Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele
Tartalom:
2011/10. szám (október)
Aktuális kérelmek benyújtási időszakai
Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1. oldal Családi gazdaság adózása 2. oldal Natura 2000 helyszíni ellenőrzések tapasztalatai 4. oldal Gazdálkodói kérdések és válaszok 5. oldal A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának menete 6. oldal Tart az „Árfolyam STOP” akció a Farmet magágykészítő kompaktorokra! 8. oldal Sorvezető előrendelési akció! 9. oldal
További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevelek" menüpontunkban megtalálhatják korábbi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat ezentúl megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. hírszolgáltatás" menüben.
Aktuális kifizetési kérelmek Számos EMVA-s támogatási jogcím kifizetési kérelmének szabályozása megváltozott július 1-től. Ennek értelmében évente 2 időszak (február 1 - május 31., augusztus 1 - december 31., kivéve 2011-et, amikor a második időszak már július 1-től megkezdődik) áll nyitva benyújtásukra. A július 1-től december 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Megújuló energiaforrások (Kazáncsere); Önálló, építéssel nem járó gépek; Kertészeti gépek; Erdészeti gépek; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz, nyersolaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése (Szárító); Mezőgazdasági utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség; Falumegújítás és -fejlesztés; Tanyabusz; LEADER További kifizetési kérelmek: - Családi gazdálkodók átmeneti támogatása - Tejtermelők átmeneti támogatása (2011. november 1 - 20.)
- Készségek elsajátítása - Halászati Operatív Program (HOP) (2011. november 1 - 30.)
Aktuális támogatási kérelmek Juhok és kecskék elektronikus jelölése (2011. szeptember 15 - november 30.) LEADER pályázatok (2011. szeptember 30 - november 15.) Erdő-környezetvédelmi intézkedések (2011. október 1 - november 30.) Erdőszerkezet átalakítása (2011. október 1 - november 30.) Erdészeti potenciál helyreállítása (2011. november 1 - 30.) ÚMVP-s képzések (támogatási és kifizetési kérelem egyben) (2011. október 1 - 31.) Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése (2011. október 17 - december 16.) Kertészet korszerűsítése (tervezet) (2011. november 15 - december 31.) Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása (tervezet) (2011. november 28 - december 15.) Folyamatos támogatási kérelmek
www.eurofarm.hu
• A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása • Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása • Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások • Baromfi és sertés állatjóléti támogatások • Intervenciós sovány tejpor és vaj tárolása, a vaj magántárolási támogatása
-1-
Családi gazdaság adózása Az elmúlt időszakban több kérdés is érkezett hozzánk a családi gazdálkodókat érintő adózási sajátságokkal kapcsolatban. Jelen cikkünkben a családi gazdaság adózásával kapcsolatos jogi szabályozásra térünk ki. A családi gazdaság által végezhető tevékenységek a következőek: •
mezőgazdasági tevékenység (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás
•
kiegészítő tevékenység (falusi- és agroturizmus; kézművesipari tevékenység; fűrészáru-feldolgozás; elsődleges élelmiszer-feldolgozás; a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése; mezőgazdasági szolgáltatás)
A gazdálkodó család tagjai az alábbi kedvezményekre jogosultak: •
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján adókedvezményekre,
•
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján illetékkedvezményre,
•
a családi gazdaság keretein kívül folytatott tevékenységük tekintetében az általános agrártámogatási rendszerben meghirdetett támogatások igénybevételére.
A családi gazdaság adózási sajátosságai: A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok az őstermelői tevékenységük tekintetében az adóév utolsó napján (illetve a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszűnése esetén a megszűnés napján) a közös őstermelői tevékenységre (azaz a közös őstermelői igazolvány alapján végzett tevékenységre) vonatkozó szabályok alkalmazásával állapítják meg adókötelezettségüket. Ez azt jelenti, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak az általános forgalmi adózás és a jövedelem meghatározása tekintetében azonos adózási módot kell alkalmazniuk, valamint a bevételeket, költségek és ráfordítások összegét – a családtagok számával történő elosztással – egy főre kell meghatározniuk. A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat megfelelő. A családtagok külön-külön tesznek eleget adóbevallási-, adóelőleg-fizetési és adófizetési kötelezettségüknek. Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban – a közös gazdálkodást megelőzően – tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt. Ez azt jelenti, hogy az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, így még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt szereztek meg. Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt, a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. -2-
Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, melyek korábban az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható. A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása esetén csökkenthetik az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Ebből az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak. Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel. Ha a kilépő családtag az őstermelői tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás időpontjában fennálló vevői tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni. Az őstermelői tevékenységen kívüli tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja. Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfa bevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Fontos tudni, hogy a családi gazdaságban végzett tevékenységek tekintetében azonos adózási módot kell választaniuk (kompenzációs felár, alanyi adómentesség, általános szabályok szerint adózás). Az a nem áfa adóalany családtag, akinek a családi gazdaságban végzett tevékenysége nem terjed ki a termékek vagy szolgáltatások saját néven, ellenérték fejében történő értékesítésére, nem is válik adóalannyá, azaz neki nem kell bejelentkeznie az általános forgalmi adó hatálya alá. Abban az esetben, ha az értékesítést nem végző tagok már más tevékenység kapcsán alanyai az általános forgalmi adónak, adózási módjukat nem kell megváltoztatni, mert a családi gazdaságon belüli értékesítési tevékenység hiánya miatt nem kötelezettek az azonos adózási módra.
Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] e-mail címen! -3-
Natura 2000 helyszíni ellenőrzések tapasztalatai A napokban lezárultak az idei évre vonatkozó Natura 2000 helyszíni ellenőrzések, ezzel kapcsolatosan az ellenőrzések tapasztatairól szeretnénk Önöknek egy rövid összefoglalót nyújtani. Az ellenőrzés két szakaszból áll: I. Helyszíni ellenőrzés: Az ellenőrzés a terület kimérésével kezdődik, ahol a kirendelt ellenőr felméri az adott táblát, valamint a parcella gyomosságát és vízborítottságát vizsgálja. A Nemzeti Park képviseletében jelen lévő társellenőr is szemrevételezi a területet, az ő ellenőrzése a következőkre terjed ki: •
a gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással hasznosították-e, legeltetés esetén történt-e túllegeltetés.
•
a gyepterületen található-e oda nem illő növényzet (például nád). A nádirtáshoz engedély szükséges, melyet ugyanott szerezhetünk be ahol a téli legeltetéshez szükséges engedélyt megkaphatjuk (lásd lentebb). A vonatkozó jogszabály előírásai szerint inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel, vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.
•
van-e a területen valamilyen vadgazdálkodási létesítmény, berendezés, mert ezek kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges.
II. Az előírt adminisztrációs kötelezettségek ellenőrzése: A vonatkozó jogszabály szerinti adminisztrációs előírások: •
az egységes kérelemben megjelölt területek használatának igazolása földhasználati lapokkal, valamint földbérleti szerződésekkel: ebben az esetben a helyszíni ellenőrök elsődlegesen arra kíváncsiak, hogy rendelkezik-e a termelő az általa igényelt területre vonatkozóan földhasználati lappal, illetve az egységes kérelemben arra a helyrajzi számra rajzolta-e be a területet, amelynek használatával a gazdálkodó rendelkezik.
•
kötelező képzésen való részvételt igazoló bizonyítvány megléte: az ellenőrzés ezen része arra terjed ki, hogy az adott gazdálkodási évben részt vett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretén belül, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott, a Natura 2000 területen gazdálkodók részére szervezett képzésen, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy 3 évnél nem régebben részt vett azon.
•
Gazdálkodási napló: az első Natura 2000 igénylés évétől fogva az összes évi gazdálkodási naplót kérték ellenőrzésre. -4-
Az ellenőrzés során különös figyelmet fordítanak a következőkre: 1. A gyepterület legeltetéssel volt-e hasznosítva. Ez esetben legeltetési napló vezetése kötelező, ahol a következőkre kell figyelni: • A gyepterületen előfordult-e téli legeltetés (október 31. és április 23. közötti időszakban), melynek engedélyét a települési önkormányzat jegyzője, (a fővárosban a főjegyző) állít ki. (Nádirtás esetén is hasonlóan kell eljárni.) • Csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. 2. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, minden egyéb eredetű trágya kijuttatása tilos. 3. Történt-e vízelvezetés a gyepterületen, hiszen a gyepterületről történő víz elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. 4. Kaszálással történő hasznosítás esetén betartották-e a következő előírásokat: • őszi tisztító kaszálás elvégzése minden területen; • a kaszálást a tevékenység megkezdése előtt legalább 5 munkanappal írásban be kell jelenteni a működési terület szerint illetékes nemzeti park igazgatóságának; • a kaszálás bejelentő lapokat az ellenőr kéri, nem csak az adott évre, hanem visszamenőlegesen is; • a tábla legalább 5, legfeljebb 10%-át (ennél nem többet) – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni; • a kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező, mely eszközt az ellenőrzés alkalmával be is kell mutatni; • a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] e-mail címen!
Gazdálkodói kérdések és válaszok A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás keretében a jogszabály - bizonyos esetekben - előírja az oktatást. Kérdésem az, hogy az oktatásokat milyen gyakoriságokkal kell megtartani abban az esetben, ha változás nem történt? Ha nem történt változás, és új dolgozó sem dolgozik a telepen, akkor gazdálkodási évente egyszer kell a kötelező oktatásokat megtartani. Amennyiben gazdálkodási évente legalább egy oktatás nem szerepel a telepi munkanaplóban, akkor azt az MVH szankcionálni fogja. Ha új dolgozó kezd dolgozni a telepen, vagy bármilyen változás történt, amiről a dolgozókat tájékoztatni kell, akkor új oktatást kell tartani, és azt a telepi munkanaplóban fel kell tüntetni. Aki elnyeri a fiatal gazda pályázatot, az alapíthat-e családi gazdaságot? Igen, alapíthat családi gazdaságot, kitétel az, hogy ő legyen a családi gazdaság vezetője. Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (2101 Gödöllő, Pf. 260.) szerepét teljes egészében a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. veszi át a tejkvóta kérelmekkel és jelentésekkel kapcsolatban? A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. 2011. november 1-től teljes egészében átveszi a gödöllői intézmény szerepét. Jelenleg az átszervezések folynak. 2011. november 1-től minden kérelem, jelentés, egyéb tejkvótával kapcsolatos ügyintézés a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetre fog tartozni, és nekik is kell beküldeni. (1450 Budapest, Pf. 31.) -5-
A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának menete Januári hírlevelünkben már tájékoztatást adtunk az elővásárlási- és előhaszonbérleti jog gyakorlásának jogszabályi hátteréről, valamint ezen jog gyakorlásának eljárási szabályairól. Az azóta történt jogszabályi változások, valamint a rengeteg kérdés, ami Önöktől érkezett, tette indokolttá, hogy jelen cikkünkben visszatérjünk a témához és egy kicsit gyakorlati oldalról is elemezzük. Vásárlás A jelenleg hatályos jogszabály értelmében termőföld vagy tanya eladása esetén az elővásárlási jog az alábbi sorrendben érvényesíthető: 1. 2. 3. 4. 5.
a Magyar Állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; a helyben lakó haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő (amennyiben a haszonbérleti jogviszony, felesbérlet, részesművelés legalább három éve fennáll); a helyben lakó szomszéd (családi gazdálkodó > őstermelő, egyéni vállalkozó); a helyben lakót; (családi gazdálkodó > őstermelő, egyéni vállalkozó); haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő (amennyiben a haszonbérleti jogviszony, felesbérlet, részesművelés legalább három éve fennáll).
(Helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek: 1.
lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2.
lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van);
Elővásárlási jog nem áll fenn: a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült. A tulajdonostársak közötti adásvétel esetén csak az államot illeti meg elővásárlási jog, a többieket nem. Haszonbérlet Előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje: 1.
2. 3.
a volt haszonbérlő, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személy (feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg); állattartó telep és halastó üzemeltetője, (amennyiben a telep/halastó a bérelni kívánt termőföld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van és legalább egy éve folyamatosan működteti) a helyben lakó szomszéd; (családi gazdálkodó > őstermelő, egyéni vállalkozó) a helyben lakó. (családi gazdálkodó > őstermelő, egyéni vállalkozó) -6-
Előhaszonbérleti jog nem áll fenn: közeli hozzátartozók közötti haszonbérleti szerződés esetében, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült Az elővásárlási- ill. előhaszonbérleti jog gyakorlásának menete: A termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosulttal közölnie, ezért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, a fent felsoroltak közül melyik jogcímen. Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, a körjegyzőséghez tartozó többi településen pedig a helyben szokásos módon történik. Az eladó az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát – a kifüggesztésre irányuló kérelemmel együtt – a települési önkormányzat jegyzőjének elküldi, valamint az ajánlat egy eredeti példányát az NFA részére postai úton, tértivevénnyel megküldi. A jegyző az ajánlatot a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 munkanapra kifüggeszti, rávezeti a kifüggesztés, valamint a levétel időpontját. Amennyiben az elővásárlásra (előhaszonbérletre) jogosult élni kíván elővásárlási (előhaszonbérleti) jogával, a kifüggesztés kezdőnapját követő 15 munkanapon belül ajánlatot elfogadó nyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (gépelt irat esetén két tanúval kell hitelesíttetni). Az elfogadó nyilatkozatnak a kifüggesztett ajánlattal megegyező tartalmúnak kell lennie, tartalmaznia kell azt is, hogy a nyilatkozattevő a törvényben felsorolt mely jogcímen gyakorolja az elővásárlási jogot. Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja. A jegyző a határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve átvett nyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az ajánlat eredeti példányával, valamint a nyilatkozatokkal együtt az eladónak átadja. A szerződés az eladóval történt közléssel létrejön. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre. Amennyiben senki sem jelentkezik az ajánlatra, az eredeti ajánlattevővel jön létre a szerződés. Ezek után lehet az illetékes Földhivatalnál a tulajdonjog/földhasználat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelmet beadni. A kérelemhez mellékelni kell: • • • •
az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját, az NFA részére kézbesített ajánlatot tartalmazó postai küldemény átvételét igazoló dokumentumot, az ajánlatra tett nyilatkozatokat, és az iratjegyzéket.
Az új tulajdonos/földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld birtoklása/ használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti.
Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] e-mail címen! -7-
Tart az „Árfolyam STOP” akció a Farmet magágykészítő kompaktorokra!
Akciós árak 275 Ft/EUR árfolyamon átszámolva. Akciós munkaszélességek: 6 – 7 – 8 m (180-350 LE vonóerő igény). A gépek raktárról szállíthatóak a készlet erejéig! Finanszírozási igény esetén kedvező kamatozású Ft alapú hitel és lízing lehetőségek, az árfolyam kockázat kiiktatásával. A részletekről érdeklődjön kollégáinknál: Lőkös Gábor (ÉK Magyarország): 30/438-57-61;
[email protected] Takács Endre (DK Magyarország): 30/482-84-46;
[email protected] Csáki Miklós (Dunántúl): 30/693-18-49;
[email protected] Dr. Szabados Tamás (Dunántúl): 30/916-78-17;
[email protected]
-8-
SORVEZETŐ ELŐRENDELÉSI AKCIÓ! Trimble Ez-Guide 250 sorvezető + Ag15 antenna EGNOS pontossággal pontosságú)
(térítésmentes,
15-20
cm
4,3” színes képernyő, LED-sor, ami tükröződő képernyő esetén is lehetővé teszi a sorvezető használatát; munkanapló készítés; területmérésre és sebességmérésre is alkalmas, stb. Ez-Steer kormányautomatika továbbfejleszthetőség! Akciós ár: 420 000 Ft + ÁFA helyett
350 000 Ft +ÁFA Az akciós ár kizárólag 2011. december 15-ig történő leelőlegezett megrendelés esetén érvényes. Kiszállítás 2012. január 20. után, a beérkezett rendelések sorrendjében. Bővebb információ: Lőkös Gábor (ÉK Magyarország): 30/438-57-61;
[email protected] Takács Endre (DK Magyarország): 30/482-84-46;
[email protected] Csáki Miklós (Dunántúl): 30/693-18-49;
[email protected] Dr. Szabados Tamás (Dunántúl): 30/916-78-17;
[email protected] Kapcsolódó szakcikkeink: GPS technológia: sorvezetőtől a robotpilótáig GPS a tavaszi munkákban (A 2011. februári és áprilisi hírlevelek sorvezetésről szóló cikkei.)
-9-
