Járat törlése
Mi alapján minősül egy járat töröltnek?
Ha törölnek egy járatot, az azt jelenti, hogy az érintett járat nem közlekedik, holott érkezett a társasághoz helyfoglalás. Olykor nehéz elhatárolni a járattörlést a jelentős késéstől. Ilyen eset adódik, ha a repülőtéren derül ki, hogy késni fog a járat és pl. az indulása áttolódik a következő nap hajnalra. Ha az eredeti járatszám helyett másik számot kap a járatunk, akkor járattörlésről beszélünk.
Mi jár az utasnak járattörlés esetén?
A járat nélkül maradt utasnak ugyanúgy joga van az árvisszatérítéshez és az átfoglalási lehetőségekhez, mint ahogyan a visszautasított utasoknak . Emellett az ellátások egyes fajtáira is igényt támaszthatnak: étkezést, frissítőket és díjmentes kommunikációs eszközöket kell rendelkezésükre bocsátani .
Szállásra is igényt tarthat, akinek törölték a járatát?
Szállás (és díjmentes fuvarozás a reptér és a szállás között) csak akkor illeti meg azt, akinek a járatát törölték, ha olyan átfoglalási lehetőséggel élt, hogy az új járat előrelátható indulási időpontja legalább a törölt járat tervezett indulását követő nap lesz. Tehát ha ésszerűen előrelátható az, hogy a célállomás felé aznap már nem fog elindulni járat, amire át lehetne foglalni, akkor kötelező szállást biztosítani az érintetteknek. A józan ész azonban ennek is határt szab, hiszen ha a legkorábbi járat, amit a törölt (pl. 21:30-as) járat helyett indítanak pár óra múlva, – de mégis másnap – 1:00-kor indul, akkor ésszerűtlen lenne szállást biztosítani, mivel az további késedelmet okozna.
1/5
Járat törlése
Jár-e kártalanítás járattörlés miatt?
Természetesen kártalanítást is fizetni kell járattörlés esetén, ugyanúgy, ahogyan a visszautasított utasoknál: az összeg mértéke, kifizetési módja, 50%-os mérséklésének feltételei megegyeznek . Azzal a különbséggel, hogy a kifizetés nem azonnal jár és járattörlés esetén a társaság teljesen mentesülhet a kártalanítás alól.
0-1500 km közötti járatok 1500 bármilyen km feletti viszonylatban Eu-s államok 1500-3500 közötti járatok km közötti, Eu-s 3500 állam km és feletti, 3. ország EU-s állam közö Kártalanítás teljes összege 250 €
400 €
400 €
A kártalanítási összeg 50 2%-kal órávalkevesebb, későbbi ha az utasnak 3 órávalakésőbbi végső célállomás 3 órával eléréséhez későbbi egy olyan
Mikor mentesül a cég kártalanítás fizetésétől járattörléskor?
A cég nem köteles kártalanítási összeget fizetni, ha a menetrend szerinti indulás előtt legalább két héttel tájékoztatta az utasokat a törlésről.
Ha a cég az indulás előtt legkorábban két héttel, de legkésőbb hét nappal tájékoztatta őket, csak akkor mentesül, ha átfoglalást ajánlott számukra, amivel lehetővé tette számukra a legfeljebb 2 órával korábbi indulást és az eredetihez képest legfeljebb 4 órás késéssel való érkezést.
2/5
Járat törlése
Ha a cég az indulás előtti hét napon belül tájékoztatta őket, csak akkor mentesül, ha átfoglalást ajánlott számukra, amivel lehetővé tette számukra a legfeljebb 1 órával korábbi indulást és az eredetihez képest legfeljebb 2 órás késéssel való érkezést.
Rendkívüli körülményekre hivatkozva kimentheti magát egy cég?
A légitársaság mentesül a kártalanítás alól akkor is, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Ilyenek különösen a különböző időjárási körülmények és bizonyos esetekben a sztrájkok is. A légi jármű műszaki meghibásodása nem sorolható a rendkívüli körülmények közé, ez tehát önmagában nem alapozza meg, hogy a cég kibújhasson fizetési kötelezettsége alól. A „rendkívüli körülményeket” mindig esetről esetre kell megvizsgálni, hogy valóban rendkívüliek voltak-e.
A repülést meghiúsító természeti jelenségek során mire köteles a légitársaság?
Az EU-s rendelet szerint a légitársaság mentesül a kártalanítások alól, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
A repülés biztonságosságát veszélyeztető természeti jelenségekből fakadó szituációk (pl. vulkánkitörés és az annak eredményeképpen elrendelt nemzetközi légtérzár) nagy valószínűséggel rendkívüli körülményként értékelhető, vagyis a légitársaságok sem a késések, sem a járattörlések miatt nem kötelesek kártalanítást fizetni az utasaiknak.
Ugyanakkor a rendkívüli körülmények csak a késés vagy járattörlés miatti kártalanítás alól
3/5
Járat törlése
mentesítik a társaságokat, vagyis az utasoknak a rendeletben foglalt jegyár-visszatérítéshez, átfoglaláshoz, ellátáshoz (ingyenes étkezés, frissítő, szállás, fax stb.) való jogát az ilyen rendkívüli körülmények sem érintik. Javasolt persze ilyen állandónak tűnő rendkívüli körülmény fennállta idején inkább az árvisszatérítés mellett dönteni, az adott esetben sokkal célravezetőbb lehet, mint az átfoglalás egy bizonytalan kimenetelű járatra! Járattörléskor a légitársaságoknak alapvető kötelességük elmagyarázni az utasoknak, hogy még milyen alternatív közlekedési eszközökkel juthatnak el a célállomásra, például vasúton, buszjárattal.
Rendkívüli körülmények esetén is tájékoztatást kell adni az utasjogokról?
A légitársaság az utasok tájékoztatása érdekében köteles gondoskodni egy olyan közlemény jól látható elhelyezéséről, amely szerint az utasok jogismertető szövegre tarthatnak igényt. A rendelet előírja azt is, hogy a légifuvarozó minden, járattörléssel érintett utasnak köteles átadni egy írásbeli tájékoztatást, amely részletesen tartalmazza a rendeletben foglalt jogosultságokat. A légifuvarozónak ezen kívül hasonló tájékoztatást kell átadnia minden, legalább két órás késéssel érintett utasnak. A szabályokat tartalmazó szövegen kívül rendelkezésre kell bocsátani a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok elérhetőségét is
( http://ec.europa.eu/transport/passengers/air/doc/2004_261_national_enforcement_bodies.pdf ).
A részletes tájékoztatási szabályokra vonatkozóan kattintson ide.
Köteles-e a társaság busz vagy vonatútra javaslatot tenni?
A jogszabály összesen annyit ír elő, hogy a járat törlésére vonatkozó tájékoztatással
4/5
Járat törlése
egyidejűleg az utasokat „megfelelő módon” információval is el kell látni a lehetséges alternatív közlekedési módokról.
5/5
