2011 NOVEMBER
A JÁSZKISÉRI POLGÁROK LAPJA 120 Ft Tisztelt Jászkiséri Lakosság! Tájékoztatom Önöket, hogy Jászkisér Város Önkormányzata Képviselõtestülete
2011. december 08-án (csütörtökön) 18 órai kezdettel közmeghallgatást tart A Mûvelõdés Házában. Napirend: Átfogó tájékoztató az önkormányzat 2011. évi mûködésérõl Elõadó: Hajdú László polgármester Meghívott vendég: PÓCS JÁNOS Országgyûlési Képviselõ Úr „A Képviselõ-testület évente legalább egyszer elõre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselõi közérdekû kérdést és javaslatot tehetnek.” (Önkormányzati Törvény 13. §.)
Kérem a T. Lakosságot, lehetõleg minél többen vegyenek részt a közmeghallgatáson és tegyék fel kérdéseiket, mondják el véleményeiket, javaslataikat a napirenddel kapcsolatban.
ADVENTI JÁTSZÓHÁZ
Meghívó A
Jászkiséri Pedagógus Nõi Kar szeretettel meghívja Önöket
2011. december 17-én 16 órai kezdettel a Mûvelõdés Házában tartandó
karácsonyi hangversenyére
Sok szeretettel hívunk minden kedves érdeklõdõt 2011. november 25-én 14 órai kezdettel a Mûvelõdés Házába adventi játszóházunkba. Természetes alapanyagokból (csuhé, szalma, gyékény stb.) készíthetõk karácsonyi díszek, illetve otthonról hozott és a helyszínen vásárolható alapanyagokból adventi koszorú, asztaldíszek elkészítésére is lehetõség lesz. Minden alkotni vágyó érdeklõdõt, kicsit és nagyot szeretettel vár a Csete Balázs Honismereti Egyesület játszóháza!
2
November - Szent András hava A lap havonta 500 példányben jelenik meg, a Jászkisér Gyermekeiért Alapítvány – Teleház kiadásában XVII. évfolyam 10. szám ISSN 2060-4750 Fõszerkesztõ: Gál András Munkatársak: Balázsné Rácz Tünde Fazekas Lajos Gál Andrásné Hajagos Katalin Kiss Jánosné Nagypál Sándorné Torma Márta A tipográfiai munkák a Teleházban készülnek. A szerkesztõség címe: 5137 Jászkisér, Fõ út 4. Telefon/Fax: (57) 550-170 Internet cím: http://alapitvany.civilkiser. hu/telehaz
e-mail:
[email protected] A KISÉR megjelenését az újságban megjelenõ hirdetõk támogatják. A lap ára 120 Ft A Kisér nyomdai munkáit Juhász László a TelePrint Nyomdában készítette, Jászkisér, Fõ út 4. Telefon/Fax: (57) 550-170 A lapban közölt olvasói levelek nem szerkesztõségi vélemények, ezekért felelõsséget nem vállalunk! Megjelentetni kívánt írásaikat, cikkeiket minden hónap 10-ig a szerkesztõségbe eljuttatni szíveskedjenek!
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel november eredetileg az év kilencedik hónapja volt, mielõtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a november: gémberes. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. November 1. Mindenszentek napja. Egyházi ünnep: azon szentekrõl emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban. Az ünnep a IX. század óta kötelezõ az egész katolikus egyház számára. Ma is szokás, hogy erre a napra rendbe hozzák a sírokat, virágokat, koszorúkat helyeznek rá. Az est közeledtével gyertyákat, mécseseket gyújtanak. A katolikus falvakban, az otthonokban is gyújtottak gyertyát ilyenkor, minden halott emlékére egyet. Szintén katolikus vidékeken volt hagyomány, hogy minden háztól küldtek cipót, lisztet, babot vagy más terményeket a templomnál gyülekezõ koldusoknak. Nagymagyaron Mindenszentekkor volt a legényvásár, ahol a gazdák egyezséget kötöttek a munkát vállaló legényekkel. Ez az úgynevezett cselédfogadás egyik formája volt. E naphoz idõjósló regula is kapcsolódott: Mindenszentek napján, ha hó esik, nem olvad el márciusig. November 2. Halottak napja. A családok halottaikra emlékeznek. A hozzátartozók temetõbe mennek és a sírokat rendbe teszik. Ipolyvidéken halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, kimentek a temetõbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére. Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a halottak nyugalmát. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. E hiedelmek ma már kiveszõben vannak, de mindkét nap (november 1. és 2.) városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. Az ünneplés és gyász napjai ezek, amikor utat törhet magának az emlékezés és a fájdalom. November 11. Márton napja. Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerûbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is õrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendõben ehessenek, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erõt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik”. November 19. Erzsébet napja. Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb nõi szentje. Idõjárásjóslás fûzõdik ehhez a naphoz: ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét. November 25. Katalin napja. Szent Katalin a IV. században élt, hitéért mártírhalált halt. A házasságra vágyó lányok védõszentje, vértanúságának az eszköze a kerék, emiatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték. Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a lány közeli férjhez menetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalingallynak nevezik. November 30. András napja. Szent András apostol a keleti egyház védõszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek. András napja a legjelentõsebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhanemût rejtettek. forrás: Internet
3
Regionális kulturális Szemle Kabán A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Polgármesterének, a Gyermekekért Alapítványnak a hosszú út Érdekvédelmi Egyesületének elnöke felkérte a jászszentandrási költségéhez való hozzájárulásukat. Köszönjük Hajdú László Gyöngy Nyugdíjas Klub vezetõjét, hogy szervezze meg a kabán polgármester úr anyagi támogatását a kis busz fuvarköltségéhez, 2011. október 22-én megrendezésre kerülö Regionális Kulturális melyet énektanárunk biztosított. Köszönjük a Megyei Szemlén való részt vételt a megyébõl. A Jászságból a Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesületének anyagi jászszentandráson mûködõ három nyugdíjas klub, a hozzájárulását a fuvarköltséghez. Ez a Regionális Kulturális jászfényszarusi nyugdíjas klub fehér Akác Népdalköre és a Szemle dalkörünk számára óriási kihívást jelentett. Ilyen távol még jászkiséri nyugdíjas klub Búzavirág Népdalköre lett felkérve, hogy kis városunktól nem voltunk, ahol a Jászságot, Szolnok megyét képviselje Szolnok megyét, a Jászságot. Idõközben a fényszarusiak kellett képviselnünk kulturális szempontból. Nagyon sok miatt nem tudtak más klubból keresni fellépõket. Egy 45 fõs gratulációt kaptunk a résztvevõktõl. Volt, aki megkérdezte a személyes és egy 8 személyes busszal indult a 4 csoport Kabára. A kabaiak közül, hogy ugye még énekelünk, mert nagyon tetszettek kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesületének elnök asszonya Gere dalaink. Sõt volt- aki bezárta a rendezvényt – azt mondta, hogy Gyuláné fogadta az érkezõket az általános iskola kultúrtermében, nagyon örül annak, hogy olyan dalokat is hallott, amelyeket még mivel a Mûvelõdési Házuk felújítás alatt áll. Átöltözés után helyet nem ismert és csak gratulálni tud minden szereplõnek a mûsoráért. foglalt mindenki a színpad elé helyezett székeken. A rendezvényen Megismerkedtünk két megye kulturális elõadás módjával, mindkét három megye képviselte magát: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és megye dalköre több magas szintû elismeréssel rendelkezik. Azt Jász – Nagykun- Szolnok megye. Minden megyének 1 óra állt gondoljuk és érezzük, nem vallott szégyent egyik csoport sem, rendelkezésére mûsoruk bemutatására. A kabai Nyugdíjasok Baráti méltán képviseltük Jászkisért, a Jászságot, Jász- Nagykun Szolnok Egyesületének elnökasszonya, majd Szegi Emma Kaba megyét. polgármestere köszöntötte a megjelenteket és végül Molnár Köszönjük támogatóinknak, hogy ott lehettünk. Ferencné az „Életet az Éveknek” Pest Megyei Egyesület Kiss Jánosné elnökhelyettese nyitotta meg a kulturális szemlét. Elõször a Hajdúnyugdíjasklub vezetõ Bihar megyeiek szerepeltek, mivel õk voltak a házigazdák: a Búza virág Pávakörük, citerazenekaruk, üveges tánckaruk adott elõ nagyon színvonalas mûsort. Õket követte Szabolcs-Szatmár Õsz megye, akik Nyíregyházáról érkeztek: vers, magyar tánc, népdal, Hideg esõ veri zöld lombok garmadat, magyar nóta szerepelt mûsorukban. Majd a JNK Szolnok Méláz a napsugár, sajnálja sugarát. megyeiek következtek. Minden résztvevõ klub bemutatta városát, Hervadó falevél, remeg ha szól a szél, ahonnan érkezett, a klubját, elõadókat (dalkört, táncosokat, Hideg fuvallatán borzong az õszi kép. versmondókat, stb.) és a mûsorszámukat. Mi úgy mutatkoztunk be, hogy a 4 klubvezetõ felment a színpadra és elõször a Esõ verte sárban hervad a vadvirág, Jászszentandrásiak mutatták be községüket. Bemutatkozás után a Rõtszínû lombot ölt fû, fa, s a nagyvilág. kabai Nyugdíjasok Baráti Egyesületének elnökasszonyának a Gyengülõ sugárral simogat még a nap, szentandrásiak kávé csomaggal, mi szárazvirágból készült Ám, a melegsége tõlünk, rég elszaladt. csokorral köszöntük meg a meghívást.. Az 1 órás mûsort mi kezdtük, mégpedig Sajó Pálné olvasta fel Rapi Mihályné volt Lehullt már a dió, levele is sárga, klubtagunk „Jászsági köszöntõ” címû versét, majd dalkörünk Öreg varjú lopja utolját a kárba. jászkiséri csokrot énekelt. Ezután a szentandrási Gyöngy Klub Kuvik hangja hasit sötét éjszakába, tagjai „Marozsett” táncot adtak elõ, majd újból mi következtünk Árva kis madár lesz, étke, vacsorája. egy Bakonyi csokorral, ezt a Pacsirta klub párnás tánca követte és egy nagyon szép vers szavalása következett, ismét a mi dalkörünk Eltûnik a nap is délre, melegebbre, következett, méghozzá vidám bordalokat adtunk elõ, majd Õsz sarkába siet már a fagy, lihegve. zárásként a három szentandrási klub tagjai és 6 fõ fiatalból álló népi Gólya fészkét tépi az õszi hideg szele, táncos, együttes tánca következett. Minden produkciót vastaps, Elárvult a határ, fázik a cinege. fütty, éneklés kísérte. Érdekes volt számunkra, hogy a mûsort adók szereplés után nem mentek átöltözni, hanem minden mûsort Az ember féltõn õrzi ruhája melegét, végignézték, végigtapsolták, végig mosolyogták. Ha a nézõk Fázós szél nyaldossa arcát, s eres kezét. soraiba tekintettünk, szinte minden ember mosolygot, énekelt Nem szunnyad a kutya, fa hûs árnyékába, velünk, ami sokat jelentett, mert ezzel kifejezték tetszésüket. A Karikára gubbaszt, roggyant ól sarkába. kabai nyugdíjas egyesület elnökasszonya megköszönte a színvonalas mûsorokat adók szereplését és átöltözés után minden Te vagy a szivárvány, nyárnak koszorúja, csoport (aki befizette az ebéd árát) a közeli iskola napközi Õszbe hajló vágyak, csöndes nyugtatója. konyhájára vonult ebédelni, ahol nagyon finom ebéd várta a Ezer arcú õszben, megnyugszik a lélek, csoportokat: gombaleves, sörtésztába rántott pulyka mell rizibizi és Elrejti az avar könnyeit az évnek. sült burgonya körítéssel, savanyú uborkával és egy süti. Ebéd után buszokra szálltunk és hazafelé tartottunk. Szeretnénk köszöntet Kedves nekem az õsz, tüzes nyár oltója, mondani Csontos Magdikának a jászszentandrási Gyöngy Veled tér a világ, édes nyugovóra. Nyugdíjas Klub vezetõjének azért a sok fáradozásért, utánjárásért S, ha majd jó a télnek fagyos száguldása, (busz), pályázatok beadásáért (fuvarköltséghez), egész mûsor A projekt az Európaiaz Unió, támogatásával, Csöndes õsz emlékén, várok új virágra. összeállításáért, összefogásáért, melyet az egy órás mûsor sikeres az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. lebonyolítása érdekében végzett. Köszönjük Jászszentandrás Bartók János
4
Honismereti hírek Játszóházi foglalkozások 2011-ben Honismereti Egyesületünk játszóházi csoportja ez évben is sok meghívásnak tett eleget, hogy tovább adja, tanítsa névadónk Csete Balázs által összegyûjtött jászkiséri gyermek játékok készítését. A játékok készítése mellett „volt” szokásainkról elõadás hangzott el a Városi Könyvtárban Szakálné Torma Eszter meghívására. Farsang idején februárban, húshagyó kedd estén nagy hagyománya volt a „cefrevágásnak” Jászkiséren, amit a Jászság más településein babfazékdobásnak is neveztek. Két osztály, 46 gyermek hallgatta érdeklõdéssel az elõadást, majd a „játék” bemutatásában is részt vettek nagy örömmel. Februárban a hagyományos disznóvágásra-torra került sor a Helytörténeti Gyûjteményünk udvarán, tagjaink közül sokan segédkeztünk. Örömünkre szolgált, hogy sokan voltunk fiatalokkal együtt, dolgoztunk-beszélgettünk-meséltük hogy is volt régen mikor még nagyapáink készítették az általuk nevelt jószágokból a finom falatokat. A fõmester Sebõk Péter hentes és Nagy Gyula egyesületi tagunk voltak, sok segítõvel. Az ebédvacsora fõzést-sütést az egyesület nõ tagjai készítették. A kemence kitûnõ mestere Csintó Sándorné és Antal Miklós volt. Márciusban kezdõdtek a játszóházi foglalkozások a Városi Könyvtárban, ahol újra felelevenítettük a húsvéti szokásainkat is. Szintén áprilisban kaptunk meghívást Jánoshidára a település szép óvodájában. Nagyon kedves óvodapedagógusok fogadtak bennünket és 90 gyermek. Élmény volt velük játszani, örültek az általunk készített játékoknak, amit szívesen készítettek velünk. Április végén újra a Városi Könyvtárban játszottunk a Csete Balázs Általános Iskola alsó tagozatos tanulóival. Májusban Zelei Józsefné egyesületi tagunk tartott elõadást pünkösdi népszokásokról, mintegy 66 gyermek részvételével. Május 29-én Jászberényben gyermeknapi rendezvényre voltunk hivatalosak, mint egy 100 fõs résztvevõvel. Júniusban a városunkban megrendezett Kiséri Napokon vettünk részt. Júliusban a Jászok Világtalálkozóján képviseltük egyesületünket, településünket. Július 12-én a Helytörténeti
A Pendzsom Néptánc Egyesület Tagságának nevében tisztelettel megköszönöm azt, hogy 2010.évi személyi jövedelemadójuk 1%-ával, 208.596. forinttal hozzájárultak a csoport öltözékének fejlesztéséhez, rendezvényeink lebonyolításához, a mûködési feltételek biztosításához. Kérem Önöket, hogy az idei évben is támogassák egyesületünket!
Adószámunk: 18827903-1-16 Továbbá szeretném megköszöni Pócs János országgyûlési képviselõnek, Jászkisér Város Önkormányzatának, Borbély Gyulának, Nagy Gyulának, Torma Mártának, Holló Zoltánnak, Otta Endrének, Simon Lászlónak, Stoszek Istvánnénak, a Mûvelõdés Házának, a Csete Balázs Általános Iskolának, a Jászkiséri Lovasoknak, a Jászkisériek Baráti Egyesületének, a Polgárõrségnek, hogy Jubileumi rendezvényünket támogatták, munkájukkal emelték rendezvényünk színvonalát. Támogatásukat köszönve: Lukácsi György egyesületi elnök
Gyûjtemény udvarán fogadtuk a lovastábor résztvevõit. Örömmel tanulták a játékok készítését és természetesen nagy élmény volt számukra a gyûjtemény megtekintése. Augusztus 2-án szeretettel fogadtuk szintén a Gyûjtemény udvarán a Hevesrõl Gyimesiné Gömöri Ilona múzeumigazgató asszony vezetésével érkezõ (kerékpáron) Honismereti táborban részvevõ gyerekeket. Ez úton is gratulálok a tábor szervezéséért. Következõ meghívásunk augusztus 6-ra szólt a tiszasülyi Tiszavirág Fesztiválra. Több éve már, hogy a Tiszasülyért Egyesület kedves és tiszteletteljes meghívásának teszünk eleget. Mindig szeretettel és örömmel fogadják tagjainkat. A kétnapos rendezvényen részt vesznek az elszármazott tiszasülyiek is. Fõszervezõje az ünnepségnek Nagy Lajos elnök Úr. A Faluház udvarán Dr. Molnár Andrásné Pannika fogadta csoportunkat, aki ekkor kapta meg az egyesületi díjat és a díszoklevelet. most is szívbõl gratulálunk, ugyanígy a többi kedves segítõinek is, akik önzetlenül dolgoztak, örömmel fogadva vendégeiket. A jó hangulathoz még hozzájárult Szabó Sándor, aki családjával együtt fõzött finom ebédet. A vendégek örömmel nyugtázták újra itt van Szabó Sándor Kisérrõl, jó lesz az ebéd. Augusztus végén újra Jászberénybe kaptunk meghívást, iskola elõtti gyermek rendezvény, nyárbúcsúztató volt. Szeptember 910-én az I. Õszi Fesztiválon vettünk részt. Jól sikerült a lángos sütés a Tájház udvarán lévõ kemencében. Köszönjük a Molnár Pékség támogatását, hiszen a kenyértésztát õk adták. Másnap a sportpálya mellett folytatódott a játszóház. November 5-én szomorú hírt olvastunk az Új Néplapban, hogy Nagy Lajos a Tiszasülyért Egyesület elnöke a minden élõk útján elment – csendesen megpihent. Nemes szívû, szeretetteljes ember távozott egy nagyon fontos egyesület élérõl. Honismereti Egyesületünk játszóházi tagjai ismerték és együtt éreznek a Gyászolókkal. Szüle Katalin
Te is magyar… Te is magyar, én is magyar Egyszer a föld majd betakar. Amíg vagyunk, amíg élünk, Egymás nélkül mond mit érünk? Közös a zászlónk, egy a vérünk Bánatunkban együtt érzünk. Amely álmaink csúcsára felér! Kocsink, ha elakadna, Megtolná apraja - nagyja. A széthúzásnak vége lenne, Rendjeinknek lenne lelke. Hol a kocsis, aki elszánt, igaz? Ránk férne már egy kis vigasz. Jászkisér, 2011.11.09. Nagypál Sándorné
5
Terménybáb készítés Elérkezett az õsz, a termések- termények beéré-sének ideje, hisz ez a feltétele a terménybábok készítésének. Ezt a tevékenységet évek óta minden õsszel betervezzük, már hagyománnyá vált. A három óvodában külön- külön idõpontban barkácsoltak a nagycsoportok. Az Attila úti óvodába meghívták a Kertbarát Kör tagjait is, akik maguk is tevékeny részesei voltak a barkácsolásnak. Fontos szempont óvodáinkban az iskolával való kapcsolattartás, ezért minden évben meghívást kapnak az elsõ osztályosok, hogy közösen tevékenykedjünk. A fantázia és a kis felnõtt rásegítés csodálatos bábokat eredménye-zett. A kész munkákat az öltözõben helyeztük el egy rögtönzött kiállítás keretében. Az alkotásokat ebéd után mindenki magával vihette, hogy otthon is eldicsekedhessen vele. Köszönet illeti a szülõket, hogy biztosították a rengeteg alapanyagot a munkákhoz! Ami zöldség gyümölcs nem került feldolgozásra azt másnap salátába varázsoltuk és jóízûen elfogyasztották a gyerekek az ebédhez. Rajz, mintázás kézimunka munkaközösség
Dióbél bácsi Hagyományainkhoz híven idén is az anyanyelvi munkaközösség szervezésében óvodánként verses - mondókás - énekes - kóstolás keretében felelevenítettük az évszakról eddigi ismereteinket, és újakkal is bõvítettük.
Lipem lopom.., az anyanyelv szépségét kifejeztük. Végül jót csemegéztünk a gazdag gyümölcstálból. Anyanyelvi munkaközösség
Halacska és Süni csoportból a nagy csoportosak sok-sok ismerettel rendelkeztek az évszak jelenségeivel, kapcsolatban szépségeirõl, színekrõl, a gyümölcsökrõl és a zöldségfélék vitaminjainak fontosságát is ok-okozati összefüggésben is ismerték. A hideg elleni védekezés: fûtés - öltözködésrõl ismereteik életkoruknak megfelelõ volt. Törekedtünk, hogy egész mondatokban beszéljenek a gyerekek. Versekkel - mondókákkal - énekkel többek között: Dióbél bácsi, Alma, Õszi vers, Cinege cipõje, Hüvelyk ujjam, Hej a sályi piacon..., Alma, alma...,
Köszönet a Cigány Önkormányzatnak! Köszönetet mondunk Ráczné Ajtai Teréziának és a Cigány Önkormányzatnak a segítségért, amit az óvodába járó gyermekeknek nyújtottak! November 2-án mindhárom óvodának tisztasági felszerelést adományoztak. A csomagban szalvéta, több csomag eü.- papír, papír zsebkendõ, folyékony szappan és fogkrém volt. E mindennap használatos felszerelésre a gyermekeknek nagy szüksége van, fõleg a tél közeledtével. Mindhárom Óvoda nevében köszönjük, hogy hozzájárultak a gyermekek megfelelõ tisztasági ellátásához! Az Óvoda dolgozói
6
1956-2011. Az 1956-os forradalom és szabadságharc érfordulóját minden évben megünneplik a Párizsban élõ magyarok is. Ezekrõl a megemlékezésekrõl kevés hír jut el hozzánk. Az ünnepség, a megemlékezés a Diadalívnél kerül megtartásra, az ismeretlen katona sírjánál. A koszorúzáshoz és felvonuláshoz mindig engedélyeket kellett kérni, a szó-szoros értelemben kiharcolni. Az 55 év alatt egyszer, 1971-ben maradt el a megemlékezés, mert nem sikerült az engedélyt, jóváhagyást megszerezni. Az ünnepség megszervezésében jelentõs szerepet vállaltak a francia idegenlégióban szolgált magyarok, akik megalapították a Francia Frontharcosok Bajtársi Körét. Charles de Gaulle 1958-ban személyesen fogadta a magyar emigráció küldöttségét. A megemlékezés megtartása Párizsban a belügyminiszter engedélyének megadásától függ. Az októberi megemlékezések szervezésében kitûnt Sujánszky Jenõ.
Sujánszky Jenõ (bottal) koszorúz
Mit kell tudni Sujánszky Jenõrõl? Mint egyetemi hallgató a hidegháború idején - az 1950-es évek elején - Budapesten titkos ellenállási csoportot szervezett. Az ÁVH felfedezte a szervezkedést és 1956. májusában „csak” 17 évre ítélték. Ha a szervezkedést egy-két évvel korábban leplezik le, az ítélet biztos kivégzés lett volna. Sujánszky Jenõt forradalmárok szabadították ki a gyûjtõfogházból, ezután csatlakozott a Corvin közi felkelõ csoporthoz. A második szovjet beavatkozás után is részt vett a harcokban. 1956. november 28-án nyugatra emigrált. Sujánszky Jenõ alapító tagja lett a Franciaországi Magyar Szabadságharcos Szövetségnek, amelyben ma is vezetõ tisztséget tölt be. Sujánszky Jenõt a szovjet KGB Franciaországban is figyelte, tudtak minden lépésérõl. 1960-ban Hruscsov Franciaországba látogatott, a KGB kérésére francia rendõrség Sujánszkyt letartóztatta, és egy hónapra Korzika szigetére számûzték. 10 évvel késõbb Brezsnyev látogatásakor is ugyanez a sors várt rá, pedig akkor már francia állampolgár volt. Sujánszky Jenõ ma 82 éves, de mindig részt vesz az ünnepségeken, így pl. a Yerresben minden év szeptemberében megtartásra kerülõ II. Rákóczi Ferenc emléknapokon is. Két éve, a Yerresben megtartott ünnepség utáni fogadáson mutattak be Sujánszky Jenõnek. Õ feleségével minden évben koszorút helyez el a Párizsi Magyar Ház nevében II. Rákóczi Ferenc emlékoszlopánál és ma már a fejedelem szobránál. 55 év hosszú idõ! Sokan már nem élnek az emigráció tagjai közül, ezért a cseh, lengyel, bolgár társemigráció tagjait is meghívják az ünnepi megemlékezésekre. A francia
belügyminiszter csak akkor engedélyezi az ünnepség megtartását, a felvonulást, ha elegen, minimum ezren lesznek a résztvevõk. Húsz évvel ezelõtt még nem volt gond ezer magyart összetoborozni, ma már ez probléma. A párizsi rendõrség elvárja, hogy elegen vegyenek részt az ünnepségen, de ugyanakkor biztosítja is feltételeket. A felvonulók zászlókkal Charles de Gaulle szobránál gyülekeznek, majd adott idõben a rendõrség leállítja a közlekedést, a Champs-Élysées-n a Diadalívhez vezetõ útszakaszon. A Diadalívnél (12 utca csomópontjában) francia zenekar eljátsza a magyar himnuszt, koszorút helyeznek el az ismeretlen katona sírjára, meggyújtják felette az emlékezés lángját. Feleségemmel két alkalommal is részt vettünk Yerres-ben a II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékoszlopánál, illetve szobránál megtartott ünnepségeken. Jövõre szeretnénk Párizsban részt venni az 1956-os szabadságharcra való megemlékezésen. Szeretnénk a Párizsban élõ magyarokkal felvonulni a Diadalívhez vezetõ úton a Champs-Élysées egy részén. Szeretnénk a járókelõ franciákkal és a turistákkal együtt meghallgatni a magyar himnuszt, szeretnénk a jászság nevében egy koszorút elhelyezni az ismeretlen katona sírjára. Legutóbb a Yerresben megtartott II. Rákóczi Ferenc ünnepség utáni fogadáson megkeresett Michel Clairiot úr – bemutattak egymásnak bennünket. Michel Clairiot Sujánszky Jenõ barátja. 1956-ban Budapesten, több nyugat-európai újságnak dolgozott fotóriporterként. A forradalom kitörésének elsõ órájától az utcán volt és több száz fényképfelvételt készített. Azokat a nyugat-európai lapok le is közölték. Sujánszky Jenõ felesége francia, Michel Clairiot felesége magyar. Ilyen az élet, de ez még mind nem elég! Mi jöhet még? Michhel Clairiot anyai nagymamája Tiszasüly melletti Kolopfürdõn született. Miután tisztáztuk, hogy Tiszasüly –Kolopfürdõ, ill. Jászkisér kb. 20 km-re fekszik egymástólmegkért, hogy ha eljönnek Magyarországra, segítsünk az anyai nagymama hiteles anyakönyvi adatait felkutatni. Michel nagy valószínûséggel jövõ nyáron érkezik Jászkisérre, Kolopfürdõre. Utóiratként meg kívánom jegyezni a következõket: a kolopi iszapot a II. Világháború elõtt repülõgépen szállították Angliába, az angol királyi család megrendelésére. Háború elõtt Budapesten több gyógyfürdõ használta a kolopi iszapot. A II. világháború utolsó éveiben sebesült német katonákat, pilótákat gyógykezeltek, pihentették Kolopfürdõn. 1943-ban a területi leventebajnokságot nyert jászkiséri futballcsapat,
7
Kovács József jegyzõ úr vezetésével, Gergely Andor fõjegyzõ úr irányításával, több alkalommal is megmérkõzött a lábadozó, gyógyult német katonákból összeállított futballcsapattal. Ezekrõl a futballmeccsekrõl, a leventebajnokságot nyert csapatról, az elért eredményekrõl, sokat mesélt Ragály József „Boby”, a jobbhátvéd, Papp Béla bács,i a centerhalf . Tagja volt még ennek a csapatnak – többek között - Nagy Lajos „Pite”, Pilner Béla .
Gyerekek – Gyerekeknek! Meseolvasási foglalkozásokat tartottunk az alsó tagozatos diákok körében. A könyvtári hét kapcsán; az állatok világnapja alkalmából furfangos, tanulságos, állatokról szóló történetekkel, találós kérdésekkel készültek a 3. és 4. évfolyamos tanulók az 1. és 2. osztályos gyerekeknek. Az állatok világnapjának üzenete az, hogy az állatok boldogabbá, szebbé teszik mindennapjainkat. Az emberek odafigyeljenek a környezetükben élõ élõlényekre, állatokra, hogy óvjuk õket.
A Jászkiséri Sportkör elnöki tisztségét több éven keresztül Gócza József református nagytiszteletû úr töltötte be, a község lakosságának és vezetésének megelégedésére. Jászkisér, 2011. november 10. Gubicz András
Halloween A halloween õsi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsõsorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja.
Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelõzõ nap bulizós, játékos hangulata. Fõleg a gyermekek kapnak elõszeretettel az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztõ ruhákat öltsenek, kivájt tökökbõl lámpásokat készítsenek. Ezt az alkalmat ragadták meg iskolánk tanulói is, akik az õszi szünet elõtti héten játékos feladatokkal, tánccal, zenével, és az ilyenkor elmaradhatatlan sült tök evéssel egybekötött bulikat tartottak. Jó alkalom volt ez a szabadidõ közös és hasznos eltöltésére. A szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés a legfontosabb. Természetesen a külföldrõl átvett vidám szokások nem tudják ezt megváltoztatni. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Halloween Cseh Gáborné A rendhagyó órákon szó esett : • a helyes viselkedésrõl • az állatvédelem fontosságáról • az állatok iránt érzett tiszteletrõl, szeretetrõl, megbecsülésrõl • a különleges, „nemszeretem” állatok elfogadásáról A mesemondásnak valami különleges erejét fedeztük fel, amikor láttuk a könyvtárban, hogy a gyerekek szívesen maradnának és igyekeztek szerepelni a válaszadásoknál is. Tóth Ferencné szervezõ pedagógus
Kedves Babák és Mamák! Énekes, mondókás, mozgásos fejlesztõ foglalkozás indul a 6 hónapos kortól 3 éves korig a Csete Balázs Általános Iskolában
minden szerdán 9 órától 10 óráig, ahol oldott légkörben együtt játszhatunk, énekelhetünk. Érdeklõdni a 20-257-3376 telefonon, vagy a
[email protected] címen lehet.
8
A Szent Korona
Ötvös Nagy Ferenc könyvbemutatója
Különleges élményben lehetett része azoknak, akik 2011. október 17-én meghallgatták Woth Imre, a Magyar Koronaõrök Egyesületének elnöke elõadását a Mûvelõdés Házában. A magyar Szent Koronát 1978-ban adta vissza az amerikai állam a magyar nép tulajdonába. A civilben ékszerész hagyományõrzõ koronaõr a korona története mellett, mint ötvös munkát is bemutatta nekünk. Diák segítségével feltérképeztük a koronán található rekeszzománc képeket, megtudtuk kiket ábrázolnak és megismertük azok elkészítési módját is. Elmondta, hogy a Szent Koronát évszázadokon keresztül õrizték a koronaõrök, akik igaz magyar és keresztény emberek voltak. VITÉZ VITÉZ JÓZSEF koronaõr volt az, aki újraélesztette a koronaõrzés hagyományát. Õ azon koronaõrök közé tartozott, akik 1945-ben Mattseeba menekítették és ásták el a magyarok Szent Koronáját. Az egyesület célja az, hogy ezt a hagyományt életben tartsuk és az utódok továbbvigyék azt, amit hosszú évszázadokon keresztül igaz magyar nemesek, katonák, papok és országlakosok megõriztek és tiszteletben tartottak. Ez a 2011 májusában ért célt a munkába álló Honvéd Koronaõrség felállításával, mely egy nagyon magas színvonalú, erkölcsi tartású és fegyelmezett alegység, amelynek feladata a korona protokolláris és biztonsági õrzése. Rendezvényünkön jelen volt Nemes Sándor is, aki a Honvéd Koronaõrség tagja. Beszámolt nekünk munkájáról, a kiképzésrõl. Mindösszességében nagyon tartalmas, színvonalas, rengeteg ismeretanyaggal tarkított elõadáson vettünk részt, mely a Csete Balázs Honismereti Egyesület szervezésében és Juhász László közvetítésével valósult meg.
A Jászkisériek Baráti Egyesületének szervezésében került sor 2011. november 10-én 17 órai kezdettel a Mûvelõdés Házában Ötvös Nagy Ferenc Ötvösmûvészet A kezdetektõl napjainkig c. könyv bemutatójára. A Jászkiséri Pedagógus Nõi Kar rövid mûsorával nyitották meg az estet, majd a rendezvény Borbás Ferenc jászkapitány köszöntõjével kezdõdött, aki elmondta, örül annak, hogy vannak még a Jászságban és azon kívül élõ és alkotó mûvészek, akik a Jászság hírnevét öregbítik és mûvészetpártoló közönség, aki támogatása, érdeklõdése nélkül nem kerülhetne sor ilyen rendezvényekre.
TM
Pályázati felhívás A Csete Balázs Honismereti Egyesület és Jászkisér Város Önkormányzata irodalmi pályázatot ír ki településünk 620 éves fennállása alkalmából. Részvételi feltételek: 1. A pályázaton jászkiséri 10-24 éves fiatalok vehetnek részt egyénileg. 2. A pályázatra elektronikusan várjuk a max. 5 oldal terjedelemben elkészített pályamûveket. Elsõsorban a település múltjával, jelenével, jövõjével illetve fejlõdésével kapcsolatos ötleteket, elképzeléseket várjuk. 3. Beküldési határidõ: 2012. január 13. (péntek) 4. A pályázatra érkezõ alkotásokat a következõ címre várjuk
[email protected] címre. 5. A dokumentumokban szerepeljen a résztvevõ neve, kora és valamilyen elérhetõsége (cím, e-mailcím, telefonszám). A három legeredetibb alkotás készítõi díjazásban részesülnek, melyek a település kultúranapi ünnepségén kerülnek a díjak átadásra.
Hajdú László polgármester ünnepi beszédében szívbõl köszöntötte Ötvös Nagy Ferencet, Jászkisér szülöttét, aki mindig is szívén viselte szülõfaluja sorsát. Megmutatkozott ez a 2000-ben megrendezésre kerülõ Jászok Világtalálkozóján, ahol alkotásait csodálhatta a helyi és a jászsági közönség. Ötleteivel, szakmai támogatásával segíti a települést, hiszen részt vett a Rákóczi szobor, a Redemptios emlékmû megvalósításában is. Ezen kívül alkotó munkája mellett kutatásokat végez, szakmai könyveket ír, melyek a jövõ nemzedék számára példa értékûek. Megköszönte a Jászkisériek Baráti Egyesületének, hogy lehetõvé tették a könyvbemutatót. Érsek Nándor a Scolar Kiadó tulajdonosa mutatta be röviden a megjelent új könyvet. Elmondta, hogy 17 éve szoros barátság köti Ötvös Nagy Ferenchez. A most megjelent mû hiánypótló alkotás, hiszen 150 éve nem jelent meg Magyarországon ilyen részletességében az ötvösségrõl könyv, mely végig tekinti a történelem folyamán létrejött alkotásokon keresztül a fémmegmunkálás lépcsõit, gazdagon illusztrált fotókkal, melyekbõl megismerhetjük az ötvösmûvészeti tárgyakat. Végezetül Ötvös Nagy Ferenc mutatta be a könyv megírásáig vezetõ utat, a könyvet, végigvezetett bennünket ötvöstárgyakon keresztül a kõkorszaktól napjainkig. Majd könyv megvásárlására és kötetlen beszélgetésre került sor. TM
Hálás köszönet a Polgárõrségnek Ez úton szeretnék köszönetet mondani a Polgárõrségnek, akik nov.4-én éjszaka fáradtságot nem kímélve segítettek elfogni egy olyan személyt, akitõl már sokan rettegtek Jászkiséren. Nem azzal foglalkoztak, hogy már lejárt a szolgálatuk, hanem azzal, hogy minél többet segítsenek. Köszönöm munkájukat: H.M.
9
Élet Életjel
Születések Kozák Erika október 14-én Balogh Regina október 26-án Demeter Ferenc október 27-én
Gratulálunk! Folyó hó 10-én Jász-Nagykun-Szolnok megye tudományos díját a Jászkisériek Baráti Egyesülete elnökének,
dr. Nemes Andrásnak ítélték oda és adták át. Dr. Nemes András a Hetényi Kórház gyermek-neurológus fõorvosa. Az elismeréshez gratulálunk!
Az orvosi rendelõ telefonszámai: Dr.Katona Róza 451-936 Dr.Mike Miklós 451-937 Dr.Kolláth Bálint 450-893
Orvosi ügyelet Jászapáti, Kossuth L. út 10. Tel.: 06-57/443-421 Jászapáti, Jászivány, Jászkisér, Jászszentandrás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek
Délután 16 órától másnap reggel 8 óráig Vasárnap és ünnepnap egész nap
Házasság kötés Házasság kötés nem történt Október hónapban! Emlékezünk Szabó Istvánné szül: Petró Erzsébet halálának 2. évfordulójára, Szabó István halálának 7. évfordulójára. „ Egy könnycsepp gördül le arcunkon ez azért van mert hiányotok nagy. Örökre itt hagytatok minket, Fájdalmat hagyva családotok szívében. Pedig szeretetben éltünk sok éven át, Hiszen úgy szeretett benneteket az egész család. Szomorú az út mely sírotokhoz vezet, Pihen a drága anyai és apai szívetek. Virágot viszünk egy néma sírra, De ezzel titeket nem hozhatunk vissza.” Szeretõ gyermekeitek, menyeitek, vejeitek, unokáitok és dédunokáitok.
Helyreigazítás! (Múlt havi számunkban tévesen jelent meg!)
Emlékezés Tánczos György halálának 2. évfordulójára “Bár múlnak az évek, te nem vagy már velünk, de tovább élsz szívünkben és csak rád emlékezünk.” Szeretõ családod és családod
Halálozás Kóta Sándor 81 éves korában szeptember 30-án (vidéki) Járvás Istvánné Nagy Róza 92 éves korában október 4-én (vidéki) Bendõ Józsefné Juhász Erzséber 84 éves korában október5-én Tajti Károly Mihályné Tóth Mária 62 éves korában október 19-én
10
Küzdelmes volt indulásuk-útjuk, hiszen több mint egy hónapig tartott. Tekintettel arra, hogy pusztaságba érkeztek „házakat” Itthon vagyunk 225 éve, szólt a meghívó Bácskossuthfalvára, kellett építeniük, el kellett látni a családot, de a magukkal vitt amit a Bácskossuthfalvi Református Egyházközség küldött jószágok nagyban segítettek ebben. 1788-94-ig szaporodott a jubileumi ünnepségére. Móricz Árpád lelkipásztor és Fazekas családok száma, majd lassan kezdetét vette a lassú fogyásuk. Róbert polgármester várta részvételi szándékunkat. Városunkat Elõadásában utalt a kapcsolat felvételre, ami 1967 5 fõvel képviseltük, sajnos Református Egyházközségünk szeptemberében jött létre. (Saját emlékeimbõl hozzátéve Kiss részérõl senkit sem delegáltak...Kellemes, szép idõben Antal református lelkipásztor kezdeményezte, felvéve a érkeztünk meg a településre, ahol Gulyás László a Helytörténeti kapcsolatot Silós József nagytiszteletû úrral, így 1972-ben Egyesület elnöke fogadott bennünket. Kedves üdvözlés után gyülekezetünk is viszonozta a látogatást Ómoravicán. elfoglaltuk helyünket a Vadászházban és visszamentünk a felejthetetlen emléket hagyva bennünk.) A kapcsolat azóta is tanácskozás helyére a helyi nyugdíjas otthon napközi termébe. tart, ami igazán örvendetes az ifjúság népes számú részvételével. kunmadarasi helytörténész elõadásában Gulyás László köszöntötte a konferencia elõadóit és résztvevõit. Gazdag Imre Elõször a Magyarországról érkezett elõadókat kérték fel hallhattunk a madarasi családok kiköltözésérõl, elõzõ nehéz helyzetükrõl, miért került sor településük elhagyására. elõadásaik megtartására. Dr. Tõkéczi László, az ELTE tanszékvezetõ tanára beszélt Természetesen hasonló okok miatt, mint az elõzõekben már tanulmányáról: Habsburgok és magyarok – Habsburgok és leírtam. A vendégek elõadása és szünet után következett a reformátusok a Délvidéken elõadásában „keretbe” foglalta a Szerbiában lévõ települések képviseletében ott lévõ elõadók 225 év történetét. Utalt a Habsburgok tervére, hasznosítani programja. akarták a területeket. Legszívesebben távoltartották volna a Úri Ferenc újvidéki nyugdíjas történelem tanár, helytörténész reformátuságot, igyekeztek betelepíteni a katolikus lakosságot. “A pirosi református magyarok küzdelme a megmaradásért” Kikinda környékérõl a szerbeket, református német családokat. címû elõadásában utalt a magyarság nehéz életére, helyzetére. A A járványok nagyon megtizedelték a lakosságot, így utána szinte elviselhetetlen megpróbáltatásokra, az 1789 év tífusz megengedték a magyarok letelepülését a Kunságból. járványára, amiben 150 magyar halt meg, a háborúk szörnyû Szabadelvüségünk az értelmiség kialakulása- az õ érdemük. csapásaira. Szigetszerûségben települtek a reformátusok, hatékonyan Dr. Penovátz Antal pacséri helytörténész tartalmas, igen hosszú megszervezték életüket. Az ígért szabadságot a Szerb-Habsburg elõadást tartott. Részletesen elmondta milyen nehéz sors várt a szövetség igyekezett letörni, így a magyarság törekvéseit is. A Kisújszállásról kitelepültekre. Sokat és sokszor kellett szerb állam 1831-re kialakult. Egyenlõtlenné vált a helyzet, a küzdeniük a szerbekkel, idõjárással. A sanyarúságot még nemzeti kultúra érdekébe vallást váltottak, katolikusból fokozta a kiszolgáltatottság. 1833-35-ben épült fel elsõ reformátussá váltak. A református egyházban létre jön a református templomuk. sajnos a mai helyzetük igen nehéz, diakónia. 1944-45 a magyar kultúra visszafejlõdik, hiszen a vegyes házasságok nem kedveznek a magyarság alkalmazkodni kellett a betelepült többséghez. Mai világunkban fennmaradásának. Változatlanul megpróbálják hagyomáfontos a hagyományok megtartása, példaképek újrateremtése, nyaikat, kapcsolataikat megõrizni. kapcsolattartás, mondotta többek között a professzor Úr kitûnõ Vórizs József bácsfeketehegyi helytörténész “Hogyan települt be és maradt meg Feketics?” c. tartott elõadást. Tiszaburáról – elõadásában. Dr. Bagi Gábor, a szolnoki Damjanich János Múzeum Kunhegyesrõl érkeztek a kitelepülõk. Az ásatások során történésze érdekes elõadásában szólt a Habsburgok által keltett elõkerült az egyház pecsétje, az úrasztal darabja, egy 1713-as magyar ellenes megtorlásokról. Értelemszerû volt a Rákóczi borosztón kehely. A tanár úr képeslapokon keresztül mutatta be a szabadságharc, 1711 utáni (Szatmári béke) katonai szolgálatok település történetét, nagyon érdekes volt. Beszélt az odatelepített fenntartása. Redemptio 1745 utáni „felszabadulás” majd a bukovinai székelyekrõl is. A kapcsolattartás igen jõ feudális jogok visszaállítása. A kiszolgáltatottság, Kunhegyessel, többször látogatnak el az anyaországi településre elszegényedés magával hozta az új ígéretet. Ezek után indulnak és viszont. meg a kitelepülések, erõszakos betelepítése a katolikusságnak. Gulyás László a bácskossuthfalvi Helytörténeti Egyesület Tiszaörsön szétveretik a református lakosságot. 1700-as évek elnök Talpra álltunk, megmaradtunk elõadása a legjobban végén másodrangúság érzete alakul ki a reformátuságban, 1780- tetszett. Talán azért is, mert 225 évvel ezelõtt kitelepült 127 fõ jászkiséri lakos volt a karcagiak és a kunmadarasiak között. as években kezdõdnek a vándorlások. Dr. Nagy Molnár Miklós, a karcagi Gyõrffy István Nagykun Elõadását Elõadásából egy különleges történetet ragadnék ki: Múzeum igazgatója a Karcagi kitelepülõk Ómoravicára „1817-ben úrbéri pert indítottak a kisemmizett jobbágyok és ez elõadásában utalt szintén a közösségi szervezõdésre, hogyan jött csak 31 év után ért véget 1848-ban a becsapottak vagyonjogi létre családokon belül az elhatározás a kitelepülésre. A peres gyõzelmével. Ebben jelentõs érdeme volt Táncsics kitelepültek nem tartották kapcsolatukat az anyaországban Mihálynak is, 2 évig élt itt oktatóként és nevelõként. A maradottakkal, bár elõfordult, hogy megbánták az ország szabadságharc során készségesen vállalta az ómoravicai elhagyását, de nem sikerült visszaköltözni, hiszen mindent jobbágyok, zsellérek érdekeinek képviseletét a magyar feladtak kitelepülésükkor. Csak 1935-ben próbáltak újra országgyûlésben.” éleszteni a kapcsolatot, mi nem ment könnyen hiszen 3 Az elõadások végeztével a református gyülekezeti teremben egy emberöltõ telt el. 1936. november 7-én sikerült a kapcsolatot közös vacsorán vettünk részt a gyülekezet tagjaival. Móricz Árpád nagytiszteletû úr köszöntött bennünket, igaz kicsit késve, felvenni, mely megszakításokkal ugyan, de a mai napig tart. Gyõri Jánosné a Csete Balázs Honismereti Szakkör egyik mert a kunbaba szobrot hozták Karcagról. Másnap reggel alapítója A barátság örök címmel tartotta elõadását. Szép szintén itt volt a szeretet vendéglátás, ahol az akkor érkezõkkel köszöntõje után „szeretet atyámfiai”, beszélt az egyik találkoztunk, többek között a szobor készítõjével Gyõrfi Sándor leghitelesebb írott anyagról Nagykálóczy Balázsnak a szobrász mûvésszel is. Utána kezdõdött az Istentisztelet a kitelepülésekrõl írott könyvérõl. A kitelepülõ fiatalságról, akik református templomban, mely zsúfolásig megtelt az ünneplõ bíztak abban, ha elhagyják településeiket jobb életre találnak. gyülekezettel. A Himnusz eléneklésével kezdõdött, majd a „Menet
haza” (Wass Albert)
11
karcagi református egyház lelkésze mondta az ünnepi istentiszteletet. „Hálaadással kell lennünk azért a 225 évért, hiszen Istenbe vetett hittel, hitük vezérletével jöttek a pusztaságba” emlékezett többek között az évfordulóra. Nemcsak hazánk református egyházának lelkészei, de Brassó mellõl, Pápa környékérõl, Tiszaroffról is érkezett lelkipásztor, többen az egyház gondnokkal. Úrvacsora osztás után következett a templom falán lévõ emléktábla koszorúzása, melyen a Trianon elõtti Magyarországot vésték 4 helység névvel Karcag, Jászkisér, Kunmadaras, Bácskossuthfalva és a település református egyházánál szolgált lelkészek nevével, közöttük Csete Dániel, aki Jászkisérrõl érkezett Ómoravicára. Koszorúinkat Benedek Józseffel helyeztük el, majd a szobor leleplezése következett, melyet a református templom kertjében állítottak fel a gyönyörû öreg tölgy árnyékába, mely szintén több int 200 éves. Wass Albert gyönyörû versét “Üzenet haza”, Nemes Bálint mondta el gyönyörûen. Ezzel zárult a délelõtti program. Ebéd után hazaindultunk élményekben gazdagon. Köszönjük a bácskossuthfalvi Református Egyházközségnek és a Helytörténeti Egyesületnek a szép megemlékezést. Szüle Katalin Az alábbiakban Gyõri Jánosné elõadását olvashatják, melyet 2011. november 4-én mondott el Bácskossuthfalván. Tisztelt Jelenlévõk! Mondhatnám úgy is, ahogyan régi jászok, kunok köszöntötték a nekik kedves embereket: „Szeretett atyánkfiai!” Mindennapi gondjaink megoldása vagy túlélése sokszor háttérbe szorítja történelmünk, múltunk megismerését, ápolását. Az életünk során kellenek az ünnepnapok is, és kell, hogy foglalkozzunk a múltunkkal, hagyományainkkal és ápoljuk azokat. Mondanivalóm Nemeskürty István akadémikus gondolataival kezdem és szó szerint idézem: „A múltat nem lehet tõlünk elvenni, de az, csak akkor a miénk, ha ismerjük.” Én született jászkiséri vagyok, de gyermekkoromban, illetve fiatal koromban nagyon keveset hallottam a jászok, kunok bácskai letelepedésérõl. Talán a nagyszüleim a szomszédban lakó idõs emberekkel beszélgettek arról, hogy régen a Jászkunságból és Jászkisérrõl sokan elmentek Bácskába a jobb élet reményében. A jelenlévõk között biztos sokan vannak, akik emlékeznek a TV, Internet elõtti idõkre, és arra, hogy nagyon hiányosak voltak az egyetemi tankönyvek. Ezért sokkal többet jártunk könyvtárakba, levéltárakba, hogy jobban megismerjük, kiegészíthessük a kötelezõ tanulmányokat. A férjem a Heves megyei Nagyréde szülötte, palóc származású. Egy alkalommal az ELTE könyvtárában kezébe került Nagykálózi Balázs: Jászkunsági reformátusok leköltözése Bácskába II. József korában (17801790), amelyet 1943-ban írt. Ez olyan hatással volt a férjemre, hogy figyelme egyre jobban hatására az enyém is Jászkisér különleges, mondhatnám egyedi története felé irányult. Röviden, csak pár mondattal szólok Jászkisér történetérõl. A jelenlévõk közül többen már tudják, hogy Jászkisér, a Jászság
legmélyebb fekvésû települése. Tisza, Zagyva, Tarna számtalan kis vízerecske, mocsaras rész nehezítette a lakosság életét régen és napjainkban is. Ez még nehezebb volt a tatár és török dúlások idején. Ezeket követõen kolera, pestis járványok nehezítették a lakosság életét. Nagyon magas volt a csecsemõ halálozások száma is. A dúlások idején, a szomszédos Alattyán, Jánoshida, Rassangháza lakossága bemenekült Jászkisér mocsárvilágába, mivel ez védelmet nyújtott. Az említett dúlások elmúlásával a három település itt maradt és földterületükkel növelték Jászkisér határát pontosan 22.600 kat. hold lett. Sok volt a mûveletlen terület és gyér a lakosság száma. Már III. Károly (1711-1740) majd Mária Terézia (1740-1780) és fia II. József (1780-1790) német, rác, tót családokkal próbálta betelepíteni a Jászságot, de ez nem jelentett tökéletes megoldást. Még mindig kevés területet mûveltek, állatokat tartottak, halásztak, ami kiegészítette a megélhetést. Természetesen ekkor már hódított a katolikus vallás, jelentkeztek a valláson belüli ellentétek. A XVI. század végén már fokozatosan hódított a református vallás. Jászkisér a Jászság széle, pontosabban szomszédos a Kunsággal. Természetes módon hatottak Kisér lakosságára a kun szokások. Egyébként is a régészeti, történelmi kutatások azt bizonyítják, hogy a kisériek nem jászok, hanem kunok voltak. Tehát 1600ban Jászkisér lakosságának 98 %-a áttért a református vallásra, így a hatalmas földterület a reformátusok tulajdonába került. Kisér református lakosságának a számát növelte, hogy Eger környékérõl kitelepítették Jászkisérre a reformátusokat. A település lakossága a mocsaras, illetve vizes részeket csak részben tudta megmûvelni, tehát az általános jólét nem volt jellemzõ. Nehezítette az is, hogy két-három generáció lakott együtt. Több régi írat, feljegyzés foglalkozik birtokmegosztási perekkel, örökösödési, családi ellentétekkel. Természetesen fõleg a fiatalok új, jobb életre vágytak, illetve reménykedtek, hogy a II. József által megteremtett lehetõség mindezt biztosítja, és ehhez párosult a kitelepedõk kalandvágyával is. II. József ugyanakkor szabad vallásgyakorlatot, letelepedést biztosított a reformátusok számára. 1785-ben mindenki elõtt természetessé vált tehát, hogy a letelepedés független a vallástól. Volt még sok üres puszta a Bácskában, ezeket szállták meg a jászkunságiak. A kezdeményezés Kunhegyesrõl indult el, mégpedig 1784-ben. A jászkisériek, a kunmadarasiakkal Ómoraviczára szándékoztak letelepedni. Ha figyelembe vesszük az akkori bürokratikus eljárásokat, megállapíthatjuk, hogy bizony hosszú, keserves ügyintézési utat kellett bejárniuk, amíg kezükbe került az engedély és az útlevél. Kiséren is össze kellett írni a kitelepülõknek a neveit, számát. Mindenekelõtt a kitelepülõnek semmiféle tartozása nem lehetett, csekély vagyonát el kellett adni, egyszóval fel kellett számolni minden hátramaradt tulajdonát. Így a következõ létszámmal jelentkeztek a helységekbõl: Karcag: 670 fõ Kunmadaras: 146 fõ Jászkisér: 127 fõ Kisújszállás: 843 fõ Összesen: 1.786 fõ
Lakosok neve Kivántató sessió Családtag Szarvasmarha Ló Juh Sertés Balogh Mihály ......................................1,5 ..........................3 ......................3........................3 ...........0 ...........1 Virág Mihály.........................................1,5 ..........................4 ......................8........................3 ...........11 .........1 Németh Mihály .....................................1,5 ..........................7 ......................4........................3 ...........0 ...........4 Bak Péter...............................................1,5 ..........................7 ......................5........................7 ...........0 ...........2 Ongai Nagy János .................................1,0 ..........................4 ......................1........................3 ...........0 ...........1 Csusz György........................................1,0 ..........................6 ......................0........................5 ...........0 ...........2 Tóth Pál.................................................1,5 ..........................3 ......................3........................0 ...........4 ...........1 Tóth Gergely .........................................1,0 ..........................2 ......................3........................2 ...........0 ...........1
12
Tóth Sámuel..........................................1,5 ..........................5 ......................10......................4 ...........15 .........8 Török János...........................................2,0 ..........................4 ......................2........................2 ...........0 ...........2 Guba Mihály .........................................2,0 ..........................6 ......................10......................4 ...........17 .........3 Novák Mihály .......................................1,0 ..........................7 ......................5........................3 ...........2 ...........0 Bóné Pál................................................1,0 ..........................2 ......................1........................3 ...........0 ...........0 Tóth Miklós ..........................................1,5 ..........................7 ......................5........................4 ...........17 .........8 Tanító István .........................................1,0 ..........................5 ......................0........................3 ...........0 ...........0 Szabó Gergely.......................................1,0 ..........................2 ......................3........................2 ...........0 ...........1 Gulyás György......................................1,0 ..........................7 ......................2........................4 ...........0 ...........0 Kasnya Gergely ....................................0,5 ..........................5 ......................0........................0 ...........30 .........0 Kováts Miklós.......................................1,0 ..........................4 ......................0........................0 ...........0 ...........2 Kováts János .........................................0,5 ..........................2 ......................0........................0 ...........0 ...........0 Kováts Mihály ......................................1,5 ..........................5 ......................0........................4 ...........0 ...........2 Kerekjartó György ................................0,5 ..........................6 ......................0........................2 ...........0 ...........1 Ambrus György ....................................0,5 ..........................6 ......................2........................0 ...........0 ...........0 Buzás Mihály ........................................1,0 ..........................5 ......................4........................3 ...........0 ...........2 Balatony András....................................1,0 ..........................5 ......................1........................3 ...........0 ...........1 Miklovitz János.....................................0,5 ..........................1 ......................0........................3 ...........0 ...........1 Rósa György .........................................1,5 ..........................4 ......................3........................2 ...........0 ...........1 SUMMA: 27 ......................................31 ...........................124 ..................75......................72 .........96 .........45 His accendit: Tóth Mihály ..........................................1 .............................3 ......................2........................2 ...........0 ...........1
Az idetelepült kisériek sok nehézséggel küszködtek, több kedvezményt szerettek volna megkapni. 1.) Szabad vallásgyakorlatot: a prédikátor és egyházi alkalmazottak részére javadalmi földeket és kaszálókat, egyházi épületeikhez építõ anyagot, követ, fát. 2.) Elegendõ földet, melybõl az egyes családok szántói, kaszálói, továbbá szõlõk és temetõ kiteljenek. 3.) Robotjuk megváltását 5 krajcár egységáron s a dézsmának nyolcadban való megállapítását. 4.) Útiköltséget, házaik felépítéséhez anyagot és tíz tehermentes esztendõt. 5.) A regulák megváltását, köztük az italmérési jogot arra az idõre is, mikor annak a haszna az urbárium szerint a földesurat illetné. 6.) Végül kölcsöngabonát kérnek. A feljegyzések alapján József napkor (március 19-én) indultak el a csoportok. Útközben nagyon sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Így az út több mint egy hónap leforgása alatt történt. Olvasásaim alapján április 24-re, Szent György napjára érkeztek meg. Csak a családtagjaikat és állataikat vitték magukkal. Nagykõrösre érve ajánlották nekik Tóth Józsefet jegyzõnek, míg tanítónak Daru Istvánt. Mindkettõjüket magukkal vitték Ómoraviczára. A földosztást Szalay József mérnök végezte 1786 tavaszán. A föld kimérése után elkészítették a lakásukat, majd utána középületeket. Ebben az évben felépült a községben az iskola, valamint az ideiglenes parochia is. 1786. november 20-án érkezett Ómoraviczára az elsõ lelkészük, Halasi Gózon József. Így indult meg az új élet Ómoraviczán, mivel 3 évig adómentességet is kaptak, s aláírták az úrbéri szerzõdést is Lengyel Mihály bíró, Juhász Péter, Kun István, Szarka Mihály és Boros Mihály. A lakosság lélekszáma is szépen szaporodott. 1788-ban 394 család, létszáma: 1894, 1797 végére a lélekszám 2595-re nõtt. Sajnos nagyon sok volt a gyermekhalandóság, viszont a jászkunságiak letelepedése is még sok éven át tartott. Ómoravicza még ma is nagy részben magyar település. Igen felemelõ érzés volt 1967. szeptember 20., amikor megjelentek az õshazában Jászkiséren a jelenleg Ómoraviczán élõ lakosok. E találkozás különlegessége, hogy amikor megjelentek, akkor minden Ómoravicairól láthattuk az õsi jászkun vonásokat, és mint atyafiak köszöntöttük egymást. Mi Jászkisériek többször jártunk Ómoravicán. Többek között alapításának 210 éves
évfordulóján. Miután ismertette Gyõri János a település történetét ez alkalommal mesélték el, hogy Õk is mindig Kossuth-pártiak voltak. A Kossuth Lajos emlékének õrzését Nagy Tibor ómoraviczai magyar-történelem szakos tanár mesélte el férjemnek. Ezt megelõzõen szembesültünk azzal a ténnyel is, hogy Jászkisér lakossága is erõsen õrizte az 1848-as hagyományokat, többek között Kossuth Lajos emlékét. 1848ban a szabadságharchoz Jászkisérnek 6 honvédet kellett volna kiállítani, de helyette 170 honvédot állított ki. Ezt kiegészítette Sztráda Eduárd jászkiséri földbirtokos 200 pozsonyi mérõ búza gabonával, melyet a honvédek élelmezésére fordíthattak. 1867-ben a jászkisériek a torinói emigrációban lévõ Kossuthot kérik fel országgyûlési képviselõnek. Ezt Kossuth Lajos nem vállalta el, de levélben megköszönte a jászkisériek felkérését. A Jász-Kun akarat eredményezte, amiket olvastam a bácskossuthfalvi tájékoztatóban. Nehezen is, de az alapokról indulva, de elérték a kitûzött célokat, eredményeket. Egyszóval mindig sikerült talpon maradniuk. Jászkisérre is ez a jellemzõ. Ilyen-olyan rendszerek változtatták egymást, de a dolgaink így vagy úgy megoldódtak. Csak egy-két eseményt említek: I. Lipót 1702-ben eladott bennünket 500 ezer rajnai forintért, de Mária Terézia engedélyével 1745-ben megváltottuk magunkat. Átéltük az I. és II. világháborút, 1818-ban I. Ferenc császártól városi rangot kaptunk, melyet 1878-ban elvettek tõlünk. Az eredeti várossá nyilvánító oklevelet a férjem szerezte vissza egy tordasi szalézi szerzetestõl. Ezen oklevél a mindenkori polgármesterünk páncélszekrényében van elhelyezve. Végül 2009-ben ismét város lettünk. Korábbi eredményeinket is szeretném Önökkel megismertetni: Építettünk templomokat: a reformátust 1773-ban, katolikust 1906-ban. Városházát: 1896-ban. Iskolákat: 1857-ben, 1929-ben 2 épület, 1953-ban és 1980-ban, tanítás 1350-ben. Könyvtár 1930-tól, az új épület pedig 1989. Óvodák az 1890-es évek végétõl. Tanyasi iskolák (5) 1929,1936,1940. Mûvelõdési ház 1893, a jelenlegi 1984. Bölcsõde 1950, tájház 1981. I. világháborús emlékmû 1930. 2000-es években Kossuth és '48-as emlékmû, Rákóczi szobor. Jelenleg rendelkezünk kövesúttal, villany 1928-tól, víz, szennyvíz, gáz elvezetése megoldott, melyek követelményei voltak a várossá nyilvánításnak.
13
Én hiszek abban, hogy képesek vagyunk és leszünk mind Bácskossuthfalván, mind Jászkiséren a mellettünk lévõ embereket elfogadni, mert csak együttmûködve lehet eredményeket elérni. Az oroszok bejövetelét követõen a kapcsolataink háttérbe szorultak. De 1967-es találkozásunk óta rendszeressé vált a települések közötti kapcsolat. 1996-ban, amikor Gyõri János felsorolta a községünkbõl Ómoraviczára települt jász-kis-ériek névsorát, sajnos már csak 8-an mondták, hogy olvasta a nevüket, míg 1967-ben 18-an jelentkeztek, hogy elhangzott a családjuk neve. 1996 óta állandó kapcsolat van a két település között. Minden nyáron az augusztusi Néptánc Fesztiválon itt van a tánccsoportjuk szüleikkel együtt. A mi „Pendzsom” tánccsoportunk pedig minden év szeptember végén, vagy október elején ellátogat Ómoraviczára, a szüreti felvonulásra és az azt követõ szüreti mulatságra. 2000-ben a jászok világtalálkozóján Jászkiséren volt a labdarúgó csapatuk is a tánccsoport mellett. Ezen idõ óta a labdarúgó csapatok találkozója is állandó a 2 település között.
KÁRPÁTIA KONCERT A MÛVELÕDÉS HÁZÁBAN!! Sok szeretettel várnak minden érdeklõdõt
2011. december 3-án 19 órai kezdettel a Mûvelõdés Házába megrendezendõ
Kárpátia koncertre! Jegyek kapható elõvételben
2100,- Ft, a helyszínen 2400,- Ft Váltható a Mûvelõdés Házában. Program: 19 órától kapunyitás 20 óra vendég elõadás 21 órától koncert.
Hasznos internetes linkek civileknek www.jaszkiser.hu www.nca.hu www.nonprofit.hu www.civilmagyarorszag.hu www.civil.info.hu www.onkentes.hu www.pafi.hu www.magyarorszag.hu
2002-ben Ómoravicza és Jászkisér önkormányzata között együttmûködési megállapodás jött létre, hogy kölcsönösen segítik egymás kulturális örökségének a megóvását. Én, mint született jász, de kun is, hiszek abban, hogy a vér nem válik vízzé, de abban is hiszek, hogy a barátság örök. Nem lehet és nem is tudják tõlünk a múlt emlékeit elvenni. Amit régi õseink hagytak ránk, azt ma is ápoljuk. Ezt bizonyítják az évenkénti találkozások és abban is biztos vagyok, hogy ezeknek nem lesz feledés a sorsuk. Ehhez kívánok a jelenlévõknek minden hazánk és hazánktól távol lévõ fiának erõt, egészséget, igazi magyar, de szûkebb hazánk, a Jászság-Kunság polgáraként. Ezt kiegészítem egyetlen mondattal: Bennünk van a konok kunok tartása, és mindig hiszünk abban és készek vagyunk a legnehezebb körülmények között is talpra állni és megújulni. Jászkisér, 2011. október 19. Gyõri Jánosné nyugalmazott Mûvelõdési Ház Igazgató
14
Patkány invázió A természet minden évben tud meglepetést okozni. 2011-ben a patkányok mérhetetlen túlszaporodása volt a meglepetés. Pár évvel ezelõtt a mezei pockok jelentették a gondot, oly mértékben, hogy egyes kultúrákat teljesen megsemmisítették. Nem kellett aratni, vagy kaszálni. Most a pocoknál nagyobb patkányok vannak Jászkisér minden részén, óriási gondokat okozva. Tényekre szorítkozva elmondom, volt aki azt panaszolta, hogy a házának a szobájában nadrágja szárán egy patkány. A másik ember elmondta, hogy a hidegebb idõk végett elõvette pufajkáját és amint felvette, a belsõ zsebében egy hatalmas patkány lapult. Van, aki erõsen mérgezi, annak a szomszédjai vannak teli elpusztult négylábúakkal. Több esetben fordul elõ, hogy a mérgezett és elhullott állatokat átdobálják a szomszédba, így bizonyítva a jó szomszédságot. Nekem három kis csirkét vittek el, téglából épült betonos helyiségbõl, pedig 2 év óta rendszeresen irtotta,. A környezõ utcákban már nincs se tyúk, se csirke a patkányok végett. Eredményt csak úgy lehetne elérni, ha önkormányzati irányítással egyszerre lépne fel az egész település lakossága a kártevõk ellen. A probléma azonban az, hogy amint említést teszek a patkányokról, a következõ a reakció. Igen a patkányok azok sokan vannak, vagy nem bírsz te a patkányokkal, mert sokan vannak. Mindezt bajusz alatt mosolyogva sejtelmesen mondják. Képtelenség komolyan beszélni errõl a súlyos problémáról, mindenki másra tereli, célzásnak tekinti a patkány ügyet. Én sohasem alkalmaztam ezt a jelzõt emberre, mert akit ezzel lehetne illetni az már nem is ember. Végül is, ha jól belegondolok, amit mûveltek Wittner Máriával, azzal már túl tesznek ezeken a négylábú kis állatokon. Egyfelõl senki, semmi nem tehet arról, hogy minek és hová születik, de ha valaki nem úgy viselkedik, mint aminek született, az megbocsájthatatlan bûn. Az egyes embereknél felvett állati magatartásforma állattá teszi az embert is. Ne engedjük meg, hogy a patkányok kényük-kedvük szerint garázdálkodjanak. Csomor András
Növényanya gyermekei 24. ( folytatás)
Gyógyító zöldségek Mángold Provence-i módra Hozzávalók 2 személyre: 400 g mángoldszár, 100 g paradicsom, 40 g parmezán, reszelve, só, bors, fûszerkeverék. Elkészítése: a mángold szárait készítsük elõ, és vágjuk darabokra. Forrósítsunk olajat a serpenyõben, tegyük bele a mángoldot, a sót, borsot, valamint kevés vizet és tejet. Lefedve 15 percig pároljuk. Hámozzuk meg a paradicsomot, készítsünk pürét belõle, ízesítsük meg a fûszerkeverékkel, forrósítjuk át. Tegyük hozzá a megpárolt mángoldot, és parmezánnal a tetején enyhén süssük át.
KÖZÉRDEKÛ TELFONSZÁMOK, ELÉRHETÕSÉGEK MENTÕ TÛZOLTÓSÁG RENDÕRSÉG
104 105 107
Jászkisér Város Polgármesteri Hivatala (5137 Jászkisér, Fõ út 7.) 57/550-130 Közterület-felügyelet: 57/550-130/122 mellék Hívható: munkaidõben 8.00 h – 16.00 h, szerdán 17 h-ig, pénteken 13 h-ig. JÁSZKISÉR Körzeti megbízotti iroda: 57/450-069 JÁSZKISÉR Körzeti megbízott szolgálati telefon: 30/696-6354 JÁSZKISÉR Tûzoltóság: 57/550-025 JÁSZKISÉR Mentõállomás: 57/451-752 Polgárõr ügyelet: 06-20-253-7456 Háziorvosok: Dr. Katona Róza Dr. Mike Miklós Dr. Kolláth Bálint
57/451-936 57/451-937 57/450-893
ORVOSI ÜGYELET (5130 Jászapáti, Kossuth L. út 10.): 57/443-421 JÁSZAPÁTI Rendõrõrs (éjjel – nappal hívható) : 57/441-009 Marhakáposzta A marhakáposzta gyógyhatásai Méregteleníti a beleket, megszünteti a székrekedést, segít felépíteni a sérült bélnyálkahártyát, erõsíti a nyálkahártyát az egész testben, védi a sejteket a szabadgyököktõl, fokozza az életerõt és javítja a hangulatot, véd a stressztõl függõ öregedéstõl, csökkenti a koleszterin vérzsírt- koncentrációt. Tejfölös marhakáposzta Hozzávalók 2-4 személyre: 500 g marhakáposzta, 1 csésze tejföl, 1 evõkanál növényi olaj, 1 evõkanál citromlé, fél liter sós víz. Elkészítése: tisztítsuk és mossuk meg a marhakáposztát, majd vágjuk össze. Olajjal kissé pároljuk meg, öntsük fel sós vízzel és fõzzük még 40 percig, addig amíg megpuhul. Sózzuk meg, ha még kell, tegyük hozzá a citromlevet, és kóstoljuk meg. Végül keverjük hozzá a tejfölt (folytatjuk)
Fazekas Lajos
15
Tisztelt Jászkisériek! A Csete Balázs Általános Iskola igazgatója értesíti mindazokat, kik szeretnének mozogni, úszni, hogy lehetõség van bérlet váltására a tanuszodában. Az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk: • 5 m x 11,5 m x 1,2 m-es 28-30 °C medence használata • 5 féle fittnes gép (14 db) használata Nyitvatartás: • hétfõtõl-péntekig • szombaton
16-20 óráig 8-12 óráig 13-17 óráig
Bérlet ára: • 8 alkalomra szóló bérlet: • 4 alkalomra szóló bérlet: • 1 alkalomra szóló bérlet:
4000 Ft 2400 Ft 800 Ft
Bérleti ill. belépõ nyitvatartási idõben a helyszínen váltható az úszómestereknél. Felnõtt úszotanfolyam indításához várjuk a jelentkezõket az 57/550-111 telefonszámon!
FLORA -
Virág-Ajándék
ö Lakás dekorációk készítése ö Rendezvények díszítése ö Esküvõk egyszerû és modern díszítése ö Virágkosarak, csokrok készítése ö Temetési koszorúk, sírcsokrok, kegyeleti tárgyak készítése ö Ajándéktárgyak
Várjuk érdeklõdésüket,megrendelésüket! Elérhetõségünk: 06-30-57-21-233 5137, Jászkisér, Fõ út 9/A.
Emlékezés Id. Csillik László halálának tizenötödik évfordulójára Már 15 éve hogy elmentél tõlem, de elfeledni sohasem foglak téged. Örökké szívemben, õrzõm, szeretett emléked, hiszen te voltál az aki igaz emberré neveltél, annyi sok szépre, és jóra tanítottál engem, és megmutattad számomra, a mindenkori helyes és igaz utat. Megtanítottál mindig tisztelni és becsülni, embertársaimat, hiszen tudja azt az ember, nagyon jól, hogy végzõ befejezõ útja a koporsó, de hogy ki milyen úton keresztül jut el, eme végsõ utolsó nyugvóhelyig, azt a szülõi szeretet és magatartás, nagyon befolyásolja és példát mutat, élete, további útjára, te amíg éltél, igaz tiszta, egyenes ember voltál, és megmutattad számomra, az igaz utat, hogy élni csak embertársainkért szabad, ezen pár õszinte szóval, szeretnék, megemlékezni, halálod évfordulójára
T
Szeretõ fiad: Csillik Tibor
Jászkisér központjában, 1172m2 telken, energiatakarékos, hõszigetelt, öszkomfortos, 1,5 szobás lakóház, gazdasági épületekkel, akár bútorozottan is
ELADÓ! i.ár: 5.000.000.-Ft
Karácsonyra Divatárut-kozmetikát, Csemege kosarat
Szilveszterre pezsgõt-nagy választékban, hol máshol vásárolna, mint a
SARKI Bolt-ban! Analóg és digitális fotókidolgozás! Ajándékkészítés saját fotó és ötlet felhasználásával!
tel: 30/312-0526
57/443-162 Jászapáti Árvai u. 2/a www.vargafoto.hu
Ezt ne hagyja ki!!! Kedves vásárlónknak KELLEMES, SZÉP KARÁCSONYT és BOLDOG ÚJ ÉVET! Erzsike és Gyula a SARKI-ból
Kossuth Lajos út 30. Telefon: 06-30-282-7641
16
A EGON
Sebestyén Zoltán Magyarország Területi Üzletkötõ Általános Biztosító Rt.
550 500
Élet-, lakás-, gépjármûbiztosítások, valamint magánnyugdíjpénztár tag beléptetés Felhívom a tisztelt lakosság figyelmét az új vagyonbiztosítási módozatunkra, amelyben újra van lehetõség a házállatokés a konyhakerti növények biztosítására. A részletekért érdeklõdjön nálam!
Jászkisér Gárdonyi út 5. Elõzetes egyeztetés alapján házhoz is megyek! Mobil:
06-30/515-1814
Akció A Jászkiséri AGROSZÖV Zrt benzinkútjánál a 11, 5 kg-os gázpalack cseréje
4975,- Ft. Az ár a nagykereskedelmi árváltozásig, illetve visszavonásig érvényes. Igény esetén a gázpalackot Jászkisér területén házhoz szállítjuk, úgy hogy szállítási költséget nem számítunk fel. Házhoz szállítás: minden kedden 11-13 óra között és minden pénteken 11- 13 óra között. Megrendelését várjuk az 57/451-793-as telefonszámon. Vegye igénybe a benzinkút ingyenes szolgáltatásait: fagyálló hûtõfolyadék mérése, szélvédõmosó folyadék mérése, akkumulátor töltésének mérése, fékolaj mérése! Jászkiséri AGRÓSZÖV Zrt SCORPIO Biztonsági Szolgálat
Hogy Önt is könnyen elérjék és megtalálják... Mi elkészítjük weblapját, Cégismerteto kiadványát! Kérjen árajánlatot! Kérjen árajánlatot! Jászkiséri Teleház tel.: 57/550-170 tel.: 57/550-170
www.jaszkiseri-telehaz.koznet.hu www.jaszkiseri-telehaz.koznet.hu
[email protected] [email protected]
S
Jászberény
VAGYONTÁRGYAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLJA SCORPIO
Biztonsági Szolgálat
NINCS MÉG BETÖRÉSJELZÕ RENDSZERE? Ha a SCORPIO Biztonsági Szolgálatttal távfelügyeleti szerzodést köt, AZ ALAPCSOMAGOT MI INGYEN FELSZERELJÜK! Ajánlatunk csak lakossági ügyfeleknek szól. Bovebb információ az alábbi telefonszámokon:
(57) 406-987, (20) 474-8188, (20) 599-6149 PARADOX HUNGARY KFT. SCORPIO BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT
