TOMORI PÁL FİISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

TOMORI PÁL FİISKOLA

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2008.12.09. Határozat száma: 2008/5/49. Hatályos: 2008.12.09 Készítette: dr. Kohány András Az évenkénti felülvizsgálatért a mindenkori fıtitkár a felelıs.

Munkavédelmi szabályzat (változat száma: 1.) oldalszám: 3 / oldalak száma: 36

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.....................................................................................................3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..............................................................................5 1. § VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA ............................................................................5 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA ........................................................................5 2. § A SZABÁLYZAT CÉLJA .....................................................................................................5 3. § A SZABÁLYZAT TERÜLETI HATÁLYA ...............................................................................5 4. § A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI HATÁLYA ...............................................................................5 5. § A SZABÁLYZAT IDİBELI HATÁLYA ..................................................................................6 2. MEGHATÁROZÁSOK ..................................................................................................6 6. § MUNKAVÉDELEM ............................................................................................................6 7. § BALESET .........................................................................................................................6 8. § MUNKABALESET .............................................................................................................6 9. § SÚLYOS MUNKABALESET ................................................................................................6 10. § FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS ...................................................................................7 11. § MEGELİZÉS ..................................................................................................................7 12. § SÉRÜLÉKENY CSOPORT..................................................................................................7 13. § MUNKAVÉDELMI KÉPVISELİ .........................................................................................7 14. § MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉS ............................................................................7 15. § MUNKÁLTATÓ ...............................................................................................................7 16. § VESZÉLY .......................................................................................................................8 17. § KOCKÁZAT ....................................................................................................................8 18. § KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉS .................................................................................................8 19. § BIZTONSÁG ...................................................................................................................8 3. FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ...................................................................................8 20. § ALAPELVEK...................................................................................................................8 21. § A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ MUNKAVÁLLALÓK, HALLGATÓK ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI FELADATAI ..............................................................................9 22. § A SZENÁTUS MUNKAVÉDELMI FELADATAI ....................................................................9 23. § A REKTOR......................................................................................................................9 24. § REKTOR-HELYETTESEK ...............................................................................................10 25. § FİTITKÁR ....................................................................................................................10 4. MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETEZÉSE .................................11 26. § A MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATA ..................................................11 27. § ELİZETES MUNKA-ALKALMASÁGI VIZSGÁLAT ............................................................11 28. § IDİSZAKOS MUNKA-ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT ........................................................12 29. § SORON KÍVÜLI MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT ............................................12 30. § ZÁRÓ VIZSGÁLAT ........................................................................................................13 31. § KÉPERNYİ ELİTTI MUNKAVÉGZÉS ..............................................................................13 32. § MUNKAVÉDELMI OKTATÁS .........................................................................................13 5. FEJEZET: EGYÉNI VÉDİFELSZERELÉSEK, VÉDİITAL, VÉDİKENİCS, TISZTÁLKODÁSI SZEREK JUTTATÁSI RENDJE...................................................16 33. § EGYÉNI VÉDİFELSZERELÉSEK .....................................................................................16 34. § MUNKARUHA ..............................................................................................................18


35. § VÉDİITALOK ...............................................................................................................18 36. § TISZTÁLKODÓ ESZKÖZÖK, FERTİTLENÍTİ ÉS TISZTÁLKODÓ SZEREK, BİRVÉDİ KÉSZÍTMÉNYEK ....................................................................................................................18 6. FEJEZET: A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............19 37. § A MUNKAHELYI VEZETİKRE ÉS A MUNKAHELYRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK ...............19 38. § MUNKAVÁLLALÓRA VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK.............................................................21 39. § KÉPERNYİ ELİTTI MUNKAVÉGZÉS ..............................................................................22 40. § A DOHÁNYZÁSRA VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK .................................................................22 41. § A HALLGATÓKKAL KAPCSOLATOS MUNKAVÉDELMI ELİÍRÁSOK .................................23 42. § AZ ELSİSEGÉLYNYÚJTÁS RENDJE ................................................................................23 43. § RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK SZABÁLYAI .........................................................................24 44. § VEGYI ANYAGOKKAL TÖRTÉNİ MUNKAVÉGZÉS ..........................................................25 7. FEJEZET: A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE.....................................25 45. § GÉPEK, BERENDEZÉSEK, ÜZEMBE HELYEZÉSE, LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATBA VÉTELE. LÉTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK (ÜZEMBE HELYEZÉSI ÉS PRÓBAÜZEMI ELJÁRÁS).25 46. § ÜZEMELTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ .................................................................................28 47. § MUNKAVÉDELMI ELLENİRZÉS, MUNKAVÉDELMI SZEMLÉK .........................................28 48. § VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉRINTÉSVÉDELMÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ........................28 49. § IDİSZAKOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK .............................................................29 50. § MUNKAVÉDELMI ÉSZREVÉTELEK ................................................................................30 8. FEJEZET: A MUNKABALESETEKKEL, ÜZEMI BALESETEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (MUNKABALESETEK, ÜZEMI BALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS KÁRTÉRÍTÉSE)...................................................................30 51. § MUNKABALESETEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ........................30 52. § AZONNALI BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ...................................................................31 53. § BALESETI HELYZETEK (KVÁZI BALESETEK) KIVIZSGÁLÁSA .........................................32 54. § AZ ÜZEMI BALESETEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ....................32 55. § HALLGATÓI, TANULÓI BALESET ...................................................................................32 56. § FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK KIVIZSGÁLÁSA .....................................................33 57. § AZ EGÉSZSÉG ÉS TESTI ÉPSÉG SÉRELMÉBİL EREDİ KÁROK MEGTÉRÍTÉSE ...................33 9. FEJEZET: A MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÉS KEZELÉS ...........33 58. § ALAPELVEK .................................................................................................................33 59. § A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZERVEZÉSE .........................................................................34 60. § ÉRTÉKELÉST VÉGZİK KIVÁLASZTÁSA .........................................................................34 61. § A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS DOKUMENTUMAI, FELJEGYZÉSEI ..........................................34 62. § INTÉZKEDÉSEK, AZ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK ELLENİRZÉSE .....................35 63. § FELÜLVIZSGÁLAT ÉS ÁTDOLGOZÁS .............................................................................35 64. § TÁJÉKOZTATÁS ...........................................................................................................35 III. VEGYES RENDELKEZÉSEK..................................................................................36 65. § HATÁLYBA LÉPÉS ........................................................................................................36


A Tomori Pál Fıiskola (a továbbiakban: Fıiskola) Szenátusa a Fıiskola Munkavédelmi szabályzatát (a továbbiakban: MVSZ.) az alábbiakban állapítja meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Vonatkozó jogszabályok listája (1) 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról (2) 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet, a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (3) 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl (4) 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvérıl (5) 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (6) 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

1. A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA 2. § A szabályzat célja (1) Cél, hogy a szabályzat a hatálya alá tartozó területek és személyek vonatkozásában szabályozza az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzık egészségének, munkavégzı képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelızve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggı megbetegedéseket. 3. § A szabályzat területi hatálya (1) A szabályzat területi hatálya kiterjed a Tomori Pál Fıiskola (továbbiakban: Fıiskola) tulajdonában, kezelésében lévı, illetve a Fıiskola által üzemeltetett, bérelt létesítményekre, területekre, a Fıiskola valamennyi szervezetére. 4. § A szabályzat személyi hatálya (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed a) a Fıiskolával teljes, vagy részmunkaidıs közalkalmazotti, további jogviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerzıdéses, megbízásos jogviszonyban álló személyekre, továbbá a szervezett munkavégzés keretében munkát végzıkre (munkavállaló); b) a Fıiskolán továbbképzésben lévı, munka melletti képzésben résztvevı, szakmai gyakorlatát töltı, másutt munkaviszonyban álló személyekre; c) szabályozott feltételek mellett a munkavégzés közelében, helyszínén tartózkodó, de a Fıiskolával szerzıdéses jogviszonyban nem álló személyekre (látogatók, vendégek, partnerek, stb.) d) A Fıiskola területén a Fıiskolával kötött szerzıdés alapján munkát végzı más gazdasági társaságok (vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók) munkavállalóira, beleértve az egyéni vállalkozókat is; e) a Fıiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyekre, kollégistákra, a Fıiskola által fenntartott, üzemeltett, vagy bérelt kollégiumokban elszállásolt hallgatókra, személyekre, függetlenül attól, hogy a Fıiskolával hallgatói, vagy egyéb jogviszonyban állnak-e;


f) A hazai vagy külföldi kiküldetésben lévı a Fıiskola által alkalmazott munkavállalókra, a Fıiskola érdekében végzett tevékenység idején; g) a Fıiskolán gyakorlati oktatás, kötelezı szakmai gyakorlat, szünidei munkavégzés keretében foglalkoztatott felsı- és középfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóira; h) A táv-munkavégzésben résztvevı munkavállalókra. 5. § A szabályzat idıbeli hatálya (1) A szabályzat a Szenátus döntésének idıpontjában lép hatályba, határozatlan idıre szól, a Szenátus általi visszavonásig van érvényben.

2. MEGHATÁROZÁSOK 6. § Munkavédelem (1) A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételeinek megvalósítására szolgáló szabályozási, szervezési, intézményi elıírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. 7. § Baleset (1) Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsı hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idı alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetıleg halált okoz. 8. § Munkabaleset (1) Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal öszszefüggésben éri, annak helyétıl és idıpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétıl függetlenül. (2) A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. (3) Nem tekinthetı munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezı balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérıl a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármővével történt. 9. § Súlyos munkabaleset (1) Az a baleset amely: a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétıl számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv (vagy érzékelı képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentıs mértékő károsodását okozta;


c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); e) beszélıképesség elvesztését vagy feltőnı eltorzulást, bénulást, illetıleg elmezavart okozott. 10. § Foglalkozási megbetegedés (1) A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követıen megjelenı vagy idült egészségkárosodás a) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során elıforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezıkre vezethetıek vissza; b) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 11. § Megelızés (1) A munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggı kockázatok megelızése vagy csökkentése. 12. § Sérülékeny csoport (1) Az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggı kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során. (pl. fiatalkorúak; terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nık és szoptató anyák; idıs korúak, megváltozott munkaképességőek). 13. § Munkavédelmi képviselı (1) Olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttmőködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéssel összefüggı munkavállalói jogokat és érdekeket. 14. § Munkavédelmi üzembe helyezés (1) Az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltetı meggyızıdik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. 15. § Munkáltató (1) A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. (2) Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerı-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevıként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végzı egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések


(3) A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezıje. 16. § Veszély (1) Hiba vagy helyzet, amely kárt okozhat sérülés, megbetegedés, anyagi kár, illetve a munkahelyben bekövetkezett kár formájában, vagy ezek kombinációjából. 17. § Kockázat (1) A veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínőségének és súlyosságának együttes hatása. 18. § Kockázat értékelés (1) Átfogó eljárás a kockázat mértékének felbecslésére és annak eldöntésére, hogy a kockázat az elfogadható-e vagy sem 19. § Biztonság (1) Az elfogadhatatlan károsodás kockázatától való mentesség.

3. FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 20. § Alapelvek (1) A biztonság mindenkor a Fıiskola eredményes mőködésének alapvetı peremfeltétele. (2) Az oktatási tevékenység, a tanulás, a költségek, a minıség és a biztonság azonos mértékben fontosak. (3) Ahol rend és tisztaság van, ott minıség és biztonság van. (4) A balesetek megelızésére, a foglalkozási megbetegedések megelızésére felhasznált ráfordítások, befektetések alacsonyabbak, mint a balesetbıl származó költségek. (5) A biztonság állandó fejlesztésre, tökéletesítésre szorul. (6) Az egyes veszélyforrások, kockázati tényezık folyamatos feltárása és kiküszöbölése minden egyes alkalmazott kötelessége, beosztásától függetlenül. (7) Az egészségvédelmi és munkabiztonsági szabályok betartása és betartatása minden alkalmazott kötelessége, beosztásától függetlenül. (8) A biztonságért minden vezetı felelıs. (9) A külsı munkavállalókra, alvállalkozókra is ugyanazok az elıírások vonatkoznak, mint a fıiskola alkalmazottjaira. (10) A dolgozók állandó, hatékony, számon kért, megfelelıen dokumentált képzéséért a közvetlen vezetık a felelısek. (11) A vezetı biztonsághoz való hozzáállása határozza meg a beosztott magatartását. (12) Minden sérülést és foglalkozási megbetegedést meg lehet elızni.


21. § A szabályzat személyi hatálya alá tartozó munkavállalók, hallgatók általános munkavédelmi feladatai (1) A munkavállaló, hallgató csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelıen végezhet munkát. (2) A munkavállaló köteles munkatársaival együttmőködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tıle elvárható módon meggyızıdni, azt rendeltetésének megfelelıen és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védıeszközt rendeltetésének megfelelıen használni és a tıle elvárható tisztításáról gondoskodni; c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztetı ruházatot viselni; d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; f) a részére elıírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni; g) a veszélyt jelentı rendellenességrıl, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tıle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétıl; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. (3) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. 22. § A Szenátus munkavédelmi feladatai (1) Dönt a Fıiskola munkavédelmi tevékenységét meghatározó szabályzatokról. (2) Elfogadja a Fıiskola egységes átfogó, munkavédelmi prevenciós (megelızési) stratégiáját. 23. § A rektor (1) A rektor, mint egyszemélyi felelıs a Munkavédelmi Törvény (Mvt.) szerint fejleszti a munkavédelmet, biztosítja a biztonságos és egészséget nem veszélyeztetı munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. (2) A munkavédelmi feladatok megtervezésében, végrehajtásában együttmőködik az érdekképviseleti szervek képviselıivel. (3) A rektor Fıiskola egységes és átfogó munkavédelmi prevenciós stratégiájának megfelelıen biztosítja az intézmény elkötelezettségét a stratégia alapelvei iránt. Az intézmény munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási politikájának tükröznie kell az elkötelezettséget a biztonság, az egészségvédelem, az egészségfejlesztés folyamatos fejlesztésében. (4) Fegyelmi felelısségre vonást alkalmaz a munkavédelmi elıírások megszegıivel szemben.


(5) Biztosítja a kockázatértékelési folyamat, a hatósági, illetve a belsı ellenırzések során feltárt hiányosságok tervszerő megszüntetését. (6) Évente jelentést készít a Szenátus számára az átfogó munkavédelmi stratégia megvalósulásáról, az adott idıszakra vonatkozó munkavédelmi programok teljesülésérıl, eredményeirıl, a következı idıszakban elindítandó munkavédelmi programokról. (7) Beosztott munkavállalóját ért súlyos munkabaleset kivizsgálását személyesen irányítja. (8) Ellátja a munkavédelmi tevékenység szervezési, szakmai irányítását. (9) Jóváhagyja az adott idıszakra vonatkozó munkavédelmi oktatási tematikát. (10) Biztosítja a megfelelı végzettségő munkabiztonsági-, és foglalkozás-egészségügyi szakember tevékenységének végzéséhez szükséges jogi hátteret (vállalkozási szerzıdések). 24. § Rektor-helyettesek (1) Szakirányú munkájuk szervezésekor, és végzésekor minden esetben a munkavédelmi szempontok figyelembevételével járnak el. 25. § Fıtitkár (1) Átruházott jogkör alapján felelıs a munkavédelmi jogszabályokban, a Fıiskola egységes és átfogó megelızési stratégiájában, a Fıiskola munkavédelmi programjaiban rögzített feladatok végrehajtásáért. (2) Közremőködik a Fıiskola egészére kiterjedı munkavédelmi szabályozás idıszakos felülvizsgálatában, folyamatos fejlesztésében. (3) A Fıiskolával szerzıdéses jogviszonyban álló munkabiztonsági és foglalkozásegészségügyi szakemberek tevékenységét ellenırzi, irányítja, biztosítja a tevékenységük elvégzéséhez szükséges feltételeket. (4) Felelıs a Fıiskola kockázatértékelési rendszerének kialakításáért, a kockázatértékelés elvégzéséért, a kockázatértékelés eredményeinek az összesítéséért, a kockázatértékelés eredményeinek alapján a Fıiskola átfogó megelızési stratégiájának elıkészítéséért, a munkavédelmi programok megtervezéséért és a rektor elé terjesztéséért. (5) Felelıs a munkavédelmi programok, az egészséget nem veszélyeztetetı, biztonságos munkavégzés biztosítása érdekében elrendelt intézkedések végrehajtásáért. (6) Felelıs a gépek, berendezések, munkaeszközök használatbavételéhez, üzembe helyezéséhez szükséges munkavédelmi szempontú felülvizsgálatok elvégzéséért. (7) Biztosítja a munkahelyek egészséget nem veszélyeztetetı és biztonságos kialakítását, különös tekintettel a klímaviszonyokra, a megvilágításra, a nemdohányzók védelmére, a képernyı elıtti munkavégzésre, az étkezési és tisztálkodási feltételekre, a veszélyes anyagokra, a szerszámok, munkaeszközök, készülékek munkavédelmi szempontú megfelelıségére. (8) Felelıs az újfelvételes dolgozók és hallgatók elızetes munkavédelmi oktatási, illetve az idıszakos munkavédelmi oktatási tematikájának összeállításáért, az oktatási módszertan meghatározásáért. (9) Hatáskörében eljárva biztosítja az újfelvételes dolgozók, a Fıiskolára beiratkozott hallgatók elızetes elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásának megtartását, az idı-


szakos munkavédelmi oktatások ütemezett elvégzését., illetve szüksége esetén a rendkívüli (soron kívüli) munkavédelmi oktatás megtartását. (10) Felelıs a munkabalesetek nyilvántartásáért, azok kivizsgálásáért. (11) Felelıs azért, hogy a Fıiskolán minden munkavállaló, hallgató csak az elızetes munka-alkalmassági vizsgálatot követıen végezhesse tevékenységét, az idıszakos munkaalkalmassági vizsgálatok idıben elvégzésre kerüljenek. (12) Biztosítja a kockázatértékelés alapján szükséges védıeszköz nomenklatúra összeállítását, a szükséges védıeszközök beszerzését. (13) Biztosítja, hogy a munkaköri leírásokban rögzítésre kerüljenek a munkavállalók munkavédelmi feladatai. (14) Felelıs az esetleges munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos kártérítési igények rendezésért. (15) Részt vesz a munkavédelmi oktatási tematika kimunkálásában, fejlesztésében.

4. MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETEZÉSE 26. § A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata (1) A munka-alkalmassági orvosi vizsgálat célja, hogy megállapításra kerüljön, hogy a munkavállaló a) egészségi állapota szempontjából alkalmas-e a választott, betölteni kívánt munkakörben egészségi állapotának, testi épségének elırelátható károsodása nélkül a munka végzésére, azaz a munkaköri igénybevételek (kockázatértékelés alapján fizikai, kémiai, biológiai, mentális kockázatok) nem okozhatnak-e az adott munkavállalónál irreverzibilis, az egészségi állapotában bekövetkezett nem kívánt változásokat, b) esetlegesen fennálló betegsége a munka ellátása során nem veszélyeztetheti-e saját, vagy mások egészségét és biztonságát, c) egészségi állapotának megváltozása (megváltozott munkaképesség) mennyiben befolyásolja az adott munkakörben a munkavégzı képességét, szükséges-e a munkaköri követelmények megváltoztatása,, szükséges-e a munkavállaló más munkakörbe való helyezése, d) a járványügyi szempontból kiemelt jelentıségő munkakörök esetén nem szenved-e a foglalkoztatást kizáró fertızı betegségekben, illetve nem hordozza-e szervezetében és nem üríti-e szervezetébıl a fertızıbetegségek kórokozóit anélkül, hogy saját maga ilyen fertızı betegség valamely szakaszában lenne, e) nem szenved-e olyan betegségekben, amelyek miatt gyógykezelése, gondozása indokolt. (2) A Fıiskola a munka-alkalmassági vizsgálatokat vállalkozási szerzıdés alapján foglalkozás-egészségügyi szakorvossal végezteti el. 27. § Elızetes munka-alkalmasági vizsgálat (1) A Fıiskola a munkaszerzıdés megkötését megelızıen minden újfelvételes, illetve munkaviszonyban álló, de munkakört változtató munkavállalót köteles elızetes munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni. (2) Amennyiben a munkavállaló illetve a munkáltató az elızetes munka-alkalmassági vizsgálat eredményével nem ért egyet, úgy az orvosi vélemény közlésétıl számított 15


napon belül a foglalkozás-egészségügyi orvostól kérheti a munkaköri alkalmasság másodfokon történı elbírálását. (3) Amennyiben a munkavállaló a kötelezı elızetes munka-alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve az orvosi vizsgálat, orvosi szakvélemény a választott munkakör betöltését nem javasolja, úgy az érintett munkavállalóval munkaviszony nem létesíthetı, illetve a munkavállaló a megváltozott munkakört nem töltheti be. (4) Amennyiben a munkavállaló az elızetes vagy idıszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton tudatosan eltitkolja az alkalmasságát befolyásoló egészségromlását, vagy fertızı betegségét, a munkaszerzıdése azonnali hatállyal felmondandó. 28. § Idıszakos munka-alkalmassági vizsgálat (1) A rektor döntése alapján egyes munkakörökben dolgozó munkavállalók idıszakos orvosi vizsgálatokra kötelezhetık. (2) Az idıszakos orvosi vizsgálatok szervezésért, azon a munkavállalók megjelenéséért a fıtitkár a felelıs. (3) Az idıszakos munka-alkalmassági vizsgálaton a munkavállaló köteles megjelenni. A vizsgálat eredményei alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos „alkalmas”, „nem alkalmas”, „korlátozottan alkalmas”, illetve az „ideiglenesen nem alkalmas” minısítést ad. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkaköri alkalmasságot érintı korlátozásokkal is élhet. (4) Ha a munkavállaló figyelmeztetés ellenére sem jelenik meg az idıszakos munkaalkalmassági vizsgálaton, akkor a további munkavégzéstıl azonnal el kell tiltani! A munkavégzéstıl való eltiltás idıszakában számára bér nem folyósítható. (5) Azt a munkavállalót, aki a foglalkozás-egészségügyi szakorvos véleménye szerint az adott munkakör betöltésére nem alkalmas, abban a munkakörben tovább nem foglalkoztatható. 29. § Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat (1) Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. (2) Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kell küldeni a munkavállalót, a hallgatót, ha a) ha egy éven belül kétszer érte munkabaleset, b) ha egy éven belül kétszer okozott munkabalesetet, c) ha a munkavállaló, hallgató egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetıen alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos ellátásra, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására, d) olyan rosszulléte, betegsége van, amely feltehetıen amely a munkavégzéssel kapcsolatos okokra vezethetı vissza, e) 30 napot elérı, vagy meghaladó keresıképtelenséget követıen újból munkába kíván állni f) biológia tényezı hatása miatt 10 napot elérı, vagy meghaladó keresıképtelenséget követıen újból munkába kíván állni, g) elıre nem várt esemény során expozíciót szenved,


h) a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel. (3) Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet: a) a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, b) háziorvos, illetve kezelıorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végzı személy, a hallgató munka-alkalmasságát, tevékenységének egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos végzését befolyásolhatja, c) az Állami népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat d) a Fıiskola rektora, e) a munkaügyi központ, f) a munkavállaló, a munkát végzı személy, a hallgató. 30. § Záró vizsgálat (1) Záró vizsgálatra kell küldeni a tevékenység, illetve a munkaviszony megszőnésekor a munkavállalót az idıszakos munka-alkalmassági vizsgálatok rendjében foglaltak szerint. (2) A záró vizsgálat elvégzése nélkül a munkavállalóval elszámolni nem szabad. 31. § Képernyı elıtti munkavégzés (1) A Fıiskolán az idıszakos munka-alkalmassági vizsgálatok rendjében kell rögzíteni a képernyı elıtti munkavégzéssel járó munkakörök listáját. (2) Munkaszervezéssel kell biztosítani az óránként 10 perc, össze nem vonható szünetet, valamint hogy a képernyı elıtti munkavégzés tényleges ideje ezen munkakörökben ne haladja meg a 6 órát. (3) A Rektor köteles a képernyı elıtti munkavégzéssel járó munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat 2 évente képernyıs alkalmassági vizsgálatra utalni. (4) Képernyıs alkalmassági vizsgálat elvégzése szükséges: a) újfelvételes munkavállaló orvosi vizsgálata esetén b) 2 évente rendelet szerint c) felmerülı panaszok esetén (5) A szemész szakorvos által elıírt éleslátást biztosító szemüveget a Fıiskola külön szabályzatban rögzített módon biztosítja az érintett munkavállalónak. 32. § Munkavédelmi oktatás (1) Általános elıírások a) Az Mvt-ben rögzített munkáltatói kötelezettség, amely a munkavállalók munkavédelmi ismeretekkel való ellátására, az ismeretek szinten tartására és fejlesztésére vonatkozik annak érdekében, hogy az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés személyi feltételei adottak legyenek. A munkavédelmi oktatást minden esetben munkaidıben kell megtartani. b) Munkába álláskor elméleti és gyakorlati munkavédelmi képzésben kell részesíteni minden a Fıiskolával munkaviszonyt létesítı munkavállalót. c) Az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatás anyagából eredményesen beszámoló munkavállaló foglalkoztatható csak felügyelet nélkül.


d) Az oktatások megtartásáért, azon a munkavállalói jelenlét biztosításáért a Rektor felel. e) Az oktatási tematikát a Fıiskola által megbízott munkabiztonsági szakember és a foglalkozás-egészségügyi orvos a Fıtitkár bevonásával készíti elı. Az adott idıszakra vonatkozó tematikát a Rektor hagyja jóvá. A tematika a kockázatértékelés eredményei, illetve az adott idıszak munkavédelmi eseményei alapján évente felülvizsgálatra, fejlesztésre kerülnek. f) A munkavédelmi oktatásokat a Fıiskola által megbízott munkabiztonsági szakember és a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a Fıtitkár által megbízott oktató tartja meg. Az oktatásokat megtartók listáját az adott idıszakra érvényben lévı, a Rektor által elfogadott tematika tartalmazza. g) Az oktatási tematika alapján a Rektor döntése alapján írásos oktatási tananyagot kell elkészíteni, amelyhez minden érintett számára való hozzáférést a Fıtitkár biztosítja. (Belsı hálózaton, nyomtatva, adathordozón, stb.) h) A munkavédelmi oktatáson minden érintett személynek részt kell vennie. A munkavédelmi oktatásról igazoltan távol maradók számára pótoktatást kell tartani. i) A Fıiskola területén munkát végzı vállalkozások, vállalatok vezetıi és munkavállalói számára szükséges munkavédelmi oktatások megtartását a vállalkozói szerzıdésben, mint követelmény meg kell jeleníteni. A külsı vállalkozások számára megtartandó munkavédelmi oktatás tematikáját, tananyagát a Fıiskola által megbízott munkabiztonsági szakember és a foglalkozás-egészségügyi orvos a Fıtitkár bevonásával készíti el. A munkavédelmi oktatást a külsı vállalkozás vezetıje által megbízott személy tartja meg. Az oktatás megtartásának ellenırzését a Fıtitkár által megbízott személy végzi el. Az oktatás megtörténte elıtt a külsı vállalkozás a Fıiskola területén a munkát nem kezdheti meg. (2) Elızetes elméleti munkavédelmi oktatás a) Elızetes elméleti munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a Fıiskola újfelvételes munkavállalóját, a Fıiskola munkavállalóját, amennyiben más munkakörbe kerül áthelyezésre, a tanulókat, akik szünidıben kerülnek alkalmazásra, szakmai gyakorlaton résztvevı tanulókat. b) Az elızetes elméleti oktatáson foglalkozni kell a Fıiskola munkavédelmi politikájával, a politika megvalósulását szolgáló rendszer elemeivel, a Fıiskola munkavédelmi céljaival, általános munkavédelmi fogalmakkal, kérdésekkel, az adott munkakörrel összefüggı speciális munkavédelmi kérdésekkel. c) Az elızetes elméleti oktatást tartó személyek listáját az adott idıszakra vonatkozó, a Rektor által jóváhagyott oktatási tematika tartalmazza. d) Az elızetes elméleti oktatáson anyagából az érintett munkavállalónak beszámolási kötelezettsége van. (3) Elızetes gyakorlati munkavédelmi oktatás a) Valamennyi új és velük egy tekintet alá esı munkavállalót a munka megkezdése elıtt általános elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. b) Az elméleti oktatáson foglalkozni kell a munkakörrel összefüggı és az alapvetı általános munkavédelmi kérdésekkel. A gyakorlati munkavédelmi oktatáson az elıbbieken kívül részletesen ki kell térni a munkaeszközök mőszaki jellemzıire és a kezelés munkabiztonsági elıírásaira, az egyéni védelemre, egyéni és kollektív védıeszközök használatára, veszélyforrások ismertetésére, elsısegélynyújtás szabályaira, ismertetni kell az utasítások, szabványok gyakorlati részeit, szakmai szokásokat, vegyszerek felhasználása esetében a vegyszer biztonsági adatlapja alapján azok kezelését, tárolását, szállítását, felhasználásá-


nak szabályait és baleset, mérgezés vagy tőz esetén szükséges intézkedéseket, rendkívüli helyzetben történı viselkedés szabályait, illetve a teendıket. c) Az új munkavállaló a jegyzıkönyvben ismeri el aláírásával azt a szervezeti egységnél kapott általános elméleti oktatás megtörténtét, amelyet a munkaügyi osztályon ıriznek meg. d) A munkaügyi osztály ellenırzi az általános oktatásnál kiállított jegyzıkönyvek meglétét, annak hiányában a munkavállalót munkába állítani nem szabad. e) A gyakorlati oktatónak meg kell gyızıdnie arról, hogy a munkavállaló az oktatott anyagot elsajátította, és azt a gyakorlatban alkalmazni is tudja. Amíg ez kellı eredménnyel nem történik meg, a munkavállaló csak felügyelet mellett foglalkoztatható. A munkahelyen történt gyakorlati oktatás dokumentálása a Fıiskola munkavédelmi oktatási naplójában történik. f) Az új munkavállalókkal azonos módon kell eljárni hat hónapot meghaladó távollét után, munkakör vagy az Fıiskolán belüli munkahely változtatásánál, szakmai gyakorlaton résztvevı, nem állományunkba tartozó munkavállalóknál. (4) Ismétlı oktatás a) Az ismétlı oktatást valamennyi szervezeti egységnél évenként egyszer kell tartani. b) Ha az ismétlı oktatáson a munkavállaló neki felróható okból nem jelenik meg, az oktatás pótlásáig a munkavégzéstıl el kell tiltani. c) Az ismétlı oktatások megtörténtét a munkavédelmi vezetı és a szervezeti egység vezetıje ellenırzi. (5) Rendkívüli (soron kívüli) oktatás a) Rendkívüli esemény után (baleset, veszélyhelyzet stb.) a tanulság levonása és a hasonló esetek megelızése érdekében azonnali oktatást kell tartani az érintett munkavállalók bevonásával. b) Új anyag, technológia vagy berendezés alkalmazásánál. (6) A hallgatók, tanulók munkavédelmi oktatása a) Mvt. 52. § (1) Az iskolarendszerő oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés alapvetı szabályaival. b) Munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a hallgatót (a Fıiskola saját hallgatója, vagy más felsıoktatási intézménybıl jött hallgató) valamennyi szervezeti egységre vonatkozóan minden félév kezdetekor, a gyakorlati foglalkozás megkezdése elıtt, a gyakorlati oktatás módszerbeli változása, újabb felszerelés, berendezés, gépek, mőszerek alkalmazása esetén, munkabalesetek elıfordulásakor, a baleset okainak és következményeinek feldolgozásával, eseti munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a hallgatókat és tanulókat testnevelési órák, versenyek, sportfoglalkozások, kirándulások, társadalmi munka, különbözı rendezvények, szakmai gyakorlatok elıtt. c) Az oktatás tematikáját a képzés jellegének megfelelıen és a tanrenddel összhangban kell összeállítani. d) Az oktatás megtörténtét Munkavédelmi oktatási jegyzıkönyvben kell dokumentálni, s a hallgatókkal aláíratni. A jegyzıkönyv egy példányban készül, és a helyszínen kell tartani, és a Fıiskola munkavédelmi dokumentumaihoz lefőzni. Az oktató az aláírásával igazolja, hogy az oktatott anyagot a hallgatók elsajátították. e) A kollégiumok hallgatóinak munkavédelmi oktatását a kollégiumok munkavédelmi megbízottai tartják meg az oktatási év kezdetekor.


f) 2000 évi XXV. törvény 27. §. A kémiai biztonság, illetıleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait – különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes készítmények felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket – a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell.

5. FEJEZET: EGYÉNI VÉDİFELSZERELÉSEK, VÉDİITAL, VÉDİKENİCS, TISZTÁLKODÁSI SZEREK JUTTATÁSI RENDJE 33. § Egyéni védıfelszerelések (1) Ha megelızı szervezési, mőszaki intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, akkor a munkavállalókat az egyes kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védıruházattal és védıeszközökkel (együtt védıfelszerelés) kell ellátni az itt elıírtak szerint. (2) A védıfelszerelések, különösen a védıruházat személyes használatra szolgál, azoknak kihordási idejük nincs, pénzbeli megváltásuk nem lehetséges, és a védelmi képességük meghatározott (a használati tájékoztató szerint) szintő csökkenése esetén azokat ki kell cserélni. (3) A Fıiskola köteles éves tervet készíteni a védıeszköz szükségletérıl és azt a tárgyévet megelızı év november 30-ig, a beszerzésért felelıs vezetınek megküldeni. (4) A beszerzésért felelıs vezetı a megrendelés feladásánál ellenırizni tartozik, hogy az ajánlatokban szereplı védıfelszerelések rendelkeznek-e az 1. kategóriába tartozó védıeszköz esetében érvényes gyártói megfelelıségi nyilatkozattal, a 2., 3. kategóriába tartozó, illetve nemzetközi szerzıdés hiányában az EU területén kívül gyártott 1. kategóriába tartozó védıeszköz esetén típus bizonyítvánnyal. Amennyiben nem, azokat megvásárolni nem szabad, és védıfelszerelésként a szervezeti egységekhez kiadni tilos. (5) A minısítéssel kapcsolatos ellenırzés a szervezeti egységek vezetıinek is kötelessége. (6) Az egyéni védıfelszereléseknek a szervezeti egységeknél történı szakszerő tárolási lehetıségrıl, a szükség szerinti csere kezdeményezésérıl, a védıruházat tisztíttatásáról, javíttatásáról a Fıtitkár gondoskodik. (7) A védıfelszerelést munkába álláskor a munkavállaló átveszi. (8) A fıiskolai hallgatóknak, a szakiskolák és szakközépiskolák tanulóinak védıfelszerelésérıl az Fıiskolán töltött gyakorlat idejére a Fıtitkár gondoskodik. (9) A munkahelyen tartózkodó, de az ott folyó munkavégzésben részt nem vevı személyeket a kockázat mértékének megfelelıen kell az ott dolgozókkal azonos módon védıfelszereléssel ellátni. (10) Ha a munkavállaló a munkahelyen többféle kockázatnak, ártalomnak van kitéve, akkor minden egyes kockázatnak, ártalomnak megfelelı, illetve azoktól együttesen védı kombinált védıfelszereléssel kell ellátni. (11) Új munkakörök létesítésénél a védıfelszerelés a munkavédelmi vezetı, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával állapítja meg. Annak kezdeményezése a Fıtitkár feladata. (12) A saját munkavállalókkal azonos módon kell védıfelszerelést biztosítani: a) az ott munkát végzı más munkáltató alkalmazásában álló munkavállalóknak, ha a munkáltatók közötti szerzıdés így rendelkezik,


b) az alkalmi és társadalmi munkát végzıknek, c) a szakmai továbbképzésüket vagy szakmai gyakorlatukat töltı munkavállalóknak, d) a Fıiskolai hallgatóknak, a szakmunkástanulóknak, e) a nyári szünidıben alkalmazott iskolai tanulóknak, hallgatóknak. (13) A védıfelszerelésre vonatkozó elıírásokat minden munkahelyi vezetınek ismernie és beosztott munkatársai felé érvényesítenie kell. (14) A védıfelszerelést átalakítani, különösen a védelmi képességét befolyásoló módon tilos! (15) Az elıírt védıfelszerelés használata nélkül, illetve azok szakszerőtlen használatával, valamint a nem megfelelı védelmi képességő védıfelszereléssel munkát végezni tilos! (16) Saját tulajdonú védıfelszerelés nem használható. A kiadott védıfelszerelést az egyetem területérıl a hivatalos munkavégzés kivételével elvinni nem szabad. (17) Az a munkavállaló, hallgató, aki az elıírt és részére biztosított védı felszerelést nem használja, fegyelmi vétséget követ el és a további adott munkavégzéstıl el kell tiltani. (18) Azt a munkavégzést, amelynél a védıfelszerelés hiánya a munkavállaló egészségét vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti és a védıfelszerelés nincs biztosítva meg lehet tagadni. (19) A védıfelszerelések használata a munkavégzés idıtartamától független, azokat a kockázat bármilyen rövid idıtartama esetén is alkalmazni kell. (20) Különleges (veszélyes) anyagokkal szennyezett védıruházat tisztítását a szennyezettség tulajdonságainak megfelelıen kell végezni, ennek érdekében azt a tisztítást végzık felé a szervezeti egység vezetıje jelenteni tartozik. Ha a tisztítás szakszerően nem végezhetı el vagy az kockázatos, akkor a védıruházatot veszélyes hulladékként kezelve le kell selejtezni. (21) A munkavállaló és a hallgató köteles: a) a gondjaira bízott védıfelszerelést az arra kijelölt helyen tartani és azt az elıírásoknak megfelelıen használni, b) a védıfelszerelést a tıle elvárható módon gondozni, karbantartani és tisztítani, c) elhasználódást, sérülést, a védıképesség csökkenését észlelve annak cseréjét haladéktalanul kezdeményezni. (22) A védıruhát cserélni csak természetes elhasználódás vagy a munkáltatónak felróható okból bekövetkezett olyan mérvő változás után szabad, amely a védıruha rendeltetésszerő használatát nem teszi lehetıvé. Minıségi csere indokolt esetben (pl. terhesség) elfogadható. (23) Ha a védıfelszerelés, védıeszköz, védıruha a munkavállaló hibájából válik használhatatlanná, akkor új kiadásával egyidejőleg vele szemben az érvényes kártérítési szabályok szerint kell eljárni. (24) Ha a munkavállaló részére kiadott védıfelszerelést, védıeszközt, védıruhát áthelyezés, munkaviszony megszőnése esetén nem szolgáltatja vissza, annak értékét meg kell térítenie. Ennek tényét és az elhasználódás mértékét jegyzıkönyvben kell rögzíteni. (25) Az egyéni védıeszközök használatáról a gyakorlatvezetı (oktató) köteles gondoskodni. A hallgatók, tanulók, vagy látogatók részére biztosított egyéni véd_eszközök beszerzése, cseréje, tisztítása, karbantartása, ellenırzése a munkavállalók részére biztosított védıeszközökkel azonos módon és feltételek mellett történik. Az egyéni védıeszközök


köre szervezeti egységenként kerül meghatározásra a kiegészítı munkavédelmi szabályok keretében. (26) A gyakorlatvezetı (oktató) köteles ellenırizni az egyéni védıeszközök használatát. Egyéni vagy kollektív védıeszközök hiányában a hallgató, tanuló veszélyes tevékenységet nem végezhet, veszélyes eszközt, berendezést nem használhat, azok környezetétıl biztonságos távolságban kell, hogy elhelyezkedjen, úgy, hogy egészsége és testi épsége károsodást ne szenvedhessen. 34. § Munkaruha (1) Ha a munka a ruházat nagymértékő szennyezıdésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. (2) A munkáltatói jogkörrel rendelkezı szervezeti egység vezetıje a kiegészítı munkavédelmi elıírásokkal egy idıben a munkavédelmi vezetı bevonásával meghatározza a munka és formaruhára jogosító munkaköröket, a juttatási idıt. 35. § Védıitalok (1) Védıitalt kell biztosítani a melegnek, illetve hidegnek minısülı munkahelyeken vagy munkakörökben foglalkoztatottak részére. (2) Melegnek minısül az a munkahely, vagy munkakör (pl.: konyha, mosoda, kazánház stb.) ahol a munkahelyi klíma zárttéri vagy szabadtéri munkahelyen a 24 C KEH (korrigált effektív hımérséklet) értéket meghaladja. (3) Hidegnek minısül az a munkahely, vagy munkakör (pl.: kertész, udvaros, szabadtéren végzett karbantartó tevékenység, stb.) ahol a várható napi középhımérséklet a +4 °C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-t, a munkaidı 50%-nál hosszabb részben nem éri el. (4) A melegítı és védıitalt a munkavállalók a munkahelyükön kötelesek elfogyasztani. (5) A védıital igénybevételére jogosult, a leírt feltételeknek megfelelı munkahelyeket, a közvetlen munkahelyi vezetı állapítja meg, amelyet a szervezeti egység vezetıje hagy jóvá. (6) A védıital elfogyasztásához kizárólag egyéni használatra kiadott (vagy eldobható) ivópoharakat kell rendszeresíteni. (7) A védıital és a melegítı tea készítése, tárolása és kiszolgálása során a közegészségügyi elıírásokat maradéktalanul be kell tartani. (8) A Fıiskolán minden munkahelyén ivóvíz minıségő vizet kell biztosítani. Az ivóvíz palackos ásványvízzel helyettesíthetı a szervezeti egységvezetı döntése alapján az által meghatározott munkakörökben. 36. § Tisztálkodó eszközök, fertıtlenítı és tisztálkodó szerek, bırvédı készítmények (1) Valamennyi munkavállaló, gyakorlati foglalkozáson lévı hallgató, tanuló részére elegendı mennyiségő tisztálkodási eszközt és szert kell a munkahelyen folyamatosan biztosítani. (2) A reális szükségletek alapján a szervezeti egység vezetıje állapítja meg a tisztálkodási (kézfertıtlenítı) szerek mennyiségét.


(3) Kézmosás után lehetıleg papírtörölközıt vagy meleglevegıs kézszárítót kell használni. (4) Azt a munkavállalót, aki a munkahelyén bırkárosító hatásnak van kitéve, védıkenıccsel, ipari kéztisztító szerrel és bırápoló készítménnyel kell ellátni: a) Védıkenıcsöt kell használni, ha munka jellege miatt védıkesztyő nem használható. b) Ipari kéztisztító szert kell használni, annál a munkafolyamatnál, ahol a munkavállaló bırét szappanos, melegvizes mosással el nem vagy csak nehezen eltávolítható szennyezıdés éri: fémipari, nyomdai, gépszerelési gépkezelıi és hasonló munkák. c) Bırápoló készítményt kell adni a munka befejezése utáni használatra, ha a munka jellege miatt védıkenıcs nem használható, az ipari kéztisztító szert használók részére, minden esetben, ha a bır fiziológiás helyreállításához szükséges: az elızıekben felsoroltak és vízzel rendszeresen érintkezı (ápolónık, takarítók, állatgondozók és hasonló munkakörök), folyékony vegyszerrel dolgozók részére. (5) Saját munkavállalóinkkal azonos módon kell bırvédı készítménnyel ellátni a Fıiskola területén munkát végzı más munkáltató alkalmazásában álló munkavállalókat, ha a munkáltatók közötti szerzıdés ezt írja elı, az alkalmi és társadalmi munkát végzıket, a kötelezı szakmai továbbképzésen részt vevıket, a szakmunkás tanulókat, a gyakorlati foglalkozást töltı egyetemi hallgatókat, középiskolai tanulókat, a szaktanfolyam részt vevıit. (6) A bırvédı készítményt a munka megkezdése elıtt kell alkalmazni, azt a munkavégzés alatt szükség szerint fel kell újítani. Az ipari kéztisztító szert és a bırápoló készítményt a munka befejezése után kell használni. (7) A bırvédı készítmények csak munkahelyi használatra szolgálnak. (8) A bırvédı készítmények fajtáját a hatályos miniszteri rendelet szerint az igényelt bırápoló készítmény használatának indokoltságát a foglalkozás-egészségügyi orvos állapítja meg.

6. FEJEZET: A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 37. § A munkahelyi vezetıkre és a munkahelyre vonatkozó elıírások (1) Az 1997 évi CII. tv. 10.§ (3) Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles: a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellı idıben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyızıdni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggı veszélyek figyelembevételével megfelelı munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; d) új technológiák bevezetése elıtt kellı idıben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselıikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit; e) biztosítani a védıeszközök rendeltetésszerő használhatóságát, védı képességét, a kielégítı higiéniás állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; f) a változó körülményekhez igazodva megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmények javítására.


(2) Mvt. 18. § (2) Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a Fıiskola pénzbeli vagy egyéb megváltást a dolgozóinak nem adhat. (3) Mvt. 25. § A munkahely és a munka jellegének megfelelıen gondoskodni kell a rendrıl, a tisztaságról, a keletkezı szennyezı anyagok: szennyvíz, veszélyes hulladék kezelésérıl, oly módon, hogy veszélyt, vagy egészségi ártalmat ne okozzanak, és a környezetet ne károsítsák. (4) Mvt. 28. § Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót a munkavégzés hatókörében tartózkodókat a leesı tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a védelemrıl gondoskodni. (5) Mvt. 37. § A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetıvé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen. (6) Mvt. 51.(2) § Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végeztetni nem szabad és ilyen helyre csak erre is kiterjedı oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek. (7) Egyedül nem szabad: a) feszültség alatt karbantartást, javítást; b) tartályban, aknában, kazánban hegesztést; c) kazánok javítását; d) víztárolók, aknák, tartályok belsı karbantartását, tisztítását; e) emelést, szállítást az elıírt súlynormák felett (MSZ 17305) végezni. f) kémiai laboratóriumokban, kutató laboratóriumokban, gázfogadóban stb. veszélyes tevékenységet végezni stb. (8) Mvt. 51. § (4) Ha valamely munkát egyidejőleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával és ezt a többiek tudomására kell hozni. (9) Mvt. 49. § A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható: a) ha annak ellátásához megfelelı élettani adottságokkal rendelkezik; b) foglalkoztatása az egészségét és testi épségét nem veszélyezteti; c) a fiatalkorú egészséges fejlıdését károsan nem befolyásolja; d) foglalkoztatása az utódjára veszélyt nem jelent; e) mások egészségét és testi épségét nem veszélyezteti és a munkára alkalmasnak bizonyult. (10) Ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességő, a beosztottakon és az ellenırzésre jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. A tilalmat szabványos táblákkal jelezni kell. (11) A szükséges létszámot minden munkához a biztonságos munkavégzés figyelembevételével kell meghatározni. (12) A Fıiskola mőködési körén kívül engedélyezett munkáknál (szervezett társadalmi munka, munkahelyi gyakorlat stb.) az ott illetékes munkáltató (szervezet) tartozik a munkavédelmi feltételeket biztosítani (oktatás, védıfelszerelés stb.) munkavállalóink részére is. (13) Más vállalatok által végzett építési-szerelési munkáknál a munka megkezdése elıtt a vállalattal kötött szerzıdésben rögzíteni kell a szerzıdı felek munkavédelmi kötelezett-


ségeit (védıfelszerelés, oktatás, szükségvilágítás, közmőhálózatra kapcsolás, ideiglenes áramvételezés, építıipari gépek üzemeltetése stb.). (14) A munkaterületet csak a biztonsági követelményeknek megfelelıen szabad a kivitelezınek átadni. (15) A szerzıdésben foglaltak betartását az illetékes mőszaki ellenırök rendszeresen ellenırizni kötelesek. 38. § Munkavállalóra vonatkozó elıírások (1) Mvt. 60. § A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban ,a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelıen végezhet munkát. (2) Mvt. 60. § A munkavállaló köteles a munkatársaival együttmőködni, és munkáját úgy végezni, hogy az saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles: a) a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tıle elvárható módon meggyızıdni, azt rendeltetésének megfelelıen a vezetıje utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; b) az egyéni védıeszközt rendeltetésének megfelelıen használni; c) a munkavégzéshez az egészséget és testi épséget nem veszélyeztetı ruházatot viselni; d) a munka területén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani. e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzésben alkalmazni; f) a részére elıírt orvosi – meghatározott körben pályaalkalmassági– vizsgálaton részt venni, g) a veszélyt jelentı rendellenességet, üzemzavart tıle elvárhatóan megszüntetni, illetve intézkedésre jogosult vezetınek jelezni; h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni közvetlen munkahelyi vezetıjének. (3) Mvt. 60. § (2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. (4) Mvt. 61. § A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a) az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban elıírt védıintézkedések megvalósítását; b) az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetıség biztosítását; c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védıeszközök, az elıírt védıital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetıség biztosítását. (5) Mvt. 62. § A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történı fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszemően tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet, továbbá az 5758§-okban elıírt feladatokat ellátó munkavállalókat is. (6) Mvt. 63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató uta-


sításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. (7) Ha a munkavállalót, akár munka közben is olyan hatás éri, hogy az a biztonságos munka végzését veszélyezteti, tartozik azt a közvetlen munkahelyi vezetıjének jelenteni, aki a szükséges intézkedést köteles megtenni. (8) A munkavállaló a munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez megfelelı munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (a rendkívüli események – baleset megelızés, mentés stb. – kivételével). (9) Öngyújtót hegesztı-, forrasztóláng, bunsenégı vagy gáztőzhely lángjának meggyújtásához használni tilos! 39. § Képernyı elıtti munkavégzés (1) 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet 4. § A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyı elıtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyı elıtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. (2) 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet 5. § A munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, İt látásvizsgálatra elküldeni. A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti idıszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenıen - köteles e vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, aki indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. (3) 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet 6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyı elıtti munkavégzéshez nem megfelelı, a munkáltató a munkavállalót ellátja a szükséges, a képernyı elıtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. (4) A szemüveget elkészítı optikust közbeszerzési eljárás alapján kell kiválasztani, amelyrıl a Fıiskola a munkavédelmi vezetıvel és a foglalkozás-egészségügyi orvossal együttmőködve gondoskodik. (5) Éleslátást biztosító szemüveg nyilvántartását és utalványozását a szervezeti egység látja el. A beszerzés a szervezeti egység mőködési keretét terheli. 40. § A dohányzásra vonatkozó elıírások (1) Az 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni: a) közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevık számára nyitva álló zárt légterő helyiségeiben; b) munkahelyen. (2) Az 1999. évi XLII. törvény 2. § (2) Nem jelölhetı ki dohányzóhely a) egészségügyi alapellátást, illetıleg járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, illetve egészségügyi szolgáltató ezen ellátásokat nyújtó részlegének, valamint gyógyszertárnak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben; b) oktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben (3) A Fıiskola épületeiben dohányozni tilos, kivéve ahol az épületen belül lehetıség van dohányzó helyek kialakítására, azokat tájékoztató táblákkal kell kijelölni. Ezekben a


helyiségekben a munkavégzés, étkezés, pihenés tilos, tartózkodni csak alkalomszerően szabad.

41. § A hallgatókkal kapcsolatos munkavédelmi elıírások (1) A Fıiskola munkavédelmi szabályzatának elıírásait a hallgatókra (tanulókra) is alkalmazni kell. (2) A gyakorlati képzésben részt vevı, vagy munkát végzı hallgató (tanuló) egészségének és testi épségének védelmét az azonos munkahelyen munkavállaló munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékben kell megszervezni és fejleszteni. Ennek végrehajtásáért, valamint a hallgatók (tanulók) munkavédelmi oktatásának megszervezéséért az egység vezetıje felelıs. (3) A hallgatók részére a munkaviszonyban álló munkavállalókkal azonos feltételek szerint védıitalt és tisztálkodási szereket is biztosítani kell. (4) A hallgatók gyakorlati foglalkozásához egyéni, vagy kollektív védıfelszerelést a munkaviszonyban álló munkavállalókkal azonos feltételek szerint kell biztosítani. Ha az elıírt védıeszköz nem áll rendelkezésre, vagy a szükséges védelem biztosítására nem alkalmas, a munkavégzést, az oktatást nem szabad megkezdeni, illetve azonnal meg kell szüntetni. (5) A hallgatók (tanulók) koruknál és felkészültségüknél fogva fokozottan veszélyeztetettek. Ezért hangsúlyozott figyelmet kell fordítani az alábbiakra: a) mérgezı hatású anyagokat saját göngyölegben, feliratozva, vigyázatlan mozgások ellen kellıen védve, idegenektıl elzárva kell tárolni. Mennyiségükrıl nyilvántartást kell vezetni. Vegyszermaradékok, ismeretlen összetételő vegyszerek szakember általi megsemmisítése kötelezı. Vegyi szennyezés (pl. össze nem illı anyagok keveredése) esetén a tisztiorvost azonnal értesíteni kell; b) rendelkezni kell tőzoltó készülékkel, homokos ládával, gyógy-, illetve kötszerszekrénnyel a szükséges helyeken; c) veszélyes tornagyakorlatokat csak pedagógus jelenlétében lehet végezni. (pl. tigris bukfenc). (6) Minden tanulóbalesetet követıen meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelızésére. 42. § Az elsısegélynyújtás rendje (1) A szervezeti egységeknél – a hallgatók létszámát is mindig figyelembe véve – a veszélyhelyzetre való tekintettel az elsısegélynyújtó mentıdobozok tartalmát a foglalkozásegészségügyi szakorvos határozza meg a szervezeti egységvezetı kérése alapján. A megfelelı nagyságú elsısegélynyújtó mentıdobozt kell készenlétben tartani. (2) A mentıdobozok tartalmának újratöltésérıl a szervezeti egység vezetıi gondoskodnak. Szükség esetén minden munkavállaló köteles a képességének megfelelı módon társát elsısegélyben részesíteni. (3) 15/1972.(VIII.5.) EüM. r. 23. § (2) A munkahely vezetıje köteles gondoskodni arról, hogy a szükséges mőszaki mentés haladéktalanul megtörténjen (feszültségmentesítés, gázcsap elzárása, mérgezı anyaggal szennyezett ruha levetése stb.) (4) A munkahely vezetıje köteles az elsısegélynyújtás keretén belül:


a) ha a sérült járóképes, orvosi ellátása végett szakrendelésre küldeni; b) ha járóképtelen, orvoshoz (gyógyintézetbe) szállítatni. (5) Ötévente elsısegélynyújtó tanfolyamokat kell szervezni, amelyek biztosítják az elsısegélynyújtók képzését és továbbképzését. A tanfolyamokat a foglalkozás-egészségügyi orvos szervezi. (6) Az elsısegélynyújtó képzésben részt kell vegyenek: a) a munkavédelmi megbízottak; b) azok a munkavállalók, akik állandó jelleggel a munkahelyen tartózkodnak, és könynyen elérhetık (portások, titkárnık stb.) 43. § Rendkívüli események szabályai (1) Mvt. 45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági elıírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. (2) 27/1989 (IX.18.). SZEM r. 2. § Minden olyan esemény rendkívülinek minısül, amely az intézmény mőködését jelentısen zavarja, így különösen: a) a közrendet sértı, vagy veszélyeztetı esemény; b) több személyt súlytó, legalább 3 ember életét követelı, vagy nagy anyagi kárt okozó elemi csapás; c) tőzeset, vagy robbanás, amelynek kár értéke jelentıs, illetve , sérülést, halálesetet okoz; d) környezetet jelentısen szennyezı, emberi egészségre is káros föld-, víz- és légszenynyezés; e) radioaktív, sugárzó, pszichotrop, mérgezı anyag, kábítószer illetéktelen személy birtokába jutása, elvesztése, illetve az ezzel kapcsolatos balesetek; f) az intézmény területén történt fegyverhasználat; g) minden olyan egyéb jellegő esemény, amely az intézmény mőködésének szándékos megzavarására irányul. (3) Mvt. 45. § (2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. (4) 27/1989.(IX.18.) SZEM r. 3. § (1) Az esemény bekövetkezése esetén a szervezeti egység vezetıjének haladéktalanul intézkednie kell az emberi élet és javak mentése érdekében. Egyidejőleg gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedésre hivatott szervek ( fıtitkár, rendırség, tőzoltóság, mentık, honvédség, polgári védelem, ÁNTSZ) az eseményrıl mielıbb értesüljenek. (5) Rendkívüli eseménynél (tőzeset, robbanás, elemi csapás stb.) a Fıiskola illetékes vezetıjének vagy a helyi munkavezetınek az utasításait kell követni a hatósági személyek megérkezéséig. (6) Az épületek vészkijáratait megfelelı táblákkal kell megjelölni, a menekülési útvonalat szabadon kell hagyni. A vészkijárati ajtóknál olyan mőszaki megoldásokat szabad használni, amely a kimenekülést (a kifelé nyithatóságot) bármely pillanatban lehetıvé teszi. Az ajtókat kulccsal zárni nem szabad. (7) A vészkijárati ajtóknak a menekülés irányába (kifelé) kell nyílniuk.


(8) A riasztóberendezések jelzéseit minden érintett munkavállalónak ismernie kell, azok karbantartása és ellenırzése kiemelt feladat és felelısség, elmulasztásuk fegyelmi vétség lehet. (9) Rendkívüli eseményeknél mindenki köteles a tıle elvárható módon a mentésben a további baleset vagy anyagi kár megelızéséhez szükséges munkában részt venni. (10) A veszélyes munkahelyek mőködése során elıforduló rendkívüli események esetére a mentési tervet kell készíteni. A mentéshez szükséges személyeket a szervezeti egység vezetıjének ki kell jelölnie. (11) A mentést és a menekülést idıszakonként gyakoroltatni kell. (12) Az oktatás, illetve munka jellegének megfelelıen a mentés és menekülés megszervezéséért az egység vezetıje felelıs. Úgyszintén İ határozza meg a mentési gyakorlatok szükségszerőségét és idıközeit. 44. § Vegyi anyagokkal történı munkavégzés (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény hatálybalépését követıen a tevékenység megkezdése elıtt a felhasználásra kerülı veszélyes anyagokat be kell jelenteni az ÁNTSZ tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes városi intézetének.

7. FEJEZET: A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE 45. § Gépek, berendezések, üzembe helyezése, létesítmények használatba vétele. Létesítéssel kapcsolatos feladatok (üzembe helyezési és próbaüzemi eljárás) (1) Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltetı meggyızıdik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely technológia, munkaeszköz a munkabiztonsági követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. (2) Újraindítás: az olyan – munkavédelmi szempontból korábban már üzembe helyezett – munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet mőszaki okból egybefüggıen 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen szerkezeti átalakítás vált szükségessé, vagy olyan mértékő átalakítást végeztek, amely a biztonsági berendezések megbontásával, kiszerelésével járt. (3) Az üzembe helyezés, illetve a használatba vétel engedélyezésére a létesítményt építtetı, a gépet, berendezést telepítı szervezeti egység vezetıje jogosult. (4) A Fıiskola által bonyolított beruházások esetén, létesítmények, berendezések, gépek üzembe helyezési engedélyét, valamint a szervezeti egységvezetı ilyen irányú kérése alapján az engedélyt a Rektor (a Fıtitkárral és a munkavédelmi vezetıvel folytatott egyeztetést követıen) adja ki.. (5) Az üzembe helyezési engedély kiadását üzembe helyezési eljárásnak kell megelıznie. Az üzembe helyezési eljárásokat megelızı szakvizsgálatokról, hatósági engedélyekrıl, a berendezéshez tartozó (gép, mőszer stb.) magyar nyelvő leírásokról a beruházás lebonyolítója gondoskodik. (6) Az üzembe helyezési, illetve az elızetes bejáráson részt kell vennie: a) az engedély kiadására jogosult személynek; b) a Fıtitkárnak vagy munkavédelmi vezetınek; c) az üzemeltetésért közvetlenül felelıs vezetınek; d) foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak;


e) a tőzvédelmi vezetınek a hatásköréhez tartozó esetekben. (7) Az üzemeltetı szervezeti egység vezetıjének, írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a létesítmény, gép, berendezés a biztonságos használatra alkalmas állapotban van, azt üzemeltetésre átveszi. (8) Nem kell üzembe helyezési eljárást tartani a beépítésre nem kerülı eszköz esetében, ha annak alkalmasságát, megfelelıségét munkavédelmi tanúsítvány igazolja. Villamos készülékeknél azonban, ebben az esetben is meg kell vizsgálni a hálózatra csatlakoztatás feltételeit. (9) Az üzembe helyezési engedélynek tartalmaznia kell: a) a gép, berendezés, készülék, létesítmény, részleg, munkahely stb. pontos megnevezését, telepítési helyét. b) a gép, berendezés, készülék nyilvántartási (gyártási) számát, elektromos adatait, az érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit. c) a tervezı, kivitelezı munkavédelmi nyilatkozatát. d) az engedély jellegét (próbaüzem, ideiglenes, végleges). (10) A fenti pontokban említettek nem érintik az egyes szakhatóságok engedélyezési jogkörét. (11) Az olyan hiányosság esetében is, amely a mőködés alatt semmiféle kockázatot nem jelent, annak megszüntetéséig csak ideiglenes üzembe helyezési engedély adható ki, amelynek érvényességi idıpontját pontosan meg kell jelölni. (12) Üzemeltetési dokumentáció (kezelési, karbantartási utasítás) nélkül üzembe helyezési engedélyt kiadni nem szabad. (13) Ha az elhelyezésnek elıírt feltételei (a helyiség térfogata, alapterülete, megvilágítása, szellıztetése stb.) vannak, illetve ahhoz várhatóan építési-szerelési munkákra van szükség, akkor elızetes szemlét kell tartani az üzemeltetési feltételek elbírálásához, amelynek az eredményétıl függıen kell a további intézkedéseket (megrendelést, átalakítás tervezése stb.) megtenni. (14) Az üzembe helyezési engedély nélküli mőködtetés tilos! (15) Munkavédelmi üzembe helyezési, használatba vételi engedéllyel szabad használatba venni minden új, átalakított épületet, létesítményt vagy munkahelyet. (16) Az üzembe helyezési engedély meglétét a mőszaki átadáson a munkavédelmi vezetı ellenırzi. (17) A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz és technológia üzemeltetését a munkáltatónak írásban kell elrendelnie (munkavédelmi üzembe helyezés). Veszélyesnek minısül az a létesítmény, munkahely, munkaeszköz és technológia, amelynél a munkavállaló egészsége, testi épsége védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. (18) Veszélyes munkaeszköznek minısülnek: a) az 5/1993. /XII. 26.) MüM rendelet 1 sz. mellékletében felsorolt munkaeszközök; b) azok a munkaeszközök, amelyeket a szabvány, vagy a gyártó cég annak minısít; c) azok a munkaeszközök, amelyeket az üzemeltetı veszélyesnek nyilvánít. (19) Az üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú elızetes vizsgálat, munkaeszköz esetében a munkavédelmi megfelelıséget igazoló tanúsítás, hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkahely, munkaeszköz esetében még a hatósági engedély megléte.


(20) Az elızı bekezdésekben elıírt vizsgálat elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minısül. (21) Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltetı munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel – kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – legfeljebb 180 nap idı- tartamra üzemeltetheti. (22) A próbaüzemelésre az engedélyt a Fıtitkár adja ki adja ki. Az engedélyben meg kell határozni azoknak a személyeknek a nevét, akik az ellenırzési, irányítási feladatokat végzik, valamint a próbaüzem érvényességi idejét. A megbízásokat írásban kell kiadni. (23) Nem kell próbaüzemet tartania kereskedelmi forgalomban kapható minıségtanúsítással rendelkezı egyszerő készülékeknél, amelyek mőködtetése különös szakértelmet nem igényel, illetve azok üzemeltetése a kezelıtıl képzettségénél fogva elvárható. (24) Tilos üzembe helyezni olyan munkaeszközt, amelyik nem rendelkezik minıségtanúsítással (veszélyes munkaeszközöknél második szintő megfelelıségi tanúsítással), magyar nyelvő üzemeltetési dokumentációval, használati, kezelési, karbantartási utasítással. (25) Nem kell üzembe helyezési eljárást lefolytatni a kísérletekhez, mérésekhez minıségtanúsítással rendelkezı alkatrészekbıl (részegységekbıl) összeállított olyan berendezéseknél, amelyeket a kísérlet (mérés) után szétbontanak. (26) Mőszeres méréssel kell meggyızıdni a létesítmények, gépek, berendezések, mőszerek érintésvédelmérıl, megvilágítási, zaj és klimatikus viszonyairól, valamint azokról a környezeti hatásokról, amelyek az üzemelés során az egészségre károsítóan hatnak, vagy környezeti ártalomként jelentkezhetnek (sugárártalom, nagyfrekvenciás tér, légszennyezıdés stb.) ha azokat, illetve értéküket szemrevételezéssel nem, vagy csak bizonytalanul lehet megállapítani. (27) 140/2001.(VIII.8.) Kormányrendelet 3. § (1) Csak olyan berendezés helyezhetı üzembe, amely esetében a gyártó vagy meghatalmazott képviselıje biztosítja, hogy a) a berendezés környezeti zajkibocsátása megfelel az erre vonatkozó külön rendelet elıírásainak; b) elvégezték a Kormányrendelet 9. § szerinti megfelelıség értékelési eljárást; c) a berendezés megfelelıségi jelöléssel ellátott, és azon a garantált zajszintet feltüntették, valamint rendelkezik megfelelıségi nyilatkozattal. d) A létesítménynek, gépnek, mőszernek, berendezésnek az elızetes munkavédelmi felülvizsgálat során rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban kell lennie. e) Az üzembe helyezési eljárást sikertelennek kell nyilvánítani, ha a biztonságos üzemeltetés tárgyi és személyi feltételei maradéktalanul nem teljesülnek. A beruházó feladatait képezı munkavédelmi és egyéb munkabiztonsági eszközök utólagos beszerelése, beszerzése, vagy más – a beruházó rendelkezésére nem álló – pénzügyi fedezetre való hivatkozás a használatba vétel, illetve üzembe helyezés meghiúsítását eredményezi. (28) A munkavédelmi használatbavételi (üzembe helyezési) engedély csak abban az esetben adható ki, ha a létesítmény, gép, berendezés, mőszer a munkavédelmi szervezet által igazoltan a munkavédelmi, egészségügyi követelményeknek: a) teljes mértékben megfelel: végleges vagy próbaüzemi ; b) csak részben felel meg, de az ott dolgozókra közvetlen veszélyt nem jelent, s ebben az esetben, az engedélyben rögzíteni kell az elvégzendı hiánypótló munkákat, azok határidejét, felelıseit. Az engedély jellege ez esetben: ideiglenes. (29) Nem adható ki a használatbavételi (üzembe helyezési) engedély, ha a munkavállalók életét, testi épségét közvetlen veszély fenyegeti.


46. § Üzemeltetési dokumentáció (1) Mvt. 39. § (1) A gép állandó tartozéka a biztonságos használathoz szükséges magyar nyelvő üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltetı köteles biztosítani. Az üzemeltetési dokumentáció a termékszállítási, tárolási, telepítési, kezelési, mőködési, karbantartási, biztonsági, stb. feltételeinek mőszaki okmánykészlete. A dokumentációt a termék beszerzésekor meg kell követelni a gyártótól/szállítótól, az mindenkor rendelkezésre kell álljon. A dokumentációt el kell látni a termék leltári számával, hogy egyértelmően beazonosítható legyen a termék (gép, berendezés stb.) és dokumentumainak együvé tartozása. (2) Új berendezéseknél a beruházó, meglévıknél az üzemeltetı kötelessége az üzemeltetési dokumentáció elkészítése (elkészíttetése, megszerzése), illetve felülvizsgálata, szükség esetén megfelelı kiegészítése és módosítása. (3) Az üzemeltetési dokumentációt az üzemeltetésért felelıs vezetı hagyja jóvá. Azok felülvizsgálatáról, átalakítás utáni módosításáról a jóváhagyó gondoskodik. (4) Az üzemeltetési dokumentációval kapcsolatos pontos feladatokat a munkaköri leírásban kell meghatározni. 47. § Munkavédelmi ellenırzés, munkavédelmi szemlék (1) A Fıiskolán meghatározott gyakorisággal munkavédelmi szemlét kell tartani, amelyen ellenırizni kell: a) az elızı szemlén vagy ellenırzésen elıírt feladatok végrehajtását; b) a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségeinek teljesítését; c) a szükséges engedélyeket (üzembe helyezés stb.); d) az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkakörülményeket, e) az elıírt mőszaki vizsgálatok, biztonságtechnikai felülvizsgálatok megtörténtét (érintésvédelem stb.); f) a munkavállalók munkavédelmi oktatását, az orvosi alkalmassági vizsgálatokat; g) a sérülékeny csoportba tartozókra vonatkozó elıírások megtartását; h) a szociális ellátottságot; i) a balesetveszélyes körülményeket. (2) A munkavédelmi szemlérıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A feltárt hiányosságok megszüntetésére a szervezeti egységvezetı intézkedési tervet készíttet, határidıt és felelıs megjelölésével. (3) A szemlebizottság tagjai: Fıtitkár, a szervezeti egység vezetıje, munkavédelmi vezetı, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa (4) A munkavédelmi szemlét évenként kell elvégezni (5) A szervezeti egységek vezetıi kötelesek évi egy alkalommal a munkavédelmi szemlén személyesen részt venni. 48. § Villamos berendezések érintésvédelmének felülvizsgálata (1) Szerelıi ellenırzést a következı alkalmakkor kell végezni mind az MSZ 172/1, mind az MSZ 172/4 hatálya alá tartozó berendezéseknél: a) villamos berendezés vagy érintésvédelem létesítése, bıvítése, átalakítása, javítása után a szerelés befejezéseként;


b) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára utaló rendellenességek észlelése esetén. (2) Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell tartani a következı alkalmakkor: a) az érintésvédelem létesítésekor (az üzemszerő használatba vétel elıtt); b) az érintésvédelem minden lényeges bıvítése, átalakítása, javítása után; c) az érintésvédelem olyan hibájának vagy rendellenességének észlelésénél, amely okát szerelıi ellenırzéssel nem lehet megállapítani; d) a következık szerint rendszeresen: egyéb berendezéseknél (intézetek) 3 évenként, a KLÉSZ hatálya alá tartozó berendezéseknél az a), b), c) esetekben rendszeres felülvizsgálatként elegendı a szerelıi ellenırzés. (3) Az érintésvédelmi méréseket és szabványossági felülvizsgálatokat szaktanfolyamon szerzett képesítéssel rendelkezık végezhetik. Mind a Fıiskolai munkavállalóknál, mind a vállalkozóknál a képesítéseket ellenırizni kell. (4) Mind a szerelıi ellenırzés, mind a szabványossági felülvizsgálat alatt észlelt közvetlen életveszélyt jelentı hiányosságokat, az ellenırzést végzı tartozik azonnal megszüntetni (kijavítani, kikapcsolni, leválasztani stb.). Közvetlen életveszélyt nem jelentı hiányosságok felszámolására ütemtervet kell készíteni. (5) Amennyiben a szervezeti egységen a szerelıi ellenırzéseket a egységek megfelelı szakemberei végzik, úgy ıket a szervezeti egység vezetıje bízza meg. 49. § Idıszakos biztonsági felülvizsgálatok (1) Mvt. 23. § (1) A biztonságos mőszaki állapot megırzése érdekében idıszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21.§ (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerő és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció elıírja. Az idıszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve veszélyes technológia – szakirányú munkabiztonsági szakértıi engedéllyel rendelkezı személy vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetıleg erre akkreditált intézmény végezheti. (2) A felülvizsgálatot 5 évenként kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó cég üzemeltetési dokumentációja, vagy egyéb jogszabály ettıl eltérı idıszakot ír elı. (3) A felülvizsgálatok megfelelı elvégeztetéséért a Fıtitkár a felelıs. (4) A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálónak írásba kell foglalnia, és az üzemeltetı rendelkezésére bocsátania. Az üzemeltetı a felülvizsgálatot követı vizsgálatig köteles ezt a dokumentációt megırizni. (5) A biztonsági felülvizsgálat hatálya alá tartozó munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor lehet üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésrıl nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot a meghatározott idıszaknak megfelelıen elvégezték. (6) Mvt. 23. § (2) Ha munkahelyet, az egyéni védıeszközt, munkaeszközt, technológiát az üzemeltetı munkáltatónak soron kívül ellenıriznie kell, ha az, a rendeltetésszerő alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset követezett be. Az ellenırzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétıl függıen – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minısül.


50. § Munkavédelmi észrevételek (1) A munkahelyi vezetı köteles a munkavállalók munkavédelemre vonatkozó észrevételeit soron kívül kivizsgálni és annak eredményét, az észrevételt tevı munkavállalóval közölni. Ha a kivizsgálás közölt eredményével a munkavállaló nem ért egyet, akkor a szolgálati út szerinti magasabb vezetıhöz fordulhat, aki tartozik az ügyet felülvizsgálni, és a munkavállalót tájékoztatni. (2) Azt az észrevételt is ki kell vizsgálni, amely a szolgálati út megkerülésével magasabb vezetıhöz érkezett, az alacsonyabb beosztású vezetıt errıl tájékoztatni kell.

8. FEJEZET: A MUNKABALESETEKKEL, ÜZEMI BALESETEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (MUNKABALESETEK, ÜZEMI BALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS KÁRTÉRÍTÉSE) 51. § Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása (1) Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétıl és idıpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétıl függetlenül. (2) A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. (3) Nem tekinthetı munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezı balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérıl a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármővével történt. (4) A munkabalesetet szenvedett munkavállaló köteles azt a közvetlen felettesének azonnal jelenteni, amennyiben a sérült arra képtelen, ez a jelentési kötelezettség a balesetrıl tudomást szerzı munkavállalót, elsısorban a sérült közvetlen munkatársait terheli. (5) A sérült közvetlen felettese a balesetet jelenti a szervezeti egység vezetıjének és a munkavédelmi megbízottnak. A keresıképtelenségtıl, illetve annak idıtartamától függetlenül minden munkabalesetet a munkabaleseti naplóba be kell jegyezni. (6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az elızıektıl függetlenül értesíteni köteles a munkavédelmi vezetıt, ha munkabalesetest látott el vagy annak keresıképtelenségét állapította meg. (7) A társadalombiztosítási ügyintézı minden esetben értesíteni köteles a munkavédelmi szervezetet, ha a keresıképtelenséget igazoló dokumentumokon munkabaleset kódjelét találja. A munkavédelmi vezetı vezetésével minden munkabalesetet ki kell vizsgálni. (8) A baleseteket a munkavédelmi vezetı vizsgálja ki. A munkabalesetek kivizsgálásába be kell vonni a sérült közvetlen felettesét. (9) A munkabalesetek helyszínét, az azzal kapcsolatos berendezéseket, készülékeket stb. a helyszínen a kivizsgálás megtörténtéig változatlanul kell hagyni (kivételt képeznek az indokolt változtatások: mentés stb.). (10) Minden munkavállalónak kötelessége a munkabalesetek kivizsgálásának segítése. Aki a kivizsgálás során általa ismert lényeges dolgot elhallgat, a kivizsgálásban résztvevı-


ket megtéveszti, a 8.1.8 pontban elıírtakat indokolatlanul megszegi, fegyelmi vétséget követ el. (11) A kivizsgáláson nyert adatok és megállapítások alapján a munkavédelmi vezetı 7 példányban kiállítja a „Munkabaleseti jegyzıkönyv”-et, amelybıl megküld: a) 1 példányt a sérültnek; b) 1 példányt a munkavédelmi felügyelıségnek (minden hónap 8-ig); c) 2 példányt a társadalombiztosítási kifizetıhelynek; d) 1 példányt a szervezeti egység vezetıjének; e) 1 példányt a foglalkozás-egészségügyi orvosnak. (12) A munkavédelmi vezetı vezeti az elıírásoknak megfelelıen a „Munkabaleseti nyilvántartás”-t. (13) Azok a munkavállalók, akik egy éven belül kettınél több esetben szenvedtek balesetet saját közrehatásuk következtében, vagy veszélyeztették környezetüket, az adott munkabeosztásban addig tovább nem foglalkoztathatók, amíg alkalmazhatóságukat a szervezeti egységvezetı felül nem vizsgálja. (14) A Fıiskola „Munkabaleseti napló”-t vezetni, amelyért a munkavédelmi vezetı és a Fıtitkár felel. 52. § Azonnali bejelentési kötelezettség (1) A Fıiskola Fıtitkára, vagy az illetékes helyettese köteles azonnal bejelenteni, ha a munkabaleset súlyos munkabaleset. (2) Súlyos az a munkabaleset, amely a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétıl számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetést gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv, vagy érzékelı képesség és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentıs mértékő károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelyujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); e) beszélıképesség elvesztését vagy feltőnı eltorzulást vagy bénulást, illetve elmezavart okozott. (3) A súlyos munkabaleseteket táviratilag, telefaxon, e-mailben kell jelenteni: a) a Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelıségnek b) a Csongrád megyei Rendırkapitányságnak; c) az Oktatási Minisztériumnak. (4) Ha az azonnali bejelentési kötelezettség alá esı munkabaleset olyan mőszaki berendezésnél történt, amely hatósági felügyelet alá tartozik, akkor a balesetet a területileg illetékes felügyeletnek is haladéktalanul be kell jelenteni. (5) A bejelentését a fıtitkár vagy az illetékes helyettese tartozik 24 órán belül írásban megismételni.


(6) Ha a súlyos munkabaleset minısítést eredményezı következmény, késıbb, de legfeljebb a balesetet követı három hónapon belül következik be, a bejelentést akkor is meg kell tenni. 53. § Baleseti helyzetek (kvázi balesetek) kivizsgálása (1) A szervezeti egységek vezetıi, munkavédelmi megbízottai kötelesek a munkavédelmi szervezetnek bejelenteni minden olyan rendkívüli eseményt, amely munkabalesetet okozhatott volna és az csak azért nem következett be, mert az adott pillanatban a veszélyzónán belül senki sem tartózkodott. (2) A baleseti helyzetet (kvázi baleset) ugyanolyan módon és gonddal kell kivizsgálni, mintha valóban baleset történt volna. (3) A kivizsgálásról jegyzıkönyvet kell felvenni, amely 1–1 példányát a szervezeti egység munkavédelmi megbízottja megküldi a kivizsgálásban résztvevıknek. A szervezeti egység vezetıje megfelelı intézkedést tesz vagy kezdeményez hasonló baleseti veszélyek megelızése érdekében. (4) Ezeket a kivizsgált eseményeket nem kell a “Munkabaleseti napló”- ba bevezetni. (5) Aki nem munkabalesetet annak akar elismertetni, vagy annak elismertetésében tudatosan közremőködik, fegyelmi vétséget követ el és a felelısségre vonástól nem szabad eltekinteni. 54. § Az üzemi balesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása (1) Üzemi (úti) baleset: az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyérıl a lakására (szállására) menet közben éri. (2) Az üzemi baleseteket a munkabalesetekkel azonos módon kell kivizsgálni, nyilvántartani. Az üzemi balesetek kivizsgálásán nyert adatok és megállapítások alapján a munkavédelmi szervezet 6 példányban kiállítja a „Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiadott üzemi baleseti jegyzıkönyv”-et, amelybıl megküld: a) 1 példányt a sérültnek; b) 2 példányt a társadalombiztosítási kifizet_helynek; c) 1 példányt a szervezeti egység vezetıjének; d) 1 példányt a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak. 55. § Hallgatói, tanulói baleset (1) Hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a tanulói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a tanulói jogviszony keretében szakmai képzési követelmények teljesülése során a bekövetkezett baleset, munkabalesetnek minısül és a munkabalesetekkel azonos módon kell kivizsgálni, nyilvántartani. (2) A hallgatói balesetek kivizsgálásán nyert adatok és megállapítások alapján a munkavédelmi szervezet 7 példányban kiállítja a „Hallgatói jegyzıkönyv”-et, amelybıl megküld: a) 1 példányt a sérültnek vagy törvényes képviselıjének; b) 1 példányt a munkavédelmi felügyelıségnek (minden hónap 8-ig); c) 2 példányt a társadalombiztosítási kifizetıhelynek; d) 1 példányt a foglalkoztatónak; e) 1 példányt a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.


(3) Ha a munkabaleset a tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az ıt foglalkoztatót kell érteni. Ettıl az intézmény és a foglalkoztató szerzıdésben eltérhet. A foglalkoztató minden munkabaleset esetén köteles errıl a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét biztosítani. 56. § Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása (1) A munkavállalók körében észlelt foglalkozási megbetegedések, illetve fokozott expozíció jogszabály szerinti bejelentése a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának feladata. Ez nem vonatkozik azokra a bejelentési kötelezettségekre, amelyeket a klinikai orvosok a betegellátás keretén belül tesznek meg. (2) A társadalombiztosítási ügyintézı minden esetben értesíteni köteles a munkavédelmi szervezetet, ha a keresıképtelenséget igazoló dokumentumokon foglalkozási megbetegedés kódjelét találja. 57. § Az egészség és testi épség sérelmébıl eredı károk megtérítése (1) A munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos károkozásnál a munkáltató a Munka Törvénykönyve szerint felel. (2) A károkozást követı 15 napon belül felhívást küld a biztonságszervezési osztály a kárigény bejelentésére. (3) A kártérítési igényeket a bér-és munkaügyi fıosztályvezetı vagy az illetékes helyettese bírálja el a biztonságszervezési osztályvezetı, vagy a munkavédelmi vezetı véleménye alapján, és 15 napon belül írásbeli indokolt választ ad. (4) A kártérítési határozat egy példányát meg kell küldeni a munkavédelmi szervezet részére.

9. FEJEZET: A MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÉS KEZELÉS 58. § Alapelvek (1) A munkáltató általános feladata – a munkavédelemrıl szóló törvény alapján – a munkavégzés során a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme. A munkahelyi kockázatértékelés támpontul szolgál az ehhez szükséges intézkedések meghozatalához, amelyek magukba foglalják: a) A foglalkozási kockázatok megelızését, b) A munkavállalók információval történı ellátását, a munkavállalók továbbképzését, c) Szervezeti és egyéb lépések végrehajtását. (2) A kockázatértékelésnek mindig a foglalkoztatási kockázatok kiküszöbölésére kell irányulnia, és ennek az elérésére kell törekedni. Ahol a kockázatot nem lehet megszüntetni, ott a kockázatok csökkentésére kell törekedni, miközben a megmaradó kockázatokat ellenırzés alatt kell tartani. (3) A kockázatértékelést újra át kell minden esetben tekinteni, amikor változások történtek, amelyek befolyásolják a kockázatokat a munkahelyen.


59. § A kockázatértékelés szervezése (1) A kockázatértékelési tevékenységre évente a munkavédelmi vezetı a Fıtitkár megbízása alapján részletes programtervet készít. A terveket a Fıtitkár hagyja jóvá. 60. § Értékelést végzık kiválasztása (1) A kockázatértékelést, annak felülvizsgálatát a munkavédelmi vezetı végzi a foglalkozás-egészségügyi orvos, valamint a Fıiskola vezetıinek, munkavállalóinak, hallgatóinak bevonásával. (2) Ahol mennyiségi kockázatértékelési technikákat szükséges alkalmazni (világítás, zaj, rezgésterhelési mérések stb.), ott az értékelést végzıknek jártasaknak kell lenniük a mennyiségi meghatározási technikákban, amennyiben nem rendelkezik megfelelı ismeretekkel, külsı szakembert kell megbízni a feladat elvégzésére. (3) A kockázatértékelés során a következıket kell dokumentálni: a) a kockázatértékelés idıpontja, helye, tárgya; b) az értékelést végzık azonosító adatai; c) a veszélyek azonosítása; d) a veszélyeztetettek azonosítása az érintettek száma; e) a kockázatot súlyosbító tényezık; f) a kockázatok minıségi illetıleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való öszszevetése annak megállapítására, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelı szinten tartása; g) a szükséges és megelızı intézkedések, határidı és felelısök megjelölése; h) a tervezett felülvizsgálat idıpontja; i) az elızı kockázatértékelés idıpontja. (4) A dokumentumot 5 évig meg kell ırizni. (5) A kockázatértékelés elkészítése, annak felülvizsgálata munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. 61. § A kockázatértékelés dokumentumai, feljegyzései (1) A kockázatértékelés eredményeirıl készült feljegyzéseket a Fıtitkár, valamint a munkavédelmi vezetı ırzi meg. A feljegyzéseknek tartalmazniuk kell: a) – az elvégzett kockázatértékelési program által javasoltak hatásosan bevezetésre és végrehajtásra kerültek-e; b) a programot miként hajtották végre; c) a speciális és nem szokványos kockázatokat; d) a különleges kockázatoknak kitett munkavállalók csoportjait, munkahelyeket; e) egyéb megfontolandó kockázatokat; f) a kockázatértékelés során hozott megfelelı döntéseket, beleértve azokat az információkat, amelyekre a döntéseket alapozták ott, ahol nem álltak rendelkezésre jogszabályok, szabványok és útmutatók; g) javasolt intézkedéseket a további kockázat csökkentésére, a védelem javítására; h) az elıkészületeket az értékelés felülvizsgálatára; i) a mérési módszereket és eredményeket.


(2) A kockázatértékelés alapján kell elkészíteni a Tomori Pál Fıiskola átfogó megelızési stratégiáját (3) A kockázatértékelésrıl készített dokumentumokat, feljegyzéseket elérhetıvé kell tenni minden érintett részére. 62. § Intézkedések, az intézkedések hatékonyságának ellenırzése (1) A kockázatértékelés, annak felülvizsgálatai után a kockázatok megszüntetésére, csökkentésére a Fıiskolának intézkedési tervet kell készítenie, legkésıbb a kockázatértékelés dokumentumainak átvételét követı 3 hónapon belül. Az intézkedési tervek elkészítése a Fıtitkár feladata. Az intézkedési tervek minden esetben tartalmazzák a határidık és felelısök megjelölését, esetleg a várható költségek feltüntetését. (2) A kockázatértékelést követıen a megelızı és biztonsági intézkedések tervezése, szervezése, ellenırzése és felülvizsgálata folyamatos feladat annak érdekében, hogy ezek hatékonysága fenntartható legyen, és a kockázatokat ellenırzés alatt lehessen tartani. Az éves programtervek elkészítésénél erre figyelemmel kell lenni. 63. § Felülvizsgálat és átdolgozás (1) Az értékelést évente felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni szükség szerint, ha: a) olyan változás történt a munkafolyamatban, amely megváltoztatja a korábbi értékelés eredményét; b) a kockázat csökkentésére bevezetett megelızı intézkedések hatással lehetnek a munkafolyamatra; c) az értékelést már nem lehet alkalmazni, mivel az adatok, amelyek alapján készült már elavult, továbbfejlesztésre szorul, felül kell vizsgálni és fel kell frissíteni, megváltoztak a követelmények; d) a jelenlegi megelızı, biztonsági intézkedések már nem megfelelıek; e) a sérüléssel vagy egészségkárosodással járó balesetek, illetve foglalkozási megbetegedések vagy fokozott expozíciós esetek kivizsgálásának eredménye, tanulsága kimutatja, hogy változtatások szükségesek a hasonló esetek elkerülésére. (A „kvázi” balesetek kivizsgálása is fontos információkat szolgáltat a kockázatról, és segítséget adnak a kockázat megelızésére hozandó intézkedések meghatározásához.) (2) Az éves felülvizsgálat során az érdekképviselet által elızetesen írásban benyújtott az egészségkárosító kockázatra vonatkozó dolgozói bejelentések kivizsgálására kerülnek. Ennek érdekében az egységvezetı a felülvizsgálat idıpontjáról legalább 30 nappal azt megelızıen értesíti a egységben mőködı érdekképviseleteket. 64. § Tájékoztatás (1) A munkáltató köteles tájékoztatást adni a Kockázatértékelésrıl a munkavállalói érdekképviseleti szerveknek. (2) A Fıiskola Rektora a Fıiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatában, illetve a munkaáltatói jogokkal rendelkezı vezetıknek a rendelkezésére bocsátja. E személyek kötelesek az MVSZ-t a munkavállalókkal megismertetni.


III. VEGYES RENDELKEZÉSEK 65. § Hatályba lépés (1) Jelen szabályzat a szenátus jóváhagyásával lép életbe. a) Határozat száma: 2008/5/49. b) Határozat kelte: 2008.12.09. c) Hatályos: 2008.12.09. (2) A szabályzat elkészítéséért, a törvényi elıírások szerinti aktualizálásáért és az évenkénti felülvizsgálatért a Fıtitkár felelıs.

TOMORI PÁL FİISKOLA MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

Recommend Documents