Trendek, nemzetek, cégek és újdonságaik

milánói bútorszalon

Trendek, nemzetek, cégek és újdonságaik Érdekes foglalatosság a szalon csarnokait járva felfedezni és azonosítani az év elején, a Kölni Nemzetközi Bútorvásáron kihirdetett trendeket, tekintve, hogy a rendszerezés inkább német, mint olasz sajátosság. Az 1812 kiállító olasz cég – a kiállítók kétharmada – nemcsak látványban, hanem számban is uralta a szalont. A közismert trenddiktáló olasz cégek standjain a kiállított modellek eltűnni látszottak az érdeklődők tömegében, akiket a meglepő alkotók és nagy nevek felfedezése és feltérképezése foglalkoztatott.

1. kép: MAGIS, „Flower” (Virág) fotel, Pierre Paulin

(Virág) fotellel (1. kép) és sejtek módjára szabadon gyarapítható, rétegelt-préselt idomokból álló „Elisee” polcrendszerrel (2. kép) lepte meg ismerőit. Mindkét modell ihlető forrása az anyatermészet, illetve a fotel esetében az etruszk–római korig visszavezethető archetípus. Így a designer egyszerre két trend hordozója: „a közeli és távoli összefüggések” („near and far”), valamint a „visszajátszott idő” („Re-run time”) elnevezésűeké. A MAGIS fiatal alkotóinak, a francia– breton Bouroullec testvérpárnak folytatásokban megjelenő „Steelwood” (Acél-fa) bútorcsaládja új taggal gyarapodott: egy fogassal. Itt a járműipari préselt fémlemez technikák és famegmunkálás eredmé-

Trenddiktáló olaszok Így volt ez az olasz MAGIS cég standjain is, ahol különböző származású és korosztályú híres designerek találkoztak többféle trenddel, anyaggal és technológiával, érdekes és gazdag látványt nyújtva. A 82 éves francia designer, Pierre Paulin korát meghazudtoló modellekkel, virágtölcsérre emlékeztető műanyag „Flower”

3. kép: MAGIS, „Trattoria” (Vendéglő) székek, Jasper Morrison

2. kép: MAGIS, „Elisee” polcrendszer, Pierre Paulin

28

Magyar Asztalos és Faipar 2009/5

nyeit, az alkatrészeket feltűnő metrikus csavarokkal szerelik össze, jó példaként a minimalizmus ellenében fogant „nagyon sok” („extra much”) trendre. Az amúgy német designerként emlegetett Konstantin Grcic egy letisztult geometriájú, a hagyományos bútoripari technikáktól elforduló irodabútor-családot (íróasztal, munkaszék, konténer) állított ki „360º Familia” néven. Az elfordítható munkahengereken nyugvó asztal és szék álló pozícióhoz is emelhetőek. A fém „karosszéria”, az önhordó PU-habkárpit, az


MDF és az acél munkahengerek valóban „extra much” anyag- és technológia-választékot adnak. A szokatlan geometrikus formákat Grcic pasztelles, monokróm színezéssel szelídítette meg. A MAGIS modellek – a préselt acéllemez alucső vázon, azaz a „Pipe” (Cső), és a transzparens műanyag idomok faállványon, vagyis a „Trattoria” (Vendéglő) székek (3. kép) – a jeles Jasper Morrison alkotásai. Stílusjegyeik szerint a retro, anyaghasználatuk alapján pedig az „extra much” kategóriák képviselői, de mindenképpen szokatlan anyagtársítások. Az ismert olasz designer, Stefano Giovannoni „Paso doble” néven Ron Arad zseniális „FPE” székét interpretálta, komfortosítva azt egy poliamidhálóval. A MAGIS kínálatát – hagyományosan – ismert finn tervezők színes, figurális gyerekbútorai, játékai egészítették ki. Ha MOROSO, akkor az újdonságok meghökkentőek, sok a fiatal, kezdő tervező és nagy a nyüzsgés a standon. Az idén sem volt ez másképpen, bár a látvány színessége és a minőség sokrétűsége sokakat elbizonytalanított. A széles, színes kínálatból kikívánkozik a 2000-ben, Zágrábban végzett Nica Zupanc tervezőnő „Tailored chair” (Szabott szék) elnevezésű széke (4. kép), mely nem más, mint egy ülő próbababa formájú női torzó nyomott mintás textilruhában, az alkotónő által bevezetett új fogalom, az „emocionális ergonómia” illusztrációja. Zupanc számára a mű melletti szóbeli megnyilatkozás, a „story”, szerves része a műnek és az alkotónak, valamint a mar-

5. kép: MOROSO, „Y” szék, For Use keting használható eleme is lehet. Így a designer individualitását kifejező módon hordozó termék és magatartás a „nagy művészet” felé mutató jelenség, dacára a sorozatgyárthatóság tényének. Patricia Urquiola a cég állandó tervezőjének is tekinthető, így a bemutatóstand installációja is az ő terve alapján készült. A megtört vonalú, függőleges, vastag alumíniumcsövek itt-ott színesen kötegelve, a mangrove erdők törzseinek módjára tartották a stand tetejét, ezzel is fokozva a megjelenés egzotikumát, töménységét. Urquiola idei új modelljei a „Rift” fotelek és a „Fergana” kárpitos garnitúra konvencionális formái némileg fáradtabbak voltak.

Philippe Bestenheider a MOROSO standján kiállított „Binta” székét PU-habból formázták és faragott, festett afrikai fatörzsszékekre emlékeztetett, míg másik modellje, a „Nanook” szék az eszkimó népművészetet idézte. Mindkét modell a „tepee culture” trendet példázza, amely az urbánus civilizációból való kiszabadulást és egy érzékibb környezet kialakítását tűzte ki céljául. A természet iránti vonzalomról tanúskodik a japán Yoshioka Tokujin fehér, pliszírozott rizspapír fotelje és a fiatal holland, Tord Bontje préselt virágokkal borított asztallapja is. A vidám tarkaság jegyében választott huzatot ülőeszközeihez, a puffokhoz Edward van Vliet, fokozva az amúgy is színes stand hatását. Újdonságként az átlós irányban vezetett vázelemek alkották a For Use horvát –osztrák csoport „Y” székének (5. kép) vázát. Ihletforrása vagy archetípusa Hans Wegner klasszikus „Szerencsecsont” széke, amely viszont egy kínai Ming-korabeli szék interpretálása. Az előbbiek mellett még több, fiatal alkotókból összeálló „progresszív” designcsoportosulás mutatkozott be a MOROSO standján, mint például a Front (svéd), a Linco (bosnyák) és a Nendo (japán). Az olasz EDRA cég mindig polgárpukkasztó kollekciókkal vonzotta látogatóit. Mint általában, ez alkalommal is a brazil Campana fivérek vitték a prímet. A lézerrel szabálytalan, de illeszkedő tükördarabjaikat „összeöltve”, „Miraggio” („Délibáb”) névvel függesztették ki. Színes, szőrös óriás pompomokból állt össze a „Cipria” szófa. A „Segretto” („Titok”) odvas fához hasonló tárolóoszlopról prémleffentyűk lógtak sokak elképedését kivívva. Jeles designerek gárdája állított ki a LEMA cégnél: Pierro Lissoni, Roberto Lazzeroni, Roberto Barbieri, Marc Sadler és a Kairos Stúdió. Munkáik karakteres, összehangolt kollekcióvá álltak össze, melyből újdonságértéke folytán kiemelkedtek Lazzeroni „Flower” asztalai és Barbieri „Anna” széke.

4. kép: MOROSO, „Tailored chair” (Szabott szék), Nica Zupanc

PIERANTONIO BONACINA cégénél a kárpitos ülőbútorok palástjait hagyományosan fonják: hasított vesszőből, bőrszalagból, rattanból, rizsszalmából vagy műanyag szálból. Ez alkalommal betonacélból hajlított ellipsziseket soroltak fésűszerűen egymásba illesztve, mint ülő- és hátfelüle-

2009/5 Magyar Asztalos és Faipar

29


8. kép: MDF, „Flow” asztal, Marie Massaud

6. kép: PLANK, „Monza” karosszék, Konstantin Grcic

tet, ívelt vagy egyenes szakaszokká fehérre festve őket. Az így létrejövő színes párnákkal ellátott kígyózó pamlagok az „outdoor in” („kint-bent”) trend súlyos megtestesítői. A székspecialista olasz PLANK cég tavalyi, nagysikerű „Mito” széke után (az első injektált konzolos műanyag szék) az

idén ismét egy Konstantin Grcic székkel, a „Monza” karosszékkel rukkolt elő (6. kép). A „Monza” hát-karfája a thoneti hivatali székek patkójára emlékeztet, de anyaga üde színállásokban gyártott műanyag, az ergonómia követelményeit maradéktalanul követő formával. A patkót egy egyszerű, de míves, fából kivitelezett, lemezelt ülésű székváz hordozza. Az összeállítás igényes, üde, és mivel kulcseleme műanyag, valószínűleg árarányos is. A mértéktartó, de expresszíven olaszos vonalvezetésű lakásbútorok kollekciói mindig is jellemzőek voltak az olasz MOLTENI és leányvállalata, a konyhákat gyártó DADA cégre. Idei újdonságaikat a lakótér szekcióban zömmel Patricia Urquiola és Rodolfo Dordoni, a konyháknál pedig Dante Bonucelli tervezték. Egyszerűsé-

gükben és kombinálható elrendezésben megnyerők voltak a fehérben bemutatott Urquiola pamlag-összeállítások – „Night and day” („Éjjel és nappal”) (7. kép) –, valamint a „Sequence” polcrendszer változatai. Konzervatív, ugyanakkor leegyszerűsített vázakon álltak a „W” (wood: fa) bútorcsalád tagjai: szék, asztalok, komód, polc és ágy – Dordoni modelljei tölgy, wenge vagy dió fanemekből kivitelezve. Az MDF olasz céget mindeddig a minimalizmus elkötelezett terjesztőjeként ismertük, mégpedig mint a sarkos, szikár változat hívét. Idei tervezőjük Jean Marie Massaud a „Flow” („Áramlás”) asztallal és székkel egy puhább, organikusabb formaalakítás híve, ahogy ez a műanyagoknak vagy a nyomás alatt öntött alumíniumnak megfelelő. Igaz, a minimalizmus is folytatódik a Cazzaniga tervezőpáros „Tense” („Feszes”) asztalával. Impozáns külméreteihez elképesztően karcsú vázat, alumíniumszelvényeket (35x35 mm) és szendvicsszerkezetű alumíniumlapot társított. A ZANOTTA cégről állítják, hogy nélküle elképzelhetetlen az olasz (lakás-)

9. kép: ZANOTTA, Derby hintafotel, Noe Duchafour Lawrence

7. kép: MOLTENI, „Night and day” (Éjjel és nappal), Patricia Urquiola

30



10. kép: Porro, „Black and White”, FRONT STUDIO design. A linea italiana klasszikus darabjai mellé társítva három igényes, vastag bőr epidermisszel ellátott vázú bútort mutatott be: Noe Duchafour Lawrence nyeregre emlékeztető „Derby” hintaszékét (9. kép), a japán Ora Ito „Eve” munkaszékét és Roberto Barbieri hagyományosan négylábú „Kate” székét bőrkötésben. Az előbbi darabok bőrrel burkolt váza olcsó műanyag és fém. A CECCOTI cégnél a fát CNC-gépeken munkálják meg karcsú, összecsiszolt, ívelő illesztésekkel, mintha öntenék, meghazudtolva annak anizotrop tulajdonságát. Új darabjuk, a spanyol Jaime Hayon tervezte „Twenty two” karosszék szertelenül lendületes váza mellett még kényelmetlen is. A műanyag bútorokra specializálódott olasz KARTELL cég nagy nemzetközi üzletláncolatot üzemeltet (nálunk is) és neves tervezők hadát foglalkoztatja. Idei nagyméretű standja, amely 60. születésnapjának adott helyet, kiábrándítóan széteső látványt nyújtott. Ekkora szülinapi bakit „What is a wonderful world” szlogennel régen láttam. Hasonló kereskedelmi hátterű az olasz DRIADE katalóguscég, mely újdonságként Philippe Starck „Out-in” ülőbútorcsaládját mutatta be. A rotációs eljárással öntött szürke polipropilén fotel és kanapé funkcionális és unalmas, a szobrászerényektől dadogó törzsfőnöki trónszék pedig groteszk és kényelmetlen volt. Starck polipropilén „Ring” széke sem jelentett megrázó élményt, hazai tervezőként inkább a technológiai lehetőségek rendelkezésre álló bőségén tudtam eltöprengeni. A humor és a bútor nehezen társítható fogalmak. Ennek dacára a MERITALIA évek óta foglalkozik társításukkal a prospektusokban és a termékek küllemében egyaránt. A cég idei tervezői, idős és fiatal

polgárpukkasztók, mint Alexandro Mendini (78), Gaetano Pesce (70), illetve Fabio Novembre, kitettek magukért. Pesce ülőeszközként szolgáló – tréfás állatkákat vagy hegyes tájakat ábrázoló színes, nyomott huzatos – PU-tömbjei, Mendini fodros-bodros kárpitjai és Novembre ágya humoros nonkonformista modellek.

A PORRO cég több Pierro Lissonit jellemző minimalista modellt mutatott be divatos fekete-fehér színállásokban – végre! – kiegészítve azt egy látszólag egyszerű faszékkel, a „Como”-val. Új kezdeményezésként a FRONT svéd stúdió fehér tárlóbútorait láthattuk, melyek felületeit grafikák modorában vonalas motívumokkal – hálós fonattal vagy rojtokkal – díszítettek (10. kép). Azonos gondolatból indult ki Jean Marie Massaud és Nick Rennie két modellje, a „Sinapsis” asztal és „Chicu” polc, ahol a lerakó felületeket kaotikusan dülöngélő tartórudak támasztják alá. Valamikor a magyar gyártók számára még beérhető párhuzam volt az olasz CALLIGARIS cég. Mára már széles kínálatával, a sokféle alapanyag használatával (műanyag, fém, üveg és fa is) sikeresen igyekszik a design színvonalhoz felzárkózni. Egzotikusan elegáns, virágformákat idéző fekete és fehér műanyag „Azhar” étkezőjével (11. kép)

és a „Caprice” székkel – Marcello Ziliani alkotásai – a CASPRINI cég standja megállásra késztette a látogatókat. Az említett modellek az alkotó természet építő logikáját követve a „near and far” („közel és távol”, mikro és makro) trend jegyében készültek. A tőle megszokott széles kínálattal és tipikusan olasz kompozíciókkal állított ki a POLIFORM cég. Az ismert tervezők, mint Carlo Colombo a konyhák műfajában („Twelve” étkezőkonyha) vagy Paolo Piva kárpitos ülőbútoraival („Soho” kanapé) garantálták az esztétikum és a funkcionalitás szintézisét. A műasztalos kivitelezési színvonal és az elitista design együttese – hagyományosan – az olasz GEORGETTI cég standján látható. A cég állandó jelleggel egy műépítész csoportot foglalkoztat új modelljei megtervezésénél. A tervezők és a cég szemléletének köszönhetően az idő fogalmát és értékét a kitűzött feladat, egy „Rolls Royce” jellegű műtárgy szabja meg. Az alkotók konzervatív felfogását – „a bútorépítészet kicsiben” – jól illusztrálja az „Erasmo” íróasztal és „Teodora” szék (Massimo Scolari) (12. kép), az „Oli” könyvesszekrény (Chi Winglo), valamint a „Kendall” kanapé (Antonello Mosca).

11. kép: CASPRINI, „Azhar” étkező, Marcello Ziliani

12. kép: GEORGETTI, „Erasmo” íróasztal, „Teodora” szék, Massimo Scolari


Spanyol–katalán design Szimpatizánsok számára örvendetes volt a jelentősebb spanyol (értsd katalán) részvétel. A katalán kiállítók – 16 cég – bútorokat, kiegészítő lakberendezési tárgyakat és lámpákat mutattak be szervezetük, a SIDI közös arculatával csoportosan. A rájuk jellemző karakteres, sallangmentes formatervezéstől, a funkcionális és gazdaságos megoldásoktól mindig idegen volt a néha maníros és monoton minimalizmus. Annál inkább jellemezte a formákat a lendület, az organikus motívumok és az élénk színfoltok. A spanyol mezőnyből ki kell emelni a STUA céget (13. kép), mely 2008-ban tevékenységével elnyerte a Nemzeti Design Díjat. Bár az utóbbi években a spanyol–katalán vonal veszített lendületéből, designban és kivitelben a minőség, az anyagok inventív használata máig magas szintű.

A német gyártók Németország, mint európai bútorgyártó „nagyhatalom”, kevés céggel képviseltette magát (a német cégek számára kemény dió az olasz bútordesign és belpiac), sőt újdonságot sem sokat láttunk. Az ismert német designcégek, az INTERLÜBKE és a COR egyesítették standjaikat, mivel odahaza is közös bemutatóközpontot kezdtek el üzemeltetni. A frankenbergi THONET standján az örökölt klasszikus hajlított modellek

13. kép: STUA, kollekció, Jesus és Jon GASCA kerültek előtérbe, melyek natúr kivitelben ma is „blickfangosak”, azaz vonzó látványt nyújtanak. A háttérben a fiatal Stefan Diez kiegészítését láttuk a „404”es rétegelt elemekből álló székcsaládhoz: egy bárszéket és egy asztalkát. A munkaigényes és szó szerint „egyszerűen komplikált” 404-es modellt a Balaton Bútorgyár készíti (magyar tervezőként meg sem merném tervezni). Diez újabb munkaigényes székmodelljét, a „CHO5 Houdini”-t (14. kép) az „e15” német designcég standján láttuk, Arik Levi Red Dot-díjas „SHO5” későkonstruktivista polcai mellett. A múzeumi és kereskedelmi tevékenységéről egyaránt híres svájci–német cég, a

VITRA standján a már említett Bouroullec fivérek színes műanyag széke, a „Vegetal” (Növényi) szerepelt újdonságként Jasper Morrison „Basel” széke mellett. Az utóbbi, mint svájci józansággal kevert retro, a „Re-run time” (visszajátszott idő) trendet képviselte. A VITRA-hoz hasonló profilú cég a német CLASSICON, amely a múlt század hatvanas éveiben aktív brazil tervezőtől, Sergio Rodriguez-től állított ki egy eukaliptuszfából kivitelezett ülőbútor-kollekciót. Újdonságként ismét egy Konstantin Grcic széket, a „Venus”-t láttuk lendületesen ívelt, rétegelt palástelemekből préselve.

A skandináv stílus

14. kép: e15, CHO5 Houdini szék, Stefan Diez

Hiányos lenne a vásári tudósítás az európai bútorművesség harmadik pólusának, a skandináv vonalnak a méltatása nélkül. A dánok szívesen állítják ki a múlt század ötvenes-hatvanas éveiből származó örökségüket, igazolva, hogy a jó design örök érték. Ezt tapasztaltuk az Erik Jørgensen cégnél, viszontlátva Hans J. Wegner „Ox” (Ökör) foteljét. A FREDERICIA ezzel szemben újdonságokból állította össze kollekcióját – bár ennek egy részét már a januári kölni standon is láttuk. Az azóta már díjazott „Stingray” (Rája) hintaszék új fehér műanyag palástjával valóban lebegni látszik a kültéri használatban is. Ez alkalomra szóló újdonság volt a dán retro ízű „Aki” étkező, az argentin–svájci

2009/5 Magyar Asztalos és Faipar

33


illetőségű Alfredo Häberli munkája. Mai design viszont a „Klick-klack” alkalmi pad, a dán Morten Thing és Jan Egeberg páros alkotása. A skandináv mezőnyben viszonylag erős volt a svéd részvétel. A résztvevő 10 svéd cég közül kiemelkedett a JOHANSEN DESIGN „Rib” nevű székével, amely Alexander Larvik munkája, és melyet az idei Stockholmi Bútorvásáron Forum Aid +1 díjjal jutalmaztak. A szék ülés- és hátfelületeit egy összefüggő fémszállal erősített, bordázott filcréteg adja, újrahasznosított textilből. A minimalizmustól már korán elforduló svéd „új hullám” – a NEXT-nemzedék –

15. kép: LAMMHULTS, „Sahara Wood”, Gunilla Allard

17. kép: Balaton Bútor GÄRSNÄS cégek standján láttuk viszont. A bizarr, szedett-vedettnek tűnő anyagválaszték és művészi barkácsszemlélet a klasszikus skandináv vonal ellenében született, és modelljei frissnek már nem nevezhetők. A svéd LAMMHULTS cég egy skandinávosan funkcionalista minimalizmust képvisel retro jegyekkel, mint például Gunilla Allard „Sahara Wood” nevű könnyűkárpitos összeállítása (15. kép). Nosztalgiamentes, letisztult geometria Anya Sebton sorolható moduláris elemekből kombinált ülősora, fekete-fehér alternáló összeállításban. Mint általában a skandináv bútorok esetében, nehéz eldönteni, hogy köztérre vagy lakásba szánták. Meglepő új kollekcióval rukkolt elő a már klasszikus, Alvar Aalto tervezte funkcionális bútorairól híres finn ARTEK cég. Az új kültéri kollekció Shigeru Ban japán építész munkája (16. kép). Alapanyaga egy új kompozit (papírrost és termo plaszt műanyag keveréke), az UBM, amely szintén finn találmány és formaprésben is alakítható. Egy típuselem kombinálásával szék, pad és asztal állítható össze – időjárásálló, és az alapanyagnak több mint a fele újrahasznosításból származik. A formák az archaikus görög bútorokat idézik, és ennek megfelelően kényelmetlenek is. Az alapelvek (újrahasznosítás és moduláris rendszer) és a promóció kiválóak, a kényelmi funkció pedig még korrigálható, ami új jelenség az ARTEK-nél.

16. kép: ARTEK, kültéri kollekció, Shigeru Ban munkáit a BLÄ STATION, KÄLLEMO és

34


Végezetül, de nem utolsósorban a hazai bútorszakmát a Balaton Bútorgyár képviselte, nehéz idők – szerény részvétel (17. kép).

OUTDoor-in

Rendeljen minôségi faipari szerszámot az interneten!

Az idei szalon kiemelt témája – miként a tavalyié is – a folytatódó „outdoor-in” trend, a kültérbe szánt bútorok, melyek magas minőségüknek köszönhetően a lakóterekben is szívesen látottak. Ebben a műfajban főleg olasz és spanyol részvétellel valóságos mediterrán vetélkedőt tapasztalhattunk. Rangot adó, igényes, formatervezett termékeket láttunk az olasz BONANCINA, DRIADE, EMU, FORNASARIA, HERON PARIGI, KARTELL, PIRHER, illetve a spanyol BONESTIL, INDECASA, MOBLES 114 BARCELONA (18. kép), PUNT MOBLES (19. kép) és SELLEX cégeknél. Megállapítható volt, hogy az olasz gyártók főleg az acélt, míg a spanyolok inkább az alumíniumot kombinálják a műanyagokkal.

18. kép: MOBLES 114 BARCELONA, FLOD 17

19. kép: PUNT MOBLES, OUTIN

Összegezve a tapasztalatokat A formatervezett bútorok részaránya növekvő, és követőikkel (az ún. modern kategória) a jövőre nézve meghatározó. A minimalizmus végével egy új, stílusplurális eklektika látszik kibontakozni. Ezzel megegyező, erősítő tényező a sok új anyag és technológia alkalmazása („extra much” trend), melyek az új formák és termékenyebb eljárások ihletői. A hagyományos fából készülő bútorok kiváló minőségűek (itt nem a távol-keleti importról van szó), tekintve, hogy a fa, mint anyag egyre inkább felértékelődik. A designer által biztosított hozzáadott érték az innovatív műszaki szemlélettel egyetemben a minőség nélkülözhetetlen eleme. A nagyméretű tárolóbútorok megújulása nehézkesebb a furnérozott forgácslap és az MDF viszonylat árarányossága, valamint a magas értékű gyártósorok miatt. Így inkább a kisméretű állványbútorok (pl. ülőbútorok) a formai változások hordozói. Az új fogalmába beleértődik a nemzeti kultúrákhoz és a más civilizációkhoz kötődő sajátos is. Saját design híján arctalanul marad a bérmunka, a nyomott árszint és a kis nyereség, melyből nem telik a fejlődésre, tehát a designra sem. Vásárhelyi János formatervező

Az elsô 25 internetes vásárlónk 5.000 Ft értékû szerszámvásárlási utalványt kap ajándékba!

www.mfs.info.hu

Trendek, nemzetek, cégek és újdonságaik

Recommend Documents