Tóth Beatrix Pszichológia az építészetben Konzulens: Dr. Gaál Sarolta egyetemi tanársegéd
Bevezetés Az építészet gyakran szándéktól függetlenül, vagy szándékosan képes létrehozni épületek és emberek között kibontakozó, rendkívül intenzív érzelmi hatásokat. Az építészet egyik feladata, hogy „az ember léte és aktivitása számára megfelelő belső teret állítson elő”. (Mezei 1996:105) A téma fontossága a mindennapjainkban jelen van. Mi, emberek épített környezetben éljük le mindennapjainkat, a környezetünk pedig fő befolyásoló tényezőként hat a hangulatunkra, az érzelmeinkre, vagy akár a személyiségünk alakulására is. A feltevést taglalván, az építészet által szándékosan tudjuk irányítani az érzelmeinket, ez pedig hozzájárul az életünkhöz. A fizikai környezet a viselkedés folyamatában az ember egyenrangú társa, partnere , amely a belső lélektani folyamatokkal együtt, azokkal kölcsönhatásban (tranzakcióban) vesz részt a viselkedés folyamatában.(1) A hosszú idejű térhasználat például magával vonja, hogy a személy az immár térként megélt helyhez jellegzetes, hosszantartó érzelmi kötődést fejleszt ki (Tuan 1974). Ilyen például az otthon is, vagy a munkahely. De vajon hosszabb idejű térhasználat nélkül, egy látogatás alkalmával is kialakítható ilyen érzelmi viszony az épített környezettel, lehet fokozni direkt módon egy tér hatását különféle érzelmi irányba? Kutatásommal többek között erre is próbálok választ találni. Az építészet egyik feladata, hogy „az ember létére és aktivitása számára megfelelő belső teret állítson elő”. A környezeti tárgyak, elemek előállítási technikájuk, anyaguk stb.. révén is tájékoztatnak gibsoni értelemben vett affordanciáikról: másképpen viselkedünk (és más élményekre teszünk szert) egy üveg-, egy vasbeton vagy egy faépületben (Wright 1970, Pogány 1976, Sadalla-Sheets 1993). Proshansky és munkatársai szerint az építészeti környezetek meghatározható és jellegzetes viselkedésmódokat és –mintázatokat indukálnak: az épített környezet és a viselkedés közötti kölcsönkapcsolat/tranzakció tartós és erős, hosszú időn keresztül viszonylag állandó marad, még akkor is, ha a helyszínen változnak az emberek. A fizikai környezet a viselkedés folyamatában az ember egyenrangú társa az érzelmekkel kombinálva. Építészeti csoportokra bontva ilyen például az emlékmúzeumok, a szakrális épületek, a szórakozató központok, lakóépületek. Minden visszaeredeztethető az ókorra, őskorra, ilyen a dolgozatom esetében például az olimpiai játékok, egyéb ókori sport tevékenységek. Ebben a példában nem feltétlenül az épület a lényeg, hanem a környezet pszichológia hatása, az adrenalin, a közönség hatása a sportolókra. Minden csoport építészeti példájánál, ismertetem az épületet építészeti szempontból, ezzel vezetem fel az épület lehetséges hatásait az emberekre. Több kérdés felmerül: Megközelíthető-e a fizikai környezet, az épített tér pszichológiai szemlélettel, módszerekkel? Lehetséges az ember érzelmeinek szándékos
1
manipulálása az épített környezet által? Kutatásommal többek közt ezekre a kérdésekre keresem a lehetséges válaszokat. 1. Sport. Sportlétesítmények, stadionok hatása a különböző korokban Olimpiai játékok (ókor)
(1. ábra) Ókori olimpiai stadion Az ókori görögöket összetartó erők közül az egyik legfontosabb az olimpia volt. A stadionok nagy tömeg befogadására voltak alkalmasak. A társadalmi különbségek viszont itt is jelen voltak, a nézőket rang és nem szerint szigorúan elkülönítették egymástól. Az olimpiai játékok ideje alatt a háborúskodás szünetelt, amolyan „béke helyszínének” is tekinthető volt. A sportoló a saját városállamáért küzdött, hogy az istenek, akik mindig a győztesek felé fordítják tekintetüket, az állam mellé álljanak a későbbiekben. A győzelem volt a cél, a nagy tömeg adrenalint váltott ki a versenyzőkből, az adrenalin pedig fokozza a teljesítést, küzdeni akarást váltott ki a versenyzőkből. Rómában az első állandó, kőből készült, amfiteátrum a Colosseum volt (2. ábra). Colosseum Az építmény Róma reprezentálása, hatalmi jelképe. A nép szórakoztatására szolgáló építmény. A stadionokhoz hasonlóan jelen volt az adrenalin, a társadalmi különbségek, de itt a szórakoztatás volt a fő cél. Mérhetetlen erők küzdelmét érezzük az anyagban, és a terek felszabdalása, a távlatok ütemes osztása következtében látszólag még meg is növekszik az épület. A kolosszális formák tényleges hatása a döntő.
2
(2. ábra) Colosseum, Róma
(3. ábra) Pekingi Nemzeti Stadion”Madárfészek stadion” Peking, 2003-2008 3
Innovatív, monumentális épület. Szimbolikusan az anyag nyelvén, feltörekvő Kínát jelképezi. Kína manapság vitathatatlanul immár a világgazdaság egyik vezető hatalmának számít. Az ország másik arca pedig még mindig a hagyományoké. A két Kína közötti áthidalhatatlan és megérthetetlen ellentétet jól reprezentálja a Madárfészek. 2. Középületek Istár kapu, Babilon Felvonulások céljaira is használt kapu (4. ábra). Nem csupán a város fizikai védelmére szolgált, hanem vallási tartalmat is képvisel. A várost jelképezi monumentalitásával, domborművel díszített Istár Istennő szent állatai pedig szellemi védelmet nyújt a városnak. A városban lakóknak biztonságtudatára is szolgált, és az esetleges támadók elrettentésére. A város hatalmát szolgáltatott reprezentálni.
(4. ábra) Istár kapu Parlament, Magyarország (1885-1904) Minden országban az országház képviseli, jelképezi az adott országot. Ilyen a nemzeti azonosságtudatot jelképező épület Magyarországon a Parlament (5. ábra). Az épületdíszek fő témái a magyarság nemzettudatának megerősödését tükrözik. A külső homlokzaton a magyar uralkodók, az erdélyi fejedelmek és híres hadvezérek szobrait helyezték el. Az ablakok fölött a magyar királyok és fejedelmek címerei sorakoznak. Az épület előtt II. Rákóczi Ferenc fejedelem lovas szobra található, és történelmi jelképeknek ad otthont. A parlament történelmi szempontból, interaktív módon tanítja a látogatókat.
4
(5. ábra) Parlament, Magyarország 3. Lakóépületek Mint az optimális élettér pszichológiai hatása a benne élőkre Bizonyos környezettípusok kiemelt szerepet kapnak az életünkben, ilyen érzelmileg és kognitív szempontból kiemelt jelentőségű környezet az „otthon”(6.ábra) is. A saját tulajdonú házak kifejezik a tulajdonosok képességeit, tulajdonságait a többieknek, egyértelműen definiálják a csoporttagságot a tulajdonos és mások számára, megerősítik a szociális státuszt. A házak fajtája, struktúrájuk, stílusuk és tartalmuk, berendezésük egyfajta gesztusnyelvnek tekinthető.
(6. ábra) Lakótér belső fotó
5
A lakóépületeknek különböző típusai vannak (szabadon álló családi ház, ikerház, társasházak, csoportházak). De funkcionális szempontból is elkülöníthető típusokat sorolhatunk fel. Ilyen például a szezonális vagy alkalmi lakóépületek. Mely összehasonlítva a családi házzal, ami mindennapi igényeink szempontjai alapján kialakított tér, más funkcióval rendelkezik. 4. Szórakoztatóközpontok Szabadidőközpontok pszichológiai hatása a vásárlókra Megállapíthatjuk, hogy a legújabb kor embere üzlet-katedrálisokat épít, ahová, ha belép, önmagát is egy óriásreklám részének érezheti. A dómokhoz hasonlóan ezek a katedrálisok is emberi szükségleteket elégítenek ki, olyanokat, amelyek velünk születtek. Alig vitatható, hogy a kereskedelem, a csere lebonyolítása, a szükségletek vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal való kielégítése már egyáltalán nem hasonlít még az egy emberöltővel ezelőtti lehetőségekhez, módokhoz vagy esélyekhez sem, hát még a régebbiekhez. Nem túlzás azt állítani, hogy az áruértékesítés forradalma, amely a 20. század első harmadában új szakaszhoz érkezett, mára permanens formát öltött. Az egyre nagyobb alapterületű szuper- és hipermarketek, áruházak, a többféle szolgáltatást kínáló üzletláncok, a bevásárlóközpontok és a virtuális áruházak nagyobb alkalmazkodást kívánnak a ma vállalkozóitól, mint a tömegtermelés hajnalán megjelent szaküzletek és lokális áruházak. Az alkalmazkodás kényszer és nem kerülhető meg. Alig 2–3 évvel ezelőtt a legjobb szakemberek is csak gyanították a mára valósággá lett változásokat, azt a tényt, hogy az elektronika szülte új környezet milyen paradigmaváltozással jár, s nemcsak a szigorúan vett marketingben, innovációban, kereskedelemben vagy versenyfeltételekben. Bevásárló központok
(7. ábra) MOM Park, Budapest
6
Az egyszerű feladatnak tekintett vásárlások akár sima beszerzésnek tekinthetők, amikor a vevő előre elkészített listával lép be a boltba, rutinszerűen választ, és motivációja a minél gyorsabb és egyszerűbb lebonyolítás. Számos szituációban jellemző az ilyen vásárlási magatartás, például: - a választás és a döntés egyszerűsége, a szokásos márka beszerzése, - a gyors lebonyolítás igénye, az önkiszolgálás előnyben részesítése, - a nagy alapterületű szuper- és hipermarketek nyújtotta előnyök kihasználása - a vásárolt termék ára miatti alacsony kockázat, - a termék jelentéktelensége a vásárló fogyasztásában. A vásárlási szokások sokrétű lelki, társadalmi és szimbolikus tényezők állandóan változó, differenciált értékeket alkotó szintetikus hatását tükrözik. A bevásárlóközpontok hódítása a hazai és más országok lakosai körében végzett kutatások megállapításai szerint annak köszönhető, hogy: • a nyújtott kényelem, környezet, hangulat, kultúrától független igény a ma embere számára, • a felértékelődött időt és kikapcsolódási igényt minden szempontból szolgálni képes, • a fiatal generációk számossága szinte minden fejlett országban csökken, • élénkül a migráció, amely a más kultúrákból érkezők asszimilációját követeli meg, s ebben az ismerős pláza környezet sok segítséget ad. A vásárlókörnyezet globális jellemzői fontosak a látogatók térpreferenciáiban: ilyenek például a gondos karbantartás, a szervezettség, a sötét és a fények egyensúlya, a biztonság, a védettség, a mennyiségileg és minőségileg kielégítő információ, a fedettség, az egységesség, a gyalogos közlekedési lehetőségek, a külső-belső térkapcsolatok (ablakelhelyezés), a speciális aktivitások, az intimitás lehetősége és a tisztaság (1). Ezekkel az eszközökkel - amelyek a vásárlók igényeit kielégítik - teremtődik meg a plázákban az egységesség (7. ábra). Lényeges azonban: attól függően, hogy a látogatók fejében a bevásárlóközpont milyen célra definiált (egyféle célra, pl. csak bevásárlásra, sokféle célra vagy éppen „laza” célra, amilyen a később tárgyalt csellengés), nagyon eltérhet a plázáról kialakított mentális reprezentáció. Úgy tűnik, a használó térértékelése szempontjából nem a bevásárlóközpont egészleges sajátságai a legfontosabbak, hanem a közvetlen vásárlási területé. A bevásárlóközpontok manapság egyre inkább átveszik más, korábban létező találkahelyek, kulturális központok funkcióját. A bevásárlóközpontok építtetői, építészei szerint a plázák újfajta közösségi együttlétre alkalmas terek. (I.5) Önálló tér, amelyben „városias” események történnek, azaz jellegzetes köztérfunkciókat is betölt. A csábító, profi módon kialakított tér-design arra biztatja a látogatókat, hogy érezzék otthon magukat. Távollétet nyújt a mindennapi rutinszerű cselekvésektől és a megszokott társas közegből. Gyönyörködtetés, a hely tulajdonságai (pl. hangok, fények, víz, növények és egyéb természeti elemek) megerőltetés, szellemi erőfeszítés nélkül lekötik az egyén figyelmét. A plázákban nagy a háttérzaj, sokféle szín, illat, fény keveredik, sok ember mozog, beszélget, vásárol, eszik, ez a sikerélmény vezet ahhoz, hogy a vásárló újra és újra visszalátogat.
7
Disneyland
(8. ábra) Disneyland, Florida A kikapcsolódás érzését, élményét nyújtja az odalátogatóknak. A bevásárló központok stratégiájához hasonlóan a látogatók igényeinek megfelelően kialakított tér. A gyerekek a megcélzott „közönség” (8. ábra). De a felnőttek számára is vonzó világ, újra élhetik a gyerekkor élményét.
(9. ábra) Disneyland, Florida
8
Las Vegas, Casino Royale
(10. ábra) Casino Royale, Las Vegas A felnőtt emberek játékvilága. Különböző hatalmi jelképeket alkalmaznak építészetükben, például a szfinxek, piramisok, stb.. Ezzel is azt sugallva, hogy az ember „nyerhet, lehet több, mint aki”. Figyelem felkeltés az elsődleges cél, hogy vonzzák a látogatókat, színes fények, kirívó dekoráció, felirat csábítja a közönséget. 5. Szakrális építészet A bevásárlóközpontokkal ellentétben, ami azt sugallja, hogy többet , jobbat újabbat akarjon az ember, ne elégedjen meg azzal, amije van, a vallási épületek a tér forma, szín és pompa által közvetíti hogy emberként kevés vagy a pompához, elérhetetlen. Ezáltal hozzájárul a meglévő értékek felfedezéséhez. Dolmenek, Stonehenge A dolmenek három, négy vagy több kőlábra helyezett széles kőlapból épülnek fel (11. ábra). A dolmen az építészet történetében jelentős állomás volt. Ekkor jutott odáig az ember, hogy anyag feltornyozásával teret határoljon el, a mai épületek leegyszerűsített formája. Funkcionalitásuk nem tisztázott, szolgálhatott kultikus, vallási, temetkezési helyként. A természet rendezésével elértek egy külön építményt, amely elhatárolódik, mégis a szabadég alatt van. A stonehenge mondható az első kőtemplomnak is (12. ábra). A szakrális építészet gyökerei indulnak ki a dolmenekből és a Stonehengeből.
9
(11. ábra) Dolmen, Anglia
(12. ábra) Stonehenge, Anglia, Wiltshire (Kr.e. 2500) 10
Le Corbusier – Ronchamp-i zarándok kápolna, Franciaország, 1955 A Ronchamp kápolna szabad vonalvezetésű, íves határfalai sejtelmes hatású, félhomályban úszó teret zárnak körül.(13. ábra) Felvetül a kérdés hogy vajon formai szempontból, az épület karakterét tekintve asszociálható a dolmenre? A belépés helyétől indított “erődfal” a végén ívben kihajolva szinte túlfut az épületen. Lendülete az egész tömeget magával mozdítja.
(13. ábra) Ronchamp kápolna alaprajz A kápolnát Noé Araráton megfeneklett bárkájának konstellációjaként is tekinthető (14. ábra). A vaskos déli fal egytől egyig különböző formájú és színű nyílásai, a rajta beáradó sejtelmes fénnyel, a föld színről színre különböző lényeit is idézik, akiknek a bárka az özönvíz idejére menedéket biztosított.
11
(14. ábra) Ronchamp kápolna, belsőtér Tadao Ando, Templom a vízen, Japán, 1991
(15. ábra) Templom a vízen, épület külső Az építész összeköti a külső és a belső teret (12. ábra). Japán vallása, a buddhizmus szemlélete is erősen kötődik a természethez, ezért kap az építmény egy igen szuggesztív jelleget azáltal, hogy elmossa a határokat természet és az emberi kéz által létrehozott építmény között (I.4).
12
(16. ábra) Templom a vízen, belsőtér A keresztet az épületen kívül, az oltár mögé vízbe helyezte, míg a látogató az épület belsejéből kitekintve szinte nem érzékeli az elválasztó határt a külső belső tér között. Egybe mosódott határ az építészet és a természet között (16. ábra). Letisztultság, nyugalom, üresség, természetközeliség érzését hivatott kelteni. Tadao Ando, Fény temploma, 1989
(17. ábra) Fény temploma, belső tér A finom belső homályt megtöri az oltár mögötti kereszt alakú nyílás (I.4). Bejut a fény és szimbolikus formát kap, tisztítókereszt tartalommal. Egy újabb természeti elem, mint térformáló erő az építészetben (17. ábra). A kontraszt a déli tájolás miatt még elemibb: a keskeny ablaksávok, melyek az oltárfalat oldalfaltól oldalfalig és mennyezettől padozatig metszik négy részre, tűző fénysávokat vetnek a csatlakozó felületekre. A fénykereszt beúszik a betonszürke síkokra, a fekete padozatra és a deszkákból rótt feketére festett bútorzatra.
13
(18. ábra) Fény temploma, épület külső A falak és a határoló felületek homogenitásuk által elvesztik súlyukat, az általuk közrezárt tér válik hangsúlyossá. A keresztény szakrális tér szellemisége a távol-keleti összetett kulturális hagyomány közvetítőjévé válik – ahol az ember, a természet és a materiális valóságon túli lényegi tartalom találkozik.
(19. ábra) A Fény temploma építészeti modellje
14
6. Mementó Emlékhelyek és -múzeumok pszichológiai hatása A rohanó hétköznapokban megálljt parancsoló épületek a mementók. Szakralitását az emlékezés csendje adja. Hozzájárul a történet. Daniel Libeskind, Berlini Zsidó Múzeum 1999 (20. ábra) 1988-ban, negyedszázados vita után építészeti tervpályázatot írtak ki a Berlin Múzeum bővítésére, a városi zsidó közösség történetének bemutatására, amelyen Daniel Libeskind terve lett a nyertes pályamű. Libeskind az épületet Schönberg Mózes és Áron cím befejezetlen operájához készített zenei szöveginterpretációnak tartja, az építészet formajegyeire átírt zenének.. A terv három fő gondolat köré épült. Először is Berlin történetét lehetetlen megérteni a berlini zsidóság, a város életében játszott hatalmas intellektuális és kulturális szerepének megértése nélkül. Szükségszerű volt a Holocaust fizikai és szellemi jelentésének bevonása. Berlin városának emlékezetébe és lelkiismeretébe. Valamint Berlin és Európa jövője csak a zsidó élet hiányának, a helyébe lépő űr jelenvalóságának felismerésével és elfogadásával képzelhető el.
(20. ábra) Berlini Zsidó Múzeum felülnézet A tervező által megalkotott töréses épületforma (törött Dávid csillag) a holocaust által a zsidóságban okozott törést jelképezi. A múzeum megközelítése a régi épületen keresztül a földalatti alagúton lehetséges. Három egymást keresztező irányra szerveződik. Az első zsákutcába, a Holocaust múzeumba (a teljesen üres, három emelet magas betonfalakkal körülvett, fűtetlen, csak a keskeny ablakokon át beszűrődő fénnyel megvilágított toronyba hatalmas, nehéz vaskapun keresztül lépünk be) torkollik. A második az emigrációban élő zsidóságot reprezentáló külső kertbe, a harmadik a Berlin és a zsidó múzeum kiállító szintjére vezet. Ezeken a folyosókon csak néhány vitrint lehet látni, többnyire személyes tárgyakkal, például Moses Mendelssohn szemüvegét, vagy Walter Benjamin pénztárcáját, Ludwig Simon vulkánfíber bőröndjét, porceláncsészéjét, családi fotókat. E három tengelyt egy központi üres tengely szeli át - megközelíthetetlen térként. Ezt az üres teret a múzeum különböző pontjait összekötő hidak szelik át, falait a meghalt zsidó polgárok nevei borítják. A látogató a múzeum 15
tereit végigjárva tapasztalja meg azok hiányát, akiknek csak a neve maradt fönn. Az új épület térszín alatt kapcsolódik a meglévő Berlin múzeumhoz, a két épület integritása így megmarad. Az épület az éles szegélyeivel és hegyes szögeivel nem illeszkedik a környezetéhez. A felszínen autonóm épület méretével, felszabdalt formájával, a néhol mélyen bevágott, néhol felhasított cinkburkolatával elválik a környezettől. Bár a homlokzatok semmiféle hasonlóságot nem mutatnak, a program mindennél erősebb szálakkal köti őket össze. Libeskind szavaival: „Az épület egy nem látható, nem létező középpont köré szerveződik. Ez a „nem látható” az azóta fizikailag megsemmisült berlini örökség egykori gazdagsága.” (Libeskind 1999) Libeskind a kiállító terek között ürességet, semmivel terített tereket hozott létre, amelyek lecsupaszított, nyers, szürke, betonfelületű, szabálytalan ferde alakú dekonstruktív egységei az idő és a tér felbomlásának üzenetét közvetíti. A folyosó egyre emelkedik, mutatja az út nehézségét az emigrációba. Az egyre alacsonyodó alagút végén napfény látszik, kijutunk egy ferdén fekvő térségbe negyvenkilenc négyzetes, zömök betonsírkővel, melyek a függőlegestől eldőlnek.
(21. ábra) A Zsidó-múzeum lépcsősora
(22. ábra) Lehullott falevelek installációja
A kert együttesben is a bizonytalanság-érzés keltése volt a cél. Ezt különböző eszközökkel teszik lehetővé, például a talajlejtéssel (10 fokos lejtésű), labirintus-szerű folyosókkal, se eleje-se vége utakkal. 7x7 szigorú sorba rendezett szögletes betonoszlopok közé lépve a „talaját vesztett emigráns helyébe képzelheti magát a látogató, aki a külvilágot kitakaró betonmellvéd miatt elveszetten bolyong a kővel kirakott, keskeny ösvényen, Az érzelmi azonosulást az alagsor nyomasztó tere készíti elő. A kert oszlopai közti szűkös és bizonytalan tér szédülést, klausztrofóbiát, enyhe pánikérzést kelt a látogatókon. 48 oszlopot berlini földdel (a számmal 1948-ra, Izrael függetlenségének évére utal), a 49.-et jeruzsálemi 16
földdel töltötték meg. A hat méter magas betonoszlopok tetejébe ültetett, szinte elérhetetlen magasságba lebegő olajfüzek zöld ligete a vágyakozást, a remény földjét jelképezi. A Berlini Zsidó Múzeum teljes egészében, minden részletével együtt a zsidó történelem komplex fogalmát testesíti meg, foglalja magába. Az előbbiekben felsorolt alátámasztások bizonyítják, hogy egy épület manipulatív tényezőként hatni az ember érzelmeire, valamint interaktív módon képes tanítani a látogatókat a történelem egyik fontos időszakára.
(23. ábra) Berlini Zsidó Múzeum, kertegyüttes
Daniel Libeskind, Felix Nussbaum emlékház , Osnabrück 1999
(24. ábra) Felix Nussbaum emlékház, külső, felülnézet 17
A Berlini Zsidó Múzeumhoz hasonlóan a rasszizmus és a másság iránti türelmetlenség veszélyeire hívja fel a figyelmet, ennek állít emléket. Átérezhető a névadója tragikus sorsa, bizonytalansága, elveszettsége.
(25. ábra) Felix Nussbaum emlékház belsőtere Hasonló eszközökkel, mint a zsidó múzeumnál, zegzugos, labirintus-szerű terek, finoman megdöntött padló, aszimmetrikus falak. Sokszögletű acélszerkezettel kiemelt, megtört ablakok pedig külső és belső tér közötti interakciót eredményeznek. Az eredeti épületegyüttes külső burkolatai is Felix életszakaszaira utalnak, a Nussbaum Ház felborítása védett gyermekkorát, a Nussbaum folyosó betonszerkezet száműzetését, a cinekkel borított Nussbaum Híd pedig auschwitzi erőszakos halálát idézik. Az anyagok ridegsége érződik, ami által hűvös rideg hangulata van a belső tereknek. A beton és a vas gyakori használata is felfedezhető. Mindezt fokozza a megtört fényekkel, ami hozzájárul az épület üresség érzéséhez. A Berlini múzeumhoz hasonlóan az építész vissza tudta adni az épület lényegi fontosságát.
18
Peter Zumthor, Klaus testvér kápolnája, Mechernich, Wacherndorf
(26. ábra) Klaus kápolnája, belső tér
(27. ábra) Klaus kápolnája, épület külső
A kápolna Kölntől kb. 40 km-re található, egy magánfarmon (I.3). A Scheidtweiler házaspár a falu határában lévő földjén kápolnát kívánt emelni védőszentjüknek, Klaus testvérnek: ősi népi hagyományt követve patrónust kerestek munkájuk védelmére. A kápolna építését olyan emberre kívánták bízni, aki számára az alkotás és a teremtés fogalma összefonódik az építészetben. Peter Zumthor nyolc évig foglalkozott a kápolna terveivel majd megépítésével. Zumthor a tervezés gondolati folyamát összekapcsolta a tárgy létrejöttének fizikai valóságával. A kápolna egy komplex alkotás része, ahol az anyag kiválasztása, az alkalmazott építéstechnológia, az építési folyamat cselekményelemei, az építők kétkezi munkája és a szellemi tartalom egységben jön létre. Az egyes „alkotóelemek feltételezhetnék is a másikat, egymásra épülésük lehetne következmény is, de csakis az alkotói akarat hozhatta össze együttállásukat. Építésének különleges a technológiája. A falakat úgy formálták meg, hogy egymásnak támasztott farönkökből alakították a zsaluzást, amely közé vasbetont öntöttek, majd a belső zsaluzást kiégették (I.2). Az épületet nem zárták le ablakkal, a nyílás a tetőszerkezetben nemcsak a fényt, hanem az esőt, havat, szelet is beengedi, ilyen puritán formában utalva egy szent életű ember életére. Míg a belső tér különösen sötét, a bejövő fény a padló ólomfelületén tükröződik, a beáramló fény a reménysugár a sötétségben. A kápolna maga az ég és föld találkozásának megtestesítője.
19
(28. ábra) Klaus kápolna, belsőtér
Következtetés Előzetesen feltett kérdéseimre válaszolván: a fizikai környezetünk, esetemben az építészet képes létrehozni olyan alkotásokat, amelyek nem csupán egy funkcionális térként szolgálnak, hanem pszichológia mögöttes tartalmakat képviselnek, és egyben interaktív módon képesek tanítani, átadni, amit képvisel, jelképez az adott épület. Ezek a feltevések alátámaszthatóak tapasztalati elmondások alapján is. Ugyanakkor manipulálhatjuk az embereket, kívánt érzelmeket, cselekvéseket válthatunk ki az épített környezet által. Az épített környezet manipulálására legszemléltetőbb példaként a bevásárlóközpontok, szórakoztató egységek említhetők. Kutatásommal válaszokat kaptam arra, hogy egy mesterséges teremtett környezet bírhat mögöttes, pszichológiai tartalmakkal.
20
Felhasznált irodalom (1) Dúll Andrea, A környezetpszichológia alapkérdései, L’Harmattan, Bp., 2010. Tapasztalati interjút készítettem oktatómmal, dr. Gaál Saroltával Egyéb internetes blogokat, wikipédia: (I.1) http://berlin2010.blog.hu/2010/06/12/daniel_liebeskind_zsido_muzeum_berlin_1999 (I.2) http://netlevel.netpeople.hu/cikk.php?c=227 (I.3) http://szakralis.wordpress.com/2007/03/07/zumthor-chapel/ (I.4) http://www.rovart.com/hu/peter-zumthor_1317 (I.5) http://bagyinszki.eu/archives/421 (I.6) http://japanfelderito.hu/tadao-ando-ptszete/ (I.7) http://mek.oszk.hu/09000/09087/09087.pdf (I.8) http://hu.wikipedia.org/wiki/Megalitikus_kult%C3%BAr%C3%A1k#Dolmenek
21
