ALLATTENYESZTES es TAKARIvlANYOZAS, 1996. Vol. 45. Nc, 1.
75
A NITROGEN-MC1TRAGYAZAS HATASA A BROMUS MEWS ES A FESTUCA ARUNDINACEA TEMESER RE, R ES AMINOSAV-TARTALMA RA NYERSFEHEJECSERNA1ZOLTAN—TAS1JULIANNA
OSSZEFOGLALAS A szerzok 1969-1991 kOzatt Bromus inermis es Festuca arundinacea tiszta vetes6 gyepnovenyeken vizsgaltak a nOvekvo ammaniurn-nitrat nnOtragya adagok hatasat. A kiserlet talaja Ramann-fele barna erdOtalaj volt, gyenge nitrogen- es kaliurn-, kOzepes foszfor-ellatottseggal. A vizsgalt nOvenyek a harom ev soran az 500 kg Naha mfItragya idOzis hatasara adtak a legtabb eldtermest Nitrogen mutragyazassal 2-2-szorosara nOvekedtek a zOldfuhoZarnok, A harom ev atlagnban a ket f6faj kOzel azonos zthdtermest produkalt. A N-mOtragyazas hatasara a szarazanyagra vonatkortatott termeshozamok 207-313%-ra rovekedtek. A kiserfeti eve k atiagaban a nOv-4nyek szarazanyagtermese szi-rifen aftg klfitiribOzdtt. A nagyobb matragya adagok alkalmazasakor nbvekszik ugyan a termeshozam, de romilk a hatekonysag. A gOd611 6 1 i modszer szerint ertekelve a faveket, hasont6 viz- es tapanyag-ellatottsag6 laiajon a magyar rozsnok tiszta vetesd termesztese 185-190 kg/ha, a nadas csenkesze 220-225 kgIna adage nitrogen-m6tragyazas eseten meg gazdasagos. A beltartalmi vizsgalatck soran megallapitottak, hogy a nyersfeherje-tartalom szempontjabeil a ket faj kozOtt jelentOs a kulOnbseg. A magyar rozsnok nyersfeherje-tartalma atlagosan 2,7%-kal mulja felul a nadas qsenkesz nyersfeherje-tartalmat. A magyar rozsnok 1582,2 kg/ha maximalis nyersfeherjehozamct produkalt a nadas csenkesz 1404,5 kg/ha maxirnalis nyersfenerjehozamanoz kepest. A harom ev atiagaban az aminosav-tartalom mindket hbvenynel, a kezelesek hatasara, 400 kg NTha dozisig egyenletesen nbvekedett, majd a legnagyobb nitrogen adag hatasara csokkent. A nadas csenkesz aminosav-tartalrna minder; kezelesben alatta maradt a magyar rozsnok arninosav-tartalmanak.
SUMMARY Csernai, Z. – Tai, J.Ms.. THE EFFECT OF NITROGEN FERTILIZATION ON THE YIELD, CRUDE PROTEIN AND AMINO ACID CONTENT 1N BROW'S iNERM/S AND FESNCA AR UNDINACEA The effect of increasing N-doses were studied on pure stands of Briorrws inermis and Festuce arundinacea between 1989 and 1991. The experiments were conducted on forest soil under conditions of poor nitrogen and potassium and Moderate phosphorus status. The results can be summed up as follows: Maximal yields were obtained by application of 500 kg Nina. The treatments yielded 200-300% increase in grass production in comparison with the control_ On the average of three years the two grasses gave nearly equal yields. N fertilization increased dry matter yield by 207-313%. Dry matter yields of the two grasses were also nearly equal. Favourable results were obtained on application of 1$5-190 kg Nitia (Bromus inermis) and 220-225 kg Nitta (Festuca arundinace a) , larger applications of nitrogen were not econornkoa f anymore. in the chemical analyses crude protein content was found to be influenced by the N-fertilizer differently. Crude protein content of Bromus inermis was 2,7% higher on the average than that of Festuca aruncionacea, The rising N dressings were found to increase amino-acid content till the level of 400 kg N/ha but in response to 500 kg N/ha amino acid content decreased, Amino-acid content of Bromus inermis was higher than that of Festuca arundinacea. -
-
BEVEZETES ES IRODALM1 ATTEKINTES
Az allaltartas •zalastakarmany bazisanak megteremteseben fokozottan kell tamaszkodnunk a gyepgazdglkodasra. Ebben a termeszetes gyepekeri kivUl fontos helyet foglalhatnak el az egy fajjal vetett legel6k es kaszalek, melyek intenziv kezelesben, kedvezatlen talajklinna viszonyok ki5zOtt is a termeszetes gyepek terrnesenek sokszorosat adjak r s emellett a nagy nitrogen adagokat kivalban hasznositjak (Kov6cs, 1932; Bariszki, 1988a). Tobb evelo pazsitfilifelenek azonos termotielyi feltetelek korti egyidej0 es tobbeves termesztese lehet6seget nylljt a takarmanyozasi szempontbal legertekesebb es legnagyobb hozamot produkale faj kivalasztasara es a termesztesben vale elteriesztesere az adott tajegysegen belfil (Kovacs es Angell; 1978). Esker (1983) szinten a tiszta vetesCi favek termeszteset javasolta, mert beiktatasukkal a tenyeszidOben folyamatosabba tehet6 a legeltetesi ideny. ElsOsorban a rnagyar rozsnokot, a csomes ebirt, a zold pantlikaflivet es a nadkepa esenkeszt ajaniotta magaban telepiteni. A termesnOveles egyik legfontosabb eszkOze a szakszeru maragyazas de az adagok ernelesevel nern ernelkedjk aranyosan a termes mennyisege, az optimalis dOzisokat kf.tiOn kef; megaVapitani. Mindez azt jelenti, hogy a dazisok hatekonysaga fokozatosan csbkken, azaz a hasznosulas aranya kisebb (SzabO, 1977; Afanaszjev of at, 1981; /36nszki, 1988b; Gsernai es Tai, 1993). A tragyazas hatekonysagarel az 1 kg petlelagos nitrogen tragya hatasara kapott termestobbEet etemzese nyq felvilagoskast. A termes mennyisegenek ni5velesAvel egyidefileg elOterbe kerul a takarmanyok minOsegeriek kerdese mert a nitrogen-mCitragyak jelentOsen heftlyasolhatjak a novenyek kenniai osszetetetet (Kota es Vinczeffy, 1974; Schmidt, 1990). A gyep fonto min6segi rrutateja a nyersfeherje-tartalorn. A nagyadagO nitrogen-mutragyazas a tObbszorosere nOve[heti a feherje rnennyiseget, de a kezdeti ugrasszer0 nOvekedes fokozatosan mersekeltebbe varik (Vrbovszki r, 1976; SzabO, 1977; Kred et at. 1978; Aase, 1979: Morhac es Vahala, 1981). Barcsak et al. (1983) magyar rozsnokkal, ket helyszinen, parhuzamosan beallitott kisedeteikben megaliapitottak, bogy a nyersfeherje-tarta/rnat els6sorban a nitrogen-nnutragya befolyasolta. Olsztynban (Lengyelorszag) 17-18%, G.6.diki6t-\ 1 A-14 a i4kicszeikk as/iraiarE-yag TfyeTsleinr)e-tana)rna. Egyertelrn Cien bizonyithate, bogy a nitrogen nagyobb dOzisai egyarant noveltek a szarazanyag termest es abban a nyersfeherje mennyiseget. A nyersfeherie-tartalom nOvekedeset az aminosav-tartalom valtozasa altalaban kOveti, A nyersfeherie-tarta[cm emerkedesenek rnerteke azonban nagyobb, ami azt jelenti, bogy cs6kken a valaidi fenerjek (az arninosavak) aranya es ez a csekkene5 elsosorban az esszencialis aminosavakra (triptofan, lizin, stb.) vonalkozik (Sipos, 1981). Ennek magyarezata abban keresend6, hogy a nagyfokCi nitrogen-miitragyazas az oldhatb frakciekat, peldaul az annidokat gyarapitja. tobbszeor karos NPN-anyagok halmozednak fel (Barcsak et al., 1978). Ezt Barcsak Os Tasi (1981) kesObbi kiserletei is megerosit[k r melt' sze-
rint evenkent eltrwro mertekben ugyan, de a vaiOdi feherie ertekei kozOtt kisebb, az amichartalomban az alkaimazott nitrogen adagtol foggoen lenyeges (nagyobb) killonbsegek mutatkortak. KiserletOnkben vizsgaltuk a nOvekvO nitrogen-mutragya adagoknak a zdkies a szarazanyagtermes mennyisegre gyakorolt hatasat es ezzel osszefuggesben a mutragyazas hatekonysagat. Emellett vizsgaituk, bogy a nagy adage nitrogen-mtaragyazas milyen valtozasokat indukal az egy fajjal telepitett magyar rozsnok es nadas esenkesZ nyersfeherje- es arnnosav-tartalmaban, valamint nyersfenerjehozamaban.
ANYAG ES MoDSZER 1988-1991, jozott Gbdbllon, az Agrartudomanyi Egyelem NOvenyterrnesztesi lntezetenek kiserleti teren., allitottunk be kiserletet tisztan telepitett magyar rozsnokkai (Bromus inermis Leyss,–Szarvasi-52) es nadas csenkesszel (Festlica arundinacea Schreb.–Szarvasi-56). Mindket nOvennyel hatkezeleses, ketismetleses, randomizaft efrendezesa, kisparcefik, nitrogen-dOzs kiserletet allitottunk be A parceiiak nettO merete 2x3 m volt. A negyzetmeterenkenti vetomagmennyiseget a Dory-fele osirasz2m szerinti vetOrnagtablazat alapjan szamitottuk (Barcsa et al., 1978), A telepitesre 1988. tavaszan, kukorica eloveterneny utan, kezi vetessel kern sor. A(aptragyakent 100-100-100 kg/ha-nak megfelelo NPK hatOanyagotdolgcztak be a ialajba. A kiserlet talaja Ramann-fele barna erdotalaj. A talajvizsgalati adatok a 0-20 cm kOzOtti retegben: PH (KC!) 6,6: Arany-fele kotottseg 28 Ca O 3 0,58%; hum asz T , 23'96: riftgerme? gyeagen t fa z(ar at kazepesen, kakfmmai' gyengen ellatott. A kiserletben nagy nitrogen dOzisokat is alkalmaztunk azzat a cellal, bogy megvizsgaijuk: rnekkora mutragya adagnal erheto el a novenyek maxirnalis termesmennyisege, rnekkora nitrogen dozissal ernek el a fufajok — 1 kg hateanyagra vetitve — 100 kg zOldf6, illetve 20 kg szarazanyag termestobbletet es milyen hatassal van a nagy adag0 ammonium-nitrat mOtragyazas a pazsitf0fajok N- es aminosav-tartalmara. A kiserletben alkalmazott kezelesek: kontroll, 100 kg N/ha, 200 kg N/ha, 300 kg N/ha, 400 kg N/ha, 500 kg N/ha. A nitrogen-mutragyat —ammonium-nitratot — minders ev marciusaban, egy adagban szOrtuk ki. Foszfor- es kalium-m6tragyaza'sra 1:0,4:0,4 NPKaranyban, egy reszietben, Cisszei kerCift sor. A ternnes1 akkor takaritottuk be, arnikor a flivek etertek a kaszalasi hasznositasnak megfelelO fenofazist, a bugahanOst. Az elsa evben rnajus 10-en, a masodik evben majus 24-en, a harmadik evben majus 28-an kaszaltunk. A kiserleti evek csapaclekadatait az 1. tablazat tartalmazza. A telepites eveben az 50 eves atlaghoz kepest 40 mm-rel tobb osapadek esett. A kiserlet mindharonn eveben, az ev plejetol a kaszalasig, kozel azonos csapadekmeny-
141Mizat
A csapaclek eloszlAsa G6:1611611 (mm)
. Hona. 1 Janujr Febroar Mkcius Apriiis Nljju6 Junius Julius Augusztus Szepkernber Oktaber November December Jan-Dec. Apr.-Szept.
1988 i
48,3
58,5 41,5 23,1 75,0 61,2 16,3 118,6 74,1 14.4 16,2 58,0 605,2 368,3
1989 9,2 18,4 42,9 66,9 59,5 145,2 64,2 64,1 20,0 10,8 45,2 4,4 550,8 419,9
Monthly distribution of precipitation in months(1), 50 year's average(2)
1990 16,9 20,1 13,6 58,3 51,6 55,2 23,7 23,9 65,1
63,8 45.5 36,5 475,2 278,8
1991 0,6 35,0 27,2 42,6 67,7 33,2 63,9 50,1 8,9 63,0 73,2 24,6 490,0 266,4
50 eves Atla ■ 32,0 32,0 37.0 45,0 63,0 61,0 50,0 50.0 44,0 50,0 56,0 44,0 564,0 313,0
5c16115 (mm)
nyiseg aiit a novenyek rendelkezesere (1989: 158,9 rnm; 1990: 160,5 mm; 1991: 173,1 mm). A vizsgalt evek masodik feleben mart csapadek efter5 mennyisege es eloszlasa ciOntoen befolyasolta a gyepek termeset es a mutragyazas hatasat. A kiserletben a flivek zold- es szarazanyagtermeset tovabba nyersfeherjees arninosav-tartalmat, valarnint nyersfeherjehozamat vizsgaltuk. A kiserleti eredmenyeket variancia analizissel ertekelluk.
EREDMENIYEK 1. A zoid- es szarazanyagtermes, illetve a rmitra gya hatekonysag A kiserieti evek atlagaban a ffifajok a nitrogen-rnfitragyaz6s hatasara a kontrollhoz kepest 132-321%-os zOldtermes novekedest ertek el (2. tabiazat), A zoldfu hozam 9,2 es 38,7 tlha kOzOtt volt. Mindket noveny eseteben csak a kontroll es a mutrAgyazott parcellak kiizOtt volt szignifikans kikinbseg. A nadas c-senkesznel 321, a magyar rozsnok eseteben 211%-os termesnbvekedest ertank el a legnagyobb ammmOnium-•nitrat adaggal. Az egyes kezelesek kozdtt a rnagyar rozsnoknel volt kisebb az elteres, a kontrollhoz viszonyftva 132-211%. A harom ear atiagaban a '<et fufaj azonos nnutr6gyaz6s mellett kOzel azonos hozamokat produkall, A harom e atlagaban a kontroll parcellak szarazanyagterrnese 3,0-3,1 tiha, a matrgyazott parcellake 6,2-9,4 tiha kozdtt valtozott (2_ tablazat). A magyar rozsnok a nitrogen-mOtragyazas hatasara a kontrollhoz kepest 200, a nadas csenkesz 213%-os termesnOvekedest mutatott. A kontroll es a kezelt parcellak ktizOtt mindket nOvenynel szignifikans volt a termeskOlOnbseg.
2. tablazat
A nitrogen-dozis hatSsa a terrnesre a kiserleti evek atlagaban (Gtidollo, 1989-91.) Kezeles k ■ ilia 2
Filifaf 1
Zbldterrnes
5 x it-Tha)f3)
Brorrius irermis
0 100 200 300 400 500
SzD 5% Festuca arundinacea
SzD (5%)
12,2 28,5 30 : 2 28.3 33,8 38.0 12.5 9,2 25.7 31.2 30,0 33.2 387 15,7
0 100 200 300 400 500 J
a kontra %-abar) 4 100 234 248 232 277 311
100 279 339 326 361 421
Szarazanyagterms 6 a kontroil 0/0-abari 4 3,1 100 7.0 225 216 6,7 216 6,7 258 8:0 300 9_3 2,7 3,0 100 207 5,2 7,4 247 6,5 217 287 8,6 313 9,4 2.5
Yiela results on the .verzige of three years expenmerit (Godofio, 1989-91) grass(1), treatment (ksiihax2), average (t/ha)(3), in % of c)r - trol(4)_ gr8S5 yield (5), chi matte} yield(6)
A nadas csenkesz eseteben a 100 es 500 kg Niha adaggal rnUtr6gyazott parcellak kozOtt is statisztikailag 1gazolhata kalibribseget tapasztaltunk. A fiTiajok a legriagyobb retrogen adtijk a egiriagyobb hozamokat. A nadas csenkesz termett tibbb szarazanyagot, de a magyar rozsnoknal volt a kezelesek kOz6tt kisebb elteres, +116-200%. A gddb1161 tapanyag-gazdalkodasi eljaras szerint, mely tobbszhz hazai es kUlfdldi kiserleti eredmeny es gyakorlati tapasztalat alapjan kidolgozott mOdszer, addig erdemes nOvelni a nitrogn-nnliitragya adagjat, arnig 1 kg nitrogenre legalabb 100 kg zOldful6bblet, illetve 20 kg szarazanyagtermes tbbblet jut, A Ozsgait kei fufaj rrixdmalis terrneset 500 kg /ha keze)esne) Orte el. Nern mindegy azonban, hogy a nagy ammonium-nitrat dOzisokat hogyan, milyen hatekonysaggal hasznositjak a nbvenyek. A zOldfatobbletet tekintve a ket f(ifaj kOzel azonos erecimenyeket adott a 100 kg Nina-os kezelesnel (3. tablazat, 1. abra). A godollai mOdszer szerint artekelve a [(et szahvet, megallapithato, hogy a magyar rozsnokldi hasonrii lapanyageliatottsag6 ta4lon 185, a nadas csenkesztel 225 kg/ha adage nitrogen-n -lOtragyazas eseten varhatunk meg el 100 kg zNdfut5bbletel. A szarazanyagterms tbbbie/et tekintve ezek az Ortekek 190. illetve 220 kg Nina dOzisra madosulnak (2. 6bra). 2_ A nyersfehErie tartalam Os hozarn, va/am/nt az aminos'av tartalom -
-
-
A kiserleti evek atlagaban a f6fajok nyersfeherje-tartalma a kontroll parcellakban 10,38-14,30%, a mt:itragyazott parceiiakban 12,90-19,76% ktiztjtt vat6zott (4. tablant). Ez a kontrollhoz viszonyitva a magyar rozsnoknal 3-38-, a
nadas csenkesznel 23-50%-os, nern szignifikans nyersfeherje-tartalom nOvekedest jelentett. Mindket fiifaj eseteben 400 kg N/ha matragya adagnal volt maximalis a nyersfellerje-tartalorn. 3. tablazat
A nitrogen-matragyazas hatekonysiga (GOdo116, 1989-91.) Fula)
j=1) Bromus inermis
Festucal aruniciinacea
Kezer&s k Ala 2 100 200 300 400 500 100 200 300 400 500
1 kg N-hatoanyagra jutio zbldf0tobblet k. 3 163 90 54 54 52 165 110 70 60 59
1 kg N-hatoanyagra jut6 szarazan •termes-tObblet k 39 18 12 12 12 32 22 12 14 13
•
4
Effectiveness OW-fertilization (Gddtii/45, 1989-91) grass(1), treatment, kgitia(2), grass yield surplus/1 kg N (kg)(3), dry matter yield surplus/1 kg N (kg)(4)
,bra. A nitriag&t-maragALAs hatikonysAga a rnagyar iDzsnoknal, a kiserleti evek atlagaban ‘Gbdollo, 1989-914 200
szAraz anyagtermes-tObblet, kg (2)
180 z6lci fOtO bble t, k9 ( 1)
1. 60 140 120 100 80 60 40 20 0
zOldft•,:itbblet, kg(l)
szarazanyagternries -t6bblet, kg(2)
Fig 1 . Effecrrveress of N fertiiizat'or rn Brornus mermis on the average of three year's experiment (Gdor6116. 19 89-'31 ) -
grass yield surpl,is, ku(1). dry matte; yield st.:rplus, kg(2)
A nOvenyek kozott jelentbs kuldnbs6g van: a rnagyar rozsnok nyersfeher)e-tartalma atlagosan 2,7%-kal magasabb a nadas csenkesz nyersfeherjetanalmenal. A kontrollhoz kepest a magyar rozsnok matragyaval kezelt parcellaiban a nyersfeherje-lartalorn csak kisebb merkekben vhltozott. A ffifajok szarazanyag-tartaima es nyersfeherle-tartaima alapjan szamitottuk ki az egy hektarra jute nyersfeherjehozarnot (4. tablazat). A kontroll es a mCitragyazott parcellak ki5zott a magyar rozsnok eseteben szignifikanS volt a nyersfeherjehozarn kuldnbseg. Az egyes dozisokat tekintve nem volt statisztikailag lgazolhat6 differencia. A kezelt parcellakban a magyar rozsnoknal 1061-1582 kg nyersfeherjeTha, a nadas csenkesznel pedig 895 - 1404 kg nyersfenerjeiha koze estek a hozamok, A nyersfeherjehozam a kontrollhoz viszonyitva 237-439% kezditt valtozott_ A magyar rozsnok Iegnagyobb hozarnat
a 400 kg Niha rn(itragya hatasara adta, a nadas csenkesz pedig 500 kg Niha kezelesnel proddfalta ivyanezt. 2. abra: A nitrogen-mGaragyazas hatekonysaga a nadas. csenkesznet,
a kiserleti evek atlagaban (G6(161115, 1989—St)
cr)
200
40
150
30
100
20
.5 4
:73 ts
50 --
10 CO)
1-
200
100
300
400
500
kg Nitia ztildfCithbblet, kg (1)
szarazanyagtermes-tobblet, kg(2)
Fig 2.: Effectiveness of N-fertifization in Festoca arundinacea on the average of three year's expenrnent (GOdOliO, 7989 91.) as in Fig. 1. (1-3) -
A harom ev atlaga ban az dssz-arninosav tartalorn, Ondket nOvenynel, a kezelesek natasara 400 kg Niha dozisig egyenletesen novkeciett, majd a legnagyobb nitrogen adag (500 kg Niha) hatasara csOkkent (5, tablazat). A nadas csenkesz aminosav - tartatma minder kezelesnet alatta maradt a magyar rozsnok aminosav tarialmanak. A kontrollhoz viszonyitott valtozas a magyar rozsnoknal —2 es +35% kOzOtt, a nadas csenkesznel pedig 25 es 57% kOzott volt. Sem a kontroll es a kezelesek, sere a kezeiesek kdbLitti dssz - aminosav tartalorn ktjlOnbseg nem volt szignifikans.
4. tdbiazat A nitrogen-dOzis hatasa a nyersfeherie-tartalomra es -hozamra, a kiserleti evek attaigiban (G51:161145, 1989-31.)
Fufai(1) Brornus inermis
Kezeles (2) 0 100 200 300 400 500
SzID 6% Festuda arundinacea
SzD 5B
0 100 200 300 400 500
N ersfeher e-tartaforn 5 (%) a kontro(1 04-a.ban 4 14,30 103 14,66 103 15,56 116 16,59 116 138 19,76 17.71 124 8,01 10,43 14,01 12,90 15,62 15,77 14.89
6,58
100 134 123 149 150 142
ersfeherehozarEl 6) (kg/ha)(3) 447,4 1061,2 1098,7 1141,1 1562,2 1526,8 580 r 7 319,7 695,i 928,3 1035,3 1374,5 1404,5
a kontrott %-aban (4) 100 237 246 255 354 341 100 280 290 324 430 439
663 r4
Crude proteTh content and yield on effect of At-ferNization on the average of three year's experiment (Goddlid, 1959-91.) as in Table 2.0-4), crude protein content(5), crude protein yield(6)
Az arninosavak mennyisege mindket nbvenyben gtaiaban 400 kg Niha metragya aciagig nbvekedett, 87 Ossz-aminosav tartalomhoz hasonlOan. Statisztikailag igazolhatd kEiliinbseget a magyar rozsnok eseteben a metioninngii, a hisztidinner a Jeictcv -4 es a tireonim-4; a r4das esenkesznei a hisztidin es a grutarninsav eseteben tapasztartunk a legkisebb es a legnagyobb ertekek kbzOtt. Vizsgal2t ala vettuk ket, takarmanyozasi szernpontb(51 fontos aminosav metionio), vatamnt az as -Nno-csoporton felth nitrogent tartalmaze harom aminosav (arginin, hisztidin, prolin) ertekenek vaitozasait is, de egyik novenyben sem tapasztaitunk nagyobb arary0 novekedest a tablai aminosavhoz pest_ . osszevetve az aminosav- es a nyersfeherje-tartalom novekedeset (3-4, abra). megallapitottuk, hogy az irodalmi adatokhoz hasorgan a kontrollhoz kepest a Ryefsfetievie-taila$om nagyobb arhnyban natt, mint az arninosavtartalom.
5. tAblAzat A nitrogen-dozis hatasa az aminosav-tartalornra, a kiserleti evek Atiagaban poddllift, 1989-91.) F6faJ(I)
r
m U
e
r
Armnosav % (3) Lys Met Cys Ala Ar9 Asp His Glu Ga p Leu Ile Pro Ser Thr Tyr Val Ossz (4)
0 0,67 0,14 0.03 0,74 0,53 2.16 0,25 1,36 0,49 0,53 0,82 0,34 0,79 0,56 0.51 0,27 0,58 1077 100
0,51 0,13 0.05 0,74 Ala 0,41 Arg 1,13 Asp 0,16 a His 0,90 u 0,39 Gly a 0,38 Pne Le 0,68 0,31 n Pro d 0,82 0,43 Ser 0,36 Thr• Tyr 0,17 a Val C 0,52 Ossz (4) e 8.07 a 100 ( . )(5) (") a kontroll szazalekaban e
Lys Met
100 0,61 0,14 0,05 0,84 0.55 1,75 0,21 1.49 0 45 0.52 0.36 0.94 0,55 0.43 0 .25 0,63 10,53
0.62 0.12 0,03 0,82 0,53 1,58 0,17 1.28 0,52 0,45 0.80 0,35 0,98 0,55 0,53 0,19 057 1 ,09 125
Kezeles (kg/ha)(2) 400 300 200 0,89 0,80 0,79 0,19 0,12 0,12 0,03 0,05 0,05 1,04 0,84 0,88 0,68 0,60 0,58 2,64 2,37 2.80 0,24 0,28 0.25 1,87 1.43 1.40 0,54 0,68 0,57 0,64 0,74 0.63 0,90 1,27 0.93 0,47 0,39 0,39 1.04 0,84 0,82 0,78 0,69 0.70 0,74 0,63 C'),68 0,35 0.28 0,29 0,82 0,75 0.59 14,51 2,04 12.56 135 112 117 '3.74
0,75 0,14
C,0:3 1.01 0.58 1 .54 C,21 1.39 0,53 0,59 0.95 0,45 0,78 C,62 0.50 0,28 0,66 11,02 137
0,04 1, 02 0.61 1,94 0,25 1.43 0 60 0,63 1,00 0.42 0,98 0,65 0,58 0,26 0,68 11.98 148
0,78 0,13 0,04 1,06 0,63 2,09 0.27 1,59 0,56 0,65 0,96 0,48 1,17 0,67 0,60 0.27 0,74 12,68 157
500 0,86 0,15 0,05 0,94 0.62 2,37 0,25 1,72 0,59 0,66 1,04 0,46 0,81 0,64 0,65 0.32 0,78 12,95 120
S ZD 0 ,50 0,07 0,06 0,40 0,28 2,01 0,07 0,67 0,25 0,35 0,38 0,14 0,40 0,30 0,28 0.16 0,26 5,09
0,68 0,16 0,03 1,02 0,56 1,46 0,22 1,11 0,60 0,58 1,02 0,43 0,68 0,65 0,56 0.26 0,63 10,63 132
0,35 0,09 0,05 0,56 0,31 1,07 0,11 0,69 0,27 0,34 0,45 0,26 0.51 0,32 0,28 0,16 0,3T 5,08
Arrina-acfd content on effect of N-fertilization on the average of three year's experiment (GOd6116, 1989-91 ) as inTable 2.(1-2), amino-acid coat rat (°/o)(3), total(4), (') in % of control(%)(5)
az
rozsnog nyersteherje- es aminosav-tartalmanak alakulisa, a kiserleti evek atlagaban (GbdollO, 1989-91.)
rid yydr
fr{
0
100
200
300
400
500
kg Wiha
Olarninosav-tart.(1)
nyersfeh -tart (2)
Fig. 3.: Crude protein and amino-add content of Bromus inenniS on the average of three year's expefirr?ent (Gdidao, 19. $9-9 /.) amino-acid content(1), crude protein content(2)
4. abra: A nadas csenkesz nyersfeherje- es arninosav-tartatrnAnak arakulasa a kiserleti evek attagaban (GOdollii, 1989-91.) 20 18 16 14 12 zg 10 a-i
642 -; 0 100
200
300
400
500
kg Nitta
aminosav-tart.(1)
nyersfeh.-tart.(2)
Fig. 4.: Crude protein and amino-acid content of Festuca erundinacea on the average of three years experiment (Goddikj, 1988-9l .) as in Fig. 3.(1-2)
IRODALOM X.(1979. .Forsknin_g og Fcrsok i landto- uket, Ass, 30. 5. 443-454.p. Afanaszjev, P.A. - Breunng, V_ - Henkel, V. Schatz, G. - Regal, V. - Merzloia, G.E.. (1981) - Az ontbzbtt telepftett legelbk trtgyazasa. In: Ontozeses gyeptermeszt6s. (Szerk. Andre)ev, N.G.) Mezogazdasagi KIadci_ Budapest, 80-132.p. Baskay T.B. Pheger K.(1978). Barcsak 7. Gyeptermesztes es hasznositas. Mezogazdasagi Kiado, Budapest' Tasi J. (1981): A N-rriOtrgOzas Barcsak 7. halasa a gyepek termesere es nyersfeherjetsr-tairnara. 5d61161 -ludomanycs Kapok, 6065.p. garcsak 7 nob.rzecka, D. Dornska, D. Iasi J (1983): NtNenyletmeles, Krause. A. 32 2. 163-'.71.p. Banszki T. (1988a)1 NOvenytern-Ieles, 37. 2. 129138. p Banszki T.(1988b). TSpanyag:zazdalkodas. In: Nagy Z - Vargyas Cs.: Gyepntivenytermesztes — gyeptakarmany-hasznositas. Gyep- es Tskarmanygazdatkodasi Fejleszto GaZdasagi Tarsasag, Szombathely. 287-332.p. Faso J. (1993): A nitrogen mutragyaCserna Z. zas hatasa nehliny pa. zsitfuf* es a feherhere -
-
-
-
-
-
-
Erkezetl. Szerzok cirne.Authors' address:
termesere, Debreceni Gyepgazdalkodasi Napok, 101-108.p. Ecker, 1.(1983). CsOkkenthetb a takarrnAnyterrna terulet. Magyar Mez6pzdasag, 38. 24. 13.p. Vfnczeffy, 1.(1974): A gyep beltartalmi Yota, ertekei Agrartudomanyi Egyetern Kozlemenyei, Debrecen, MX. 71-124 p. Angell A. (1978): Novenytermeles, Kovacs A. 27. 5. 439-447.p. Kovacs A.(1982): NdvenlAerrneLes, 31. 5. 437447.p. Beath, A. Krei), W. Leisner, K. (1978): Arch. Acker- Pfl.bau Bodenk., 22. 2. 139-145.p. fvforhac, P - Vahala, Z.(1981): Rostl. Praha, 27. 11. 1209-1217.p. Schmdt H. (1990). MUtrgyalzas hatasa a gyepek asyjnyianyag-tartalmara MosonrnagyarOvar, KandicWusi ertekezes. Sipos A.(1981): A gyepaszdalkpdasi kutatasok eredmenye (1976-1980). Ontazesi Kutalto intezet, Szarvas Szabo J.(1977): GYePgazdalkodas. Tvlezogazdasagi Kiada, Budapest Vrbovszki. M_(1975): -Flepitett gyepek optirnalls n-lutragya igenyenek vizsgaiata 6ntozOtt viszonyok k6zdtt. Szarvas. Doktori ertekezes
1995. majus GOd011oi AgTaftudomanyi Egyetem University of Agrk-,ulturai Sciences K-2103 GOdb116. Prater u. 1.
-
-
-
-
