TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN
A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program, a Rövid Ellátási Lánc tematikus alprogram Tatárszentgyörgy, 2014.03.26
A Vidékfejlesztési Program prioritásai
IV. tengely – LEADER
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Prioritások – 6 db / Fókuszterületek -18 db Prioritások tématerületei: 1.K+F+I 2.az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3.élelmiszerláncok szervezése 4.ökoszisztémák állapotának helyreállítása 5.erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6.társadalmi befogadás előmozdítása
Teljes közkiadás mértéke:
Teljes közkiadás mértéke:
1370 milliárd forint
Hasonló nagyságrend, de még egyeztetés alatt.
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Támogatási tengelyek:
I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása
A Vidékfejlesztési Program prioritásai Kiemelt nemzeti prioritások
Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben
A NAK képviselete a tervezésben Munkacsoport
NAK delegált, megfigyelő
Általános tervezési munkacsoport
Bozsér Levente
Erdészeti munkacsoport
Somogyvári Vilmos, Szomi Edina
K+F és innováció, tudásátadás, képzés munkacsoport
Székely Erika
Agrárgazdasági munkacsoport
Pesti Csaba, Radóczné Kocsis Teréz
Élelmiszer-feldolgozás fejlesztési munkacsoport Környezetminőség és természeti erőforrások munkacsoport Helyi közösségek és társadalmi kohézió munkacsoport
Vadász Sándor Sztahura Erzsébet, Rezneki Rita Cseszlai István
Halgazdálkodási munkacsoport
Vadász Sándor
Tematikus alprogramokért felelős munkacsoport
Tószegi-Faggyas Katalin
Változások a 2007-2013-as időszakhoz képest
Új elem - a Közös Stratégiai Keret és a Partnerségi Szerződés Tengelyek megszűnnek - intézkedés lista Együttműködést elősegítő intézkedés Tematikus alprogramok Innováció kulcstéma CLLD külön fejezet Kockázatkezelés
Átmeneti időszak
Rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram Elsődleges célcsoportja a gyenge érdekérvényesítő képességű, a támogatási rendszerben nehezen eligazodó, legkisebb termelő Fejlődési lehetőséget jelent az értékesítési formák területén Elősegíti a helyi minőségi rendszerek elfogadottságának és tanúsítási szintjének emelését
A REL fogalma a rendeletben „Rövid ellátási lánc”: -
az együttműködés,
-
a helyi gazdasági fejlesztés,
valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, -
korlátozott számú lánc. -
gazdasági szereplő által alkotott ellátási
A REL a 3A fókuszterület és a 35. együttműködés intézkedésben tervezhető ( 16.4. kód) A cél indikátor pedig az együttműködésben résztvevő gazdálkodók száma Forrás: Juhász Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) munkacsoport vezetője (Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság)
Az EMVA VP prioritásai és fókuszterületei 1.A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben
1.a Az innováció, együttműködés és a tudásbázis fejlesztése a vidéki térségekben.
1.b A kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság, élelmiszertermelés és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között., beleértve a környezeti menedzsment és teljesítmény növelési célt. 1.c Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban.
2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése
2. A mezőgazdasági üzemek gazdasági teljesítményének növelése és a szerkezetátalakítás és modernizáció ösztönzése, különös tekintettel a piaci részvétel és orientáció növelésére, valamint a mezőgazdasági diverzifikációra.
2.b Megfelelően képzett gazdálkodók mezőgazdasági ágazatba való belépésének és különösen a generációs megújulásnak az előmozdítása.
3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása
3.a Az elsődleges termelők versenyképességéne k növelése az agrárélelmiszerláncba való jobb integrálásuk által a minőségrendszereke n keresztül, ,mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke, helyi piacok és rövid ellátási láncokon keresztül folytatott promóció, termelői csoportok és szakmaközi szervezetek .
3.b A mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatkezelés és megelőzés támogatása.
4. A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása
5. Az erőforráshatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 5.a A mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása. 5.b A mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása.
REL tematikus alprogram 4.a A biológiai sokféleségnek többek helye a fókuszterületek között között a Natura 2000 területeken, a természeti vagy más specifikus kényszerrel bíró terültelen és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás tekintetében történő helyreállítása, megőrzése és erősítése, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása és megőrzése.
4.b A vízgazdálkodás javítása, beleértve a trágya és növényvédőszer kezelést. 4.c A talajerózió megelőzése és a talajgazdálkodás javítása,
5.c A megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő szállításának és felhasználásának megkönnyítése. 5.d A mezőgazdaságból származó üvegház gáz és ammónia kibcsátás csökkentése.
5.e A szén megőrzésének és megkötésének előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdészetben.
6.A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben
6.a Segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, kisvállalkozások alapításához és fejlesztéséhez, és a munkahelyteremtés hez.
6.b A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben.
6.c Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a vidéki térségekben.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról alapján ( COM (2011) 627) 2012. december 12-i verzió alapján. EMVA rendelet tervezet tartalom.
Földrajzi korlát kérdése, avagy a „helyi” fogalma…
Leader helyi akció csoportok támogatásával kapcsolatban a „helyi termék: helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból, hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással, nem nagyüzemi termék, vagy gyáripari technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított, feldolgozott termék. kereskedelemről szóló törvényben „helyi termelői piac”: a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 kmes körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti;
Nemzeti Vidékstratégia, Jogszabályi háttér Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program
A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések ösztönzése
a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása
a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás
Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását: –
Kereskedelemről szóló törvény
–
Kistermelői rendelet
–
Közbeszerzési törvény
–
Jövedéki törvény
–
Magyar Termék rendelet
Földrajzi és mennyiségi értékesítési korlátok Az élelmiszer-biztonsági kockázatot figyelembe véve Kistermelői rendelet 40
km, főváros
feldolgozatlan
termék: növényi alaptermék, friss hús (nagyobb kereslet, gyakoribb vásárlás, kisebb egységérték, szezonalitás hatása erős) feldolgozott termékek (kisebb kereslet, ritkább vásárlás, magasabb egységérték, szezonalitás hatása gyengébb)
A REL-ek fogalma a gyakorlatban
A termelők csoportosulása ne legyen köztes szereplő!
Termelő és Termelők csoportosulása Házhoz Közvetítők •
Hagyományos: Közvetlenül értékesítő feldolgozó Újszerű: Vendéglátás, Intézményi étkeztetés, Kiskereskedelem
Hagyományos: Házaló értékesítés, Mozgó bolt Újszerű: Doboz rendszer, Internetes házhozszállítás
Nyitott gazdaság
Értékesítési pontok
Hagyományos: Bolt a gazdaudvaron, Szedd magad, Falusi vendégasztal Újszerű: Közösségi Mezőgazdaság
Hagyományos: Piac, Vásár, Ideiglenes kitelepülés Újszerű: Termelői piac, Fesztivál, Gazdabolt településen, Automata
Fogyasztó és Fogyasztók csoportosulása
A REL tematikus alprogram indoklása • Miért van szükség a REL fejlesztésére A rövid ellátási lánc iránt fogyasztói és termelői oldalról is egyre növekvő az igény, viszont a jelenlegi termelői felkészültség, fogyasztói kereslet, valamint jogszabályi és hatósági feltételek mellett a kistermelői rövid ellátási láncok a lehetőségeknél kevesebb fogyasztót érnek el, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és nehezen biztosítják a jogkövető kistermelő jövedelmezőségét.
A REL tematikus alprogram indoklása • Miért van szükség külön alprogramra A rövid ellátási láncban résztvevő termelők jellemzően a legkisebbek (egyéni, vagy mikrovállalkozások), önszerveződési és érdekérvényesítő és pályázó képességük gyenge. Ezért látható eredményt elérni ezzel a célcsoporttal, hatékonyan csak elkülönített kerettel rendelkező, közérthető, probléma fókuszált tematikus alprogrammal lehet.
A REL iránti kereslet Az EU-ban a válaszadók több mint 92%-a támogatni kell a helyi piacok értékesítési csatornákat Magyarországon hasonló az arány: 93% a fogyasztók számára előnyös, ha lakóhelyükhöz közel eső termelőtől származó termékeket vásárolnak. A hazai fogyasztói felmérésének eredményei szerint a válaszadók 84%-a legalább évente néhány alkalommal vásárol a közvetlenül termelőktől. Forrás: Eurobarometer (2011), Csíkné Mácsai (2013)
A REL iránti kereslet (a fogyasztók) Magyarországon A fogyasztóknak előnyük származik abból, ha olyan mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket vásárolnak, amelyek közvetlenül lakóhelyükhöz közeli termelőktől származnak EU 27
54,0
Eu 15
35,0
57,5
EU 12
55,9
Magyarország
57,0
0% Teljesen egyet ért
10%
20%
30%
Inkább egyet ért
5,0
32,8
5,1
33,0
5,5
34,0
40%
50%
Inkább nem ért egyet
60%
70%
7,0
80%
Egyáltalán nem ért egyet
90%
100%
Nem tudja
Motiváció a REL-ben A rövid ellátási láncban történő értékesítéssel a termelők azonnali készpénz bevételt érhetnek el REL értékesítési pontjai könnyen elérhetőek a fogyasztók és a termelők számára (pl. piacok, vásárok, fesztiválok) megjelentek a modern rövid ellátási láncok (az innovatív, etikai értékeket is hordozó kezdeményezések A rövid ellátási láncok fejlődését segítő jogszabályi környezet és támogatási lehetőségek civil-kormányzati együttműködésben történő fejlesztése A rövid ellátási láncban könnyebben értékesíthetők az ökológiai, illetve a biodiverzitás fenntartását szem előtt tartó gazdálkodással előállított termékek
REL fejlesztendő területei A helyi- és hagyományos-termék védjegyek fogyasztói ismertsége és hitelessége Generációváltás a REL-ben REL önálló termelői működtetése, (erőforrás igényes értékesítési tevékenység, kereskedelem, marketing, adminisztráció) rövid ellátási láncban értékesítő termelők élelmiszerbiztonsági felkészültsége (ismeretek, alkalmazás, önellenőrzés, eszközök) résztvevő termelők és szervezők szakképzettsége rövid ellátási láncban résztvevő termelők együttműködése
Támogatási lehetőségek Rövid ellátási lánc komplex tematikus alprogram, amely a termelőket és a piacrajutásuk szervezőit támogatja:
Együttműködés kialakítása képzés, szaktanácsadás, mentorálás promóció minőségi rendszer értékesítéshez kapcsolódó eszközberuházások (infrastruktúra nem) közösségi marketing eszközök és csatornák hálózatának kialakítása, önellenőrzési rendszer, élelmiszerlánc-biztonság, stb.
Támogatási lehetőségek HFS-től függően VP-ben lévő, de NEM REL, hanem CLLD tartalmak: Helyi, kisléptékű élelmiszer termék-előállításának egyéni, közösségi és mobil kapacitások beruházásai Helyi termékek értékesítésének, piacra jutásának támogatása (feltételes) Közösségi (közintézményi) konyhák fejlesztése
A „REL” fő céljai rövid
ellátási
láncok
kialakítása,
szervezése,
promóciója, a termelői részvétel és felkészültség erősítése.
Átfogó, három szintes fejlesztési logika
REL központ
Helyi szervező
Termelő
A REL együttműködés alapú fejlesztési terve
1. típus: REL együttműködések alap fejlesztési csomagja Intézkedés típusok: Együttműködések támogatása a rövid ellátási láncok és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért (működési költség és promóció): + A felnőtt képzés és szaktudás megszerzésének támogatása + Demonstrációs és tájékoztatási tevékenység támogatása + Támogatás a tanácsadási tevékenység igénybevételére + Beruházási támogatás a feldolgozás, piacra jutás/ marketing és az agrártermékek fejlesztésének területén (ezen belül kereskedelmi eszköz és on-farm kereskedelmi infrastruktúra) Pályázati jellemzők: REL alprogram forrásából (jelenlegi miniszteri döntés szerint 30 milliárd HUF/7 év) REL alprogram pályázati kiírása 3 éves projektek (1. év fejlesztési terv kialakítása+2-3. év végrehajtása) A beruházás 50 (KMR) - 60% támogatás intenzitású, minden más 100%-os. Az intézkedések közül a lehető legtöbb átalányköltségként legyen elszámolható.
2. típus: A REL együttműködések számára kialakított egyéb fejlesztési lehetőségek
Intézkedés típusok: + Támogatás az EU által létrehozott minőségrendszerekben való új részvételre (lehetséges „from my farm” önkéntes minőségjelölés) + Kommunikációs és promóciós tevékenység az EU által létrehozott minőségrendszerekre létrehozott termelők csoportosulása által végrehajtva a belső piacon (lehetséges „from my farm” önkéntes minőségjelölés) + Termelői csoportok és szervezetek felállítása a mezőgazdaságban és az erdészetben + A mezőgazdaság termelékenységének és fenntarthatóságának fejlesztéséért létrejövő EIP operatív csoportjainak létrehozásához és működéséhez nyújtott támogatás Pályázati jellemzők: REL alprogram forrásából (jelenlegi miniszteri döntés szerint 30 milliárd HUF/7 év) Valószínűleg nem a REL alprogram kiírásában (központi pályázati kiírás) A minőségrendszer költségei 5 évig és évente meghatározott összegben, a promóciója 75%-os támogatás intenzitás, a termelői csoport az éves árbevételnek 10%-ról indul, 5 évig jár és degresszíven csökken minden évben, az EIP együttműködés működetése 100%-os támogatás intenzitású.
3. típus : A REL tematikus alprogramhoz közvetetten kapcsolható egyéb fejlesztési lehetőségek Intézkedés típusok: EMVA: + Beruházás versenyképes mezőgazdasági üzemekbe, egyszerűsített elvárások – 2A + A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységek beindításához nyújtott támogatás – 6A prioritás + Mezőgazdasági kisüzemek induló támogatása – 2 A prioritás TOP: + ERFA forrás: A városi kereskedelmi és logisztikai infrastruktúra fejlesztés (pl. raktár, piac) + ESZA forrás: A városi, nagyobb léptékű fogyasztói kampányok megvalósítása (szakmai támogatás NÉBIH-ÉBC) Nemzeti forrásból megvalósuló programok: + VM: Tanyafejlesztési program: I. célterület: A tanyai termékek piacra jutásának elősegítése; II.1. célterület: Tanyagazdaságok fejlesztése, III. célterület: Tanyagazdaságok indító támogat + BM és a VM nemzeti forrásból finanszírozott háztáji programja Pályázati jellemzők: Más helyen tervezett forrás és pályázati kiírás
Köszönöm a figyelmet! elérhetőségek:
[email protected] [email protected]
www.NAK.hu +36 1 802 6100 1119 Budapest Fehérvári út 89-95.
Kérdések ?
