TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69.

PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET 2005

2


Szerzők: Szecsei Anna Mária Tóth Erika

Szerkesztette: Tóth Lászlóné

Véleményezték: Dr. Bártfainé Gelencsér Teréz Dr Kállayné Őry Csilla

© Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005 Felelős kiadó: Vízvári László főigazgató Szedés, tördelés: Hegyi Gergely

A továbbképzési füzet az Országos Szakképzési Tanács támogatásával valósult meg.

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

2

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK

3

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető A továbbképzési füzet célja Tanulási útmutató A képzés struktúrája I. Modul: A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag A pedagógiai kommunikáció elmélet kialakulása A pedagógiai kommunikáció fogalma A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek A pedagógiai kommunikáció sajátosságai Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői Összefoglalás Feladatok II, Modul: Befolyásolás kommunikáció által A tananyag célja Követelmények Fogalomgyűjtemény Tananyag Befolyásolásra törő kommunikáció? Kényszerítés és kínálat Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció Meggyőzés Befolyásolási technikák Formái A befolyásolási technikák hatásai A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői Összefoglalás Feladatok III. Modul: A pedagógusok kommunikációja A tananyag célja Követelmények Fogalom gyűjtemény Tananyag A verbális kommunikáció A tanári beszéd és stíluselemei Az egyértelműség biztosítása A megértés biztosítása A ritualizáció Az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció A kérdéskultúra Az írott szöveg

5 5 5 6 7 7 7 7 8 9 10 10 11 12 13 14 15 15 15 15 16 16 16 16 17 18 18 18 19 20 20 21 21 21 21 22 22 22 23 23 23 23 23 25

4

PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációs gátak Non-verbális kommunikatív viselkedés A tekintet és a pedagógiai kommunikáció Paralingvisztikai kommunikáció Testkommunikáció a pedagógiában Andragógia és kommunikáció Összefoglalás Feladat IV. Modul: A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken A tananyag célja Követelmények Fogalom gyűjtemény Tananyag Kommunikáció a tanítási órán belül – elméleti oktatás A pedagógiai kommunikáció csoportosítása A pedagógus élő beszéde Előadás A megbeszélés, mint kommunikáció Vita Pedagógiai értékelés és kommunikáció A gyakorlati oktatás sajátosságai A távoktatás speciális kommunikációs vonatkozásai A szemléltetés és a vizuális kommunikáció Az Internet, mint a kommunikáció sajátos formája Összefoglalás Feladatok Felhasznált irodalom

4

27 28 28 30 30 32 33 34 35 35 35 35 36 36 36 36 36 36 39 41 42 44 45 46 50 51 52


5

BEVEZETŐ Akik emberekkel foglalkoznak, és személyiségfejlesztést is végeznek, egyik legfontosabb képességük, sőt munkaeszközük a kommunikáció. A pedagógusok szakmai tevékenységük révén sokféle interperszonális kapcsolat szereplői – legtöbbször a tanár-diák, tanár-tanár és a közoktatásban a tanár-szülő kapcsolat dominál. A szakképzés során kiegészülnek ezek a kapcsolatok a gyakorlóhelyen dolgozó szakemberekkel folytatott kommunikációval - így az egészségügyi szakképzések esetén a betegekkel, kliensekkel, gyakorlatvezetővel, vagy tanulóápolóval folytatott kommunikációval is. A kommunikáció elengedhetetlen munkaeszköze a pedagógusnak, napi tevékenységeik során állandóan alkalmazzák minden formáját és csatornáját. A pedagógusképzésben sokáig kevés figyelmet szenteltek a kommunikációs készségek fejlesztésének. A képzési idő alatt is kevés alkalom kínálkozik a leendő pedagógusnak kommunikációja kipróbálására. Egészen más dolog társaságban kötetlenül beszélgetni, mint konkrét témát pedagógiai módszerekkel feldolgozni. A továbbképzési füzetben igyekeztünk összefoglalni a pedagógiai kommunikáció sajátosságait és alapelveit. A téma rendkívül szerteágazó és sokrétű. Néhány példa segítségével próbáltuk felvillantani a jellemző kommunikációs megnyilvánulásokat, ugyanakkor feltételeztük, hogy az olvasó rendelkezik kommunikációs alapismeretekkel. A TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZET CÉLJA Kiadványunkkal segítséget szeretnénk nyújtani a pedagógusoknak, szakértőknek, vizsgáztatóknak és a téma iránt érdeklődő szakembereknek ahhoz, hogy a kommunikáció e sajátos területének megismertetésével jó kommunikátorrá válhassanak. Rámutatni arra, hogy az oktató-nevelő munka eredményessége a tanár pedagógiai – kommunikációs képességén, a korszerű oktatási módszerek alkalmazásán is múlik. A hatékonyság növeléséhez a pedagógusok napi kommunikációs gyakorlatát tudatosabbá kell tenni. A tananyagban talál néhány piktogramot, az értelmezéshez az alábbi magyarázat szolgál segítségül: Problémafelvetés, vagy kérdés. alkalmazását kívánja elősegíteni.

Az

ismeretek

gyakorlati

A probléma lehetséges megoldása. Válasz a feltett kérdésre.

Figyelem! Feltétlenül olvassa el!

Az ilyen téglalapokban hasznos gyakorlati tanácsokat, vagy példákat olvashat. Érdemes figyelnie rájuk!

Figyelem! Ezt a feladatot oldja meg, megkönnyíti az anyag megértését! Megérdemel egy kis pihenést!

6


A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Pedagógiai kommunikáció

A pedagógiai kommunikáció általános jellemzői

Befolyásolás kommunikáció által

A pedagógusok kommunikációja

6

A pedagógiai kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken


7

I. MODUL A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikáció elméletének kialakulását, fogalmát, jellemzőit és kapcsolatát más tudományterületekkel. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - leírni a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását, - felsorolni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületeket, - meghatározni a pedagógiai kommunikáció fogalmát, - meghatározni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó fogalmakat, - ismertetni a pedagógiai kommunikáció sajátos jellemzőit, - ismertetni az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzőit. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Interakció Intraperszonális kommunikáció Interperszonális kommunikáció Kommunikáció Kongruens Konvencionális

Pedagógus

Pedagógiai kommunikáció

1

MEGHATÁROZÁSA Kölcsönös viszony, ráhatás. Belső beszéd. Személyek közötti kommunikáció. Közlés. Érzelmek, gondolatok kicserélése és megosztása megfelelő jelrendszer, ill. szimbólumok segítségével, melyek a beszélgető felek közös fogalmi tapasztalatai reprezentálják. Nemcsak szavakkal, hanem különböző impulzusokkal történhet.1 Hiteles, őszinte. Egyezményes, viselkedési elvárások. Paidagógosz = „fiúk nevelője”, a klasszikus ókorban a fiúkat az iskolába és hazakísérő, esetleg munkájukra figyelő, többé-kevésbé művelt rabszolgák elnevezése. Az oktatási rendszer különböző fokozatai-, intézménytípusaiban dolgozó, a gyermekek oktatásával, nevelésével foglalkozó személyek közös elnevezése.2 „A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása.”3

Módra Tiborné, Liebhard László, Gerdei Zsófia: Kommunikáció az egészségügyben. Moduláris tankönyvek 4. Budapest, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2005. 2 Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, 1997. 3 Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (122. oldal)

8


TANANYAG A kommunikáció nem csupán magától értetődő dolog, hanem a viszonyulás kiépítésének alapja, figyelmesség, meghallgatás, intuitív felismerés és gondolkodás, ugyanakkor elfogadás, beleérzés, hitelesség, határozottság és tisztelet kifejezése is egyszerre. Saját kommunikációs készségeink ismerete hozzátartozik önismeretünkhöz. Pedagógusként éppen olyan fontos a kommunikáció tesztelése, mint pl.: a műszerésznek műszerei ellenőrzése, hiszen csak jó szerszámmal lehet színvonalasan dolgozni. Önnek milyen a kommunikációs készsége? Kapott már visszajelzést róla? Egy teszt részletét ajánlunk figyelmébe.

Állítás

Szinte soha

Ritkán.

Néha

Elég gyakran

Az esetek túlnyomó többségében

Magyarázás közben megkérdem a hallgatóságtól, hogy tud-e követni? Az emberek nem értik meg mondandómat. Gondolataimat képes vagyok érthetően megmagyarázni. Nehézséget jelent számomra a véleménynyilvánítás, ha mások nem értenek velem egyet. Ha nem értek egy kérdést, visszakérdezek. Nem értem meg az embereket. Mások szemszögébõl is könnyen tudom szemlélni a dolgokat. Úgy teszek, mintha figyelnék, még akkor is ha gondolataim máshol kalandoznak. Érzelmeimet nehezen tudom kifejezni. Ha fontos mondandóm van, közbeszólhatok. Beszélgetés közben érzékelem, hogy mások hogyan éreznek. Amikor tudom, hogy a másik mit akar mondani, nem hagyom hogy a mondatot befejezze. Annyira beleélem magamat saját mondandómba, hogy elfelejtkezem a hallgatóságról. Stb. Kérjük olvassa el az állításokat és mindegyiknél jelölje az Önre jellemző gyakoriságot X-el. (A teszt kitöltése után a kiértékelésből megtudhatja, milyen kommunikációs készségekkel rendelkezik. Ha valóban szeretné kitölteni ezt a tesztet és megtudni az értékelését, nyissa meg a „test.queendom.com/necc/communication_skills” oldalt az interneten.)

8


9

A pedagógiai kommunikációelmélet kialakulása4

Pukánszky Béla írta az ókori Egyiptomi nevelésről: „A gyermekek lelkére … a szavak közvetítésével próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján”.5 A „szó” uralta az iskolai nevelést évszázadokon át. Comenius fogalmazta meg, a XVII. században, hogy: „a szellemet aligha táplálták valahol is a dolgok velejével: jórészt csupán a szavak és vélemények héjával (levegőverdeséssel és szajkózással) a dolgok léhájával és pelyvájával terhelték őket”.6 A XVIII-XIX. században az iskolai nevelésben nagy változások következtek be, de továbbra is megmaradt a verbalizmus, a klasszikus retorika vezető szerepe. Az erkölcsi, vallási, és tudományos nevelés leghatékonyabb módjának a verbális oktatást tartották. A nevelés célja az ékes beszéd, bizonyítás- és cáfolás-technikák, a grammatika, a stilisztika, valamint a poétika oktatása volt az általános képző iskolákban (pl. középiskola). A szavak uralták az oktató tevékenységét és szótudás, szövegtudás alapján mérték a tanulók teljesítményét. A XX. században a pedagógiára egyre nagyobb hatást gyakoroltak más tudományok is: pl. a pszichológia, szociálpszichológia, kulturális antropológia, humánetiológia, információelmélet és a kommunikációelmélet. A pedagógia egyre nagyobb figyelmet szentelt a verbális csatornák mellett a non verbális kommunikációnak és a környezeti hatásoknak. Manapság az élőbeszéd, a non verbális kommunikáció, az írás, a kép, a közvetítő média szerepét és összekapcsolásuk lehetőségeit is kiaknázzák. A pedagógiai színtereken folyó kommunikáció számos különleges vonással rendelkezik. Ennek felismerése segítette a pedagógiai kommunikációelmélet kialakulását a XX. században. A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók ma már másfajta kommunikációt várnak el a pedagógusoktól, mint az előző évszázadokban. A tanár-diák viszonyban egyre inkább a partnerség a domináns az aláfölérendeltség helyett. Különösen igaz ez a felnőttképzésekben. A mai tanulók kommunikációs készsége másfajta színtereken fejlődik (a fejlődés iránya nem minden esetben pozitív), mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. Napjainkban az informatikai forradalom a pedagógiai kommunikációt is alakítja.

4

Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. 6 Comenius; Komenský, Jan Amoš (1992 [1657]): Didactica Magna. (ford. Geréb György). Budapest, Seneca Kiadó (88. oldal) 5

10


A pedagógiai kommunikáció fogalma A pedagógiai kommunikációelmélet egy viszonylag önálló kutatási terület, ágazat, melynek tárgya egy sajátos kommunikáció, nem egyszerűen a nevelési intézményekben ill. helyzetekben folyó, a kommunikáció általános jegyeivel jellemezhető kommunikáció. Arra a kérdésre, hogy mivel is foglalkozik a „pedagógiai kommunikációtan” Zsolnai József meghatározása válaszol: „A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb. A pedagógiai kommunikációtan funkciója a pedagógia szervezett, szabályozott és spontán világában tetten érhető szabályosságok és kommunikációs jellegzetességek számbavétele, leírása és tipizálása.”7

A pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományterületek A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során, továbbá több területen érintkeznek egymással. A nyelv a nevelés-oktatás elsőrendű közege, hiszen az emberi gondolkozás, cselekvés elképzelhetetlen a nyelv alkalmazása nélkül. A pedagógiai kommunikáció a nyelvtudományok közül több területen kapcsolódik a pszicho- és a szociolingvisztikához. A pszicholingvisztika8 a beszélt és írott nyelvvel is foglalkozik. Többek között az alábbi területek eredményeit hasznosítja a pedagógiai kommunikáció: - beszédreprodukció, - beszédészlelés, - beszédmegértés, - nyelvelsajátítás. A szociolingvisztika9 vonatkozásában a réteg-specifikus nyelvi kódokat célszerű kiemelni, mely az iskolai előmenetelre és a társadalmi rétegződésre hatással van. A kommunikációs szocializáció ugyanis befolyásolja az iskolai teljesítőképességet, és a tanulási- tanítási folyamatok vissza is hatnak rá bizonyos mértékben. (Korlátozott kód, kiterjesztett kód.) A nevelés szociológia és a szociálpszichológia előtérbe kerülésével egyre elterjedtebbé vált az a szemlélet, hogy a nevelésben döntő szerepet játszanak a szociális interakciók. A pedagógiai folyamatokban olyan kommunikációs láncolatok zajlanak, melyek során interakciók alakulnak ki.

7

8

Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. (122. oldal)

Az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. 9 Az a tudomány, amely a társadalmi rétegződés és a nyelvhasználat összefüggéseit tanulmányozza.

10


11

A pedagógiai kommunikáció célja A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Sajátossága, hogy a pedagógiai kommunikáció a pedagógiai céloknak alárendelt és pedagógiailag szabályozott, intézményesült kommunikáció. A pedagógiai kommunikáció történhet a kognitív (intellektuális) és a pszichomotoros (kézügyességgel kapcsolatos, manuális) képességek fejlesztése céljából, és attitűdformáló hatásból, valamint az affektív (érzelmi) terület fejlesztése végett. A tanuló szabad akaratának (volucionális terület) befolyásolása már nehezebb feladatot ró a tanárra. A célok eléréséhez alkalmazható eszközök nem speciálisak ugyan, de a választás és a felhasználás módja jellegzetes.

A pedagógiai kommunikáció sajátosságai10 A pedagógiai kommunikáció egyik sajátossága, hogy pedagógiailag szabályozott, és a pedagógiai céloknak alávetett, így a pedagógus kommunikációja tervezett, és az irányított figyelemre támaszkodik. Elsődleges tárgya a nevelők és tanulók, valamint a tanulók egymás közti interakciójának kommunikatív mozzanatai. A kapcsolat jellege általában nem egyenrangú, de a tanulók életkorának előrehaladtával a szimmetrikus kommunikációhoz közelítő magatartásminta valósul meg, így válik az andragógiai kommunikáció komplementerré (nem alá- fölé rendeltséget jelentő) partnerviszonyban zajló interakcióvá.. A pedagógus személyiségéből adódó beállítódásai befolyásolják kommunikációját is.

A pedagógiai kommunikáció szinterei11 A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei, folyosói, nagyterme, aulája). Fejlesztő hatása miatt is fontos, hogy harmonikus, világos, esztétikus, megnyugtató és derűs környezetet teremtsenek, a helyiségek céljának megfelelő specialitások figyelembe vételével. A tantermek berendezései, és azok elrendezése segítheti a pedagógus tevékenységét. A pedagógiai kommunikáció hatékonysága szempontjából a tanterem asztalainak és székeinek térbeli elhelyezése meghatározó. A mozgathatóság biztosításával kialakítható az adott feladatokhoz ideális tér. Egészen más kommunikációs üzenetet közvetít a kerek-asztal jellegű elrendezés, amely a közepes méretű csoportok esetén ajánlott. Az asztalok, székek elrendezése kör formában, elipszis alakban is történhet. Ez esetben a csoport minden tagja lát mindenkit, a szimmetrikus tanár-diák viszonyt segíti, és a kirekesztettség érzése elkerülhető. A hagyományos padsorokba rendezés, a tanár fehér köpenye, az egyoldalú tegeződés az aláfölérendeltségi viszonyt erősíti. A kommunikáció másik fontos és sajátos színtere a gyakorlóhely, melynek megválasztását az akkreditált gyakorlóhelyek segítik, segíthetik bizonyos területeken. A gyakorlóhelyeken a kommunikációs helyzet szereplői közé bekerülnek az ott dolgozó szakemberek, egészségügyi képzéseknél a betegek, kliensek is. 10 11

Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

12


A pedagógus kommunikációja eljut ma már a tanulók otthonába is a távoktatás keretei között. A papír alapú oktatási anyagok is úgy készülnek, hogy a tanár folyamatosan megszólítja benne a tanulókat, igyekszik „jelen lenni” a tanulási folyamat során. Az elearning formában megjelenő oktatási anyag további lehetőségeket ad a személyes megnyilvánulásokra a tanár részéről. Az interaktív forma lehetővé teszi a kölcsönös és azonnali kommunikációt, oda-visszajelzéseket, kérdések feltevését és megválaszolását is. Mégsem helyettesíti a személyes jelenlét „varázsát”. (A jövőben mindinkább a papír alapú és az elektronikus tananyag megfelelő arányú „keveréke” látszik járható útnak, kiegészítve a pedagógus időnkénti személyes jelenlétével.)

A tanár-szerep és a kommunikáció12 A tanár pedagógiai, nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A nevelési filozófiát gyakran befolyásolja a tanár iskolai szocializációs tapasztalata, vagyis az, ahogyan őt nevelték tanuló évei alatt (pl.: ha tetszett neki tanára humora, valószínűleg ő is próbál humoros lenni; vagy ha bármilyen szempontból kivételeztek vele, igyekszik objektív maradni). Jó esetben az elsajátított neveléstudományi ismeretei alapján saját filozófiát alakít ki, rosszabb esetben saját élményei alakítják filozófiáját. Külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek is befolyásolhatják. Az előzőekben leírtakon túl a legjelentősebben az alábbi három felfogás valamelyike hat a kommunikációra Zrinszky László szerint: 1. A tanítás rendszeres és módszeres ismeretközvetítés. 2. A tanítás személyközi kapcsolatok sorozata, mely a tanulók öntevékenységét és a szükséges tudás (előírt követelmények) elsajátítását segíti. A pedagógusnak megfelelő légkört kell teremteni, és ügyelni kell a tanulási célok megvalósulására. 3. A tanítás komplex folyamat, melynek lényege, hogy a tananyag elsajátítása mellett a szociális tanulás és az emberek közötti kapcsolatok építése között a pedagógus megtalálja a dinamikus egyensúlyt. A tanár rátermett személyiséggel, jó pedagógiai kommunikációval, és megfelelő oktatási módszereket alkalmazva képes olyan légkört kialakítani a diákokkal, ahol szívesen tanulnak, beszélnek gondolataikról, problémáikról, érzéseikről. A tanár segíti feltárni készségeiket, képességeiket, erősítheti az önértékelésüket és önbecsülésüket. Az iskolai kommunikáció mennyiségi és minőségi jellemzői13 A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik.

A mennyiségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A tanári közlések mennyisége, az egyes csatornák egymáshoz viszonyított aránya. 2. A tanulói beszéd mennyisége. a. tanár - diák közötti kommunikáció. b. tanulók közötti kommunikáció. 3. A tanulók írással, rajzolással (stb.) töltött ideje. 4. A média és a taneszközök alkalmazásának időtartama. 5. Az előző pontok kommunikációs tevékenységének tanórán belüli aránya. 12 13


12


13

A minőségi mutatók az alábbiak lehetnek: 1. A kommunikáció célszerűsége, odaillősége. 2. A kommunikáció adekvátsága (tanár személyiségéhez, a tanulók igényeihez, életkorához, előzetes felkészültségükhöz, a tananyag és a követelmények elsajátításához igazítása). 3. A kommunikáció centruma a tanuló, a téma, vagy a tanár. Mindhárom szükséges. A meghatározó az, hogy melyik a domináns. 4. A tanári kommunikáció által közvetített tanári attitűd, mely ideális esetben rokonszenvet, toleranciát, felelősségérzetet, és lelkesedést, diszkriminációmentességet sugároz. 5. A tanulói kommunikáció szabadságfoka, melyet elősegít a véleménynyilvánítás motiválása. 6. A tanulói kommunikáció irányítástechnikája, mely kihívást jelenthet a tanárnak. Ez a gátlásos, visszahúzódó tanulók aktiválását, megfelelő szerephez juttatását és a nagyhangú, erőszakos tanulók kezelését foglalja magába. A kommunikáció kétféle típusú lehet a tanár – diák viszonylatban (mint minden tipizálás, ez is csakáltalában igaz; inkább egyik típushoz közelít, inkább másik típushoz közelít a valóságban): - autoriter tanár: antidemokratikus - fejlesztő tanár: demokratikus Az első esetén az információ, az értékrend, a viselkedésminta csak egy irányban hat, a diák csak befogad és elfogad. A második esetben a diák személyisége alakul; mérlegeli, értékeli a hatásokat, de ő is befolyásolja a tanárt, köztük együttmunkálkodás, együttműködés jön létre. A tanár értékrendje, világszemlélete ugyan stabil, de toleránsan fogad más, lényegesen vagy csak kissé különböző szemléletet. A diák értékrendje nem konfrontálódik, hanem alakul, formálódik. A demokratikus kapcsolatrendszer erősödik, melynek jellemzői: - egymás személyiségjegyeinek tudomásulvétele, - odafigyelés a másikra, - kitartás, nyíltság, - új kérdezési technikák, - a lényegre koncentráló technikák, - az ellenkezés vállalása, érvelés. ÖSSZEFOGLALÁS A korszerű oktatás tevékenységközpontú, és készségfejlesztő, szemben a hagyományos ismeretátadó iskolával. A tanulók kommunikációs, problémamegoldó és szociális képességeit fejleszteni kell. A tanulóközpontú pedagógia újfajta kommunikációt igényel. A pedagógiai kommunikációtan ma már nagyjából interdiszciplináris területe a pedagógiának. Tárgykörébe tartoznak a pedagógia világának különböző szintjein a pedagógiai alapviszony lényegiségét kifejező kódhasználat, szerepcserék, információcserék, illetve a kommunikációs aktusok és folyamatok eredményeként keletkező kommunikátumok, amelyek manifesztálódnak írott és mondott szövegekben éppúgy, mint gesztusokban, mimikában, öltözködésben stb.

14


A pedagógiai kommunikáció kapcsolata más tudományterületekkel: A kommunikációelméleti (pszichológia, kibernetika, információelmélet) és neveléstudományi területeken (pedagógia, didaktika, pedagógiai pszichológia) túl más tudományok kutatási eredményei is forrásként felhasználhatók a pedagógiai kommunikáció értelmezése során. Így a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika eredményeit is. A kommunikatív kapcsolat alapvető célja a fejlesztő, személyiséggazdagító, azt kibontakoztató szándék. Alapintézményeit a család és az iskola alkotja. Résztvevői a nevelők és a növendékek. A pedagógus kommunikációja szabályozott és tervezett, az irányított figyelemre támaszkodik. A pedagógiai kommunikáció elsődleges színtere az iskola vagy a képző hely (lehet elméleti és gyakorlati képzés is). A pedagógiai kommunikációt jelentősen befolyásolja a kommunikációs környezet (az iskola épületének helye, belső terei, tantermei, szaktantermei). Az andragógiai kommunikáció sokféle színhelyen és kommunikációs környezetben folyik. A tanár pedagógiai és nevelési filozófiája a tanítás során alkalmazott kommunikációt jelentősen befolyásolja. A pedagógus saját filozófiáját külső tényezőként az iskola vezetői, az ellenőrző személyek, az adott oktatási intézmény tradíciói, a rendelkezések, rendeletek alakíthatják. A pedagógus kommunikációs tevékenységét és annak minőségét, hatékonyságát mennyiségi és minőségi mutatók jellemzik.

FELADATOK -

Határozza meg a pedagógiai kommunikáció fogalmát! Soroljon fel a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó tudományok közül négyet /4/! Sorolja fel a pedagógiai kommunikáció lehetséges színtereit! Sorolja fel az iskolai kommunikáció mennyiségi mutatóit!

14


15

II. MODUL BEFOLYÁSOLÁS KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTAL

A TANANYAG CÉLJA Bemutatni a pedagógiai kommunikációhoz kapcsolódó sajátos befolyásolási módszereket és azok hatásait. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - felsorolni a befolyásolás eszközeit, - ismertetni a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából, - értelmezni a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait, - ismertetni a befolyásolási technikákat, - ismertetni a befolyásolási technikák hatásait. FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Andragógia Dedukció Heurisztikus Identitás Indukció Interakció Verbális kommunikáció/csatorna

14

MEGHATÁROZÁSA Felnőttoktatás tudománya. Latin eredetű szó. Levezetés; következtetés az általánosból az egyes esetekre, az egészből a részletekre. 14 Görög – latin eredetű szó. Rávezető, kitaláló módszer; más természetű esetekre alkalmazott logikai módszerek, tudományos alapú ötletekre és tapasztalatokra épülő.15 Önismeret Az egyik alapvető logikai módszer, következtetés egyes esetekről az általánosra.16 Kölcsönös viszony, ráhatás. Szóbeli közlés (lehet írásos is)

Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. 16 Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. 15

16


TANANYAG

Befolyásolásra törő kommunikáció?17 Az emberi kommunikáció egyik sajátossága és törekvése a befolyásolás. A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés.

Kényszerítés és kínálat A személyközi és a mediális kommunikációban benne van a hatáskeltés. A nevelésben, oktatásban a következő kommunikációs fajták legfőbb célja a befolyásolás: - parancs és utasítás, pl. „Oldd meg a feladatot!” „Kísérd el a beteget!” - alku, pl. „Ha kiselőadással készülsz, javíthatsz az osztályzaton!” - vita, pl. egy vitaindító kiselőadás után a tanulók összevethetik tapasztalataikat. - elfogadás, pl. munka- és balesetvédelmi szabályok elfogadása és betartása. A befolyásolás sikerét meghatározza az, hogy a partner üzeneteit megfelelően értelmezik-e (dekódolják).

Új befolyásolási alaphelyzet, a tömegkommunikáció18 A tömegközlés és a személyközi kommunikáció egymással összefügg. A tömegkommunikáció jelentős változásokon ment át. Az elektronikus tömegközlési eszközök által emberek millióihoz jut el az információ. Az információ a nevelés, a pedagógiai kommunikáció szempontjából egyre fontosabb tényezővé válik. Az információ, mint új érték jelent meg a világon, mely alakítani, formálni tudja az emberek tudatát. Az információk sokasága jut el az emberekhez, és nekik el kell igazodni köztük. A globális információ-áradatra az emberek tömege nincs felkészülve. Egymásnak ellentmondó információkat kaphatnak (pl. a gyógyszer és alkoholreklámok szemben állnak az egészséges életmóddal). Az információk alapján gyakran döntés elé kerülnek az emberek. Ehhez azonban meg kell érteni az adott információt. A világot uraló állandó és folyamatos, vagy akciószerű manipuláció jelenléte, befolyása újabb kihívást jelent, melyre az iskolának, pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat. Segíteni kell a tanulókat abban például, hogy el tudják dönteni, a világ olyan-e, amilyennek a média (TV, mozi, stb.) mutatja, vagy olyan, amilyennek az iskolában, a tanárok magyarázataiból megismeri, továbbá, hogy milyen filmeket, műsorokat válasszon a kínálatból. Marx György szerint az az ország, amely megtalálja a pedagógiai megoldást erre, az lesz a jövő évszázadban a szuperhatalom. 17 18

Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. Marx György: A pedagógus szerepe az információ korában. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 13-16. o.

16


17

Meggyőzés A meggyőzés a befolyásolás azon módja, amelyben az érvelés dominál, és ennek segítségével próbál másokat valamilyen belátásra bírni. A kommunikáció a meggyőzés kialakítására, megerősítésére vagy megváltoztatására irányul. Ez általában hosszadalmas folyamat. A valódi meggyőzést követően, annak megváltoztatása nehéz, sok energiát igényel. Ellenkező esetben csak a vélt vagy valódi elvárásokhoz történő alkalmazkodásról, esetleg felületes elfogadásról, vagy a meggyőzés kezdeti fázisáról beszélhetünk. A meggyőződések fejlődése három tipikus szakaszra osztható fel. 1. A szituatív jellegű elfogadás fázisa: - a helyzet hív elő valamilyen elgondolást, - interiorizáció (belsővé tétel) nem következett be, - nem működik meggyőzésként problémás helyzetekben. 2. A stabilizálódás fázisa: - kevésbé függ a konkrét szituációtól, - az akarat még nincs oly mértékben jelen, hogy a felmerülő akadályt legyőzze. 3. Az alapelvvé válás fázisa: - kialakul a stabil, valódi meggyőzés. A meggyőző kommunikáció folyamatát, egyben eredményességét McGuire az alábbi 12 pontban foglalta össze: 1. „elérjen a kommunikáció. 2. odafigyeljek rá. 3. kedveljem meg, keltsen érdeklődést. 4. értsem meg, hogy mi az. 5. ismerjem meg a mikéntjét. 6. fogadjam el (attitűdváltozás). 7. véssem az emlékezetembe és /vagy értsek egyet vele. 8. információ-keresés és visszaszerzés. 9. döntés a visszakeresett információ alapján. 10. a döntésnek megfelelő magatartás. 11. a kívánt tettek megerősítése. 12. megszilárdulás”. Az ismeretek elsajátítása során a meggyőzés egyik fontos feltétele, hogy a tanulók megértsék azt a logikai utat, mely bizonyos eszmék, elvek kialakulásához vezet. A meggyőzést feltétlenül fontos megkülönböztetni a rábeszéléstől. A meggyőzés folyamán logikai érvek segítségével törekszik a pedagógus tartós hatás elérésére, feltételezve a viszontérvelést is. A rábeszélés pedig azonnali eredményt szeretne elérni, akár a korrekt érvelést is mellőzve, és nem válogat az eszközökben. A meggyőzés lényegi eleme, hogy az egyén interiorizálja – belsőjévé teszi – a megismert tényeket, dolgokat. Tehát kialakul a meggyőződése. A meggyőzés alapja a felek közti pozitív érzelmi kapcsolat.

18


Befolyásolási technikák19 Formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés.

1. A kijelentés jellemzői: - alátámasztás nélküli, vagy tekintélyre alapozott kijelentéseken alapul; - nem alakul ki valóságos meggyőzés; - vagy az evidenciák szintjén marad, ez esetben nincs is szükség érvelésre; - gyakran „objektív tájékoztatásnak” álcázzák a befolyásolás rejtett eszközeként alkalmazva. 2. A leírás jellemzői: - a kijelentésnél részletezőbben mutatja be az adott folyamatokat, de megmarad a felületesség szintjén; - az idő síkján történéseket, a tér síkján ábrázolásokat tartalmaznak; - a verbális eszközök mellett az ikonikus és az audiovizuális eszközöket is jelentős mértékben alkalmaznak; - ugyancsak gyakran álcázzák „objektív tájékoztatásnak” (lásd fent); - leírás és az elbeszélés folyamatában egyaránt utal a lényegre és értékel is; - speciális formája a művészeti ábrázolás, mivel a lényegre a művészet erejével rávilágít. 3. Az elemzés jellemzői: - a jelenségkapcsolatokon túl, mélyen a dolgok, folyamatok lényegét vizsgálja; - minden esetben eljárás együtteseket jelent, melyek feltétlenül együtt járnak, de önmagukban nem elég informatívak pl.: - sajátos és közös vonások megállapítása, - indukció-dedukció, - analízis-szintézis, - absztrakció-konkretizáció. 4. Az értékelés jellemzői: - az elemzésekhez kapcsolódik; - az értékelő közlések hátterében mindig bizonyos értékrend, konkrét értékvonatkoztatás áll.

A befolyásolási technikák hatásai: - A túlságosan nyilvánvaló befolyásolási szándék ellenállást válthat ki, ezért a „direkt nevelési metodika egyre inkább háttérbe szorul”. - Felfokozott ellenállást, dühöt vált ki az érintettekből az eltitkolt befolyási szándék felismerése, a manipuláció. - Legcélravezetőbb, ha nem rejtegeti a pedagógus a befolyásolási szándékát, ugyanakkor nem kritizálja az érintett személy eddigi nézeteit, beállítódását. 19

Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

18


19

- Az életkori összefüggések figyelembe vétele nagyon fontos: - a gyermekek esetén a valódi meggyőzés nehézkes, hiszen attitűd-rendszerük kiépülése folyamatban van, az alig tudatos, érzelmi reakciók dominálnak; - a serdülőkorban a meggyőző kommunikáció már sikeres, azonban az önállósodási, énazonosság-keresési törekvések befolyásolhatják; - a felnőttek többsége igyekszik megőrizni attitűdjeit, ha mégis elkerülhetetlen, akkor „kimagyarázó indoklással” élnek. A fiatal felnőtteknél könnyebben elérhető az attitűdváltás, mint az idősebbeknél. A meggyőzés ezen jellemzőit érdemes szem előtt tartani az egészségügyi szakképzések területi gyakorlatai során is mind a gyakorlatvezetőnek, mind a tanulónak. Gondoljanak csak a „beteg tanítására” pl.: az életmódjával kapcsolatos váltásokra, vagy a diéta korlátozásainak elfogadtatására. Ezekben az esetekben meg kell(ene) győzni a beteget. Az eredményes meggyőzésnek egyik alapfeltétele, hogy mondjuk el a betegnek, mi a szándékunk. Kérdezzük meg, mit tud ő pl. az adott diétáról. Vegyük figyelembe életkorát, és ha idős a beteg, ne higgyük azt, hogy egy beszélgetés után már nem fog zsírral főzni soha többet. Fogadjuk természetesen, ha elkezdi a beteg magyarázni, miért szereti jobban a sertészsírt az étolajnál. Ne kritizáljuk nézeteit. Legyünk türelmesek, és a diéta pozitív oldalait emeljük ki. Csak akkor kezdjük el „győzködni” a beteget, ha előtte már jó kapcsolatot alakítottunk ki vele és elfogadott minket.

A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői:20 - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális az ismétlési arány, - optimális a variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság aránya ideális, - időzítés, ütemezés, megfelelő - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben (pl. a csoport szabályainak megalkotása közösen) - a csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak (pl. gyülekezeti tag nehezen beszélhető rá a kábítószerek kipróbálására) - nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet - néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével (pl. a hangadók „elcsábíthatják” a többieket az utolsó óráról moziba). A meggyőzés akkor eredményes, ha a partnerek visszajelzéseit nyomon tudjuk követni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a nyelvi kifejeződés. A meggyőzés folyamatában a visszacsatolások átgondolt rendszerére van szükség. Annak optimális sűrűségét több tényező is befolyásolja: - a téma nehézsége, bonyolultsága, újszerűsége, - a partner adott témában korábban (esetlegesen) megszerzett tájékozottsága, - a partner képességének fejlettsége, - az egyetértés, vagy az ellenállás mértéke, - a meggyőző és a meggyőzendő partner közötti kapcsolat, - a meggyőzési helyzet. 20


20


ÖSSZEFOGLALÁS A befolyásolás tartalmi jellege és megjelenési formája között szoros összefüggés van. Megjelenési formái: - kényszerítés és kínálat, - tömegkommunikáció, - meggyőzés. Befolyásolási technikák formái: - kijelentés, - leírás, - elemzés, - értékelés. A megfelelő befolyásolási technikák jellemzői: - nyomon követi, és irányítja a befogadóban létrejövő pszichés folyamatokat, - optimális ismétlési arány, - optimális variációs arány: a kondicionáláshoz szükséges állandóság és a kifáradás elkerüléséhez, a figyelem éberen tartásához szükséges változatosság ideális aránya, - időzítés, ütemezés, - a csoport-egyén viszonya szempontjából: - Az egyén részvételének biztosítása a csoportdöntésekben - A csoport normáival ellentétes kommunikációval kevésbé befolyásolhatók azok a személyek, akik a csoporthoz ragaszkodnak. - Nehezen változtathatók azok a vélemények, amelyeket egy általa elfogadott, mértékadó csoportban ismertet. - Néhány emberből álló kisebbség is képes befolyásolni a csoportot, ha következetesen szembeszáll a többség véleményével.

FELADATOK - Sorolja fel a befolyásolás eszközeit! - Ismertesse a tömegkommunikáció jellemzőit a pedagógiai kommunikáció szempontjából! - Értelmezze a meggyőzés szakaszait és eredményességének kritériumait! - Ismertesse a befolyásolási technikákat! - Ismertesse a befolyásolási technikák hatásait!

20


21

III. MODUL A PEDAGÓGUSOK KOMMUNIKÁCIÓJA

A TANANYAG CÉLJA Néhány jellemző példával elősegíteni a pedagógus kommunikáció hatásainak megértését. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - ismertetni a verbális kommunikáció jellemzőit, - ismertetni a tanári beszéd stíluselemeit, - ismertetni az egyértelműség fontosságát, - ismertetni a megértés biztosításának lehetőségeit, - ismertetni a ritualizáció megjelenési formáit a pedagógiai kommunikációban, - ismertetni a tanári kérdéskultúra jelentőségét, - ismertetni az írott szöveg jellemzőit, - értelmezni a kommunikációs gátak hatását, - ismertetni a non-verbális kommunikáció elemeit, - ismertetni a tekintet szerepét a pedagógiai kommunikációban, - ismertetni a testkommunikáció szerepét a pedagógiai kommunikációban - ismertetni az andragógiában alkalmazott helyes kommunikáció sajátosságait.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM

MEGHATÁROZÁSA

Interakció Kongruens Metakommunikáció Non verbális kommunikáció/ csatorna Paralingvisztika Verbális kommunikáció/csatorna

Kölcsönös viszony, ráhatás. Hiteles, őszinte. A verbális kommunikációt kísérő, nem tudatos és nem szándékos közlés. Nem szóbeli közlés. A beszédet kísérő kommunikáció. Szóbeli közlés/csatorna

22


TANANYAG A verbális kommunikáció A pedagógusok kommunikációjának megfigyelését, elemzését az alábbi jellemzők alapján végezhetjük el: - a beszéd és stíluselemei, - az egyértelműség, - a megértés, - a ritualizáció, - az anyanyelvi kultúra, - a kérdéskultúra, - a non-verbális kommunikáció, - a non-verbális és a verbális kommunikáció egymáshoz való viszonya. A tanári beszéd és stíluselemei21 A pedagógiai kommunikáció a külső céloknak alárendelt. A tanulás tanítás folyamatában motiválást, aktivizálást, és a tananyag megértésének biztosításával, megvilágításával az ismeretek elsajátítását segíti elő. A meggyőzés egyik fajtája, mely a pedagógus személyétől elválaszthatatlan. A tanár beszéde sosem egyszeri, alkalmi, hanem egy tartósan fennálló kapcsolatra épül.

Kérdés, hogy a tanár szerepet játsszon-e, „tanárosan” viselkedjen-e vagy teljes egyéniségét adja-e?

A „tanáros” viselkedés elrejti az embert, a tanár egy intézményt képvisel annak értékrendjével, és a tantárgyon keresztül tudományágat is közvetít, továbbad. Ebben a szerepben a tanár tévedhetetlen, tekintélye csorbíthatatlan. Az ilyen tanár többet tanít az előírtnál, hiszen az egyetemi jegyzetekből, tanulmányokból idézett gondolatok csak növelik presztízsét, súlyát. A diák fölnéz rá, elismeri szakmai tudását, de kapcsolat nem jön létre köztük. Nincs visszajelzés, dekódolás a tanuló részéről. Ha konfliktusok jönnek létre, azok mindig a tanár javára billentik a mérleg nyelvét. Az egyéniségét adó tanár teljes személyiségével jelen van a tanításban. Nem tekintélyt, hanem szeretetet, népszerűséget akar szerezni, ennek érdekében tökéletesen azonosul a tanulói korosztállyal (divatban, szóhasználatban, értékrendben). Végül teljes szerepzavarba kerül. Befogadják, de nem teljesíti eredeti feladatát. Az ideális tanártípus a kettő között van. Sosem felejti el, hogy mintát kínál (nem erőltet), de elfogadja a tanulói személyiséget. Biztat, nyugodt, biztonságos légkört teremt, ahol természetes a tanulói közlés. A problémák felmerülésekor nem az egyik vagy másik fél igazáért küzdenek, hanem egy ésszerű, érvekkel alátámasztható megoldásért. A konfliktus 21

Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 5-12. o.

22


23

megoldásában mindig részt vesz a diák. A tanár a „győztes-győztes” eredményre törekszik. A tanulói kreativitás, az egyéniség sikerei a tanár számára őszinte örömöt okoznak. A tanár szerepet játszik, de egyéniségének minden színét beleadhatja. A tanár nem önmagában jó vagy rossz, hanem a kommunikációs folyamatban mérettetik meg állandóan.

A tanári beszédstílust befolyásoló tényezők: - a tanulók életkora, szellemi fejlettsége, - a tanulók adott témakörben korábban megszerzett szakszókincse, - a pedagógus azon szándéka, hogy barátságos, megértő vagy szigorú, követelő tanár benyomását keltse, - a pedagógus kommunikációs képessége, - a pedagógus viszonya az egyes osztályokhoz, tanulókhoz, - a feladathelyzet sajátosságai: elméleti vagy gyakorlati óra, magán jellegű kontaktus, első találkozás a tanulókkal, egy órán belül is változhat például a tananyag sajátosságai szerint, - a választott oktatási módszer, - a környezeti elvárások és hagyományok nyomása (az adott intézményben uralkodó kommunikációs stílus).

Az egyértelműség biztosítása22 A tanárok zöme törekszik az egyértelmű kommunikációra, a félreértések elkerülésére. Ezt az elvet követik alternatívák, vagy megoldatlan problémák ismertetése során is. Így megfelelnek a tudományos elvárásoknak, ezzel koherens és félreérthetetlen fogalom- és ítéletrendszert közvetítenek.

A megértés biztosítása23 Az egyértelmű jelrendszer alkalmazása elősegíti a megértést. Befolyásolhatja a megértést egyrészt a tanuló, mint befogadó adott témában korábban megszerzett tudása, vagy ennek hiányossága, esetleg hiánya. Másrészt a befogadó által értett jelek segítségével az asszociációs mezőben új jelentések jönnek létre. A megértés színvonalát több tényező befolyásolhatja: - a tanári beszéd, minősége - a tankönyv szövege, és - az audiovizuális anyagok, a tanulók életkorához igazítása - a tanuló előzetesen megszerzett tudása. 22 23


24


A ritualizáció24 A rítusra jellemző, hogy a történések egy bizonyos ritualizált módon mennek végbe, a kommunikáció racionális tartalma viszont lényegtelen. (Az iskolai rítusok funkcionális racionalitásaként Franz Wellendorf a kollektív tudat kialakítását és megerősítését jelöli meg.) A ritualizáció eszközei és szimbólumai közé tartoznak a tantervek (központi oktatási tervek, helyi oktatási programok), óra- és házirendek. Az iskolai rítusok kedvező hatásai az intézményi, illetve szervezeti kohézió fenntartása és erősítése, valamint a tanárok és a tanulók (esetenként a szülők) bizonyos érzelmi szükségleteinek kielégítése is. Iskolai rítusok például a köszönési formulák, a tanévnyitó, -záró ünnepségek, stb., illetve a tanítási órán elvárt viselkedés, úgymint jelentkezés, tábla előtti felelés, stb.

Az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció25 A pedagógusok egyik legfontosabb kötelezettsége az anyanyelvi kultúra közvetítése, ápolása. Mindennek a tanár nyelvhasználatában, valamint a tanuló beszédében, írásában is szükséges megvalósulnia (pl. a nem magyar szakos tanár is javítsa a dolgozatokban a stilisztikai és helyesírási hibákat). A tanuló kommunikációja életkoronként változik, melyet a családi hatás nagymértékben befolyásol. A családon kívül jelentős befolyást gyakorol a kommunikációra a baráti kör is. Gondoljunk csak a fiatal szülők megdöbbenésére, amikor óvodás gyermekük olyan szót alkalmaz, amelyet a családban még véletlenül sem ejtettek ki. A serdülőkorban a baráti kör hatása szinte meghatározó lehet. Ebben az életkorban tanulják meg a serdülők a szlengeket, vagy a szubkultúrák sajátos kifejezéseit. Még a felnőttek is átvesznek bizonyos divatos kommunikációs elemeket egymástól (pl.:„ne tudd meg” kifejezés, vagy a névelők mellőzése). A nyelvi kultúrára, és az egyének kommunikációjára egyaránt hatással van a tömegkommunikáció.

A kérdéskultúra A kérdezés a pedagógus kommunikációjának egyik formája és ösztönzője. A megismerés folyamatára a kérdés-válasz szerkezet jellemző, hiszen minden megszerzett tudás újabb kérdéseket vet fel, amely újabb válaszokra vár. A válaszok és a kérdések egyre konkrétabbak lesznek, egymást fejlesztik. Az igazán okos emberek tisztában vannak azzal, hogy mennyi mindent nem tudnak még a világról. Ez a pedagógusokra, szakértőkre, tudósokra, tanulókra egyaránt igaz lehet. Motivációs tényező lehet ez a felismerés számukra az egyre magasabb tudásszint eléréséhez. A helyes kérdésfeltevés és a megfelelő újrakérdezés képességének elsajátítása a hatékony tanítási-tanulási folyamat fontos lépése. Ez azt feltételezi, hogy pedagógus maga is világos kérdéseket tud megfogalmazni. A párbeszédes kommunikáció alapja a tanár kérdezési stílusa. Ugyanis az egyszerű visszakérdezés vagy a tankönyvi szöveg megtanulását ellenőrző kérdés maximum a tanulók emlékezetét aktiválják, de szellemét nem. A „régi” kérdésfeltevésekre 24 25

Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 5-12. o.

24


25

nem elég új válaszokat adni. Ennek egyik oka az, hogy az oktatásban egy újfajta elvárás jelent meg, a problémaérzékenység. Új kérdésfeltevési módok elsajátítására kell felkészíteni az iskolai kommunikáció során a tanulókat. A kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy a problémát azonosítsa a tanár. Szinte kötelező elv, hogy egyszerre csak egy kérdést tegyen fel, hiszen, ha „megsorozza” a tanulókat a kérdéseivel, a végén már a kérdésekre sem emlékeznek, nemhogy válaszolni tudnának. (Szakmai vizsgák szóbeli vizsgarészén tapasztalható néha, hogy a kérdező tanár abbéli igyekezetében, hogy segítse a vizsgázót tudásának kifejtésében, egyszerre három-négy kérdést is feltesz a szóban forgó témára vonatkozóan. Mindig ellentétes lesz a hatás, a vizsgázó egyszerűen „leblokkol” és nem tud válaszolni, hiszen azon töri a fejét, hogy mi is volt az első kérdés.) Még ma is tipikus hiba a „mit tud a….” kezdetű kérdésfeltevés. A tanuló erre a következőt gondolhatja: semmit, vagy a transzfúzió kivitelezéséhez szükséges eszközöket esetleg fel tudom sorolni, stb. A kérdést fogalmazza a meg a pedagógus helyesen, pl.: „Ismertesse a transzfúzió szövődményeit!”, vagy „Milyen módszerek segítenek a transzfúziós szövődmények kialakulásának megelőzésében?”. A tanuló is megfogalmazza a problémáit a tárgyalt tananyaggal kapcsolatosan. Az ideális pedagógiai kommunikáció alkalmazása esetén a tanuló problémafelvetéseire minden esetben reagál a tanár. A kérdésre adott válasz későbbi időpontban is megtörténhet. Szükség esetén tárgyilagos kritikát kap válaszul, mely a tanuló kérdésfeltevési módját fejleszti. Imre Sándor írta, hogy: „a kérdést nem szabad soha elhallgatni; a válasz nélkül hagyott kérdés eltávolít a tanítótól, kétséget támaszt a tudás iránt és megkeresteti a feleletet egyebütt” 26 A tanítási folyamat során felvetődött probléma két típusa lehetséges: - Az egyik esetben egyetlen helyes megoldás létezik. A megválaszoláshoz lépésről lépésre, szigorú logika szerint kell haladni. Ehhez konvergens (egy irányba tartó) gondolkodás szükséges. - A másik típusa esetén az ötletek, megoldások gazdagsága jellemzi. Ehhez divergens (szétágazó) gondolkodás a célravezető. A két gondolkodás mindkét formája hasznos, többnyire kombinált alkalmazásuk valósul meg (átmennek egymásba).

Az írott szöveg Az írásos kommunikáció nem más, mint láthatóvá tett beszéd, melyet grafémának is neveznek. A beszédhez képest sokkal átgondoltabb, előkészítettebb, tudatosabb. Az olvasás eredményességét a szövegértés befolyásolja. A pedagógiai kommunikáció egységében kezeli az írás-olvasást. Ezek azonban nem jelentenek teljes kommunikációt. Az élőbeszéd „mellékcsatornáit” nem tartalmazza, így nem jön létre személyes kapcsolat. Ez veszteséget jelent a tanuló számára. Az írásos kommunikáció tipikus megjelenési formája a tanításitanulási folyamatban a tankönyv. A tankönyv három funkciócsoportot tölt be: - Tájékoztatási-tájékozódási funkció. Híreket, ismeretet „szállít”, közvetít a nagyvilágból, a természeti, társadalmi környezetből. - Értékhordozó-normarendszerű funkció. Nem csupán értesüléseket, információkat ad át, hanem nyíltabb vagy rejtettebb formában társadalmi értékeket, normákat,

26

Imre Sándor: Neveléstan. Budapest, Stúdium kiadás, 1929.

26

PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ viselkedésmódokat, gondolkodási modelleket ültet el a társadalmi tudatban (szocializáció, konszenzus-teremtő, identitás felismertető szerep). - Szórakoztató funkció.

A tankönyvek kommunikációs stratégiái: A fentiekből is következik, hogy a tankönyvek egyszerre többféle kommunikációs funkciót tölthetnek be. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az egyik könyv egyes funkciókat erőteljesebben valósít meg. A funkciók kombinációjából különféle kommunikációs stratégiák alakíthatók ki. A tankönyvekben a leggyakrabban a következő kommunikációs stratégiák figyelhetők meg: a) Hagyományosan egyirányú, tankönyvszerűen közlő kommunikációs stratégia Kiindulópontja, hogy az előírt (szükséges) tananyagot a tankönyv (és a pedagógus) közli a tanulókkal, az információ „forrása” tehát különféle módon, de többnyire „egyirányúan” megkísérli „sugározni”, átadni az ismereteket. Természetesen a tankönyvi „közlés” is többféle lehet, jelentős mennyiségi és minőségi különbségekkel. Íme, néhány fontos variáns: - A tananyag tényeit, adatait rögzítő, tárgyilagosan szárazon „előadó”, illetve a tényanyagot mintegy „forrásként” kínáló, tehát az egyirányú kommunikáció lehetőségeit is alig kihasználó tankönyv. - Megértetésre, „feldolgoztatásra” is törekvő tankönyv, amely bőségesen magyaráz, elemez, de a szerző saját gondolatait, elemzéseit kínálja fel megtanulásra, s kevésbé igényli a tanuló bevonását a „fölfedezés” aktusába. - Bőséges szemléltetéssel élő tankönyv, a jelenségek bemutatását magyarázatokkal kiegészítve. E metódus már gyakran vezet el az önálló tanulói munka igényléséhez, tehát a kétirányú kommunikációhoz, most azonban csupán a bőven szemléltető, de a hagyományos tananyagközlő tankönyvekről van szó. b) Munkáltató tankönyv Ebben a típusban a tankönyv(szerző) állandó tanulói aktivitásra, visszacsatolásra, párbeszédre késztet sűrűn beiktatott megfigyelési szempontjaival, kérdéseivel, cselekvésre késztető felhívásaival. E pedagógiai kommunikációs stratégia a következő tankönyvtípusokban figyelhető meg: - Munkáltató tankönyvek vagy tankönyvcsaládok, munkatankönyvek. - Programozott iskolai tananyagok. - Forrásfeldolgoztató, munkáltató, programozott anyagrészek – tankönyvekben.

hagyományos

E kommunikációs stratégia néhány jellemző jelensége a következő: - A tanulók közvetlen megszólítása, „bevonása”, érdeklődésének, aktivitásának igénylése – már a tankönyv bevezetőjében, majd folyamatosan.

26


27

- Kérdések, feladatok, felszólítások, visszacsatolások nagy száma a tankönyvben, vagyis a tanuló fokozott aktivizálása. - Az önálló, otthoni tanulás lehetősége – a tankönyv irányításával. - A készség- és képességfejlesztés fokozott érvényesülése – a leckeszerű „ténybeli” tudás némi háttérbe szorulás mellett. - A tanulókhoz való fokozott igazodás érvényesülése a tananyag központúsággal szemben. Ma már a „hagyományos” tankönyveket sok területen felváltja az e-learning. Gondolja át, mi jellemzi az elektronikus formában megjelenített tananyagokat a kommunikációs stratégia szempontjából!

A kommunikációs gátak A tanári kommunikációban ezernyi lehetőség van az elutasításra is. A kommunikációs gátak „kiépítésének” tizenkét-féle módja lehetséges. Ezek a gátak lelassítják, vagy teljesen lehetetlenné teszik a kétirányú kommunikációt. Kommunikációs gátak: 1. Parancsolás, utasítás, irányítás. Például: „Hagyja abba a kifogások keresését és csinálja meg a feladatot!” 2. Figyelmeztetés, fenyegetés. Példa: „Ha le akarnak vizsgázni, jobb lenne végre nekifogni a tanulásnak!” 3. Prédikálás, megleckéztetés. Példa: „Az órán az a dolga, hogy figyeljen. A munkahelyi problémáit a munkahelyén kellene hagynia!” 4. Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlása. Példa: „Az lenne a megoldás, ha jó időbeosztást készítene, akkor meg tudná a vizsgáig tanulni az anyagot.” 5. Kioktatás, logikus érvelés. Például: „Ne felejtse el, hogy már csak két hét van hátra a záró dolgozat leadásáig.” 6. Bírálat, kritizálás, helytelenítés, hibáztatás. Például: „Te egyszerűen csak kényelmes vagy, ezért nem akarod elvégezni ezt a feladatot.” 7. Szidás, megbélyegzés, címkézés. Például: „Úgy viselkedsz, mint egy óvodás, nem pedig úgy, mint egy felelős szakember.” 8. Értelmezés, elemzés, megállapítás. Például: „Csak ki akartok bújni a dolgozatírás alól.” 9. Dicséret, egyetértés, pozitív viselkedés27. Példa: „Tényleg nagyon ügyes vagy. Biztosan kitalálod, hogyan lehetne ezt valahogy megcsinálni.” 10. Biztatás, rokonszenv, vigasztalás, támogatás28. Például: „Nem csak te vagy ezzel így. Én is hasonlót éreztem, amikor nehéz feladatom volt. Láss csak neki, majd belejössz.” 11. Kérdezgetés, vallatás, faggatózás. Példa: „Hol voltál eddig?” „Miért nem hívtál fel?” „Meddig tartott az utazás?”

27

A dicséret zavarba hozhatja a befelé forduló személyiséget. A problémák elkendőzését, hárítását jelentheti az ilyen fajta megnyilvánulás. Nem arra kíváncsi az egyén, hogy más mit érzett, hanem a saját problémáit szeretné elmondani.

28

28

PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ 12. Visszavonulás, kizökkentés, gúnyolódás, humorizálás. Példa: „Beszéljünk kellemesebb témáról.” „Most nincs erre idő.” „Térjünk vissza a feladatra.” „Úgy tűnik, bal lábbal kelt ma fel.”

A gátak hatásainak megértéséhez be kell látnunk, hogy amit mondunk általában többféle értelmet hordoz. A tanuló ezeket a rejtett üzeneteket olvassa ki a kommunikációnkból. Például: „Szerintem másként alakult volna a dolog, ha pontosabb lettél volna……” Ez a kijelentés értelmezhető így is: „Te vagy a hibás.” „Te rontottad el.” „Pontatlan vagy.” Stb. Gondolkodjon el, előfordult, hogy alkalmazta már ezeket a gátló hatású kommunikációs elemeket pedagógiai munkája során!

Non-verbális kommunikatív viselkedés29 Azt feltételezik, hogy a nonverbalitás síkján is „párbeszéd” folyik, mely folyamatosabb és intenzívebb, mint a verbális síkon. A verbális (szóbeli) kommunikációt kísérő, nem tudatos és nem szándékos közlés a metakommunikáció. A non-verbális (nem szóbeli) kommunikáció egy része az egyén által szabályozható. Az emberi kommunikáció 60–80 százaléka nem verbális eszközökkel történik. Eszközeit épp ezért kell megvizsgálnunk.

-

A non-verbális kommunikációs csatornák: tekintet, paralingvisztikai jelzések, testtartás és testmozgás, fejtartás, gesztikuláció, arckifejezés (mimika), térszabályozás, testtávolság.

Néhány jellemző ezek közül:

A tekintet és a pedagógiai kommunikáció A nézés, tekintés a pedagógiai kommunikáció szempontjából a visszacsatolás egyik fontos jelzése. A szemkontaktus (tekintetkontaktus) az egyik legősibb kapcsolat-felvételi és kapcsolattartási forma. A pedagógusok tekintéses viselkedését egyéni sajátosságok jellemzik, de hatást gyakorol rá a pedagógia is. 29


28


29

A ránézés és az elpillantás váltakozik, és ez elkerülhetetlen. A tekintet jelentéshordozó: - szem odafordítása és elfordítása, pl. „Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz!” - a pillantások hossza, pl. érdeklődés = hosszú; elhallgatás, szorongás = rövid ideig tart a pillantás, „elkapja a tekintetét” - a szem behunyva tartása, pl. magasabb rendűség, hazugság esetén - hol, mely tanítványon pihen meg a tanár tekintete, pl. azon a diákon, aki figyel rá - a tekintet élessége, pl. gyűlölet esetén „szikrázik” a szeme - meleg/hideg tekintet, - érdeklődés: tágak a pupillák, a tekintet sokáig időzik a beszélőn, /közömbösség: a „semmibe néz” a tekintet - távolságtartás: a tekintet a hallgató szeme és homloka körül területre irányul /bizalom: a szemünk mosolyog, arcizmaink lazák, a tekintet az arcon, a szemek alatti területen pásztáz, a szemkontaktus nem túl gyakori, de ne kerüljük - elfogadás: ugyanaz, mint a bizalom jelei /elutasító nézés: kissé összeszűkült szemek, a tekintet „szúrós” is lehet és általában lefelé irányul. Soha ne felejtsük el, hogy a testbeszéd egyszerre több csatornán folyik, nehéz kiválasztani egyet ezek közül. Általában a helyes értelmezéshez az összes csatorna egyidejű megfigyelése és értékelése szükséges. A tekintetet kulturális hagyományok is befolyásolják, amelyek még ma is hathatnak. Pl.: néhány évtizeddel ezelőtt az anyák arra tanították leánygyermekeiket, amikor már „eladó sorba” kerültek, hogy ne nézzenek hosszasan arra a legényre, aki tetszik nekik, inkább „süssék le” a szemüket. A szemlesütés a pedagógiai folyamatokban mást szokott jelenteni: pl.. nem mond igazat a tanuló. A sikeres hazugságnak is meg vannak a technikái (non verbális technikák), de szerencsére a tanulók többsége nem ismeri ezeket. Az ösztön és a tapasztalat segít mások tekintetének értelmezésében és a nézésünkkel történő üzenet közvetítésben. Azonban a nézésünket („tekintetes viselkedésünket”) teljesen uralni nagyon nehéz. Ezért ugyancsak nehéz azt a pedagógiai célok alá rendelni. A rokonszenvellenszenv, a magabiztosság - szorongás kifejezése erőteljes. A szorongó előadó/tanárnak a szakemberek az alábbi tanácsokat ajánlják: - Mielőtt megszólal, lassan jártassa körbe a tekintetét és a résztvevők viszontpillantásai révén létesítsen személyes kapcsolatot mindenkivel. - Pillantásának iránya balról jobbra legyen (kultúránk nézési-olvasási irányának megfelelően). - Rövid idejű szemkontaktust valósítson meg a tanulókkal csupán. Keressen egy pozitívan reagáló tanulót, akinek helyeslése megnyugtató, de ezt mérsékelten vegye igénybe.30 Ne csak a terme egyik felén ülőket pásztázza tekintetével. Ezt féloldalasságnak is szokás nevezni. A másik oldalon ülők egy idő után úgy érzik, hogy a tanár kirekeszti őket a munkából. (Ezt a különböző rendezvényeken előadóknak is meg kellene fontolni!) Fontos valamennyi tanuló gyakori szemkontaktusa, mivel a tekintetük visszajelzés a pedagógus részére.

30


30


Paralingvisztikai kommunikáció A „vokális csatorna” a verbalitáshoz, a nyelvi megnyilvánulásokhoz kapcsolódik. Elsősorban érzelmeket, viszonyulást, hangulatot fejez ki, és döntően módosíthatja a mondanivaló jelentését. Egyes elemei tudatosan szabályozhatóak. A beszéd egyedi sajátossága, hogy a személyiségre jellemző a beszédmódja, melyet többek között az alábbiak határoznak meg: - az akcentus, - az artikuláció, hangszín, - a hangsúly, - az általános hangerő, - a beszédtempó. Néhány jellegzetes példa: A monoton hang nem emel ki semmit, nem reagál a befogadók érzelmi állapotára. A hangját lehalkító tanár a figyelmet akarja összpontosítani, mert valami nagyon fontos következik. Gyakori azonban a hangját hirtelen felemelő tanár, szintén a figyelem összpontosítása céljából. Ez viszont nem szerencsés, hiszen agressziónak tűnhet. A hangmagasság ingadozása egyenes arányban van a beszélő kiegyensúlyozatlanságával, izgatottságával. A tempó változtatása is jó eszköz. Kevesen képesek azonban figyelni erre és kihasználni a lehetőségeket. Fontos dolgokat lehet vele kiemelni, aláhúzni. Az érdekes, de nem súlyos gondolatokat lehet gyorsabb, társalgóbb hangnemben elmondani. A csönd elgondolkodtatást fejez ki. Ritkán élnek vele a tanárok. Legtöbbször egyszerű fegyelmezési eszköz, kivárás, amíg végre mindenki odafigyel. Mai életünkből sajnos hiányzik a csönd. Nincsenek meghittséget vagy megdöbbenést kiváltó, elővarázsló pillanatok. A tanárok egy része deklarál, emelt hangon, „tanárosan” beszél, előad, közöl, míg a felmerült kérdések megvitatásához, átéléséhez jobban illő, természetesebb hang hiányzik.

Testkommunikáció a pedagógiában Minden test kollektív jelentőséget is hordoz, és üzeneteket bocsát ki. Pierre Bourdieu a ’80-as években utalt a testi megjelenés, a testtel és a testiséggel kapcsolatos vonzalmak és viselkedés terén mutatkozó „finom különbségeire”, melyek az eltérő kultúrák és rétegek között figyelhető meg. Ilyen stílusjegyek például a következők: - a testformák megítélése, - a testtartás és testmozgás stílusa (pl. járás, futás), - a testápolás kultúrája, kitüntetett területei, módozatai, - a testedzés és a sport elterjedt formái, - a saját testiség kifejeződései, ezek tulajdonsága, „tervezettsége”, - a férfiasság illetve a nőiesség hangsúlyozása a nyilvános és a magánéletben, - az előző ponttal is kapcsolatban: az öltözködés sajátosságai,

30


31

- a táplálkozási szokások, különösen a testformák és a test épségben tartására ható normák. Általánosságban nem ítélhető meg, hogy mi a pedagógusok helyes magatartása a tanulók testkommunikációjával kapcsolatban. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a testkommunikáció a pedagógusokat is jellemzi. Ezzel üzennek a tanulók felé, egyfajta mintát szolgáltathatnak. Néhány jellegzetes mozgás: A leggyakoribb tanári testtartás, ha hátrateszi vagy zsebre dugja a kezét. Ha a hüvelykujj kiáll a zsebből, hozzá a tanár hintázik a lábán, feszültséget, félelmet kelthet. A felelővel szemben álló, csípőre tett kezű tanár szintén fölényeskedést fejez ki. A kéz nagyon fontos szerepet játszik. Az arcon lévő kéz, a felfelé mutató mutatóujj kritikus, nem tetsző magatartást jelez. A figyelmeztető, felemelt mutatóujj a felsőbbrendűség jele: ez a mozdulat is mindennapos. A fel-le sétáló tanár, aki karját hátul úgy fonja össze, hogy csuklóját megmarkolja, szintén a fölényt, a felsőbbséget mutatja. Allan Peace-től tudjuk, ha a barlanglakó ember kezét nyújtotta a társának, tenyere kissé fölfelé mutatott, ezzel azt fejezte ki, hogy jó szándékú. Nos, ezt a fajta kézmozdulatot magyarázat, feladatmegbeszélés, felelés közben ritkán alkalmazzák a tanárok. Pedig ez azt mondaná, hogy elfogadlak téged, együttérzéssel, segítő szándékkal fogadom a gondolataidat. Az arcon játszó kéz, állsimogatás az együttgondolkodás jele lehet. Figyelemmel hallgatja a tanár a feleletet. Egyedi megoldás lehet, ha egy okos gondolatnál összecsapja a tanár a kezét: Ez az, jól van! Vagy az alakuló, jó okfejtésnél dörzsöli a tenyerét, és szinte alig várja az új gondolatot. A fej mozgása sokat elárul. Gyakori a bólogató, segítő tanár. Ha a felelet kissé zavarossá kezd válni, akkor a kiváró, de a jó gondolatban még bízó tanár oldalra hajtja a fejét, és úgy várakozik. Nagyon zavaró a felelet alatt fejét hosszan lehajtó tanár. A tanulót elbizonytalanítja. Az ilyen pedagógus sokszor tekintélyét akarja növelni ezzel a bölcselkedő pózzal, miközben nem segíti a felelőt. Lehet persze a lehajtott fej a figyelmes hallgatás jele is: nincs segítésre szükség, elismeri a tanár a teljesítményt, tapasztalhatja az osztály is, milyen nagyszerű a felelet. A mozgásról általában nem sok tudatosságot tételeznek föl. Ha fáradt: ül az asztalnál; kicsit élénkíteni akarja a figyelmet: feláll; gyanúsat észlel dolgozatírás közben: arrafelé sétál. Hagyományos, frontális óravezetésnél mindenképpen a tanár a központi személy, az osztályteremben való elhelyezkedése is ezt erősíti. Akár a középütt elhelyezett asztalnál áll, akár sétál a padok között, a testbeszéd minden eleme a tanári tekintélyt hangsúlyozza. Munkáltató jellegű óra esetén, csoportmunkánál, projektfeladatnál egészen más a helyzet. Mivel itt a tanuló áll a központban, teljes énjével részt vesz a munkában, a tanárnak – mozgásával is kifejezve – háttérben kell maradnia, csak segítő funkciója van. Ha a feladat megkívánja, a bútorokat is átrendezik. A tanár és a diák mozgása felszabadult az adott tevékenységnek megfelelően.

32


A tanár soha ne üljön fel az asztalra (tanári, tanulói) óra közben! Ne támaszkodjon két tenyerével a tanári asztalra előredőlve, mivel ez az agresszió és a „felsőbbrendűség” jele! Nem jó, ha magyarázat közben le-fel sétál a teremben, mert a tanulók nem győzik követni a mozgását, és nem tudnak figyelni. Dolgozatírásnál nem érdemes sétálgatni, így nem lehet a „puskázókat” látni. Minden teremben van egy olyan pont (általában a terem egyik sarka felé), ahonnan az egész terem belátható. Maradjon ott a felügyelő tanár. Így mindenki nyugodtabb lesz. Főleg a felnőttképzésben óvakodjunk a sétálgatástól. A tanári testbeszédet különféle eszközök is gazdagíthatják. A nyomatékosítást, figyelemfelkeltést egy toll, egy ceruza is növelheti. Ezzel különböző intenzitással kopogni, vagy csöndet teremteni is lehet. A szemüveges tanár homlokára felcsúsztatja a szemüvegét, úgy jelzi a figyelmét. Az érdeklődés jele lehet a levett szemüveg, melynek szárát a szájába teszi. A non-verbális és a verbális kommunikáció egymáshoz való viszonya Feltétlen kongruencia szükséges! A tanár elveszti hitelességét, ha kommunikációja inkongruens. Andragógia és kommunikáció31 Carl Artur Werner az alábbiakat állapította meg: - a felnőttoktatás általános célja: a párbeszéd képességének (gondolatcsere) fejlesztése, - a felnőttoktatás legfontosabb eszköze: a beszélgetés, - a demokratikus felnőttoktatásban az élőbeszéd fontosabb az írásnál. A felnőttképzésben alkalmazott kommunikáció sajátosságait a következő táblázat foglalja össze. Összehasonlítási szempontok Színhelye Pedagógiai viszony A pedagógiai viszony alanyainak kommunikációs tapasztalata

31

Pedagógiai kommunikáció az általános és középiskolákban Túlnyomórészt az oktatási intézményekben történik Aszimmetrikus A tanuló tapasztalata csekély, többségük naivan nyílt, nyelvi fejlődésük még nincs azon a szinten, hogy árnyaltan, a szituációnak megfelelően nyilatkozzanak

Andragógiai kommunikáció Sokféle színhelyen és kommunikációs környezetben zajlik. Szimmetrikus (elvileg). A felnőttek verbalitása kifejlett, rutinos, a nonverbalis megnyilatkozások erősebb önellenőrzés alatt állnak.

Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker Oktatási Iroda, 1995.

32


Kommunikáció

Nagymértékben irányított, a kezdeményező elsősorban a tanár, a tanulói kezdeményezések esetén is a tanár a keret meghatározója

33 Több érdemi kezdeményezés és annak igénye jellemzi a felnőtt hallgatókat, többségük teljes jogú partnerviszonyt igényel.

A fenti táblázat a tantermi oktatás alapján próbálta összehasonlítani a sajátosságokat. Az andragógiai kommunikációt azonban sok egyéb tényező is befolyásolja. Ilyen például a résztvevők általános és szakműveltsége, saját kommunikációjuknak jellemzői, az oktató egyéni felkészültsége és képességei. ÖSSZEFOGLALÁS A pedagógusok kommunikációjának megfigyelését, elemzését az alábbi jellemzők alapján végezhetjük el: - a beszéd és stíluselemei - az egyértelműség - a megértés - a ritualizáció - az anyanyelvi kultúra - a kérdéskultúra - a non-verbális kommunikáció - a non-verbális és a verbális kommunikáció egymáshoz való viszonya. A tanári beszédstílust befolyásoló tényezők: - a tanulók életkora, szellemi fejlettsége - a tanulók adott témakörben korábban megszerzett szakszókincse - a pedagógus azon szándéka, hogy barátságos, megértő vagy szigorú, követelő tanár benyomását keltse - a pedagógus kommunikációs képessége - a pedagógus viszonya az egyes osztályokhoz, tanulókhoz - a feladathelyzet sajátosságai: elméleti vagy gyakorlati óra, osztályfőnöki óra, magán jellegű kontaktus, első találkozás a tanulókkal, egy órán belül is változhat például a tananyag sajátosságai szerint - választott oktatási módszer - a környezeti elvárások és hagyományok nyomása (az adott intézményben uralkodó kommunikációs stílus) A tanári kommunikáció fontos elemei: - az egyértelműség biztosítása - a megértés biztosítása - a ritualizáció - az anyanyelvi kultúra és a pedagógiai kommunikáció - a kérdéskultúra

34


A verbális kommunikáció sajátos megjelenési formája az írott szöveg. A tanári kommunikáció ilyen jellegű megnyilvánulásával a tankönyvekben találkozhatunk. A tankönyvek „tömegkommunikációs” szerepet töltenek be. A tankönyvek három funkciócsoportot töltenek be: - Tájékoztatási-tájékozódási funkció. Híreket, ismeretet „szállít”, közvetít a nagyvilágból, a természeti, társadalmi környezetből. - Értékhordozó-normarendszerű funkció. Nem csupán értesüléseket, információkat ad át, hanem nyíltabb vagy rejtettebb formában társadalmi értékeket, normákat, viselkedésmódokat, gondolkodási modelleket ültet el a társadalmi tudatban (szocializáció, konszenzus-teremtő, identitás felismertető szerep). - Szórakoztató funkció. A non-verbális kommunikációs csatornák: - tekintet, - paralingvisztikai jelzések, - testtartás és testmozgás, fejtartás, gesztikuláció, - arckifejezés (mimika), - térszabályozás, testtávolság. A tanári kommunikáció elsődleges kívánalma: a kongruencia. Andragógia és kommunikáció: - a felnőttoktatás általános célja: a párbeszéd képességének (gondolatcsere) fejlesztése - a felnőttoktatás legfontosabb eszköze: a beszélgetés - a demokratikus felnőttoktatásban az élőbeszéd fontosabb az írásnál

FELADAT Elemezzen egy tetszés szerinti tankönyvet a kommunikációs sajátosságai szempontjából! Figyelje meg egy oktató / előadó kommunikációjának jellegzetes elemeit!

34


35

IV. MODUL A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ JELLEMZŐI AZ EGYES KOMMUNIKÁCIÓS SZÍNTEREKEN

A TANANYAG CÉLJA A pedagógiai kommunikáció sajátos színtereinek és kommunikációs helyzeteinek ismertetése. KÖVETELMÉNYEK A tananyag elsajátítása után Ön képes lesz: - jellemezni a pedagógusok kommunikációjának csoportosítását - felsorolni az előadás pozitív és negatív jellemzőit - ismertetni a vita jellemzőit - ismertetni a szakmai gyakorlatok kommunikációs sajátosságait - ismertetni a pedagógiai értékelés kommunikációs jellemzőit - ismertetni a távoktatás kommunikációs sajátosságait - ismertetni a szemléltetés és a vizuális kommunikáció sajátosságait.

FOGALOMGYŰJTEMÉNY FOGALOM Dedukció Heurisztikus Identitás Indukció Lifelong learning Internet Tutor

32

MEGHATÁROZÁSA Latin eredetű szó. Levezetés; következtetés az általánosból az egyes esetekre, az egészből a részletekre. 32 Görög – latin eredetű szó. Rávezető, kitaláló módszer; más természetű esetekre alkalmazott logikai módszerek, tudományos alapú ötletekre és tapasztalatokra épülő.33 Önismeret Az egyik alapvető logikai módszer, következtetés egyes esetekről az általánosra.34 Élethosszig tartó tanulás. Világméretben összekapcsolt hálózatok, melynek segítségével avilág bármely pontján lévő Internetre kapcsolt gépen lévő információ közvetlenül elérhető Latinul pártfogó; az a személy, aki személyesen, közvetlenül segíti, irányítja a hozzá beosztott néhány diák tanulmányait. A távoktatásban a tanulást irányító tanárok elnevezésben honosodott meg.35

Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. 34 Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. 35 Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, 1997. 33

36


TANANYAG A pedagógiai kommunikációt befolyásolja a kommunikáció színtere és a kommunikációs helyzet, így: - képző hely, tanterem - gyakorlóhely - a tanuló otthona illetve: - tanítási óra – elméleti oktatás - a pedagógiai értékelés, mint kommunikációs helyzet - gyakorlati oktatás - távoktatásos forma esetén: - papíralapú távoktatás - e-learning - a szemléltetés, mint vizuális kommunikáció. A továbbiakban csak a kommunikációs helyzetekkel és az azokban alkalmazható módszerekkel foglalkozunk. Kommunikáció a tanítási órán belül- elméleti oktatás

A pedagógiai kommunikáció csoportosítása36 A pedagógusok kommunikációja többféleképpen csoportosítható. Néhány formának a leírását tartalmazza a fejezet csupán, a teljesség igénye nélkül. A kommunikatív megnyilvánulások egy része tervezett, előkészített. Ezek többnyire „didaktikai jellegűek”. A cél lehet például az, hogy a tanulók elsajátítsák a tananyagot, képességeik fejlődjenek. Másik része a szituáció és az alkalom szülötte. A kommunikáció lehet egyirányú, vagy kölcsönös. Az egyirányú kommunikáció felosztása: 1. A közlő, vagy közvetítő szerep a pedagógusé, a befogadó, recipiens szerep pedig a tanulóé. A „szereposztás” hat a tanuló aktivitására. a. szóbeli előadás, magyarázat; b. írott szövegek rendelkezésre bocsátása; az írott szöveg lehet könyv, jegyzet, előadásvázlat; c. médiumok alkalmazásával közvetített kommunikáció (lásd külön fejezetben). 2. A közlők a tanulók, a közlések megítélője, ösztönzője és segítője a pedagógus: a. tanórai vagy vizsgafeleletek, „hozzászólások; b. írásos beszámolók, dolgozatok, tárgyi teljesítések.

36

Zrinszky László: Bevezetés a pedagódiai kommunikáció elméletébe. Felsőoktatási jegyzet. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.

36


37

A kölcsönös kommunikáció felosztása: 1. Dialogikus: a. párbeszéd a pedagógus és a tanulók között; b. párbeszéd két tanuló között. 2. Csoportos (kiscsoportban és/vagy osztálykeretek között): a. megbeszélés; b. vita. A célmeghatározás hangsúlykülönbségei alapján az egyik lehetséges felosztás: 1. Információnyújtás: a. tárgyilagos tájékoztatás; b. élményhangsúlyos tájékoztatás. 2. Aktivizálás: a. meggyőzés, b. akarati befolyásolás, c. érdeklődéskeltés, d. érzelmi ráhatás. A fenti célok megvalósítása a főbb kommunikációs eljárások segítségével történhet: - kijelentések, - leírások, - elemzések, - értékelés, meggyőzés, ösztönzés, - kérdezés.

A pedagógus élő beszéde37, 38 A pedagógusok beszédkészsége nélkülözhetetlen eleme, de gyakran túlértékelt összetevője a pedagógiai kommunikációnak. A gyakorlatban a pedagógusok beszédére vonatkozó összes norma betartása nehéz, és nem minden esetben valósul meg. Az előadás Az előadással a tanár mintát ad a tanulónak, hogyan tartsanak prezentációt, referátumot. Ennek jelentősége a felnőttoktatásban rövid- és hosszútávon is nagy. Rövidtávon a képzés során kiselőadások megtartásában, a szóbeli vizsgák letételében alkalmazhatja ezen képességét a tanuló. Az érvelő előadásmód tekintélyt sugároz. Az előadás módszerének megválasztása gyorsan rávilágít a témára, és ezzel időt takarít meg. Lehetőséget teremt arra, hogy megmagyarázzon a tanár olyan dolgokat, aminek hatékonysága ezzel a módszerrel a legjobb. A hagyományos „nagyelőadások” főként a felsőoktatásra jellemzőek. Jellemzői: - a terjedelmi mértéktelenség, ami a didaktikai megfontolások hiányából adódik, - a túl nagyszámú hallgatóság, - a közvetlen visszacsatolás hiány, - a rövid távú emlékezet alakul ki általában, 37 Zrinszky László: Bevezetés a pedagódiai kommunikáció elméletébe. Felsőoktatási jegyzet. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 38 Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002.

38

PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ - sok benne az irreleváns közlés, - ha az előadó maximális fegyelmezettséggel koncentrál a témára, előfordul, hogy túlzott, teljesíthetetlen követelményeket támaszt a hallgatósággal szemben, - a fent említettek gyenge hatékonyságot eredményeznek.

Ma már az előadók gyakran kiegészítik előadásaikat vizuális eszközökkel. Az előadó személyének meghatározó szerepe van a módszer hatékonyságát illetően. Egy kiváló tudós saját tudományágában a maximális szakszerűség mellett a legfrissebb kutatási eredményeket képes bemutatni. Hírnevével, tekintélyével a motivációt is fokozni képes. Napjainkban arra törekednek, hogy az oktatók tegyék kölcsönössé az előadást. Erre Nagy Sándor az alábbiakat javasolta:39 - részlegesen aktivizáló előadás: néhány kérdés előzetes megadása, melyekre az előadás utolsó szakaszában kell válaszolnia az előadónak, - az előadás kezdetén az előadó összefoglalja az addig elsajátított tudást, - a hallgatók az előadás befejeztével kérdés formájában megfogalmazzák a fő szempontokat, - írásban felelnek az előadás nyomán felvetődő főbb kérdésekre, - egyes, erre alkalmas részek után megvitatják a fontosabb résztémákat, - az előadást korreferátumokkal kombinálják, - kiscsoportos munkával kapcsolják össze az előadást (előre megadott szempontok szerint), - oktatástechnikai eszközöket is bevetnek (például zárt láncú televízió), - az előadást programozott anyaggal kötik egybe (például feladatlapok segítségével). A szakemberek között az álláspont nem egységes. Vannak, akik elvetik az előadás módszerét, vannak, akik nélkülözhetetlennek tartják. Friedrich Paulsen (1906) az előadás módszerének megtartása mellett az alábbi érveket sorakoztatta fel:40 - egész tudományterületről tud áttekintést adni egy élő személy közvetítése által, és ezzel aktív érdeklődést kelt, - sok hallgató a könyvekből nem tanul kellő hatékonysággal, mivel ezek egyféleképpen fogalmaznak, viszont a tanár különböző szavakkal mondhatja el ugyanazt, - a tanár egész újat is tud mondani, olyat, amit a tankönyvek még nem tartalmazhatnak, - a tanár anélkül is felvázolhatja az anyagot, hogy minden részletében kifejtené, - előadásával nagyobb esztétikai élményt tud nyújtani, lelkesíteni képes tanítványait, - az előadás alkalmasabb vitaindításra, mint a tankönyv. A folyamatos tanári beszéd különféle színvonalon és hatékonysággal valósul meg. Az előadás a közoktatásban módszerré szervezett tanári beszédet jelent. A hagyományos óravezetés esetén az „új anyag” elővezetésére alkalmazzák zömmel a pedagógusok ezt a módszert. A pedagógiai kommunikáció egyik lényeges gyakorlatban igazolt igazsága, hogy „ha dekódolási nehézséget észlelünk a tanulónál, alkalmazkodjunk a ’mindig egy fokkal konkrétabb lépés’ törvényéhez.” - Hogyan (milyen módon) észlelheti a pedagógus a tanulók dekódolási nehézségeit? - Hogyan tudja azokat elhárítani a tanár? 39 40


38


39

Ennek egyik alapja a valódi társas kapcsolatok kialakítása a tanári beszéd szakaszában. Meg kell teremteni az előadás beszélgetés jellegét. A felnőtt oktatásban megbeszélésekkel, vitákkal kombinált módszereket alakítottak ki. A kommunikatív kapcsolatok alakulása, alakítása szempontjából közelíti meg mindezt a pedagógiai kommunikáció. A megbeszélés, mint kommunikáció, 41 Az előadás hivatalos, meglehetősen merev jellegével szemben a megbeszélés sokkal személyesebb, közvetlenebb és alkalmazkodóbb. A tanulók szereplőként vesznek részt a beszélgetésben. A pedagógusok számára nehezebben tervezhető és vezethető ez a kommunikációs forma, mint a monologikus forma. A kimenet szempontjából különbség van a megbeszélés két típusa között: - A nyílt/szabad esetén a dialógus kimenetele nem ismert, esetleg feltevések lehetnek róla. A beszélgetés kifejezést is használják erre a formára. - A zárt/kötött megbeszélés kimenetele tervezhető. Rávezetésként gyakran alkalmazzák az iskolában. A megbeszélés esetén részletes, de rugalmas tervet szükséges készíteni, mely a szituációnak megfelelő eltérésnek is lehetőséget biztosít. Ezt M. Nádasi Mária alapján „szinkron tervezésnek” nevezik. A megbeszélés („oktató beszélgetés”) lehet nagyon feszes és lehet nagyon laza is, illetve a kettő között. A pedagógus irányító szerepe a nyomatékos jelenléttől és iránymeghatározástól a szinte teljes háttérbe húzódásig változatos lehet. A nyílt oktatásra jellemző a valódi, viták lehetőségét is magában foglaló megbeszélés, mely esetén bizonyos szabályokban állapodnak meg. - Az ellenvetés lehetőségét biztosítja, kivéve az evidens, vagy az előre haladás szempontjából közömbös témákat, és azokat, amelyek később kerülnek megvitatásra, részletezésre. - Az állítások és az ellenvetések esetén is szükséges az érvelő alátámasztás. A racionális érvelés, a személyes tapasztalatok elmondása, és a kételyek kifejezése egyaránt megfelelő. - Minden résztvevő egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. - A vitavezetési technikák alkalmazásában jártas pedagógus szükséges a megvalósításhoz. - Alkalmazkodik a tanulók igényeihez. Vita Az oktató célú vita a „tanulmányi vita”, mely a tanulás eredményét szolgálja. Az angol „learning through discussing” elnevezés magyar megfelelője a „tanulás vita által”. Ebbe a csoportba tartoznak az oktató célú játékos viták (vitajátékok), melyek egyik formája a szerepvita. J. T. Dillon a valódi vitát az alábbiak alapján különböztette meg a megbeszéléstől: - „a tanulók legalább annyit beszélnek, mint a tanár, - az interakció nem kérdés-felelet formát ölt, hanem vélemények, kijelentések állítások ütköznek,

41


40

PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ - az interakciók többségét a tanulók kezdeményezik, s az nem elsősorban a tanárokhoz, hanem másik tanulóhoz irányul, - a kérdések célja valóságos ismeretek szerzése, s nem annak ellenőrzése, hogy tudja-e a tanuló a választ, - a válaszok előre általában nem meghatározottak, s különböző félék lehetnek, - az értékelés nem helyes/helytelen, hanem egyértelmű/nem értek vele egyet kategóriákkal történik, - nemcsak a tanár értékeli a tanulók megnyilatkozásait, hanem a tanulók egymás és a tanár megállapításait is.” 42

A tanári és tanulói aktivitás helyes aránya minden esetben egyedi. Függ többek között a tanulói csoport felkészültségétől, vitában szerzett gyakorlatától, az adott témához való viszonyától. A szervezett pedagógiai vitát az alábbi közös elv jellemzi az egész folyamat során: - a tanár érdemi vezető szerepének fenntartása, a tanulók manipulációjának elkerülése, - a lehetőségekhez képest a legnagyobb tanulói aktivitás és önállóság biztosítása. A vitavezető beavatkozása kétféle lehet: operatív és formatív. A két forma kombinált alkalmazása az ideális. Az operatív vitavezetői beavatkozás néhány jellemzői: - tartalmi ösztönzések, - a kérdések konkrétak, - a beszélgetés folytonosságát szükség esetén (pl. a „holtpontokon”) újabb problémákat felvető kérdésekkel vagy állást foglaló észrevételekkel biztosítja, - az egyének lépnek egymással kapcsolatba. A formatív vitavezetői beavatkozás néhány jellemzői: - kérdezésre, hozzászólásra felszólítás, - absztrakt vitaindítás, - bátorítás, - fékezés (pl. …kevés idő van már hátra a vitából…), - alkalmazása akkor indokolt, amikor a tanári beavatkozás elfojthatja a vitát. A az operatív és a formatív vitavezetői beavatkozás kombinált alkalmazásának néhány jellemzője: - az ideális vitavezető a tartalmi közbeszólások, a rákérdezés és az elvont érdeklődés, bátorítás, buzdítás arányát megfelelően választja meg. A viták légköre és vezetési stílus az érzelmi tónus szempontjából is csoportosítható: „meleg” és „hideg” tónusú viták. A két formát az alábbi táblázat hasonlítja össze. Viták felosztása érzelmi tónus szerint „meleg” tónusú vita „hideg” tónusú vita Hangvétele oldott Az egymás iránti érdeklődés alacsony szintű Az ütközések lehetnek hevesek, de mentesek Kimértség jellemzi az ellenségeskedéstől A vezetés közvetlen A vezetést szertartásosság jellemzi Ezeket elsősorban a tanuló csoportokban kialakult közösségi kapcsolatok befolyásolják, de a vitavezető személyisége, vezetési stílusa, beállítódása is meghatározó. 42


40


41

Pedagógiai értékelés és kommunikáció

A teljesítménymérő, tudásellenőrző feleltetések és a „vizsgamegbeszélés” összehasonlítása Szempontok

A tanár viselkedése

Indoklása

A felelet közben

Némán végighallgatja a tanuló feleletét

Így biztosítható önállósága, így ítélhető meg biztonsággal tudás és teljesítőképessége

Értékelés a felelet után

Csak összegzőek vagy későbbre halasztódnak, vagy elmaradnak

Értékelésre az osztályozáshoz van szükség, ami a tanár dolga

A hallgatag tanár

A felelet közben

A szükségesnek ítélt mértékben közbekérdez, helyesbít


Értékelő megjegyzéseit is közben megteszi és befejezése után a teljes felelet értékéről is informálja a tanulót

A felelet közben

A feleletet jelentősen kiegészíti, magyaráz, megjegyzéseket fűz az elhangzottakhoz


A sok tanári beszéd miatt vagy nem kerül sor értékelésre, vagy az értékelő megjegyzések is elburjánzanak

Az együttműködő tanár

A bőbeszédű tanár

Így biztosítható a felelet célirányultsága, egyben kiküszöbölhető a tévedések további rögzülése Érdeklő visszacsatolásokra szüksége van a tanulónak, a felelet végén pedig biztosan tudni szeretné, milyen eredményt ért el A tanárnak akkor is tanítania kell, amikor feleltet vagy vizsgáztat; így képes igazán egyénre szabottan fejleszteni a tanuló tudását Vagy: a tanárnak a tartalomra kell koncentrálnia, vagy: az alapos értékelés teszi gyümölcsözővé a feleltetést, vizsgáztatást

A tanulóra tett hatás *+ Zavartalanul beszélhet - Verbális jóváhagyások hiányoznak, elbizonytalanodhat - Fokozott bizonytalanságérzés - feleletei és (későbbi) minősítése közt nem láthat összefüggést + Felelete nem fut vak vágányra - Túlzottan a tanár megerősítésére, ill. kiigazítására figyel

+A megerősítésekből biztonságot merít, a kiigazításokból tanul

+Valamennyit valóban tanulhat - Tudásáról alig tud számot adni

- A folyamat mellékszereplőjének érezheti magát; saját teljesítménye nehezen értékelhető

*+: pozitív -: negatív Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002., 79. oldal táblázata alapján

42


A gyakorlati oktatás sajátosságai A gyakorlati oktatás során alkalmazott pedagógiai kommunikáció néhány vonatkozásban eltér az elméleti képzésekben alkalmazott kommunikatív kapcsolattól:

- A célja a kognitív szintre (elméleti tudásra) építve a pszichomotoros készség elsajátíttatása, és az affektív terület befolyásolása, mely a kommunikációs stratégiát meghatározza. - A kommunikáció színtere a gyakorlóhely. - A kommunikáció a gyakorlatvezető és a gyakorlaton lévő tanuló között zajlik, másik fontos tényező a páciens (az egészségügyi szakképzésekben), ám ez a kör gyakran kiegészül a gyakorlóhelyen dolgozó más szakemberekkel is. - A gyakorlatvezető ebben a helyzetben még inkább modell szerepet tölt be (pl.: az egészségügyi képzések esetében a beteggel való kommunikáció szempontjából). - A kapcsolatot a partnerviszony sokkal jobban jellemzi (a célból következően). - A gyakorlat kezdeti időszakában még a gyakorlatvezetőé a kezdeményező szerep. A tanuló azonban egy idő után már viszonylag önállóan tevékenykedik, és konkrét kérésekkel, kérdésekkel fordul a gyakorlatvezető felé. A kompetenciák elsajátítása során, a kérdések száma egyre csökken. A kommunikáció kezdeményezésében egyre gyakrabban a tanuló válik kezdeményezővé. - A csoport létszáma kevesebb, mint a tanítási órákon. - A fentiekből következik, hogy a gyakorlaton közvetlenebb kommunikáció alakulhat ki a „partnerek között”, mint a tanítási órán. Az egészségügyi szakképzések során, a területi gyakorlatokon folytatott tanári/gyakorlatvezetői kommunikáció meghatározó mind a tanulók szakmai kommunikációja, mind pedig a pályaidentifikációs folyamatuk vonatkozásában. A gyakorlatvezető törekedjen a helyes kommunikációra a betegekkel, a munkatársakkal és a tanítványaival egyaránt. Az alábbi néhány gyakorlati ajánlással szeretnénk megvilágítani a helyes kommunikációs stílust. Kerülendő kommunikációs megnyilvánulások

Helyes kommunikáció a szakkifejezések helyes használata a munkatársakkal partneri viszony a kommunikációban a betegekkel partneri viszony a kommunikációban a beteg megszólításánál az „uram, asszonyom” kifejezések használata, kivéve, ha a beteg mást kér a beteg felkészítése a beavatkozásokra (a beavatkozások lényegének elmagyarázása és a várható kényelmetlenség, fájdalom jellegének és fokának ismertetése) a beteg tájékoztatása arról, milyen módon csökkentheti a kellemetlenségeket, vagy a fájdalmat a hallási nehézségekkel küzdő betegnél kerülje a kiabálást, inkább a lassan, tagoltan, a beteg felé fordulva, a mássalhangzókat hangsúlyozva beszéljen

bizalmaskodó kommunikáció (pl.: kedveském, öregem megszólítás) a beteg „gyermekszerepben” lévő embernek tekintése, leereszkedő stílus gúnyolódás a beteggel

verbális agresszió alkalmazása a beteggel szemben irónia (pl.: „mondhat a beteg bármit, mi akkor is így csináljuk…”),

42

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK írásos (vagy rajzos) kommunikáció a hallási problémával küzdő beteggel látásában akadályozott beteg megérintése előtt szóban jelezni azt, hogy hol és milyen módon érintjük meg verbális támogatás a rászoruló betegnek (helytelen: „ügyesen viselkedik, mindjárt készen leszünk” / helyes: „nagyon jól lélegzik, ezzel csökkenteni tudja a fájdalmat, még két perc és befejeződik a beavatkozás”,

43 a fogyatékkal élő beteg sajnálatának kimutatása látásában akadályozott beteg megérintése figyelmeztetése nélkül

a beteg félrevezetése (a „kegyes hazugságok” kora már lejárt), kompetencia szintjének megfelelő tájékoztatást adjon neki, az ő egészségéről van szó, a betegnek joga van az őszinte, nyílt tájékoztatásra (a beteg állapotára vonatkozó tények közlése az orvos feladata), legyen a kommunikáció (és a beteggel való prédikálás a betegnek, a szükséges változás kapcsolat) célirányos és gyümölcsöző: a kikényszerítése beteg és az ápoló/gyakorlatvezető együtt állapodnak meg abban, mi a beteg problémája, mely ápolási diagnózisokat fogad el a beteg és milyen tevékenységekkel orvosolják a problémákat, a beteg félelmének és szorongásainak a beteg cimkézése: pl.: lusta, lecsendesítése: nyugtassa meg a beteget, együttműködésre képtelen, hisztis, stb..….. minden esetben mondja el előre a várható beavatkozásokat és azok hatásait, esetleges kellemetlenségeit lelki erőforrás biztosítása: forduljon minden a beteg lehengerelése az orvosi zsargon betegéhez megkülönböztető figyelemmel, használatával érdeklődéssel, minden esetben a beteg személyes a beteg büntetése olyan mulasztásért, amely szükségleteihez szabott kommunikáció kedvezőtlenül befolyásolta egészségi állapotát: pl.: „sokat ittunk ugye, most meg itt van a májelégtelenség” mondja az ápoló hangosan a kórteremben. szenvedélymentesség: az előítélet a beteg fajtája, vallása, ápolóban/gyakorlatvezetőben lehetnek erősen meggyőződése miatt gondoskodó érzések betegei iránt, de törekedjen minden esetben objektivitása megőrzésére a titoktartási kötelezettség betartása értelmi, érzelmi és fizikai felkészültség arra, hogy segítsen a betegnek az egészségével kapcsolatos nehézségek leküzdésében. emberszeretet a beteg non verbális és metakommunikációs jeleinek helyes értelmezése (pl.. az intenzív fájdalom jele az ágyba süppedés, a)z arc mimika szegénysége, a szemek fátyolozottsága, a „szenvedő tekintet” a beteg kitartó segítése egészségének visszanyerésében és megőrzésében

44


Mindezek figyelembe vételével mutasson példát a gyakorlatvezető tanítványainak a beteggel való kommunikációban. (Pozitív személyiségével, a betegek szeretetével és szakmai tudásával segíti a tanulók pályával való azonosulási folyamatát – a pályidentifikációjukat - is.) A tanítványaival folytatott kommunikációra vonatkozóan „kötelező erejűeknek” kell tekinteni az alábbiakat: - A gyakorlatvezető ne a betegek/az osztály dolgozói/látogatók előtt olvassa tanítványai fejére azok hibáit, hiányosságait. Keressen egy csöndes zugot, ahol négyszemközt megbeszélhetik a problémákat. - Ne kiabálja keresztül a folyosót, ha szüksége van valamelyik tanítványára, és nem találja. Zavarja a betegeket is és visszatetszést vált ki a munkatársakban is. - Ne sétáljon kézitáskával a vállán kórteremről-kórteremre, így nem tud segíteni, csak kívülállását hangsúlyozza. - Ne kezdje el a „heti pletykát” fennhangon hirdetni a nővérszobában, ezzel nem lesz „jópofa”. - Ne öltözködjön és sminkeljen kirívóan, így a tanítványai azt gondolhatják, „ha neki szabad, akkor nekünk is”. Ugyanez vonatkozik pl.: a dohányzásra is. - Kommunikációja mindég legyen kongruens, visszafogott, a helyzetnek megfelelő. Soha ne felejtse el, hogy saját viselkedésével nevel leghatékonyabban, és minden rezdülését érzékelik tanítványai.

A távoktatás speciális kommunikációs vonatkozásai43 A lifelong learning elve napjainkban egyre jobban érvényesül. A felnőttek tanulási jellemzőiből és motiváltságából adódik, hogy olyan oktatási formát választanak, amelyek rugalmasak és segítik az egyéni és társadalmi mobilitásban. Mindemellett fontos követelmény az egyéni tanulási ütem, az időütemezés lehetősége, hiszen gyakran család és munka mellett folytatják a tanulást. A távoktatás ezért napjainkban egyre nagyobb szerepet játszik. A távoktatásban alkalmazott kommunikáció sajátos jellemző: - Középpontjában a személy (tanuló) áll. - A tanuló egyéni igényeire épül, flexibilis (rugalmas). - A kommunikáció célja a követelmények elsajátításában a tanuló támogatása, segítése, tanácsadás, a tanulók önállóságának motiválása és biztosítása. - Az egyenrangúság igénye, a szimmetrikus, partnerviszony érvényesül. - Feed back (visszacsatolás) biztosítása nagy jelentőséggel bír. - Mivel aránylag kevés idő jut a személyes kapcsolatokra, ezért a különböző módon történő üzenetváltások jelentősége felértékelődik. - Módszertanilag a kérdezés egy fontos eszköz, ezért a kérdezés „művészetére” meg kell tanítani a tanulókat. - Jelenleg a kommunikáció – a személyes konzultáción túl – az alábbi eszközök révén valósulhat meg: - telefon, - fax, - postai levél, - internet.

43

Marosán Miklósné (szerk.): Tutorfelkészítő tananyag a természetgyógyászati szakképzés egészségügyi alapismeretek moduljainak távoktatásához. Budapest, ETI

44


45

A szinkron távoktatási rendszerben a tanítás-tanulás és az ehhez tartozó kommunikáció egy időben történik. Erre lehetőséget biztosít, pl. a videokonferencia rendszer. Az aszinkron távoktatási rendszerben a kommunikatív kapcsolatok térbeli és időbeli távolságokban zajlanak a tanulók, tutorok és a távoktatási központ között. Az előzőeken túl számítani lehet technológiai, pszichológiai és szocio-kulturális jellegű távolságokra is. A papír alapú távoktatás esetén személyes konzultáció biztosított. Ennek keretei többnyire előre meghatározottak, ütemezettek. A konzultáció megszervezése a tutor feladata. A tutorálás a távoktatási program résztvevőivel történő rendszeres kommunikációt és az így szerzett információk feldolgozását, visszacsatolását jelenti egyrészt a tanulók részére, másrészt a program koordinátorainak. A személyes kapcsolattartás jelentősége ebben a képzési formában is nagy. A tutori konzultáció célja: - a résztvevők motiválása, - eszmecsere a tananyagról, - egyes részek részletes elmagyarázása (melyek megértése több tanulónak is nehézséget jelentett), - a résztvevők egymással való találkozásának és információcseréjének biztosítása. Fontos, hogy mindenki szót kapjon, legyen lehetőség a kérdések feltételére. A tutorálás alkalmával a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztésére is lehetőség nyílik. A tutornak szakmailag és pedagógiailag megfelelően felkészültnek kell lenni, a foglalkozás megtervezése elengedhetetlen. Mindemellett a tutornak rugalmasan alkalmazkodni kell a tanulók igényeihez. A munkamódszer gyakori változtatása ebben a formában is segíti a tanulók aktivitását. A tanulókkal legalább egyszer célszerű négyszemközti kommunikációt folytatni. Olyan kapcsolatot kell kialakítani, melyben a tanuló szívesen elmondja problémáit. A beszélgetést bármely fél kezdeményezheti. Az e-learning formánál a tanuló az internet segítségével tartja a kapcsolatot a tutorral. Ennek több formája lehetséges. A kommunikáció például az e-mail-en keresztül történhet, azonban a technika ma már lehetőséget teremt az interaktív kommunikációra, pl. a chat-elésre, a videokonferencia által kínált lehetőségek kiaknázására. A tanuló egyéni tanulási ütemének megfelelően halad (bizonyos előre meghatározott keretek között) és elsősorban tőle függ a kommunikáció gyakorisága. Sajátossága, hogy rövid, lényegre törő, korrekt üzeneteket, válaszokat célszerű küldeni. De ebben az esetben is érvényesíteni kell az anyanyelv ápolását. A szemléltetés és a vizuális kommunikáció A szemléltetés eszközei, és módszerei napjainkban egyre inkább terjednek, a technika és a pedagógiai kommunikáció fejlődésének köszönhetően.

A szemléltetés indokai: - a verbális oktatást jól kiegészíti, - a szemléltetés növeli a tanulók figyelmét, - a szemléltetést szellemi aktivitás kíséri.

46


A formalizáció is fontos szerepet játszik a tanítás-tanulás folyamatában. A részleges formalizációba tartoznak többek között a táblázatok és a szövegvázlatok. Ezek segítik az áttekinthetőséget, de valójában a beszélt nyelv láthatóvá tételéről van szó betűjelek, számjelek segítségével. A szemléleti tartalom és az absztrakciós szint fordított arányban áll egymással. Minél alacsonyabb egy szemléltető eszköz által közvetített információ, annál nagyobb a szemléleti tartalma és egyben a motivációja is, azonban annál nehezebb a tanuló részére az absztrakciós folyamat végrehajtása. További hatásemelkedést eredményezhet, ha a pedagógus a vizuális ingereket kombinálja a megfelelő aktivitással. Ennek módszere lehet a vizuális ingerek gondolkodtató adagolása, vagy a tanuló bevonása a szemléltetésbe. A passzív szemléltetés kiegészíthető a vizuális eszközök aktív használatával, mely a tanítás eredményességére pozitív hatással van. A technika folyamatos fejlődése, a számítástechnika térhódítása újabb és újabb, egyre komplexebb szemléltető eszközök megjelenésével jár, melyek a pedagógiai kommunikáció színvonalát emelik és ezzel az oktatás minőségére is kedvezően hatnak.

Az Internet, mint a kommunikáció sajátos formája44 Oktatási hatások Az informatika tantárgy viszonylag hosszú idő óta jelen van a magyar iskolában, s nemcsak az általános képzésben, hanem szakképzésben is. A tantárgy szerepe azért jelentős, mert az informatikai ismeretek a műveltség szerves részévé váltak. Az informatika társadalmi elterjedése napjainkban lép abba a fázisba amikor eredményeként a gazdaságban és a mindennapi életben egyaránt lehetetlen lesz a számítógépek alkalmazása nélkül boldogulni. Az információs kor kihívásai, hatásai egyre inkább érezhetők. A számítógép egyik értéke, hogy sikeressé tett újabb magatartásformákat, újabb stratégiákat. Ugyanakkor veszélyeket is hordoz ugyanis ha ezt a fajta sikert abszolutizálják, vagy ezt a fajta sikert tartják elsődlegesnek akkor ezzel egyidőben a korábbiak elfelejtődnek, vagy háttérbe szorulnak .A félreértett praktikumot egyáltalán nem kompenzálja a tudományosan megalapozott oktatásirányítás. Az Internet a tanulói felfedezések egyik elengedhetetlen eszköze. Elengedhetetlen a probléma alapú oktatásban, ami a felnőttképzés egyik leghatékonyabb módszere. Az Internetnek az oktatásra, és a tanulói szokásokra gyakorolt hatását ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Használata a versenyképes képzésben - az oktatás színvonalát és hatékonyságát előtérbe helyező - intézmény számára elkerülhetetlen. A számítástechnika az oktatás területén is olyan fejlődésen ment keresztül, amely mára már lehetővé teszi olyan alkalmazások használatát, amely akár az órai munka során, akár az otthoni tanulásban nagy segítségére lehet mind a tanárnak, mind pedig a diákoknak. Sajnos a kevés kivételt leszámítva a más – nem informatika – szakos tanárok többsége nincs birtokában a lehetőségek kihasználásához szükséges ismereteknek. Nem kellenek mélyreható ismeretek ahhoz, hogy az informatikai lehetőségeket saját szolgálatunkba állítva hasznosabbá, 44

Bártfainé Kiss Irén : Az Internet hatása a tanulói szokásokra és teljesítményekre Szakdolgozat 2003. (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kiegészítő Pedagógia Szak)

46


47

színvonalasabbá és eredményesebbé tehessük az oktatás folyamatát. Mindemellett a tanulók aktivitása is fokozható az alkalmazott pedagógiai módszerek számának növelésével. A távoktatás lehetősége, valamint az egyéni, nem a konkrét oktatási célhoz tartozó információszerzés pedig olyan lehetőséget nyit meg, amelyek messzemenően segítik a tanulók látókörének szélesítését, a lexikális ismereteik és tájékozottságuk elmélyítését. Ehhez a helyzethez azonban a tanároknak is alkalmazkodniuk kell, mivel a szélesebb körű tájékozottság mellett a diákok olyan ellenőrizetlen információkhoz is szabadon hozzáférnek, amelyek nem minden esetben viszik pozitív irányba személyiségük fejlődését. Internethasználati szokások az adatok tükrében Az Internethasználati szokások megismerésének érdekében országos és nemzetközi szinten is számos tanulmány készült. Ezek közül célszerű figyelembe venni „A számítógép mint a tanárok kommunikációs eszköze - Az informatika megjelenése és hatása az iskolában" c., valamint az OM és az MTA Pedagógiai Bizottságának támogatásával 1999-ben szervezett kutatás felmérés eredményeit, melyeket a Magyar nemzet c. lap is publikált. A tanulmányok és felmérések jelentős mértékű ismerettel szolgáltak, melyekből megismerhetők a tanulók Internetezési szokásai.

Mire használják az Internetet? 100,0%

100%

93,6%

77,4%

80% 42,7%

60%

31,3%

40%

53,1%

17,9%

20% 0%

böngészés csevegés levelezés

munka

FTP

játék

tanulás

Az ábráról leolvasható, hogy szinte az összes chat felhasználó a kommunikáció más formáját is igénybe veszi az Interneten, így 93,6%-uk e-mailezésre is használja azt. A többség információszerzésre, böngészésre, tanulásra is használja az Internetet. Sokak játszanak is a neten, kevesebben munkára és FTP letöltésre is használják. Arra a kérdésre, hogy miért chatelnek, érdekes válaszok születtek. 42% azért, mert tudnak a barátaikkal beszélgetni. 25,2% szeret elszakadni a való világtól, 15,6% a chaten önmagukat tudják adni, és ezáltal jobban is tudnak érvényesülni. 10,4% egyéb okból chatel: unaloműzésből, esetleg szórakozás és kikapcsolódás céljából. A külföldön élő magyarokra pedig az a jellemző, hogy hiányzik nekik a családjuk, illetve az anyanyelvük, és ezért választottak egy magyar chatet. A többiek (6,8%) nem nyilatkoztak. A legtöbben hetente többször illetve naponta chatelnek, nagyon ritka az, hogy valaki csak havonta ül le a gép elé csevegni.

48


A felhasználóknak csak kb. a negyede az, aki hetente, vagy annál is ritkábban lép fel az Internetre chatelni.

A diákok egyaránt előszeretettel használják az Internet szolgáltatásait tanulásra, információszerzésre és szórakozásra is. Megállapítható azonban, hogy az Internet hatása a tanulói szokásokra és teljesítményekre jelentősen függ a különböző szolgáltatásoktól is. Viselkedés az Interneten45 Az emberek közötti kommunikáció nem ideális. Hamar kiderül, hogy a személyes kapcsolat, a metakommunikáció hiánya a párbeszédet durvábbá teszi: az Internet-pszichológia egyik első törvényszerűsége, hogy többet megengedünk magunknak partnerünkkel szemben, ha nem látjuk az arcát illetve ő a miénket. A gyakori személyeskedések, a támadások az Internet-kommunikáció visszatérő és nagyon nehezen kiküszöbölhető velejárója. Ezen kívül a beszélgetés gyakran alacsony színvonalú. Úgy tűnik, mindig a legkevésbé tájékozottaknak illetve legszélsőségesebb véleményűeknek van a legtöbb ideje az írásra, így a párbeszédeket ők uralják. Továbbá komoly probléma az információ feldolgozhatatlanul nagy mennyisége is. Ezen problémák kiküszöbölésére sokféle módszer létezik, mind szoftver, mind az emberi szubjektum szintjén. Az Internetre kapcsolódónak nagyon fontos ismernie a hálózati illemtan, az ún. netiquette szabályait. Milyen feladatokat ró a pedagógusokra az Internet elterjedése Comenius didaktikája szerint a tanítás lényege a szemléltetés, a tanításnak az érzékszerveken keresztül való hatása a tanulókra. A megismerés logikája induktív. A modern időkben azonban a tanári szerep megváltozik. Megszűnik a tekintélyelvűség, a tanárok, tanulók közötti távolságtartás, elkülönülés, a kommunikáció verbalitása, a közvetlen, direkt vezetés. A tanár a tanulók munkájának szervezője, az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítója, permanens segítségnyújtás, támogatás, tanácsadás válik elsőrendű feladatává.46 Látható, hogy ez a jellemzés már előrevetíti a tradicionális tanárszerep megváltozásának lehetőségét. A tanár elsősorban ismeretközlőként, a diák pedig a készen kapott ismeretek passzív befogadójaként viselkedik hosszú időn keresztül, és ezen csak a XX. század elején kezdődött reformpedagógiai kísérletek próbáltak változtatni. A mai magyar iskolák többségét azonban még mindig főként a Comenius-i elvek alapján munkálkodó pedagógusok jellemzik. A felsorolt didaktikákhoz csatlakozhat napjaink egyik jelentős irányzata, a konstruktív pedagógia is, amely kísérletet tesz arra, hogy a tanulók eddigi passzív szerepét megváltoztassa, ami által a tanár feladata és funkciója is változáson megy át. A megismerés dedukcióra és a cselekvések által létrejövő konceptuális változásokra épül. „Papert szerint a számítógép képes arra, hogy olyan mikrovilágot teremtsen, amelyben a gyermekek kötetlen, elemi érdeklődésből fakadó, aktív tanulási módját valósíthatják meg.”47 Hasonló szerepváltoztató hatást idézhet elő az Internet széles körben való elterjedése a közeli jövőben.

45

Válas Péter: Etika a világhálón – Köznevelés 2002. Falus Iván (Szerk.): Didaktika Elméleti alapok a tanítás tanulásához. – Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.Budapest 47 Bessenyei István: Képernyő, tanulási környezet, olvasás - Seymour Papert tanuláselméleti nézeteiről - az olvasás kapcsán. Új Pedagógiai Szemle, 1998. október. 81-85. old. 46

48


49

Messze vezetne ha arról kezdenénk gondolkodni, hogy miben és hogyan változtatja meg a szokásokat az Internet? „Nem tudhatjuk, hogy ki van a túloldalon, kivel levelezünk, kivel beszélgetünk.” hangoztatják azok, akik óvatosságra intenek az Internettel kapcsolatban48. - Nem lehetünk biztosak abban, hogy az Internetről szerzett információ hiteles információ-e. - A számítógép előtt ülők egyre több időt töltenek virtuális kapcsolataikban, megfeledkezve a valós világról, létrejön az elidegenedés. - Az Internetet használók mivel valóban bármilyen szerepet felvehetnek, egy idő után elveszítik valódi identitásukat - Az Internetes játékok (és általában a számítógépes játékok) agresszívvé tesznek. - Az Interneten veszélyes gyorsasággal terjed a gyermek pornográfia, a szexuális patológiák egyéb formái, a szélsőséges politikai nézetek. - Vádolják az Internetet azzal is, hogy sokan függővé válnak. Mint a tévénézők, vagy egyes hobbik "szerelmesei". Tehát ismét egy régi probléma új köntösben. - Az elektronikus kommunikáció nem teszi lehetővé, hogy az egyébként gazdag kommunikációs rendszerünk minden csatornáját kihasználjuk, elvész a nem verbális kommunikáció. - Az Interneten fellelhető információtengerben nem tudunk eligazodni, belefulladunk. - Kialakulnak negatív utópiák, az internetezés, a távmunka és távoktatás és ekereskedelem következményeként egyesek szerint néhány évtized múlva az emberek már csak otthon fognak ülni a számítógépük előtt a monitorra meredve, minden kapcsolatuk ezen keresztül bonyolódik majd, igazi zombikká válnak. Megemlíthetjük az Internet hőskorát is: köztudott, hogy a kezdet kezdetén, amikor az USA a hadászati alkalmazásból kiterjesztette a kutatásra-oktatásra az új technológiáját, eredetileg arra szánták az új hálózati megoldást, hogy a kutatók információt cserélhessenek. Hamarosan azonban túlsúlyba került az informális csevegés. Mert mi emberek ilyenek vagyunk. „Az ember az egyetlen lény, aki nem csak kommunikálni tud, hanem képes saját kommunikációját is tudatos ellenőrzése alá vonni és tökéletesíteni.”49

48

Krajcsi Attila: Az Internettel kapcsolatos régi problémák – Szegedi Tudományegyetem – szimpóziumi anyag alapján

49

Dr. Zirinszky László: A kommunikáció. JPT Pécs 1994.

50


ÖSSZEFOGLALÁS A pedagógiai kommunikáció színterei: - képző hely, tanterem, - gyakorlóhely, - a tanuló otthona. A pedagógiai kommunikáció helyzetei: - tanítási óra – elméleti oktatás - a pedagógiai értékelés, mint kommunikációs helyzet - gyakorlati oktatás - távoktatásos forma esetén: - papíralapú távoktatás - e-learning a szemléltetés, mint vizuális kommunikáció A pedagógusok kommunikációjának csoportosítása: Az egyirányú kommunikáció felosztása: - A közlő, vagy közvetítő szerep a pedagógusé, a befogadó, recipiens szerep pedig a tanulóé. A „szereposztás” hat a tanuló aktivitására. - A közlők a tanulók, a közlések megítélője, ösztönzője és segítője a pedagógus. A kölcsönös kommunikáció felosztása: - dialogikus, - csoportos (kiscsoportban és/vagy osztálykeretek között). A célmeghatározás hangsúlykülönbségei alapján az egyik lehetséges felosztás: - információnyújtás, - aktivizálás. A fenti célok megvalósítása a főbb kommunikációs eljárások segítségével történhet: kijelentések, leírások, elemzések, értékelés, meggyőzés, ösztönzés, kérdezés. A pedagógus élőbeszédének megnyilvánulásai: előadás, megbeszélés, vita. A hallgatag, az együttműködő és a bőbeszédű tanár viselkedése és annak tanulóra gyakorolt hatása egymástól jól elkülöníthető. A gyakorlati oktatás sajátosságai - A célja a kognitív szintre (elméleti tudásra) építve a pszichomotoros készség elsajátíttatása, és az affektív terület befolyásolása, mely a kommunikációs stratégiát meghatározza. - A kommunikáció színtere a gyakorlóhely. - A kommunikáció a gyakorlatvezető és a gyakorlaton lévő tanuló között zajlik, másik fontos tényező a páciens, és más szakemberekkel is. - A kapcsolatot a partnerviszony sokkal jobban jellemzi (a célból következően). - A gyakorlat kezdeti időszakában még a gyakorlatvezetőé a kezdeményező szerep. A tanuló azonban egy idő után már viszonylag önállóan tevékenykedik, és konkrét kérésekkel, kérdésekkel fordul a gyakorlatvezető felé. A kompetenciák elsajátítása során, a kérdések száma egyre csökken. A kommunikáció kezdeményezésében egyre gyakrabban a tanuló válik kezdeményezővé. - A csoport létszáma kevesebb, mint a tanítási órákon. A távoktatásban alkalmazott kommunikáció sajátos jellemző: - Középpontjában a személy (tanuló) áll. - A tanuló egyéni igényeire épül, flexibilis (rugalmas).

50


51

- A kommunikáció célja a követelmények elsajátításában a tanuló támogatása, segítése, tanácsadás, a tanulók önállóságának motiválása és biztosítása. - Az egyenrangúság igénye, a szimmetrikus, partnerviszony érvényesül. - Feed back (visszacsatolás) biztosítása nagy jelentőséggel bír. - Mivel aránylag kevés idő jut a személyes kapcsolatokra, ezért a különböző módon történő üzenetváltások jelentősége felértékelődik. - Módszertanilag a kérdezés egy fontos eszköz és a kérdezés „művészetére” meg kell tanítani a tanulókat. - Jelenleg a kommunikáció – a személyes konzultáción túl – az alábbi eszközök révén valósulhat meg: telefon, fax, postai levél, Internet. - Az Internet, mint a kommunikáció sajátos eszköze A szemléltetés A pedagógiai kommunikáció hatékonyságát növeli a verbális kommunikáció kiegészítése a szemléltetés különböző formáival. FELADATOK -

Mutassa be a pedagógusok kommunikációjának csoportosítását! Sorolja fel az előadás pozitív és negatív jellemzőit! Ismertesse a vita jellemzőit! Ismertesse a szakmai gyakorlatok kommunikációs sajátosságait! Ismertesse a helyes gyakorlatvezetői kommunikáció sajátosságait! Ismertesse a pedagógiai értékelés kommunikációs jellemzőit! Ismertesse a távoktatás kommunikációs sajátosságait! Ismertesse az Internet pozitív és negatív szerepét a kommunikációban! Ismertese a szemléltetés és a vizuális kommunikáció sajátosságait!

52


FELHASZNÁLT IRODALOM - Barkó Endre: A kommunikatív didaktika. Budapest, Dinasztia Kiadó, 1998. Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker Oktatási Iroda - Bánréti Zoltán: Kommunikálj.. Kommunikációs és nyelvi tréning 14-18 évesek számára. Budapest, Korona Kiadó, 1993. - Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó Rt., 2000. - Báthory Zoltán, Falusi Iván: Pedagógiai lexikon. Budapest, Kereban Könyvkiadó, 1997. - Comenius; Komenský, Jan Amoš (1992 [1657]): Didactica Magna. (ford. Geréb György). Budapest, Seneca Kiadó - Dálnokiné Pécsi Klára: Az iskola belső világa - Kommunikáció. Új pedagógiai szemle, 2001. július-augusztus. www.oki.hu - Dr. Benson Katalin (szerk.): Kommunikációelmélet. Budapest, SOTE, 1994. - Dr. Zrinszky László: Gyakorlati pedagógiai kommunikáció. Budapest, ADU-FITT IMAGE, 2002. - Gilbert Caffin: Pedagógia és megtestesülés A keresztény tanító és nevelőmunka lelkiségéhez. www.szepi.hu - Imre Sándor: Neveléstan. Budapest, Stúdium kiadás, 1929. - Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Budapest, Tankönyvkiadó, 1981. - Lázár Judit: A kommunikáció tudománya. Budapest, Balassi Kiadó, 2001. www.oki.hu - Marosán Miklósné (szerk.): Tutorfelkészítő tananyag a természetgyógyászati szakképzés egészségügyi alapismeretek moduljainak távoktatásához. Budapest, ETI - Marx György: A pedagógus szerepe az információ korában. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 13-16. o. - Módra Tiborné, Liebhard László, Gerdei Zsófia: Kommunikáció az egészségügyben. Moduláris tankönyvek 4. Budapest, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Központ, 2005. - Németh Erzsébet: Kommunikáció. Budapest, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, 1994. - Peter Clayton: testbeszéd a munkahelyen. Kossuth könyvkiadó, Budapest, 2004. - Susan Smith: Kommunikáció az ápolásban. Medicina, Budapest, 1996. - Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 1994. - Zrinszky László: Bevezetés a pedagódiai kommunikáció elméletébe. Felsőoktatási jegyzet. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. - Zrinszky László: A pedagógiai kommunikáció elméletéről. Új pedagógiai szemle, 44. évfolyam, 1994. 5. szám, 5-12. o. - Dr. Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába. Budapest, Okker Oktatási Iroda, 1995. - Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. - Bártfainé Kiss Irén: Az Internet hatása a tanulói szokásokra és teljesítményekre. Szakdolgozat 2003. (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kiegészítő Pedagógia Szak)

52

TOVÁBBKÉPZÉSI FÜZETEK 69. PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ

Recommend Documents