TÍZ PONTOS CSELEKVÉSI TERV

TÍZ PONTOS CSELEKVÉSI TERV A menekültvédelem és vegyes migráció témájában Az

Európai

Unió

Keleti

és

Dél-keleti

határai

mentén

fekv

tagországai

számára

Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi F biztossága (UNHCR) 2006 júniusában 10 pontból álló cselekvési tervet adott ki.1 A cselekvési terv keretet jelent az államok részére annak biztosítására, hogy a nemzetközi védelmet igényl személyeket, akik tágabb értelemben vett vegyes migrációs mozgásban vannak, azonosítani lehessen és velük szemben megfelel válaszlépéseket lehessen tenni. A cselekvési terv tíz területet határoz meg, ahol a Hivatal véleménye szerint kezdeményezésekre van szükség, és pozitív hatást lehet gyakorolni. Ezek a területek a következ k: (1) együttm ködés a legfontosabb partnerek között; (2) adatgy jtés és adatelemzés; (3) védelemérzékeny belépési rendszerek; (4) fogadási rendszerek (5) azonosítási és továbbküldési mechanizmusok; (6) differenciált folyamatok és eljárások; (7) megoldások a menekültek számára; (8) a másodlagos migráció problémája; (9) hazatérési megoldások és alternatív migrációs lehet ségek menekültstátusszal nem rendelkez személyek számára; (10) információs stratégiák. A terv különösen fontos olyan helyzetekben, ahol a menekültek ki vannak téve a visszaküldés veszélyének, vagy fennáll a „szabálytalan” migráció lehet sége. A tíz pontos terv a menekültek helyzetének megoldására használt hagyományos módszereken alapul, és egy eszköz, aminek segítségével az UNHCR szakértelme és tapasztalatai révén hozzá tud járulni a problémák megoldásához. A terv a módszereket a vegyes migráció kontextusában alkalmazza, és egy széleskör , együttm ködésre épít , regionális hozzáállást képvisel. A Terv a vegyes migráció vonatkozásában átfogó megközelítést javasol, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a védelmi célkit zések csak egy minden szempontot figyelembe vev migrációs stratégia kereteiben valósíthatók meg. A tíz pontos terv nemcsak az UNHCR részére tett javaslat. A Terv az együttm ködésre épít megközelítés fontosságának felismerését jelenti, vagyis azt hangsúlyozza, hogy az együttm ködésnek a menekültügy kulcsszerepl i (hatóságok, nemzetközi és helyi hivatalos szervek és civil szervezetek, a civil társadalom stb.) közötti partneri kapcsolatokon kell alapulnia, az er k és kapacitások maximalizálása és a felel sség megfelel megosztása érdekében. A terv ezenkívül regionális megközelítést tesz szükségessé, és a tranzitországok, a célországok és a származási országok összefogását igényli, hiszen a migráció országhatárokon átível jelenség, amit egyetlen ország sem tud a többiekt l függetlenül kezelni. Az alábbi táblázat javaslatokat tartalmaz a tíz pontos terv megvalósítására az Európai Unió keleti határa mentén fekv országokban. A példák és a javaslatok els sorban az Európai Unió keleti részén lév országokra, azaz Bulgáriára, Magyarországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára, illetve a velük szomszédos 1

Bizonyos kérdések tisztázására vonatkozó megjegyzések, illetve kérések miatt az UNHCR 2007 januárjában kiadta a 10 pontos cselekvési terv felülvizsgált változatát . Lásd „A menekültek védelme és a vegyes migráció – 10 pontos cselekvési terv”, 1. kiadás, 2007. január. Elérhet arab, angol, francia, német, spanyol és orosz nyelven.

Tíz pontos akcióterv

1

Belorussziára, Moldovára és Ukrajnára vonatkoznak. Ugyanakkor a dokumentum széleskör vitát szeretne kezdeményezni a témával kapcsolatban az Európai Unió keleti határai körüli teljes régióban. Az együttm ködésre épít megközelítés elfogadása az UNHCR legfontosabb prioritásai közé tartozik. A mátrix különös hangsúlyt fektet az UNHCR és az IOM együttm ködésére. A kijevi székhely titkársággal rendelkez Határokon Keresztüli Együttm ködési Program (illetve más néven Söderköping Eljárás2) hasonlóképpen hatékony fórumnak bizonyult az érintett kormányok, a legfontosabb nemzetközi szervezetek és a nem kormányzati (civil) szervezetek közötti együttm ködés biztosításában. Ezenkívül, az Európai Bizottság a közelmúltban közleményt3 jelentetett meg az Európai Unió régiót illet politikájával kapcsolatban. Ezt a rendkívül fontos kezdeményezést az UNHCR nagy örömmel üdvözli. A régió összes országa jelent s mérték „szabálytalan” migrációval néz szembe, amely gyakran embercsempészettel és emberkereskedelemmel párosul. Habár a régió hagyományosan tranzitterületnek számít, egyes országok egyre nagyobb mértékben célországgá is válnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a régió országai között ne lennének különbségek. Számottev eltérések vannak az Európai Unió tagállamai és az Európai Unión kívüli országok jogszabályai között is. Az UNHCR-t továbbra is aggodalommal tölti el, hogy a „szabálytalan” migráció problémájára az els választ gyakran a szigorúbb határellen rzés és a nem legálisan érkez k – beleértve a menekülteket is – rizetbe vétele jelenti, ezért javaslatokat tesz a kormányok részére, hogy azok migrációs stratégiájuk kialakításakor vegyék figyelembe a menekülteket érint védelmi megoldásokat.

Feltételezések/Korlátok

Tevékenységek

1. Együttm ködés a legfontosabb partnerek között Az Európai Unió, az Európa Tanács és más európai • intézmények továbbra is a leginkább érdekelt felek közé tartoznak az Európai Unión belüli és kívüli vegyes migráció problémájára vonatkozó politika kialakításában, illetve a jogszabályok megalkotásában. A közelmúltban megalapított FRONTEX egyre inkább a határvédelemnek és a belépés ellen rzésének szerepl jévé válik, és megkönnyíti az • Európai Unió tagállamai közötti információcserét. Az IOM-mel való szoros együttm ködés a kormányok vegyes migrációval kapcsolatos politikájának támogatását szolgáló

A migráció problémájával összefügg politikai kérdésekkel és tendenciákkal kapcsolatban az UNHCR továbbra is szorosan együttm ködik a kormányokkal, az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal, valamint a különböz nemzetközi és regionális szervezetekkel, például az IOM-mel, a FRONTEX-szel és az Európai Biztonsági és Együttm ködési Szervezettel (OSCE). Regionális szinten a kormányok és az UNHCR az IOM-mel együttm ködve továbbra is támogatni fogják a Határokon Keresztüli Együttm ködési Programot (más néven Söderköping Eljárást). Az együttm ködés els sorban az Európai Unió legutóbb csatlakozott tagállamai, illetve Belorusszia, Moldova és Ukrajna között a

2

Lásd a CBCP weblapot http://soderkoping.org.ua/ Az Európai Bizottság közleménye: „Az Európai Unióval szomszédos kelet-európai és délkelet-európai régióba irányuló migráció problémájának átfogó megközelítése” (COM(2007)247, végleges szöveg: 2007. május 16.), amely javaslatokat tartalmaz az az Európai Unióval szomszédos kelet-európai és délkelet-európai régió átfogó megközelítésével kapcsolatos alaposabb párbeszédre, illetve konkrét intézkedésekre vonatkozóan

3

Tíz pontos akcióterv

2

integrált stratégia egyik legfontosabb része, mivel a nemzetközi védelemre szoruló személyek száma kisebb, mint a nemzetközi védelemre nem szoruló személyeké. Az UNHCR érdekl désére számot tartó személyek nemzetközi védelmének bármilyen ésszer megoldását átfogóbb migrációs politikába kell integrálni. • Az Európai Unióban m köd helyi és nemzetközi civil szervezetek szilárdabb és függetlenebb struktúrákat építettek ki, mint az Európai Unión kívüli országokban m köd hasonló szervezetek, és egyre nagyobb mértékben képesek közvetlenül hozzájárulni a menekültkérdéssel és a migrációval kapcsolatos politikákhoz. Az Európai Unión kívüli országokban a legfontosabb érdekelt • felek, különösen a civil szervezetek, illetve a tágabb értelemben vett civil társadalom lehet ségeinek javítása továbbra is jelent s probléma marad.

menekültvédelem, a migráció és a határvédelem kérdéseivel kapcsolatos tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok és a megszerzett ismeretek átadására irányul. A programot az Európai Unió finanszírozza, és az UNHCR valósítja meg. Az IOM és a Svéd Migrációs Testület a projekt partnerei. Az UNHCR támogatást nyújt a partner civil szervezetek egy egész olyan hálózatának, amely többek között tanácsadást és gyakorlati segítséget nyújtanak az UNHCR érdekkörébe tartozó személyeknek (menedékkér k, menekültek, migránsok), valamint határmonitorozást végeznek. Az UNHCR támogatja a helyi ENSZ-munkacsoportokkal (amennyiben vannak) illetve az ENSZ különböz családszervezeteivel, például az UNDP-vel, az UNICEF-fel, az ILO-val és az UNODC-vel való együttm ködését és azok bevonását a határokat átszel migrációval és az emberi jogokkal kapcsolatos tevékenységekbe. Az UNHCR tanulmányi látogatások és ikerprogramok formájában (hivatalos és nem hivatalos szinten) továbbra is ösztönzi és el segíti az együttm ködést és a legjobb gyakorlatok regionális szint cseréjét.

2. Adatgy jtés és adatelemzés Az UNHCR osztja sok regionális döntéshozó véleményét, • miszerint nem megfelel a migrációra és a menekültekre, valamint a régión belüli embercsempészetre és emberkereskedelemre vonatkozó megbízható adatok gy jtése, elemzése és cseréje. Ezen kívül nem megfelel a statisztikai adatok harmonizációja és konszolidációja az állami hatóságok, illetve az egyéb érdekeltek között, aminek • következtében bizonytalan kép alakult ki a migráció trendjeir l és módozatairól. A min ségi és mennyiségi adatok rendkívül korlátozott számú elemzése végeredményben nem megfelel védelmi intézkedésekhez vezet a menedékkér k, a menekültek és a • speciális humanitárius szükségletekkel rendelkez személyek tekintetében. • A különböz típusú vándorlási folyamatokra vonatkozó pontos statisztikai adatok és ismeretek összegy jtése és regisztrálása olyan feladat, amely messze meghaladja • Tíz pontos akcióterv

Annak érdekében, hogy a különböz típusú vándorlási folyamatokra (menedékkérésre, emberkereskedelemre stb.) vonatkozóan megbízható adatok álljanak rendelkezésre, az UNHCR célszer nek tartja harmonizált adatgy jt rendszerek létrehozását, amelyek megkönnyíthetik a migrációs trendek elemzését, illetve a migrációs problémák megoldását. Az UNHCR továbbra is részvételen alapuló vizsgálatokat fog folytatni az „Életkor, társadalmi nem és sokszín ség” program (Age, Gender, Diversity Mainstraming – AGDM) keretében. Ez a vizsgálat az egyéb adatgy jtési lehet ségekkel együtt lehet vé fogja tenni a vegyes migrációban részt vev csoportok, illetve a vándorlási folyamatok szakszer bb elemzését. Az UNHCR továbbra is együtt fog m ködni az IOM-mel és támogatni fogja a Söderköping eljárást az adatok kutatása, összegy jtése és elemzése érdekében. Az UNHCR továbbra is együtt fog m ködni a tudományos intézetekkel az adatok kutatása és elemzése céljából, mindenekel tt a Söderköping eljárás kereteiben. Az UNHCR egyik célkit zése, hogy elvégezze a migrációs és 3

bármely önálló intézet lehet ségeit, és megköveteli az érintett hatóságok közötti folyamatos, összehangolt együttm ködést

menekültügyi trendekre (útvonalak, az útnak indulás okai stb.) vonatkozóan rendelkezésre álló adatok min ségi és mennyiségi elemzését. Az elemzés például az egyéni menedéki kérelmekben szerepl információkon alapulhat. Az eljárás végrehajtása az érintett országok hatóságaival valamint migrációs kérdésekkel kapcsolatban az IOM-mel szoros együttm ködésben fog történni, a bizalmas ügykezelés elvének teljes mérték betartásával.

3. Védelem-érzékeny belépési rendszerek (a határokon és az országok területén belül) A régión belüli vándorlási folyamatok továbbra is összetett • jelleg ek és jelent s mérték ek maradnak. Mind a tranzitországok, mind a célországok esetében a menedékkér k befogadási mechanizmusa és a menedékjogi eljárás bonyolult marad a nagyszámú határellen rzés és a korlátozó jelleg menekültügyi politikák és jogszabályok miatt. Az rizetbe vétel továbbra is alkalmazásban marad, mint a • „szabálytalan” migráció elleni elrettent eszköz, amely kétség kívül negatív hatást gyakorol a menedékkér kre, A megfelel tolmácsolási szolgáltatás hiánya a határon és az idegenrendészeti kirendeltségeken (a források, illetve a • képzett tolmácsok hiánya miatt) továbbra is nehézségeket okoz a menekül k és a hatósági dolgozók közötti kommunikációban. A speciális szükségletekkel rendelkez menedékkér k részére nyújtott alapvet szolgáltatások továbbra is rendkívül korlátozottak. Ennek hátterében a lefaragott állami költségvetés, illetve az e személyek élelmezési igényeinek kielégítésére szolgáló korlátozott lehet ségek állnak •

Tíz pontos akcióterv

A visszaküldés elleni védelem biztosítására az UNHCR meger síti a határok és a fogadási, illetve a fogva tartási létesítmények ellen rzését, valamin figyelemmel követi a Dublin II. rendelet, és a visszafogadási egyezmények végrehajtását is. Az UNHCR határellen rzési stratégiája kiemeli a civil szervezetek részvételének jelent ségét. A Magyarország által megkötött háromoldalú határellen rzési egyezményhez hasonlóan az UNHCR szoros határon átível együttm ködést kíván megvalósítani a helyi menekültügy kulcsszerepl ivel, lehet ség szerint formális szerz dés alapján. Az UNHCR és az IOM egy közös kezdeményezést indít, amellyel azt szeretné elérni, hogy Ukrajna Európai Unióval közös határszakaszainak és az azok mentén található befogadó állomásoknak és fogdáknak a monitorozását az EU e témában érdekelt tagállamainak bevonásával végezzék. Az UNHCR továbbra is támogatja a menedékkér k fogdából történ szabadon bocsátását, illetve a tolmácsolási szolgáltatások hozzáférhet vé tételét e személyek számára. Az UNHCR ezenkívül biztosítja, hogy a határátkel kön és az idegenrendészeti fogdákban a menedékkér k részére rendelkezésre álljon az eljárásra és a jogaikra vonatkozó tájékoztatás a számukra érthet nyelven. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a menedékkér k megfelel információk alapján, a lehet leghamarabb hozhassák meg döntésüket a menedékkérelem benyújtására vonatkozólag. Az UNHCR különös hangsúlyt fektet a határvédelmi szervek és jogi, valamint szociális segítséget nyújtó tanácsadók nemzetközi védelmi elvekkel kapcsolatos képzésére. Ezt az UNHCR els sorban célirányos képzési sémák oktatásával, valamint tanulmányutakkal és a jó gyakorlatra vonatkozó ismeretek cseréjét megvitató kerekasztalbeszélgetések segítségével képzeli el. A Söderköping eljárás fontos 4

•

fórumot biztosít a regionális párbeszéd és a jó gyakorlatra vonatkozó ismeretek cseréjének megvalósításához. Az UNHCR továbbra is azt az álláspontot támogatja, hogy a régió kormányai több pénzt biztosítsanak a határ rizet és a határellen rzés részére létrehozott alapokból a menekültügyi rendszerek fejlesztésére.

4. Fogadási rendszerek Kelet-Európában a fogadási rendszerek nem megfelel ek. A befogadó és tranzitlétesítmények gyakran túlzsúfoltak, és a feltételek a minimális elvárásoknak sem felelnek meg. Az alapvet szolgáltatások gyakran a nemzetközi standardok alatt vannak.

•

Az Európai Unió jelent s pénzügyi támogatásának köszönhet en új befogadó állomások épültek, vagy vannak építés alatt. A jogi és adminisztratív korlátozások miatt. • azonban ezeket gyakran nem veszik használatba. Az Európai Unió közép-európai tagállamaiban a befogadó és • tranzitlétesítmények jobb állapotban vannak, habár ezeknél is vannak hiányosságok, els sorban a speciális szükségletekkel rendelkez személyek részére nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. • • •

•

Tíz pontos akcióterv

Az UNHCR továbbra is párbeszédet fog folytatni a hatóságokkal a fogadási létesítmények korszer sítése, illetve a fogadási körülmények javítása érdekében, és elvégezi a fogadási körülmények el zetes értékelését a menedékkér k és menekültek részére létesített keleteurópai fogadóközpontokban. Az így szerzett megállapítások alapján az UNHCR – támogatások szerzésével – segítséget fog nyújtani a létesítmények korszer sítéséhez. Mindenekel tt a Söderköping eljárás révén az UNHCR együttm ködést fog kialakítani a Menekültfogadási Szervezet Európai Hálózatával (ENARO). Az UNHCR el fogja segíteni a kelet-európai fogadási létesítmények vezetésének képzését. Az UNHCR folytatja a fogadási létesítményekben eddig is rendszeresen végzett „Életkor, társadalmi nem és sokszín ség” (Age, Gender, Diversity Mainstreaming – AGDM) programra épül , részvételen alapuló vizsgálatokat. Az UNHCR továbbra is támogatja, hogy a jogi és szociális tanácsadás az érkezést l számított legkorábbi id szaktól fogva rendelkezésre álljon. Az UNHCR továbbra is támogatja a speciális szükségletekkel rendelkez személyek korai felismerését, és a részükre biztosítandó alapvet szolgáltatások meglétét. Az UNHCR mindent megtesz azért, hogy a szexuális és nemi er szak megel zése, illetve felszámolása érdekében sor kerüljön különböz eljárások kidolgozására (Sexual and Gender Based violence – Standard Operating Procedures – SGBV-SOPs) és ezek gyakorlati alkalmazására. Az UNHCR továbbra is támogatja az emberkereskedelem áldozatául esett személyek speciális szükségleteinek figyelembevételét, és azok teljesítését. 5

5. Azonosítási és továbbküldési mechanizmusok Az Európai Unió keleti határai mentén elterül országok nem • rendelkeznek átfogó és integrált rendszerekkel a különböz kategóriájú, a vegyes migráció keretében mozgó személyek (menedékkér k, menekültek, az emberkereskedelem áldozatai, speciális szükségletekkel rendelkez személyek • stb.) azonosítására. A határokon és az idegenrendészeti központokban a különböz kategóriájú személyekre vonatkozóan csak korlátozott mennyiségben és min ségben állnak rendelkezésre adatok, ami megnehezíti a pontos • információkon alapuló, megalapozott döntések meghozatalát. •

Az UNHCR az IOM-mel együttm ködve továbbra is támogatja a régióba érkez személyek különböz csoportjaira vonatkozó tájékoztató anyagok kidolgozását, valamint a civil szervezetek hálózatainak bevonásával ösztönzi a tanácsadó szolgáltatásokat. Az UNHCR az IOM-mel együttm ködve továbbra is ösztönzi a civil szervezetek és az egyéb érdekelt felek közötti kommunikációt és együttm ködést, és bízik abban, hogy ennek hatására a menedékkér k, illetve a speciális szükségletekkel rendelkez személyek felismerésére már a korai fázisban sor kerül, illetve támogatásuk már a korai fázisban megkezd dik. Az UNHCR az IOM-mel és más partnerekkel együttm ködve olyan regionális konferenciát fog összehívni, amelynek célja a migránsok különböz kategóriáinak azonosítására, valamint az eligazításukra szolgáló integrált rendszerek kidolgozása lesz. Az IOM és az UNHCR az emberkereskedelem áldozatául esett személyek speciális védelmi szükségleteinek meghatározása és megoldása érdekében szorosan együttm ködik a kormányokkal, valamint a befogadó országokban, illetve a származási és tranzitországokban tevékenyked egyéb érdekelt felekkel.

6. Differenciált folyamatok és eljárások A régióban a menekültügyi rendszerek különböz fázisokban • vannak: az eljárások Közép-Európában jóval fejlettebbek, mint Délkelet-Európában és Kelet-Európában. Az állami költségvetésb l nyújtott forrásjuttatás elégtelen mérték , ami kedvez tlenül befolyásolja a helyzet javításának • lehet ségeit. A menekültügyi rendszereket a túlságosan hosszú menedékjogi eljárás, illetve a fogva tartás egyre növekv mérték alkalmazása jellemzi. A gyorsított eljárás egyre gyakoribb alkalmazása miatt az eljárásban biztosított • védelem lehet sége korlátozott. A régió országaiban mutatkozó eljárási standardok, és a • védelem különböz sége miatt el fordulhat, hogy azonos védelmi igényekkel rendelkez személyek valamely országban egyáltalán nem kapnak védelmet, illetve Tíz pontos akcióterv

Az UNHCR a hatóságokkal és a civil társadalomban m köd egyéb partnerekkel együtt ösztönzi az igazságos és hatékony menekültügyi rendszerek kialakítását, és külön figyelmet szentel a visszaküldési tilalom elvének (non-refoulement) érvényesítésére. Az UNHCR támogatja, hogy a civil szervezetek és a tudományos hálózatok a menekültügyi rendszer kialakításakor minden területen kulcsszerepet kapjanak, beleértve a kedvez menekültügyi politikák és jogszabályok kidolgozását is. Az Európai Unió tagállamaiban az UNHCR támogatni fogja a civil szervezetek és a tudományos hálózatok aktív bekapcsolódását az Európai Unió menekültügyi irányelvének átültetési folyamatába. Az UNHCR továbbra is támogatja az ENSZ menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményének átfogó értelmezését, valamint kiegészít védelmi rendszer bevezetését azokban az országokban, ahol ilyen rendszert még nem alakítottak ki. 6

különböz országokban eltér státuszba kerülnek.

•

A menekültstátusz megállapítására vonatkozó kritériumok • alkalmazása és a védelem kiegészít formái hasonlóképpen jelent sen különböznek. Egyes országokban a menedékjog és a védelem kiegészít formái egyetlen integrált folyamat részei, míg más országokban kiegészít védelmi rendszer egyáltalán nincs. Az Európai Unió menedékjogi irányelvének a nemzeti jogrendszerbe történ átvétele az Európai Unió • egyes tagállamaiban csökkentheti a védelem meglév szintjét. A menekültügyi rendszerek fejl dése – különösen KeletEurópában – lassú ütemben történik, mivel a régió országai • jelent s problémákkal és korlátokkal néznek szembe. Ilyenek például a menedékjogi eljárásban történ visszaélések, valamint a pénzügyi és emberi er források hiánya. Ennek eredményeképpen a menedékkér k részére nyújtott védelem elégtelen szinten marad

Az UNHCR támogatja a menekültstátusz és a kiegészít védelmi formák ugyanazon eljárás során történ meghatározását. Az UNHCR támogatja, hogy a Dublin II. rendelet értelmében a menedékkérelmek megvizsgálásáért felel s hatóságok az eset minden szempontját figyelembe véve alapos és teljes kör kivizsgálást végezzenek, megakadályozva ezzel annak lehet ségét, hogy egyes menedékkér ket érdemi menedékjogi eljárás lefolytatása nélkül az Európai Unión kívül Es harmadik országba utasítsanak ki. Az UNHCR továbbra is támogatja a kormányok, a civil szervezetek és az egyéb partnerek együttes fellépését a menedékkér k fogva tartásának korlátozása, illetve értelemszer en ennek megel zése érdekében, továbbá közös lépéseket javasol a fogva tartás helyett más alternatív megoldás kidolgozására. Az UNHCR továbbra is támogatja, hogy a régió minden országa csatlakozzon a hontalanságra vonatkozó egyezményekhez, valamint az állampolgárságra vonatkozóan olyan jogszabályokat alkossanak és alkalmazzanak,

7. Megoldások a menekültek számára Az önkéntes hazatelepülés jelenleg nem tekinthet tartós Beilleszkedés megoldásnak az Európában tartózkodó menekültek jelent s • A Söderköping eljárás keretein belül az UNHCR támogatja egy olyan része számára. Így az esetükben a helyi társadalomba való átfogó tanulmány összeállítását, amely részletesen megvizsgálja a beilleszkedés (integráció) vagy a biztonságos harmadik menekültek integrációját mind jogi, mind társadalmi-gazdasági országba történ áttelepülés bizonyul kivitelezhet szempontból. A tanulmány elkészítésének határideje 2007 vége. A politikának. felmérést az érintett hatóságokkal, a civil társadalom képvisel ivel és magukkal a menekültekkel való együttm ködés és közös értékelési Az integráció azon, az UNHCR érdekkörébe tartozó folyamat keretében fogják elvégezni. személyek jelent s hányada számára jelent tartós • Az UNHCR támogatja a menekültek integrációs kilátásaira, valamint megoldást, akik az Európai Unió területén tartózkodnak. (ahol vannak) az integrációs programok fenntarthatóságára vonatkozó Ellenben azok számára, akiknek a menekülteljárása Keletkutatások és felmérések végzését. európában indult meg, sok esetben a harmadik országba • Az UNHCR partnereivel közösen támogatja a különféle nemzeti történ áttelepülés bizonyul az egyetlen elképzelhet tartós integrációs tervek és programok elfogadását és megvalósítását, megoldásnak. valamint az integrációnak kedvez jogi keretek megalkotását. • Az UNHCR a hatóságokkal, a civil szervezetekkel és a közvélemény A menekültek és a kiegészít védelemre szoruló személyek átalításában vezet szerepet játszó szervezetekkel együttm ködve beilleszkedését célzó er feszítések több tényez miatt is részt vesz a közvélemény menekültek integrációjára vonatkozó nehézségekbe ütköznek. Ilyen többek között az integrációt folyamatos tájékoztatásában. Tíz pontos akcióterv

7

el segít politikák, jogszabályok és struktúrák hiánya, illetve az intoleráns, xenofób és idegengy löl környezet. A régióban tartózkodó menekültek számára a harmadik országba történ áttelepülés, mint tartós megoldás, sok esetben azért ütközik nehézségekbe, mert az említett személyek adottságaik és hátterük miatt csak a korlátozott számú áttelepülési kvótát engedélyez feltételeknek felelnek meg.

• •

Az UNHCR ösztönzi olyan kisebb projektek megvalósítását, amelyek a menekültek önálló szerepvállalását segíti el Kelet-Európában. Az UNHCR továbbra is támogatja a menekültek honosítását a menedéket nyújtó országokban, illetve olyan jogok biztosítását, amelyek növelik a beilleszkedésre vonatkozó kilátásaikat.

Áttelepülés harmadik országba • Az UNHCR továbbra is ösztönzi a menekültek áttelepülését KeletEurópából, mivel sok helyzetben ez marad az egyetlen elképzelhet tartós megoldás. • Az UNHCR támogatja, hogy minél kedvez bb feltételeket teremtsenek a menekültek Európai Unióba történ áttelepülésének el segítésére. • Az UNHCR támogatja, hogy az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott közép-európai államok, amelyek egyúttal új áttelepülési országokként is szolgálnak, ikerprojektek keretében a már hosszabb ideje áttelepülési országként funkcionáló régi EU-s tagállamokkal • tapasztalatátadási tanácskozásba kezdjenek. • Az UNHCR a civil szervezetekkel együttm ködve figyelemmel kíséri az új áttelepülési országokba áttelepült menekültek sorsát. Önkéntes hazatelepülés • Az UNHCR továbbra is részletes tájékoztatást nyújt a menedékjogi eljárás összes résztvev je részére a származási országokban fennálló helyzetr l, amivel azt szeretné el segíteni, hogy a menekültek megfelel és hiteles információkra alapozva hozhassanak döntést az önkéntes hazatelepülésr l. • Az UNHCR és a partnerszervezetek továbbra is biztosítják az olyan menekültek hazatelepülését, akik vissza kívánnak térni hazájukba.

8. A másodlagos migráció problémája A másodlagos migráció az összes migráns-kategória • esetében hosszú távú és összehangolt stratégia kidolgozását teszi szükségessé, amelybe az összes érdekelt félnek, mindenekel tt a kormányoknak, az Európai Uniónak, az UNHCR-nek, az IOM-nek és az érdekelt civil szervezeteknek be kell kapcsolódnia. • A menedékkér k és a menekültek másodlagos migrációját az Tíz pontos akcióterv

Az UNHCR továbbra is támogatja a menedékkér k és a menekültek védelmének javítását. Ehhez a stratégiához tartozik többek között a joghézagok megszüntetése, a hatályos jogszabályok érvényesítése, a befogadás módjának és körülményeinek javítása, a menedékjogi eljárásokhoz történ diszkriminációmentes hozzáférés, valamint az elfogulatlan és hatékony menekültügyi eljárás mindenkori biztosítása. A kormányokkal együttm ködésben az UNHCR az IOM-mel együtt tovább folytatja a régióbeli másodlagos migráció okainak és 8

esetek túlnyomó többségében a régióban az Európai Unión kívül és belül es államok menekültügyi rendszerei között meglév jelent s különbségek ösztönzik. • Az Európai Unió határain kívül es országokban a menekültek fogadására szolgáló rendszerek kiépülése minden bizonnyal egy igen lassú folyamat lesz, amelynek eredményeképpen az EU-n kívül és belül található országok védelmi rendszere közötti különbségek nem fognak jelent sen csökkenni a jöv ben. A másodlagos migráció • mindaddig folytatódni fog, amíg az érintett személyek úgy gondolják, hogy máshol hatékonyabb védelemben részesülnek. • Az elismert menekültek másodlagos migrációjának okai közé sorolhatók a tartós beilleszkedéssel kapcsolatos társadalmigazdasági problémák is, különösen azokban az országokban, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. • A hatékony védelmet keres személyek másodlagos migrációját a menekültügyi hatóságok gyakran a menekültügyi rendszerrel szembeni visszaélésnek tekintik, melyre válaszként egyre szigorúbb menekültügyi politikákat, • illetve jogszabályokat foganosítanak. Ezen intézkedések következtében nemcsak a lefolytatott menedéki eljárások száma, de a menedékkérelmek megfelel indokoltságuk alapján történ elbírálása is hanyatló tendenciát mutat,

jellemz inek vizsgálatát, hogy lehet vé tegye a kormányok számára a válaszstratégiák szükség szerinti módosítását. Az UNHCR továbbra is arra ösztönzi a kormányokat, hogy vegyék figyelembe az UNHCR Végrehajtó Bizottságának 58. számú állásfoglalását a „szabálytalan” migrációval kapcsolatban, különös tekintettel annak azon elvét, amely azt hangsúlyozza, hogy azokat a menedékkér ket, akik „szabálytalan” módon hagyták el a tranzitországot, ebbe az országba, ha ott a hatékony védelem biztosított számukra. Az UNHCR partnerszervezeteivel együtt továbbra is tanácsadást biztosít a menedékkér knek a másodlagos migráció potenciálisan kedvez tlen következményeivel kapcsolatban. Az UNHCR továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem szabad a befogadó központokba történ bejutást korlátozó, és/vagy a szociális juttatásokat megvonó intézkedéseket alkalmazni az olyan menedékkér kkel és menekültekkel szemben, akik megkísérelték „szabálytalan” módon elhagyni a részükre menedéket nyújtó els országot. Az Európai Unión belül az UNHCR továbbra is támogatja a Hivatalnak a Dublin II. rendelet megvalósítására vonatkozó ajánlásait, azért, hogy a hatékony védelem minden esetben biztosítva legyen a menedéki kérelem elbírálásáért felel s országban. A másodlagos migráció alapvet okainak meghatározását remélve, a Söderköping eljárás keretein belül az UNHCR az IOM-mel együttm ködve támogatja a régióbeli hatóságok által kitöltött „Menekültügyi rendszerrel történ visszaélések” cím kérd ív segítségével kapott adatok elemzését.

A másodlagos migrációnak negatív hatása lehet a fogadóállomásokra történ bejutása, illetve a szociális juttatások megszerzésére vonatkozóan is.

9. Hazatérési megoldások és alternatív migrációs lehet ségek menekültstátusszal nem rendelkez személyek számára Tekintettel arra, hogy a régió kormányai számos nehézséggel néznek szembe a bevándorlási ügyek kapcsán, • a nemzetközi védelmet nem igényl személyek kényszerhazatérésének és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknek a száma várhatóan alacsony marad. Ez els sorban a nagy számú dokumentumok nélkül érkez Tíz pontos akcióterv

Az egyre komolyabb szabályzatok tükrében, mindenekel tt pedig az UNHCR Végrehajtó Bizottságának 96. számú állásfoglalásával összhangban az UNHCR továbbra is támogatja, hogy az olyan személyek esetében, akiknek nincs szükségük nemzetközi védelemre, az adott állam a hazatérést és a visszafogadást az érintett személy 9

bevándorlóval, a kényszerhazatérést végz országok és a származási országok közötti együttm ködés biztosításának nehézségeivel, a legtöbb származási ország esetében a visszafogadási egyezmények hiányával, valamint pénzügyi • korlátokkal magyarázható. A régió kormányai egyetértenek abban, hogy az alacsony hazatelepítési ráta megnehezíti a hatékony menekültügyi rendszerek kifejlesztésére tett er feszítéseiket. • Az önkéntes hazatérést kér k száma alacsony marad, mivel az önkéntes hazatérést ösztönz er feszítéseket meggyengíti az embercsempész- és emberkereskedelmi hálózatok er teljes jelenléte, a befogadó országokra háruló pénzügyi kötelezettségek, valamint a migránsok azon meggy z dése, hogy végül mindenképpen sikerülni fog eljutniuk a célországba.

•

emberi jogainak és emberi méltóságának tiszteletben tartásával, kényszerít eszközök alkalmazása nélkül vigye véghez. Az UNHCR továbbra is szorosan együttm ködik az IOM-mel és az egyéb partnerszervezetekkel azért, hogy biztosítsa az önkéntes hazatérés lehet ségét, illetve a származási országra vonatkozó információk meglétét, különös tekintettel az emberkereskedelem áldozatává vált személyek speciális szükségleteire. Az UNHCR az IOM-mel együttm ködve továbbra is támogatni fogja a Söderköping eljárást, aminek az a célja, hogy a hazatérési és migrációs lehet ségekkel kapcsolatos tájékoztatást nyújtson a nem menekültstátuszú személyek részére. A Titkárság e témában 2007 folyamán „Munkaer -vándorlás, beilleszkedés és pénzátutalás” címmel szemináriumot szervez. A szeminárium lehet séget biztosít a hatóságok és a nemzetközi szervezetek számára, hogy megvitassák a legális migrációs csatornák kérdését. Az UNHCR továbbra is együttm ködik a kormányokkal, illetve segítséget nyújt a kormányok részére a menekültügyi rendszer integritásának fenntartásában, beleértve a hazatérés támogatását az olyan személyek esetében, akiknek nincs szükségük nemzetközi védelemre.

10. Információs stratégia a származási, a tranzit és a befogadó országban Az embercsempész és emberkereskedelmi hálózatok az • Európai Unióban uralkodó gazdasági lehet ségekre vonatkozó hamis információk propagálásával arra ösztönzik az EU-n kívül él személyeket, hogy illegálisan próbáljanak meg belépni az Európai Unió területére. Az intoleráns, xenofób és idegengy löl magatartás egyre • fokozódik a tranzitországokban, illetve a befogadó országokban. Ez gyakran az idegennek tekintett személyek elleni szándékos er szakos cselekményekben nyilvánul meg, és a hatóságok nem mindig lépnek fel megfelel en. Elterjedtsége ellenére a xenofóbia ritkán képezi nyilvános • vita tárgyát az Európai Unió új tagállamaiban és még kevésbé Kelet-Európában.

Tíz pontos akcióterv

Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel együttm ködve igyekszik elérni, hogy a hatóságok ismerjék el az intolerancia, a xenofóbia és idegengy lölet problémájának meglétét, illetve kezdeményezzék megfelel stratégiák kidolgozását az effajta magatartásformák leküzdésére. Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel szorosan együttm ködve ösztönözni fogja a közvéleményre hatást gyakorló vezet ket, például a politikusokat, az egyházi vezet ket, az ismert értelmiségieket, a m vészeket és más neves személyeket, hogy emeljék fel hangjukat az intolerancia, a xenofóbia, az idegengy lölet ellen. Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel, els sorban az IOM-mel együtt továbbra is támogatja az embercsempészet és az emberkereskedelem problémájának tudatosítására irányuló tevékenységet, mind a közvélemény, mind a menedékkér k és a menekültek körében. Az UNHCR az IOM-mel együttm ködve, szakmai 10

•

• •

Tíz pontos akcióterv

látogatások (field trip), versenyek, interjúk stb. kereteiben ösztönözni fogja az újságírókat, hogy minél gyakrabban számoljanak be olyan emberi sorsokról, amelyek valóságh en tükrözik a menedékkér k, menekültek és bevándorlók életútjait. Az UNHCR különböz információs csatornák (weblapok, hírlevelek, postai küldemények, nyilvános események), valamint „jószolgálati nagykövetek” segítségével fokozott mértékben fogja tudatosítani a legfontosabb célcsoportok (kormányok, civil szervezetek, tudományos intézmények, médiák) körében a menekültkérdéssel kapcsolatos problémákat. Az UNHCR továbbra is rendszeresen figyelemmel követi és a xenofób tartalmú hivatalos nyilatkozatokat és reagál azokra. Az UNHCR az egyéb partnerszervezetekkel, többek között az IOM-mel együtt PR képzés, a pénzügyi forrásokra vonatkozó tájékoztatás, valamint a tapasztalt hatóságokkal és civil szervezetekkel közös ikerprojektek megvalósításának ösztönzése révén folytatja a hatóságoknak és a civil szervezeteknek szánt segítségnyújtást a xenofóbia elleni. Hatékony küzdelemben.

11