TARTALOMJEGYZÉK EU OKOS

EU OKOS

3

TARTALOMJEGYZÉK

Elõszó .............................................................................................. 5 Érdekességek az Európai Unióról ....................................... 7 Határátlépés és tartózkodás ..............................................11 Kül- és biztonságpolitika ....................................................17 Vállalkozás ......................................................................... 21 Egészségügyi ellátás ......................................................... 29 Vámok, adók ..................................................................... 33 Árak, bérek ........................................................................ 35 Munkaügy, szociálpolitika ................................................ 39 Fogyasztóvédelem, vásárlás ............................................. 47 Környezetvédelem ............................................................. 53 Mezõgazdaság .................................................................. 57 Kutatás, fejlesztés ............................................................. 63 Oktatás .............................................................................. 65 Kultúra .............................................................................. 75 Civil szféra ......................................................................... 79 Mi az Unió? ....................................................................... 80

Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

5

ELÕSZÓ

Mikor lesz romániai pénznem az euró? Szabad-e otthon disznót vágni a csatlakozás után? Lehet-e megkötések nélkül Franciaországban vagy Svédországban tanulni? Lehet-e az Unióban pálinkát fõzni? Rengeteg kérdés, ami az európai uniós csatlakozással kapcsolatosan Önöket is foglalkoztatja. Ez a könyv azért született, hogy szakzsargontól mentes, közvetlen, oldott hangnemû válaszokat kaphasson ezekre a kérdésekre. A könyv szerkesztésénél egyetlen fontos szempontot tartottunk szem elõtt, mégpedig azt, hogy milyen szubjektív vonatkozásai vannak Románia EU csatlakozásának, azaz: milyen hatással van az Ön életére a csatlakozás? A könyvben ágazatokra lebontva olvashat az Európai Unió által hozott változásokról, tényekrõl, vitás kérdésekrõl vagy éppenséggel tévhitekrõl.


EU OKOS

7

ÉRDEKESSÉGEK AZ UNIÓRÓL Miért jó egy ország számára az EU tagság? Románia 2007. január 1-tõl kezdve az Európai Unió tagállama. Az EU szkeptikusok szerint, jó lett volna, ha nem mi csatlakozunk az Unióhoz, hanem az Unió csatlakozik hozzánk. De még mielõtt elkezdene gondolkodni azon, hogy milyen feltételeket szabna Brüsszelnek, hogy Romániához csatlakozzon (például feltörni az autópályákat, megoldani, hogy ráfizetéses legyen a mezõgazdaság, áttérni a lejre) következzen pár indok, amiért az országnak megéri EU tagnak lenni: – a csatlakozás révén az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésének lehetõségét kínálja az Európai Unió, ami tõkebeáramlással, több munkahellyel, és idõvel magasabb bérekkel, nyugdíjakkal jár; – javul az életminõség, a szigorúbb fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályozás következtében; – olyan mezõgazdasági támogatásokhoz jut az ország, ami elõsegíti a versenyképes mezõgazdaság megteremtését; – a tagállamokkal azonos jogokhoz és lehetõségekhez jutunk. Miért jó az Uniónak a bõvítés? Tekintve, hogy minden érmének két oldala van, természetesen az Európai Uniónak is jó Románia csatlakozása. Következzenek azok az érvek, amelyek megkönnyítették az Unió oldaláról a csatlakozási dátum véglegesítését: - a bõvítés révén nagymértékben bõvül a világ legnagyobb egységes piaca - az újonnan csatlakozott tagállamok gazdaságai jelentékenyen megnövelik az egységes belsõ piac hatékonyságát (mindenekelõtt új fogyasztókat és új munkahelyeket biztosítva); - a piac bõvülése hatékonyabb termelést és csökkenõ költségeket jelent, ami növeli az EU-térség versenyképességét a világban; Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

8

- az EU környezetvédelmi szabályainak és követelményrendszerének érvényesülése a csatlakozó országokban kedvezõen befolyásolja az Unió egészének életminõségét; - az EU már a bõvítés elõtt is a nemzetközi stabilitás fontos tényezõje volt, a bõvítéssel szélesebb stabilitási övezetként e szerepe erõsödik. Ismerkedjen az EU-vval: Melyek az Unió jelképei? Az évek során az Unió kiépítette a saját jelképrendszerét, amelyet ma már mind az Unión belül, mind az Unión kívül elfogadnak. Európa Nap - május 9 1950. május 9.-e jelentette az elsõ lépést ahhoz, amit ma Európai Uniónak nevezünk. Ezen a napon olvasta fel Robert Schuman, Franciaország akkori miniszterelnöke azt a nyilatkozatot, amelyben javasolja egy európai szervezet létrehozását, amely közösen ellenõrizze a szén és acél termelését, hangsúlyozva, hogy egy ilyen kezdeményezés elengedhetetlen a tartós béke érdekében. A Schuman-nyilatkozatként ismertté vált javaslatot tekintjük a mai Európai Uniót megalapozó elsõ, konkrét lépésnek. Uniós zászló (kék alapon, 12 kör alakban elhelyezett csillag) Eredetileg az Európa Tanács (nem uniós intézmény) fogadta el 1955ben a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedõ 12 aranysárga csillag tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletesség szimbolizálása mellett utal az év hónapjaira és az óralap számaira is. A kör, egyebek között, az egység szimbóluma. Az Európa Tanács a késõbbiekben szorgalmazta, hogy az Európai Közösségek intézményei is fogadják el a zászlót saját jelképüknek. 1983ban az Európai Parlament végül megszavazta a zászló jelképpé emelését. 1985-ben a zászlót valamennyi uniós tagország állam- és kormányfõje az Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

9

Európai Unió - akkoriban Európai Közösségek - hivatalos emblémájaként fogadta el. Az Unió himnusza Az Európai Unió állam- és kormányfõi az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételébõl az Örömódát fogadták el európai himnusznak. Emellett minden tagország megõrzi saját himnuszát, hiszen az európai himnusz célja nem az, hogy átvegye a tagországok nemzeti himnuszának helyét, hanem az, hogy ünnepelje a tagországok közös értékeit és egységét. A közös himnusznak nincs hivatalosan elfogadott szövege. Egység a sokféleségben ("United in diversity" - "Uniþi în diversitate") 2000. május 4-e óta az Unió jelmondata: "Egység a sokféleségben". A jelmondatot egy verseny alapján hirdették ki, amelyen nyolcvanezer 10 és 20 év közötti európai fiatal vett részt az Európai Unió valamennyi tagállamából. A tagállamok egy-egy jelentõs személyiségét magában foglaló európai zsûri a beérkezett javaslatok közül választotta ki ezt a jelmondatot. Az egységes pénznem - az euró 1999. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jétõl kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon és az Európa szó elsõ betûje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi.


EU OKOS

11

HATÁRÁTLÉPÉS ÉS TARTÓZKODÁS Milyen ellenõrzés lesz a román - EU belsõ határokon? Jó hír, hogy 2007. január 1-tõl megszünt a vámellenõrzés a határokon. Ugyanakkor az is megkönnyíti a ki vagy be utazást, hogy két ország határánál egyszeri ellenõrzés lesz, ami azt jelenti, hogy a két ország határõreibol álló közös csoport egyszer vizsgálja meg az útlevelet. Az egyszerûsített ellenõrzés normális esetben a személyazonosság megállapítását, az úti okmány és a gépjármû gyors ellenõrzését, szemrevételezését jelenti. Románia és a többi EU-tagállam közötti - román-magyar, román-bulgár - határokon, ún. ideiglenes schengeni külsõ határok jönnek létre az uniós csatlakozással, ahol az áruforgalom ellenõrzése lényegében megszûnik, az állampolgárok pedig könnyített ellenõrzéssel léphetik át a határt. A külsõ határokon (román-ukrán, román-moldvai, román-jugoszláv) ugyanakkor a schengeni normáknak megfelelõ szigorú határellenõrzést vezetik be. A törvényes célból szabályosan beutazókat az ellenõrzés csak a feltétlenül szükséges mértékben fogja zavarni. A beutazási tilalom vagy körözés alatt állók kiszûrését segíti majd elõ a schengeni együttmûködés adatbázis-rendszere és számítógépes infrastruktúrája (angol rövidítéssel SIS). Hány napig lehet tartózkodni engedély nélkül az Európai Unió tagországaiban január elsejétõl? (Avagy mit tegyen, ha a szilveszteri buli egy kicsit elhúzódik?) A vízumkötelezettség eltörlése akkor következik be, ha Románia is csatlakozik a schengeni övezethez, mindaddig, amennyiben egy személy 90 napnál tovább akar tartózkodni a schengeni országok valamelyikében, továbbra is vízumot vagy tartózkodási engedélyt kell igényeljen. A schengeni övezethez való majdani csatlakozás után uniós állampolgároknál fõszabály szerint a három hónapot meghaladó tartózkodás esetén a 2006. április 30-án hatályba lépett 38/2004 EK irányelv értelmében a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

12

meg. Tartózkodási engedélyre nem lesz szükség, a bejelentésrõl az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körû betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot. EU állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelniük. Mit értünk "schengeni" együttmûködésen, melyek a schengeni övezethez tartozó országok? Németország, Franciaország, és a Benelux államok, 1985. június 14én, Schengenben aláírták "A határellenõrzésnek a közös határokon történõ fokozatos megszüntetésérõl" szóló Schengeni (I) Egyezményt. Ennek célelképzelése az volt, hogy leépítse a személyforgalomban a közös határokon foganatosított ellenõrzéseket, és azokat a külsõ határokra telepítse át. A megállapodást 1990. június 19-én kibõvítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Késõbb más tagállamok is csatlakoztak a schengeni övezethez, így jelenleg a schengeni határok 13 EU tagországot (minden régi tagállamot, kivéve az Egyesült Királyságot és Írországot), valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot érintik, akik döntési jog nélkül vesznek részt a schengeni együttmûködésben. A Schengeni Megállapodást és a schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerzõdés emelte az EU keretébe. Az Egyesült Királyság és Írország a szerzõdés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenõrzési rendszerét. Dánia is szabadon dönthet, hogy alkalmazza-e a késõbbiekben születõ schengeni acquis-t. A késõbb csatlakozott és csatlakozni kívánó országok számára ugyanakkor kötelezõ a schengeni szabályok átvétele és alkalmazása. A 2004-ben csatlakozott tízek az eredeti tervek szerint 2007 Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

13

folyamán kellene csatlakozzanak, de megtörténhet, hogy kitolódik a csatlakozásuk, mivel nem sikerül idõben elkészíteni a kibõvített Schengeni Információs Rendszert. A rendszernek elvileg 2007. márciusában üzemképesnek kellett volna lennie ahhoz, hogy körülbelül hat hónapos adatfeltöltés és beüzemelés után még az év októberében a schengeni övezethez csatlakozhassonak az újabb tagországok. Románia és Bulgária várhatóan 2010 folyamán fognak csatlakozni a schengeni övezethez. Az Unión kívül, melyik országokba lehet román útlevéllel, vízum nélkül beutazni? (Kell-e sorban állni a követségen, hogy megnézze a Szabadság-szobrot? Az amerikait persze, nem az aradit.) Románia uniós csatlakozása nem szünteti meg a román állampolgárok számára harmadik országokban (így pl.: Amerikában) elõírt vízumkötelezettséget. Ez csak az adott két ország közötti közös megállapodás eredménye lehet. Románia ugyanakkor az Európai Unió vízumpolitikáját alkalmazza. Az EU vízumpolitikájának megfelelõen, ha az EU valamelyik országgal szemben vízumkötelezettséget vezetett be, Romániának is vízumot kell kérnie ezen országok állampolgáraitól. Annak elkerülésére, hogy ezen országok Romániával szemben kölcsönösségi alapon vízumkényszert vezessenek be, kétoldalú egyezmények tehetnek kivételt. Mi a teendõ, ha kitiltották az egyik EU tagországból? Utazhat-ee korlátlanul az EU-b ban, mint EU állampolgár? A csatlakozás idõpontjától kezdve a román állampolgárokat is megilleti a szabad mozgás joga, ám a közösségi jog megengedi ennek korlátozását a tagállamok közbiztonsága, közrendje és a közegészségügy védelmében. Ez alapján tehát az adott állam hatóságai a kiutasítási határozat hatálya (a határozatban megszabott idõ) alatt megtagadhatják a román állampolgár belépésének engedélyezését. A fentiekre tekintettel azt tanácsoljuk, hogy amennyiben tudomása van arról, hogy valamelyik tagállamban Önnel szemben korábban beutazási vagy tartózkodási tilalmat, korlátozást rendeltek el, indulása elõtt Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

14

érdeklõdjön az adott ország bukaresti külképviseletén a beutazás lehetõségeirõl. Mindenkinek joga van ugyanis arra, hogy a személyérõl a rendszerben nyilvántartott adatok helyességérõl meggyõzõdjön, illetve panaszt tegyen minden olyan esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartott adatok nem helytállóak.


EU OKOS

17

KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Romániának ki kell-ee állnia más országok mellett katonailag, csak nak? azért, mert tagja az EU-n Milyen kötelezettségekkel jár egy uniós csatlakozás? Mit tesz az ország, ha egy idegen hatalom tankokkal szeretne belépni az EU-ba? Bár az utóbbi években megkezdõdött az EU közös biztonság- és védelempolitikájának kiépítése, az Európai Uniónak továbbra sem célja, hogy védelmi szervezetté váljon. E tekintetben az 1999-ben életbe lépett Amszterdami Szerzõdés csupán annyit tartalmaz, hogy "a közös kül- és biztonságpolitikának fel kell ölelnie az Unióra vonatkozó valamennyi biztonságpolitikai kérdést, beleértve a közös védelempolitika kereteinek fokozatos megteremtését, ami az Európai Tanács döntésétol függõen közös védelmet eredményezhet". Az uniós alapszerzõdésekben nincsen arra vonatkozó szabály, hogy az EU hogyan reagáljon valamely tagállamát vagy tagállamait ért támadás esetén. A közös európai védelem letéteményese továbbra is a NATO marad, amelynek Románia már tagja. A tagállamok jelenlegi elképzelései szerint az EU területén kívül az Unió által folytatandó katonai mûveletekre csupán humanitárius és mentési célból, békefenntartói feladatok ellátása végett és válságok kezelése során, a béketeremtés céljával kerülhet sor. Ekkor azonban a tagállamok az önkéntesség és szolidaritás elve alapján vesznek részt az akcióban. Lesz-ee kötelezõ katonai szolgálat az Unióban? A jó hír az, hogy Romániában eltörölték a kötelezõ sorkatonaságot, tehát nem lesz. Van-ee az Európai Uniónak közösségi szintû védelmi politikája? Közösségi szintû védelmi politika alatt nem a szomszédjával való kocsmai összetûzést kell érteni - az Európai Unió nagyobb léptékben tervez. Az unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretében 1998 óta kiépítés alatt áll a közös biztonság- és védelempolitika (EBVP). Ennek Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

18

célja, hogy olyan eszközöket biztosítson, amelyek az unió számára lehetõvé teszik, hogy mind hatékonyabban legyen képes fellépni a nemzetközi színtéren, és amely a szervezetet képessé teszi arra, hogy válságmegelõzõ és válságkezelõ feladatokat láttasson el. Az EBVP kiépítése során az EU abból indul ki, hogy a kollektív európai védelem letéteményese a belátható jövoben is a NATO marad, és ezért nem törekszik a tagállamok védelmének ellátására.


EU OKOS

21

VÁLLALKOZÁS Indíthat-ee Ön vállalkozást az Európai Unióban? Építkezési vállalkozásával be szeretné fejezni a római Collosseumot? Mindig azt állítja, hogy, ha Ön építi, nem dõl meg a pisai torony? Ön a föld alatt vezetné a vizet, nem aquaductokon? Indítson hatékony vállalkozást külföldön. Az EU-n belüli vállalkozás-alapításra alapvetõen a tagállami szabályok vonatkoznak. Az uniós szabályok az egyes területeken a tagállami szabályok koordinációját jelentik, és azért születtek meg, hogy a különbözõ érdekû társaságok számára megfelelõ védelmet teremtsenek. Így a tagállamoknak cégjegyzéket kell fenntartaniuk, a cégadatokat hivatalos közlönyben közzétenniük, a társaságok semmisségét csak bíróság állapíthatja meg konkrétan meghatározott esetekben. Ugyancsak egységes szabályok vonatkoznak a részvénytársaságok alaptõkeemelésére, módosítására, a vállalatok felvásárlására. Az EU-ban az egyes tagállamok polgárai tulajdonosként megkülönböztetés nélkül vehetnek részt más tagállamok társaságaiban. Most, a csatlakozásunk után, a román vállalkozók mindennemû korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetõvé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az Unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. Az 1994. február 1-jén hatályba lépett társulási szerzõdés értelmében a tagállamok csatlakozásunk után kötelesek biztosítani a romániai vállalkozóknak is az Európai Unió területén történõ letelepedést. A tõke szabad áramlása biztosítja továbbá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén. Jó tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

22

eltérõek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállalkozói tevékenységet. A társaságok levélpapírjaikon és megrendelõlapjaikon kötelesek feltüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyílván a társaságot, a nyilvántartási számát, hol van a székhelye, valamint azt is, ha a cég felszámolás alatt áll. Amennyiben a papírokon szerepel a társaság tõkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tõkét. A társaságalapítási feltételek tagállamonként eltérõek, de egyik tagállam se tehet különbséget olyan cégek között, amelyeket saját állampolgárai, illetve más tagállamok állampolgárai jegyeztettek be. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat (amelyek például a cégbejegyzés feltételeiben azonosak), akkor a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik õket, függetlenül az alapítók nemzetiségétõl. A tagállamonkénti eltérõ társaságalapítási feltételek természetesen szükségessé teszik azt, hogy a társaságot alapítók tájékozódjanak az idegen tagállam nemzeti jogáról. Mit jelent az európai szabadkereskedelem? Elsõdlegesen, hogy szabad. De nézzük a tényeket. Az Európai Unió alapja a vámunió, ami a teljes áruforgalomra kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti import- és exportvámok, valamint a vámjellegû korlátozások megszüntetését, illetõleg egységes vámtarifa bevezetését az Európai Unión kívüli harmadik országokkal szemben. Így az áruk és szolgáltatások az Európai Unió belsõ piacán szabadon áramlanak. Mit jelent a vállalkozások számára az Európai Unió piaca? Az EU-csatlakozással a romániai piac az Unió belsõ piacának részévé válik. A helyi vállalkozók ennek következtében az eddiginél sokkal keményebb és intenzívebb versennyel szembesülnek. Ezekkel a veszélyekkel párhuzamosan azonban vállalkozóink számára bõséges lehetõségek is nyíltak, hiszen a csatlakozás új piacokat is teremtett. A Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

23

vállalkozóknak esélyük nyílik arra, hogy egy nagyobb, de igényeiben differenciáltabb piac réseiben egyenrangúként jelenjenek meg. Piacralépési lehetõségeik azáltal is bõvülnek, hogy részt vehetnek az EU közbeszerzési tenderein, illetve támogatási programjaiban. Mi a vállalkozás (letelepedés) szabadságának tartalma? Elgondolkozott-e már azon, hogy miért csak leányvállalatok vannak, s miért nem nincsenek fiúvállalatok? A szabad vállalkozás feltételezi a következõ jogokat: - önálló kereskedõi tevékenység megkezdése és gyakorlása másik tagállam területén; - vállalkozások alapítása és irányítása másik tagállam területén; - leányvállalatok, ügynökségek, fióktelepek, irodák létesítése másik tagállam területén. A gazdasági társaságokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk: a vállalkozás szabadsága nem ad lehetõséget arra, hogy az egyik tagállam rendelkezéseinek megfelelõen alakult, az ebben a tagállamban nyilvántartásba vett gazdasági társaságok eredeti státusuk megtartásával szabadon áthelyezhessék központi igazgatásukat egy másik tagállamba. Tartózkodási engedélyt a közösségi vállalkozóknak is kérniük kell abban az esetben, ha 3 hónapnál hosszabb ideig kívánnak egy másik tagállamban tartózkodni. Az engedély öt évre szól, amit a tagállami hatóságok kérelem esetén automatikusan meghosszabbítanak, kiadását a tagország csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a letelepedni szándékozó belépése és ott-tartózkodása az adott ország közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségügyi szabályait sérti. A közegészségügyre hivatkozva ugyanakkor a tartózkodási engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha a jelentkezõ meghatározott betegségekben szenved; ilyenek például a tuberkulózis, az elmeállapot kóros elváltozása, a szifilisz, a karantént igénylõ betegségek. A tartózkodási engedély igénylésekor igazolni kell még, hogy az üzletszerûen folytatni kívánt tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. Tartózkodási engedély megléte esetén ugyanolyan feltételeket kell Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

24

a jelentkezõnek biztosítani - például a vállalkozói igazolvány kiváltásakor - mint saját állampolgárainak, tehát többletkötelezettségek nem írhatók elõ. Felvehetünk-ee hitelt más tagállamban székhellyel rendelkezõ banktól? Általános szabály, még az Európai Unióban is, hogy bankból ne vegyünk fel pénzt zárás után, mert büntetik. Zárás elõtt viszont egy kölcsön jelentõsen felvirágoztathatja az üzletét. Jelenleg akkor vehet fel román állampolgár vagy jogi személy hitelt uniós banktól, ha az illetõ országban akar ingatlant vásárolni. Csatlakozás után viszont bárki vehet fel hitelt külföldi bankoktól ugyanolyan feltétellel, mint az illetõ állam állampolgárai. Ez adott szinten elõnyt jelent a hazai vállalkozások, illetve személyek számára, hisz számos uniós bank alacsonyabb kamattal folyósít kölcsönt, mint a hazai bankok. Mindez azt jelenti, hogy például egy német vagy egy holland bank közvetlenül nyújthat hitelt romániai ügyfeleknek, nem kell Romániában fiókot alapítania, vagy a román kereskedelmi bankok közvetítõi szolgálatait igénybe vennie. Ez természetesen fordítva is igaz: a hazai pénzügyi szervezeteket más tagállamokban is megilleti ez a lehetõség. Ez a honi pénzintézeteket természetesen jobban kiteszi a versenynek és rákényszeríti õket a szolgáltatások színvonalának javítására. Az áru eredetét kell-ee igazolni? Az EU-szabályozások szerint az áru eredetét egyértelmûen és hitelt érdemlõen kell tudni igazolni a forgalmazás valamennyi szakaszában. Avagy Made in Marika Néni Kertje. Milyen kötelezettségei vannak az internetes kereskedelemben a szolgáltatónak? Magától értetõdõen kizáró kötelezettség azok számára, akik internetes kereskedelemmel foglalkoznak, hogy legyen internetes kapcsolatuk. Komolyra fordítva a szót, a közösségi jog az elektronikus szerzõdéskötések speciális jellege miatt szigorú feltételeket határozott meg a szolgáltatók számára a fogyasztók védelme érdekében. A szabályozások szerint a szolgáltatónak széleskörû tájékoztatási kötelezettsége Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

25

van. Egyrészt köteles biztosítani, hogy az igénybe vevõk közvetlenül és bármikor elérhessék a rá vonatkozó legfontosabb adatokat (név, székhely, cégjegyzékszám, elérhetõség, adószám, stb.), valamint tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás ellenértékhez kötött-e, és amennyiben igen mekkora annak mértéke, hogyan kell azt teljesíteni, magában foglalja-e a feltüntetett ár az adókat és a kiszállítás költéségét. A szolgáltatónak az általános szerzõdési feltételeket is elérhetõvé kell tennie. Ezen felül az igénybe vevõt tájékoztatni kell azokról a technikai lépésekrõl, amelyeket a szerzõdés megkötéséhez meg kell tennie. Romániában a 365/2002-es törvény szabályozza az elektronikus kereskedelmet. Ennek értelmében a szolgáltatónak kötelessége címzettek és a hatóságok részére nyilvánossá tenni azokat az eszközöket, amelyek segítségével, gyorsan, hatékonyan, állandó jelleggel és ingyen hozzájuthatnak legalább a rá vonatkozó legfontosabb adatokhoz (név, székhely, cégjegyzékszám, elérhetõség, adószám, stb.). Hogyan szabályozza az EU az üzletek nyitvatartását? Ötkor fognak ezentúl az üzletek bezárni? Esetleg hétkor? És az éjjelnappali (non-stop) üzleteknél miért van zár az ajtón, ha egyszer éjjel-nappal nyitva vannak? Az EU-ban a nyitvatartás szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés, így országonként eltérõ. Több országban van olyan szabályozás, mint nálunk, vagyis a kereskedõ határozza meg az üzlet nyitvatartását, az igényeknek és a helyi körülményeknek, szokásoknak megfelelõen. Ugyanakkor számos országban szabályozott a nyitvatartás, vagyis meghatározzák azt, hogy mikor nem tarthatnak nyitva az üzletek. Ezek elsõsorban a hétvégi pihenõnapokra, illetve az ünnepekre vonatkoznak, de vannak olyan példák is, ahol a napi legkorábbi és a legkésõbbi idõpontot is központilag határozzák meg. Az EU nem tervezi a közösségi szintû szabályozást ebben a kérdésben. Lehetséges-ee az EU-b ban kereskedelmi jellegû kinti árusítás? Ennek a kérdésenek a szabályozása szintén egy adott ország hatáskörébe tartozik. Romániában üzlettel rendelkezõ kereskedõ Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

26

végezhet kitelepülést, például sporteseményekre, strandokra. A szezonnak, szokásoknak megfelelõen árusíthat gyümölcsöt, kukoricát, tökmagot, jégkrémet, stb. Milyen feltételekkel szabad az EU-b ban a hagyományos piacokon árusítani? Mindenképp szükséges árú és engedély hozzá, de az Unió ebbe a kérdésbe nem szól bele. A piacokon való árusítás nemzeti hatáskörbe tartozik. Igaz-ee az, hogy EU szabály tiltja a földrõl való árusítást? Nem igaz. A piacok mûködésének szabályozása tagállami hatáskör, ezért ebben a kérdésben a csatlakozás miatt nem történik változás. A piacokon árusítható - nemzeti jogszabályokban meghatározott - termékek köre határozza azt meg, hogy melyek a piaci árusítás feltételei. Az egyes termékekre vonatkozó feltételeket (pl. élelmiszerforgalmazás, engedélyhez kötött, vagy tiltott termékek forgalmazása, stb.) az adott termékekre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, s azokat, függetlenül az árusítás módjától (üzleti, piaci, stb.) a piacokon is be kell tartani.


EU OKOS

29

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A családorvosa által felírt recept kiváltható-ee más EU tagországban? Persze ez nem csak arról szól, hogy elugorhat-e egy aszpirinért Brüsszelbe. A gyógyszerek kiváltásának kérdése nem esik közösségi szabályozás alá, gyakorlatilag a gyógyszer kiváltásának akadálya nincs, mert a hazai forgalmazású gyógyszerek döntõ többsége - ha más néven is - az európai országok többségében is forgalomban van. Kivételt képeznek ez alól az ellenõrzött gyógyszerek, mint pl. a kábítószer tartalmú orvosságok, ezeket csakis az illetõ ország formanyomtatványára felírt recept alapján lehet kiváltani. ban a Romániában felírt ártámogatott gyógyszerek? Kiválthatók-ee az EU-b Nem. A gyógyszerek árához nyújtott támogatások rendszere és mértéke országonként eltérõ. Ebbõl következik, hogy az itthon támogatott gyógyszer csak Romániában váltható ki támogatással, hiszen az ártámogatás a romániai gyógyszertárak és az illetékes állami szervek közötti megállapodás alapján jött létre. ban használt bármely Romániában hozzájuthat-ee a beteg az EU-b gyógyszerhez? Nem, mert ugyan az EU az egységes törzskönyvezés gyakorlatát követi, de az nem jelenti az automatikus forgalmazást. Az EU-hoz történõ csatlakozással viszont a gyógyszerek romániai törzskönyvezése felgyorsul, melynek eredményeként a gyógyszer forgalmazási ideje lerövidül. Ingyenes lesz-ee a sürgõsségi ellátás az EU-b ban román állampolgárok számára? (Mindig legyen pénz a zsebében, ha el szeretne ájulni? ) Igen amennyiben az illetõ személy az országból való távozás elõtt megköti az egészségügyi biztosítást, vagy pedig kiváltja az európai egészségügyi kártyát. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

30

Mi az az európai egészségügyi kártya? Az európai egészségügyi kártya (a továbbiakban európai kártya) bevezetését a 95/2006-os, az egészségügy reformjáról szóló törvény szabályozza. Az európai kártya feljogosítja tulajdonosát arra, hogy ingyenes orvosi ellátásban részesüljön az Unió bármely tagállamban. Az európai kártyát az az egészségügyi biztosító ház állítja ki, amelynél az igénylõ biztosítva van, kérésre, az egészségügyi biztosító köteles kiállítani az európai kártyát, kivéve, ha az igénylõ nem fizeti rendszeresen a biztosítását. Az európai kártya kiállításának költségeit az azt igénylõ személy kell fizesse, és legtöbb 6 hónapig érvényes. Az európai kártyát csak abban az esetben állítják ki, ha az igénylõ idõszakosan az Unió területén tartózkodik, de nem több, mint 6 hónapig. A baleset súlyossággát nagyban enyhítõ biztonsági övet kötelezõ használni az Európai Unióban? Hogyan szabályozzák a mobiltelefon használatát? Az EU egész területén kötelezõ a biztonsági öv használata mind az elöl, mind a hátul utazók számára. A felmérések azt mutatják, hogy a mobiltelefon használata ötszörösére növeli a baleset esélyét, ezért használata vezetés közben minden EU-tagországban tilos. Egyes országokban kihangosítóval megengedett az autóban telefonálni. A mobiltelefonját tehát nem kell biztonsági övvel bekötnie, pedig az lenne aztán az óvatosság. Milyen feltételekkel és mennyi gyógyszert vihet magával külföldi utazáskor? Valamely uniós tagállamba való utazáskor egy személy receptre felírt, max. 30 napra szükséges gyógyszeradagot vihet magával, ugyanakkor javasolt, hogy legyen mindig nála az orvosi recept. Szigorodnak-ee vagy enyhülnek a dohányzás elleni jogszabályok a csatlakozást követõen? Az EU alapvetõen elkötelezett a dohányzás elleni küzdelemben plasztikusan kifejezve szívni fognak azok, akik szívnak. A közösségi Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

31

szabályozás elsõsorban a dohánytermékek adóztatására, forgalmazására és reklámozására terjed ki. A passzív dohányzás ellen EUszerte jogszabályok védik a nem-dohányzókat. A dohánytermékek reklámozása is korlátozás alá esik. A dohánytermékek forgalmazása tekintetében a csomagoláson levõ fogyasztói információt szigorúan szabályozza az EU, a doboz 30, ill. 40%-át elõre meghatározott figyelmeztetõ feliratok kell elfoglalják. A dohánytermékek adótartalma szintén közösségi szinten szabályozott, ezért az elkövetkezendõ években a cigaretta árának folyamatos emelkedésével kell számolni. Beleszól-ee az Európai Unió az egészségpolitika alakításába? Nem szól bele, hiszen az egészségpolitika alakítása nemzeti hatáskörben van, ugyanakkor elvárásként jelentkezik az, hogy a csatlakozó országok az EU-s tagállamokhoz hasonlóan olyan egészségpolitikát alakítsanak ki, amelyek az egészséget értéknek tekintik.


EU OKOS

33

VÁMOK, ADÓK Megszûnik-ee a "duty-ffree" vásárlás az EU-n n belül? Az áfamentes kereskedelem az EU-tagállamok közötti személyforgalomban megszünik, de az EU-n kívüli célországokba utazók továbbra is vásárolhatnak a régi szabályok (vám- és áfamentesség) szerint, pl. repülõtereken. Hogyan adózik az a személy, aki itthon is és más EU-ttagállam(ok)ban is munkát vállal? A könyvelõk kedvenc aforizmája, hogy csak két biztos dolog van az életben: a halál és az adók. Adózni a továbbiakban is - az Unióban is kell. Csatlakozás után is érvényben maradnak a kétoldalú kettõs adóztatást elkerülõ egyezmények erre vonatkozó rendelkezései. Fõszabályként elmondható, hogy a külföldön végzett munkáért a munkavégzés helye szerinti ország adójogszabályai szerint kell adózni. Milyen vámok vannak érvényben az Európai Unió tagállamai és Románia között? Az Európai Unió alapja a vámunió, amely a teljes áruforgalomra kiterjed és magában foglalja a tagállamok közötti import- és exportvámok, valamint a vámjellegû korlátozások megszüntetését, illetõleg egységes vámtarifa bevezetését az EU-n kívüli harmadik országokkal szemben. Így az áruk és szolgáltatások szabadon áramlanak az EU belsõ piacán. Románia és az EU-tagországok között tehát nincsenek vámok. Milyen vámok vannak érvényben Románia és az Európai Unión kívüli harmadik országok között? Románia az EU egységes vámtarifáját alkalmazza az EU-n kívüli harmadik országokból származó behozatalra.


EU OKOS

35

ÁRAK, BÉREK Igaz-ee, hogy rögtön a csatlakozás után jobban élünk? Ebben a formában nem igaz, hisz a csatlakozás egy hosszú folyamatnak csupán az elsõ lépése. Nem kell arra szamítani, hogy ha már felkeltünk január 1-én az ágyból, akkor gyökeresen megváltozott az életünk, viszont a csatlakozás utáni években várhatóan be fog következni az életszínvonal emelkedése. Amennyiben valaki az Unióban vállal munkát, ugyanakkora fizetés jár-ee neki, mint az adott ország állampolgárainak? Igen, amennyiben valaki az Unióban vállal munkát, akkor ugyanolyan feltételek és bérek járnak neki, mint az adott ország lakosainak. Senkit sem szabad megkülönböztetni azért, hogy melyik országból származik, vagyis egy romániai munkavállaló nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást, mint egy ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott tagországi állampolgár. Mennyi idõ kell még ahhoz, hogy a romániai bérek felzárkózzanak az uniós országokéhoz? Az EU-ban nincsen közösségi szabályozás a bérekre vonatkozóan, így a bérek kiegyenlítésével kapcsolatosan sincs semmilyen elõírás. A bérek kialakítása kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik. Az EU-tagállamokban a gazdasági lehetõségektõl, a nemzeti prioritásoktól, hagyományoktól stb. függõen, továbbá a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodások eredményeként alakulnak a bérek, csakúgy, mint Romániában. Versenyképességünk javulása miként ez más kevésbé fejlett tagállamokban is történt - megfelelõ alapot teremt majd az itthoni reálbérek folyamatos, az EU-átlagnál gyorsabb ütemû növekedéséhez, s ezzel a hazai bérek felzárkózásához. Igaz-ee, hogy csatlakozás utáni idõszakban meg fog nõni az ÁFA (TVA) értéke, és drágább lesz minden az üzletekben? Az Unió nem kéri Romániától, hogy csatlakozás után növelje meg az ÁFA (TVA) értékét. Az egyetlen uniós szintû elvárás az, hogy az ÁFA (TVA) értéke ne legyen kisebb, mint 15%. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

36

Igaz-ee, hogy Romániában a pénznem euró lesz? Az igaz, hogy 2007. január 1-én csatlakoztunk a Gazdasági és Monetáris Unióhoz, viszont ez nem jelenti automatikusan az euró bevezetését. Mi a Gazdasági és Monetáris Unió? 1992-ben a Maastrichti Szerzõdés kialakította a leendõ közös monetáris politika intézményi és mûködési kereteit, valamint megfogalmazta a leendõ közös valuta bevezetésének feltételeit. A szerzõdés ún. konvergencia kritériumokat határozott meg a tagországok részére a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszában való részvételre. A Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás folyamatában három szakaszt különíthetünk el, és csak a harmadik szakaszban való részvétel jelenti egyben az euró bevezetését. 1999-ben az ún. eurózónához 11 tagállam csatlakozott. Kimaradt Nagy-Britannia, Dánia, Svédország és Görögország. (Görögország késõbb, 2001. január 1-jén csatlakozott.) Minden olyan uniós tagállam, amely teljesíteni tudja a maastrichti konvergencia kritériumokat, tagja az eurózónának. Dánia és NagyBritannia azonban a Maastrichti Szerzõdésben rögzített joguk alapján szabadon dönthet arról, hogy mikor kíván csatlakozni a közös valutához. Más tagállamoknak nincs ilyen joguk, nekik kötelezõ a közös valuta bevezetése, amint megfelelnek a konvergencia kritériumoknak. Románia csatlakozása az eurózónához csak 2010 után jöhet szóba.


EU OKOS

39

MUNKAÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA Mennyi a munkaidõ hossza az Európai Unióban? (A "Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás" sláger vajon eurokonform?) A munkaidõ hosszát a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól szóló (2003/88/EK) irányelv szabályozza. Az irányelv rögzíti, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az átlagos munkaidõ bármely hétnapos idõszak során - a túlórát is beleértve - a 48 órát ne haladja meg a túlórával együtt, azonban a tipikus munkaidõ 40 óra. Az irányelv hatálya a napi pihenõidõre, a heti pihenõnapra, az éves szabadság minimális, valamint a heti munkaidõ maximális idõtartamára, az éjszakai munkavégzésre, a váltott mûszakban történõ munkavégzésre és a munkarendek bizonyos szempontjaira terjed ki. Van azonban lehetõség a munkaidõ meghosszabbítására, ha az nem veszélyezteti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Erre azonban senkit sem lehet kötelezni, illetve nem lehet büntetni vagy elbocsátani a munkaidõ meghosszabbításának elutasítása esetén. Mikortól vállalhatnak a román állampolgárok munkát az Unióban? A személyek szabad mozgása az Európai Unióban a négy szabadságjog egyike, s e szabadság egy részterülete a munkaerõ szabad áramlása. Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban minden állampolgár az adott ország állampolgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát. A csatlakozási tárgyalások során a tagállamok kérték 2004-ben (Málta és Ciprus kivételével) csatlakozott országok, valamint Románia és Bulgária esetében hogy az új tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetõséget, vagyis a közösségi jog alkalmazásának átmeneti felfüggesztését. Románia egy max. 7 éves átmeneti idõszakot fogadott el. Ebben az idõszakban az Unió tagállamainak jogában áll megtiltaniuk, hogy a Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

40

román állampolgárok munkát vállaljanak az országban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csatlakozást követõ 2 évben a román állampolgárokra nem lesz érvényes a munkaerõ szabad áramlására vonatkozó közösségi jog, hanem minden állam továbbra is az eddigi nemzeti jogszabályok alapján dönt a román munkaerõ fogadásának a módozatáról. A 2 éves átmeneti idõszakot még meghosszabíthatják további 3 évvel az Európai Bizottság, illetve a tagországok helyzetértékelése függvényében. Amennyiben az 5 éves átmeneti idõszak eltelteltével valamely tagállam továbbra sem akarja megnyitni a kapuit a román munkavállalók elõtt a kapuit, akkor ezt megteheti további 2 évig. Egészen mostanáig Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország, Svédország, Finnország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia mondta azt, hogy 2007. január 1-tõl megnyitja a munkaerõpiacát a román állampolgárok elõtt, míg Nagy-Britannia, Írország és Németország biztosan korlátozásokat vezet be. A többi EUs tagország is el kell döntse hamarosan, hogy milyen döntést kíván hozni ebben a tekintetben. Magyarország azt nyilatkozta, hogy a csatlakozás után fog arról határozni, hogy megnyitja-e kapuit a romániai munkavállalók elõtt. Hol találhatok konkrét állásajánlatokat az EU tagországokba? Ha nem szeretné az apróhirdetéseket kéziszótárral böngészni olasz, spanyol vagy finn nyelven, jó tudnia, hogy az Európai Unió az EURES elnevezésû állásközvetítõ szolgálattal segíti az európai munkavállalók álláskeresését. Az EURES adatbázis nem egy európai szinten mûködtetett rendszer, hanem a nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférhetõséget teszi lehetõvé. Az ingyenesen elérhetõ adatbázis mind a munkavállalók, mind a munkaadók részére tartalmaz hasznos információkat, és két részre bontható: az egyik tárolja az adatokat a megüresedett álláshelyekrõl, a másik az EU államokat mutatja be: itt olvashatóak az egyes országokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási, szociális szabályokról lehet olvasni, továbbá hasznos információkat tudhat meg az adott ország politikai, kulturális, gazdasági és szociális helyzetérõl. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

41

Az EURES oldalon önéletrajz-adatbázis is mûködik, ahova mindenki ingyenesen feltöltheti az önéletrajzát, és amely révén a munkaadók rögtön felvehetik a kapcsolatot a potenciális jelöltekkel. Bõvebb információkat az EURES munkaközvetítõ hálózatról a következõ honlapon talál: http://ec.europa.eu/eures. Van-ee lehetõségem arra, hogy valamely uniós tagországban hosszabb-rrövidebb ideig önkéntes munkát végezzek? A YOUTH programhoz tartozó Európai Önkéntes Szolgálat keretében a fiatalok számára lehetõség nyílik arra, hogy maximum 12 hónapig az Európai Unió támogatásával önkéntesként valamelyik tagállamban a helyi közösség fejlodését célzó non-profit tevékenységekben dolgozhatnak az alábbi területeken: egészségügy, környezet, mûvészet, kultúra, gyermekprogramok, esélyegyenlõség, média és kommunikáció, ifjúsági sport, ifjúsági szabadidõ, fiatalkori bûnmegelõzés. Romániában az Európai Önkéntes Szolgálat program koordinálása az Országos Ifjúsági Hatóság hatáskörébe tartozó Eurotin Igazgatóság feladata (www.etineret). Van-ee olyan rendelkezés az Európai Unióban, amely a nõi egyenjogúságot biztosítja a munkába jutás, a szakképzés, a fizetés stb. terén? A nõk jogainak védelme egyidõs az Európai Unió történelmével. A nõk és férfiak közötti egyenlõ bánásmód, az azonos esélyek biztosítása az Unió egyik legfontosabb politikai célja. Már az alapító okirat is kimondja, hogy a nõknek és a férfiaknak egyenlõ munkáért egyenlõ bér jár. Az ezzel kapcsolatos közösségi irányelvet minden tagországnak kötelezõ alkalmaznia. Ma már nemcsak a diszkrimináció kizárásával foglalkoznak, hanem pozitív programokkal valódi esélyegyenlõséget kívánnak biztosítani a nõk számára. Kell-ee tartani attól, hogy a csatlakozás után megszûnik a különbözõ segélyek folyósítása (pl. gyereknevelési segély, szociális segély, stb.)? Nem kell ettõl tartani, a különbözõ segélyek odaítélésének kérdése nemzeti hatáskörbe tartozik, ennek következtében a kül. segélyeket Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

42

csatlakozás után is az eddigi jogszabályok alapján folyósítják. A nyugdíjasok teljesen szabadon elköltözhetnek-ee az Európai Unió más tagállamaiba? A nyugdíjasok az Unió bármely tagállamába szabadon be vagy kiutazhatnak, ott tartózkodhatnak, továbbá - amennyiben megélhetésükhöz szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körû betegbiztosítással rendelkeznek – ott lakhatnak, és le is telepedhetnek. Ez a jog a hazai állampolgárokat is megilleti, hiszen az átmeneti szabályozás csak a munkavállalásra vonatkozik. Hány év munkaviszony után mehetnek nyugdíjba az emberek az Európai Unióban? Milyen az Unió nyugdíjrendszere, és van-ee közös szabályozás? A közösségi szociális biztonsági rendelkezéseket az EU-ban a tagállami szociális biztonsági rendszerek (pl. az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási rendszerek) koordinációja érdekében hozták létre. Minden tagállam maga dönti el, kik tartoznak társadalombiztosítási rendszerébe, milyen feltételekkel, milyen és mekkora juttatást kaphatnak, és mennyi hozzájárulást kell fizetniük. A nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjhoz szükséges munkaévek számát az EU nem egységesítette, ezért a vonatkozó szabályok minden tagállamban eltérõek lehetnek. A közösségi rendelkezések olyan szabályokat és közös elveket fektetnek le, amelyek biztosítják, hogy a különbözõ nemzeti rendelkezések ne legyenek diszkriminatívak azokkal szemben, akik egy másik tagállamból költöznek át. A rendelkezések legfõbb célja, hogy kiküszöböljék a más tagállamból érkezõ munkavállalókra és családtagjaikra háruló kedvezõtlen hatásokat. Hogyan történik a nyugdíjak megállapítása; felveheti a nyugdíját valamelyik másik tagállamban is? Ez természetesen nem arról szól, hogy Önnek, mint nyugdíjasnak le kellene ugornia a francia Riviérára felvenni a nyugdíját. A közösségi jogszabályok a tagállamok nyugdíjasai számára mindenütt biztosítják a Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

43

szociális védelmet. Ez vonatkozik az öregségi, a rokkantsági és a hozzátartozói nyugdíjasokra és azokra is, akik migráns munkavállalóként szereztek nyugellátást, illetve nyugdíjasként más EU-tagországban telepedtek le. Az öregségi nyugdíj iránti igényét bárki bármely tagállamban benyújthatja, függetlenül attól, hogy élete során hány és mely tagállamban dolgozott. Célszerû azon tagállam illetékes hatóságait megkeresni, amelyben a kérelmezõ a nyugdíjkorhatárt elérte, ahol legutoljára állt alkalmazásban, illetve ahol a leghosszabb ideig dolgozott. A nyugdíjjogosultság megállapítása és a nyugdíj összegének kiszámítása az egyes tagállamokban eltöltött biztosítási és tartózkodási idõszakok alapján történik, figyelembe véve mindazon tagállamok jogszabályait, amelyek hatálya alá munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tartozott. A nyugdíjat ezután bármely tagállamban felvehetjük. Tehát ahány államban dolgoztunk, annyi helyrõl igényelhetünk nyugdíjat. Ha például valaki 3 évet dolgozott Franciaországban és 27 évet Romániában, akkor Franciaországból is számíthat a francia szabályoknak megfelelõen a 3 éves munkaviszonyával arányos "nyugdíjrészre". Egy évnél rövidebb munkavállalás esetén nem számolnak résznyugdíjat, mert az adminisztrációs költségek várhatóan felemésztenék a nyugdíj összegét. Ilyenkor az egy évnél rövidebb szolgálati idõt beszámítják abban az országban, ahol a kérelmezõ a leghosszabb ideig dolgozott. Hogyan kap nyugdíjat, ha különbözõ EU tagországokban dolgozott, amelyekben eltérõ a nyugdíjkorhatár? Tekintettel arra, hogy az EU tagállamok nyugdíjrendszereiben alkalmazott nyugdíjkorhatárok nem egységesek, a tagállamokban történõ nyugdíjba vonulás lehetõsége eltérõ idõpontokban nyílhat meg. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy pl. 5 különbözõ tagállamban elõfordulhat, hogy 5 eltérõ idõpontban nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ugyanis mindegyik országban az ott érvényes nyugdíjkorhatárt kell alkalmazni. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

44

Milyen pénznemben történik a nyugdíjak folyósítása? A nyugellátások folyósítása a tagállamok hivatalos pénznemében történik. Az euró bevezetése természetesen egyszerûsíti az ellátások folyósítását is. Az eurózónához nem csatlakozott országok szintén a saját nemzeti pénznemükben állapítják meg és folyósítják a nyugellátásokat. Romániában is mindaddig RON-ban fizetik a nyugdíjt, amíg az ország az euróövezet tagjává nem válik.


EU OKOS

47

FOGYASZTÓVÉDELEM, VÁSÁRLÁS Milyen az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája? Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet fogyasztóvédelemre. Az Unió fogyasztóvédelmi politikájának az alapelvei a következõk: - a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, - a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, - a fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása, - a jogorvoslathoz, illetve a kárigények érvényesítéséhez való jog, - a fogyasztói érdekképviselethez való jog. ban a fogyasztóvédelemmel? Milyen intézmények foglalkoznak az EU-b Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (The European Consumer Centres Network (ECC-Net)) egy európai szintû szervezõdés, mely a fogyasztói bizalom erõsödését kívánja elõsegíteni jogi tanácsadással és a jogorvoslathoz való könnyebb hozzáférés biztosításával, különösen azokban az esetekben, amikor a fogyasztó egy másik tagállamban vásárolt valamilyen terméket. A hálózatnak minden országban van képviselete. Az egyes országok fogyasztóvédelmi hivatalainak listáját az alábbi honlapon lehet megtekinteni: http://ec.europa.eu/consumers/redress/ecc_network/ecc_network_centers.pdf

Az Európai Unióban forgalmazott termékeknek milyen elõírásoknak kell megfelelniük? Mi az a CE jelölés? Az EU belsõ piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, melyek megfelelnek az EU által elõírt termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek. A CE (Conformité Européenne) jelölés a terméken azt jelzi, hogy az illetõ árú megfelel a fent említett elõírásoknak, azaz biztonságos. A CE jelöléssel ellátott termék az Unióban bárhol forgalomba hozható. Fontos tudni, hogy a CE jelölésre csupán a nem élelmiszer termékeknek van szükségük. Jelen pillanatban Romániában a technikai elõírásoknak megfelelõ termékek még a CS jelölést viselik, viszont a csatlakozás pillanatától szükség lesz a CE Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

48

jelölésre, annak érdekében, hogy a termékek forgalomba hozhatók legyenek az Unióban. Milyen kötelezettségei vannak a kereskedõnek a fogyasztók tájékoztatására? Uniós szabályoknak megfelelõen a következõ módon kell tájékoztatni a fogyasztót: - tájékoztató címke termékkörtõl függõen eltérõ adatokkal, - használati-kezelési útmutató (szöveg vagy/és ábra), - márkajel, - védjegy, - ár (jelenleg kötelezõ a hazai fizetõeszközben történõ árfeltüntetés), - engedélyszám, ha ezt a külön rendelet elõírja, - terméktõl függõen (élelmiszer, kozmetikum) minõség megõrzési idõ, - egyéb (aktuális kérdés a származási hely). Uniós szabályozás írja elõ, hogy egyes árukon, illetve az áru kiszolgálási helyén nemcsak a fogyasztói árat, hanem az egységnyi súlyra, tömegre (kg, l) esõ fogyasztói árat is fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a vásárló a termékek árát összehasonlíthassa. A román törvénykezés szerint a fogyasztónak joga van a pontos, helyes és precíz információhoz a javak és szolgáltatások lényegi jellemzõivel kapcsolatban. A román kereskedõ a következõ információkat köteles feltüntetni: - ár, - a termék neve, - a gyártó neve, a cég márkája és levelezési címe, - mennyiség, - szavatossági (garancia) ideje, - a legfontosabb technikai és minõségi jellemzõk, - használati, tárolási, fenntartási útmutatók, - minden szükséges figyelmeztetés, - import termék esetében a származási ország. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

49

Az információk a következõképpen juthatnak el a fogyasztóhoz: - címke, - csomagolás, - használati útmutatók, illetve leírások a termékrõl, A kereskedelmi tevékenységet folytató szereplõk kötelezettségei: A termelõnek kötelessége biztonságos terméket terveznie és gyártania, figyelembe véve és alkalmazva az EU standardokat, szolgáltasson információt a termék használatáról, illetve az esetleges veszélyekrõl minél világosabb és érthetõbb formában. A forgalmazónak kötelessége még az áru szállítása elõtt meggyõzõdni a termékek biztonságosságáról a technikai dosszié és a megfelelési nyilatkozat alapján. Az eladónak kötelessége meggyõzõdni, hogy az áruba bocsátott terméken megjelenik a CE, vagy CS (csatlakozás elõtt álló országok esetében) jelzés, ugyanakkor kötelesek információval szolgálni a vevõknek a termék használatáról, esetleges veszélyeirõl. Lehet-ee az Unióban a hagyományos romániai termékeket forgalmazni? A tárgyalások során Romániának sikerült elérnie, hogy elismerjék és levédjék néhány hazai szeszes italnak a nevét: pálinka, stb., valamint pár hagyományos ételnek (sajt, túró, palacsinta, stb.) Sikerült azt is kiharcolni, hogy a több, mint 60 fajta, Romániában készített sajt elõállításánál ne a standard uniós higiéniai szabályok érvényesüljenek. Egészen a csatlakozás pillanatáig még le lehet védeni a hagyományos ételek nevét. A levédéssel a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (Directia pentru Agricultura si Dezvoltare Rurala - DADR) foglalkozik. Jelen pillanatban körülbelül 150 hagyományos ételt védtek le Romániában. A használt termékekre is vonatkozik-ee a szavatosság (garancia) az Unióban? Az EU-ban szavatosság vonatkozik a használt termékekre is, viszont az általánosan használt 2 év garancia helyett, egy évig érvényes. Két termék képez ez alól kivételt: az árverésen vásárolt termékek, illetve az Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

50

energia. Villamos energiára valószínûleg azért nem vonatkozik, mert nagyon nehéz visszavinni. Hogyan szabályozza az EU a televíziós reklámokat? Nem kell megijedni: a reklámok között továbbra is lesznek mûsorok. Az EU 89/552/EGK irányelve a televíziós reklámokról kimondja, hogy a TV sajátos jellege miatt külön kell szabályozni a televíziós reklámokat, ugyanis széles tömegeket érintenek. A TV reklámnak világosnak és egyértelmûnek kell lennie. A közvetett reklám tilos. A reklám tartalma nem sértheti az emberi méltóságot, nem lehet diszkriminatív, politikai, vallási meggyõzõdést nem sérthet, nem ösztönözheti a környezetvédelem megsértését, tilos gyermekek felhasználása (tapasztalatlanságuk kihasználása) annak érdekében, hogy a szülõket vásárlásra ösztönözzék. Idõtartama: nem lehet több a napi mûsoridõ 15%-nál, a programon belül maximum 20%. Ki ellenõrzi az EU-b ban azt, hogy a piacon kínált áruk megfelelnek-ee az elõírásoknak? A tagállamok kötelezettsége, hogy kiépítsék a megfelelõ felügyeleti rendszert. Mit tehet, ha meghibásodott a termék, amit egy másik tagállamban vásárolt? Vigye vissza az ékszerórát Franciaországba? Az autót Németországba? A fapapucsot Hollandiába? A szavatossági és jótállási igény elsõsorban a vásárlás helyén érvényesíthetõ. Elõfordulhat, hogy egyes cégek üzletszabályzata lehetõvé teszi a vásárlók számára azt, hogy más üzletükben, akár esetleg más országban is érvényesíteni tudják jogaikat, ám erre vonatkozóan nincs jogszabályi kötelezettségük. Amennyiben a vásárló nem tudja rendezni az ügyet az értékesítõvel, az Európai Unión belül segítséget kaphat valamelyik Európai Fogyasztói Központtól. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

51

Hogyan szabályozza az EU a dohányreklámot? 2005. július 31-én lépett hatályba az EU dohányreklámról szóló irányelve. Az irányelv tiltja a dohányáru reklámozását az írott sajtóban, a rádióban és az interneten. Az irányelv ezenkívül tiltja a dohánygyárak szponzorként való közremûködését a nemzetközi kulturális és sportrendezvényeken. A kereskedõnek is felelnie kell a termék biztonságáért, hibájáért? (Felelõssé tehetõ a cukrásznéni, ha rossz a kóla?) A termék biztonságáért alapvetõen a gyártó felel, a kereskedõnek azonban meg kell bizonyosodnia arról, hogy az áru rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, igazolásokkal és jelölésekkel, amely a biztonságát, illetve a megfelelõségét igazolja. Ezek nélkül nem hozhatja forgalomba az árut. Neki kell továbbá azt is bizonyítania, hogy az áru használatához, a használatból eredõ veszélyek felismeréséhez, valamint a biztonságosság tanúsításához szükséges dokumentumokat a fogyasztónak átadta. Amennyiben e szabályokat megsérti, a felelõsség a kereskedõre is hárul. Két esetben közvetlenül is felel a kereskedõ; ha elõre tudta, hogy a termék nem biztonságos, mégis forgalomba hozta, továbbá a termékfelelõsséggel kapcsolatban is helyt kell állnia, ha a gyártó nem lelhetõ fel, s azt a kereskedõ sem tudja megtalálni 30 napon belül, attól számítva, hogy a fogyasztó a hibát, illetve az ebbõl eredõ kárt bejelentette.


EU OKOS

53

KÖRNYEZETVÉDELEM Javul-ee az ivóvíz minõsége? Kinek a feladata? A 22-es, "Környezetvédelem" csatlakozási fejezetben foglaltaknak megfelelõen, Románia módosította az ivóvízre vonatkozó törvényes keretet, mely jelenleg összhangban van a vonatkozó EU-s szabályozásokkal. Az említett szabályozások gyakorlatba ültetésének eredményeképpen az ivóvíz minõsége fokozatosan javulni fog. A vízminõség javítása jelentõs beruházások megvalósításával érhetõ el (pl. a jelenlegi szennyvíztisztító telepek modernizálása, újak építése, stb.). 2018-ig minden nagyobb település (ahol a lakosság száma meghaladja a 2000-et) rendelkezni fog a szükséges berendezésekkel. Az ivóvíz és a szennyvíz hálózatok modernizálása, valamint új rendszerek megépítése a megyei és helyi önkormányzatok feladatát képezi. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Környezetvédelmi Operatív Programmal, és más finanszírozási programokkal támogatja a szükséges beruházások megvalósítását. A vízminõség ellenõrzése az egészségügyi, vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok feladatát képezi. Mit jelent a szelektív hulladékgyûjtés a lakosság számára? Mikortól lép érvénybe Romániában? Az országos hulladékgazdálkodási stratégia értelmében, mely összhangban van a vonatkozó EU-s szabályozásokkal, 2007-2015 közötti idõszakban az ország egész területén bevezetik a szelektív hulladékgyûjtést. Ebben az idõszakban megépül a szelektív hulladékgyûjtéshez és tároláshoz szükséges infrastruktúra. A háztartási hulladék szelektív gyûjtéséhez szükséges rendszerek kiépítése az önkormányzatok kötelessége, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakmai és pénzügyi támogatást biztosít. Ki viseli a levegõ minõségével kapcsolatos beruházások költségeit? A levegõ minõségével kapcsolatos beruházások 2 csoportba Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

54

oszthatók: 1. a levegõ minõségét monitorizáló hálózat kiépítése - ennek költségeit EU-s támogatásokból és költségvetési forrásokból biztosítják. 2. a levegõ szennyezését elõidézõ berendezések modernizálásának költségeit elsõsorban a berendezések tulajdonosai kell biztosítsák (a "szennyezõ fizet" elv alapján). Ugyanakkor bizonyos esetekben EU-s és költségvetési támogatások is igénybe vehetõk (pl. az önkormányzatok tulajdonában levõ hõközpontok modernizálása esetében). Mennyibe kerül majd az adófizetõknek a levegõminõség javítása? Az adófizetõket közvetlenül nem érinti az euró milliárdokat jelentõ felzárkózási program. A szennyezõ vállalatok kell a felújítási költségeket fedezzék. Természetesen néhány vállalat esetében az állam is, mint tulajdonos, ki kell vegye a részét a felújítási programokból. Ehhez az állam jelentõs összegeket használ fel az európai pénzalapokból. Tesz-ee valamit az Európai Unió annak érdekében, hogy csökkenjen az autók káros anyag- kibocsátása? Az autók káros anyag- kibocsátásának csökkentése érdekében az EU egy sor intézkedést vezetett be: A 70/220/EEC irányelv szabályozta elõször az autók kipufogó gázaiban tálalható szennyezõ anyagok (pl. szénmonoxid) megengedett, maximális koncentrációját. Az azóta eltelt idõszakban a fenti irányelv elõírásait folyamatosan szigorítottak. A 94/441/EEC irányelv elõírásai minden típusú autóra érvényesek (függetlenül a motor nagyságától, üzemanyagátol, stb.), és meghatározzák a megengedett maximális szennyezõanyag koncentrációkat. Mi az a Natura 2000 hálózat? A Natura 2000 egy európai szintû és rangú, védett területeket átfogó hálózat, mely a természeti örökség megõrzésének legfontosabb eszköze az Európai Unióban. A Natura 2000 hálózat felállítását Románia a 22es, "Környezetvédelem" csatlakozási fejezetben vállalta. Ezzel a hálózattal szeretné megõrizni Európa a hagyományos, jelenleg is létezõ együtKérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

55

télést az ember, tevékenységei és a természet között. Románia egyik legfontosabb európai értéke a természetvédelem. Az ország 15-20% kerülhet egy engedékenyebb természetvédelmi övezeti rendszerbe.


EU OKOS

57

MEZÕGAZDASÁG Talán a mezõgazdaság területe az, amely a legtöbb kérdést vet fel az emberekben: milyen változások lesznek, vághatunk-e otthon továbbra is disznót, lehet-e házi pálinkát készíteni. Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatnak sokunkat. Jelen fejezetben választ adunk a mezõgazdaság területét érintõ néhány közérdekû kérdésre. Milyen elõnyeik származnak a vidéki környezetben élõ gazdáknak a csatlakozásból? Csatlakozás után, most, a romániai gazdák a Nemzeti VidékFejlesztési Terv keretén belül jelentõs pénzügyi támogatásban részesülhetnek. Milyen támogatásban részesül a román mezõgazdaság csatlakozás után? A mezõgazdaság továbbra is részesül az állami költségvetési támogatásból, ugyanakkor jogosult lesz a közösségi forrásokhoz való hozzáférésre két forráson keresztül: Európai Mezõgazdasági Garancia Alap (Fondul European Agricol de Garantare - FEOGA) és Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap (Fondul European Agricol de Dezvoltare Rurala - FEDER). Milyen intézményeken keresztül lesznek leosztva a mezõgazdasági támogatások? Az állami támogatások odaítélésével a Mezõgazdasági Minisztérium foglalkozik, míg a közösségi források elosztásáért a Mezõgazdasági Kifizetések és Intervenciók Ügynöksége (Agentia de Plati si Interventie pentru Agricultura -APIA) felel. Lehet-ee csatlakozás után házilag disznót és juhot vágni? Igen. Lehet otthon állatokat tartani és nevelni, azzal a feltétellel, hogy a gazdák gondoskodjanak az állatok rendszeres kivizsgálásáról. Attól sem kell félnünk, hogy nem tudunk többet karácsonykor otthon disznót vágni, vagy húsvétkor saját juhot. Az otthon levágott disznó Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

58

vagy juh húsa, azonban csak otthoni fogyasztásra használható. Amennyiben valaki a piacon hasznosítani szeretné a húst, akkor az állatot csak az arra kijelölt helyen és módon lehet levágni. Mi a helyzet a szõlõsgazdákkal? Létezik-ee olyan uniós szabályozás, ami megtiltaná a hibrid szõlõfajták termesztését? Nem létezik ilyen uniós szabályozás, viszont a hibrid szõlõfajtákból készült bort nem lehet eladni, csak házi fogyasztásra használható. Ugyanakkor a hibrid szõlõfajtákat termesztõ gazdák nem részesülhetnek mezõgazdasági támogatásban. Románia a tárgyalások során elérte, hogy elismerjék a teljes, jelenleg szõlõtermesztésre használt földterületet, ugyanakkor kapott egy 8 éves átmeneti idõszakot, amely idõ alatt a hibrid szõlõfajták termesztésére használt területekre az Unió által is elfogadott szõlõfajtákat kell telepíteni. Az Unióban a következõ szõlõfajták, valamint az ezekbõl készült borok forgalmazása tiltott: Nova, Othello, Izabella, Jacques, Clinton és Herbemont. Az 0,1 ha-nál kisebb területeken termesztett hibrid szõlõfajtákat, amennyiben ezeket házi fogyasztásra termelik, nem kell a jövõben sem újratelepíteni. Mi az a Farmer program, és ki részesülhet ebben a támogatásban? A programban olyan gazdák vehetnek részt, akik rendelkeznek mezõgazdasági területtel, földbérlet vagy földtulajdon formájában, és van egy befektetési elképzelésük. A program keretén belül a Mezõgazdasági, Vidékfejlesztési és Erdõgazdálkodási Minisztérium a kormány által garantált hiteleket biztosít mezõgazdasági vállalkozók számára. A hitelnek majd csak a felét kell visszafizetni. Bõvebb információkat a Farmer programról a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságon (Directia pentru Agricultura si Dezvoltare Rurala – DADR) tudnak nyújtani. Mi történik, ha ön hosszú évek óta gazda, hogyan részesülhet életjáradékban (renta viagerã) csatlakozás után? Csatlakozás után megszûnik az életjáradék folyósítása, ugyanis nincs belefoglalva az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap által Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

59

támogatott tételek közé, viszont támogatásban részesülhetnek azok a gazdák, akik bérbe adják, vagy eladják a mezõgazdasági területeiket a "Korai Nyugdíjazás" program keretén belül (Mãsura "Pensionare timpurie" - Ordinul MAPDR 243/2006). A korai nyugdíjazás részleteit hamarosan kidolgozzák. Igaz-ee, hogy a csatlakozás következtében számos mezõgazdaságban tevékeny személy munkanélkülivé válik? Az Unió nem szabályozza a mezõgazdaságban tevékenykedõ személyek számát. Az, hogy az Unióban aránylag kevés személy van foglalkoztatva a mezõgazdaságban, annak köszönhetõ, hogy jövedelmezõvé kellett tenni ezt a területet, ami nem volt lehetséges a hagyományos formájában. Ugyanakkor a mezõgazdaságban dolgozók számának a szabályozása kizárólag a tagállam hatáskörébe tartozik. Igaz-ee, hogy az Unió bele fog szólni abba, hogy kivághatjuk-ee a fát az udvarunkról? Nem igaz. Az Unióban is minden állampolgár saját maga dönthet arról, hogy kivág-e egy fát vagy sem, viszont elõzetesen erre engedélyt kell szerezni az illetékes hatóságoktól. Természetesen az Unióban sem lehet kivágni a mûemléknek nyilvánított fákat (pl. Petõfi körtefája Székelykeresztúron). Lehet-ee az Unióban továbbra is házipálinkát készíteni? Lehet, amennyiben az illetõ gazda kiváltja az illetékes szervektõl a pálinka fõzde mûködéséhez szükséges engedélyt. Igaz-ee, hogy csatlakozás után meg fognak nõni az alkohol után fizetendõ adók, és nem éri meg majd házi fogyasztásra pálinkát vagy bort készíteni? Az Unió annak érdekében, hogy csökkentse az alkohol fogyasztást ugyanakkora adót ír elõ az alkoholra, mindegy, hogy az házi fogyasztásra készül-e vagy pedig kereskedelmi forgalmazásra. A tárgyalások során sikerült Romániának elérnie azt, hogy amennyiben tiszta gyümölcsbõl Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

60

házi fogyasztásra készül alkohol, és ennek a mennyisége nem haladja meg az 50 litert, akkor az illetõ gazda adójának akár 50%-át is elengedhetik. Kell-ee félni attól, hogy a külföldiek felvásárolják a termõföldeinket? Nem kell attól tartani, hogy külföldiek nagy számban telepednek le Romániába. Külföldi állampolgárok által bejegyzett jogi személyek jelen pillanatban is vásárolhatnak földet Romániában. Románia 7 éves átmeneti idõszakot kapott, amely idõ alatt korlátozhatja az unió állampolgárai földvásárlási szándékát. Kivételt képeznek ez alól, azon szabadfoglalkozású külföldi állampolgárok és külföldi gazdák, akik befektetés céljából akarnak földet venni. Értékesíthetik-ee az õstermelõk zöldségeiket és gyümölcseiket a hetipiacon? Igen, a termékek korlátozás nélkül értékesíthetõk. Természetesen be kell tartani az árusítóhelyre, az árusítást végzõ személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állatés növény-egészségügyi, illetve köztisztasági elõírásokat.


EU OKOS

63

KUTATÁS, FEJLESZTÉS Létezik-ee EU-sszintû kutatás- és fejlesztéspolitika? Az Európai Unió célkitûzése az, hogy 2010-ig a világ vezetõ gazdasági térségévé váljék. Ennek elérése érdekében nem elégséges a csupán tagállami keretekben folyó kutatási és technológia-fejlesztési tevékenység. Szükség volt egy közösségi szintû összefogásra ahhoz, hogy az Unió fel tudja venni az innovációs és gazdasági versenyt a legnagyobb vetélytársakkal (USA, Japán). Milyen célkitûzései vannak az EU kutatás-ffejlesztési keretprogramjának? Az EU kutatás-fejlesztési programját a hetedik keretprogram (20072013) határozza meg, amely négy célkitûzést fogalmaz meg: együttmûködés, ötletek kiaknázása, emberi erõforrás fejlesztése, valamint a kutatói kapacitás növelése. Annak érdekében, hogy a már létezõ, különbözõ tagországokban mûködõ, de különálló kutatói csoportok munkáját összhangba hozzák, megalakították az Európai Kutatási Tanácsot. (European Research Council, honlap: http://erc.europa.eu/index_en.cfm). Vannak-ee kutatói ösztöndíjak az EU-b ban? Az Európai Unió a kutatás-fejlesztési programjához kapcsolódóan számos ösztöndíj lehetõséget biztosít pár hónapos, de akár több éves idõszakra is. Kutatói ösztöndíjakra lehet pályázni a Marie Curie akciók keretében, valamint a Közös Kutatási Központnál (Joint Research Center), és az EURATOM-nál.


EU OKOS

65

OKTATÁS Jelentkezhetek-ee az Európai Unió valamelyik tagállamának felsõoktatási intézményébe, és milyen felvételi vizsgát kell tennem? Minden középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal) rendelkezõ romániai állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára bármelyik tagállam bármelyik felsõoktatási intézményébe. Ugyanolyan felvételi vizsgát kell majd tennie, mint a befogadó állam polgárainak. E tekintetben egyetlen tagállam egyetlen felsõoktatási intézménye sem alkalmazhat megkülönböztetést. Ez magától értõdõen vonatkozik a felvételi feltételekre, illetve követelményekre is (elõképzettség, korhatár, nyelvismeret stb.) Aki valamilyen oktatási intézmény hallgatója kíván lenni, annak nem kell mást tennie, mint jelentkezni, valamint részt venni a szükséges felvételi eljárásban. Ugyanakkor a diákoknak bizonyítaniuk kell, hogy tudják megélhetésüket biztosítani. (Az EU számos ösztöndíjjal segíti a diákokat). A más EU-tagállamból érkezõ pályázókat nem érheti megkülönböztetés sem a felvételi eljárásban, sem a bentlakásban való elhelyezés tekintetében, sem bármilyen tandíjmentesség megpályázása során. A felvételi feltételek természetszerûen intézményenként változnak. Mindenkinek önérdeke, hogy a lehetõ legalaposabban megismerje az általa kiválasztott intézményben hatályos felvételi, tanulmányi, valamint pénzügyi feltételeket. A felvételi feltételek között mindenkor szerepel annak a nyelvnek a megfelelõ szintû ismerete, amelyen az adott intézményben az oktatás folyik. Kell-ee tandíjat fizetnem, ha az Európai Unió valamelyik felsõoktatási intézményében kívánok továbbtanulni? Az EU egyik alapelve a nemzeti alapon történõ bárminemû megkülönböztetés tilalma. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tagállamok állampolgárait a személyek szabad mozgásának elvével összhangban, a tanulási lehetõségek tekintetében azonos jogok illetik meg. A romániai diákok valamennyi tagállam felsõoktatási intézményébe a Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

66

befogadó állam tanulóival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt és folytathatnak tanulmányokat. Amennyiben a szóban forgó intézménybe az adott ország állampolgárai ingyenes felsõoktatásban részesülnek, akkor a Romániából kiutazó diákokat is minden tekintetben azonos elbánás illeti meg. Amennyiben a szóban forgó tagállam diákjai számára az adott intézménybe történõ felvétel feltétele beiratkozási díj fizetése, és a tanulmányok folytatásához tandíjat kell fizetniük, akkor a romániai diákoknak is ugyanilyen mértékû, de csakis ugyanilyen mértékû beiratkozási díjat és tandíjat kell fizetniük. De lássuk, akkor hol is lehet "olcsón" tanulni: tandíj kötelezettség szempontjából elég nehezen sorolhatók kategóriákba az európai országok, ugyanis a felsõoktatási rendszer országról országra változik. Jelenleg a következõ országokban nem kell tandíjat fizetni az egyetemi oktatásban való részvételért: Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Egyesült Királyság (Skócia), Ciprus és Málta. Finnországban, Svédországban és Norvégiában nem kell ugyan tandíjat fizetni, de köteles vagy tagsági díjat fizetni valamely szervezetnek. Németországban (bizonyos tartományok kivételével), Szlovéniában, Szlovákiában, Izlandon és Bulgáriában nem kell ugyan tandíjat fizetni, kell viszont egy nem túl magas beiratkozási díjat fizetni. A romániaihoz hasonló rendszer van még Litvániában, Lettországban és Észtországban, ahol vannak államilag támogatott helyek és fizetéses helyek. Az összes többi európai országban elég magas tandíjat kell fizetni. Tehát, ha nem találod kedvenc egyetemed a felsoroltak között, akkor azt jeleni, hogy kénytelen mélyen belenyúlni a saját (vagy a szüleid) pénztárcájába, ahhoz, hogy külföldön tanulj. Külföldi (uniós) egyetemen való tanuláskor kaphatok-ee az uniótól tandíjtámogatást? Amennyiben egy romániai diák felvételt nyer egy tagállam felsõoktatási intézményébe a tanulmányok teljes idõtartamára, akkor nem tarthat igényt a befogadó ország diákjait megilletõ havi ösztöndíjra, diákhitelre, vagy más jóléti természetû juttatásra. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a diáknak magának kell gondoskodnia a megélhetésérõl. Az Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

67

oktatáshoz, tanuláshoz közvetve kapcsolódó kedvezmények, szolgáltatások (például utazási bérlet, bentlakás stb) kedvezményes igénybevételére vonatkozóan nincs egységes közösségi szabályozás. Mindenkor a helyi gyakorlatot kell irányadónak tekinteni. Résztanulmányok folytatása esetén lehetõség van a közösségi oktatási akcióprogramok keretén belüli ösztöndíj megpályázására. Melyek az Unió ösztöndíjas programjai? Az Európai Unió ösztöndíjas programjai az ún. oktatási közösségi akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci stb.) keretében valósulnak meg. A Socrates a köz- és felsõoktatás, a Leonardo da Vinci program a szakképzés terén megvalósuló ösztöndíjas és más oktatási együttmûködési programokat támogat. Romániában ezen programok koordinálásával a Tanügyi és Kutatási Minisztérium keretei között mûködõ az Oktatási és Szakképzési Közösségi Programokért Felelõs Országos Ügynökség (Agenþia Naþionalã pentru Programe Comunitare în Domeniul Educaþiei ºi Formãrii Profesionale - ANPCDEFP) foglalkozik. Bõvebb információkat az Ügynökségrõl, valamint az oktatási programokról a www.socrates.ro honlapon találsz. Milyen más ösztöndíjakat tudok megpályázni, amennyiben külföldi részképzésen szeretnék részt venni? A román állam kétoldalú megállapodások alapján szintén számos ösztöndíjat folyósít olyan diákoknak, akik külföldi részképzésen akarnak részt venni. Ha érdekel egy ilyen lehetõség, akkor a Tanügyi és Kutatási Minisztérium keretén belül mûködõ Külföldi Tanulmányi Ösztöndíjakért Felelõs Központhoz (Centrul National pentru Burse de Studii in Strainatate) kell fordulnod, vagy a www.roburse.ro honlapot érdemes böngészned. Mi az Erasmus ösztöndíj? Erasmus ösztöndíjjal a romániai diákoknak lehetõségük nyílik, az egyetemükkel szerzõdéses kapcsolatban lévõ, külföldi felsõoktatási Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

68

intézményben, nappali tagozatos alap, posztgraduális vagy doktori részképzésben való részvételre. Az Erasmus mobilitási ösztöndíjak idõtartama minimum 3 hónap vagy legalább egy teljes tanulmányi terminus. Az Erasmus ösztöndíjban részesülõ hallgatók kiválasztását az a felsõfokú oktatási intézmény végzi, amelynek hallgatója vagy. Mire szolgál az Europass? Az Európai Unió tagállamainak oktatási rendszerei különböznek egymástól: a végzettségek, a szakmai és a hozzá kapcsolódó gyakorlati tudás sok esetben mást és mást takar. Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy elõsegítse képesítési rendszerek, bizonyítványok és kompetenciák átláthatóságát, a tagállamok közötti munkavállalási és tanulmányi célú mobilitást, 2003. decemberében kidolgozta az Europass keretrendszerre vonatkozó javaslatát. Az Europass a szakmai képzés európai útlevele, amely a külföldön szerzett szakmai képesítések igazolására szolgál, ha a tanuló egy vagy több szakképzési szakaszt más tagállamban végzett el, mint amelyik tagállamban a szakképesítését megszerezte. Az Europass-t az állampolgárok önkéntes alapon használhatják végzettségeik, oktatásban és képzésben szerzett kompetenciáik bemutatására, munkavállalás esetén a munkaadók tájékoztatására Európában. Az Europass a szakképzés mindazon fajtáira érvényes, amelyek gyakorlati képzést is tartalmaznak, beleértve a felsõoktatás területét. A rendszer szerint kiállított bizonyítványok legalább kétnyelvûek, a kiküldõ és a fogadó ország nyelvén készülnek. Az Europass tartalmazza a képzés idõtartamát és a külföldi tanulmányok során közvetített szakmai tartalmakat, illetve ahol lehetséges, a képzés eredményeit is. Szerepelnek benne a résztvevõk és képzõik, a képzési idõtartamok és az érintett képzõ intézmények. Az igazolást közvetlenül a résztvevõk szakképzésében illetékes partner állítja ki. Az Europass nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az európai országokban szerzett képesítések nemzetközi szinten mindinkább elfogadottá váljanak.


EU OKOS

69

Mibõl áll az Europass? Az Europass portfolió 5 dokumentumból álló dokumentumcsalád, amely segítségével átláthatóvá válik, hogy tulajdonosa mit tanult, milyen eredménnyel, milyen készségeket sajátított el, és milyen munkatapasztalattal rendelkezik. A dokumentumcsalád tagjai: Europass önéletrajz, amelynek célja a felhasználót érintõ oktatásról, képzésrõl, munkahelyi tapasztalatokról, egyéni készségekrõl és képességekrõl, nyelvi kompetenciákról való, ezeket összefoglaló tájékoztatás, információnyújtás. Az önéletrajz az Europass portfolió alapját képezõ dokumentum. Az önéletrajz használata önkéntes, a felhasználó önmaga tölti ki a formanyomtatványt. A nyelvi útlevél 3 részbõl áll, amely lehetõséget nyújt tulajdonosa számára idegen nyelv ismeretei bemutatására. A dosszié érdekessége, hogy nem csupán a nyelvvizsgával kell igazolni az idegen nyelv ismeretét, hanem tájékoztatni lehet a munkaadót arról, hogy a dosszié tulajdonosa milyen intézményben hány évig tanulta az adott nyelv(ek)et, valamint, hogy tartózkodott-e olyan régióban, ahol az adott nyelveket beszélik. A nyelvi útlevelet szintén a pályázó tölti ki. Mobilitási igazolvány, amely nyilvántartja azokat az idõszakokat, amelyeket a dokumentum tulajdonosa tanulmányai folytatása céljából külföldön töltött. Mindezek mellett létezik az Europass oklevélmelléklet, amely ismerteti az azzal kiegészített eredeti oklevél tulajdonosa által folytatott és sikeresen befejezett tanulmányok jellegét, szintjét, körülményeit, tartalmát és típusát. Ennek célja, hogy megkönnyítse az oklevél tartalmának megértését egy másik tagállambeli munkaadó számára. Az Europass bizonyítvány-kiegészítõ célja, hogy információkat adjon a megszerzett szakképzésrõl, az elsajátított szakmáról, s így lehetõvé tegye a különbözõ országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát. A bizonyítvány kiegészítõjeként leírja a sikeresen lezárt tanulmányok pontos tartalmát, jellegét, szintjét. Bõvebb információkat az Europass-ról, illetve a portfolióról ezen a honlapon szerezhetsz: http://www.edu.ro/index.php?module=articles&func=&catid=383. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

70

Elfogadják-ee az Európai Unió tagállamaiban a romániai állami nyelvvizsgákat? (Idegen nyelv a magyar? És a román? A székelyt meg sem merjük kérdezni.) Jelenleg nem létezik az EU által elismert nyelvvizsga, az EU-ban nincs elismert nemzetközi nyelvvizsga sem, ebben az értelemben a romániai nyelvvizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények (munkáltatók, oktatási intézmények) saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát, illetve más módon gyõzõdnek-e meg a nyelvtudásról (pl. belsõ vizsga). Ezek az adott intézmény döntésének függvényében ismerhetõk el. EU-konform nyelvvizsga tehát nem létezik. Hogyan érinti a felsõoktatás területét a Bolognai Folyamat? (Figyelem ez egy többciklusú képzési rendszer, nem pizza-készítési útmutató.) A Bolognai Nyilatkozat, melyet 29 ország (köztük Románia) képviselõje írt alá célul tûzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes Európai Felsõoktatási Térséget hozzanak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá tegyék felsõoktatási rendszereiket. A Bolognai Folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsõoktatási Térség, amelyben többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) a végzettségek Európa-szerte könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismerhetõek lesznek. Az elsõ képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Ez a felsõoktatás "fõbejárata". Az alapfokozatot nyújtó elsõ ciklus a munkaerõpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelõ elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben történõ azonnali vagy késõbbi, néhány éves munkavégzést követõ folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves, s innen szintén két féle mód kínálkozik a továbblépésre: a munkaerõpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája képezi le az alapképzést, itt több szak indul majd. A többciklusú rendszerben lehetõség lesz arra is, hogy a diák mesterszinten más területen folytassa tanulmányait, mint Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

71

ahol alapszakon befejezte. A mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a felsõoktatási intézmények határozzák majd meg. Hogyan folyik az oklevelek és szakmák elismerése az Európai Unióban? Az Unióban különbséget tesznek az akadémiai elismerés és a szakmai elismerés között. Az akadémiai elismerés a vizsgák és más végzettséget igazoló dokumentumok elismerésére vonatkozik. Az akadémiai elismerés az 1997-es Liszabon-i Egyezmény alapján történik, és a fõ elv az, hogy amennyiben nem léteznek lényegi különbségek, az okleveleket elismerik. Az oklevelek, szakképesítések elismerését a nemzeti honosítással foglalkozó ügynökségek végzik. Bõvebb információt az EU tagállamaiban mõködõ ún. NARIC központoktól lehet szerezni (www.enicnaric.net). A szakmai elismerés olyan esetekben szükséges, amikor egy személy a saját országában megszerzett szakmában akar munkát vállalni egy másik tagállamban. Ebben az esetben az Uniós szabályozás meghatároz "szabályozott" és "nem-szabályozott" szakmákat. A szabályozott szakmákkal kapcsolatos elismerés a fent említett liszaboni elv alapján történik. Ha az eltérés jelentõs, kiegészítõ képzést vagy alkalmassági vizsgát írhatnak elõ. Szabályozott szakmának minõsülnek az egészségügyi (orvos, ápoló, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, szülész), valamint a jogász és az építész szakmák, mivel ezek esetében a diplomák elismerése teljesen automatikus. A többi szabályozott szakma esetében a "nem szabályozott" szakmákhoz hasonlóan kell eljárni, és ha szükséges, akkor honosíttatni kell a bizonyítványt. Nem-szabályozott szakmáknak nevezzük azokat, melyek nem tartoznak bele a fenti meghatározásba. Ezeknél a szakmáknál nem a közösségi jog szerint történik az elismerés, hanem külön honosítási eljárásban a tagállamok belsõ jogszabályai alapján. Elõfordulhat azonban, hogy ezeknél a tevékenységeknél, foglalkozásoknál (pl. az újságírás) nincs is szükség a bizonyítvány honosítására, hiszen a képesítés igazolása nélkül is el lehet helyezkedni. Bõvebb információkat az oklevelek elismerésével kapcsolatosan a Tanügyi és Oktatási Minisztérium ezzel foglalkozó részlegénél vagy a http://www.edu.ro/index.php?module=articles&func=&catid=127 honlapon találhatsz. Kérdések és válaszok az Európai Unióról

EU OKOS

72

Elismerik-ee a szakképzettségét az Európai Unióban, ha külföldön munkát kíván vállalni a kõmüves, az ács stb.? Az uniós jogszabályok lehetõvé teszik, hogy az elismerést bizonyos feltételekhez kössék. Ilyen feltétel lehet az, ha éppen fodrász valaki, akkor igazolnia kell, hogy már bizonyos idõt dolgozott a szakmájában. Ezen kívül például a kérdésben szereplõ kõmüves vagy ács esetében, ha az adott országban más feltételekhez kötik a szakképesítés megszerzését, mint Romániába, akkor különbözeti vizsgát kell tenni. Ha a kõmüves fodrászként szeretne elhelyezkedni elõbb-utóbb ki fog derülni, hogy nem ért hozzá. Ugyanilyen megfontolásból nem mennek a bányászok cukrásznak. Van-ee az Európai Unióban egységes érettségi vizsga? Nincs, mivel az oktatás a mai napig a tagállamok hatáskörébe tartozik. Végezhetem-ee más országban a középiskolai tanulmányaim? Ennél a kérdésnél két alapesetet kell megkülönböztetnünk: a) A szülõ munkavállalóként megy valamelyik tagállamba, s magával viszi tanköteles gyermekét is. Ebben az esetben - ezt EU-rendelet rögzíti - a befogadó iskola lehetõségei szerint a tanuló igényeire szabott oktatást biztosít, amelynek része a fogadó ország, illetve az oktatás nyelvének oktatása is. Joga a tanulónak az is, hogy lehetõséget kapjon anyanyelvének és kultúrájának tanulására, ápolására. b) Ha egy diák egyénileg akar valamely tagállamban tanulói jogviszonyt létesíteni. Erre az esetre az elõbb említett rendelet nem vonatkozik, az adott iskola döntheti el, hogy felveszi-e a jelentkezõt, s hogy milyen nyelvi követelményeket támaszt. Többnyire megkívánják, hogy az oktatás nyelvét olyan szinten ismerje, amely lehetõvé teszi számára az iskolai munkában való folyamatos részvételt. Ebben az esetben más helyi feltételeket is meghatározhatnak (pl. a megélhetés biztosításának igazolása).


EU OKOS

73

A külföldön munkát vállaló szülõ gyermeke részesülhet-ee az adott tagország diákjainak járó támogatásokban? Valamelyik tagállamban dolgozó munkavállaló, vagy letelepedett önálló vállalkozó iskoláskorú gyermekét az adott tagállamban megilletik mindazok a kedvezmények, támogatások (például tanszer- és tankönyvsegély, utazási, étkezési támogatás), továbbá minden más olyan pénzbeli és természetbeni juttatás, amelyhez, illetve amelyekhez a befogadó ország rendelkezései értelmében saját állampolgárságú tanulói hozzájuthatnak. Ezekkel a lehetõségekkel, kedvezményekkel csakis és kizárólag a migráns munkavállalók, vagy önálló vállalkozók, és csak állami, önkormányzati fenntartású iskolákban, szakképzõ intézményekben tanuló gyermekei élhetnek. Kell-ee az Európai Unióban a középfokú oktatásért fizetni? Nem kell érte fizetni, kivéve természetesen, ha a diák egy olyan magániskolát választ, amely tandíj fizetésével vehetõ igénybe.


EU OKOS

75

KULTÚRA Veszélyezteti-ee kultúránkat az EU tagság? Veszélyben a székely kapu, a kürtõskalács vagy a néptánc? Disznótoron a jövõben kólával fogunk koccintani? Ne aggódjon. Nem kell attól tartania, hogy Brüsszel az egyes nemzeti kultúrákat közös olvasztótégelybe dobja. Éppen ellenkezõleg: a kulturális párbeszéd, a nemzeteken átnyúló kulturális projektek támogatásával az Uniónak az a célja, hogy tagjai jobban megismerjék egymás kultúráját, hogy az egyes nemzetek kulturális szereplõit még intenzívebben bekapcsolja az EU vérkeringésébe. Mit tesz az EU az európai kultúra védelmében? Az Unió célja a közös európai kulturális gyökerek tudatosítása, amely elõsegíti az európai népek egymás iránti megértését, kölcsönös megismerését. Kiemelt fontosságúnak tartja az állampolgárok, fõként a kisebbségek, hátrányos helyzetûek és a fiatalok hozzáférésének és részvételének elõsegítését a kulturális tevékenységekben, a mûvészek és alkotásaik szélesebb körû bemutatását, valamint új technológiák alkalmazását. Kötelezõ érvényû jogszabályok gátolják azt, hogy értékes kulturális javak illegálisan kerüljenek ki az Unió, illetve a tagállamok területérõl. Mit jelent Európa Kulturális Fõvárosa cím? A Kulturális Miniszterek Tanácsa Melina Mercouri kezdeményezésére 1985 júniusában indította el az Európa Kulturális Városa címet viselõ programot. Az azóta is nagysikerû programsorozat elsõ helyszínéül a görögországi Athént választották. Az Európa Kulturális Fõvárosa program célja, hogy elõsegítse az egyes európai kultúrák egymással való megismertetését, ezzel is láthatóvá téve az Unió állampolgárai számára az integrációt.


EU OKOS

76 Európa Kulturális Fõvárosai 2005 - 2010: 2005 Cork (Írország) 2006 Patras (Görögország) 2007 Luxemburg (Luxemburg) Szeben (Románia) 2008 Liverpool (Egyesült Királyság) Stavanger (Norvégia) 2009 Linz (Ausztria) Vilnius (Litvánia) 2010 Essen (Németország) Pécs (Magyarország)

ben ? Mely városok Európa kulturális fõvárosai 2007-b 2007-ben Luxemburg mellett Szeben az egyik kulturális fõváros. Hivatalos nyelv lesz-ee a román a csatlakozással? Az Európai Uniónak jelen pillanatban 20 hivatalos nyelve van, melyek közül a német, francia és az angol az Unió "munkanyelvei". Románia csatlakozásával a román is a hivatalos nyelvek közé fog kerülni. Tekintve, hogy Magyarország 2004 óta tagja az Uniónak, így a magyar is az Unió hivatalos nyelvei közé tartozik. Létezik-ee az Unióban olyan támogatási program, amely a kultúrát célozza meg? 2000 és 2006 között a "Culture 2000" támogatási program volt érvényben. Ennek a programnak a keretén belül évente több, mint 250 programot támogattak. A Bizottság elkészítette a javaslatát a következõ ciklus támogatási programjára, amely "Culture 2007" néven fut, de a Parlament és a Tanács még nem fogadta el. Bõvebb információkat a kulturális programok támogatásáról a következõ honlapokon lehet megtudni: http://ec.europa.eu/culture, www.cultura2000.ro.


EU OKOS

79

CIVIL SZFÉRA Milyen európai szabályozások léptek életbe a civil szervezetek tekintetében? Az Európai Uniónak nincsen átfogó, minden tagországra vonatkozó és kötelezõ jellegû szabályozása a civil szervezeteket (egyesületek, alapítványok) illetõen. Ugyanakkor természetesnek veszik az egyesülési jog korlátozás nélküli, szabad gyakorlását. E tekintetben továbbra is a romániai jogszabályok maradnak érvényben. Továbbra is gyûjthetnek 2 százalékos felajánlásokat a romániai civil szervezetek? Igen. Függetlenül attól, hogy az egy árvákat segítõ civil társulás vagy a romániai magyar ufószövetség. Mivel az adózás szabályait nemzeti szinten határozzák meg, így a romániai civil szervezetek továbbra is gyûjthetik az adók 2 százalékos felajánlásait. Ha a jövõben változni fog a szabályozás, az csakis a romániai jogalkotókon, törvényhozáson múlik. Az Európai Bizottság melyik fõigazgatósága foglalkozik a civil szervezetekkel? Az Európai Bizottságon belül a Fõtitkárság foglalkozik a civil szervezetekkel kapcsolatos általános kérdésekkel. Itt dolgozták ki "Az Európai Bizottság és a nem-kormányzati szervezetek: szorosabb partneri kapcsolat" címu vitairatot, mely általános irányelveket tartalmaz. Emellett a különbözõ fõigazgatóságok szakmai alapon rendszeres kapcsolatokat tartanak az elsõsorban európai szinten mûködõ civil szervezetekkel. Elismerten erõs a környezetvédõ, a szociális és a fejlõdési kérdésekkel foglalkozó civil kezdeményezések platformja.


EU OKOS

80

MI AZ UNIÓ? Az Európai Unió olyan egyedülálló szupranacionális (államok feletti) szerv, amely nem rendelkezik saját jogi személyiséggel. A három szervezetbõl álló Európai Közösségekre (Európai Szén-és Acél Közösség, Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség) alapulva jött létre. Az Európai Unió elnevezés 1992-tõl van érvényben. Az Európai Uniónak jelenleg 25 tagja van. Melyek az Európai Unió intézményei? Az Európai Unió hat fõ intézménybõl áll. Ezek az Európai Tanács (jogi szempontból nem tekinthetõ intézménynek), az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa), az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és a Számvevõszék, de ezenkívül számos ügynökség, hivatal segíti a munkáját. . Európai Tanács Az Európai Tanács az EU tagállamai kormány- és államfõinek találkozója, ahol meghatározzák az EU legfontosabb irányelveit. Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) Az Európai Unió Tanácsa az EU fõ döntéshozó szerve, és a tagállamok minisztereibõl áll. A Parlamenttel együttmûködve jogszabályokat alkot a Bizottság javaslatai alapján. Európai Bizottság Az Európai Bizottságot az EU "kormányának" is szokták nevezni, mert feladata javaslatok kidolgozása, az EU által hozott döntések végrehajtása, és annak figyelemmel kísérése, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályozásokat. Európai Parlament Az Európai Parlament tagjait 1979 óta közvetlenül választják meg az unió állampolgárai. A Parlament önállóan nem alkothat jogszabályokat, mint a nemzeti parlamentek, de egyetértését számos témakörben ki kell kérnie az EU fõ jogalkotó szervének, a Miniszterek Tanácsának. Európai Bíróság Az Európai Bíróság - vagy teljes nevén az Európai Közösségek Bírósága - feladata a közösségi jog betartásának felügyelete. Számvevõszék Fõ feladata a közös költségvetés végrehajtásának ellenõrzése és felügyelete. Honnan szerezhet bõvebb információkat az Unióról? Az Unió hivatalos honlapja, amely magyar nyelven is megtekinthetõ a http://europa.eu . . A kiadvány szerkesztésénél/dokumentációjánál felhasználtuk a www.mie.ro, illetve a www.euvonal.hu honlapokon található információkat.


TARTALOMJEGYZÉK EU OKOS

Recommend Documents