NOVENYTERMELES, 2007- Torn. 56. No_ 5-6.
287
TrAgyazas hatasa legeltetett eisgyepekre 1 KA.D.kR
EMRE-'!v1ARTON LASZLO- 1 RAGALYI PETER — 2 SZEMAN LASZLO - •
-CSATARI GABOR-3 NAGY SANDOR-4 ARDAI ARPAD 1 MTA TaIajtani 6s Agrokemiai Kutatc)intezete, Budapest 2 SZIE Ciycpgazdalkodasi Tanszek, G665116 3 Oko rvtaior Kft., Bakonszeg 4 1viagyar Juhtej Szovetkezet tagja, Cserkesz616
Osszefoglalas A Hortobagyi es a Kiskunsagi Nemzcti Parkkal szonkszedos es hasonle adotts.apiBakonszeg,.. Cserke,sz.6. 16 tersegeben vizsgaltuk a ktild.nb6z5 kor6, kftlanbozo . modon tarok juhtragyak elemosszeteteiet, ill _ a tragyazas hatisat a terheit teruletek jelierriz6ire, valarnint a juhtragya es az NPK-miltragyak hatasat az 6sgyep termesere es asvanyi elemeire. A reti szolonyec taiajok feltalaja agyag mechanikai 6sszetetelff., felszinehen mo.szlatanyosienyhen savarty -Li 4- 5% humusztartalornrnal. A CaCO, mennyi.sege az I ru-es retegben mar 12-21 % kortili. Talajvizsgalatok alapjart foszforral gyengen-kkepesen, kaliummal es egyeb makrolmiktoetemekkel kielegitden ellatott volt F6bb levont kbvetkezteteseinket az alabbiakban foglaIjuk Ossze: 1. A haromezer darab tejbasznE anyajuh a felhajt&at, az itatok es a pibeno kararn 0 , -20 cm-es feltalajaban jelcntas tragyaterhelest okozott 1998 ota, A pli(KCI)-ertek 5,0-r61 az NH. racetat 4- EDTA oIdhato K 300 mg543,-o51 1000-2200 mg/kg-ra, a P,0 5 112 mgikg-rel 319-940 InglIcs-ra, a S 28 mg.ikgrO1 37-145 mg/kg-ra, a NO B -N 7 mg/kg-rot 14-86 mg/kg-ra, az NI -14 -N 13 mg/kg-vol 9-58 mg/kg-ra ernelkedett Bakonszegen. 2- Cserkeszolon a kets747 darab anyajuh tr4yaterbelese meg nem volt kimutathat6 , a. legeleterillet atlagahoz viszonyitva a feltalajban. 3. A juhtragyak asszetetele kOzelalle volt a ket vizsgalt terrn6helyen. A p1-1(H 2 0)-ertek 7-8 koziitti, a szerves anvag a friss tragyaban 54-60%, rely 1-2 41.' v Lain 20-30%-ra mersek1Odhet_ Korral csaken5 a N-, a K. a P-, a S- es a fvlo-, mig a Ca-, az Al-, a Fe-, a Sr- es a Ba-elernek mennyisege novekvo_ Ernelkedik a Pb, a Cr, a Ni, az As, a Co es a Sn kbrnyezetszennyez6nek minasialo elemek aranya is az elaregeda trigyalaark. Ezze .C. pat hiazamosan az N1-1.4 -N forma 1-(1.1s'iilyat feh: allthatja a NO 3 -N forma. Osszessogeben az almosiszalmas juhtragya kiizelallo volt az altalunk korabhan vizsgalt almos istallotragya 6sszetetelebez. 4.. Matragyazisi kiserietben a N-, NP-miltragydzassa[ a futermas 2-3, a szenaterrnes 1,5-2,2-szeresere nett A K-tragyi -zr-is hafastalan maradt ezeken a kOtott, K-real jai eIlatott termohelyeken. A I0 t ha -1 .3 ev- ire kiadott juhtragya a tcrrnest Tien] befolyisolta, Bakonszegen a szena ditsabb volt N-, K-, P- es Cu-, valamint szegenyebb Ca-, Sr-, Fe-, Ba-, Pb- es Cr-cicmekben a eserkesz.616iterm6helyhez viszonyitva. Az. NP- es az NPK-kezelesekben mindket termaielyert statisztikailag is igazolhataan nat a szena N-, K-, P-, S- es Cu-koncentriciiija. Eg-yidejincg Bakonszegen emelkedett ugyanezen kezelesekben a Mu es mersekladort a Mo koncentracioja a tnigyazatlan kontrollhoz viszonyitva,
LAI
cti..7.11 1. L:L iai..
(Jut
ugL2 U:2 ItTE
osgyepexre
5. Osszefoglaloan megallapithat6, bogy a vizsgalt 5s2yepek rnakra-es mikroeternckben altalaban egyarant gazdagok es kieI4ithetik a legelb allatok asvanvi elcrnekkel szcmbcni Ktalcsszavak: tragyazas, i5sgyep, talajvizsgalat, termes, elemosszetateI
Effect of fertilisation on grazed natural grasslands J. KADAR- 1 L. MARTON- 1 P RAcALYI-2L. SZEMAN- 3G. CSATAR1-- 3 S. NAGY-4A. ARDAI 'Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest 2 Department of Grassland Management, Szent Istvin University, God 611 ,3 3 Oko Major Co, Ltd., Bakonszeg `Hungarian Sheep's Milk Association, Cserkesz516 Summary
The effect of sheep manure of various ages, stored in various ways was studied on the characteristics of treated soils. Also the effect of sheep manure and NPK mineral fertilisers on the yield and mineral composition of natural grassland were studied in Bakonszeg and CscrkeszOlO, which neighbour the Hortobagy and Kiskunsagi National Parks, respectively, and have similar conditions. The top layer of the meadow soloncta soils was of clay texture, with a humus content of 4-5%, and was lime-deficient/slightly acidic on the surface, though the CaCO 3 content of the 1 m deep layer was 12-21%. Soil ana:yses showed that the soil was poorly to moderately supplied with phosphorus, but had satisfactory supplies of potassium and other macro- and microelements. The main conclusions can be summarised as follows: 1. The dairy flock in Bakonszeg, consisting of 3000 ewes, has caused considerable manure contamination of the 0-20 cm topsoil on the tracks and around the drinking troughs and sheep-pens since 1998. The pH(KCI) has risen from 5.0 to 5.545.8, the N1-1 4-acetate+EDTA-soluble K from 300 mg/kg to 1000-2200 mg/kg, the P 20 5 from 112 mg/kg to 319-940 mg/kg, the S from 28 ingikg to 37-145 mg/kg, the NO3 -N from 7 mg/kg to 14-86 mg/kg and the NH 4 -N from 13 mg/kg to 9-58 mg/kg. 2. In CserkeszoI5 no manure contamination from the 200 ewes could be detected in the topsoil compared with the average for grazed land. 3. The composition of the sheep manure was similar on the two farms, having a pH(F1 2 0) of 7--8 and 50-60% organic matter in the fresh manure, which may drop to 2U-30% after 1-2 years. As the manure aged there was a drop in the N, K, P. S and Mo contents, white the quantities of Ca, Al, Fe, Sr and Ba increased. There was also a rise in the ratio of environment-polluting elements such as Pb, Cr, Ali , As, Co and Srt as the manure aged. At the same time, the NH 4 -N` form of N was gradually replaced by the NarN form. All in all the composition of the sheep manure was similar to that of cattle manure previously investigated, both of which contained straw bedding residues4. In a mineral fertilisation experiment. N and NP fertilisation caused a 2-3 times increase in the grass yield and a 1.5-2.2 times rise in the hay yield_ K fertiliser had no effect, as the soil on both farms was of heavy texture and well supplied with K. The application of sheep manure at a rate of 10 t ha -1 .3 years - I had no influence on the yield. In Bakonszeg the hay had a higher concentration of N. K. P and Cu and lower quantities of Ca, Sr, Fe, Ha, Pb and Cr than in C,serkesz6t6. On both farms the NP and NPK treatments led to a significant increase in the N, K, F, S and Cu concentrations of the hay. In Bakonszeg there was also an increase in Mn and a decline in Mo in these treatments compared with the non-fertilised control. 5. In summary it can be stated that the natural grasslands investigated were ilenerailv well supplied with macro- and microelements and were able to satisfy the demands of grazing animals for minerals. Key wards; fertilization, natural grasslands, soil analysis, bay yield, element composition
2oui, corn
,
Bevezetes es irodahrii attekintes Thaer (1809-182.1) hangsUlyozza, bogy a laza szerkezeti:i juhtragya a marhatr6gya-
hoz viszonyitva lainnyen bornlik e nagyobb mennyisegben alkalmazva tiilhajtja vetest, •iivel a vizeletbol sok ammoniat fejleszt, kivaltkeppen az oldhatatlan hurnuszt tartalinaza Ndeken eiOnyOs A tragyatermeles szemszdgeb5 kivdnatos, bogy a juhokat almozott istallOban tartsuk. Igy sialmas tragyat kapunk, amely min olyan gyors hatasia, mint a karamoz6ssal nyert, de sokkal tartosabb. A kjnti kararnois nagy elea-we viszont, 'logy a tragyakihordas koltsegeit megtakarithatjuk. „Az angolok ellene N, ann ak a karamozasnak. Szerintiik a juhlege2 3 lerornlik, ha az ejszakai tragyat megvanja, ill. Mthathan megjavul, ha ezt meghagyjak" — jegyzi mce a szerz6. Wolff (1872) Ugy tekinti, hogy a juhtragya nOvenyzetre gyakorolt hatasat illetoen a „forro" lotragyahoz all kozelebb. „A juhok a takarmannyal egyUtt es az itatObel sokkal kevesebb vizet vesznek fcl mint a marbak, atingosan a mkanniiny szdrazanyaganak eg -y fontjara alig tbbbet mint ket fontot, Ha kizaroiag szenaval es szalmaval tort6nik takarmanyozasuk, akkor ineg kevesebbet. A friss juhtragyanak what szarazabbnak ken Lennie, Es valOban, altalaban 33-36%-a szarazanyag, mig a lotragyaban kb. 30%, a friss n -iarhatragyaban 25 %". A belsar rnintegy 66% vizet, 31% szerves anyagot es 3% karilifi hamut tartalmaz. A friss alnios juhtragyaban atlagosan es szarazanyagra szatnitva 2,49% N. 1,6g% K., 0,72% Ca, 0,48% Na, 0,33 % Mg, 0,30'.'4) Fes 0,1 8'?,;) S talalhato. Barrow es Lambourne (1962), ill. Barrow (1967) arra utal, hog)/ Ausztthliaban a lejuh es szarvasniarha belsaraban meglehet6sen stabi1an 0,8 g N talalhat6 100 g elfogyasztott takarmany-szarazanyagra vetitve. A tabletimaraclek N a vizelettel tavozik, mennyisege a takannany N-keszietenek fiivgvenye. Atnikor pl. a n N-tartalma 4% feJ ett volt, a kibocsatott N 80%-at takIltak a vizeletben. mig 0,8% tartalinn fie eseteben a juhok dital Ciritett N-riek csupan 4P ,•-1-it. Sears Es Newbold. (1942), if[, Sears (1950) LijZelandon szniten konstatalja, bogy az uritett N 70-75%-át a juhok vizelete tartalmazza, amikor N-ben gazdag bereriives takarmanyt fo2yasztanak. Del-Afrika flatly legel(iin ugyanakkor a kibocsatott N 80 4 -a a belshrban jelenik meg nebezen felszabadulo oldhatatlan forrnaban. Whitehead (1970) nagyszarnn irodalrni utalasra tatnaszkodva arra a kovetkeztetesre jut, bogy a juh 0,5-3,0 1 vizeletet iirithet naponta (telen kevesebbet, ill. nyaron tobbet) legeltetes intenzitasat61 is fUggoen. Esetenkenti writes atlagosan 150 ml kOrilli 1-2% Ntartalommal. Intenziviegeltetesnel a terillet 15-25 kaphat vizeletet evente, 200-400 kalha pontszen1 N-terhelest okozva. A vizelet az erintett tertilet ketszereset benedvesitheti a talaj p1-1-erteket ernelve. A N rnintegy 50 %-a elveszhet, azonban az ammonia elillanasaval vagy es6s id5ben a kepz6d6 NO 3 -N kimosadasaval. A friss belsar 0,5-0,8% szarazanyagra szarnitva 2-3% N-t tartaltnazhat. A talaj felszinen a napon kiszaradva azonban a N nagyobb resze, akar 80 c,0-a NH 3 formajaban clillanhat, Ismeretes, bogy a vilag szhi -ios pontjan a legel6k gyenge termekenyseget bizonyos mikroe/emek hianya vagy1 -61si:liya fMn, Zn, Cu, B, IVlo, Se) okozza. Miutan a hianyokat azonositottak es korrigaltak, a allattenyesztes es a triczoQazdasag roliarnos fejlEd.esnek indulhatott pl. Ausztraliaban es az USA-ban. Szalay et al. (1977) felvetettek, bogy a HOTtobagy szikcs legeloinek kiesi hozamait talan nemcsak az emelkedett sotartatom, hareem egyeb e)emhiany is el6idezheti. Tab sziz no 'et elenieztek, nOvenyTendszertani es takarrnanyozasi szempontbOl ertekeltek hanninchet mirnaveteli helyet erintve_
Az I. tablazatban bernutatott vizsgalataik szerint a hortobagyi szaraz szikes legeldkOn hones Achillea-Festucetum pseudovinae nOvenytarsuias navenyei altalaban szegenyebbelc tracreeleinekben, mint ligyanezen novenyek jobb termbbeiyen. A legeffi allat (juh es tehen) igenyet a hortobagyi takarmanyszena atlagosan 114 mg/kg Fe-tartalma 100%-ban, az 50 mg/kg Lk-111i Mn 85%-ban, a 18 mg/kg Zn 30%-ban, az 5 mg/'kg Cu 52%-ban elegitheti ki (2. table at). Ez a fokozatos elszikesedes es a pH-ertek emelkedistnek ko-vetkezmenye, „A juhallomany szaporociasi indexe mintegy 40%-kal kisebb a jó Iegelokan megszokottnal, amit Zn, Cu, 1 Sri hianya is okozat" — allapitjak tneg a szerzok. Ekozben utainak Anke et at (1973) vizsgalataira, amelyek szerint az Szalay et at 1977). 50-60 mg/kg Mn-tartalom alatt fellephet a rneddoseg Javor (2003) megillapitja, bogy az Europai Uni6 1,8 nagyallat-egysegig, azaz 18 anyajuhsurdsegig extenzivnek tekinti a teraIethasznosit6.st. A magyar allatsathseg ennek csak ti5redeke. A kiyanatos allatletszarn tObbszorose lehotne a jelenleginek, a veszendiThe 1. tablazat, tiortoMgy szciraz, szikes legeOnek rnikroelern-tartaima fdbb boritousagot ado niNertyfajok osszeterele alapjcin (Szalay ot al, I97•) Uralkodo fontosabb ne.vem.rfajolf; (1) Festvea pseudovina setarea ef eullrna Poa pratensis Post htlibrDso Alopecurus praiensis Koeleria gracilis
Atlagos zold bariti % (2)
Tartalorn rrigikg szarazanyagban (3)
Sigyozott kbzepirtek (4)
Fe
Mn
En
Cu
111 1 69 69 91 73 87
35 93 46 30 79 63
12 29 22 10 2] 20
4 9 4 5 5 2
114
51
5
Table 1. MieroeIement content of the most abundant fodder plant species on the Hortobigy Heath (Szalay et al_ 1977). (1) Dominant plant species, (2) Average green cover %, (3) Element content in mgikg dry matter, (4) Estimated weighted mean values.
2. tablizat, A hartobcigyi legelak mikroelern-ellatowagcinak- megitelise talcarrnanyc;zdsi szempontbo'l (Szalay et al, 1977 nyom 'an) A reti novenyek min6sitese 11itcasiguk szerint (1) filanyzana hatara ndvenyben (4) Kie1.44.6 ciiatattsag (5) Juh, tehcn igeriye (6) Hortobagyi legeli5k adaga (7) (Ellatottsigi %-a) (8)
Tartalom mg/kg szArazanyagban (3)
Zn
Cu
SO alatt
30 alatt
20 alatt
8 alatt
t50,-200
70-15'5
21-4o
1(1- 11
50 114 (100)
60 51 (85)
60
7-8
18 (30)
5
I3v3t1aAtn7 iontLsok (3 ) 1(1116nbozi5 szergik szerint MTA (1974 Szalay et al. 1977
(62)
Table 2. Asse5sment of the microelement supply of the Hortobagy Heath based on the needs of grazing animals_ (I) Classification of the meadow plants, (2) Element content, mg/kg dry matter, (3) Literature sources, (4) Upper limit of micronutrient deficiency, (5) Satisfactory supply, (6) Normal demands of sheep and cows, (7) Mean for Hortoba'gy pastures, (8) As a °A Dfrazing animal needs, (9) According ie valiCALYS alathoirs.
c: /
mend takarniany erteke milliArdokra teliet6. Mindezt a lakossag foglalkortatasa, heIybentartasa is indokolja. Nemzeti program es tinanszirozas szilkseges ajovedeirnezo es ugyanakkor kotelez6 hasznositas biztositasihoz, Teri et at (2004) vizsgAlatai aiapjan a vizelet hatasLa a hortobagyi talaj satartalma a mintegy 1/4 ha itatahelyen 0,02%-roi 0,3%-ra emelkeclett. Egyidej -Eleg nOtt az essz-N, a NO 3 -N, a NH4 -N mennyisege is. A tragyazas rnintazata egyenctlen. Kiugroan nag y a felhajta utakon, a pihen6- es itafohelyeken. Megallapitisaik szerint a legeltetett tertileten nagyobb a biodiverzitas, melynek megi5rzesehez eros legeltetesre van sziikseg a szikes pusztakon„A marha kevesse melyen kanyarintva legel es kevesse valogat. A juh szelektiven es melyen legel, eras gyornosodast okozhat (ln: Berl' et al. 2004). Beni et al, (2004) a vedett termeszeti tertiletek legeltetese kapcsan hangsdlyozzAk, hogy a gyepekhez kotodik a vedett noveny- es allatfajok egyharmada, A hazai gyepek Cobb mint 50%-a extenziven kezeli es 200 000 ha termeszetvedc:Imi oltalom alatt all. Ferintartasuic fgnyii a fegefi5-tapos6-ttigyizo 6ffat jefeni6tet. A gyepek term6kepess6ge kicsi, inert csak ott maradtak fetin, ahol rosszak a talajadottsagok es keves a esapadek. A kistermeta filvek a taposast jobban elviselik, sat az a.proesenkeszes gyepek kimonciottan igenylik is Eviegemlitik, hogy az 1989. evi Voros Konyvben kOzblt vedett allatfajbol 137, a fajok 43%-a talalhatO ebben az alacsony es nyitott, mezOgazidasagi munkakkal kevesse zavart vegetacioban, arnit a gyep jelent. Fratne (1992) kozlese szerint angliai viszonvok kOzott juhoknal a szilard urillek napi 1-1,5 kg/lege16 juh, ami napi 45-8 uritessel tragya kg/Uritesb61 adodik bssze. Ez a legeltetesi idenyre szamitva 300-700 kg (korillbeltil 200-400 kg szarazanyag) tragyat jelent. A legel6terulet juhtrkgyaval valo varhato lefedese 0,05 , 0,07 m2 allatorikent. A vizelet 1-2 liter - juh -1 - nap-1 15-20 tithes rnellett, A lefedesral nern kozol adatokat, A tejeli5 marha az evi 200 napos legeltetesi klenyben 5500-6500 kg (700-800 kg szarazanyag) belsarat valaszt ki, ami napi 10-12 tiritessel 25-35 kg/nap friss tragyat jelent. Ez arnennyiseg napi 0,6-0,7 m 2 1egelEiterillet-lefedeSsel szamolva, legeltetesi idenyenkent 100-130 m2 legel6tertilet tragyazasanak felel meg legeld 6.11a.torikent. A legeltetesi idenyben tehenenkent 100 m 2 terUlet lefedese L - het6 el naponta 10-12 aritessel szamolva, asszesen 2.0-25 liter anat . ' nap-1 vizeletkivalasztassal, Osszegezve megallapitja, hogy a beisAtTal es a vizelettel lege18 allatonkent 700-800 kg Niha, 200-500 kg P 7 05 , ill. 250 100 kg K2Olha terheles, mig a vizelettel hektaronkent 300 150 kg N, 25-50 kg P 2O5 Cs 700-800 kg K 2 O foltszerii terheles erheti a talajt (Frame 1992). Nagy es Vi n CZ effy (1 997) panyvizasos legeltetessel merle a tejelo marha tragyatermeleset es annak hatisat agyep hOzarnara. Adataikat osszevetve egy 1956 es 1996 kbzett kdzoit kutarast eredmeny a?apjdn azt icapta, hogy a tizenha sierzo' litfaggban a Hiszirthites 36, a vizelet 20 kg,./ha, a napi hatoanyag-kijuttatas pedig N 250 -, P 2 05 120; K20 270 ginap. Adataikbol Tnegallapitottak, hogy a terCiletre jut() urulek hatasara Ovr51 evre javul a gyep hozama es anna.k iitemeben javul az allateltarta kepeseg. Szopico es Barcsa (1992) 6sszehason1ito kiserletben megallapitja, hogy a 20 Om szerves tragyazassal nyert 22 Vita ffitermes hozama megegyezik az 50 kg - ha -1 - ev- IHH 4NO 3 -rrifitragya 23 ttha -ffitem-lesevel, mig a 40 Oa kezeles a0 t/ha zoldhozama a 100 kg ha-1 ev-1 NH4NO 3-adag 30 tdia termesevel. A szerzLik vizsgalatai a Festuca arundinace(.2 (nadk&pia esenkesz) vezetTiOvenyii gyepen tortentek.
/14 C4zi es Monori (2005) 20-40-60 vim tdlerett juhtragya hatisat vizsg;ilva megallapitotta, hogy a 20 tiha clUzis kedvez6en befolyasolja a novenyaIlornany fajl Osszetetelet, a 40 tiha pedig mar a termest is noveli mintegy 30%-al, A 60 tiha tragya adag nem eredmenyez of Fan foku vAltozasokat, ami indokolna az alkalmazitsat. 1,inczej)5 , (2005) szerint a 60 kg tomega anyajuh 7 kg/nap korali vizsztiksegletet a legelt fa vegetativ vizkesziete mintegy 60 %-ban kielegitheti 3,0-3,7 kg/nap itatas mellett, A hertobagyi legel6k gyogynovenyeiben a K 3,23%, a Ca 1,42%, a Fe 179 mg/kg, aMn 54 mg/kg, a Zn 29 mg/kg, a Cu 8,5 mg/kg mennyiseget test ki a szarazanyagban. A rnikroelemek tartalma Osszessegeben 78%-kal multa felfil a ftivek es a pillang6sok atlagat. „A lege1iSk es tLek e es ni5vErireAkriek felnOt%_ana ln-ria azonos a pillangosok atlagaval es rneghaIadja a fafeleket. Vegeredmenyben a termeszetes gyepek teijes ertekii takarmanyai a lege15n kialakult allatoknak" = aflapitja meg. osszefogla16an elmondhatO, hogy a tragya ervenyesaleset az eghajlat es a talajfauna befolysotja alapvet6en, hisz a tragyanak be kell jutnia a talajba, a gyakerekkel itsz5tt fels6 retegbe. A tragyaboritas az allatsfirliseg faggv&nyben 1-5%-ra tehet6 eves szinten. K.Cilonosen szaraz viciekeken nagy a foltterheIes, a tragya nehezen bonalik_ A tragyahatas tekinteteben ellentmondasosak az adatok. A hullott tragya egyenetlentil oszlik el legeltet6s kozben Cs nagyok a N-vesztesegek, a tragya-N ervenyestilese kicsi. A N korforgalma a legeltetesnl nem zart, a N mozgasa a talaj-n6veny-allat rendszerben tehat nem nevezhet6 „gazdasagosnak". A legeltetes tragyahatasa ritkan mutathato ki a fenti okok miatt, hiszen az ds6 rainimumban 6.Itataban a N van a gyepelc vsvt.jnek dOnr5 resze eIveszhet. Ezert is nagyok a N-hatisok a m6tragyazasi kisrietekben. A tovabbiakba_n a sajat vizsgalataink els6 eredmenyeit isrnertetjuk, melyeket 6sgyepeken vegezttink 2005-ben.
A gazdalkodas ismertetese Az Oko Major Kft., valarnint a szornszedos terilletek 6sgyepein, a Beretty6 arterein teli-nyari legeltetesre alapozott nomad pasztorkodast folytat mintegy 1000 ha termeszetvedelmi g-yepen. Az 5-10 cm hOreteg meg nem zavarja a legel6 rackat. Az extenziv juhaszati telepre ev vegen, az Cij ev elejen hajtjak vissza a nyajat, hogy az allomany felkeszigOn az ell€sre. A 3%.11 -lok mhicius elejevel ellenek ugymond a ,,,zOld fare". A baranyok 40-45 napig maradnak az anyjukkal, majd aprilisban a fejs indulasaval elvalasztjak 6ket. A valasztaskora baranyok 10-12 kg-osak. Az atlagosan 2000-3000 darab, f6kent tejhasznU gyimesi racka 1998-2000 ldizott kerult az extenziv telepre. A legeltetett anyajuhallomany a napi fejes miatt a kbzeli gyepeken marad, ill. aprilistol augusztusig naponta behajtjak a legelor61. Ha elfogy a fii augusztusban a kisillesi id5szak miatt, akkor befejezik a fejest es megkezdadik a folyamatos terelgeti5-pasztoroI6 Iegeltetes az addig nem hasznositott vagy korabban kaszalt lege15kon, A gyepterrnes tomege tehat meghataroz6 a tejelesi id5szak hosszara. A kotott szikes talaj esetenkint csupan 1-2 AK (aranykorona) min6segii, az aprocsenkeszes gyep hozama fligg az evjarattol, a csapadektol. Termesnovelo beavatkozasok a vedett teraleteken nem alkalmazhatak., a tlatikonysA.g a it gehoksi tetbncA6ga optirna‘izalasval .ja-vitbatb.
s A gazdasig velemenye szeriut a legel6 nemcsak jo Ievegot, napfenyt, mozgasi lehet6seget biztosit a fiatal allatok egeszseges nevelesebez. hailer] kivijo jalina541j .`fiver is terem. Az 6sgyepek navenyfloraja rendkiviil eazdag, itt mintegy ktszL nbvenyfaj fordul el6. A gyagyhatasit es antibakterialis novenyi hatoanyagok a tejzsirban is megjelennek. A novenyeket az allatok akkor legelik le, amikor nagy a tapertekiik, feherjeben gazdagok es kivalo az emeszthet6segak. Az allattartas gazdasagos es az el6munka hatekony az uralkoda aprocsenkeszes A tejeles ideje alatt szakaszos legeltetes folyik a kozeli gyepeken, ahol tizehat darab othektaros legelokert es tizenhat hektar baranynevelb kert, valarnint egy kileneven taros egybefligg6 legel6kert van kialakitva. A lege16kerteket az aszalykar kivedese es a nagyobb termes elerese erdekeben ontozik. A kertek nOvenyallornanyat a tisztan telepitett zold pantlikafii ill. vOrOshere es a betelepult 6shonos legel6f(i kevereke alkotja„A 186 ha-os teriilet 17 km vilIanypasztorraI van felszerelve. Az 5-6 honapos fejesi id6szak alatt a juhokat szakaszosan legeitetik a legel6kertben, mely fagymentes labdas onitatoval van ellatva meszpadon, bogy eikeruljek a labveg betegsegeit. Fejeskor 20-30 dkg csalogatoabrakot (szaritott repaszelet, kukorica, arpa vagy zab) kapnak az allatok. Ezen thlmenoen tapanyagszakseglethket legelessel keil fedezniiik, melyre a ket fejes kozOtt nyolc ora all rendelkezesAre. A fejes 6 es 16 orakor tortenik 50 fej6allasos karusszelben. Az allomanyt item/ ember negy bra alatt feji meg. Az evi atlagos tejtermes valasztas utan 55-60 lianyajuh. A Magyar Juhtej Szovetkezet Cserkesz616 gazdalkoda tagja cigaja es laeaune fajtat tart 1999 ata tobbszaz hektaros 6sgyepen, ketszaz anyajuhot legeltetve. A jullaszat kett5s hasznositisii, juhtej es pecsenyebarany felintenziv tartastechnologia mellett. A tejhozam 144 1 • laktaci6-1 • db-I , az atlagos baranyhozam 1,3-1,4 dbianya. A nyari takarmanyozds fegefo-re alapozott, inclokolt esetekben 40 dkginap kukoricaabrakkal kiegeszitve. A kiegeszites az ellesre vale) felkeszites idejen, augusztuti 15-szcptember 30, kozotti id6szakra, valarnint a tenyeszkos, a novendek es a gyenp egyedek szarnara a legeltetes idotartamara is vonatkozik. Legeltetesi ideny az aprocsenkeszes legelon marcius kozepet5lnovember vegeig tarthat az idojarostol itigg6en. Novembertol marciusig adwdt tali takarrnanyok a lucernaszena, gyepszena, repaszelet, nielasz es a celiranyos thrakkeverekek, mint a tejelotap, a baranytap. A napi kiosztas 5 es 15 orakor tortenik. Alkalmazott technologiai derrick: szenaracsok, itatovalyUk, abrakos valydk, rovid szerfaszerkezetes juithoclaly es a rnesz padozattal ellatott bekeritett kifutak. Fejes a parallel allasokkal ellatott dobogos fejbpadon tortenik, rriely tejet zart rendszerben viszi be a hatobe. A fejes marciustol augusztus vegeig, a novendek ne•e*se nthrejustM jathus kozepeig, a }antes d yak ePesre va26 Icikeszite-sc deccrctbert61 januar kozepeig, az ellete pedig januart61 februar kozepeig tarthat altalaban. A lehullott esapadek mennyiege januarban 11, februarban 54, marciusban 37, aprilisban 67, majusban 44, jimiusban 67, j6liusban 151, augusztusban 119, szeptemberben 47 mm-t tett ki. A kisillesi id6sak elmaradt 2005-ben a szokatlartul b6seges Aliusi es augusztusi csok rniatt. Az atlagos allatletszarn 3-4 dbila volt, mig z atlagos tejtermelas 47-54 kgianyajuh mennyiseget tett ki. Az egy anyajuhra vetitett hozamok az alabbiak szerint alakultak 2005-ben: barany 0,8 db, gyapjll 3 kg, termelesi ertek 16-17 000 Ftlev, termelesi koltseg 8 500-11 000 rt./6v, a netto jovedetem 6 000-7 600 Ftiev. ,
Anyag e.s modszer Ahhoz, hogy a juhtrigya kornyezetre gyakorolt hatasat megiteljuk, minclenekelott a tragya osszetetelet bell megismerni. Mivel ilyen atfogo vizsgalatok hazankban nern folytak es erne vonatkoth reszletes adatkozlest az eterhet6 kulfoldi irodalornban sem talaltunk, vizsgalatainkat kiterjesztettilik nemesak a fontosabb makro- es mikrotapeIernekre, hanem a kornyezetre esetleg karos, toxikus elemekrelnehezfernekre is A rnintaveteli tery rnagaban foglalta az eltero kor(i, ill. eltert5 kotillmenyek kozott tarok tragyak begyiijteset. Minden esetben parhuzamos atlagmintakat vetti.ink, egy-egy atIagmintat 25-25 reszmintab61 fillitottunk ossze. Hason16 rn6don 25-25 lefilrassaI kepeztunk atlagmintakat a feltalaj jellemzesere. Parhuzamos atlagmintakat vettank a tragyaterhelesi foltokon, az adagol6 legeltetessel terhelt terdleteken (itat6, felhajt6 ut pihen6 karam), valamint a tere]get6ipAsztorol6 gyepterdleteken. A legeIo ket poritjan melyffirasokat vegeztank a 0-20, a 20-40, a 40-60, a 60-80 es a 80-100 crn talajretegeket erintve. A talajmintakban az agronomiai es komyezeti szempontb61 fontos NEI 4-acetat EDTA oldhato elemkeszletet kisertilk figyelemmel, valamint meghatarortuk az alapvet6 egyeb term6helyi alaptulajdonsagokat is, mint a pH-ertek, a kotottseg, a humusz, a CaCO 3 , az „osszes s6". 2005. aprilis elejen tragyazasi kiserletet inditottunk a ket nemzeti park terilleten azonos kiserleti semaval, bogy az eredmenyek osszevethet6k legyenek. A parcellak 5 5 = 25 m2 alapterilIettlek. A matiagyazasi kezelesek az un. klasszikus hiLnykiserleti sort kovetik (kontroll, N, P, K, NP, NPK), hogy a tragyahatasok, ill. a talaj feltoltottsege szabatosan megallapithat6 legyen. A hat kezelest harotn ismetlesben es latintegla-elrendezesben allitottuk be, mely kiegesztil a juhtragya vizsgalataval, igy 7 x 3 =- 21 parcellas kiserletekkel dolgozunk. A N 100 kg • ha -1 • ev--1 N-, a P 100 kg ha-1 • ev-1 P 1 0 5 -, a .K 200 kg ha-1 • ev- I 1(2 0-adagot, mig a juhtragya 10 t ha -1 • 3 ev-1 mennyiseget tett ki (7. tablazat), Tragyazas Witt a kiserleti terilletral parhuzamos atlagrnintakat vettank a feltaIajb61, ill. a kiserlet szegelyeben melyfarasokat vegeztiink 1 m melysegig 20 cm-enkent. A tragyat parcellankent kezzel szOrtuk ki a sarjad6 gyepre, bemunkalas nem tortent. Egy hOna.ppal kes6bb, 2005. majus 11-en a kiserleti parcellak novenyeit mintaztuk. Megallapitottuk 0,5 m--es mintavetelek alapjan a novenyek friss es legszaraz tomeget, legszarazanyag %-fit, majd a szena fontosabb wakro- es mikroelerneinek meghatfirozfisara kerult sor. A mintavetellel egy idoben allomanybonitalast is vegezttink fejlettsegre, ill. a botanikai osszetetelt is felveteleztuk. Laboratoriumi vizsgalatok az MTA Talajtani es Agrokmiai Kutatointezeteben tortentek az alabbi feltarasi modszerekkel es az ICP technika felhasznAlasaval: ,
1. Noveny: 0,5 g bernert legszaraz anyaghoz 5 cm 3 cc.1-1NO 3 + 1 cm3 cc,1-1 2 02 adgols,mj15percnolasikhurdbenzs.Elk merese ICP kesztilekkel. 2. Juhtragya: 0,5 g bernert legszaraz anyaghoz 5 em 3 cc.HNO 3 -F 1 cm 3 cc.H2 0 ) adgols,mj30percnoldsatikhumberndzs.Elk merese ICP keszillekkel.
3. Talaj: 5 g bemert talajhoz 50 cm 3 NH4 -acetat + EDTA kiraz6 oldat az oldhato eierrtartalom megbatarozAsahoz Lakanen es Erviii (197!) szerint. Elernek nielese ICP keszillekkel. A pH-ertek, a CaCO 3 , a humusz, a ketottseg, az 6sszes so, az NH4-N es az NQ -N Baranyai et al. (1987) altal ismertetett modszerekkel, 4. Osszes N: 0,5 g bemert 1egszara.z n6venyhez (vagy 1,0 g talajhoz) 10 cm 3 2 SO4 + 2 crn 3 cc. H 20 2 adagolasa azI\ilSz 20135 (1999) szerint. c.H 5. Szerves anyag: (Turin szerint) 0,2-1,0 g talajhoz 10 cm 3 kensavas K-bikromat, rnajd Mohr Oval titralas. Tatajvizsgal'at1 aredtttenyek A Hortobagyi Nemzeti Parkkal szomszedos Bakonszeg tersegeben vizsgalt talajszelvenyeinek adatait a 3. tabla7.at fogialja ossze. A reti szolonyec genetikai tipusba tartoz6 6sgyep feltalaja agyag mechanikai 6sszeteteha, meszhianyos, enyhen savanyii, humuszban gazdag, A melyseggel a kotottseg es a pH-ertek emelkedik, az 1 m kiiriili retegben roar U-13% aCO3 talalhata es a rich& agyag crasen reakcidt jelez. Szervesanyag-keszlete ugyanitt egytizedere zuhan, viszont 4-5-szorbs .ere ugrik az „osszes s6" mennyisege. Az NH 4 -acetat EDTA oldhat6 Ca-, Mg-, Na-, S-, Sr- es Belemek n-iennyisege altalaban egy nagysagrenddel megn6 az I m karCili retegben, melt' a feltalaj kiliagzisara utal ezen elernekben. A Mn es a Ba felhalmozodasi maximumat a 20-40, mig a mobilisabb Cr akk.urnuldci6s csiicsat a 40-80 cm reteg jeizi. A 0-20 cm feltalaj a leggazdagabb az aiabbi elemekben: Fe, K, Al, P, Ni, Pb, Cu, Co, Zn. A Cd egyenletesen oszlik mega talajszelvenyben 0,1 mg/kg koncent -thcioban. Az NH4-N es a NO 3 -N fortnak csokken6 tendenciat mutatnak a melyseggel, felhalmozodasi maximurnuk a 20-40 cm-es retegben rnerhet6. Megemlitjuk, bogy az NI-1 4-acetat + EDTA oldhato Se a 0,6, az As 0,4, a Hg 0,1, a Mo 0,04 mg/kg kimutathatOsagi hatar alatt maradt. A Kiskunsagi Nemzeti Parkkal szornszedos Cserkesz616 tersegeben vizsgalt talajsze1venyek eredmenyeit a 4. tablazat tekinti at. A f6bb talajtulajdonsagok tekinteteben a ket term6hely hasonlo vagy ki5ze11116 talajt repreze.ntal, a reti szolonyecek genetikai tipusat. A feltalaj itt is agyag rnechanikai osszetetelii, meszhianyos, gyengen savanyii, humuszos. A melyseggel n6 a pH-ertek, megje1enik a CaCO 3 , mely 21°70-ot er el a 80-100 cm-es retegben. Szeniesanyag-keszkte csokken, mig as „Osszes so" a 40-80 cm-es retegben dUsul. Az NH 4 -acetat + EDTA oldhato Ca-, Mg-, S-, Sr-, Eta- es Cr-elemek a 80-100 cm-es retegben alckumulacios maximumot je1eznek. A Ni viszont a 20-40 cm, a K es a Mo a 20-60 cm, a Na es a B a 40-60 cm reregekben ch'istiit. Az N1-14-N es a NO rN formal( mennyisege a 80 cm-ig csakken, majd isrnet ernelkedik az 1 m retegben. A N0 1 -N keszlete csupan egynegyede a Bakonszegen mertnek. Man vizsgaltuk a felhajtoutak, az itatok, a pihen6karamok feltatajat is 2005-ben, hogy a foltszerii tragyaterheles merteket megiteljuk. Cserkesz616 tersegeben erderni tragyaterheles nem volt kimutathato. A juhtenyeszt6 a kOzelmultban (1999-ben) kezdte meg tevekenyseget mintegy ketszaz cigaja anyajuh beillitisaval. Az eltelt r5vid id6 es a csekely allatietszam hatasa meg tern jelentkezett a feltalaj osszeteteleben, ezert az adatok atlagat kOzOljiik az tablazatban.
3, tabl4zat. Bakonszeg icglairszelv(Jnyenek vizsgalati erednu;nyei 2005-hen aket Y fi ri.s adatainak thlagai) Vizsgalt iellernD5k (1) licoIbt-tr,c1-; (5) CaCO 3 pH(H20)-ert& pH(KC1)-Crtal Humusz (6) ,Osszes so" (7)
Mot:16kegykg, (2) %
% %
Ca Mg Na Mn Fe S K20 Al Sr Ba
mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg
P2O5
Talajrnintavetel niClys6gc [mil (3) 0-20
20-40
40-.60
60-80
52 0 6.4
51 3 8.2 7.1
61 10 9.0 7.7
72 13 9.2 7.9
4A I 0.05
0.82 0.17
0.71 0.28
NH 4-aceta
EVE/4,_ oldihatcr3 el‘erclAc 6- .szliet (%)
0,40 0.09 0.03
1_27 0.16 0.11
319 557 16 255 142 15 38 54
548 227 30 175 117 28 56 12
3_28 0.24 0.20 436 108 163 149 113 64 27 17 4.2 5.1
7.9 0.7 4.3 4_8 0.2 0.1
8,1 6.0 5.9 2.2 4.6 1.2 0.2 0.1
11.2 5.7
125 9.7
5,5 7_1
8.8
Cd
trig/kg fl gas mg/kg mg/kg mglks mg/kg mg/kg mg/kg
NH4 -N NO3-N
mg/kg mg/kg
Ni Pia Cu B Co Zn Cr
1.62 0.09
3.4 2.0 1.0 OA 0.1
4_83 0.28 0.26 289 97 371, 154 99 76 14 16 3,3 5.2 3.2 4.2 1.5 0.3
80-]00 76 12 9.2 8.0
kt1:6.g (4) 62 7 ?....4 7.2
0.45 0_22
1.60 0.16
4.05 0.30 0,27
2.77 0,22 0.17
286 81 382 136 93 75 15 12 4,4 5.0 2.7 4.0 1.8 0.4
376 214 192 174 113 52 30 22
0.I
0.1
5.8 5.7 4.7 2,9 2.8 1.6 0.3 0.1
2,8 3_8
4.4 5.5
7.3 6.4
0.2
Alegjegyzes: a Sc 0.6, az As 0.4, a Hg 0.1, a Mo 0.04 mg/kg kimutathatesagi hatar alatt maradt, (9) Table 3. Data of soil analysis at Bakonszes in 2005 (Mean of two core samples). (1) Parameter. (2) Units., (3) Depth of soil sark-spl'xig, cm, (4) (5) Water'-holding capacity, (wi'Ar')%4f,,€)1Toamu,s. "Tout salt", (8) NH 4 -acetate+EDTA-soluble element contents according to Lakanen and Ervin (1971), (9) Note: Below th detection limit: Se 0.6, As 0.4, Hg 0.1, Mo 0.04 inglks.
Bakonszegen a foltszeril tragyaterheles rnerteke az alabbiak alapjan becsulhett5. A felhajt6 utakon naporita 2-szer atlagosan 700-1200 db anyajuh halad at majustol szeptemberig_ Az egyas itatok kornyeken 700 db anyajuh delel 5 ha-os lege16kertenkent 2 napig, naponta 3 4 &a iddtartamrnal majustoi szepternberig. A nyitott pihenokarimban napi 4-6 orat tartozkodik atlagosan 200 db aIlat egesz evben. A biogazdalkodas iranyeIvei szerint a belsarTal es vizelettel kijuttatott osszes N rim haladhatja rneg a 170 kg/lia/ev rnennyiseget, Ez 13 anyaluh/ha Liatsafaseget enzed meg a -
4. tablazat. Cserke.sz6ld tal(.21szeive.ny442ek vizsgcluti eredniz;nyei 2005-ben (kei f.C?ros adarai;tak Litlaga?) Vizsg.z51! jelleinzilik (1)
NiErt&k• egyse (2)
Kiifitiiiittsi,ig (5) CaCO ; -1(l-14D)-art6k p1 p1-1(1(C1)-ertdd
°o .
Huniusz (6) ,fDsszes sir (7)
Taajra.initailete1 ra../y.sege. fc/211(3)
1 At rag
0-20
20-40
40-60
60-80
80-100
(4)
51 0 6.7 6.0
52 0 83 71
62 3 9.2 8.0
62 11 9.4 8,2
59
57
4.02 0.04
2.11 0.16
1.65 0.19
9.3 8.0
7 8.6 7.5
0.62 0.10
1.85 0,13
6.98 1.08 0.13
2.23 0.51 0.15
21
0.88 0.19
NE1 4-aceiat EDTA, oldhato elernkeszlet (8) 0_85 0.49 0.22
—-
.zi,.D4- , )ri --3- ,er- 1 •—■•—■ Cr• . . _. _. NLs V
ao cn
7.0 1.8
e --I—
8.5 1.1
.
7.9 2.1
1-,' ‘.04, -
mg/kg rrigikg
.-•
N11.4 -N N0,2,-N
rsk
11.5 11.8 5.0 5,3 4.0 0.5 01 0.2 0.1
rqDO •—. ,--•
15.0 7.6 4.6 8.6 5.0 0.8 0.2 0.2 0.1
I
N
7.4 0.6 7.9 8.3 4.1 3.5 0.2 0.1 0,1
366 363 160 230 135 56 17 17
4-4
mg/kg mg/kg Tnekg mg/kg mg/kg ingikg mg/kg mg/kg mg/kg
433 364 251 105 150 11 13 10
r- a,Le- Is- %C.Clr- -- 4-,-..
Ni H Pb C.ii Co Zn Cr Mo Cd
mg: kg ragfkg
367 201 701 2S 177 8 16 -•••-) .....
LC:
mg/kg mg/kg mg/kg rriekg mg/kg mg/kg
.-- N
Mt' 1<•)(.) Fe S Al Sr Ba P0 5.
——
0_17 0.18 0.18
rp
%
0.20 0.05 0.03
rnff'.
% 'Yu
J0`.•r --• N N
•■
Ca Mg Na
80 142 82 2 312 60 142 42 8
282 260 256 144 122 66 13 16
1.1 2.2 4.3 1.9 0.4 0.8 0.4 <0.1 0.1
7.7 5.8 5,4 5.3 3.0 11 .2 0.2 0.1 0.1
6.6 1.5
6.4 1.5
a Se 0.6,. az As 0.4, a Hg 0.1 mg/kg kimutathatc)isagi hata'r alatt mara5t. (9) Table 4, Data of soil profile analysis at Cserkesz5L6 in 2005 (Mean of two core samples), (1) Parameter,
(2) Units, (3) Depth of soil sampling, cm. (4) Mean, (5) Water-Voiding capacity, (wfw 1 , (6) Humus, (7) "Total salt", (8) NH 4-acetate+EDTA-solnnilc element contents, (9) Nate: Below the detection limit: Se 0.6, As 0.4, Hg 0.1 mg/kg.
legeltetes saran, A tragyaterhel6s tiikrozodik a talajtulajcionsagokban. A kiserleti legel6tertilethez, ill. Cserkesz616 4tlagahoz viszonyitva megemelkedett a pH erteke, killoniisen a felhajtoitt es az itato talajaban. A tneszpados itato 3% kOriiii aCO s tartalommal renclelkezik, A talaj 7% feletti szervesanyag kesziete a pihendi kararn alarti akkumuIaciot mutatja. Ugyanitt, vaiamini az itato alatti talajban eri el maximunik a sc k. az eiektrolitok rnennykege a tragyaterheles nyornan. A meszpados itato terrneszetszeriileg az NH 4 -acetat + EDT. oidhat6 Ca es Mg keszletben is chlsul (5, tablazat).
...„_---
usgyepekre
5. tdblizat. Foliszeril trcigyaterhelis Bakonszeg teraleljn, valamfnt a esericesthith teruk atlaga a 0-20 cm retegben, 2005-ben
Mertek-
Vizsgalt jelierrtzak (I)
egyseg ( 2.)
Bakonszcg, folitszerd tragyatcrheles megnevezese (3j (4) 57
KbErktsg (9) CaCO pH(H 2 0)-6rtek
€.143
pH(KC1)-61-tek Hurnusz (10) .,13sszcs so" (11)
0,/
7.3 6.8 5.53 0.07
(5)
63 3 7,2 6.8 6.?.g 0.16
PiheiriCikaritm Kiser1cti tcrOct (7) (6) 56 0
5.5 7.10 0_16
52 0 5,6
Cserkeszold atlaga (8) 46
0
4.7 6.163 0.04
4.8 4,37 <0.02
0.38 0.09 0.03
0.15 0,05 0.52
NH4-acetat + EDTA oldhat6 elcrrike'szJet (12) Ca Mg
%
K20
of /0
Fe P205 Mr, Na Al
mgfkg rnglkg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg rnekg
Ba ST
hi
, ii
Zn Ni C.1.1 Pb Co 13 Cd Cr Igo
rngicg mg/kg rug/kg mgAg ragfkg mg/1(g mg/kg mg/kg
NH4-N 1 0 3 --N
mg/kg mg/kg
Megiegyzes: a
mg/kg
0.87 0.11 0.11 336 558 327 103 78 37 40 27 8.7 6.7 6.5 6.6 3.2 2.2
0,1 0.1 0.07 8.9 14.4
L47 0.13 0.22 791 940 240 327 98 145 25 25
0.52 0.10 0.t0 7)0 319 30I 48 130 58
39 72
841 112 258 270 169 28 34 14
440 19 384 341 207 18 14 7
33.3 6.7 7.4 6.3 2.3 2.1 0.1 0.1 0.04
5.6 7,6 7.3 6,3 3.4 0.8 0.1 5,2 <0,04
6.4 8.3 8.2 7.1 4.0 0.5 0.1 0.1 <0.04
4.2 8.1. 7.6 7.0 4,4 0.7 0.2 0.1 0.07
/5,9 47.9
58.4 85.9
12,6
7.9 2.1
7.2
Se 0.6, az. As. 0.4, a 1-1g, 0.1 kin-Listat.hat6sig, ho..t&s- ?ant {#.3)
rabie S. Patches of manure pollution in Bakonszcg and average for the Cserkeszotek area in the 0-20 cm sail 14yer, 2005- (I) Parameter, (2) Units, (3) Patches of manure pollution in Bakonszcg, (4) Tracks, (5) 'Drinking troughs (6) Sheep-pork, (7) Experimental area, (8) Mean for Cserkeszo16, (9) Waterholding capacity, (w/w) %, (10) Humus, (1 I) "Total salt", (12) NH 4 -acetate + FDTA-sa]ublc element content, (13) Note: Below the detection limit: Se 0.6, As 0.4, Hg 0.1
Wolff 0872) vamos vizsgalat adatait ertOkelve arra utal, hogy a juhok friss vizelete atlagosan 1,95% N-, 1,88% K-, 0,40% Na-, 0,20% Mg-, 0,12% S- es 0,11% Ca-osszetetellel rendelkezbet. Mivel a N nagyobb TeSZt eiveszhe, a vizelet az almos tragyaboz hasonlOan els5sorban K-forrAst jelent. Arnint az 5. tablazathan lathato , az N1-1 4-acetat EUTA. oldhato K20-keszlete a feltalaj ban Cserkes2.6115 atiagaban 200, a bakcirtszegi
LI-CALLES, 2U0 k
cm.
56, No. 5-6.
299
16n/kiserleti teraleten 300 mg/kg kbriiii erteket mutat. A 200-300 mgag oldhato K,0tartalorn e rnodszetTeI men ....e mar kielegit6 K-elIatottsAgra utal agronomiai szempontbel (Kadar 1993, Csathd 2004). A foltszcru tragyaterheles eredmenyekeppen az oldhato K 20-keszlete a pihen6karam feltalajaban 1000, a felhajto 1:it 0-20 cm fels6 retegeben 1100, mig az itat6 feitalajaban 2200 mg/kg, azaz 0,22%-ra ugrik, nagysagrcndbeli emelkedest okozva. Flasonlaan nagysagrencldel mitt meg az oldhato P 20 5 -keszlete, valamint a talaj S- Os Zn-tartalrna. A kivanatos „kiclegit6" P-ellatottsag agronorniai szempontbOl a 50-100 mg/kg P 2 05 -tartalom volna hasonlo meszes talajon. A kiugra S-tartalom a tragyaterhelest tarozheti, rnig az extrem 33,3 mg/kg oldhato Zn-kesziet tovabbi magyarazatra szorul. A Zn altalaban mozgekonyabb a savas, mint a 16gos talajokban, pH 7 falbtt felvehetetlen forma az uralkoda. Az Na-alkalikus talajokban azonban j61 oldod6 Na-Zn vegyfiletek kepz6driek, Ezell a szodas lUgossaggal no a Zn felvehet6sege. A p1-1-erteket e talajokon nem tekintjuk iranyadonak (21,1EM NAK 1979). Ahhoz, bogy az 5, tablazatban Inert egyeb elemek keszietet kell6en me2iteIhesstik, osszehasonlitaskent kozoljuk a termekeny inez6fOlcii meszes valyog csernozjorn (Nagyhorcsoki Kiserleti TeIep) szantott retegenek jellernz6it: K A 40, pH(H 20)-enek 8,0, pH(KC1)-ertek 7,8, CaCO 3 5%, hurnusz 3,1%, ,,osszes so" <0,02. Az NH 4-acetat + EDTA oldhato elernk6szlet az alabbinak adadik [mg/kg] a talajbatr Mn 420, Mg 372, K 2 0 160, 11 ,0 5 SO, Fc 70, Al 70, Sr 23, S 20, Ba 20, Na 15, Pb 5, Cu es Ni 4, Co es B 3, Zn 1-2., Cr es Mo 0,1 alatt (KOthir es Nemeth 2003). Amint az osszevetesb61 Bakonszeg es Cserkesz616 talajaiban eredenct6en tobb az oldhato Mg., a Fe es a Na nagysagrenddel nagyobb keszletet mutat, de ernelkedett a Zn, a Cu es a Ni nehezfemek koncentracieja is a mezdfoldi valyog csernozjorn szantott retegehez kepest. Mez6fOldi esemozjom talajunkon a KCl-dal kicserelheto NH 4-N 5 10 mg/kg, a NO3 -N 10-20 mg/kg kozotti ertekeket mutat tragyazatlan talajon, itlagos evekben. Arnennyiben feltesszilk, hog y a talaj 1,5 kg terfogartomega, az egy hektar szantott reteg mintegy harommillio kg, hektarra vetitvc, akkor 1 rnekg 3 Ica-flak adoclik. A feltalaj tehat 30-60 kgiha NO 3 -N-t szolgaltathat a novenynek. Bakonszegen az itate, es a pihen6karam talajaban az N1-1 4-N 16, ill, 58 mg/kg ertekre, mig a NO 3 -N kereken 48, ill. 86 mg/kg ertekre emelkedett. A feltalaj tehat e szarnitas szerint 144, dl. 258 kg/ha, a gyep szamara kozvetlenul asszimilalhate N-t tartalrnaz. Tovabbi melyffirasokkal kell tisztazni az altalaj, a talajprofil NO 3-N-keszletenek, a NO. 1 -N-bernosadasinak alakulasat. Fennall termeszetszer -den a talajviz NO-szennyez6desenek lehetdsege is. -
A juhtrAgyarnintik vizsgAlatAnak eredmenyei A bakonszegi es a cserkesz616i juliaszatban gyiljtOtt killoribozo koru, taro1asil legszaraz szalrnas/almos juhtragya-atlagmintak osszeteteler61 a 6. tablazat tajekortat, A tragyak pli(H 2 0)-erteke altalaban 7-8 kozotti, logos tartornanyban van. A szerves anyag a friss tragyakban 50-60% kartili, meld , az id6 ni1asaval 2.0-30%-ra mersekl6dik, elbomlik. Jelent6s ekezben a N-veszteseg, melt' 2,5-2,9%-rol aka? . 1,0% ala csokkenhct. Altalaban csokken6 tendenciat jelez mega kon -al a K, a P, a S es a Mo, rnely elemek reszben kilngzassal vagy elillanassal tavozhatnak. Egyertelmuen no a „fOldes" elernek
6. tib1 'azat. A Bak-onszegen e7 Cserkesz6/6n gyairibtt kakinhoz J- korj legsairaz szalnicislalmos juhfragya-dilagmiPt ossze:etele 2005 ben -
Vizsgalt jellerrizU (1)
Mertek egyseg (2)
Bakonszeg (3)
Cscrkeszal6 (4)
1-2 Lacs 1-2 honapos 0.5-1 eves (6) (5 ) (7)
1-2 hews 1-2 hanapos 0.5-1 eves (5 ) (7) (6)
Friss mintaban (8) Viz (9) Szarazanyag (10) Legszaraz anyag (11)
82 18 22
57 43 51
59 41 47
69 31 36
67 33 38
37 43 52
I egszaraz mintahan (12) Snn-cs C (13) Szervec anyag (14) pll(1-1,0)-ertek
% %
36.5 63.2 7.24
33.3 5/5 7.09
9.00 15.5 8.21
30.8 53.4 7.60
32.8 56:7 7.47
20.6 35_6 166
N Ca K Al P Mg Fe S Na
%
2.89 1.62 2.08 0.30 1.11 0.72 0.04 0,45 0.34
2.52 1.62 1_31 044 0.94 0.63 0.06 0.35 0.14
0.74 10.76 1.61 1.76 0.25 0.63 1.28 0.29 030
2.50 2.00 3.53 0.47 0.76 0.63 0.11 0.51 034
2.61 1.92 3.02 036 0_96 0.67 0.06 0.51 0.31
1.66 2.25 2.18 1.35 0.58 0.68 1.03 0_44 0.32
Mn Zn Sr Ba B Cu
mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg
Pb Cr Ni
mg/kg mg/kg mg/kg
6.1 16 9.2
3_8 5.1 7.7
As Co Mo Sn Cd
mg/kg mg/kg mg/kE mg/kg mg/kg
1.58 1.15 1.05 0.36 0.59
1.62 1.51 1.03 <0.25 0.42
NH4 -N NO3-N
mg/kg mg/kg
% % % % % % % %
j
497 121 79 69 21 42
212 76
455 111 77 69 19 30
384 78
348 68 100 90 22 14 8.3 22.6 16.0 6.46 5.77 0.17 0.90 0.19 195 175
311 92 103 50 39 25
330 140 99 47 31 35
3,7 6.8 10
2.9 4.7 6.5
2.30 1,99 5_29 <0.25 0.25
1.81 1.57 5.26 <0,25 0.32
292 88
364 80
411 82 153 97 58 21 15 20.3 13.9 5,99 5.21 2.35 0.65 0.23 465 624
Cserkeszi316: 1-2 hctes (fcdett hodaly), 1-2 hanapos (fedett hodj_ly), 0.5-1.0 eves (nvitott tragyakazal). Bakonszeg: 1-2 hetes (1egc145), 1-2 honapos (legeio), 0.5-1.0 eves (nyitott tragyakazal) (15) Table 6. Average composition of sheep manures of different ages collected at Bakonszeg and Cserkesn516 in 2005. (1) Parameter, (2) Units, (3) Bakonszeg, (4) Cserkesz615, (5) 1-2 weeks old, (6) 1-2 months old, (7) 0,5-1 year old, (8) Fresh manure, (9) Water, (10) Dry matter, (I 1) Air-dry matter, (12) In airdry samples, (13) Organic C, (14) Organic matter, (15) Note: Cscrkesz316: 1-2-week-old and 1-2month-old samples taken from a covered barn and 0.5-1-year-old samples from dung-heaps stored in the open air. Bakonszeg: 1-2-week-old and 1-2-month-old samples taken from the pasture and 0.5-1year-old samples from dung-heaps stored in the open air.
.VV V Cj4 I I .t.ruvwx-1:o,
(Ca, Al, Fe, Sr, Ba), ill. nehany komyezetszennyezOnek tartott rnikroelerninehezfem trenrwisege (Pb, Cr, Ni, As, Co, Sn) az eloreggelb tiigyaban. A friss vagy 1-2 honapos tragyakat meg az N1-14 -N forma talsialya jellernzi, mig 0,5-1 eves korhan az NT-1 4-N es az NO 3 -N formal( egyensiilyba kerillnek, esetleg a nitrifikacio eldrehaladtaval a NO -N forma kerul eloterbe az erett istallotragyaknal rnegfigyeltekhez hasonloan. A juhtragya rnikroelem- tartairna tdbbe-kevesbe megfelel a hason16 korti athlgos istallatragya Osszetetelenek. Sajk elemzeseink szerint az erett istallotragyaban a N es a K_ 2,0-40%, a Ca 1,6-4,0%, az Al 0,5-4%, a P 0,4-1,6i-Yo a Mg 0,4-1,2, a S 0,2-0,8, a Na 0,1-0,5, a Fe 0,1-0,5% kOzott ingadozott a szarazanyaghan. A rnikroelemek szarasa ugyanitt az alabbinak adodott; Mn 120-400, Sr 40-120, Zn 20-200, Ba 20-100, B 20-40, Cu 10-100, Cr es Pb 4-22, Ni 4-15, As es Co 0,6-3,0, Ma 0,4-1,0, Se 0,1-0,8, Cd inglkg. A NO 3 -N 100-600, az N1-1 4 -N 80-300 ingikg hatar kOzott valtozott. A vizsgalt gazdasa2okban men juhtragya bsszevetve az erett istallotraeyaval tehat esetenke'nt erneikedett As-, Co-, Mo- es Cd-keszfetet jefzett, mig a Se minden esetben a 0,6 mgikg kirnutathatosagi hatir alatt maradt. Az As, a Sn es a Co mindket termaelyenttelephelyen a 0,5-1 eves nyitott tragyakazalhan nOtt meg, rnig a Nlo a Cserkeszol6n gyiljtott tragyaban. Tovabbi vizsgalatok szuksegesek az okok felderitesere, ill. a mintaveteli hiba kisziiresere es becslesere (6. t6blazat). A kisparcellas tragyazAsi kiserlet eredmenyei A tragyazasi kezelesek hat sat a gyepn6venyzet fejlddesere es hozarnara a 7_ tZibiazatbe.tn tanulmanyozhatjuk. Bakonszeg tersegeben dbnt6en a N-tragyazas nbvelte a zold fii, ill. a legszaraz szena torneget. Az aliomany fejlettsegere utal6 bonitalasi es a inert termesadatok Osszecsengenek, A P-tragyazas csak a N-nel egyiitt adva rnutatott pozitiv hatast. A. K-tragyazas a varakozasoknak rnegfelel6en hatastalan maradt ezen a K-rnal kielegit6en ellatott agyagos talaion. AN-, NP- es NPK-kezelesekben csokkent a szarazanyag-tartaloin, a f i nedvd6sabb es fiatalabb Inarailt eiettanilag. A zold ftherrnes e kezelesekben 2-3-szorosara, mig a szenaterrnes atlagosan 1,5.2,2-szeresere emelkedett. Cserkesz616 terilleten, ezen az oldhato P-ral gyengebben ellatott talajon csak az egyilttes NP-tragyaz4s bizanyiilt hatekonynak, Mivel mind a N, mind a P ternieslimital6 terivez6, ezert a IcCit6n N- 6s . k:don P-kezel6s credrn6nytelen maradt. A K-triiRyazAs itt is hatastalan, hisz a talaj K-szolgaltatisa csaknem 1
tcaciar t. et a].: TrAgyazAs hatasa legcltetett Osgyepekre 7. tablazat, A treigycizejsi keze:Msek haiiisu a gyelg.navenvzet fejl.r5cks ,ere s hozamara 2005. encijus II err Kezelesek
Sz6na [t'haj (5 )
szama
jeic (1)
Kontroll (7) N P K NP NPK Suhtragya (8)
1.0 4.0 2.7 1.0 4.0 5.0 2.0
5.8 12,7 6.6 6.2 17.9 12.0 6,5
21.7 17,3 21.4 21.6 16.6 16.8 19,7
(1 r7.1(-17I- rn cr... .—. CA■—■.—.. r-..]eN .--
Lagsza'raz anyag 1%1 (4)
T1:
Bonitaliis Z61(71 tifinieg at lorrianyra [tihai (3) (2) Bakonszeg (6)
SzD 5% (9)
1.4
5.9
2.0
0.9
Atlag (10)
2.8
9.7
1,8
Cserkesz.515 (11) 2. 3. 4, 5, 6.
NP NPK Juhtragya (8)
2.0 3.7 1.7 1.3 4.7 4.3 2,7
6.3 6.7 6.9 5.0 14_9 10.7 4-7
28_1 25.9 22.1 31.0 17_4 17.3 27.1
1.8 1.7 1.5 1.5 2.6 1.8 1.3
SzD wn (9)
1.5
7.0
4.7
1,0
Atlag (10)
2.9
8.7
24.0
1.8
Kontroll (7) N P
K
Megjegyz ,6's: N = 100 kgilia N, P - 100 kg/ha P20 5 , K = 200 kg/ha K 2 0 evente, a juhtrAgya 10 trl -ra/3 evre, Bonitalds: 1 igen gyenge, 2 - gyenge, 3 = k6zepes, 4 J6, 5 = igen jo allornanyfejlettseg_ !2)
Table 7. Effect of fertilis•l treatment on the development and yield of the grassland on 11 th May 2005. (1) Treatment number and code, (2) Scoring for stand development, (3) Fresh mass, trha (4) Air-dry matter, %, (5) hay, Vila, (6) Bakonszeg, (7) Control, (8) Sheep manure, (9) L.SD 51/4, (10) Mean, (II) Cserkeszi1518, (12) Note: N = 100 kg/haiyr N, F - 100 kglialyr P .2 05 , K = 200 kg/halyr K.2 0 in mineral fertilizer form; sheep manure 10 Vlia/3 yr. Scoring: 1 = very poorly developed, 2 poorly, 3 = moderately well, 4 - well, 5 - very well developed stand. ,
vetoclik a kercles: mennyiben modosulhat a fajdiverzita, a gyep botanikai osszctetele a tragyazas nyoman. A tovabbi vizsgalatok soran erre is keressak a valaszt. Megemlitjlik, hogy a kijuttatott juhtragya Bakonszegen 2,07 % N-, 4,30% K-, 0,93% P-, mig CserkeszOlon 1,66% N-, 2,18% K-, 0,58% P-asszetetelt mutatott, A 10 t • ha-1 •3 ev-1 -adagok tehat Bakonszegen 207 kg N-, 430 kg K- (516 kg K 2 0-), 93 kg P- (213 kg P 20-), mig CserkeszolOn 166 kg N-, 2 1 kg K- (262 kg K 2O-', 58 kg P(133 kg P 2 0 5-) mermyisegnek feleltek meg a harom evre szarnitva. A termer megallapitasa, ill. a mintgveteleket kOvet6en a kiserleti teruleten a legeltetes a szokasos rnodon folytatodott. A kiserleti parceIlak gyeptakar*nak asvanyi osszetetel&r61 a 8. tthblazat informal. Mivel onmagukban a 13- es K-kezelesek a filvek osszetetel6t nem rnOclositottak, csak a tragyazatlan kontroll, az NP- es az NPK-kezeleseket szemleltetjuk. A statisztikailag is bizonyithat6 valtozasokat *-gal jelo]tik. A kontrol 1 par-
NOVENYTERMELIS, 2007. Tom. 56. No. 5-6.
303
8. tablizat. A trdgydzds halciscr a legszciraz, gyepsz6nu elenidsszetelelere Bakonszeg e s Cserkesz151,5 teriileten_ A frifirtapiiel la'opaet..0.7,- 206,5 Ayziju.s. El= jcic (I) N K C,1 P S Mg Na NO 3 -N
1v16rtek cgyseg (2) 10 %
5
% % % DA % %
Rakonszeg (3) !Contra (5) /78 2.91 0.59 0.42 0.28 0.24 0.12 0.05
NP 3.43* 3.27* 0,57 0.51* 0.38* 0.27 0.06 0.09*
CL:ricesz ,6115 (4) NPK 3.19 3.76* 0.49 0.47* 031 0.23 0.03 0.09*
Kontroll (5) 1.89 1.96 0.77 0.27 0.26 0.24 0.12 0.05
NP 2.83* 177* 0.80 0.44* 0_43* 0.25 0.22 0.10*
Fe Mn Al
nIgikg trigerkg mgAg
207
144
178
294
317
220
148'
173
200
f fZ
122
47
80
191
196
Zn Sr Ba B Co
mgikg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg
36 29 18 18 10
34 20 14 14 12*
34 20 18 12 12*
Ni Ph
mg/kg mgrkg
2_9 -
2,1
2.6 ..
1v10 Cr Cd Co
nigikg mgikg
0.32 0.22 0.20 0.17
0.20* 0.14 0.15 0.14
012* 0.20 0.17 0.14
mg/kg mg/kg
-
41 40 48 17 7
NPK 2.59* 3,12* 0.64 0.39* 0.35 0.24 0.18 0.06 202 377* 102
44 40 42. 14 10*
44 32 32 14 10*
2.0 1.3
1.5 1.3
2,1 0_7
0,35 0.40 0.18 0.21
0.28 0.43 0.24 0.19
0A4 0.25 0.20 0.62
Megfegyzes. - As 0.4, Se 0,6, Pb 03, Hg 0.1 mg/kg kirriutathat6sagi hatar alai/ (6) * szignifik,ins valtoza's 95%-os valOszinfisegi szinten a kontroilhoz k6pest (7) Table 8. Effect of mineral fertilisers on the element content of the hay at Bakonszeg and Cserkcs24516 on 11 `h May 2005- (1) Element, (2) Units, (3) Bakonszeg, (4) Cserkesz616, (5) Control, ( .6) Note: Below the detection Jim& As 0.4, Se 06., Ph 0,3, Hg 0.1 mg/kg, (7) * Significant changes compared to the control (LSD 5%).
cellak novenyeit osszelietve megallapithato, bogy a hortobagyi (Bakonszeg) terinnelyen a szena gazdagabb N-, K-, P- es Cu-, valaniint szegenyebb Ca-, Fe-, Sr-, Ba-, Pbes Cr-elernekben a cserkesz616i termi5helyhez viszonyitva. Az Pb Bakonszegen nern is volt kimutathato. Az As 0,4, a Se 0,6, a Hg 0,1 mg/kg kirnutathatOsagi hatar alatt rnaradt a vizsgalt szenakban. Arni a rragyahatasokat illeti, lathato, bogy Inindket terrnahelyeD emelkedett a Rena N-, K-, P-, S- es Cu-koncentracieda az NP- vagyles NPK-kezelesek nyoman. Ezen ullmentien igazolhato Bakonszegen a to csokkenese az NP es az NPK, ill. a Mn erneikedese az NPK-kezelesben a kontrolthoz kepest. Ablioz, bogy a vizsat gyepszenak taplaltsagi allapotat diagnosztikai szernpontb61 inegiteljak i a 9, bibicizatban attekintest adunk a gyepszena elemkeszleterkil kiiionbozi3 szerzok es elter6 termesztesi/baszositAsi madok szerint. Altalaban elfogadatt, hogy a n5vanyi optimum 6s az allatok
i. er
iragyazas hatisa logebtetett 6sgyerickse
9. tM:i1.(d.2.at_ A gyp,,oszira elenitartahna kiitonNizel szerz6k ea ehe'ri5 lermesz: '611,hasznosit4sf ,,n6dok szerini
Ficrri N 'A K% Ca 4 P% Mg % Soo Na % Fe ing.ikg Mn rng/kg Zn rogficg Cu nagfkg a mgfkg
Ifoiff 08721 (2)
Rornaser (1960) (3 )
Horvath (1976, 1.979) (4)
1.42 1.11) 0.61 0.18 0.20 0.10 0_17
0.8-3.0 LO-3.5 0,3-0.7 0.2-0.4 0.1-0.3 -
2.0- 3.0 L5-2.0 0.6-0.8 0,264.34. 0 18-0.20
-
100-160 03-.15o. 30-40 g-10 6-4
-.-
-
0.12-0.16
Find,: (1982) (5)
0,5-0,7 0 .."-0.4 0,1 - 0..3 0.1-0.2 50-60 50-60 30-50 8-10
Bergmann (1992) (6)
Kackir (2005) ( 7)
2,6 -4.0 2.0-3..0 0.6-1.2 {),35_D.(0 0.20 •0.60
(3.'23-3..0 1.7-3.1 0.4-0.8 0.12-0.36 0,10-0.31 0.14-0.32 0.01. -0.07
S'S-',,W 25-50 5-12 6-12
/00-420 n =n0 7-16 2-6 3-8
Woiff(1872): atlagos Osszetetel (reti sz&na) Rormisev (1960): a tetrnesztsi_ viszelvok fs.ig.g-,;&nyEben lionriith 'Cs Prokiszka (1976 Cs 1979): a takarrnanyozasi szQmpontbol optirnaB bsszetatel Firock (1982): a tejel6 tchenek szamara rnegfele16 asszetetel Bergmann (1994 interizivet 1.(ezeit retnegclb terillet optirriali50sszetetele Kr dcir (2005): rninimurn-rnaximum elerntartalom NP1C-miltr6.gyazasi tartamkiseActbm rneszelJ esQrnozjorn tQle.pitett gyep). valyogtalajon (palangas Table 9. Element content of the hay according to various authors and as a function of the growing or utilisation (1 S7 2)1 average connect at meadow 1 -iwy, (3) R.r..rnc.r.sev (1960): as a Qs-A:tic:0ns, (1) Ft rrient, .(2) function of growing conditions, (4) HorviitA and Prohciszirci (1976 and 1979): optimum values for animal nods. (5) Finek (1982): optimum composition for dairy cows, (6) Bergmann (1992): optimum. values for high yielding, intensive grassland, (7) K6diir (21D05): minimum and maximum contents of a grassland established without legumcs as part of a long-term field experirr)ent on a calcareous chernozcm soil, as a function of different N, P, K supply levels.
optirnlis 6sszetetel a takarmanyban kbzeli. vagy azonos lehet a P-, a S-, a Ca-, a iVig-eiernek tekinteteben. Az allatok Na- es C1-igEnyet csak a szikes legel6 fiive elegitheti ki. A takarmanyok Mn-, Zn-, Cu-, Se-keszlete esetenkent nern felel me az allatak elettani szuksegletenek Fine* (1982) 6s az MBA AOTB (1974) szeririt. A 9, tablazatban megadort elemkoncentrzieiok aiapjan a gyepszena mincik6t term5he1yen tobbe-kevesbe megielek; osszetetelt mutat takarrnanyozasi szenvontb61 a Bibb tapeletnek tekinteteben a tragyazatlan talajon, figyelembe veve Horvath es Prohaszica (1916 es 1979), ill. Finck (1982) altal javasoltakat. AN is a P nemileg lcisebb tartalornmat rendelkezik az optinialisn61 NP-tragyazas Weikel, mig Bakonszegen NP-, NPKT,iagy miluigyazAssai a Na kerill a hianyzOnaba. Egyeb eletnml koneentratf a el meglialadja a megkivant rnertehet: K, Ca, S, Mg, Fc, Mn, Zn, B, Cu, Mo, Co. Az Al, a Sr, a Ba ferneket rnai tudasunk sierint nem tekintjuk sem erclerni szennyez6 elettieknek, sell) 6rdemi t_plalkozas-elettani szempontb61 fontos anyagoknak. A Ni, Pb, Cr, Cd, Co nyornelemek altalaban 0,1-1,0 mgikg tartornanyban rnutathatok ki a fLivekben. Az Pb es Cd 1 mg/kg koncentriciO filet Mat sinnyczOiriek rnin6salhet, A NO3-N
30f,
NOVENYTERMELES. 2007. Tom. 56. No, 5-6.
0,25% felctt, azaz 2,5 g/kg tartalmat meghaladoan nemkivanatos a takamlanyban, a vizsgalt term6helyeken tehat nem mutat karos diasulast meg a NP- vagy NPK-kezelesekhen seal. A kiegyensUiyozott taplaltsagot jellemezhetjtik a „normaiis" eiernaranyokkal is. A N/S, ill. Kilvig arAnya 10, a NA' 7-8, a Cu/Mo 10-50, a PiZn 50-I50, a P/Mo 1000 kOralire tek-ietb. Ezek az aranyok tabbe-kevesbe fennallnak Bakonszeg Cs Cserkeszdld gyepszenajiban. Az emlitett - aranyok is jelzik azonban CserkeszolOn a nemileg kicsi Nes P-ellatottsagot (8. tablazat). IRODALOIVI Ake, M. el al.• 1973. Manganmange] beirn Wiederkauer. Arch, Ticrernihrung 23. 197-21I. Ramnyai F.-Fekete A.-Kovacs 1 : 1987. A magyarorszigi talajcipanyas-vizsgalatok creelnienyei, tvIc7.6gazdasigi KiadO. Budapest, Barrow; N. I: 1967. Some aspects of the effects of grazing on the nutrition of pastures. J. Aust. Inst. agric. 33.- 254-262. Barrow. N_ J-Lambourne, L. J.: 1962. Partition of excreted nitrogen, sulphur and phosphorus between the faeces and urine of sheep being fed pasture. Aust. 1. agrie. Res. 13: 461-471. Bergmann. W.: 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena-Stuttgart-New York. Berl' B.-Vajiw T-rte-Czegledi L.: 2004.A vedett termeszeti teitletek legeltetesc. Debreceni Gyepgazd. Napok. 20: 51-58. Szerk.: Nagy G.-I-azanyi J Agrdrtud. Centrum, Debrecen. Cs i.2076 P: 2004. A talaj-nOveny rends= tapelemforgalmanak agron6miai es ktirnyezetvddelmi vonatkozisai, Aladcrtai Dcr,tan Eft.Q.Ac..zz 'es ez3 sei. L-Monari 1 2005, Tillerett juhtragya hatasa az Alopecurettun pratfmsis gyeptarsulAsra. In; Gyep-Allat - Videk-Kutatas-Tudomany. 123-129. Szerk,: Ja.vor, A. DE ATC. Debrecen. Finck, A.: 1982. Fertilizers and Fertilization. Vcrlag Chemie. Deerfield Beach. Florida, Easel. Frame, J. 1992 Improved Grassland Management. Farming Press Books, Ipsvitch, UK, Iforvcilh R.-Prohriszka K.: 976. Adatok a ret--legela nC.wenyzetenek tapelem-tartalmarol, NOvenytern -ieles 23, 1: 5 I -56, szka K.:1979. Osgyepek tapelemtartalmat befoly016 lenyezok. Bot. Kbzlern. 66: 103-107, Horw.ith 2003. A juhaszat szerepe az unios tc,Tiilethasznositasi elvArisok Tnegvalasit.isaban. In: Legelicteses Jc.ivor A.: allattartast 227-232.: (Szerk.: Javor A.) DE. ATC, Debrecen. Kr & 1..• 1993_ A kaliuniellatas helvzetc MagYarorszagon. KTM-MTA TAKI. Budapest 1-112 p. KLid‘if I..- 2005. Mutragyazas hatasa a telepitett gyep asvanyi elerntartatmara. 3. G:, ,repgazel. K6z1.2; 57-66. Kthdcir 1.-Nemeth T. 2003. Mikroelem-szennyegk kimosodasanak Yizsgalata szabadfdldi tcrheleses tartarnkiserletben, Agrokernia es Talajtan 52 315-330. Lakanen, K : 1971. A comparison of eight extraetants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr, Fenn. 123.' 223-232, NAK: 1979_ Miltra'gYdzasi iranyelvek es u.zemi sz.imitasi rnoct5zer, MEM Nbvenyvedelrni cs Agrokemiai KOzpont. Budapest. M74 AOTB: 1974. MTA Allatorvostudomanyi Bizottsag allisfothiasa a gazda_sagi allatok rnikroelemsziiksegletar61, ikllattenyeszte's 23: 81-88. Napdx. 14. 1...ege)tett•sos \rap G.-1,Inc:EffyL. 1997allattartis. 109-117. (Szerk.: Nagy G•.•Vinczeffy I.) DATE. Debteccn. Ronzev, P. 1... 1960). Lop i pasztvisesa. In. 5zpravoesnyik pa minerarhilm udobrenijant 331-336. (Szerk.: Kataliimov, M. V.) Gos/_ Izd. Sz/h, Litcratur1i, Moszkva, Seani, P D.: 1950. Soil ferti lity and pasture growth. J. Br. Grassid. Soc. 5: 267-280, Sears, P D.-Newbold, R. P.. 1942_ The effect of sheep droppings on yield, botanical composition and chemical composition of pasture. 1. N. Z. J. Sci. Technol. Sect. A. 24: 36-61. Z.-E2-Hyeiterni, Y: 1977. Hortobagy legelikertileteinek rniKtoelern-ellatortsiga, Z_ SzulnY Talajtan 26.. 95-112. Agrokemia es ..
-
306
Kadar Let al Tragydza.s hatasa ]egcltetett dsgyepckre
1992. Szerves cs nAtragya..z.as hatisa a gyep terrnsore. In: Debreceni Gyepgazdalkodasi Napok 10. Legeltetese.s ilIattartas. 51-56. Szerk.: Vinczeffy 1. DATE. Debrecen. Thar, 1809-1821. Az osszerii rneze[gazdasig alapia1. IV rEsz. A trigyithstan. (Szett..1 Kadar I.) MTA Talajtani os Agrokerniai Kutatointezete. Budapest. Viroc-zejA I.: 2005. GyepgazdalkodLunk helyzetenek ismertetese. Kczirat. Debrecen. 17 p. TVhitehead, D. C.: 1970. The role of nitrogen in grassland productivity. Commonwealth Agric. Bureaux. Bulletion N. 48. Hurley, Berkshire. England, Wolff .E: 1872. Praktische Diingerlehre. 4. Auflage. Verlag Wiegand und. Hempel. Berlin.
Szopic6 T-Baresiik Z.
Erkezett: 2007.09.12.
A szerz6k levelezesi cime - Address of the authors: Dr. Kadar Frnre -Dr. Marton Liszle-Ragalyi Peter MIA Talajtani es Agrokerniai Kutataint6zete Budapest Herman O. 6t 15. H-1022 Dr. Szernan LaszlO Szent Istrin Egyetem Gyepgazdalkodasi Tan,szek G545115 Pater K. u. 1. H-2103 Csatari Gabor-Nagy Sandor Oki) Major Kft, B akonszeg H-4164 Ardai ArpAd Magyar Juhtej Szovetke2et Cserkeszi5Ia H-5465
