Torontáltopolya Nagyboldogasszony Kegyhelyének története: Töröktopolya, Banat Topola, Banatska Topola, egymást váltakoztató elnevezések alatt is található az 1399-ben Újfalu néven ismert nagy magyar település tőszomszédja:
Török – vagyis a – Nyárfa -Topolja
’’Van nekünk egy édes Anyánk, aki gondot visel reánk, neve Mária, mert Ő a mi életünknek vezércsillaga.’’ 1934. Július 10-én ezekkel a sorokkal zárta BERECZ SÁNDOR kántortanító a kegyhelyről szóló adatgyüjteményét, amelyben a Szent Szűz Mária jelenések, kicsiny falunkban történéseit felkutatta. Szülőfalunk Templomával kapcsolatos történtekről írásos adatokat: Pesten és Szegeden is 1856-os kiadásban találtunk. Ime:
1
A topolyai lelkészség és bucsújárás keletkezésének
t ö r t é n e t e.
2
3
4
5
6
7
8
9
Torontáltopolya Temploma 1899 előtt. A képeslap több mint valószínű az 1896-os Millenniumi kiállításra készült. Budapesten akkor Topolya is bemutatkozott saját Pavilonban. Mert rizstermesztésének minősége egyedüli volt az országban. A Falu Keresztjét Kardos József, neje Borsos Klára és családjaik: István, János, József, Gergő, Péter, Ilona és Verona emeltették a boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Szántó József anyai nagyapja Topolyán a falu jólálló családjából származó Kardos János (1881-1957) magyar kocsmáros volt. Az 1908-ban özvegyen maradt Kardos János, második felesége az 1914ben özvegyen maradt öt fiúgyermekes Leitner Borbála volt. 1916. Október 1-én esküdtek. Egyik tanújuk a falu kiemelkedő személye, Jakab József kereskedő a helyi boltos üzlet tulajdonosa volt.
(Nem mellékesen megjegyezve, e sorok írója a Jakab József üzletében ismerkedett meg jövendő férjével 1965 Szilveszterkor. Igaz akkor már a falu táncterme volt az üzlethelyiségben. Szántó József és Veréb Irénke Újévvárásának és az első csóknak szép emléke e hely. Veréb Irénke apai nagyapja Veréb Pál volt. Szántóné Veréb Irén) 10
A topolyai
lelkészség és bucsujárás keletkezésének
t ö r t é n e t e.
Nyomtatja s kiadja Bucsánszky Alajos.
11
12
13
14
15
16
17
18
A Templomfelújítás előtt.
19
20
Az 1970-80-as évekből 21
Nyárfa-sor a topolyai Templom előtt. Az iskola és imaház helyén a mai Templom 1899-ben épült. 22
A Templom a tatarozások után 2012 körül 23
Töröktopolyán Augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján tartják a Búcsút. A zarándokok akkor érkez(tek)-nek az ország minden tájáról, Erdélyből és az Anyaországból. A sokat megszenvedett falunépe, gondos lelkipásztorainak köszönve, immár felújított Templommal és új tábori Oltárral várja a híveket Nagyboldogasszony oltalmába felajánlott Templomában.
24
Berecz Sándor kántortanitó okmánygyüjteménye Veréb Pál öregapám házában Topolyán a Petőfi Sándor utcában, családi ereklye volt. Öregapám hagyatékát mindenki olvashatja a bucsujaras.hu honlapon is.
25
Veréb Pál (1883 – 1958 szeptember 12.) (1958. évben tilos volt Topolyán a Búcsú – meg sem látogathattunk) ’’Ezüsthajú Öregapám, nem feledünk Téged.’’ Helyesen úgy kell mondani -’’nem feledjük Kendet.’’ 105-110 éves fényképét, Magyar Királyi Lovas-Huszár szolgálati éveiből hűen megőriztük és az utókornak továbbadjuk. Hisz Bodai József katolikus pap miserendjét Topolyán a nehéz időkben Kend is gondozta. Mise után amíg Tordáról érte jöttek, a plébánost a Petőfi Sándor-Kisutcán a családi házában fogadta. Hitünk miatt 1946 után, a volt gimnazista és kezdő falusi tanító András fiával együtt, Kosovska Mitrovicán raboskodott a jó Bodai József pap. 26
Szolgálati időm Emlékéül Verlag v J Pelzer Berlin N
Alleinverkauf: Michael Bruck Budapest.
Schwedterstr. № 35a
Veréb Pál – Magyar Királyi Huszár - ’’a magyar szeme fénye.’’
’’Nyergelj! Fordulj!’’ – szól a Magyar Huszár jelszó. 27
Kedves olvasó, ez a délszláv népek – a szerb hős epikát - is megéneklő guszlása – guszlár - guslar. A guszla egy egyhúros népi hangszer. Ez rendben.
Ez meg a szerb Wikipediából a Guszár-Gusar –Pirat- Kalóz A belgrádi Politika nevű napilap 2008 Dec. számában irja, Srpski gusari na Dunavu – Szerb kalózok a Dunán: egyre agresszivabbul támadják és rabolják ki a Bolgár hajókat a Dunán. A gusar-kalóz -privatér tengeri hajótámadások a tengerészettel magával egyidősek.
Hogy ebből a szláv gusar szóból valakik a mi huszár szavunkat eredeztetik-eredeztetnék , egy igen nagyon nehéz eset... 28
Tanuljunk:
A Magyar Huszár „Sapere aude”
Bánlaky József – A magyar nemzet hadtörténelme 30. Magyar Balázs 1480-81. évi otrantói hadjárata fejezetből az idevonatkozó rész: Előszőr, ismerjük meg Otrantó helyét a térképen.
OTRANTÓ az olasz csizma legkeletibb sarkán terül el.
Puglia régiesen Apulia a csizma sarkának alsó részén.
Puglia legkeletibb része Otrantó, általon az Albán Vlora városa áll. 29
Puglia-Apuliában a csodálatos otrantói kikötő Otrantó város Puglia régióban Lecce megyében – hírnevét az itt tenyésztett lófajtának (murgese) köszönheti.
Az Olasz Otranto és az Albán Vlora városok között 71km az Otrantói-szoros szélessége. 30
I Ferdinánd (1423 - 1494) Nápoly és Aragónia királya Mátyás király apósa, Beatrice magyar királyné apja. ♠♠♠
(az előzmények) Bánlaky József: A törökök elfoglalják Otrantót 1480-at írtak amikor a Magyar hadak Stájerországba törtek be, csupán azért, hogy visszaadják Habsburg Frigyes császárnak a kölcsön kenyeret az ő Magyarországra való betörései miatt... Folyt a kis háború Frigyes ellen amikoris Mátyás király hírül vette, hogy a törökök, mint minden évben, betörtek Erdélybe. Ettől még kellemetlenebb volt a hír, hogy a velenceiek által buzdítva, Murád szultán 100 hajóból és 20.000 főből álló serege 60 velencei vitorlás kíséretében, Apulia partjai felé indított, ahol 1480 július 29-én partra szálltak és augusztus 11-én elfoglalták Mátyás király apósának I Ferdinánd nápolyi királynak a birtokát képező Otrantót. Mátyás ekkor Zágrábba tette át a táborhelyét, hogy onnan mint a törökök mozgalmait mint a Habsburg császár ellene irányuló lépéseit szemmel kísérje. Otrantó elfoglalása óriási riadalmat okozott egész Olaszországban. A fejedelmek nagy szorultságukban Mátyáshoz fordultak. A pápa, valamint apósa I Ferdinánd Nápoly és Aragónia királya, a milánói és ferrarai hercegek, a mantuai és monferrati őrgrófok, a florenci, sienai, genuai és bolognai köztársaságok elárasztották, ostromolták 31
őt kéréseikkel, mentené meg Olaszországot a törökök részéről fenyegető veszélytől. Ennek fejében az új szövetségesek emberekben adandó tetemes segítségen kívül 200.000 aranyat igértek, mely összeget Sixtus pápa még 50.000-rel toldott meg. I Ferdinánd leánya Beatrice is unszolta férjét a Magyar királyt, így Mátyás vállalta a rábízott feladatot, Otrantót vissza is foglalta. Amikor a veszély már elmúlt, bizony a szövetségesek, egytől egyig megfeledkeztek az igéretek beváltásáról, Mátyás király tőlük se pénzt, se embert, se másmilyen támogatást, nem kapott. Hogyan is történt ez? ♠♠♠
Bánlaky József: 30. Magyar Balázs 1480-1481. évi otrantói hadjárata: Az olasz fejedelmekkel történt egyesség megkötése után Mátyás nyomban Zágrábba sietett, ahol serényen folytatta a háborúra vonatkozó előkészületeit. Apósát különben már jóval előbb értesítette az őt fenyegető veszélyről és már ekkor kellő segitséget ajánlott neki. E célra Magyar Balázst jelölte ki 300 lovassal és 400 gyalogossal, aki Veglia elhagyása után¹ amúgy is a tengerpart mentén Zengnél tartózkodott. Az az 1481 március 10-én Zágrábban kelt levél, amelyben apósát erről a nála tartózkodó egri bíbornok-érsek útján értesíti², kiválóan fontos ránk nézve, mert abban a király részletesen leírja az egyes fegyvernemeket, azok felszerelését, eltartási költségeit és harcban való alkalmazásának módját s így e levélnek erre vonatkozó részét teljtartalmilag közöljük. ’’Hogy azonban Atyaságod - így szól a levél idevonatkozó része – katonaságunk viszonyait felséges urunkkal, Ferdinánddal megismertethesse, jónak tartjuk, hogy a katonaság különféle rendeit leírjuk, hogy Őfelsége mindent megtudva, elhatározhassa, hogy mely rendből mennyit kíván magához küldetni. Tudhatja azt Atyaságod, amit gyakran saját szemeivel is látott, hogy a katonaság nálunk három 32
rendre osztatik. Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok (armigeri) képezik, ezek minden negyedévre 15 aranyat kívánnak minden ló után, máskép nem kaphatók. A másik rend a könnyű lovasság (huzarones), kiket huszároknak nevezünk, ezek negyedévenként 10 forintot akarnak, másképp nem kaphatók. A harmadik rendet a gyalogság (pedites) képezi, mégpedig különféle osztályokban megkülönböztetve:’’....................................... .............(mindannyiunknak tudni kötelező lenne, ennek a fejezetnek csupán két és fél oldalnyi tartalma, de legyen az mindenki saját határozata, mi folytatjuk a mi témánkhoz tartózó sorokkal):
Ferdinánd nápolyi király erre adott válaszában 1200 huszár (4) átküldését kérte, amit Mátyás szívesen ígért meg, de egyúttal kérte, hogy Zengben (Zeng-Senj-Sinj-a horvát tengerparton Rijekától 35km) a zsold fizetésére pénzt, az átszállításra pedig kellő számú hajók álljanak készen(5). Valószínű, hogy Mátyás rövidesen Magyar Balázs seregét 2000 főre egészítette ki(6), mert nyoma van, hogy nemsokára Nagy Jánost 1300 fegyveressel Zengbe küldte azzal az utasítással, hogy onnan a nápolyi király hajóin Apuliába-Pugliába szállíttassanak. Magyar Balázs csoportjával Otrantó elé érve, a körülzáró had parancsnokától, Alfonz calabriai hercegtől azt a parancsot kapta, hogy azt az erődöt, amelyet a törökök ama forrás védelmére emeltek, amely a várost vízzel látta el, hatalmába kerítse, ami heves harc után tényleg sikerült is. Ezt a forrást azóta magyar forrásnak nevezték. Egyébként ezenkívül a magyar seregcsoport valami túlnagy tevékenységet már nem fejthetett ki, mert a víz, élelem és segítség hijján levő török őrség hamarosan alkudozásokba bocsátkozott és szeptember 10-én szabad elvonulás feltétele mellett át is adta a várat Alfonz calabriai hercegnek (7). (1) Lásd a 212. oldalon.
33
(2) Epist. Math. Corv. IV., 262. – Teljtartalmú fordítását közli Kőszeghy Sándor a Hadt. Közl. 1890. évf. 265-270. oldalán. (3) Nincs közölve a fenti szövegrészben (4) Katona, Hist. Crit. XVI., 310: ’’equites levis
armaturae, quos huzarones vocamus.’’ (5) Epist. Math. Corv. IV., III. (6) Legalább hazai íróink Mátyásnak a 478. jegyzetben idézett levele nyomán mind azt mondják, így többek között Bonfinius, Rerum Hung. Dec. IV., 449. Istvánfi, Regni Hungarici Hist. I., 4, ugyanazt mondja az olasz Gianone is, Hist. De Naples VI., 603., ellenben Zinkeisen, Geschichte des osmanisches Reiches in Europa, II., 460. szerint Otrantó megadása idején a következő csapatok voltak jelen a calabriai herceg vezetése alatt: 38 nápolyi, 22 pápai, 2 genuai, 20 spanyol és 6 portugál hajó, azonkívül 1300 magyar és 900 flórenci csapat. (7) Kupelwieser, Die Kämpfe Ungarus mit den Osmanen, 177. – Bonfinius, Rerum Hung. Dec. IV., VI., 449. – Jovius, Ursprung des türkischen Reichs 32. – Sanuto, Muratori Annali XIII., 593. – Camerarius, De rebus Turcicis 60. – Schmitt, Imp. Ottom. I., 50.
♥♥♥ ’’equites levis armaturae, quos huzarones vocamus’’ ’’a könnyű lovasság, akiket huszároknak nevezünk’’ üzente 1481 március 10-én Mátyás király Zágrábból ♥♥♥ Olvassuk még Nagy Kálmán: A magyar könnyűlovas, a huszár jelentősége c. munkáját. Tanulmánya, saját szavaival, azt a célt szolgálja, hogy emléket állítson a sok harcot megért huszárnak, megmutassa, hogy ez a magyar katonatipus milyen szerepet töltött be népünk sok vihart meglátott történetében, s milyen jelentősége volt fennállása során. 34
(Itt hangsúlyozzuk ki, nem csak a mindent szlávosítók, hanem inkább a magyarok történelmét hamisítani akarók agyszüleménye volt az a képtelen képzelődés miszerint a magyar huszár szónak a szláv ’’guszár’’ szó lenne az alapja. Azokhoz pedig akik ezt meggondolatlanul tovább szajkózzák, csendesen megjegyezzük, okosabb lenne visszatérniük az óvodába, amig nem tanulnak meg megtanulni.) Megcáfolhatatlan tény, hogy a Kárpát-medencében a magyar birodalmat 895 és 900 között a hon visszafoglalás harcaiban a 830-as évek óta forrásokban is leírva ismert magyar had könnyűlovasai teremtették meg. A legnagyobb magyar hadvezér, Hunyadi János tehetsége kellett hozzá, hogy fölismerte, a török könnyűlovas harcmódjával szemben ugyanezt a harcmódot kell alkalmazni. Mátyás király a nagy hadseregszervező volt az aki az ősi magyar könnyűlovas hadművészetet visszahelyezte régi jogaiba, fontos fegyvernemének használta bár, mint zágrábi leveléből ismeretes, még nehéz lovasai is voltak, ilyeneket is küldött apósa megsegítésére, Otrantó török támadóival szemben. Ez abban a levélben található, melyben a kutatók a ’’huszár’’ elnevezést először megtalálták. ...de nem ekkor, nem a török elleni harcokban és nem idegen példákra támaszkodva született meg a magyar huszár, hanem az ősi, fölényes magyar hadművészet feltámasztásával, újjászületésével. Természetesen azok a szerb lovasok, akik nem álltak be a török martalócok közé (mert ilyenek is voltak) és a magyar délvidékre menekültek, bekerültek Mátyás király zsoldosai 35
közé, hiszen cseh, német, sőt lengyel katonák is voltak szolgálatában. A magyar könnyűlovas, a huszár történelmünk kezdetétől az utolsó pillanatig megmutatta, hogy a magyar népért, a hazáért, a szabadságért, a becsületért kész életét és vérét áldozni, soha nem adta fel a harcot, mindig újrakezdte, törhetetlen erővel és hittel. Nemzetünk ezerszáz éves fennállásának egyik fontos harcos eleme volt. Benne megtestesült az ezeréves magyar férfi szellem, népünk sok kiváló tulajdonsága, a bátorság, vitézség mellett az igaz emberiesség, lovagiasság, a nők tisztelete, a gyengék védelme, az igazság, a szabadság szeretete, az egymás iránt érzett és tanúsított valódi bajtársiasság, segitőkészség. Őrizzük meg hálával emlékét!
Százados társasági öltözetben az 1930-as években. 36
Valamennyiük Emléke Legyen Áldott.
37
