellátási formák közül több megszüntetésre kerül, az eddig nyújtott ellátások biztosítására másformában van lehetőség. A törvénymódosítás alapján egyes – jellemzően eddig is részben vagy egészben állami költségvetésből finanszírozott – ellátási formák hatáskörváltozásra tekintettel a járási hivatal hatáskörébe kerülnek, változatlan illetve egyes esetekben módosuló feltételekkel. A megszüntetésre kerülő ellátási formák helyett települési támogatás keretében az önkormányzatok nyújthatnak támogatást egyrészt kötelező, másrészt önként vállalt feladat alapján. Településünkön a lakosság részére nyújtott pénzbeli és természetbeni támogatásokat eddig a szociális ellátásokról szóló központi szabályozás mellett a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló, többször módosított, 23/2013. (V.17.) önkormányzati rendelet tartalmazta. A jogszabályi háttér jelentős változására tekintettel indokolt a települési támogatásokról olyan új rendelet alkotása, mely a korábban központi jogszabályban szabályozott, március 1-től hatályon kívül helyezett eljárási szabályokat és feltételeket is tartalmazza. A hatályos rendelet a továbbiakban a szociális alapellátásokat tartalmazza. Kötelező feladatként – hasonlóan a korábbi szabályozáshoz – az önkormányzat továbbra is köteles rendkívüli települési támogatást nyújtani (korábbi nevén önkormányzati segélyt) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére. Célkitűzések 

Az új rendelet megalkotásával (5/2015. (II.27.) Ör.) lehetősége nyílt azonban a Képviselő-testületnek arra is, hogy meghatározza azokat a szociális támogatási fajtákat, melyeket önként vállalt feladatként biztosít az arra szociálisan rászoruló személyek részére. A jövőben kizárólag a helyi önkormányzat döntésétől, ill. anyagi teherbíró képességétől függ ugyanis, hogy fenntartja- e, illetve milyen mértékben biztosítja a lakosságnak korábban megállapított támogatásokat. A rendeletben az önkormányzat mérlegelési jogkörében maga határozhatja meg, hogy települési támogatás formájában milyen célokra, milyen támogatásokat, milyen feltételekkel és milyen mértékben nyújt. A szociális biztonság megteremtése, illetve az eddigi mértékben való fenntartása érdekében indokolt a megszűnő támogatási formák helyett lehetőség szerint hasonló személyi kört érintő, hasonló összegű és feltételrendszert tartalmazó szabályzás megalkotása, az önkormányzat pénzügyi teljesítőképességét is figyelembe véve. A rendelet tervezetében szereplő támogatási formák és feltételrendszer az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján kerültek meghatározásra, a Segítő Kéz Szolgálat munkatársainak tapasztalatait is figyelembe véve. A támogatási formák szabályozását tekintve főbb változások a rendeletben: 1. Az eddig megállapított ápolási díj (bruttó 23600.- Ft, nettó 21.240.- Ft/hó) helyett az ápolási támogatás összegének olyan mértékű meghatározása történt, mely alapján a korábban kézhez kapott összeghez hasonló mértékű összeget kaphatnak a rászorulók.

53

2. A gyógyszertámogatás helyett korábban nyújtott méltányos közgyógyellátás 30 %át a önkormányzati költségvetés, 70 %-át az egészségbiztosítás finanszírozta, a jövőben azonban kizárólag önkormányzati támogatással kaphatnak segítséget azok, akik közgyógyellátásra nem jogosultak, de jövedelmi és egészségi helyzetük miatt segítségre szorulnak. A rendeletben a jogosultsági feltételek sávosan változnak, így biztosítva azt, hogy a leginkább rászorultak jussanak a legnagyobb támogatáshoz. Településünkön mind az ápolási díjat, mind a méltányos közgyógyellátást jelentős számú rászoruló vette igénybe eddig is, így fenntartásuk indokolt. 3. A korábban normatív alapon, illetve adósságkezelési lakásfenntartási támogatásként, valamint a tűzifa formájában tüzelőtámogatásként nyújtott támogatásokat összevontuk lakásfenntartási támogatás néven. Ennek következtében az adminisztratív költségek csökkentésével, egyszerűsített feltételek mellett az arra rászorulók a leginkább megterhelő háztartási költséghez, a tüzelő támogatásához kaphatnak segítséget. Az új szabályozás mellett összességében nem csökkenne a háztartások részére nyújtott juttatás összege, azt azonban nem havi néhány ezer forintos összegben, hanem évente egyszer, a leginkább megterhelő téli időszakban kaphatják meg. Azzal, hogy nemcsak tűzifa, hanem a fűtési költségeket tartalmazó közüzemi költségek (pl. gáz, villany) támogatásaként is nyújtható, azok a háztartások sem esnek el a természetbeni támogatástól, ahol a fűtési rendszer kialakítása eddig nem tette lehetővé a tűzifával történő fűtést. További előnye, hogy míg a tüzelőtámogatásként nyújtott 28 500 Ft-os összeg a házhoz szállítás árát is tartalmazza, a közüzemi számlához való hozzájárulás ilyen költségektől mentes. 4. Az adósságkezelési támogatás fenntartása a korábbi 90 %-os állami támogatás hiányában is indokolt. A visszaélések elkerülése és annak érdekében azonban, hogy a bajba jutott családok minél korábban kaphassanak segítséget, így elkerülhetővé váljon jelentős tartozás felhalmozása, a kezelendő adósság felső határát csökkentettük, illetve a 6 havi díjtartozás feltételét 4 havi díjtartozásra csökkentettük. Mivel így a család korábban kap segítséget, a kezelésbe bevont adósság felső határa, illetve annak összege is csökkenthető volt. 5. Az a támogatási forma, melyre az utóbbi években nem volt igény (lakbértámogatás) az új szabályozásban nem szerepel. Természetesen amennyiben a rászoruló egyik nevesített támogatásra sem jogosult, de élethelyzetére tekintettel segítségnyújtásra szorul, a rendeltben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást kaphat eseti támogatás formájában.    

Segítjük a szociális ellátórendszer biztonságos működését (tűzifa és egyéb szociális támogatások fenntartása). Támogatjuk az egyházi, karitatív és segítő szervezeteinket. Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy minél többen tudjanak közösségi munkában részt venni. A 2015-ös költségvetésben – szociális alapon – 5-5 millió forint került meghatározásra gyermektáboroztatásra.

4.15 Közoktatás, szakképzés Helyzetkép

54

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (köznevelési törvény) 2013. január 1jén hatályba lépett rendelkezése (74. § (1) bekezdés) szerint az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A törvény 2012. szeptember 30-ig lehetőséget biztosított arra, hogy a 3000 fő feletti települések kezdeményezzék a működtetés állam részére történő átadását a 2013/2014. tanévtől. Törökbálint Város Önkormányzata 284/2012. (X. 11.) ÖK határozatával úgy döntött, hogy változatlanul saját maga gondoskodik az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. Ehhez a feladathoz az önkormányzatok – így Törökbálint sem – állami támogatást nem kapnak, a működtetést saját bevételeik terhére kell biztosítaniuk. Településünkön évek óta 3 iskola működik, és működik jelenleg is: a Zimándy Ignác Általános Iskola, a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola (amely új tagiskolával bővült), továbbá a Szőnyi Erzsébet Zeneiskola. Ez utóbbinak sajnos önálló épülete nincs, a Zimándy Ignác Általános Iskola épületében működik. 2013. január 1-jével mindhárom intézmény átkerült állami fenntartásba. Ezzel együtt a pedagógusok a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ személyi állományába kerültek. Az Önkormányzat által fenntartott 3 óvoda 4 helyszínen működik. Közülük a Nyitnikék Óvoda, valamint a Bóbita Óvoda Árpád utcában levő épülete minden igényt kielégítő korszerű új intézmény. A Walla Óvoda a város legrégebbi és egyben legkisebb óvodája. A Bajcsy-Zsilinszky utcai óvoda – amely a Bóbita Óvodához tartozik – mérete jóval nagyobb, az épületen azonban még mindig sok a korszerűsíteni való az utóbbi években végzett felújítások ellenére is. A Csupaszív Kétnyelvű Óvoda – amely korábban szintén önkormányzati fenntartású intézményként működött – fenntartója jelenleg a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A két önkormányzat közoktatási megállapodásban állapodott meg az intézmény által a település érdekében ellátott köznevelési feladatok rendjéről, feltételeiről. 2012 februárjától Törökbálint Város Önkormányzata és a Kaposvári Egyetem között létrejött együttműködési megállapodás értelmében a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának szervezetén belül megkezdte működését a Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központja. Törökbálint oktatáspolitikáját és gyakorlatát mindig az innováció, az értékteremtés illetve a már kialakított hagyományok továbbvitele jellemezték és jellemzik ma is. Volt már gyakorlóiskolánk, kísérleti iskolánk, szándékunkban állt egyházi fenntartású közoktatási és felsőoktatási intézménynek is helyt adni Városunkban. A Módszertani Központ létrehozásával egy újabb lehetőséget készítettünk elő kipróbálásra, melynek az a lényege, hogy a Kaposvári Egyetem Törökbálinton állított fel új szervezeti egységet. Közismert, hogy a törökbálinti Önkormányzat az önkormányzati rendszer létrejötte óta szívügyének tekinti az intézmények, s különösen az oktatási intézmények működtetését. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen a településünkön működő iskolák és óvodák a magyar átlaghoz képest lényegesen jobb infrastrukturális feltételek között működnek, a környező települések közül talán csak Budaörs tudhat magáénak hasonló körülményeket. Mindez oda vezetett, hogy a törökbálinti óvodák és iskolák nagyon vonzóak lettek a környező településeken élő szülők szemében, s előszeretettel választják az itteni intézményeket gyermekeik számára. Sok szülő már évekkel előre megtervezi gyermeke jövőjét, s arra készülve, hogy majdan Törökbálinton szeretné iskolába járatni, már bölcsődébe, óvodába is 55

ide igyekszik beíratni. (Az óvodai felvételeknél jól megfigyelhető például, hogy a Nyitnikék óvodába történő jelentkezést befolyásolja az új iskola és a Sportközpont közelsége.) Mindez azonban számos problémát vet fel. Egyrészt ugyanis az Önkormányzat önként vállalt feladatként nyújtja az intézményei számára azokat a pluszokat, melyek által az intézmények a Város határán túlmutató vonzerővel bírnak. Az önként vállalt feladatok forrása pedig csakis az Önkormányzat saját bevétele lehet, ahhoz állami támogatás nem jár. Mindebből látható, hogy a probléma nagyon összetett, pro és kontra sokféle érv merülhet fel. Annyi azonban bizonyos, hogy a hiteles adatok begyűjtése és elemzése, a demográfiai adatok elemzése a férőhelyek tükrében, valamint a megoldási javaslatok kidolgozása – az Önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül – nem kerülhető meg. Célkitűzések   

A Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központjával való együttműködés újragondolása. Egyetemi képzésekkel, kutatásokkal támogatott oktatási rendszer kiépítése és ezzel is a konferenciaváros szerepkör erősítése. Digitális írástudás (készségek) növelése a lakosság körében, tanfolyamok szervezésével és a képzés támogatásával.

4.16 Közművelődés Helyzetkép A közművelődési törvényben előírt rendeletalkotási kötelezettségnek az Önkormányzat a közművelődésről szóló 4/2000. (III. 10.) Ör számú rendelet megalkotásával tett eleget. E rendeletben kinyilvánítja egyebek között, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartja. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek tekinti, amely a lakosság életminőségét javíthatja, ezért fontosnak tartja az önkormányzati feladatvállalást és azok megvalósításában résztvevő intézmények, színterek és szervezetek támogatását. A helyi rendelet kinyilvánítja, hogy az Önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatása során hangsúlyos feladatának tekinti:    

az egyetemes, a nemzeti és nemzetiségi kultúra értékeinek terjesztését, a nemzetiségi kultúrák megismertetését, a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti, közösségi és érdekérvényesítési kezdeményezéseinek segítését, törekvést a fenti igények felkeltésére, a hivatásos és amatőr alkotóközösségek lehetőségeinek bővítését – különös tekintettel a művészeti műhelyek tevékenységére, a helyi alkotók szakmai támogatására, a helyi művészeti értékek feltárására és közismertté tételére, a civil szervezetek közösségi életének, a helyi társadalom kapcsolat-rendszerének, érdekérvényesítésének segítését.

További feladatának tekinti az Önkormányzat:  

a helyi hagyományok ápolását, értékőrzését, a helytörténeti mozgalom fejlesztését, hagyományőrző közösségek működtetését, település- és környezetvédő, természetbarát közösségek segítését, a szabadidő egészségmegőrző és szórakozási feltételeinek gazdagítását, 56

    

az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek támogatását, az ünnepek kultúrájának gazdagítását, helyi kitüntetések, díjak alapítását, találkozók, fesztiválok, bemutatók rendezését, a helyi kulturális nyilvánosság fejlesztését, kapcsolat építését határon túli magyarság művelődési közösségeivel, testvértelepülésekkel, egyéb, művelődést segítő lehetőségek biztosítását.

A közművelődésről szóló helyi rendelet 8. §-a a közösségi tevékenység színtereként a Munkácsy Mihály Művelődési Házat, valamint a Volf György Könyvtárat és Helytörténeti Gyűjteményt határozza meg. Célkitűzések            

A régió legszebb és legjobban felszerelt művelődési házával rendelkezünk, ezért fontos az intézmény hatékonyabb működtetése, hogy programok terén is vezető szerephez jussunk és költséghatékonyabban tudjuk azt működtetni. Kulturális események és közösségi rendezvények terén minőségi és mennyiségi változás elérése. Folytatjuk az iskolások komolyzenei sorozatát. A rendelkezésre álló, valamint a Bálint Márton iskola új tagiskolájának megépítésével bővülő infrastruktúra kihasználásával a kulturális választék szélesítése. Neves, helyben lakó művészek aktívabb bevonása a kulturális életbe. Konferenciaközpont kialakulására való törekvés. Helytörténeti kiállítás továbbfejlesztése, a felajánlott játékmúzeum megvalósítása. Agyagbánya (az üzemen kívüli Téglagyár területén) rekultivációja és az ebben rejlő idegenforgalmi kulturális és egyéb lehetőségek kihasználása. A volt lőszerraktár, Anna-hegyi pincék területének hasznosítása, önkormányzati szerepvállalással, ill. a lovastanya kihasználása. A Róth Miksa hagyaték törökbálinti vonatkozásainak bemutatása állandó kiállítás keretében. Hadik Gyula emlékhely megvalósítása. Árpád-kori templommaradványok bemutatása és kulturális célú felhasználása.

4.17 Közigazgatás Helyzetkép A közigazgatási reform keretében a kormányzat járások kialakításáról döntött, ami a helyi önkormányzatok feladatellátását megváltoztatta. A járások kialakításáról a 2012. évi XCIII. törvény rendelkezett. A törvény szerint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok (továbbiakban: járási hivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerülnek felállításra 2013. január 1-jével. A törvény felhatalmazta a Kormányt egyes kérdések rendeleti szintű szabályozására; erre a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletben került sor. A járási hivatalokhoz kerültek a jegyzői feladatok közül:  az okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, nyilvántartás), 57

útlevél-igazgatás,

gépjármű-

        

egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek, egyes szociális igazgatási ügyek, családtámogatási ügyek, bizonyos köznevelési feladatok, menedékjogi ügyek, egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezés, egyes kommunális típusú ügyek (pl. temetőengedélyezés), egyes állategészségügyi feladatok (pl. cirkuszi menazséria, állatotthon engedélyezés), a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok (2012. április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalba átkerült hatáskör),  a helyi védelmi bizottságok vezetése,  egyes vízügyi hatáskörök,  egyes speciális építéshatósági ügyek (pl. műemléki építési engedélyezés, építésfelügyelet, stb.) A jegyzőnél maradó feladat- és hatáskörök:  birtokvédelmi eljárás,  hagyatéki eljárás,  anyakönyvi eljárás,  adóigazgatás és adóvégrehajtás,  egyes építésügyi igazgatási feladatok,  kereskedelmi engedélyezés,  a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások,  gyermekvédelmi támogatások. Ha végignézzük a fentebb felsorolt, a járási hivatalhoz elkerülő feladatokat, látszik, hogy azok tetemes részét az okmányirodai feladatok, valamint a városi gyámhivatali feladatok teszik ki. Vagyis a változás településünket alig-alig érintette, hiszen korábban minden törekvésünk ellenére sem sikerült a helybeni okmányiroda megnyitására vonatkozó engedélyt megszereznünk, tehát saját okmányirodánk nem volt, az odatartozó feladatokat a budaörsi okmányiroda intézte. Nem volt városi gyámhivatali jogkörünk sem, az e körbe tartozó (bonyolult, összetett) gyámügyeket ugyanis egy évekkel ezelőtti kormányrendeletnek köszönhetően ugyancsak Budaörsön intézték. Összességében tehát az mondható, hogy a járási hivatal létrejöttével a törökbálinti polgármesteri hivatalban a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb 2-3 ügyintézőre jutó feladat szűnt meg. A célunk az volt, hogy a törökbálinti polgárok számára az átalakulás minél kevesebb problémával járjon, és minél több ügyet tudjanak továbbra is elintézni, ezért támogattuk, hogy településünkön megvalósuljon egy járási hivatali kirendeltség, amely – a szóbeli ígértek szerint – 2013 októberétől kormányablakként működött volna. Sajnos, végül 2013 őszén úgy alakult a helyzet, hogy újabb kormányablakok létrehozása nem volt lehetséges, így ez a törökbálinti terv sem valósulhatott meg. Ennek tükrében a jövőben átgondolandó, hogy a kirendeltség művelődési házban történő működtetése jár-e számunkra annyi előnnyel, amely arányban áll azokkal a költségekkel és hátrányokkal, amit az Önkormányzat számára ez a megoldás jelent. Bár konkrétumokat még nem tudni, de, 2015-ben újabb államigazgatási feladatok kerülhetnek át a járási hivatalokhoz. Ha az ezzel kapcsolatos döntések napvilágra kerülnek, az nyilván még inkább árnyalhatja esetleg a kirendeltség működésének kérdését.

58

Célkitűzések    

Az új városháza megépítése, a művelődési házban lévő járási kormányhivatal kirendeltségének odatelepítésével, az egyablakos ügyintézés megvalósításának céljából. Arra törekszünk, hogy kormányablak vagy okmányiroda nyíljon Törökbálinton. Helyesnek és támogathatónak tartjuk a civil kontroll megerősítését a közéletben. Nagyon fontosnak tartjuk a döntési folyamatok átláthatóságát, az időszaki egyeztetéseket a civil szervezetek képviselőivel és a város lakóival.

4.18 Turizmus Helyzetkép A terület elemzése során megállapítottuk, hogy Törökbálint nem rendelkezik olyan természeti erőforrással (pl. termálvíz) vagy sajátossággal, illetve épített örökséggel, ami turistákat vonzana a településre. Ezért a turizmus fejletlen és más területeken kell lehetőségeket kell keresni az idegenforgalom fellendítésére. Nincs elfogadott térségi turisztikai fejlesztési koncepció és terv. Az utóbbi években egyre több attrakció alakul ki (főleg a sport és a kultúra területén), de ugyanakkor a rendelkezésre álló szálláshelyek száma és minősége nem emelkedett az elmúlt évek során. Célkitűzések  





 

  

A fenti okokból kifolyólag javasolt összeállítani a helyi és kistérségi sport, kulturális és idegenforgalmi események katalógusát abból a célból, hogy a helyi lehetőségeket – a térségi kínálatba illesztve – feltárjuk. A város jó infrastrukturális lehetőségekkel rendelkezik néhány speciális idegenforgalmi területeken (sport, kultúra, konferencia), és a környéken is vannak potenciális attrakciók, lehetőségek (Törökbálinti-tó, Nagyerdő, létrejövő BudapestBalaton kerékpárút), amelyeket összehangoltan célszerű kihasználni a turizmus érdekében. Kiemelkedő idegenforgalomi értékként tervezzük kezelni a város sportéletét. A kosárlabda lehetne a húzósportág és mellette a speciális sportokat kellene támogatni. A kosárlabdán kívül a hagyományos labdasportoknál nincs esély a térségben sportlátogatók idevonzására. Tovább folytatjuk a Budapesti Corvinus Egyetem által felhagyott Kazinczy F. utcai volt kollégium épületének önkormányzati tulajdonba igénylését. Az épületet – a felújítás után – sport- vagy turistaszálló céljára hasznosítanánk. Így lehetőségünk nyílna üzleti alapon pl. minőségi edzőtáboroztatásra, felnőtt játszótér építésére, turista elszállásolás funkcióra. Egy másik húzóágazat lehetne a konferenciaturizmus, Törökbálintnak a közigazgatási informatikában való innovatív képességeire, tapasztalataira építve. Törekedni kell arra, hogy a turisztikai fejlesztések intézményi háttere kialakuljon, a TDM kapcsolat újragondolásával. A lovas-, illetve a kerékpáros turizmus támogatása. Anna-hegyi pincék hasznosítása, a bérlővel együttműködve. A volt Lőszer-raktár földalatti labirintusának hasznosítása közösségi célra, az ingatlan tulajdonosaival együttműködve. 59

  

Törökbálinti-tó vonzerejének, hasznosíthatóságának kihasználása. Látnivalók jobb bemutatása, állandó kiállítások számának növelése (Róth Miksa ill., Hadik Gyula hagyaték, Játékmúzeum). Az erdei rekreáció fejlesztésének lehetőségei (tanösvények, tornapályák)

4.19 Megváltozott munkaképességűek helyzete Helyzetkép Az önkormányzat nem rendelkezik információval arról, hogy Törökbálinton hány megváltozott munkaképességű ember él és hány munkahelyet kínálnak a megváltozott munkaképességű embereknek a helyi vállalkozások. Továbbá a helyi munkahelyen, a foglalkoztatottak közül hány százalék a törökbálinti lakos. Az önkormányzat határozott célja, hogy segítsen a helyzetükön. Célkitűzések   



Fel kell mérni a megváltozott munkaképességű személyek számát és helyzetét. A megváltozott munkaképességű emberek számára további munkalehetőségeket kell felkutatni. Vizsgálni szükséges a foglalkoztatók helybe telepítésének lehetőségét. Törekedni kell valamennyi közintézmény, középület akadálymentesítésére.

4.20 Sport A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapjoga. Ennek érvényesülése érdekében az Országgyűlés az önkormányzatok számára a sportról szóló 2004. évi I. törvényben az alábbi feladatokat határozta meg: A települési önkormányzat:  meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról;  a sportkoncepcióban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel;  fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket;  megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit;  biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. Helyzetkép Az önkormányzat, iskoláival együtt, jelentős számú sport célú létesítményt működtet. Mivel ez a létesítményrendszer az infrastrukturális alapja a sporttevékenységeknek, így annak fejlesztése, karbantartása, gazdaságos üzemeltetése kiemelt feladat. Az önkormányzat, a sporttörvényből adódó kötelező feladatának eleget téve részben az intézmények költségvetésébe illesztve biztosítja a sportcélú ingatlanok működtetésének forrásait. A városi költségvetés által anyagilag is támogatott sportegyesületek, vegyesen használnak önkormányzat és intézmények által kezelt ingatlanokat. Általánosságban elmondható, hogy az 60

elmúlt években folyamatosan szűkülő pénzügyi források mellett valósult meg a létesítmények üzemeltetése. Az elmúlt gazdasági ciklusban a sportinfrastruktúra területén jelentős fejlesztés valósult meg a Törökbálint Sportközpont átadásával és üzembe helyezésével. Új sportolási lehetőségek nyíltak meg, különösen a vízi sportok vonatkozásában. A Törökbálinti-tó sport célú hasznosítása – kenu-iskola – is elkezdődött. A Városgondnokság létrejöttével, feladatává vált az önkormányzati és az iskolai sportlétesítmények fenntartása. A kormányzat a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszere (TAO) révén lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest jelentősen magasabb plusz források bevonására a látványcsapatsportágaknál Ez lehetővé teszi az öt látványcsapat-sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) támogatását a társasági adókötelezettség legfeljebb 70%áig. Mindezek jelentősen befolyásolják a helyi sport lehetőségeit, ezért mindenképpen szükséges a jelenlegi sportkoncepció újragondolása. Célkitűzések A törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében az önkormányzatnak jó kapcsolatot kell ápolnia a helyi sporttal foglalkozó civil szervezetekkel, amelyek egyrészt részt vesznek a sportlétesítmények fenntartásában, működtetésében, illetőleg fontos szerepet töltenek be mind a verseny mind a szabadidős sportesemények lebonyolításában. Az önkormányzat költségvetési lehetőségeihez mérten ezen időszakban is támogatni kívánja a sporttal foglalkozó civil szervezeteket, hiszen az általuk megrendezésre kerülő sportrendezvények lehetőséget teremtenek városunk valamennyi lakójának a sportolásra és a szabadidejük hasznos eltöltésére. A képviselő-testületnek keresnie kell a lehetőséget az új típusú rendezvények megszervezésére, elsősorban a városunkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sportágak – kosárlabda, úszás – úszás területén. 

      

Alapvető feladat az új sportkoncepció megalkotása. Törökbálint Város sportkoncepciójának célja, hogy a nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi igények alapján, a gazdasági és jogszabályi lehetőségeknek megfelelően megfogalmazza a város sportéletének jövőképét és célrendszerét, illetve a megvalósítás stratégiáját, a megvalósításhoz szükséges feladatokat. Kiemelt cél a létesítmények üzemeltetésével és hasznosításával kapcsolatban a kihasználtság javítása. Szükséges a szabadidő sportok felé való nyitás, olyan sportingatlanok, létesítmények kialakításával, amely vonzó a lakosság számára. Sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, meglévő sportpályák folyamatos karbantartása. Egy műfüves labdarúgópálya mielőbbi létrehozása a Sportközpont mögötti területen. Évente 2-3 nagy rendezvény mellett folyamatos, rendszeres programok bevezetése: bármely korosztály számára űzhető sportok biztosítása. Szenior korúak bevonása a sportba, célzott programokkal, egészségügyi szűréseken a sport fontosságának hangsúlyozása és konkrét lehetőségek, sportágak ajánlása. Kerékpárutak biztonságos kiépítése, csatlakozás a tervezett Budapest-Balaton kerékpárúthoz. 61



A meglévő sportlétesítmények költséghatékony működtetése különös tekintettel a Törökbálinti Sportközpont létesítményeire pl. edzőtáborok, országos és nemzetközi sportversenyek lehetséges helyszíneiként.



A kormányzati ígéretnek megfelelően kezdeményezzük a Bálint Márton Általános és Középiskola és Sportközpont tervezett II. ütemének megvalósítását.



Fontos feladat a városban működő sportegyesületek támogatásának újragondolása, különös tekintettel a költséghatékony, a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások finanszírozására.



A nemzeti fejlesztési tervekkel és lehetőségekkel összhangban a jelenlegi labdarúgó utánpótlás nevelés szakmai és tárgyi feltételeinek megújítása.

4.21 Önkormányzat, igazgatás Helyzetkép A közigazgatási reform vonatkozásában, ami a törökbálinti polgármesteri hivatalt illeti, az elmúlt 4 év egyáltalán nem volt könnyű, hiszen a közigazgatást és az önkormányzati rendszert érintő igen jelentős átalakítások – járási hivatalok létrejötte, a hatáskörök átalakítása, a gazdálkodás és a számviteli rendszer teljes átalakítása – mellett helyi jelentőségű változásokat is át kellett élnie. Ilyen változások voltak többek között a 2011-es jegyzőváltás és egyéb személyi változások, a városgondnokság létrejöttével a feladatkörök átalakulása, szervezeti átalakítás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Sajnos a ciklus alatt nem sikerült lényegesen javítani azokon a méltatlan elhelyezési feltételeken és körülményeken, melyek között a Polgármesteri Hivatal a tevékenységét végzi. Az úgynevezett „Főutca” projekt része lett volna többek között az új hivatal felépítése is, azonban az elnyert pályázatot az Önkormányzat visszamondta, miután tudomására jutott a távközlési szolgáltatók helyi adóztatásának a település számára hátrányos módosítása. Korábban még 7 helyen működött a Hivatal, majd 2010. július 1-jétől sikerült 3 helyre „koncentrálni” az elhelyezést Összességében véve az mondható, hogy a Hivatal elhelyezése rendkívül méltatlan, különösen, ha figyelembe vesszük a többi önkormányzati intézmény körülményeit. A Munkácsy utcai és a Bajcsy-Zs. utcai épületek elavultak, dohosak, sötétek és lepusztultak, a Kinizsi utcai épület legfőbb problémája pedig az, hogy nem irodának, hanem üzlethelyiségnek készült, ezért a napi 8 órán keresztül történő irodai munkavégzésre és az adatvédelmi szabályokat is tiszteletben tartó ügyfélfogadásra alkalmatlan. Feltétlenül pozitívumként kell viszont megemlíteni, hogy a munkavégzés tárgyi feltételei jók, sőt, informatikai feltételek egyenesen kiválóak. Minden munkatársunk rendelkezik korszerű számítógéppel, s e mellett mintegy 50 különböző szoftver segíti munkánkat. Kiemelkedő jelentőségű ezek közül a TTT-TÖK és a térinformatikai rendszer, amelyeket uniós pályázat során nyert forrásokból fejlesztettünk. A ciklus időszaka alatt három olyan fontos változás történt, amely hatással volt a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésére. Ezek: a járási hivatalok létrehozása, az építési hatósági rendszer átalakítása, a harmadik tényező pedig a Városgondnokság létrehozása volt, amelynek eredményeként az üzemeltetéssel, fenntartással, karbantartással kapcsolatos feladatok az új intézményhez kerültek át, és ezzel együtt sor került 14 álláshely átadására is (az a Hivatal akkori létszámához képest 17.9 %-os csökkentést jelentett!). 62

A bekövetkezett változásokat „lekövetve” 2013-ban módosítottuk a szervezeti felépítésre vonatkozó szabályozást, amelynek gyakorlati végrehajtása 2014-ben történt meg. Mindezeket szem előtt tartva a szervezetben a következő változások történtek:      

Összevontuk az Igazgatási és a Szociális Irodát, és a továbbiakban Hatósági Iroda néven működik tovább. Összevontuk a Beruházási és az Építési Irodát, a továbbiakban Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda néven működik tovább. Megszűnt a Szervezési Iroda, feladatait részben az újonnan alakuló Polgármesteri Kabinet, részben pedig a korábban is meglevő Jegyzői Iroda vette át. Megszűnt a függetlenített aljegyzői munkakör, az aljegyző a továbbiakban egyúttal a Jegyzői Iroda vezetője is. A Közterület-felügyeletet valamint a Mezőőri Szolgálatot összevontuk és létrehozásra került ebből a Városrendészeti Iroda, egyben a mezőőrök addigi 3 fős létszámát 1 főre csökkentettük. A felszabaduló 2 fővel a Városrendészeti Iroda létszámát növeltük. Az Adó Iroda és a Pénzügyi Iroda szervezete nem változott.

A változtatások eredményeként a korábbi 9 szervezeti egység + Mezőőri Szolgálat helyett jelenleg 7 szervezeti egységgel működik a Hivatal. Célkitűzések 

   

Ebben a ciklusban is gondot kell fordítani az irodák bútorzatának cseréjére. Az informatikai eszközök (számítógépek, fénymásolók) folyamatos karbantartása, selejtezése és pótlása is elengedhetetlen. Miután ezekhez általában pályázati forrás nem vehető igénybe, ezért annak fedezetét saját forrásból kell előteremteni. Az ügyfelek elégedettségének növelése érdekében lehetőséget kell teremteni az egyablakos ügyintézésre. Erre lehetőség nyílhat, ha sikerül a polgármesteri hivatali épületet bővíteni, ami része fejlesztési terveinknek (lásd 1. mellékletben). Tovább kell fejleszteni az önkormányzati belső / külső információáramlást. Az elektronikus ügyintézés szintjének bővítése (e-nyomtatványok, mobil szolgáltatások stb. bevezetése) Az ügyintézők felkészültségének, tudásának folyamatos növelése.

4.22 Nemzetközi kapcsolatok Helyzetkép Törökbálint testvérvárosi kapcsolatai az alábbiak:

Törökbálint testvérvásosi kapcsolatai Település

Ország

Kapcsolatfelvétel ideje

Süssen Város

Németország

1990.

Székelyudvarhely Megyei Erdély/Románia Jogú Város 63

2000.

Bük Város Soroksár

Magyarország

2002.

(Budapest Magyarország

2005.

Főváros XXIII. kerülete) Nagytárkány Község

Felvidék/Szlovákia

2008.

Negyed Község

Felvidék/Szlovákia

Még

Trstenik

Dél-Szerbia

jóváhagyások. A szándéknyilatkozat

nincsenek

testületi

2010-ben megszületett, de még

nincsenek

testületi

jóváhagyások. Folyamatos kapcsolatot tartunk testvértelepüléseinkkel. Évente vendégünk Süssen, Székelyudvarhely és Nagytárkány polgármestere településeik delegációinak élén. A kapcsolatokat egyesületi, egyházi és iskolák közötti szinteken ápoljuk. Bük Várossal és Soroksárral is hasonló módon egyesületi szinten tartjuk a kapcsolatot. Több éve vendégünk már a majálison a felvidéki Negyed Község. Polgármesterével elvi együttműködési megállapodást kötöttünk, melyet a települések önkormányzatainak kell jóváhagyniuk. 2012-ben került sor Bük Várossal kötött testvér-települési kapcsolatunk 10. évfordulójának megünneplésére, amelyre Bük Várostól kaptunk meghívást. 2012-ben Soroksár bemutatkozó hétvégi programot rendezett Törökbálinton. Képviseltetjük Városunkat Süssenben az éves Stadtfest rendezvényen. A törökbálinti delegáció már harmadik évben egészült ki az Ifjúsági Önkormányzat tagjaival. Rendszeresen eleget teszünk Székelyudvarhely Megyei Jogú Város, Nagytárkány és Negyed Községek meghívásainak. Jövő júniusban lesz 25 éve annak, hogy Süssen-nel testvér-települési kapcsolatra léptünk. Célkitűzések  Még nagyobb mértékben ki kell használni a jó testvérvárosi kapcsolatainkat, amelyek által városunk diákjai nyelveket tanulhatnak, megismerhetnék nemzetközi kultúrákat, külföldi tájakat láthatnának és így elméleti tudásukat gyakorlati ismeretekkel is ki tudnák egészíteni.  Ezen célok elérése érdekében pályázatokat tervezünk benyújtani testvérvárosi kapcsolataink ápolására, sikeres pályázatok esetén kapcsolatainkat tovább mélyíthetjük.

 Törekednünk kell testvérvárosainkkal nem csak kulturális, hanem gazdasági kapcsolatok kiépítésére is.

4.23 Közbiztonság Helyzetkép Törökbálint szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy saját rendőrőrse van már évek óta. A Törökbálinton szolgálatot teljesítő rendőri állomány motiváltan, kötelességtudóan

64

végzi munkáját. Jelentős problémát okoz azonban az állomány megtartása, illetve a nagymértékű fluktuáció. A Rendőrős és az Önkormányzat között az együttműködés hagyományosan jó. Az Önkormányzat anyagilag is támogatta a rendőrség munkáját. A „látható rendőrség” megvalósulása érdekében a Város területén a nap 24 órájában biztosított a rendőrjárőr jelenléte, amely növeli a lakosság szubjektív biztonságérzetét. A közterületi jelenlétet tovább erősíti a körzeti megbízotti szolgálat, valamint a Városőrség Polgárőr Egyesület tagjainak közterületi járőrszolgálata. Megvalósult a Város területén működő egyesületekkel történő hatékony együttműködés, amely a Városőrség Polgárőr Egyesület vonatkozásában példaértékűvé vált. A közbiztonság javítása érdekében alkalmanként közös járőrszolgálatok kerültek szervezésre, illetve különféle szolgálati feladatokba kerületek bevonásra az Városőrség tagjai. Kialakításra került a napi szintű, közvetlen kapcsolattartás a közterület-felügyelet (Városrendészet), valamint a Polgármesteri Hivatal munkatársaival, ami hozzájárul az ügyek hatékony elintézéséhez. A regisztrált bűncselekmények jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, mint ahogy az a régió más településein is tapasztalható. A bűnesetek felderítését nehezíti, hogy az elkövetők leginkább Budapestről, illetve vidékről érkeznek a településre, amit a bűncselekmény elkövetése után azonnal el is hagynak. A településen bekövetkezett személyi sérüléses balesetek legfőbb oka a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a követési távolság és a kanyarodási szabályok be nem tartása. Az Önkormányzat által vásárolt és a rendőrőrsnek adományozott sebességmérő készülék napi rendszeres használatával azonban sikerült elérni a gyorshajtásból eredő balesetek számának csökkenését. A Képviselő-testület részéről mindig nagy figyelem övezi a Városrendészeti Iroda munkatársainak tevékenységét Fontos mérföldkő a Város köztisztasági, valamint közbiztonsági helyzetének megőrzése és javítása érdekében, hogy a Képviselő-testület megalkotta 6/2014. (III.31.) Ör számú rendeletét, melyben a közterületi térfigyelő kamerák üzemeltetésével és kezelésével a Városrendészeti Irodát bízta meg. A rendelet alapján április 16-val elindult a térfigyelő kamerák figyelése, melyet munkaidőben a közterület-felügyelők végeznek. Megalkottunk egy, a feladataink és területi ellenőrzéseink szervezését, illetve tervezését vizuálisan is elősegítő, belső felhasználásra szánt problématérképet, melyet szeretnénk összekapcsolni a terület bejárási tervvel, ezzel is elősegítve a rendszeresen visszatérő problémák kezelését az érvényes helyi rendeletek betartatása érdekben. A problématérképen feltüntetésre kerültek a járőrkörzetek és a területfelelősök, a Városban található szelektív hulladékgyűjtő szigetek, az engedéllyel használható állandó, illetve ideiglenes árusító helyek, az illegális hulladéklerakással leginkább fertőzött területek és helyek, valamint az Önkormányzat által sorompóval lezárt területek. Célkitűzések

65

     

A hatékony együttműködés további fenntartása – a Városrendészeti Iroda koordinálásával – a városőrség, a rendőrség és a közterület-felügyelet között, valamint a lakossággal a partnerség a közbiztonságért elv alapján. A térfigyelő kamera-hálózat bővítése (pl. Anna-hegy, Pistály, Idamajor és belterületen). Nálunk szolgálatot teljesítő rendőrök számára lakás biztosítása a településen. Gyalogos járőrök fokozott jelenléte a belterületi részeken. Külterületen, gyümölcsösökben a lovasjárőr-szolgálat állandósítása. A problématérkép számítógéppel történő kezelésének mielőbbi megvalósítása a Városrendészeti Irodán.

4.24 A gazdasági program végrehajtásának szervezése, értékelése A gazdasági program végrehajtását az éves költségvetési koncepciók és az önkormányzat éves költségvetéseinek összeállítása során a polgármester koordinálja. A feladat végrehajtásában részt vesznek a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, és az Önkormányzat intézményei. A program eredményes végrehajtásának egyik feltétele, hogy annak alapját képező – a Programban tervezett – dokumentumok (programok, koncepciók, stratégiák) időben elkészüljenek vagy megtörténjen a megújításuk. Az érintett dokumentumok listáját az 4. melléklet tartalmazza. A program megvalósítása érdekében szükséges az együttműködés a lakossággal és az érintett civil szervezetekkel, társaságokkal. A feltételrendszer megváltozása esetén szükséges a Program aktualizálása, ezt a jegyző koordinálja. A gazdasági program végrehajtását a polgármester évenként az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztésben értékeli.

5. Összegzés A Gazdasági Program egy integrált szemléletű tervezési folyamat végeredményét jelenti. Az Európai Unió 2014-2020 fejlesztési ciklusának elvei alapján a stratégia a következő alapelvekre épül: a növekedésre, a foglalkoztatás erősítésére, a versenyképesség növelésére. A város arculatát biztosító városkép, az életminőség, a rendezvények, a szolgáltatások meghatározzák a lakosság és az ide látogatók hangulatát, benyomásait. A városüzemeltetés, a közszolgáltatások színvonala, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a sport, a közbiztonság minőségi feltételeinek javítása éppoly fontos, mint a kitűzött fejlesztések megvalósítása. A Gazdasági Program ezeket a prioritásokat, az önkormányzati feladatok magas színvonalú biztosítását és a fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket fogalmazta meg. A Program megvalósítása során azt kell mindig szem előtt tartanunk, hogy a politikára is igaz az az üzleti szabály, mely szerint a stratégia súlya 5, a végrehajtásé 95 százalék, és a választóink is az utóbbi javulásából érzékelik az Önkormányzat teljesítményét.

66

6. Felhasznált dokumentumok 1. Törökbálint Város Önkormányzata cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről 20112014. Szerkesztette: Turai István, 2014. október.

2. Törökbálint Város Stabilizációs Programja. Összeállította: dr. Lantos Ottó, 2014. június. 3. Dr. Niklasz L.: Törökbálint Város Településmarketing Terve – Koncepció. 2012. december. 4. Márta G., dr. Niklasz L., dr. Radácsi Zs., Tóth L., Weiler R.: Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és továbbfejlesztése. Tanulmány, 2013. május. 5. EMLA Környezeti Menedzsment és Jog Egyesület: Törökbálint Város Településmarketing Terve – Környezet- és helyzetelemzés és cselekvési terv. 2013. szeptember. 6. Törökbálint Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve, 2012. április. 7. Pestterv Kft.: Törökbálint Város Településszerkezeti Terve. 2013. november. 8. Pest megyei területfejlesztési koncepció. 2013. április. 9. Törökbálint Város Önkormányzat Idősügyi Stratégiája, 2010. március. 10. Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) Ör. számú önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás keretébe tartozó települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, és felhasználása ellenőrzésének szabályairól 11. EU Commission: European Innovation Partnership on Smart Cities and Communities Operational Implementation Plan: First Public Draft, 2015. 12. TIFO: Törökbálint Város Ifjúsági Önkormányzata 2014. évi beszámolója, 2015. évi munkaterve és költségvetés-tervezete, 2014. november. 13. FIDESZ Törökbálinti Szervezete: Törökbálinti Lap. Választási kiadvány, 2014. október. 14. Törökbálint Város Önkormányzat gazdasági (ciklus) programja 2011-2014. Törökbálint, 2011. április 3. 15. Elek S.: Jelentős tartalékokat rejt magában a város gazdálkodása. Kerthelẏség, 2015. 3-4. szám. 16. Földvári L.: Zöld Város Törökbálint. Kerthelẏség, 2015. 1-2. szám. 17. Gyarmati M.: A legfontosabb feladatunk a városközpont rendbetétele. Kerthelẏség, 2015. 3-4. szám. 18. Szőke P.: A gazdálkodásban strukturális változásra, a közéletben a civil közösségek szerepvállalására van szükség. Kerthelẏség, 2015. 3-4. szám. 19. Gyurasits T.: Együtt gyorsabban és eredményesebben juthatunk előre. Kerthelẏség, 2015. 3-4. szám. 20. Dr. Hajós B.: Az átfogó, szakmailag megalapozott megoldás mindannyiunk közös érdeke! Kerthelẏség, 2015. 3-4. szám. 67

21. Szalczinger J.: „A célokat megfogalmaztuk, a feladatokat kitűztük.” Kerthelẏség, 2015. 3-4. szám.

Mellékletek 1. Melléklet – a ciklusban tervezett fejlesztési programok

A GAZDASÁGI PROGRAM 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE sorszám

Tervezett fejlesztési feladatok

2016.

2015.

2017.

2018.

2019.

tervezett vagy becsült költség

1.

Játszótér – grund fejlesztés

--

Géza fejedelem u. mellett

---

Rudák telep ~5.000.000.-

~5.000.000.2.

3.

4.

5. 6. 7.

Járdaépítés Régi autóbuszvégállomás megszüntetése, autóbuszmegállók korszerűsítése, konténertelepítés a Géza fejedelem úti áthaladó autóbusz megállóhoz A külterületi földutak tavasziőszi javítása Közvilágítás korszerűsítés Kerekdomb terület hasznosítása Az Égett-völgy Raktárvárosi u. melletti régészeti

15.000.000.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

~18.000.000.-

x

3.600.000.-

x javaslat

fejlesztés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

68

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

terület feltárása (területcsere befejezése) Fűzfa u. járhatóvá tétele Közreműködés a Pistály-felső terület vízellátásában lakossági költségvállalás mellett Szennyvíztisztító telep továbbfejlesztése Hulladékudvarról új ki / bevezető út építése, a szennyvízteleptől a Fűzfa utca folytatásaként a Raktárvárosi útig Levendulás területének erdősítése a Pilisi Parkerdő Zrt. által Együttműködés a Fővárossal és az érintett kerületekkel?, Budaörssel a Pistály-réti csapadéktározó kialakításában Területszerzés kezelésbe az államtól a Kerekdomb alatti tervezett horgásztó kialakításához (a dulácskai völgyhídnál) Őrház utca kétirányúsítása, a Bajcsy-Zs. útnál (a vasúti aluljárónál) körforgalom kialakítása A Károlyi utca végénél száraz záportározó kiépítése az M0-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

állami költségen

állami költségen

69

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

M7 meglévő, illetve épített úttöltés közé Az M7-M0 autópályára lefelhajtó (körforgalmi csomópontokkal) kiépítése a Virágtanya térségében Bálint Márton Iskola és Sportközpont külső élménymedence és jacuzzi építése Bálint Márton Iskola és Sportközpont II. ütem kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya, kivitelezései tanulmány Temető fejlesztésével összefüggő, bővített terület bekerítése, új ravatalozó, új csomópont kialakítása József-hegy utcai hegyoldal megtámasztása Munkácsy Mihály utca középső szakaszának rendezése I-II. ütem feladatai Harangláb körforgalom építése (Szent I.Kazinczy F.-Baross G. út kereszteződésében) Gyalogosátkelő

állami költségen + saját költség: 5.800.000

50.614.000. -

x

x

x

pályázat kivitelezése

1.000.000.-

ravatalozó. tervezése x

ravatalozó kivitelezés x

35.400.000. 33.000.000. -

kétirányúsítás x

71.161.000. -

4.200.000.-

DEPO 70

Kápolna

csomópont kialakítás x

x

hely létesítése a DEPO-nál, Kápolna u.-Diósdi u. kereszteződésben + Kastély u.

~10.000.000.(DEPO költségvállalással) Óvoda u.

-Diósdi ~ 7.000.00 0.-

~ 4.200.000.-

25.

Forgalomtechnikai intézkedések a városban (felmerülő igény szerint) Hegyalja úti járda építése

16.784.000. -

26.

27.

28.

29.

30. 31.

6.450.000.-

Városháza építésével összefüggő előkészítési munkák, tervezés területen épületbontás Kollégium átalakítása érdekében tervezésiszervezési feladatok, gazdasági társaság létrehozása Hulladékudvaron melegedő és fűtött műhely kialakítása, a csarnokok kiegészítése, a műhely és járműcsarnokok kiköltöztetése a Munkácsy Mihály u. 79-ből Kerékpáros koncepció további megvalósítása a városban Helyi érték-

59.475.000 .-

átvétel, gazdasági társaság

x

x

x

x

Szőlő u. Séta u. között (felső szakasz) ~17.000.000.-

kivitelezés x

kivitelezés x

pályázat, tervezés

kivitelezés

x

x

x

15.000.000. -

kiköltözés, új kijárat, út ép. x

6.100.000.-

x

x

x

x

5.000.000.-

x

x

x

x

71

32.

33.

34.

védelemmel kapcsolatos feladatok Az Alsóerdősori sportpályán (vagy a Sportközpont mellett) műfüves focipálya megvalósítása (MLSZ pályázattal, pályázati önrészkeret igénybevételével) Ingatlan vásárlások Csapadékvíz elvezetési munkákra az összes keret: A munkák : - Szabadság tér alatti csapadékvíz átvezetése - Hegyalja út vízelvezetése a Diósdi út mentén a Pannon úti körforgalom irányába - Bajor Gizi utca és csatlakozó utcák vízelvezetése - M7-Bajcsy-Zs. utca szikkasztó árok (Hörpi mellett) feltárása, vízelvezetés megoldása a Hosszúréti patakba - Nemzetőr utca mélyvonulat csapadékvízelvezetése - Csillag közi, M7 telken áteresz megnyitása, kiépítése - Rózsa közből Géza fejedelem u. alatt szivárgó

x

25.500.000. -

~60.000.000.-

39.400.000. -

~1.500.000.-

~7.050.000.-

~500.000.x

72

x

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

rendszer továbbépítése Apponyi u., Szent István u. 27. csapadékvíz elvezetése Kazinczy utca csapadékvíz elvezetés (II. ütem) Kazinczy u. 3127. hrsz. ingatlan előtt beton térburkolatú parkoló kiépítése Károlyi utca vízrendezése (Széchényi tér – Kinizsi utca között) Baross G. utca átépítése a Postától a Haranglábig – vízelvezetés, parkolók építése Gyalogosátkelő helyek létesítése a város egyéb helyein (felmérés szerint) Csapadékvíz – rendezés Annahegyen Géza fejedelem melletti közpark kialakítása (a jelenlegi nádas helyén) területszerzés Géza fejedelem utca melletti meglévő grund felújítása Szent I. utca alsó szakasz vízelvezetése, Meredek utcánál az útról vízlevezetés az útárokba Segítő Kéz Szolgálat tervezett kiköltöztetése a Köztársaság térre

~8.500.000.-

~13.750.000.-

~3.000.000.-

x

tervezés ~800.000.-

~53.800.000.-

x

x

területszerzés x

x kialakítás x

x

~1.000.000.-

x

73

x

x

kialakítás x

x

42. 43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

Bajcsy-Zs. úti Bóbita Óvoda tetőcseréje Dózsa Gy. utca tervezett rekonstrukciója Ady Endre út felújítása, és lakossági ivóvíz bekötések cseréje a Bajcsy-Zs. u. és József A. u. között Pelsőczy F. utcában a még hiányzó dísz-útburkolat kiépíttetése Szérűskert Bölcsőde felújítása Zajvédő falak hatékonyságának növelése, (az M0 és az M7 törökbálinti szakaszán a sebesség 100 km/órára csökkentése) Hosszúréti-patak víztisztaságának biztosítása, kaszálás, meder tisztítás Játékmúzeum kialakítása norvég pályázati forrásból A Törökbálinti tavon a kenu sport és a téli korcsolyázás feltételeinek biztosítása Utca fejújítási program folytatása pályázati támogatással Növénytelepítés az autópályák mentén, növénygondozás, 200 fa elültetése

x x

x

21.440.000. -

x 33.000.000. -

x

x

x

állami feladat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

74

53.

54.

55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.

63.

64.

65.

66.

József A. utcai központi rendelő felújítása A Helytörténeti Gyűjtemény bemutató helyének kialakítása Bartók – Baross utcai csomópont kialakítása Walla óvoda előtti parkoló építése Tükörhegyi forg.-i rend kiterjesztése Tükörhegy IV-re TSZT/HÉSZ kiadásai Egyéb eszköz beszerzés Ebédlőhely kialakítása Zimándy I. iskolában Járműbeszerzés Rendőrség részére Önkormányzati számítógépes rendszer korszerűsítése Kazáncsere (Walla óvodában, a Bóbita óvoda régi épületében, a Bajcsy-Zs. úton) Bóbita óvoda geotermikus gépészeti rendszerének javítása (szavatosság keretében) Külső kőburkolat megerősítése a Munkácsy M. Művelődési Házban és a Volf György Könyvtárban Bálint M. Iskola Köztársaság téri

~50.000.000.-

x

~14.000.000.-

x

175.000.33.000.445.000.3.581.000.381.000.4.501.000.5.000.000.5.000.000.-

1.645.000.-

10.000.000. -

11.000.000. -

2.500.000.75

67.

68.

69. 70.

71.

tanétterme elektromos rendszerének korszerűsítése, szabványosítása Bálint M. Iskola Köztársaság téri épülete riasztórendszerének felújítása Tantermek felújítása a Zimándy I. iskolában Bérlakások elektromos felújítása A hivatal részére - jármű beszerzés - informatikai eszköz beszerzés - egyéb eszköz beszerzés Városgondnokság részére - teherautó vásárlás - temető sírhely nyilv. program - közvilágítás fejlesztés -

72. 73. 74.

75.

egyéb eszköz beszerzés

Walla József Óvoda egyéb eszköz beszerzés Nyitnikék Óvoda egyéb eszköz beszerzés Bóbita Óvoda egyéb eszköz beszerzés Munkácsy Mihály Művelődési Ház - közművelődési érdekeltségi alap önrész

1.500.000.-

3.600.000.10.000.000. 6.350.000.1.270.000.1.143.000.44.000.000. 300.000.3.600.000.20.000.000. 297.000.445.000.445.000.-

1.143.000.-

76

-

76.

77.

egyéb eszköz beszerzés Volf György Könyvtár - informatikai eszköz beszerzés - egyéb eszköz beszerzés Segítő Kéz Szolgálat - informatikai eszköz beszerzés - egyéb eszköz beszerzés

254.000.-

661.000.-

51.000.-

254.000.-

445.000.-

Jelmagyarázat: x = javasolt feladat -

a 2015. oszlopban összeg csak ott szerepel, ahol az éves költségvetés „Felújítás célonként, illetve Beruházások célonként” című táblákban előirányzat szerepel. a ciklus további éveiben a költségvetés elfogadása után, módosítani szükséges ezt a táblázatot

77

2. Melléklet – az EU 2014-20 fejlesztési ciklusának elfogadott operatív programjai Magyarország a számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. 78

Magyarország a Partnerségi Megállapodást 2014. szeptember 11.-én aláírta az Európai Bizottság. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív programok feladata. A tárgyalások folyamatosan zajlanak az Európai Bizottsággal az operatív programok tartalma kapcsán. A partnerség elvének jegyében folyamatosan nyomon lehet követheti a programok tartalmának változását, azonban azok tartalma brüsszeli jóváhagyásukig még változhat. A Brüsszel által már elfogadott öt magyar Operatív Program és annak most jóváhagyott keretösszege:  A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai.  A Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) 3,97 milliárd eurós keretösszegéből több mint 85% érkezik majd a közös kasszából (k.b 3,41 milliárd euró).  A Versenyképes Közép-Magyarország OP-ből (VEKOP) 927 millió euróra számíthat a központi régió, amely az 50%-os uniós támogatási intenzitás miatt “csak” 463 millió eurónyi forrást jelent a közös uniós kasszából.  Az Integrált Közlekedésfejlesztési (IKOP) és a Környezeti és Energiahatékonysági OP-k (KEOP) keretösszege együtt 7,7 milliárd euró, amelyből 6,5 milliárd jön majd a brüsszeli kasszából. A GINOP főbb jellemzői Amint a fenti táblázatból is látható, a GINOP messze a legnagyobb keretösszegű Operatív Program, amely a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének fokozására irányuló beruházási program. A cél elsősorban a kkv-k kutatási, innovációs és munkahely-teremtési kapacitásának javítása lesz a különböző pályázati kiírásokon keresztül. Mind a GINOP mérete, mind a fejlesztéspolitikai prioritások is abba az irányba mutatnak, hogy ez lesz a legfontosabb csatornája annak a régóta hangoztatott kormányzati tervnek, hogy az EU-tól 2014-2020 között érkező források 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani a megelőző ciklusra jellemző, 20% alatti arányhoz képest. A program a kutatási és innovációs potenciálra összpontosítva kívánja korszerűsíteni Magyarország gazdaságát: célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) jobb kiaknázása, a fenntartható turizmus fejlesztése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén fenntartható és minőségi munkahelyek jöjjenek létre, többek között az idegenforgalmi ágazatban. A program emellett elősegíti a pénzügyi eszközök felhasználását, így új finanszírozási megoldásokat kínál számos kezdeményezés – például a megújuló energia előállítása, valamint a lakások és középületek energiahatékonyságának növelése – számára. A pénzügyi eszközök bevezetése a pályázati kiírásokba nem teljesen új, de a 2007-2013-as ciklusnál jóval nagyobb volumenű lesz az Európai Bizottság elvárásai miatt, amelyre a magyar pályázóknak fel kell készülnie. A pénzügyi eszközök jellemzőiről, használatuk okairól ebben az elemzésünkben már részletesen írtunk. A TOP-ról néhány jellemző A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Magyarország-szerte (a fővárosi régión kívül) 3,97 milliárd euró összértékű beruházás fog megvalósulni. Ehhez a finanszírozás több mint 85%-át az Európai Unió biztosítja. Több mint 1 milliárd eurót irányoztak elő a városok fenntartható fejlődésére, ideértve a környezetbarát gazdaság és közösségi közlekedés előmozdítását, a városi környezet és a 79

közszolgáltatások javítását, a szegénység elleni küzdelmet, valamint a perifériára szorult közösségek társadalmi befogadását. A VEKOP-ról néhány jellemző A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból nyújtott 464 millió eurós támogatást és a nemzeti társfinanszírozást figyelembe véve összesen 927 millió eurós összköltségvetéssel rendelkezik, a kedvezményezett régió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését segíti elő. A beruházások elsősorban a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklését, továbbá a kutatási kapacitás és a kkv-k versenyképességének és energiahatékonyságának növelését célozzák majd – mindezt a munkahelyteremtés és a hátrányos helyzetű városi területek új életre keltése jegyében.

80

3. Melléklet – a Pest megyei területfejlesztési koncepció megvalósításához kapcsolódó Törökbálint-i fejlesztési igények Az Európai Unió 2014-2020 költségvetési ciklusához kapcsolódó Versenyképes KözépMagyarország Operatív Program (VEKOP) előkészítése során Törökbálint benyújtotta projektjavaslatait, településfejlesztési elképzeléseit Pest Megye Önkormányzatához. Az uniós költségvetési forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseknek illeszkednie kell az európai uniós és a hazai fejlesztési programokhoz. A feladat koordinálása és a vonatkozó pénzügyi keret egy részének kezelése Pest Megye Önkormányzata tervezési kompetenciába tartozik. A projektjavaslatokat meghatározott témákhoz kapcsolódóan lehetett csak benyújtani. A VEKOP pályázat előkészítése során az alábbi projektjavaslatokat dolgoztuk ki és adtuk be: 1

2

3

4

5

Városközpont rehabilitáció Törökbálint leromlott állapotú történelmi városközpontjának rehabilitációja, a Városháza bővítése, energetikai felújítása, új közpark létesítése, a Munkácsy M. utca központi szakaszának felújítása (kétirányúsítás, buszvégállomás megszüntetés, kapcsolódó közműfejlesztés), parkolók, városi terek és zöldfelületek kialakítása. Szérűskert bölcsőde felújítása, korszerűsítése (három gondozási egységes) A Szérűskert bölcsőde erősen leromlott állapotban van, felújítása sürgető feladat. Az engedélyezési tervek elkészültek, az építkezés idejére gondoskodni kell a gyermekek elhelyezéséről. Tölgyfa utcai óvoda megépítése (három csoportos óvoda) Rendelkezésre áll erre a területre, három gondozási egységes bölcsőde építési engedélyezési tervdokumentációja, mely módosításával készülhet az óvoda építési engedélyezési terve. Jelenleg a település meglévő óvodáiban 606 gyermek részesül óvodai nevelésben, viszont a 2013 évi KSH adatok szerint a városban 713 óvodás korú gyermek él, akik kötelező óvodai elhelyezéséről gondoskodni kell. Bajcsy-Zsilinszky utcai Bóbita Óvoda korszerűsítése, bővítése (4 csoportos) A korszerű óvoda tervei elkészültek, megfelelő anyagi források birtokában az építkezés azonnal elkezdődhet. Az építkezés idejére gondoskodni kell a gyermekek elhelyezéséről. Kerékpárhálózat kialakítása (kül- és belterület) A Tandem Kft. által elkészített kerékpáros koncepció végrehajtása, a szomszédos települések irányában a kerékpárutak kiépítése összesen 51,588 km hosszúságban.

81

4. Melléklet – a Gazdasági Program megvalósításához szükséges dokumentumok Dokumentum megnevezése Stabilizációs Program Településszerkezeti Terv,

létrehozás időpontja 2015 x szabályozási x

tervek elfogadása Településfejlesztési Koncepció megújítása Pályázási ütemterv x Intelligens Város Koncepció, illetve x

2016

x x

ill. kommunikáció terv Településmarketing Terv – Cselekvési

x

x

x x x x x

működési

alapdokumentuma Önkormányzat Informatikai rendszerének x Üzemeltetési Koncepciója Önkormányzat Informatikai Stratégiájának

x

megújítása

82

2018

x

továbbfejlesztése Önkormányzati kommunikáció stratégiája,

Terv aktualizálása Idősügyi Stratégia megújítása Sportkoncepció Egészségterv megújítása Zöldváros-ökováros Program Városi Innovációs Tanács

2017

2019