Ütőné Visi Judit Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból

Ütőné Visi Judit Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból Feladatmegoldások

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest

1

HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN 1. KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. feladat 1. a geocentrikus világkép megalkotása C 2. a bolygók mozgástörvényeinek felismerése D 3. a heliocentrikus világkép megalkotása B 4. a Jupiter 4 holdjának felfedezése A 2. feladat Naprendszer, Tejútrendszer, Metagalaxis, Univerzum 3. feladat A Tejútrendszernek az a része, amelyen belül a Nap gravitációs hatása érvényesül. Az a távolság, amelyet a fény a légüres térben egy év alatt megtesz. Ez megközelítőleg 1012 km (9461 milliárd km) A Nap és a Föld közepes távolsága. 1 CSE=150 millió km. 4. feladat Igen, mert a nagy távolság miatt a fénynek hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre. 5. feladat A, C Kis tömeg és nagy sűrűség, rövidebb keringési idő, kisebb átmérő. Szilárd felszín (kéreg), elkülöníthető légkör, kevés hold. Merkúr, Vénusz, Föld, Mars 6. feladat 1. D, 2. A, 3. B, 4. A, 5. A, 6. C, 7. A, 8. B, 9. B, 10. A

2

7. feladat Mert a Vénusznak nincs saját fénye, tehát nem csillag. Csak a Nap fényét veri vissza, vagyis bolygó. 8. feladat Nap, nagybolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag 9. feladat B-t kell bekarikázni. A meteoritok olyan meteorok, meteordarabok, amelyek elérik a földfelszínt. A meteorok pedig nem biztos, hogy eljutnak a Föld felszínére. (Elkerülhetik a Földet vagy eléghetnek a légkörben.) 10. feladat Mars, Jupiter, Neptunusz, Szaturnusz, Föld 11. feladat Az égbolt színe fekete. Nincs légmozgás, szél. Az árnyék éles, fekete, nincs átment. Aprózódás jellemző, a formák a szél és a csapadék hiánya miatt sokáig élesen megmaradnak. 12. feladat A Nap belsejében lejátszódó folyamatokból, amely során a hidrogén héliummá alakul át és eközben hatalmas mennyiségű energia szabadul föl. 13. feladat A) áramlási öv (konvektív zóna), B) mag, C) fotoszféra, D) sugárzási öv kromoszféra, napkorona E) protuberancia, F) napkitörés (fler) napfolt, alacsonyabb hőmérsékletű 14. feladat ƒ

A napsugárzás energiaforrás a növények és közvetve az állatok és az ember számára. 3

ƒ

A szén, a szénhidrogén tulajdonképpen elraktározott napenergia.

ƒ

A napsugárzás alternatív energiaforrás.

ƒ

A légköri folyamatok mozgatója, a legfontosabb időjárási és éghajlati tényező.

ƒ

A naptevékenység befolyásolja a földi életet. (Például: mágneses viharok, sarki fény, zavarok a rövidhullámú rádiózásban)

ƒ

A naptevékenység befolyásolja az időjárás változékonyságát.

ƒ

A naptevékenységnek élettani hatása is van. (Például az erős naptevékenység és a szívinfarktusok gyakorisága közötti összefüggés mutatható ki. A naptevékenység ingadozása bizonyos fák évgyűrűjének vastagságában is nyomon követhető.)

ƒ

A Napból érkező káros ultraibolya sugaraknak sejtroncsoló hatásuk van. Ez ellen véd a légkör ózonpajzsa.

15. feladat Jurij Gagarin: első ember a világűrben Neil Armstrong: első ember a Holdon 16. feladat a) A Naprendszer forró gázködből (nebula) sűrűsödött össze. A forró csillagporból annak hűlése következtében kialakuló centrifugális erő hatására szakadtak ki, majd sűrűsödtek össze a bolygók. Megfogalmazója Pierre Simon Laplace. b) Fred Hoyle

2. A FÖLD MINT ÉGITEST 1. feladat 1. I, 2. H, 3. H, 4. I, 5 I 2. feladat A) Déli-sark, B) Egyenlítő, C) ekliptika síkja D) 23, 5o, E) 66,5 o 3. feladat tengely körüli forgás keringés a Nap körül 4

tengely körüli forgás keringés a Nap körül. 4. feladat A Nap látszólagos mozgása keletről nyugat felé történik az égbolton. A tőlünk keletre fekvő területekre utazva az óránkat előbbre kell állítani (azaz már elmúlt az az időpont), nyugatra utazva pedig vissza kell tekerni. 5. feladat 1. A, 2. B, 3. A, 4. A, 5. C, 6. A, 7. B, 8. A, 9. D, 10. B 6. feladat Dátum

Hova érkeznek merő - Elnevezés

Északi

A napsugarak

legesen a napsugarak?

félgömbön

hajlásszöge a Déli-sarkkörön

III. 21.

Egyenlítőre

Tavaszi

A tavasz kezdete

23,5 o

A nyár kezdete

Ezen a napon

napéjegyenlőség VI. 22.

Ráktérítő

Nyári napforduló

nem kel fel a Nap IX. 23.

Egyenlítőre

Őszi

Az ősz kezdete

23,5 o

A tél kezdete

47o, ezen a na-

napéjegyenlőség XII. 22.

Baktérítő

Téli napforduló

pon nem nyugszik le a Nap. 7. feladat 1. A, 2. E, 3. D, 4. B, 5. C, 6. C, 7. B, 8. E 8. feladat Március 21.: 23,5o-os szögben, Június 22.: 47 o -os szögben, Szeptember 23.: 23,5 o -os szögben, December 22.: nem emelkedik a látóhatár fölé. 9. feladat Március 21.: 80o-os szögben, Június 22.: 56,5o-os szögben, Szeptember 23.: 80o-os szögben, December 22.:76,5o-os szögben. 5

10. feladat A déli szélesség 20 o-ról. 11. feladat =, =, >,<, = 12. feladat Napfogyatkozás: Nap, Hold, Föld. Holdfogyatkozás: Nap, Föld, Hold. 13. feladat Napfogyatkozás: újholdkor Holdfogyatkozás: holdtöltekor Azért mert, a Hold és a Föld pályasíkja 5˚-kal eltér egymástól. 14. feladat 1. A, 2. B, 3. D, 4. A, 5. C, 6. C, 7. A, 8. C 15. feladat d.sz. 30 o, ny.h. 130 o éjfél van tél Ausztrália 16. feladat 65˚ 65x 111,3 km (= 1 fok) =7234,5 km 14 órát mutat szintén. Azért mert azonos hosszúsági körön van a két település. 17. feladat Világidő a greenwichi 0o hosszúsági körhöz tartozó idő (középnapidő).

6

18. feladat Helyi idő szerint akkor van dél, amikor a Nap éppen az adott hosszúsági körön halad át. Így minden hosszúsági körön más és más a helyi idő. A szélességi körönként eltérő helyi idő használata zavarokat okozna. Ezért vált szükségessé a zónaidő bevezetése. Az egyes időzónákon belül azonos időszámítást, zónaidőt használnak. 19. feladat szélesség 0o (Egyenlítő), ny. h. 15o Atlanti-óceán 20. feladat é. sz. 50 o, k. h. 30 o d. sz. 40 o, k. h 30 o 90x111,3 = 10 017 km 21. feladat helyi idő szerint 16 óra 20 perc zónaidő szerint: 16 óra 22. feladat Málta 1,7 x 111,3 km≈ 189 km (az 1,7 fok a térkép alapján történt becslés) ÉNy Athén Igen, 1 órát előre 23. feladat Egy nappal előbbre kell állítanunk.

3. KÖRNYEZETÜNK ÁBRÁZOLÁSA 1. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I, 6. I, 7. I, 8. H, 9. I, 10. I, 11. H, 12. I, 13. I

7

2. feladat 1. Az azonos tengerszintfeletti magasságban lévő pontokat összekötő görbe. 2. A kicsinyítés mértéke a térképen. Megmutatja, hogy a térképi 1 cm hány centiméternek felel meg a valóságban. 3. A kicsinyítés kifejezése rajzos formában. 4. A térkép olyan hálózata, ahol egy betű és egy szám kombinációja együtt határoz meg egy területet (mezőt), amelyben a keresett pont megtalálható. 3. feladat A) A Balti-tenger középszintje. B) Nadapon, a Velencei-hegység előterében. C) Lázár deák. 4. feladat 3., 1., 2. 5. feladat 1. A, 2. B, 3. C, 4. A, 5. C, 6. B, 7. B 6. feladat 1 : 4 000 000, kis méretarányú térkép 7. feladat 12² X 18² gyöke 20; A-b = 12, b – c = 16 = 28 km. A légvonalbeli távolság 20 km, összesen 28 km-t kerékpározott. 8. feladat A tó területe 19,625 km2 9. feladat Igen, mert az autópálya hossza 20 cm lesz a térképlapon. 10. feladat 12 cm2

8

11. feladat 1. C 2. B A szintvonalak itt a legritkábbak. 3. 600 m 4. C 5. C Mert ez az út a hegy déli lejtőjén vezet, amely a napsugarak nagyobb hajlásszöge miatt jobban felmelegszik. 12. feladat a) Domborzatrajz, síkrajz, névrajz b) A természetes és mesterséges elemei (tereptárgyakat) ábrázolja. Típusai: alaprajzszerű (felülnézeti) ábrázolás, magyarázó jel használata c) Szintvonalas, színfokozatos, domborzatárnyékolásos, komplex d) Balti-tenger 13. feladat Kúpvetület: 1., 6. Hengervetület: 2., 3., 5. Síkvetület: 1., 4. 14. feladat A) síkvetület, B) kúpvetület, C) hengervetület

TERMÉSZETFÖLDRAJZ 4. A KŐZETBUROK 1. feladat A) belső mag, C) külső mag, E) földköpeny, D) asztenoszféra (lágy földköpeny), B) kőzetburok F) vízburok, G) levegőburok, H) talajburok, I) bioszféra

9

2. feladat a) földköpeny, b) belső mag, c) levegőburok, vízburok, talajburok, d) külső mag (maghéj), e) belső mag, f) levegőburok 3. feladat A hullámok a különböző sűrűségű anyagokban más-más sebességgel terjednek. Az eltérő tulajdonságú gömbhéjak határán megtörnek, illetve visszaverődnek. A folyadékszerű anyagokban pedig egyáltalán nem terjednek a transzverzális (szekunder) hullámok. 4. feladat A) gránitos réteg, B) bazaltos réteg (a B betű a fekete vastag vonal feletti szürke sávra mutat), C) gabbrós réteg (a C betű a fekete vastag vonalra mutat), D) asztenoszféra, E) a földköpeny felső, szilárd része Bejelölve: szárazföldi földkéreg: A és B; kőzetburok: A, B, E, illetve A, C, E A kőzetburok magába foglalja a földkérget és a földköpeny felső, szilárd részét. Az óceáni kéregnél hiányzik a gránitos réteg, vékonyabb – gabbró és bazalt alkotja. A szárazföldi réteg vastagabb, gránitos réteg. 5. feladat 1. A, 2. D, 3. B, 4. B, 5. C, 6. D, 7. A 6. feladat 1. Észak-amerikai-lemez, 2. Arab-lemez, 3. Csendes-óceáni-lemez, 4. Eurázsiai-lemez, 5. Nazca-lemez, 6. Dél-amerikai-lemez, 7. Antarktiszi-lemez, 8. Afrikai-lemez, 9. Indoausztráliai-lemez, elcsúsznak egymás mellett közelednek egymáshoz közelednek egymáshoz távolodnak egymástól Az Andok felgyűrődése, hegységképződés Az Atlanti-óceán medencéjének kinyílása 7. feladat A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része. 10

A földköpeny felső, képlékeny része. A felszínre került magma. A lágyköpeny (asztenoszféra) kőzetolvadéka. Olyan vulkán, amelynek felépítésben tufa és lávarétegek váltakoznak. Vulkáni kráter környéki beszakadás, gyakran robbanásos. 8. feladat A területen húzódik végig a Szent András-törésvonal, amely mentén a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai-lemez elcsúszik egymás mellett. Az elmozdulás követhető nyomon az ültetvény sorainak megtörésében. 9. feladat A) óceáni kőzetlemez, B) mélytengeri árok, C) szárazföldi kőzetlemez, D) gyűrthegység, E) hasadékvölgy, F) óceáni hátság, G) (andezit) vulkán aláhúzva: Andok A távolodó kőzetlemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 2., 5., 6., 8. Az ütköző lemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 1., 3., 4., 7. A Föld belső hője tartja mozgásban az asztenoszféra anyagáramlásait, amelyek a kőzetlemezeket mozgatják. 10. feladat Az Alföldön nagyobb a geotermikus gradiens növekedésének értéke, mert vékonyabb a földkéreg. (A Föld egyes területein jelentős eltérés figyelhető meg a geotermikus gradiens értékében) Dél-Afrikában 100 m/1 oC, az Alföldön 100 m/5 oC. 11. feladat A) magmakamra, B) láva, C) vulkáni törmelék (tufa), D) kráter, E) kürtő, F) csatorna rétegvulkán (sztratovulkán) ütköző kőzetlemezekhez andezit, riolit és ezek tufái

11

12. feladat Mindkettő kőzetlemez szegélyéhez (lemeztektonikai folyamatokhoz) kapcsolódik. Rétegvulkán 13. feladat Lemezszegélyekhez kapcsolódnak. Ütköző (közeledő) kőzetlemezekhez. Az óceáni hátság hasadékvölgyében folyamatosan működő bazaltvulkánossággal. A gyűrthegységekhez és az árkokhoz. 14. feladat a) Ütköző kőzetlemez-szegélyen helyezkedik el. aktív vulkánosság óceáni kőzetlemezek b) 1. utórengés 2. cunami, özönár 15. feladat a) b) epicentrum: 2 – rengésközpont hipocentrum: 1 – rengésfészek c) a rengésmélységet 16. feladat Richter-skála

Mercalli-skála

A mérés alapja

a felszabaduló energia

az okozott kár, pusztítás

Fokozatok száma

nincs felső határa

12 fokozatú

Pacifikus-hegységrendszer

Eurázsiai-hegységrendszer

Óceáni↔szárazföldi,

Szárazföldi↔ szárazföldi

17. feladat Ütköző kőzetlemezek típusai

óceáni↔óceáni Legfontosabb felépítő kőzetek Vulkanikus

kőzetek,

andezit

12

főleg Üledékes kőzetek

Futásának fő iránya

É–D

NY – K

Mely kontinenseken

Amerika és Ázsia

Afrika, Európa és Ázsia

Színes- és nemesfémércek

Kevesebb színesfémérc, főleg

található? Ásványkincsei

üledékes ásványkincsek (sófélék, bauxit, barnakőszén, szénhidrogének) Kialakulásának fő időszaka

Harmadidőszak

Harmadidőszak

18. feladat 1. Kárpátok, 2. Atlasz, 3. Andok, 4. Kaukázus, 5. Appenninek, 6. Kordillerák, 7 Urál, 8. Skandináv-hegység, 9. Francia-középhegység, 10. Pireneusok a) Halmazok: fiatal gyűrthegységek → Eurázsiai-hegységrendszer: 1., 2., 4., 5., 10., → Pacifikus-hegységrendszer: 3., 6. óidei röghegységek → Kaledóniai-hegységrendszer: 8., → Variszkuszi-hegységrendszer: 7., 9., 19. feladat Lépcsős vetődést és árkos vetődést. A) vetősík B) (kiemelt) rög 20. feladat 1. C, 2. B, 3. A, 4. A, 5. B, 6. B, 7. A, 8. B, 9. A, 10. D 21. feladat a) lösz, b) gránit, c) csillámpala, d) dolomit 22. feladat A kősó, mert az nem törmelékes, hanem vegyi üledékes kőzet. Elfogadható indoklás az is, hogy a kősó ásvány, a többi pedig kőzet. A gránit, mert az nem átalakult, hanem mélységi magmás kőzet. A riolit, mert az nem mélységi, hanem kiömléses vulkáni kőzet. Az andezit, mert az nem bázisos kőzetolvadékból származik. 13

23. feladat Bükk: mészkő, Szent György-hegy: bazalt, Mátra: andezit, Velencei-hegység: gránit, Bakony: mészkő, Gellért-hegy: dolomit Zempléni-hegység: riolit, Mecsek: mészkő, Soproni-hegység: átalakult kőzetek (gneisz, csillámpala) 24. feladat A) kőolaj, B) földgáz, C) rétegvíz szénhidrogéncsapda (elfogadható: redőboltozat) redőboltozat (elfogadható: gyűrődés) laza szerkezetű, lyukacsos kőzet 25. feladat Csak a szén képződésére jellemző: a), e) Csak a szénhidrogének képződésére jellemző: b), f), g) Közös jellemző: c), d) 26. feladat 1100 ˚C: nikkel, platina 1000 ˚C: vas, króm 500 ˚C: urán, ón 350 ˚C: réz, arany, cink, ólom 27. feladat 1. gipsz 2. kősó 3. kálisó 4. agyag Meleg, száraz éghajlaton. Mert ott erős a párolgás. 28. feladat a) aprózódás: A kőzetek apróbb darabokra történő szétesése, fizikai változás. mállás: Olyan folyamat, amely során megváltoznak a kőzetek kémiai tulajdonságai. b) Aprózódást idézhet elő a hőingadozás, a fagy és az élővilág (pl. gyökerek feszítő ereje) 14

c) A málláshoz kémiai hatóanyagot (savakat) tartalmazó vízre van szükség. A folyamat annál hatékonyabb, minél magasabb hőmérsékleten megy végbe. d) 1. A, 2. M, 3. M. 4. A, 5. A, M, 29. feladat 1. A, 2. C, 3. B, 4. A, 5. B 30. feladat a) A zonális talajok a természetföldrajzi övezetességhez kapcsolódnak. Az éghajlati, növényzeti adottságokhoz illeszkedve alakultak ki, jellemzőek az adott övezetre, övre. Olyan talajok, amelyek az egyes zónákon belül helyi tényezők hatására – pl. kőzetminőség, vízrajzi adottságok – alakultak ki. Bármelyik földrajzi övezetben előfordulhatnak olyan talajok, melyeken a klíma hatása nem ismerhető fel, pl. az ártéri öntéstalajok. b) Zonális talaj: 2., 5., 6., 7. Intrazonális talaj….4..…Azonális talaj: 1., 3., , 8. 31. feladat A külső erők tevékenysége (szél, víz, jég) szinte alig vehető észre a belső erők látványos, néha szemünk előtt lejátszódó (pl. földrengés, vulkán működése) felszínformáló tevékenysége mellett. Hosszú (földtörténeti) idő alatt azonban a külső erők is jelentősen átformálják a felszínt. A földmagban lejátszódó radioaktív bomlási folyamatokra. A Nap sugárzása. 32. feladat a) nehézfémek érceit (platina, nikkel, króm), vasércet b) A külső erők által lepusztított kőzetek színes- és nemesfémércet tartalmazhatnak. A torlatokban felhalmozódó hordalékból aranyércet moshattak ki. c) Üledékes eredetű ásványkincs, feketekőszén. d) ősmasszívum 33. feladat Sorrend: B, D, C, A 1. Pangea, 2. Laurázsia, 3. Gondvana, 4. Panthalassza, 5. Tethys 15

34. feladat Óidő: 1.,5.,6.,9.

időrendi sorrendben: 9.,1.,5., 6.

Középidő: 2.,3.,10.

időrendi sorrendben: 2., 10.,3.

Újidő: 4.,7.,8.

időrendi sorrendben: 8.,7.,4.

35. feladat A) Kaledóniai-hegységrendszer

óidő, szilúr

B) ősföldek

előidő:

C) Variszkuszi-hegységrendszer

óidő, karbon

D) Eurázsiai-hegységrendszer

újidő, miocén

E) Pacifikus-hegységrendszer

újidő, miocén

Északról dél felé egyre fiatalabb szerkezeti egységek építik fel a kontinenst. 36. feladat ‐

nagyjából vízszintes felszín, szintkülönbség 50m/km2 alatt

‐

lejtés nem haladja meg a 6‰-et

Az eltérő tengerszint feletti magasság. alföld: Alföld, Kisalföld mélyföld: Holland-mélyföld, Kaszpi-mélyföld fennsík: Bükk-fennsík, Tibet 37. feladat 1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H, 6. I, 7. H, 8. I, 9. I, 10. H 38. feladat A középhegységek és a dombvidékek területét. Az erózió legjobban a lejtős területeket sújtja. Különösen nagy az erózió veszélye ott, ahol a gazdálkodás, a terjeszkedő földművelés igényei miatt megbontották, vagy teljesen kiirtották az eredeti, zárt növénytakarót. A legveszélyeztetettebb területeken a művelés megszűntetésével, visszaerdősítéssel, máshol a körültekintőbb, a talajeróziót csökkentő művelés bevezetésével: pl. a lejtő irányára merőleges szántással, a gyümölcsfák, szőlők ilyen irányú sorokba történő telepítésével, teraszos művelés kialakításával. Pl. a savas esők, a hulladék nem megfelelő elhelyezése, a nem megfelelően használt 16

műtrágyák és növényvédő szerek maradékainak felhalmozódása a talajban. A túl magasan álló talajvíz elvezetésének hiánya. A szikesedés. 39. feladat Az erózió legerősebben a dombok, a lejtők tetejét pusztítja. Az eróziónak legelőször a talaj felső, humuszban gazdagabb, és ezért sötétebb színű rétege esik áldozatul. Ennek helyén azután a mélyebben fekvő, gyakran világosabb színű alapkőzet kerül a felszínre. A lehordott termőréteg pedig a lejtők alján, a mélyebben fekvő területeken halmozódik fel.

5. LÉGKÖR 1. feladat a) Állandó gázok

Változó gázok

Erősen változó gázok

2., 3., 9.

1.,4., 7.,

5., 6., 8., 10.

b) por, korom, sókristály A felszíni vizek párolgásával és az élőlények élettevékenysége kapcsán párologtatással, légzéssel. 2. feladat a) A) troposzféra, B) termoszféra, C) sztratoszféra, D) mezoszféra, E) alsó légkör b) Fokozatosan csökken, mert a levegő alulról, a földfelszín közvetítésével melegszik fel. c) A sztratoszférában és a termoszférában, mert mindkettő elnyeli az UV sugarakat és ez hőtermelődéssel jár. d) Az ózonréteg helye a sztratoszféra feslő harmadában van. A réteg szerepe a Napból érkező káros UV-sugarak elnyelése. e) A termoszférához. 3. feladat 1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. D, 6. A, 7. B, 8. C, 9. A, 10. D 4. feladat A szántóföld felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója).

17

A lombos erdő felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója). A földfoltokkal tarkított hó felett, mert az sötétebb színű és több sugárzást nyel el (kisebb az albedója). A déli lejtő felett, mert ezt a lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak. A szántóföld felett. A víz ugyan jóval több sugarat nyel el, de a fajhője sokkal nagyobb, ezért kevésbé melegszik fel, mint a szántóföld. Így a levegő is a szántóföld felett lesz melegebb. 5. feladat a) A) A Nap járása (a besugárzás változása). B) A hőmérséklet változása. b) A legmagasabb a hőmérséklet 15 óra körül a két görbe dél utáni metszéspontjában, a legalacsonyabb nem sokkal a napfelkelte utáni metszéspontban. c) A napkelte utáni és előtti grafikonrész. d) Az eltérés oka az, hogy a levegő nem közvetlenül, hanem a földfelszín közvetítésével melegszik fel. (Idő kell, hogy a felmelegedett földfelszín átadja a hőt a légkörnek.) 6. feladat a), b): napi középhőmérséklet: 7,8 oC, napi hőingás: 11 oC c) A legmagasabb hőmérsékletet 11 órakor mérték, nem pedig délután 15 óra körül. Magyarázata lehet: hidegfront megérkezése (gyors felhősödés, hűvös szél, esetleg csapadék). 7. feladat a) 8,8 oC b) évi közepes hőingás, 22,5 oC c) aláhúzva: Az Egyenlítőhöz képest északra vagy délre fekszik-e; Az óceánhoz közel vagy attól távol fekszik-e; 8. feladat Nappal a szárazföld gyorsabban felmelegszik, felette alacsony légnyomás alakul ki. A tenger lassabban melegszik fel, felette magas égnyomás alakul ki. A szél a tenger felől a szárazföld felé fúj. Este a helyzet fordított. parti szél 18

hegy-völgyi szél, városi szél 9. feladat 1. ciklon 2. anticiklon 10. feladat Magas légnyomású terület (M): É. sz.: 30°, 90°; D. sz.: 30°, 90° Alacsony légnyomású terület (A): 0°, É. sz.: 60°, D. sz. 60° a) Az Egyenlítő és a sarkvidékek területén hőmérsékleti okokkal. A 30. szélességi fok magas nyomású övének kialakításában az anticiklonok, a 60. szélességi fok alacsony nyomású övének kialakításában a ciklonok játszanak szerepet. b) Nagy magasságban (a troposzféra felső határán), az egész Földet körülfutó, nagy sebességű nyugatias szeleket. c) A nyugatias szelek a jellemzők. 11. feladat A Coriolis-erő a Föld forgásából származó eltérítő hatás. a) Északi félgömb nyara:

Északi félgömb tele:

b) növekszik 12. feladat a) Északi félgömb Egyenlítő Déli félgömb

19

b) Nyár

Tél

Északi félgömb

DNY

ÉK

Déli félgömb

ÉNY

DK

c) Az Egyenlítőt átlépő szélre más irányú eltérítő erő hat, ezért változik a szél iránya. 13. feladat Az a hőmérséklet, amelyen a lehűlő levegő telítetté válik. Megmutatja, hogy a levegőben lévő vízgőztartalom hány %-a annak, amelyet ezen a hőmérsékleten képes lenne befogadni. Az a vízgőzmennyiség, amely egy adott pillanatban éppen a levegőben van (g/m3). 14. feladat 1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H 15. feladat 1. harmat 2. zúzmara 3. dér 4. eső 5. ónos eső 16. feladat 1. D, 2. B, 3. A, 4. C, 5. A, 6. D, 7. B 17. feladat I. Hajnalra erősen lehűlt a levegő, elérte harmatpontját, és a felszín közelében lévő légrétegekben megindult feleslegessé vált vízgőztartalom kicsapódása a kondenzációs (kicsapódási) magvakon. (Megindult a talaj közeli felhőképződés.) A napsütés hatására a levegő fokozatosan felmelegedett, és így egyre több vízgőzt tudott magában tartani. Ezért a köd fokozatosan megszűnt. II. Ez az ún. áramlási köd. A hideg talajfelszín fölé meleg, nedves légtömeg érkezik lassan, a hirtelen lehűlt levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és vastag köd alakul ki. Ilyenkor lehetséges, hogy a felszín közelében hidegebb van, mint a magasban, ahol süt a Nap. (Hőmérsékleti inverzió alakul ki.) Erősebb szél, frontbetörés szűntetheti meg a helyzetet. (Az ilyen köd általában tartós, hiszen a hidegebb levegő nehezebb és ez van felszín közelében.)

20

18. feladat 69% 10 oC-on, 600 m magasan 5,5 oC Ne induljanak el, mert nagy valószínűséggel megáznak, hiszen már 600 m magasan megindul a felhőképződés. 19. feladat Igen, kell csapadékkel számolniuk. Az indulás helyén: 17/100 x 76 = 12,9 ≈ 13 g/m3. Harmatpont 15 oC-on 900 m magasan → 900 méter felett már lehet csapadék, esőre számíthatnak. 1900 m 100m/-0,5 oC → - 8,5 → hegycsúcson 6,5 oC Másik oldal: 1600 m 100m / + 1 oC → 22,5 oC-ot Főn szél 20. feladat ciklon A) hideg levegő, B) meleg levegő, C) izobárvonal, D) hidegfront, E) melegfront 21. feladat 1. anticiklon, 2. ciklon, 3. ciklon, 4. anticiklon, 5. ciklon 22. feladat 1. M, 2. H, 3. H, 4. M, 5. H 23. feladat 1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. C, 6. A, 7. D, 8. C, 9. A, 10. B 24. feladat 1. D, 2. A, 3. C, 4. A, 5. B., 6. B, 7. D., 8. D 25. feladat A hideg- és a melegfront összekapcsolódásával záródott front. (Mivel a meleg levegő a ciklonban felemésztődik, ez a ciklon pusztulását jelenti.) 21

A trópusi ciklon neve a Csendes-óceán északi térségében (K-, DK-Ázsiában). A trópusi ciklon neve a Karib-tenger térségében. A nagyon eltérő hőmérsékletű légtömegek találkozásakor kialakuló forgószél a mérsékelt övezetben. Főleg Észak-Amerikában gyakori. Gomolyfelhő. Kis vízszintes és jelentős függőleges kiterjedésű, habosan felboltozódó felhő. Fátyolfelhő. Nagy magasságban kialakuló, jégkristályokból álló, a napfényt törten átengedő felhő. 26. feladat Azért, mert a laza, friss hótakaró a hópelyhek között lévő levegő miatt nagyon rossz hővezető. Így meg tudja óvni a hótakaró alatti növényeket a fagy káros hatásaitól. 27. feladat a) ciklon b) A) okklúziós front, B) hidegfront C) melegfront c) Nyugat-Európában, Észak-Európában, Közép-Európában. A ciklonban kialakuló hideg- és melegfrontok következtében. d) anticiklon e) napos, száraz f) A hidegfront elhagyja a Kárpát-medencét, de rövidesen egy újabb ciklon melegfrontja éri el. Változékony, csapadékos időjárás lesz a jellemző. 28. feladat a) anticiklon b) száraz, csendes téli idő van c) egy melegfront d) Izland térségében e) A ciklon felemésztődik, el fog pusztulni. A hidegfront utoléri a meleget, okklúziós front alakul ki.

22

29. feladat A) barkán, B) parabolabucka

Közös: a szél felhalmozó munkája során jön létre Eltérő: a barkán a sivatagban szabadon mozgó homok jellegzetes felhalmozódási formája, a parabolabucka a nedvesebb területek félig kötött homokvidékeire jellemző. 30. feladat a) Mert megsérül a gyér növénytakaró, a szélkifúvás megmozdítja a laza talajt, és homokkal teríti be a termőföldeket. b) A Szahel-övezet Afrikában. c) A nagyobb összefüggő szántóterületeket megosztó erdősávok telepítésével, helyes talajműveléssel, pl. a tarló felszántása utáni másodvetéssel. d) A hófúvás. 31. feladat Növekedés. A XX. század második felében (az 1950-es évektől). Az energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) egyre nagyobb mennyiségben történő elégetésének. (A közlekedés és az energiaigény növekedésének.) Az erdők felégetése közvetlenül, az ezzel, illetve az erdők kivágásával járó fotoszintetizáló zöldfelület csökkenése közvetve szintén fokozza a folyamatot. A fokozódó üvegházhatás. A fokozódó üvegházhatás következtében világméretű felmelegedés várható. Ez megváltoztathatja Földünk egész éghajlati rendszerét. (Jégsapkák olvadása – a világtenger szintjének megemelkedése – a part menti területek elöntése – módosuló szélrendszerek és 23

tengeráramlások – megváltozó csapadékeloszlás) 32. feladat A) szén-dioxid: 5., 6., 7. B) szén-monoxid: 1., 4. C) nitrogén-oxidok: 1.,3.,6. D) kén-dioxid: 3.,7. E) ólom: 2.,8. 33. feladat A légkör két különböző tartományáról van szó. Az ózon csökkenése, az ózonréteg elvékonyodása a sztratoszféra jelensége. Az ózonkoncentráció káros mértékű emelkedése viszont a felszínhez közeli légrétegekben játszódik le. Az élő sejteket erősen roncsoló hatása miatt. A nitrogén-oxiddal és szénhidrogénnel szennyezett levegőben az erős napsugárzás hatására képződik az ózon. Igen. A tartós, erős napsütés elősegítette az ózonkoncentráció növekedését. A légkörbe jutó és felhalmozódó freonok, valamint a sztratoszféra alsó rétegeiben közlekedő repülőgépek égéstermékei elbontják a napsugárzás hatására keletkező ózont. Az ózonréteg védi meg a földi életet a Nap káros ultraibolya sugaraitól, nélküle nem lehetne élet a szárazföldön. Az ózonréteg elvékonyodása miatt a káros, sejtroncsoló, bőrkárosító hatású UV-sugarak nagyobb mennyiségben juthatnak el a Föld felszínére. 34. feladat 1. emisszió (kibocsátás) forrásai: közlekedés, hőerőművek, ipar, lakosság 2. transzmisszió (szállítás) eszköze: szél 3. immisszió (visszajuttatás a felszínre) módjai: csapadék, ülepedés 35. feladat a) szén-dioxid, kén-dioxid, korom b) porszennyezés, zajszennyezés c) a napsugárzást, a szelet d) a szelet, mert a Kisalföld hazánk legszelesebb tája

24

6. A VÍZBUROK 1. feladat A szövegbe beírandó szavakat dőlten jelöljük: A Föld vízkészlete állandó körforgásban van, ezt a napsugárzás működteti. A folyamat részei a párolgás, a csapadék és a lefolyás. A Föld vízháztartása egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy éves szinten a Föld egészére nézve a párolgás és a csapadék mennyisége megegyezik. Ha a szárazföldek illetve az óceánok szempontjából vizsgáljuk az egyenleget, akkor a két tényező egyensúlyát a lefolyás teremti meg. A körforgás következtében a körforgásban szerepet játszó egyes tényezők vízkészlete kicserélődik. Leggyorsabban ez a légkör vízkészletével történik meg, leglassúbb a szárazföldi jég és a világtenger vízkészletének kicserélődése. 2. feladat 1. Csendes-óceán, 2. Atlanti-óceán, 3. Indiai- óceán 1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán 1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán 3. feladat beltenger: 2., 3., 6., 7. peremtenger: 1., 4., 5., 8. 4. feladat A tengervíz hőmérsékletének ingadozása alacsony, a sarkok környékén még az átlagosnál is kisebb. A nagy fajhő és hőtároló képességgel, illetve azzal, hogy a napsugarak mélyebb rétegekbe is lehatolnak. A déli félgömbön mindhárom óceán nyitott a hideg sarki vizek felé, ezért azok hűtő hatása erősebben érvényesül. Ezzel szemben az északi félgömbön a szárazföldek jobban elzárják a hideg sarki vizek útját. 5. feladat a) Az, hogy a tengervíz sótartalma csökkenti a víz fagyáspontját. Minél sósabb a víz, annál

25

alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. b) Az elsőben volt a Balti-tenger vize, a másodikban az Adriából származó víz és a harmadikban a Vörös-tenger vize. 6. feladat A térítők vidékén. A száraz, meleg éghajlaton nagy a párolgás, kevés a csapadék. Nem érkeznek nagy vízhozamú folyók sem a tengerbe. Az alacsony hőmérséklet miatt kicsi a párolgás. Az olvadó jég és a tengerbe ömlő, jelentős vízmennyiséget szállító folyók is csökkentik a sókoncentrációt. A sótartalom függ a csapadéktól, a párolgástól, a beömlő folyók vizének mennyiségétől. A sarki területeken az olvadó jég is befolyásolja a sótartalmat. 7. feladat 1. D, 2. E, 3. A, 4. C, 5. B 8. feladat A meredek partfalakat pusztító hullámverés. A pusztuló tengerpartokon alakul ki az eltérő kőzetminőség hatására. A keményebb, ellenállóbb kőzetű magaspart oszlopszerű maradványa. A tengervíz fölé emelkedő, a parttal többnyire párhuzamosan futó, hordalékból a hullámzás hatására felépülő gát. sekély vizű, lapos partszakasz parti dűne, lagúna, turzás 9. feladat a) 1. abráziós terasz kaviccsal 2. abráziós fülke 3. abráziós torony 4. abráziós törmelék A partfal pusztulása következtében várható hátrálást. b) A tengervíz mélysége, a partot felépítő kőzet minősége, a partvonal tagoltsága. 10. feladat 1. Nyugati szél-áramlás

2. Benguela-áramlás

3. Golf-áramlás

4. Humboldt-áramlás

5. Kuro-shio-áramlás

6. Oja-shio-áramlás

a) Az állandóan egy irányba fújó szelek (a nagy szélrendszerek szelei), a Coriolis-erő, a 26

kontinensek elhelyezkedése b) Az, hogy a déli félgömbön a második áramlási kör nem alakult ki. c) Mert az Egyenlítő felől érkező áramlás vize a környezetéhez képest melegebb. d) A partok mellett elhaladó hideg és meleg tengeráramlások befolyásolják a partvidék éghajlatát: a nyugati partokat fűtik, a keleti partokat hűtik (az északi félgömbön). A kontinensek belseje felé az óceánok mérséklő hatása egyre kevésbé érvényesül. e) Hőmérsékleti anomália 11. feladat a) A Hold felőli és az ellentétes oldalon a dagályhullámok, a sarkpontok környékén az apály beírása. b) A Hold felőli oldalon a Hold vonzása, az ellentétes oldalon a Hold és a Föld közös tömegpontja körüli keringésből származó centrifugális erő hozza létre. c) keletről nyugatra d) kétszer e) Szökőár: A szokásosnál magasabb dagályhullám újholdkor és holdtöltekor (a Nap, a Hold és a Föld együttállásakor). Vakár: Az átlagosnál kisebb dagályhullám első és utolsó negyedkor (amikor a fenti három égitest 90 fokos szögben áll egymáshoz képest). f) Újholdkor és holdtöltekor a Nap és a Hold árkeltő ereje összeadódik, első és utolsó negyedkor a Nap és a Hold árkeltő ereje egymást gyengíti. 12. feladat Az, hogy a leggazdagabb halászterületek, a kitermelhető tengeri kőolaj- és földgázkészlet és a tengerfenék érckészlete majdnem teljes egészében a 200 mérföldes sávon belül helyezkedik el. A szárazföldközeli területeken csak a part menti országok folytathatnak gazdasági tevékenységet, a többi ország nem részesülhet a világtenger kincseiből. Konfliktusok alakulhatnak ki a part menti országok között is egyes területek hovatartozása miatt. 13. feladat 1. I, 2. H, 3. I., 4. H, 5. I, 6. I, 7. H, 8. H, 9. I, 10. H 14. feladat Talajnedvesség: 2., 10., 27

Talajvíz: 2., 4., 11., 14., 15. Rétegvíz: 1., 4., 6., 9. Hévíz: 4., 5., 8., 12. Ásványvíz: 4., 8., 13. Egyikre sem vonatkozik: 3., 7. 15. feladat A mészkő víz hatására történő oldódási folyamatát és a vele járó felszínalakítást. Mert a tiszta víz csak nagyon gyenge oldó hatással rendelkezik. A szénsavas víz viszont könnyen oldja a karbonátokat: CO2+H2O↔H2CO3

H2CO3+CaCO3↔Ca(HCO3)2

Kisebb részben a levegőből, jelentős részben a talajból (termelésében a talaj élővilága játszik szerepet). 16. feladat a) 1. dolina 2. polje 3. zsomboly 4. karsztforrás 5. cseppkő 7. barlang 7. víznyelő b) Mert a karsztvíz szintje (mennyisége) a mélybe szivárgó csapadékvíz mennyiségétől függ. Ezért a csapadékos időszakban, vagy olvadáskor a vízhozam megnő, a száraz időszakban pedig jelentősen lecsökken. c) A növénytakaró kiirtásával a mészkőhegységek vékony, lassan képződő talajrétege gyorsan lepusztul, és kopár felszínek jönnek létre. 17. feladat a) Vízgyűjtő terület: Az a terület, ahonnan egy adott folyó az összes felszínen és felszín alatt lefolyó vizet összegyűjti és elvezeti. Vízállás: A folyó vízszintjének magassága. Vízhozam: A meder keresztmetszetén egységnyi idő (másodperc) alatt átfolyó víz mennyisége. Vízjárás: A vízhozam (a folyó vízszintjének) szabályszerű változása, általában egy évet véve alapul. b) A vízgyűjtő terület nagyságától, a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől, a vízgyűjtőt borító növényzettő, a vízfolyás esésétől. c) A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása (éghajlat), a hó- és gleccserolvadás, a víz lefolyását módosító növénytakaró. 28

d) I Duna, I Volga, E Temze, E Amazonas, I Nílus, E Kongó, I Tisza, I Ebro, I Pó, I Gangesz 18. feladat Vízhozam: 50 m2 x 5 m/s = 250 m3/s 19. feladat a) A vízhozamtól és a víz sebességétől (a folyó esésétől). b) Az árhullám során megnő a folyó sebessége. Minél nagyobb lesz a sebessége, annál nagyobb hordalékdarabokat tud elszállítani. Tehát a homok mellett várhatóan a nagyobb méretű hordalékdarabokat is elszállítja. c) Bevágódó (felső) szakaszjelleg: M > H Feltöltő (alsó) szakaszjelleg:

M
Kanyargó (közép) szakaszjelleg: M = H 20. feladat a) és b) a rajzba jelölve

c) A folyó a kanyarulat domború oldalát építi, a homorú oldalát pusztítja. A folyókanyarulatok fokozatos növekedése, majd átvágódása morotva tó (elfogadható: a kanyarulatok lefűződéséhez) kialakulásához vezethet. d) a metszet rajza e) kanyargó (közép-) szakaszjellegű. 21. feladat 1. C, 2. A, 3. B, 4. D, 5. C 22. feladat Deltatorkolata van: 1., 4., 6., 7., 10., 12. Tölcsértorkolata van: 2., 3., 5., 8., 9., 11. Az apály és a dagály szintkülönbségének nagyságától és a folyó hordalékának 29

mennyiségétől. Mert a kevesebb hordalék és az erős tengerjárás miatt kialakult mélyebb vizű tölcsértorkolatokban a hajók könnyen feljuthatnak a szárazföld belseje felé, a védett helyen kialakított kikötőbe. 23. feladat a) Bajkál-tó: vetődés

Bóden-tó: a gleccser által kimélyített és morénasánccal elgátolt

Balaton: vetődés

Szelidi-tó: morotvató

Gyilkos-tó: hegyomlás által elgátolt

Erie-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán

Arlói-tó: csuszamlással elgátolt

Tanganyika-tó: vetődéssel

Fehér-tó (Szeged): szél által elgátolt

Szent Anna-tó: krátertó

Tisza-tó: mesterséges tó

Ladoga-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán

b) árkos vetődéssel (tulajdonképpen. óceánközépi hasadékvölgyek voltak vagy lennének) c) a jég felszínformáló munkája nyomán 24. feladat a) feltöltődés (folyók, szél, mesterséges), lecsapolódás, kiszáradás, eutrofizáció b) fertő, mocsár, láp 25. feladat 1. láp 2. mocsár 3. fertő 26. feladat a) ártér: A

mentesített ártér: C

hullámtér: E

nyári gát: B

árvízvédelmi töltés: D b) Árvízkor védi a töltést a hullámzás káros hatásától, téli áradás esetén a jég pusztításától. c) A töltés szükség esetén történő megmagasítására, pl. homokzsákokból épített gát. Az árvízvédelmi töltés folyó felőli oldalára kell berajzolni. 27. feladat Szélsőségesebb vízjárású lesz a folyó. Hamarabb következhet be hirtelen áradás, árvíz.

30

Indoklás: A lejtőt borító növénytakaró fékezi a csapadék és az olvadékvíz gyors lefolyását. Mivel itt a növénytakaró és vele együtt a talajtakaró is jelentősen megsérült, ez a fékező hatás erősen csökken. 28. feladat Érvek az építkezés mellett: •

A vízjárás kiegyenlítettebbé válik, csökken az árvízveszély.

•

Az ipar és a mezőgazdaság vízigényének kielégítése.

•

Haltenyésztés, halászat.

•

Üdülőkörzet kialakítása, idegenforgalom, vízisport.

•

Új munkahelyek teremtése.

Negatív hatások: •

A talajvízszint megemelkedése, szikesedés veszélye.

•

Nagyobb terület esetleg termőföld víz alá kerül.

•

Az építkezéssel járó nehézségek (pl. zaj, por, a nagy tehergépkocsik megrongálhatják a közutakat, a megnövekvő tehergépkocsi-forgalom okozta környezetszennyezés).

•

Hosszútávon: a tározóban meginduló feltöltődési folyamat.

29. feladat Szennyezőanyag Nitrit, nitrát

A szennyeződés forrása

Hatása

Nitrogéntartalmú műtrágya,

Mérgező anyagok, különösen

szerves trágya, háztartási

a csecsemőkre veszélyesek,

szennyvíz

súlyos esetben fulladást okozhatnak

Foszfát Olaj

Mosószerek, foszfáttartalmú

Az eutrofizációt gyorsítják

műtrágyák

fel.

Tankhajók, tengeri

Nagy felületen szétterülve

kőolajmezők kitermelése

elzárja a vizet a levegőtől, oxigénhiányt és az élővilág pusztulását okozza.

31

30. feladat 1. Északi-tenger 2. Botteni-öböl 3. Égei-tenger 4. Adriai-tenger 5. Boszporusz 6. Dardanellák 7. Gibraltári-szoros 8. Ladoga-tó 9. La Manche 10. Szajna 11. Rhône 12. Visztula 13. Elba 14. Volga 15. Dnyeper 16. Ebro, 17. Loire 18. Temze 19. Pó 20. Duna–Majna–Rajna-csatorna 31. feladat lepusztítás → szállítás → felhalmozás szállítóközeggel szél

víz

jég

szállítóközeg nélkül csuszamlás

kőfolyás

32. feladat Az a magassági szint, amely felett több hó hull le, mint amennyi elolvad. Átmenet a hó és a jég között. (A felhalmozódott, összepréselődött hóból az olvadás és a fagyás gyakori ismétlődésének hatására alakul ki.) A jég által szállított és felhalmozott hordalék (törmelék). A jég által lepusztított területeken található, keményebb, ellenállóbb kőzetekből álló, a környezetből kiemelkedő, legömbölyített sziklahátak. (A gleccservölgyekben is van vásottszikla.) 33. feladat Aláhúzva: térítő. Indoklás: mert kevesebb a csapadék. Aláhúzva: kontinens belsejében. Indoklás: az óceántól távolodva csökken a csapadék mennyisége, és a fokozódik a kontinentalitás miatt nő a hőmérséklet ingása, így több hó olvad el. Aláhúzva: a déli oldalon. Indoklás: mert nagyobb hajlásszögben érik a napsugarak, ezért jobban felmelegszik.

32

34. feladat Bekarikázva 2. Indoklás: Mert a korábban kialakult V keresztmetszetű folyóvölgyeket foglalta el, és alakította U alakúra a jég.

7. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG 1. feladat (A Kiruna, B Budapest, C Róma, D Lagos) 1. -, 2. D, 3. -, 4. B, C, 5. D, 6. A, 7. A) hideg, B) mérsékelt, C) mérsékelt, D) forró Nem, mert csak a napsugarak hajlásszögét ismerjük, ez alapján csak a szoláris éghajlati övek nevezhetők meg. A valós éghajlathoz ismerni kellene a módosító tényezőket. 2. feladat a) 1. forró övezet, térítői öv 3; 2. forró övezet, átmeneti öv 1; 3. forró övezet, egyenlítői öv 4; 4. forró övezet, monszun vidék 2. b) 1. szavanna, 2. (trópusi) monszun, 3. sivatagi, 4. egyenlítői c) 1. térítői öv, 2. egyenlítői öv, 3. átmeneti öv, 4. térítői öv, 5. monszun vidék, 6. átmeneti öv 3. feladat 1. A, C, 2. B, D, 3. C, 4. D, 5. D, 6. B, 7. A, 8. A, 9. B, 10. B, D, (C), 11. A, D, 12. A 4. feladat Az egyenlítői övre. Mert reggel hat órakor kel és este hat órakor nyugszik a Nap. Meleg van, és nagyon magas a páratartalom. (A verejték nem párolog el a bőrről, és a leírás szerint nincs hűsítő hatású szél sem).

33

Az erős napsugárzás hatására gyorsan emelkedő hőmérsékletű levegő magába tudta fogadni a vízgőzt. A felmelegedés hatására meginduló felszálló légáramlás vezetett a felhő-, illetve a csapadékképződéshez. Gomolyfelhő Aláhúzva: Kongó, Amazonas 5. feladat Észak-Afrika: C, Szahara: D, Szavanna: A, Egyenlítő vidéke: B passzátszélrendszer az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i irányból berajzolt nyilak. aláhúzva: január A kontinens déli területe, a d. sz. 10° környéke a legcsapadékosabb. 6. feladat Terület

Éghajlati öv /

Természetes

terület

növénytakaró

Kongó-medence

egyenlítői

trópusi esőerdő

Szudán

átmeneti

szavanna

Szahara

térítői

sivatagi, félsivatagi

A Földközi-tenger

mediterrán

keménylombú erdő

mediterrán

keménylombú erdő

partvidéke Fokföld tengerparti sávja 7. feladat ƒ

Négy évszak váltakozása.

ƒ

A nyugatias szelek uralma.

ƒ

Nem delel merőlegesen a Nap, de minden nap felkel, illetve lenyugszik.

8. feladat a) 1. mediterrán, 2. (szubtrópusi) monszun b)

34

c) A mediterrán éghajlat a kontinensek nyugati, a monszun éghajlat pedig a kontinensek keleti oldalán alakul ki a meleg mérsékelt övben. d) mediterrán

(szubtrópusi) monszun 2., 5., 10.

1. 7. 9.

3., 4., 6., 8

9. feladat Éghajlatok sorrendben: 3. óceáni; 1. nedves kontinentális; 2. száraz kontinentális; 4. mérsékelt övezetei sivatagi; 1. nedves kontinentális Talajok sorrendben: óceáni égh.. kilúgozott barna erdőtalaj; nedves kontinentális égh.: barna erdőtalaj és foltokban feketeföld; száraz kontinentális égh.: feketeföld, illetve a szárazabb puszták területén gesztenyebarna mezőségi talaj, mérsékelt övezeti sivatagi égh.: (sivatagi és félsivatagi) váztalajok; nedves kontinentális égh.: barna erdőtalaj I. nyugati szél, II. monszunszél 10. feladat Gazdálkodási forma

Jellemző termesztett növények, tenyésztett állatok

Hideg mérsékelt öv

8., 9.,

1.,

Óceáni terület

15.

5., 6., 10. 13.

Mérsékelten szárazföldi terület

12.,

4., 7., 10., 11.,13.

35

Szárazföldi terület

12.,

4, 7., 10., 11.

Szélsőségesen szárazföldi terület

2.

3., 14

11. feladat a) A júliusi középhőmérséklet kelet felé fokozatosan nő, a januári pedig egyre csökken. b) A nyugati partvidéken közelítőleg 10 oC, a keleti oldalon pedig 35-37 oC. Az évi közepes hőingás kelet felé fokozatosan nő. c) A csapadék mennyisége kelet felé csökken. d) Az óceántól való növekvő távolság; az óceán felől nedves, enyhe levegőt hozó nyugati szél kelet felé csökkenő hatása. 12. feladat 3., 2., 1., 5., 4. 13. feladat Igen. A kontinens észak-déli nyitottsága miatt a hideg sarkvidéki légtömegek eljuthatnak a déli szubtrópusi területekre is. A fagyok komoly károkat okozhatnak az ültetvényekben. 14. feladat 1. Hegyvidéki, a magasságtól függő övezetes növényzet 2. sarkköri (tundra), tundra növényzet

3.

3. tajga, fenyőerdő (tajga) 4. mediterrán, örökzöld, keménylombú erdő

1.

5. óceáni, lombhullató erdő (főleg bükkös)

2.

6. nedves kontinentális, lombhullató erdő (főleg tölgyesek) 7. száraz kontinentális, erdős és füves puszta (sztyepp) 15. feladat sarkvidéki öv, állandóan fagyos éghajlat Antarktisz, indoklás: Mert a leghidegebb hónap július (az északi félgömb nyarán a déli félgömbön tél van). 16. feladat 1. Összefüggő lombhullató erdőségek, főleg tölgyesek. 36

2. Bükkösök és foltokban megjelenő fenyőfélék jellemzik. 3. Fenyőfélék uralkodnak. 4. Törpefák, lágy szárú virágos növények. 5. Mohák, zuzmók, hidegtűrő virágos növények. 17. feladat a) A trópusi övezetben, ahol a hegy lábától indulva juthatunk el az állandó hó és jég birodalmába. b) Az ilyen mértékű csökkenés 100 méterenként történik. c) a hóhatár felett: a jég és a fagyaprózódás a hóhatár és az erdőhatár között: az aprózódás, a szél, a csapadék leöblítő hatása az erdőhatár alatt: a folyók d) bányászat, erdőirtás, víztározók és vízerőművek építése, az idegenforgalmat szolgáló építkezések (sípálya, sífelvonó, stb.), útépítés (alagút, viadukt), stb. 18. feladat a Baktérítőn Mert a Baktérítő mentén kevés a csapadék. A zavartalan napsugárzás hatására pedig erősebb a felmelegedés. A Baktérítőtől dél felé haladva fokozatosan csökken a hóhatár magassága. az északi lejtőn Indoklás: Mert a déli félgömbön az északi lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak. 19. feladat Banán Brazília, Guatemala, (India) Kávé Brazília, Etiópia,(India, Indonézia) Tea India Rizs Indonézia, (India) Datolya Irak Citrom Olaszország Narancs Olaszország Kakaó Ghána, (Indonézia, Brazília) (Megjegyzés: A zárójelbe tett országok említése is elfogadható.)

37

TÁRSADALOMFÖLDRAJZ 8. NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ 1. feladat a) okok: A: a mostoha, hideg éghajlati viszonyok, a hatalmas, zárt fenyőerdők (északi fekvés) B: a szárazság, a sivatagi körülmények C: az áthatolhatatlan, sűrű növényzet, esőerdők, a forró, párás, nehezen elviselhető éghajlat D: magashegységek, a nagy tengerszint feletti magasság, a domborzati adottságok b) 1. I, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I 2. feladat 1. C, 2. B, 3. C, 4. A, 5. B, 6. D, 7. C, 8. D, 9. B, 10. A 3. feladat a) A születések száma 1000 főre vetítve. 5 000 000/ 1000 x 80 vagy 5 000 000 x0,08 = 400 000 fő született egy évben b) rossz életkörülmények, rövid születéskor bárható élettartam, magas csecsemőhalandóság, járványok, betegségek, éhínségek, (más hely indok megnevezése is elfogadható) c) nő a születéskor várható élettartam d) népességrobbanás, demográfiai robbanás e) Ázsia majd Afrika f) India g) A népességnövekedés üteme a 21. század elejéig nőtt, majd ezen a szinten megállt, az előrejelzések szerint a növekedési ütem csökkenése várható. 1805 1927 1959 1974 1987 1999 2011 2025 2050

1 2 3 4 5 6 7 8 9

38

4. feladat A. természetes szaporodás B. népességrobbanás C. korfa D. népsűrűség E. korszerkezet 5. feladat 2007: Európa: 10,5; Ázsia: 61,1; É-Amerika: 5,2; Latin-Amerika: 8,8; Afrika: 13,9; Ausztrália: 0,5 % Európa Latin-Amerika Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália-Óceánia népességének aránya a világ népességében növekedni fog. Bár továbbra is Ázsia marad a legnépesebb kontinens, aránya a világ népességében fokozatosan csökken. Európa és Észak-Amerika részesedése a világ népességéből egyre alacsonyabb lesz. A világ népességének egyre nagyobb hányada él majd a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken. 6. feladat a) A) születések száma B) halálozások száma C) természetes szaporodás b) 1. I., 2. II., 3. I., 4. IV., 5. IV., 6. II., 7. III., 8. III, 9. IV., 10. IV.

39

7. feladat a) Afrika b) Európa c) Ázsia, mert ezen a kontinensen él a Föld népességének többsége (mintegy 60 %-a). d) Bekarikázva: 1., 3., 6., 7. 8. feladat IV. szakasz -4 ‰ Ez a korfa az öregedő korszerkezetű társadalmakra jellemző. A fiatal korcsoportok létszáma csökken, az idős korcsoportok aránya nő. Az ország lakosainak száma csökken. Magyarország 9. feladat a) Nőtt a várható élettartam. indoklás: javuló életkörülmények, javuló orvosi ellátás b) A fejlett országokban magasabb a születéskor várható élettartam. c) Bolíviában d) Korszerű, magas színvonalú orvosi és szociális ellátás, életmód és gondolkodásmód, egészségesebb táplálkozási szokások. e) A nők várható élettartama magasabb. Özvegy nőkből (nő többlet) India. A társadalmi, kulturális szokások miatt. A nőkre hárul a nehéz életkörülmények mellett a nagy létszámú család ellátása, a gyermekek felnevelése, és sok esetben az élelmiszerek megtermelése is. 10. feladat a), b) Munkavállalási korú: 15 évesnél idősebb, de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő népesség. 3., 4., 5. Aktív kereső: A társadalmi és a gazdasági élet különböző területein ténylegesen munkát végző munkavállalási korú népesség. 5. Kereső népesség: A munkavállalási korúak és a nyugdíjasok együttesen. 1., 5.

40

Eltartott népesség: A munkavállalási kornál fiatalabbak, a tanulók, a háztartásban élő, munkahellyel nem rendelkező nők és a nyugdíjasok. 1., 2., 3., 4., Nyugdíjas korú: A munkavállalási kornál idősebb, a nyugdíjkorhatárt betöltött népesség. 1., A fiú eltartottból aktív keresővé válna. 11. feladat Népességmozgás ideiglenes népességmozgás

végleges népességmozgás

belföldi

belföldi

nemzetközi

pl. ingázás,

pl. vendégmunka,

turizmus

turizmus

pl. városodás,

nemzetközi pl. kivándorlás,

városból falura költözés,

bevándorlás,

kitelepítés,

kitelepítés,

betelepítés

betelepítés, menekültek letelepedése

12. feladat 1. B, 2. D, 3. C, 4. B, 5. A, 6. D, 7. C, 8. A, 9. B, 10. A 13. feladat A városok számának, és a városban élő népesség arányának növekedése. A városi életforma, életmód elterjedése. A város vonzáskörzetébe tartozó települések együttese. A településeket szoros társadalmigazdasági kapcsolat fűzi a városhoz. A nagyvárosok és agglomerációik fokozatos növekedésével kialakult hatalmas, összefüggő településrendszer. A modern csúcstechnika kifejlesztésére mesterségesen létrehozott település, amelyben biztosítják az ehhez szükséges szellemi erőforrást és a legmodernebb technikai feltételeket is. 14. feladat A) Hódmezővásárhely 3. B) Dorog 1., 2. 41

C) Sárospatak 5. D) Miskolc 1., 7. E) Szeged 4., 5., 7. F) Balatonfüred 8. G) Szolnok 1., 4., 7. H) Dunaújváros 1. I) Esztergom 1., 4., 6. 15. feladat Ázsiában a fejlődő országok csoportjára Afrikát Ausztráliára Tokió: 32 602 674 fő, Mumbai: 21 198 543 fő 16. feladat a) Nigéria, Mexikó b) Az egyre nehezebbé váló megélhetés a mezőgazdaságban. Az esetleges munkalehetőség a városban. c) Előnyös változás: jobb orvosi ellátáshoz juthatnak, tanulási lehetőség Nehézségek: a képzettség hiánya miatt bizonytalan a munkához jutás. Az alkalmi munka nem jelent biztos jövedelmet. Komoly nehézséget jelent a lakóhely biztosítása is. d) Fejlett országok: 3., 5.,6., 8. Fejlődő országok: 1., 2., 3., 4., 5., 7. 17. feladat bolygóváros alvótelepülés ellenvárosodás 18. feladat A) városközpont (city) 1. C) belső lakóöv 2. D) külső munkahelyöv 7. B) külső lakóöv 8. E) helyi alközpont 4. G) elkerülő gyűrű (út) 3. F) bevásárlóközpont 9. H) szabadidőközpont 5. I) ipari park 6. 42

19. feladat 22 000 - 17 100 = 4 900 fő bevándorlásnak / a pozitív vándorlási egyenlegnek több munkalehetőség, magasabb színvonalú szolgáltatások, több kulturális esemény, nehézkes bejárás (dugók, zsúfoltság), kevesebb időt töltenek utazással, kevesebbet kell költeni utazásra. sikeres városrehabilitációs programok (más helyes ok megnevezése is elfogadható) szuburbanizáció, reurbanizáció mintegy 188 372 fő, itt található a legtöbb külföldi cég központja, nemzetközi repülőtér, a pénzügyi és a gazdasági élet központja, jó kapcsolati tőke lehetőség, magas színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások, külföldiek számára képzést nyújtó egyetemek (más helyes indoklás is elfogadható) 20. feladat 4. 1., 3. 2., 5. 21. feladat a) A) iszlám, B) kereszténység, C) hinduizmus, D) zsidó, E) buddhizmus b) Tóra – zsidó, Biblia – keresztény, Korán – iszlám c) Mekka: iszlám Jeruzsálem: keresztény, iszlám, zsidó Medina: iszlám 22. feladat angol, spanyol, francia, arab, kínai, orosz 23. feladat a) Az állampolgárok tartós, történelmileg kialakult, politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális közössége. Összetartója a közös terület, a gazdaság, a történelmi múlt, a nyelv és az államszerkezet. b) Egy adott államban élő, de nem a többségi nemzetalkotó népességhez tartozó közösség. A nyelv, a kultúra, a közös történelmi múlt köti össze őket. c) Olyan népcsoport, amely rendelkezik az összetartozás tudatával. Sajátos kulturális 43

hagyományai, nyelve megkülönbözteti más népektől, de nincs minden esetben önálló állama.

9. A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE 1. feladat Természeti tényezők: 2., 4., 8., 11., 12. Társadalmi tényezők: 1., 3., 5., 6., 7., 9., 10. 2. feladat természeti: tagolt tengerpart, kedvező éghajlat, termékeny síkság, bauxitlelőhely, kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, társadalmi: fejlett oktatás, kutatási tevékenység, az utóbbiakra alapozva szakképzett munkaerő nincs hazai energiaforrás, nem biztosított a megfelelő mennyiségű ipari víz, hiányzik a közlekedési hálózat a víz biztosítása a kisebb folyókon épített tározókkal vagy a karsztvízből; az energia biztosítása külföldről vásárolt energiahordozók, vagy importált villamos energia segítségével; a közlekedési hálózat kiépítése a hazai repülőgépipar A korszerűsített nemzetközi közlekedési útvonalakra, a kikötőre, az idegenforgalom szempontjából kedvező természeti adottságokra (éghajlat, tengerpart) és az oktatási hagyományokra alapozva. A bauxit kitermelését kísérő építkezések miatt további erdőpusztulás; a karsztvíz esetleges felhasználása miatt a karsztvízforrások hozamának csökkenése; az esetleges mesterséges víztározók építése miatti környezetátalakítás; a timföldgyártás során keletkező veszélyes vörös iszap elhelyezése; a megnövekvő tranzit- és kikötőforgalom környezetszennyezése aláhúzva: narancslé, bor, olívaolaj, halkonzerv, mazsola 3. feladat a) Egy ország gazdasága által belföldön megtermelt, ill. létrehozott termékek és szolgáltatások összértéke.

44

b) A GNI (gross national income, magyarul bruttó nemzeti jövedelem) a GDP-ből származtatott mutató. Számítása során figyelembe veszik a külföldről kapott jövedelmeket, és a levonják a kiáramlott jövedelmeket c) Ha USA dollárban vagy euróban és 1 főre vetítve adják meg az adatokat. d) Bekarikázva: 2., 3. e) Az ország jelentős külföldi érdekeltségekkel (pl. cégei jelentős külföldi működőtőkebefektetők) rendelkezik, amelynek jövedelmét hazautalják a külföldön tevékenykedő cégek. 4. feladat GDP + a hazai vállalkozások külföldi leányvállalatainak hazautalt jövedelme – külföldi tulajdonú cégek bevételének kivitele az országból = GNI 5. feladat Aláhúzva: 15000 USD/fő, csecsemőhalandóság: 2,75‰; fő halálozási ok: szív- és érrendszeri betegségek (41%) Bekarikázva: Népsűrűség: 300 fő/km2 6. feladat Bekarikázva: a, d, e, f, h 7. feladat a) A gazdasági szerkezet azt mutatja meg, hogy az egyes szektorok milyen arányban járulnak hozzá a GDP előállításához. b) Nehézipar Alapanyag-

Könnyűipar

Élelmiszeripar

3, 4, 10

11, 13

15

1, 5. 8

2, 6

7, 9, 12,

gyártás Feldolgozóipar 8. feladat Primer 1., 5.

Szekunder 2., 4.

Tercier 6.

45

Kvaterner 3.,7.

9. feladat a) A keresőképes aktív népesség megoszlása a gazdasági szektorok (ágazatok) között. b) A) primer szektor B) tercier szektor C) szekunder szektor D) negyedik (kvaterner) szektor c) A primer szektor szerepe fokozatosan csökken. Az iparban dolgozók aránya kezdetben növekszik, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő itt talál munkát. Egy bizonyos szint elérése után az iparban dolgozók aránya is csökkenni kezd, és egyre többen áramolnak át a szolgáltatásba. d) Foglalkozási átrétegződés e) A korai iparosítás szakaszának jellemzői. 10. feladat A:

B:

A fejlett országokra jellemző: A, a fejlődőkre B 11. feladat aláhúzva: fejlődő országok a mezőgazdaságban ok: a piacok elvesztése, külföldi verseny, elaprózódó birtokszerkezet (más helyes indok is elfogadható) a rendszerváltás (piacgazdaságra való áttérés, privatizáció) 2., 3.

46

12. feladat Az ipar szerepe a gazdaságis szerkezetben és a foglalkoztatás szerkezetben lassan csökken, a gazdaságban a vezető szerepet a szolgáltató ágazatok, az információ-technológia (az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése) válik meghatározóvá. Az Amerikai Egyesült Államok 13. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. H, 6. H, 7. I, 8. H, 9. I, 10. H 14. feladat 1. a) b) d) 2. b) c) 3. c) d) 4. a) b) c) 5. a) b) c) d) 15. feladat a) a) G, b) D, c) C, d) E, e) B, f) A, g) F, h) H Mert a megtermelt mennyiség az ország népességéhez viszonyítva bőséges, ezért jelentős a kivitel. A nagy, és gyorsan növekvő népességszám miatt a jelentős termésmennyiség ellenére sem tudja ellátni az ország mezőgazdasága a lakosságot. A termelés mennyisége pedig a monszun kiszámíthatatlansága miatt erősen ingadozó. 16. feladat Nem állapítható meg. Hollandiára a fejlett, intenzív árutermelő mezőgazdaság jellemző. A magas termésátlagok elérésében a gépesítettség mellett a nagyarányú műtrágya-felhasználásnak is szerepe van. Ausztráliában ma is jelentős az extenzív (külterjes) mezőgazdálkodás, amely kevesebb műtrágyát igényel. A nagyobb termőterület és a viszonylag kisszámú népesség sem teszi szükségessé a nagyobb arányú felhasználást. Az Asszuáni-gát megépítése után elmaradt a Nílus áradásának köszönhető talajerőutánpótlás. A termelés biztosításában ezért egyre fontosabb szerepe lett a műtrágyának. Nagyobb népességű, sűrűn lakott ország, kevés a művelhető földterület. A népesség 47

megfelelő színvonalú ellátásához szükség van az egyre intenzívebb gazdálkodásra. 17. feladat Elsődleges energiahordozó, energiaforrás: 1., 3., 4., 6., 7., 8., 9., 10., 12. Másodlagos energiahordozó, energiaforrás: 2., 5., 11. Megújuló energiahordozók: 3., 4., 8., 9., 12. 18. feladat Európa és Észak-Amerika Ázsia és Afrika Ok: Jelentős az energiahordozók kitermelése (kőolaj, földgáz, kőszén). A kontinensek országainak túlnyomó része a fejlődő világhoz tartozik. Fő bevételi forrásuk az energiahordozók értékesítése. energiatermelés: legnagyobb Ausztráliában legkisebb: Afrikában energiafelhasználás: legnagyobb Észak-Amerikában

Legkisebb: Afrikában

A fejlett gazdasággal rendelkező országok esetében magasabb az egy főre jutó energiafelhasználás. Ázsiában és Dél-Amerikában. Itt fejlődő országok erőteljesebb gazdasági fellendülése várható. 19. feladat A kőolaj aránya. Indoklás: A kőolaj világpiaci árának jelentős emelkedése. A véges, néhány évtizedig elegendő készletek miatt szerepe vegyipari alapanyagként ma már sokkal fontosabb (üzemanyag, műanyagok stb.). Az egyéb energiahordozóké (megújuló energiahordozóké). Indoklás: Elfogynak a fosszilis energiahordozók, nő a megújulók iránti igény. A hagyományos energiaipar rendkívül környezetszennyező, a környezettudatosság miatt is nő a megújulók aránya (egyezmények). A Zöld c) A csernobili és egyéb katasztrófák után megrendült a bizalom az atomerőművek biztonságos működésében. Több országban atomerőműveket zártak be, és leállították a fejlesztési programokat. Problémát jelent a radioaktív hulladékok megfelelő elhelyezése. Eközben sokat javult a hagyományos erőművek hatékonysága is. Aláhúzva: nem megújuló Mert ma még többnyire kis hatásfokkal és nagyon drágán működnek. Az elterjedésüket 48

technikai-technológiai problémák is nehezítik. 20. feladat 1. A, C 2. A, C) 3. A, B, C, D 4. B, C, D 21. feladat 1. A, 2. C, 3. D, 4. B 22. feladat 1. háziipar 2. kézműipar 3. gyáripar 4. alapanyagipar 5. feldolgozóipar 6. iparszerkezet 23. feladat Helyi nyersanyagra (kőszén, vasérc,) települt nehézipari iparvidékek. Hagyományos (nehézipari) iparvidéknek. Bányászat, vas- és acélkohászat, nyersanyagigényes gépipari ágazatok. A nyersanyagkészletek kimerülése, dráguló kitermelése. A feldolgozóipar csökkenő nyersvas és az acél kereslete. 1. Nápoly, 2. Bréma, 3. Glasgow, 4. Liverpool, 5. Genova Ezek a kikötők a vas- és acélgyártás újabb központjai. A hagyományos iparvidékek hanyatlásával egy időben fejlődésnek indult alapanyaggyártás az olcsó, a kikötőkbe érkező importált nyersanyagokra települt. 24. feladat Döntés: Béhegy Indoklás: Jobb közlekedésföldrajzi és egyéb infrastrukturális adottságok. A tervezett tevékenységeknek jobban megfelel a munkaerő képzettsége. A gépkocsigyártásban tervezett 49

fejlesztői munkához kedvezőbb hátteret ad a műszaki felsőoktatás (K+F tevékenység jobb feltétele). Nagyobb helyi fogyasztópiac. 25. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. I 26. feladat Az a tevékenység, amelynek célja egyrészt a tudományos és technikai ismeretek folyamatos bővítése, másrészt az ismeretek termelési-gazdasági alkalmazhatóságának kidolgozása, a termelés folyamatának állandó korszerűsítése. A fejlettebb gazdasággal rendelkező országok a GDP-jük nagyobb százalékát költik K+F tevékenységre. Szlovénia Észak-Európa, Nokia, Ericsson 1. Koreai Köztársaság, 2. Görögország, Lengyelország (a volt szocialista országok bármelyikének említése elfogadható) 27. feladat 1. a), c), d) 2. a), b), d) 3. a), b), c) 28. feladat Gazdasági szolgáltatások

1., 3., 7., 10.

Társadalmi szolgáltatások

2., 6., 8., 9.

Személyes szolgáltatások

4., 5.,

29. feladat A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények összessége, amelyek közvetlenül nem vesznek részt az anyagi javak előállításában. Az infrastruktúra teremti meg a szolgáltató tevékenységhez szükséges technikai feltételeket, eszközöket.

50

30. feladat 1. D, 2. B, 3. D, 4. A, 5. B, 6. C, 7. B, 8. D, 9. C, 10 A 31. feladat repülőgépen kamionon tartálykocsiban vasúton speciális szállítójárművel közúton csővezetéken hűtőhajóval vasúton hűtőkocsiban vagy repülőgépen 32. feladat 1. A, 2. B, 3. A, 4. B, 5. A 33. feladat Megfelelő minőségű közút, villany, ivóvíz, csatorna, gáz, hulladékszállítás, telefon vagy egyéb elektronikus elérhetési lehetőség Munkalehetőséget teremt a faluban (pl. felszolgáló, szakács, kertész). A vállalkozás jövedelme után befizetett helyi adó, a vendégek által befizetett üdülési adó növeli a település bevételeit. A panzió és a vendégek igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat (pl. posta, gyógyszertár, pék, fuvarozó, orvos). Ezzel ugyancsak újabb munkalehetőséget ad a falu lakosainak. A szolgáltatások iránti igény megnövekedése hozzájárul azok minőségének, színvonalának javulásához. A sikeres vállalkozás másokat is újabb vállalkozások indítására ösztönözhet. A szépen felújított épületben működő szálloda hozzájárulhat a környezeti kultúra fejlődéséhez (pl. közterületek parkosítása, tatarozás). 34. feladat 1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. I, 6 H, 7. I 35. feladat I. A kakaóbab ára emelkedik. Aláhúzva: a kakaótermelőknek 51

II. Túlkínálat lesz a piacon, ezért csökken a kőolaj világpiaci ára. Ez csökkenti az olajtermelő országok hasznát. A termelők az ár újbóli emelése érdekében csökkentik a kőolaj kitermelését. Így csökken a kínálat. Ha a kínálat nagyobb mértékben csökken, mint a kereslet, ez a kőolaj világpiaci árának újbóli emelkedéséhez vezet. 36. feladat 1973: 2. 1979 és az utána következő időszak: 3., 4., 6. 1982 és az utána következő időszak: 1. 7. 8. Az 1990-es évek: 5. 9. 2008-ban kirobbanó pénzügyi válság: 10. 37. feladat a) 1. A technológia, ezen belül a kommunikációs technológia gyors fejlődése. 2. A transznacionális vállalatok világgazdasági szerepének növekedése. 3. A pénz (pénzpiaci spekuláció) világgazdasági szerepének felerősödése. b) Kedvezőtlen hatás a nemzeti sajátosságok, a kulturális értékek, a hagyományok elvesztése. Kedvező hatás a szabad és gyors információáramlás lehetősége, a külföldi szolgáltatások igénybevételének lehetősége. 38. feladat Bekarikázva: 1., 4., 5., 7., 8. 39. feladat 1. E, 2. D, 3. C, 4. B, 5. F, 6. A 40. feladat Az olajiparban. Az USA vállalatai. Veszteségessé vált. Kína. Alapanyagot és energiát biztosítanak a gazdaság számára. Az ipar gyors fejlődése hatalmas energiaigénnyel jár. A lakosság életszínvonalának emelkedése ugyancsak növeli az energiafelhasználást. 52

41. feladat 1. kedvezményes (preferenciális) vámövezet: B 2. szabadkereskedelmi övezet: D 3. vámunió: C 4. közös piac: F 5. gazdasági unió: E 6. politikai unió: A 42. feladat ASEAN: 2., 6. NAFTA: 2., 3. EU: 4., 5., APEC: 1., 2. 43. feladat Olyan óriásvállalat, amelynek egy adott országban van a központja, de a tulajdonukban lévő leányvállataik más országokban is működnek. Termelésüket országhatároktól függetlenül, világméretekben szervezik meg. Mert képesek kihasználni az egyes országok eltérő, kedvező adottságait. Az egyes termékeket mindig ott állítják lelő, ahol azok világviszonylatban a legkisebb költséggel és a legnagyobb haszonnal termelhetők meg. 44. feladat Több országban hozott létre üzemeket. A minél nagyobb haszon és a piac megtartása érdekekében hozza meg a döntéseit (fúzió, elbocsátások). A nagyobb hasznot hozó, újabb térségekbe telepít új üzemeket és bezárja a kevésbé jövedelmezőket. Olcsóbb, szakképzett munkaerő. Gyorsan bővülő felvevőpiac. A térség jelenleg az elektronikai, számítástechnikai ipar egyik központja, ami megteremti a kooperáció lehetőségét más cégekkel. Ázsia leggyorsabban fejlődő kereskedelmi, pénzügyi központja, fejlett sokoldalú szolgáltatással, magas színvonalú infrastruktúrával. Számos más elektronikai cégnek van itt regionális központja. Adóparadicsom. A szűkülő piacon kevesebb cég tud megélni, az egyesítéssel pedig csökken a konkurencia. Az egyesítéssel csökkenthetők a termelés költségei, nagyobb mennyiségben és olcsóbban 53

állíthatók elő a termékek. Az egyesítés és az európai üzemek bezárása átszervezést, a munkahelyek megszüntetését jelenti, munkanélküliséget okoz. Csökken a részvények árfolyama, elbizonytalanítja a befektetőket. 45. feladat a) Információtechnológia, hírközlés fejlődése; a pénzforgalom liberalizálódása; a termelés növekvő koncentrációja; a közlekedés fejlődése; az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának lehetősége b) Mert a globális termelés-szervezés fő haszonélvezői a TNC-k, működésükből adódóan ők tudják legjobban kihasználni a szabad áru, szolgáltatás és tőkeáramlás előnyeit. c) Olyan termékeket, amelyek napjainkban az egész világ fogyasztói társadalmában ismertek, gyakorlatilag a világon bárhol megvásárolhatók. Pl. Coca-Cola, Nokia (Samsung, LG) mobiltelefon, hamburger (Mc’ Donalds) 46. feladat 1. C, 2. B, 3. A, 4. C, 5. A, 6. B, 7. C, 8. B, 9. C, 10. C 47. feladat a) A fix kamatozású hitel kamata a futamidő alatt nem változik, a változó kamatozásúé nőhet és csökkenhet is. Az euró és a forint egymáshoz viszonyított értékét. b) 1. I., 2. I., 3. H, 4. I, 5.I 48. feladat 1. konvertibilis, 2. (valuta)árfolyam, 3. értéktőzsde, 4. Kvóta, 5. gazdasági integráció / gazdasági unió, 6. költségvetési hiány / államháztartási hiány 49. feladat Az árak általános és tartós növekedése, a pénz vásárlóértékének fokozatos csökkenése. (A forgalomban levő pénz mennyisége több, mint amennyi a gazdasági élet normális működéséhez szükséges.) Az infláció mértékét az árszínvonal egy időegységen belüli változásának nagyságával fejezik ki, ezt nevezzük árindexnek (mértéke %). 54

1. gerjeszti, 2. mérsékli, 3. gerjeszti, 4. mérsékli, 5. gerjeszti 50. feladat Valamely ország törtvényes fizetőeszköze, konkrét pénzneme. A nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz. Bármely más valutára szabadon átváltható valuta. A nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke. 51. feladat Ha egy külföldi útról hazatért turistának USA dollárja, azaz valutája van, akkor ezt a pénzt a bankban devizaszámlán helyezheti el. Ha a következő alkalommal Csehországba utazik, akkor erről a számláról valutát, azaz cseh koronát vehet fel. 52. feladat felértékelődött leértékelődött április 2. május 27. Nyert, mert a visszaváltáskor 101 072 forintot kapott. 53. feladat Szlovákia: szlovák euró, Ausztria: euró, Svájc: svájci frank, Franciaország: euró, Lengyelország: zloty 54. feladat 1. C, 2. A, 3. A, 4. B, 5. C, 6. B, 7. B 55. feladat 1. Folyószámla-vezetés. 2. Devizaszolgáltatás. 3. Hitelt, pénzügyi kölcsönöket nyújtanak az ügyfeleik számára (hitel- és kölcsönszolgálat). 4. Pénzügyi tanácsadói szolgáltatást nyújtanak 5. Részt vesznek az értékpapír-kereskedelemben.

55

56. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I, 6. I 57. feladat 1. New Yorki Értéktőzsde, 2. Tokiói Értéktőzsde, 3. Londoni Értéktőzsde A tőzsdei forgalom mérésére alkalmas mutató a New Yorki Értéktőzsdén. (Az első 30 meghatározó jelentőségű cég részvényárainak súlyozott átlaga.) BUX-index 58. feladat Olyan felhalmozott érték (pl. pénz, vagyontárgy), amely a tulajdonosa számára rendszeres jövedelmet termel. Az a tőke, amelyet a termelésbe fektetnek be, és ennek kapcsán a befektető tulajdonosi jogokhoz és profithoz (jövedelemhez) jut. 59. feladat 1. A, 2. A, 3. A, 4. B 60. feladat A kötvényvásárlás, mert annak kamatokkal növelt visszafizetését a kibocsátó garantálja. 61. feladat A forint leértékelődése: több forintot kell adni azonos mennyiségű külföldi valutáért, ezért többe kerülnek a nyersanyagok, megnő a termelés költsége. Ennek következtében drágulhat az előállított termék ára vagy ha erre nincs lehetőség, akkor csökken a vállalkozó nyeresége, sőt vesztesége is lehet. A nyersanyag felhasználás csökkentésére (pl. hatékonyabb termelés bevezetésére) is ösztönözhet. Annak a cégnek, amely Magyarországon termel, és külföldön értékesíti a terméket. 62. feladat Véországét. A hitelből a korszerű, a világpiacon keresett és magasabb áron értékesíthető termékeket előállító ipari ágazatokat kívánja fejleszteni. A hitel törlesztésének jobbak (biztosabbak) a feltételei. 56

63. feladat adó jövedelemadó és fogyasztásra kivetett adó költségvetés deficites (hiányos lesz) az államháztartás 64. feladat 1. H, 2. I, 3. I, 4. H, 5. I, 6. H, 7. I, 8. I, 9. H, 10. I 65. feladat Teljes magyar neve

Közismert rövidítése

Székhelye

Tevékenysége

ENSZ

New York

3.

IMF

Washington

2.

Világbank

IBRD

Washington

1.

ENSZ Nevelésügyi,

UNESCO

Párizs

8.

ENSZ Gyermekalap

UNICEF

New York

9.

Egészségügyi

WHO

Genf

11.

FAO

Róma

10.

WTO

Genf

4.

Nemzetközi Bíróság

______________

Hága

5.

Európa Tanács

______________

Strasbourg

7.

Észak-atlanti

NATO

Brüsszel

6.

Arab Liga

_______________

Kairó

13.

Kőolaj-exportáló

OPEC

Bécs

12.

Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Valutaalap

Tudományos és Kulturális Szervezete

Világszervezet ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezet Világkereskedelmi Szervezet

Szerződés Szervezete

57

Országok Szervezet 66. feladat Vállalat Royal Dutch Shell Exxon Mobil Wal Mart BP Chevron Total ConocoPhilips ING Sinopec Toyota Motors

Iparág, tevékenység Olajipar Olajipar Kereskedelem Olajipar Olajipar Olajipar Olajipar Biztosítási, banki szolgáltatás Olajipar Gépjárműgyártás

Ország Hollandia USA USA Egyesült Királyság USA Franciaország USA Hollandia Kína Japán

10. KONTINENSEK, RÉGIÓK, ORSZÁGOK FÖLDRAJZA 1. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. I, 6. H, 7. I, 8. I, 9. H, 10. H 2. feladat 1. A, 2. B, 3. B, 4. A, 5. B, 6. B 3. feladat Ősmasszívum

Röghegység

Gyűrthegység

Feltöltött alföld

1, 4.,6

2.

5.,7

3.

b) Mert a mai röghegységekhez hasonlóan az óidei hegységképződés során keletkezett, de a Pacifikus-hegységrendszer felgyűrődése során ez a hegység is átformálódott, formakincsében megfiatalodott. 4. feladat 1. Guyanai-hegyvidék 2. Andok 3. Brazil-felföld

58

4. Panama-csatorna 5. Karib-tenger Ősmasszívum 5. feladat A Baktérítő mentén kialakuló leszálló légáramlásnak, és a hegységeknek, amelyek útját állják nedvesebb tengeri légtömegeknek (orografikus okok). A hidegebb vizet szállító Humboldt-áramlás hűtő hatásának. 6. feladat a) A) Nyugati körzet, B) Déli körzet, C) Észak-atlanti partvidék, D) Közép-Nyugat E) Nagytavak b) 1. Dallas, 2. Miami, 3. New York, 4. Atlanta, 5. Washington, 6. Chicago, 7. Houston, 8. New Orleans, 9. Los Angeles, 10. San Francisco, c) a: 2, b: 6., c: 7., d: 1., e: 10. d) 1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5.H 7. feladat Mexikóváros – A Lap Paz – B Rio de Janeiro – C New York – D Los Angeles – E 8. feladat Atlanti part 6.,10, Nagy-tavak vidéke 1.,7., Közép-Nyugat 2., Déli körzet 4.,5.,9 Nyugati körzet 3., 8., 9. feladat Bekarikázva: 1. 2. 5. 6. 8. 9. 10.

59

10. feladat 1. C, 2. A, 3. A, 4 B. 11. feladat a) 1. Indonézia, 2. Tajvan, 3. Malajzia, 4. Dél-Korea, 5. Hongkong, 6. Thaiföld, 7. Fülöpszigetek, 8. Szingapúr b) első hullám: 2., 4., 5., 8. második hullám: 1., 3., 6., 7. c) 1. Hongkong, 2. Szingapúr, 3. Dél-Korea, 4. Malajzia, 5. Thaiföld, 6. Tajvan, 7. Fülöpszigetek, 8. Indonézia 12. feladat a) 1. Ural, 2. Dekkán, 3. Dél-kínai-hegyvidék, 4. Közép-szibériai-fennsík (Angara), 5. Tiensan, 6. Himalája, 7. Kaukázus, 8. Pamír 1. röghegység, 2. ősföld, 7. gyűrthegység 9. Kínai-alföld, 10. Hindusztáni-alföld, 11. Mezopotámiai-alföld, 12. Turáni-alföld alföld, feltöltött síkság, Takla-Makán, mérséklet övezeti sivatagi éghajlat. b) 14. Aral-tó, 15. Kaszpi-tenger, 16. Japán-tenger, kőolaj, peremtenger A tó vízfelületének csökkenése / kiszáradás Túlöntözés / vízigényes kultúrák termesztése / gyapottermesztés vízigénye (bármelyik válasz elfogadható) 13. feladat 1. C, 2. B, 3. C, 4. A, 5. C, 6. C, 7. B, 8. C, 9. A, 10. A, 11. D, 12. B, 13. B 14. feladat A helyes sorrend: 2., 3., 1., 4. 15. feladat 1. Nílus, 2. Egyiptom, 3. Vörös-tenger, 4. Madagaszkár, 5. Kongó, 6. Atlasz Eurázsiai-hegységrendszer Egyenletes vízjárás jellemzi. Nagy gát, Asszuáni-gát 60

16. feladat Egyiptom: 1., 4., 8. Nigéria: 2., 5., 6. Dél-afrikai Köztársaság: 3., 7., 9. 17. feladat a) 1. Urál, 2. Alpok, 3. Pireneusok, 4. Balkán-hegység, 5. Fekete-tenger, 6. Volga b) deltatorkolat c) óidő, aláhúzva: vetődés 18. feladat 1. B, 2. A, 3. A, 4. B, 5. A, 6. B, 7. B, 8. A 19. feladat 1957: 5., 1973: 1., 1981: 4., 1986: 7., 1991: 3., 1994: 9., 1995: 2., 1999: 6., 2002: 8. 2004: 11. 2007: 10. 20. feladat Ország

Főváros

Folyó

Ausztria

Bécs

Duna

Egyesült Királyság

London

Temze

Lengyelország

Varsó

Visztula

Csehország

Prága

Vlatva (Moldva)

21. feladat a) 1. La Manche 2. Szajna 3. Marseille 4. Rhone 5. Strasbourg 6. Pireneusok 7. Földközitenger b) Tölcsértorkolat, indoklás: nagy ár-apály szintkülönbség c) Az Európai Parlament székhelye 22. feladat Németország: 1., 2., 4., 5., 7., 10., 13., 14., 15. Olaszország: 3., 8., 12, Közös: 6., 9., 11 61

23. feladat Spanyolországra vonatkozik: 2., 4., 6., 7., 8., 9 24. feladat germán, szláv, újlatin 25. feladat 1. A, C, 2. A, B, C, D, 3. D, 4. C, 5 B, 6. B, D, 7. C, 8 B, D, 9. A, D, 10. A, C 26. feladat Milánó – Torino – Genova, kohászat, gépkocsigyártás, vegyipar, háztartási gépek gyártása, irodaszerek gyártása (bármelyik három említése elfogadható). 27. feladat Szénhidrogén-előfordulás: Norvégia

Vasérclelőhely: Svédország

Termőföld: Dánia

Erdő: Svédország, Finnország

Geotermikus energia: Izland

Vízenergia: Norvégia, Izland

28. feladat IKEA: bútor – Svédország; Volvo: közlekedési eszközök – Svédország; Ericcson: híradástechnika – Svédország; Nokia: híradástechnika – Finnország; Electrolux: háztartási gépek – Svédország; SKF: golyóscsapágy – Svédország; Lego: építőjáték – Dánia Ericsson, Nokia, Electrolux 29. feladat a) Rotterdam b) Ország

Melyik folyótorkolata

Tenger

Rotterdam

Hollandia

Rajna

Északi-t.

Antwerpen

Belgium

Schelde

Északi-t.

Marseille

Franciaország

Rhone

Földközi-t.

Hamburg

Németország

Elba

Északi-t.

Le Havre

Franciaország

Szajna

La Manche (Atlanti-ó.)

62

London

Nagy-Britannia

Temze

Északi-t.

c) elsősorban a tölcsértorkolat, kivétel Marseille d) kőolaj, ércek, szén, textilipari nyersanyagok és termékek, trópusi termékek e) Rotterdam, a Duna-Majna-Rajna-csatorna segítségével a Dunán egészen a Fekete-tengerig. Hollandia, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Románia, Bulgária, Ukrajna Rhur-vidék 30. feladat a) Az egykori NDK területe A nyugati területekhez képest fejletlenebb, kevésbé termelékeny és korszerű ipar, illetve a mezőgazdaság, az eltérő társadalmi-gazdasági fejlődésből adódó különbségek ma is érvényesülnek. b) Bréma és Hamburg jelentős kikötőváros. A behozott nyersanyagok (pl. ércek és kőolaj) legfontosabb fogadó- és feldolgozó állomásai. Fejlett, sokoldalú ipar és élénk kereskedelem jellemzi őket. Egykori Hanza városok. c) A Ruhr-vidék gazdasági jelentőségével. d) Hessen, Baden-Württemberg, Bajorország e) A dél-német területeken szakképzett munkaerőt igénylő korszerű iparágak indultak fejlődésnek (vegyipar, gépkocsigyártás, elektronika stb.). 31. feladat Cég

Termék, tevékenység

Központ

Opel

Gépjárműgyártás

Frankfurt

BASF

Vegyipari termékek

Ludwigshafen

BMW

Gépjárműgyártás

München

Siemens

Elektronika, híradástechnika,

München

háztartási gépek, ipari berendezések Daimler-Benz

Gépjárműgyártás

Stuttgart

Bosch

Elektronika, elektromos gépjármű

Stuttgart

alkatrészek, szerszámok, háztartási gépek

63

32 . feladat 1. C, 2. B, 3. A, 4. B, 5.A, 6. A, 7. C, 8. B, 9. C, 10 A 33. feladat 1949: Az NDK és az NSZK megalakulása 1991: A két német állam újraegyesítése 34. feladat Eladósodás, korszerűtlen energia és nyersanyag igényes ipar, elszakadás a világpiaci folyamatoktól, alacsony termelékenység, elhanyagolt infrastruktúra (Bármelyik három megnevezése elfogadható.) A szocialista országokat tömörítő gazdasági szervezet (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), 1949-1991 35. feladat 1. A, B, C, D

2. A, C, D

3. A, B, C, D

4. A, B, C

5. A, B, C

36. feladat Csehország

Szlovákia

1., 4., 5., 6, 8., 9., 10., 12., 14., 16., 17.

2., 3., 7., 11., 13., 14., 15., 18.,21.

Mindkét országra jellemző: 19., 20. b) A Volkswagen-művek. c) A sör, Plžen. 37. feladat a) 1., 3., 4.,b) 4, c) 1., d) 4., e) 1., f) 2., g) 3., h) 3 38. feladat a) Ipari körzet neve

Adottságok

I. Északnyugati

1., 2., 3, 4.,

II. Központi

4., 5, 6., 7., 8.

III. Volga menti

10., 11., 12., 14., 15.

64

IV. Uráli

8., 13., 14.

V. Szibéria

1., 7., 8., 9., 11., 12., 15.,

b) Donyeci-medence, Ukrajna c) Szibéria és Távol-Kelet d) Északnyugati–körzet, Uráli-körzet 39. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I., 6. H, 7. H 40. feladat ország

gazdaság

ország

gazdaság

Stuttgart

Németország

5.

Salzburg

Ausztria

3.

Bern

Svájc

1.

Birmingham

Nagy-Britannia

4.

Strasbourg

Franciaország

2.

Skopje

Macedónia

1.

Dubrovnik

Horvátország

3.

Donyeck

Ukrajna

4.

Hága

Hollandia

2.

Ostrava

Csehország

4.

41. feladat 1. Törökország, 2. Egyiptom, 3. Svájc, 4. Izrael, Irán 5. Lichtenstein, 6. Izrael, 7. Svájc, 8. Törökország, 9. Izrael, 10. Bahama-szigetek 42. feladat Ausztria Burgenland Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye 43. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. I, 5. H, 6. H, 7. I, 8. I, 9. I, 10. I 44. feladat 1. D.,2. B, 3. B, 4. C, 5.A, 6.D, 7. D, 8. A

65

45. feladat Nehezebb az árvizek elleni védekezés, a felkészülés az áradás fogadására. A vízgyűjtőt ért szennyezések hazánk vizeibe jutnak, környezeti károkat okozva. 46. feladat Hegység neve

Jellemző felépítő kőzete

Ásványkincse

Mecsek

mészkő

feketekőszén, uránérc

Bakony

mészkő, dolomit

barnakőszén, bauxit, mangán

Vértes

dolomit, mészkő

barnakőszén, bauxit

Soproni-hg.

csillámpala, gneisz

—

Mátra

andezit

rézérc, déli előtérben lignit

Bükk

mészkő

Zempléni-hg.

andezit, riolit, riolittufa

nemfémes ásványkincsek (perlit, kaolin, zeolit,)

47. feladat 1. B, 2. A, 3. A, 4. B, 5. A 48. feladat A gazdasági rendszerváltás az országban nem járt együtt (együtt járt) az iparban dolgozók arányának erőteljes csökkenésével. Az élelmiszeripar kivételével az ipari termelés nyersanyag- és energiaigénye csak importból fedezhető. Az ipar hagyományos telepítő tényezői még napjainkban is jelentősen befolyásolják (szinte teljesen elvesztették szerepüket) az újonnan létesült ipari üzemek területi elhelyezkedését. Az ipar szerkezetében a gépipar áll a vezető helyen. A gépipari termelésben egyre fontosabb szerepe van a jobbára nagy nemzetközi vállalatok által létesített összeszerelő üzemeknek. A külföldi tőke, Budapest központi szerepét nem számítva, egyenletesen (erősen eltérő mértékben) települ be az egyes régiókba. A külföldi befektetők által létrehozott gépkocsigyártó és elektronikai cikkeket összeszerelő üzemek, a termékeinek túlnyomó része belföldön (külföldön) kerül értékesítésre. 49. feladat Többen költöznek el a régióból, mint ahányan odatelepülnek. Közép-Magyarország.

66

A kedvező értékek elsősorban Budapestnek és vonzáskörzetének köszönhetők. Az átlagnál magasabb az egy főre jutó GDP értéke és alacsonyabb a munkanélküliség. Az átlagosnál kedvezőbb helyzetet jelzi a pozitív bevándorlási egyenleg is. Észak-Magyarország és az Észak-Alföld Észak-Magyarország esetében elsősorban a hagyományos iparvidék válsága az ok. A bányák és az ipari üzemek nagyarányú bezárása, a lassan meginduló gazdasági szerkezetátalakulás. Az Észak-Alföld esetében a mezőgazdaság átalakulását kísérő folyamatok, pl. a felvevő piacok megszűnése nagyban hozzájárult a problémákhoz. Az észak-alföldi térség korábban jelentős, elsősorban a kevésbé képzett munkaerőt kibocsátó körzet volt. A rendszerváltással együtt járó leépítések ezt a munkaerőt érintették a legjobban. A térség fejlődését nehezíti a kevésbé kiépített infrastruktúra és a tőkehiány is. 50. feladat Az iparban és a mezőgazdaságban. Oka az iparban a gazdasági rendszerváltást követő termelés-visszaesés majd, az ipar szerkezetének átalakulása. A gazdaságtalan, energiaigényes ágazatok leépítése, az üzemek bezárása. A fejlődésnek indult modern ágazatok kevésbé energiaigényesek. A mezőgazdaság energiafelhasználása ugyancsak összefügg a rendszerváltást követő termelés-csökkenéssel, illetve a korszerűbb mezőgazdasági gépek és eszközök kisebb energiafelhasználásával. A kommunális fogyasztás és a lakossági energiafogyasztás növekedése. A korszerűbb, a kisebb energiaigényű berendezések, gépek és technológiai megoldások elterjedésével. 51. feladat a) 1. Zalai-dombság, 2. Cserhát, 3. Vértes, 4. Aggteleki-karszt, 5. Börzsöny, 6. Zempléni-hg., 7. Bakony, kőolaj, földgáz (szénhidrogének), Aláhúzva: barnakőszén, bauxit, mangánérc. b) vetődés, Móri-árok c) Mohácsi-sziget, alsószakasz-jellegű d) 5. andezit, harmadidőszak, 7. mészkő, középidő e) 10. Zalakaros, 11. Esztergom, 12. Szolnok, 13. Hajdúszoboszló, 14. Salgótarján f) Térképvázlat kitöltése, ellenőrzése az atlasz alapján

67

52. feladat Budapest és a Balatonpart Balatonpart A határ menti bevásárló és szolgáltatási turizmus miatt. Jellemzője, hogy két körzetre koncentrálódik, és több a külföldi vendég, mint a hazai. Javaslatok: jobb reklám; egyéb tájak, értékek megismertetése külföldön; szálláshelyek építése, az infrastruktúra fejlesztése, szélesebb a programkínálat, a családi vállalkozások támogatása, az idegenforgalom különböző területeinek támogatása (pl. gyógyturizmus, falusi turizmus) 53. feladat 1. Debrecen: a, b, c, d

2. Székesfehérvár: b, d, k

3. Szeged: a, b, d

4. Miskolc: a, b

5. Sopron: i, l

6. Pécs: a, b, d, h

7. Százhalombatta: e, f

8. Paks: d, e

9. Győr: a, b, d, g

10. Eger: b, i

11. Esztergom: c, g

12. Szolnok: b, d

13. Kecskemét: b, d, g

14. Orosháza: d, h

15. Gyula: d, j

54. feladat 1. Visegrád 2. Veszprém 3. Szekszárd 4. Debrecen 5. Keszthely 55. feladat 1. Körös-Maros köze 2. Mezőföld 3. Somogyi-dombság 4. Nyírség 5. Bükk 56. feladat Audi: Győr; Elektrolux hűtőszekrény: Győr; Suzuki gépkocsi: Esztergom; Nokia telefon: Komárom; Opel gépkocsimotor: Szentgotthárd; Törley pezsgő: Budapest; Pick szalámi: Szeged 68

57. feladat 1: Tisza, Zagyva, 2. Körös (Fehér-Körös), 3. Bodrog, 4. Ipoly, 5. Maros, 6. Rába, 7. Duna, 8. Duna. 58. feladat 1. A, B, 2. B, 3. B, C, 4. A, B, 5. A, 6. A, 7. B, C, 8. D, 9. C, 10. D, 11. A, B, 12. A, 13. A, C, 14. A, 15. C, 16. C, 17. D

GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 11. NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁI. VÉDETT KÖRNYEZETI ÉRTÉKEINK 1. feladat 1. H, 2. I, 3. I, 4. I, 5. H, 6. I, 7. I 2. feladat 1. A, 2. B, 3. A, 4. B, 5. B, 6. A, 7. B 3. feladat Az erdőknek fontos szerepe van az üvegházhatást fokozó szén-dioxid megkötésében. Ezért területük csökkenése miatt nő a globális felmelegedés mértéke. 4. feladat a) A Lecsökkent halhozamú halászvizek, B Az esőerdők irtása, C elsivatagosodás, D talajpusztulás, termőképességének csökkenése b) A tengervíz szennyeződésére és a túlhalászásra. c) Természeti: Aszályos időszakok előfordulása Társadalmi: Az állatállomány növekedése miatt a gyér füvű pusztákon történő túlzott legeltetés. d) A biológiai sokféleség (biodiverzitás) veszélyeztetése. Az esőerdők ugyanis Földünk fajokban leggazdagabb életközösségei.

69

5. feladat A) nagyfokú levegőszennyezés, B) savas esők előfordulása, C) olajszennyezés, D) kísérleti atomrobbantás, E) tengeri szemétlerakóhely 6. feladat A fenntartható fejlődés elve azt jelenti, hogy a világ jelenlegi szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne tegye lehetetlenné a következő nemzedékek számára a saját szükségleteik kielégítését. 1992. Rio de Janeiro 7. feladat Olyan eljárás, technológia, amely egy egységnyi termék előállításához a lehető legkevesebb energiát használja fel. A környezet, az élővilág természetes egyensúlyának megőrzését fontosnak tartó gondolkodásmód Olyan vásárlói magatartás, amely előtérbe helyezi a környezetbarát módon előállítható, illetve a felhasználása során a környezetet kevésbé károsító (pl. újrahasznosított anyagból készült, energiatakarékos stb.) termékek megvásárlását. A kemikáliák alkalmazását mellőző, a biológiai védekezésen, természetes tápanyag utánpótláson alapuló gazdálkodás. Amikor a szervezet nem jut hozzá a normális működéséhez szükséges minimális tápanyaghoz (energiához). A szükséges energiához hozzájut ugyan a szervezet, de a táplálkozás egyoldalú, pl. hiányzik a fehérje vagy a vitaminok bevitele. Felesleges, a szervezet igényeit meghaladó tápanyagbevitel. 8. feladat Kiotói Egyezmény (jegyzőkönyv), 1992 9. feladat A hótakaró kiterjedésének csökkenése. Globális klímaváltozás / globális felmelegedés. Az üvegházhatás fokozódása. aláhúzva: CO2,

CH4,

N2O 70

10. feladat WWI – Worldwatch Institute WWF – Természetvédelmi Világalap Az óriáspandát. 11. feladat ƒ

Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

ƒ

Hollókő ófalu és környezete

ƒ

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

ƒ

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

ƒ

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

ƒ

Pécs (Sopianae) ókeresztény sírkamrái

ƒ

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj

ƒ

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

12. feladat Duna-Ipoly Nemzeti Park: 4 Hortobágyi Nemzeti Park: 6., 10. Kiskunsági Nemzeti Park: 6.,8. Körös-Maros Nemzeti Park: 11 Fertő-Hanság Nemzeti Park: 2 Balaton-felvidéki Nemzeti Park: 3. Bükki Nemzeti Park: 5., 7 Aggteleki Nemzeti Park: 9. Duna-Dráva Nemzeti Park. 1. A 10. nemzeti parkot az Őrségben alakítják ki. 13. feladat 20%-kal földgáz takarékosság, megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása kevesebb kiadás, csökkenő importfüggőség, csökkenő lakossági kiadások, a kiotói célok megvalósulása, új állások teremtése (Bármelyik három említése elfogadható) kb. 6% 71

14. feladat Forró övezeti (trópusi) ciklon, tájfun. Csapadékvíz elvezetése / talajvíz elvezetése / erősödő süllyedés / a térség felszín alatti vízháztartásának felborulása. (Bármelyik kettő említése elfogadható.) A szivattyúzás miatti tömörödés. Hollandia. Műholdfelvétel. 15. feladat 1. H, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I 16. feladat a) Helyes sorrend: 2003, 1998, 2008 b) Természeti: száraz éghajlat, nagy párolgás (negatív vízháztartás), Emberi tényező: a tavakat tápláló folyók vizének elöntözése c) A tómederből származó száraz, sós por okozta lég- és talajszennyezés, az állat- és növényvilág pusztulása, a halfajok kipusztulása és a halászat megszűnése, kedvezőtlen éghajlati folyamatok. (Bármelyik kettő említése elfogadható.)

72