INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZAT KISNÉ RÓZSA IBOLYA
Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2012. május 15.
Tartalom 1. 2.
BEVEZETÉS ....................................................................................................... 1 HELYZETELEMZÉS – AZ INTÉZMÉNY ADOTTSÁGAI .................................... 2
2.1. Az intézmény rendeltetése ...................................................................................................................... 2 2.1. Tárgyi feltételek ...................................................................................................................................... 3 2.2. Személyi feltételek ................................................................................................................................... 4 2.2.1. A nevelőtestület összetétele ................................................................................................................. 4 2.2.2. A pedagógusok mentori tevékenysége ................................................................................................. 5 2.2.3. A szervezeti kultúra ............................................................................................................................. 6 2.2.4. Az alkalmazotti közösség ..................................................................................................................... 7 2.3. A tanulólétszám alakulása ...................................................................................................................... 8 2.4. A gazdálkodás módja.............................................................................................................................. 9 2.5. A közelmúlt eredményei ....................................................................................................................... 11
3.
VEZETŐI KONCEPCIÓ .................................................................................... 14
3.1. Jogszabályi háttér – törvények, dokumentumok ............................................................................... 14 3.2. További meghatározó tényezők – SWOT analízis ............................................................................. 14 3.3. Vezetői alapelvek .................................................................................................................................. 15 3.3.1. Az igazgató, az iskola vezetősége ...................................................................................................... 16 3.3.2. Szakmai munkaközösségek, pedagógus szervezeti struktúra ............................................................. 17 3.3.3. A tantestület szerepe .......................................................................................................................... 17 3.3.4. Stílus és módszer, együttműködés ..................................................................................................... 18
4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
5. 5.1. 5.2.
6. 7.
CÉLMEGHATÁROZÁS ..................................................................................... 18 A változtatás szükségessége .................................................................................................................. 18 Rövidtávú tervek ................................................................................................................................... 18 Középtávú tervek .................................................................................................................................. 21 Hosszútávú tervek ................................................................................................................................. 23
PARTNERKAPCSOLATOK ............................................................................. 24 Közvetlen partnerek ............................................................................................................................. 24 Közvetett partnerek .............................................................................................................................. 25
ÖSSZEGZÉS .................................................................................................... 25 MELLÉKLETEK ................................................................................................ 26
7.1 Diplomamásolatok (3+1 db) ...................................................................................................................... 26 7.2 Fényképes önéletrajz ................................................................................................................................. 30 7.3 Erkölcsi bizonyítvány ................................................................................................................................ 33 7.4 Cselekvőképességet igazoló dokumentum ............................................................................................... 34 7.5 Szakmai gyakorlat igazolását tartalmazó dokumentum ........................................................................ 35 7.6 Nyilatkozatok ............................................................................................................................................. 36 7.6.1 sokszorosításhoz, továbbításhoz történő hozzájárulásról ................................................................... 36 7.6.2 arról, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn ..................................................................................... 36 7.6.3 személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásról........................................................................... 36 7.6.4 vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésének szándékáról .................................................... 37
“Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.” (Antoine de Saint-Exupéry)
1. Bevezetés Nem véletlenül választottam pályázatom mottójául a legutóbb beadott vezetői pályázatom záró gondolatát, hiszen egyrészt a megkezdett munka folytatásában hiszek, s azt gondolom, hogy mindennél fontosabb az általam kitűzött célok közösség által történő elfogadtatásával, közös irányvonalak kialakításával együtt munkálkodni az intézmény jövőjének biztosításán, az ide járó tanulók és szüleik, valamint a munkaerő-piac igényeinek kielégítésén. Másrészt ma is úgy gondolom, hogy távlati céljainknak kell elég vonzónak, biztatónak lennie ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a napi problémákkal, hogy az oktatás folyamatos átalakításából reméljük, fejlődéséből – adódó feladatok ne okozzanak törést senkiben, s találja meg minden dolgozó és tanuló az örömöt a munkájában, a tanulásban, a tanításban. A mottó harmadik vonatkozása a diákokra utal, hiszen egyetlen iskola sem működhet csupán önmagáért, a benne dolgozókért. A pedagógus munka szolgálat, melynek célja, hogy felkeltse a diákokban a tanulás iránti vágyat, megtanítsa őket a jól végzett munka, az alkotás, a felfedezés örömére. Nekünk kell segítenünk abban, hogy megtalálják a boldoguláshoz, életük kiteljesedéséhez vezető utat, s megtanulják szeretni azt, amit csinálnak, s céljaikért legyenek képesek szükség szerint áldozatot is hozni. A feladat sajátosságából adódóan az eredmények elismerése nem azonnali, általában csak későbbi visszajelzések formájában jelentkeznek a sikerek, mégis elég biztatást adhatnak ahhoz, hogy hittel és jókedvvel folytatni tudjuk, hogy higgyük, jó úton járunk, a tanulók fejlesztésébe vetett energia nem lehet hiábavaló. 21 éve dolgozom az intézményben. A pedagógus pálya iránti elkötelezettségemet több oldalról is alá tudom támasztani: A végzettség megszerzése óta ebben az iskolában dolgozom, mindkét tárgyamat (matematika és informatika) a szakma iránti tisztelettel és szeretettel tanítom jelenleg is. Tanítványaimmal mindenkor sikerrel törekedtem az őszinte, tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítására. Az intézményben töltött éveim alatt – egészen az igazgatói kinevezésemig – mindvégig osztályfőnöki feladatokat is elláttam. Kollégáimmal törekedtem partneri viszony kialakítására, a diákokkal kapcsolatos feladatok közös megoldását szorgalmazva. Így az itt töltött idő alatt számos projektben volt alkalmam együttműködni az intézmény innovatív gondolkodású, vállalkozó szellemű pedagógusaival. Így kapcsolódtunk be a „Szakma, a XXI. sz. iskolája” nevű programba is, melynek számos hozadékát a mai napig hasznosítani tudjuk a szakiskolások oktatásában. Együtt dolgoztunk az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ, IMIP, TÉR) átdolgozásában, helyi megvalósításában. A vizsgaszervezések, a közösen szervezett versenyek és ezek lebonyolítása is együttműködést igényeltek, s ezek tapasztalatai alapján bátran kijelenthetem, hogy az intézmény bővelkedik aktív, az oktatásért, közös célok megvalósításáért időt és energiát nem kímélő, együttműködésre kész pedagógusokban, akikkel az iskola eddigi vezetésének is könnyű volt célokat kitűzni és azokat megvalósítani. Különösen fontos ez a fajta együttműködő készség a mai helyzetben, amikor egyre komolyabb nehézségekkel kell megbirkóznia iskolánknak – természetesen több hasonló sorsú intézménnyel azonos módon –, s mindezeken a nehézségeken úgy kell átsegítenünk az intézményt, hogy a benne élő diákok a lehető legkevesebb negatívumot tapasztalják meg ezekből. Biztos vagyok abban, hogy új célokért, egy esetlegesen elérhető szebb jövőért képesek vagyunk összefogni, együtt dolgozni,
1
s minden elénk magasodó akadályt leküzdeni úgy, hogy mindeközben a ránk bízott diákok közelebb kerülhessenek céljaik eléréséhez.
2. Helyzetelemzés – az intézmény adottságai 2.1.
Az intézmény rendeltetése
A Toldi iskola nevében és képzési kínálatában is a mai napig őrzi az alapításakor megfogalmazott céloknak való megfelelést, természetesen a kor igényeihez igazodva számtalan átalakuláson, fejlődésen túljutva. „1953-ban Nagykőrösön létesítették az első szakmunkásképzőt, országosan az elsőt, az Élelmiszeripari Minisztérium támogatásával. Hároméves iskola volt, de mindjárt nemcsak Nagykőrös számára. Más gyárakból is iskoláztak be jövendő szakmunkásokat" – így kezdődik iskolánk történetének leírása a weboldalunkon. Én még nem élhettem meg ezt az időszakot, de amikor Nagykőrösre kerültem, s ebben az iskolában kezdtem dolgozni, akkor is meghatározó képzési forma volt az intézményben az élelmiszeripar. Akkor még volt tejtermékgyártó, hús- és baromfifeldolgozó, de élelmiszer-analitikus képzés is, és természetesen a ma is életképes pék, pék-cukrász, élelmiszeripari gépész technikus és sütőcukrász technikus képzés. A jelenlegi képzési struktúra – mely a közeljövőben a szakképzési törvény és a köznevelési törvény előírásaink megfelelően valószínűleg jelentős változások előtt áll – a mai általános kínálatnak megfelelő. Szakközépiskolai kínálatunkban jelenleg 4 szakmacsoportból választhatnak a hozzánk érkező nyolcadikosok: - élelmiszeripari szakmacsoport - környezetvédelem- vízgazdálkodási szakmacsoport - kereskedelem-marketing szakterület, üzleti adminisztráció szakmacsoport - műszaki szakterület, gépészet szakmacsoport Minden esetben érettségire történő felkészítéssel indulnak a tanulmányok, kereskedelemmarketing szakmacsoportban 9-13. évfolyamon – NYEK évfolyam miatt –, a többi szakmacsoportban 9-12. évfolyamon. Ezt követően 2 éves technikusképzésre lehet hozzánk jelentkezni, s sütő-cukrász technikusként, élelmiszeripari gépésztechnikusként, környezetvédelmi mérés-technikusként tudnak 2 év alatt végzettséget szerezni. Szakiskolásaink 2 szakmacsoportban – élelmiszeripar és mezőgazdaság – kezdhetik meg tanulmányaikat. Itt is alapozó képzéssel indulnak a tanulmányok 9.-10. évfolyamon, majd ennek sikeres elvégzésével lehet pék, pék-cukrász, dísznövénykertész végzettséget szerezni. A szakmai képzésekhez saját tanműhelyeink biztosítanak megfelelő, sőt kiváló feltételeket, hiszen a nagyon jól felszerelt laboratóriumunkban mindenféle, az élelmiszeripar és környezetvédelem területén szükséges mérést helyben el tudnak végezni a tanulóink. A sütőipar termékeinek előállítását egy belső és egy külső tanműhely biztosítja, így lehetőség nyílik a tanulás fázisainak elkülönítésére is, s végzős tanulóinknak a valódi termelői folyamatoknak megfelelő munkabeosztással a ténylegesen értékesítésre kerülő termékek előállításába kell, hogy felelősen bekapcsolódjanak. Cukrász tanműhelyünk is minden feltételt biztosít az oktatási feladatokhoz, s gépészeink számára is rendelkezésre állnak az élelmiszeriparban használatos gépek, berendezések, megtanulhatják a hagyományos forgácsolást, s annak modernebb változatának, a CNC-nek a használatát is. Dísznövénykertészeink képzéséhez az intézmény hatalmas udvarai megfelelő teret nyújtanak, hiszen az élővirágok nevelése, kiültetése, a látvány megtervezése során a kertépítés minden mozzanatát gyakorolni tudják, ezen kívül egy üvegház és egy fűtött fóliasátor is segíti a képzést. Azoknak a tanulóknak, akik betöltötték 16. életévüket, de nem sikerült az alapozó szakaszban megfelelő eredményt elérniük, zöldség- és gyümölcstermesztő, illetve tartósítóipari
2
termékgyártó szakmában kínálunk tanulási lehetőséget. Számukra a szakmai gyakorlatot az intézmény földterületét és tanműhelyét bérlő Hungarika Kft tudja biztosítani a saját üzemeiben és a bérelt földterületeken tanulószerződéses formában. A fentiekből az is kiderül, hogy iskolánk mindez idáig törekedett az élelmiszeripari területek képzési formáinak megtartására, s ezt próbálta olyan képzési formákkal kiegészíteni, melyek a meglévő feltételek és erőforrások kihasználtságának fokozását jelentették, ugyanakkor igazodtak a kor kívánalmaihoz. Így az élelmiszeriparhoz logikusan kapcsolódó mezőgazdasági képzés nem véletlenül került oktatási kínálatunkba. Az intézménynek továbbra is célja az élelmiszeripari képzések továbbvitele, szükség szerinti fejlesztése, a képzési kínálat bővítése, s a vidékfejlesztési elképzelésekbe való bekapcsolódás oly módon, hogy az egymástól elválaszthatatlan agrárképzésekkel – élelmiszeripar, mezőgazdaság – biztosítsa a szakember utánpótlást ezen a fontos területen.
2.1.
Tárgyi feltételek
Az intézmény 4,1 ha területen fekszik, a hozzánk érkező látogatók gyakran irigykedve szemlélik a tágas tereket, óriási méreteket. Büszkék is vagyunk ezen adottságra, s igyekszünk kihasználni az ebből adódó lehetőségeket. Az iskola épületét a kollégium épületével egy kb. 500 fős befogadóképességű dekoratív aula köti össze, mely megfelelő színtere az iskolai ünnepségeknek csakúgy mint a nagyszabású versenyek, rendezvények megnyitóinak, konferenciáinak. A főépület 4 szintjén, valamint a földszinti folyosóról nyílóan, szintenként 8-9 tanteremben folyik az elméleti képzés, illetve néhány szaktanterem, s a jól felszerelt laboratórium is itt helyezkedik el. Az udvaron átkelve egy úgynevezett G épületben kaptak helyet a számítógéptermek – 5 db 18 gépes tanterem – valamint a géptanműhelyek – köztük a CNC és a pneumatika. A fóliasátor és az üvegház közelében lévő épület a mezőgazdasági képzésben részt vevő tanulók gyakorlati képzésének színtere. A földszinten az aula szomszédságában – a bal- és jobboldali magaslati lelátókkal – hivatalos mérkőzések (kézilabda, kosárlabda, teremfoci) lebonyolítására is alkalmas tornatermünk kap helyet. Az öltözők folyosójáról nyílik a belső sütő és a cukrász tanműhelyünk. A kollégium 360 fő befogadására alkalmas, jelenleg 256 kollégista tanulónk számára szolgál otthonul, s 3 pályakezdő pedagógusunknak biztosít szolgálati férőhelyet. Az ellátáshoz rendelkezésre áll egy kb. 800 fő étkezését biztosítani tudó konyha, mely jelenleg kizárólag melegítő konyhaként üzemel, de hamarosan eredeti funkciójának megfelelően, főzőkonyhaként üzemelhet. A konyhához kapcsolódó étterem egyszerre akár 400 fő étkeztetésének is helyet tud biztosítani. Az udvaron helyet kaptak a karbantartó részleg dolgozóinak műhelyei, a gépjárműgarázsok, s egymás mellett két futballpálya is, melyet salakos futópálya övez, de még így is bőven marad zöldterület. A kollégium udvarán kialakított közös főzőhely nyáron szabadtéri tanteremként is használható. A kollégium és az iskolaépület előtti, utcafront felé eső zöldterület egy kb. 0,5 méterrel magasabb szinten elhelyezkedő betonozott területtel kiegészülve a tanévnyitó, tanévzáró és a ballagási ünnepséghez szolgál megfelelő helyszínül. A közelmúltban végrehajtott fűtéskorszerűsítés eredményeképpen a modern, mutatós radiátorokkal felszerelt folyosók és tantermek biztosítani tudják az oktatáshoz szükséges hőmérsékletet mind az elméleti épületben, mind a kollégiumban, ugyanakkor a modernizálás nem történt meg az aulában, a földszinti folyosókon, a földszinti tantermekben, az ebédlőben, és a tornateremben sem. A gazdaságosság, s a várt energia-megtakarítás azonban valószínűleg nem lesz realizálható, ugyanis a pályázat második üteme – a pinceszint korszerűsítése – valamilyen okból kifolyólag nem valósult meg. Az ezzel egy időben végrehajtott melegvízellátási rendszer korszerűsítése érezhetően javította a kollégisták komfortérzetét, ugyanakkor a vizesblokkok több éve elmaradt felújítása nehezen elviselhető állapotokat eredményez a kollégiumban ugyanúgy, mint a tornaterem öltőzőiben. A legtöbb problémát az elavult
3
épületenergetikai berendezések, a karbantartást több évig nélkülöző vízhálózati rendszer okozza az intézményben, de komoly károkat jelentenek a lapostető sajátosságaiból adódó beázások, melyek egyre több helyen mutatkoznak és okoznak jelentős károkat. Az oktatás tárgyi feltételei a szaktantermekben és a tantermekben megfelelőek. Rendelkezésre állnak az oktatáshoz szükséges alapvető bútorok, melyekre természetesen ráférne némi felújítás, de egyelőre biztosítani tudják az oktatáshoz szükséges megfelelő körülményeket. A tantermek jó része számítógéppel, internet eléréssel felszerelt, 5 tanterem interaktív táblával is rendelkezik, és több teremben lehetőség van projektor használatára is, bár az optimális elhelyezés a szerelési költségek miatt még nem valósulhatott meg. A pedagógusok rendelkezésére áll egy mobil audiovizuális berendezés, hogy szükség esetén a szemléltetéshez kép és hanganyagot is használni tudjanak. A kollégák nagy része saját tanteremmel rendelkezik, s az óráit fix tanteremben tartja. Tanulóink viszont óráról órára vándorolnak, a szünetekben jutnak el a következő tanítási óra helyszínére, így a csengetési rendünk igazodik az ehhez szükséges igényükhöz, s az intézmény földszintjén működő büfé látogatására is rendszerint marad elegendő idejük.
2.2.
Személyi feltételek
Jelenlegi nappali tagozatos tanulólétszámunk 958 fő (október 1-jei statisztikai adat). Az oktatási feladatok ellátásához engedélyezett alkalmazotti létszám 138 fő. Ennek összetétele látható a következő táblázatban:
pedagógus álláshely: ebből vezető: technikai létszám: 2.2.1.
engedélyezett 85,5 fő
betöltött 79 fő
üres álláshely 6,5
4,5 fő (1 fő igazgató, 2 fő igazgató-helyettes, 1 fő kollégiumvezető, 0,5 fő gyakorlati oktatás-vezető) 52,5 fő 50 fő 2,5
A nevelőtestület összetétele
A tantestület szakmai munkaközösségekbe szerveződve magas színvonalon végzi szakmai tevékenységét. Jelenleg 4 szakképző, 6 közismereti, 2 osztályfőnöki és 1 kollégiumi munkaközösség működik, de több olyan pedagógus is van az intézményben, akik 2 vagy akár 3 munkaközösségnek is aktív tagjai. A tantestület korosztály szerinti összetétele az utóbbi néhány évben jelentős változáson ment át, hiszen nemrégen vonult nyugdíjba az intézmény teljes korábbi vezetősége és a velük egy időben kezdő pedagógusok. Azt nem állítom, hogy a nyugdíjba vonulók helyére kizárólag pályakezdő érkezett, de az átlagéletkor még így is jelentősen csökkent. Természetesen a sok éves tapasztalattal rendelkező nyugdíjas pedagógusok helyét betöltő fiatalok még nincsenek olyan ismeretek és eszközök birtokában a nevelés és oktatás területén, mint elődeik, ezen a téren még tapasztalatra, támogatásra van szükségük, amit a mentori rendszerrel igyekszünk igény szerint biztosítani. Megfelelő befogadókészség esetén bizonyosan a szakma sikeres képviselői lesznek az új kollégák is. Örömmel vesszük, ha nyugdíjba vonult pedagógusaink még néhány órában tanítani szeretnének, s ennek a kérésüknek, amíg lehetőségünk van rá, igyekszünk eleget tenni. Ugyanakkor reményeink szerint előnyként jelenik meg a fiataloknál a képzésük során már bevezetésre kerülő új technológiák, korszerű tanítási módszerek természetes alkalmazása, mellyel a mai, igen szétaprózódott figyelmű diákok tudatához könnyebben eljuthatnak. Elkeserítő tény azonban, hogy míg a középkorú és az idősebb pedagógusok számára a pedagógus tevékenység nem munka, hanem hivatás, amit maximális odaadással és lelkesedéssel végeznek, s el sem tudják képzelni, hogy mást csináljanak, addig a fiatalok
4
körében lényegesen nagyobb arányú a pályaelhagyás. Különösen az informatika és a műszaki területek pedagógusai tekintik leginkább ugródeszkának a pedagógus munkát, s az első kínálkozó alkalommal munkahelyet váltanak. Az intézmény közössége számára vigasztaló csupán az lehet, hogy általában nem másik iskolába mennek, hanem a versenyszférában helyezkednek el. Az elhivatottsághoz, a munkahelyi megtartó erő biztosításához lényegesen nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsültségre lenne szükség ebben a szakmában. Pedagógus átlagéletkor összehasonlítása:
2009
átlagéletkor : 44,6
2011
41,4
16 14 12 10 8 6 4 2
2.2.2.
60 - 64
55 - 59
50 -54
45 - 49
40 - 44
35 - 39
30 -34
25 -29
<25
0
A pedagógusok mentori tevékenysége
Több alkalommal fordult hozzánk felsőoktatási intézmény azzal a kéréssel, hogy nálunk teljesíthessék hallgatóik a kötelező tanítási gyakorlatukat. Ennek a feladatnak minden esetben az előírásoknak és az elvárásoknak megfelelően igyekeztünk eleget tenni, s mentortanárok segítségével a hallgatónak az oktatási tevékenység minden összetevőjét bemutatva átfogó képet próbáltuk adni arról a munkáról, mellyel a jövő szakembereit neveljük a munkaerő-piac számára. A tanítási gyakorlat kötelező elemein túl – szaktárgyi tanítás, hospitálás, tanulást segítő tevékenység – igyekszünk bevezetni őket az iskola, mint szervezet működésének megismerésébe, s a pedagógus munka minden apró részletével megismertetjük a hallgatókat. Így nálunk teljesítette sikerrel gyakorlatát több hallgató a Gödöllői Egyetemről, Egerből, Szegedről és az ELTE-ről is.
5
2.2.3.
A szervezeti kultúra
A Handy-féle szervezeti kultúra tipológia alapján1
klubkultúra (pók modell)
szerepkultúra (Apolló)
feladatkultúra (háló)
személykultúra (csillag)
Az egyes kultúratípusok egyetlen intézményben sem jelennek meg kizárólagos formában, valószínűleg a legtöbb intézményben valamilyen arányban mind a 4 jelen van. A szervezeti kultúrát meghatározó tényező ezen típusok jelenlétének aránya, illetve a túlsúlyba kerülő típus meghatározói. Intézményünk működésére leginkább a feladatkultúra jellemző, melynek sajátossága, hogy racionális, nem túlszabályozott képződmény, mely gyors reakciókra képes. Az elsődleges érték a szervezetben a céloknak megfelelő feladatok minél eredményesebb megoldása A feladatokat csoportokban végzik, a struktúrában mindenki a képességének megfelelő aktuális munkát kaphatja. A háló kifejezés azért is találó, mert az egyes vonalak mentén az egyének elmozgathatók, nem biztos, hogy egy-egy feladatot az adott területen legjobb ember csinálja, a fontos az, hogy készen legyen. Így mindenkinek, aki a feladat megoldásában részt kíván venni, legyen lehetősége erre. Egy ilyen szervezeti kultúrában mindenkinek van lehetősége saját tehetségének, egyéni képességeinek kibontakoztatásához, s tapasztalataim is azt mutatják, hogy itt az érvényesülésnek minden feltétele adott, ki-ki saját vállalkozókedve és egyéni kompetenciái alapján előbb-utóbb biztosan kipróbálhatja képességeit, bekapcsolódhat a közös feladatok megoldásába. A dolgok jelenlegi állása szerint ilyen feladatok pedig a közeljövőben is biztosan lesznek.
1
(Barlai Róbertné – szervezetfejlesztés tantárgy – Holland-Magyar Közoktatásvezető képzés)
6
2.2.4.
Az alkalmazotti közösség
Az intézmény sajátosságait tekintve sem működhet megfelelő létszámú technikai dolgozó nélkül. Az említett hatalmas méretek és nagy területek karbantartása nem kis feladatot jelent az itt dolgozók számára, hiszen természetes elvárás, hogy tiszta, kulturált környezetben kezdjük meg a tanítást reggel, s ez ugyanúgy vonatkozik a közösen használt terekre a belső területeken és a külső zöldövezetben, mint a tantermekre. Kollégiumunk 24 órás folyamatos üzemeltetése miatt nélkülözhetetlen az állandó felügyelet úgy a villanyszerelő és a karbantartó (vízvezeték-szerelő, asztalos) személyében, mint ahogyan az egészségügyi dolgozók – ápolónő, védőnő -, illetve a fűtők, a meleg vizet szolgáltató kazánkezelők személye. Hasonlóképpen nélkülözhetetlen a termelő munka biztosításához tanműhelyeinkben a karbantartó személyzet, hiszen egy-egy kemence meghibásodása, a kelesztők, hűtőkamrák, keverőüstök, kocsik működésképtelensége nem okozhat kiesést a termelésben. Az értékesítés lebonyolításához, szervezéséhez, a megrendelések rögzítéséhez és teljesítéséhez szükség van mindkét termelő tanműhelyben a raktárosra, aki felel a felhasznált és raktáron lévő nyersanyag- és árukészlet pontos nyilvántartásáért, a termelés gazdaságosságának követhetőségéért. Az értékesítésben a készterméket kiszállító autók gépjárművezetői is fontos feladatot látnak el, hiszen a pékárunak reggel 6-ra minden boltba meg kell érkeznie, a cukrászsütemények szállítása pedig nap közben történik. Az intézmény autóbusza és mikrobusza a tanulmányi és osztálykirándulásokra, sportversenyekre szállítja a tanulókat, ezzel együtt az iskola személyautójának vezetését is el kell látni, s mivel mindkét buszsofőrünk nemzetközi jogosítvánnyal is rendelkezik, így lényegesen gazdaságosabban tudjuk ápolni több mint 20 éves nemzetközi kapcsolatainkat azáltal, hogy nem kell bérelt busszal utaznunk, illetve nem kell idegen buszvezetőt alkalmaznunk. A gazdasági iroda dolgozóinak is mindennapos komoly feladatot jelent a megrendelések kezelése, nyomon követése, a számlák rögzítése, a szerződések figyelemmel kísérése, s a szükséges adatszolgáltatások biztosítása. A leltár, az értékcsökkenés, az ingatlanok és ingó értékek nyilvántartása mellett jelentős mennyiségű készpénz kezelése is a gazdasági dolgozók feladata. Tekintettel a nagyon különböző munkakörök sokrétű személyügyi nyilvántartására, s az ezzel kapcsolatos ügyintézésre, az adatszolgáltatás összetettségére, a három gazdasági dolgozó közül egyikük kifejezetten a személyügyi ügyintézéssel foglalkozik, miközben besegít a könyveléssel kapcsolatos feladatok ellátásába is. A harmincnégyezer kötetes könyvtár folyamatos nyitva tartását egy főállású könyvtáros tanár foglalkoztatásával tudjuk megoldani, a kollégiumban délután jelentkező igényt azonban személyzet hiányában már nem tudjuk kielégíteni, a könyvtárat az egyik kollégiumi nevelő vezeti. Mivel a konyha napokon belül eredeti rendeltetésének megfelelően főzőkonyhaként kezdi meg újra működését, ez újabb feladatokat ró a gazdasági ügyintézőkre, hiszen a mindennapos nyersanyagmegrendelés mellett az értékesítés – és kiszállítás – gazdasági ügyintézését és logisztikai megvalósítását is folyamatosan végezni kell. A dolgozói és tanulói befizetések kezelésére jelenleg is van a kollégiumi titkárságon egy dolgozó, emellett az iskolai titkárságon két fő látja el a tanulói ügyintézést illetve a pedagógus feladatokkal összefüggő adminisztrációt, az iktatást, az jegyzői hivatalokkal, gyermekjóléti szolgálattal és egyéb fórumokkal történő hivatalos levelezést. A 18 fős – a nyugdíjazások miatt manapság igen gyorsan változó takarítói közösség feladatelosztásában és ellenőrzésében a gondnok nyújt segítséget az iskola vezetőségének, aki sajátjának érezve az intézmény minden apró szegletét, gondosan koordinálja a takarító személyzet munkáját, ügyelve arra, hogy a normál munkaidőn túl ellátandó feladatok – rendezvények, értekezletek berendezésének takarításának biztosítása is megoldott legyen akkor is, ha túlórák kifizetésére nincs mód. A portaszolgálatot a több mint 5 éve megkötött háromoldalú szerződés alapján külső vállalkozó – Omega team – látta el. A szerződés felmondása folyamatban van, így a portaszolgálat biztosítása újra visszakerül az
7
iskola hatáskörébe, ehhez csupán a szükséges létszám felvételi engedélye szükséges a fenntartó részéről.
2.3.
A tanulólétszám alakulása
A képzési kínálatunkból adódóan a tanulólétszám nem kizárólag a 9. évfolyamosok beiskolázási adataiból következik, hiszen szakmai képzéseink vagy érettségire, vagy a 9-10. évfolyam elvégzésére épülnek, így elvileg nem csak a nálunk végzett tanulók számára adott az OKJ-s szakmák szakmai évfolyamain történő továbbtanulás lehetősége, hanem más intézményekben végzett diákokat is fogadunk. Az intézmény tanulólétszámának összetételét mutatja a következő táblázat: 9.
10.
11.
12.
13.
szakközépiskola szakiskola technikus évfolyamok szakiskolai szakképző évfolyamok
126 74
114 76
106
133
29
Összesen
200
42
190
94
96
21
200
229
92
14.
Összesen
47
508 150 89 211
47
958
A tanulólétszám változása A demográfiai hullámvölgy középiskolai korosztályhoz érkezése ellenére a tanulólétszám csökkenése az utóbbi években nem folytatódott, ugyanakkor az intézmény alapító okiratában engedélyezett 1100 fős tanulólétszámot már több mint 5 éve nem érjük el. A 900-1000 fős létszám azonban az utóbbi 3 évben stabilan tartható volt még úgy is, hogy közben a sokak által nagyon kedvelt esti tagozatot a nagyon alacsonnyá váló tanulólétszám miatt nem tudtuk megtartani. szakiskola 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
298 67
648
2009/2010
szakközép esti
353
szakközép nappali
361
43
0
606
597
2010/2011
8
2011/2012
szakközép Tanév szakiskola nappali 2009/2010 298 648 2010/2011 353 606 2011/2012 361 597
összesen 946 959 958
A kollégium létszámát soha nem lehet előre látni, s a beiskolázási időszak végén – az októberi statisztikában – rögzített létszámok sajnos nem tarthatók a tanév végéig, hiszen a tanulók nagy része a családi környezetben nincs hozzászoktatva azokhoz a közösségi szabályokhoz, melyek a kollégiumi életet nagymértékben meghatározzák. Nehezen alkalmazkodnak tanulóink a kollégium étkezési rendjéhez is, hiszen itt legtöbbször nem az általuk leginkább kedvelt – az egészséges táplálkozás fő alkotóelemeit alapvetően nélkülöző – ételeket szolgálják fel. A legtöbb esetben ezen összetevők együttes hatásaként évközben többen választják a kollégium helyett a bejárás nehézségeit, mert még így is több szabadsággal rendelkeznek, s a mai fiataloknak ez a leginkább fontos paraméter.
kollégiumi létszám 260 250 240 230 220 210 200 2009/2010
2010/2011
2011/2012
Tanulóink számára lehetőséget biztosítunk az aktív diákéletet szervező munkába való bekapcsolódásba, hiszen az iskolában is működik Diákonkormányzat, melynek munkáját két fiatal pedaógógus segíti, s a kollégiumban is rendszeres tevékenységet folytat a Diáktanács, melynek munkáját egy kollégiumi nevelőtanár koordinálja.
2.4.
A gazdálkodás módja
Az Toldi iskola 2008-ig önállóan működő és önállóan gazdálkodó intézmény volt, gazdálkodásában fő szerepet a termelő tevékenység és az értékesítés összekapcsolása játszotta. Ennek szellemében a pék és cukrásztermékek értékesítésének helyi megvalósítására a városközpontban és a külső tanműhely mellett is tanboltot nyitott. Ezek fenntartására, s a vállalkozói tevékenység folytatására a gazdasági összevonást követően, 2009-től az akkori fenntartó Pest Megye Önkormányzata nem adott engedélyt, s a meglévő boltokat és a büfét helyi vállalkozóknak történő bérbeadással kell üzemeltetnünk. A megkötött szerződések értelmében azonban a bérbe vett üzlethelyiségek mind nevükben, mind termékkínálatukban megtartják a Toldi image-t, készletüket azonban más forgalmazók termékeivel is kiegészíthetik, különösen a hétvégi és késő délutáni nyitva tartások okán. A boltok leválásával a gazdálkodás azonban továbbra is komoly feladatot jelent az intézménynek, hiszen a termelő
9
tevékenységhez jelentős mennyiségű szakmai anyag megrendelésére, beszerzésére van szükség. Az önköltségszámításnál az előállított minden egyes termékre figyelembe kell vennünk a nyersanyagköltségek és energiaköltségek alakulását, miközben az eladási ár nem haladhatja meg a helyi vállalkozók által kínált vételárat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy tanulói produktumokról van szó, mely hibákat is hordozhat magában a legnagyobb oktatói odafigyelés ellenére. A dologi kiadásaink nagy részét a közüzemi számlák és hatósági engedélyek, kötelező felülvizsgálatok mellett a szakmai anyag beszerzése teszi ki, melynek lefaragása sajnos együtt járna a saját bevételeink drasztikus csökkenésével. Nagy mértékű megtakarítás pedig azért sem lenne kivitelezhető, mert az oktatáshoz majdnem ugyanannyi szakmai anyagra van szükség értékesítés nélkül is, mint jelenleg. A személyi juttatások kiszámításánál, tervezésénél az aktuális pedagóguslétszám és technikai dolgozói létszám közalkalmazotti besorolását, kötelező előrelépését, a jubileumi jutalmakat, a munkába járás költségeit vesszük alapul. Betöltetlen álláshelyeink feladattal terhelt álláshelyek, melyeket azért nem tudunk betölteni, mert hiába hirdetjük meg az álláshelyeinket, sajnos műszaki területre, reál szakokra szinte egyáltalán nem találunk megfelelő – végzettséggel és pedagógiai rátermettséggel is rendelkező – jelentkezőt, esetleg olyan univerzális dolgozóra lenne szükség, aki tud egy kicsit éneket, rajzot, informatikát, esetleg elektrotechnikát is tanítani, hiszen ezen tantárgyak óraszámai nem tesznek ki egy-egy teljes állást. Az engedélyezett óraszám alapján a tantárgyfelosztás szerint szétosztható órákra már több éve nem ad fedezetet a költségvetésben meghatározott személyi juttatás, így sem felzárkóztatásra, sem tehetséggondozásra nem tudunk óraszámot biztosítani, a legtöbb pedagógus elhivatottságból és jó szóért készít fel és kísér tanulókat versenyekre. A közeli és távolabbi múltban még sokkal szebb napokat megért intézmény az utóbbi 4-5 évben egyre kevesebb fenntartói támogatásból kénytelen megoldani a mindennapjait, így mára egyre több helyszínen jelentkeznek az elmaradt karbantartások, felújítások következményei, s a meglévő eszközök olyan mértékű értékcsökkenést szenvednek el, melynek visszafordítása szinte megvalósíthatatlan. Változás nélkül az egykor modern, jól felszerelt iskola lassan az egyik legelhanyagoltabb, rossz állapotban lévő iskolák közé sorolódhat. Álljon itt összehasonlításként néhány év költségvetésének kiemelt előirányzata, ami mellé csupán azt kell párhuzamba állítani, hogy miközben a rendelkezésre álló összeg folyamatosan és drasztikusan csökken, közben alig változott az ellátandó feladat, s egyáltalán nem csökkent a tanulólétszám, ráadásul a szakmai kihívásoknak való megfeleléshez szükség lenne a kornak megfelelő eszközök beszerzésére, használatba állítására. A helyzet az ez évi költségvetés sarokszámait ismerve is elkeserítő, ezekkel az előirányzatokkal az eddigi, igen alacsony színvonalú fenntartás is csupán kb. a gazdasági év 2. harmadáig lehet elegendő. 700 000
ellátottak juttatásai
Ezer forint
600 000 dologi kiadás
500 000 400 000
járulék
300 000 200 000
személyi juttatás
100 000 0 2009
2010
2011
10
2012
2.5.
A közelmúlt eredményei
Talán nem hiábavaló kielemezni az előző (érvényes) kiírásra benyújtott pályázatomban megjelölt célok megvalósulását, még akkor sem, ha sem az idő, sem a forrás nem állt rendelkezésre ahhoz, hogy az elképzelések hiánytalanul megvalósuljanak. Elszámolni önmagammal azonban csak akkor tudok nyugodt lelkiismerettel, ha összevetem az elképzeléseket azokkal az elindított folyamatokkal, melyek a célkitűzések megvalósítását szolgálhatták volna. Legfontosabb célkitűzésemnek az IMIP intézkedési tervében is megfogalmazott munkamorál javítását, az intézmény gyermekközpontú minősítésének való maximális megfelelést tartom. Úgy vélem, annak ellenére, hogy tantestületünk nagyon sokszínű és népes közösség, sikerült meghatározni azokat a prioritásokat, melyek az idejáró diákok érdekében mindenkinek egyformán kell, hogy fontosak legyenek. Így a tanórák védelme, a pontos órakezdés, befejezés, a tanórák közötti ügyelet, a tanulók neveltségi szintjének folyamatos kontroll alatt tartása és fejlesztése a tantestület túlnyomó többségének aktív közreműködésével, a meglévő – igen csekély számú – rendelkezésre álló eszközök segítségével valósul meg. A belső továbbképzések szervezésével, a jó gyakorlat továbbadásával új módszerek is folyamatosan bevezetésre kerülnek, s az egyre nehezebben kezelhető diáksereg minden egyes közösségében jó érzékkel találják meg a pedagógusok azokat a diákokat, akiknek a törekvéseit lehet és kell támogatni, akikkel érdemes akár szabadidőt is áldozva foglalkozni. A diákok maguk mögött tudhatják a pedagógusok támogató szándékát, mindig találnak olyan felnőttet, aki utat mutat számukra a nehezen megoldható problémáik kezelésében. Így elsősorban az osztályfőnökhöz, az igazgató-helyetteshez, az ifjúságvédelmi felelőshöz, de tulajdonképpen bármely szaktanárhoz is fordulhatnak. Az iskola egészét tekintve azt gondolom, hogy ez a támogató szándék és a jóindulat a tanár-diák viszonyban kölcsönös, hiszen mi sem tudunk olyat kérni diákjainktól, amit ne teljesítenének, s közösen őrizzük az iskola rendjét, hagyományait, meglévő eszközeit, s készülünk azokra a versenyekre, melyek öregbíthetik az intézmény, s a felkészítő tanár hírnevét, ugyanakkor sikert hoznak a tanulónak. Persze ne tévesszen meg senkit az itt festett kép, nem titkolhatjuk, hogy vannak komoly problémák bizonyos korosztályokban, melyek kezelésére a törvény által megkötött kéz miatt gyakran nagyon nehezen találjuk meg – vagy meg sem találjuk – a megoldást, s egy-egy kilencedikes évfolyam, illetve annak néhány deviáns magatartású tagja már-már elviselhetetlenné teszi a tanári munkát, a tanítási órát. Az összefogás, a következetes pedagógus magatartás, a megfelelő szervekkel történő hatékony együttműködés, valamint a fenntartó, mint másodfokú szerv támogatása és az új törvény, mely a tankötelezettséget újraszabályozza, talán ebben a kérdésben segítségünkre lehet a jövőben. A három éve írt pályázat készítésekor elég kevés rálátással rendelkeztem a megvalósíthatóság megítélésben és az időtávlatok meghatározásában, így fordulhatott elő, hogy néhány hosszú távra tervezett elképzelés mára tökéletesen megvalósulhatott, mint például az elektronikus napló bevezetése, ugyanakkor a rövid- vagy középtávra tervezett feladatok egy részében egyáltalán nem történt előrelépés. A következő táblázat az akkor vállalt feladatok megvalósulásának mértékét, módját, vagy az ez irányban tett kezdeti lépéseket tartalmazza.
11
Rövid távú tervek Középtávú tervek tervek
tervezett fejlesztés tantestületi hierarchia, a konszenzuson alapuló szervezeti kultúra fejlesztése eredményességi mutatók javítása
a szakképzés szerepének erősítése
pedagógusok jutalmazása
indoklás, értékelés Az korábbi időszakokban az intézmény 3 igazgatóhelyettessel látta el a feladatát, mely a jelenlegi igazgatói ciklusban csökkent 2-re, s ezalatt az idő alatt vonult nyugdíjba az intézmény minden vezetőségi tagja (igazgató, műszaki igazgató-helyettes, általános igazgató-helyettes, gyakorlati oktatásvezető). Úgy gondolom, helyükre a tantestület többségének egyetértésével sikerült megtalálni a megfelelő személyeket, akik jelenleg a vezetőségben segítik az intézmény irányításával kapcsolatos feladatokat. A feladatorientált szervezeti kultúrában egyszerre érvényesül a felülről lefelé, illetve a lentről felfelé történő feladatelosztás, szerepvállalás, melyben mindenki egyéniségének és képességeinek megfelelően találhatja meg a helyét. Az érettségi vizsgaeredmények ha nem is kiemelkedőek, a szakközépiskolai szintnek megfelelőek. A szakiskolások vizsgáinak eredménye is többnyire elfogadható, bár nem sikerül maradéktalanul végzettséget szerezniük a vizsgára jelentkező diákoknak. A technikus vizsgák igen magasan meghúzott sikeres alsó szintjének köszönhetően még mindig többen végeznek csupán rész-szakképesítéssel, vagy távoznak végzettséget igazoló dokumentum nélkül 6 évi szakmatanulás után. A beiskolázási programunkat a nyolcadikosok számára kidolgozott módszerek mellett kiegészítettük azokkal az elemekkel, melyek a más iskolákban érettségizettek, a 9-10. évfolyamot végzettek, illetve a 16 évet betöltöttek számára kínált lehetőségre hívják fel a figyelmet. Azt gondolom, világossá és egyértelművé vált minden itt dolgozó számára, hogy az intézmény alapvető rendeltetését tekintve szakképző iskola, s minden más tevékenységet ennek alárendelve kell megvalósítani. Az országos verseny szervezésébe (pék-cukrász SZKTV) bekapcsolódva a közismereti tárgyakat tanítók is közelebb kerülhettek a szakmai feladatokhoz, s a szakmájukban sikeres gyerekek motivációit is megismerhették. A szakmai tárgyak érettségi tárgyként történő választása ugyan nem változott jelentősen, de ezt a problémát a törvényalkotói szinten megfogalmazott elvárások a későbbiekben szükségszerűen meg fogják oldani. Az útkeresés megkezdődött, bár megvalósult jutalmazás még nem történhetett meg, a közeljövőben tervezzük a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok díjazásra történő előterjesztését, valamint bejegyzésre került egy olyan közhasznú iskolai alapítvány is, melynek egyik támogatott tevékenysége a pedagógus teljesítmény elismerése, jutalmazása, díjak alapítása.
12
Hosszú távú tervek
Középtávú
nyelvi képzés mutatóinak javítása
Nyelvi előkészítő évfolyamon tanuló diákjaink sajnos egyrészt nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal ahhoz, hogy nyelvvizsga bizonyítványt szerezzenek, s hiába támogatja alapítványunk a sikeres nyelvvizsga letételét, sajnos a többség meg sem próbálkozik a megmérettetéssel. A decemberben elfogadott új köznevelési törvény is igen egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben, így a jelenlegi paraméterekkel működő NYEK-es évfolyamunk a következő tanévben sajnos utoljára indul Az egészséges életmódra nevelés, a mindennapos sportolás úgy tűnik, nem csak számomra volt fontos célkitűzés, sportolási hiszen ez is megfogalmazódik az új köznevelési törvényben. Az egyetlen probléma ezzel, hogy sajnos nincs lehetőségek megfelelő forrása szerintem egyetlen intézménynek sem, hogy az ehhez szükséges eszközöket, berendezéseket és bővítése termeket a megfelelő szinten biztosítani tudja. Az általam megjelölt úszásoktatás tulajdonképpen karnyújtásnyi közelségbe került akkor, amikor az intézmény tőszomszédságában megnyílt az Alföld Aqua nevű termálfürdő, melynek 33 m-es kültéri medencéjében már tavasszal megkezdődhetnének az első úszóleckék. A tárgyalások folyamatban vannak, bár nagyon nehéz a nem létező forrásból eleget ajánlani ahhoz, hogy a megegyezés létrejöhessen. technikai fejlődés Az elektronikus napló bevezetése először kísérleti jelleggel, a hagyományos naplóval párhuzamosan történt fél az éven keresztül. Nagyon gyorsan megbarátkoztak vele a pedagógusok, azt gondolom, ma már a legjobb dolognak adminisztrációban, tartják, hiszen nagyon sokat segít az adminisztratív feladatokban, ugyanakkor fegyelmezettségre, oktatásban következetességre nevel. Egy tanévet már teljesen elektronikus formában is végigéltünk, persze voltak még gyermekbetegségek az alkalmazásban, de minél több rutinnal rendelkezünk, annál zökkenőmentesebb lesz a használat, s egyre több szülő veszi igénybe a kapcsolattartáshoz, az informálódáshoz. Megvalósításához szükség van elhivatott rendszergazdára és olyan informatikus kollégákra, akik ott állnak a pedagógusok mellett, ha problémába ütköznek, s segítenek gyorsan orvosolni minden problémát. Úgy gondolom, ebben magam is elég nagy részt vállaltam, és vállalok ma is. Több iskola próbálkozása alapján állíthatom, leginkább vezetői elhatározáson múlik a bevezetés, s megéri a fáradságot. a szakképzési alap A tervek megfogalmazásakor az intézményhez egyáltalán nem jutott el a szakképzési alap, azt kizárólag a TISZK felhasználása használhatta fel. Az együttműködés formájának módosítása - melyhez a TISZK-nek minden segítséget megadtunk – után vált lehetővé, hogy a befolyt támogatások egy részét újra visszajuttatták az intézményhez. Ekkor vettük fel a kapcsolatot azokkal a cégekkel, akik korábban támogatták az intézményt, így minden évben több millió Ft-os sikerült a szakképzés eszközfejlesztésére fordítanunk, mely során törekedtünk az egyes szakmai területek egyensúlyának megőrzésére. A belső hálózat fejlesztése és a gyors elérésű internetkapcsolat is a szakképzési alapnak köszönhetően valósult meg az iskolában, az elektronikus napló minden igényt kielégítő gyors eléréséhez azonban még mindig szükség van a hálózati erőforrások fejlesztésére.
13
3. Vezetői koncepció 3.1.
Jogszabályi háttér – törvények, dokumentumok
Az intézmény működését, feladatait, így vezetői koncepciómat a következő törvények, dokumentumok határozzák meg: § A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről § átmenetei időszakra vonatkozóan: az 1993 évi LXXIX. Közoktatási törvény, valamint az azt módosító 1999. évi LXVIII és a 2003. évi LXI. törvény § 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben § A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről § a 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról § 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól § 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról § Országos Képzési Jegyzék § 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről § 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről § A Munka Törvénykönyve § A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény § Az intézmény Pedagógiai Programja § Az intézmény Alapító Okirata § Az intézmény Minőségirányítási Programjai § Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata
3.2. I. • • • • • • • • • •
További meghatározó tényezők – SWOT analízis
Erősségek épületbeli és területi adottságok, méretes terek órarend összeállításakor a tanulói és tanári igények figyelembevétele szolgáltatások (egészségügyi ellátás, sportolási lehetőség, szolárium, fodrászat, büfé) tantestületi megújulásra való képesség stabilitás a képzés területén, elért eredmények jól felszerelt tanműhelyek pedagógusok feladattudatossága digitális adminisztráció elektronikus kapcsolattartás hagyományőrzés o o o o o o o
pék és pék-cukrász szakmában szervezett hagyományőrző versenyek higiéniai napok, élelmiszeripari konferenciák tudományos diákkonferenciák öregdiák-találkozók (kétévente kerülnek megrendezésre) szülők-nevelők vacsorája (1973 óta minden évben megrendezésre kerül) sportrendezvények, helyi sportversenyek nemzetközi kapcsolatok
14
II. • • • • • • •
III. • •
• • • IV. • • • • • • •
Gyengeségek tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység – főként az érdeklődés, motiváció hiánya miatt tehetséggondozás – a forráshiány miatt csupán versenyfelkészítésre korlátozódik lemorzsolódás elleni tevékenység, felzárkóztatás – a magas osztálylétszámok és az igen eltérő hozott tudásszint miatt differenciált oktatás – alacsony neveltségi szint miatt kevés energia jut az egyéni képességek szerinti foglalkoztatásra, túl sok időt és fáradságot igényel a fegyelmezés tanulási technikák tanítása - nincs megfelelő ismeret tanítási módszerek alkalmazása, meglévő eszközök kihasználása – sok felkészülést, előkészítést igényel, s szokatlan a tanulók számára (frontális munkához szoktak, hiszen az általános iskolákra leginkább ez jellemző), ennél fogva nehezen bevezethető ebben a korban szülőkkel való kapcsolattartás módja, rendszeressége, hatékonysága – az ellenőrző nem tölti be a szerepét, a szülői értekezletet a szülők nem látogatják, az elektronikus naplót nem minden szülő éri el az otthoni számítógép hiánya miatt Lehetőségek az iskola profiljának megfelelő új szakmák beindítása a meglévő eszközök és humán erőforrás felhasználásával a munkaerő-piac szereplőivel való szorosabb kapcsolat, melyre szükség is lesz a szakképzési törvény gyakorlati oktatásra vonatkozó elképzeléseinek tükrében, az ebben rejlő lehetőség a duális minta szerint az lehet, hogy amely képzésre a munkaerő-piac igénye jelentkezik, azt erről az oldalról támogatni is fogja a főzőkonyha újraindításával táborok fogadása, helyiségek bérbeadása, vendégrendezvények ellátása rendezvények, országos versenyek rendezése az aula, a tornaterem kihasználásával kollégium mint nyári turista szálláshely bérbeadása Veszélyek a fenntartás költségessége a méretekből és a feladat összetettségéből adódóan az utóbbi 4-5 év költségvetési megszorításának hatásaként jelentkező felújítások, karbantartások elmaradása épületenergetika, építészeti problémák a kortárscsoport negatív viselkedésmintáinak gyors terjedése a tanulók körében a magas létszám következtében (dohányzás, alkoholfogyasztás, tiszteletlen magatartás, agresszió) pedagógus fluktuáció az egyre nehezebb nevelési feladatok, s az egyre alacsonyabb megbecsültség miatt pedagógus munkaerőhiány a reál és műszaki szakokban a szakképzés átalakításából és a nyelvi előkészítő évfolyam megszűnéséből adódó pedagógus álláshelyek megszűnése
3.3.
Vezetői alapelvek
Az együttműködő, gyermekcentrikus légkört biztosító tantestület kialakításában, megtartásában, szükséges mértékű kontrollálásában és megújításában fontos szerep hárul az igazgatóra és helyetteseire, hiszen az irányvonalak, fő sajátosságok meghatározása elsősorban a vezető (a vezetőség) által közvetített értékek és a példaadás mentén alakul ki, illetve tartható fent. Önmagamtól elvárt, az intézmény és a vezetőség értékrendjét meghatározó tulajdonságok - gyermekközpontúság - az iskolai tevékenységnek a diákok igényeihez, képességeihez, szükségleteihez való igazítása
15
a pedagógusok közszolgálati szerepének elismerése, megbecsültségének erősítése világos és egyértelmű elvárások megfogalmazása a munkavállalókkal és a tanulókkal szemben egyaránt - reális értékelés, melynek a középpontjában a munkafegyelem, az eredményesség és a minőségi munka áll - segítő, motiváló, elismerő, feszültségmentes oldott légkör kialakítása - együttműködő készség, egymás elfogadásának és tiszteletének kialakítása - önképzésre ösztönzés a szakmai színvonal megőrzése, illetve emelése érdekében - feladatok, elvárások, ellenőrzések, értékelések folyamatának, szempontjainak, felelőseinek, időfaktorainak pontos behatárolása, megfelelő időben és megfelelő nyilvánossággal történő közzététele, a számonkérhetőség feltételeinek megteremtése Rendelkezésre álló kompetenciák, tulajdonságok - innovációra való fogékonyság, képesség - jó problémamegoldó képesség - gyors helyzetfelismerés - megfelelő önismeret, csapatépítő szellem - problémaérzékenység - nyitottság - szakmaszeretet - következetesség - szabálykövető magatartás - feladattudat - empátia Fejlesztendő egyéni területek - gazdasági ismeretek bővítése - jogi ismeretek bővítése - idegennyelv-tudás, idegen nyelvű kommunikáció javítása - csapatépítést ösztönző tulajdonságok -
3.3.1.
Az igazgató, az iskola vezetősége
Az igazgató szerepe és feladatköre az elmúlt években jelentősen megváltozott. Mindamellett, hogy önálló felelősséggel tartozik az intézmény gazdaságos működéséért (hiszen intézményi alkalmazott gazdasági vezető nem segíti a munkáját), tisztában kell lennie az intézmény műszaki paramétereivel, a kötelező hatósági előírásokkal, jogszabályokkal, miközben irányítania és ellenőriznie kell a pedagógiai munkát, s gyors helyzetfelismerő képességgel kell reagálnia a változásokra, hogy mindig időben tudja megindítani az alkalmazkodáshoz elengedhetetlen folyamatokat. Fontos követelmény, hogy megfelelő ismerettel és rálátással rendelkezzen az intézmény valamennyi tevékenységével és feladatával kapcsolatban, de nem elegendő ezeket önmagukban kezelnie, az összes tevékenységet egyfajta rendszerszemléletben összefogva folyamatirányítóként kell koordinálnia. Azt gondolom, hogy erre egyetlen ember sem képes önmagában, a helyes megvalósításhoz szüksége van vezetőtársakra, akikkel az eredményes együttműködés alapfeltétele az őszinteség, a világos, egyértelmű, egyenlő terhelést biztosító munka- és felelősségmegosztás. A feladatmegosztásban mindig az aktuális törvényi szabályozás szerint igénybe vehető maximális vezetői létszám fenntartásával arra kell törekedni, hogy ne maradhassanak lefedetlen vagy maradék-energiával üzemelő területek, s a meghatározott prioritások alapján a fejlesztendő területek kiemelt odafigyelést kaphassanak, valamint törekedni kell a vezetői feladatok felosztása tekintetében is az egyenlő terhelésre.
16
3.3.2.
Szakmai munkaközösségek, pedagógus szervezeti struktúra
Igazgató
gazdasági vezető általános igazgatóhelyettes
műszaki igazgatóhelyettes
kollégiumvezető
humán mk.
id. nyelvi mk
testn. mk
sütős mk.
koll. mk.
gépész mk.
mat-fiz mk.
kertész mk.
info-gazd. mk.
labor mk.
bio-kém-fö mk. oszt.-főnöki mk.-ek 3.3.3.
A tantestület szerepe
A legfontosabb cél ezzel párhuzamosan, hogy az irányítás alá tartozó pedagógusok azonosulni tudjanak a vezetőség által képviselt értékrenddel, s támogató magatartással, együttműködéssel kapcsolódjanak be a közös elképzelések mentén körvonalazódott szervezetfejlesztésbe, a szervezeti kultúra megőrzésébe, jobbá tételébe. Ehhez elengedhetetlen feltétel egymás munkájának megismerése, elismerése és megbecsülése. A tantestület tagjai számára nélkülözhetetlen, hogy kiváló szakmai képzettségén, módszertani eszköztárán, pedagógiai érzékenységén túl rendelkezzen mindazokkal az információkkal, melyek szükségesek a folyamatos változások nyomon követéséhez, a megváltozott feltételekhez szükséges alkalmazkodáshoz. Ki kell alakítani a pedagógusok igényét arra, hogy a munkájukat meghatározó törvényekkel, előírásokkal, jogszabályokkal, dokumentumokkal és a lehetőségekkel időben ismerkedjenek meg, a saját szakmájukban alkalmazzák az ezekben előírt kötelezettségeket, használják ki a felmerülő lehetőségeket. Így különösen nagy figyelmet kell fordítani a közelmúltban
17
elfogadott új törvények helyi adaptálására, a már megjelent NAT, a hamarosan megjelenő új OKJ és a kerettantervek mielőbbi megismerésére, s az intézmény számára fontos, ezekkel összefüggő dokumentumok közös előkészítésére. A feladatokba bekapcsolódó pedagógusoktól joggal várható el a közös felelősségvállalás, ugyanakkor a bármilyen okból ebből a tevékenységből kimaradók is felelősséggel tartoznak a megvalósítás sikerességéért. Ehhez nélkülözhetetlen a mindennapos kommunikáció, a megfelelő problémaérzékenység, s a PDCA logikának megfelelő visszacsatolás feltétlenül szükséges a folyamatok javításához, az állandó fejlődés biztosításához. 3.3.4.
Stílus és módszer, együttműködés
A vezető hatékonyságát három tényező határozza meg 1. a vezető és a tagok kapcsolata 2. a feladat strukturáltságának mértéke 3. a vezető pozícióból adódó hatalom és lehetőség A vezetői stílus lehet feladatorientált vagy kapcsolatorientált, s egy ilyen háló típusú szervezeti kultúra mellett talán az első lenne logikusabb, én mégis sokkal fontosabbnak tartom a jó légkör, a jó kapcsolat és a személyes igények teljesülésének lehetőségét, ami inkább a kapcsolatorientált modellt jellemzi. A közismert háromféle vezetési stílus mindegyikének (autokratikus, demokratikus, Laissez faire – vagy egyszerűbben ráhagyó) megvannak a maguk pozitív és negatív vonatkozásai, így azt gondolom, hogy a mai kor elvárásainak megfelelni kívánó vezetőnek ismernie kell mindhárom stílust, s egy-egy adott munkafázis vagy egy-egy feladat megoldása során tudnia kell a megfelelőt választania, és azt hatékonyan alkalmaznia. Azért azt természetesen nem titkolhatom el, hogy alapvetően a demokratikus, a döntések meghozatalakor a közösség feladatvállalását és felelősségét is előtérbe helyező leginkább csak perspektívát meghatározó stílus áll hozzám közel, s a folyamatok többségét ezen vezérelv mentén kívánom megvalósítani. Azonban vannak bizonyos helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a vezető határozott, autokratikus intézkedése, s a kiosztott feladatok végrehajtásának következetes, minden résztvevőt érintő ellenőrzése. Azt pedig már tapasztalatból tudom, hogy vannak az intézmény életében olyan területek, ahol a kreatív és alkotni vágyó közösségi tagoknak egyszerűen engedni kell, hogy érvényre juttassák elképzeléseiket, s az eredményt élvezni, dicsérni kell, s ezen felül dicsekedni vele, nyilvánosságot adni neki – akár a médiában is.
4. Célmeghatározás 4.1.
A változtatás szükségessége
A pedagógiai munkánkat alapvetően meghatározó két törvényt – a köznevelési és a szakképzési törvényt – a közelmúltban fogadta el a parlament. Ezen törvények intézkedéseit, valamint a fenntartóváltással járó szükségszerű változásokat fokozatosan kell bevezetni, s ezek zökkenőmentes megvalósításához, valamint ahhoz, hogy eközben az oktatás folyamatában részt vevő diákok ebből ne szenvedjenek el semmiféle hátrányt, nagyon nagy szükség van a világosan megfogalmazott utasításokra, a jól meghatározott, egyértelmű, támogatható célokra, s nagyfokú összefogásra. Ismerve a tantestület összetételét és feladatvállalási tudatosságát, biztos vagyok abban, hogy ennek nincs belső akadálya.
4.2.
Rövidtávú tervek
- hatékonyabb felzárkóztatás, lemorzsolódás csökkentése A kilencedik évfolyamon tanuló diákjaink nagyon nehezen alkalmazkodnak a megváltozott környezethez, a magasabb követelményszinthez. Az összetettebb, problémamegoldást igénylő gondolkodás számukra nem természetes, a tanulási szokásaik nem megfelelőek, s az első
18
néhány hónap alatt olyan kudarcokat szenvednek, melyből már nagyon nehéz eredményt elérni. Kiscsoportos, egyéni foglalkozás, a tanulás tanítása – akár tantárgyszerű bevezetéssel – segítségükre lehetne, s nem kellene a 10. évfolyamra a tanulólétszámnak 80%-ra visszaesnie. - tehetséggondozás kiterjesztése A közismereti tanulmányi versenyeket többnyire nem a szakközepesek, sokkal inkább a gimnazisták számára írják ki, ennél fogva kevés a jó eredményünk az OKTV-n, a tantárgyi országos versenyeken. Mivel a szakmai előkészítő tárgyak óraszámai miatt nálunk a közismereti tárgyakat csak a minimális óraszámban tanulják, így különösen fontos lenne, hogy a néhány jó képességű tanulót legyen lehetőség plusz órák keretében versenyre felkészíteni, illetve a továbbtanulási szándékukban magabiztos, határozott célt kitűzőkkel az emelt szintű érettségire lehetne készülni. A szakmai versenyekre történő felkészítés sem oldható meg órakeretben még úgy sem, hogy az intézmény elég nagy rugalmassággal kezeli a készülő diákok időbeosztását. Igazán komoly eredmények eléréséhez fontos az elméletet és a gyakorlatot is magába foglaló, időigényes felkészítés. A legtöbb tanuló azonban maga sem tudja, hogy valamiben tehetséges. Erre szolgálhatnának a szakkörök, melyen számos tevékenység fejlesztésére mód nyílhatna, az irodalmi színpadtól a kézműves foglalkozásokig. - az egyéni fejlesztés hatékonyabbá tétele Egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanítás során az egyénre szabott módszer és terhelés kialakítására, a differenciálás eszközeinek igénybevételére, mert a tanulási kudarcok egy része abból fakad, hogy a teljes osztályra vonatkozóan alakítjuk ki a sablon szerinti követelményrendszert, s ez a megközelítés nem veszi figyelembe az egyén eltérő sajátosságait. A differenciáláshoz szükséges pedagógiai eszközökkel a tanárok többsége rendelkezik, az alkalmazásának a feltételeit kell megteremteni a magatartás-problémás tanulók hozzáértő szakemberek által történő kezelésével. - dohányfüstmentes iskola fenntartása A nemdohányzók védelmében hozott törvény végrehajtása magában foglalja azt a tényt, hogy oktatási intézményben sem diák, sem pedagógus még kijelölt helyen sem dohányozhat. Az ennek megvalósításához szükséges intézkedések megtörténtek. A folyosóügyeletek tanulókkal való megerősítése az a mellékhelyiségek óra alatt történő zárva tartása, valamint a valaha volt dohányzóhely lezárása és kerékpártárolóvá alakítása meghozta a várt eredményt. Tanulóink és az iskola dolgozói a dohányzási szenvedélyüknek már csak az iskolán kívül hódolnak, sajnos ezt a környező lakótelep lakóinak nem tetsző módon teszik, ezért a felvilágosítással és a rendőrség esetleges igénybevételével meg kell próbálnunk ezeket is normális keretek közé szorítani. - tiszta, rendezett környezet iránti tanulói igényesség kialakítása A tanulók bevonása az iskola tisztántartásába már eddig sem volt idegen tőlünk. Szépen fokozatosan hozzászoknak, hogy étkezni kizárólag az aulában és az ebédlőben lehet, s ott is rendet kell hagyniuk maguk után. A tantermekben, folyosókon az ügyeletesek (tanár és diák) segítségével kell felügyelni a rendet és a tisztaságot, az eszközök megóvását. - egészséges életmódra nevelés a táplálkozás és a testmozgás területén A megvalósítás lehetséges módja a büfé kínálatának fokozatos megváltoztatása az egészséges táplálkozás választékának irányába, az ital-automaták szénsavas és cukros üdítőinek lecserélése magas gyümölcstartalmú (cukormentes) italokra. Az újra működő főzőkonyha ételkínálatának összeállítása oly módon, hogy ebbe bevonjuk a kollégista gyerekeket, s fokozatosan alakítjuk át igényeiket az egészséges ételek irányába. A mozgás területén a testnevelők aktív közreműködése mellett a sport mellett elkötelezett, de nem testnevelés szakos pedagógusok bevonására is szükség van.
19
- publicitás emelése, PR tevékenység javítása A helyi sajtóban való megjelenésünk a folyamatosan zajló rendezvények, események kapcsán biztosított, ugyanakkor ahhoz, hogy a beiskolázásunk a városon kívülről is sikeres legyen, meg kell találni azokat a fórumokat, melyeken keresztül eljuthatunk a célszemélyekhez. Jó lehetőség erre a weboldalunk is, ahol az információkat folyamatosan frissítjük, de ahhoz, hogy igazán vonzó és érdekes legyen, erre is ráférne egy kis csinosítás, modernizálás. Jó kezdeményezés volt a beiskolázási film elkészítése, ezt a tevékenységet folytatni kell, s el kell készítenünk angol, illetve német nyelven is, hogy nemzetközi pályázatok esetén könnyebb legyen velünk megismerkednie a külföldi partnereknek. Ugyanez az elvárás a weboldalunkkal kapcsolatban is. - a várossal való kapcsolat szorosabbá tétele Újra bekapcsolódunk abba a nemzetközi ifjúsági projektbe, melynek célja 8 ország tagjainak részvételével a nemzetközi összetartozás erősítése, s a részt vevő országok közül az éppen aktuális szervező helyszín egy-egy településének közös fejlesztése. Mivel ennek feltétele, hogy néhány éven belül mi magunk is szervező helyszíne legyünk a projektnek, az nem működhet a város közreműködése nélkül. A kapcsolatfelvétel már megtörtént, a sikeres együttműködéshez még biztosan sok egyeztetésre, megbeszélésre lesz szükség, s reméljük, egy kicsit nyitottabb lesz a város vezetősége az intézményben folyó munka iránt is. A kezdő gesztust intézményünk már azzal is megtette, hogy a felkérést elfogadva a március 15-i ünnepi műsort intézményünk diákjai prezentálták nagyon nagy sikerrel. Bekapcsolódtunk a Szent-György napi forgatag programkínálatába is, s folyamatosan hírt adnak rendezvényeinkről az Önkormányzati Hírek - fenntartóval való hatékony együttműködés kialakítása Semmiképpen nem lehet megítélni az iskolában folyó munkát a személyes tapasztalatszerzés nélkülözésével, hiszen az intézményünk annyira egyedi, annyira más méreteit és feladatait tekintve is, hogy megfelelő képet kapni csak akkor lehet, ha valaki személyesen megtapasztalta már az itteni viszonyokat. Ígéretet kaptunk erre, s biztosak vagyunk benne, hogy ez meg is fog történni. Tudjuk, hogy egy esetleges látogatás során az itt folyó munkáról pozitív vélemény alakul ki, s ez esetben a problémáink is biztosan nyitott fülekre találhatnak, s közösen kereshetjük a mindenki számára megnyugtató megoldást. Részünkről az együttműködésre való hajlam, az irányításnak megfelelő magatartás megvalósítása az eddigi fenntartó esetén is teljesült, s még ha nehezen fogadtuk is, a legkevesebb zökkenővel oldottuk meg a gazdasági összevonásból adódó nehézségeket. - belső kommunikáció további javítása Bár mindent megteszünk azért, hogy az információk minden egyes személyhez eljussanak, a feladatvégzés területéből és a helyi szokásokból adódóan még mindig nem kielégítő az információk eljuttatása, s a visszajelzések kezelése. A javítást az elektronikus információs rendszerünk további fejlesztése és a pedagógusok IKT eszközhasználatának következetesebb ösztönzése jelentheti. - szülőkkel való kapcsolattartás fórumainak felkutatása, alkalmazása Meg kell keresnünk azokat az alternatív lehetőségeket, melyekre a szülők szívesen jönnének iskolánkba, s ezeket az alkalmakat is felhasználva lehet a diákok előmeneteléről, magatartásáról alkotott véleményünket megosztani, s a szülők javaslatait, véleményét meghallgatni. Ilyenek lehetnek a közös családi napok, sportdélutánok, karácsonyi vásár, teadélután, esetleg más ehhez hasonló kezdeményezés. - feladatmegosztás pontosítása, egyenletesebbé tétele Mint minden munkahelyen, itt is megtalálhatók azok a személyek, akik szinte minden feladat megoldására elsőként jelentkeznek, ugyanakkor vannak olyanok, akiknek a tanítási óra megtartása után azonnal „indul a buszuk”, s szinte semmilyen tevékenységbe nem kapcsolódnak be. A feladatorientált szervezeti kultúrában is meg lehet valósítani, hogy
20
valamennyi dolgozónak legyen felelőssége valamely tanórán kívüli feladat megvalósításában, s arra kell, hogy időt szánjon az órái megtartásán felül is. Ehhez egyértelművé kell tenni, mik a vállalható feladatok, s folyamatosan nyilvánosan kell kezelni, kik, milyen színvonalon oldották meg a rájuk bízott feladatokat. - motivácó, megbecsültség emelése Ez a legkevésbé belülről, intézményi szinten megoldható probléma, azt gondolom, hogy mára már égetően szükségessé vált ágazatirányítási szinten ennek a problémának a kezelése. Ettől függetlenül azonban keresni kell annak a lehetőségét, hogy a kiemelkedő teljesítményt, a hasznos tevékenységet értékelni, jutalmazni tudja az intézmény is. Ehhez jó lehetőség egy olyan alapítvány, mely ezeket a célokat jelöli meg, s ennek segítségével olyan díjak alapítása, melyekkel kiemelhetők azok, akik élen járnak a plusz feladatok megoldásában. - iskolai szabályzatok közös elkészítése, frissítése A törvényváltozások helyi dokumentumokban való megjelenítését össze kell kapcsolni a belülről jövő változási igények beépítésével, s úgy kell elkészíteni a házirendet, SZMSZ-t, Pedagógiai Programot, hogy azok megfelelően tükrözzék az intézményben élők igényeit, törekvéseit. - tantestületi továbbképzések, azok tapasztalatainak megosztása Az egy-egy egyén vagy csoport által látogatott képzések tapasztalatainak megosztásával tulajdonképpen mindenki számára hozzáférhető lehet a hasznos ismeret, amiből ki-ki egyénisége szerint építhet bele saját tevékenységébe. A tantestület egészére, a szakmai munkaközösségekre pedig feltétlenül ráférne az együttműködést javító, a társakat megismerni és elismerni képes társas kompetenciák fejlesztését célzó továbbképzés, tréning.
4.3.
Középtávú tervek
a tanulólétszám stabilitása a megfelelő képzési kínálat kialakításával és hatékony beiskolázási program végrehajtásával A környezetvédelmi mérés-technikus szakma helyére inkább élelmiszeriparhoz kapcsolódó új technikus szak – pl. élelmiszerminősítő technikus – újrakezdése tűnik ésszerűnek. A nyelvi előkészítő évfolyam kereskedelem-marketing szakmacsoportja helyett pedig keresni kell a profilnak megfelelő, a meglévő humán erőforrást és eszközrendszert kiaknázó lehetőséget (sport, informatika, műszaki vagy agrár terület, …). Mindez az új OKJ ismeretében válhat csak világossá, anélkül felelőtlenség ötletekkel előhozakodni, hiszen létjogosultsága csak az OKJ-ben szereplő, az RFKB által is támogatott, valamint a helyi TISZK iskoláinak beleegyezésével indítható szakmának van. - a szakszerű helyettesítés, illetve a tanulói ügyelet hatékonyabbá tétele feladatbankok létrehozásával Informatikai feltételeink adottak, tantárgyi feladatbank létrehozásához pedig minden szükséges ismerettel rendelkeznek a pedagógusok. Csupán a megfelelő ösztönzés hiányzik, s a világos használati útmutatás. Az első lépések egy tanítás nélküli munkanap keretében megtartott továbbképzésen megtörtént, ennek folytatása, s az elkészült feladatbank módszeres alkalmazása már csak elhatározás és elkötelezettség kérdése. - versenyeredmények javítása, az elért sikeresség megőrzése a szakmai képzésben Szakmai területen a pék és cukrász gyakorlati versenyeken szépen szerepelnek diákjaink, a stabil 1-3. hely megőrzése azonban további erőfeszítéseket igényel. A sütő-cukrász technikusok mind SZÉTV-es, mind OSZTV eredményei biztatóak, a többi szakmában azonban bőven van még mit behoznunk, sőt ezen eredmények megőrzése is komoly feladatot jelent a fiatalabb – s valljuk be, kissé tapasztalatlanabb – pedagógus-állománnyal. - tanulóink kommunikációs szokásainak módosítása, neveltségi szintjük javítása Folyamatos kontrollal, s a hozzájuk is eljutó információs eszközök igénybevételével. -
21
- a nyelvoktatás eredményességének javítása a kommunikáció terén Külföldi kapcsolataink megvalósításakor gyakran ütközünk abba a problémába, hogy diákjaink nem mernek megszólalni az idegen nyelvi környezetben, s az itthon ötös angolos is kézzel-lábbal mutogatva próbálja magát megértetni külföldön. A nyelvoktatásnak magában kell hordoznia a kommunikációra való felkészítést, s ha kell, ehhez pályázat útján idegen nyelvű vendégtanárok meghívásával is keressük a lehetőséget. - nemzetközi kapcsolatok ápolása, több tanuló és több pedagógus bevonása a már meglévő kapcsolatok fenntartásába A nemzetközi kapcsolatok fenntartásában egy-egy pedagógus kiemelkedő szerepet vállalva évről évre koordinálja, szervezi a kiutazást, a vendégfogadást. Meg kell találni azokat a munkatársakat, akik hatékonyan tudnának ebben segíteni nekik, s egy kicsit szélesebb körben ismertté téve a diákok között ezeket a lehetőségeket, megoszthatná az ezzel járó feladatokat, felelősséget. - felnőttképzés lehetőségeinek felkutatása, indítása Az új OKJ és az új szakképzési törvény ismeretében a LLL szellemében az intézménynek lehetőséget kell biztosítania, hogy a felnőtt, nappali tagozaton már tanulási lehetőséggel nem rendelkező személyek is megszerezhessék azokat a végzettségeket, melyeket az intézmény nyújtani képes – különös tekintettel az élelmiszeripari és gépészeti képzés felnőtt igényeire. - tantestületi egység javítása A tanulók következetes és a házirend előírásainak megfelelő viselkedésének eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy mindannyian ugyanazt a szokásrendszert alakítsuk ki, az alapvető dolgokat (sorakozás, jelentés, padok kitakarítása, órai evés-ivás mellőzése) ugyanúgy követeljük meg tőlük. Mindenki egyformán érezzen felelősséget az általa ellátott ügyeleti feladatért, vagy a tanulók tájékoztatásáért. - iskolarádió technikai feltételeinek megteremtése mellett tartalmi szolgáltatás indítása Jelenleg csupán arra alkalmas a rendszer, hogy a legfontosabb információkat beolvasva tájékoztassuk a tanulókat. Az igényük azonban megvan arra, hogy a szünetekben tartalomszolgáltatást nyújtva egy kicsit kedvükben járjunk, s zenét, üzeneteket közvetítsen a rádió. Az ünnepségek, rendezvények – szalagavató, ballagás, nemzeti ünnepeink, versenyek – hangosítása is minőségi javításra szorul a technika területén. - kulturális sokszínűség fokozása (kiállítások, könyvbemutatók, színház) Szabadidő-szervező alkalmazásának lehetősége könnyedén megoldaná ezt a problémát, hiszen a legnagyobb gond az, hogy jelenlegi elfoglaltságaink mellett erre már nem maradt energia és idő. Megoldást jelenthet a közeljövőben nyugdíjba vonuló könyvtáros tanár álláshelyének olyan szakemberrel történő betöltése, aki a szabadidős tevékenységek szervezésében a jelenlegi könyvtároshoz hasonló lelkesedéssel, de újabb ötletekkel segíti ezt a tevékenységet. - gyakorlati képzőhelyekkel kapcsolatépítés Az első évfolyam végén letett sikeres szintvizsga után tanulószerződés megkötésére lesz lehetőség. Fel kell keresni a fogadóképes vállalkozókat, s a képzés követelményeit, az elvásásokat, s a lehetőségeket meg kell velük ismertetni, mert önmaguktól biztosan nem jelentkeznek ennek a feladatnak az ellátására, már csak a bonyolult szakmai feltételek és adminisztrációs elvárások miatt sem. A szaktanácsadók mellett az iskoláknak is fel kell vállalniuk a támogató, felvilágosító szerepet. - a belső pedagógus teljesítményértékelési modell tapasztalatainak felhasználásával a Pedagógus Életpálya Modellhez kapcsolódó értékelési rendszerbe történő bekapcsolódás Jelenlegi értékelési rendszerünk számos olyan elemet összegyűjtött az itt folyó pedagógus munkáról, mely megfelelő alapként szolgálhat a Pedagógus I (Gyakornokok mentori
22
rendszere), illetve a Pedagógus II. minősítés megszerzésére irányuló új típusú minősítési rendszer számára.
4.4.
Hosszútávú tervek
- pedagógus utánpótlás-nevelés, megtartó erő fokozása A közösség építésével, a közösséghez tartozás érzésének megerősítésével, valamint az előrelépési lehetőségek biztosításával. - magatartás-problémák hatékony kezeléséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányuló képzéseken való részvétel, a hatékony módszerek globális alkalmazása Tantestületi szintű továbbképzéseken való részvétel támogatásával, a bevált módszerek bemutató foglalkozásokon történő publikálásával, intézményi szinten követendő minták meghatározásával, s amennyiben erre lehetőség nyílik, szakemberek igénybevételével. - iskolánk 60. évfordulójának színvonalas megünneplése A 2013/14-es tanévben ünnepeljük iskolánk 60 éves fennállását. A neves évfordulóról nagyszabású, az intézmény belföldi és külföldi partnereinek meghívásával lebonyolítandó, a múlt felidézését tartalmazó ünnepség keretében lenne illendő megemlékezni, melyben az eddigi működésben tevékenyen szerepet vállaló személyek megszólalását, visszaemlékezését is lehetővé kellene tenni. - nemzetközi kapcsolatok ápolása, a várossal való kapcsolat javítása A rövidtávú terveknél említett nemzetközi ifjúsági projektbe való bekapcsolódás egyik feltétele, hogy a holland, a cseh és a német szervező után Magyarország is otthont biztosítson a rendezvénynek. Erre várhatóan a 2014/15-ös tanévben kerülne sor, mely a várossal és a város más intézményeivel is szoros együttműködést igényel majd, de számos pozitív hozadéka lehet mind az intézmény, mind Nagykőrös város számára is. Pályázati lehetőségek kiaknázásával a holland-magyar kapcsolat fenntartása – kevesebb iskolán kívüli tanuló bevonásával – is biztosítható lenne. 21 éves német sportkapcsolatunk további fenntartásához a Sasbach-i példához hasonlóan városunk vezetését is igénybe kell venni. - épület-karbantartás, eszközfejlesztés Elkerülhetetlen, ha színvonalas munkánkat folytatni szeretnénk. - kollégiumi, testnevelési öltözők, a földszinti és emeleti vizesblokkok, illetve az intézmény vízhálózatának felújítása Akár pályázati források felkutatásával, de mindenképpen keresni kell a megoldás lehetőségét, hogy a kor igényeinek meg tudjunk felelni. - tanműhelyek korszerűsítése, eszközfejlesztése A szakképzési hozzájárulás támogatási rendszerének átalakításával megváltozik a módja a vállalatok, cégek által befizetett hozzájárulási összegek felhasználásával. Ugyanakkor semmiféle más forrás nem áll rendelkezésre a tanműhelyek korszerűsítésének, szükséges karbantartásának és felújításának megvalósítására. Ezért meg kell találni azokat a lehetőségeket, melyek pályázati vagy más lehetséges úton ezeket továbbra is biztosítani tudják, hiszen ezek jelentik iskolánk erősségeit jelenleg, s reméljük, a jövőben is. - tornaterem és sportudvar karbantartása, korszerűsítése A mindennapos testnevelés fontosságát már felismerte az oktatásirányítás. Ugyanakkor annak valódi megvalósításához nélkülözhetetlenek a sporteszközök, felszerelések felújítása, karbantartása., Ezek a legtöbb iskolában, így nálunk is az utóbbi időszakban csak elhasználódtak, s újrapótlásra, az eszközök karbantartására, az érettségi vizsga színvonalas megvalósítására alkalmas helyszín biztosítására nem volt lehetőség. Ez egyre inkább sürgető, halaszthatatlan feladattá válik.
23
5. Partnerkapcsolatok 5.1.
Közvetlen partnerek
A tanulási – tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői Partnerek csoportjai Partnerek konkrét megnevezése - tanulók - pedagógusok - pedagógiai munkatársak
- az iskola tanulói - az iskola pedagógusai és gyakorlati oktatói, kollégiumi nevelők - rendszergazda, oktatás-technikus, labor asszisztens, tanulást segítő pszichológus, védőnő
A tanulási – tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és/vagy forrásokat biztosítanak az intézmény számára Partnerek csoportjai
Partnerek konkrét megnevezése
szülők
Szülői szervezetek, egyes szülők, nevelőszülők, nevelőintézmények, Gyermekvédelmi Szakszolgálat Pest Megyei Intézményfenntartó Központ
fenntartó
A tanulók életútjának, illetve tanulási útjának megelőző és következő állomása Partnerek csoportjai Partnerek konkrét megnevezése általános iskolák városunkban és a környező - Petőfi Sándor Általános Iskola és Diákotthon településeken - II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - Kossuth Lajos Általános Iskola - Arany János Református Gyakorló Általános Iskola - Kolping Katolikus Általános Iskola a városban és a térségben működő egyéb - Arany János Református Gimnázium középiskolák Szakképző Iskola és Diákotthon - DPM-TISZK-hez tartozó iskolák a beiskolázási irányultságnak megfelelő - GAMF – Kecskeméti Főiskola felsőoktatási intézmények (élelmiszeripari, - Szegedi Tudományegyetem - Élelmiszeripari műszaki képzés) Kar
24
5.2.
Közvetett partnerek
Mindazok a megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg, és/vagy közvetítenek intézményünknek
- - jogalkotó szervezetek
Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében
- civil szervezetek, alapítványok - szociális szervezetek
- - Oktatási Minisztérium - kulturális szervezetek - Vidékfejlesztési Minisztérium - gazdasági szervezetek - Nemzetgazdasági Minisztérium - sportintézmények - - Oktatási Hivatal - magánszemélyek - Pest Megyei Kormányhivatal - Pest Megyei - egyházak Intézményfenntartó Központ
Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg az intézmény tanulási – tanítási és nevelési tevékenységével, és/vagy eredményével szemben
- szakmai szervezetek - munkaadói szervezetek - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Agrárkamara
6. Összegzés Az intézmény erényeit közelről ismerve, megtapasztalva úgy vélem, hogy a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium egy olyan szakképző intézmény Nagykőrösön, melyben egyaránt jól érezhetik magukat a pedagógusok és a diákok, valamint a technikai dolgozók, ahol megvalósíthatók a közösen kitűzött célok, ahol nincsenek leküzdhetetlen akadályok. Az intézmény múltját, eredményeit, hagyományait jól ismerve hiszem, hogy az intézmény biztos alapokon áll, a szakképzés területén hasznos, és fontos irányt képviselve életképes, s eredményes lesz rövid, közép és hosszútávon egyaránt. Bízom abban, hogy a fenntartó – megismerve az iskola munkáját, működését, a tevékenységünk sokszínűségét és eredményességét – az enyémhez hasonló véleményt alkot iskolánkról, s támogatásával megvalósíthatók lesznek a kitűzött célok. Intézményvezetői pályázatomat pedagógiai elhivatottsággal készítettem, bízva abban, hogy elképzeléseim támogatásra találnak a szülői közösségnél, az intézmény dolgozóinál és a pályáztatónál egyaránt. Az alkalmazotti közösség támogatásával képesnek érzem magam arra, hogy azt az intézményt, melyben eddigi teljes életpályámra vonatkozó pedagógusi törekvéseimet megvalósíthattam, ahol 21 éve lelkesedéssel és odaadással, legjobb tudásomnak megfelelően dolgozom, az elkövetkező 5 évben a lehető legjobb úton irányítsam az önmegvalósítás, az elvárásoknak való maximális megfelelés felé. Pályázatom kedvező elbírálása esetén vezetői munkámat a következő irányelv fogja jellemezni: A ránk bízott tanulók, diákok felelősségteljes fejlesztésének, nevelésének, oktatásának biztosítását előtérbe helyező gyermekcentrikus intézmény megvalósítása, folyamatos fenntartása a tevékenységben résztvevő valamennyi partner megelégedését célozva.
25
7. Mellékletek 7.1
Diplomamásolatok (3+1 db)
26
27
28
29
7.2
Fényképes önéletrajz
8
9
Europass Önéletrajz
Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok)
Kisné Rózsa Ibolya 2750 Nagykőrös Újvilág u. 6. Lakás: 53/350-279
Fax(ok) E-mail(ek)
[email protected];
[email protected]
Állampolgárság
magyar
Születési dátum
1968.07. 22 Medgyesegyháza
Neme
nő
Család családi állapot
házasságkötés időpontja Gyermekek
férjezett 1990. augusztus 10. 1994. június 23 – Dániel 1996. november 10. - Viktor
30
Mobil:
06-70/367-62-47 06-30/925-17-60
Betölteni kívánt munkakör / Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium foglalkozási terület intézményvezetői állása Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök
A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat
1990 tanár Matematika-informatika szakos tanár – 1990 Osztályfőnök – 1990 - 2009 munkaközösség-vezető 2007 - 2009 általános igazgatóhelyettes2008-2009 igazgató 2009. augusztus 1. – 2012. március 31. megbízott igazgató 2012. április 1.-2012. július 31. Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2750 Nagykőrös Ceglédi út 24. Nevelési-oktatási, s ezzel összefüggő vezetői feladatok
Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
2005-2007 Közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szeged 1993-1998 Informatika szakos középiskolai tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest 1986-1990 Matematika-technika szakos tanár Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szeged 1982-1986 érettségi Erkel Ferenc Gimnázium Gyula
Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)
magyar
Egyéb nyelv(ek) Önértékelés Európai szint (*)
német angol
Szövegértés Hallás utáni értés
Beszéd
Olvasás
A1
A1
A1
A1
Társalgás
(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei
31
Folyamatos beszéd
Írás
Társas készségek és kompetenciák
Problémaérzékenység, nyitottság, konfliktuskezelő képesség
Szervezési készségek és kompetenciák
Jó kommunikációs készség, csapatmunkában való részvétel, kezdeményezőképesség
Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)
Egyetemi végzettség, 21 éves szakmai tapasztalat az informatika oktatásában, ezen belül 12 év a felnőttképzésben is Innovatív gondolkodás, gyors reagálási képesség B kategóriás jogosítvány
32
7.3
Erkölcsi bizonyítvány
33
7.4
Cselekvőképességet igazoló dokumentum
34
7.5
Szakmai gyakorlat igazolását tartalmazó dokumentum
35
7.6
Nyilatkozatok
7.6.1
sokszorosításhoz, továbbításhoz történő hozzájárulásról
7.6.2
arról, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn
7.6.3
személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásról
36
7.6.4
vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség teljesítésének szándékáról
37
