Tíz oldal az okos hálózatokról, az okos mérésről, és az Okos Jövő Innovációs Klaszterről Mérjünk okosan! Miközben nálunk még alig hallani valamit az intelligens hálózatokról, Európa, és a világ más területein már komoly lépések történtek a megvalósítás területén. Üzletágak fejlődése indult be, nemzetközi szövetségek jöttek létre, az érintettek típusa és száma megsokszorozódott. A hazai fejlődés felgyorsítása érdekében ki kell alakítani azt a környezetet, amelyben a lehetőségekhez képest a legrövidebb idő alatt, a legkevesebb erőforrás ráfordításával a legtöbb eredményt tudja elérni. Ehhez, a hazánkban komoly múlttal rendelkező klasztervilág eszközeinek a felhasználása is megfelelőnek látszik.
Nemzetközi szövetségek Az Interneten a szakmai anyagok elemzése közben hatalmas mennyiségű információt lehet találni a smart metering, valamint a smart grid témakörökben. Több száz oldalon különböző nyelveken található információ a technikai megoldásokról, a társadalmai hatásokról, a műszaki, vagy jogi szabályozás helyzetéről, a különböző állapotú megvalósulásokról. Komoly nemzetközi szervezetek jöttek létre az intelligens hálózatok megvalósítását elősegítendő. Ezek közül az egyik nagy, a „Global Smart Grid Federation” (http://www.globalsmartgridfederation.org ), amely egyik alapító tagja az „EDSO for Smart Grids” (http://www.edsoforsmartgrids.eu ), amely egyedül is 15 európai ország nagyvállalatait fogja össze. A GSGF feladatait a következőképpen foglalta össze:
A nemzeti és nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek támogatása a világ minden táján, a smart grid technológiák kutatása és alkalmazása területén A Smart Grid technológiák és szakpolitikai kérdések globális kompetencia központjaként ezek gyors bevezetésének támogatása. Az energiaügyi legjobb gyakorlatok, többek között a megbízhatóság, a hatékonyság, a biztonság és az éghajlatváltozás kérdéseiben bonyolódó nemzetközi eszmecsere támogatása. Szerte a világon a párbeszéd és az együttműködés útjainak kialakítása a Smart Grid technológiák telepítése érdekében
1
A megfogalmazott célok, feladatok egy nemzetközi szervezethez illően eléggé általánosak és mindenre fontos tényezőre kiterjedőek. A szövetségnek azonban nagyon sok tagja van világszerte, és valójában a különböző technológiai és szabályozási projektek, kutatások disszeminációjával foglalkozik, az erre alkalmas kommunikációs módszerek felhasználásával. Természetesen, az egyes tagok erejének függvényében biztosan helyet kap a lobby, és a politikai érdekek képviselete is. Egy másik szervezetről a következőképpen írnak: „2007-ben az IBM létrehozott egy innovatív közművállalatokból álló koalíciót a hatékony hálózati technológiák alkalmazásának felgyorsítására, valamint annak érdekében, hogy az ágazat továbblépjen az eddigi legnagyobb kihívást jelentő átalakulása felé. A Globális Intelligens Közműhálózati Koalíció célja az, hogy megváltoztassa az energia termelésének, elosztásának és felhasználásának módját. Ezt azáltal kívánja elérni, hogy digitális intelligenciával szereli fel a jelenlegi rendszereket, melynek célja az, hogy lecsökkentse a kiesések és meghibásodások számát, kezelje az igényeket, továbbá olyan megújuló energiaforrásokat integráljon a rendszerbe, mint például a szélenergia. Napjainkra a Koalíció tizenkét tagot számlál, melyek közel 100 millió energiafelhasználót szolgálnak ki világszerte. A közművállalatok mindegyike egyedi szakismeretekkel járul a közös célhoz. Például a dán DONG Energy a megújuló energiaforrások használatában jár élen: energiatermelésének 20 %-a származik szélenergiából, és tervei szerint 2020-ra a termelésének 50 %-át fogja széndioxidmentes erőforrásokból előállítani. Ezenfelül az indiai NDPL egy olyan fejlődő piac energiaellátására kínál lehetőséget, amelyen még mindig gondokat okoz a megbízhatóság és az elektromos hálózat elérésének hiánya. A Koalíció ötleteket, követendő eljárásokat oszt meg személyes találkozók és virtuális kapcsolattartás keretében, méri az erőfeszítéseinek hatékonyságát, ismereteket oszt meg kulcsfontosságú témakörök kapcsán és együttműködési kezdeményezésekbe fog. Például a sikeres CenterPoint Intelligens Energiahálózat Demonstrációs Központ olyan ismeretekkel látta el a Country Energy vállalatot, amelyek alapján létre tudta hozni a saját központját Queenbeyanban (Ausztrália). A Globális Intelligens Közműhálózati Koalíció első együttműködési kezdeményezése keretében egy felmérési modellt dolgozott ki. Ezt világszerte több mint 60 közművállalat használta már arra, hogy felmérje aktuális helyzetét és megtervezze a saját intelligens hálózati programját. A koalíció nemrég bocsátotta a Carnegie Mellon's Szoftverfejlesztő Intézet rendelkezésére az ágazat általi hasznosítás céljából. Egyéb együttműködési kezdeményezések foglalkoznak azzal, hogy milyen hatással lesznek az intelligens hálózatok a klímaváltozásra, a fogyasztói kilátásokra, a szabványokra és interoperabilitásra, valamint a lehetséges jövőbeli szabályozási modellekre.”1
http://www.ibm.com/smarterplanet/hu/hu/smart_grid/ideas/index.html letöltés dátuma 2012.12.19. 1
2
Az idézett két szövetség, de a megtalálható többiek is a smart grid, illetve a smart metering témakörében az érdekeltek közötti kapcsolatok megteremtésén fáradoznak, azzal a céllal, hogy minél több felhasználható információval láthassa el őket az intelligens hálózatok mielőbbi implementációja érdekében. A szervezetek nem válogatnak az érdekeltek között. Aki a legalább két szinten meghatározott tagdíjat ki tudja fizetni, az a szervezet tagja lehet. Valószínűleg ez a tény, valamint a rendezvények ára és helyszíne az, ami differenciál az érdekeltek között.
Az érdekeltek
Az Internet, az informatika, a hálózatok, a szoftverek, a mérőműszerek, a hardverek, a műszaki és kommunikációs kultúra fejlődésével eljutottunk odáig, hogy ma már szinte minden tény, folyamat mérhető, kiértékelhető és szabályozható, vagy legalábbis azzá tehető. Abban a pillanatban, amikor valahol valamilyen adat, vagy adatsor előáll, megtermődik a lehetőség az elemzésre, és ennek következtében pedig a spekulációra, a körülmények befolyásolására, megváltoztatására irányuló szándék megnyilvánulására. Ha az adat tudottan hibás, akkor az idősoron mért azonos hibájú adatok összehasonlításával lehet elemezni a változást. Mindez beavatkozásra ad lehetőséget minden olyan szereplő számára, aki az optimalizálásban érdekelt. A változás egyaránt vonzza a tudást, a tőkét és a kreativitást, és ahol pedig ez a három együtt van, ott előbb utóbb növekedés következik be, amely további résztvevőket csalogat oda. Így üzleti oldalról elmondhatjuk, hogy szinte mindenki érdekelt a folyamatban, még az is, aki csak felkapcsolt egy villanyt. Az intelligens hálózatok fejlődése ott haladhat előre a leggyorsabban, ahol már hagyománya van a mérésnek és a feldolgozásnak. Ezek a területek az energiaszolgáltatások, azon belül is elsősorban az áram, és a gáz. Ezeken a területeken hazánkban, amellett, hogy a fogyasztótól az erőművekig mindenki érdekelt lehet, napjainkban, a kezdet kezdetén, csak azok az igazán érintettek, akik egyáltalán tudják, hogy miről van szó, és tudják, hogy ebből csak akkor lesz igazi eredmény, üzlet, ha ezt minél többeknek elmagyarázzák.
3
A fogyasztói attitűdök alakulásáról szól a következő idézet: „Most már évek óta foglalkoztatják egyre intenzívebben az intelligens hálózatokban rejlő lehetőségek a szektor cégeit, illetve a beszállítókat. Ugyanakkor meglepő módon a tágabb közönség, vagyis a fogyasztók meglehetősen alulinformáltnak tűnnek. Az Egyesült Államokban idén januárban készített felmérés arról tanúskodik, hogy a fogyasztók 57%-a követi figyelemmel villanyszámlája alakulását, és 67%-uk érez késztetést a fogyasztás csökkentésére, amennyiben az számukra látható, illetve kontrollálható volna. Ehhez képest a Harris közvéleménykutatás reprezentatív résztvevőinek 68%-a sohasem hallott még az intelligens hálózatról, vagy ahogy arrafelé hívják, a „smart grid"-ről, 63%-uk számára pedig ismeretlen kifejezés volt az okos mérés, a „smart metering". Pedig a tavaly februárban elfogadott nagyszabású gazdaságélénkítő csomag (American Recovery and Re-investment Act) keretében az energetika támogatására megszavazott 43 milliárd dollárból négy és fél milliárdot képvisel a „smart grid" fejlesztése, és a pénzözön folyósítása már javában zajlik. Természetesen a fogyasztók vajmi keveset érzékelnek a rendszerirányító üzemelőkészítési tervezésének fejlesztéséből, vagy az alállomási kapcsolók korszerűsítéséből. Ami közvetlenül megjelenik számukra, az a távleolvasás, vagy esetleg a valós idejű fogyasztásmérés, összefoglalóan okos mérés. Az idézett felmérés résztvevőinek 75%-a gondolja úgy a tengerentúlon, hogy alkalomadtán élne a lehetőséggel, hogy a „smart metering" révén kontrollálja fogyasztását, miközben energiadíja a pillanatnyi terhelés függvényében alakul, szemben azzal a 22%-al, amelyik nem szívesen tárná fel aktuális fogyasztását szolgáltatója felé. Az általános tájékozatlanság arra utal, hogy az energiaipar nehezen vetkőzi le bennfentes jellegét, és lassan válik valóban fogyasztóbarát iparággá. Ide tartozik, hogy az USA számos államában indítottak már kísérleti okos mérés projektet a szolgáltatók, ám az eddigi fogyasztói tapasztalatok nem egyértelműen pozitívak. Számos helyen egyértelműen burkolt áremeléshez, a havi számla jelentős megugrásához vezetett a „smart metering". Pedig Amerikában a „smart grid" fő hajtóereje éppen a „Bit for Iron" koncepció, vagyis az a felismerés, hogy a hálózati eszközök digitalizálása és a források intelligens optimalizálása jóval gazdaságosabb, mint új kapacitások létesítése.”2
(http://energiainfo.hu/cikk/%E2%80%9Esmart_grid%E2%80%9D_vagy_intelligens_halozat. 21207.html Letöltés: 2012. december 19. 2
4
A következő ábra az európai helyzetet mutatja be:
Forrás: http://www.smartregions.net/ 2012.12.19. Ma hazánkban eléggé kevesen tudnak valamint az intelligens hálózatok megvalósíthatóságáról, készültségi fokáról. Valószínűleg sokkal kevesebbet, mint akár a környező országok lakói, ami valószínűleg az ország helyzetére vezethető vissza. A tájékozatlanság nagy, pedig már több magyarországi szervezet, cég is dolgozik azon, hogy kompetensként felbukkanva piacot teremtsen magának. Ilyen például a Bükk-Miskolc körzetben létesülő „virtuális mikrohálózati mérlegköri klaszter" (MAVIRKA Klaszter) amely célja, hogy alapvetően önellátó energetikai egység jöjjön létre a helyi - háztartási, ökogazdasági - adottságok és lehetőségek bázisán, a szélenergia hasznosításától a biomasszán át az üzemanyagcelláig, amely külön elszámolású mérlegkörként tudna majd teljes kiépítettségében működni. Ehhez kapcsolódik a kiskapacitású megújuló energiatermelők által előállított áramot is befogadni képes intelligens hálózat, amelynek közös fejlesztéséről írt alá megállapodást az Echotech Zrt. és a japán Furukawa Electric Technológiai Intézet, Dunaújvárosban.
Az Interneten való kutatgatás alapján megállapítható, hogy legközvetlenebbül elsősorban a hálózatok üzemeltetői érdekeltek, majd utánuk azok, akik a hálózatok elemeinek felújítását, cseréjét, a mérés és szabályozás szoftver és hardver elemeinek értékesítését végzi. De érdekeltek az erőművek, a kereskedők, és természetesen ki lehet mutatni a kormányzat érdekeltségét is.
5
A legkevésbé még a fogyasztók azok, akik tudnak valamit a dologról. Legkevésbé ez a közönség rendelkezik információkkal a fejlődésről és a várható hatásokról. Fogyasztók alatt most nem a vállalatok, ipari, vagy nagyfogyasztók értendők, hanem a háztartások százezrei, milliói. Hiszen addig, amíg a nagyobb fogyasztóknak mind mérése, mint az érdekeltségének szabályozása aránylag kezelhető feladat, a háztartások működtetése a szokások széles skáláján változó, a szabályozást pedig egy országnyi szavazati joggal rendelkező állampolgár végzi.
A Klaszter szerepe A magyar klaszter feladata ugyanaz, mint a nemzetközi szövetségeké. Lehetőségeket teremteni az érdekelteknek a tudástranszferre, információ cserére, együttműködések létrehozására. A klaszter alkalmas az érdekütközések fórumainak megteremtésére, amelyek elkerülhetővé teszik a komolyabb ellentétek kialakulását, amely legtöbbször az ismeretek hiányán alapul. Alkalmas arra, hogy egyengesse az ágazat lobbi érdekeit anélkül, hogy markáns piaci szereplőként kellene fellépnie. Célkitűzésként magáévá teheti a GSGF szövetségnek négy pontját:
A nemzeti és nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek támogatása a világ minden táján, a smart grid technológiák kutatása és alkalmazása területén A Smart Grid technológiák és szakpolitikai kérdések globális kompetencia központjaként ezek gyors bevezetésének támogatása. Az energiaügyi legjobb gyakorlatok, többek között a megbízhatóság, a hatékonyság, a biztonság és az éghajlatváltozás kérdéseiben bonyolódó nemzetközi eszmecsere támogatása. Szerte a világon a párbeszéd és az együttműködés útjainak kialakítása a Smart Grid technológiák telepítése érdekében
A feladatok végrehajtásához egy rugalmas felépítésű szervezettel kell rendelkeznie, amely amellett, hogy nagyon fegyelmezetten és hatékonyan tudja szervezni az eseményeket, ellátni a feladatokat, lehetőséget ad arra, hogy a képviselete kellőképpen magas szinten valósuljon meg. Egy ilyen Klaszterré kívánjuk átalakítani az Okos Jövő Innovációs Klasztert, hogy még hatékonyabban folytathassa az eredeti célkitűzéseinek megvalósítását.
6
A Klaszter fogalma A „cluster” szó, mint főnév csomót, csoportot, fürtöt jelent, mint ige pedig csoportosulást, tömörülést, fürtösödést. A különböző tudományágak előszeretettel jellemzik vele az általuk vizsgált folyamatokat, így más tartalommal bír a szociológia, az informatika, a biológia, a fizika és a technológia területén. A szó gazdasági jelentésére nincsen egy általánosan elfogadott definíció. Számos szerző számos nézőpontból kiindulva különböző megállapításokat tesz, ám bizonyos pontokban megegyeznek: A klaszter a gazdaság globalizációra adott válasza, ami: földrajzi koncentráción alapul, ahol hangsúlyos az innovációt elősegítő hálózatosodás és az együttműködés a vállalatok és az intézmények között. A klaszter egy olyan lazább együttműködési forma, mely szinergikus hatással bír szereplőire. A klaszterek tagjai A klaszterek tagjai általában kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint kapcsolódó intézmények (egyetemek, önkormányzatok, stb.), de vannak klaszterek, amelyek egy-egy nagyobb vállalat érdekkörében működnek. A versenyző, vagy kooperáló vállalatok közötti kapcsolat horizontális, vagy vertikális is lehet, melyek alatt azt értjük például, hogy lehetnek ugyanabba az ágazatba tartozó közös csatornákat használó szervezetek, vagy egymás beszállítói, vevői, vagy egyéb kapcsolódó partnerei. A vállalkozások számára ez az együttműködés egyedülálló lehetőségeket biztosít, ugyanis, a kisebb vállalkozások így nagyvállalati előnyökhöz juthatnak, és bekapcsolódhatnak a globális piacokra, amire önmagukban méretükből adódóan nem feltétlenül lennének képesek.
7
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter célirányos tevékenységének tervezett folyamata A./ Funkcióbővítés Az Okos Jövő Innovációs Klaszter funkcióbővítését két lépcsőben valósítjuk meg. 1. A Klaszter szervezeti átalakítása Ebben a szakaszban felmértük a Klaszter eddigi tevékenységét és kötelezettségeit, majd új vezetőséget, valamint új szervezeti és működési szabályzatot alakítottunk ki. (2013.02.19) 2. A Klaszter funkcionális átalakítása Ebben a szakaszban lépnek be a Klaszterbe azok a nagyvállalatok, amelyek a hazai energia szektor meghatározó szereplői. Velük együtt véglegesítjük a Klaszter új irányítását, a taglétszámot a megfelelő nagyságúra bővítjük, beindítjuk a klaszter kommunikációs tevékenységét és az akkreditációs folyamatot. (2013. március 26.) B./ „Információs Porond” kialakítása Az Okos Jövő Innovációs Klaszter feladata egy olyan információs porond, fórum kialakítása, ahol a megcélzott szakterület, az okos mérés és az okos hálózatok technológiáinak fejlesztésében, elterjesztésében és működtetésében érdekeltek kapcsolatot teremthetnek egymással, az együttműködésben rejlő szinergiák hatékony kihasználása céljából. A Klaszter tevékenységét a Stratégiája alapján végzi:
8
Az Okos Jövő Innovációs Klaszter Stratégiája Az Okos Jövő Innovációs Klaszter küldetése és jövőképe Hiszünk abban, hogy az energetika jövőjét meghatározó egyik legfontosabb, folyamatban lévő változás az okos mérés (smart metering) és az okos hálózatok (smart grid) bevezetése. Az Okos Jövő Innovációs Klaszter küldetése az, hogy az érintettek (beszállítók, energiaipari társaságok, fogyasztók, nem kormányzati szervezetek, stb.) minél többet profitáljanak az okos mérés és az okos hálózatok kínálta lehetőségekből. Az Okos Jövő Innovációs Klaszter jövőképe az, hogy hazánkban, illetve a közép-kelet-európai régióban az okos mérés és okos hálózatok terén a műszaki, kereskedelmi és szakpolitikai kérdések elismert kompetencia központja legyen, ezáltal eredményesen elősegítve az okos mérés és hálózatok elterjedését. A célok elérésének eszközrendszere A Klaszter Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban támogatja a párbeszéd és az együttműködés útjainak kialakítását az okos mérési és okos hálózati technológiák elterjesztése és előnyeinek minél teljesebb kihasználása terén. Ennek érdekében aktív kommunikációt folytat, szakmai eseményeket szervez, illetve a szélesebb, nem szakmai közvélemény körében is ismeretterjesztő tevékenységet végez. A Klaszter elősegíti az okos méréssel és okos hálózatokkal kapcsolatos nemzetközi legjobb gyakorlatok átvételét, többek között a technológiai megbízhatóság, a hatékonyság, az adatbiztonság és a felhasználási lehetőségek kialakítása terén. A Klaszter támogatja az értéklánc minden szereplőjét az okos hálózati technológiák kutatása és az eredmények hasznosítása területén. A Klaszter működésének módszertana, hogy egy információs porondot biztosítson mindazok számára, akik az okos mérési, illetve okos hálózati technológiáinak bevezetésében érdekeltek lehetnek. A Klaszter gazdája olyan rendszeres, vagy alkalmi fórumoknak, kommunikációs csatornáknak, amelyek alkalmasak arra, hogy az okos méréssel és okos hálózatokkal kapcsolatos nézetek, elvárások, vélemények és várakozások szinergikus kapcsolatba kerüljenek egymással. Az Okos Jövő Innovációs Klaszter üzletépítő közösségként segíti tagjait abban, hogy az okos mérési és okos hálózati technológiák telepítésével kapcsolatosan együttműködéseket, projekteket, konzorciumokat tudjanak kialakítani, és elősegíti a tagi együttműködések pénzügyi feltételeinek megteremtését.
9
A Klaszter tevékenységének keretei A Klaszter maga egy jogi személyiség nélküli, rugalmas szerveződési forma. A Klaszter tevékenységét alapvetően a tagok erőforrásaira támaszkodva végzi, a vállalkozási folyamatokban csak közvetítőként vesz részt. Feladata, hogy közvetítő tevékenységével segítse a tagok erőforrásainak összekapcsolódásában rejlő szinergiák kialakulását. A Klaszter működése nem profitorientált. Működését alapvetően a tagok rendszeres vagy alkalmi támogatásaiból fedezi. Ezek a támogatások függhetnek a Klaszter által kezdeményezett, vagy támogatott vállalkozások sikereitől is. A Klaszter tevékenységének sikeressége az általa létrehozott és gondozott kommunikációs csatornák működésének sikerességétől függ. Az Okos Jövő Innovációs Klaszter legfontosabb feladata ezért a kommunikáció folyamatos szinten tartása. (Eszközei például az oktatás, ismeretterjesztés, üzleti fórumok, sajtó, Internet, stb.) Budapest, 2013. március
10
