Mi a különbség egy színlap és egy plakát között? ............................................................................................................ ............................................................................................................ A túloldalon látható színlap egy különleges alkalomra szánt előadásról tudósít. Milyen információk olvashatók le róla? Ki a szerző? . ...................................................................................... Mi a mű címe? ................................................................................... Melyik színházban játszották? ........................................................... Mikor? . .............................................................................................. Milyen fontos esemény zajlott e napon? ............................................ Hányadik előadás ez? ........................................................................ Annak idején sokszor a színlapokat kézzel írták. Petőfi Sándor egyik versében találunk erre utalást. Mi a vers címe? Fejtsétek meg a rejtvényt és a vastagon szedett sorban ott a helyes megoldás! 1
4 2
3
5
7 6
1. gyümölcsöt szárít 2. nem itt 3. kiscsibe „beszél” 4. vízi jármű
9
11
8
5. egy……..három 6. fedő alatt gőzben puhít 7. bátor vitéz 8. mérges
1. lap
10
9. idősebb lánytestvér 10. gyenge fuvallat 11. a színészt segíti a szöveg mondásban
A fotón az egykori Nemzeti Színház látható. Eredetileg Népszínházként működött, helyet adva a zenés-táncos produkcióknak és olyan művészeknek mint pl. Blaha Lujza. A róla elnevezett téren álló épületbe 1908-ban költöztették a Nemzeti társulatát és e falak között játszottak egészen 1964 nyaráig. Egy évvel később, 1965. április 23-án az épületet városrendezési okokra hivatkozva fölrobbantották. Hogy nevezi Blaha Lujzát az utókor? ………………………………………………………… A válaszhoz rakjátok megfelelő sorrendbe az alábbi betűket! A „TEZMNE
A O L CS G NY Á A”
2. lap
Az 1896-ban fölépült Vígszínház az akkori Budapest külvárosában kapott helyet. Egy korabeli leírás szerint: „Az új színházzal szemben állott egy mogorva, kopott, hatalmas malom. Az éjjel-nappal okádta a füstöt a környékre. Hepehupás rossz járda terült el a tutulgatva gördülő maradék lóvasút vágányai mellett. Sem jobbról, sem balról az új színház közelében semmiféle számba vehető tisztességes épület! Csak deszkapalánkokkal bekerített üres telkek…” Ha jártatok már a Szent István körúton és a Vígszínház épületében, megállapíthatjátok, hogy nagyot változott azóta a környék. Mi a lóvasút? Kötöttpályás, lóval vontatott közlekedési eszköz. A vasút egyik elődje. A városi közlekedésben a villamos szorította ki.
A Vígszínházban az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző Molnár Ferenc (1878-1952) volt. Mi a címe ifjúsági regényének, ami egy csapat fiúról és az imádott grundról szól? ............................................................................................................
William Shakespeare (1564-1616 ) angol drámaíró mindazt tudta a színházról, amit tudni érdemes. Írt, rendezett, játszott is színházában a Globe (glóbusz, földgolyó) Színházban, melynek bejárata fölött volt olvasható az azóta szállóigévé lett híres mondat: „Színház az egész világ!”.
Shakespeare színházában – a korabeli viszonyoknak megfelelően nők nem játszhattak, a női szerepeket fiatal fiúkra osztották. Az előadásokat kora délután tartották, hisz ekkor még nem volt megoldott az esti világítás. Függönyt, díszletet nem használtak. Neki köszönheti az utókor minden idők legvonzóbb szerelmespárjának történetét, a Rómeó és Júliát. E darabját 1594-ben írta. Színháztörténeti szempontból érdekes és tanulságos feladat megvizsgálni egy-egy dráma útját, történetét a színpadon. Lássunk egy példát! A magyar és a világirodalomban sok hasonló „páros”-ról tudunk. Az alábbiakban fölsorolunk néhányat ezekből. Keressétek meg az összeillőket! Bánk bán
Árgyélus királyfi
Kleopátra
Éva
Csongor
Otelló
Ádám
Antonius
Iluska
Hamlet
Ophelia
Delila
Papageno
Melinda
Desdemona
Tünde
Sámson
János vitéz
Tündér Ilona
Papagena 3. lap
Rómeó és Júlia fotók Lent a Rómeó és Júlia különböző színpadi feldolgozásai közül láthattok néhányat. Mit gondoltok, melyik színpadi változat a legrégebbi? Állítsátok időrendi sorrendbe a fotókat! Számozással jelöljétek a sorrendet! (a legrégebbi jele 1. stb.)
............
............
............
............
Fedák Sári (1879-1955) az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar primadonna volt. Új színt hozott az operett műfajába. Az addigi érzelgős, édeskés hősnőkkel szemben temperamentumos, talpraesett nőket alakított. Rajongott érte a közönség, igazi sztár volt. Hol született Fedák Sári? Karikázzátok be a megfelelő betűket és megtudjátok! A
B
C
D
E
F
G
1
B
T
Ó
S
SZ
I
E
2
S
Z
E
P
T
P
A
3
Á
T
Q
K
SZ
A
É
4
I
R
G
V
Ó
G
Z
5
A
Á
Z
H
E
S
T
1. betű: 2. betű: 3. betű: 4. betű:
1A 2C 4B 5E
5. betű: 4F 6. betű: 3E 7. betű: 5B 8. betű: 1E
Megoldás: .......................................................................................... 4. lap
A századforduló Budapestje nagy színházépítési lázban égett. A főváros hetedik színháza, a Király Színház 1903. november 6-án nyitotta meg kapuit. A zenés színház igazgatója, lelke és motorja a kor egyik legszínesebb, legtehetségesebb színházi alakja Beöthy László volt. Tündöklő csillaga pedig nem más mint Fedák Sári. Bár nem jött rögtön a siker. A színház első két éve mérsékelt eredményeket hozott. Ám ekkor Beöthy László műsorra tűzte egy fiatal, ismeretlen szerző, Kacsoh Pongrác zenés darabját, a János vitézt. Melyik költőnk elbeszélő költeményéből készült a fenti zenés változat? ............................................................................................................ Kacsoh Pongrác ekkoriban egy gimnáziumban tanított. Vajon mit? ............................................................................................................ A darab címszerepét, azaz Kukorica Jancsi figuráját Fedák Sárira bízták.
Hogy hívják a darabban Jancsi szerelmét?............................................. Az előadás óriási siker volt. Közel 700 alkalommal játszották, ami a korabeli színházi világban egyedülálló jelenségnek számított.
Rendhagyó színészportrék Az alábbiakban Darvas Iván színművész színésztársairól készített karikatúráiból válogattunk. Mi a különbség a karikatúra és a fotó között? ............................................................................................................
Ő kölcsönözte a Süsü nevű sárkánynak a hangját. …………………………………………
Édesapja is színész volt. (…………. Lajos) A színésznő Kaposvárott kezdte pályáját. …………………………………………… A Vígszínházban a „Padlás” c. musical egyik főszereplője. Legendás „Holdbéli csónakos” a 2002-ben átadott új Nemzeti Színházban. Tragikusan fiatalon halt meg. ………………………………………… A „Körhinta” című film (rendezte: Fábry Zoltán) főszereplője. …………………………………………
5. lap
Barangolás a színészmúzeum kertjében Figyeljétek meg alaposan az alábbi fotókat, a kertben készültek. De vajon hol? Keressétek meg a fotókon látható helyeket! Jó fölfedezést kívánunk! Rajta, induljatok hát!
