TOP. Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma. A 100 legnagyobb Hajdú-Bihar megyei székhelyű vállalkozás TOP 1 100

TOP

100 2012

A 100 legnagyobb Hajdú-Bihar megyei székhelyű vállalkozás

Értékesítés nettó árbevétele L Vállalkozási eredmények L Foglalkoztatottak száma L

TOP

1

100

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA

Élelmiszer-biztonság, átláthatóság és nyomon követés A

becslések alapján 2025-re a világ lakosságának száma eléri a 8 milliárdot. A lakosság növekedésével párhuzamosan csökken az egy főre jutó erőforrások nagysága, így csak hatékonyabb termelés- Professzor sel lehet az élelmiDr. Nagy János szerigényt kielégíteni, újraértékelve a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés szerepét. Az utóbbi évtizedekben jelentősen növekedett az élelmiszer iránti igény. Az élelmiszer, különösen a fejlett országokban nemcsak tápanyagot jelent, hanem olyan többlet funkciókat, amelyek az egészségiparban, a környezet terhelés csökkentésében egyaránt megnyilvánulnak. Az élelmiszer-előállítás mellett megjelent az energia célú mezőgazdasági termelés is. A 145 éves múltra visszatekintő debreceni agrár-felsőoktatás, a Debreceni Egyetem Agrárés Gazdálkodástudományok Centruma alapfeladatának tekinti a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, nemzetközi versenyképességének növelését. A Centrum katalizátora kíván lenni a fenntartható fejlődésnek. Szervezeti egységeit úgy fejleszti, hogy a mezőgazdasági termelés az élelmiszer-feldolgozás és -előállítás fejlesztésében aktívan és hatékonyan tudjon közreműködni. Meggyőződésünk, hogy a magyar agrárium mindig is alappillére lesz a magyar gazdaságnak, és ebben különösen kiemelt szerepe van a minőségi élelmiszer-termelésnek és -előállításnak. A minőségi termelés csak a termékpályákban való gondolkodáson keresztül lehet-

A

Debre ceni Egyetem AGTC Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet az élelmiszer-termelés területén lehetőséget nyújt aktív fejlesztési Professzor tevékenységre. Dr. Jávor András Ennek megfelerlően az alapanyag termelés, az élelmiszergyá tás területén jelentős tervek megvalósításán dolg, gozunk. Az alapanyag-termelés során a minősé a minőségbiztosítás, az eredetvédelem a munka fő elemei, amelyhez élettani, genetikai, takarmányozási, molekuláris biológiai és proteomikai műszerpark is rendelkezésre áll. Az élelmiszerelőállítás folyamatában a technológia fejlesztés és a termékfejlesztés a két fő elem. Az általunk létrehozott I-Bolttal (Innovációs Bolt) elsősorban saját fejlesztésű, különleges minőséget biztosító, néhány esetben funkcionális élelmiszerek bemutatását, marketingjét és piacfejlesztését is végezzük. A Debreceni Egyetem Orvosó és Egészségtudományi Centrumában dolgoz professzorok, orvosok jelentős szerepet vállalnak ezen élelmiszerek fogyasztásának, hatásá ynak kipróbálásában, és ismeretterjesztő tevéken lségükkel segítik a fogyasztói szokások megvá g toztatását, az életmód és táplálkozás minősé javítását.

*"#"*" * "#!

+& +'

")+

,+'

+& +'

%

$ )+'

&+' %&+ ( NÖVÉNYTERMESZTÉS

ÁLLATTENYÉSZTÉS

séges. Az agrárágazatok sajátossága a minőség és a környezet szoros kölcsönhatása, ezért a minőség és a környezettudatos gazdálkodás feltételezik egymás. A minőségi elvárások megkövetelik a mezőgazdasági termék előállítási folyamat (termékpálya) dokumentálhatóságát és ellenőrizhetőségét. Ahhoz, hogy ebben a sokszereplős láncban a terménytételek szállítása, feldolgozása, tárolása és piacra kerülése során ne vesszenek el azok az információk, melyek a termékek azonosításához, és a minőségük meghatározásához nélkülözhetetlenek, magas színvonalú multidiszciplináris K+F+I tevékenységre van szükség. A minőségi és egészséges termékek előállításánál nemcsak az összetevők arányának ismerete a cél, hanem a teljes termelési folyamat (növénytermesztéstakarmány-állattenyésztés-feldolgozás) átláthatóságának biztosítása. Az új piaci igényeknek csak úgy lehet megfelelni, ha a termékek előállítását, jelölését, minőségbiztosítását, forgalomba hozatalát, funkcionális működésének garanciáit szabályrendszer biztosítja. A Debreceni Egyetem és annak alkotóegységei: az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, valamint a Tudományegyetemi Karok egyes intézetei együttműködnek a fejlesztésekben, a tesztelésekben és a különleges értéket képviselő tápláló anyagok elismertetésében, elfogadtatásában, segítve a magyarországi szakhatósági szabályozásban a teljes termékpálya nyomon követési rendszerét.

A

fejlett nyugati országokban a szív-érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek a vezető halálokok. Kialakulásukban jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. A táplálékfelvétel mennyisége, minősége, módja nagyban meghatározza az illető egyén súlyát, anyagcsere folyamatait és lokálisan hatással van a tápcsatorna egyes részeire. A növényi táplálék összetétele függ attól, hogy milyen nyersanyagokból készült, milyen volt az adott talaj kezelése, megfelelő mennyiségben tartalmazott-e tápanyagokat, nyomelemeket, milyen rágcsáló-, vagy növényirtó kezelést folytattak, illetve ezek felhalmozódtak-e a növényben. Fontos az is, hogy a betakarítást követően megfelelően kezelték-e a növényt, nem Professzor szenvedett-e el olyan gombás, vagy egyéb fertőzést, mely a későbbiek Dr. Paragh György során a tápanyagban károsító ágensként jelen lehet. Az állati eredetű táplálékoknál nagy jelentősége van annak, hogy milyen takarmánnyal etették az állatokat és hogy megfelelően tartósították-e az adott állati terméket. A konyhatechnikai folyamatok során ronthatjuk, de javíthatjuk is az élelmiszerek élvezeti és tápanyag értékét. A fentiekből is látható az, hogy hosszú folyamat eredménye egy adott növényi, vagy állati termék táplálékká alakulása. Az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetünk a tápanyag mennyiségi és minőségi összetételére. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén arra törekszünk, hogy az adott egyén kalóriaszüksé gletének megfelelő szénhidrát-, zsír- és fehérjearányt betartva megfelelő mennyiségben vigyük be a vízben és zsírban oldódó vitaminokat, nyomelemeket és a napi rostmennyiséget is. Önmagában a megfelelő táplálkozással a betegségek jelentős része megelőzhető lenne. Egyes vélemények szerint a civilizált országokban a lakosság jelentős része „a saját fogával ássa meg a sírját”. Ha ezt el akarjuk kerülni, törekedni kell a kiegyensúlyozott táplálékbevitelre és olyan tápanyagforrásokat kell választani, melyeket megbízható technológiával állítottak elő és elkerülhető egyéb addicionális károsító tényező jelenléte. Megfelelő életmóddal, táplálkozással a civilizációs betegségek jelentős része megelőzhető , vagy szövődményeik csökkenthetők. Ez gazdasági szempontból is fontos, hiszen a fejlett nyugati országok egészségügyi kiadásainak jelentős részét a civilizációs betegségek megelőzésére vagy szövődménye inek elkerülésére fordítják. Ezért elengedhetetlen a tápanyagok minőségét meghatározó szoros agrárgazdasági, élelmiszeripari és egészségügyi együttműködés. Remélem, ezen együttműködés eredményeként hazánkban közös erővel hatékonyan tudjuk javítani a lakosság egészségi állapotát és csökkenteni tudjuk a halálozást. Ezt tartja szem előtt Thomas Edison is, aki szerint “a jövő orvosa nem orvosságot fog felírni a betegeinek, hanem érdekeltté fogja őket tenni abban, hogy étrendjük segítségével jó karban tartsák magukat, hogy megelőzzék a betegségeket .”

M

Biztonságos és nyomon követhető precíziós termékpályák

A

kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) programjaink célja, hogy a fogyasztó részére a legjobb minőségű, a legbiztonságosabb, továbbá nyomon követhető állati eredetű élelmiszer alapanyagot (pl. sertés- és baromfihús) tudjunk előállítani. Ezekben a K+F+I programokban egy integrált egységet (termékpályát) alkot az ún. precíziós növénytermesztés, a precíziós állattenyésztés, valamint a precíziós Professzor takarmányozás koncepciója. Céljaink elérése érdekében a Dr. Babinszky László növénytermesztés, a takarmányipar, az állattenyésztés szakemberei mellett a takarmányozással, a humán táplálkozással, a táplálkozásimmunológiával, a molekuláris táplálkozással, a molekuláris genetikával foglalkozó kutatóknak, az informatikusoknak, továbbá az élelmiszeripar és a kereskedelem szakembereinek nagyon szoros kooperációban kell dolgozniuk. Integrált programjaink megvalósítása esetén van csak lehetőség a jó minőségű, biztonságos, a humán táplálkozási elvárásoknak is megfelelő, állati eredetű élelmiszerek előállítására.

Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2012. évi kiemelt támogatója

TOP

TOP

ÉLELMISZERIPAR

100

1

2

100

agyarországon számolni kell az aszály, az időnkénti vízborítások, valamint a korai-kései fagyok és a heves időjárási események okozta stresszhatásokkal. A változó klíma új, precíziós termesztéstechnológiák fejlesztését követeli meg, melyek alapja a széleskörű, nagy mennyiségű és közel valós idejű háttérinformációk integrálása a vállalati döntéstámogató rendszerekbe. A Dr. Dobo s Attila, tudospecifikus információk értékét növe- mányos főmunkatárs li a nyomon követhetőség, az átláthatóság, a fenntarthatóság, valamint a környe zetvédelmi előírások szigorodása. A DE AGTC – stratégiai partnereivel együttműköd ve – olyan komplex mezőgazdasági döntéstámogató és szaktanácsadási rendszer kiépítését tűzte ki célul, mely elősegíti a károk megelőzését, mérséklését, illetve megbízható háttérinformá ciót szolgáltat adott stresszhatás környezeti körülményeire. A Centru m rendelkezésére állnak a legkorszerűbb technológiák – agrom eteorológiai mérőhálózat, felszínközeli és légi távérzékelés, – biztosí tva nagyfelbontású meteorológiai prognózisok integrálását, a gyakor lat számára nélkülözhetetlen információszolgáltatást. Az agrár-i nformációs döntéstámogató rendszerünk, az eAGRO kialakításával elsősorban a termelés elvárásait, kihívásait tartottuk és tartjuk szem előtt.

Tisztelt Olvasó! 2012. évben hatodik alkalommal veheti kezébe a Hajdú-Bihar megyei TOP 100 kiadványt,

melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága a HajdúBihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, az Inform Média Lapkiadó Kft. közreműködésével ad ki.

Célunk továbbra is Hajdú-Bihar megye gazdasági életének, illetve a megyét leginkább befo-

lyásoló 100 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása, a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be, megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény és létszámadatok, illetve a mérlegadatok elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk a 100 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük.

Ú

gy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 100 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához.

Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között 2011. évben!

Fazekas Jánosné dr. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója

Kiss László Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője

TOP

3

100

Miklóssy Ferenc Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2011. ÉVBEN, betűrendben A.K.S.D. KFT.

DEBRECEN

*

AGRIFIRM ZRT.

KABA

*

ALFÖLDI NYOMDA ZRT.

DEBRECEN

*

ALFÖLDI SERTÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET BAROMFI-COOP KFT.

DEBRECEN

*

BAROMFIUDVAR 2002 KFT. BÉKE AGRÁRSZÖVETKEZET

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

BOLD AGRO KFT.

DERECSKE

*

HAJDÚNÁNÁS

*

CHEMICAL-SEED KFT.

DEBRECEN

*

CÍVISBUSZ KFT.

DEBRECEN

*

*

BUZAFOOD 97 KFT.

DEBRECEN

*

DEBRECENI HŐSZOLGÁLTATÓ ZRT. DEBRECENI VÍZMŰ ZRT. DEKA-HYB KFT.

DEBRECEN DEBRECEN

*

DISPOMEDICOR ZRT. DKV ZRT.

DEBRECEN

DEBRECEN

*

DH-SZERVIZ KFT.

DEBRECEN

*

*

*

DEXIUM KFT.

DEBRECEN

*

DEBRECEN

*

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. EPACK KFT.

*

ÉSZAK-ALFÖLDI SZÖVETKEZET EURINGS ZRT.

* *

FAG MAGYARORSZÁG KFT. FLEXI FORCE HUNGARY KFT.

KABA DEBRECEN

*

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

*

FRIESLANDCAMPINA HUNGÁRIA ZRT. GIF HUNGARY KFT.

DEBRECEN

DEBRECEN

*

EVONIK AGROFERM ZRT.

DEBRECEN

*

BIHARKERESZTES

*

GSV KFT.

*

DEBRECEN

HAGE ZRT.

*

NÁDUDVAR

HAJDU AUTOTECHNIKA ZRT. HAJDÚ GABONA ZRT. HAJDÚ VOLÁN ZRT.

* *

HAJDU ZRT.

TOP

DEBRECEN

BERETTYÓÚJFALU

*

HÉLIKER ZRT.

NÁDUDVAR

*

4

TÉGLÁS

DEBRECEN DEBRECEN

TÉGLÁS

* *

*

DEBRECEN 100

HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2011. ÉVBEN, betűrendben HUNÉP UNIVERSAL ZRT.

DEBRECEN

*

HUNGAROSPA HAJDÚSZOBOSZLÓI ZRT. INFORM MÉDIA KFT.

DEBRECEN

*

KELETI RÉGIÓ TEJÉRTÉKESÍTŐ KFT.

HAJDÚSZOBOSZLÓ

*

HAJDÚNÁNÁS-TEDEJ

*

KELETMAGYARORSZÁGI BAROMFI SZÖVETKEZET KEVIÉP KFT.

DEBRECEN

DEBRECEN

*

KITE ZRT.

*

NÁDUDVAR

*

KÖNIG-TRADE KFT.

*

BALMAZÚJVÁROS

MITOR KFT.

*

DEBRECEN

NÁDUDVARI AGROKÉMIAI KFT. NÁDUDVARI ÉLELMISZER KFT. NAGISZ ZRT.

NÁDUDVAR

* *

NÁDUDVAR

NÁDUDVAR

*

NAGYHEGYESI TAKARMÁNY KFT.

NAGYHEGYES

*

NI HUNGARY KFT.

*

DEBRECEN

PARTIUM ’70 ZRT.

*

DEBRECEN

PENTAFROST KFT.

*

DEBRECEN

PIPELIFE HUNGÁRIA KFT.

*

DEBRECEN

POSTAAUTÓ DUNA ZRT.

*

DEBRECEN

SELEX-M KFT.

DEBRECEN

*

STEELWORK-TRADE KFT. TEDEJ ZRT.

TEDEJ

*

TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. TIGÁZ ZRT.

TÉGLÁS

* *

DEBRECEN

HAJDÚSZOBOSZLÓ

*

TIGÁZ-DSO KFT.

*

HAJDÚSZOBOSZLÓ

TONAVAR KFT.

*

HAJDÚSZOBOSZLÓ

TRANS-SPED KFT.

DEBRECEN

*

TRANZIT FOOD KFT. TRANZIT-KER ZRT.

*

DEBRECEN

*

UD STAHL RECYCLING KFT.

DEBRECEN HAJDÚHADHÁZ

*

VWR INTERNATIONAL KFT.

*

DEBRECEN

36 TÁRSAS VÁLLAKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ TOP

5

100

Tartalomjegyzék TOP 100 Gazdasági Díj

7–9. oldal

I. Az adóalanyi kör bemutatása

11. oldal

1. Észak-Alföldi régió

11. oldal

2. Hajdú-bihar megye

11. oldal

II. A dóbevételek alakulása

12–13. oldal

1. az észak-alföldi régió adóbevétele

12. oldal

2. Hajdú-bihar megye adóbevételének alakulása

13. oldal

III. A hajdú-bihar megyei társas vállalkozások teljesítményei

14–22. oldal

1. értékesítés nettó árbevétele

14. oldal

2. vállalkozási eredmények

17. oldal

3. a foglalkoztatottak száma és jövedelme

19. oldal

4. mérlegadatok

21. oldal

IV. a top 100 vállalkozás adatai

22–32. oldal

1. módszertan

22. oldal

2. kistérségenkénti megoszlás

23. oldal

3. cserélődések a top 100-ban

25. oldal

4. gazdasági mutatók elemzése

26. oldal

5. a top 100 vállalkozás adatai

33. oldal

a 100 legnagyobb vállalkozás

34–37. oldal

a top 10-ből

41–45. oldal

Top 100 Klub tények és adatok a Hajdú-bihari megyei kereskedelmi és iparkamara tevékenységéről

46–68. oldal

TOP

6

100

TOP 100 Gazdasági Díj

Otthonról hozott emberi értékek A 2010-ben alapított TOP 100 Gazdasági Díjat idén dr. Hegedűs Lajosnak, a Teva Gyógyszergyár Zrt. nyugalmazott vezérigazgatójának ítélte oda a TOP 100 díj zsűrije. Szakmai elismerések sokasága sorakozik már a vitrinben, azonban van kettő, ami különleges… Igen, az egyik a Debrecen Város Díszpolgára elismerés, amely azért jelent számomra sokat, mert úgymond „gyüttment”-ként kaptam meg. A másik óriási megtiszteltetés számomra, hogy bár ebben a városban dolgoztam 11 évet, de mégsem debreceniként idén én kaptam meg a TOP 100 Gazdasági Díjat – mondta Hegedűs Lajos, akivel sokszor beszélgettünk már keveset arról a vezérigazgatóról, aki elsősorban ember, s keveset azokról az értékekről, amelyek szerint él és dolgozik. − Azt vallom, hogy az embert a gyökerei határozzák meg. A családból én a munka szeretetét hoztam. Édesanyám egy dobozkába gyűjtötte a megtakarításra szánt pénzt, és semmilyen körülmények között nem nyúlt ahhoz…célja volt vele, s ezt a céltudatosságot is otthonról hoztam. Budapesten a negyedik kerületben nőttem fel, akkoriban még a grundon töltöttük a gyermekkorunkat, engem a sport és a zene vitt ki onnan. Évekig versenyszerűen kajakoztam, gitároztam, gimnáziumban és az egyetem alatt is és még jó tanuló is voltam. Boldog gyermekkorom volt… − tette hozzá mosolyogva. Erőt, útravalót pedig abból merített, hogy sosem felejtette el, honnan jött. Szülei ”hétköznapi” emberek voltak, édesapja szerszámkészítő, édesanyja bérszámfejtő, akik azt szerették volna, ha gyerekeikből diplomások lesznek. − Engem orvosnak szántak. Első generációs diplomás voltam a családban. Nem vettek fel az orvosira, fél ponttal elmaradtam a ponthatártól, így felajánlották a gyógyszerészi pályát. Közben megkaptam a katonai behívómat, választanom kellett, hogy katona leszek, vagy egyetemista. Életem legszerencsésebb döntése volt, hogy a gyógyszerészetet választottam – utalt az egyetemi évek kezdetére. Szerencsés embernek vallja magát: azt tette egész életében, amit szeret, s közben minden célját sikerült megvalósítania. – Annak idején arról álmodtam, hogy külföldön fogok dolgozni, tapasztalatokat szerezni. Az élet úgy hozta, hogy öt évet töltöttem Nigériában és másik ötöt Máltán, hogy aztán Gödöllőn folytathassam. Nigériában még a hetvenes évek végén találkoztam a Biogal akkori igazgatójával, Kéri úrral, aki hívott Debrecenbe. Akkor nem jöttem. A sors fintora, hogy innen mentem nyugdíjba – mondta mosolyogva. A család pedig mellette állt. Felesége, aki szintén gyógyszerész mindenben támogatta. Öt gyerekről gondoskodtak. Mára mindannyian felnőttek, s az unokákkal gyakran megjelennek a családi házban, ahol évente többször szerveznek „Hegedűs-napot”, ahol az egész család összegyűlik. Érett fejjel nézi, hogyan boldogulnak a gyerekei, és boldog a sikereiktől. Hegedűs Lajos ebben az évben már nyugdíjasként élte a mindennapjait. Már tíz évvel ezelőtt bejelentette, hogy 60 évesen nyugdíjba megy. − Imádom a zenét, szeretek színházba, operába járni, szeretek utazni, szeretem a finom ételeket, a jó borokat, gyűjtöm is őket, akárcsak a festményeket. És persze az „örök szerelem” a horgászat, amire eddig csak szabadságom idején, no és egy-két cégen belüli versenyen tudtam időt szánni. Most úgy érzem, van néhány évre annyi programom, ami elfoglal, aztán majd meglátjuk. Végül is 35 évig nem értem rá semmire. Most, hogy kicsit több időm van, rájöttem: van élet a munkahelyen kívül is, és ezt szeretném kiélvezni egy kicsit − mesélt a terveiről Hegedűs Lajos. TOP

7

100

Névjegy Dr. Hegedűs Lajos nyugalmazott vezérigazgató, igazgatósági tag végzettség: Okleveles gyógyszerész (SOTE

GYTK)

Munkahelyek, munkakörök: 1975–1978 Chinoin Gyógyszergyár, tablettázóüzem-gyakornok, majd művezető 1978–1982 Imarsel Chem. Co. Nigéria, termelésvezető 1982–1991 Human Gyógyszergyár, Gödöllő, kereskedelmi igazgató 1991–1996 Pharmamed Gyógyszergyár, Málta, vezérigazgató 1996–2000 Human Gyógyszergyár, Gödöllő, vezérigazgató-helyettes 2000-től Human Gyógyszergyár, vezérigazgató 2001-től Biogal Gyógyszergyár, vezérigazgató 2004-től mint TEVA Gyógyszergyár, vezérigazgató


MegaPack – csomagolóüzem

Munkavégzés az alapanyaggyártóban

Teva – a világ élvonalában A történések szerencsés egybeesése, hogy a TOP 100 Gazdasági Díjat annak a cégnek a nyugalmazott vezérigazgatója kapta meg, amely a 2011-es éve eredményei alapján az idei TOP 100 gálán négy kategóriában is átvette a legjobbnak járó elismeréseket. − Hogyan épül fel ma a Teva magyarországi vállalatcsoportja?

a Vakcina üzletágat, majd 2007-ben a vérplazma-feldolgozást is. Megszűntek ezek a hagyományos termékcsoportok, de elindult a növekedés a steril gyártás területén. A fejlesztés fő irányvonala a steril gyártás lett, az injekciók, infúziók, szemcseppek gyártása. Mára pedig ott tartunk, hogy mindez világszínvonalon, a Teva Global steril gyártásának egyik „zászlóshajójaként” történik Gödöllőn.

– Az izraeli Teva Pharmaceutical Industries Ltd. ma három gyártó telephellyel rendelkezik Magyarországon, amelyeket Teva Gyógyszergyár Zrt. néven ismerünk. Emellett a Tevának van egy kereskedelmi és marketingcége is, ez a Teva Magyarország Zrt., amely budapesti székhellyel, külön társaságként működik. A termelést folytató gyárak Debrecenben, Gödöllőn és Sajóbábonyban működnek. A debreceni Biogalt 17 évvel ezelőtt vásárolta meg a Teva, míg a gödöllői Human Oltóanyag Termelő Zrt. úgy került a birtokába, hogy 2000ben megvette a kanadai Novopharm-ot, amely már korábban megvásárolta a Humant. Így lett a Human is része a Teva-csoportnak.

– Ha már Gödöllőnél tartunk… Az idén adták át hivatalosan talán a világon is a legmodernebbek között emlegetett Gödöllői Steril Centrumot (GSC). Miért éppen Magyarországra hozta a Teva ezt a beruházást? – Ennek több oka is van. Egyrészt a Teva filozófiája, hogy az itt megtermelt profitot itt fordítja fejlesztésekre és beruházásokra, másrészt – csakúgy, mint a debreceni kollégák – a gödöllői munkatársaik is bizonyították szakmai tudásukat, hozzáértésüket. Kétévnyi kemény munka árán elkészült a mintegy 15 ezer négyzetméteres komplexum, amely 260

– Ön 2000-ben lett a Human Rt. vezérigazgatója… – Valóban, 2000. január 1-től én vezettem a Human Rt.-t és óriási terveink voltak. Az akkori menedzsmenttel terveztük, hogy hogyan lesz a jövő… aztán másképpen alakult. A Teva már korábban megvásárolta a Biogalt. S talán szerencsés véletlen volt, hogy Arany doktor – a Biogal Rt. vezérigazgatója − bejelentette, hogy nyugdíjba kíván vonulni, így azután 2001. szeptember elejétől teljes joggal vezettem a két, akkor még különálló vállalatot. Mivel a Tevának már voltak magyarországi érdekeltségei, azonnal megkezdődött a cégek egymáshoz történő “közelítése". A két telephely egyesítése 2004 decemberére ért véget, a folyamat lezárásaként a társaság neve akkor változott Teva Gyógyszergyár Zrt.-re. A profiltisztítás eredményeképpen 2002-ben értékesítettük TOP

Ugyanazért az eredményért többet kellett dolgozni..., de növekedett a cég DR. HEGEDŰS LAJOS

8

100


Gödöllői Steril Centrum

A csomagolás is világszínvonalon történik

új kollégának is munkahelyet teremt. A 22 milliárd forintos beruházás eredményeként megépült hat modul gyártósorain, éves szinten akár 200 millió egységnyi steril gyógyszerkészítményt állítanak majd elő. A vadonatúj egységben beinduló termeléssel a gödöllői telephely gyártókapacitása megháromszorozódik. A steril centrumban olyan stratégiai fontosságú onkológiai készítményeket is gyártanak majd, amelyek korábban Európa-szerte hiánycikkek voltak. Büszkék vagyunk arra, hogy az amerikai hatóság (FDA) auditján, amely feltétele az amerikai piacon való megjelenésnek, kiválóan megfelelt az új üzem.

− 2001 és 2011 között a Teva mintegy 800 millió dollárt fektetett be Magyarországon, ennek jelentős részét Debrecenben. Megnőttek a termelési számok, növekedtek a mennyiségek. A fejlesztések hozadékaként nőtt a dolgozói létszám, ma már mintegy 1600 kolléga dolgozik Debrecenben – Sajóbábonnyal együtt – és több mint 800 munkatárs Gödöllőn. – Milyen hatással volt a társaságra a gazdasági válság? − A pénzügyi válság a Tevát sem kerülte el. Szűkültek a piacok és a világon mindenütt még jobban felerősödtek a gyógyszerár-csökkentési törekvések. Ezt a környezetet csak a leghatékonyabb cégek vészelik át. Ide tartozunk mi is. Beigazolódott, hogy a hosszú évek alatt minden területen folyamatosan és tudatosan erőltetett hatékonyság és magas minőség erőssé tett minket. Igaz, hogy jóval többet kellett dolgozni ugyanazért az eredményért, de végeredményben tovább növekedett a cég.

– Debrecenben Ön több mint tíz évet töltött. Ez alatt az idő alatt rengeteget fejlődött a gyár, és persze új, modern épületek sora váltotta fel a régieket… Melyek voltak a legfontosabb lépések? – A Teva Gyógyszergyárban az elmúlt egy évtized alatt szinte minden épületet átalakítottunk, felújítottunk, új berendezésekkel láttunk el. A debreceni telephelyen gyógyszeralapanyag-gyártás és a szilárd gyógyszerkészítmények gyártása folyik. 2009-ben átadtuk a Generikus K+F új európai központját, amelyben magas színvonalú kutató munka folyik. A következő évben felavattuk az úgynevezett High Containment üzemet (erős hatású készítmények gyártására alkalmas, fokozottan zárt üzem), illetve ugyanebben az évben kezdődött meg egy nagymértékű kapacitásbővítés a tablettagyártásban, melynek végeredménye Európa egyik legnagyobb kapacitású tablettázóüzeme lesz. 2010-ben avattuk fel ennek az új létesítménynek a csomagoló részét, amely a maga nemében páratlan a Teván belül is. Közben gőzerővel folyik a bulk-kapacitás bővítése is, mely 2012-2013-ban lesz teljes. Az alapanyaggyártásban folyamatosan bővítettük a meglévő kapacitásokat, újítottuk meg az üzemeket és fejlesztettünk új technológiákat. Számos termékünk világsiker lett.

– A Teva mindig elismerte a szakmai tudást. Önök pedig következetesen törekszenek arra, hogy minden területen magasan képzett szakembereket alkalmazzanak… − Ezért működünk együtt több hazai egyetemmel. Jó példa erre a vállalat 2007-ben és 2011-ben alapított két kihelyezett tanszéke, amelyeket a Debreceni Egyetemmel közösen valósítottunk meg, illetve a hallgatóknak meghirdetett ösztöndíjprogram. A felsőoktatási intézmények mellett a középiskolai képzést is támogatjuk, elsősorban a Vegyipari Szakközépiskolát. – És a jövő? – Az utolsó évek megaberuházásai meghatározzák az elkövetkezendő évek lehetőségeit. Hatékony és következetes munkával értelmesen meg kell töltenünk ezeket a modern üzemeket, és akkor a Teva magyarországi gyárai még hos�szú távon nagyon sok ember egészségét fogják szolgálni az egész világon.

– A Teva ebben az évtizedben jelentős összeget fordított a magyarországi beruházásokra annak ellenére, hogy közben „tombolt” a gazdasági recesszió. TOP

9

100

TISZTELT MUNKAADÓK!

DIÁKMUNKASZERVEZÉS. Megbízható, minőségi, gyors és költséghatékony szolgáltatások, akár 1-2 napra, vagy több hónapra, kis- és nagyszámú munkaerő esetén is.

Év végi készletkisöprő akciók az Újhelyi-Autónál!

Raktáron lévő autók árából akár ny. kedvezmé

20%

helyett 13.430.000 DI helyett nz C 220 C 15.350.000 Mercedes-be CDI 0 2 2 pe lyett ou enz E C 9.000 he Mercedes-B esel 8.81 di .0 2 er ur helyett ia Sport To 8.870.000 Opel Insign el es aptiva 2.2 di dvező áron. Chevrolet C us szintén ke Több más típ

10.950.000 11.900.000 5.990.000 7.600.000

Kérjen árajánlatot a honlapunkon lévő on-line megrendelőlappal: www.jokerdiak.hu Joker-Diák Munkaerőszervező Iskolaszövetkezet Debrecen, Péterfia u. 1–7. Tel.: 06-52/451-999 Nyitva: hétfő–péntek 8–17. E-mail: [email protected]

Az ajánlat a készleten lévő és 2012 december 31-éig forgalomba helyezett autókra érvényes. Márkától és típustól függően változhat.

Újhelyi-Autó

4027 Debrecen Böszörményi út 66. 52/347-244, 412-287 L www.ujhelyiauto.hu

KÖNIG-TRADE KFT.

ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE, FORGALMAZÁSA KIS-NAGYKERESKEDELEMBEN, PÉKSÉG-CUKRÁSZATBAN, GASZTRONÓMIÁBAN.

Keresse országszerte az élelmiszerüzletek-

König Trade Export-Import Kereskedelmi Kft. 4060 Balmazújváros, Böszörményi út 65. Tel.: +36-52/580-588. Fax: +36-52/370-024 Mobil: +36-30/279-1681. E-mail: [email protected] www.konigtrade.hu, www.hulala.hu

TOP 10 100

A NAV elemzése a bevallott adatok alapján

I. Az adóalanyi kör bemutatása 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 1. grafika

Az Észak-alföldi régióban 2011. év végén 254.242 adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adózók száma több mint ötezerrel nőtt. A legnagyobb arányú növekedés az adószámos magánszemélyeknél tapasztalható, számuk közel 3.500 fővel emelkedett. Az egyéni vállalkozók száma kis mértékben nőtt a 2010. év végi adatokhoz képest, a társas vállalkozásoknál több mint 1.300 darabos emelkedés történt. Az adózói kör összetételét tekintve annak több mint felét az adószámos magánszemélyek teszik ki, a társas vállalkozások aránya 23%-ra, az egyéni vállalkozóké 21%-ra tehető. (1. grafika)

Regisztrált adóalanyok száma darab, fő

150 000

138 689 142 185

120 000 90 000 60 000

56 859 58 203

53 644

53 854

30 000 0

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozó 2010.

Adószámos magánszemély

2011. Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

2. Hajdú-bihar MEGYE 2011. év végén a megyében 92.802 adószámmal rendelkező működő adózót tartottunk nyilván. 2. grafika

Regisztrált adóalanyok száma darab, fő

50 000

46 123

47 716

40 000 30 000

24 362

25 170

20 000

19 839

Az előző évi adatokhoz képest 2,7%-kal magasabb a számuk, ami 2.478 adózóval többet jelent. (2. grafika) Az egyéni vállalkozóknál kismértékű, 0,4%-os emelkedés történt, a társas vállalkozások száma 3,3%-kal nőtt. Az adószámos magánszemélyeké 3,5%-kal emelkedett 2010. év végéhez viszonyítva, ami a legdinamikusabb növekedést jelenti az Észak-alföldi régióban. Az adózói kör összetételét tekintve annak több mint a felét az adószámos magánszemélyek teszik ki, az egyéni vállalkozók aránya közel 22%, a társas vállalkozásoké 27%.

19 916

10 000 0

Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozó 2010.

Adószámos magánszemély


TOP 11 100


II. Adóbevételek alakulása 1. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ADÓBEVÉTELE Az Észak-alföldi régióban működő adózók 2011. évben a kiemelt adó- és járulék nemekben 588,9 milliárd Ft befizetést teljesítettek, amely 35,5 milliárd Ft-tal több a 2010. évinél.

4. grafika

Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft

397,3

300

200 150

50 0

3. grafika milliárd Ft

588,9

250

181,8

162,4

150

120,3

102,3

100 50 0

277,2

246,6

200

17,9

27,1 2010.

27,6

24,1 2010. Társasági adó Személyi jövedelemadó

90,1 22,4

19,0 2011.

Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

Bruttó adó- és járulékbevételek 300

105,7

100

Társasági adó Személyi jövedelemadó

553,4

277,2

246,6

250

A befizetések jelentős részét, 47%-át a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás tette ki, melyek együttes összege 277,2 milliárd Ft volt. Általános forgalmi adóból 181,8 milliárd Ft befizetéssel a bevételek közel egyharmada képződött. A személyi jövedelemadó 102,3 milliárd Ft befizetéssel a bruttó bevétel 17,4%-át tette ki. (3. grafika)

408,7

2011. Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

2011. évben 180,2 milliárd Ft került kiutalásra az adózók felé, melynek 90%-a általános forgalmi adó, 7%-a személyi jövedelemadó és 3%-a társasági adónemben teljesült. A nettó bevétel összege 408,7 milliárd Ft volt 2011. évben, amely 2,9%-kal haladta meg az előző évit. (4. grafika) A társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulás bevétele 12,4%-kal, volt magasabb az előző évitől. Az üzleti körben ettől magasabb, 16,5%-os a költségvetési körben alacsonyabb, 4,2%-os volt a növekedés. A járulékbevételeken belül meghatározó részarányt képviselő nyugdíjbiztosítási járulék növekedésének fő oka, hogy a biztosítottak nagy része megszüntette a magánnyugdíjpénztári tagságát és átlépett az állami nyugdíjrendszerbe.

A társasági adóból származó bevétel 25,1%-kal haladta meg a 2010. évit. A növekedés hátterében az áll, hogy a gazdálkodók az előző évhez képest magasabb adózás előtti eredményt értek el, ami az adóalap növekedéséhez, ezáltal az adófizetési kötelezettség emelkedéséhez is hozzájárult. A 2011. évi adótörvény változások, mint az egykulcsos adó bevezetése, a családi kedvezményt érvényesíthető adózók körének szélesítése, az adójóváírás szabályainak és mértékének változása, valamint 2010. évtől az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények körének szűkítése – mely a 2011. évi kiutalások összegét csökkentette – együttes hatásaként jelentősen, 14,7%-kal csökkent a személyi jövedelemadóból származó bevétel. Az üzleti körben alacsonyabb, 10,4%-os, a költségvetési körben magasabb, 23,6%-os volt a visszaesés. Az általános forgalmi adónem nettó bevétele 29,9%-kal elmaradt az előző évi 27,1 milliárd Ft-tól. Az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete alapján hatályba léptetett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvényben foglaltak szerint az általános forgalmi adó alanyai a meg nem fizetett beszerzések korábban vissza nem igényelhető áfa tartalmára vonatkozóan utólagos visszatérítési igényt érvényesíthettek, ami a kiutalások növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Az adónemre teljesített befizetések 2011. évi összege 19,5 milliárd Ft-tal haladta meg az egy évvel korábbit, a kiutalásokban 27,6 milliárd Ft növekedés volt kimutatható.

TOP 12 100


2. HAJDÚ-BIHAR MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA A megye adózói 2011. évben a kiemelt adónemekben 263,9 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 58,3 milliárd Ft kiutalásban részesültek. (5. grafika) A nettó adóbevétel 205,6 milliárd Ft volt, melynek több mint felét a társadalombiztosítási járulék, egyötödét a személyi jövedelemadó valamint az általános forgalmi adó bevételek tették ki. A társasági adó részaránya 3,4%-ot ért el. 5. grafika

Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft

247,2

150

205,6 135,5 116,4

120 90 61,2

60 30 0

42,8 7,7

41,2

40,9

7,1 2010. Társasági adó Személyi jövedelemadó

2011. Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

A megye nettó személyi jövedelemadó bevétele 40,9 milliárd Ft volt 2011. évben, amely az előző évi kétharmadát érte el. A társadalombiztosítási járulékból származó bevétel 19,1 milliárd Ft-tal maradt el a 2010. évitől. A személyi jövedelemadó harminc százalékot meghaladó, valamint a járulék 14,1%-os csökkenése mögött a Magyar Államkincstárnál végbement változások állnak. A MÁK 2010. év végéig régiós szervezetként működött, aminek következtében a SzabolcsSzatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében foglalkoztatottak egy részének jövedelme után fizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék Hajdú-Bihar megyei bevételként jelent meg. 2011. évtől a MÁK Szabolcs és Jász megyei Igazgatóságai által számfejtett bérek után fizetendő adó- és járulékbevételek már nem Hajdú megyei

bevételt képeznek. A szervezeti átalakítás jelentős hatással volt a megyei bevételekre, a személyi jövedelemadó bevételében 14,9 milliárd Ft, a járulék bevételében 32 milliárd Ft csökkenés keletkezett. Az üzleti kört vizsgálva a személyi jövedelemadó bevételben kisebb mértékű, 12,2%-os csökkenés, a járulék bevételben pedig 16,1%-os növekedés következett be a bázisidőszakhoz képest. A megye társasági adó bevétele 7,1 milliárd Ft volt, 0,6 milliárd Ft-tal csökkent. A változás egy nagy gazdálkodóhoz köthető, melynek magas előlegfizetési kötelezettségétől kisebb adókötelezettsége keletkezett adózás előtti eredménye jelentős mértékű csökkenéséből adódóan. Az általános forgalmi adó befizetések 13,5%-kal, a kiutalások 32,6%-kal növekedtek 2010. évhez viszonyítva. Az adónem nettó bevétele 41,2 milliárd Ft volt, a bázisévi 42,8 milliárd Ft-tal szemben. Az egyenleget jelentősen befolyásolta az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete, amely a kiutalások jelentős mértékű növekedését okozta. (6. grafika) 6. grafika

Általános forgalmi adó pénzforgalom

milliárd Ft

+10,9

100 80

92,1 81,2 +12,5

60

50,9 38,4

40 20 0

TOP 13 100

Befizetés

Kiutalás 2010.



III. A hajdú-bihar MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező gazdálkodók adatait összegeztük, beleértve azokat is, akik adóhatósági szempontból a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságához tartoznak. A társas vállalkozások közül a felsőoktatási intézmények kivételével a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak. A non-profit szervezetek (alapítványok, közalapít-

ványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakás-szövetkezetek, egyházak) alanyai a társasági adónak, de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk 16.576 darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült.

1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A megyei társas vállalkozások 2011. évben együttesen 2.415,3 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, ami az előző évi 2.125,7 milliárd Ft-hoz képest 13,6%-os növekedésnek felelt meg. (7. grafika) A megyei árbevétel 78,6%-a belföldi értékesítésből származott, ami 2011. évben 10,5%-kal, 1.897,3 milliárd Ft-ra nőtt, a 2010. évi 1.716,4 milliárd Ft-ról. Emellett az export is jelentős mértékben, 26,6%-kal növekedett. Az export aránya az összes értékesítésen belül 21,4%-nak felelt meg, ami 2,1 százalékponttal nagyobb az előző évinél. 7. grafika

Értékesítés alakulása milliárd Ft

2011.

518,0

2010. 409,3 0

2 415,3

1 897,3

2 125,7

1 716,4 500

1000 Export

1500

2000

2500

A vállalkozási tevékenységből származó árbevétel változása nemzetgazdasági ágazatonként eltérő mértékű és irányú volt. A feldolgozóipari cégek nettó árbevétele egy év alatt 20%kal, 573,8 milliárd Ft-ról 688,5 milliárd Ft-ra emelkedett. Az ágazat ezzel a teljes megyei értékesítésen belül 27%-ról 28,5%-ra növelte részesedését. A növekedés több mint feléhez egy vegyi-, gumiipari cég 30,8 milliárd Ft, egy gépgyártással foglalkozó vállalkozás pedig 29,8 milliárd Ft növekedéssel járult hozzá. A kiemelt két vállalkozás teljesítménye nélkül a feldolgozóipar gazdálkodóinak együttes éves értékesítése 15,5%-kal nőtt. (8. grafika) A szállítási és a szolgáltatási szektor értékesítése is növekedett 2011. évben. A szállítás 12,9%-kal bővült. A szolgáltatási szektor 10,7%-kal, 197,8 milliárd Ft-ról 218,9 milliárd Ft-ra növekedett. Ennek ötödéhez 4,2 milliárd Ft-tal járult hozzá egy gazdálkodó, melynek nettó árbevétele több mint hatszorosára emelkedett egy év alatt. A legnagyobb összegű árbevétel-növekedés a kereskedelemben volt. Az ágazat nettó árbevétele 146,7 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit.

Belföldi Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

TOP 14 100


8. grafika

Nettó árbevétel alakulása nemzetgazdasági ágazatonként milliárd Ft Dinamika:

25,6%

20,0%

-6,3%

-7,2%

23,7%

9,6%

12,9%

765,4

800 688,5

700

618,7

573,8

600 500

438,4 410,7

400 300 200

128,9

197,8 218,9

161,8

100 0

10,7%

97,3 90,3 17,2 18,8

Mezőgazdaság Feldolgozóipar Villamosenergiaipar

Építőipar

Kereskedelem

2010.

Vendéglátás

52,3 59,0 Szállítás

Szolgáltatás


A szektor 23,7%-os növekedéssel a legjelentősebb forgalmat bonyolította az ágazatok közül 765,4 milliárd Ft nettó árbevételével. A növekedéshez egy gazdálkodó 58,4 milliárd Ft-tal járult hozzá, melynek 2011. évi értékesítése a szektor értékesítésének közel egynegyedét adta. A villamosenergia-ipar árbevétele csökkent a bázisévhez képest, de 17%-os értékesítési részesedésével még így is ez a szektor volt a legmeghatározóbb a kereskedelem és a feldolgozóipar mellett. Az ágazati gazdálkodók együttes árbevétele 2011. évben 410,7 milliárd Ft volt, 27,7 milliárd Ft vis�szaesést jelzett. Ebből a legnagyobb részt egy 20,9 milliárd Ft árbevétel-csökkenést realizáló cég adta, melynek forgalma ezt követően is meghaladta a 288 milliárd Ft-ot. További három társaság együttes árbevétele 7 milliárd Ft-tal csökkent. A négy cég együttes csökkenése meghaladta az ágazat visszaesését. Rajtuk kívül 28 gazdálkodó számolt el árbevételt az ágazatban. A mezőgazdaságban 25,6%-os növekedés következett be. A 2010. évi 128,9 milliárd Ft-ról 2011. évben 32,9 milliárd Ft-tal nőtt a szektorban érdekelt cégek nettó árbevétele. Ezzel a mezőgazdasági ágazat 6,7%-os részesedéssel volt jelen a megye nettó árbevételében. A legnagyobb növekedést realizáló gazdálkodó nettó árbevétele 3,6 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit és ezzel 12,9 milliárd Ft-ra nőtt. Az építőipar értékesítése 7 milliárd Ft-tal elmaradt a bázisévitől, a megye árbevételének 3,7%-át adta 90,3 milliárd Ft

forgalmával. Értékesítése 7,2%-kal volt kevesebb a 2010. évinél. A vendéglátás árbevétele 9,6%-kal nőtt a 2010. évihez képest, ami 1,6 milliárd Ft növekedést jelent. A szektor továbbra sem érte el a megye teljes árbevételének 1%-át. A megyei belföldi értékesítésből, ahogy a korábbi években, úgy 2011. évben is a kereskedelem és a villamosenergiaipar részesedése volt a legjelentősebb. Az összes megyei belföldi értékesítéshez a kereskedelem vállalkozásai 36%kal, a villamosenergia-ipar gazdálkodói 21,5%-kal járultak hozzá. A kereskedelmi szektor árbevételének 89%-a, 683,2 milliárd Ft a belföldi piacokon keletkezett, az ágazati export összege 82,3 milliárd Ft volt 2011. évben, ami a megye teljes exportjának 15,9%-át tette ki. A kereskedelem exportja 35,4%-kal, a belföldi értékesítése 22,4%-kal növekedett. A megyei exportból a feldolgozóipar mellett a kereskedelemnek volt kétszámjegyű részesedése. (1. táblázat) A megyei export továbbra is a feldolgozóiparban a legjelentősebb, hiszen ez az ágazat adta az összes kivitel 79%-át. Az ágazaton belül az export előretörése figyelhető meg a belföldi értékesítéssel szemben, részaránya a teljes feldolgozóipari árbevételben 56%-ról 2011. évben 59,4%-ra növekedett. Az ágazati export éves növekedése 27,3%-os volt 2011. évben, ezzel összege 409,3 milliárd Ft-ra emelkedett. A belföldi értékesítés 279,2 milliárd Ft-ot tett ki, 10,7%-kal nőtt a 2010. évihez viszonyítva.

TOP 15 100


1. táblázat

Belföldi- és külföldi értékesítés alakulása Belföldi Ágazat megnevezése

2010. év

2011. év

Változás

millió Ft Mezőgazdaság

Export

millió Ft

2010. év

%

2011. év

Változás

millió Ft

millió Ft

%

121 730

155 966

34 236

128,1%

7 177

5 880

-1 297

81,9%

1 330

1 818

488

136,7%

19

22

3

115,8%

Feldolgozóipar

252 217

279 244

27 027

110,7%

321 596

409 274

87 678

127,3%

Villamosenergia-ipar

438 295

408 828

-29 467

93,3%

65

1 838

93 281

87 570

-5 711

93,9%

4 034

2 760

-1 274

68,4%

557 985

683 150

125 165

122,4%

60 729

82 257

21 528

135,4%

Vendéglátás

16 924

18 415

1 491

108,8%

233

396

163

170,0%

Szállítás, raktározás

44 747

50 264

5 517

112,3%

7 518

8 717

1 199

115,9%

189 902

212 041

22 139

111,7%

7 905

6 836

-1 069

86,5%

1 716 411 1 897 296

180 885

110,5%

409 276

517 980

108 704

126,6%

Bányászat

Építőipar Kereskedelem

Szolgáltatás Összesen

A szolgáltatásokon belül a belföldi értékesítés 11,7%-os növekedést ért el a külföldi értékesítés 13,5%-os csökkenése mellett az egy évvel korábbi állapothoz képest. Az export 1,1 milliárd Ft-tal csökkent, a belföldi értékesítés 22,1 milliárd Ft-tal nőtt. A hazai árbevétel az előző évekhez hasonlóan továbbra is jelentős, 97%-os részesedésű a szektor teljes árbevételéből. A mezőgazdaságban érdekelt gazdálkodók továbbra is döntően a belföldi piacra értékesítettek, nettó árbevételük 96,4%-a Magyarországról származott. Az építőiparon belül továbbra is a belföldi értékesítés a meghatározó a 96,9%-os részesedésével. A belföldi értékesítés 6,1%-kal, az export 31,6%-kal csökkent az elmúlt évben.

1 773 2827,7%

A szállításon belül a külföldről származó nettó árbevétel 15,9%kal, a belföldi árbevétel 12,3%-kal nőtt, ami 1,2 milliárd, illetve 5,5 milliárd Ft emelkedésnek felelt meg. Az ágazati árbevétel 85,2%-a, 50,3 milliárd Ft belföldi értékesítésből származott. A 18,8 milliárd Ft nettó árbevétellel rendelkező vendéglátáson belül a belföldi értékesítés az összes árbevétel 97,9%át adta. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar, a vegyi-, gumiipar, illetve a gépgyártás részesedése volt a legjelentősebb. Az ágazat árbevételének 23,9%-át az élelmiszeripari, 30,3%-át a vegyi-, gumiipari, 27,9%-át a gépgyártó cégek állították elő. (9. grafika)

9. grafika

Nettó árbevétel alakulása a feldolgozóiparban milliárd Ft

145,9

9,3

166,9

25,2

151,5

75,0

164,4

10,2

208,9

26,0

192,3

86,7

250 157,6

200 150

31,3

100

114,6

50 0

Élelmiszeripar

125,5

131,2 25,7

4,8 4,5

41,4

Textil-, bőripar

Vegyi-, gumiipar

3,1 22,1

122,4

49,3 20,3

Fa-, Gépgyártás papíripar

Egyéb

Élelmiszeripar

33,5 4,7 5,5

51,3

Textil-, bőripar

Vegyi-, gumiipar

2010. Belföld

168,1

42,0

3,4 22,6

53,2 24,2

Fa-, Gépgyártás papíripar

Egyéb

2011. Belföld

Export

Export Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

TOP 16 100


A feldolgozóipari értékesítés legnagyobb részét adó vegyi-, gumiipar forgalma 25%-kal bővült 2011. évben. A 42 milliárd Ft növekedés háromnegyede a külföldi értékesítés javulásának köszönhető. Az iparág exportja 32,1 milliárd Ft-tal nőtt, ami 25,6%-kal több az előző évinél, a belföldi értékesítés 24,1%kal nőtt. Az export bővüléséből a legnagyobb gazdálkodó exportnövekedése 23,1 milliárd Ft-ot tett ki. Ugyanennek a gazdálkodónak a belföldi értékesítése 7,6 milliárd Ft-tal nőtt, ami az összes vegyi-, gumiipari cég belföldi árbevétel-növekedésének 76,6%-a. A vegyi-, gumiipar nettó árbevételének 75,5%-a exportból származott, ami a feldolgozóipar teljes exportjának 38,5%át tette ki. Az élelmiszeripar értékesítése 2011. évben 12,7%-kal, 18,5 milliárd Ft-tal nőtt. A külföldi értékesítés 34,4%-kal, 10,7 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. Ebben jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, amelynek 2011. évi exportnövekedése 3,9 milliárd Ft volt. Az iparág belföldi értékesítése 7,8 milliárd Ft-tal nőtt.

A gépgyártás értékesítése közel 26,9%-kal, 40,8 milliárd Ft-tal növekedett, amihez mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés hozzájárult. Az export 28,2%-kal, 36,9 milliárd Ft-tal, a belföldi árbevétel 19%-kal, 3,9 milliárd Ft-tal emelkedett. Az export bővüléséhez egy gazdálkodó 29,5 milliárd Ft növekedéssel járult hozzá. A cég értékesítésének közel egésze külföldre irányult, és meghaladta a 127 milliárd Ft-ot. Ezzel iparága értékesítésének kétharmadához járult hozzá. Az iparág árbevételének 87,4%-a származott külföldi értékesítésből, ami a teljes feldolgozóipari export 41,1%-át tette ki. A textil-, bőripar 0,9 milliárd Ft, a fa-, papíripar 0,8 milliárd Ft növekedést könyvelt el 2011. évben. A textil-, bőriparban a belföldi értékesítés 1 milliárd Ft-tal nőtt, az export 0,1 milliárd Ft-tal csökkent. A fa-, papíripar esetében a belföldi értékesítés 0,5 milliárd Ft-tal, a külföldi értékesítés 0,3 milliárd Ft-tal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK A megyében működő társas vállalkozások adózás előtti eredménye 2011. évben 143,5 milliárd Ft volt. Ez a 2010. évi 99,3 milliárd Ft-hoz képest 44,5%-os növekedésnek felel meg. Legjelentősebben az üzemi (üzleti) eredmény összege javult, 29,7 milliárd Ft-tal 107,3 milliárd Ft-ra emelkedett, ami 38,3%-os növekedésnek felel meg. A pénzügyi eredmény az előző évi 41%-ára csökkent. A rendkívüli eredmény közel ötszörösére emelkedett, 23,7 milliárd Ft növekedést mutatott. (10. grafika)

Az üzemi (üzleti) eredményben bekövetkezett változásra jelentős hatással volt két gazdálkodó, melyeknek 5,5 milliárd Ft-tal, illetve 5,1 milliárd Ft-tal nőtt az üzemi (üzleti) eredménye. Ezzel az üzemi (üzleti) eredmény javulásának több mint egyharmadához járultak hozzá. A két cég 1 milliárd Ft, illetve 10 milliárd Ft üzemi (üzleti) nyereséget mutatott ki 2011. évben. (11. grafika) 11. grafika

Üzemi (üzleti) eredmény alakulása milliárd Ft

10. grafika

150

Adózás előtti eredmény alakulása

120

millió Ft

90

6 417 107 304

2011.

147,0 122,1

29 740

143 461

60

44,5

39,7

30

6 011 0

77 593

2010. 0

30 000

Üzemi (üzleti) eredmény

99 257

15 653 60 000

90 000

Pénzügyi eredmény

120 000

Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

2011. Nyereség

Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

150 000

Rendkívüli eredmény

2010.

Üzemi (üzleti) nyeresége 8.996 vállalkozásnak, vesztesége 6.037 gazdálkodónak volt 2011. évben. Az üzemi (üzleti) nyereség 2011. évi összege 147 milliárd Ft volt, 24,9 milliárd Ft-tal nőtt. A veszteség 4,8 milliárd Ft-tal 39,7 milliárd Ft-ra csökkent. (12. grafika)

TOP 17 100


12. grafika

Üzemi (üzleti) nyereséget és veszteséget kimutatók száma darab

10 000

8 996

8 590

8 000

6 037

5 684

6 000

volt. Rendkívüli nyereséget 829, veszteséget 820 megyei gazdálkodó mutatott ki. A nyereségnövekedés 25,8 milliárd Ft-tal járult hozzá az eredmény változásához, a veszteség 2,1 milliárd Ft-tal nőtt. A rendkívüli eredményre jelentős hatással volt egy gazdálkodó, melynek 26,1 milliárd Ft rendkívüli nyeresége keletkezett a 2010. évi 0,1 millió Ft rendkívüli veszteséggel szemben. Nélküle nézve a többi gazdálkodó rendkívüli eredményében 2,3 milliárd Ft csökkenés következett be.

4 000 2 000 0

2010.

2011. Nyereséges

Veszteséges Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

2011. évben a gazdálkodók pénzügyi eredménye 6,4 milliárd Ft-ra csökkent a bázisévi 15,7 milliárd Ft-ról. Pénzügyi nyereséget 4.317 gazdálkodó mutatott ki, veszteséget 4.335 cég könyvelt el. Az eredményromlást a pénzügyi veszteség növekedése okozta, melynek 2011. évi összege 47 milliárd Ft volt, 12,3 milliárd Ft-tal több a bázisévinél. (13. grafika) A pénzügyi nyereség 53,4 milliárd Ft-ot tett ki, összegében 3 milliárd Ft növekedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. A nyereség jelentős részét, 41,6 milliárd Ft-ot egy gazdálkodó realizálta. A pénzügyi eredmény összegét lényegesen befolyásoló kamatbevételek és kamatráfordítások kedvezőtlenül alakultak 2011. évben. A fizetett kamatok a 2010. évi 30,1 milliárd Ft-ról 33,7 milliárd Ft-ra nőttek. A kapott kamatokban 0,7 milliárd Ft csökkenés következett be, összegük a 2010. évi 14,4 milliárd Ft-ról 13,7 milliárd Ft-ra változott. Egyenlegüket tekintve a kamatbevételek és kamatráfordítások 4,3 milliárd Ft-tal rontották a pénzügyi eredményt. A kapott osztalék szintén negatívan hatott a pénzügyi eredményre, 2011. évben 2,5 milliárd Ft-tal maradt el a 2010. évitől, 7,2 milliárd Ft-ról 4,7 milliárd Ft-ra csökkent. A pénzügyi eredmény alakulására három gazdálkodó volt jelentős hatással. Közülük egynek 5,9 milliárd Ft-tal nőtt a pénzügyi eredménye, kettőnél eredménycsökkenés következett be, 3,7 milliárd Ft-tal, illetve 1,7 milliárd Ft-tal értek el kevesebb pénzügyi eredményt a 2010. évinél. 13. grafika

Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása milliárd Ft 60 50 40

14. grafika

Gazdálkodók száma eredményesség szerint darab

10 000

9 326

8 841

8 000

5 932

5 518

6 000 4 000 2 000

1 318

964

0

2010. Nyereséges

Veszteséges

2011. Nullás


A 2011. évi adózás előtti eredmény növekedése a nyereség emelkedésének köszönhető. (15. grafika) A nyereség összege 51 milliárd Ft-tal, 34,2%-kal, 200,1 milliárd Ft-ra nőtt. A veszteség 6,8 milliárd Ft-tal, 13,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 2011. évben 56,7 milliárd Ft-ot tett ki. A nyereség növekedéséhez két gazdálkodó 6,8 milliárd Ft-tal, illetve 4,7 milliárd Ft-tal járult hozzá. Egy további vállalkozásnál 5 milliárd Ft eredményjavulás következett be, 2010. évi 4,3 milliárd Ft veszteséget követően 2011. évben 0,7 milliárd Ft nyereséget könyvelt el. Nagymértékű, 7,8 milliárd Ft adózás előtti eredmény csökkenés egy gazdálkodónál volt, melynek 2010. évi 0,6 milliárd Ft nyereségét 2011. évben 7,2 milliárd Ft veszteség követte.

53,4

50,4

47,0

15 grafika

34,7

Gazdálkodók eredménye

33,5

millió Ft

30

250 000

20

200 111

200 000 7,7

10 0

2011. évben a megyei társas vállalkozások 56%-a nyereségesen, 36%-a veszteségesen működött, 8%-a nulla eredményt mutatott ki. A nyereségesen működők aránya csökkent az előző évihez viszonyítva, bár számukban növekedés volt. A veszteséges gazdálkodók aránya nem változott, a nulla eredményt elszámolóké emelkedett a 2010. évihez képest. (14. grafika)

1,7 2010. 2011. Pénzügyi eredmény Nyereség

3,8

2010. 2011. Rendkívüli eredmény

149 083

150 000 100 000

99 257


A rendkívüli eredmény a 2010. évi 6 milliárd Ft-ról 29,7 milliárd Ft-ra növekedett 2011. évben. A megyei gazdálkodók rendkívüli nyeresége 33,5 milliárd Ft, a veszteségük 3,8 milliárd Ft TOP 18 100

0

56 650

49 826

50 000

Veszteség

143 461

2010. Adózás előtti eredmény

2011. Nyereség

Veszteség



3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME A foglalkoztatottak száma A megyében a társasági adóbevallást benyújtó 16.576 vállalkozás háromnegyede volt foglalkoztató 2011. évben. A 12.585 munkaadó együttesen 94.170 főt alkalmazott, 709 fővel kevesebbet, mint az előző évben. (2. táblázat) A megyei változásra jelentős hatással volt egy gazdálkodó, mely 2010. évi átlagos állományi létszámát 1.079 fővel csökkentette. A társaság átlagos állományi létszáma 2011. évben 2.424 fő volt, 30%-kal kevesebb az előző évinél. Egy gazdálkodó 2011. évben Hajdú-Bihar megyébe helyezte át székhelyét, ezzel 403 fővel nőtt a megyei foglalkoztatottak száma. A két vállalkozástól eltekintve a megyei társas vállalkozások foglalkoztatotti létszáma együttesen nézve csekély mértékben változott, 33 fővel volt kevesebb az előző évinél. A munkáltatók száma a villamosenergia-ipar kivételével minden ágazatban emelkedett 2011. évben. A munkavállalók száma az előző évhez viszonyítva több szektorban csök-

kent, nagyobb mértékű növekedés a kereskedelemben és a vendéglátásban volt. A legnagyobb foglalkoztató ágazat 2011. évben a feldolgozóipar lett, 2010. évben a szolgáltatási szektorban volt a legtöbb foglalkoztatott. A feldolgozóipar a megyei munkavállalók 27%-ának, 25.550 főnek biztosított munkalehetőséget. Az ágazatban jelentős változás nem következett be, a dolgozók száma 36 fővel csökkent, az átlagos foglalkoztatotti létszám 20,7 főre mérséklődött. Egyes gazdálkodók jelentős, 10%-os vagy a feletti létszámfejlesztést hajtottak végre. Egy társaság 214 fővel bővítette létszámát, melyet követően éves átlagos állományi létszáma 2.304 fő volt. Egy gazdálkodó 169 fővel, egy másik 147 fővel növelte munkahelyei számát. Ezzel átlagos állományi létszámuk 1.264 főre illetve 1.079 főre emelkedett. Egy gazdálkodó erőteljes létszámleépítést hajtott végre, 168 fővel kevesebb munkavállalója volt 2011. évben.

2. táblázat

Foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának ágazatonkénti alakulása Foglalkoztatottak száma Ágazat megnevezése

2010. év 2011. év fő

Mezőgazdaság

Változás

Foglalkoztatók száma

2010. év 2011. év fő

Változás

Átlaglétszám

2010. év 2011. év fő

Változás

7 842

7 629

97,3%

548

550

100,4%

14,3

13,9

96,9%

150

156

104,0%

12

14

116,7%

12,5

11,1

89,1%

25 586

25 550

99,9%

1 221

1 232

100,9%

21,0

20,7

99,0%


3 576

3 372

94,3%

43

37

86,0%

83,2

91,1

109,6%

Építőipar

6 825

6 835

100,1%

1 346

1 358

100,9%

5,1

5,0

99,3%

17 219

17 883

103,9%

3 377

3 453

102,3%

5,1

5,2

101,6%

Vendéglátás

3 449

3 670

106,4%

605

642

106,1%

5,7

5,7

100,3%


4 509

4 033

89,4%

437

442

101,1%

10,3

9,1

88,4%

Szolgáltatás

25 723

25 042

97,4%

4 704

4 857

103,3%

5,5

5,2

94,3%

Összesen

94 879

94 170

99,3%

12 293

12 585

102,4%

7,7

7,5

96,9%

Bányászat Feldolgozóipar

Kereskedelem

A munkaadók száma a szolgáltatásban a legmagasabb, 4.857 vállalkozás alkalmazásában a megyei munkavállalók több, mint egynegyede, 25.042 fő állt. Az ágazatban dolgozók száma 681 fővel csökkent 2011. évben, mely azzal függ össze, hogy az 1.079 főt elbocsátó gazdálkodó szolgáltatási tevékenységet végez. Tőle elvonatkoztatva az ágazatban 398 új munkahely keletkezett 2011. évben. Ehhez 219 fő többlet-foglalkoztatásával egy társaság járult hozzá. A megyei alkalmazottak közel egyötöde, 17.883 fő a kereskedelemben dolgozott. Az ágazatban a munkahelyek száma 664-gyel emelkedett, melynek több mint 60%-át a székhelyét a megyébe áthelyező társaság állományi létszáma tette

ki. A növekedéshez egy másik kereskedelmi vállalkozás 169 fős létszámbővítéssel járult hozzá. A mezőgazdasági szektorban a munkavállalók 8%-a dolgozott. Az előző évivel közel azonos számú vállalkozás együttesen 7.629 főt alkalmazott, 213 fővel kevesebbet, mint 2010. évben. Az agrárágazatban az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma 13,9 fő. Az építőipar a megyei munkavállalók 7%-ának biztosított munkalehetőséget. Az előző évhez viszonyítva az ágazatban dolgozók száma alig változott. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2011. évben is az építőiparban volt a legkevesebb az egy vállalkozásra jutó alkalmazott, 5 fő.

TOP 19 100


Az átlaglétszám a villamosenergia-iparban a legmagasabb, 91,1 fő. A vállalkozások kis száma miatt a megyei munkavállalók 4%-át alkalmazták. A dolgozók száma 204 fővel kevesebb az előző évitől. A létszámcsökkenés 2 vállalkozáshoz köthető, melyek 123 fős és 108 fős állományi létszámmal 2011. évtől más ágazatban folytatják tevékenységüket. Tőlük elvonatkoztatva a 37 villamosenergia-ipari cég együttesen 27 fővel növelte a munkahelyek számát. A szállítás, raktározás ágazatban következett be a legnagyobb mértékű csökkenés. A munkahelyek száma 10,6%-kal, 476 fővel csökkent, melynek oka, hogy egy

423 főt foglalkoztató vállalkozás 2011. évtől a szolgáltató ágazatban működik. Nélküle a szállítási ágazatban 53 fős, 1,3%-os létszámcsökkenés volt. A vendéglátásban a munkavállalók 4%-a dolgozott, 221 fővel több, mint egy évvel korábban. A feldolgozóiparon belül a legtöbb munkahelyet továbbra is az élelmiszeripar biztosította, az iparág vállalkozásai 5.665 főt foglalkoztattak. Az éves átlagos létszámban 1,3%-os csökkenés következett be 2010. évhez viszonyítva. (3. táblázat)

3. táblázat

A feldolgozóiparban foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának alakulása Foglalkoztatottak száma Ágazat megnevezése

2010. év 2011. év fő

Változás

Foglalkoztatók száma

2010. év 2011. év fő

Változás

Átlaglétszám

2010. év 2011. év fő

Változás

Élelmiszeripar

5 740

5 665

98,7%

180

191

106,1%

31,9

29,7

93,0%

Textil-, bőripar

2 267

2 110

93,1%

134

143

106,7%

16,9

14,8

87,2%

Vegyi-, gumiipar

3 790

4 071

107,4%

95

103

108,4%

39,9

39,5

99,1%

Fa-, papíripar

4 146

4 024

97,1%

200

195

97,5%

20,7

20,6

99,5%

Gépgyártás

4 471

4 693

105,0%

144

137

95,1%

31,0

34,3

110,3%

Egyéb iparágak

5 172

4 987

96,4%

468

463

98,9%

11,1

10,8

97,5%

25 586

25 550

99,9%

1 221

1 232

100,9%

21,0

20,7

99,0%

Feldolgozóipar összesen

Legnagyobb ütemű, 7,4%-os létszámfejlesztés a vegyi-, gumiiparban volt. Az alkalmazotti létszám 281 fős növekedésének több mint háromnegyedéhez a 214 fős létszámbővítést végző társaság járult hozzá. Tőle elvonatkoztatva 3,9%-os létszámnövekedés volt az iparágban, ahol a legmagasabb az egy vállalkozásra jutó létszám, 39,5 fő. A gépgyártásban a 137 foglalkoztató együttesen 4.693 főt

alkalmazott, 222 fővel többet, mint egy évvel korábban. Az 5%-os növekedéshez két 169 fős illetve 147 fős létszámemelést végrehajtó gazdálkodó nagyban hozzájárult, nélkülük nézve az iparágban 3,8%-os létszámcsökkenés következett be. A fa-, papíriparban 2,9%-os, a textil-, bőriparban 6,9%-os létszámcsökkenés volt 2011. évben.

Bérköltség, átlagbér A megyei vállalkozások által 2011. évben elszámolt bérköltség együttesen 160,6 milliárd Ft volt, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma elmaradt az előző évitől, az átlagbérek 8,5%-kal emelkedtek, a bázis évi 1.571 ezer Ft-ról 1.705 ezer Ft-ra. Az éves átlagbér minden ágazatban meghaladta a 2010. évit. Megyei átlagot meghaladó ütemben a villamosenergia-iparban, a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók bére emelkedett 2011. évben. (16. grafika) Legnagyobb mértékű, 13%-os bérfejlesztés a legmagasabb éves bérjövedelemmel rendelkező villamosenergia-ipari dolgozók körében volt. Az egy főre jutó éves bér 3.365 ezer Ft-ra emelkedett a bázis évi 2.979 ezer Ft-ról az ágazatban. A feldolgozóipari társaságok által foglalkoztatottak éves átlagbére 2.071 ezer Ft volt. A bérek emelkedése 7,3%-os mértékű volt az ágazatban. A mezőgazdaságban bekövetkezett létszámcsökkentés elle-

nére a bérek 8,1%-kal emelkedtek. A szektor dolgozói átlagosan 1.712 ezer Ft-ot kerestek 2011. évben. A szállítás, raktározás ágazatban dolgozók átlagos bére kevéssel maradt el a mezőgazdaságban foglalkoztatottakétól, azonban a bérfejlesztés mértéke lényegesen alacsonyabb, 5%-os volt. Mindkét szektorban a megyei átlagot meghaladó éves bére volt a dolgozóknak. Az építőipar, kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás alkalmazottai a megyei átlag alatt kerestek. A kereskedelemben 11,8%-kal 1.521 ezer Ft-ra emelkedtek az éves átlagos bérek. A szolgáltató szektorban 9,7%-os béremelés volt, a dolgozók átlagos bérjövedelme 1.448 ezer Ft volt 2011. évben. Az építőiparban az egy főre jutó éves bér 7%-kal 1.305 ezer Ft-ra emelkedett. Legalacsonyabb és legkisebb ütemben növekvő bére továbbra is a vendéglátásban foglalkoztatottaknak volt. Egy dolgozó éves bére átlagosan 4,5%-kal, 981 ezer Ft-ról 1.025 ezer Ft-ra emelkedett.

TOP 20 100


16. grafika

Egy főre jutó éves bérköltség alakulása ezer Ft/fő Változás:

8,1%

7,3%

13,0%

4,5%

5,0%

9,7%

2 979

3 000 2 500

1 500

11,8%

3 365

3 500

2 000

7,0%

1 584

1 930

1 712

2 071 1 220 1 305

1 360

1 629 1 711

1 521

1 321

981 1 025

1 000

1 448

500 0

Mezőgazdaság

Feldolgozóipar

Villamosenergiaipar

Építőipar

Kereskedelem

2010.

Vendéglátás

2011.

Szállítás

Szolgáltatás


4. MÉRLEGADATOK A megyei társas vállalkozások vagyonának értéke együttesen 3.074,1 milliárd Ft volt 2011. év végén,

340,5 milliárd Ft-tal, 12,5%-kal több, mint egy évvel korábban.

Eszközök összetétele A társas vállalkozások eszközállománya 52%-ban befektetett eszköz, 45%-ban forgóeszköz, 3%-ban aktív időbeli elhatárolás volt 2011. év végén. Az eszközállomány összetételében lényeges változás nem történt, a befektetett eszközök aránya 0,6%-kal csökkent, a forgóeszközöké 1,2%-kal emelkedett, az aktív időbeli elhatárolások értéke 0,6%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. (17. grafika) A befektetett eszközök együttes értéke 1.593,5 milliárd Ft-ot

tett ki, 11,1%-kal emelkedett a 2010. év végihez képest. A tárgyi eszközök értéke 98,9 milliárd Ft-tal 1.026,8 milliárd Ft-ra emelkedett 2011. évben. A befektetett pénzügyi eszközök értéke 484,6 milliárd Ft volt, 19,2%-os növekedési üteme meghaladta a tárgyi eszközök 10,7%-os bővülését. A 77,9 milliárd Ft növekedés közel 90%-a két vállalkozáshoz kötődött, melyeknek befektetett pénzügyi eszközeik 39,5 milliárd Ft-tal illetve 28,2 milliárd Ft-tal emelkedtek.

17. grafika

Eszközök összetételének alakulása milliárd Ft 1200

1026,8 1000

927,9 844,2

800

700,4 600

484,6 406,7

400

335,0 360,4

200

99,1

125,6 143,0

82,1

41,8 42,8

97,1

90,2

2010.

2011.

0

2010. 2011. Immaterális javak

2010. 2011. Tárgyi eszközök

2010. 2011. Befektetett pénzügyi eszk.

2010. 2011. Készletek

2010. 2011. Követelések

2010. 2011. Értékpapírok

Forgó eszközök

Befektetett eszközök

2010. 2011. Pénzeszközök

Aktív időbeli elhatárolás Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

TOP 21 100


Az immateriális javak értéke 82,1 milliárd Ft volt 2011. év végén, 17 milliárd Ft-tal kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés négyötöd része két gazdálkodónál jelentkezett, melyeknek az immateriális javai 9,1 milliárd Ft-tal, illetve 5 milliárd Ft-tal lettek kevesebbek. A forgóeszközök együttes értéke 1.390,4 milliárd Ft-ot tett ki 2011. év végén, 15,6%-kal, 187,6 milliárd Ft-tal többet, mint egy évvel korábban. A forgóeszközök 60,7%-át a követelések tették ki, összegük 844,2 milliárd Ft volt, több mint egyötödével, 143,8 milliárd Ft-tal több, mint az előző évben. Források összetétele

A készletek értéke az összes forgóeszköz értékének több mint egynegyede, 360,4 milliárd Ft volt 2011. évben, 25,4 milliárd Ft-tal több a bázis évitől. A pénzeszközök állománya az előző évihez képest 13,8%kal emelkedett, összegük 2011. év végén 143 milliárd Ft volt, 17,4 milliárd Ft-tal több, mint 2010. év végén. Az értékpapírok összege 1 milliárd Ft-tal növekedett az előző évihez képest, 42,8 milliárd Ft-ra. Az aktív időbeli elhatárolások részaránya alacsony az eszköz állományon belül, összegük 90,2 milliárd Ft volt 2011. évben, 7,1%-kal kevesebb az előző évinél.

18. grafika

A Hajdú-Bihar megyei társas vállalkozások saját forrása az összes eszköz 50,4%-át finanszírozta, összege 1.547,9 milliárd Ft-ot tett ki 2011. év végén. Növekedési üteme 12,7% volt, ami kevéssel meghaladta az összes vagyon növekedésének dinamikáját. (18. grafika) Az idegen tőke összege 12,2%-kal 1.526,2 milliárd Ft-ra emelkedett, forrásokon belüli részaránya 49,6%-ot tett ki. A saját és idegen tőke részaránya a két évben közel azonosan alakult.

Saját és idegen tőke alakulása milliárd Ft

1 547,9

2011.

1 526,2

1 373,5

2010. 0

500

3 074,1

1 360,1

1 000

1 500

Saját tőke

2 000

2 733,6 2 500

3 000

3 500

Idegen tőke Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

IV. A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADATAI 1. MÓDSZERTAN A TOP 100 körbe tartozó cégek meghatározása előre rögzített paraméter, az értékesítés nettó árbevételének nagysága szerint történik számítástechnikai úton, az adóhatósághoz benyújtott társasági adóbevallások alapulvételével. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy vállalkozás teljesítménye egyetlen mutatóval nem jellemezhető, és a Százak körén kívül eső gazdasági társaságok közül többen kevéssel maradnak el a TOP 100-tól, és szintén nagymértékben hozzájárulnak a megye gazdasági teljesítményéhez. Elemzésünk a megyei székhelyű társas vállalkozások teljesítményét mutatja be. A megyében csak telephellyel rendelkezők bevallásukat a székhelyük szerinti Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei Adó Igazgatósághoz nyújtják be, ezért kiadványunkban nem szerepelnek. Az elemzések készítésekor a 2011. évről szóló 1129-es társasági adóbevallások adatait használtuk, bázisévi teljesítésként a 1029-es bevallás adatai szerepelnek. Azoknál az adó-

zóknál, akik a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak, és a 1129-es bevallást még nem nyújtották be, a 1029 és 0929-es bevallások adataival dolgoztunk. A táblázatban szereplő adatok a kerekítés általános szabályainak megfelelően ezer forintra és millió forintra kerekítettek. A kiadványban név szerint kizárólag azon vállalkozások szerepelnek, akik hozzájárultak adataik megjelentetéséhez. Egyes vállalkozások korlátozottan járultak hozzá adataik közzétételéhez, ahol nem kaptunk hozzájárulást, a „nem nyilvános” felirat jelenik meg. A megye 100 legjelentősebb vállalkozása közül 64 járult hozzá ahhoz, hogy nevét, illetve főbb adatait e kiadványban szerepeltessük. Közülük 3 vállalkozás csak neve közlését engedélyezte, 17 korlátozta, konkrétan meghatározva a megjelentethető gazdasági információkat. 36 cég nem élt a nyilvánosság lehetőségével.

TOP 22 100


2. kistérségenkénti megoszlás A társasági adóbevallást benyújtó 16.576 Hajdú-Bihar megyei gazdálkodó közel kétharmada, 10.333 vállalkozás a debreceni kistérségben végzi tevékenységét. A hajdúböszörményi kistérségben 1.114 társas vállalkozás van. A hajdúhadházi és hajdúszoboszlói kistérségekben közel azonos számú 980 illetve 984 cég működik, a megyei társas vállalkozások 6-6%-a. A gazdálkodók száma a polgári kistérségben a legkevesebb, 227 társaság tevékenykedik itt. A megye 100 legjelentősebb társas vállalkozásából 60 a debreceni kistérségben működik. Ezt követően a hajdúböször-

ményi és a hajdúszoboszlói kistérségekben található a legtöbb, 11-11 kiemelt vállalkozás. A püspökladányi kistérségből 8 vállalkozás került be a Százak közé. A hajdúhadházi kistérséget ugyanazon 4 gazdálkodó képviseli a toplistás cégek között, mint 2010. évben. A berettyóújfaluiban 3 kiemelt cég tevékenykedik. A derecske-létavértesiben 2 kiemelt cég működik, a balmazújvárosiban 1 társaság gazdálkodik. A polgári kistérségből 2011. évben nem került a TOP 100 körbe vállalkozás. (19. grafika)

19. grafika

Kistérségenkénti megoszlás

darab

Összes vállalkozás száma a kistérségben

227 0

Kiemelt vállalkozások száma

Hajdúböszörményi

1114 11

Polgári

980 4

557 1 10 333 60

Balmazújvárosi

984 11

Debreceni

Hajdúszoboszlói

822 8

Hajdúhadházi

Derecske– Létavértesi

672 2

Püspökladányi

887 3 Berettyóújfalui

Grafika: Napló, forrás: NAV

A vállalkozások területi elhelyezkedéséből következően a nettó árbevétel összege a debreceni kistérségben volt a legmagasabb, mely a megyei vállalkozások árbevételének több mint felét tette ki. A hajdúszoboszlói kistérségben a megyei árbevétel közel ötöde, a püspökladányiban 13%-a realizálódott. A TOP 100 vállalkozások 2011. évi együttes nettó árbevétele 1.482,5 milliárd Ft volt, mely a megye nettó árbevétel-

ének 61,4%-át tette ki. (4. táblázat) Kistérségük nettó árbevételéhez legnagyobb részben, 86,4%-kal a hajdúszoboszlói kistérségben működő kiemelt vállalkozások járultak hozzá. Püspökladány és vonzáskörzetének 8 kiemelt vállalkozása a kistérség nettó árbevételének 81,3%-ához, a debreceni kistérség legnagyobb vállalkozásai a kistérségi nettó árbevétel 57,7%-ához járultak hozzá.

TOP 23 100


4. táblázat

A nettó árbevétel és a foglalkoztatottak számának kistérségenkénti alakulása 2011. évben Nettó árbevétel Kistérség megnevezése

TOP 100 Hajdú-Bihar vállalkozás megye millió Ft

Foglalkoztatottak létszáma Részarány (TOP 100 / megye)

TOP 100 Hajdú-Bihar vállalkozás megye fő

Részarány (TOP 100 / megye)

Balmazújvárosi

7 302

38 236

19,1%

82

2 812

2,9%

Berettyóújfalui

12 172

72 400

16,8%

119

4 202

2,8%

738 620

1 279 718

57,7%

15 166

58 207

26,1%

7 333

38 852

18,9%

182

2 531

7,2%

Hajdúböszörményi

43 728

133 494

32,8%

1 099

7 756

14,2%

Hajdúhadházi

25 072

71 878

34,9%

684

4 034

17,0%

394 622

456 620

86,4%

2 913

7 190

40,5%

Debreceni Derecske-Létavértesi

Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Összesen

-

12 134

-

-

1 086

-

253 631

311 944

81,3%

2 171

6 352

34,2%

1 482 480

2 415 276

61,4%

22 416

94 170

23,8%

A Hajdú-Bihar megyei munkavállalók közel kétharmada, 58.207 fő a debreceni kistérségben működő vállalkozások alkalmazásában állt. A hajdúböszörményi kistérségben a megyei munkavállalók 8,2%-a, a hajdúszoboszlóiban 7,6%-a, a püspökladányiban 6,7%-a dolgozott. A többi kistérségben a munkavállalók részaránya alacsony. A polgári kistérségben foglalkoztatottak száma a legkevesebb, 1.086 fő. A TOP 100 kör a megyei munkavállalók közel egynegyedét foglalkoztatta. A Százak alkalmazásában állók több mint kétharmadának, 15.166 főnek a debreceni kistérség kiemelt társaságai biztosítottak munkahelyet 2011. évben. A kistérsé-

gi dolgozók több mint egynegyede a kiemelt cégeknél vállalt munkát. A megye három legnagyobb TOP 100 körbe tartozó munkaadója Debrecenben működik, 2.304, 1.264, 1.079 főt alkalmaztak. A hajdúszoboszlói kistérség kiemelt vállalkozásai 2.913 dolgozót foglalkoztattak, a kistérségi munkavállalók 40,5%-át. A 10 legjelentősebb foglalkoztatóból kettő itt működik, 1.017 fő és 585 fő az éves átlagos állományi létszámuk. A püspökladányi kistérségben dolgozók több mint egyharmadát, 2.171 főt a nyolc kiemelt vállalkozás alkalmazta. A két legnagyobb munkaadó 797 illetve 681 főnek adott munkát.

TOP 24 100


3. CSERÉLŐDÉSEK A TOP 100-BAN Új belépők A 100 legnagyobb nettó árbevételt elérő vállalkozás összetétele az előző évhez viszonyítva jelentősen változott. 2011. évben 15 cég került be új belépőként a kiemelt körbe. 10 gazdálkodó meg tudta tartani előző évi helyezését, 28 társaság pozíciója javult, 47 cég pozíciója romlott egy év alatt.

A 88. helyezett Észak-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet árbevételét 1 milliárd Ft-tal, 3 milliárd Ft-ra emelte 2011. évben. 5. táblázat

Új belépők a 2011. évi TOP 100-ba

Az új toplistás gazdálkodók közül 8 a kereskedelemben, 3 a mezőgazdaságban működik, 2 a feldolgozóiparban és 2 a szolgáltatásban tevékenykedik. (5. táblázat) Az Epack Műanyagipari Kft. előző évi árbevételét közel két és félszeresére, 5,7 milliárd Ft-ra növelte, ezáltal a TOP 100 lista 46. helyére került. A 64. helyezett dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztő Tonavar Mezőgazdasági Kft. 4,1 milliárd Ft árbevételt realizált 2011. évben. A Keleti Régió Tejértékesítő és Beszerző Kft. tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelmével foglalkozik. Árbevételét 4 milliárd Ft-ra, az előző évi több mint háromszorosára emelte, mellyel a ranglista 66. helyezettje lett. A gépjárműjavító, karbantartó Postaautó Duna Gépjárműkereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 3,8 milliárd Ft nettó árbevétellel a 70. helyet tudhatja magáénak. 82. helyen a MITOR Fémforgácsoló és Kereskedelmi Kft. áll, 2011. évben 3,3 milliárd Ft árbevételt realizált. A gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedő GIF Hungary Szolgáltató Kft. árbevétele 3,1 milliárd Ft volt, a toplista 86. helyezettje. A Bold Agro Mezőgazdasági Kft. gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozik. A társaság 3 milliárd Ft nettó árbevételt ért el 2011. évben, mellyel a Százak listájában a 87. helyre került.

Helye a TOP 100ban

A gazdálkodó neve

Nem nyilvános

33.

Nem nyilvános

41.

Epack Műanyagipari Kft.

46.

Nem nyilvános

54.

Tonavar Mezőgazdasági Kft.

64.

Keleti Régió Tejértékesítő és Beszerző Kft.

66.

Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

70.

Nem nyilvános

79.

MITOR Fémforgácsoló és Kereskedelmi Kft.

82.

GIF Hungary Szolgáltató Kft.

86.

Bold Agro Mezőgazdasági Kft.

87.

Észak-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet

88.

Nem nyilvános

91.

Nem nyilvános

95.

Nem nyilvános

99.

4. GAZDASÁGI MUTATÓK ELEMZÉSE Értékesítés nettó árbevétele

6. táblázat

A megye 100 legjelentősebb társas vállalkozásának együttes nettó árbevétele 1.482,5 milliárd Ft volt 2011. évben, 61,4%-a a megyei árbevételnek. A 100 kiemelt vállalkozás értékesítése együttesen 15,6%-kal nőtt, a megyei átlagnál nagyobb ütemben. (6. táblázat) A TOP 100 körből 78 vállalkozás együttesen 237,5 milliárd Ft-tal növelte értékesítését 2010. évhez képest, 22 gazdálkodó összesen 37,1 milliárd Ft-tal kevesebb nettó árbevételt realizált.

Nettó árbevétel

2010. év

2011. év

millió Ft

Változás millió Ft

%

Hajdú-Bihar megye

2 125 687 2 415 276

289 589

113,6%

TOP 100 vállalkozás

1 282 095 1 482 480

200 385

115,6%

Részarány (TOP 100/megye)

TOP 25 100

60,3%

61,4%

-

-


7. táblázat

Vállalkozások számának ágazatonkénti alakulása

A Százak közül 40 vállalkozás a kereskedelem, 28 a feldolgozóipar ágazatába tartozott, 11 a mezőgazdaságban végezte tevékenységét. A többi szektorba kevesebb kiemelt cég tartozott. (7.táblázat) A megyei gazdálkodók közül legtöbben, 7.105-en a szolgáltató szektorban működtek. Ezt követően a kereskedelemben volt a legtöbb, négyezer feletti társas vállalkozás. Az építőipari tevékenységet végzők száma meghaladta a feldolgozóipari vállalkozásokét.

2011. év Ágazat megnevezése

TOP 100

Megye

Részarány

darab Mezőgazdaság

%

11

756

1,5%

-

19

-

28

1 446

1,9%


7

47

14,9%

Építőipar

3

1 619

0,2%

40

4 252

0,9%

Vendéglátás

-

810

-


3

522

0,6%

Szolgáltatás

8

7 105

0,1%

100

16 576

0,6%

Bányászat Feldolgozóipar

Kereskedelem

Összesen

A korábbi évekhez hasonlóan a TOP 100-ba tartozó vállalkozások nettó árbevételének jelentős része három ágazatban képződött. A feldolgozóipari gazdálkodók a kiemelt kör együttes árbevételének 34,3%-át, a kereskedelmi vállalkozások 29%-át, a villamosenergia-ipari cégek 27,2%-át adták. (8. táblázat)

8. táblázat

Értékesítés nettó árbevételének ágazatonkénti alakulása TOP 100 vállalkozás Ágazat megnevezése

2010. év

2011. év

Változás

millió Ft Mezőgazdaság Bányászat

51 436 -

68 337

2010. év

2011. év

millió Ft

132,9% -

-

Részarány

Hajdú-Bihar megye

(TOP 100/megye)

Változás

2010. év

2011. év

128 907

161 846

125,6%

39,9%

42,2%

1 349

1 840

136,4%

-

-

Feldolgozóipar

408 220

508 775

124,6%

573 813

688 518

120,0%

71,1%

73,9%


430 054

403 467

93,8%

438 360

410 666

93,7%

98,1%

98,2%

23 594

17 963

76,1%

97 315

90 330

92,8%

24,2%

19,9%

323 605

430 018

132,9%

618 714

765 407

123,7%

52,3%

56,2%

17 157

18 811

109,6%

-

-

Építőipar Kereskedelem Vendéglátás

-

-

-


16 200

17 941

110,7%

52 265

58 981

112,8%

31,0%

30,4%

Szolgáltatás

28 986

35 979

124,1%

197 807

218 877

110,7%

14,7%

16,4%

1 282 095

1 482 480

115,6%

2 125 687

2 415 276

113,6%

60,3%

61,4%

Összesen

Ágazatuk árbevételéhez legnagyobb mértékben, 98,2%os részesedéssel a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátást biztosító 7 kiemelt cég járult hozzá. A nettó árbevétel a kiemelt körben és megyei szinten is csökkenést mutatott 2011. évben. A feldolgozóipar kiemelt vállalkozásainak részesedése is jelentős volt az ágazati árbevételből, annak közel háromnegyed részét adták. A kiemelt gazdálkodók árbevétele nagyobb mértékben nőtt az ágazati átlagnál.

A kereskedelmi tevékenységet végző 40 kiemelt vállalkozás az ágazati árbevétel több mint feléhez járult hozzá. A kiemelt vállalkozások árbevétele közel harmadával, a szektor átlagától nagyobb ütemben emelkedett. A szolgáltatási szektorban a kiemelt kör értékesítése a megyeit meghaladó mértékben nőtt. A mezőgazdaságban érdekelt toplistás cégek árbevétele harmadával, az ágazati cégeké negyedével nőtt a bázisévhez képest.

TOP 26 100


Az építőipar kiemelt gazdálkodóinak 23,9%-kal csökkent az árbevétele. Az ágazat mindhárom gazdálkodójánál csökkenés következett be 2011. évben. A szállítási szektor gazdálkodóinak nettó árbevételénél kisebb mértékben nőtt a kiemelt gazdálkodók árbevétele.

2011. évben a TOP 100 gazdálkodók listavezetője a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt., értékesítése 70,2%-ot képviselt a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat árbevételéből. (9. táblázat)

9. táblázat

Ágazatok vezető vállalkozásainak részesedése a 2011. évi megyei árbevételből

Ágazat megnevezése

Gazdálkodó nettó árbevétele

Gazdálkodó neve

Megyei nettó árbevétel

millió Ft Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás

NAGISZ Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Zrt.

13 771

Bányászat

Helye a TOP 100ban

% 161 846

8,5%

14.

17,5%

9.

1 840

Feldolgozóipar - Élelmiszer, ital, dohány gyártása

Rész-arány

688 518 FrieslandCampina Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt.

28 740

- Textil-, bőripar

164 376 10 240

- Vegyi-, gumiipar, műanyaggyártás

TEVA Gyógyszergyár Zrt.

- Fa-, papíripar

Alföldi Nyomda Zrt.

- Gépgyártás

NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft.

156 125

208 919

74,7%

3.

3 313

25 977

12,8%

83.

127 686

192 348

66,4%

4.

- Egyéb feldolgozóipar

86 658


TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.

Építőipar

HUNÉP Universal Építőipari Zrt.

Kereskedelem

KITE Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.

288 302

410 666

70,2%

1.

9 503

90 330

10,5%

24.

178 522

765 407

23,3%

2.

Vendéglátás

18 811


Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft.

7 550

58 981

12,8%

34.

Szolgáltatás

A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.

6 825

218 877

3,1%

38.

A KITE Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. a kereskedelem listavezető cége, második a Százak rangsorában. A mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelmével foglalkozó cég közel egynegyed részét adta ágazata árbevételének. A nettó árbevétel szerinti rangsorban harmadik helyen álló TEVA Gyógyszergyár Zrt. a vegyi-, gumiiparon belül a legnagyobb vállalkozás, iparága árbevételének 74,7%-ához járult hozzá. A gépgyártásban érdekelt a rangsorban negyedik NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft., az iparág árbevételének közel kétharmadát teljesítette. Az élelmiszeripar legnagyobb vállalkozása a FrieslandCampina

Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt., iparága árbevételének egyhatod részéhez járult hozzá. A baromfitenyésztéssel foglalkozó NAGISZ Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Zrt. a mezőgazdaság, vad-, és erdőgazdálkodás ágazatának legnagyobb értékesítője. Az építőiparban érdekelt HUNÉP Universal Építőipari Zrt. az ágazat meghatározó vállalkozása. A Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. a szállítás, raktározás ágazat árbevételének 12,8%-át teljesítette. A hulladékkezeléssel foglalkozó A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. a szolgáltatás listavezetője. Az Alföldi Nyomda Zrt. részesedése 12,8%-ot tesz ki a fa-, papíripar árbevételéből.

TOP 27 100


2011. évben a tíz legnagyobb értékesítést bonyolító gazdálkodó együttes árbevétele 937,4 milliárd Ft volt, a megyei nettó árbevétel négytizedét tette ki. (10. táblázat) A TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. továbbra is a legmagasabb árbevételt érte el a megyében, bár 2011. évben realizált árbevétele elmaradt az előző évitől. A KITE Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. egy helyet előrelépve második az árbevétel szerinti rangsorban. 2011. évi árbevétele közel másfélszerese a bázisévinek. A megye harmadik legnagyobb értékesítőjének, a TEVA Gyógyszergyár Zrt.-nek az árbevétele közel negyedével 156,1 milliárd Ft-ra emelkedett. Az NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. meg-

őrizte negyedik helyét, árbevétele közel harmadával növekedett. A bázisévhez hasonlóan ötödik a rangsorban az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt., 2011. évi értékesítése elmaradt az előző évitől. A TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. továbbra is a 6. helyezett, nettó árbevétele csökkent 2010. évhez képest. A FAG Magyarország Ipari Kft. értékesítése több mint egyötödével nőtt 2011. évben, ezzel egy helyet előrébb lépve a nyolcadik a nettó árbevétel szerinti rangsorban. A FrieslandCampina Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt. árbevétele elmaradt a 2010. évitől, 9. a rangsorban. Az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet közel harmadával növelte árbevételét az előző évhez képest.

10. táblázat

A legmagasabb nettó árbevételt elérő vállalkozások Sorrend Gazdálkodó neve

Értékesítés nettó árbevétele

2010. év

2011. év

Változás

Helye a TOP 100ban

2011.

2010.

1.

1.


309 199

288 302

93,2%

1.

2.

3.


120 154

178 522

148,6%

2.

3.

2.


125 372

156 125

124,5%

3.

4.

4.


97 894

127 686

130,4%

4.

5.

5.

E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.

46 064

44 232

96,0%

5.

6.

6.

TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft.

37 340

33 429

89,5%

6.

7.

7.

Nem nyilvános

8.

9.

FAG Magyarország Ipari Kft.

24 591

29 862

121,4%

8.

9.

8.

FrieslandCampina Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt.

29 416

28 740

97,7%

9.

10.

10.

Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet

15 338

20 321

132,5%

10.

millió Ft

7.

TOP 28 100


Export árbevétel 20. grafika

Értékesítés alakulása 2011. évben milliárd Ft

518,0

Megye

1 897,3

TOP 100 430,5 0

2 415,3

1 052,0 500

1 000 Export

1 482,5 1 500

2 000

A TOP 100 vállalkozások közül 69 cégnek volt külpiaci értékesítése. A megyei kivitel 83,1%-át, együttesen 430,5 milliárd Ft-ot a kiemelt cégek forgalmazták. A megyei társaságok értékesítésének 21,4%-a irányult külföldre, a kiemelt vállalkozások árbevételének 29%-a exportból származott. A belföldi értékesítés nagyobb részét, 55,4%-át a TOP 100 vállalkozás bonyolította. (20. grafika)

2 500

Belföldi Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

Adózás előtti eredmény

11. táblázat

A megye 100 legjelentősebb vállalkozása a megyei adózás előtti eredmény 56,9%-ához járult hozzá. 2011. évi adózás előtti eredményük 10,2 milliárd Ft-tal nőtt. 2011. évben 56 kiemelt gazdálkodónak növekedett az adózás előtti eredménye, összesen 26,9 milliárd Ft-tal. Eredménycsökkenés 44 vállalkozás esetében következett be, együttesen 16,7 milliárd Ft értékben. (11. táblázat)

A Százak közül 79 vállalkozás működött nyereségesen, és együttesen a megyei adózás előtti nyereség több mint 53%át, 106,9 milliárd Ft-ot realizálták.

2010. év 2011. év

Adózás előtti eredmény

millió Ft

Változás millió Ft

%

Hajdú-Bihar megye

99 257 143 461

44 204 144,5%


71 436

81 598

10 162 114,2%


72,0%

56,9%

-

-

Veszteséget 21 kiemelt vállalkozás mutatott ki, a megyei veszteség 45%-a, együttesen 25,3 milliárd Ft képződött náluk. (21. grafika)

21. grafika

Nyereség

Veszteség

millió Ft

millió Ft

60 000

250 000 200 111

200 000 150 000

50 000 40 000

149 083 106 860

100 000

90 033

30 000 20 000

50 000 0

56 650 49 826

25 262 18 597

10 000

2010.

0

2011. Megye

TOP 100

TOP 29 100

2010.



Foglalkoztatottak száma A Hajdú-Bihar megyei társas vállalkozások 709 fővel kevesebb munkavállalót foglalkoztattak 2011. évben az előző évhez képest. Ezzel ellentétben a TOP 100 cégeknél nőtt a foglalkoztatottak száma, együttesen 985 fővel több alkalmazottjuk volt a 2010. évinél. A Százak 22.416 főt, a megyei munkavállalók 23,8%-át foglalkoztatták. (12. táblázat) A 100 legnagyobb vállalkozás közül 48, összesen 1.507 fővel növelte munkavállalói számát, 11 társaság éves átlagos létszáma nem változott, 41 cégnél együttesen 522 fővel csökkent a dolgozói létszám. Egy gazdálkodó kiemelkedő, 214 fős létszámbővítést hajtott végre, további 4 társaság 144-169 fővel növelte dolgozói létszámát. Nagyarányú létszámleépítésre a toplistás cégeknél nem került sor, 55-65 fő közötti elbocsátás 3 társaságnál volt.

12. táblázat

A kiemelt cégek átlagos állományi létszáma az építőipar és a szállítás, raktározás ágazatok kivételével valamennyi ágazatban meghaladta az egy évvel korábbit. (13. táblázat) A legnagyobb munkáltató továbbra is a feldolgozóipar, a Százak által foglalkoztatottak 42%-a ezen szektorban vállalt munkát.

A 28 toplistás társaság 9.381 főt, az ágazati munkavállalók több mint egyharmadát alkalmazta. A dolgozók száma legdinamikusabban, 6,8%-kal a feldolgozóiparban működő kiemelt cégeknél emelkedett. Az 597 fős növekedés több mint egyharmadához a 214 új munkahelyet létrehozó gazdálkodó járult hozzá.

Foglalkoztatottak 2010. év 2011. év létszáma fő

Változás %

fő

Hajdú-Bihar megye

94 879 94 170


21 431 22 416

985 104,6%


22,6%

-

-709

23,8%

99,3%

-

13. táblázat

Foglalkoztatottak számának ágazatonkénti alakulása Átlagos statisztikai állományi létszám TOP 100 vállalkozás

Ágazat megnevezése

2010. év

2011. év fő

Mezőgazdaság

2 196

2 200

Bányászat

-

-

Feldolgozóipar

8 784

9 381


2 530

Részarány

Hajdú-Bihar megye

Változás

2011. év fő

Változás

7 842

7 629

97,3%

150

156

104,0%

106,8%

25 586

25 550

2 634

104,1%

3 576

400

389

97,3%

Kereskedelem

4 261

4 493

105,4%

Vendéglátás

-

-


1 756

Szolgáltatás Összesen

2010. év

2011. év

28,0%

28,8%

-

-

99,9%

34,3%

36,7%

3 372

94,3%

70,7%

78,1%

6 825

6 835

100,1%

5,9%

5,7%

17 219

17 883

103,9%

24,7%

25,1%

-

3 449

3 670

106,4%

-

-

1 717

97,8%

4 509

4 033

89,4%

38,9%

42,6%

1 504

1 602

106,5%

25 723

25 042

97,4%

5,8%

6,4%

21 431

22 416

104,6%

94 879

94 170

99,3%

22,6%

23,8%

Építőipar

100,2%

2010. év

(TOP 100/megye)

-

A villamosenergia-iparbeli alkalmazottak csaknem négyötödének, 2.634 főnek a kiemelt cégek biztosítottak munkalehetőséget. Az ágazati létszámcsökkenés a 7 toplistás gazdálkodót nem érintette, dolgozóik száma együttesen 104 fővel emelkedett. A tényleges növekedés két gazdálkodóhoz köthető, az egyiknek

144 fővel nőtt, a másiknak 36 fővel csökkent a létszáma 2011. évben. A mezőgazdasági szektor kiemeltjeinek átlagos állományi létszáma a bázis évivel közel azonos. A Százak közé tartozó 11 agrár vállalkozás az ágazat munkavállalóinak 28,8%-át foglalkoztatta.

TOP 30 100


A kereskedelemben foglalkoztatottak száma a TOP 100 körben nagyobb ütemben emelkedett, mint a megyében. A 40 kiemelt vállalkozás fele növelte alkalmazottai számát, kiemelkedő változás 169 fővel egy gazdálkodónál mutatkozott. 13 társaság bocsátott el dolgozót, 7 vállalkozás éves átlagos létszáma nem változott 2011. évben. A szállítás, raktározás ágazatban bekövetkezett nagyarányú létszámcsökkenés a toplistás körben nem érződött. A 476 fős leépítésből a kiemelt körben 39 fős csökkenés mutatkozott. A megyei szolgáltató cégekkel ellentétben a szek-

tor toplistás cégeinek átlagos állományi létszáma emelkedett 2011. évben. A 8 legnagyobb szolgáltatónál 98 fővel több foglalkoztatott volt, mint egy évvel korábban. Az építőipar 3 kiemelt gazdálkodója a bázis évihez hasonló éves átlagos létszámmal működött. A 10 legnagyobb munkáltató 9.920 főt, a megyei munkavállalók 10,5%-ának biztosított munkalehetőséget. Öt társaság növelte, öt csökkentette létszámát. (14. táblázat)

14. táblázat

A legnagyobb foglalkoztatók dolgozói létszáma Hajdú-Bihar megyében Átlagos statisztikai állományi létszám

Sorrend Gazdálkodó neve

2010. év

2011. év

Változás

Helye a TOP 100ban

2011.

2010.

1.

1.


2 090

2 304

110,2%

3.

2.

2.


1 095

1 264

115,4%

8.

3.

4.


932

1 079

115,8%

4.

4.

3.


1 053

1 017

96,6%

6.

5.

5.


858

803

93,6%

9.

6.

6.


742

797

107,4%

2.

7.

7.

Hajdú Volán Közlekedési Zrt.

716

704

98,3%

51.

8.

8.

DKV Debreceni Közlekedési Zrt.

708

686

96,9%

53.

9.

9.


700

681

97,3%

14.

10.

10.


584

585

100,2%

1.

fő

A munkaadók rangsora az előző évhez képest kevéssé változott. Két toplistás gazdálkodó pozíciót cserélt, 8 társaság megőrizte előző évi helyét. A lista élén a TEVA Gyógyszergyár Zrt. áll. Alkalmazottainak éves átlagos állományi létszáma 2.304 főre emelkedett, ezáltal a kiemelt kör legtöbb új munkahelyét létrehozó gazdálkodója is lett. A 2. legnagyobb munkaadónak, a FAG Magyarország Kft.-nek 169 fővel 1.264-re emelkedett éves átlagos létszáma. A legnagyobb ütemű, 15,8%-os létszámbővítést az NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. valósította meg. 147 új munkahely biztosításával egy pozíciót lépett előre, az idei toplista 3. helyezettje. A TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. munkavállalóinak száma csökkent, egy helyezést visszalépve 4. a foglalkoztatók között 1.017 fővel.

Az 5. helyen a FrieslandCampina Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt. áll, 2011. évben éves átlagos létszáma 803 főre csökkent. A KITE Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. 55 fős létszámnöveléssel, 797 dolgozói létszámmal a toplista 6. helyezettje. A 7. helyen a Hajdú Volán Közlekedési Zrt. szerepel 704 fő átlagos állományi létszámmal, mely kevesebb az előző évitől. A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. dolgozóinak száma csökkent, 686 főnek biztosított munkát. A rangsorban a 8. helyen szerepel. A toplista 9. helyezettje a NAGISZ Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Zrt. 681 főt alkalmazott, kevesebbet, mint egy évvel korábban. A 10. helyen álló TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. létszáma az előző évihez viszonyítva alig változott, 2011. évben 585 főnek biztosított munkalehetőséget.

TOP 31 100


Mérlegfőösszeg A TOP 100 vállalkozások együttes mérlegfőösszege 1.905,8 milliárd Ft volt 2011. év végén, 15,9%-kal több a 2010. évinél. Részesedésük 1,8 százalékponttal emelkedett, ezáltal a megyei összes eszközérték 62%-ával rendelkeztek. (15. táblázat) A kiemelt gazdálkodók eszköz növekedése 261 milliárd Ft-ot tett ki, a megyei összes változás több mint háromnegyedét. A toplistás cégek közül egy társaságnak 180,5 milliárd Ft-tal emelkedett a mérlegfőösszege, amely a 100 kiemelt vállalkozás mérlegfőösszeg növekedésének közel hetven százalékát jelentette. Ezen túl 68 gazdálkodó mérlegfőösszege együttesen további 105,4 milliárd Ft-tal emelkedett 2011.

A 10 legnagyobb eszközértékkel rendelkező társaság együttes mérlegfőösszege 1.531,9 milliárd Ft volt, 222,1 milliárd Ft-tal emelkedett egy év alatt. A Tízek a megyei eszközér-

évben. A Százak közül harmincegy vállalkozásnak csökkent a mérlegfőösszege, együttesen 24,9 milliárd Ft-tal. 15. táblázat

Mérlegfőösszeg

2010. év

2011. év

Változás

millió Ft

millió Ft

%

Hajdú-Bihar megye

2 733 604 3 074 134

340 530

112,5%


1 644 778 1 905 814

261 036

115,9%


60,2%

62,0%

-

-

ték közel felével rendelkeztek. Nyolc gazdálkodónál növekedés, két társaságnál kismértékű visszaesés volt tapasztalható 2011. évben. (16. táblázat)

16. táblázat

A legmagasabb mérlegfőösszegű vállalkozások Hajdú-Bihar megyében Sorrend

Mérlegfőösszeg Gazdálkodó neve

2010. év

2011. év

Változás

Helye a TOP 100ban

2011.

2010.

1.

1.


579 067

759 611

131,2%

3.

2.

2.


267 290

262 975

98,4%

1.

3.

3.


164 874

165 647

100,5%

6.

4.

4.


105 577

122 527

116,1%

4.

5.

5.


80 655

83 543

103,6%

5.

6.

6.


35 197

42 069

119,5%

2.

7.

10.

Debreceni Vízmű Zrt.

16 674

32 270

193,5%

45.

8.

millió Ft

Nem nyilvános

9.

8.


22 718

21 957

96,7%

8.

10.

11.


14 095

15 777

111,9%

14.

A tízes lista első hat helyezettje megőrizte előző évi pozícióját és a nettó árbevételük szerint is vezetik a TOP 100as listát. Az első helyen a TEVA Gyógyszergyár Zrt. áll 759,6 milliárd Ft mérlegfőösszeggel, melynek emelkedése is kimagasló, közel harmadával több a bázis évinél. A második helyezett TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. mérlegfőösszege 262,9 milliárd Ft, ami megközelíti az előző évit. A TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. mérlegfőösszege 165,6 milliárd Ft, kevéssel meghaladja a bázisévet. Negyedik a sorban az NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft., 122,5 milliárd Ft mérlegfőösszegével, ami 17 milliárd Ft-tal növekedett a 2010. évihez képest.

Az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a Tízek közepén helyezkedik el 83,5 milliárd Ft mérlegfőösszegével. A hatodik helyen lévő KITE Mezőgazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. vagyona közel egyötödével több az előző évinél. Három pozíciót javítva a hetedik helyre lépett a Debreceni Vízmű Zrt., a bázis évhez képest közel megduplázta mérlegfőösszegét. A FAG Magyarország Ipari Kft. kilencedik a rangsorban, mérlegfőösszege 22 milliárd Ft, ami elmarad az előző évitől. A tízedik helyen álló NAGISZ Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Zrt. újonnan került be a listába 15,8 milliárd Ft mérlegfőösszegével, ami 11,9%-kal több a 2010. évinél.

TOP 32 100


Saját tőke A megyei saját tőke több mint kétharmada a 100 legnagyobb vállalkozásának tulajdonát képezte 2011. évben. A Százak saját tőkéjének emelkedése 13%-os mértékű volt, ami kevéssel meghaladta a megyei átlagos növekedési ütemet. A megyei saját tőke növekedés 70,2%-a a kiemelt gazdálkodóknál realizálódott. (17. táblázat)

22. grafika

Saját és idegen tőke alakulása 2011. évben milliárd Ft

1066,6

TOP 100

839,2

1 905,8

17. táblázat

Saját tőke Hajdú-Bihar megye TOP 100 vállalkozás Részarány (TOP 100/megye)

2010. év

2011. év

millió Ft

millió Ft

1 373 495 1 547 914

174 419

481,3

Egyéb cégek

Változás %

0

112,7%

687,0 500 Saját tőke

1 168,3

1 000

1 500

2 000

Idegen tőke Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV

944 233 1 066 604 68,7%

68,9%

122 371 -

113,0% -

A toplistás cégek közül egy társaságnak 68,3 milliárd Ft-tal emelkedett a saját tőkéje, amely a 100 kiemelt vállalkozás saját tőke növekedésének több mint a felét jelentette. Ezen túl 74 gazdálkodó saját tőkéje együttesen további 78,5 milliárd Ft-tal emelkedett 2011. évben. A Százak közül huszonnégy vállalkozásnak csökkent a saját tőkéje, együttesen 24,4 milliárd Ft-tal, egy gazdálkodónál nem volt változás.

A megyei társas vállalkozások eszközeinek kevéssel több mint felét saját források finanszírozták. A kiemelt kör saját tőkéje az összes eszközének ettől nagyobb részét, 56%-át finanszírozta. (22. grafika) A TOP 100 körön kívüli gazdálkodók forrásának kisebb részét, 41,2%-át teszik ki a saját források. A megyei saját tőke 68,9%-ban, az idegen tőke 55%-ban kötődött a kiemelt száz vállalkozáshoz 2011. év végén.

V. A TOP 100 VÁLLALKOZÁS ADATAI A 100 kiemelt vállalkozásra vonatkozó, engedélyezett adatokat a következőkben mutatjuk be. A táblázat a vállalkozás alapadatain – név, szakágazat, tevékenység kezdete – kívül nyolc kiemelt adatot tartalmaz, az értékesítés nettó árbevételét, az export értékesítés összegét, az adózás előt-

ti eredményt, az üzemi (üzleti) eredményt, a saját tőke és a mérlegfőösszeg értékét, az átlagos állományi létszámot és a hozzáadott értéket. Az adatokat a bázis és tárgyidőszakra vonatkozóan is feltüntetjük, a két időszak közötti változás mértékét is közöljük. (A táblázat a következő oldalon.)

Impresszum A Hajdú-bihari Napló napilap, a NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, valamint a Hajdú-Bihari Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványa. Kiadja az Inform Média Kft. Postacím: 4024 Debrecen, Dósa nádor tér 10. • www.informmedia.hu Az elemzést készítette: a NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának Tervezési és Elemzési Főosztálya; Felelős kiadó: Fodor István; Főszerkesztő: Kiss László; Főszerkesztőhelyettes: Kovács Zsolt; Értékesítési vezető: Kálmán-Kovács Mónika; Szerkesztő: Petneházi Attila, Újságírók: Kalmár Erika, Szőke Tímea, Fotó: ÉKN; Nyomda: Print Perfect Kft., Debrecen

TOP 33 100

A 100 legnagyobb vállalkozás nettó árbevétel szerint 2011-ben

RANGSOR

A VÁLLALKOZÁS NEVE

2011.

2010.

1.

1.


2.

3.

3. 4.

SZAKÁGAZAT

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 11/10

EXPORTÉRTÉKESÍTÉS 2010.

2011.

11/10

ÁTL. STAT. LÉTSZÁM (FŐ)

2010.

2011.

Gázkereskedelem

309 199

288 302

93,2%

0

0


Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme

120 154

178 522

148,6%

16 021

14 084

2.


Gyógyszerkészítmény gyártása

125 372

156 125

124,5%

111 561

4.


Elektronikai áramköri kártya gyártása

97 894

127 686

130,4%

97 892

5.

5.


Villamosenergia-elosztás

46 064

44 232

96,0%

0

0

6.

6.


Gázelosztás

37 340

33 429

89,5%

0

0

7.

7.

Nem nyilvános

8.

9.


Csapágy, erőátviteli elem gyártása

24 591

29 862

121,4%

23 319

28 194

9.

8.


Tejtermék gyártása

29 416

28 740

97,7%

10.

10.

Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet

Élőállat nagykereskedelme

15 338

20 321

132,5%

251

460

183,2%

11.

11.

Agrifirm Magyarország Zrt.

Haszonállat-eledel gyártása

13 648

17 185

125,9%

2 138

3 967

185,6%

12.

15.

Chemical-Seed Mezőgazdasági, Beszerző, Értékesítő, Fejlesztő, Szolgáltató, Export-Import Kft.

Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme

11 814

15 270

129,2%

831

920

110,7%

13.

12.

Nem nyilvános

14.

14.


Baromfitenyésztés

12 290

13 771

112,0%

1 442

1 635

15.

13.

Nem nyilvános

16.

32.

Pipelife Hungária Műanyagipari Kft.

Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

17.

21.

Baromfi-Coop Termelő és Kereskedelmi Kft.

Baromfitenyésztés

9 308

12 891

138,5%

188

251

18.

22.

Baromfiudvar 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Hús-, húskészítmény nagykereskedelme

9 056

12 181

134,5%

19.

17.

Nem nyilvános

20.

16.

Evonik Agroferm Fermentációipari Zrt.


10 605

11 675

110,1%

14

143

1040,9%

114

113

99,1%

21.

33.

Tranzit-Food Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Kft.

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

6 627

11 444

172,7%

4 443

8 348

187,9%

112

104

92,9%

22.

26.

Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt.

Baromfitenyésztés

7 439

10 499

141,1%

337

12

3,7%

178

173

97,2%

23.

29.

Hajdúsági Gabonaipari Zrt.

Malomipari termék gyártása

7 307

10 241

140,1%

1 495

3 418

228,6%

210

190

90,5%

24.

19.

HUNÉP Universal Építőipari Zrt.

Lakó- és nem lakó épület építése

9 707

9 503

97,9%

0

0

109

109

100,0%

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

8 119

8 952

110,3%

-

2010.

2011.

11/10

584

585

100,2%

87,9%

742

797

107,4%

134 687

120,7%

2 090

2 304

110,2%

127 345

130,1%

932

1 079

115,8%

-

416

415

99,8%

-

1 053

1 017

96,6%

1 095

1 264

115,4%

858

803

93,6%

7

10

142,9%

185

178

96,2%

57

57

100,0%

113,4%

700

681

97,3%

133,4%

366

376

102,7%

120,9%

Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános

-

25.

-

26.

25.

Nem nyilvános Pentafrost Élelmiszeripari Kft.

27.

18.

Nem nyilvános

28.

24.

Debreceni Hőszolgáltató Zrt.

Gőzellátás, légkondicionálás

8 389

8 694

103,6%

0

0

-

94

86

91,5%

29.

23.

Héliker Kereskedelmi Zrt.

Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem

8 879

8 693

97,9%

0

0

-

536

473

88,2%

30.

37.

Eurings Ipari és Kereskedelmi Zrt.

Fémalakítás, porkohászat

5 967

8 434

141,4%

4 434

5 663

86

104

120,9%

31.

46.

UD Stahl Recycling Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Hulladék-nagykereskedelem

4 828

8 410

174,2%

32.

30.

Nem nyilvános

33.

-

Nem nyilvános

34.

36.

Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft.

Raktározás, tárolás

6 049

7 550

124,8%

1 260

2 231

177,0%

332

327

98,5%

Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme

7 366

7 302

99,1%

183

228

124,6%

70

82

117,1%

Nem nyilvános

Nem nyilvános

127,7%

Nem nyilvános

35.

27.

König-Trade Export-Import Kereskedelmi Kft.

36.

39.

Nem nyilvános

37.

28.

Hajdu Hajdúsági Ipari Zrt.

Háztartási villamos készülék gyártása

7 363

7 097

96,4%

Nem veszélyes hulladék gyűjtése

4 851

6 825

140,7%

0

0

Nem nyilvános

Nem nyilvános

38.

45.

A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.

39.

75.

Nem nyilvános

40.

34.

Nem nyilvános

41.

-

Nem nyilvános

42.

35.

„GSV” Kereskedelmi Kft.

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

6 162

6 035

97,9%

310

626

43.

48.

HAGE Hajdúsági Agráripari Zrt.

Sertéstenyésztés

4 711

5 830

123,8%

0

0

3 844

5 823

151,5%

600

1 911

Nem nyilvános 395

386

97,7%

127

129

101,6%

207

200

96,6%

318,6%

117

138

117,9%

-

202,0% -

44.

57.

Hajdu Autótechnika Ipari Zrt.

Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

45.

40.

Debreceni Vízmű Zrt.

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

5 465

5 811

106,3%

21

21

100,0%

353

357

101,1%

Epack Műanyagipari Kft.


2 300

5 680

247,0%

1 365

4 368

319,9%

70

110

157,1%

46.

-

47.

20.

KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft.

Vízi létesítmény építése

9 413

5 598

59,5%

2 924

1 400

47,9%

195

188

96,4%

48.

38.

Inform Média Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft.

Napilapkiadás

5 908

5 579

94,4%

182

170

93,7%

346

373

107,8%

49.

51.

Nem nyilvános

50.

-

Nem nyilvános

TOP 34 100


adatok millió forintban SAJÁT TŐKE 2010.

2011.

145 077

138 083

20 071

23 210

396 231 80 441

ÜZEMI (ÜZLETI) TEV. EREDMÉNYE

MÉRLEGFŐÖSSZEG 11/10

11/10

2010.

2011.

11/10

2010.

2011.

95,2%

267 290

262 975

98,4%

1 975

-1 930

115,6%

35 197

42 069

119,5%

1 556

3 176

464 493

117,2%

579 067

759 611

131,2%

25 885

103 196

128,3%

105 577

122 527

116,1%

4 837

34 274

34 277

100,0%

80 655

83 543

103,6%

121 752

122 968

101,0%

164 874

165 647

4 604

4 185

90,9%

22 718

21 957

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 2010.

2011.

11/10

617

-7 232

204,1%

2 375

3 720

26 694

103,1%

61 673

9 974

206,2%

5 742

2 228

2 750

123,4%

100,5%

3 508

3 232

96,6%

1 396

385

HOZZÁADOTT ÉRTÉK 2010.

2011.

11/10

TEVÉKENYSÉG KEZDETE

RANGSOR

20 158

16 151

80,1%

1993.07.01.

1.

156,6%

1 397

1 768

126,6%

1992.01.01.

2.

68 494

111,1%

55 184

73 613

133,4%

1990.01.01.

3.

10 407

181,2%

23 809

33 342

140,0%

2002.12.30.

4.

1 485

1 352

91,0%

12 633

12 618

99,9%

1992.01.01.

5.

92,1%

1 491

1 216

81,5%

20 546

13 222

64,4%

2007.05.07.

6.

27,6%

162

-645

9 043

8 556

94,6%

1999.03.19.

8.

2002.08.01.

9.

-

-

7.

Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános

20

30

147,8%

2 171

3 178

146,4%

57

59

103,9%

-11

9

1 959

2 255

115,1%

7 841

7 716

98,4%

492

571

116,1%

301

352

3 814

4 159

109,1%

14 095

15 777

111,9%

Nem nyilvános

-

Nem nyilvános

Nem nyilvános -

116,9%

-31

-36

113,9%

2003.03.03.

10.

1 933

2 069

107,0%

1994.10.01.

11.

1990.12.01.

12.

1995.12.31.

14.

Nem nyilvános

Nem nyilvános

13. 8 898

9 482

106,6%

490

517

105,4%

351

349

99,6%

4 037

4 193

103,9%

15.

3 245

3 470

106,9%

665

995

149,8%

3 786

4 264

112,6%

8 706

13 264

152,4%

Nem nyilvános

281

364

129,4%

199

452

226,9%

128

85

65,8%

2 031

Nem nyilvános

2 055

101,2%

Nem nyilvános

1990.09.14.

16.

1997.01.01.

17.

2002.04.15.

18. 19.

9 655

9 897

102,5%

979

853

87,1%

490

478

97,5%

2 939

2 731

92,9%

1987.06.05.

20.

712

1 925

270,4%

2 429

3 394

139,7%

780

1 975

253,2%

998

1 732

173,6%

1 182

2 403

203,3%

2009.11.20.

21.

2 746

3 622

131,9%

5 682

6 522

114,8%

445

1 051

236,0%

315

850

269,8%

1 037

1 949

188,0%

1991.11.29.

22.

94

629

668,2%

382

1 321

345,6%

1992.01.01.

23.

784

802

102,3%

1 557

1 464

94,0%

2001.05.19.

24.

1992.07.01.

26.

Nem nyilvános 3 260

3 438

Nem nyilvános 105,5%

7 737

6 860

88,7%

Nem nyilvános 671

393

58,6%

25. Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános

27. 2 301

9 520

413,7%

Nem nyilvános 868

1 135

130,7%

5 326

12 331

231,5%

1 413

1 302

92,1%

3 181

114,0%

2 790

Nem nyilvános

565

574

101,7%

496

Nem nyilvános 189

245

110,4%

1 601


146

Nem nyilvános

Nem nyilvános

548

201

1 049

65,5%


1 013

Nem nyilvános

1 562

154,2%

Nem nyilvános

1994.04.01.

28.

1991.12.31.

29.

2000.06.20.

30.

2000.08.24.

31. 32. 33.

396

419

105,6%

2 396

3 163

132,0%

174

196

113,1%

72

24

33,2%

1 702

1 775

104,3%

1998.06.01.

34.

1 053

1 067

101,4%

2 486

2 379

95,7%

245

135

54,9%

267

17

6,2%

806

573

71,1%

1999.07.20.

35.

2005.10.01.

37.

1992.01.01.

38.

36. Nem nyilvános 1 592

1 872

Nem nyilvános


4 457

5 632

126,4%

885

1 168


713

873


2 904

3 189

109,8%

39. 40. 41. 2 822

2 894

102,5%

5 818

7 294

125,4%

385

397

103,1%

346

78

22,4%

717

732

102,2%

1991.12.20.

42.

7 149

7 431

104,0%

8 232

9 091

110,4%

136

205

150,4%

186

203

109,6%

1 083

1 215

112,2%

1988.10.31.

43.

1 986

2 731

137,5%

2 733

3 436

125,7%

539

803

149,1%

581

826

142,1%

1 091

1 426

130,7%

2005.10.01.

44.

9 389

27 648

294,5%

16 674

32 270

193,5%

767

1 108

144,4%

1 062

1 580

148,8%

3 116

3 557

114,2%

1995.07.01.

45.

156

890

571,8%

5 646

8 359

148,1%

2009.03.31.

46.

3 307

3 322

100,5%

8 990

7 104

79,0%

659

3

0,5%

535

217

1 781

1 087

61,0%

5 416

4 148

76,6%

621

66

10,6%

329

-691

Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános 40,6% -

1 759

677

38,5%

1993.09.30.

47.

2 900

2 342

80,8%

2002.11.14.

48. 49. 50.

TOP 35 100


RANGSOR

ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A VÁLLALKOZÁS NEVE

2011.

2010.

2010.

51.

42.

Hajdú Volán Közlekedési Zrt.

52.

47.

Nem nyilvános

53.

43.

DKV Debreceni Közlekedési Zrt.

EXPORTÉRTÉKESÍTÉS

2011.

11/10

2010.

2011.

11/10

2010.

2011.

11/10

M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

5 105

5 317

104,2%

0

0

-

716

704

98,3%

Városi, elővárosi, szárazföldi személyszállítás

5 047

5 074

100,5%

0

0

-

708

686

96,9%

44

45

102,3%

17

18

105,9%

54.

-

Nem nyilvános

55.

53.

Nem nyilvános

56.

78.

Nem nyilvános

57.

52.

Nem nyilvános

58.

55.

Flexi Force Hungary Gyártó és Kereskedelmi Kft.

Fém épületelem gyártása

4 050

4 554

112,4%

3 461

3 906

80.

Buzafood 97 Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Növénytermesztési szolgáltatás

2 900

4 420

152,4%

617

0

59.

ÁTL. STAT. LÉTSZÁM (FŐ)

SZAKÁGAZAT

112,9% -

60.

-

61.

61.

Nem nyilvános Dispomedicor Egyszerhasználatos Orvosi Eszközöket és Műtét-technikai Termékeket Gyártó Zrt.

Orvosi eszköz gyártása

3 677

4 243

115,4%

1 959

2 426

123,8%

225

225

100,0%

62.

59.

Nagyhegyesi Takarmány Mezőgazdasági, Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.


3 773

4 221

111,9%

2 003

2 372

118,4%

50

43

86,0%

Partium ’70 Műanyagipari Zrt.


3 786

4 198

110,9%

1 377

1 275

92,6%

94

92

97,9%

Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése

2 240

4 055

181,0%

0

0

-

51

56

109,8%

63.

58.

64.

-

Tonavar Mezőgazdasági Kft.

65.

-

Nem nyilvános

66.

-

Keleti Régió Tejértékesítő és Beszerző Kft.

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme

1 171

3 975

339,5%

0

0

-

67.

62.

DEKA-HYB Hústermelő és Értékesítő Kft.

Sertéstenyésztés

3 676

3 885

105,7%

0

0

-

108

131

121,3%

68.

63.

Nem nyilvános

69.

64.

Keletmagyarországi Baromfi Termelő és Értékesítő Szövetkezet

Élőállat nagykereskedelme

3 619

3 843

106,2%

0

0

-

2

2

100,0%

293

282

96,2%

222

210

94,6%

6

10

166,7%

70.

-

Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

Gépjárműjavítás, -karbantartás

3 791

3 828

101,0%

21

28

71.

76.

Béke Agrárszövetkezet Hajdúböszörmény

Vegyes gazdálkodás

3 136

3 794

121,0%

0

0

72.

66.

Nem nyilvános

73.

83.

Steelwork-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

2 765

3 743

135,4%

576

281

74.

98.

„SELEX-M” Kereskedelmi Kft.

Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme

2 483

3 627

146,1%

75.

87.

„TEDEJ” Agrártermelő és Szolgáltató Zrt.

Vegyes gazdálkodás

2 693

3 500

130,0%

76.

67.

Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt.

Fizikai közérzetet javító szolgáltatás

3 365

3 472

103,2%

0

0

77.

70.

Nádudvari Élelmiszer Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.

Tejtermék gyártása

3 273

3 459

105,7%

36

60

165,2%

78.

69.

Nem nyilvános Nem nyilvános

79.

-

80.

65.

Cívisbusz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

81.

97.

Nem nyilvános

132,3% -

48,7%

Nem nyilvános 8

44

Nem nyilvános

Nem nyilvános 525,8% -

205

211

102,9%

485

502

103,5%

184

168

91,3%

Gépjárműkölcsönzés

82.

-

MITOR Fémforgácsoló és Kereskedelmi Kft.

Fémmegmunkálás

1 901

3 323

174,8%

1 742

3 012

172,9%

21

32

152,4%

83.

56.

Alföldi Nyomda Zrt.

Nyomás (kivéve: napilap)

3 889

3 313

85,2%

525

552

105,2%

391

349

89,3%

84.

72.

Nem nyilvános

85.

84.

Nem nyilvános

86.

-

GIF Hungary Szolgáltató Kft.

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

1 777

3 125

175,8%

1 197

2 184

182,5%

1

1

100,0%

1 953

3 017

154,5%

53

4

7,0%

99

97

98,0%

112

0

-

87.

-

Bold Agro Mezőgazdasági Kft.

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

88.

-

Észak-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet

Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem

2 025

3 015

148,9%

89.

73.

90.

77.

Nem nyilvános

91.

-

Nem nyilvános

92.

71.

Nádudvari Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

3 267

2 868

87,8%

25

24

96,0%

93.

49.

DH-Szervíz Debreceni Hőszolgáltató Szervíz, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionálószerelés

4 473

2 861

64,0%

0

0

-

96

92

95,8%

94.

88.

Nem nyilvános

95.

-

Nem nyilvános

96.

74.

Nem nyilvános

97.

82.

VWR International Kft.

Vegyestermékkörű nagykereskedelem

2 776

2 773

99,9%

0

0

-

56

54

96,4%

98.

92.

Nem nyilvános

99.

-

Nem nyilvános

100.

94.

Nem nyilvános

Nem nyilvános

DEXIUM Ingatlanfejlesztő Kft.

Saját tulajdonú ingatlan adás-vétele

TOP 36 100

Nem nyilvános


adatok millió forintban SAJÁT TŐKE 2010.

2011.

11/10

4 482

4 659

-435

600

ÜZEMI (ÜZLETI) TEV. EREDMÉNYE

MÉRLEGFŐÖSSZEG

104,0%

2010.

2011.

11/10

7 105

6 562

92,4%

5 407

8 348

154,4%

2010.

2011.

103

11/10

136

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 2010.

132,4%

2011.

22

11/10

178

819,9%

HOZZÁADOTT ÉRTÉK 2010.

2011.

11/10

TEVÉKENYSÉG KEZDETE

RANGSOR

51.

2 951

2 933

99,4%

1993.01.01.

666

944

141,7%

1997.07.01.

52.

-

Nem nyilvános

Nem nyilvános

53. 54. 55. 56. 57.

322

322

100,0%

1 367

1 488

108,8%

772

792

102,5%

767

831

108,3%

1 025

1 035

100,9%

2001.03.02.

58.

2 404

2 938

122,2%

4 266

5 822

136,5%

290

544

187,8%

358

564

157,8%

333

608

182,6%

1997.02.07.

59.

3 809

4 068

106,8%

7 795

8 939

114,7%

357

574

160,5%

252

309

122,5%

1 263

1 223

96,8%

1988.03.07.

61.

1 544

1 748

113,3%

2 242

2 477

110,5%

77

177

229,0%

73

224

306,6%

474

632

133,5%

1993.04.01.

62.

2 222

2 336

105,1%

3 438

3 335

97,0%

36

54

149,7%

69

58

84,2%

754

932

123,7%

1989.11.09.

63.

1 990

2 154

108,3%

2 300

2 528

109,9%

18

243

1367,1%

49

277

568,4%

223

611

273,7%

1991.11.15.

64.

60.

65. 1

33

3840,4%

774

957

123,6%

-1

33

3 635

3 697

101,7%

7 303

8 632

118,2%

218

216

-

-1

33

-

99,1%

98

-67

-

Nem nyilvános 433

568

131,3%

2009.08.27.

66.

1991.12.15.

67. 68.

252,9%

3

0

84

85

101,2%

216

546

2 036

2 095

102,9%

2 641

2 514

95,2%

52

51

96,8%

2 284

2 835

124,1%

6 763

7 142

105,6%

156

461

295,9%

4

-

2

44,9%

-8

-5

62

66

105,4%

1 365

1 368

31

237

766,8%

718

1 039

62,5%

2003.04.17.

69.

100,2%

2002.01.01.

70.

144,7%

1980.01.01.

71. 72.

133

188

141,2%

357

Nem nyilvános 6 500 3 966

960

268,5%

95

117,9%

86

Nem nyilvános

Nem nyilvános

6 786

104,4%

8 949

11 010

123,0%

-235

4 235

106,8%

11 287

11 503

101,9%

200

2 192

2 282

104,1%

Nem nyilvános

112

225 296

57

66,5%

129

Nem nyilvános

-

-178

147,9%

30

Nem nyilvános

116 96

151

116,8%

Nem nyilvános

324,2%

Nem nyilvános

2007.07.30.

73.

2004.07.20.

74.

581

991

170,7%

1993.07.01.

75.

2 118

2 287

108,0%

1991.09.01.

76.

330

220

66,5%

1995.01.01.

77. 78. 79.

2008.12.23.

80. 81.

90

187

207,9%

518

624

120,4%

1 285

1 229

95,7%

2 547

2 330

91,5%

76

187

247,6%

63

Nem nyilvános

165

261,3%

194

Nem nyilvános

376

193,5%

Nem nyilvános

2007.01.30.

82.

1993.07.01.

83. 84. 85.

1 384

1 503

108,6%

1 518

1 692

111,4%

253

121

47,7%

273

133

48,7%

272

168

61,5%

2003.11.24.

86.

2 732

3 236

118,4%

5 524

5 912

107,0%

304

554

182,2%

167

216

129,6%

655

859

131,1%

1990.02.19.

87.

545

554

101,7%

1 500

1 601

106,7%

41

-6

3,2

2,8

87,5%

1999.11.12.

88.

-

Nem nyilvános

89. 90. 91. Nem nyilvános 546

589

Nem nyilvános


1 831

1 440

78,6%

176

76


160

63


478

381

79,7%

2004.01.10.

92.

2000.03.17.

93. 94. 95. 96.

Nem nyilvános

Nem nyilvános

Nem nyilvános

21

3

15,6%

396

315

79,6%

1991.12.01.

97. 98. 99.

2004.03.16.

TOP 37 100

100.

Amikor

GFMÞKÓU ÏQÓULF[JL CBSLÈDTPM

ÏTBMFHKPCCÈSBLBU LÓOÈMBUPULFSFTJ mi a TÜZÉPKER-t KBWBTPMKVL

Tüzépker Kft. - az Új-Ház Centrum partnere Debrecen, Diószegi út 3-5. Tel.: 52/536-777 +Ø[TB +Ø[TB 1BSL t5FMFGPO

w w w.tuzepdeb.hu

Ha irodájában bármi kell... Széles termékválaszték, kedvező árak!

Teljeskörű cégellátás! INGYENES házhoz szállítással! Nyomtatványok N Tonertöltés T Bélyegzőkészítés B és s Festéktonerek, patronok F ono ok Spirálozás, laminálás S IIrodaszerek, írószerek Ir Ajándék és dísztárgyak A

webáruház: www.palkerpapir.hu

ÜÜZ ZEL LET ENI TK

Papír és Tonercenter P 4031 Debrecen, Szoboszlói út 33. 40 Tel.: +36 52 532 250 Fax: +36 52 532 251 E-mail: [email protected] Papír-Irodaszer-Ajándék P 4025 Debrecen, Miklós u. 5-13. 40 (Apolló parkolóház üzletsorán) Tel.: +36 52 533 166 Fax: +36 52 533 167 E-mail: [email protected]

TOP 38 100

Bejelentkezés: 52/531-130

TÖBB HÔ KEVESEBB FÁVAL

MAGAS MINÔSÉG

'HEUHFHQ0LNHS¦UFVL·W 7HOHIRQ LQIR#ODJXQDOX[KX

PğIHQ\ăN,YLO£J¯W£VRN,GHNRU£FLµN

Új csempecsaládok érkeztek

NAGY HATÉKONYSÁG

m á r 2 8 0 0 F t / m 2- t ő l !

MINDENBŐL A LEGJOBBAT KÍNÁLJUK

Az otthon melege kandalló fûtéssel!

/('YLO£J¯W£VRN

tDTFNQFÏTKÈSØMBQ tDTBQUFMFQFL tGàSEŸT[PCBT[FLSÏOZFL tLPOZIBJNPTPHBUØL tGàSEŸT[PCBJLJFHÏT[ÓUŸL E li n d uzltu n k ! tNBTT[È[TLÈEBL HÏQFT h á tse meg 4[ÈNÓUØ F[ÏT We b áálaru tWÓ[NBTT[È[TÏTHŸ[LBCJOPL tunkat tekin SW UF kín Z s u O h ció È Ak x. MÈUW .lagunalu tQPSDFMÈOT[BOJUFSFL a w w w alunkon! old tGàSEŸLÈEBL 1SÏNJVNUFSNÏLFJOL t[VIBOZLBCJOPL tT[BVOB JOGSBT[BVOB ESPRIT csaptelep, fürdőszobaszekrény, WC, fürdőkád, zuhanykabin FHZFEJLJWJUFMCFOJT VERSACE padlóburkolatok és fürdőszobai termékek tSBHBT[UØL GVHÈ[ØL Roberto CAVALLI padlóburkolatok és fürdőszobai csempék t-BNJOÈMUQBSLFUUB MBNJOÈMUQBEMØL tGBQBSLFUUÈLTUC

$]RUV]£J OHJQDJ\REE 0Ğ)(1<Ă N¯Q£ODWD

TÖBB HŐ KEVESEBB FÁVAL! MAGAS MINŐSÉG! NAGY HATÉKONYSÁG! ('44+/1-#0&#.. - ('44+/1

MGFXG\O³PP[ MGFXG\O³P P[GN GN

December 15-ig

NCIWPCNWZJW

#X¬NCU\V³MOGIVGMKPVJGVĐC

Viszonteladók és kivitelezők jelentkezését várjuk! 4030 Debrecen, Vágóhíd u. 4/b. Telefon: (52) 501-510, Fax: (52) 501-514 e-mail: [email protected], www.katofer.hu Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 7-16 óra

ZHE£UXK£]ZZZGHNRUWUHQGKX

KLUDI-MOFÉM CSAPTELEP ÉS SZERELVÉNY SZAKÜZLET %FCSFDFO /ZÓMVt5FMFGPO LMVEJNPGFN!LBUPGFSIV

TIP-TOP’92 KFT. KEDVEZMÉNYES ÁRON,

INGYENES ÁLLAPOTFELMÉRÉSSEL!

papír-írószer-irodaszer

DEBRECEN

0HGYHIĦX+DWiU~WL,SDUL3DUN 7HO)D[ (PDLOUHQGHOHV#WLSWRSKX

ZZZWLSWRSKX

Minden Bosch akkumulátor 5000 Ft kedvezménnyel kapható! Szerelő műhely

Kürtős utca

Zelemér utca

Gépipari technikum Nyugati utca Autóbusz pályaudvar

Piac utca

Széchenyi Széchenyi utca utca

7HOMHVN|UĦLURGDLNLV]ROJiOiV yUiQEHOOLLQJ\HQHVNLV]iOOtWiV 7|EEPLQWNO|QIpOHWHUPpN 0DJDVIRN~V]DNPDLNLV]ROJiOiV papíráru-számítástechnikai eszközöknyomtató kellékanyagok-iratrendezésírószerek-irodai eszközök-vizuáltechnikairodabútorok-háztartási áruk-élelmiszerek

Bosch szerviz – Nagy László

Gusta csemege

Nyugati utca

Piac utca

� Műszaki vizsgáztatás 3,5 t-ig � Benzin-gázüzemű járművekre is! � Teljes körű szerviz � Téli felkészítés

[email protected]

Nyitva: hétfőtől péntekig: 8–17-ig TOP 39 100

10% KEDVEZMÉNY

ROAD SHO

IDEJE ALAT

Munkaerę-kölcsönzés • Outsourcing • Diákmunka Gyakornoki programok • Visszakölcsönzés Munkaerę-közvetítés • Szervezeti diagnosztika • Tanácsadás Hajdú-Bihar megye [email protected] • +36 52 536 856

www.humaniahrsgroup.hu • [email protected] humania_A4_20121130.indd 1

TOP 40 100

2012.11.30. 14:39:14

A siker titkáról

Fabrizio Dassogno

Buvár Géza

elnök

vezérigazgató

TIGÁZ Zrt.

KITE Zrt.

2012 nyara óta a TIGÁZ Csoport elnöki pozícióját Fabrizio Dassogno tölti be. Dassogno úr - aki 2001-től dolgozik vezetőként az eninél, a Tigáz többségi tulajdonosánál - építőmérnöki diplomát szerzett hidraulikai szakon, olasz származású és korábbi munkatapasztalatai révén a teljes gázüzletágra vonatkozó ismertekre és szakértelemre tett szert. A TIGÁZ Csoport - 1.260.000 ügyfele és az gázelosztás és –értékesítés területén működő két társasága révén – Magyarországon a legjelentősebb gázszolgáltató. Az eni-csoporthoz való tartozásának köszönhetően megvan az a rendkívül fontos előnye, hogy stabil és megbízható gázbeszerzési forrásokkal rendelkezik. A csoport több évtizedes gázüzletágban szerzett tapasztalatával, a szolgáltatás folytonosságának biztosításával és biztonságával, valamint magas színvonalú - 1 call centeren és 37 ügyfélszolgálati irodán keresztül nyújtott - ügyfélkapcsolati szolgáltatásaival áll a kisfogyasztói és üzleti ügyfelek rendelkezésére igényeik kielégítése érdekében. Annak ellenére, hogy TIGÁZ az utóbbi években erőteljes versenypiaci körülmények között és stagnáló válság idején működött, mindig sikerült megerősítenie és stabilizálnia műszaki/kereskedelmi vezető szerepét az egész országban, szolgáltatásainak folyamatos fejlesztésén keresztül ügyfelei elvárásainak kielégítése érdekében. Sikerünk titka a TIGÁZ dolgozók kemény, türelmes és szakszerű munkájában rejlik. A TIGÁZ Csoport erőteljesen elkötelezett a magyar piac felé és az elkövetkező években tervei között szerepel tevékenységeinek bővítése. A hajdú-bihari térség meghatározó gazdasági szereplőjeként fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban és főként az új generációk számára vonatkozó fenntarthatósági kezdeményezésekben.

A KITE Zrt. hazánk egyik piacvezető mezőgazdasági cége, története 40 évre nyúlik vissza: 1972 őszén 9 termelőszövetkezet összefogásával alakult meg Nádudvaron a Kukorica és Iparinövény Termesztési Együttműködés, a KITE, mely évről évre bővült. Zrtként 2006 óta működik. A fejlődés eredményeként ma már öt régióban 19 alközpontot üzemeltet a cég. Emellett minden régióban egy-egy géptelep, a keleti országrészben kertészeti telep is működik. Országszerte több telephely és terménytároló segíti a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. A KITE Zrt. a hazai agrártevékenység támogatása és fejlesztése érdekében elsődleges feladatának tartja, hogy kipróbálja a világon fellelhető legújabb mezőgazdasági – komplex növénytermesztési – technológiákat, majd a magyar és a nemzetközi kutatási eredmények összevetését követően adaptálja a jól használható módszereket és eszközöket. A cég európai uniós és hazai élelmiszerbiztonsági követelményeket szem előtt tartó szaktanácsadással látja el a termelőket, valamint biztosítja a termeléshez szükséges eszközöket, anyagokat. Emellett közreműködik a szántóföldi növények piacra jutási feltételeinek javításában, valamint mezőgazdasági gépek beszerzésében is. Saját szervizhálózata révén segíti az alkatrész- és szervizellátást. Mindezt a KITE Zrt. korszerű technikai és logisztikai rendszerrel, valamint a KITE Hiteliroda közreműködésével sajátos fizetési, finanszírozási konstrukciókkal támogatja. A KITE jelenleg közel 850 főt foglalkoztat, munkavállalóinak fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A cég folyamatos képzésben részesíti munkatársait.

TOP 41 100

A siker titkáról

Kaszás Mihály

Ábrahám László

vezérigazgató

ügyvezető igazgató


National Instruments Hungary Kft.

Az elmúlt években jelentősen változtak a piaci folyamatok, ennek eredményeként megrendeléseink volumene és szerkezete egyaránt módosult, mely tendenciákat már év közben is észleltük, de most, a tervezés szakaszában még szembetűnőbbek. Köztudomású, hogy hosszú távra tervezni és a versenyképességet még tovább javító beruházásokat megvalósítani egy állandóan változó gazdasági környezetben bizony nem csekély kihívás. Éppen ezért a változásban a lehetőségeket kell látnunk, ennek megfelelően pedig egy olyan kitörési pontot kell keresni, mely egyedivé, másokkal össze nem téveszthetővé tesz minket a piacon. A világ vezető generikus gyógyszergyártójaként a TEVA a minőség mellett – hiszen ez korábban sem volt, és a jövőben sem lesz kérdés nálunk - az elmúlt években fokozott figyelmet fordított partnereinek minél gyorsabb és rugalmasabb kiszolgálására. A piac változása, az egyre fokozódó verseny nyilvánvalóan rákényszeríti a vállalatokat, hogy hatékonysági mutatóikat folyamatosan javítsák. Ez minden esetben kreatív gondolkodást, innovatív szemléletmódot igényel. Így egyegy probléma megoldására olyan kreatív, az innovációt magukban hordozó ötletek születnek, majd pedig valósulnak meg, melyről évekkel ezelőtt álmodni sem mertünk. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ezeket a lehetőségeket csak felkészült, kimagasló szakmai kvalitásokkal rendelkező csapattal lehet kihasználni, akik a változásban nem a veszélyt, hanem az újabb lehetőséget, a kitörési pontot keresik. Szerencsém van, hogy ilyen munkatársakkal dolgozhatok együtt.

A texasi (Austin, USA) székhelyű, méréstechnikával, vezérléssel és automatizálással foglalkozó National Instruments 2001-ben nyílt debreceni telephelyén több mint 1000 fő dolgozik – ezzel társaságunk Hajdú-Bihar megye negyedik, és egyben a város második legnagyobb munkáltatója. A cég dolgozóinak átlagéletkora mindössze harminckét év, ami szerencsére a mindennapok hangulatán is érezhető. A National Instruments büszke vállalati kultúrájára – az ezt szimbolizáló NI virág legfontosabb eleme a folyamatos fejlesztés, az emberek bevonása, illetve a dolgozói kommunikáció, ezzel is hangsúlyozva az emberközpontúságot. Emellett a munkavállalók felé tanúsított őszinteség és tisztelet mind növeli a cég iránti elkötelezettséget és elégedettséget, aminek eredményeképp 2012-ben „A Világ Legjobb Multinacionális Munkahelye” felmérés alapján méltán szerepel a világ legjobb husonöt munkahelye között. A cég úgynevezett 100 éves terve arra az alapelvre épült, miszerint a vállalati kultúra és az alkalmazottaink kulcsfontosságú, meghatározó tényezők, illetve hosszú távú versenyelőnyt jelentenek számunkra a piaci versenyben. Ebben az időtávlatban a sikert alapvetően a fejlesztésben, a környezethez, a társadalomhoz, az iparhoz és a partnerekhez fűződő korrekt viszonyban látjuk. Vállalatunk küldetése, hogy olyan eszközöket biztosítsunk a mérnökök és tudósok számára világszerte, amelyek növelik a termelékenységet, és felgyorsítják az innovációt, a tudományos felfedezéseket. Ezek vihetik ugyanis előbbre a világot.

TOP 42 100

A siker titkáról

Marczin Zsolt

Szabó Péter



FAG Magyarország Ipari Kft. Cégcsoportunk új szlogenjével azonosulva – „Take off to the future” – a kúpgörgős csapágyak európai fellegvárának számító FAG Magyarország Ipari Kft. tudatosan készül a jövő kihívásaira. Az egyik legnagyobb fejtörést a megfelelő szakember-utánpótlás hiánya okozza, melynek kineveléséért természetesen mi, a vállalat dolgozói, vezetői is felelősek vagyunk. Ennek érdekében 2010-ben útjára bocsátottuk az FAG Ösztöndíj programot, mely projekt egyre több fiatal mérnöknek biztosít munkát és karrierlehetőséget a társaságunknál. A vezetői utánpótlásra is gondolva ugyanakkor elindítottuk Schaeffler Trainee Programunkat, melynek keretében a Trainee-k több évig tartó előkészítő tanulmány után nemzetközi karriert futhatnak be. A lehetőséget megteremtjük számukra, így csak rajtuk múlik, hogy lesznek-e a saját sikereik kovácsai. A 2008 óta működő tanműhelyünk az idei beruházások hatására komoly fejlődésen ment keresztül, és terveink között szerepel, hogy jövőre már egy egyedi kialakítású gyakorlati oktatóhelyet hozunk létre. Mindemellett változatlanul fontosnak tartjuk a meglévő munkatársaink folyamatos képzését és fejlesztését, mellyel nemcsak szakmai felkészültségüket, tudásszintjüket, de motivációjukat is emelni tudjuk. Motivációs eszköztárunk bővítése egyébként az egészségmegőrzés jegyében zajlik, mely egy Európai Uniós pályázat elnyerésének köszönhetően valósulhat meg. Emellett számos nívós projekt kivitelezésére is lehetőséget kaptunk, úgymint egy új kemence és két görgőprés telepítésére, három új cella kialakítására valamint egy homlok- és hengerköszörű beüzemelésére. Ezen invesztíciók már a jövőbeli bővülést fogják szolgálni, de kellenek ahhoz, hogy társaságunkat továbbra is a piac vezető szereplői között tartsák számon.

Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet A szövetkezet életében a 2011-es gazdasági év rendkívül mozgalmasan alakult. Az elmúlt esztendő azzal kezdődött, hogy társaságunk elvesztette legnagyobb vágóhídi partnerét, a Debreceni Hús Zrt.-t, mely nagy múltú élelmiszeripari vállalat 2011. májusában végleg bezárt. A szövetkezet erejét jelzi, hogy az így felszabadult sertéseket minden gond nélkül képes volt más vágóhidakra értékesíteni. A növekedés ebben az évben is töretlen volt, tagságunk 2011. végére kilencvenöt főre nőtt, és az előző évhez képest 100 ezerrel több állatot értékesítettünk. Így a korábban megcélzott 500 ezer darabos éves értékesítési célt sikerült teljesíteni. Egy olyan időszakban, amikor 2011-ben Európa szerte a rossz gazdasági környezetnek köszönhetően csökkent a sertésállomány. Egy ilyen válságos helyzetben az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet a piaci hatásokat a saját előnyére tudta fordítani. Az év folyamán bebizonyosodott, hogy a piacnak nagyon nagy szüksége van egy ekkora volumennel rendelkező üzleti partnerre, mint amilyenek mi vagyunk. A szövetkezet képes nagy mennyiségben, jó minőségű - magyar szemestakarmány alapanyagon hizlalt - vágósertést értékesíteni. Úgy gondolom, szövetkezetünk 2011-ben komoly mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy éves értékesítését 500 ezer darab sertés fölé tornázta. Meggyőződésünk, hogy a szövetkezet előtt hatalmas lehetőségek állnak, megérett a helyzet arra, hogy ebből a mennyiségi növekedésből szülessen egy „Alföldi Sertés” márka, amely az áruházak polcán megjelenve a magyar vásárlóknak garanciát jelent arra, hogy az általuk megvásárolt hús kiváló minőségű magyar sertésekből készült.

TOP 43 100

A siker titkáról

Csutak Csaba

Kovács Lajos


vezérigazgató

Chemical-Seed Kft.

Nagisz Zrt.

A Chemical-Seed Kft. 1990-ben kezdte meg tevékenységét, és az elmúlt 22 év során a kelet-magyarországi régió egyik meghatározó mezőgazdasági kereskedelmi és integrátor cégévé nőtte ki magát. Öt telephelyen vagyunk jelen a Tiszántúlon, székhelyünk, központi telephelyünk Debrecenben van. Mára a cégünk saját vagyona meghaladja a másfél milliárd forintot, árbevétele a 15 milliárd forintot. A mezőgazdasági input anyagok hagyományos nagykereskedelme mellett széles körű szolgáltatást és kedvező finanszírozási konstrukciót tudunk nyújtani partnereink számára a teljes termelési és értékesítési vertikum során. Tevékenységeink: növényvédőszer, vetőmag, műtrágya kis- és nagykereskedelme, vetőmagtisztítás, csávázás, növényvédelmi szaktanácsadás, terményszárítás/tisztítás, termény felvásárlása. Az idén átadott fejlesztéseink eredményeként a jelentősen megnövelt terményszárító és tároló kapacitásunk a legszigorúbb követelményeknek is megfelelő árukezelést tesz lehetővé, ezzel egyre inkább minőségi igényeket elégítünk ki. Mindig megfelelő árukínálattal állunk vevőink rendelkezésére, szakembereink az egyéni igények rugalmas kezelésével, kitűnő szakértelemmel oldják meg a feladataikat. Tevékenységünk sikerének egyik legfőbb biztosítéka a jól megválasztott munkatársak szakértelme, szorgalma és lojalitása. Célunk továbbra is az, hogy a változó gazdasági környezetben a cégünk a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot és a stabilitást jelentse partnereink számára, és gazdasági érdekeink partnereink érdekeivel összhangban érvényesüljenek.

Idén is a korábbi években lefektetett stratégiák mentén folytattuk tevékenységünket, melyben hangsúlyt kap a minőségi termékgyártás a lakossági, az ipari és a mezőgazdasági partnereink irányába. Ennek eredményeképpen hisszük, hogy vevőinket magas színvonalon tudjuk kiszolgálni, a növényi alapanyagoktól kezdve, a takarmányipari termékeken és élő állatokon keresztül, egészen az élelmiszeripari termékekig. Törekvéseink sikerét az is jelzi, hogy évről évre több élelmiszeripari termékünk Magyar Termék Nagydíjat nyer. Véleményünk szerint ez az eredmény annak is köszönhető, hogy megtartottuk az elődeink által kiépített teljes vertikumot, mely alapján biztosítható a „szántóföldtől asztalig” filozófia érvényesülése. Ráadásul ehhez párosul társaságunk immár 60 éves tapasztalata. Ennyi év alatt felgyűlt tudás kellő alapot ad nekünk, ahhoz hogy munkánk során érvényesítsük a híres magyar élelmiszeripari, és mezőgazdasági termékek hagyományait és tradícióit. Azonban azt is tudjuk, hogy mai gyorsuló világunkban ez önmagában nem elég a tartós fennmaradáshoz, lépést kell tartani a technológia fejlődésével, a versenytársak piacra lépésével. Ezekre válasz a folyamatos megújulásra való törekvésünk, melynek során termelési tevékenységünkbe korszerű technológiákat, gyártási eljárásokat integrálunk a folyó és tervben lévő beruházásainkkal, melyek értéke több milliárdra rúg. Közben persze nem feledve cégünk jelmondatát: „Minőség, megbízhatóság, tradíció”.

TOP 44 100

A siker titkáról

Bárány László

Szabó Miklós


vezérigazgató

Baromfi-Coop Kft.

Tranzit-Ker Zrt.

A Baromfi-Coop Kft. a Master-Good cégcsoport agrár-integrációs cége, melynek meghatározott célja és tevékenysége, hogy a kisvárdai Master-Good csirkevágó üzem részére állandó, jó minőségű ipari és szabadtartásos alapanyagot termeljen. Ez a tevékenység meglehetősen összetett, amelynek részre egyebek mellett a gabonafélék termeltetése, készkeverék takarmányok gyártása, tenyésztojás termelése, keltetés és baromfihízlalás. Ebben az agrár üzletágban az elmúlt 15 évben jelentős műszaki és technológiai fejlődés történt. A Baromfi-Coop Kft. az elmúlt években felismerte ezek jelentőségét, különös tekintettel a költségcsökkentő és hatékonyság növelő szempontokra. Ezeket a megfelelőségeket azonban csak jelentős beruházások megvalósításával tudtuk elérni, ami a mi esetünkben az elmúlt 2 évben például mintegy 5 milliárd forintot meghaladó invesztíciót jelentett. A MasterGood cégcsoport tulajdonosai szerencsére még idejében felismerték, hogy a sikerhez nem elég korszerű eszközöket, technológiákat birtokolni, ezt meg kell előznie a fontossági sorendben a korszerű tudás birtoklásának, hiszen ez az alapja a mindenkori versenyképeeségünknek. Meggyőződésünk szerint csak ezt követeti a korszerű eszközök beszerzése, birtoklása. Ennek a felismerésnek is szerepe van abban, hogy a Master-Good cégcsoport jelen pillanatban a Baromfi-Coop Kft.-vel együtt a magyarországi csirketenyésztés, -hízlalás, -vágás és -feldolgozás volumenének nem kevesebb, mint harminc százalékát adja.

Cégünk fennállása óta (1991) minden évben eredményesen gazdálkodott. Nem véletlenül, hiszen a mindenkori megtermelt eredményt tudatosan visszaforgattuk a vállalat fejlesztéseire, bővítésére. Az elsődleges célunk az volt, hogy a tevékenységünk, amelynek fő profilja a víziszárnyas-tenyésztés, a termelés és feldolgozás teljes vertikumát építsük ki. Ez 2010-re szerencsésen megtörtént, így most már a törzstenyésztés, keltetés, nevelés, takarmánygyártás, feldolgozás, kereskedelem a mi irányításunk alatt áll. Ennek a komplexitásnak is köszönhető, hogy jelenleg az ország húsliba-előállításának negyven-negyvenöt százalékát, illetve a kacsa előállításának tizenöt-húsz százalékát vállalatunk termeli meg. A 2011-es évben befejeztük az egységes vállalat-irányítási rendszer kiépítését, amely a következő évekre, évtizedekre biztosítja a naprakész pontos információt a vállalat egész területéről. Büszkén mondhatjuk, hogy több mint 800 munkavállalónk van a cégcsoportnál, és ezen felül mintegy három-négyszáz vállalkozó kötődik a napi munkánkhoz. Termékeink jelentős része, mintegy nyolcvankilencven százaléka a külpiacokon talál vevőre, a legjelentősebb vásárló országok: Németország, Ausztria, Franciaország, Anglia, Japán, Kanada. Többek között ezért is rendkívül fontos a magas színvonalú, minőségi termék előállítása, amely megfelel a nemzetközi szabványoknak. Eredményes gazdálkodásunk szükséges feltételei a szaktudás, lelkiismeretes, tisztességes munka, az állandó piaci, gazdálkodási, pénzügyi környezet ismerete és a cég működésének folyamatos ellenőrzése.

TOP 45 100

Napló Top 100 klub

A szakképzés a közbeszerzés látlelete A legnagyobb gond a gyakorlati képzés hiánya, a tanulók érdektelensége, a fizikai munka iránti ellenszenv. Mindkét területen jócskán akad tennivaló: jó szakemberek nélkül nincs versenyképes gazdaság, a közbeszerzési törvény pedig úgy rossz, ahogy van. Tömören ez volt a konklúziója annak a beszélgetésnek, amely a Hajdú-bihari Napló és a Divinus Hotel közös rendezvénye, a TOP 100 Klub keretében zajlott 2011. március 3-án a Divinus Hotelben, ahol a helyi vállalkozások, cégek képviselői mondhatták el véleményüket e két témában. Aktuális A szakképzés ma az egyik legaktuálisabb kérdés: számos szakmában „fogyóban” vannak a szakemberek, a képzés még mindig nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően zajlik. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési igazgatója előadásában kitért arra, hogy a szakképzésben a legnagyobb gond a gyakorlati képzés hiánya, a tanulók érdektelensége, a fizikai munka iránti ellenszenv. A jövőben szükséges, hogy már a 8. általános elvégzése után kezdődjön meg a szakmai képzés, s egy év tanműhelyben eltöltött idő után a diák a cégekhez kerüljön szakmai gyakorlatra, s közvetlenül az iparban szerezze meg a szükséges gyakorlati ismereteket. – Ehhez persze az is kell, hogy a szakmai képzésben országosan jelenleg részt vállaló 9000 vállalkozás száma mintegy 20 ezerre nőjön. Ennek 3-4 év alatt van reá-

SZILÁGYI JÁNOS

lis esélye. A kamara novembertől már 125 szakma képzésben működik közre, a cél a gyakorlati óraszámok emelése, a képzési rendszer egyszerűsítése és korszerűsítése, valamint a gazdasági szervezetek érdekeltté tétele a szakképzésben – fogalmazott vitaindítójában Szilágyi János. A megbecsülés hiánya A témához kapcsolódóan a cégek vezetői szerint az egyik legnagyobb gond talán e területen a szakmunkásvégzettség értékének és presztízsének elvesztése, az anyagi és az erkölcsi megbecsülés hiánya, s míg ezeket vissza nem állítják, nem lesz változás. A szomszédos országokban kevés a különbség a diplomás és szakmunkás bérek között: sok EU-tagállamban, a diplomások bére 1,2–szerese a szakmunkásokénak, nálunk 3,5-szerese. Egy másik hozzászólásból kiderült, hogy nem csupán az ipar, hanem az agrárium is szakmunkáshiánnyal küszködik.

GAJDOS RÓBERT

TOP 46 100

Hiányoznak a gyakorlati területek, ahol akár egy szakmunkás, vagy akár egy egyetemről kikerülő friss diplomás agrár szakember megfelelő gyakorlatot szerezhetne, mondjuk akár egy sertéstelep menedzselésében. Sok a kiskapu A közbeszerzés, ugyan más aspektusból, de hasonlóan fajsúlyos dolog, mint a szakképzés. Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Tanács elnöke arról beszélt, hogy a közbeszerzési törvények Európa más országaiban sem működnek túl jól. Nálunk sem, sok az anomália, a „kiskapu” annak ellenére, hogy 2010-ben csaknem egynegyedét átírták a törvénynek, azzal a céllal többek között, hogy a kisés középvállalkozásokat helyzetbe hozzák. Az új közbeszerzési törvény várhatóan már idén júliusban hatályba is lép.

Talán az EU legrosszabbja A megjelent cégvezetők egyetértettek abban, hogy a közbeszerzési törvény úgy rossz, ahogy van, talán a legrosszabb az EU-ban: drága, tele van joghézaggal, bürokratikus és majdhogynem alkalmazhatatlan. Az itthon működő vállalkozások nem előnyöket kérnek, hanem egyenlő esélyeket. Megjegyzésként elhangzott, hogy sok esetben az eljárás kiírója előre megállapodik a kivitelezővel, s úgy írja ki az eljárást, hogy másnak esélye se legyen pályázni. A törvény célja lenne többek között a körbetartozás megszüntetése is, az eredmény egyelőre siralmas.

Napló Top 100 klub

A „felületi kezelés” nem segít A kormány nem tud olyat lépni, hogy ne a választóival menjen szembe. Két évvel ezelőtt, a válság kitörésekor mennyivel jobb előadást lehetett volna tartani; most azonban más a helyzet – kezdte mondandóját Csaba László közgazdász professzor a Napló TOP 100 Klubjának 2011. április 8-i rendezvényén. Aztán egy példa következett az éppen „bedőlt” Portugáliáról, amelynek a gazdasági paraméterei a professzor szerint félelmetesen hasonlítanak a mienkre. Rosszkor jött Nem jók a gazdasági mutatók, de nem is rosszak, ám alacsony az ipari termelés, tíz év alatt mindössze egy százalékot nőtt, és a bejelentett reformoknak is csupán egynegyedét hajtották végre, a többit kihagyták. – Amikor mindennek vége, már hatodik negyedéve nőnek a mutatók a válság után, akkor hirtelen bedől egy ország. Ennek az az üzenete, hogy velünk is megtörténhet. Rosszkor jött. Mi a helyzet itthon? A kormányzat most jelentős részben saját magával van elfoglalva, nem nagyon van érzékenysége arra, mit kell majd csinálni, ha „a mi fejünkön lesz a tehénlepény”. Pedig a magyarországi mutatók, az infláció, a jövedelem, a bérek alakulása, nem sok jóra engednek következtetni. Bizonytalan az ország financiális helyzete, amivel a kormány nem számol, ha szá-

molna, akkor nem egy változatban készítene tervet – mondta a közgazdász professzor. Szerinte az új kormány megalakulásakor az ország lassú növekedési pályán volt, ám mivel a 2008–2010 közötti időszakban csak „felületi kezelést” kapott az ország, a problémák nem oldódtak meg. – Gödörben vagyunk, amiből talán 2014re tudunk kikapaszkodni, addig viszont nehéz úgy csinálni a dolgokat, hogy „senkinek ne lépjenek a lábára”. Nem alakult ki egy határozott fejlődési irányvonal. Sokan azt gondolják, a megszorítás az egyenlő a reformmal, ez óriási tévhit. Elvenni valahonnan valamit, és azt máshová tenni, az nem reform. Nagyon nincs rendben, hogy lassan eltelik egy év, s még mindig

Kérdések és válaszok: Ábrahám László, NI Hungary Kft.: – A beharangozott 16 százalékos jövedelemadó nem jelent-e óriási lyukat a költségvetésben? Csaba László: A 16 százalékos jövedelemadóval a kisebb keresetűek járnak rosszabbul. A lyuk, ami a költségvetésben van, jelentős, a 108 százalékos hiány rémisztő szám. Már most látszik, a költségvetésben a tervezettnél jóval nagyobb hiánnyal kell számolni. Nagy Antal, Dispomedicor Zrt.: – A magyar termékek piacra jutása terén komoly problémák vannak az elosztórendszerekkel. Rendbe lehet-e ezt tenni rövid idő alatt? Csaba László: Az elosztórendszereket nem lehet gyorsan rendbe tenni. Az első évtizedet elpackázták, vadkeleti struktúrák jöttek létre, s azért nincs magyar áru a boltokban, mert a kereskedelemben elmulasztották az aktív piacépítést. Bárány László, Baromfi Coop Kft.: – Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére mennyi az esély? Csaba László: Minden adó politika kérdése. 2010-ben és 2011-ben is a költségvetés nagyon kifeszített. Már az említett 16 százalékkal is mintegy 350 milliárdról mondtak le. Nem maradt mozgástér. Fülöp Zsolt, Delog Kft.: – A közelmúltban derült fény egy országokon átnyúló mintegy ezermilliárdos áfacsalásra. Valós lehet ez a szám? Csaba László: Az ezermilliárdos csalás valós szám, összhangban azzal a törekvéssel, hogy megpróbálják felszámolni a feketegazdaságot.

nem látszik, merre megyünk – fogalmazott Csaba László. Őszre derül ki A Széll Kálmán Tervről szólva a professzor úgy fogalmazott, hogy jó irányba mutat, de egyben az unió és a külföldi befektetők megnyugtatására is szolgál. Van benne vér-veríték, de hogy valójában milyen részekből áll majd össze, és hogyan tudjuk elérni a kitűzött célokat, az csak őszre derül ki. Néhol, mint például a munkahelyteremtésre vonatkozó passzusokban, kicsit túlzott optimizmussal számolnak, mert szerinte legalább két év kell még, mire látszik valamiféle növekedés e területen. – Ez a diagnózis, valódi terápiás terv még nincs, mert pénz sincs – fejtette ki Csaba László. Az euró bevezetése kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a kormány a kiigazított államháztartás mellett elkötelezi magát, akkor megfelel az euróövezet elvárásainak és képes lesz bevezetni az eurót, ha nem, akkor maradnak a megszorítások és a lebegtetés.

Csaba László

TOP 47 100

Napló Top 100 klub

Nem túl rózsás a helyzet A belső kereslet lassan talál magára a múltbeli egyensúlytalanságok miatt. A válság után lassú ütemben indultak el a gazdasági folyamatok, a javulás is csak lassan várható – fogalmazott Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Napló–Divinus Top 100 Klub 2012. 05. 12-i rendezvényén, a Hotel Divinusban. Az MNB elnöke beszélt a monetáris politika jelenlegi helyzetéről és a várható folyamatokról. Csökkenhet az infláció – Az infláció nem a belső gazdaságból fakad, a külső hatások nyomják fel: például a nyersanyagok, az olaj, a nyers élelmiszerek növekvő ára, ehhez párosul még a belföldi piac szűk kereslete. A jelenlegi 4,7 százalékos inflációs értéket két év alatt csökkenthetjük 3 százalékra, de ennek az az ára, hogy az alapkamatot huzamosabb ideig 6 százalékon kell tartani – fogalmazott az MNB elnöke. Mint

hogy a hazai pénzügyi rendszer sokkellenálló, ugyanakkor nem támogatja a gazdasági fellendülést. Továbbra is csökken a lakossági és a vállalati hitelezés, tehát a várt fordulat kitolódik. A bankadó hatásairól – A bankadó és a kilakoltatási moratórium sem támogatja a bankok hitelezési képességét, ami miatt a pénzintézetek kénytelenek folyamatosan átstrukturálni a portfóliójukat, így nem tudnak újakkal megjelenni a piacon. Ugyanakkor a bankadó stabilizálja a költségvetést, de gyengül a bankok tőkeakkumulációs, valamint tőke- és forrásvonzó képessége – tette hozzá Simor András, aki szerint bár a

hitelezés mérséklődik, a háztartási hitelek állománya a svájci frank erősödése miatt nőtt. A jövedelemarányos törlesztőrészlet is egyre magasabb, ezért a hitelállomány és a törlesztési teher tovább növekszik. – Egyensúlyi helyzetünk sokat javult, de a sérülékenységünk még sokáig megmarad – 10 évbe is telhet, míg a helyzetünk konszolidálódik. Az államadósság mérséklődő pályára állhat, de vannak kérdőjelek, ideiglenes intézkedések, amelyek hosszú távon nem tarthatók fenn. A Széll Kálmán-terv intézkedései jó irányba mutatnak, de a növekedésre gyakorolt hatásait a részletek hiányában még nem tudjuk pontosan megítélni – így a bankelnök.

Simor András

mondta, a magyar gazdaság lassan kijön a válságból. A múlt évben ez még nem volt látható, többek között a hatalmas adósságállomány, a svájci frank szárnyalása, a munkanélküliség, a hitelezési hajlandóság, és az ezek által visszafogott belső fogyasztás miatt. A munkaerő-piaci változások kapcsán kijelentette: rövid távon a jelenlegi szintről nem lesz nagy elmozdulás. Nő a termelékenység, de a bérek nem nőnek vele együtt. A hitelezési politikáról azt mondta,

Kérdések és válaszok: Muraközy László: A magyar gazdaságban 40 éve mindig nagyobb az infláció, mint máshol. Milyen okai vannak ennek? Simor András: A legfontosabb oka a költségvetési politika és a jelentős mértékű túlköltekezés. Hegedűs Lajos: Mivel magyarázható a forint folyamatos erősödése? Simor András: A napokban éppen gyengült. De Magyarország fizetési mérlege 2009-től többletet mutat. Az ország megítélése változott a kiigazító intézkedések hírére – alapvetően ezzel magyarázható. Nagy Antal: Erős nemzeti valutával, forinthitelezéssel lehet-e erős nemzetgazdaságot építeni? Simor András: Valós alternatíva lehet, vannak rá jó példák: Svédországban, Csehországban vagy Dániában – alacsony kamat, stabil gazdaság. A kérdés csak az, hogy ugyanezt mi is képesek vagyunk-e kiszenvedni és fenntartani.

TOP 48 100

Napló Top 100 klub

„A kormány fordítva ült a lovon” Kettős beszéd: a politika nem vallja be, hogy a gazdasági irányításban stratégiát váltott. A történet onnan indul, hogy 2008-ban gazdasági válság tarolta végig a világot. Minden fejlett ország hatalmasat zuhant, és különböző tempóban „másznak” ki belőle, a leghamarabb éppen a „főbűnös”, az USA áll talpra. Mi 2012 végére talán elérjük a krízis előtti szintet – fogalmazott Vértes András, közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a Napló– Divinus TOP 100 Klubjának 2011. júniusi rendezvényén, „Látszat és valóság” című előadásában. Lejtmenetben Magyarország sajátos helyzetben van. Más a látszat és a más a valóság. A látszat az, hogy kifelé mászunk a gazdasági gödörből. A valóság az, hogy bár elindult valami felfelé, de 2011 elején a hibás gazdasági stratégia miatt újra lejtmenet következett. – A kormány hosszú ideig „fordítva ült a lovon” azaz fontosabbnak tartotta a gazdasági növekedést, semmint az egyensúly megteremtését. Nyolc hónap kellett hozzá, hogy teljesen világossá váljon: ez az út a totális csődhöz vezet. Ugyan nem beszélnek róla, de teljesen új irányt vett a gazdaságpolitika – jelentette ki Vértes András. Mint mondta, az egyensúly fontosságának megkérdőjelezése, a reformok és megszorítások, a rossz szerkezetű adócsökkentések, az átmeneti ágazati adóne-

mek bevezetése, mind ahhoz vezetettek, hogy kockázati pályára került az ország. Elvesztettük a külföldi tőke bizalmát, csökkent a belföldi fogyasztás és a munkanélküliség is növekedett. A piacok egyértelmű jelzéseket adtak arra, hogy fordítani kell a kormánykeréken. Szenved a gazdaság – Persze, látványos növekedés továbbra sem várható, az illúzió lenne, továbbra is nő a hiány, a költségvetés zsebe annak ellenére lyukas, hogy a magánnyugdíjpénztárak államosításával nincs államháztartási hiány. Valódi megoldást a szerkezeti reformok hoznának, ám ez még várat magára – mondta Vértes András, megjegyezve, hogy bár az export nő –, igaz, az sem

teljesen az, aminek látszik, hiszen magas az importtartalma –, de ettől még a belső gazdaság szenved. Néhány ágazat ugyan magára talált: az elektronikai szektor, a járműgyártás, a textilipar és az élelmiszeripar stabil maradt, mert enni muszáj. Hiányoznak a növekedés forrásai, nem jön be friss tőke, sőt újabban a hazai befektetők is kiviszik a pénzüket. Nem nő a fogyasztás, a munkaerő-piaci kereslet, az uniós projektek egy éve állnak, a kisvállalkozások szenvednek, a nagyok pedig óvatosak. Sok az elvonás, és hiába javul a termelékenység, az nem képez adóalapot – így a gazdaság nem „dübörög”. – Váltani kell, politikát, embereket, a „kettős beszéd” nem jó irány, mert csak károkat okoz – jegyezte meg a közgazdász.

Kérdések és válaszok: Ábrahám László: Az elmúlt időszakban a nagyvállalatok teljesítménye 3–5szörösével nőtt, mint a kicsiké. A kkv-szektortól várjuk, hogy egymillió munkahelyet teremtsenek. Hogyan lehet őket helyzetbe hozni? Vértes András: Nem jó a modell. Nem a német példát kellene követnie, sokkal inkább az osztrákot. Itthon 1,6 millió vállalkozás van bejegyezve, ebből 250 ezer működik valahogy, s talán 30 ezernél van komoly foglalkoztatás. Ezt kell rendbe tenni. Nagy János: A hitelekről: mi a magyar sajátosság ebben? Vértes András: Az egész úgy, ahogyan van, magyar sajátosság. Külön kell választani a lakossági, a vállalati és a projekthiteleket. Most szinte mindegyik áll. A lakossági hiteleknek még van is fedezetük, ott vannak a lakások, házak, a vállalatinak azonban nincs, hiszen egy nem működő üzem semmit sem ér. A kormány egy éve beszél a devizahitelesek megmentéséről, eddig nem történt semmi. De nem is ezzel van a nagyobb baj, hanem a fedezetlen forinthitellel. Hegedűs Lajos: Milyen kilátásaink vannak a jövőre nézve? Vértes András: Ha így megy tovább, nem jók! Váltani kell, abba kell hagyni a belharcokat. Ha végre a szakemberekkel is kommunikál a politika, akkor képesek vagyunk kilábalni.

VÉRTES ANDRÁS

TOP 49 100

Napló Top 100 klub

A bóvli kategória fölött eggyel A külső válságól beszél a kormány, a belsőről nemigen. Rosszabbra kell felkészülni, mint korábban jósolták – mondta a helyi gazdaság vezető szereplőinek Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa a Napló– Divinus TOP 100-as klubjának vendégeként 2011. szeptember 30-án. Zsákutca Már 2010 második felében is látszott, hogy nem jó az irány: zsákutca. A kormány növekedésre számított, bizonyos mutatók növekedtek is, ám összességében lejtmenetben van az ország. Hiába voltak kiigazítások, nagyszabású tervek – lásd Széll Kálmán-terv –, valójában egyik sem hozta a várt eredményt. A kommunikációban pedig megy a „terelés”, beszélünk mindenféle külső válságról, az írről, a görögről, az euró válságáról, csak éppen arról nem, ami bennünket közvetlenül érint, a belső piacok szűküléséről, az egyre mélyülő belső válságról – jelentette ki Petschnig Mária Zita. Bár a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa azzal kezdte az előadását, hogy optimistán fogalmaz majd, és ad némi reményt a következő időszak gazdasági várakozásait tekintve, ám a TOP 100-as Klub vendégei nem érezték ezt az optimizmust. – A helyzet sokkal rosszabb, mint azt korábban vártuk, ugyanis a kormányzat a külső piacok lanyhulására és a belső piacok 2-3 százalékos növekedésére számított, ám ez nem így alakult. A belső vál-

sággal van a legnagyobb gond – fogalmazott Petschnig Mária Zita. Lejtmenetben A probléma gyökere alapvetően a kormány „zsákutcás” gazdaságpolitikája. A szakember szerint a magyar gazdaság nem tud „belülről” helyreállni. 2010 közepétől a világ elkezdett „felfelé mozdulni”, ezzel szemben Magyarország lejtmenetbe kapcsolt. Ezt mutatják a számok is: 2011 elején hazánk teljesítménye az uniós átlaghoz képest 92 százalékon állt, ezzel szemben a lengyelek 106, a szlovákok 108 százalékon teljesítettek. – A zsákutcás gazdaságpolitikának a gazdaság issza meg a levét: a kormány ott adott adókedvezményt, ahol a legkisebb

Kérdések és válaszok: Nagy János: A hírek arról szólnak, hogy az uniós források lehívása nem zökkenőmentes. Számíthatunk-e a beruházások növekedésére? Petschnig Mária Zita: A prognózis szerint az építőiparban 2 százalékos növekedésre számítunk a következő évben. Szabó Miklós: Van-e reális alapja annak, hogy a mezőgazdaság növekedni fog? Mi, a mezőgazdaságban ténykedők nem látunk optimizmusra okot. Petschnig Mária Zita: Tény, a 2010-es év gyászos évnek bizonyult a mezőgazdaságot tekintve, legfőképpen az időjárás miatt. Ha azt vesszük bázis évnek, akkor 2011 nagyon jónak számít, hiszen a mezőgazdaság GDP-hez történő hozzájárulása idén 20 százalékkal nő, úgy, hogy az agrárium a teljes GDP-nek csupán 4 százalékát teszi ki. Ábrahám László: Milyen hatása van a gazdaságra a minimálbér 78 ezer forintról 92 ezer forintra történő emelésének? Ez a lépés egy csomó legális vállalkozást padlóra küldhet. Petschnig Mária Zita: Komoly kérdés. Már a 2001–2002-ben megtett lépések, az 54, majd 25 százalékos emelés miatt is ágazatok mentek tönkre. Az idei 18 százalékos emelés nagyon sok. A kormánynak fogalma sincs a vállalkozások bérfejlesztési képességéről. A káosz csak fokozódik.

TOP 50 100

a hatás, hiszen nem volt fogyasztásserkentő hatása, a fogyasztói réteg helyzete nem javult, a munkaerőpiac alakulása tovább csökkentette azt. „Görög út” – A kormány kiszámítható gazdaságpolitikát ígért, azt mondták, jó az irány, csak a sebességet kell fokozni. A zsákutcába? Így a 2012-es év sokkal nehezebbnek ígérkezik. A kormány rákényszerült egy deficit- és adósságcsökkentő pályára, s ezt nem lehet nem tartani, mert akkor jön a „görög út”. Magyarország besorolása jelenleg „a bóvli kategória fölött van eggyel”, ami köszönhető a külső és belső piacok, a pénzpiaci feltételek romlásának, a bizalomvesztésnek. Az alapvető hibák körébe tartozik többek között a végtörlesztés, amelynek hatásait majd a következő kormányok nyögik. A Széll Kálmán-terv végrehajtása egyre nagyobb kockázattal jár, csakúgy, mint a közmunkaprogram, amellyel nem lehet helyettesíteni a vállalkozók foglalkoztatási programját. Romlanak a vállalkozások külső és belső piaci feltételei, a finanszírozási feltételek, illetve a háztartások helyzete, amit a zavaros bérszabályozás, a reálkeresetek 3-3,5 százalékos csökkenése csak tovább ront. Ugyan van remény az egyszázalékos növekedésre, a beruházások 3 százalékos emelkedésére, de ehhez további megszorítások kellenének, amit már nem bír el az ország – jellemezte hazánk helyzetét Petschnig Mária Zita.

Napló Top 100 klub

Vissza a feudális viszonyok közé Mellár Tamás közgazdász professzor volt a Napló TOP 100 Klub vendége az ötcsillagos Hotel Divinusban. A Széll Kálmán-terv 2.0, sőt negatív hatással lesz a gazdaságra, mert nem nyúl hozzá az olyan „szent tehenekhez”, mint a gazdaságélénkítő hatással bizonyítottan nem járó egykulcsos adózás vagy például a közel kétezer milliárd forintot felemésztő, rosszul hasznosuló állami támogatási rendszer, amelyből a radikális átalakítást igénylő MÁV-ot vagy a BKV-t is finanszírozzák – jelentette ki 2012. május 4-én Mellár Tamás a Napló TOP 100 Klubjában. A saját magát jobboldali közgazdászként aposztrofáló, az első Orbán-kormány munkájában élénken közreműködő szakember hangsúlyozta: bár az új programról a kabinet részéről azt mondják, hogy az strukturális változásokat hoz, ez nem igaz, valójában csak új bevételeket igyekszik teremteni. Amelyek között – tette hozzá – van jó ötlet, mint az elektronikus útdíj, de például a tranzakciós adóról elsőre azt hitte, hogy vicc. – A gazdaság szempontjából az az üdvös,

Ha a földesúr katolikus, majd a jobbágyot is azzá teszi. MELLÁR TAMÁS

ha a pénz forgási sebessége nő. Ez az adó pont az ellenkező hatást váltja ki, hiszen a pénz mozgását adóval terheli. A nagy cégek ki fogják kerülni ezt a sarcot azzal, hogy külföldi címet jelölnek meg telephelyükként – mondta Mellár Tamás, aki elítélően szólt az egykulcsos jövedelemadózásról. Mint említette, 500 milliárd forint esett ki így az állami költségvetésből, s jelent meg a bruttó 280 ezer forintnál többet keresőknél. Ezzel a többlettel azonban a jómódúak nem a gazdaságot élénkítették, ahogy azt Matolcsy Györgyék várták, hanem a megtakarításokat növelték, illetve luxuscikkeket vásároltak belőle, főként az importot

erősítve. Ezt a félezer milliárdot sokkal hasznosabb lett volna a kis- és középvállalkozásokra fordítani oly módon, hogy állami szerepvállalással piacot építsenek a számukra, s olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyek egész vállalkozói közösségeknek hajtanak hasznot (tejfeldolgozók, szárítók, hűtőházak építése, stb.). Egyszerre a kettőt? Bár a kormány azt sulykolja, hogy az egykulcsos adózással a középréteget kívánja gyarapítani, Mellár szerint valójában ez jó előre megfontoltan a felső réteg erősítését szolgálja. A közgazdász többször beszélgetett Orbán Viktorral első minisz-

terelnöki ciklusában, s úgy látja, hogy a politikus a 2002-es, a Fidesz számára hidegzuhanyként ható vereség után lépett más útra. – Orbánban akkor születhetett meg a gondolat, hogy Magyarországon még nem lehetséges egyszerre piacgazdaságot és demokráciát csinálni. Mert Magyarország ma is feudális viszonyok között él, s nem alulról kell építkezni, hanem felülről uralni a rendszert. Monopolhelyzetbe hozni a magyar nagyvállalkozókat, s az egzisztenciális szálakon keresztül majd ők biztosítják, hogy az alattuk lévők a kívánt pártra szavazzanak. Ha a földesúr katolikus, majd a jobbágyot is azzá teszi – élt a hasonlattal.

Fakarddal tankok ellen Mellár Tamás – mint hangsúlyozta – érteni véli azt a szemléletet, amivel a kormány elindult 2010-ben, s melynek lényegi része, hogy jelentősen mérsékelnék a külföldi tulajdonú vállalatok súlyát a magyar gazdaságban, és inkább a hazaiakat hoznák helyzetbe. – Én sem repesek attól, ha sok külföldit látok, akik jelentős pénzt visznek ki komolyabb értékteremtés nélkül. De kis, nyitott, sebezhető gazdaságként az ilyen háború nem megnyerhető, olyan, mintha gyerekeket küldenénk fakarddal az amerikai tankok ellen. Januárban a 324 forintos euróval a külföld Magyarországot csuklóztatta, s az árát a magyar állampolgárok fizették meg – jegyezte meg a közgazdász, aki elhúzódó tárgyalásokra számít az IMF-el. – Mindkét részről a „húzd meg, ereszd meg” taktikája zajlik, ezért az ősz előtt egyáltalán nem számolok a megállapodással – indokolta.

TOP 51 100

www.új-volkswagen-golf.hu

Golf. Das Auto. Tekintse meg és próbálja ki személyesen az új Golfot november 9-től márkakereskedésünkben! A Volkswagen Golf motorizáltságtól függő, kombinált átlagfogyasztása: 3,8–5,3 l/100 km, széndioxid-kibocsátása: 99–121 g/km.

Az Ön Volkswagen márkakereskedője: Debrecen Autóház Zrt. 4030 Debrecen, Mikepércsi u. 23-33., telefon: +36 52 500 222, fax: +36 52 474 669, www.debrecenauto.hu

Hírek, információk, érdekességek a hét minden napján, értékes nyereményjátékok, előﬁzetői kedvezmények.

OLVASSON MINKET, LEGYEN NAPRAKÉSZ!

www.naplo.hu Részletes információk: 06/40 424-424

Hajdú-bihari Napló a megyei napilap!

TOP 52 100

Napló Top 100 klub

Az igazi korlát a bizalom hiánya Nem a pénz hiánya okozza a bajt, nem azért van válság. Ezt Bokros Lajos közgazdász professzor, európai parlamenti képviselő jelentette ki a Napló TOP 100 Klub rendezvényén, 2012. június 1-jén az ötcsillagos Divinus Hotelben. – Az unió komoly és pusztító válságától nem választható el a mai magyar valóság. Az ország akkor sem lenne kedvezőbb helyzetben, ha jobb lenne a kormányzás. Ha az unióban nincs fellendülés, akkor nálunk sem lehet virágzás, mert elszigetelten ezt nem lehet létrehozni – fogalmazott Bokros Lajos a bevezetőjében. Hamis alternatívaként jellemezte azt a két irányt, amelyek ma az ország állapotjavításának irányait jelenthetik: egyik oldalon a megszorítás, az egyensúly helyreállítása, az adósságrendezés van, míg a másikon a növekedés.

litika úgy tudja a bizalmat helyreállítani, ha logikus, ésszerű és szakszerű. E tekintetben mi mélyponton vagyunk. A szavak és a tettek ezzel szembemennek, rombolják a vállalkozói bizalmat – jelentette ki. Magyarország ismét recesszióban van. Nincs növekedés, bár az egyensúly valamelyest javult az ad hoc intézkedésekkel – lásd nyugdíjpénztárak –, de az infláció is beragadt egy 4-5 százalékpontos sávban. – Nekem az a legnagyobb bajom, hogy a kormányza-

ti politika saját céljait nemhogy elérni nem képes, hanem azt megközelíteni sem. Ne keltsük a magyar társadalomban azt az illúziót, hogy mi győztesek vagyunk, miközben „megharapdáljuk” azok kezét, akiktől a segítséget várjuk – mondta Bokros Lajos. A neves közgazdász szerint messze nagyobb a baj, és nem csupán gazdaságpolitikai, hanem olyan, amely egy Európa, kapitalizmus és piacgazdaság ellenes utat feltételez. Ez pedig Bokros Lajos szerint a harmadik világba vezet.

Kérdések és válaszok:

Bokros lajos

Mélyponton vagyunk – Mindkettőre szükség van, de növekedést „gyártani” nem lehet. Nálunk történtek ugyan rövid távú intézkedések, de ezek nem vezettek tartós eredményhez, egyensúlyhoz, növekedéshez. A gazdasági fellendülés nem elhatározás kérdése, hanem olyan üzleti környezet megteremtése, amely ösztönzi a befektetéseket, a fejlesztéseket. Ha ez megvan, akkor a „pénz oda fog állni”. A piacgazdaságban a gazdaságpo-

Bódi László: Újabb minimálbér-emelésre készülnek, egyre kisebb lesz az az ös�szeg, amit a teljesítményösztönzésre lehet majd fordítani. Mi erről a véleménye? Bokros Lajos: Soha nem voltam híve annak, hogy politikai szinten emelgessék a minimálbért. Alulról zárni a jövedelemollót azt jelenti, hogy nem fognak jobban keresni az emberek, hanem munkanélkülivé válnak. Ábrahám László: Még mindig 100 milliárd forintot meghaladó összeg áll rendelkezésünkre a GOP1 alapban, ami K+F-re fordítható. A szabályozók rosszak, vagy mi nem találjuk meg a módját, hogy hozzájussunk? Bokros Lajos: Nem találjuk a módját. A magyar vállalkozói és kormányzati hozzáállás nem elég pontos. Nem pusztán nálunk jelent problémát a K+F-kérdés, de 90 százalékban magyar „betegség”. Licska József: Ha most Ön olyan pozícióban lenne, lennének konkrét elképzelései a helyzet megoldására? Bokros Lajos: Lennének. Van véleményem politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi kérdésekről is. Nincs az uniónak még egy tagállama, ahol kétharmados többséggel bír a kormány, ami lehetőség is, de óriási felelősség is. A kormány nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezt a kivételes pillanatot nem az ország javára fordította, épp az ellenkezőjét teszi annak, amit kellene. Muraközy László: Lát-e bármi jót a változásokban? Bokros Lajos: Összességében nem látom a pozitív hozadékát a „reform” intézkedéseknek. Nem javultak a szolgáltatások, és azok minősége sem. Valójában nincsenek is reformok, csak „bürokratikus maszatolás” van.

TOP 53 100

Napló Top 100 klub

„Mi előre megmondtuk...” „Kénytelenek vagyunk óvatosan bánni a számokkal, mert a kamara véleményét az élet eddig mindig igazolta.” Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 2012. július 5-én, az ötcsillagos Hotel Divinusban megrendezett Napló TOP 100 Klubban a magyar gazdaság elvárásairól, kihívásairól, a pályázati rendszerről, annak anomáliáiról és a szakképzés sarkalatos pontjairól beszélt. – A kamara szólt, hogy ahol a pályázati forrásokat a gazdaságra fordították, ott fenntartható a pálya, ellenben ahol a pályázati pénzek közösségi célokat szolgáltak, ott nem. Ott volt a rossz görög és portugál példa, és mellette pozitívként az íreké és a lengyeleké. Nem mindenki szúrta el – fogal-

képessége javuljon, ezért inkább az infrastrukturális, jóléti fejlesztéseket támogatta – mondta. Vissza a startmezőre! Parragh László szerint vissza kellett volna menni a startmezőre, s elölről kezdeni mindent, figyelembe véve a „brüsszeli minimum elvét”. Ezt persze nem tehettük meg, hiszen az legalább egy évre „padlóféket” jelentett volna a gazdaságnak. – A hitelesség hiánya az elkövetkezendő időszakban is probléma lehet. Ebben a pályázati időszakban a pénzek jelentős része le van kötve, de nem biztos, hogy el is tudjuk költeni, az elnyert beruházások jelentős része nem valósul meg, hiszen nincs meg hozzá az önrész.

A kamara szerint akár ezermilliárdokban mérhető majd az az összeg, ami ugyan a rendelkezésünkre állt a 2007–2013-as időszakban, de nem tudtuk felhasználni. Nincs remény arra, hogy a jövő év végéig az átcsoportosításokat végrehajtsuk. Joggal jöhet az EU, hogy minek akarunk a 2014–2020-as időszakra több pénzt, ha ezt sem tudtuk elkölteni. Jelentős szerepben A regionális fejlődésben jelentős szerepük van a kis- és középvállalkozásoknak, kulcsszerepük lenne a felzárkózásban, ám források híján nem tudnak lépni. El kell érni, hogy a pályázatok során az önerő a lehető legkisebb mértékű legyen – mondta az előadó.

Kérdések és válaszok: Parragh László

mazott Parragh László, megjegyezve, hogy sok-sok olyan dologra költöttünk uniós forrást, amelyeket ma már emblematikus negatív példaként emlegetünk, mint például a 40 centis kilátót. – Azt is előre megmondtuk, hogy az uniós források átcsoportosítása nélkül nem lesz érdemi növekedés – az élet ezt is igazolta. Ugyanakkor az EU nem érdekelt abban, hogy a csatlakozott országok vállalkozásainak verseny-

Kissné Szalóki Ágnes: Épeszű vállalkozás most nem pályázik: vagy árbevételt kell növelni, vagy létszámot. Ebben a helyzetben egyik sem tervezhető. Akkor hogyan? Parragh László: Ezek a kitételek a válságra való tekintettel az esetek többségében felülírhatóak. György Géza: A pályáztatás másik oldala a kkv-besorolás kérdése. Sok pályázatból kimaradunk egy megmaradt jogszabály miatt. Az államigazgatás pedig csak lassítja a pályázatok kihasználását, a külföldiek néha nevetnek rajtunk… Parragh László: Erre mondtam, hogy ez egy iparág lett mára. Fábián István: A Debreceni Egyetem nyitott a gazdaság felé, a vállalkozásokkal együttműködik, de a jelenlegi jogszabályi változások gúzsba kötik a felsőoktatást. Ha ez a logika marad, a felsőoktatás nem tudja kiszolgálni a gazdaság igényeit. Parragh László: Egyetértek, szükség van egy másik programra, amely a felsőoktatást, a magas szellemi hozzáadott értéket képviseli. Most kőkemény sokkterápia zajlik a munkaerőpiacon és a felsőoktatásban is.

TOP 54 100

Napló Top 100 klub

Feléltük a pénzt és a bizalmat Bajnai Gordon sürgető gazdasági és társadalmi teendőkről beszélt a Napló TOP 100 Klubban. A rendszerváltáskor a magyar polgárok többsége egyetértett azokban a dolgokban, melyek meghatározták, merre menjünk, és a politikai versengés ezen kereteken belül zajlott: demokráciát akartunk, szabadpiaci versenyt, szükségesnek tartottuk a társadalmi szolidaritást és a nyugathoz tartozást. Mostanra ezek a célok mind megkérdőjeleződtek – mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2012. szeptember 18-án a Hotel Divinusban, a Napló TOP 100 Klubjában. Bűnös feledékenységként értékelte, hogy annak idején elfelejtettük tisztázni, mit jelent a nemzet, miért jó magyarnak lenni; a közösséghez tartozás ugyanis sok nehézségen átsegít és gazdasági erőt jelent. Az IMF-hitelről úgy véli, az nem megoldás, hanem haladék, és nem elsősorban az ország gazdasági stabilitása miatt van rá azonnal szükség, hanem a vállalkozók és magánszemélyek hitelkamatainak csökkenése érdekében. Az Orbán-kormány elmúlt két évi tevékenységének néhány elemével, például az inaktívak számának csökkentésével célját tekintve egyetért, de a módszerével nem; összességében azonban úgy véli, a jelenlegi vezetők intézkedéseikkel az ország jövőjét élik fel. Ugrás a mélybe Az utóbbi két év történéseit az elmúlt 22 év folyamatában kell értelmezni – hangsúlyozta elöljáróban Bajnai Gordon, kifejtve, hogyan maradt le az „éltanuló” Magyarország mostanra régiós verseny-

társaitól. Súlyos hibának nevezte, hogy a társadalmi béke érdekében hatalmas inaktív réteget próbált az ország eltartani; az ezredfordulón aztán a politika rájött, hogy a választásokat nem a gyarapodásban érdekelt aktívak, hanem az újraelosztásból élő inaktívak döntik el, s népszerű, de pénzügyileg fedezetlen vállalásokat tett, fenntarthatatlan pályára állítva ezzel a magyar gazdaságot. – Az Orbán-kormány nem a mi stabilizáló, józan gazdaságpolitikánkat folytatta, hanem fejest ugrott a mélybe. Két ellentétes választói csoport érdekének akart egyszerre megfelelni: az aktív, adófizető polgárokénak és a segélyből élőkének („a zembereknek”). Egyszerre próbált adócsökkentést végrehajtani és a megszorításokat elkerülni; ennek eredményeként 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésben. Ráadásul a kiadási oldal is elszállt, s erre válasz az unortodox gazdaságpolitika, melynek lényege az időnyerés, féléven-

Kérdések és válaszok: Ábrahám László (NI): Becslése szerint az utóbbi minimálbér-emelés és elvárt bérfejlesztés mennyi munkahely megszűnésével járhat? Bajnai Gordon: Néhány hónapja 50 ezer munkahely megszűnésével számolt alapítványunk. A baj az, hogy ezek a versenyszférából fognak hiányozni. Búvár Géza (KITE): Lát politikai erőt egy társadalmi konszenzus megszervezésére? Bajnai Gordon: Szavazókat látok; úgy vélem, egyre többen gondolják, hogy több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt. Lakatos Zoltán (Hajdúgabona): Lát-e az agráriumban kitörési lehetőséget? Bajnai Gordon: Az agrárium 22 éve szinte mindig politikai kompromisszumok konca volt. De valóban komoly tartalékok vannak benne, sokat felszívhat a szakképzetlen munkanélküliek közül, illetve az élelmiszertermelés világszerte felértékelődik.

TOP 55 100

te elhalogatni a szükséges lépések megtételét – mondta a vendég. Felélt nagy tartalékok Szerinte mindehhez el kellett fogyasztani három nagy tartalékunkat, elsőként a magánnyugdíjrendszerben felhalmozott 3000 milliárd forintot, melynek egyik felét adósságcsökkentésre fordították, másikat pedig „elégette” a költségvetési hiány. A különadókkal, bankadókkal a bizalmat éltük fel, mely a külföldi tőkebeáramláshoz kellene, s mely hosszú távon vihetne minket előre. Ez azért különösen problémás, mert már az amortizáció értékét sem fektetik vissza a vállalkozásainkba, egyre kevesebb lesz az üzem, a gép; tehát a munkahely. Harmadikként az egykulcsos adót említette Bajnai Gordon, mely csak az aktívak felső egyharmad rétegének segített, és együtt járt a bérre rakódó terhek növelésével. Utóbbi azért baj, mert tovább nehezíti a legnagyobb munkaerő-piaci tartalékot jelentő alacsony képzettségűek foglalkoztatását. Lecsúszhatunk Az IMF szerepe kapcsán hangsúlyozta: a nemzetközi pénzügyi szervezet nem ad kész programot, azt a kormányokra bízza, „csupán” racionális gazdaságpolitika megvalósítását várja, ami hazánk esetében gyökeres fordulatot jelentene. Bajnai Gordon szerint azonban a magyar kormánynak éppen azért kellene a hitel, hogy a mostani gazdaságpolitikát fenntarthassa, ezért „lebegteti” a megállapodást. Sürgetőnek mondta azon közös társadalmi célok újrafogalmazását, melyek a következő 20 év politikáját meghatározzák, ezek hiányában lecsúszhatunk, visszafordulhatunk.

Napló Top 100 klub

Sereghajtók az EU10-ek között is Az államháztartás finanszírozható marad, csak nem mindegy, milyen áldozatok árán. A Matolcsy György által bejelentett két, összesen közel 765 milliárd forintos kiigazító csomagnak azt a részét, amely a kiadásokra vonatkozik, érti a külföld, a bevételeket növelő részeket már kevésbé – jelentette ki a Napló TOP 100 Klub vendégeként Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke 2012. november 6-án a Hotel Divinusban. Mint mondta, egyelőre a magyar gazdaság reményei és esélyei a homályba vesznek, mert még az EU10-ek (volt szocialista országok) között is a sor végén kullogunk. A válság utáni nehéz időszakot ezen országok közül a lengyelek vészelték át a legjobban, elindultak a stabilizálódás és a növekedés útján.

A bizalomhiányt a kormányok egymás örökségeként élik meg. KOVÁCS ÁRPÁD Áldozatok árán A válságkezelésről szólva a Költségvetési Tanács elnöke elmondta, hogy az EU10 országok hasonló intézkedéseket hoztak, és eleinte még Magyarország is jó esélyekkel indult. Történtek lépések: az államháztartási hiány csökkentése, a munkaerő-piaci intervenció, a szelektíven csökkentett adók, de az intézményrendszer működése továbbra is kiszámíthatatlan maradt, kimerültek a munkaerőpiaci ösztönző források. Mindezek mellett későn csökkentették a deficitet, azt is óriási áldozatok árán, a megszokott gazdasági ösztönzők pedig nem működtek. Mindez hatalmas bizalomvesztéshez vezetett. – A bizalomhiányt az egyes kormányok egymás örökségeként élik meg, mindig az elődöket hibáztatva. Ahol bizalomhiány van, ott jelen van a kettős mérce – jelentette ki Kovács Árpád, megjegyezve,

hogy közel sem ért még véget a nehéz időszak. Kezelik, remélve, hogy elkerülhetik a mély gazdasági válság súlyosabb következményét: a társadalmi válságot. Kovács Árpád szerint egyébként a krízis akár tíz évig is elhúzódhat. Visszafogott fogyasztás A KT elnöke kitért arra is, hogy az államadósság jelentősen átrendeződött az utóbbi években. Az EU10 országok a GDP 80–100 százalékáig vannak eladósodva, ezzel szemben például Észak-Európa csupán 40–50 százalékban. Legrosszabb helyzetben a déli államok vannak, ahol az eladósodottság 100 százalék fölötti. Ahol nagy az államadósság, ott a fogyasztás visszafogott. Hol tartunk most? A külső tényezők adottak: Magyarországnak nagy az exportkitettsége. A belső viszonyok sem javul-

tak: ezt főként az államháztartás mértéke, a lakosság érték- és érdekvilága, a kormányzati menedzsment társadalmi beágyazottsága és a gazdaság állapota határozza meg. Mindezeket meg lehet változtatni, de nem mindegy, milyen áron. Az EU10-eket alapul véve a beruházási ráta a bizonytalan makrogazdasági környezet és szabályozás miatt nálunk a legalacsonyabb. A hitelezési aktivitás a mélybe zuhant, és ez nem a multicégeket érinti, hanem a hazai kis- és középvállalkozásokat. Így a potenciális növekedési ütem még tovább csökken – vélekedett Kovács Árpád. A megoldás pedig az lenne, ha a bizalom helyreállna, stabilan és kiszámíthatóan működne az ország, a kormány pedig fegyelmezett költségvetési politikát folytatna. Kovács Árpád kijelentette, hogy stabilizáció nélkül nincs dinamizmus.

Kérdések és válaszok: Hegedűs Lajos: Mennyire fontos nekünk most az IMF-megállapodás? Kovács Árpád: Magyarországnak jelen pillanatban nincs szüksége az IMF-megállapodásra, akkor volt, amikor kértük. Jánosi Imre: Az államadósság egy része egy amerikai cég kezében van, amelynek a kamata 7 százalék, ezzel szemben az IMF 3 százalékos kamattal nyújt hitelt. A kettő közötti különbség éves szinten több mint 80 milliárd forint… Kovács Árpád: Ezzel nem vitatkozom, így van… Ábrahám László: Vannak vesztesei az átalakításnak, többek között a felsőoktatás. Más államok éppen erre fordítanak többet, hogy kimászhassanak a válságból. Kovács Árpád: Egyetemi emberként is csöndes kétségbeeséssel szemlélem a történéseket… Fülöp Zsolt: Mit tartana reális forint-euró árfolyamnak? Kovács Árpád: A 280–290 forintos árfolyamot. Egy 350 forintos euró árfolyammal csupán két hétig maradna talpon az ország.

TOP 56 100

Kamarai élet

Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Újabb kihívások előtt Kamarai választások eredményeképpen az idén újabb négy évre Miklóssy Ferencnek, a Keviép Kft. ügyvezető igazgatójának szavazott bizalmat a kamara küldöttgyűlése. – Négy évvel ezelőtt éppen a kamarai választások évében eszmélt az ország arra, hogy nagy a baj. Gazdasági, pénzügyi válság sújtotta az egész világot, amely azonban a magyar gazdaságot különösen mélyen érintette, hiszen akkor már éppen leszálló ágban voltunk. Láttuk, hogyan zsugorodik a gazdaság, hogyan szorulunk ki egyre több piacról, hogyan nő a munkanélküliség, csökken a fogyasztás, fagynak be a hitelek, csökkennek a beruházások. Nehéz időket élt meg a magyar gazdaság és a vállalkozások is.

Ebben a helyzetben az tud előre lépni, aki erős, termelékeny, jó terméket, szolgáltatást, megfelelő minőségi szintet tud produkálni. Ehhez kellenek a befektetések is, de mindez a magyar adottságokra, tapasztalatra, tudásra, szorgalomra alapozva. Magyarország egyik legnagyobb gondja az alacsony foglalkoztatottság, a jelentős képzetlen munkaerő, az alacsony technológiai- és termelékenységi színvonal, és sok esetben a nem megfelelő versenyfeltételek. Ha ezeken nem tudunk számottevően és gyorsan javítani, alacsony marad a bérszínvonal, nem nő a belső piac, s a versenyképes munkaerő máshol fog értékeket termelni, mint ahogyan erre van is példa.

Ez az év nem volt sikeres év a magyar vállalkozások számára, mert az elmúlt évek gazdaságMindezekre rárapolitikája nemkódik az az iszonyahogy segítette a tos mennyiségű adóskis- és középvállalságteher, amely nem kozások munkáját, csupán a vállalkozáhanem sokszor még sokat taszítja lehetet- Miklóssy Ferenc nagyobb nehézlen helyzetbe, hanem ségek elé állította, a társadalmat is. Csak akkor leszünk alig éltünk lehetőségeinkkel, adottsáképesek kilábalni a krízisből, ha a gaz- gainkkal. A legnagyobb baj továbbra daság növekvő pályára áll, ha verseny- is a vállalkozások tőkehiánya, a piacok képes, ugyanakkor jelentős hozzáadott beszűkülése, a belföldi kereslet visszaértéket képviselő termékekkel jelenünk esése, az alacsony szakképzési és fogmeg a piacon, s olyan vállalkozói, érvé- lalkoztatási szint, a drága hitel. Ezek nyesülési körülményeket teremtünk, mind-mind rontják a versenyképesséamellyel képesek leszünk kigazdálkod- get, a kilábalás, növekedés esélyeit. A ni a már meglévő adósságot. Ha nincs megoldás az, ha használjuk az ország elegendő alkalmazott technológiai fej- adta lehetőségeket. Úgy gondolom, lődés, megújulás, több és hatékonyabb azok az országok versenyképesek, ahol munkahely, a gazdasági növekedés csak szabályozott a kamarák tevékenysége, illúzió lehet. A helyzet nem sokat javult, ahol megfelelő önkormányzatisággal és továbbra is kemény évek várnak ránk. hatáskörrel működnek. TOP 57 100

A cél az, hogy a környező országokhoz hasonlóan, Magyarországon is olyan erős kamara jöjjön létre, amely lefedi a teljes magyar gazdaságot. Arra kellene figyelmet fordítani, hogy a vállalkozá-

Ha nincsenek eszközök, a gazdasági növekedés csak illúzió lehet. MIKLÓSSY FERENC sok érdekeit hogyan tudjuk egységesen megjeleníteni, piaci pozíciójukat javítani, külpiaci versenyképességüket növelni. Ezeket a feladatokat igyekeztünk megvalósítani az elmúlt négy évben is akkor, amikor folyamatosan hangoztattuk, hogy nem jó az irány, nincs kidolgozott gazdasági stratégia, nincs megfelelő támogatás a kis- és középvállalkozások számára. Felemeltük hangunkat a pályázati források elosztása kapcsán: túl sok a járulékos költség és túl kevés pénz jut a gazdaságba, a termelés fejlesztésére, az innovációra, a kutatás-fejlesztésre. Nincsenek megfelelő pályázati lehetőségek. Gazdaságélénkítés helyett sok esetben városszépítésre fordítjuk az unió pénzét. A meglévő forrásokat nem tudjuk kihasználni, mert a vállalkozások jelentős hányada nem tudja mellé tenni az önerőt. Mi, itt a megyében, a rendelkezésünkre álló eszközökkel igyekeztünk segíteni a vállalkozásokat. Tudomásul kell venni azt, hogy az a vállalkozó, aki a jövő kihívásainak is meg akar felelni, annak innovatívnak, kreatívnak kell lennie, növelnie kell a technológiai színvonalát, a termelékenységet. Új megoldásokat kell keresnie és folyamatosan új ismeretekkel kell gyarapítania tudását. A kamara ebben tud szerepet vállalni, segítséget adni.

Kamarai élet

Parragh László: A megkezdett úton haladunk… Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) újraválasztott elnöke a választásokat követően úgy fogalmazott, hogy az elkövetkezendő négy évben a kamara feladata, hogy a jól megfogalmazott stratégia szerint járjon el, haladva a korábban megkezdett úton. – Alapvetően a meglévő programjainkat kell folytatnunk, hiszen várhatóan a következő négy évben tovább nő majd a kamara gazdaságra gyakorolt hatása, illetve befolyása. Ez annak is köszönhető, hogy mind a vállalkozások, mind a kormányzat felismerte, hogy nem képes megszervezni a gazdaságot egy modern, európai kamarai hálózat nélkül. Már az elmúlt két év is arról szólt, hogy folyamatosan olyan feladatokat kaptunk, amelyeket a gazdaságszervezésben lehet hasznosítani – mondta Parragh László, hozzátéve, hogy a kamarában is több változás indult el azokkal a feladatokkal, amelyeket a kormányzattal történt megállapodás alapján a kamara átvett. A szakképzésben jelentős lépések történtek ugyancsak az elmúlt két évben, hiszen 2010 novemberétől már több mint 125 szak-

Az uniós forrásoknál hatékonyabb elosztási rendszerre van szükség. PARRAGH LÁSZLÓ ma képzése tartozik a kamara felügyelete alá, ami nem csupán a képzőhelyek ellenőrzését jelenti, hanem azt is, hogy a kamara részt vett az adott szakmák tananyagának, ellenőrzési folyamatának kidolgozásában is. A tavaly szeptemberben elindított új képzési rendszer – a német–osztrák–francia duális képzési rendszer mintájára – elsősorban a gyakorlati képzésre helyezi a hangsúlyt. A rendszer bevezetése már tavaly elindult, akkor még választani lehetett az új és régi oktatási mód között, 2013 szeptemberétől azonban már kötelező jelleggel működik minden szakképző intézetnél. – A szakképzés másik fontos eleme felsőoktatási szakképzésként, ahol azt szeretnénk elérni, hogy figyelembe véve a munkaerő-piaci

erősítését szolgálja a kötelező kamarai regisztráció volt, amelyen keresztül a gazdasági kormányzat információhoz juthat a gazdaság egészéről, a kamarák pedig képesek lesznek adott szakterületen, szektorban tevékenykedőkről korrekt információkat szolgáltatni. A januárban bevezetett kötelező regisztrációnak mára országosan mintegy 600 ezer vállalkozás tett eleget, ebből több mint 500 ezer vállalkozásnak rendezett a státusza. – Szigorítani fogjuk a rendszert, hiszen csak így jöhet létre egy olyan korrekt adatbázis, amely segítségével konkrét módon tudjuk támogatni a vállalkozásokat – jelentette ki Parragh László.

Parragh László külön felhívta a figyelmet a felnőttképzés fontosságára, megjegyezve, hogy ez a terület kitörési pont lehet annak a csaknem egymillió embernek, akinek semmilyen képesítése nincs, vagy nem rendelkezik a munkaerőpiacon ma használható tudással. Ez nagyon nagy kihívás a gazdaságnak. − Stratégiai kérdés, hogy hogyan tudjuk megteremteni annak a szakmai feltételeit, hogy ez az egymillió ember ismét piacképes tudással jelenjen meg a munkaerőpiacon – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a felsőoktatásban is olyan helyzetet szeretnének teremteni, amely lehetővé teszi, hogy a kamarák kapjanak akkreditációs jogosítványt a képzőhelyek minősítésében is, illetve meg legyen a visszacsatolási csatorna a képző intézetek és a gazdaság szereplői között a munkaerő-piac igényeinek minél jobb kielégítésére.

A kamara elnöke úgy fogalmazott, hogy az uniós források kérdésében a MKIK komoly befolyást szeretne elérni, erőteljesebben hallatni a hangját, hiszen az elmúlt időszak „pazarló” felosztását egy hatékonyabb elosztási rendszernek kell szolgálnia. Parragh László kritikát fogalmazott meg az elosztásért felelős többlépcsős szervezettel szemben is. Mint mondta a bent ragadt sokmilliárd elvesztését a magyar gazdaság nem engedheti meg magának, hiszen továbbra sincs növekedés. A kamara ezért fordít kiemelt figyelmet arra, hogy a forrásokat a 2014 és 2020 közötti időszakban hogyan osztják majd el. – Egyrészt azt szeretnénk, ha az uniós források jelentős hányada a gazdaságba jutna, hiszen ott van rá szükség. A kamaráknak továbbra is komoly szerepük van a kkv-k forráshoz jutásában. A legjobb példa erre a Széchenyi Kártya Program, amely évről évre új konstrukciókkal próbálja segíteni a kkvszektorban dolgozókat. Erre azért is nagy szükség van, mert a banki hitelek köre még tovább szűkül. – A Széchenyi Kártya népszerű, erre a számok a legjobb bizonyítékok: naponta 40-50 ezer ember használja, s eddig több mint 1100 milliárd forint hitelt helyeztünk ki – sorolta a jellemző számokat Parragh László.

A külkereskedelem fejlesztése szintén kiemelt feladat. Az MKIK elnöke úgy véli, az egyre erősödő vegyes kamarai hálózat létrehozásával sikerül olyan platformot kialakítani, amellyel segítik a magyar, illetve vegyes vállalkozások létrehozását. Azokban az országokban, amelyekkel közös kamarát hoztak létre, sorra nyílnak az irodák, a tervek szerint összesen 13 iroda jön majd létre, amelyből 5 már működik. A kamara gazdaságban betöltött szerepének

Az MKIK elnöke az agrárkamarai törvényről szólva úgy fogalmazott, hogy ugyan a jogszabályt létrejött, de látszik, hogy gyors munka, kissé elnagyolt, vannak benne idegen elemek. Az MKIK kezdeményezni fogja ezek kiszűrését, illetve a korrekt együttműködés lehetőségét az agrárkamarával. – Akkor vagyunk jók, és akkor tudunk tenni a gazdaságért, ha mindketten sikeresek vagyunk − jelentette ki Parragh László.

Parragh László

igényeket, a kamara véleménye intézményes módon jelenjen meg,– jelentette ki a kamara elnöke.

TOP 58 100

Kamarai élet

Sikeres évtizedek... Munkásságának elismeréseként ítélte oda a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai testülete a Mercur-díjat Bogsch Eriknek, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójának a gyógyszeriparban eltöltött két évtizedes áldozatos vezetői munkájáért, az innováció területén elért szakmai eredményeiért és a gyógyszergyár hazai és nemzetközi piacokon történő sikeres érvényesüléséért. Bogsch Erik húsz esztendővel ezelőtt – 1992-ben – súlyos adósággal küszködő állami óriáscég irányítását vette át. Azóta is töretlenül viszi tovább az alapító szellemiségét hűen követve az alapító, névadó által megálmodott célokat. Életútjukban számtalan párhuzamosságot fedezhetünk fel: tanulás iránti vágyuk, külföldi tapasztalatszerzésük, céljaik, a célok megvalósításához elvezető út, a hit, az alázat, a szeretet, amely a társasághoz fűzi őket. A kőbányai székhelyű, 111 éves múltra visszatekintő gyár mára világszerte ismert multinacionális társasággá fejlődött és a régió vállalatai közül egyedülálló, öt világrészre kiterjedő piachálózattal rendelkezik. A Richter több mint 100 országban van jelen, de amire sokkal inkább büszke lehet a cég, hogy 1000 fős kutató-fej- Bogsch Erik lesztő bázissal a térség legjelentősebb gyógyszerkutatási központjává fejlődött. − „A magyarországi gyógyszergyártás, ezzel együtt a Richter, immáron több mint 110 éves múlttal rendelkezik. Büszkék vagyunk arra, hogy ennyi idő elteltével is azt a szellemiséget tudhatjuk magunkénak, amelynek alapjait még Richter Gedeon fektette le áldozatos munkájával, az

emberekhez és a gyógyításhoz való hozzáállásával." – vallja Bogsch Erik. A Richter Bogsch Erik vezetésével a jövőben is arra törekszik, hogy multinacionális szerepét továbbfejles�sze, és a lakosságnak továbbra is korszerű készítményeket kínáljon, kedvező áron. A társaság fontos törekvése termékportfóliójának folyamatos megújítása is. Céljai megvalósításáért jelentős beruházásokat hajtott és hajt végre, és újabb stratégiai együttműködéseket alakít ki mind kutatás-fejlesztési, mind kereskedelmi területen, amelyek lehetővé teszik a Richter-csoport további dinamikus fejlődését. A közelmúlt fejlesztései közül kiemelkedik a 2012 áprilisában, Debrecenben átadott Biotechnológiai Üzem, amely 25 milliárd forintos beruházással épült meg. A korszerű létesítményben először emlőssejtek felhasználásával klinikai vizsgálathoz szükséges mintákat, majd 2014től humán betegségek kezelésére szolgáló, biológiai módszerekkel előállított gyógyszereket, rákellenes és krónikus gyulladások elleni fehérjéket és antitesteket gyártanak majd. Szintén az észak-alföldi megyeszékhelyen, EU-s forrásból és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt., valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Richter együttműködésével valósult meg a Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park. A modern kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központ megfelelő infrastrukturális TOP 59 100

hátteret nyújt a térség kutatás-fejlesztésben érdekelt kis- és középvállalkozásai számára. A két beruházás több mint 200 embernek ad munkát a térségben. − Az együttműködések előremutatóak és hasznosak a Richter és az ország számára is. Célunk, hogy a Richter továbbra is meghatározó szereplője legyen a hazai gazdaságnak, a döntések továbbra is Magyarországon szülessenek, ezért a jövőben tovább szeretnénk bővíteni hazai gyártókapacitásunkat, fenn kívánjuk tartani kiemelkedő kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységünket Magyarországon, és a kutatásokba széles körben bevonjuk a magyar oktatási intézményeket és kutatóközpontokat is – szólt a Richter jövőbeli terveiről Bogsch Erik.

Névjegy Bogsch Erik 1947-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait követően 1970-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1974-ben gazdasági mérnök-diplomát. Az egyetem után a Kőbányai Gyógyszerárugyárban – mai nevén Richter Gedeon Nyrt. – kutatási-fejlesztési területen töltött be különböző pozíciókat 1970 és 1977 között, majd 1983-ig Mexikóban dolgozott. Onnan tért vissza a gyógyszergyárba, ahol fejlesztési főmérnök-helyettesként tevékenykedett. Öt évvel később Londonba vezetett az útja, ahol 1992-ig a Medimpex UK ügyvezető igazgatói feladatait látta el. Az angol fővárosból 1992 novemberében tért haza, amikor is kinevezték a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatójává. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték az elmúlt két évtizedben: többek között Eötvös-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, középkeresztjével, az „Év üzletembere” díjjal, Gábor Dénes-díjjal.

Kamarai élet

Minden, ami az üzlethez kell Az Enterprise Europe Network a világ legnagyobb és egyben az Európai Unió, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának egyetlen vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó hálózata, amely 50 ország több mint 600 szervezetével segíti a kis- és középvállalkozásokat versenyképességük javításában, piacok felkutatásában, pályázati tanácsadásban, vállalkozásuk fejlesztésében. Az igénybe vehető szolgáltatások palettája széles körű, s egyben a vállalkozásra szabott. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tanácsadó munkatársai együttműködve a magyar és külföldi partnerekkel, tájékoztató rendezvényeket, üzletember-találkozókat szerveznek minden olyan témában és területen, amelyek a vállalkozások kapcsolatait, piacait bővíti, segíti őket a nemzetközi piacokon történő megjelenésben, kapcsolataik bővítésben. A hálózat megbízható üzletipartner-kereső és technológiatranszfert biztosító üzleti adatbázisokkal rendelkezik, amelybe a vállalkozások díjmentesen bekapcsolódhatnak üzleti profiljaik megjelentetésével. Lehetőség van az export-import tevékenységek fejlesztésére, új piacok felkutatására, gyártási kapacitás vagy beszállítói tevékenység kiajánlására is. A kis- és középvállalkozások tájékozódhatnak a külföldi vállalkozás alapításáról, vegyesvállalatok létrehozásának feltételeiről, lehetőségeiről. A program további fontos kiemelt területeit jelenti az innováció, a forrásokhoz jutás, a nemzetköziesedés, a gazdaság szereplőinek, a vállalkozók véleményének közvetítése az Európai Unió felé. MIBEN SEGÍT? HA KÜLFÖLDÖN: • piacot keres termékeinek, vagy külföldi termékek forgalmazásában érdekelt • külföldi vállalkozásokkal szeretne együttműködni • disztribútorokat keres • gyártási kapacitását ajánlja fel, vagy külföldön szeretne gyártani • vállalkozást szeretne alapítani, vagy vegyes vállalatban szeretne közreműködni • projektpartnert keres • támogatási, pályázati lehetőségek iránt érdeklődik • egy országról szeretne gazdasági, jogi, üzleti tájékoztatást kapni

HOGYAN? • cégre szabott szolgáltatás, személyes megbeszélések, céglátogatások • üzletember-találkozók • tájékoztató rendezvények ELŐNYEI: • széles körű pontos tájékoztatás • megbízható nemzetközi kapcsolatrendszer • üzletipartner-kereső és technológiatranszfer adat bázisok • cégre szabott egyedi szolgáltatás • gyors, hatékony, díjmentes

További információ: Web: www.hbkik.hu; www.enterpriseeurope.hu; www.enterprise-europe-network.ec.europa.eu E-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]; [email protected]

TOP 60 100

Kamarai élet

Szolgáltató ház a vállalkozásokért a vállalkozásoknak Lassan a végéhez közeledik az az összességében mintegy 4 millió eurós beruházás, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Nagyváradi Önkormányzat a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Program 2007–2013 keretében valósít meg. A pályázat eredményeképpen egy-egy olyan helyszín jön létre – a határ mindkét oldalán −, amely egy helyen, egymást kiegészítő szolgáltatásokkal segíti elő a vállalkozások működését, versenyképességük erősödését és a piacra jutását. Debrecenben, a Vörösmarty utca 13–15. szám alatt felépült egy új, négyszintes, mélygarázsos, csaknem 1900 négyzetméteres hasznos alapterületű épület, amelyben helyet kap a kamara, illetve más, a vállalkozások működését támogató, segítő szervezetek is. A Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Háza 2013-ban nyitja meg kapuit a vállalkozók előtt. Az épület számos egyediséget hordoz, hiszen a beruházók igyekeztek azt a modern kor elvárásai szerint megépíteni és felszerelni. A háromszintes épület első két szintjén irodák kaptak helyet, míg a harmadik emeleten konferenciatermeket alakítottak ki, amelyek szakmai rendezvényeknek, üzleti találkozóknak adhatnak helyet. A 120 fős konferenciaterem kiválóan alkalmas nagyobb létszámú konferenciák megrendezésére, míg a 84 fős terem, amely igény szerint kettő 36 fős teremmé szekcionálható, vállalkozói fórumoknak, üzleti megbeszéléseknek lehet tökéletes helyszíne. Az elkövetkezendő öt évben a termek önköltségi áron bérelhetők több napos rendezvényekre vagy akár néhány órás megbeszélésre is. A termek technikai felszereltsége széles körű kihasználási lehetőséget nyújt. Svetits Mátyás-terem Szávay Gyula-terem

Technikai feltételek: projektoros kivetítés, WIFI- és kábeles internet-elérési lehetőség, LCD-tv Befogadóképesség: tárgyalóasztalos berendezéssel 20 fő

Baross Gábor-terem

Technikai feltételek: beépített ruhatár, projektoros kivetítés, egyidejűleg három nyelven történő tolmácsolásra alkalmas fülke, 120 fős szavazórendszer, amely akár vizsgáztatásra, kvízjátékokra is használható, WIFI- és kábeles internetelérési lehetőség, flipchart, modern hangosítási rendszer Befogadóképesség: széksoros elrendezéssel 120 fő iskolapados elrendezéssel 60 fő TOP 61 100

Sesztina Jenő-terem I–II

Technikai feltételek: beépített ruhatár, projektoros kivetítés, WIFI- és kábeles internetelérési lehetőség, flipchart, modern hangosítási rendszer Befogadóképesség: Szekcionálás nélkül széksoros elrendezéssel 84 fő iskolapados elrendezéssel 40 fő Szekcionálva, széksoros elrendezéssel 36 fő iskolapados elrendezéssel 16 fő

Információk www.hbkik.hu

Kamarai élet

Projektek a kamarában

A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelésére szolgáló kamarai projektek PROINCOR – Projekt a kkv-k innovációjának hatékony támogatására A kkv-k innovációs helyzetének, versenyképességének javítása érdekében 2010 áprilisában egy hét országot és tíz szervezetet felölelő projekt indult PROINCOR címmel. A cél az új termékeken, eljárásokon, szolgáltatásokon alapuló ismeretek terjesztésének és alkalmazásának támogatása. A határokon átívelő, az Adriától a Balti-tengerig terjedő partnerség célja, hogy a kkv-k versenyképességét az innovációs teljesítményük javítása révén erősítse, egyben járuljon hozzá az egykori vasfüggöny keleti és nyugati oldalán fekvő régiók gazdasága közötti egyenlőtlenség csökkentéséhez. A projekt során a szakértők felmérik az ipari termelő- és szolgáltatószektorban tevékenykedő vállalkozások innovációs teljesítményét és ezek eredménye alapján rávilágítanak az innováció szempontjából lényeges tényezőkre, kiemelik a cég erős és gyenge pontjait és ezek mentén útmutatást és tanácsadást biztosítanak a cég versenyképesebb működéséhez. A projekt megvalósításának három éve alatt összesen mintegy 400 céglátogatást terveztek, ebből negyvenet az Észak-alföldi régióban. Az innovációs auditok lefolytatásához a kamara szakértői legalább két alkalommal látogatnak el a felmérésben résztvevő vállalkozáshoz. Az

Észak-alföldi régióban eddig tizenöt vállalkozás auditálása történt meg. Információ: Iván Gábor E-mail: [email protected] A DMCE – Vállalkozói képességek fejlesztése a kkv-k körében Tíz éve, hogy Magyarországon elindult a Platoprogram, amelyet a flamand kormány támogatásával ismerhettünk meg. A kisvállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak vállalkozói készségfejlesztését célozta meg az Európa számos országában meghonosított program. A 15-20 fős csoportok mentorálását két nagyvállalkozás által delegált középvezető „keresztapa/keresztanya” látta el. A programba bejelentkezett vállalkozások a csapatépítő tréninget követően plusz egy éven keresztül, havi rendszerességgel megtartott félnapos szemináriumokon vagy kétnapos tréningeken vettek részt. A program vonzerejét a csoportos tanuláson, fejlődésen kívül a jó hangulatú találkozók is adták. Az elmúlt évtized során három Plato-csoportban, több mint 60 hajdú-bihari vállalkozás vett részt. Jelenleg – immár a HURO-program támogatásával, partnerségben a Romániai Vállalkozókért Egyesülettel (ROVE) − a negyedik Plato-csoport alakult meg. A jelenlegi csoport a határon túli vállalkozásokkal – 15-15 vállalkozás mindkét

TOP 62 100

oldalról − együtt vesz részt a projekt nyolc, kétnapos tréningjén, amelyeket váltva, a határ két oldalán szervezünk meg. A résztvevő vállalkozások, a hasznos gyakorlati ismeretek szerzésén túl, immár határon átnyúló tényleges üzleti kapcsolatokat is kialakítottak. Információ: dr. Kiss András E-mail: [email protected]

Zöld Könyv – Határon átnyúló üzleti együttműködést segítő kommunikációs eszközök fejlesztése kkv-k számára A Zöld Könyv készítésének célja az anyanyelvi üzleti kommunikáció elősegítése a Bihor–HajdúBihar Eurorégióban. Továbbá cél egy adatbázis létrehozása, amelybe minden olyan Bihor megyei vállalkozó bekerül, aki tud magyarul, vagy akinek legalább egy alkalmazottja beszél magyarul, továbbá minden olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozó, aki tud románul, vagy akinek legalább egy alkalmazottja beszél románul. A projekt hasznos lehet mindazok számára, akik szeretnék fejleszteni határon átnyúló kapcsolataikat, továbbá kölcsönös kedvezményeket ajánlhatnak fel egymásnak a projekt során kialakított Zöld Kártya-rendszerben, adatbázisban résztvevő üzletek képviselői. A Zöld Könyv a „Határon átnyúló üzleti együttműködést segítő kommunikációs eszközök fejlesztése kkv-k számára” elnevezésű projekt, valamint a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, továbbá a Romániai Vállalkozásokért

Kamarai élet

Egyesület (ROVE) és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnerségével valósul meg. Információ: Szőllősi Nóra Adrienn E-mail: [email protected] Inkubátorház – agrár-élelmiszeripari üzleti központ Nagyvárad Város Önkormányzata és a HajdúBihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar–Román Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében sikeresen pályázott és 3.770.187 € támogatást nyert üzleti infrastruktúra fejlesztésére. A „Határon átnyúló együttműködés agrár-élelmiszeripari üzleti központ kialakítására Nagyváradon és vállalkozói fejlesztési központ létrehozására Debrecenben” című pályázat teljes költségvetése 5.706.738 €, melyből a kamara költségvetése 1.002.599 €. A projekt 2012. október 1-én indult és 24 hónap áll a partnerek rendelkezésére a megvalósításra. A projekt keretében Nagyváradon felújítják a Rogerius piacot, illetve Debrecenben a HajdúBihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Petőfi téri székházának inkubátorházzá alakítása valósul meg. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében mindkét létesítményben helyet, illetőleg kedvező feltételek mellett működési lehetőséget teremtenek a másik ország vállalkozói számára. A beruházás mellet hat tréninget és kettő workshopot is terveztek az agrár-élelmiszeripari cégek számára. A projekt eredményeképpen létrejön egy közös innovatív agrár-élelmiszeripari klaszter is. Információ: Iván Gábor E-mail: [email protected] A gazdasági fertőzés jelenségének vizsgálata − FICON

dasági fertőzés fogalmának pontosabb megismerésével kapcsolatban. A harmadik cél egy kiadvány készítése az eredményekkel kapcsolatban. Az elkészült kutatási anyagok tesztelése a vállalkozások segítségével történik majd kérdőívek kitöltésén keresztül. A projektben részt vesz 10 kutató a Nagyváradi Egyetemről, valamint a Partiumi Keresztény Egyetemről, 3 belső szakértő a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától, továbbá több mint 400 hallgató, és 500 vállalat profitálhat a projektből, a megfelelő információk birtokában. Egy workshop és egy szeminárium keretében a projektben résztvevő kutatók és a vállalkozások számára is lehetőség nyílik a tájékozódásra, megbeszélésre. Információ: Szőllősi Nóra Adrienn E-mail: [email protected] A Levy disztribúciós modell alkalmazása a kiszámíthatósági mutatókra, és hatása a regionális fejlesztésekre – LED A Levy disztribúciós modell alkalmazása a kiszámíthatósági mutatókra, és hatása a regionális fejlesztésekre című projektben a vezető partner a Nagyváradi Egyetem, projektpartner a HBKIK és a Partiumi Keresztény Egyetem. A program célja a vállalkozások döntéshozatali képességének fejlesztése a beruházások, valamint a pénzügyi- és csődkockázat-menedzsment területén. A projekt keretében két workshopot és

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Nagyváradi Egyetem, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem közösen nyert pályázati forrást a fenti projekt megvalósítására. A projekt vezető partnere a Nagyváradi Egyetem. A projekt céljai három csoportba sorolhatóak: az első az együttműködés, valamint gazdasági mutatók fejlesztése, illetve az eredmények vállalkozói szférában való bemutatása. A második cél a megfelelő kutatócsoport létrehozása, akik megfelelő tanfolyamokon vesznek részt a gazTOP 63 100

egy szemináriumot szerveznek az érdeklődő vállalkozásoknak. Információ: Kőrösi Vanda E-mail: [email protected] Határmenti együttműködések kialakítása üzleti hálózatok között HajdúBihar és Bihar megyékben

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nagyváradi Metropolisz Övezet Egyesület és a Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös projektet indított a magyar– román üzleti kapcsolatok kialakításáért. A „Határmenti együttműködések kialakítása üzleti hálózatok között Hajdú-Bihar és Bihar megyékben – CBBCN” című projekt keretében lehetőség nyílik a Hajdú-Bihar megyei vállalkozóknak üzleti profiljuk megjelentetésére, a keresett együttműködési igény megjelölésével egy közös magyar–román vállalkozói adatbázisban, amely a www.bordermarket.eu. webcímen érhető el. A határmenti gazdasági kapcsolatok erősítése valamint a két megye vállalkozóinak üzleti kapcsolatépítése céljából a projekt keretében üzleti fórumokat, kiállításokat, tréningeket és tanulmányutakat szervezünk. Információ: Tóth Edina E-mail: [email protected]

Kamarai élet

Hatékonyabbak lesznek a megyei testületek Hogyan lett a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságból (RFKB) Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB)? A korábbi, kevésbé hatékony szakképzési rendszer szabályozásához nagyon jó eszköznek bizonyultak a regionális bizottságok. Az elmúlt öt évben azonban világossá vált, hogy a rendszer nem tudta a helyi speciális igényeket figyelembe venni és így döntéseket hozni. A magyar szakképzési rendszer meghatározó testülete volt a 2008-ban, hét régióban, kibővített hatáskörrel létrehozott RFKB. A régiós bizottságok 26 tagból, a gazdasági kamarák, valamint a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, szakképző iskolát fenntartók, a munkaügyi központok, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, a felsőoktatási intézmények, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont regionális igazgatóságai és az oktatási miniszter által delegált – összesen 17 szervezet – képviselőiből álltak. Az RFKB-k működésének legfőbb célja a keresletalapú szakképzés megteremtése volt. A szakképzési törvény módosításának köszönhetően az RFKB-k helyét 2012. október 1-jétől a megyei bizottságok, az MFKB-k vették át, 2012-ben átmeneti feladatmegvalósítás érvényesült. Az RFKB-k 2012. szeptember 30-ig még működtek, azonban a feladataikat ár az MFKB-k számára meghatározott keretek között látták el. − A megyei szintű testületektől a szakemberek azt várják, hogy átláthatóbban és hatékonyabban működik majd a rendszer – jelentette ki Makray Réka, Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke. A megyei szintű bizottságok létrehozásával funkcióváltozás is tör-

tént. Míg a regionális szintű bizottságok az iskolarendszerű beiskolázás irány-arányainak meghatározásában, valamint a decentralizált pályázattal kapcsolatosan hoztak döntéseket, addig az MKFB konzultációs, javaslattevő, véleményező testület lett. A megyei testület az iskolarendszerű képzés tekintetében a beiskolázás irány-arányainak meghatározásakor arra is javaslatot tesz, hogy adott esetben nem támogatja egyes szakmákban a beiskolázást, mert abból éppen túlkínálat mutatkozik a munkaerőpiacon. Ilyen esetben a szakma az államilag nem támogatott szakképesítések körébe kerül. Az MFKB-k javaslatot tesznek a megyékben az ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre (hiány-szakképesítésekre). A jövő évtől már az iskolarendszeren kívüli szakképzésben − az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott − állam által elismert szakképesítésekre is javaslatot tesz. A bizottság javaslatai kormánydöntésekben jelennek meg. Makray Réka beszélt arról is, hogy a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvényben foglaltak szerint az MFKB hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés-fejlesztésének elősegítését. Többek között feladata, hogy kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját, a szakképzés-fejlesztési koncepciót. − Az MFKB részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a centralizált kerettel

TOP 64 100

kapcsolatos és egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, kiírásában és értékelésében. Javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára. A bizottságok állásfoglalásukkal, különböző együttműködésekben való részvételükkel aktív szereplői, alakítói és formálói a gazdaság számára egyaránt fontos iskolarendszerű szakképzés, az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatás és a felsőoktatás összhangjának megteremtésben, az esetleg szükséges változások kezdeményezésében – ismertette az MFKB feladatait az elnök. A kamarák szerepe is megváltozik a megyei szisztémában. Eddig a régiós kamarák csak társelnöki feladatokat láttak el az RFKB-ban, a megyei testületek megalakulásától kezdve a megyei kamarák tettek javaslatot az MFKB-k elnökeire. A bizottságok hét taggal működnek. Tagjaik megyei szinten: a helyi kereskedelmi és iparkamara, az agrárkamara, a munkaadói és munkavállalói oldal, valamint a kormányhivatalok képviselői. Jelenleg a bizottságnak az agrárkamarai képviselője az agrárkamarai törvény változása miatt még nem rendelkezik kinevezéssel. A munkaszervezeti feladatokkal kapcsolatos teendőket a megyei gazdasági kamarák látják el, a kamaráknál dolgozó MFKBkoordinátorok közreműködésével. Az MFKB működési rendjének részletes szabályait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Ezen rendelet kiadását jelenleg is várjuk. A feladatok ellátása szoros határidőkkel történik, azonban a bizottság a legjobb tudásának megfelelően látja el teendőit.

Kamarai élet

Kamarai választások – 2012. Elismerésre méltó négy évet hagyott maga mögött a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Köszönet illeti azon vállalkozások képviselőit, akik aktívan részt vettek a kamarai munkában, segítve, támogatva ezzel is a megye vállalkozásait. Köszönjük a munkáját a kamara ügyintéző szervezetének is, akik munkájukkal segítették a megyei vállalkozásokat. A kamara gazdálkodása stabil. Pályázati és más forrásokat használunk a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. Az elmúlt időszakban a kamara mintegy 20 pályázaton szerepelt sikerrel, 90-95 százalékos támogatással, összesen mintegy 1,2 milliárd forráshoz jutva. A megyei kamarának továbbra is kiemelt feladata a megyei vállalkozások támogatása, olyan szolgáltatások nyújtása, amelyek segítséget adnak a mindennapi munkájukhoz, fejlődésükhöz, versenyképességük fokozásához, piacra jutásuk erősítéséhez. A következő időszak másik kiemelt feladata, hogy erősítsük a területi szervezetek munkáját. Jövőbeni terveink között szerepel, hogy a területi irodák felszereltségét jelentősen fejlesszük, hogy a kamara szolgáltatásai magas színvonalon elérhetőek legyenek a vidéki irodáikban is. A kamara munkájának középpontjában a vállalakozások állnak. Arra törekszünk, hogy a következő négy évben is stabil legyen a kamara működése, mert csak egy jól működő

kamara tudja minőségi szolgáltatásokkal, információkkal támogatni a vállalkozásokat. Elnök Miklóssy Ferenc Általános alelnök Dr. Ábrahám László Gazdasági szolgáltató tagozati alelnök Béres Ágnes Ipari tagozati alelnök Tóth Istvánné Kereskedelmi tagozati alelnök Dr. Szilágyi Péter Kézműves tagozati alelnök Radics László Nagyvállalkozói tagozati alelnök Szabó Péter Vidéki alelnök Török István

A HBKIK Ellenőrző Bizottsága tagjai Árvainé Sárándi Mária (gazdasági szolgáltató tagozat) Barkó József (nagyvállalkozói tagozat) Oláh György (ipari tagozat) Pavletits Béláné (kézműves tagozat) Szabó Imre (kereskedelemi tagozat) A HBKIK Etikai Bizottsága tagjai Árvainé Sárándi Mária (nagyvállalkozói tagozat) Mátis János (kézműves tagozat) Szűcs Gábor Mihály (ipari tagozat) Vámos Ferenc Pálné (kereskedelmi tagozat) Zolnainé Szabó Ibolya (gazdasági szolgáltató tagozat)

TOP 65 100

A HBKIK Elnökségi tagjai Balogh Sándor Barabás Zoltán Béke Lászlóné Kathiné Juhász Ildikó Kiss Antal János Korény Istvánné Máté Sándor Dr. Mészáros József Nagy Antal Nagy Attila Orosz János Pók Antal Simon Péter Szabó Zoltán Szűcs Gyula T. Tóth Tibor Dr. Varga Sándor

Kamarai élet

Vállalkozók mondták...

„Fontosnak tartom a kamarai tagságot, hiszen egyrészt tartozni kell valahová, másrészt minden szakmának kell egy olyan „összefogó szervezet”, ahol érvényesítik az érdekeit, ahol információkhoz juthat, ahol kapcsolatokat építhet. Én úgy gondolom, az önkéntes kamara is egy önszabályozó rendszer, amely fontos a vállalkozások számára. A tagság presztízs. Nehezményezem, hogy a kormány még mindig nem ad elég eszközt a kamaráknak arra, hogy hatékonyabban segítsék, támogassák a vállalkozásokat.” (Hajdú Miklós)

Kamarai tagságunkkal remélem, hogy a kínált szolgáltatásokkal további lehetőségeket, naprakész információkat kapunk, melyeket jól tudunk hasznosítani a további fejlesztésekben, üzleti kapcsolataink szélesítésében. Másrészt a kamara külkapcsolati rendszerének lehetőségeit kiaknázva, külföldi kiállításokra könnyebben el tudunk jutni, illetve újabb partnerekkel köthetünk üzleti kapcsolatot. (Szabó Sándor)

Van kiút a gazdasági krízisből. Mi úgy látjuk, hogy a fejlesztések vihetik előre a céget. A termék- és technológiai fejlesztések mellett jelentős szervezeti fejlesztéseket is végrehajtunk az idén. Bővítjük, illetve átstrukturáljuk az értékesítési szervezetet – főként az export vonalat –, illetve megerősítjük a kutatás-fejlesztés területét. A HAJDU jelenleg is hatékony ipari körülmények között gyárt, de ezzel együtt igyekszünk megőrizni a középvállalati struktúrát. (Novotni István)

A kkv-k részére talán az lehet a legfontosabb, hogy kézzelfogható, gyakorlati segítséget kapjanak a kamarától a “hogyan tovább” kérdésekben, amelyek egy vállalat hétköznapjait megnehezíthetik. Talán lehetne állami támogatást szerezni arra, hogy a kamara ingyenes, vagy nagyon kedvező költséggel helyzetfelmérést és stratégiai alternatívákat tudjon felvázolni külső tanácsadó cégeken keresztül a kkv-knak. Szerintem a menedzsment know-how fejlesztése lenne a legfontosabb. (Horváth Judit)

A HBKIK területi irodái Szűcs Péter 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 25. tel.: 54/404-261 e-mail: [email protected] Kolozs Gabriella 4220 Hajdúböszörmény, Iskola u. 9. tel.: 52/280-089 e-mail: [email protected] Papp Mónika 4080 Hajdúnánás, Kossuth u. 3. tel.:52/351-785 e-mail: [email protected] Váczi Gáborné 4200 Hajdúszoboszló, Hősök tere 3/C. tel.:52/270-832 e-mail: [email protected]

TOP 66 100

Nyugat-Európában többször irigykedve láttam, tapasztaltam, hogy akár éles versenytársak is képesek közös érdekeiket megtalálni, kiaknázni. Ha mi ész nélkül csak versengünk, sokszor csak gyengítjük egymást, a végén könnyű prédának maradunk. Harmadsorban minél több cég használja ki, hogy az EU tagjai vagyunk. A hazai kkv-szektor tagjai néha indokolatlanul nem mernek uniós piacokban gondolkodni, holott jó minőségű, versenyképes terméket, szolgáltatást állítanak elő és felmérhetetlen fejlődést érhetnének el. (László Miklós)

„A szakképzési rendszer átalakítása, a gyakorlati órák számának növelése jó ötlet, és a szeptembertől 1-től esedékes változások is kedvezően érintik az általunk oktatott szakmák normatív támogatását. Másrészről a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére kiírt pályázatok önrésze jelentősen növekedett, nehezítve ezzel a pályázatokon történő részvételt. (Erdei Bertalan)

Információk Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ■ Cím: 4025 Debrecen, Petőfi tér 10. ■ Tel.: 52/500-710 ■ Fax: 52/500720 ■ mail: [email protected] ■ www.hbkik.hu

VOLVO ŐSZI AKCIÓ AZ OMP AUTÓHÁZBAN Volvo S60 115LE

Vadonatúj

már 5.695.000 Ft induló áron.

Volvo V40 T3 150LE

már

5.695.000 Ft induló áron.

Volvo V60 D2 115LE Volvo már 6.890.000 Ft induló XC60 áron. D3 FWD 136LE már

8.720.000 Ft

induló áron.

Őszi akciónk december 15.-ig érvényes. További akcióinkkal és információinkkal kapcsolatban, várjuk, szeretettel autószalonunkba.

OMP Autóház Kft.

4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 10. Telefon: +36-52-503-510. Mobiltelefon: +36-30-9369-511.e-mail: [email protected].

TOP 67 100

Közösen tartjuk mozgásban a Világot!

Tervezze jöv�jét a Schaefflernél! „Közösen tartjuk mozgásban a Világot“ – hangzik a Schaeffler csoport mottója. Szoros párbeszéd jellemzi munkánkat az autógyártás, az ipar, a repül�gépgyártás és az �rkutatás szakmai területeivel, amely területek számára fejlesztjük és el�állítjuk precíziós termékeinket. Egyike vagyunk a legnagyobb gördül�csapágy-gyártóknak, és elismert partnere a legjelent�sebb autógyártó konszerneknek. Közismert márkaneveink, mint az INA, FAG és LuK évtizedek óta az innovativitás, min�ség és megbízhatóság szolgálatában állnak. Vállalatcsoportunk összesen 180 telephelyén, világszerte 76.000 munkatársa fáradhatatlan munkájával a 2011-es évben 10,7 milliárd euró árbevételt ért el.

Az FAG Magyarország Ipari Kft.-nek idén is sikerült egy eredményes évet lezárni, és számtalan változtatást eszközölni: -

teljes layout átalakítás 15%-os volumennövekedés kapacitásb�vítés új beruházások (pl. kemence) új motivációs eszközök bevezetése (pl. egészségvédelem) utánpótlás menedzsment projektek felfuttatása integrált ügyviteli rendszer bevezetése (SAP EP1)

TOP 68 100

TOP. Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma. A 100 legnagyobb Hajdú-Bihar megyei székhelyű vállalkozás TOP 1 100

Recommend Documents