TRIOLA Alapfokú Művészeti Iskola
Szervezeti és Működési Szabályzata
Tartalom Bevezető
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 1. Az intézmény adatai 2. Az intézmény neve 3. Az intézmény székhelye 4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata 5. Ellátandó alaptevékenységek 6. A rendszeresen ellátott más feladatok 7. Az intézmény költségvetési szerv típus szerinti besorolása 8. Az irányító szerv neve és székhelye 9. Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási rendje) 10. A foglalkozási jogviszonyok 11. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 13. Az intézmény megszüntetése 14. Az intézmény felépítési és működési rendszere 15. Iratkezelés szabályai 16. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség 17. A kötelező szabályozások
II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje - a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, - a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatá si intézménnyel 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9. Az intézményi védő, óvó előírások 10. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 11. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel 12. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 14. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések
Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások
1. Az intézmény adatai Az intézmény neve (az intézmény típusának meghatározásával) Köznevelési intézmény: 2. TRIOLA Alapfokú Művészeti Iskola, 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 27. 3. Az intézmény székhelye és telephelye(i) Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u.27. Az intézmény telephelye(i): Vas Megye Zrínyi Ilona Általános Iskola, 9700 Szombathely, Zrínyi I. u. 10. NYME Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, 9700 Szombathely, Bolyai u. 11. Neumann János Általános Iskola, 9700 Szombathely, Losonc u. 1. Oladi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája, 9700 Szombathely, Simon I. u. 2- 6. Általános Iskola, 9791 Torony, Petõfi S. u. 2. Rumi Rajki István ÁMK, 9766 Rum, Béke u. 20. Általános Iskola, 9542 Boba, Berzsenyi D. u. 8. Büki Mûvelõdési és Sportközpont, Könyvtár, 9737 Bük, Eötvös u. 11. Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény, 9735 Csepreg, Nádasdy u.10. Ikervári Általános Művelődési Központ Csényei Tagiskola, 9646 Csénye, Ady Endre u.42. Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Iskola 9730 Kõszeg, Várkör 34. Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 9730 Kőszeg, Kiss János u.31. Győr-Moson-Sopron Megye: Általános Iskola 9476 Zsira, Fõ u. 34.
4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: alapfokú oktatás Az iskola képviseletére jogosult személy neve: Czeglédi Ibolya Adószáma: 18469941-1-18
Pénzforgalmi számlaszám: 10201006-50255690-00000000 Nyilvántartásba vétel, létesítés napja: 2002 (iktatószám:1361/2002, határozatszám: 31/2002 szám, Csongrád megye főjegyzője) A fenntartó képviseletére jogosult személy neve: Dr. Gévayné Dr. Janurik Márta
5. Alaptevékenység: - alapfokú művészetoktatás: 8520 Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, - a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben rész vevő juttatásairól és kedvezményeiről szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet, - a nevelési-oktatások működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet. 6. Egyéb feladatok: előadó művészet: 9001
7. Az intézmény típusa /az alapító okirat szerint/ Alapfokú Művészeti Iskola 8. A fenntartó neve és székhelye /alapító okirat szerint/ TRIOLA Művészpalántákért és Oktatóikért Alapítvány 6720 Szeged, Kiss Ernő u.5. 9. Az intézmény vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje a fenntartó jóváhagyásával történik a törvényi előírásoknak megfelelően
10. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak, valamint a Munka Törvénykönyvének vonatkozó szabályai szerint 11. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 11.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be. 11.2. Az iskolai évfolyamok száma: 2 évfolyam előképző 6 évfolyam alapfokú művészetoktatás 4 továbbképző évfolyam
11.3. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 1255 fő. 11.4. Alapfokú művészeti nevelés esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése Művészeti ág(ak)Oktatott művészeti ágak : a) táncművészet b) képző-és iparművészet
Oktatott tanszakok: a) társastánc, klasszikus balett b) grafika, kerámia, tűzzománc, kézműves felmenő rendszerben 2011-től Oktatott művészeti ágak : a) táncművészet b) képző-és iparművészet Oktatott tanszakok:
a) társastánc, klasszikus balett
b) grafika és festészet tanszak, szobrászat és kerámia tanszak, fém és zománcműves tanszak, környezet és kézműves kultúra tanszak. 11.5. Az iskola területén, épületeiben a dohányzás szigorúan tilos. Az iskola pedagógusai, illetve nem pedagógus dolgozói, valamint az iskola felnőtt látogatói részére a dohányzás az intézmény bejáratától minimum 5 méter távolságra az utcán engedélyezett. 12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A feladatellátást szolgáló vagyon: Az iskola önálló vagyonnal nem rendelkezik. Induló ingó vagyona 1.000.000 Ft készpénz és a TRIOLA Mûvészpalántákért és Oktatóikért Alapítvány mellékletében felsorolt ingóságok, amelyet a fenntartó bocsátott az intézmény rendelkezésére. A gyermekek neveléséhez, oktatásához szükséges helyi ségeket és azok berendezéseit, a karbantartó és kiszolgáló személyzetet (takarító, portaszolgálat stb.) a befogadó intézményekkel kötött együttmûködési megállapodások alapján biztosítjuk a mindenkori eszköz-és felszerelési jegyzékben foglaltak szerint. Az iskola mûködéséhez szükséges fedezetet a fenntartó által igényelt állami támogatás keretében biztosított normatíva, a fenntartó által elrendelt összeg, pályázati és szponzori összegek, valamint a tanu lók által befizetett összegek biztosítják. Az iskola a rendelkezésére bocsátott ingóságokat és ingatlanokat nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, és nem terhelheti meg. Minden a mûködés során kapott, vagy pályázaton elnyert támogatás, hangszer, eszköz és felszerelés a fenntartó tulajdonát képezi. Vagyon feletti rendelkezés joga: Az iskola használatára bocsátott vagyon felett a fenntartó jogosult rendelkezni. Az iskola gazdálkodással összefüggő jogosítványai: Az iskola a TRIOLA Művészpalántákért és Oktatóikért Alapítvány által fenntartott, és az Alapítvány kuratóriuma által hozott döntés alapján önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező, állami feladattal megbízott művészetoktatási iskola, amely önállóan gazdálkodik. Az iskola gazdasági tevékenységének ellátásával Kosztándi Ritát bízza meg, aki a tevékenység végzéséhez a Könyvvizsgáló Kamara 000549-es sorszámú engedélyével rendelkezik.
Az iskola a gazdasági iroda jelentése alapján tevékenységéről évente beszámol a fenntartónak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 80.§ (4) bekezdésében írt törvényességi ellenőrzésre a Kormányhivatal jogosult.
13. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben a fenntartó jogosult megszüntetni. A megszüntetésről a fenntartó határozattal dönt. 14. Az intézmény felépítési és működési rendszere, szervezeti felépítése, struktúrája a következő: A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) Intézményvezető
Lehetséges szervezeti szintek (1) 1. Legfelsőbb vezetői szint
A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) Igazgató Vegyes tanszak
Tanszakvezető
Nkt. 71 § (1) A nevelési-oktatási intézményekben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. 14.2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások Igazgató
Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök
A munkakörökben foglalkoztatható létszám
tanszakvezető
1
pedagógus munkakörök
7
Megjegyzés Teljes munkakör, részmunkaidős Teljes, részmunkaidős , megbízási szerződéssel foglalkoztatott, óraadó
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma Munkakör Iskolatitkár
Hangszerkarbantartó
Feltétel
Létszám
Intézményenként, ahol a gyermekek, tanulók létszáma eléri a 100 főt, és nem haladja meg a 450 főt
1
alapfokú művészeti iskola 200 tanuló felett
1
14.3. Az iskola működési rendszere Az iskolát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az iskolán belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 15.6. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. részre tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogok gyakorlása: - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. - Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról. 15. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/ alapján az intézmény iratkezelési szabályzata tartalmazza. 15.1. Kiadmányozás szabályai Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot.
II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok
1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - a szülői szervezet, - a nevelőtestület, véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.) vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény székhelyén és telephelyein szorgalmi időben – tanítási napokon: - reggel 9 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján – a befogadó intézmény fenntartója adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Igazgató
Az intézményben való tartózkodásának rendje Kötetlen, elsősorban délelőtt 9-12 óra között
Vegyes tanszakvezető
Délelőtt 9 – 12 Délután 14 – 18 (20) Felváltva
Az irodai ügyintézés rendje hétfőtől péntekig előzetes egyeztetés alapján történik. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - az óralátogatást egy héttel előtte jelezni kell, - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülők (szülői szervezet) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) vegyes tanszakvezető c) az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.
A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - verseny eredmények, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az iskola, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A minőségirányítási program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a minőségirányítási program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint - a teljes körű intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (iskolaszék) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. - a tanulót kísérő személy, az előbb felsoroltakon kívül Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - minden más személy. A külön engedélyt az iskola igazgatójától és vegyes tanszakvezetőtől kell kérni. Csak az általa adott írásbeli vagy szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
4. Az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet 20. § (2) bekezdés h) alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Igazgató
A helyettesítő megnevezése
Vegyes tanszakvezető
Kijelölt peadódus
Vegyes tanszakvezető
A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.
5. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartás rendjét. 1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: - információs bázis megadása, - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői szervezet jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek), A tárgyi feltételek biztosításának kötelezettsége azt jelenti, hogy az intézményvezető köteles a szülői szervezet működéséhez az iskolán belül megfelelő helyiséget biztosítani a szükséges berendezési tárgyakkal. (Az intézmény költségvetésén keresztül a fenntartónak kell biztosítani a szülői szervezet működéséhez szükséges kiadások fedezetét.) A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az iskola más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: - segítse az intézmény hatékony működését, - támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. A szülői szervezet – kapcsolattartás szempontjából - kiemelt feladata, hogy a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: - az intézmény irányítását érintő kérdésekben, - a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, (a szülői szervezet saját hatáskörben dönt arról, hogy miképpen alakítja ki álláspontját a vezetői programról), - az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; b) egyetértési jogot gyakoroljon - a pedagógiai program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz, - házirend és ezen szabályzat elfogadásakor/módosításakor, - intézményi dokumentumok jóváhagyásakor, c) véleményt nyilvánítson - az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben, - fenntartói döntések meghozatalánál, így különösen az intézmény
- megszüntetése, - átszervezése, - feladatának megváltoztatása, - nevének megállapítása, - költségvetésének meghatározása, - vezetőjének megbízása és a megbízás visszavonása tárgyában, - iskolai munkaterv elkészítésénél, - a pedagógiai program elfogadása, - a minőségirányítási program elfogadása, valamint d) szükség esetén kezdeményezze a nevelőtestület összehívását, valamint a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel, e) szükség esetén korlátozásokat állapítson meg a szülőkre háruló kiadások tekintetében. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. 2 A vezetők ill. a pedagógusok, valamint a szülők kapcsolattartásának formái A vezetők ill. a pedagógusok, valamint a szülők kapcsolattartásának formái: − fogadóórák − egyéni megbeszélések egyeztetés alapján − bemutatók, kiállítások és azok értékelése − szülői értekezletek − táncbemutatók, kiállítások és az ott elhangzó produkciók értékelése − tájékoztató füzet − szórólapos tájékoztatás − telephelyi hirdetőtáblák 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
Az intézmény a köznevelésről szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, tanszakokra, vagy tanszakvezetőkre - a szülői szervezetre. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók alapvizsgára és záróvizsgára bocsátása, - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskola működése vonatkozásában, - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a feladatellátási terv vonatkozásában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározása, - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; - értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan, - egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; - egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, - kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba,
2. Át nem ruházható hatáskörök
A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása. 3. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 4. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott ideje és módja. A beszámolás módja és ideje jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás, - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő .,.. nap),
- naptári határnapokat (minden hónap ....-ig) stb. 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - óvodákkal, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel, - különböző egyházakkal, - művelődési házakkal b) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - az intézmény SZMSZ-e, valamint annak módosításának jóváhagyására, - az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki.
A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - kiállítások, táncbemutatók - rendezvények, - ünnepségek, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a felmerülő igényekhez igazodóan alakul. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. 4. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.
A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - hangversenyek - emlékműsorok - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben tanult, ill. tanított személyeket, - a szélesebb nyilvánosságot - az írott és elektronikus médiát. Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét személyek és rendezvények nevei: -TRIOLA gála -telephelyeken félévente bemutatók, kiállítások A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (fejléces papír, TRIOLA-díj, stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 9. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. 1. Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.
Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőinek feladata, hogy ellenőrizzék: - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - hogy a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, A pedagógus az intézménybe ezen szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. 3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról és ezzel egy időben értesíti a fenntartót - a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet; - súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé,
- gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. - lehetővé teszi a szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködés a szülői szervezet tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 4. Az intézményben elsősegélynyújtó hely működik A táblával megjelölt elsősegélynyújtó hely a telephelyeken található tanári szobában van, benne az elsősegélynyújtáshoz kötelezően előírt eszközökkel. Az intézmény pedagógusaival valamint tanulóival és valamennyi dolgozójával történt balesetekkel kapcsolatos tennivalókat, az intézmény vezetője által kijelölt pedagógus látja el. 10. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen:
- a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak 50 %-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető és a fenntartó a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét. 11. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a KLIK bevonásával - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Igazgató
Szervezeti egység Igazgató-vegyes tanszakvezető
Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: Havonta - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: Szükség szerint - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: Szükség szerint - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: Szükség szerint
Egyéb
Tantestület
- Értekezletek ideje, rendszeressége: Félévente - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: Szükség szerint - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: Szükség szerint
12. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: - a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; - a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje - a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, - a szakmai tapasztalatcserére, - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, - a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására, - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait vendég óraadókkal is és az éves munkatervében is meghatározza.
14. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések 14.1 A kottatárának és könyvtárának működési rendje Az intézmény könyvtárát csak a pedagógusok vehetik igénybe a nyitva-tartási időben. A könyvtár ill. kottatáros jelzi az intézményvezetőnek az általa javasolt kották ill. könyvek szükségességét. Ezt az intézményvezető jóváhagyásával megvásárolják és bevételezik a könyvtárba. A kölcsönzési idő szükség szerint. Nyitva-tartás: előzetes egyeztetés szerint 14.2 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek) maradhat távol a főtárgyi és a kötelező tárgyi órákról, foglalkozásokról. Az órarend szerinti foglakozásokról való távolmaradást 8 napon belül igazolni kell. Igazolást a szülő, az orvos, az iskola (általános iskola, közép iskola) pedagógusa adhat. A mulasztásokat és azok igazolását a tájékoztató füzetbe is be kell vezetni. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek, a szaktanár köteles a tanulót és szüleit annak következményeire legalább két alkalommal írásban figyelmeztetni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben félévente 10 tanítási óránál igazolatlanul többet kell mulasztani ahhoz, hogy a jogszabály erejénél fogva megszűnjön a tanulói jogviszony, itt is az előzőekben említett figyelmeztetési kötelezettség mellett. 14.3. Térítési díj és tandíj fizetési kötelezettség Az 1993. évi LXXIX. törvény szerint. Az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: 115 § 1 bekezdés c. pontja Az alapfokú művészetoktatási intézményekben - heti 6 tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészeti előadás, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az osztályát folytathatja, - az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatás körében; 116. § 1 bekezdés Az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben tandíjért igénybe vehető szolgáltatások: a.) az alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglakozás, a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás 14.4 A térítési és a tandíj mértéke Az 1993. évi LXXIX. törvény 117. §-a, valamint a mindenkori költségvetési törvény alapján. 14.5 Kedvezmények A térítési illetve tandíjmentességi kérelmek, részletfizetések elbírálása az igazgató hatásköre. Mentesség csak az aktuális jogszabályoknak megfelelő igazolások meglétével adható.
14.6 A befizetés módja A térítési-, illetve tandíjak befizetését félévente kell teljesíteni készpénzfizetéssel nyugta ellenében a szaktanárnál. A befizetéseket a szaktanár köteles átutalni az iskola számlájára. Befizetési határidő félévenként, legkésőbb augusztus 31-ig történik. Indokolt esetben türelmi idő adható egyéni kérésre. A kérésben megjelölt határidőn túli teljesítésidején túl a tanuló jogviszonyát meg kell szüntetni. 14.7 A tanítási órák rendje A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános és középiskolájuk tanítási óráival, illetőleg munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit – ha lehetséges – kapcsoljuk a kötelező tárgyi órákhoz. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől, illetőleg ha ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága vagy teremhiány indokolja, a csoportos órák (előképző, csoportos hangszeres előképző és a B tagozatosok óráinak kivételével) heti egy alkalomra összevonhatók. A megtartott főtárgyi és kötelező tárgyi órákat a tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt 10 perccel a tanítás színhelyén megjelenni. A tanítási órát a tanár engedélyével a szülő és más szakmai érdeklődő is látogathatja. 14.8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje 14.8.1Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserebemutatói, cserekiállításai, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános- és középiskola, illetve az alapfokú művészoktatási intézmény igazgatójának hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulóként legalább 1 főt. A kísérő tanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők indokolt esetben kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulások költségeit – a szülők meghallgatásával – úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, a szükséges összeget, lehetőleg elő-takarékossággal biztosítsák. Törekedni kell arra, hogy az állami gondozott tanulók anyagi okból
ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a több gyermekes szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen. A tanulmányi, szakmai versenyek részei a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A helyi, területi, országos és nemzetközi versenyeken résztvevő tanulókat, felkészítő tanáraikat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A helyi rendezésű versenyekre tanulót indító tanárok a verseny napján nem tanítanak. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Az országos tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken és a továbbképzéseken résztvevő tanárok (kísérőtanárok) költségeiről lehetőség szerint az iskolának illetve fenntartónak kell gondoskodni. Ugyancsak az iskola illetve fenntartó köteles gondoskodni az országos tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken, fesztiválokon résztvevő tanulók részbeni költségeiről (útiköltség, részvételi díj). A művészeti csoportok esetében az iskola anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez. 14.8.2 Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere, látogatások Az iskola igazgatója engedélyével az iskola munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és külföldi utazásra az irányító szerv vagy impresszárió megbízása alapján kerül sor, a költségek térítése a megbízót terheli. 14.9 A tanulók felvétele és értékelése az alapfokú művészetoktatási intézményben 14.9.1 A tanulók felvétele A felvételi vizsgákat általában a tanév végén kell megtartani, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. A gyakran változó jogi szabályozás indokolja a szeptemberben történő pótfelvételi súlyoását.Új tanuló felvételéről az igazgató – a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve – dönt, a felvételiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A felvételi eredményét az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal (a továbbiakban szülő) közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkalmassági megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására – felvételi vizsgán nyújtott teljesítményük alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. 14.9.2 A tanuló értékelése A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen (havonként) érdemjeggyel értékeli. A középiskolás és a felnőtt tanulók értékelésénél a havi osztályzattól el lehet tekinteni. Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: A főtárgy és kötelező tárgyak esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Az előképző évfolyam esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az érdemjegyekről a tanuló szülőjét – felnőtt tanulók kivételével – a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. 14.9.3 A félévi és a tanévvégi osztályozás A tanulók munkáját – kivéve az előképző tanulóit – félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetve a tanévvégi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve egész évi munkáját, valamint a tanévvégi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükrözni. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az I. félév érdemjegyei és a félévi meghallgatás alapján, szükségességét a tanszakok határozzák meg. A tanév végén főtárgyból bizottság előtt beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára, és még legalább két (akiket az intézmény vezetője jelöl ki), lehetőleg azonos vagy rokonszakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról vizsgakiállításon, illetve vizsgabemutató előadás keretében adnak számot. Tanszakokon a 6. osztály befejeztével alapvizsgát kell tenni, ha továbbképzős osztályban folytatja tanulmányait. Záróvizsgát lehet tenni a továbbképző osztályok befejeztével. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanévvégi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, a törzslapra és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetve előképző tárgyak esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. 14.9.4 Szorgalom A főtárgyi és kötelező tárgyi tanúsított szorgalmat havonként folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám és szómegjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév végén pedig a naplóba, a törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. 3 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén "változó" minősítésnél jobb nem adható. 14.9.5 Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két osztály anyagából tegyen beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát 2/3 részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanévvégi beszámolókkal egyidejűleg vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani.
A tanulónak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani. 14.9.6 Felsőbb osztályba lépés Az alapfokú művészetoktatási intézmény felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. A törvény értelmében az alapfokú művészeti iskolai osztályok befejezése után alapvizsgát, a továbbképzős osztályok után záróvizsgát lehet tenni. 14.9.7 Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban. Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésőbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Az igazgató, a szaktanár meghallgatása alapján, méltányossági alapon dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot kap, de a bizonyítvány és a törzslap a megjegyzés rovatában jelezni kell, az engedély számát. Az osztályát folytatja az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összóraszám 1/3-át. 14.10 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja. Ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi, szülői közösségi döntést, amely érinti a tanulókat. A tanulók az őket érintő kérdésben – a kijelölt időpontban – az iskolatitkárhoz fordulhatnak. 14.11 A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz. 14.11.1 Az egyes tanulók jutalmazásainak lehetőségei Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért. Igazgatói dicséret adható, az iskolának dicsőséget jelentő országos, regionális, megyei, fővárosi vagy helyi versenyen elért kiemelkedő eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és a törzslap jegyzet rovatába be kell jegyezni. Az igazgatói dicséretben részesült tanulót az igazgató oklevéllel, könyvvel vagy más módon is megjutalmazhatja (belföldi vagy külföldi csereszereplés, táborozás) 14.11.2 Tanulói közösségek, csoportos jutalmazásának alapelvei A kiemelkedő eredményt elért tanulói csoportok, közösségek, együttesek igazgatói dicséretben, csoportos jutalmazásban részesíthetők (tárgy-, könyvjutalom, csereszereplés, táborozás). 14.12 Tanárok jutalmazása Lehetőség szerint plakett és pénzjutalmazás formájában történik. 14.13 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
- szóbeli figyelmeztetés - szaktanári vagy igazgatói írásbeli intés. A szaktanári figyelmeztetés vagy írásbeli intés adható: - a főtárgy, illetve kötelező tárgy követelményeinek nem teljesítése, - felszerelés hiány, - foglalkozáson előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, - házirend enyhébb megsértése, - igazolatlan mulasztás miatt. Igazgatói írásbeli intés: - a körülmények mérlegelésével a szaktanár kezdeményezi. 14.14 Felnőttoktatás Az alapfokú művészetoktatási intézmény felnőttoktatást szervezhet a nem tanköteles korú tanulók, illetve a 18. életévüket betöltők számára. A foglakozások időpontját a tanulóval egyeztetve a szaktanár határozza meg. A felnőttoktatásban résztvevőkre az alapfokú művészetoktatási intézményekre vonatkozó szabályok kötelező érvény
Záró rendelkezések Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.
Szeged, 2013. március 26.
………………………………. igazgató
Záradék
Az SZMSZ-t a nevelőtestület a 2013. március 27-i ülésén a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta. A szülő szervezet a jogszabályban meghatározott kérdésekben az SZMSZ elfogadásakor egyetértését adta.
Szeged, 2013. március 27.
………………………………. igazgató
Az SZMSZ-t a fenntartó jóváhagyta.
Szeged, 2013. …………….hó …… nap
………………………………… fenntartó
