TOM BUTLER-BOWDON
SZELLEMEK A PALACKBAN 50 mû a spiritualitásról
TOM BUTLER-BOWDON
SZELLEMEK A PALACKBAN 50 mû a spiritualitásról
A fordítás alapja: Tom Butler-Bowdon: 50 Spiritual Classics. Timeless Wisdom from 50 Great Books of Inner Discovery, Enlightenment, and Purpose. This edition of 50 SPIRITUAL CLASSICS first published by Nicholas Brealey Publishing, London and Boston, 2005. This translation is published by arrangement with Nicholas Brealey Publishing. Szöveg © Tom Butler-Bowdon, 2005 Fordította: Kácsor Lóránt Fordítás © Kácsor Lóránt, 2008 Szerkesztette: Falcsik Mari és Babiczky Tibor Borítóterv: Juhász Gábor
HVG Könyvek Kiadóvezetõ: Budaházy Árpád Felelõs szerkesztõ: Falcsik Mari ISBN 978-963-9686-60-1 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2008 Felelõs kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai elõkészítés: Sörfõzõ Zsuzsa Nyomás: AduPrint Kft. Felelõs vezetõ: Tóth Béláné
Tartalom
Bibliográfia
9
Bevezetés
17
1. Muhammad Asad: Út Mekkába (1954)
34
2. Szent Ágoston: Vallomások (Kr. u. 400)
44
3. Richard Bach: Jonathan, a sirály (1970)
52
4. Fekete Jávorszarvas: Fekete Jávorszarvas beszél (1932)
58
5. Richard Maurice Bucke: Kozmikus öntudat (1901)
66
6. Fritjof Capra: A fizika taója (1976)
74
7. Carlos Castaneda: Ixtláni utazás (1972)
82
8. Gilbert Keith Chesterton: Assisi Szent Ferenc (1922)
90
9. Pema Chödrön: Közelíts a félelemhez! (2001)
98
10. Csuang Ce: Csuang Ce könyve (Kr. e. IV. század)
108
11. Ram Dass: Itt és most létezz! (1971)
116
12. Epiktétosz: Enkhiridion (Kr. u. I. század)
124
13. Mohandász Gandhi: Önéletrajz (1927)
132
14. Ghazálíj: A boldogság alkímiája (1097)
142
15. Kahlil Gibran: A próféta (1923)
152
16. G. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel (1960)
160 5
17. Dag Hammarskjöld: Útjelzõk (1963)
170
18. Abraham Joshua Heschel: A sabbat (1951)
176
19. Hermann Hesse: Sziddhárta (1922)
184
20. Aldous Huxley: Az észlelés kapui (1954)
192
21. William James: A vallási tapasztalat változatai (1902)
202
22. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (1955)
210
23. Margery Kempe: Margery Kempe könyve (1436)
218
24. Jiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken! (1964)
226
25. C. S. Lewis: Csûrcsavar levelei (1942)
234
26. Malcolm X: Önéletrajz (1965)
242
27. Daniel C. Matt: Amit a kabbaláról tudni kell (1995)
252
28. W. Somerset Maugham: Borotvaélen (1944)
260
29. Dan Millman: A békés harcos útja (1989)
268
30. Michael Newton: Lelkünk útja (1994)
276
31. Thich Nhat Hanh: A figyelmesség csodája (1975)
284
32. John O’Donohue: Anam Cara (1997)
294
33. Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete (1974)
302
34. James Redfield: A mennyei prófécia (1993)
310
35. Miguel Ruiz: A négy egyezség (1997)
318
36. Helen Schucman – William Thetford: Tanfolyam a csodáról (1976)
326
37. Idries Shah: A szufi út (1968)
334
38. Starhawk: Spiráltánc (1979)
342
39. Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellem (1970)
352
6
40. Emanuel Swedenborg: Menny és pokol (1758)
362
41. Avilai Szent Teréz: A belsõ várkastély (1577)
372
42. Teréz anya: Az egyszerû ösvény (1994)
382
43. Eckhart Tolle: A most hatalma (1999)
392
44. Chögyam Trungpa: A spirituális materializmus meghaladása (1973)
400
45. Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel (1995)
408
46. Rick Warren: Céltudatos élet (2002)
416
47. Simone Weil: Istenre várva (1951)
426
48. Ken Wilber: A mindenség elmélete (2000)
436
49. Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza (1946)
446
50. Gary Zukav: A lélek lakhelye (1990)
454
50 további spirituális mû
463
A kötetben szereplõ könyvek megjelenési sorrendje
473
Köszönetnyilvánítás
475
Név- és tárgymutató
477
7
Bibliográfia
Alább a fejezetcímek mögött zárójelben a mûvek elsõ megjelenésének dátumát közöljük. Alatta a jelen magyar kiadás alapjaként szolgáló mûben felhasznált angol nyelvû kiadásuk adatait adjuk meg. Utolsóként a mûveknek a jelen magyar kiadásban felhasznált magyar nyelvû fordításának kiadási adatait adjuk meg. Ahol a lábjegyzet másként nem jelöli, a szöveg az itt feltárt magyar nyelvû kiadásból, illetve, ha nem volt magyar fordítása, jelen kötetünk fordítójától származik. 1. Muhammad Asad: Út Mekkába (1954) Asad, M. (1954) The Road to Mecca, New York: Simon & Schuster 2. Szent Ágoston: Vallomások (Kr. u. 400) The Confessions of Saint Augustine (1983) trans. E. M. Blaiklock, London: Hodder & Stoughton Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai. Ford.: Vass József. Budapest, Szent István Társulat, 2002 3. Richard Bach: Jonathan, a sirály (1970) Bach, R. (1973) Jonathan Livingston Seagull, London: Pan Books Richard Bach: Jonathan, a sirály. Ford.: Simóné Avarosy Éva. Budapest, Édesvíz, 1994 4. Fekete Jávorszarvas: Fekete Jávorszarvas beszél (1932) Black Elk, N. – Neihardt, J. G. (2000) Black Elk Speaks, Lincoln: University of Nebraska Press 9
5. Richard Maurice Bucke: Kozmikus öntudat (1901) Bucke, R. M. (1991) Cosmic Consciousness, London: Arkana 6. Fritjof Capra: A fizika taója (1976) Capra, F. (1989) The Tao of Physics: An Exploration of the Parallels between Modern Physics and Eastern Mysticism, London: Flamingo Fritjof Capra: A fizika taója: a modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása. Ford.: Pavlov Anna, Dankó Zoltán. Budapest, Tericum, 1998 7. Carlos Castaneda: Ixtláni utazás (1972) Castaneda, C. (1972) Journey to Ixtlan, London: Bodley Head Castaneda, Carlos: Ixtláni utazás. – Don Juan újabb tanításai. Ford.: Nagy Álmos. Budapest, Édesvíz, 1997 8. Gilbert Keith Chesterton: Assisi Szent Ferenc (1922) Chesterton, G. K. (2001) St Francis of Assisi, Thirsk: House of Stratus G. K. Chesterton: Assisi Szent Ferenc és a Fioretti. Ford.: Antal Lukács. Kaposy József, Budapest, Szent István Társulat, 1980 9. Pema Chödrön: Közelíts a félelemhez! (2001) Chödrön, P. (2003) The Places that Scare You: A Guide to Fearlessness in Difficult Times, London: Element Chödrön, Pema: Közelíts a félelemhez! – Útmutató a negatív érzések átalakításához. Ford.: Tótisz András. Budapest, Édesvíz, 2005 10. Csuang Ce: Csuang Ce könyve (Kr. e. IV. század) The Book of Chuang Tzu (1996) trans. Martin Palmer with Elizabeth Breully, Chang Wai Ming & Jay Ramsay, London: Penguin. Csuang Ce könyvének csak kivonatos fordítása jelent meg magyar nyelven: Csuang Ce bölcsessége. Ford., bev. tan, komm.: Brelich Angelo. Budapest, Farkas L. I., 1994 11. Ram Dass: Itt és most létezz! (1971) Dass, R. (1978) Be Here Now, Albuquerque: Hanuman Foundation
10
12. Epiktétosz: Enkhiridion (Kr. u. I. század) Epictetus (1909) A Selection from the Discourses of Epictetus with The Encheiridion, trans. George Long, Project Gutenberg, www. gutenberg.com Epiktétosz: Epiktétos kézikönyvecskéje: vagyis a stoikus bölcs breviáriuma. Ford.: Sárosi Gyula. utószó: Steiger Kornél, Budapest, Móra, 1991 13. Mohandász Karamcsand („Mahátmá”) Gandhi: Önéletrajz (1927) Gandhi, M. (1957) An Autobiography: The Story of My Experiments with Truth, Beacon Press Mohandász Karamcsand Gandhi: Önéletrajz, avagy Az igazsággal való próbálkozásaim története. Ford.: Fridli Judit, jegyz., utószó: Gáthy Vera, Budapest, Európa, 1987 14. Ghazálíj: A boldogság alkímiája (1097) Muhammad Al-Ghazzali (1909) The Academy of Happiness, trans. Claud Field, London: J. Murray; also at www.sacred-texts.com 15. Kahlil Gibran: A próféta (1923) Gibran, K. (1970) The Prophet, London: Heinemann Kahlil Gibran: A próféta. Ford.: Révbíró Tamás. Budapest, Édesvíz, 1996 16. G. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel (1960) Gurdjieff, G. I. (1978) Meeting with Remarkable Men, London: Picador G. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel. Ford.: Hollán László. Budapest, Sophiris Kft., 2004 17. Dag Hammarskjöld: Útjelzõk (1963) Hammarskjöld, D. (1964) Markings, trans. W. H. Auden & L. Sjoberg, London: Faber and Faber 18. Abraham Joshua Heschel: A sabbat (1951) Heschel, A. J. (1975) The Sabbath: Its Meaning for Modern Man, New York: Farrar, Status and Giroux.
11
19. Hermann Hesse: Sziddhárta (1922) Hesse, H. (2000) Siddhartha, Boston: Shambhala Classics Hermann Hesse: Sziddhárta. – Hindu rege. Ford.: Kászonyi Ágota. Budapest, Európa, 2005 20. Aldous Huxley: Az észlelés kapui (1954) Huxley, A. (1994) The Doors of Perception, London: Flamingo Aldous Huxley: Az észlelés kapui. Ford.: Kollár János. Budapest, Göncöl, 1997 21. William James: A vallási tapasztalat változatai (1902) James, W. (undated) The Varieties of Religious Experience, New York: Dolphin Doubleday 22. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (1955) Jung C. G. (1978) Memories, Dreams, Reflections, Glasgow: William Collins C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok. Ford.: Kovács Vera. Budapest, Európa, 2006 23. Margery Kempe: Margery Kempe könyve (1436) The Book of Margery Kempe (1936) trans. W. Butler-Bowdon, London: Jonathan Cape 24. Jiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken! (1964) Krishnamurti, J. (1970) Think on These Things, New York: Harper & Row Jiddu Krishnamurti: Gondolkozz ezeken! – Szabadságról, szeretetrõl, szépségrõl. Ford.: Pordán Ferenc. Budapest, Édesvíz, 2004 25. C. S. Lewis: Csûrcsavar levelei (1942) Lewis, C. S. (2001) The Screwtape Letters, London: HarperCollins C. S. Lewis: Csûrcsavar levelei. Ford.: Siklós József, Lente István. Budapest, Harmat, 2007
12
26. Malcolm X: Önéletrajz (1965) Malcolm X (2001) The Autobiography of Malcolm X, London: Penguin Classics Malcolm X: Önéletrajz. Ford.: Bart István, Hernádi Miklós. Budapest, Európa, 1969 27. Daniel C. Matt: Amit a kabbaláról tudni kell (1995) Matt, D. C. (1994) The Essential Kabbalah: The Hearth of Jewish Mysticism, New York: HarperCollins 28. W. Somerset Maugham: Borotvaélen (1944) Maugham, W. S. (2000) The Razor’s Edge, London: Vintage W. Somerset Maugham: Borotvaélen. Ford.: Kéry László. Budapest, Révai, 1947 29. Dan Millman: A békés harcos útja (1989) Millman, D. (2000) Way of the Peaceful Warrior: A Book that Changes Lives, Tiburon: H. J. Kramer Dan Millman: A békés harcos útja. – Az önismeret és a megvilágosodás felé. Ford.: Bokor Klára, Budapest, Édesvíz, 2007 30. Michael Newton: Lelkünk útja (1994) Newton, M. (2002) Journey of Souls: Case Studies of Life Between Lives, St. Paul: Llewellyn Publications Michael Newton: Lelkünk útja, létünk titkai. Ford.: Angster László, Benkõ Mónika. Budapest, Agykontroll, 2002 31. Thich Nhat Hanh: A figyelmesség csodája (1975) Nhat Hanh, T. (1987) The Miracle of Mindfulness: An Introduction to the Practice of Meditation, trans. Mobi Ho, Boston: Beacon Press 32. John O’Donohue: Anam Cara (1997) O’Donohue, J. (1998) Anam Cara: Spiritual Wisdom from the Celtic World, London: Bantam
13
33. Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete (1974) Pirsig, R. M. (1999) Zen and the Art of Motorcycle Maintenance, London: Vintage Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete. Ford.: Bartos Tibor. Budapest, Európa, 2007 34. James Redfield: A mennyei prófécia (1993) Redfield, J. (1993) The Celestine Prophecy: An Adventure, New York Bantam James Redfield: A mennyei prófécia. Ford.: Révbíró Tamás. Pécs, Alexandra, 2005 35. Miguel Ruiz: A négy egyezség (1997) Ruiz, M. (1997) The Four Agreements: A Practical Guide to Personal Freedom, San Rafael, CA: Amber-Allen Publishing. Don Miguel Ruiz: A négy egyezség. – A bolygó álma. Ford.: Szabados Tamás. Budapest, Édesvíz, 2003 36. Helen Schucman – William Thetford: Tanfolyam a csodáról (1976) Schucman, H. – Thetford, W. (1996) A Course in Miracles, New York: Viking 37. Idries Shah: A szufi út (1968) Shah, I. (1990) The Way of the Sufi, London: Penguin Idries Shah: A szufi út. Ford.: Forgács Ildikó. Budapest, Farkas L. I., 1998 38. Starhawk: Spiráltánc (1979) Starhawk (1999) The Spiral Dance: A Rebirth of Ancient Religion of the Great Goddess, New York: Harper Collins 39. Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellem (1970) Suzuki, S. (2003) Zen Mind, Beginner’s Mind: Informal Talks on Zen Meditation and Practice, New York: Weatherhill, Inc. Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellem. – Rögtönzött beszédek a zen meditációról. Ford.: Boros Dókó László. Budapest, Filosz, 2007 14
40. Emanuel Swedenborg: Menny és pokol (1758) Swedenborg, E. (1976) Heaven and Hell, trans. George F. Dole, New York: Swedenborg Foundation Emanuel Swedenborg: Menny és pokol. – Látottak és hallottak szerint. Debrecen, Kállai Könyvkiadó és Könyvkereskedõ Bt., 1993 41. Avilai Szent Teréz: A belsõ várkastély (1577) Teresa of Avila (1989) Interior Castle, New York: Doubleday Avilai Szent Teréz: A belsõ várkastély. Ford.: Szeghy Ernõ. Gyõr, Karmelita Rendház, 2007 42. Teréz anya: Az egyszerû ösvény (1994) Mother Teresa (1995) A Simple Path, comp. Lucinda Vardey, London: Rider Teréz anya: Az egyszerû ösvény. Ford.: Dalnoki Nóra, Frank Zsófia. Szeged, Szent Gellért, 1996 43. Eckhart Tolle: A most hatalma (1999) Tolle, E. (2001) The Power of Now: A Guide to Spiritual Enlightenment, Sydney: Hodder Eckhart Tolle: A most hatalma. – Útmutató a megvilágosodáshoz. Ford.: Domján László, Jónai Hava. Budapest, Agykontroll, 2001 44. Chögyam Trungpa: A spirituális materializmus meghaladása (1973) Trungpa, C. (1987) Cutting trough Spiritual Materialism, Boston: Shambhala Dragon Editions 45. Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel (1995) Walsch, N. D. (1997) Conversations with God: An Uncommon Dialogue, London: Hodder & Stoughton. Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel. – Szokatlan párbeszéd. Ford.: Ambrose Montanus. Budapest, Édesvíz, 2005 46. Rick Warren: Céltudatos élet (2002) Warren, R. (2002) The Purpose-Driven Life, Grand Rapids: Zondervan
15
Rick Warren: Céltudatos élet. – Miért élek a földön. Ford.: J. Füstös Erika. Budapest, Keresztény Ismeretterjesztõ Alapítvány, 2007 47. Simone Weil: Istenre várva (1951) Weil, S. (200)Waiting for God, New York: HarperCollinsm Az Attende de Dieu címû kötetben összegyûjtött írások szövege két válogatáskötet részeként jelent meg magyarul: Simone Weil: Kegyelem és nehézkedés. Pilinszky János fordításai. A szöveget gond. és a jegyzeteket összeáll.: Bende József és Hafner Zoltán. Utószó: Hafner Zoltán, Budapest, Vigilia, 1994, („XX. századi keresztény gondolkodók” sorozat) Simone Weil: Ami személyes, és ami szent. Válogatott írások. Vál., bev. tan., jegyz., bibliogr. összeáll.: Reisinger János, ford.: Pilinszky János, Reisinger János, Szedõ Dénes, Budapest, Vigilia, 1983 48. Ken Wilber: A mindenség elmélete (2000) Wilber, K. A. (2001) A Theory of Everything: An Integral Vision for Business, Politics, Science and Spirituality, Dublin Gateway 49. Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza (1946) Yogananda, P. (2001) Autobiography of a Yog, Los Angeles, Self-Realization Fellowship Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza. Ford.: Béresi Csilla. Budapest, Édesvíz, 2003 50. Gary Zukav: A lélek lakhelye (1990) Zukav, G. (1991) The Seat of the Soul: An Inspiring Vision of Humanity’s Spiritual Destiny, London, Rider Books Gary Zukav: A lélek lakhelye. Ford.: Révész Ágota. Szentendre, Új Paradigma, 2000
16
Bevezetés
A Szellemek a palackban – 50 mû a spiritualitásról címû könyvünk kiadása azon az elõfeltevésen alapul, hogy az anyagi biztonság keresése önmagában nem kielégítõ, és még az érzelmi biztonság vagy a hatalmas tudás sem teheti teljessé életünket – az a sorsunk, hogy a végsõ kérdésekre keressünk válaszokat. Személyes fejlõdésünk paradoxona abban áll, hogy végül is önmagunkon túlra mutat. Az igazán fontos dolgok kívül esnek mindennapos gondjaink körén. A könyv 50 spirituális témájú mûvet gyûjtött csokorba. A „spirituális” szó a latin „lélegezni” igébõl származik – ami egyik leghétköznapibb és legtermészetesebb cselekvésünket jelöli. A Szellemek a palackban alapvetõen azzal a céllal íródott, hogy eloszlassa a tévképzetet, miszerint a spirituális élmény valamiféle abnormális jelenség lenne. Ellenkezõleg, épp ez tesz bennünket emberré. Ha valaki hiányolja saját életébõl a szent áhítatot vagy a misztériumot, az itt bemutatott gondolatok némelyikében fellelheti a lelki gazdagodáshoz vezetõ kapuk kulcsát. Ha pedig valaki elért már bizonyos sikereket, de úgy érzi, hogy még csak az út elején tart, ez a könyv elgondolkodtathatja életének mélyebb céljairól. A Szellemek a palackban nem annyira a vallásról vagy a teológiáról szól, mint inkább az egyén spirituális eszmélésérõl és tudatosságának kiterjesztésérõl. Ezért ismert és egyelõre még kevésbé ismert gondolkodókat mutat be, akiknek élettörténetében találunk példát drámai megtérésre, a hit hirtelen megerõsödésére, de arra is, hogy valaki élete során csak lassan lelte 17
fel sorsa valódi célját. Ha megtudjuk, mi változtatta meg ezeknek az embereknek az életét, saját gondolataink is mélyebb értelmet nyerhetnek. Természetesen sok olyan nagy szerzõ és könyv létezik, aki és amely jogot formálhat arra, hogy a spirituális alapmûveltség részének tekintsük. Ez a könyv azonban nem azzal a céllal készült, hogy átfogó képet adjon a világ vallásairól, hanem hogy bemutassa a lelki nézõpont korokon és földrajzi távolságokon átívelõ hatalmas változatosságát. Egyes olvasók bizonyára meglepõnek találják, hogy a régi vagy ókori szövegek a modern bestsellerek mellé kerültek, de könyvünk nem tartja elsõdlegesnek azt a szempontot, hogy az adott mû mikor íródott, csakis azt, hogy eszméi milyen hatással voltak az emberiségre. Az utóbbi húsz évben reneszánszukat élik a spirituális témájú népszerûsítõ könyvek. Ennek a válogatásnak az a célja, hogy bemutassa a kiemelkedõ mûveket, még ha egyelõre bizonytalan is, bekerülnek-e a klasszikusok közé, vagy hogy egyáltalán „jó” írások-e. Minden kommentár elõtt megemlítünk néhány további mûvet a hasonló témájú könyvek közül, jelezve, hogy kötetünk melyik oldalán esik szó róla bõvebben. („Érintkezési pontok”). A spirituális irodalom a kollektív tudás kincsestára, és legalább olyan jelentõsége van, mint a tudománynak, a filozófiának vagy a szépirodalomnak. Bár az itt felvonultatott kommentárok csak rövid betekintést engednek ebbe a hatalmas örökségbe – de reméljük, hogy ekként is felhívják az olvasók figyelmét a téma univerzális jelentõségére. A következõkben tematikus csoportokban mutatjuk be a tárgyalt mûveket, hogy az olvasó minél könnyebben megtalálja az érdeklõdési területének leginkább megfelelõ fejezeteket. Ezeket rövid ismertetõ követi, amely összegzi a kötetben bemutatott könyvekbõl leszûrhetõ legfontosabb felismeréseket.
18
Spirituális életutak Muhammad Asad: Út Mekkába Szent Ágoston: Vallomások G. K. Chesterton: Assisi Szent Ferenc Ram Dass: Itt és most létezz! Hermann Hesse: Sziddhárta Margery Kempe: Margery Kempe könyve Malcolm X: Önéletrajz W. Somerset Maugham: Borotvaélen Mi a spiritualitás célja, ha nem az, hogy megváltoztassa életünket? Gondolkozzunk el a következõ példákon! • Malcolm X kisstílû bûnözõ volt, akit a vallás a feketék felemelkedésének szószólójává tett. • Muhammad Asad bécsi zsidóként nõtt fel, de hátat fordított Európának, hogy az iszlám nagyszerûségének hirdetõje legyen. • Szent Ágoston ifjan, még Augustinusként csak az olcsó szórakozásoknak és a testi örömöknek élt, de spirituális útkeresését követõen az egyik legjelentõsebb keresztény egyházatya lett. • Richard Alpert, a pszichológia professzora feladta harvardi karrierjét, hogy Ram Dass néven a meditáció mestere, guru lehessen. • Assisi Szent Ferenc jómódú kereskedõ fia volt, aki eldobta vagyonát, hogy romba dõlt templomokat állítson helyre, és elvonult, hogy bensõséges viszonyban élhessen a természettel. • Margery Kempe elviselhetetlen, gõgös asszony volt, aki – miután látomásai támadtak Jézusról – Isten szolgálójává vált. • Somerset Maugham valós eseményekre épülõ regényében Larry Darrell hátat fordít az anyagi jólétnek, hogy egész életén át tartó spirituális kutatásba kezdjen. 19
Míg az emberek többsége megelégszik azzal, hogy megpróbál javítani életszínvonalán, és a személyes fejlõdést az anyagi javak hajszolásával azonosítja, a fenti személyek egyike sem fogadta el azt az értékrendet, amelyet „kívülrõl” kapott. Mindegyikük arra a felismerésre jutott, hogy csak és kizárólag személyiségük teljes megváltoztatásával juthatnak el a lelki töredezettségtõl a spirituális kiteljesedésig. Történeteik azért hatnak ösztönzõen, mert megmutatják, hogy az emberi jellem akár végletes átalakulásra is képes. Míg a szkeptikusok úgy tekintenek a megtérésre, mintha elveszítenék azt az önmagukat, akit addig ismertek, a megtért személy szempontjából nézve ennek pontosan az ellenkezõje történik – mivel megtérésük pillanatától nemcsak önmagukért, hanem valamely magasabb célért élnek, úgy érzik, hogy kiteljesíthetik a bennük lakó személyiséget.
Gyakorlati spiritualitás Pema Chödrön: Közelíts a félelemhez! Mohandász Gandhi: Önéletrajz Kahlil Gibran: A próféta Dan Millman: A békés harcos útja Thich Nhat Hanh: A figyelmesség csodája Miguel Ruiz: A négy egyezség Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdõ szellem Eckhart Tolle: A most hatalma Chögyam Trungpa: A spirituális materializmus meghaladása A buddhista szerzetesnõ, Pema Chödrön arról mesél, hogy Jack Kerouac, a beat korszak költõje egyszer felvonult a hegyekbe, hogy szemtõl szembe találkozzon Istennel vagy Buddhával (õ maga sem tudta, melyikükkel), de mindössze annyi történt, hogy saját meztelen valójával találkozott, 20
és ezúttal sem ital, sem drogok nem voltak kéznél, hogy megvédjék. Lehetnek ugyan nagyszabású elképzeléseink a „megvilágosodás” elérésének mikéntjérõl, a spirituális élet hétköznapi valósága a könyörületességrõl és a magasabb lelki szempontokkal való összhang elérésérõl szól. Ezt a megközelítést választotta a sokak által nagyra becsült Mohandász Gandhi is, aki az „igazsággal való próbálkozásai” során, amelyekrõl önéletrajzában számol be, szigorú étrendi megszorításokat, önmegtartóztatást és egyszerû életmódot követett, olyan szokásokat, amelyek az évtizedek alatt az önzetlenség és az emberi szabadság jelképévé formáltak egy korábban csak önmagával foglalkozó fiatalembert. Ez a vietnami buddhista tanítómester, Thich Nhat Hanh a „figyelmesség” fogalmával kapcsolatos elképzeléseit juttathatja eszünkbe, amelyek a napi teendõk legapróbb mozzanatait is jelentõséggel ruházzák fel, és azt sugallják, hogy minden egyes pillanat értékes. Eckhart Tolle meglepõ sikerkönyve, A most hatalma szintén arra a békére és erõre hívja fel figyelmünket, amit a pillanat megélése nyújt. Ha minden cselekedetünket a „kezdõ szellem” irányítja – amirõl Szuzuki mûvében olvashatunk –, elménk friss maradhat és megkímélhetjük magunkat attól, hogy téves véleményeket alkossunk. Az önfegyelem és a figyelmesség segítségével csökkenthetjük az egó gondolkodásunkra és cselekedeteinkre gyakorolt hatását, de legtöbbünk talán nem gondol bele, hogy maga a buzgó spirituális kutatás is az egó mûve lehet. Chögyam Trungpa „spirituális materializmus” fogalma arra hívja fel a figyelmünket, hogy sokan valójában azért igyekeznek spirituálisan fejlett személyiségek lenni, hogy még jobban érezzék magukat a világban. Az ember magasabb vagy igazi énjének nem célja, hogy valaki például elhagyja munkahelyét és kolostorba vagy ásramba költözzön. A megvilágosodást csak akkor érhetjük el, ha sorra vesszük életünk kérdéseit és problémáit, pontosan úgy, ahogy vannak. Bár általában mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a félelmeinkkel való szembesülést, csak akkor léphetünk a valódi spirituális gyógyulás útjára, ha 21
ismerjük gondolataink és személyiségünk sötét oldalát is, amint erre a Chödrön-könyv figyelmeztet. Miguel Ruiz gyakorlati spiritualizmusa a mexikói tolték hagyományoknak azon az elképzelésén alapszik, hogy tudat alatt mindenki egyezségeket köt önmagával és a társadalommal arról, milyen személyiség akar lenni. Ha tudatosítjuk magunkban ezeket az egyezségeket, újra saját kezünkbe vehetjük életünk irányítását. Azzá válhatunk, amit Dan Millman „békés harcosnak” nevez, és megszüntethetjük személyiségünknek azokat az aspektusait, amelyek megcsapolják energiáinkat.
A tapasztalatok sokfélesége Fekete Jávorszarvas: Fekete Jávorszarvas beszél Epiktétosz: Enkhiridion Abraham Joshua Heschel: A sabbat William James: A vallási tapasztalat változatai Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok C. S. Lewis: Csûrcsavar levelei John O’Donohue: Anam Cara Helen Schucman – William Thetford: Tanfolyam a csodáról Idries Shah: A szufi út Starhawk: Spiráltánc Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza Annak érdekében, hogy megírhassa korszakalkotó tanulmányát, A vallási tapasztalat változatait, William James számtalan önéletrajzi jellegû beszámolót olvasott el a spirituális öntudatra ébredés témakörében. Mivel õ maga nem volt különösebben vallásos, nem is annyira az érdekelte, hogy az általa vizsgált személyek pontosan mit éreztek vagy láttak, hanem, 22
hogy ez milyen hatással volt az életükre. Arra a következtetésre jutott: nem az a fontos, hogy az emberek miben hittek, hanem az, hogy ez a hit pozitív irányba változtatta-e meg az egyént. A vallás nem egyszerûen csak meggyõzõdések gyûjteménye, hanem egyfajta sajátos világnézet vagy tudás, ami a hívõ számára kielégítõ magyarázattal szolgál az ember világegyetemben elfoglalt helyét illetõen. Ez ugyanúgy vonatkozik az amerikai bennszülöttek Fekete Jávorszarvaséhoz hasonló, természet alapú kozmológiáira, mint az Epiktétosz filozófiájában megnyilvánuló sztoikus világnézetre, a zsidók sabbatjára, a hinduk reinkarnációjára vagy a keresztények Szentháromság-képére. Carl Gustav Jung évekig tanulmányozta azokat a mitológiákat és hitrendszereket, amelyeket az emberiség a világ megértése érdekében hozott létre, ám ezt a sokféleséget nem tekintette a személyes hit ellenségének. Amikor egyszer megkérdezték, hiszi-e, hogy Isten létezik, azt felelte: „Nem hiszem: tudom! Megtapasztaltam, hogy megragadott valami, ami erõsebb nálam. Valami, amit az emberek Istennek hívnak.”1
Az érzékelés kapuinak feltárása Richard Bach: Jonathan, a sirály Fritjof Capra: A fizika taója Carlos Castaneda: Ixtláni utazás Csuang Ce: Csuang Ce könyve G. I. Gurdjieff: Találkozások rendkívüli emberekkel Aldous Huxley: Az észlelés kapui J. Krishnamurti: Gondolkozz ezeken! Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete 1
Face to Face with Professor C. G. Jung. BBC Television, 1959. Interviewed by John Freeman.
23
Elterjedt tévhit, hogy a spirituális irodalom kizárólag Istennel foglalkozik. De minél mélyebbre ássa valaki magát benne, annál inkább úgy tûnik, hogy valójában arról szól, hogyan szabaduljunk meg a tévképzetek lerakódott rétegeitõl. A Csuang Ce könyve címû ókori mûben szereplõ történeteknek és anekdotáknak például az a célja, hogy kirángassák az elmét megszokott tompaságából és szembesítsék a külsõségek mögött meghúzódó taóval, vagyis az egyetemes erõvel. A hozzánk idõben közelebb álló G. I. Gurdjieff is megpróbálja felrázni azokat, akik alvajáróként élnek, hogy megláthassák a valóság mélyebb rétegeit, amelyek értelmet adnak az életnek. Krishnamurti ugyanennek a célnak szentelte az életét. Különbséget tett a korlátolt céljaik megvalósítására mechanikusan törekvõ „technikusok” és az „alkotók” között – akik az olyan dolgokat helyezték életük középpontjába, mint a szeretet és az igazság, és ezekbõl kiindulva haladtak kifelé, a társadalmi lét és cselekvés felé. A zen meg a motorkerékpár-ápolás mûvészete címû nagy hatású könyvében Robert Pirsig olyan emberrõl ír, akit az igazság (vagyis a „minõség”) kutatása az õrület szélére sodor, ám élete végül gazdagabbá válik e kalad által. Az ilyen típusú kutatóutak valóban félelmetesek lehetnek, és csak viszonylag kevesen hajlandóak arra, hogy kitárják az „érzékelés kapuit”, amelyeket Aldous Huxley, illetve korábban William Blake felfedezett. Carlos Castaneda mûvében teljes mértékben megpróbál elszakadni a hétköznapi fogalmi sémáktól. Az írásaiban szereplõ Don Juan-kulcsfigura azt tanítja, hogy az emberek személyisége csak akkor teljesedhet ki, ha többé nemcsak kultúrájuk tükörképei lesznek, hanem saját kezükbe veszik elméjük irányítását. Ezt könnyebb mondani, mint megtenni, mivel az embereket állandóan kondicionálja környezetük. Ha arra törekszünk, hogy valóban tudatos életet éljünk, a lehetõ legjobb módon használjuk fel idõnket. A fenti könyvek szerzõinek is ez a céljuk, de egyikük sem szabja ki alapfeltételként, hogy gondolatrendszere megértéséhez istenhívõnek kellene lenni. 24
Kapcsolat Istennel és az élet célja Ghazálíj: A boldogság alkímiája Dag Hammarskjöld: Útjelzõk Daniel C. Matt: Amit a kabbaláról tudni kell Michael Newton: Lelkünk útja Avilai Szent Teréz: A belsõ várkastély Teréz anya: Az egyszerû ösvény Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel Rick Warren: Céltudatos élet Simone Weil: Istenre várva Emanuel Swedenborg: Menny és pokol Minden nagy spirituális mûvet a „Miért vagyunk itt?” kérdés inspirált. Több mint 900 évvel ezelõtt Ghazálíj A boldogság alkímiája címû mûvében ésszerû magyarázatot próbált adni az emberi létezésre, ami a vak hit helyett a logikán alapul. Ghazálíj szerint Isten azért teremtette meg az embereket, hogy minél jobban megismerjék õt, és boldogságuk azon múlik, hogy milyen mértékben törekednek erre a megismerésre. A Daniel Matt mûvében felvázolt zsidó kabbalát szintén azért hozták létre, hogy választ találjanak a létezés misztériumára. Központi gondolatainak egyike az, hogy Isten azért teremtette az embereket, hogy kiteljesedhessen, így a világegyetem fejlõdése gyakorlatilag az egyes emberekben rejlõ egyedi lehetõségek kibontakozásán múlik. A kortárs írók mûvei közül Rick Warren Céltudatos élet címû könyve azt a határozott nézetet vallja, hogy életünk legfõbb célja lényegében Isten dicsõítése, és hogy azért öltöttünk emberi formát, hogy a lélek örökkévalóságát jobban megérthessük. Az élet céljának felismerése meghatározó esemény az elhivatottak sorsában. Az egyszerû ösvényben azt olvashatjuk, hogy Teréz anya viszonylag késõn hallotta meg Isten hívó szavát, hogy Kalkutta szegényeinek legsze25
gényebbjeit gyámolítsa, de küldetésének tisztasága hozzásegítette, hogy 15 év leforgása alatt egyszerû iskolavezetõbõl egy egész világra kiterjedõ spirituális szervezet irányítója legyen. Teréz anya Avilai Szent Teréz keresztnevét vette fel, és a szent élettörténetébõl merített ösztönzést saját útjához. Avilai Szent Teréz, az egykori zabolátlan fiatal lány egy sor eksztatikus isteni látomás révén lépésrõl lépésre érett spirituális vezetõvé, és késõbb több zárdát és kolostort is alapított. Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek volt fõtitkára kiváló modern példáját nyújtja annak, hogy a spirituális meggyõzõdés miként irányíthatja a világi hatalom birtokosát is. A „Miért vagyunk itt?” kérdés megválaszolásának fontosságát tovább hangsúlyozza a tudat, hogy az élet igen rövid. Ezért egyetlen spirituális könyvtár sem lehet teljes a túlvilágról és az örökkévalóság eszméjérõl szóló könyvek nélkül. Swedenborg azt állította, hogy Menny és pokol címû mûve nem a fantázia szüleménye, hanem azoknak a világoknak a pontos leírása, amelyekbe egy magasabb tudatállapotban jutott el. Ezt a könyvet a Lelkünk útja címû munkával együtt érdemes olvasni, amelyben a kortárs Michael Newton hipnotizált pácienseinek vallomásain keresztül meggyõzõ módon írja le, mi történhet velünk testünk halála után.
Az emberiség spirituális fejlõdése Richard Maurice Bucke: Kozmikus öntudat James Redfield: A mennyei prófécia Ken Wilber: A mindenség elmélete Gary Zukav: A lélek lakhelye A mindent átható emberi tudatosság a spirituális irodalom egyik viszszatérõ témája. Bucke Kozmikus öntudat címû könyve ennek az almûfajnak egy korai példája, és azt állítja, hogy a misztikus élmények száma a törté26
nelem során egyenletesen emelkedett, és hogy a közvetlen isteni kinyilatkoztatások gyakoriságának ilyenfajta növekedése végül szükségtelenné fogja tenni a vallásokat. Gary Zukav A lélek lakhelyében amellett érvel, hogy az evolúció során az emberiség ötérzékû lénybõl olyan „többérzékû” lénnyé fejlõdik, aki a spirituális valóság több szintjét is képes érzékelni és felismerni, magyarán: „emberi tapasztalatokat gyûjtõ spirituális lények vagyunk.” Az 1990-es évek másik elhíresült könyve, A mennyei prófécia arra ösztönzi olvasóit, hogy próbálják meg „nagyobb távlatból” szemlélni a történelmet és vegyék észre, hogy az anyagi biztonság utáni vágyat lassan felváltja a spirituális cél keresése. Ken Wilber, korunk nagy teoretikusainak egyike, a „mindenség elméletét” kívánja megtalálni: olyan elméletet, ami a tudat fejlõdését képes összhangba hozni az evolúcióval és a fizikával kapcsolatos ismereteinkkel. Nemcsak a tér és az anyag kozmoszában élünk, mondja, hanem „A Kozmoszban”, amelynek egyformán része az érzelem, az értelem és a spiritualitás világa. Az emberi faj valódi evolúciója csak akkor indulhat útjára, ha ugyanolyan figyelmet szentelünk személyes fejlõdésünknek, mint amennyit eddig az anyag manipulációjának szenteltünk.
27
A spirituális ösvény mérföldkövei A láthatatlan rend elfogadása „Ha valakinek a lehetõ legtágabb és legáltalánosabb értelemben kellene jellemeznie a vallás mibenlétét, azt mondhatná, hogy abból a hitbõl táplálkozik, miszerint létezik egy láthatatlan rend, és legfelsõbb jóságunk abból ered, ha harmonikus módon igazodunk ehhez.” William James (A vallási tapasztalat változatai)
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az emberiség eredményeire, mint bizonyos célok kitûzésére és teljesítésére, úgy, mintha a világot céljainknak és vágyainknak megfelelõen alakíthatnánk. Egyértelmûnek vesszük, hogy ha kellõképpen igyekszünk, és elegendõ idõ áll a rendelkezésünkre, gyakorlatilag bármit elérhetünk, amit csak akarunk. Azonban ha elég sokáig élünk, elkerülhetetlenül be kell látnunk az Ótestamentumban szereplõ példabeszéd igazságát: „Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.”2 Nem mindenki hisz egy meghatározott Istenben, de a legtöbb ember végül belátja, hogy létezik valamiféle intelligens hatalom, ami a világegyetemet mozgatja. Ezért az elsõ lépés a spiritualitás útján az, hogy elismerjük: az élet jobban mûködik és több értelmet nyer, ha összhangban élünk ezzel a „láthatatlan renddel”. Paramahansza Jogananda Egy jógi önéletrajza címû mûvében visszaemlékezik egyik tanítója, Bhádurí Mahásaja, a lebegõ szent szavaira: „Az isteni rend bölcsebben gondoskodik jövõnkrõl, mint bármely biztosítótársaság… A világ telve szorongó emberekkel, akik külsõ biztonságban bíznak. Keserû 2
Péld 19:21, Ford.: Károli Gáspár
28
gondolataik sebhelyként éktelenítik el homlokukat. Az Egyetlen, aki elsõ születésünktõl kezdve ellát minket levegõvel és tejjel, tudja, miként gondoskodjon napról napra híveirõl.” A taoizmusban ez a láthatatlan rend vagy erõ maga a tao. Az, aki összhangban él a taóval, bepillantást nyer a dolgok valódi természetébe, de ahhoz, hogy ezt elérje, alázatosnak kell lennie, és be kell látnia, hogy valami nálánál nagyobb dolog részévé vált.
Az élet céljának kifürkészése A személyes fejlõdés fogalmán ma általában azt értjük, hogy a sikeresebb karrier vagy a jobb magánéleti kapcsolatok érdekében megpróbáljuk tökéletesíteni önmagunkat. Valódi átalakulást azonban szinte kizárólag erõs spirituális hit segítségével érhetünk el. Igaz, azok az emberek, akik megtérnek vagy akiknek isteni felismerésben van részük, általában kivételes vagy nagyon fogékony személyiségek, a lényeg mégis az, hogy öntudatra ébredésük olyan új irányt ad energiáiknak, ami elõtérbe helyezi jó tulajdonságaikat, és lehetõvé teszi, hogy céltudatosabb életet éljenek. Carl Gustav Jung azt mondja, hogy amikor egy ember belép a világba, egy kérdéssel érkezik, amelyre az életének kell választ adnia. A legtöbb embernek soha nem jut eszébe, hogy így tekintsen az életre, de a spirituális élmények bárkit rádöbbenthetnek arra, hogy teremtett lények vagyunk, és létezésünknek minden bizonnyal oka van. A Céltudatos életben Rick Warren olyan találmányhoz hasonlítja az életet, aminek csak akkor fedezzük fel a célját, amikor kapcsolatba lépünk feltalálójával. Addig a pontig az élet szerinte értelmetlen. Megpróbálhatunk azáltal értelmet találni benne, hogy saját ambícióinkra alapozva elérendõ célokat állítunk
29
magunk elé, de létezésünk csak akkor léphet magasabb szintre, ha felfedezzük az élet isteni célját. A kabbala bölcsessége szerint az isteni királyság csak az emberiség tevékeny részvételével képes kibontakoztatni a világban rejlõ lehetõségeket. A teremtett ember dolga az, hogy eltûnõdjön Isten akaratán és a teremtés misztériumán. Ez csak úgy lehetséges, ha nem magában hisz, hanem felismeri Isten végtelenségét, mivel így az isteni megnyilvánulás eszközeként tekint magára. Az emberek többsége azt hiszi, hogy „eszköznek lenni” azt jelenti, hogy elveszítjük életünk irányításának lehetõségét. Ezzel szemben minden gondolkodó azt hangsúlyozza, hogy valójában éppen ez az, ami felszínre hozza a bennünk lappangó lehetõségeket. Az önismeret a hívõk szerint annak felfedezése, hogy Isten milyen embernek szánt bennünket. Arról azonban mindenki maga dönt, hogy tetteivel kifejezésre juttatja-e a lelkében megtalált igazságot vagy ígéretet.
Az én elvesztése A XX. századi iszlám teológus, Ghazálíj kifejti, hogy az emberek örömüket lelik a képességeikben – például a düh a bosszúban, a szem a szép dolgok szemlélésében, a fül pedig a zenében talál örömre –, ha tehát az emberek legemelkedettebb képessége az igazság felfedezése, akkor szükségképpen abban kell leginkább örömöt lelnünk. Azt gondolhatjuk, hogy akkor lesz részünk a legtöbb élvezetben, ha kielégítjük vágyainkat, ám a spirituális tanítók szerint addig nem ismerhetjük meg a ránk váró sokkalta nagyobb boldogságot, amíg hátat nem fordítunk ezeknek a földi kívánságoknak. A világ is nyújt örömöt, ám Isten megismerésének öröme a hívõk tanúsága szerint leírhatatlanul nagyobb: a hétköznapi értelemben vett én elvesztése nyújtja a legnagyobb megnyugvást. 30
A Tanfolyam a csodáról a következõket mondja: „Küldetésed nagyon egyszerû. Az a dolgod, hogy úgy élj, hogy bebizonyítsd: nem csak egy »én« vagy.” Lehetséges úgy élni, hogy ne csak kisszerû egoista vágyaink domináljanak. Dov Baer, a XVIII. századi haszid mester arra tanít: „Ha úgy gondolsz önmagadra, mint valamire, akkor Isten nem költözhet beléd, mert Isten végtelen.” Paradox módon akkor lehetünk tehát a legerõsebbek, ha elveszítjük énünket, vagyis az egónkat.
A jelen megélése A mohó ember valamiféle elvont jövõért él. A spirituális szemléletû ember viszont mindig az adott pillanatot értékeli a legtöbbre. A figyelmesség csodája címû könyvében Thich Nhat Hanh Lev Tolsztoj meséjét idézi, a király történetét, aki jól akart dönteni, és égen-földön kereste a választ a következõ három kérdésre: Mi a dolgok végrehajtásának legjobb idõpontja? Kik a legfontosabb emberek, akikkel dolgozni érdemes? Mi a legfontosabb teendõ? A válaszok nem pontosan úgy szóltak, ahogy a király elképzelte: a legfontosabb idõ a most; a legfontosabb ember mindig az, akivel éppen vagyunk; a legfontosabb cél az, hogy boldoggá tegyük azt az embert, aki éppen mellettünk áll. Az Útjelzõkben Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek fõtitkára azt írja, hogy könnyebb valakinek nagy ügyek mellett elköteleznie magát, mint valódi változást elérnie egy ember életében. Csuang Ce pedig elmeséli annak az embernek a történetét, aki visszautasította a királyi trónt, mert jobban érdekelte a zöldségtermesztés. Naivnak tûnhet az a választás, hogy feladjuk nagyratörõ terveinket és inkább az adott pillanatra összpontosítsunk, de sok spirituális író, többek között Eckhart Tolle és Sunrjú Szuzuki is azt hangsúlyozza, hogy ez az elsõ lépés a valódi hatékonysághoz vezetõ úton. 31
A jelen teljes megélésének másik elõnye az, hogy visszakapjuk az élet egyszerû élvezetét, mivel a bánat és az aggodalom szükségszerûen a múlttal és a jövõvel kapcsolatos gondolatokból ered. A békés harcos útjában a Dan nevû szereplõ hatalmas felfedezése szerint: „Nem léteznek hétköznapi pillanatok!”
A lét megosztottságán túl Végül minden spirituális utazó megtapasztalja az univerzum „osztatlanságát”, vagyis alapvetõ egységét, amely felette áll az olyan világi ellentétpároknak, mint a jó és a rossz, a dicséret és a szemrehányás, a boldogság és a bánat. Azért ragaszkodunk ahhoz, hogy szüntelenül megkülönböztessük a dolgokat, mert fenn akarjuk tartani abbéli meggyõzõdésünket, hogy a világ különálló tárgyak és gondolatok gyûjteménye, miközben e felszín mögött a soha nem változó egységre bukkanhatunk. Ráébredünk, hogy ha létezik Isten, aki a világegyetemet teremtette, abból az következik, hogy Isten mindent magában foglal – még azokat a dolgokat is, amelyek látszólag szemben állnak vele. Tévesen azt hisszük, hogy az életen keresztül utazó magányos entitások vagyunk, azonban a világ mitológiáinak és vallásainak többsége áttételesen azt mondja ki, hogy a lélek csak a Szellem egy szilánkja, az univerzum egységes eredõjének a része. Megpróbálhatjuk fenntartani a különállóság illúzióját, de pontosan az ebbõl fakadó fájdalom és az egység hiánya az, ami végül elvezethet bennünket a világegyetem holisztikus szemléletmódjához. Az egység felismerésének két kézenfekvõ következménye van. Az elsõ, hogy nagyobb könyörülettel viseltetünk minden élõ iránt, mivel ráébredünk, hogy mindannyian ugyanannak az életerõnek a megnyilvánulásai vagyunk: amit a másik emberrel teszünk, azt magasabb szinten valójában 32
önmagunkkal is cselekedjük. A második a nagyobb lelki egyensúly. Az emberek általában öröm és fájdalom, nyereség és veszteség között ingadoznak, ám amíg ez így van, nem lelhetnek valódi békére. A lelki egyensúly olyan életfelfogást feltételez, ami nem törekszik arra, hogy azonnal különbséget tegyen jó és rossz, tetszés és nemtetszés között, hanem belátja, hogy a dolgok egyszerûen csak „vannak”. Ez ellentétben áll azzal, ahogy a legtöbb ember valójában él. Ezt az egységet általában csak egy-egy rövidke pillanatra ismerjük fel, azonban ha sikerül gyakoribbá és hoszszabbá tennünk az osztatlanság ilyenfajta felvillanásait, megváltoztathatjuk életünket. Van egy perzsa közmondás: „Az igazságot ne a porladó könyvekben keresd, hanem a lelkedben! A Holdat ne a tóban keresd, hanem az égen!” Nos, az itt következõ kommentárok nem közvetlenül a Holdat mutatják, inkább csak egy-egy pillantást nyújtanak a tóra, de reményeink szerint arra késztetik majd az olvasókat, hogy felemelve tekintetüket a végigolvasott könyvbõl, elkezdik keresni a maguk gyakorlati spirituális útjait.
33
