TRIDENT analóg intelligens tûzjelzõ központok évf. 5. szám

katasztrófa- és tûzvédelmi szemle

2007. 2005. XIV. XII. évfolyam 4. 5. szám

45

t

a

r

t

a

l

o

m

2007. 14. évf. 5. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 22-18 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht. 1051 Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/469-2971, BM: 10-611 Fax: 1/469-2969, BM: 10-568 Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB 10023002-01709805-00000000 Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár

FÓKUSZBAN Porok veszélyei és ATEX követelmények – egy robbanás margójára ....................... 6 Két ember meghalt egy silórobbanáskor ..................................................................... 7 Terményszárító üzemek: A technológiájukból adódó veszélyek és kezelési módjuk .. 9 TANULMÁNY Gabonatárolók tûz- és vagyonvédelme új megközelítésben ..................................... 11 MÓDSZER Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv készítése új megközelítésben ........................... 15 A fizikai állapotfelmérés új módszerei a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon .......... 19 INFORMATIKA Számítógépeken futó matematikai tûzmodellek felhasználási lehetõségei .............. 22 KÉPZÉS Tûzoltó gyakorlópálya a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában II. ................................ 25 FÓRUM Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Mentõkutyás Szolgálata ....................................... 29 A tûzfészekkeresõ kutyák szerepe tûzvizsgálati eljárásban ...................................... 34 TECHNIKA Új generáció - Metz L32 kompetencia a magasból mentésben ................................ 37 MOL távvezetéki havária elhárító konténerek .......................................................... 40 A+A kiállítás: Hõkamera újdonság a Drägertõl ........................................................ 41 SZABÁLYOZÁS Milyen létszámra kell tervezni az épületek tûzvédelmét? ......................................... 42 MEGELÕZÉS Panellakások lépcsõházi hõ- és füstelvezetése: felülvizsgálat és karbantartás a gyakorlatban ............................................................ 45 A paneles épületek, lakások használati sajátosságai és hiányosságai ....................... 47 IQ8Quad – új mérföldkõ a tûzjelzõ berendezések fejlesztésében ............................ 51 Szendvicspanelek PUR hab hõszigeteléssel .............................................................. 52

CÍMLAPON

TRIDENT analóg „intelligens” tûzjelzõ központok Felelõs vezetõ: Nagy László Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával)

• Forgalmazás, szerviz, hibaelhárítás és karbantartás • Magyar nyelvû kommunikációs szoftver • Választható protokoll: Apollo XP 95, GLOBAL (Wizmart), HOCHIKI Ellektrovill Biztonságtechnikai ZRt. 1158 Budapest, Bezsilla Nándor u. 58. Tel.: (1) 216-2612, fax: (1) 216-2613 www.elektrovill.hu

VÉDELEM 2006. 4. SZÁM ■ TARTALOM

5

f

ó

k

u

s

z

b

a

n

Porok veszélyei és ATEXkövetelmények – egy robbanás margójára A körülmények szerencsétlen alakulása vagy kivitelezési, tervezési adaptációs hiányosságok okoztak egy porrobbanást? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

ATEX KÖVETELMÉNYEK A POROK MÁSKÉNT VISELKEDNEK A bekövetkezett robbanások 32%-a faporban, 25%-a élelmiszer/ takarmányporban keletkezett, de az élelmiszer és takarmány porok robbanása okozta arányaiban a legtöbb halálesetet – derült ki egy 400 esetet feldolgozó német tanulmányból. A porok tulajdonságai ugyanis nagyban különböznek az éghetõ szilárd anyagokétól. Könnyen belátható, hogy egy parketta csiszolatporának felülete nagyságrendekkel nagyobb. Ezen a nagy felületen az oxidáció intenzitása megnõ. A por lebegõ állapotában egy gyújtóforrástól könnyen létrejöhet a robbanás. Ez alapvetõen kétféleképpen történhet: az egész porfelhõ vagy egy részének gyulladási hõmérsékletig való felmelegítésével. Többnyire ez utóbbi következik be, amely – a por levegõ elegy gyulladási hõmérsékletén, kb. 300-600 °C-on – láncreakcióba megy át, s így bekövetkezik a robbanás. A gyulladási hõmérsékletet döntõen befolyásoló tényezõk: • Az anyag fajtája • A porszemcsék mérete (A szemcseátmérõk csökkenésével fokozatosan csökken a porgyulladási hõmérséklete.) • A por nedvességtartalma (A nedvességtartalom növeli a gyulladáspontot.) • Idegen anyag jelenléte a porban A porszemcsék méretének csökkenésével nemcsak a por gyulladáspontja csökken, de a veszélyessége is nõ. • 400 μm, azaz 0,4 mm-nél nagyobb szemcseméretû por már nem gyullad meg, • 20 – 400 μm, azaz 0,02-0,4 mm közötti szemcseátmérõjû por gyújtóképes. • A maximális nyomáshullám kb. 100 μm, azaz 0,1 mm-ig nõ, ennél kisebb szemcseátmérõnél már nem robban hevesebben. • A nyomásemelkedés zárt térben kb. 20 – 30 μm szemcseátmérõig nõ, ennél kisebb átmérõjû porszemcséknél már nem robban hevesebben. Robbanási határértékek: • ARH m20-60 g/m3 • Optimális ~250-750 g/m3 • FRH ~2000-6000 g/m3 A legtöbb porrobbanás a faiparban, 34%, a gabonaiparban, 24%, a mûanyagiparban, 14%, a szénbányászatban és a fémiparban, 10%, és a papíriparban fordult elõ. 6

FÓKUSZBAN ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

Csak olyan, robbanásveszélyes környezetben üzemeltetett készülék és védelmi rendszer kerülhet forgalomba, amely megfelel az ATEX-elõírásoknak. Ezt a készüléken feltüntetett jelölés igazolja. A porrobbanás-veszélyes térségeket három zónára osztja (20as, 21-es, és 22-es zóna). A zónabesorolás attól függ, hogy a robbanásveszélyes por állandó, rendszeres vagy ritka jelenlétével kell számolni. A robbanásveszélyes térségekben üzemeltethetõ készülékek besorolása Fõcsoportok: • I. fõcsoport: a föld alatti bányatérségbe szánt eszközök. • II. fõcsoport: a föld feletti térségekbe szánt eszközök. Készülékkategóriák: 1. kategória: azok a berendezések, amelyek meghibásodása esetén egy második védelem hatásos marad, illetve a kettõ egyidejû meghibásodása esetén sem keletkezik robbanásveszély (20-as zóna). 2. kategória: ezek a berendezések egy hiba esetén sem okozhatnak robbanásveszélyt, ha a környezetben jelen is van a robbanóképes közeg (21-es zóna). 3. kategória: olyan üzemekben, ahol a robbanásveszélyes közeg csak nagyon ritkán, nem üzemszerûen van jelen (22-es zóna). A berendezések alkalmazhatóságát a robbanásveszélyes övezetekben a különféle védelmi módok befolyásolják: pl. nyomásálló tokozat (Ex d), fokozott biztonság (Ex e) gyújtószikramentes védelmi mód (Ex i), túlnyomásos védelmi mód (Ex p), melyek legtöbb esetben valamely kombinációban fordulnak elõ. Porrobbanásveszély esetén a szabvány meghatározza, hogy melyik kategóriában milyen IP védelemmel kell a készülékeknek rendelkezniük: – 1 és 2-es kategóriájú készülékeknél IP6X, – 3-as kategóriájú készülékeknél IP5X. Részletes szakirodalom: Perlinger Ferenc, Koburger Márk: Éghetõ gázok, gõzök, ködök, éghetõ és robbanóképes porok, valamint nem éghetõ, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban. www.vedelem.hu/letöltés/jegyzet/jegy17pdf

Két ember meghalt egy silórobbanáskor 2006. októberében egy mezõgazdasági terményszárítóhoz kapcsolódó hûtõsilóban történt az a porrobbanás, amely a tragikus tényen túl számtalan kérdést vet fel.

LEZÚDULT A KUKORICA 2006. október 24-én éjféltájban a Petkus 4000 18 DU típusú terményszárítónál dolgozók az áramkimaradás után egy lángcsóvát, majd tompa puffanást észleltek. A szárító mellé szerelt A siló felsõ kúpját a nyomás leszakította és a tároló tetejére repítette

A kezelõhelyiségben tartózkodott a két dolgozó A siló palástjának felsõ része leszakadt és a kukorica lezúdult

Simoga S.A. 610/12-T45 típusú hûtõsiló felsõ kúpja lerepült, felsõ palástrésze pedig széthasadt és a silóban lévõ mintegy 270280 tonna kukorica lezúdult a közvetlenül alatta/mellette lévõ kis gépkezelõ helyiségre. A kezelõhelyiségben lévõ két embert a lezúduló kukoricaszemek maguk alá temették. Harmadik társuknak, aki a helyiségen kívül tartózkodott sikerült futva elmenekülnie. A portás által 00.09 perckor riasztott tûzoltók 8 perc alatt a helyszínen voltak, de a kukorica alól már csak a holtesteket tudták kiemelni. Tûzoltásra nem volt szükség.

SILÓ ÉS TECHNOLÓGIA

A kezelõhelyiségben lévõ két dolgozót betemette a kukorica

A hûtõsiló duplafalú hullámlemezbõl készült. A két fal között „Ω” profilú függõleges bordák voltak, amelyekre csavarokkal erõsítették fel a hullámlemezeket. Az álló hengeres siló, alul 45 fokos kitáruló kúppal, felül pedig egy alacsonyabb záró kúppal van kialakítva. VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ FÓKUSZBAN

7

A tényekhez tartozik, hogy a régi szárítóberendezés helyére került új szárítóhoz új egységként telepítették a hûtõsilót, amely megnöveli a rendszer teljesítményét, s ez a spanyol gyártmányú siló rendelkezik CE minõsítéssel. Itt a szokásos technológiához képest annyi volt az eltérés, hogy az utótisztító nem a technológiai sor végére, hanem a szárító és a hûtõsiló közé került. Így a technológia végére beépített hûtõsilóban a termény az utótisztítóból került a hûtõsilóba. Ebben a silóban a termény letöltése felül, a kitározás alul történik. Az anyag gravitációs úton mozog. A siló alsó kúpjánál lévõ ventilátor hideg levegõt fújt át a felette lévõ terményen, ezzel is segítve a szárítást. A technológia úgy volt kialakítva, hogy a termény szinte teljesen megtöltötte a silót, amit a tartály felsõ palástszélétõl 25 ill. 70 cm-re telepített szintérzékelõk voltak hivatottak szabályozni. Ebben a mintegy 40 cm-es térben lehetett levegõ illetve szálló por. Így a silóban a robbanáskor kb. 270-280 tonna termény volt. A siló hõmérsékletét egy a tengelyen lefutó, kábelben elhelyezett mérõáramkör 5 ponton mérte. A hõfokok a kezelõben lévõ mérõmûszeren voltak leolvashatók, az akkori hõfokokat azonban utólag nem lehetett rekonstruálni. A helyszíni szemle során a szétnyíló siló kupoláján és a palást felsõ részén – a már említett – 40 cm-es szélességben voltak kormozódási nyomok észlelhetõk.

SZTATIKUS FELTÖLTÕDÉS A vizsgálat során számos (elektromos, statikus, gépész, robbanási) szakértõi vélemény figyelembevételével is egyértelmûvé vált, hogy porrobbanás következett be. Gyújtóforrásként pedig a szóba jöhetõk kizárásával a sztatikus feltöltõdés lett megerõsítve. Abból indultak ki, hogy porok hajlamosak sztatikus feltöltõdésre. Az áramló por un. Vandergraf generátort képez, amely több 10 kV feszültség elõállítására képes. Az áramló porban létrehozott sztatikus térerõ pedig annál nagyobb minél finomabb és szárazabb a por. A mûszaki szakértõ megállapítása szerint a porrobbanás feltételeinek kialakulásában közrejátszhatott, a bentmaradt nagymennyiségû törött kukoricaszem, ami a törött felületen túlszáradva – a szárítás utolsó fázisában – növelte a porképzõdést. Itt a robbanáshoz szükséges feltételek szinte optimálisan jelen voltak a gabonaszint feletti térben. Miután a porrobbanás általában két vagy több lépésben következik be, ezt a keletkezési okot erõsítik a tanuk által elmondottak is. Õk ugyanis lángcsóvát, majd tompa puffanást észleltek, ami a fény és a hang terjedési sebessége közötti különbség következménye. A mûszaki szakértõ további érvei szerint a sztatikus feltöltõdésbõl eredõ robbanásra utal a több középpontú égés és, hogy a siló alkatrészei egymástól villamosan el voltak szigetelve. Megítélése szerint a kritikus porkoncentráció a hûtõsiló légterében elvileg bármikor létrejöhet, ennek kialakulását a technológia néhány jellemzõje elõsegítheti vagy gátolhatja.

KRITIKUS PORKONCENTRÁCIÓ KIALAKULÁSA A kritikus porkoncentráció kialakulásához – robbanóképes por-levegõ koncentráció – a vizsgálat megállapításai szerint három tényezõ játszhatott közre: 8

FÓKUSZBAN ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

A KUKORICAPOR GYÚJTÁSI GÖRBÉJE

A kukoricapor szemcsenagysága ∅ 20 – 30 μm. A porkoncentráció az éghetõség alsó határkoncentrációja – ARH 60 g/m3. A 21-es és 22-es zónában égés illetve robbanás semmilyen gyújtóforrással nem váltható ki. Ezzel szemben a porkoncentráció növekedésével robbanásveszélyes zóna (20-as) alakul ki, ahol a robbanás bekövetkezése csak idõ kérdése. ARH - alsó robbanási határérték FRH - felsõ robbanási határérték

• •

a rendkívül száraz idõjárás, az a tény, hogy hûtõsiló a technológiai sor végére került, közvetlenül az utótisztító után, bár a gyártó közvetlenül a szárító utáni beépítést javasolta, illetve, hogy • a hûtõsiló palástja és a tetõkúp közötti réseket purhabbal lezárták, így a por kizárólag a szellõzõn tudott kilépni. A hûtõsilót feltételezhetõen a szemes termény éghetõsége alapján sorolták „D” tûzveszélyességi osztályba. Ennek megfelelõen a szintérzékelõk nem voltak robbanásbiztos kivitelûek és a silón nem volt hasadó-nyíló felület sem kialakítva. Ennek következtében a robbanási túlnyomás levitte a tartálykúpot és szétfeszítette a tartály palástot. A tragédia kialakulásában az is közrejátszott, hogy a gépkezelõ helyiség közvetlenül a hûtõsiló alatt-mellett volt, s így a kezelõk menekülésére nem volt esély.

A konkrét ügyön túl feltétlenül végig kell gondolni az ilyen technológiák telepítésének, adaptálásának mûszaki feltételeit, az engedélyezés hatósági, szakhatósági oldalát, illetve a piacfelügyeleti intézkedés szükségességét.

PERLINGER FERENC

Terményszárító üzemek: A technológiájukból adódó veszélyek és kezelési módjuk 2006. októberében porrobbanás következtében két ember veszítette életét egy terményszárító üzemben. A szomorú esemény indokolja, hogy felülvizsgáljuk az így – hûtõsilóval kialakított mezõgazdasági terményszárító üzemek veszélyforrásait.

PORROBBANÁS-VESZÉLY VIZSGÁLAT A tûzesetet követõen már több ilyen terményszárító üzem vizsgálatát végeztük el porrobbanás-veszély szempontjából. Az eredmény megdöbbentõ! Sajnálatos módon a porrobbanás kialakulásának kockázata mindegyiknél azonos a megtörtént porrobbanás elõzményeivel, azaz gyakorlatilag bármelyiknél bármikor elõállhat a robbanás – a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán! (Ezek a körülmények például: száraz meleg idõjárás, áramlási viszonyok a silótetõnél, a mûszerezés nem eléggé körültekintõ kivitelezése, stb.) Tanulságképpen áttekintve a teljes problémakört összefoglalnám a legfontosabb, általánosnak mondható kérdésköröket:

A termény (általában kukorica, rozs, búza, árpa) a terményfogadástól kezdve zárt rendszerben közlekedik: – betöltések (felfelé haladás) általában serleges felvonókon (rédler) – áttöltések (lefelé haladás) általában surrantócsöveken. A porelszívás – porleválasztás elszívó és zsákos szûrõkön történik, a leválasztott port silóba vagy porkamrába töltik.

A PORROBBANÁS KOCKÁZATA A porrobbanás lehetõsége ott alakulhat ki, ahol lebegõ állapotú éghetõ por fordulhat elõ az alsó robbanási határt (ARH) elérõ vagy meghaladó koncentrációban. Az 1. pontban ismertetett folyamatban ezek a technológiai helyek: – terményhûtés – porelszívás/leválasztás. A porelszívás/leválasztás természetébõl adódóan ismert kockázatú, ezzel tehát nem foglalkoznék részletesen. A hûtõsiló azonban már rendkívül érdekes és fontos hely. A megtörtént esemény is itt következett be és az azóta vizsgált esetekben is arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy nem a megfelelõ helyen kezelik (kezelték) sem a gyártók, sem a technológiát telepítõk, sem pedig az engedélyezõ szakhatóság! Ugyanis a hûtõsiló mûködése a következõ:

A TERMÉNYSZÁRÍTÓ ÜZEMEK FELÉPÍTÉSE ÉS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA TERMÉNYFOGADÁS:

gépjármûvel (esetleg uszályon)

ROSTÁLÁS (elõtisztítás):

általában hengerrostán innen a port elszívják és leválasztják

kikerül a további folyamatból SZÁRÍTÁS:

UTÓTISZTÍTÁS:

a törtszemek és a maradék por kivétele

a törtszemek takarmánycélra

a por leválasztva kikerül

TERMÉNYHÛTÉS:

speciálisan erre a célra kialakított hûtõsilóban történik

TÁROLÁS ÉS/VAGY ELSZÁLLÍTÁS:

átmeneti silóban, vagy közvetlenül a hûtõsilóból VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ FÓKUSZBAN

9

A terménnyel töltött silót alulról hûtõventilátorral átszellõztetik – ezzel a terményszemek lefelé csúszása közben keletkezõ finom port a légáramlás a siló felsõ terébe fújja, ahol az turbulens áramlásba kezd és egyre nagyobb koncentrációba dúsul, miközben, - fõleg száraz meleg idõben – egyre jobban töltõdik elektrosztatikusan. A hûtõsilók (minden vizsgált esetben) rendelkeznek a hûtõlevegõ leeresztéséhez kiszellõzõ-nyílásokkal – ezek azonban kis keresztmetszetük és esõvédõ megoldásaik miatt nem alkalmasak a nagymennyiségû por kieresztésére. Így tehát a hûtõsilók felsõ (terményszint feletti) tere porrobbanásveszélyes, azaz 20as zóna besorolású!!! Sajnálatos módon egyetlen esetben sem találkoztunk ennek a megállapításával, de a védelem ennek megfelelõ kialakításával sem! A hûtõsiló tûzveszélyességi osztályba sorolását a következõ módon végzik: – a tárolt termény OTSZ szerint „D”, legfeljebb is „C” besorolású a gabonák gyulladási hõmérséklete miatt, – a gabona kétszeri portalanítás után kerül a hûtõsilóba, tehát pormentes. A fentiekbõl következõen sem hasadó-nyíló felület, sem portalanító szûrõ nem szükséges, az elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelemként pedig elengedõ a siló és a csõvezetékek földelése. Ez a mai gyakorlat!

MI A KÖVETELMÉNY? Az a követelményrendszer, amit a 94/9 EK (ATEX) direktíva, illetve a porrobbanásveszélyes területre vonatkozó, részben már honosított és harmonizált úniós szabványok határoznak meg a következõ:

• A porrobbanásveszélyes zónákra vonatkozó biztonsági elõírások a hûtõsilók esetében: Megelõzés: Miután a normál üzemben a robbanóképes porkoncentráció kialakulása nem akadályozható meg semmi módon, ezen kívül silótöltéskor idegen anyag (mint gyújtóforrás) bejutása és az elektrosztatikus porfeltöltõdés (mint gyújtóképes kisülés forrása) nem zárható ki 100%-ban, ezért a védelem megoldásait is alkalmazni kell! Védelem: Az esetleges porrobbanás hatásainak csökkentése megengedhetõ szintre. – Nyomásleeresztés: A siló szerkezetének „robbanási nyomáshullámának ellenálló” kivitele mellett nyílószerkezet(ek) alkalmazása. – Portalanítás: A siló felsõ terében a lebegõ por elszívása és leválasztása. Ezzel a robbanóképes por/levegõ keverék jelenlétének kockázatát jelentõs mértékben lehet csökkenteni. • Az elektrosztatikus gyújtás lehetõségének kizárása: Itt szeretnék visszautalni arra a cikksorozatomra, amelyben az elektrosztatikus feltöltõdések kezelésekor „szentségtörõ” módon azt állítottam, hogy robbanásveszélyes környezetben nem biztos, hogy elektrosztatikus gyújtás elleni védelmet jelent, ha a kérdéses villamos gyártmány akár a legmagasabb szintû robbanásbiztos védettséggel is rendelkezik! Jelen esetben a konkrét porrobbanás elõidézõje (a gyújtóforrás) a feltöltõdött porfelhõ kisülése volt vagy a siló felsõ szintkapcsolójának a fémházához - vagy a silóba középen „belógatott” hõmérõsor földelt fém tartószálához. Maguk a villamos gyártmányok lehettek volna (bár esetünkben nem voltak) a legmagasabb Ex-védettségûek – a földelt fém tokozás kialakítása miatt mégis gyújtóforrásként szerepeltek volna! MI A TEENDÕ?

• Ezen szabványok: MSZ EN 50281-3: 2003 Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható berendezések. 3. rész: Az olyan térségek besorolása, ahol gyúlékony porok vannak, vagy lehetnek. MSZ EN 1127-1: 2000 Robbanóképes közeg. Robbanásmegelõzés és robbanásvédelem 1. rész: Alapelvek és módszertan. MSZ EN 50281-1-2: 2000 Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok. 1-2. rész: Tokozással védett villamos gyártmányok. Kiválasztás, telepítés, üzemeltetés. MSZ EN 13463-1 : 2002 Nem-villamos gyártmányok alkalmazása robbanásveszélyes környezetben. 1. rész: Meghatározások és követelmények. MSZ EN 14491: 2002 Porrobbanások nyomásleeresztõ rendszerei

A fentieket még egyszer röviden összefoglalva a következõ tanulságok érdemesek országos szinten figyelemre: – Az 1. pontban leírtak szerint kialakított terményszárító üzemek gyakorlatilag „kibiztosított gránátok”! – Nem áll rendelkezésemre információ, hogy hány ilyen rendszer üzemel, vagy éppen épül hazánkban! – Miután porrobbanásveszélyes ennek a technológiának legalább két elemre (a porelszívás/leválasztás és a hûtõsiló), ezekre a 15/2004. (V.21.) BM rendelet szerinti Tûzvédelmi Megfelelõségi Tanúsítás kötelezõ lenne egyrészt a gyártó/forgalmazó részére – másrészt az I. fokú tûzvédelmi szakhatóság részérõl követelményként ! Ezek után abban bízva zárom e cikket, hogy a tanúsító vizsgálatok során fogok találkozni a terményszárító üzemekkel és nem pedig a porrobbanás okainak kiderítésére fogunk megbízást kapni

• Az ATEX direktíva által meghatározott követelmények a porrobbanásveszélyes zónákban alkalmazható villamos és nem villamos gyártmányokra: 20-as zónában alkalmazható: Ex II 1 D 21-es zónában alkalmazható: Ex II 2 D 22-es zónában alkalmazható: ami a 20-as és 21-es zónában, illetve Ex II 3 D alkalmazási jellel rendelkezõ gyártmány. 10

FÓKUSZBAN ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

Perlinger Ferenc ipari szakértõ GÉPMI Kft. – Kijelölt Tanúsító Intézete

t

a

n

u

l

m

á

n

y

DR. SZÕCS ISTVÁN

Gabonatárolók tûz- és vagyonvédelme új megközelítésben A gabonakészletek tárolása, nagykapacitású tárolóterek kialakítását tette szükségessé. Új feladat a tûzvédelmi ipar számára a biodízel üzemanyagok elõállítására alkalmas üzemek megjelenésével kapcsolatos veszélyforrások kezelése, a maguk tûzveszélyes folyadék tároló tartályainak és olajos magvai silóinak problémáival.

A JELENLEGI GYAKORLAT A tûzvédelem és a gabonatárolás szakmai követelményei abban egyeznek, hogy a tárolt anyag hõmérsékletét idõszakos ellenõrzéssel vagy folyamatos adatgyûjtésre alkalmas monitoring rendszerrel figyelemmel kell kísérni, és a hõmérséklet megfutása esetén a károsodásig menõ folyamatot meg kell állítani. A legkézenfekvõbb megoldás az áttárolás, esetleg egy közbeiktatott szárítási lépéssel. Miután a gabonatömeg belsõ hõmérsékletét mérni kell felvetõdött, hogy hõmérsékletváltozás esetén, a helyi hõtorlódás megállítása céljából, a hõérzékelõket tartó szondák csövein keresztül száraz, hideg közeget kellene befúvatni az anyagtömegbe. Ez a technológia kielégítené a megelõzõ tûzvédelem technikai követelményeit abban az esetben, ha a befúvott gáz a köztes tér levegõjének oxigéntartalmát megfelelõ mértékben csökkentené. Ez azonban gabonatárolási szempontból aggályos, mivel a befúvott gáznemû közeg az expanzió folytán lehûl, és a levegõnedvesség a keletkezõ hideg góchoz vándorolva helyi átnedvesedést okoz.

ÚJ MEGOLDÁS KERESÉSE Ezek után a célunk egy olyan eljárás kidolgozása, amely a tûzvédelmet a megelõzés módszerével valósítja meg, miközben a gabonatárolás szakmai elvárásait nem sérti, sõt, ezen a területen is járulékos biztonságnövekedést okoz, a termény biológiai károsodását is megelõzi.

MILYEN GÁZT ALKALMAZZUNK? A tárolóterek inert gázzal való feltöltésére három gyakorlatban jól megvalósítható eljárás jöhet szóba. Széndioxiddal való feltöltés A gázforrás lehet környezeti hõmérsékletû • cseppfolyós széndioxid tároló tartály szabványos széndioxid acélpalack 20 és 30 kg töltettömeggel, cseppfolyós szénsav vételezésére alkalmas búvárcsõvel vagy gáztércsatlakozással, • palackköteg (bundel) szintén búvárcsöves vagy gáztércsatlakozós kivitelben, • egyedi, nagykapacitású cseppfolyós széndioxidtároló tartály, vagy hûtött • alacsony nyomású tárolótartály hordozható kivitelben, • alacsony nyomású tárolótartály telepített kivitelben, szárazjég elpárologtatásával mûködõ. Nitrogénnel való feltöltés A gázforrás lehet • nagynyomású, szabványos acélpalackban tárolt gáz, • nitrogén bundelben tárolt gáz, • nitrogén gázgenerátorral a helyszínen elõállított gáz, • cseppfolyós, hûtött nitrogén tároló tartályból elpárologtatással nyert gáz. Csökkentett oxigéntartalmú levegõ A gázforrás • propángáz égetésével mûködõ inert gáz generátor. Az ilyen genrátorok az oxigénkoncentrációt 1% alá tudják csökkenteni, miközben a levegõ széndioxid tartalma 10% körüli értékre nõ. A nitrogéntartalom 89%ig emelhetõ.

A tûzmegelõzés A betárolt gabona két fõ veszélyforrásnak van kitéve. Az egyik a gabonában megmaradt, magas nedvességtartalom miatt meginduló erjedési, gombásodási, befülledési jelenség. Ezek az élettani folyamatok hõtermelõk, és öngerjesztõk. A kémiai reakciók mechanizmusának vizsgálatából ismert, hogy a reakciósebesség a közeg hõmérsékletének 14 Celsius fokonkénti emelkedésével megduplázódik. Nehezíti a helyzetet a reakciótér rossz hõcseréje, a keletkezõ hõ felhalmozódik, és lokális túlhevülést okoz. Az idõ elõrehaladtával a hõmérséklet eléri a gabona gyulladási hõmérsékletét, ami késõbb az öngyulladás következtében a gabona megsemmisülését eredményezi. A jelenleg ismert tûzvédelmi elõírások csupán a veszélyhelyzet eszkalálódásának megelõzésére adnak megoldást, a tárolótartályt (fémsilót) külsõ hûtõberendezés (vizes szórófejes hûtés) beépíttetésével védik. A másik melegedési folyamatot megindító hatás a gabonában található rovarok, lepkék, lárvák élettevékenységének következménye. A gabonaszemek köztes terében található levegõ lehetõvé teszi ezek szaporodását, amelynek a tûzvédelmi szempontokon kívül a terményben okozott veszteség a káros hatása. A gabona állagának megóvása A gabona tárolása során többféle veszteség keletkezik az össztömegben. Ezek oka lehet természetes, (rovarok, rágcsálók, penészgombák, stb.) vagy technológiai (szárítás, átrakás, tápérték,- minõség csökkenés). Mindezen veszteségek azonban megelõzhetõek az úgynevezett Szabályozott Atmoszférás Tárolással. Az eljárás lényege, hogy a tárolótérben, illetve a gabonaszemek köztes hézagában lévõ levegõ oxigéntartalmát inert gáz szabályozott adagolásával lecsökkentjük. VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ TANULMÁNY

11

A szabályozott atmoszférás rendszer kiküszöböl minden – rovarok, férgek, illetve a gabona légzése következtében bekövetkezõ veszteséget. Lehetõvé teszi a penészgombák szaporodásának lassulását, a tömegveszteségek elkerülését. Az állandó és egyenletes hõmérséklet, a nedvességtartalom megtartása megvédi a nedvességvándorlástól és a felszálló gázok okozta hõmozgástól.

A TÁROLÓTEREK MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEI A tárolóterek lehetnek álló (siló) elrendezésûek vagy fekvõ (hombár) típusúak. A gáztömörségre vonatkozó követelmény mindkét típusnál azonos. A siló belsejében egyenletes gázkoncentrációt kell létrehozni. Többszintes tárolóterekben a szabályozott atmoszférájú tárolás nem alkalmazható. A hagyományos építésû silók általában közvetlenül nem alkalmasak a szabályozott atmoszférájú tárolás mûszaki követelményeinek kielégítésére. A fémlemezbõl készült silók tömörségét hegesztett konstrukció esetén a legkönnyebb elérni. A csavarozással, szegecseléssel készült silóknál a gáztömörséget kiegészítõ szigeteléssel kell létrehozni. A gáztömör kivitel megkívánja az összes nem üzemi nyílás mechanikai zárását, kiegészítõ szigetelését. Meg kell oldani az üzemi nyílások, csatlakozó csõvezetékek, szerelvények tömör lezárhatóságát. Gondolni kell a külsõ idõjárási hatásokra, a hõmérsékletváltozásból és a szél hatásából eredõ gázveszteségre. A hõmérsékletváltozások hatását hõszigeteléssel, fényvisszaverõ festéssel lehet csökkenteni. A szokásos kezelõnyílásokra kiegészítõ tömítõkeretet ajánlatos felhegeszteni kifelé fordított szögvasból, folyamatos varrattal. Ennek a keretnek a gáztömör lezárása, a kezelõnyílás utólagos tömörségének biztosítása egy, a keret külsõ méretével azonos vaslemezzel történik, amelyre zártcellás polietilén vagy neoprén hab lemezt ragasztunk. Az oldalfalak, a tetõ és a fenék szigetelése gáztömör belsõ bevonat felhordása vagy bélésfólia behelyezése (ragasztása) útján hozható létre. Csavarozott vagy szegecselt szerkezeteknél megoldás lehet az átlapolások bevonása szilikongumi vagy hasonló elasztikus anyag (tixotróp akrilgyanta vagy PVC festékréteg) felvitelével. Lepelként erre a célra jól beváltak a vinil vagy EPDM fóliák, amelyek hegeszthetõk és ragaszthatók. A betonból készült silók belsõ felületét is tömíteni kell, az akrilbázisú betonfestékek megfelelnek erre a célra.

GÁZTÖMÖRSÉG VIZSGÁLAT Kétféle eljárás használatos: a nyomásesés sebességének mérése és a nyomás fenntartásához szükséges gázmennyiség mérése. A nyomáseséses módszernél a tárolóteret a gázcsatlakozó csonkokon keresztül egy légfúvóval 6 m3/perc térfogatárammal feltöltik 2500 Pa nyomásra. Ha sikerült a vizsgálónyomást elérni, a fúvót le kell állítani, úgy, hogy a levegõ visszaáramlást rajta keresztül megakadályozzuk. A 2500 Pa nyomásnak csak 5 perc elteltével szabad legföljebb 1500 Pa értékre esnie.

A SZABÁLYOZOTT ATMOSZFÉRA LÉTREHOZÁSA, FENNTARTÁSA Nitrogénnel csökkentett oxigéntartalmú levegõvel történõ kezelés Ha az oxigénkoncentrációt 1,2% alatt tartjuk, a következõ 12

TANULMÁNY ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

behatási idõk betartásával érhetünk el tökéletes fertõtlenítést: (a gabona nedvességtartalma 12% alatti) Mag hõmérséklete (Celsius fok) 15 18 20 23 26 30 35

Behatási idõ (hét) 24 15 6 4 3 2 1

A nitrogénkoncentráció megemelése két lépésben történik. Az elsõ fázis az „öblítõ fázis”. Ez alatt a normál atmoszféra kicserélését értjük az elõírt összetételûre. A második fázis a „fenntartási fázis”, amely alatt ezt az összetételt a behatás idõtartamára állandó értéken tartjuk. Az öblítõ fázisban nagyobb mennyiségû gázt használunk fel, mint a fenntartásnál. Ezt a mennyiséget például cseppfolyós nitrogént szállító tartálykocsiból nyerhetjük elõpárologtatón keresztül. A rotaméteren átvezetett gázt a gázbevezetõ csatlakozásokon át a tárolótérbe engedjük. Egy 5cm átmérõjû PVC csõ megfelel erre a célra. A 3 m3/perc térfogatáram megfelelõ a 300tól 7000 tonna kapacitású silókhoz. Elõnyös, ha a siló el van látva gázelosztó rendszerrel, így a légzsákok kialakulását megakadályozhatjuk. A tetõn egy legalább 50 cm2 keresztmetszetû nyílást kell hagynunk a veszélyes mértékû nyomásemelkedés megakadályozására. Fontos, hogy a cseppfolyós nitrogén elpárologtató hõcserélõje ne bocsásson ki a környezeti hõmérsékletnél 2 Celsius foknál hidegebb nitrogént, különben a bevezetés helyén a gabonában páralecsapódás keletkezik. Kedvezõ megoldás a nitrogén hõcserélõnek hõlégfúvóval történõ melegítése. A gázbevezetés sebességét lefagyás esetén csökkenteni kell. A nitrogén bevezetését megszakítás nélkül folytatni kell, amíg a tetõn kiáramló levegõ oxigéntartalma 1% alá csökken. Ekkor a tetõelvezetést le kell zárni, és a fenntartó gáz bevezetést meg kell kezdeni. Az öblítõ fázishoz szükséges gázmennyiség függ a siló töltöttségi fokától, a gabonaszemek köztes térfogat arány jellemzõjétõl. Árpa esetén, amikor a siló töltöttségi foka 0,8 volt, 1,9 m3 nitrogén volt szükséges tonnánként a feltöltéshez. A 3m3/ perc feltöltési sebességnél a 2000 tonnás siló átöblítése 12 óra alatt megtörtént. A fenntartó fázisban a gázutánpótlás mértékét legbölcsebb az atmoszféra összetételének fenntartásához igazítani, ez a legtakarékosabb megoldás. A mért oxigénkoncentráció a nappalokkal és éjszakákkal együtt változik, és különbözik a siló alján és a tetején is. Inert gáz generátorral létrehozott atmoszférával történõ kezelés A propán égetésével mûködõ generátorok 1,4 m3/óra mérettõl 2800 m3/óra kapacitásig hozzáférhetõek. Egy 40 x 5,5 m–es silóban, amely 544 tonna búzát tartalmazott két, egyenként 440 m3/óra kapacitású generátorral az inert atmoszféra (<0,1% oxigén, 11,5% széndioxid, a többi nitrogén) 48 óra alatt létrehozható volt. A fenntartási fázisban a generátorok mûködési ideje 21 napon keresztül összesen 19,5 óra volt, szakaszos üzemben. Emelt széndioxid koncentrációjú levegõvel történõ kezelés A rovarok általában sokkal gyorsabban elpusztulnak széndioxid atmoszférában, mint oxigénhiányban. Tapasztalati adatok: Mélyhûtött tartályban szállított széndi-

oxidot hõcserélõn vezettek át, és 20% levegõt kevertek hozzá. A keverék hõmérsékletét fûtõkészülékkel 30 Celsius fokra emelték. A siló alján egy 75 mm-es csövön vezették be. Amikor a siló tetején a gázösszetétel állandósult, az öblítés befejezõdött, a gázutánpótlást elzárták. Ezután egy 50 mm átmérõjû csõvezetéken keresztül a siló alja és teteje között folyamatosan fenntartották a gázcirkulációt. A jó gáztömörségi mutatóknak köszönhetõen a kezdeti 70%-os széndioxid koncentráció tíz nap után is csak 35%-ra csökkent további gáz hozzáadása nélkül. A szükséges expozíciós idõk és a széndioxid koncentráció összefüggése a kezelés hatékonyságával:

idézésére képes organizmusok, rovarok, lepkék, bábok, valamint a gombák, penészek a gabonából kipusztultak. Az atmoszféra normál levegõre való visszaállítása után sem képesek veszélyhelyzetet elõidézni. Az inertizálással történõ tûzmegelõzés feleslegessé teszi a siló külsõ hûtésének elõírását is, hiszen a siló belsõ hõmérsékletének megfutásától nem kell tartani.

BIZTONSÁGTECHNIKA Azok az atmoszférák, amelyekben az oxigéntartalom kevesebb, mint 14%, vagy a széndioxid tartalom több, mint 5% , veszélyesek az emberre nézve. Olyan személyek, akik 10%-nál kisebb oxigéntartalmú légtérbe lépnek be, amely nitrogénnel van dúsítva, az oxigénhiány miatt minden elõjel nélkül elájulhatnak. A széndioxid mérgezõ, elõször légzésgyorsulást, majd szédülést okoz. Ha a széndioxid koncentráció 9% vagy ennél magasabb, öt percen belül ájulást. Az áldozatot ilyenkor azonnal friss levegõre kell vinni. A munkahelyen mindig jelen kell lennie hordozható oxigénkoncentráció és széndioxid koncentráció mérõmûszernek. Ilyen munkahelyeken a tárolótérbe egy személy egyedül nem, csak kísérõ személy biztosítása mellett léphet be. A frisslevegõs légzõkészülék használata a dolgozó és a biztosító személy számára is kötelezõ. Szûrõbetétes típusú légzésvédelem nem megfelelõ! A környezõ munkahelyeknek jól átszellõzöttnek kell lennie, a gázpalackokat lehetõleg külsõ térben kell tárolni. A széndioxiddal feltöltött tárolóterek környezetében 50 méteren belül talajszintnél mélyebben fekvõ pince jellegû helyiség, ahol a kiáramló, levegõnél nagyobb sûrûségû gáz összegyûlhet, nem lehet. A szabályozott atmoszférás tárolással a gabonatárolás és a bioüzemanyag elõállítás tûzbiztonsága mellett a gazdaságossága is nõ.

A KEZELÉS BEFEJEZÉSE A fertõtlenítõ kezelés végén a megváltozott atmoszférát lassan hagyjuk kicserélõdni a normális külsõ atmoszférára. Ennek a folyamatnak sebessége a siló gáztömörségétõl, a töltöttségtõl, az idõjárástól vagy megnyitott szellõzõktõl, beindított ventilátoroktól függ. Például egy 2000 tonna kapacitású tároló belsõ terének oxigéntartalma 5cm átmérõjû alsó és felsõ szellõztetõ csövön keresztül két hét alatt éri az 1% értékrõl a 16%-ot. Vigyázni kell, hogy a siló esetleges gyors kiürítése ne hozzon létre veszélyes mértékû vákuumot. Ennek érdekében a szellõzõnyílásokat ki kell nyitni.

A TÛZMEGELÕZÉS HATÉKONYSÁGA A tárolótérben található gabonaszemek köztes terében a szabályozott atmoszféra tulajdonságainak megfelelõen mindig kisebb az oxigénkoncentráció, mint az égéshez szükséges legalább 12%. Ebbõl következõen a szabályozott atmoszférájú tárolás egyben megfelel a tûzmegelõzés mûszaki követelményrendszerének. További elõnye az ilyen módszerrel végzett gabonatárolásnak, hogy a korábban veszélyes melegedés, öngyulladás elõ14

TANULMÁNY ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

Dr. Szõcs István, igazgató IFEX Mérnökiroda, Budapest

m

ó

d

s

z

e

r

ERDÉLYI ISTVÁN

Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv készítése új megközelítésben „A terv cselekvés nélkül ábrándozás, a cselekvés terv nélkül lidércnyomás.” Mondja egy japán közmondás. Hogy a tûzoltás során ne érezzünk lidércnyomást (pl. különbözõ információk hiánya miatt) egy könnyen alkalmazható és gyakorlatias TMMT elkészítéséhez szeretnék útmutatót adni új megközelítésben.

MI A TERV? Hétköznapjainkban számtalan helyen van szükség tervekre. Jogszabályok által elõírtakra (út-és vasút terv, épületterv, stb), vagy a magán életünkben (kirándulás, lakásberendezés). De mi is az a terv? Terv: Azoknak az elõzetes megfontolásoknak és számításoknak elrendezése, bizonyos rendszerbe foglalása, illetve kész rendszere, amely valamely cél elérésére irányuló tennivalókat, azok idõbeli egymásutánját és módját meghatározza. Tervrajz a szükséges adatok feltüntetésével, a számadatok eredményeivel. Mire van szükség ahhoz, hogy a terv megszülessen, és kézzel foghatóvá váljon. Nagyon egyszerû a válasz, tervezni- és tervezést kell folytatni. Tervez: Elméletben, rajzban, számításban készít, csinál, elõkészít valamit. Tervezés: Valaminek elõzetes elgondolása, valamely dolog, munka tervével való beható foglalkozás. A tûzvédelem és a katasztrófavédelem területén is számos terv szükséges, ilyenek pl. a, Gyakorlatterv, Tûzoltási és Mûszaki Mentési Terv (TMMT), Tûzriadó Terv, Belsõ Védelmi Terv.

• • • •

• ÚJ TERVEZÉSI INTÉZKEDÉS Az újabban megjelent tûzvédelmileg és gazdaságilag kiemelt létesítmények miatt indokolttá vált, hogy a TMMT-ek készítésére vonatkozó új intézkedés kerüljön kiadásra a Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokságnál. Mintegy 400 tervet kell folyamatosan elkészíteni már hosszú évek óta, ezért át kellett gondolni, hogyan lehet olyan TMMT-ket készíteni, amely megfelel a hatályos jogszabálynak (a tûzoltóság tûzoltási és mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I.9.) BM rendelet) és egyidejûleg gyakorlatiasabb segédlet áll szükség esetén a rendelkezésünkre. A közös munka eredményeként, többszöri egyeztetéseket követõen készült el az új TMMT készítésének rendjére vonatkozó FTP Parancsnoki Intézkedés.

MI TARTOZZON A TERVEZÉSI KÖRBE? Elsõként megfogalmaztuk azon létesítmények körét, amelyeket tûzvédelmileg és gazdaságilag a kiemelt létesítmények közé sorolunk, azaz melyek a TMMT-re kötelezett létesítmények. Erre következõ létesítményeket jelöltük meg: • Kiemelt fontosságú intézmények épületei, mint például – Országház, Képviselõi Irodaház – Televíziók épületei és létesítményei – Magyar Rádió épülete, – Bazilika, – Országos Levéltár, – Országos Központi Könyvtárak, – Állandó kiállítású nagyobb múzeumok, – Nagy értékû és jelentõségû mûemlék épületek.

• •

• • •

• • • •

„A”-„B” tûzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, vegyipari üzemek, gyógyszergyárak. Magas épületek Az a kulturális létesítmény, intézmény, melynél az egy tûzszakasz befogadó képessége 500 fõnél nagyobb. Bevásárló központok, nagy áruházak, amelyekben az egybefüggõ tûzszakasz meghaladja a 6000 m2-t, vagy az összesített tûzszakasz nagysága meghaladja a 10000 m2-t. Tárolási, raktározási létesítmények, amelynél a tûzszakasz nagysága eléri a 4000 m2-t, vagy az összesített tûzszakasz nagysága meghaladja a 10000 m2-t. Erõmûvek. Nagy „körvezetékre” kialakított gázfogadók, amelyeknél a gáz nyomása 25-40 bar között van és a gázfogadó tartályokban lévõ gáz térfogata meghaladja a 15000 m3-t. Metróállomások (mélyállomás). 200 fõnél nagyobb férõhelyes vagy középmagas szállodák. 50 fõ befogadó képesség feletti speciális ellátást biztosító létesítmények (testi fogyatékosok, vakok, gyengénlátók, szellemi fogyatékosok intézményei) és idõskorúak számára létrehozott intézmények (szociális otthonok, idõsek házai, napközi otthonai, egészségügyi gondozó intézményei). Kórházak, klinikák esetében az õrségparancsnok egyedi elbírálása alapján. Pályaudvarok. Alsó-felsõ küszöbértékû veszélyes ipari üzemek Egyéb - tûzõrségek által még indokoltnak vélt létesítmények, melyek elõzetes egyeztetése megtörtént a TMKFO Fõosztályvezetõjével.

ÚJ TERVEZÉSI SZEMPONTOK Továbbra is a kiinduló pont volt, hogy legyen egy írásos és egy rajzos formátum. A TMMT-et létesítményen belül arra a helyre kell készíteni, amely a legnagyobb veszélyforrást jelenti, illetve a legtöbb erõt és eszközt igényli. Az írásos részt változatlanul meghagytuk azzal a kikötéssel, hogy minden pontra válaszolni kell és a fejezetek sorrendjétõl és címeitõl eltérni nem lehet! VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ MÓDSZER

15

SZKD FOREIGN TRADE 1027 Budapest, Margit krt 3. III. 20. Tel/fax:315-0896; 315-1037; 438-0527; 438-0528; 438-0529 e-mail: [email protected] ■ Honlap: www.globalbusiness.hu/szkd-kidde-deugra

TÛZOLTÓ BERENDEZÉSEK

IFEX Tûzõr Tervezõ és Fõvállalkozó Kft. 1131 Budapest, Szent László út 109. Tel./Fax: (06-1) 320-9888, (06-1) 350-2328 E-mail: [email protected] www.ifextuz.hu

FÕBB VÁLLALKOZÁSI TERÜLETEINK: ◆ Sprinkler és nyitott szórófejes oltórendszerek ◆ Gázzal oltó rendszerek ◆ Habelárasztó rendszerek ◆ Vízköddel oltó berendezések ◆ Tûzivíz szivattyútelepek ◆ Tûzveszélyes tartályok tûzvédelme

A TMMT-ket részletesen kell kidolgozni, azaz a fejezet címeket és annak egyes bekezdéseit fel kell tüntetni minden esetben. Az információk lényegretörõek, rövidek, legfeljebb egykét mondatosak legyenek. Ha a létesítményre, épületre, tûzszakaszra, stb. nem vonatkozik az egyik fejezet vagy annak egyik bekezdése sem, akkor a nemlegességet (pl. a megvalósult tervekbõl: nem, nincs, ∅, stb.) is rögzíteni kell a félreértések elkerülése és a gyors, egyértelmû használat érdekében. Így biztosított, hogy ténylegesen foglalkoztak egy lehetséges problémával és nem maradt el a kérdés megválaszolása. A fejezeteknél és azok bekezdéseinél fontos dokumentálni, hogy egy létesítmény esetében mindig melyik épületrõl – TMMT-re kötelezettrõl, vagy pl. egy szomszédosról – van szó, azaz még mindig ugyan arról, vagy egyéb veszélyeztetés (pl. gáztároló a TMMTre kötelezett épület környezetében) miatt másik épületrõl is említést kellett tenni. Belátható, hogy nem csak a TMMT-re kötelezett épület jelenthet veszély egy szomszédos épületre, hanem fordítva is igaz lehet, hogy a szomszédos épület jelent veszélyt a TMMT-re kötelezett épületre. A szabályozással el akartuk kerülni a félreértéseket, így a használó minden esetben tudja, hogy az adott információ még mindig a TMMT-re kötelezett épületre vonatkozik.

RAJZ MELLÉKLETEK A rajzos formátum már tovább lett gondolva, azonban itt is a vezérelv volt a jogszabályban rögzített helyszínrajz készítésének követelménye. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tisztázzunk néhány fogalmat, mert korábban néhány esetben alaprajzok készültek, és problémaként jelentkezett ha már többszintes épületrõl van szó. Helyszínrajz: Területnek, teleknek, rendszerint elõre meghatározott célra készült, térképszerû, vízszintes vetületû ábrázolása, melyen a határvonalak s azokon belül a meglévõ vagy tervezett épületek, valamint egyéb jellemzõ v. a célnak megfelelõ adatok vannak feltüntetve. Építménynek a föld felületén való fekvését és a környezethez viszonyított elhelyezését pontosan feltüntetõ rajz.

Alaprajz: Valamely tárgy vagy építmény alapjáról, emeleteirõl készült mûszaki rajz, amely vízszintes keresztmetszetben mutatja a területet, a méretek arányát, a falak, ajtók, ablakok, elhelyezését. A tapasztalat szerint többszintes épület esetében is elégséges a helyszínrajz, azzal a kikötéssel, hogy többszintes épületnél a legnagyobb veszélyforrásra való felhívás jelenjen meg a TMMT-ben. • Használat szempontjából megfelelõ léptékûre kell elkészíteni, azaz feliratozása olvasható és egyértelmûen beazonosítható legyen mindenki számára. A kezelhetõség érdekében A/4 nagyságúra kell hajtogatni. A TMMT-hez szükséges mellékelni egy példány térképszelvényt maximálisan A/3-as formátumban, melyen fel kell tüntetni a határoló utcák megnevezéseit, a környezõ épületek házszámait valamint a létesítmény kontúrját. • A TMMT-ek rajzos mellékletein az egyezményes rajz jeleket kell használni, azonban ha egy új rajzjelre van szükség, akkor az egységes TMMT-ek elkészítése érdekében a TMKFO Fõosztályvezetõ határozza meg az új rajzjelet. A rajzokon minden esetben színessel kell feltüntetni a rajzjeleket. Minden rajzot jelmagyarázattal kell ellátni. • A rajzon csak a közmû elzárókat, vízszerzési helyeket, tûzoltási felvonulási területet és eltérõ színnel a magasból mentõ gépjármûvek felállítási lehetõségeinek helyét a maximális terhelhetõség megjelölésével, a tûzjelzõ központ és a kulcsszéf helyét, az épület természetes behatolási pontjait, továbbá a legnagyobb veszélyforrást kell feltüntetni kiemelten. Az elõzõek értelmében a tûzoltó gépjármûveket, az alapvezetéket, a sugarakat és a tûzfelületet nem kell berajzolni, mivel nem gyakorlattervrõl van szó. Többszintes épületek esetében, a szintenkénti rajzokat nem kell mellékelni, azonban a tervben rögzíteni kell azt a helységet, amely az adott épületben a legnagyobb veszélyforrást jelenti, ahogy erre már korábban kitértem. A rajzos mellékleteken a gépészeti elzárók fõkapcsolóit, fõelzáróit meg kell különböztetni a szakaszoló kapcsolóitól. Abban a létesítményben, ahol több épület is van az ingatlanon a TMMT készítésére kötelezett épületet kell a fentiek szerint részletesen kidolgozni. Azonban ha a létesítmény területén pl. található egy gáztároló, és az, illetve azt veszélyeztetheti a kidolgozásra jelölt épület szintén kiemelten kell kezelni, illetve jelölni.

FORMAI KÖVETELMÉNYEK Az elkészült TMMT-et elektronikusan (CD-én) és nyomtatott, valamint az A/3-as formátumot laminált formában kell elkészíteni. Azon esetekben, ahol A/3-as méret nem lenne elegendõ (pl.: vasúti pályaudvarok), ott a rajzokat több részre kell bontani, szintén A/3-as formátumra, azonban a sorrend számozását fel kell tüntetni a rajz jobb felsõ sarkában. A CD-én lévõ anyag kibõvített adatokat is szolgáltathat az adott létesítményrõl, amennyiben ez szükséges. A nyomtatott verziót fûzõs irattasakban kell elhelyezni úgy, hogy a szöveges része legyen az elsõ része, a rajzok pedig a másoVÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ MÓDSZER

17

dik. A laminált verzió egyik oldalán kell szerepeltetni az adott létesítmény helyszínrajzát A/3 formátummal, a másik oldalán A/4 formátumokban baloldalt a térkép szelvényt és jobb oldalt a tûzoltás és mentés szempontjából legfontosabb jellemzõ adatokat: • Létesítmény illetékes szakemberei: – tûzvédelmi elõadó neve, telefonszáma, – helyi szakember neve, telefonszáma. • Létesítmény tevékenységére vonatkozóan: – milyen tevékenységet végeznek és ebbõl adódó legnagyobb veszélyforrás, – várhatóan hány fõ végzi üzemszerûen e munkaköröket napszakonként, – üzemszerûen elõforduló tûz- és robbanásveszélyes, valamint egészségre káros anyagok felsorolása és ehhez kapcsolódó szükséges és különleges balesetvédelmi intézkedések. • Létesítmény oltóanyag ellátottsága: – a helyszínrajzon feltüntetteken kívül szükséges egyéb információk (pl. hab- és gázelárasztás, sprinkler, stb.) • Erõ eszköz oltóanyag igény: – a számításokat, képleteket mellõzve, csupán a végeredményeket feltüntetve. • Létesítmény tûzvédelmi meghatározásai: – tûzveszélyességi osztálya, – a TMMT-re kötelezett épület tûzállósági fokozata, – a tartószerkezetek tûzállósági határértékei, – egyéb, beavatkozás szempontjából fontos tulajdonságok. • Tûzoltás taktikai jellemzõk: – beépített tûzvédelmi berendezések meghatározása, – közmûvek kiszakaszolásának lehetõségei, ezt esetlegesen kizáró okok kiemelt meghatározása. Azoknál a létesítményeknél, ahol létesítményi tûzoltóság mûködik ott a terv elkészítése a létesítményi tûzoltóság vezetõjének a feladata. A híradó-ügyeletesnek a riasztási lapon a TMMT sorszámát is fel kell tüntetnie, elõsegítve a leendõ használóját annak keresésekor. A fentiek alapján úgy gondolom már elkerülhetõ a beavatkozás elõtti „lidércnyomás”.

A TERV PRÓBÁJA A GYAKORLAT Készüljön egy terv majd teszteljük és egyértelmûvé válik, hogy a laminált verzióból milyen rövid idõn belül nyerhetõ ki a szükséges információ. Nem beszélve a tartósságáról és a beavatkozás és/vagy gyakorlatok esetén a többszöri feliratozhatóságáról. Az új TMMT-ek készítését követõen születtek újabb ötletek a jobbításra. • Térkép szelvényen célszerû megjeleníteni a homlokzatról egy fényképet. • Helyszínrajzon fel kell tüntetni – fõ méreteket, – homlokzat magasságot, – szintek számát, – befogadó képességet, – tetõidomot csak magas tetõ esetén. • Az egyezményes rajzjelek helyett, egységes jelzéseket (piktogrammokat) célszerû használni és az adott helyekre kell azokat beilleszteni. Nem szabad elfeledkeznünk azokról a fontos építészeti kialakításokról sem, amelyek a beavatkozásnál fontosak lehetnek. (pl. belsõ lehatolási pont a pincébe, biztonsági lift helye, bevetés irányítási központ, stb.) 18

MÓDSZER ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

FÕVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT SZENT IMRE KÓRHÁZ ÉS RENDELÕINTÉZET 1115 Budapest, Tétényi út 12-16 Létesítmény illetékes szakemberei: 1. Tûzvédelmi elõadó: Fehér Elemér, 2007.04.31-tõl Csizmadia Bálint Tel: 464-8637 2. Helyi szakember: A sürgõsségi osztályvezetõ orvosa, aki kórházügyeletes orvos és MENTÉSI koordinátor. Létesítmény tevékenységére vonatkozó adatok: 1. Tevékenység megnevezése: Fekvõ illetve járó beteg ellátás. 2. Legnagyobb veszélyforrás: A nagy számú önerõbõl menekülésre képtelen, esetleg csak orvosi elõkészítés után menthetõ beteg, valamint a gázpalacktároló épülete. 3. Legnagyobb létszám: „A” épület 300 fõ, „B” és „C” épületek 220-220fõ. Kb. 230 fõ mozgásképtelen. 4. Veszélyes anyagok felsorolása, azok veszélyei: gázpalackok,vegyi anyagok, gyógyszerek, RÖNTGEN izotópok – A1 Épületben. Létesítmény oltóanyag ellátottsága: 1. Tûzcsapok elhelyezkedése: A mellékelt térképvázlaton 2. Tüzivíz – medence elhelyezkedése, ûrtartalma: nincs 3. Egyéb oltóberendezés: Kézi tûzoltó készülékek az épületekben. Erõ eszköz oltóanyag igény: IV/ kiemelt erõk riasztása. 1500 l/perc – Szellõztetésre VENTILÁTOR kirendelése indokolt. Létesítmény tûzvédelmi jellemzõi: 1. Tûzveszélyességi osztály: „D” tûzveszélyességi osztály 2. A TMMT-re kötelezett épület tûzállósági fokozata: I-II. 3. Egyéb jellemzõk: A, B, C, R, F épületekben nedves felszálló vezeték, A épületben biztonsági liftek 4. Beépített tûzvédelmi berendezés elhelyezkedése, mûködtetése: Az „A” épület portáján található a tûzjelzõ központ. Tûzoltás taktikai jellemzõk: 1. Közmûvek kiszakaszolási helye: A Tétényi úti fõbejáró mellett található az ELMÛ átadó trafója. A trafó egyirányú betáplálású. A kórház trafó fogadótermében van az áramtalanító fõkapcsoló, valamint a mezõnkénti áramtalanítók. A gázhálózat épületenkénti elzárója a mellékletben.

Ha sikerült figyelmesen értelmezni a hatályos jogszabályt, rájöhetünk, hogy nem mondja ki egyértelmûen, kinek a feladata a TMMT elkészítése, így a megszokás alapján járt el az FTP is. Mindezek után érdemes eltöprengeni, hogy a cégeknek kellene elkészítenie a TMMT-et. A terv készítés más jogszabályi elõírásokban is az adott létesítmény feladata. (pl.: a Szabályzat (Tûzriadó Terv), biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, valamint a belsõ védelmi terv) Ezzel biztosítottá válik, hogy aktuális állapotnak megfelelõ terv áll a rendelkezésünkre szükség esetén, és összhangban lesz a már részletezett tervekkel. Erdélyi István tû. õrgy. kiemelt fõreferens, tûzvédelmi mérnök, munkavédelmi szakmérnök FTP TMKFO

KANYÓ FERENC

A fizikai állapotfelmérés új módszerei a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon A kondícionális képességek (erõ, gyorsaság, állóképesség) átlagon felüli szintje elengedhetetlenül szükséges a tûzoltók számára a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenység kiemelkedõ szintû elvégzéséhez. Az akár több órán át tartó tûzoltás, mûszaki mentés nagymértékû fizikai megterheléssel jár, amelyet a védõruha és a légzõkészülék viselése jelentõsen megnehezít..

MIT KÖVETEL A SZABÁLYOZÁS? A 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet többek között szabályozza a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselõi állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságát, amely szerint:

ALKALMATLANSÁG MÉRÉSE? A jelenlegi fizikai állapotfelmérés feladatrendszere a tûzoltók felmérésénél nem modellezi le a beosztással járó feladatokat és fizikai megterhelést. Ezért inkább nevezhetjük egy alkalmatlanság mérésnek, amely azt szûri ki, hogy biztosan ki alkalmatlan a szolgálati beosztással járó feladatok elvégzésére de ennek teljesítése még nem jelenti azt, hogy elviseli a tûzesetek, mûszaki mentések során, a légzõkészülék és a védõruha használata mellett fellépõ fizikai terhelést. A rendeletben elõírt feladatrendszer az EUROFIT, illetve a HUNGAROFIT nevû általános fizikai teherbíró képesség mérésére szolgáló eljárásokon alapul. Lényeges különbség, hogy a rendelet elõkészítõi nem vették át a teljes rendszert, hanem válogattak a motorikus próbák között, megbontva ezzel a tesztkritériumok érvényességét. A pontozási rendszer is átalakításra került, amely megkérdõjelezi a teszt kiértékelésének helyességét. A legfontosabb tényezõ azonban, hogy a tesztek általános fizikai teherbíró képességet mérnek, amely alapján nem következtethetünk a tûzoltók által extrém munkakörülmények között – magas hõmérséklet, füst, pszichikai megterhelés, teljes védõruházat és légzõkészülék használata, ahol a védõfelszerelések súlya elérheti a 25-30 kg-ot is – végzett munkateljesítményre.

KOMPLEX KÉPET A KONDÍCIÓRÓL! •

•

•

4. § (2) A munkaköri alkalmassági vizsgálatok célja annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a Hszt. 37. §-ának (1) bekezdése alapján e rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmassági követelményeknek, alkalmas-e a szervezet fokozott megterhelésével és igénybevételével járó tevékenységek elvégzésére. 5. § (1) A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett személy a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendõ szolgálati beosztás ellátására; b) egészségének vagy testi épségének elõre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott veszéllyel járó munkatevékenységek elvégzésére; c) nem szenved-e valamilyen fertõzõ betegségben, amely miatt munkakörébõl, szolgálati beosztásából adódóan széles körû fertõzést okozhat, vagy betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé; d) fizikailag alkalmas-e, illetve képes-e teljesíteni az adott beosztással járó feladatokat. 22. § (2) A felmérést a fegyveres szervek és az egyes beosztások sajátosságait figyelembe vevõ, az országos parancsnokok által összeállított feladat- és értékelési pontrendszer alapján kell végrehajtani, melyhez a 18. számú mellékletet kell alapul venni.

A 18. számú mellékletben meghatározottak hivatottak arra, hogy megállapítsuk az egyén fizikai alkalmasságát a rendvédelmi szervek állománya (rendõrség, határõrség, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, tûzoltóság) számára. Könnyen belátható, hogy a mellékletben meghatározott feladatrendszer nem alkalmas arra, hogy a kiemelten fokozott fizikai igénybevételt jelentõ tûzoltói munkavégzést lemodellezve megbízható képet kapjunk az egyén munkaköri alkalmasságáról.

Mindezek alapján a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon kialakítottunk egy új fizikai állapot felmérési eljárást, amely kiegészítve a rendeletben elõírt módszert, komplex képet ad a tûzoltók speciális kondícionális képességeirõl. Az új eljárás a tûzoltók munkavégzését valósághûen lemodellezõ gyakorlat során a beavatkozó tûzoltók élettani paramétereinek (szívfrekvencia, tejsav, bõrhõmérséklet) monitorozásán, és elemzésén alapul. A gyakorlatot a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság Pszichikai gyakorlópályáján párban hajtják végre a tûzoltók, akik teljes védõfelszerelés és légzõkészülék használatával hatolnak be a gyakorlópályára sugárfelszereléssel. Feladatuk fali tûzcsapról sugarat szerelve a tûz eloltása és a bent lévõ személy kimentése. A gyakorlópályán a látótávolságot ködképzéssel szinte nullára redukáljuk és hõkamera, valamint számítógépes technika alkalmazásával kontrolláljuk a gyakorlat helyes végrehajtását és a tûzoltói reakciókat. A gyakorlatot megelõzõen antropometriai méréseket végezve megállapítjuk a testösszetételt, zsírszázalékot, alkattípust, optimális testsúlyt és az elhízás és kóros soványság jeleit. A terhelhetõség mérésének alapja a „Polar Team” rendszer alkalmazásával történik, amelyet csapatsportágak élsportolóinak teljesítménymérésében használnak a versenysport gyakorlatában. A gyakorlat elõtt pulzusmérõ övet erõsítünk fel a tûzoltó mellkasára, amely rögzíti a gyakorlat teljes ideje alatt a szívritmus változását és a restitúciós szakaszban a pulzus megnyugvásának ütemét. A gyakorlópálya teljesítése közben a bõrhõmérséklet monitorozásával és mérésével következtethetünk a hõháztartás átmeneti zavaraira (holtpont), valamint annak emelkedésébõl a teljesítmény csökkenésére.

ÉLETMÓD ÉS EDZÉS PROGRAM A gyakorlat végén perifériás vérbõl a tejsav felszaporodását vizsgáljuk, amelybõl a terhelés mértékére következtetünk. A 4 mmol/ VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ MÓDSZER

19

A pulzus értékeket grafikonon ábrázoljuk, amely feltünteti az antropometriai adatok és életkor alapján meghatározott terhelési zónákat, a zónákban eltöltött idõt és az adatok alapján meghatározott maximális pulzusszámhoz viszonyított értéket

l-es érték alatti laktátszint azt jelzi, hogy a tûzoltó aerob körülmények között végez munkát, közepes erõkifejtést kifejtve. A 4 mmol/ l-es értéket átlépve az izommûködés energetikai mechanizmusa fõleg anaerob környezetben zajlik, amely jelentõs oxigén felhasználást feltételez, mivel a belélegzett levegõbõl a szervezet egyre kevésbé tudja fedezni az oxigénigényét. Amikor a laktát szintje 10 mmol/l, vagy annál magasabb értéket ér el akkor az maximális intenzitású munkavégzést jelent, amely értékek megegyeznek az élsportolók spiroergometriás — futószalagos vagy kerékpáron történt „vita maxima” típusú — teljesítménymérésekor mért adatokkal. A légzõkészülékbõl felhasznált levegõ mennyisége alapján mérjük gyakorlat közben a szervezet által felhasznált oxigén (VO2) mennyiségét, majd ebbõl az egy percre jutó oxigénfelvétel testtömegre számított mértékét, amely a végzett munka intenzitásának és az egyén edzettségének egyik legértékesebb mutatója. A jelenleg is folyó fizikai állapotfelmérések rendkívül sok új és értékes információval szolgálnak a beavatkozó tûzoltók teljesítmény összetevõirõl, amelyek mindig komplexen, kölcsönha20

MÓDSZER ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

tásban jelentkeznek és nem lehet csupán egy-egy képesség mérésére korlátozva megállapítani az egyén teljesítményét. A célunk, hogy a tûzoltónak segítséget nyújtsunk abban, hogy az egyéni teherbíró képesség megállapításával személyre szóló edzés és életmód tanácsadással járuljunk hozzá a rekreációjához. A Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságon idei évben kísérleti jelleggel végezzük az új állapotfelmérõ módszert, amely mérési eljárását gördülékennyé téve alkalmazhatóvá válik a jövõben.

Kanyó Ferenc tû. õrgy. Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest Irodalom: • EUROFIT FELNÕTTEKNEK A fizikai fittség mérése (49. o.) Kiadó: Európai Tudományos Tanács Bp. 1997. • 21/2000. (VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet

i n f o r m a t i k a

SZILÁGYI CSABA

Számítógépeken futó matematikai tûzmodellek felhasználási lehetõségei A számítógépes tûzmodellezõ programok a mérnöki megközelítésû tûzvédelmi tervezés és megelõzés egyik jövõbeni pillérét jelenthetik. A külföldön már alkalmazott módszerrel végzett kísérleteinek tapasztalatairól számol be szerzõnk.

MIRE JÓK EZEK A PROGRAMOK? Eddig sem volt rájuk szükségünk! A jogi szabályozásaink minden esetre adnak megoldást – hallhatjuk a reakciókat. Részben nincs mindenre jogi megoldás, másrészt egy szabályozási paradigmaváltás küszöbén állunk, miközben az építészet fejlõdése felgyorsult. Ennek ellenére esetleg elsõ látásra talán nem látszik gyakorlati alkalmazhatóságuk. Mégis mi történik akkor, ha olyasmit építünk, amit még nem ismertek a jogszabályaink, vagy esetleg eltérnénk tõlük. Például tudnánk-e egy alagút tûz esetén, hogyan alakulnak a belsõ áramlások. A szellõzõ rendszert kikapcsoljuk, hogy ne legyen levegõ utánpótlás, vagy inkább üzemeltessük, hogy biztosítsuk az oxigén ellátást a bent rekedteknek. Magyarországon igen kevés és rövid alagút van, de mi a helyzet a többszintes egylégterû áruházakkal? Vajon hogy viselkedik egy kiterjedt tûz ebben a rendkívül összetett, hõ és füstelvezetéses, sprinkleres, tûzjelzõs környezetben. Egy tároló tartály tüze esetén milyen védõtávolságokkal lehet a gépjármûvek felállítási helyeit meghatározni, illetve adott idõjárási körülmények között hogy kell ezeken változtatni. Ilyen és hasonló kérdésekre a nyugat európai és amerikai kollégáink már ezektõl a programoktól kapnak válaszokat. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy nyugat európai országban alapvetõ elvárás a tûzvédelmi mérnöktõl, többféle tûzmodellezõ illetve evakuációs program ismerete.

TÛZMODELLEZÕ SZOFTVER

PROGRAMFUTTATÁS – TUDÁST IGÉNYEL Napjainkban fõ célkitûzése, hogy a lehetõ legnagyobb biztonságot, a leggazdaságosabb kivitelezés mellett biztosítsuk. Illetve optimális kompromisszumot találjunk, e látszólag két ellentétes tényezõ között. Azt gondolom, a megoldást nem a sablonok használata, hanem a pontos egyedi méretezések rejtik. A számítógépeken futó tûzmodellezõ programok újra és újra feltûnnek és próbálnak teret nyerni a területen, sajnos inkább csak kisebb sikerekkel. Persze ez az úgymond kisebb siker annak is köszönhetõ, hogy a programok vagy nagyon drágák, vagy nagyon bonyolult a használatuk. E programok használata, pedig komoly termodinamikai tudást igényel. A programok ugyanis az anyagok alapvetõ fizikai tulajdonságait használják kiinduló adatként. A költségesebb programok többnyire egy felhasználóbarát adatbeviteli formát használnak, amelyekben a program lépésrõl-lépésre kéri be a beírandó adatokat. A bevitt adatokra reagálva, pedig úgy módosítja a bevitelt, hogy ne keletkezhessen fizikai hiba a rendszerben. A bonyolultabb programok felhasználói szintû használatának elsajátítása hosszú idõt és sok tapasztalatot igényel. Ezekben a programokban nincs segéd, sok esetben az adatbevitel leginkább egy „programozási nyelvben” megírt programhoz hasonlít, parancsokkal, koordinátákkal, paraméterekkel. Aki próbálkozott már programozási nyelvekkel az bizony tudhatja, hogy kezdetekben sokszor a program hiba üzenet nélküli lefuttatása is komoly munkát, hibajavítást igényel. Az pedig, hogy megfelelõen is dolgozzon külön feladat. 22

INFORMATIKA ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

A Fire Dynamics Simulator és az eredményeket megjelenítõ Somkieview a National Institute of Standards and Technology (NIST) által kifejlesztett Computational Fluid Dynamics (CFD) alapú tûz modellezõ szoftver. A modell matematikai eredményei alapján a Smokieview egy háromdimenziós (CAD szerû) ábrát hoz létre, mely az elõre meghatározott idõlépcsõnek megfelelõen kép kockákon szemlélteti a különbözõ megjeleníteni kívánt eseményeket, értékeket. Ilyenek lehetnek többek között, a tûz, a füst terjedése, a hõmérsékletek, a különbözõ gázok koncentrációja, az áramlási sebességek, irányok stb. Az adott szoftver megbízhatósága igen sarkalatos kérdés. Az FDS-el végzett összehasonlító kísérletekrõl több tudományos értekezés olvasható külföldi szaklapokban, illetve az Interneten, de összefoglalva igen jók az eredmények. Például a hõmérsékletek és az áramlások elõrejelzésében meglepõ 80-95% pontosságra, számíthatunk [1],[2],[3]. A CFD modell lényege, hogy a modellezett tér, épület derékszögû kis méretû számítási egységekre, cellákra bontható legyen. A számítások során a modell az egyes cellák fizikai jellemzõit az alapegyenletek alapján külön-külön számítja ki, a cellák geometriai középpontjára nézve. Az áramlásokat a cellák falán keresztül vizsgálja, úgy hogy figyelembe veszi a cella belsejében jelen levõ forrást, vagy nyelõt. Az ismételt számításokat akár több tízezerszer végzi el mire a végeredmény megszületik, ezért a program jelentõs számítástechnikai erõforrásokat igényel. A modell a sûrûséggel, a sebességgel, a hõmérséklettel, a nyomással és a különbözõ anyagok koncentrációjával számol.

HOGYAN MÛKÖDIK A MODELL? A program által használt alapegyenletek a tömeg-áramegyenlet, Newton második törvénye, a termodinamika elsõ fõtétele, és az ideális gázállapot egyenlet [1]. A modell mûködését tekintve három részre bontható: • hidrodinamikai, • égési, és • hõsugárzási modellre. A hidrodinamikai modell a Navier-Stokes egyenleten alapszik. Az égési modellben a kevert, illetve direkt égés szimulációjához szükség van az anyagok hõfelszabadulási sebességére vagy párolgáshõjére, és a gyulladási hõmérsékletükre, sûrûségükre, égéshõjükre. A hõsugárzási modellben a testekbe érkezõ hõt a felületre érkezõ hõsugárzás és hõvezetés összege adja. Megtörtént tûzeseteknél a tûzvizsgálat során is lehetõség kínálkozik e program használatára. Természetesen nem várhatunk 100%-os lefolyású modelleket, hiszen a legtöbb esetben a helyszínen lévõ már elégett anyagok kémiai és fizikai tulajdonságai nem rekonstruálhatóak és a program is hibázhat. Azonban a nemzetközi és saját tapasztalatok azt mutatják, hogy a tapasztalt szakember által készített modellek a vártnál jóval pontosabb eredményeket produkálnak. Ilyen külföldi eredmények a Washington-i 3146 Cherry Road-on 1999. május 30-án történt tûzeset vizsgálata [4], illetve a World Trade Center elleni terrortámadás során keletkezõ tûzeset tanulmánya [5] is. A tûz lefolyása olyan összetett folyamat, amelynek vizsgálata közben, ha csak egy apró, de fontos tényezõt figyelmen kívül hagyunk nem kapunk pontos eredményt. A program mindig rámutat egy-egy újabb fontos tényezõre, egészen addig, amíg létrejön a valóságot legjobban megközelítõ eredmény.

akár 80 s idõ elegendõ a tûz átterjedésére. A mûködés során vizsgálható az éghetõ anyagú tetõhéjjalással rendelkezõ épületek tetõtüzének terjedése, mind a szomszéd épület nyílászáróinak, mind tetõszerkezeteinek tekintetében, továbbá a nyílásos homlokzatokon keresztül történõ tûzterjedések, és a különbözõ felületek közötti hõterjedés. A modell lehetõséget ad a füstterjedésének [5.ábra], a kialakuló hõmérsékletnek, az oxigén koncentrációjának szimulációjára, ezáltal segítséget nyújt a legmegfelelõbb menekülési útvonalak megválasztásában, kialakításában. Az 5. ábrán egy 40 méter hosszúságú folyosón való füstterjedés figyelhetõ meg, 1 méter magas egymástól 10 m-re lévõ füstkötényfalak alkalmazása esetén. Lehetõség van a tûzjelzõ, illetve a tûzoltó berendezések, mûködésének modellezésére. Segítséget nyújthat az érzékelõk, sprinklerfejek helyének megválasztásánál, valamint az oltási folyamat hatékonysága is elemezhetõ. Az FDS csak egy a számos tûzmodellezõ és evakuációs program közül. A felhasználók közül van, aki mellette van, aki ellene foglal állást. A negatív vélemények általában a pontatlanságról szólnak. Véleményem szerint leggyakoribb hiba, hogy túl sokat várnak el ezektõl a programoktól. Nem lehet elfogadni ellenõrzés, felügyelet nélkül a szolgáltatott eredményeket. A tûz modellek nem pótolhatják a szakembereket, csak azok segítségére lehetnek. A fejlesztõk több esetben is leszögezik, hogy az eredményekért a felhasználó szakember a felelõs. Mivel hazánkban is egyre inkább elõtérbe kerül a gazdaságos és biztonságos kivitelezés, ezeknek a szoftvereknek is bõvülni fog a felhasználási köre. Egy létesítmény tervezésekor ma több tekintetben is a tûzvédelmi hatósággal egyeztetett módon kell a terveket elkészíteni, mivel nincs minden részletre kiterjedõ jogi szabályozás. A biztonságos, gazdaságos kialakítást szolgálhatja, ha elképzelésünket a számítógépen is ellenõrizni tudjuk.

TÛZVIZSGÁLATTÓL A TÛZTÁVOLSÁGIG Saját vizsgálatom egy panelházban történt tûzeset volt, ahol a tûz érthetetlen módon nem terjedt tovább a lakás többi részébe. A megoldás a nyitott ablakok mellett is kialakuló oxigénkontrollált égés volt [1. ábra]. 15%-os oxigén koncentráció alatt az égés megszûnik, így a tûz nem tudott tovább terjedni. Máskor a helyiségben kialakuló légáramlatoknak a tûz terjedésére gyakorolt hatása vezetett a megoldáshoz. A szénmonoxid koncentrációjának és a füstsûrûségének változása, pedig a lehetséges menekülési lehetõségeket veti fel, vagy zárja ki. Az éghetõ folyadék tárolótartályok tüzének vizsgálatához készített modellek esetében elemezhetõ a szomszédos tartály hõmérséklete és a környezetben lévõ tárgyakra beesõ hõsugárzás értéke [2. ábra], [3. ábra]. A 3. ábrán megfigyelhetõ, hogy a tartály fala már a 163 s-ban 330 Celsius fok felett van, ez nyílván nem jelent gyulladást, de a 73 oktános benzinnek 268 Celsius fok a 100 oktánosnak 468 Celsius fok az öngyulladási hõmérséklete[6]. A modell módosítható különféle szél viszonyokra, anyagokra. A szomszédos tartály hõmérsékletének emelkedése megmutatja, hogy további tartály begyulladhat-e és- ha igen-, az mikorra tehetõ. A környezetben lévõ tárgyakra beesõ hõsugárzás nagysága, pedig segíthet megválasztani a tûzoltó gépjármûvek megfelelõ felállítási helyeit. A tervezés során több alkalmazási lehetõség kínálkozik. Az elsõ lehetõség az épületek tûztávolságának meghatározása [4.ábra]. A 4 ábrán (Ábrák a 24. oldalon!) látható, hogy két egymástól 4 méterre lévõ épület esetén adott körülmények mellett

Irodalom jegyzék: [1] Kevin McGrattan, Editor. Fire Dynamics Simulator (Version 4) Technical Reference Guide. Nist Technology Administration U.S. Department Of Commerce 2006. [2] Jukka Hietaniemi, Simo Hostikka & Jukka Vaari: FDS simulation of fire spread comparison of model results with experimental data, VTT Building and Transport 2004. [3] Jukka Hietaniemi, Johan Mangs &Tuula Hakkarainen: Burning of Electrical Household Appliances An Experimental Study, V T T R E S E A R C H N O T E S TECHNICAL RESEARCH CENTRE OF FINLAND 2001 [4] Daniel Madrzykowski Robert L. Vettori: Simulation of the Dynamics of the Fire at 3146 Cherry Road NE Washington D.C., May 30, 1999 ,Building and Fire Research Laboratory National Institute of Standards and Technology,Gaithersburg,April 2000 [5] Kevin McGrattan & Charles Bouldin: Simulating The Fires In The World Trade Center, National Institute of Standards and Technolgy, USA [6] Table C.1 Physical and Combustion Properties of Selected Fuels in Air,SFPE Handbook of Fire Protection Engineering. National Fire Protection Association,Quincy, Massachusetts, 3rd edition, 2002.

Szilágyi Csaba tûzvédelmi mérnök Szolnok MJVÖ Hivatásos Tûzoltóság VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ INFORMATIKA

23

1. ábra. Az éghetõségi határ alá csökkent oxigén koncentráció egy valós tûzeset vizsgálatából.

3. ábra. A szomszédos tartály falának melegedése gödör tûz esetén

2. ábra. Gödör tûz szimulációja két egymástól 50m-re elhelyezkedõ éghetõ folyadék tárolótartály esetén

4. ábra. Tetõ tûz terjedése két egymástól 4m-re fekvõ épület között

5. ábra. Füstterjedés 40m hosszú folyosón 10 méterenként lévõ 1 m magasságú füstkötény falak esetén 24

INFORMATIKA ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

k

é

p

z

é

s

PIMPER LÁSZLÓ

Tûzoltó gyakorlópálya a MOL Nyrt. Dunai Finomítójában II. „Gyakorlat teszi a mestert!” Az új kihívások, a fiatalodó állomány és a környezetvédelmi követelmények mellett, a feladatelemek szakszerû végrehajtásának mérhetõsége miatt különösen fontos az Európai mércével is kiemelkedõ gyakorlópálya, amit a FER tûzoltóságánál fejlesztenek.

TÛZSZIMULÁCIÓS HELYSZÍNEK A tûzszimulációs készülékeket és a kapcsolódó biztonsági berendezéseket a német General FireTech GmbH szállította és építette be a már meglévõ gyakorló épületbe. Alapkövetelményként került meghatározásra, hogy a szimulátor-egységek egyaránt alkalmasak legyenek kézi tûzoltó készülékkel (12 kg-os töltettömegû porral oltó és 5 kg töltettömegû széndioxiddal oltó – vagy velük megegyezõ oltóhatású tûzoltó készülék) és vízsugárral (100-300 liter/perc teljesítmény) történõ gyakorlásra. A tûzszimulátorházban összesen 10 beépített gyakorlóhely biztosít képzési lehetõséget. Földszint A figyelõfülke és a lépcsõház közötti belsõtér ajtóval ellátott fallal két helyiségre van bontva. E két helyiségbe az alábbi rögzített gyakorlási helyek kerültek kialakításra: • Elektromos szekrény tûz szimulátor hely, amely alkalmas az elektromos kapcsolószekrény tüzének szimulálására. A tûz „végleges” eloltására kizárólag a szimulációs egység melletti falon elhelyezett elektromos fõkapcsoló imitáció lekapcsolását követõen nyílik lehetõség. • Kábeltálca szimulátor hely, amely egy négyszintes kábeltálca sor középsõ elmének tüzét két fokozatban, maximálisan 4 méteres hosszban szemlélteti. • A „forró ajtóként” kialakított, a két helység közötti átjáró a szúróláng jelenségét szemlélteti. A felforrósított ajtószárny nyitását követõen a nyílásból láng csap ki. • „Flash-over / Roll-over”szimulátor melynek lángterjedése – a megközelítési irány figyelembevételével – a forró ajtó felé irányul. • Gázpalack-tûzhelyszín két darab ipari palack méretû palackmodullal, a gázpalack és fejszerelvényének égését bemutatva. A palack szeleptüzének „végleges” eloltására kizárólag a palack szelep teljes lezárását követõen van lehetõség.

Emelet A figyelõfülke és a lépcsõház közötti tér egy a zárt, megosztás nélküli helyiség. • A helyiség sarkában egy, a tetõre vezetõ, rácsból készül lépcsõfokokkal kiképzett, elforduló lépcsõ vezet, mely egyben lépcsõtûz szimulációs helyszín. A tûz mérete két fokozatban szabályozható. • A helyiségben két univerzális tûzeset-gyakorlóhely került kialakításra. Tûzszimulációs egységként a beszállító vállalat FireBox-Multi FLT 400 FireBooster vízmedencés égõelemes egységei kaptak helyet. – Mindkét gyakorlóhely alkalmas feltét modulok felhelyezésével a különbözõ berendezési tárgyakon keletkezõ tipikus tûzesetek, valamint „A”,”B” és „C” tûzosztályú tüzek szimulálására. – Feltét felhelyezése nélkül a szimulátor alkalmas 120 x 80 cm területû „B” tûzosztály szimulációjára. Ebben az üzemmódban a FireBooster funkcióval – cseppfolyós tüzelõanyag bevezetésével - a tûz intenzitása többszörösére növelhetõ. – Mindkét univerzális szimulátor tálca áthelyezhetõ a helyiségen belül az egység csatlakozó vezetékeinek megbontása nélkül. A szimulátorok üzemanyag ellátását biztosító vezetékek és a vezérlés kábelezése az álpadló és a vasbeton padozat közötti térben – flexibilis megoldással – helyezhetõ át. Tetõ A gyakorlóépület tetõ szintjén - szabadtérben két tûzhelyszínt került kialakításra: • „B” tûzosztály – tûzveszélyes folyadék felületi tûz – szimuláció, melynek mérete 3 négyzetméter. Az FLT 1000 típusjelölésû egység tartalmaz FireBooster funkciót is. • Peremtûz szimuláció két elzáró szerelvénnyel, melynek legnagyobb fáklyalángja kb. 3-4 méter hosszú. Eloltására egy szakaszoló elzárószerelvény zárásával van lehetõség. A tetõn kiépített mindkét tûzszimulátor áthelyezhetõ - az emeleti szint gyakorló egységeihez hasonlóan. Független univerzális tûzeset-gyakorló modul Ez a gyakorlóegység egy – a tûzszimulátor-ház emeleti szimulációs helyiségébe beépítettekkel megegyezõ típusú - FireBoxMulti FLT 400 FireBooster tûzszimulációs berendezés, ami a gyakorlópálya gázellátó rendszerérõl és 2 db 11,5 vagy 22 kilogrammos töltettömegû gázpalackról egyaránt üzemeltethetõ. A beépített változathoz hasonlóan alkalmas a különbözõ berendezési tárgyakat imitáló feltét modulok üzemeltetésére, valamint „A”,”B” és „C” tûzosztályú tüzek oltásának a gyakorlására. Az egység különlegessége, hogy beépített akkumulátorról üzemel, így a gyakorlás során az elektromos hálózathoz nem kell csatlakoztatni. Fáklyatûz egység A szabadban kialakított fáklyatûz gyakorló egységet – a tûzszimulátor-ház berendezéseihezhasonlóan - a General FireTech GmbH szakemberei alakították ki a FER Tûzoltóság elvárásainak és terveinek megfelelõen. Az egység célja különféle irányú és intenzitású nyomás alatti gáztüzek - fáklyatüzek - oltásának a gyakorlása. A gyakorlópályán rendelkezésre álló állóhengeres készülékre összesen 16 fúvóka került beépítésre a kapcsolódó távvezérelt szerelvényekkel és propán vezetékekkel - két csoportban. A berendezés két õrláng rendszerrel gáz halmazállapotú propánnal üzemel, míg a fõlángok folyékony propánt égetnek. VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ KÉPZÉS

25

Hő hatására füstöt, mérgező gázokat nem fejlesztenek, és nem alakul ki égvecsepegés. Olyan tűzálló gátként működnek, amely a tüzet ellenőrzés alatt tudja tartani, és így létfontosságú többletperceket nyújt az emberek és a vagyontárgyak mentéséhez. A Rockwool termékek rendkívül közkedveltek a tervezők és szaktervezők körében, mert az összes ma előírt és elvárt minőségi tanúsítvánnyal rendelkeznek.

Tûzhatlan hõszigetelés A Rockwool hő- és hangszigetelő kőzetgyapot termékek fejlesztésekor a tűzvédelem követelményeinek való megfelelés mindig fontos szempont volt. Tűzhatlan termékeink az 1000 °C feletti olvadáspontjuknak köszönhetően egy esetleges tűz során védik az épületszerkezeteket, meggátolják a tűz terjedését.

Rockwool Hungary Kft. Szaktanácsadás: 06-1-225-2405 • Iroda: 06-1-225-2400 • E-mail: [email protected] • Web: www.rockwool.hu

Tartálykocsi tûz oltása Elektromos kapcsolószekrény oltása

Mentés és anyagkifolyás megakadályozása

Forró ajtó ellenõrzése és a flasover jelenség

Tûzmegközelítés

Fáklyatûz oltása

Felületi folyadéktûz oltása VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ KÉPZÉS

27

A távolabb elhelyezett távirányító egységrõl a fúvókák bármelyike begyújtható, illetve kioltható. A berendezés távvezérlõjén elhelyezett vészleállító kapcsolóval veszély esetén azonnal kiszakaszolható a berendezés tüzelõanyag ellátása. A láng hosszúsága – a környezeti viszonyok függvényében eléri a 7-8 métert. Tálcatûz egység A tálcatûz gyakorló egység a gyakorlópálya legrégebben mûködõ része. Alkalmas tûzveszélyes folyadék felületi tüzek, szivattyútûz és desztiláló-torony tûz habbal, porral történõ, valamint kombinált oltásának gyakorlására. • Felületi tûz Három égetõtálcából álló egység, amely egy felületként is összenyitható. Ebben az esetben a teljes tûzfelület 160 m2. • Desztiláló-torony tûz A legnagyobb felületû – 100 m2 - égetõ tálca középsõ részén helyezkedik el a közel 10 méter magas desztilálótorony. A torony palástjának felsõ részére lehetõség van nitrogén párnanyomással folyékony tûzveszélyes folyadék folyatására, ezzel is nehezítve a gyakorlati feladatot. • Szivattyútûz Egy közel 40 m2 alapterületû égetõtálca középsõ részén egy szivattyú és a hozzá kapcsolódó villanymotor kapott helyet. A már említett nitrogén párnanyomással tûzveszélyes folyadék juttatható ki a szivattyúhoz kapcsolódó peremes csõkötésnél, sugárszerû égést eredményezve. • Tûzfolyosó Két közel 10 méter hosszúságú, alig 30 cm széles égetõtálca között húzódó, korláttal védett járda. A két tûzfal között áthaladva a hõvédõ ruha viselésének gyakorlására biztosít lehetõséget – valósághû körülmények között. A hosszú égetõtálcák alkalmasak továbbá a tûzoltókészülék kezelés – a szokásos kör illetve négyzet felületû tûzfelszíntõl eltérõ – gyakorlására. Tartálykocsi-tûz Vasúti tartálykocsi túltöltését és tüzét szimuláló egység. A már említett gázpárnás éghetõanyag továbbítással a tartály mindkén palástján összefüggõ tûzfelület alakítható ki, melynek eloltása több kézisugár összehangolt beavatkozását igényli. Az egységet – a gyakorlópálya több más egységéhez hasonlóan – a FER tûzoltóság személyi állománya alakította ki. Gyakorló-konténer egység A tûzszimulátor épülethez és egy korábban használaton kívüli – háromszintes – épülethez kapcsolódik, és a két építmény között „hidat” képez a négy darab szállítókonténerbõl álló gyakorló blokk. A három darab 12 méteres és egy darab 6 méter hosszúságú konténerbõl összeállított, összefüggõ, zárt gyakorlótérben jelenleg a füsttel telt épületekben való mozgás, felderítés és munkavégzés fogásai sajátíthatóak el. A késõbbiekben ebben a részben fizikai és pszichikai felkészítõ egység kap majd helyet. Tartálykocsi sérülés - anyagkifolyás A pályán egy – a tartálykocsi tûzhöz hasonló – vasúti tartálykocsin különféle elhelyezkedésû és formájú lyukadások, anyagkifolyások elhárítása gyakorolható. A gyakorlatok során a veszélyes anyagot víz helyettesíti, melynek átfejtése illetve a lék lezárása különféle védõruhákban és eszközök alkalmazásával hajtható végre. A vegyi elhárítás mellett a készülékbõl, tartályból mentés gyakorlására is alkalmassá tették a tartályt a FER tûzoltói. Csõvezeték sérülés – anyagkifolyás A tartálykocsihoz hasonlóan, víz imitációval gyakorolható sérült vezetékek és azok szerelvényeinek lezárása és javítása egy 28

KÉPZÉS ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

különbözõ méretû csõvezetékekbõl összeállított mobil egységen. A vezetékekben uralkodó nyomásérték széles tartományban változtatható, megnehezítve ezáltal a lezárást, vagy bilincselést végzõk dolgát. Különféle tartályok, készülékek, berendezések mozgatása emelése A pályán különféle tartályok, technológiai berendezések is rendelkezésre állnak a hagyományos mûszaki mentési gyakorlatokhoz szükséges elemeken túl. E nagy tömegû terhek mozgatása, emelése, vagy talpra állítása egyaránt valósághû körülmények között ad lehetõséget a különféle mûszaki mentõ eszközök (pl. emelõpárnák, támhengerek) használatának gyakorlására.

KISZOLGÁLÓ EGYSÉG A pálya területén a gyakorlóegységek üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges tûzi-víz, csatorna és elektromos hálózat, valamint a tüzelõanyag ellátást biztosító gáz és tûzveszélyes folyadék rendszer mellett kialakításra került egy kommunális blokk. A szociális és tartózkodó helyiségek a gyakorlat résztvevõinek biztosítanak kultúrált körülményeket a képzés idejére.

A FEJLESZTÉS FOLYTATÓDIK Tûzoltási területen továbbra is kettõs cél vezérli a gyakorlópálya fejlesztését. Környezetvédelmi szempontok mellett szélesíteni kívánjuk a gyakorlási lehetõségek sorát. A képzési feladatok környezetszennyezõ hatásait a propán tüzelõanyag szélesebb körû alkalmazásával, valamint a cseppfolyós szénhidrogéntüzek oltása során felhasznált anyagmennyiség csökkentésével kívánjuk megvalósítani. Mindkét lehetõség új technikai megoldások és berendezések alkalmazását igényli. Terveink szerint további nyomás alatti tûzveszélyes folyadék tûzhelyszínek kialakítására kerül sor a jövõben. (pl. folyadék fáklya/sugárszerû tûz, csõköteg tûz) A már említett konténerblokkban fizikai és pszichikai gyakorlóegységet alakítunk ki. A vegyi-elhárítás területén – a bevált gyakorlatnak megfelelõen víz „veszélyesanyag” alkalmazásával – további csõvezeték lyukadás imitációs egység, valamint a közúti tartálykocsi balesetek elhárítási fogásainak gyakorlására alkalmas blokk kialakítását tervezzük.

ÖSSZEFOGLALVA Az elmúlt évek tudatos fejlesztésének és a FER Tûzoltóságot fenntartó MOL Nyrt. támogatásának köszönhetõen a Százhalombattán több évtizede mûködõ gyakorlópálya egy komplex gyakorló bázissá vált. A tûzoltó szakmai megfelelõség garanciája a FER személyi állományának tudatos, aktív részvétele a fejlesztõmunkában, melynek eredményeként a pálya nem csak a létesítményi, olaj- és vegyipari területen dolgozó szervezetek, de a települési tûzoltóságok állományának képzéséhez is hatékony eszközzé válhat. Pimper László igazgató – parancsnok FER Tûzoltóság, Százhalombatta

f ó r u m

LECZKI SAROLTA

Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság Mentõkutyás Szolgálata

és felszerelésünknél fogva az állatmentésekben, kutyáink képzettségét és szelídségét kihasználva pedig részt veszünk a FTP Ifjúsági Tûzmegelõzési Oktatási programjában is. Jelenleg 10 dolgozó kutyánk van ötünknek, és két szolgálati, akik bent laknak a laktanyában, Õk a tartalékok, ha a kollégák kutyái megsérülnének, lebetegednének. Ehhez a munkához a kutyáknak jó kondícióra és egy hosszú, 2-3 éves alapkiképzésre van szükségük. Általában épületbontásokon vagy elhagyott romos épületeken tréningezünk, hogy kutyáink az éles helyszínekhez hasonló közeghez szokjanak. Tûzbe, füstbe azonban nem mehetünk be, mert a kutyák légzõben nem tudnak dolgozni ilyen körülmények között. A kutyák saját tulajdonban vannak, de ellátmányt kapunk rájuk. Nálunk nem vált be az amúgy szolgálati célú munkakutyázásban bevett séma, hogy fiatal felnõtt, elõnevelt kutyákat vesznek, mi inkább kölyök kortól, magunknak neveljük a kutyákat, és leginkább belga juhászkutyákkal és labrador retrieverekkel dolgozunk.

MILYEN A JÓ MENTÕKUTYA?

A szolgálatot 5 fõ alkotja, ebbõl 4 fõ 24-48-as, 1 fõ – a szolgálatvezetõ - pedig 8 órás munkarendben látja el a feladatot. Tagjai a tûzoltói mellett speciális kutyás képzettséggel is rendelkeznek. Bár Magyarországon igen, Európában viszont nem mi vagyunk az elsõ hivatásos tûzoltósági mentõkutyás szolgálat. Lengyelországban és Franciaországban is vannak ilyen szolgálatok. Azt viszont elmondhatjuk, hogy az európai mentõkutyás szolgálatok közül a mûködési körünk nekünk a legnagyobb. Nemcsak személykeresõ feladatokat látunk el, de részt veszünk kutyáinkkal a tûzvizsgálatokban az égésgyorsító anyagok keresésében, egyre több szerepet vállalunk speciális képzettségünknél

Bármelyik kutyafajta kiképezhetõ erre a munkára, de ahhoz, hogy jó mentõkutya legyen külön feltételeknek kell megfelelnie. Régebben szinte kizárólag német juhászkutyákat alkalmaztak, de ma belga juhászkutyákat, retrievereket, dobermannokat, snauzerokat, különbözõ terriereket, és még sok más egyéb fajtát ill. keverékeket is képeznek erre a munkára. Kölyök vagy felnõtt? A legideálisabb, ha a jövendõbeli mentõkutya már kölyökkorában megismerkedik a különbözõ mentési helyzetekkel, megtanul a romokon mozogni, közömbössé válik a zavaró tényezõkre, a zajokra, szagokra, idegen emberekre -állatokra. Persze mindig a kutya típusának és korának megfelelõ szinten. Természetesen egy jól szocializált, kiegyensúlyozott, egészséges, nagy keresõ kedvvel rendelkezõ felnõtt kutya is sikeresen kiképezhetõ erre a munkára. Ami a döntõ: mindig a kutya természete. A jó katasztrófakutya kiegyensúlyozott, kiváló szaglású, kiváló koncentráló és problémamegoldó képességgel rendelkezik, emberekkel és más állatokkal jó a kapcsolata, (ez nagyon fontos, hisz munka közben rengeteg emberrel és más mentõkutyákkal kell együtt dolgoznia) és jó kondícióval kell rendelkeznie. Ez utóbbi szintén nagyon fontos, mert túlkondicionált, beteg vagy

Személykeresés összedõlt épületben

Együtt tanulnak a kutyával

Az elsõ és idáig egyetlen hivatásos mentõkutyás szolgálat Magyarországon - a FTP-n - 2000-ben jött létre, elõször 8 órás, majd 24-48-as szolgálati idõbeosztással. Ezt a speciális, világviszonylatban is ritkaságnak számító hivatásos csapatot mutatjuk be.

SOKOLDALÚSÁG

VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ FÓRUM

29

sovány kutya nem bírná a megterhelést. Bevetés esetén akár 24 órát, vagy több napot is - pl. földrengéskor- végig kell dolgoznia (persze rendszeres pihenõkkel) Fajtatiszta vagy keverék, kan vagy szuka a munkában nem játszik döntõ szerepet.

A KUTYA ELÕNYEI A mentõkutya egyik legnagyobb elõnye, hogy mindenkor bevethetõ. Nem zavarják a zajok, amik például az akusztikusan mûködõ szondákat megzavarják mûködés közben, ráadásul az eltûntek gyakran eszméletlenek, így nem feltétlenül tudnak hallható jeleket, pl. kopogást adni, vagy ép ellenkezõleg, túl sok a zavaró zaj (munkagépek, mentést végzõ csapatok, stb), így ezekben az esetekben a geofon sem használható. Földrengések, robbanások helyszínén gyakran keletkeznek tüzek, ilyenkor a termikusan mûködõ szondák használata is korlátozott. Az elektromagnetikus szondákhoz válaszadóra van szükség, amelynek az áldozatnál kellene lennie. A modern technika egyre jobban segítheti a mentési munkákat, de helyettesíteni nem tudja a romkutató kutyákat, így az egész világon a mai napig elsõdlegesek személykeresésben.

igényelnének. Ez segítség a laboratóriumnak, és a tûzeset okát kutató tûzoltónak. Évente egyre több alkalommal kerül sor alkalmazásukra. A négylábúak kiképzésük során megismerik az öt leggyakrabban használt égésgyorsító anyag szagát és megtanulják keresni, illetve jelezni is vezetõjük felé. Ilyen égésgyorsító anyag például a benzin, a higító vagy a petróleum is. Fontos számunkra, hogy a kutya a keresés során viselkedésével ne bolygassa meg a helyszínt, illetve, hogy minél pontosabb jelzést adjon. Általában jelzésként ülnek vagy fekszenek, „mutasd” vezényszóra pedig rákaparnak arra a helyre, ahonnan a szag forrását érzik. Gyakorlás során 2-3 dl vízbe cseppentünk néhány csepp anyagot a tanultak közül, (pl. benzint) és az így kapott elegyet szemcseppentõbe vagy fecskendõbe tesszük. Ebbõl csepegtetünk néhány cseppet különféle felületekre, pl. linóleumra, ajtóra, vagy a betonra, s ezt kell megkeresniük a kutyáknak. Szolgálatunknál elsõsorban vadászkutyák végzik ezt a keresõ munkát. Sammy nevû labradorunk most áll „nyugdíjazás” elõtt. Helyét Szikra, a drótszõrû magyar vizsla veszi át. Elmondható az is, hogy személykeresõ malinoisaink is kapnak ilyen irányú felkészítést.

SZEMÉLYKERESÉS – IFJUSÁGNEVELÉS MIRE TANÍTJUK A KUTYÁKAT? A kiképzés során elsõsorban keresni tanulnak a kutyák. Ezen túl háromféle alapvetõ feladatot tanítunk kutyáinknak. Fegyelmezõ és ügyességi gyakorlatokat a vizsgákhoz, illetve speciális keresési feladatokat. Nagyon fontos, hogy jól irányíthatók, és fegyelmezettek legyenek. Többféle speciális szimatmunkát tanulnak, így a romkutatást, területkutatást, nyomkövetést. A romkutató kutyák feladata romok/omladék alá szorult élõ és halott személyek felkutatása és jelzése ugatással és kaparással. A területkutatás során a kutyák feladata, hogy minden élõ és halott személyt, aki az átkutatandó területen tartózkodik nem életszerû pozícióban, kitartó ugatással jelezzen a kutyavezetõnek, amíg az oda nem ér. A fegyelmezõ gyakorlatok során a kutyáknak meg kell tanulniuk póráz nélkül láb mellett haladni, menetközben leülni, lefeküdni vagy állva maradni vezényszóra, elsõ szóra visszatérni a kutyavezetõhöz, használati tárgyakat visszahozni stb. Az ügyességi feladatok során a kutyáknak meg kell tanulni mozgó felületen (libikóka) áthaladni, szûk helyen kúszni, vízszintes létrán végigmenni, vezényszóra ugrani, magas pallón végigmenni. Az akadályok leküzdése során nagyon fontos, hogy a kutyák csak vezényszóra indulhatnak az akadályra, illetve csak külön parancsra hagyhatják el azt.

Kutyáink elhalt személyek holtestének megkeresésére is alkalmasak. Idén januárban pl. Tordasra (2006.január 3.) riasztottak minket. A tûzoltó kollégák (két raj) fél tíztõl fél egyig nem találtak kapaccsal egy 100 m2-es gázrobbanástól kiégett házban egy halott nõt. A keresõkutya 4 perc alatt azonosította a holttest helyét, mely erõsen összegégett és felismerhetetlen volt a kiégett lakásban. Nemcsak tûzesetek után lehet szükség hullakeresõ kutyákra, sok egyéb esetben is: robbanások (2006 Balatonfûzfõ), épületomlások (1999 Meder u.) esetében vagy például „gyûjtögetõ” típusú idõs elhalt személyek megtalálásához is túlzsúfolt lakásban. Ezen túl többféle módon is alkalmazható a szolgálat, segédkezünk például aknába vagy kútba esett kutyák mentésében is ill. a szolgálat részt vesz a Fõvárosi Tûzoltó Parancsnokság ifjúsági tûzvédelmi oktatási-nevelési programjában is. Molnárné Sipos Klára alezredes asszony vezetésével zajlanak a foglalkozások, ahol minden óvodás csoportnak fél órás játékos oktatást tart a tûzzel kapcsolatos veszélyhelyzetekrõl. Ezután 2-3 csoportot összefogva a tornateremben együtt gyakorolják a kutyákkal a megfelelõ viselkedést, kúsznak a füstben az ajtó felé, gurulnak ha meggyullad a ruhájuk, stb. Ebben a kutya egyfajta aktivizáló erõ, szívesen versenyeznek vele, jobban megmarad bennük az élmény és a tanultak, sõt egyfajta állatvédelmi ifjúságnevelésre is alkalmas a szituáció. Évrõl évre többen érdeklõdnek eziránt a speciális program iránt, átlagosan 20-30 óvodába látogat el a szolgálat.

TÛZFÉSZEKKUTATÁS Az országban egyedül nálunk dolgoznak tûzfészekkutató kutyák. Ezek kiképzési programja nem új keletû, a nyolcvanas évektõl Amerikában kezdtek olyan kutyákat kiképezni, melyek képesek egy tûzeset helyszínén meghatározni a gyújtogatásra alkalmas anyagok jelenlétét. A tûzfészekkutató kutyák a tûzesetek színhelyének gyors átkutatásában segítenek, s meghatározzák a gyújtogatásra alkalmas anyagok, un. égésgyorsítók jelenlétét. Így sok idõt megtakarítanak, amelyet a hagyományos eljárások 32

FÓRUM ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

Leczki Sarolta tû.zls., k. fõeleõadó Mentõkutyás Szolgálat Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest

BARTHA IVÁN

A tûzfészekkeresõ kutyák szerepe tûzvizsgálati eljárásban Hol keletkezett a tûz? Milyen anyagok voltak a tûz keletkezési helyén? Mi befolyásolta az égést? Ezekre a kérdésekre adandó válaszok megkeresésében egyedi megoldást mutat be szerzõnk.

A HELYSZÍNI SZEMLE MINÕSÉGE A tûzvizsgálati eljárást jogszabályban meghatározott célok teljesülése, valamint különbözõ hatóságok munkájának segítése érdekében folytatjuk le. Ezt az esetek többségében, gyakorlatilag nyomozati cselekménynek lehet tekinteni, amely bizonyítási kényszert von maga után. A vizsgálat folyamán helyszíni szemlét kell tartani, s az errõl készített jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjából lényeges tényezõk leírását, a feltárt adatok, bizonyítékok felsorolását, továbbá a szükség szerinti mintavételezés körülményeit, valamint a lefoglalt bizonyítékok megnevezését. Ezért a helyszíni szemle pótolhatatlan eljárási cselekmény. Sõt tûzvizsgálat eredményessége szempontjából döntõ a helyszíni szemle minõsége. Ha nem megfelelõ alapossággal végezzük el a feladatot, akkor megsemmisülhetnek a bizonyítékok, vagy az eljárás hiteltelenné válik. Ezekben az esetekben a vizsgálat eredményes végrehajtásának lehetõsége meghiúsul. A tûzvizsgálati eljárás lényeges kérdése, hogy milyen pontosan sikerült meghatározni a tûz keletkezési helyet. Minél szûkebb területet foglal magába a meghatározás, annál könnyebben, és annál nagyobb biztonsággal megállapítható a keletkezési ok. Ideális esetben a helymeghatározás a keletkezési pontra, azaz a gyújtóforrásra mutat. Az esetek döntõ többségében a keletkezési hely sikeres megállapítása után már több keletkezési okot ki lehet zárni. A továbbiakban az a dolgunk, hogy addig szûkítsük a lehetséges okok körét, ameddig az csak lehetséges (kizárásos metódus). Természetesen más eljárások is lehetségesek, de az a legbiztonságosabb megoldás, ha a vizsgálat során minden keletkezési okot számba veszünk.

HONNAN VEGYÜNK ANYAGMINTÁT? A tûzkeletkezési okokat számtalan módon csoportosíthatjuk. Ebbõl a szempontból három halmaznak tekinthetõk: • a véletlenszerûen, például egy elõre nem kiszámítható mûszaki meghibásodás miatt létrejövõ tûzesetek, továbbá • a gondatlan, illetve • a szándékos emberi tevékenység, azaz a bûncselekmény hatására bekövetkezõ események. Szándékos tûzokozás esetén az elkövetõk – cselekményük sikeressége érdekében – gyakran az exoterm folyamat intenzitásának fokozására valamilyen égést gyorsító anyagot alkalmaznak. (Pl. benzin, lakkbenzin, nitrohígító, stb.) Ha ilyenkor sikerül jól és pontosan meghatározni a tûzkeletkezési helyet, helyeit, ak34

FÓRUM ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

A teljesen kiégett épültben a kutya rátalált az éghetõ anyagra

Jelzést ad

kor az égésmaradványokból anyagmintákat vehetünk. A légmentesen zárható üvegedényben elhelyezett mintákat, igazságügyi szakértõ kirendelésével, vegyészszakértõi vizsgálat alá vonhatjuk. Ezt követõen az erre akkreditált laboratóriumban gázkromatográfiás módszerrel elvégzik a vizsgálatot. A kapott eredmény alapján a tûzvizsgáló mérlegelheti, hogy mennyire megalapozott, milyen mértékben bizonyítható a szándékos tûzokozás. Lényeges tehát, hogy olyan helyrõl vételezzünk anyagmintát, ahová az elkövetõ eljuttatta, kiöntötte az éghetõ folyadékot. Ellenkezõ esetben a vegyészszakértõi vizsgálat negatív eredménnyel zárul. Kisebb kiterjedésû, jobban különválasztható tûzgócok esetében a mintavételezési hely könnyen, minden gond nélkül behatárolható.

NÉGYZETHÁLÓ VAGY KUTYA? Ennél kedvezõtlenebb a helyzet, amikor a tûz nagyobb területet érint és nem elkülöníthetõek a gócok. Például ilyen lakástüzek esetén a bekövetkezõ flash over jelenség következménye. Hasonlóan kedvezõtlen körülmények alakulnak ki a lakóingatlanok területén szétlocsolt és meggyújtott éghetõ folyadékok esetében is. Az érintett helyiségek ugyanis ilyenkor az esetek többségében homogén módon égnek ki. Ekkor a sikeres minta-

vételezés egyik módja lehet, hogy az érintett területet négyzethálósan felosztjuk és minden egyes négyzetbõl anyagmintát veszünk. Ez a módszer azonban beláthatóan idõ- és pénzigényes. Egy másik lehetõség is mutatkozik a probléma szakszerû megoldására. Ilyenkor a feltáró munkába egy speciálisan képzett, úgynevezett tûzfészekkeresõ kutyát vonunk be. A négylábú a területet bejárva minden olyan helyen jelzést ad, ahol égésgyorsító anyagot detektál. Az ebeket jellemzõen éghetõ folyadékok felkutatására, indikálására szokták felkészíteni. Természetesen ez a lehetõség nem váltja ki a vegyészszakértõi tevékenységet. A kutyák segítségével kiválasztott anyagminták a vételezést követõen laboratóriumba kerülnek, ahol aztán megfelelõ felszereléssel elvégzik a vizsgálatokat. Az így kapott eredmények ezután már a bíróság elõtt is hiteles bizonyítékként tarthatóak számon.

EREDMÉNYES KUTYÁK Tûzfészek keresésére, éghetõ folyadék kimutatására a világon több helyen alkalmaznak speciálisan kiképzett kutyákat. Magyarországon 2000-ben a FTP-n megalakult Mentõkutyás Szolgálat kutyái és kiképzõik már számos esetben bizonyítottak. Több olyan tûzeseti helyszínen derítették fel éghetõ folyadék jelenlétét, ahonnan azután a vételezett mintákban a Bûnügyi Szakértõi és Kutató Intézetet benzin, nitrohígító, stb. maradványait mutatta ki. Néhány példa: A Budapest egyik XVI. kerületi családi házában, 2005-ben tûz ütött ki. A helyszíni szemlén markánsan elkülönülõ tûzfészkeket lehetett beazonosítani a garázsban, továbbá a földszinti és az emeleti nagyszobában. Ezek a helyiségek homogén módon égtek ki, ezért lokálisan — a helyiségeken belül — nem lehetett tûzterjedést beazonosítani. Az emeleti kisszobában valamilyen be nem azonosítható égést gyorsító anyagra emlékeztetõ vegyszer, az emeleti konyhában pedig motorbenzin szaga volt érzékelhetõ. A helyszínre kért kutyás keresõ szolgálat átvizsgálta az épületet. Az égést gyorsító anyagok indikálására betanított kutya az emeleti konyhában az ablak és a bejárati ajtó környékén, valamint az emeleti kisszobában az ülõgarnitúránál jelzett. A Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetben a vételezett egyes „édeskés” szagú, valamint a kettes „erõs benzin” szagú mintákról megállapították, hogy azok motorbenzin maradványt tartalmaznak. A több, egymástól független tûzfészek megléte, valamint az égést gyorsító anyag jelenléte a helyszínen mindenképpen a szándékos tûzokozás tényét alapozták meg. Más alkalommal egy III. kerületi lakásban csaptak fel a lángok. A rendkívül gyors és intenzív tûzterjedés hatására a lakóingatlan több helyisége gyakorlatilag teljes terjedelmében, egyfor-

ma minõségben, homogén módon kiégett. Tûzterjedést nem, vagy csak minimális mértékben, alig értékelhetõen lehetett beazonosítani a tûz által elsõdlegesen érintet helyiségekben, valamint azok között. Felvetõdött tehát a lehetõség, hogy a tûzvizsgálati tevékenység megkönnyítése, a hatékonyabb munkavégzés érdekében rendeljük a helyszínre az FTP tûzfészekkeresõ kutyáját. A négylábú a nagyszoba belsõ terében a bejárati ajtó elõtt, az elõtérben a lakás bejárati ajtaja mögött, a tároló melletti 2-es szoba belsõ terében az ajtótól kissé balra, valamint az 1-es szobában az ajtó és a szekrény közötti területen jelzett. Ennek alapján a négy helyiségbõl összesen öt mintát vettünk az égésmaradványokból. Ezeket a Bûnügyi Szakértõi és Kutatóintézetnek további vegyészszakértõi vizsgálatra megküldtünk. A szakértõ a mintákban, nagy mennyiségben toluolt azonosított, amely valószínûsíthetõen nitrohígítóból származik. A toluol egyébként önmagában is „A”, azaz „fokozottan tûz- és robbanásveszélyes” tûzveszélyességi osztályba tartozik. A Döbrentei téren, 2007. év áprilisában bekövetkezett tûzeset kapcsán is sikereket könyvelhet el magának az FTP Mentõkutyás Szolgála. Ekkor a tûz a Rudas fürdõ mûemlék épülete melletti „Romkert” nevû szórakozóhely területén keletkezett. A tûzvizsgáló kiérkezésekor a teljes épületrész lángokban állt. A beavatkozó tûzoltó egységek akkor már több vízsugárral oltották a tüzet. Az egyik tanú egy robbanásra figyelt fel. A hangforrás irányába fordulva az épületet teljes egészében lángokban találta. Két futó alakot is észrevett, akik a helyszínt hagyták el. A lángok között egy égõ ruházatú személyt is látott. Õt saját testi épségének kockáztatásával a tûzbõl kimentette. Mint késõbb kiderült, a személy a biztonsági õr volt, aki a sérülései miatt a kórházba szállítás után hamarosan elhalálozott. A helyszínre érkezett, tûzfészekkeresõ kutya a teljes romterületet átkutatta és jelezte az égésgyorsító anyag jelenlétét. A ebekkel végzett tûzfészekkeresésre vonatkozóan elmondható, hogy a kiképzõk, és kutyáik munkájukat közel száz százalékos eredményességgel végzik. Ezen a területen a tevékenység megszilárdítása, a szakmai színvonal biztosítása egy folyamatos fejlesztési munkát igényel. A pozitív és negatív eredményeket kielemezve olyan tapasztalatokat szerezhetünk, amelyeket felhasználva javíthatunk a kiképzõk és kutyáik felkészültségén. A kilátások biztatóak, az eredmények kielégítõek, de a célok maradéktalan eléréséhez még bõven akad elvégzendõ feladat.

Bartha Iván tû. alezredes, fõosztályvezetõ Tûzvizsgálati és Beavatkozás-elemzési Fõosztály Fõvárosi Tûzoltó-parancsnokság, Budapest

VÉDELEM Online – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása

www.vedelem.hu VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ FÓRUM

35

TÛZVÉDELMI KFT. 1116 Budapest, Hunyadi János út 162. Tel.: 204-8669 Fax: 206-7233 E-mail: [email protected] Web: www.ifex.hu TELJESKÖRÛ TÛZ- ÉS MUNKAVÉDELEM, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK, GYÁRTÁS, FORGALMAZÁS, ELLENÕRZÉS, SZERVIZ, SZAKTANÁCSADÁS, DOKUMENTÁCIÓK

IFEX porral oltó

PARATECH kézi mûszaki mentõ

Tohatsu kismotor szivattyú

LEADER nagyteljesítményû sugárcsövek

Úszó szivattyú

Professzionális kézi szerszámok mentési feladatokra

Túlnyomásos ventilátor

THÖNI tûzoltósági nyomótömlõk

SORBEX vegyi semlegesíõ

Fali tûzcsapszekrények

Állandóan bõvülõ minõségi választékkal várjuk kedves vásárlóinkat!

t

e

c

h

n

i

k

a

SZABÓ IMRE

Új generáció - Metz L32 kompetencia a magasból mentésben Formája mellett a technikai megoldásaival tûnik ki a Rosenbauer konszern új gépezetes tolólétrája a Metz L32. Figyelemre méltó megoldásait mutatjuk be.

A JÁRMÛ A Mercedes Benz Atego 1326 F/4460 típusú alvázra épített, Metz L32 típusú kosaras létrás gépjármû bevetési tömege 14,5 tonna, hossza 10 m, magassága 3,25 m. A megfelelõ dinamikáról az EURO 4 környezetvédelmi besorolású, 186 kW (253 LE) teljesítményû diesel motor gondoskodik, mely 6 fokozatú sebességváltón keresztül hajtja a hátsó kerekeket. A 100 km/óra legnagyobb sebességû jármû lassítását növelt hatású motorfék (Konstantdrossel), megállítását a tûzoltóságnál rendszeresen fellépõ fokozott igénybevételt elviselõ – növelt üzemi nyomású - fékberendezés biztosítja, amely terhelésfüggõ fékerõszabályzóval, féklevegõszárítóval és blokkolásgátlóval (ABS) is el van látva. Az álló helyzetû jármû biztonságos rögzítésére a biztonsági fék követelményeit is kielégítõ, rugóerõtárolós rögzítõfék szolgál, amely a jármû mind a négy kerekére hat. A jármû fülkéje 2 fõs személyzet szállítására készült. A vezetõfülkében, a tetõkonzolban került elhelyezésre a CAN-BUS rendszer egyik kezelõpanelje, amely színes LCD kijelzõvel és saját megvilágítással rendelkezõ fóliabillentyûzettel van ellátva. Ez a penel teszi lehetõvé a megkülönböztetõ jelzések kezelését, illetve a magasbólmentõ felépítmény felügyeletét. A megkülönböztetõ hangjelzés a magyarországi tradíció szerint meg van kettõzve, azaz az elektronikus „szirénán” kívül tûzoltósági kompresszorkürt is felszerelésre került. A panel elhelyezése biztosítja, hogy azt mind a vezetõ, mind a kísérõ könnyen elérhesse, mûködtethesse.

A LÉTRA A négyrészes létrakészlettel ellátott magasból mentõ jármû legnagyobb mûködési magassága 32,7 m, legnagyobb oldalki-

Programozható memória segíti a kitalpalást

Fokozatmentes és aszimmetrikus kitalpalás

nyúlása 19,6 m teljes, azaz 270 kg-os kosárterheléssel. Létrahídüzemben 28 m oldalkinyúlás áll rendelkezésre. Az egyes létraelemek teleszkópos kitolása szimultán történik. Az alsó létrarész (alaptag) terhelésmérõ csapokkal az állító keretre, az úgynevezett „lövegtalpra” van rögzítve. A második létratag kitolását/behúzását kettõs mûködésû hidraulikus munkahenger végzi. A többi létratag kényszer- és ezáltal egyidejû kitolása/behúzása kötél segítségével történik. A létrahosszabbításra létratagonként négy, behúzásra két drótkötél szolgál. Az egyes terhelt létraelemek rácsos tartója zárt, nagy szilárdsági osztályú négyzetacél idomokból áll. A létrakészletet kb. -15o-ig lehet leereszteni. A vízszintes-függõleges kitámasztás további 7o-ig terjedõ döntési hetõséget biztosít, és ezáltal lehetõvé teszi a létrakészlet nagyobb, -22o-ig terjedõ leeresztését. Egy változtatható hosszúságú, VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ TECHNIKA

37

Biztonságos karosszéria kialakítás

A mozgásokat és a forgatást vezérlõ elemek elmozdulás-arányos vezérlést biztosítanak, és csillapítással rendelkeznek, melyek együttes hatásaként az indítás és leállás dinamikus hatásai jelentõs mértékben lecsökkennek. A forgóasztalon, a baloldalon helyezték el a fõ vezérlõállást. Itt egy extraszéles ülés található a kezelõ számára, amely még tûzoltó védõruhában is kényelmes. Az ülés háttámlája automatikusan, a létrakészlet állásának megfelelõen hátradõl, és ezzel a kezelõ számára ergonomikus munkafeltételeket biztosít. (A tûzoltósisakban felfelé nézés közben egyébként a nyak rendkívüli terhelést kapna.) Az automatika kikapcsolható, és egy lábkapcsolóval kívánság szerint állítható a háttámla dölésszöge. Használaton kívül a háttámla elõre dönthetõ, ezáltal az ülésfelület védetté válik. Két joystick vezérli a létra valamennyi mozgását. A speciális funkciók gombnyomással mûködtethetõk. Valamennyi mûködtetõ elem tûzoltó védõkesztyûben is gond nélkül használható. A létrakezelõ számára fontos információk az LCD panelen jelennek meg. A vezérlés kialakítása a programozható memória (TCS – Target Control System) által biztosítja az ismétlõdõ mentési feladatok gyors végrehajtását, és a gyors bevethetõséget. A rendszer vezérlése a fõ kezelõállásról és a kosárból is lehetséges.

ÜTKÖZÉSVÉDELEM A BIZTONSÁGÉRT A biztonságos mûködés, illetve a gép védelme érdekében a létra megfelelõ ütközésvédelemmel van ellátva. Az ütközésvédelem alapját a létrakészlet állítókeretre rögzítésében található terhelésmérõ csapok adják, melyek minden, a létrakészleten megjelenõ erõt érzékelnek. A mérõrendszer egyidejûleg méri a csavaró és torziós terhelést a létrakészlet ágyazatán. Amennyiben a mentõkosár, vagy a létrakészlet bármely irányból ütközik, túlterhelõdik, vagy káros torziós igénybevételt kap, azonnal átkapcsol a kijelzõ. A kijelzõn látható, hogy mi történt, illetve, hogy milyen irányú mozgatás szükséges az állapot megszüntetéséhez. Minden olyan mozgás, mely ezzel ellentétes letiltásra kerül.

A KOSÁR Az ülés háttámlája a létraszögnek megfelelõen automatikusan hátradõl

az alsó létrába akasztható mászólétra segíti a feljutást a létrakészletre a talajról. Az alsó létratag csúcsánál található rögzítési pont lehetõvé teszi az emelõként történõ használatot 40 kNig. A létra bármely emelési szögben vég nélkül forgatható, kivételt képeznek a geometriai határok (pl. vezetõfülke körzete, támlábak, stb.). Utazó állásban a létrakészlet létratartón fekszik. A létramû valamennyi hidraulika hengere nyomásvezérelt visszacsapó szeleppel ellátott, a forgató hajtómû önzáró, ezért az emelõmû a beállított helyzetét a mûködtetõ elemek energiaellátásának megszûnése esetén is, minden esetben megtartja. A Metz biztonsági és vezérlõrendszer a létramozgásokat is automatikusan felügyeli. A létramozgások, úgymint állítás, fektetés, kihosszabbítás, rövidítés, a mûködési mezõ határának elérése elõtt automatikusan lelassulnak egészen a végállásig. 38

TECHNIKA ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

A kosárban vezérlõpult van elhelyezve, amely biztosítja a magasból mentõ szerkezet valamennyi funkciójának vezérlését. A kosár vezérlõpultjának kialakításánál arra törekedtek, hogy az alsó és felsõ vezérlõpult, elrendezése közel azonos legyen. A kiszállás-beszállás, illetve a bevetések során a manõverezés minnél kényelmesebb, biztonságosabb végrehajthatósága érdekében a kosár vezérlõpult egyszerûen áthelyezhetõ, átfordítható a legkedvezõbb helyzetbe. A munkakosár aljára, a kosár elején 3 db 20 l/min teljesítményû fúvókával ellátott vízfüggöny berendezés van felszerelve, a sugárzó hõtõl való védelem érdekében. A magasból mentõ gépjármû a munkakosárra szerelt távvezérelhetõ, változtatható sugárképû hab-vízágyúval is fel van szerelve, melynek teljesítménye független a sugárképtõl, és az aktuális létrahossztól. A kosár padlózatába kosárkamera van ütközéstõl védett módon beépítve. A fõ kezelõállásban található LCD kijelzõ átkapcsolható, s monitorként használható.

KITALPALÓ RENDSZER

A KAROSSZÉRIA A málhaterek zárható alumínium redõnyökkel záródnak, kívül és belül sík lemezekkel határoltak. A speciális tömítõ profilok alkalmazása garantálja a felépítmény eszköztárolótereinek fröccsenõ víz- és por ellen védelmét, érzéketlenségét a faggyal szemben. A málhaterek belsõ világítással rendelkeznek, ame-

CAN-BUS vezérlés lyek bármelyik redõny kinyitásával automatikusan bekapcsolódik. A járófelület széle körben sárga/fekete utánvilágító kontúrszalaggal van borítva, ezáltal a járófelület határai még sötétben is jól láthatóak. A pódium szélei a balesetmegelõzés érdekében erõsen le vannak sarkalva. A karbantartási munkák könnyebb elvégezhetõsége érdekében nyitható karbantartó fedelek kerültek kialakításra a járófelületen. A botlásveszély csökkentése érdekében a karbantartó fedelek fogantyúi süllyesztett kialakításuak, s a tetõfelületen semmilyen felszerelés nem került elhelyezésre. A járófelület (pódium) csúszásmentes borítású. Szabó Imre ügyvezetõ igazgató SziFire Kft. Budapest

ISO 901:2000 Nyilvántartási szám: 503/0804

Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. ● ● ● ● ● ● ● ● ●

tûzvédelmi szolgáltatást, tûzvédõ anyagokat, bevonatokat, tûzoltó készülékeket, tûzvédelmi eszközöket, felszereléseket, tûzoló készülékek, felszerelések ellenõrzését, javítását, faanyagvédõ szereket, tûzgátló ajtókat

egy helyrõl

A Metz létra vízszintesen és függõlegesen kitolható támlábakkal rendelkezik. A támasz-vezetõ munkahengerek be vannak építve a keretbe és ez által egy merev egységet alkotnak, ami az állási biztonságban is visszatükrözõdik. A támlábak biztos talajfogása után a hátsó tengely a talajról felemelésre kerül - a negatív befolyás teljes kikapcsolása érdekében - a tengelyblokkoló szerkezet segítségével. A tengelyblokkoló berendezés hidraulikusan mûködtetett és mechanikusan ható záró hengerekkel van ellátva, amelyek megakadályozzák a függõleges irányú, fölfelé és lefelé irányuló utána engedést. A tengely felemelése által a függõlegesen ható erõ négy támasztási pontra oszlik szét, ami megfelelõ állás-stabilitást garantál és ezáltal vízszintes erõkkel szemben nagyobb a csúszásbiztonsága, mint a kerekek talajon maradásából adódó hatpontos alátámasztást alkalmazó rendszereknél. Ezen túlmenõen így adott a vizuális ellenõrzés elõnye is felemelt kerekek esetében, ugyanis ezek rossz támasztalaj esetében érintkezésbe kerülnek a talajjal és a bevetés idõben megszakítható. A négy pontos alátámasztás pontos talajnyomás ellenõrzést tesz lehetõvé, mivel a nyomás a talajkorongnál (tehát a támaszélnél, nem a karnál) ellenõrizhetõ. Az igy kialakított támlábrendszer pótlólagos terepkiegyenlítést is lehetõvé tesz, miáltal extrém talajferdeségek mellett is biztosítható a bevethetõség. A támlábak fokozatmentesen kitolhatók és a talpalási szélesség folyamatosan ellenõrzött. A CAN–BUS vezérlés minden esetben vizsgálja a talpalási konfigurációt ennek függvényében határozza meg az egyes irányokban elérhetõ maximális kinyúlást. A vízszintes-függõleges megtámasztásnak köszönhetõen még 250 mm magas akadályokat is át lehet ½lépni½ és a megtámasztás az akadály mögött üzemeltethetõ. A függõleges támláb végén önbeálló szimmetrikus talplemez van. A Metz extra nagy talplemeze a szabványban meghatározott maximális 80 N/cm2 talajnyomásnál lényegesen kisebb talajnyomás mellett, azaz lenyegesen kisebb talajtámaszerõkkel teszi lehetõvé a létra talajszilárdságtól függetlenebb müködését. A támlábazat valamennyi mozgása Joystick és nyomógombok segítségével egyenként is, az elektrohidraulikus vezérlésnek köszönhetõen lágy, milliméter pontosságú mozgásokkal vezérelhetõ. A mûködtetõ rendszer úgy van kialakítva, hogy a mûködtetõ energia megszûnése, a vezeték szakadása illetve törése esetén a rendszer elmozduló elemei pozíciójukat megtartsák. A kitalpaló rendszer fokozatmentes és asszimmetrikus kitalpalást is lehetõvé tesz, a korlátozott üzemi tartomány minden támlábnál egyenként van meghatározva. A támlábazat terhelésérzékelõje a létramû mûködésnél is aktív marad. A terhelésérzékelõ folyamatosan méri és kijelzi az egyes támlábaknál rendelkezésre álló talajtámasz erõt. Amennyiben a támlábnál rendelkezésre álló talajtámasz erõ elér egy minimumértéket a létramozgások lelassulnak, majd leállnak. Bármely támláb terhelésének - elõre meghatározott, instabilitást okozó mértékû - csökkenése esetén a berendezés vészjelzést ad.

PIRO-VÉD Kft. 1102 Budapest, Szent László tér 20. Tel./fax: 260-9163 Telefon: 433-2475 E-mail: [email protected] Web oldal: www.piro-ved.hu

PIRO-VÉD A TÛZTÕL VÉD! VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ TECHNIKA

39

MOL távvezetéki havária elhárító konténerek A Tiszaújváros és Százhalombatta között épített 176 km-es termékvezeték biztonsága érdekében a HEROS ZRt által gyártott két speciális tûzoltó-kárelhárító konténert és jármûveiket mutatjuk be.

ÚJ TERMÉKVEZETÉK – MEGNÖVELT BIZTONSÁG A MOL Nyrt. új terméktávvezetékének biztonsága érdekében a BM HEROS Zrt. 2 db horgos emelõvel felszerelt, tûzoltókárelhárító konténerszállító gépjármûvet, 2 db speciális szivattyúval, aggregátorral és önrakodó daruval felszerelt havária elhárító konténert, valamint 2 db haváriaelhárító eszköztároló konténert gyártott a százhalombattai FER Tûzoltóság, illetve a tiszaújvárosi TMM Kft. részére. A 176 km-es távvezeték több szakaszoló állomás közbeiktatásával készült, amelyek a vezeték sérülése esetén lehetõséget biztosítanak a meghibásodott szakasz lezárására. Havária esetén a szivattyúszállító konténert a legközelebbi szakaszoló állomáshoz irányítják, ahol a gépjármûvön levõ konténer önrakodó daruja kitalpal és a talajra helyezi az elektromos motorral rendelkezõ szivattyút és annak energiaellátását biztosító áramfejlesztõ egységet. A megfelelõ telepítést követõen a szivattyúval a sérült vezetékszakaszból a szakaszoló állomás másik oldalára, az ép vezetékbe szivattyúzzák át az anyagot. Az eszközszállító konténert közvetlenül a sérülés közelében helyezik le, ahol a benne málházott felszerelésekkel megkezdhetik a csõvezeték helyreállítását és a terület mentesítését.

ESZKÖZÖK A HAVÁRIÁHOZ A szivattyú és aggregátor egységek, valamint a szivattyú hajtómotorjához kapcsolódó 1200 mm átmérõjû kábeldob rögzítése az alapkerethez oldható kötéssel történik. Az alapkeret elöl és hátul fix, jobb- és baloldalán pedig lenyitható alumínium oldalfalakkal rendelkezik, így szükség esetén a fenti eszközök eltávolítását követõen platós szállítóeszközként is használható. A konténer elején a szivattyú telepítésekor szükséges eszközök, csõidomok részére ponyvával borított málhatér került kialakításra. A ponyvás málhatér felett kialakított tartón helyezkedik el a szivattyúhoz tartozó, csatlakozó idomokkal rendelkezõ 1-1 db szívóés nyomótömlõ, amelyeket jelentõs tömegük miatt szintén a konténer hátsó, megerõsített végén rögzített Palfinger PK 9501 típusú, 9 tm maximális tehernyomatékú daruval lehet mozgatni. A daru mûködtetése a hordozójármû hidraulika rendszerérõl történik. A konténer hajlított elemei, belsõ válaszfalai, a 25 mm-es alumíniumpanelekbõl álló polcrendszer, valamint a tetõlemezeket tartó hossztartók biztosítják a nehéz terepviszonyok között is megfelelõ merevséget. Az oldalsó két-két málhateret szinterezett, zárórudas kivitelû redõnyök zárják, amelyek mögött a polcrendszeren kívül két nagyméretû kiforgatható fal biztosítja a könnyû hozzáférést és rakodhatóságot. 40

TECHNIKA ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

Palfinger PK 9501 típusú, daru

Alumínium lemezbõl készült, + nagyteherbírású acél U szelvényekbõl hegesztett

A hátsó málhatérben helyezkednek el a tartalék légzõpalackok, 50 kg-os porral és habbal oltók, a 200 l-es, korrózióálló acélból készült veszélyes-anyag gyûjtõ hordó, valamint a védõruhák, amelyek felvételéhez a helység öltözõként is felhasználható. A havária-felszerelés összeállítása speciálisan a távvezetéki haváriák elhárítását célozva történt, így kapott helyet benne többek között 2 db 10 m3-es kármentõ kád, DEPA Elro veszélyes anyag szivattyú tartozékaival, könnyû és gáztömör vegyvédelmi ruhák, csõelzáró gumiballonok, csõdugók, bilincsek, benzolálló tömlõk, térvilágító lámpák és az ezeket mûködtetõ aggregátor. A konténer beépített elektromos rendszerét egyrészt a málhatér és külsõ térvilágítás, másrészt a megkülönböztetõ fényjelzések képezik, energia ellátását pedig a beépített töltõvel összekapcsolt akkumulátor biztosítja. A hátfalon elhelyezett villogó kéklámpák mûködtetése az alapjármûhöz csatlakoztatva, annak megkülönböztetõ jelzéseivel együtt történhet. Nagy Gábor HEROS Zrt., Budapest

A+A kiállítás: Hõkamera újdonság a Drägertõl A világ legnagyobb védõfelszerelés szakkiállításán az egyik – tûzoltói szempontból – figyelemre méltó újdonságot a Dräger standján fedeztük fel.

DRÄGER UCF 1600/3200 Elsõ megközelítésben nekünk sem mondott sokat ez a betû és szám kombináció. Kicsi, robusztus és sokat tud – adta tudtunkra a reklámja. Ránézésre kétségtelenül formás az akkumulátorral mindössze 1,3 kg súlyú hõkamera, ami ráadásul kesztyûben is jól kezelhetõnek bizonyult. Robusztusságát az IP 67-es vízállósága, valamint ütés és hõálló kivitele mutatja. No de mit tud? A VOx rendszerû hõkamerába két különbözõ szenzort építettek be. Ennek köszönhetõen a készülék jól alkalmazható tûzfészkek, izzó részek és emberek felkutatásában is. A Thermal Scan funkció révén szokatlanul jó képminõségben mutatja a vizsgált területet. Sõt a képeket és a filmrészleteket a késõbbi elemzés céljaira tárolhatjuk is. A tárolható 300 kép és 30 perc videófelvétel tekintélyes elemzési adatbázis. A készülék egy akkumulátor feltöltéssel 4 órás üzemidõre képes.

Háromféle tartási móddal mûködtethetõ

MI A THERMAL SCAN TECHNOLÓGIA? Leegyszerûsítve ez nem más, mint a képek hõmérséklet szerinti befestése. A vizsgálandó hõmérsékleti határok beállításával, a beállított értéknél magasabb hõmérsékletek a képen sárga színnel jelennek meg. Ezzel a hõkamera alkalmazható: • Egy adott helyzet megítéléséhez • Személykereséshez és mentéshez • Tûzmegelõzési probléma feltáráshoz • Alacsony hõforrású izzó részek felkutatásához. Ennek megfelelõen a hõkamera normál és tûzoltó üzemmódban alkalmazható. Normál üzemmódban 130 oCFõ tulajdonságai os objektum hõmérsékletig mér, ahol a 0 oC alatti tárgyak kék, a • Víz, - ütés- és hõálló 110 oC alattiak szürke színskálán, • Két felbontási lehetõség: az e felettiek pedig hõmérsékle160x120, 320x240 tüktõl függõen sárga, narancs és • Alacsony és magas hõvörös színskálán ábrázoltak. mérsékletû üzemmód Ha a hõmérséklet 10%-al 130 oC • Direkt hõmérsékletmérés • 2x digitális zoom fölé emelkedik a készülék auto• A takart hõforrások könymatikusan tûzoltó üzemmódba nyen felismerhetõk a kapcsol. Ebben az üzemmódban o Thermal Scan funkcióval a 300 C alatti hõmérsékleteket a • Háromféle hordási mód szürke színskálán, az e felettieket • Hatféle szín-összeállítási pedig a sárga, narancs és vörös skálehetõség lán láthatjuk. A pontosabb rész• Látószög: 44o, 54o letkiemeléshez jól jön a 2 szeres • Képfrekvencia: 60 Hz digitális Zoom, amivel a vizsgálandó objektumok kinagyíthatók.

A hõforrások jól kimutathatók

Szín-összeállítási lehetõségek

Információ:

www.draeger.hu [email protected] VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ TECHNIKA

41

s z a b á l y o z á s

MÉSZÁROS JÁNOS, TAKÁCS LAJOS, WAGNER KÁROLY

Milyen létszámra kell tervezni az épületek tûzvédelmét? Mibõl célszerû (kell) kiindulni a tûzvédelmi tervezõnek vagy szakhatóságnak, ha nincs egyértelmû adat a létesítményben potenciálisan jelenlévõ személyek számáról? Mit lehet (kell) figyelembe venni?

ságait figyelembe véve az alábbi adatokból kell kiindulni: A létszám megállapításánál a rendeltetésszerû üzemeltetés során elõforduló, tûzvédelmi szempontból legkedvezõtlenebb állapotot kell feltételezni (pl. üzletek esetében a karácsony elõtti nagybevásárlás idõszakát). Abban az esetben, ha az így megállapított létszám kisebb, mint a fajlagos értékek szerinti létszám, akkor az utóbbit kell számításba venni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövõben ezt a számítást minden esetben el kell végezni, vagyis nem csak akkor, ha nem áll rendelkezésre egyértelmû adat (és az nagyobb a fajlagos értékek szerinti számnál). Ugyanis a jogszabály tervezet szövegébõl az olvasható ki, hogy minden esetben össze kell hasonlítani a két értéket. A jövõbeni gyakorlat fõ követelményeit a jogszabály tervezet körvonalazza. Ezeket a kötelezõ elemeket a táblázatban kiemelten közöljük. A gyakorlat azonban sokszínû, így számos olyan javaslatunk van, amely ezt a sokszínûséget talán jobban leképezi. Néhány értéket a jogszabály tervezetben közöltektõl eltérõ módon és adatokkal próbáljuk megközelíteni, másokat pedig – gyakorlati tapasztalataink alapján – kiegészítõként, mintegy gondolatébresztõnek javasoljuk figyelembe venni. A téma fontossága miatt célszerûnek látjuk publikálni javaslatainkat, részben tájékoztatásul, részben vitaanyagként, de nem titkolt szándékunk, hogy egyes különleges szakhatósági engedélyezési eljárásokban, ahol a létszám-meghatározáson sok múlik (pl. vegyes rendeltetésû, tömeges emberi tartózkodásra alkalmas épületek) az egyedi döntésekhez adjunk támogatást.

FAJLAGOS LÉTSZÁMADATOK – A LEGKEDVEZÕTLENEBB ÁLLAPOT ADAT HIÁNYÁBAN ALKALMAZANDÓ A tûzvédelmi tervezés fontos követelménye a kiinduló adatok tisztázása. A jogszabály tervezet a létszámra vonatkozóan az alábbiak szerint fogalmaz: 3.2. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre egyértelmû alapadat (pl. az ülõhelyek elrendezését és darabszámát feltüntetõ alaprajz, szállodáknál ágyszám és kiszolgáló személyzet létszáma, ipari vagy mezõgazdasági üzemeknél az üzemeléstechnológiai leírás létszámadatai stb.), akkor a létesítmény sajátos-

A létesítmény sajátosságait figyelembe véve az alábbi adatokból kell kiindulni: A gyors áttekinthetõség érdekében a jogszabálytervezetet és a szerzõk javaslatait egy táblázatba foglaltuk. A vastagon szedett részek a jogszabály tervezetben szereplõ elõírásokat jelzik, a normál szedés pedig a szerzõk javaslatait. Ezzel egyben a tervezett és a szerzõk javaslata közti különbségek is érzékelhetõk.(szerk.)

FÕ/m2, EGYÉB

RENDELTETÉS

MEGJEGYZÉS

1.

Zárt gépkocsi parkoló terület

2 fõ/gépkocsi 1 fõ/gépkocsi

Amennyiben a tárolt gépjármûvek használói jellemzõen a hozzá tartozó épület használóiból állnak, az épületben tartózkodók létszámához a parkoló létszámát nem kell hozzáadni

2.

Lakás

2 fõ/egész szoba (12 m2 fölött) 1 fõ/félszoba(6 és 12 m2 között) 4 fõ/lakás

1+2félszoba, 2+1félszoba vagy 3 szoba fölött a nappali fekhelymentesnek feltételezhetõ, létszámot csak a háló- és vendégszobákra kell figyelembe venni

3.

Iroda

1 fõ/ minden megkezdett 6 m2

Nagyteres irodáknál is érvényes fajlagos létszám

4.

Tárgyalók

1 fõ/3 m2

Amennyiben a tárgyalók használói jellemzõen a hozzá tartozó épület használóiból állnak, az épületben, tûzszakaszban, ill. szinten tartózkodók létszámához csak a tárgyalóknál figyelembe vett létszám felét kell hozzáadni

42

SZABÁLYOZÁS ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

6.

Üzletek és szolgáltatási területek (200 m2 területig)

1 fõ/ 1 m2

A fajlagos érték az eladóterekre és a szolgáltatást nyújtására szolgáló terekre vonatkozik, amelyhez a dolgozók létszámát hozzá kell adni

7.

Üzletek és szolgáltatási területek (200 m2 – 600 m2 területig, kivéve a 8. pontot)

1 fõ/ 2 m2

A fajlagos érték az eladóterekre és a szolgáltatást nyújtására szolgáló terekre vonatkozik, amelyhez a dolgozók létszámát hozzá kell adni

8.

Bevásárló központok, raktáráruházak

1 fõ/ 5 m2

Valamennyi, a vásárlók által hozzáférhetõ területet számításba kell venni, különösen az eladótereket és a közlekedõket, de a beépített bútorok (polcok) nélkül. A vizes helyiségeket és a kizárólag raktározásra szolgáló területeket figyelmen kívül lehet hagyni.

9.

Olyan várótermek, várakozóhelyek, amelyek olyan rendezvényekre alkalmas funkciókat szolgálnak ki, ahol kis várakozási idõvel követik egymást a rendezvények

4 fõ/1 m2

Pl. mozik, rendezvénytermek elõcsarnoka (de csak a tényleges befogadóképesség kétszereséig szükséges a fenti fajlagos létszámot figyelembe venni)A tûzszakasz vagy épület befogadóképességéhez a fenti létszám felét szükséges figyelembe venni

10.

Elõcsarnokok általában

4 fõ/1 m2 2 fõ/1 m2

Pl. stadionok, középületek eseténA tûzszakasz vagy épület befogadóképességéhez a fenti létszám felét szükséges figyelembe venni

11.

Fekvõbeteg ellátó egészségügyi létesítmények helyiségei, emeletei, tûzszakaszai, épületei

A betegágyszám kétszerese

A fajlagos mutatóba a betegek mellett a látogatók és az intézmény dolgozói is beletartoznak

12.

Színházak, mozik, elõadótermek

1,5 fõ/m2

A fixen beépített ülõhelyek nélküli nézõterekre, egyébként a ténylegesen beépített ülõhelyek számítanak

13.

Mûvelõdési létesítmények (múzeum, kiállítás, galéria stb.) kiállító helyiségei

1 fõ/2 m2

14.

Éttermek és többcélú termek

1fõ/1,5m2

A megadott adat a legkedvezõtlenebb, ülõhely nélküli elrendezésre vonatkozik

15.

Diszkók, popkoncertek ülõhelyek nélkül

3 fõ/m2 4 fõ/m2

A látogatók rendelkezésére álló nettó hasznos alapterület (alapterület, levonva a rögzítetten beépített bútorokat)

16.

Lelátó tribünök állóhellyel

5 fõ/m2

A közlekedõátjárók nélkül

Ülõhelyek + 1 fõ/1 m2

17.

Templomok, vallási létesítmények rendezvényterei

Az ülõhelyek közötti közlekedõkön és a karzaton is tartózkodást feltételezve, kivéve a hívõk elõl elzárt szakrális teret

Uszodák, élményfürdõk, gyógyfürdõk medenceterei

1 fõ/ 3 m2

Valamennyi a közönség által szabadon használt terület és a vízfelület igénybevételével

18.

KIEGÉSZÍTÕ JAVASLATOK A TÁBLÁZAT HASZNÁLATÁHOZ Az alábbi kiegészítõ javaslatok ugyancsak nem szerepelnek a jogszabály tervezetben, azonban a napi gyakorlatban, a tervezõk és a szakhatóságok közötti kommunikációban az egységes elvek révén segíthetik a munkát. Betartásuk tehát önkéntes ala-

pon választható, nem kötelezõ. Az alábbiak között ugyanakkor a tervezett jogszabály alkalmazásához is segítséget adó iránymutatások találhatók. • Az egyes helyiségekhez tartozó alapterületi adatokat a tervlapokon úgy kell szerepeltetni, hogy egyértelmûen meghatározható legyen a használati zóna, a huzamos emberi tartózkodás nélküli vagy meghatározott létszámú kiszolgáló zóna és a helyiség telVÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ SZABÁLYOZÁS

43

jes (burkolt) alapterülete (pl. éttermi fogyasztótér – bárpult mögötti kiszolgáló tér). • A létszámokat szintenként, rendeltetési egységenként, tûzszakaszonként és épületenként táblázatos formában kell megadni és összesíteni. A táblázatban szereplõ értékek mellett meg kell adni, hogy azok milyen módon kerültek meghatározásra (tényleges befogadóképességbõl vagy fajlagos adatokból). Vegyes rendeltetésû épületek, tûzszakaszok esetén a létszámszámítási módszert rendeltetésenként nyomon követhetõen kell megadni. • A huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló helyiségekben nem szükséges létszámot feltételezni (pl. lakossági tárolók, gépházak, irattárak stb.) • A menekülési útvonalakat az egyes helyiségekben a ténylegesen megtehetõ úthosszak figyelembevételével kell megállapítani (pl. a bútorok, berendezés, parkoló gépjármûvek stb. figyelembevételével). A • A zárt gépkocsi tárolók befogadóképessége lakóépületeknél – ahol nem várható egyidõben nagy létszám megjelenése – lehet 1 fõ/gépkocsi. Ott indokolt a 2 fõ/gépkocsi érték, ahol a tárolt gépkocsik tulajdonosainak és utasainak megjelenése egyidejûleg várható (pl. mûvelõdési létesítményekben, elõadás után). A tûzvédelmi dokumentáció rajzmellékletébe a kiürítésnél számításba vett útvonalak nyomvonalát be kell rajzolni és egyértelmûen jelölni kell a számításban beazonosítható módon. Az útvonalak jelölése a kiürítési irányfény világítótestek tervezése és elhelyezése szempontjából is fontos információ. • Lakóépületekben a táblázat 2. sorában szereplõ létszámok mellett a legkedvezõtlenebb helyen található lakásban partit kell feltételezni. A party létszámadatait a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek esetében (konyha, étkezõ, nappali, hálószobák) 2 m2/1 fõ fajlagos értékkel kell figyelembe venni.

A tûzszakasz vagy épület befogadóképességének kiszámításánál a party által generált extra létszámot nem szükséges figyelembe venni. A legkedvezõtlenebb helyen található lakások az alábbiak lehetnek: – A szabadba vezetõ kijárattól legtávolabb/a füstmentes lépcsõháztól a legtávolabb fekvõ lakás; – A legnagyobb befogadóképességû szinten a szabadba vezetõ kijárattól legtávolabb/a füstmentes lépcsõháztól a legtávolabb fekvõ lakás. A kiürítést minden, fent szereplõ lakásra számítással ellenõrizni kell. – Amennyiben a kiürítés nem a szabadba, hanem lépcsõházba vagy védett térbe történik, számítással igazolni kell a lépcsõházba vagy a védett térbe menekülõk számának megfelelõ befogadóképességet. A lépcsõházak esetén figyelembe vehetõ befogadóképesség 2 fõ/vízszintes vetületi m2, a védett terek esetén 3 fõ/ m2, de a mozgáskorlátozottakat nagyobb létszámban befogadó létesítmények (pl. kórházak, orvosi rendelõk, nyugdíjasotthonok stb.) esetén 1 fõ/m2, illetve figyelembe kell venni a kiürítéshez szükséges eszközök helyigényét, szükség esetén a létesítmény üzemeltetõje által szolgáltatott adatok alapján. Akadálymentes épületek és épületrészek védett tereiben a figyelembe vehetõ befogadóképesség: 1 fõ kerekesszékes/ 0,9 x 1,3 m2.

Mészáros János, okl. építõmérnök, tûzvédelmi mérnök Takács Lajos, okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd, BME Épületszerkezettan Tanszék Wagner Károly tû. õrgy. tûzvédelmi mérnök

Univerzális, többször használható rugalmas gát szennyezõdések körülhatárolására, víznyelõk és folyókák védelmére

✘ A FINIFLAM német tûzoltó habképzõ anyagokat, ✘ A Holmatró holland hidraulikus mentõszerszámokat (feszítõvágók stb.) és pneumatikus emelõpárnákat,

✘ Az EWS német tûzoltó védõcsizmákat, ✘ A TUBEX angol habgenerátorokat, ✘ A PULVEX ABC EURO tûzoltóport, ✘ A PROCOVES tûzoltó-és munkavédelmi kesztyûket. ✘ Ziegler tûzoltójármûvek és felszerelések teljes skálája

1071 Budapest Hernád u. 40. Telefon: (1) 461-0109 Rádiótelefon: (30)952-9352 E-mail: [email protected]

BÁRCZY Kft. Környezetvédelem 1143 Budapest, Gizella u. 37. Telefon/fax: (1) 251-2451, 273-1414 E-mail: [email protected] www.barczy.hu

15 éve a tiszta környezetért dolgozunk

m

e

g

e

l

õ

z

é

s

NAGY KATALIN

Panellakások lépcsõházi hõ- és füstelvezetése: felülvizsgálat és karbantartás a gyakorlatban

Hõ- és füstelvezetõ ablak zárt állapotban

Az elmúlt idõszak tûzesetei után sokat foglalkoztunk a panelépületek tûzvédelmével. Most ennek egy szeletét vizsgáljuk alulnézetbõl. Szerzõnk az 1970-es évek közepén, végén épült tízemeletes lakótelep 35 lépcsõházában található hõés füstelvezetõ szerkezetek felülvizsgálatára és karbantartására kapott júniusi megbízás során tapasztaltakat foglalja össze.

HÕ- ÉS FÜSTELVEZETÕ SZERKEZETEK A ’70-ES ÉVEKBEN ÉS NAPJAINKBAN A hõ- és füstelvezetõ ablakok és mûködtetõ szerkezetük a létesítésükkor hatályos elõírásoknak megfelelnek de napjaink elõírásainak sem méretezésük, sem mûködtetésük, sem a frisslevegõ utánpótlásának biztosítása szerint nem tesznek eleget. ’70-ES ÉVEK

Hõ- és füstelvezetõ ablak nyitott állapotban

NAPJAINK

Egyedi gyártású ablak + egyedi gyártású, üzembiztos mûködtetõ szerkezet

Az MSZ EN 12101-2 és szabványnak megfelelõ hõ és füstelvezetõ nem azonos az ablak + mûködtetõ szerkezet + vészkapcsoló összeállítással.

Füstelvezetõ méretezése: szabad nyílásméret a Lh. alaprajzi vetület 5%-a, de min. 1m2, függõleges elhelyezésnél + 50%

hatásos nyílásfelület az alapterület 5%-, de minimum 1 m2, függõleges elhelyezésnél + cca. 50% Csigasor az acélsodrony vezetésére

A mai terminológiával 0,85 m2-es geometriai nyílásfelületû ablakokból 2 db van beépítve lépcsõházanként. A nyitott állapotban befelé, nagyjából 45°-ban bukó ablakok hatásos nyílásfelülete meg sem közelíti a minimálisan szükséges, mintegy 1,5 m2-es nagyságot. A frisslevegõ utánpótlására hivatott bejárati ajtók nyitása problematikus.

ELSÕ BENYOMÁSOK A társasházak közös képviseletével folytatott elsõ telefonos beszélgetés során kiderült, hogy több lépcsõházban is üzemképtelen a hõ- és füstelvezetõ rendszer. A helyszíni bejárás ezt igazolta, sõt több helyen az ablakokat behegesztve találtuk. A lakók elVÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

45

A vésznyitók üvegezésének-, üvegleszorítójának és feliratozásának hiánya a jól ismert gondatlansággal, vandalizmussal magyarázható. A vésznyitók felsõ szinten 74 %-ban történõ elzárását nem megengedõleg bagatellizálhatnánk azzal, hogy tûz esetén senki sem rohan fel, hogy onnan nyissa a füstelvezetõket. Ám ez helytelen lenne, az elõírások és a tûzoltók munkájának akadályozása miatt is.

ÖSSZEGZÉS

Vésznyitó

mondása szerint a régen szellõztetésre is használt ablakok - mivel talajszintrõl nem visszazárhatóak és nincs is aki visszazárja- beáztak, így fixre zárásuk számukra érthetõ. A felülvizsgálat során a szerkezetek „esztétikai” és „funkcionális” hibái már a funkciópróba elõtt, a szemrevételezés során láthatóak voltak. Ennek alapján elmondható, hogy a rendszerek korábbi ellenõrzését eddig nem követte karbantartás, illetve javítás.

Bár a mintavétel nem reprezentatív, az adott 35 lépcsõház statisztikai adatai riasztóak. Fõleg, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes hibacsoportok halmozódhatnak, sõt halmozódtak is. Összességében elmondható, hogy a vizsgált 35 lépcsõházban a vésznyitók elzártságát figyelmen kívül hagyva a hõ- és füstelvezetõk 60 %-a üzemképtelen volt. Ez a nem reprezentatív és a lakásállományhoz mérten igazán kicsi minta, több mint 1.500 lakást és 3.000 embert érint. A közös képviselet fontosnak tartotta a felülvizsgálat és karbantartás elvégeztetését, míg akadt olyan felügyelõ-bizottság, aki ezt feleslegesnek tartotta. A lakók nagy része nincs tisztában az épület biztonságtechnikai berendezéseivel, ilyen értelemben hiányzik a tulajdonosi szemlélet. Általános érvényû, de mindig ismételendõ igazság, hogy egyegy rendszert gazdaságosabb karban tartani, mint leromlott állapotából feljavítani. Elgondolkodtató, hogy miért nehéz rávenni a tulajdonosokat a feladat elvégeztetésére, mikor biztonságukat egy jó sör árából évrõl évre javíthatnák.

HÁZI STATISZTIKA A fent említett „esztétikai”hiba a rendszer mûködését nem érinti, a „funkcionális” hiba viszont a rendszer üzemképtelenségét jelenti. Ezek a hibák a következõk voltak: • esztétikai hiba: ablaküveg hiánya, töredezettsége, vésznyitó üvegezésének hiánya, vésznyitó üvegleszorító keretének hiánya, feliratozás hiánya • funkcionális hiba: ablak behegesztése, vésznyitó üzemképtelensége, acélsodrony hiánya, acélsodronyt vezetõ csiga hibája, vésznyitó elzárása ráccsal Sajnos hibátlan rendszerrel nem találkoztunk. De mégis, milyen arányban jelentkeztek az egyes hibák?

Hollywoodi happy end-es befejezés lehetne, hogy általánosítani nem szabad. Hiszen más lakótelepen vannak olyan lépcsõházak, ahol az elsõ felülvizsgálat és karbantartás során a telepítéskori elvárásoknak korrektül megfelelõ állapotokat találtunk, a rendszereket valóban „csak” karban kellett tartanunk. Bízzunk benne, hogy ez a 35 lépcsõház csak egy rossz sorozat volt.

ESZTÉTIKAI HIBA Ablaküveg hiánya, töredezettsége: Vésznyitó üvegezésének hiánya: Vésznyitó üvegleszorító hiánya: Feliratozás hiánya:

34 % 51 % 44 % 57 %

FUNKCIONÁLIS HIBA Ablak behegesztése Vésznyitó üzemképtelensége Acélsodrony hiánya Acélsodronyt vezetõ csiga hibája Vésznyitó elzárása a felsõ szinten Vésznyitó elzárása a lenti szinten

46

MEGELÕZÉS ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

34 % 20 % 3% 6% 74 % 60 %

Nagy Katalin Ludor Kft., Hõ- és füstelvezetés, szellõztetés, felülvilágítás 1082 Budapest, Baross utca 98. Tel: 20/36 41 985 Fax:1/210 38 34 E-mail: [email protected]

KIRÁLY ANDRÁS

A paneles épületek, lakások használati sajátosságai és hiányosságai A mindennapi használattól a kisebb felújításokig számtalan olyan tényezõ lehet, ami késõbb tüzek kialakulásához, terjedéséhez, a menekülés, menekítés nehézségeihez, végsõ soron akár életek elvesztéséhez is vezethet.

TÛZ KELETKEZÉSI ÉS TERJEDÉSI KÖRÜLMÉNYEK Emberi, szociális tényezõk A lakótelepi lakásokban sajnálatos módon egyre több bizonytalan egzisztenciájú ember él. A túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás miatt gyakori tûzkeletkezési ok az ágyban dohányzás. Ilyenkor az alkohol miatt eltompult érzékû személy megszokásból a fotelben ülve vagy az ágyában égõ cigarettával alszik el. A lehulló izzó parázs a kárpitos anyagot, ágynemût meggyújtja, a képzõdõ füst az áldozatát elkábítja, így az már legtöbbször nem is tér magához, mielõtt a tûz végezne vele. Az így kialakult tüzek gyakran késõ este, hajnalban keletkeznek, amikor a legtöbb ember tartózkodik otthonaiban, ugyanakkor az alvó emberek sokszor már csak akkor ébrednek fel a tûzre, amikor önerõbõl nem képesek menekülni. Habár a csendes, dolgos többség részben tud a problémákról, a jelenlegi szabályozók csak nagyon kevés lehetõséget adnak a veszélyhelyzetek idõbeni elhárítására, a renitens tulajdonostársak „megjavítására”. A bizonytalan egzisztencia másik következménye, hogy a lakók egy része nem tudja a közüzemi számlákat megfizetni, így elektromos áram, vezetékes gázszolgáltatás nélkül marad. A mérõk megkerülésével vett energia egyben a védelmi berendezések megkerülését is eredményezi, így biztosító nélküli elektromos fogyasztás, gumicsöves megkerülõ gázlopás miatt közvetlen veszélyhelyzetek állnak elõ. A villamos áram lekapcsolása miatt elõfordul a gyertya használatából eredõ tragikus tûz is. A lakók egy része a feleslegessé váló lomokat nem dobja ki, ami anyag-felhalmozódást, így megnövekedett füst- és tûzterhelést eredményez. Légcsatornák A többszintes, közös légelszívó rendszerû lakásoknál jelent különösen veszélyes helyzetet, hogy a konyhában a tûzhelyen felejtett forró olaj túlhevülés miatt belobban, majd a tûzhely fölé beépített, a közös elszívó-rendszerbe bekötött szagelszívókon keresztül a lerakódásokkal teli szennyezett csõbe jut. Mivel a légtechnika sem a szintek között sem a lakásokba belépve nincs tûzszakaszolva, így szinte akadálytalanul terjedhet elsõsorban a felsõbb szintek felé az égés, ill. a füst. A közös gépészeti aknákban a rendszerint alumínium anyagú csövek hamar széthullanak, elolvadnak a hõ hatására, így a tûz közvetlenül az itt haladó többi csövet is támadja, ezért az égést más szekciók felé is elterjesztheti. A kis alapterületek miatt a lakások használói a légtechnikai eszközöket is egyre jobban

Fali tûzcsap – minden, ami mozdítható

Lépcsõház mint bútorraktár

körül- és beépítik (fõleg, ha az elhasználódott rendszerek már nem elég hatékonyak és így feleslegessé válnak), ill. ha az elszívás elégtelensége miatt a szomszédok szagai átáramlanak. A csõben tûz esetén terjedõ hõ így közvetlenül éri az éghetõ anyagokat, amelyek azután akadálytalanul meggyulladhatnak és tovább terjeszthetik a tüzet a lakásokban. A háztartási vegyszereket, nem egyszer festékeket és hígítókat a szûk WC helyiségben az éghetõ szakipari falra szerelt tárolókon helyezik el, így ezek is könnyen meggyulladhatnak az aknába bejutó tûz hatására. VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

47

Tûzvédelem • • • • • •

• • •

Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

Tanfolyamszervezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – könnyûgépkezelõi, – nehézgépkezelõi, – ADR, – alapfokú közegészségügyi, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

Elektromos berendezések Az 1960-as, ’70-es években általánosan használatos volt az alumínium elektromos vezeték. Gyakori volt az alulméretezés, a szerelési hiba (helyi keresztmetszet-csökkenés), vezetékek sodrott kötése. Általánosan használt volt az ún. MM falkábel, amit pl. a fal-födém találkozásánál ragasztással rögzítettek, majd a mennyezeti lámpákhoz fali dugaljakkal csatlakoztatták. A lakók rendszerint a kisebb hibákat nem szakszerelõvel javíttatják meg, csak kevesen építik át korszerûbb, rézvezetékû rendszerre a lakás elektromos hálózatát. Gyakori a hibás vagy elégtelen (nem a megnövekedett fogyasztáshoz igazodó) áramkorlátozó biztosítók, kismegszakítók megpatkolása (átkötése), ami közvetlen életés tûzveszélyes helyzetet eredményez. Az alumíniumkötések idõvel korrodálnak, a megnövekedett helyi ellenállás miatt az érintkezések bizonytalanná válnak. Habár a használók általában a lámpák nem egyenletes fényerejét észlelik, mégis sokan ezt megszokva késõbb már csak a vezeték kigyulladásánál jönnek rá a helyzet komolyságára. Sokan a rossz csatlakozók, kapcsolók, biztosítékok által elõidézett veszélyhelyzetet nem érzékelik, a 9 évente kötelezõ villamossági felülvizsgálat pedig jó, ha a közös használatú terekben megvalósul, a lakásokon belül szinte soha (a feltárt hibák ki(nem)javításáról nem is szólva). Amikor a központi fûtés elégtelen vagy esetenként teljesen kimarad, elõkerülnek a különféle elektromos fûtõtestek, melegítõk. Az amúgy is részben alulméretezett, rosszul karbantartott hálózat a túlterhelést nem bírja el és ez további tüzeket okoz, csakúgy, mint a rosszul elhelyezett hõsugárzók. A sokszor kevés hely zsúfoltságot eredményez. Azok az elektromos eszközök, amelyek használatuk közben melegednek, kellõ szellõzéssel mûködhetnek csak hibamentesen. Televíziók, számítógépek, de akár konyhai berendezések is úgy kerülnek beépítésre különféle bútorokba, hogy a képzõdött hõ eltávolítás egyáltalán nem megoldott. Az ebbõl eredõ túlmelegedés gyakran okoz tüzet, az égés a zsúfoltság miatt hamar válik megfékezhetetlenné. Fõleg magasházakban egyre gyakoribb, hogy távközlési szolgáltatók különféle átjátszó berendezéseket szerelnek fel. Ezek beltéri egysége külön, erre a célra átalakított lakásban vagy a legfelsõ technikai térrészben kialakított kis helyiségben kap helyet. Az antennák a tetõn, szabadban kerülnek felszerelésre. A mûködtetésükhöz szükséges kábelek egy részét a közös gépészeti aknákban lehet csak elvezetni, így egymást kölcsönösen veszélyeztetik a kommunális és a szolgáltatói vezetékek. A kültéri antennák a villámcsapások számának megnövekedését okozhatják, amire a lakók által használt elektromos hálózat rendszerint nincs felkészítve (másodlagos villámcsapás elleni túlfeszültség védelem). Habár a hibajelenségek jellemzõen az elektromos eszközök meghibásodásában nyilvánulnak csak meg, nem zárható ki, hogy egyes nem kellõen kivizsgált tüzek hátterében is akár korábbi villám eredetû zavarok állnak. Megváltozott funkciók A korábban közös használatú terek egy részét hasznosítják. Különösen veszélyes az a gyakorlat, amikor a lépcsõházba közvetlenül nyíló helyiségeket adnak ki boltoknak, egyéb vállalkozásoknak. Egy itt bármilyen okból keletkezõ tûz az egész ház belsõ kiüríthetõségét akadályozza meg. Az elsõ lakószint alatt sokszor egyéb, nem fûtött terek is találhatók. Ezeket a födémeket alulról polisztirolhab táblákkal fedik le, minden kiegészítõ védelem nélkül. Mivel a szigetelõanyag alulról könnyen meggyújtható, akár gyermeki csíntevés miatt is ezek a terek teljesen

kiéghetnek és a gépészeti felszálló vezetékeknél feljutva az egész épületre veszélyt jelentenek. Ahol nem épült pinceszint ott a lakók a bicikli és babakocsi tárolókban tartják feleslegessé vált éghetõ dolgaikat, de ide kerülnek a motorkerékpárok is. Ezekben a helyiségekben a lakásokhoz képest lényegesen nagyobb számban fordulnak elõ tûzesetek, nem egyszer gyújtogatás miatt. A megnövekedett éghetõ anyag nagyobb tûz- és füstterhelést okoz. Ahol épült alagsori tároló, ott jellemezõ, hogy sem a traktusok egymáshoz képest, sem a lépcsõház felé nem megoldott a tûz- és füstszakaszolás, ezért egy itt keletkezõ tûz több lépcsõházban is egyszerre okozza a lakók menekülésének ellehetetlenülését. Habár az építési szabályozások a homlokzati részek engedély nélküli átépítését nem támogatják, mégis gyakori, hogy a teraszokat, erkélyeket a lakók utólag beépítik. A szándék, a lakások szûkös alapterületének növelése, önmagában nem jelent tûzveszélyt, de az „építõk” nem számolnak a homlokzati tûzterjedési gátak megsértésének következményeivel. Mivel a homlokzati síkra kikerülõ falszerkezet nem ritkán fából van, ill. éghetõ anyagokat is tartalmaz, ez egy tûz esetén elõsegítheti a szintek közötti tûzterjedést. Hasonló gond, hogy a teraszokat is raktárként használják, az itt tárolt anyagok égése miatt a megnövekedett tûzterhelés ill. a terasz-födém tûzgát hatása nem érvényesülhet.

A MENEKÜLÉST, TÛZOLTÁST BEFOLYÁSOLÓ HASZNÁLATI TÉNYEZÕK •

•

•

•

A tragikus végû tüzek többsége éjszaka, hajnalban keletkezik. Az emberek csak késõn veszik észre a bajt, a cselekedeteik is sokszor eltérnek a nappali állapotukhoz képest. Ennek ismeretében jelentõs hiányosság, hogy sem a menekülési terekben, sem a lakásokon belül nem telepítettek automatikus tûzjelzõ és riasztó rendszert. Ezt a hiányosságot csak részben pótolta a hatályos tûzvédelmi szabályozás, mivel az is csak a magasépületeknél ír elõ kötelezettséget. A kialakult gyakorlat szerint (úgysem fogják karbantartani) lakóházaknál továbbra sem általános a beépítésük. Ezzel a helytelen hozzáállással több évtizedes lemaradásban vagyunk a nyugat-európai gyakorlattól. A tûzjelzõ rendszer lehetõvé tenné a korai tûzészlelést, a lakók idõben történõ menekülését és a tûzoltók korai riasztását. A lakások bejárati ajtaja kívülrõl gyakran csak kulccsal nyitható, ezért a lakók néha kinnrekednek, fõleg szeles idõ (vagy a tûz) okozta huzathatás miatt. Emiatt egy tûz során a lakásából segítségért kiszaladó személy már nem tud visszajutni, így akár a bennmaradt gyerekek, idõsek mentése és a korai tûzoltás is lehetetlenné válik. A betörések elleni acélrácsok alkalmazása csak az egyedi lakásbejárati ajtóknál megengedett, a több lakást is kiszolgáló zárt folyosó szakaszokon tiltott. Veszélyhelyzetben a lakók a zárakat nem tudják kinyitni és akár a lakásukon kívül a füsttel teli zárt térben rekedhetnek. A tûzoltók beavatkozási idejét is növeli a rácsok szétvágása, amire a tûzzel közvetlenül nem érintett területeken is számolni kell, mivel ott is meg kell gyõzõdniük, hogy nincse valaki veszélyben. A középmagas épületekben a beépített száraz felszálló tüzivíz hálózatok csõvezetékeinek sérülékeny pontjai a betáp és a leágazások csatlakozásai. Színesfémgyûjtõk rendszereVÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

49

•

•

•

sen lelopják az alumínium anyagú kupakkapcsokat, de akár a csatlakozókat is, ezzel lehetetlenné téve a használatukat. A gravitációs légcserére alapozott lépcsõházi füsteltávolítás több okból csõdöt mond tûz esetén. Az orsótér nélküli lépcsõházban a füstterjedés az alsóbb szintekrõl nehézkes. A távvezérelt ablak a rossz karbantartás miatt nehezen vagy nem nyitható, de az ablak elhelyezkedése, mérete sem mindig megfelelõ. Az elvezetõ ablakok rendszerint befelé bukva-nyílók, amely résen át a füst alig tud eltávozni. A lakók többsége tájékoztatás hiányában nem is tudja, hogy neki lenne a feladata az elvezetõk nyitása. További gond, hogy a lakók a folyosó szakaszokon sokszor bútorokat tárolnak, amik égésébõl származó füst elvezetésére nincs méretezve a rendszer. Az ablak kinyitása rendszerint csak a tûzoltók kiérkezése után történik meg, ezért a lakók egy része önerõbõl már nem tudja az épületet elhagyni. A magasépületek kivételével a személyfelvonók kialakítása nem teszi lehetõvé tûz esetén a biztonságos menekülést. A liftgépházak az épületek tetején kialakított gépházakban helyezkednek el, a hozzá vezetõ elektromos kábelek tûzhatás ellen nem védettek. Amennyiben a lépcsõház füsttel telítõdik, az ugyanabban a légtérben lévõ felvonó aknában is hamarosan megjelenik a mérgezõ füst, ami az ott lévõ személyekre életveszélyes lehet. A liftek földszintre hozatala és leállítása tûz esetén csak kevés helyen megoldott. A legtöbb helyen hiányzik a valóban mûködõképes biztonsági megvilágítás, amely fõleg a természetes megvilágítás nélküli lépcsõházakban, folyosókon lenne szükséges. A karbantartások elmulasztása, az égõ eltávolítása, megrongálása egy füsttel teli épületben életveszélyes állapotot eredményez.

megközelíteni, hogy a szükséges helyen a magasból mentõ jármû felállhasson. Ha a nehéz gépjármûnek a füves területen jut csak hely, elõfordulhat, hogy a nem megfelelõ teherbírású talaj miatt az emelés közben a gép súlypontjából kibillenhet, aminek súlyos következményei várhatók. Ugyancsak gyakori, hogy az épület átadás óta eltelt idõben a fák olyan mértékben nõttek meg, hogy emiatt a külsõ mentés szinte megoldhatatlan feladat. További gond, a felderítés nehézkessége. A lépcsõházból lentrõl a lépcsõn, teljes felszereléssel feljutó tûzoltóknak a legalsó égõ szintig van biztonságos feljutási lehetõségük, ezt követõen már életveszélyes körülmények között kellene a felsõbb szinteket felkutatni, a terjedést megakadályozni. Lehetõségként kínálkozik a szomszédos lépcsõházból való feljutás és a tetõn keresztül vissza az égõ lépcsõházba, azonban ez csak közvetlen életveszély elhárításánál várható el. A légtechnikai rendszereken terjedõ tûz ellen hatékony lehet, ha kellõ idõben történik a riasztás, ekkor van esély a tetõn kivezetõ elszívóknál a légcsatornába hûtõ vízsugarat bejuttatni. Késõbb már a tovaterjedt tûz ellen ez nem hatékony beavatkozás. Helytelen gyakorlat, hogy a száraz felszállók megszüntetésében és a nedves falitûzcsap rendszerek kiépítésében látják az illetékesek a gyors beavatkozás esélyét. A nedves rendszerek szerelvényeit ugyanúgy ellopják, a kötelezõ pótlás aránytalanul nagy terhet jelent az amúgy sem gazdag lakóközösségekre. Elegendõ lenne a száraz rendszert tisztán nedves rendszerré átépíteni a fali tûzcsapok felszerelésének kötelezettsége nélkül. Másik lehetõség a száraz felszálló ajtainak „riasztó rendszerként való” védelme, ami a szekrények kinyitásánál adna helyben erõs hangjelzést és venné el a kedvét a tolvajoknak. Az ilyen módon védetté tett szekrényekbe inkább könnyen kezelhetõ kézi tûzoltó-készülékeket kellene elhelyezni, amit a lakók egy része tûz esetén nagyobb eséllyel tudna használni, mint a tömlõket.

ÖSSZEFOGLALVA TÛZOLTÁSI, MENTÉSI LEHETÕSÉGEK A tûzoltók késõi riasztása esetén már a lakáson belül kiterjedt és a lépcsõházban terjedõ forró füstgázokkal találják magukat a tûzoltók. Már, ha azonnal odajutnak a helyszínre, mivel a lakótelep egyik sajátossága, hogy forgalomszabályozási okokból csak kacskaringós utakon, zsákutcákkal teli környezetben kell parkolókon át a nehéz gépjármûvekkel célba érni. Ezt követõen az épületek körüli parkolási gondok miatt a legtöbb épületet a gépkocsik kényszer-eltávolítása nélkül lehetetlen olyan módon

Átfogó felvilágosító munka és a szükséges anyagi források biztosítása nélkül a helyzet a jövõben várhatóan csak rosszabbodni fog. Közös felelõsségünk, hogy ez ellen mindenki a saját területén és lehetõségein belül minden tõle telhetõt megtegyen.

Király András okl. tûzvédelmi ü.mk. építész tûzvédelmi és tûzvizsgálati OKF szakértõ

VÉDELEM Online – virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom – a szakmai információ forrása

www.vedelem.hu 50

MEGELÕZÉS ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

IQ8Quad – új mérföldkõ a tûzjelzõ berendezések fejlesztésében Az új érzékelõ családdal az ESSER egy már bevált technológiát fejlesztett tovább, melynek köszönhetõen az IQ8Quad jelenleg világszerte egyedülálló terméknek számít.

FUNKCIÓK: ÉRZÉKELÉS, HANGJELZÉS, FÉNYJELZÉS, BESZÉDFUNKCIÓ A négy funkció betöltésére eddig három készülékre volt szükség, most pedig egy is alkalmas az igények kielégítésére. Az IQ8Quad az elsõ olyan jelzõkészülék, mely rendelkezik beépített akusztikus jeladóval, fényjelzõvel és egy olyan jelzõvel, mely beszédhanggal figyelmeztet. Ennek a funkciónak az elõnye, hogy a riasztással egy idõben megkezdõdhet az evakuálás is. Ezek a berendezések különbözõ vészhelyzetekre vannak beállítva, így lényegesen korábban jelzik a veszélyt az életmentõ szervezeteknek, ezzel értékes idõt nyerve a mentéshez. Ezzel a készülékkel az intézmények, mint például kórházak, iskolák, otthonok, színházak, múzeumok, bevásárlóközpontok jelentõs biztonsághoz juthatnak.

HÁROMSZOROS VÉDELEM – OPTIKAI, HÕ ÉS GÁZ Füst és tûz esetén csak egy pár perc marad életmentésre, ezért az idõbeni cselekvés életeket menthet! Az OTG érzékelõ magába foglalja a tûz, füst és gáz érzékelõt Különösen az alattomos szén-monoxid koncentráció gyors növekedése veszélyes. Ez a szagtalan gáz rendkívül gyorsan halált okozhat. Az IQQuad OTG érzékelõbe szén-monoxid (CO) gázérzékelõ van beépítve, ezáltal jóval korábban érzékeli a szénmonoxidot, mint ahogyan az veszélyeztethetné az emberi életet. Lánglobbanás elõtti, kezdeti tüzek esetén, amikor még nincsenek látható lángok, csak szén-monoxid, a háromszoros védelmi elv (optikai, hõ és gáz) maximális védelmet nyújt, minimális téves riasztási arány mellett. Egy speciális szén-monoxid érzékelõ kémiai és fizikális úton felismeri a levegõ szén-monoxid koncentrációjának növekedését. A gáz-, füst-, hõmérsékleti értékek kiértékelésével nagy biztonságot nyújt azokkal az érzékelõkkel szemben, melyek téves jelzéseket is adnak. Sok ember halálát rendszerint nem is maga a tûz, hanem elõtte a füst belélegzése okozza. A szén-monoxid gázból három lélegzetvétel is elég a halálos dózishoz. Tanulmányok szerint a tûzesetek áldozatainak 95%-a –alvás közben – még a tûz láng nélküli fázisában a füst miatt veszítette életét. A szén-monoxid gáz nagyon nagy mennyiségben koncentrálódik, ez pedig eszméletvesztéshez és légzésbénuláshoz vezet, elõzetes figyelmeztetõ tünetek nélkül. Ezért kiemelten ajánlott az OTG használata kórházakban, laboratóriumokban, idõs otthonokban, nõvérszállókon, hotelekben, mélygarázsokban, középületekben. Az IQQuad OTG segítségével értékes mentésre használható idõt nyerhet, mert az érzékelõ nagyon korán felismeri a veszélyes gázokat.

A blue technológia az OTblue érzékelõ lelke

ÚJ MEGKÖZELÍTÉS A „BLUE”-TECHNOLÓGIÁVAL Az új technológiában az infravörös fény helyett az érzékelõ kék fényt használ. A kék LED-ek gyengeáramú használata az utóbbi években kezdett elterjedni. Kiterjedt kutatásoknak köszönhetõen szenzorainknál a legújabb technikákat tudjuk alkalmazni, amely felismeri a legapróbb részecskéket is! Ennek köszönhetõen OTblue multiszenzor érzékelõ gyors és sokoldalú.

TUDTA-E? A Japán származású tudós Shuji Nakamura nyerte a „Millennium Technology Prize” díjat 2006-ban. Nakamura a kilencvenes években szerzett hírnevet az elsõ olyan félvezetõ anyag feltalálásával, ami kék fényt bocsát ki. A kék fényt kibocsátó eszközök mérföldkõnek bizonyultak a fehér fényû LED-ek gyártásában. A kék fényû lézerdióda azóta megsokszorozta az optikai adattárolás lehetõségeit, és lehetõvé tette a nagyfelbontású DVD-k gyártását. Ennek a találmánynak köszönhetõ, hogy az OTblue érzékelõt az ESSER kifejleszthette.

Jellemzõi: • A legkisebb füst szemcsék érzékelése, amit a múltban csak ionizációs érzékelõvel lehetett érzékelni • Nincs radioaktív anyag a belsejében • Ellenáll a légáramlásoknak és a nehéz környezeti feltételeknek • Nyílt tûz korai felismerése • Érzékeli a teljes füst spektrumot, a láthatatlantól a látható aeroszolokig • Teljes mértékben helyettesíti az ionizációs érzékelõket • Felismeri az összes TF1-TF7 teszt tûz típust az EN54-es szabvány szerint OTblue érzékelõt ajánljuk minden felhasználási területen, ahol ionizációs érzékelõt használtak a múltban. Ezek az érzékelõk helyettesíthetõek az OTblue-val. Nagyon korai és megbízható tûz felismerést tesz lehetõvé. Alkalmazási helyei lehetnek pl. a kórházak, erõmûvek, szerver és számítógép szobák, laboratóriumok, kõolaj-finomítók stb.

www.asm-security.hu VÉDELEM 2007. 5. SZÁM ■ MEGELÕZÉS

51

Szendvicspanelek PUR hab hõszigeteléssel A végtelenül sokoldalú poliuretán hab mindennapjainkban körülvesz bennünket, gondoljunk csak autóinkra, nyílászáróinkra, bútorainkra, ágybetéteinkre. Használatát a mindenütt kiváló szigetelõ képessége, könnyû önsúlya és alakíthatósága is indokolja. A tûzoltó szakembereknek mindemellett az elmúlt idõszak csarnoképület tüzei és a panelházak homlokzati hõszigetelési problémái is eszükbe juthat.

ÖNKIOLTÓ IPN SZENDVICSPANEL A csarnok épületek külsõ fal- és tetõburkolataként szolgáló PUR hõszigetelõ maggal gyártott szendvicspanelek nehezen éghetõ minõsítéssel és általában 0,2 h, esetenként 0,5 h tûzállósági határértékkel rendelkeznek. Ezek az értékek a legtöbb ipari épületnél teljesítik a tûzvédelmi követelményeket. Azonban minden terméket lehet még tovább fejleszteni a piaci, tûzoltói elvárásoknak megfelelõen. Szükség is van minderre, ha például a korábbi csarnoképület tüzekre gondolunk. A magasabb mûszaki követelmények kielégítésére az ír központú Kingspan kifejlesztette az Isophenic (röviden: IPN) hõszigetelõ maggal készülõ, elõregyártott szendvicspaneleit. Hatalmas elõnyük az IPN hõszigetelõ maggal gyártott szendvicspaneleknek, hogy tûz esetén azonnal önkioltóak, nem segítik a tûzterjedést és csak minimális mennyiségben bocsátanak ki füstöt vagy mérgezõ gázokat. Eközben kiváló tûzállósági tulajdonságai mellett hõtechnikailag megbízható, környezetkímélõ, gyors, egyszerû, biztonságos szerelést tesz lehetõvé. Sõt mindez, a hazai gyártásnak köszönhetõen versenyképes áron kapható.

2.kép. Az épület nagyobb kárt szenvedett oldalán a lángok egészen az ereszig felcsaptak kb. 10 méter magasra. Ahol a tûz közvetlenül érintkezett az épülettel, a külsõ acéllemez elgörbült és levált. A szendvicspanel belsõ vizsgálata érdekében darabokat vágtak ki a burkolatból, hogy megvizsgálják a panelek mögötti acél oszlopot.

3.kép. A kivágott és megvizsgált részekrõl készült közeli képen, tisztán látható a belsõ hõszigetelõ mag, és az is, hogy ez egyáltalán nem károsodott a tûzben, amely a külsõ acélburkolatot érte. Az acél oszlop szintén érintetlen.

KÓRHÁZTÛZ ANGLIÁBAN A Kingspan IPN elemeibõl épült falnak korán kellett bizonyítani az angliai Wharfedale Kórház tûzeseténél 2003 júliusában. A tûz ugyanis a kórház egyik építés alatt lévõ szárnyában keletkezett, amit egy gyújtogató okozott oldószer alapú ragasztó szétlocsolásával és meggyújtásával. A földszint alapvetõen nyitott volt, mert a külsõ burkolat csak az elsõ emeleten kezdõdött.

4.kép. Egy panel, amelyet közvetlenül ért a tûz a külsõ burkolatán. A fém fegyverzetet eltávolították, hogy megvizsgálhassák az IPN hõszigetelõ magot. Megállapították, hogy a mag szinte teljesen sértetlen, csak nagyon enyhe szenesedés figyelhetõ meg rajta.

ÖSSZEGZÉS A független vizsgáló intézet a „Tenos” jelentése szerint a jelentõs hõterhelés, (elegendõ volt ahhoz, hogy jelentõs kárt okozzon a burkolat bevonatában, illetve, megrongálja az acélgerendákat) és a szendvicspanelek kedvezõtlen pozíciója ellenére (közvetlenül a tûz felett voltak beépítve) a panelek belsõ magja nem gyulladt meg és nem segítette elõ a tûz terjedését a panelen belül és az eresz felé. Ezért kapták a Kingspan Isophenic (IPN) hõszigeteléssel készült szendvicspanelek a „FIREsafe” nevet. 1.kép. Jól látható, hogy csak a földszinten keletkezett füst, hõ, kár és az IPN hõszigetelés belsõ magja nem gyulladt meg és a tûzben nem játszott szerepet. 52

MEGELÕZÉS ■ 2007. 5. SZÁM VÉDELEM

Illyés Viktória mérnök tanácsadó Kingspan Kft.

,0.1&5&/$*"

.*/%&/
".*
'&-4;&3&-c4

ROSENBAUER kínálatában megtalálható minden, amire a tűzoltónak szüksége van:

\ Innovatív, kiváló minőségű termékek \ a személyi védőfelszereléstől kezdve a műszaki termékeken (pl. generátoron, hőkamerán) keresztül egészen a tűzoltószertári felszerelésig \ szaktanácsadás a helyi képviseleten keresztül

304&/#"6&3 803-%
$-"44
5&$)/0-0(:

.BHZBSPST[gHJ LnQWJTFMFU HESZTIA® 5ÝV[WnEFMNJ
nT
#J[UPOTgHUFDIOJLBJ
,GU 
fSzN
(zSHFZ
V
" 5FM









 'BY



 FNBJM
IFT[UJB!IFT[UJBIV XXXIFT[UJBIV

304&/#"6&3
*/5&3/"5*0/"-
"LUJFOHFTFMMTDIBGU "
-FPOEJOH
1BTDIJOHFS
4US

"6453*" 5FM


 
 'BY

 
 &.BJM

PGGJDF!SPTFOCBVFSDPN
IUUQXXXSPTFOCBVFSDPN