Tíz éves a Környezeti Management és Jog Egyesület

Tíz éves a Környezeti Management és Jog Egyesület

2003. november

Tíz éves a Környezeti Management és Jog Egyesület 2003. november Készítette az EMLA Környezetei Management és Jog Egyesület 1076 Budapest, Garay u. 29-31. Tel/fax: 322-8462, 352-9925 Web: www.emla.hu Szerkeszt˝o bizottság: Dr. Bándi Gyula elnök Dr. Bulla Miklós Dr. Fodor László Dr. Fülöp Sándor Márkus Eszter Dr. Szlávik János ISBN 963 212 989

Nagy örömömre szolgál, hogy 1992 óta együttmuködhettem ˝ az EMLA Egyesületben dolgozó kiváló emberekkel, büszke vagyok rá, hogy részese lehettem az egyesület fejl˝odésének egészen addig, amíg a környezetvédelmet szolgáló egyik vezet˝o közérdeku ˝ érdekképviseleti csoporttá lett, és boldog vagyok, hogy most együtt ünnepelhetjük az EMLA alapításának 10. évfordulóját. A munka, amit az EMLA ma is végez, a környezetvédelmi jog fejl˝odése és a környezetvédelem intézményeinek fejlesztése érdekében, nagyon sokban hozzájárul Magyarország növekv˝o jólétéhez, s˝ot az egész közép-kelet európai régió sikeréhez. Köszönetemet fejezem ki az EMLA szakért˝oinek, amiért ekkora elszántsággal és hittel küzdenek a lakosság egészségéért és biztonságáért. Köszönettel tartozunk ugyanakkor a támogatóknak is, a Rockefeller Testvérek Alapítványnak és személy szerint Bill Moodynak is, akik meghatározó szerepet játszottak az EMLA Egyesület fejl˝odésében a kezdetekt˝ol fogva. Végül pedig: az emberek, akiket eddig szolgáltunk, hisznek bennünk és ez az EMLA jöv˝ojének és sikerének a legf˝obb forrása. Peter Kellner, alapító

4

Tisztelt Egyesületi Tagok! Tisztelt Érdekl˝od˝ok! A Környezeti Management és Jog Egyesület (közismert angol rövidítésével: EMLA) elmúlt tíz éves. A tényleges tíz éves alapítási jubileum 1992 ˝ decemberében volt, a muködés tizedik évfordulója azonban 2003-ra esik. ˝ Amikor 1992 nyarán az alapításban oly hatékonyan közremuköd˝ o Peter Kellnerrel együtt körvonalaztuk egy olyan egyesület létrehozatalát, amely ˝ környezeti jogi tanácsadás, s˝ot képviselet feladataival részben közérdeku foglalkozik, részben pedig az akkor még gyermekcip˝oben járó környezeti jog, környezetgazdaságtan, környezeti menedzsment, valamint kapcsolódó ˝ vizsgálatára, esetleg ennek kapcsán területeinek egyesített szemléletu kutatási, oktatási feladatokra is vállalkozhat, csak reménykedni tudtunk az ˝ ötlet sikerében. Osszel azután kiderült, hogy ebben a gondolatban számos olyan társat találhatunk, akik valamilyen formában mind a mai napig meghatározói az Egyesületnek, illetve saját szakmai területüknek. Azt azonban nem is mertük remélni, hogy az ötlet nem csupán testet ölt, de tíz ˝ év elteltével is muköd˝ oképes. Akkor úgy hittük, hogy a jogi segítség mellett egyfajta szakmai élcsapat is tudunk lenni, és ez megvalósult. Az Egyesület létrehozásában és az egyesületi munka megindításában sokan és sokféleképpen segítettek. A teljesség igénye nélkül sorolok neveket és mondok köszönetet azoknak, akik más funkcióban, de ma is sorainkban vannak: a társalapító Peter Kellner; az Elnökség tagjaként sokat dolgozó Bakács Tibor, Bonifertné Szigeti Márta, Íjjas István, Kerekes Sándor, Sántha Attila, Várkonyi Anna, rövidebb ideig Ángyán József, Persányi Miklós; a szervezetet mozgatók között Judy Amorosa, Erica Bassin, Bencze László, Kovács Eszter, Maria McElroy, Péter Judit, Peter Soparkar, Tengely Éva. Köszönet munkájukért, köszönet segítségükért! Azokat most nem is említem, ˝ nevüket az akik a szervezet irodájának most is aktív tagjai, hiszen az O évkönyv más lapjain is megtaláljuk. Külön köszönöm a jelenlegi Elnökség munkáját: Baka Éva, Bulla Miklós, Fodor László, Fülöp Sándor, Szlávik János, Tombácz Endre. Köszönet az anyagi támogatásért mindazoknak az alapítványoknak, amelyek nélkül valóban nem számolhatnánk be a sikeres tíz esztend˝or˝ol: a Rockefeller Brothers Fund, mint legnagyobb támogatónk, a Mott Alapítvány és az EMLA New-Jersey Alapítvány, mely utóbbi a Kellner család baráti segítségét közvetítette hosszú id˝on át. Ezen támogatók megbíztak abban, hogy segítségük kamatozni fog, hogy olyasmit hozunk létre, ami maradandó.

Tíz év (s˝ot tizenegy) már maradandónak mondható, és éppen ez a kötet tanúsítja, hogy nem járt el felettünk az id˝o. Mi, mindannyian, akiknek valamilyen része volt és van az Egyesület munkájában, valóban büszkék lehetünk arra, amit létrehoztunk, alkottunk. Az Egyesület minden esetben és minden eltelt évben arra törekedett, hogy alapszabályának céljait híven kövesse, méghozzá oly módon, hogy „a környezet és a társadalmi-gazdasági fejl˝odés érdekei ne kerüljenek tartós és kibékíthetetlen ellentmondásba, a környezet védelme a társadalmi-gazdasági élet egészének szerves részét alkossa”. A célok: ˝ „közremuködés a környezeti management, környezetvédelmi jog, környezetgazdaság és a környezetvédelem igazgatási kérdései területén a szakmai színvonal, a tevékenység eredményességének és hatékonyságának növelésében, •

a fenti területeken az általános és szakmai ismeretek elmélyítése, képviselete és terjesztése.” •

˝ A teljesség igénye és válogatás nélkül álljon itt néhány példa muködésünk történetéb˝ol: ˝ képviseleti irodát • olyan környezeti jogi tanácsadó és közérdeku hoztunk létre, amelynek alapításakor semmilyen társa nem volt, a környezetvédelemben pedig ma sincs; •

˝ jogi munka országos önkéntes hálózatát is; létrehoztuk a közérdeku

els˝ok között voltunk, akik jogharmonizációval foglalkoztak (már 1994-ben), 1996-97-ben pedig átfogó programokat készítettünk a magyar jogrendszer EU harmonizációjára; •

ennek eredményeképpen más csatlakozni kívánó országokban is kérik segítségünket (pl. a Regionális Környezetvédelmi Központ útján); •

• a társadalmi részvétel feltételeinek kialakítása és er˝ osítése terén hazai és ˝ ismertségre tettünk szert (közös nemzetközi programjaink révén világméretu program a World Resources Institute-tal);

számos oktatási programot indítottunk, szerveztünk (pl. éppen most fut a kis- és középvállalkozások számára létrehozott oktatási program); •

• alapítványt hoztunk létre a fels˝ ooktatás számára, ahol a fiatalok valóban ˝ programokon dolgozhatnak; integrált szemléletu

6

•

útjára indítottuk a NOSZA programot (Non-profit szektor analízis); stb.

Minden reményünk megvan tehát arra, hogy tíz év múlva is együtt legyünk! Végezetül, a köszönt˝o jogával visszaélve szeretnék személyes köszönetet mondani mindenkinek, akivel bármilyen min˝oségben együtt dolgozhattam, akár közvetlen munkatársként, akár tagként, vagy alapítványi programban résztvev˝o egyetemi hallgatóként. Az Egyesület sikerét csak közös munkával érhettük el és csak így tudjuk megtartani. Külön kiemelnék néhány nevet, nem kisebbítve ezzel mások érdemeit. Els˝oként az alapításban végig kitartó és a munka oroszlánrészét vállaló Fülöp Sándorét, hasonlóképpen a már kilenc éve velünk dolgozó Kiss Csabáét, a társalapító és mindig segít˝okész Peter Kellnerét, az ugyancsak közös alapító és azóta is társelnök Szlávik Jánosét, ˝ illetve a muködés háttérfeladatait évek óta ellátó Takáts Tímeáét. Nélkülük és az itt most fel nem soroltak, de hozzám ugyanúgy közel állók nélkül tehát nem lenne az EMLA ilyen jól cseng˝o név, rangos szakmai szervezet. Köszönet tehát mindenkinek és nem kérek mást, csak az elkövetkez˝o évtizedekben is ˝ hasonló együttmuködést. Budapest, 2003. november hó Dr. Bándi Gyula, elnök

7

8

Tartalom AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek . . . . . . . . . . . . 11 Ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 ˝ A szukebb értelemben vett környezetvédelmi ügyeink . . . . . . . . . . 12 A környezetvédelemmel rokon jogterületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 ˝ jogi képviseleti tevékenységével kapcsolatos Az EMLA közérdeku általános tanulságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Projektek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Az EMLA jogászainak publikációi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Környezetvédelmi jogi konferenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Kapcsolatok belföldi és külföldi környezetvéd˝o szervezetekkel . . 41 Jogalkotási munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Találkozásaink a sajtóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Az EMLA projektjeivel kapcsolatos általános tanulságok . . . . . . . . 48 George Andrew Kellner Alap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Dr. Kovács Anna, Hajba Éva, Molnár Miklós: A vizek mennyiségi és ˝ min˝oségi védelme Orbottyán nagyközség térségében . . . . . . . . . . . 53 A projekt célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 A téma feldolgozásának menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 A projekt eredményeinek összegzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 Dr. Várkonyi Anna: Multidiszciplináris környezetvédelmi intézet az USA-ban és Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Dr. Kósi Kálmán: Oktatási munkaprogram kidolgozása a környezeti menedzsment gyakorlat multidiszciplináris tanulmányozására . 57 Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna: A Kellner György Endre Alap támogatásának hasznosulása a barlangok, mint nem piaci javak pénzbeli értékelése kapcsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Bela Györgyi, Kelemen Ágnes: Lehetséges-e a barnamez˝os területek által érintettek különböz˝o érdekeinek összehangolása? . . . . . . . . . 60 Dr. Szlávik János, Dr. Füle Miklós : „Local Agenda 21 – Csömör” . . . . . . 63 Fodor László, Baranyi Tamás, Deák Barbara: A termékjelölés és a környezetvédelem kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 EMLA Alapítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 El˝oszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67 Az EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására 10 éve (1993-2003) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 ˝ ˝ Az Alapítvány célkituzései, szervezete és muködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 ix

Az Alapítvány által megvalósított programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Az Alapítvány 10 éves tevékenységének értékelése, köszönetnyilvánítás az Alapítvány munkáját segít˝o oktatóknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 A Tisza-tó térség területhasználati és környezetvédelmi problémái (1996-97) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 Az autópálya- és autóút-építések környezeti hatásai Magyarországon (1998-99) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 EMLA Rákos-patak tanulmány (1999-2000) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 ˝ o területének történeti földrajza, A Rákos-patak és vízgyujt˝ él˝ohelytérképe, egyedi tájérték katasztere, tájvédelmi elemzése, vízmin˝osítése és makrogerinctelen faunája (2000-01) . . . . . . . . . . . 91 Környezetvédelmi és régiófejlesztési problémák a cianid-szennyezés kapcsán a Tisza-tó térségében (2000-2001) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Az EMLA Regionális Központjai és Közérdek˝ u Környezetvédelmi Jogász Hálózata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 EMLA Regionális Központok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 Gy˝or . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Debrecen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 ˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata . . . . . . . . . . . . 109 Az EMLA Közérdeku NOSZA! Civilek a civil jogokért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 Bibliográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Az EMLA munkatársai 1992-2003 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131

x

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek Ügyek ˝ Az Egyesület megalakulása után röviddel elkezdte szervezni közérdeku környezetvédelmi jogi irodáját. Ez els˝osorban azon a felismerésen alapult, hogy Magyarországon a környezetvédelmi jogi ügyeket kezdeményez˝o társadalmi szervezeteknek, lakossági csoportoknak még nem volt megfelel˝o színvonalú jogi segítsége. A tárgyalótermekben, az államigazgatási hatóságok el˝ott nem sok esélyük volt az érdekeik érvényesítésére akkor, ha az ellenfél egy nagy multinacionális cég volt, nemzetközi tapasztalattal rendelkez˝o ügyvédekkel, nem beszélve arról, ha a zöldeknek magukkal a környezetvédelmi hatóságok szakembereivel támadt jogvitájuk. Hiába is próbáltak volna valamelyik ügyvédi munkaközösségt˝ol segítséget kérni, a környezetvédelmi jog gyakorlata a kilencvenes évek elején még lényegében nem létezett, az egyetemeken ilyen tantárgyat nem oktattak. Másfel˝ol az éppen csak megalakuló egyesületek, alapítványok az ügyvédi munkadíjat sem tudták volna megfizetni. Peter Kellner segítségével sikerült megszereznünk tervünkhöz az amerikai Rockefeller Brothers Alapítvány támogatását, így 1994. október 1-én két ˝ környezetvédelmi jogra szakosodott ügyvéddel elkezdhette muködését ˝ környezetvédelmi jogsegélyszolgálata. az EMLA Egyesület közérdeku ˝ jogi Ett˝ol kezdve mind a mai napig évi 30-40 ügyben látunk el teljes köru képviseletet (a jelen beszámoló megírásakor éppen a 384. ügyünket vállaltuk el) és több száz esetben szolgálunk eseti tanácsadással. Ügyfelünk az ország összes számottev˝o társadalmi szervezete, közülük a kb. húsz legnagyobb, ún. mainstream (állandó hivatali szervezettel, infrastruktúrával stb. rendelkez˝o) szervezet lényegében folyamatosan igénybe veszi jogi segítségünket. Ezek a szervezetek a jogi ügyeiket nélkülünk aligha tudnák máshogy megoldani, mint állandó megbízási szerz˝odésekkel vagy félállású jogász alkalmazásával, ezt azonban még ma sem látják szükségesnek (amikor talán már a legtöbbjüknek lehet˝osége lenne rá), hanem továbbra is az EMLA jogi szolgáltatásaira támaszkodnak a tanácsaink jó színvonala és a majdnem egy évtizedes kapcsolat során kialakult bizalom alapján. Mik a hazai környezetvédelmi mozgalom legfontosabb jogi problémái és 11

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek hogyan tudunk azokra egy sokszor értetlen, néha kifejezetten ellenséges közegben megoldást találni? – ezekre a kérdésekre szeretnénk választ adni a következ˝okben, hasznosítva az EMLA jogsegélyszolgálata által ellátott ügyek tapasztalatait.

A szukebb ˝ értelemben vett környezetvédelmi ügyeink Az ellátott ügyek tárgykörük alapján jól tipizálhatóak. Külön teszünk említést a környezetvédelem egyes szektoraihoz (hulladékgazdálkodás, vízvédelem, leveg˝otisztaság-védelem, zajvédelem, természetvédelem, talajvédelem és egyes speciális részterületek, mint az elektroszmog, a belterületi fák ˝ védelme), és a környezetvédelemmel rokon területekhez (vagy a szuk értelemben vett környezetjoghoz nem) sorolható (nukleáris biztonsággal, az épített környezet védelmével összefügg˝o, a szomszédjogi és egyéb) eljárásokról. Tevékenységünk hatása, illetve a tanulságok szempontjából végül nem érdektelen szót ejteni a társadalmi szervezetek bels˝o ügyeir˝ol ˝ sem. Az egyes ügyfajtákat „népszeruségi” sorrendjükben tekintjük át, az ügyek számát pedig a címben zárójelben tüntetjük fel. Hulladékgazdálkodás, veszélyes hulladékok (40) Ügyfeleink az elmúlt 8 és fél évben messze a legtöbbször a lakóhelyükhöz közel es˝o területen elhelyezett, kezelt kommunális vagy veszélyes ˝ hulladékokkal kapcsolatban kerestek meg bennünket, legalábbis a szukebb értelemben vett környezetvédelmi ügyek kategóriájában. Garé, Dorog, Kengyel, Monok, Pusztazámor, Gy˝or-Bácsa, a XXII. kerületi Metallochemia vagy Taksony – tekintélyes lista, szinte mindegyikkel jelent˝os terjedelemben és meglep˝o kitartással foglalkozott a helyi és országos sajtó is. Így együtt szemlélve a legnagyobb hulladékos ügyeinket, a köztük lev˝o összefüggések is jól kirajzolódnak. 1998-ban Garéban végre sikerült ˝ új, halogéntartalmú veszélyes megakadályoznunk egy nagyméretu, ˝ felépítését, minthogy az minden hulladékokra specializált éget˝omu bizonnyal katasztrofális következményekkel járt volna a községt˝ol számított alig 15 km-es körben elhelyezked˝o harkányi gyógyfürd˝okre, a siklósi és a villányi borvidék egy részére és ezzel együtt kisvállalkozók, o˝ stermel˝ok tízezreire nézve. Emiatt viszont a Garéban felhalmozott veszélyes hulladék ˝ egy tekintélyes részét Dorogon és a Gy˝or-Bácsai Éget˝omuben égették el, amelyek, különösen az utóbbi, a helyi lakosok és környezetvéd˝o szervezetek

12

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek ˝ halogéntartalmú véleménye szerint nem alkalmasak nagymennyiségu hulladék elégetésére. Ami tehát siker volt az egyik helyen, komoly problémákat okozott két másik helyen. Mégsem gondoljuk azt, hogy hiba volt a garéi önkormányzatnak és társadalmi szervezeteknek segítenünk. Egyrészt nem érezzük úgy, hogy jogunk lenne megtagadni bármilyen helyi közösség jogos kívánságát, ˝ környezetvédelmi különösen addig, amíg az EMLA az egyetlen közérdeku ügyvédi iroda az országban. Másrészt ugyanilyen alapon igyekszünk minden ˝ gondokkal küszköd˝oknek is. segítséget megadni az új keletu Hasonló jelenséget figyelhettünk meg Magyarországon a hulladék akkumulátorok feldolgozására szakosodott létesítmények kérdésében is. A vállalkozás, amely egy ilyen profilú beruházás megindítására vállalkozott, el˝oször kénytelen volt elfogadni Gyöngyösoroszi lakosaitól egy nemleges népszavazási döntést, amely megakadályozta a létesítmény ottani megvalósítását (ebben az ügyben nem láttunk el képviseletet), majd további helykereséseivel ismét csak kudarcot kudarcra halmozott: el˝oször a Tokajhegyaljához tartozó Monok községet szemelte ki, ahol a bortermel˝ok egyesülete akadályozta meg a beruházást, majd Komlót jelölte meg a létesítmény telephelyéül, ott azonban a telephelyhez földrajzilag ˝ természeti tájban fekv˝o Hosszúhetény legközelebbi, fest˝oi szépségu természetvédelmi egyesülete tette lehetetlenné a telepítést (mindkét ügyben az EMLA jogászai látták el a képviseletet). Mindezt úgy, hogy az országban közben kb. 20 település fejezte ki vágyát arra, hogy munkahelygondjait ˝ enyhítend˝o befogadja a használt akkumulátor-feldolgozót. Egyértelmuen a cég stratégiai döntéshozatali eljárásának a hibája, hogy ma – akárcsak a rendszerváltoztatás el˝ott – ismét külföldre viszik ezt a hulladékot, és ott dolgozzák fel, kinyerve bel˝ole a hasznos alkotórészeket. Úgy véljük, ha megtagadnánk a helyi lakosok környezetvédelmi igényeihez a jogi segítséget azzal, hogy ez szembenáll más közösségek érdekeivel, beleesnénk abba a csapdába, amit a Reagan-adminisztráció alatt útjára bocsátott NIMBY1 szindróma kiötl˝oi állítottak nekünk. Nem hisszük, hogy 1.

A szlogen a “Not In My Back-Yard” (azaz: “Ne Az Én Hátsó-Kertemben”) kifejezés rövidítése. A környezetszennyez˝o beruházók vagy a környezetvédelemmel nem szimpatizáló újságírók arra szokták használni, hogy kigúnyolják vele azokat a ˝ ˝ embereket, akik csak akkor tiltakoznak egy környezetszennyezés “szuklátókör u” ellen, ha annak hatásai közvetlenül érintik o˝ ket. Nemegyszer jogos környezetvédelmi érdekeket járatnak le a NIMBY szindróma kapcsán – az eljárás kísértetiesen emlékeztet arra a szocialista ideológiára, amely egyes konkrét csoportérdekeket

13

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek joga lenne a nagyobb közösségnek bármilyen ideológiai vagy erkölcsi alapon arra, hogy kisebb közösségeket a saját érdekeik feláldozására kényszerítsen. Ilyen esetekben inkább olyan megoldást kell találni, amely áldozatokat egyáltalán nem igényel, vagy ha ilyen megoldás nincs, a terheket igazságosan kell elosztani az összes résztvev˝o között. Nem csak jogi, de jogpolitikai szempontból is komoly tanulságokkal jártak számunkra ezek a nagy veszélyes hulladék ügyek, els˝osorban a környezeti hatástanulmány jogintézményével kapcsolatban. Sajnos a tapasztalataink ˝ e téren nem pozitívak. Úgy tunik, minél nagyobb egy ügy, annál kisebb ˝ alkalmazása. A figyelmet kap a környezetvédelmi jog következetes, elvszeru garéi ügyben mondta ki például el˝oször egy bíróság (utóbb néhány követ˝ojük is akadt, bár szerencsére ez nem általános) azt a képtelen jogi tételt, hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárás nem önálló államigazgatási eljárás és mint ilyen, önálló jogorvoslat sincs a benne meghozott határozatok ellen. Ezen álláspont egyik szépséghibája a számtalan közül az, hogy szerinte csak az építési engedélyezési eljárás végén lehetne a hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos jogorvoslati jogokat érvényesíteni, ám az építési engedélyezési eljárást meg sem lehet indítani joger˝os környezetvédelmi engedély nélkül2 ... Egy másik, álláspontunk szerint helytelen jogértelmezéshez vezetett a Kengyel községben létesítend˝o plazmaenergiás hulladékártalmatlanító környezetvédelmi engedélye elleni per is. Ott a bíróság ítélete úgy fogalmazott: a létesítmény – bár szinte a teljes hulladékspektrum ártalmatlanítására alkalmas, kapacitása tehát lefed több hulladékfajtát – kizárólag egyfajta hulladék ártalmatlanítására is engedélyezhet˝o. Ez a ˝ jogértelmezés, mely elválasztja a létesítményt az abban zajló muvelett˝ ol, oda vezet, hogy kés˝obb a beruházó úgy b˝ovítheti a kezelt hulladékok körét, hogy környezetvédelmi engedélyezést nem, csak hulladékgazdálkodási engedélyezést folytat le – és mint tudjuk, az utóbbiban nincs közösségi mindig hajlandó volt feláldozni egy ködös “össztársadalmi érdek” oltárán. A NIMBY szindróma kiötlésének történetét az amerikai “környezetvédelmi ellenforradalom” ˝ címu ˝ idején részletesen leírja Philipp Shabecoff The Fierce Green Fire (Vad zöld tuz) munkájában (Hill and Wang, New York, 1993.) 2. A kérdést részletesen elemezzük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által 2002. áprilisában megjelentetett környezetvédelmi jogi tanulmánykötetben. Ld.: dr. Fülöp Sándor: A környezetvédelmi jog néhány bels˝o ellentmondása – szükség van-e újrakodifikációra? in: dr. Bándi Gyula szerk.: A környezetvédelmi jogalkotás és ˝ kérdései, PPKE JÁK, Budapest, 2002., 146-149. o. jogalkalmazás id˝oszeru

14

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek részvétel.3 Kijátszhatók tehát a jogszabályok, és ezt sokszor a jogalkalmazók sem akadályozzák meg. Hasonlóan negatívak a tapasztalataink a Gy˝or-Bácsai Hulladékéget˝ovel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági jogalkalmazással kapcsolatban. ˝ El˝oször is a tevékenység módosításának szabályai – úgy tunik – lehet˝ové teszik, hogy egy üzem kb. egy évtized alatt számtalan fokozatban egy jelentéktelen kis tolléget˝ob˝ol az ország egyik legnagyobb veszélyes hulladék éget˝ojévé válhasson és eközben mindössze egyetlen komoly környezeti hatásvizsgálati eljáráson menjen keresztül még a „karrierje” elején4 . ˝ ügyében azt kellett tapasztalnunk, hogy a Ugyancsak a Gy˝or-Bácsai Éget˝omu környezetvédelmi hatóságok egyes esetekben elfogadják a környezetvédelmi teljesítményértékelést (a vállalat által saját kezdeményezésére, saját elképzelései szerint készített környezetvédelmi felmérést) környezeti felülvizsgálat helyett. Sok egyéb mellett ezzel azért sem érthetünk egyet, ˝ mert a teljesítményértékelés elkészítésében, értékelésében természetszeruen semmiféle közösségi részvétel nincsen, így ügyfeleink az adott létesítmény környezeti hatásainak vizsgálatából kimaradtak.

Vízvédelem (23) A legtöbb vízvédelemmel kapcsolatos ügyünkben általában két nagyhatalmú gazdasági lobbyval kerültek szembe ügyfeleink: a vízgazdálkodással és a bányászattal. B˝os-Nagymaros, Mária Valéria-híd, ócsai és bugyi ˝ kavicsbányák, dejtári víztározó, pécsi külszíni bányamuvelés – ezek voltak a legjelent˝osebb ügyeink ebben a kategóriában. A b˝osi ügyben igyekeztünk viszonylag kevesebb szerepet vállalni, minthogy a politikai ˝ állásfoglalásoktól Egyesületünk következetesen tartózkodik, és ez jellegu az ügy sajnálatosan összefonódott a legkülönböz˝obb nemzetközi és hazai politikai érdekekkel. Ellenben gondolkodás nélkül mondtunk igent 1997-ben az Országos Környezetvédelmi Tanács felkérésére, és elkészítettünk egy ˝ tanulmányt arról, hogy az er˝omuvel kapcsolatos tárgyalások stratégiájának kialakítása, a megegyezés f˝obb pontjainak kimunkálása el˝ott a Kormánynak 3.

A konkrét ügy megoldását más megvilágításba helyezi, de a példa tanulságát nem érinti az egységes környezethasználati engedély szabályainak id˝oközben történt bevezetése (193/2001. (X. 19.) Korm. r.). 4. Ma már e téren is módosult a szabályozás, a hatásvizsgálatról szóló új 20/2001. (II. 14.) Korm. r. kísérletet tesz a rövid id˝on belüli, kisebb átalakítások hatásvizsgálatnak való alávetésére.

15

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek a Környezetvédelmi Törvény által el˝oírt vizsgálati elemzést kellett volna végeznie. A vízügyi hatóságok egyébként tapasztalataink szerint nem örültek a közösségi részvételnek, ügyfeleinknek a Mária Valéria-híd és a ˝ székesfehérvári bányamuvelés vízmin˝oségi kérdéseiben még az eljárás alapadatait sem akarták kiszolgáltatni, nemhogy a véleményüket, tiltakozásukat valamilyen formában figyelembe vették volna. A vízvédelemmel kapcsolatos ügyeink másik csoportja éppenséggel a legkisebb vízfolyásokhoz kapcsolódik. A kisebb folyók, patakok a helyi ˝ közösségek számára nagyon sokszor szimbolikus jelent˝oséguek, a „hely szellemét” képviselik, ezért az ott lakók rendkívül érzékenyek arra, ha ˝ szakmai szempontok által vezérelve valaki azokat önös érdekb˝ol vagy szuk beszennyezi, átalakítja. Mind Letkésnél, mind Dejtárnál olyan beavatkozás történt az Ipoly folyón, amely méltán vívta ki a helyiek ellenzését. Letkésnél egy holtág feltöltése ˝ révén pusztult el az ott él˝o él˝ovilág, köztük védett hüll˝ok és kétéltuek, Dejtárnál pedig egy gát építése ellen tiltakoztak a helyi természetvéd˝ok, mondván, hogy a vízgazdálkodási szempontból talán helyes beruházás él˝ohelyek elvesztését vonja magával.

˝ Levegotisztaság-védelem (18) A leveg˝otisztaság védelemmel kapcsolatos ügyeink túlnyomó többsége nagyvárosokból származik és els˝osorban benzinkutak telepítésével, ˝ muködésével kapcsolatos. Sosem kutattuk miért, de a városok, települések számára bizonyára komoly anyagi vonzer˝ot jelenthet egy-egy új benzinkút létrehozása, máskülönben aligha lenne jelen egyes helyeken az a jól érzékelhet˝o törekvés, hogy minden utcasarokra elhelyezzenek egyet. A benzinkutakkal kapcsolatos ügyek intézése közben azt tapasztalhattuk, hogy még az egyébként az ügyfeleikkel szemben nyílt magatartáshoz hozzászokott polgármesteri hivatalok is hirtelen ellenségessé, titkolózóvá válnak. A Budapest XIV. kerület, Francia úti benzinkút ügyében például megoldhatatlan feladatot jelentett számunkra a vonatkozó rendezési terv és az engedélyezési dokumentáció beszerzése, holott ez más ügyekben általában nem jelent ma már problémát. Az ügyfelek kitartó és következetes harca egy id˝o után sikerhez vezet, mint pl. a Budapest XV. kerületben Daragits Sándor ügyében: a kártérítési per teljes befejezését be sem várva a kis magánbenzinkút tulajdonosa – az 16

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek els˝ofokon megítélt kártérítési összeg tudatában, kiszámolva a benzinkút beruházásainak megtérülési idejét, és most már ezt az el˝ore nem várt költséget is – inkább egyezséget kötött az általunk képviselt felperessel, és a telephely bezárása mellett döntött. Hozzá kell tennünk, Budapesten ez volt az els˝o olyan benzinkút (és talán még ma is az egyetlen), amelyet lakossági tiltakozásra (tehát nem pl. az ingatlan bérleti szerz˝odésének felmondása miatt), környezeti okokból zártak be. A benzinkutakon kívül egyéb leveg˝oszennyezéssel kapcsolatos ügyeink között megemlíthetjük még az Újpesti Kórház kazánjával kapcsolatos, ˝ szintén sikeresen zárult ügyet, valamint egy sajátos ügycsoportot, a buzzel kapcsolatos ügyeket, amelyek közül kiemelkedik a solymári téglagyár esete, ahol a közismert helyi környezetvéd˝o aktivista, Karall Mátyás volt ˝ környezetvédelmileg nehezen megfogható probléma, az ügyfelünk. A buz hiszen lehetetlen rá határértéket meghatározni, így ebben az ügyben is inkább a polgári jogi megközelítést javasoltuk. A solymári téglagyár ügyében sajátos eljárásjogi helyzet alakult ki: az els˝o- és ˝ másodfokú eljárás között a téglagyár új tulajdonosa megszüntette a buzzel járó technológiát, ügyfelünk viszont fenntartotta a keresetét. A másodfokú bíróság igazat adott neki, elfogadta a megállapítási típusú kereseti kérelem létjogosultságát is, mivel ügyfelünknek valóban kimutatható érdekei ˝ odtek ahhoz, hogy a bíróság a jogsértést megállapítsa (attól még, hogy a fuz˝ ˝ ˝ téglagyár még muködik, a buzös technológia újra felbukkanása egyáltalán ˝ nem életszerutlen) és azt is, hogy marasztalást természetesen a jelen helyzetben nem kérhet.

Zajvédelem (15) ˝ un ˝ el˝ofordulnak gyakorlatunkban a városi körülmények között Ugyancsak sur tapasztalható zaj miatti panaszok. Els˝osorban a különböz˝o vendéglátóipari létesítmények és diszkók zaja említhet˝o, de más szolgáltatók, különösen azok, ˝ amelyek szell˝oz˝o berendezést muködtetnek, pl. fodrász, kozmetikai üzletek, is okozhatnak zajt gondatlan üzemeltetés esetén. E körben két régi ügyfelünk, a környezetvédelmi ügyekben régóta aktív, közismert Adelmanné Kertész Judit és Udvardi Mihályné ügyei említhet˝ok. ˝ közlekedést az útépítési ügyek között A közlekedési zajok közül a gépjármu említjük meg majd, mivel az építés és üzemelés problémái szorosan összetartoznak. Emlékezetesebb zajvédelmi ügyeink közül viszont ide soroljuk a Bécs-Budapest vasútvonal tatai szakaszának átépítését, amely a

17

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek rendszerváltást követ˝oen is egy olyan nyomvonalon épült meg, ami egy (volt) szovjet laktanya „védelmi szempontjait” helyezte el˝otérbe egyes magánházak zajvédelmével szemben. Bár a zajvéd˝o falak megépültek, a manapság épül˝o emeletes házak lakói teljes védelmet nem kaphatnak általuk. A zajvédelmi szabályok gyakorlati érvényesítésével kapcsolatosan a zaj mérésével kapcsolatos technikai nehézségek és a határértékeket el nem ér˝o, alacsonyabb intenzitású, de hosszan tartó, id˝oszakonként egy-egy hangosabb epizóddal tarkított zajokkal szembeni védelem megoldatlanságát hozhatjuk fel. Mint mindig, ha az államigazgatási szabályok nem elég hatékonyak, itt is a szomszédjog, a birtokháborítás és a kártérítés jogintézménye kínálkozik megoldásnak. Igen ám, de amennyivel ˝ tényállásokra alkalmazható a polgári jog, rugalmasabb és szélesebb köru szabályai és alkalmazói annyival toleránsabbak a környezetszennyez˝o, de egyébként „hasznos” gazdasági tevékenységekkel szemben. Így van ez például a mátyásföldi Ikarus L˝otér ügyében is, ahol ügyfelünk számára semmilyen egyéb jogi lehet˝oség nem állt rendelkezésre keresetlevele beadásakor, mint a kártérítési igény érvényesítése, arra hivatkozással, hogy ˝ a l˝otér és annak muködése csökkenti ingatlana értékét. Azóta született szabvány a l˝oterek zajának mérésére és értékelésére, és az ombudsman is javaslatot tett arra, hogy ezek a létesítmények is kerüljenek be a környezeti hatásvizsgálat-köteles létesítmények közé. Kis szépséghibája az ügynek, hogy – bár a környéken a zaj rendkívül zavaró – nyolc év óta nem született még benne joger˝os ítélet. ˝ A csepregi popszegecsgyár ügyében huzalokból napi két muszakban folyamatosan szegecsek millióit aprító gépsor zaját például az els˝o fokon eljáró polgári bíró – lényegében még az ingatlanérték-forgalmi szakért˝o véleményét is felülbírálva – egyáltalán nem tartotta zavarónak és ezért kártérítést sem ítélt meg miatta. Másodfokon azután a gyár egyéb zavaró tényez˝oit is figyelembe véve ügyfeleink 2 (azaz kett˝o) százalékos értékcsökkenéssel kellett, hogy beérjék, ami éppen az államnak és az ellenfélnek járó perköltségek fedezésére volt elég. Továbbra is élvezhetik viszont az ablakuktól kb. 20 méterre dohogó, zakatoló gépek zaját.

Természetvédelem (15) A természetvédelem a környezetvédelem egy sajátos, elkülönült ágazata, amelynek a többi ágazatnál régebbi hagyományai, komolyabb társadalmi beágyazottsága, ennél fogva számottev˝obb eredményei is vannak. Mindezek

18

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek alapján, bár Magyarországon igen élénk természetvédelmi tevékenység folyik, számos kiváló, nagy létszámú, egész országra kiterjed˝o hálózattal rendelkez˝o társadalmi szervezettel, az ilyen vonatkozású jogi ügyeink száma viszonylag ˝ kevés. Nyilvánvalónak tunik, hogy ahol a környezetvédelmi jogban kevesebb a bizonytalanság, a változás, ott kevesebb a jogvita is. Természetvédelmi vonatkozású ügyeink közül megemlíthetjük a Népsziget, a Háros sziget, Sz˝odliget, Ócsa, a Gödi láprét, a Dunakeszi t˝ozegláp, a Tétényi fennsík, a Kámoni Arborétum és a Sashegy védett területeire vonatkozó ügyeket. Egyetlen olyan ügyünk, amelyben nem területért, hanem védett állatfajokért kellett szót emelni, a balassagyarmati gyurgyalag-ügy volt. Ez utóbbi ügyben egyébként ügyfeleink büntet˝o feljelentést tettek, azonban többszöri nyomozás-elrendelés után a mi jogi segítségünkkel sem tudták megvédeni az álláspontjukat. Az ügyészség és a rend˝orség tartotta magát ahhoz az állásponthoz, hogy a homokos löszfalból építési anyagot kitermel˝o vállalkozó szándékossága nem terjedt ki a védett madarak fészkének elpusztítására. Ebben az ügyben tanultuk meg azt, hogy mit jelent az, hogy fészekvéd˝o magatartás: mind a füsti fecske, mind pedig a gyurgyalag szül˝ok iszonyatos zajt csapnak és a helyszínen köröznek, ha valaki a fészkükhöz ˝ fel a marógépek kezel˝oinek? Lehet, hogy az nyúl. Lehet, hogy ez nem tunt ügyészség és a rend˝orség ügyintéz˝oi nem hallottak még a fészekvéd˝o magatartásról? (Olvasni bizonyosan olvastak róla, mert a szakért˝oi véleményekben többször is szerepelt ez a fogalom.) Az is lehet persze, hogy ˝ csak az új és bonyolult buncselekményekt˝ ol való ösztönös irtózás egy újabb esetének lehettünk ismét tanúi ebben az ügyben. A védett területek és természetközeli területek jogi védelmére indított eljárásainkban sokszor történik meg, hogy bár érvelésünk megalapozott, ˝ mind jogilag, mind természetvédelmi szempontból, az élet egyszeruen túllép ezeken, s mire egy fórum igazat adna érveinknek, a természet visszafordíthatatlan károsítása már megtörtént. Ez történt Sz˝odligeten, ahol az Alkotmánybíróság határozata ellenére a település önkormányzata egy védett terület pufferzónáját lakóterületként jelölte ki (az építkezések már megkezd˝odtek), de ez történt a Gödi lápréten és a Tétényi fennsíkon is, ahol maga a hatóság adott engedélyt arra, hogy védett területet építkezés céljára igénybe vegyenek; és ez a helyzet fenyeget Szombathelyen is, ahol a Kámoni Arborétum területének megcsonkítását és közút céljára történ˝o igénybe vételét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezet˝oi is támogatják. Ilyenkor sok múlik azon, hogy valóban kétség nélkül érvényesíthet˝ok-e érveink. Ócsán például – azért, hogy a bányavállalkozó bosszúból ne károsítsa a turjános védett területét – elálltunk a perlést˝ol, ugyanilyen megfontolásból 19

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek Dunakeszin viszont már pereljük az önkormányzatot, amiért a t˝ozeglápon át épített összeköt˝o utat az Auchan bevásárlóközponthoz.

Belterületi fák védelme (15) A belterületi fák védelme a jog „senkiföldje”. Sem a természetvédelmi jog, sem az erd˝ovédelmi jog, sem az építési jog, sem pedig az egyetlen speciális jogszabály, ami ezzel foglalkozik, egy hetvenes évek elejér˝ol szóló többször is módosított (újból és újból lerontott) kormányrendelet nem biztosít megfelel˝o védelmet a belterületi fáknak. Ezzel szemben a városi lakosság igenis meglehet˝osen érzékeny, els˝osorban a közterületen álló ˝ fás részek fák vagy magántulajdonú telkeken lév˝o, nagyobb kiterjedésu ˝ eltunésére. Err˝ol tanúskodik számos ilyen ügyünk, így annak idején a vígszínházi sátornak helyet adó néhány öreg fával vagy a Roosevelt téri fákkal kapcsolatos ügyünk. Egy ilyen ügyünkben Dánszentmiklóson sikerült megegyezni a fakivágást kér˝o szomszéddal, azért cserébe, hogy ügyfelünk rendszeresen eltakarítja az áthullott leveleket és gallyakat. Más kérdés, hogy ez sem volt elég a szomszédnak, végrehajtási eljárást kezdeményezett, amely azonban a mi igazunkat támasztotta alá, elutasítva egy újabb indokolatlan támadást. Gyöngyösön nem volt ilyen szerencsénk az eljáró hatóságokkal, mind az önkormányzati, mind pedig a bírósági birtokvédelmi eljárás során ˝ 50 éves feny˝ofa áthulló birtoksért˝onek ítélték meg a három gyönyöru tobozait, hiába ajánlotta fel többször az ügyfelünk azt, hogy bármikor kitisztítja o˝ ket a szomszéd ereszcsatornájából. Ebben az ügyben is elmentünk a végrehajtási eljárásig, azonban ott sem sikerült az ítélet ˝ megoldási javaslatainkat elfogadtatni a végrehajtásával egyenértéku ˝ féllel. Környezetszennyez˝o feny˝ofák – kiváló hatósággal vagy az ellenérdeku cím egy újságcikkhez vagy tanulmányhoz. Az ügyben rejl˝o lehet˝oségek közül legalább ezt az egyet sikerült kihasználnunk és az ügyet több helyen is megírtuk az idézett címmel.

Elektroszmog (11) Akik napi 8 órán keresztül szorítják halántékukhoz a maroktelefonjukat, ˝ természetszeruleg azt mondják, ez egyáltalán nem veszélyes és o˝ ket nehéz is lenne a mindennapjaikkal szembefordítani néhány tudományos vizsgálat eleve bizonytalanságokra épít˝o eredményeivel. Tény azonban, hogy volt 20

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek olyan ügyünk, amelyben az ügyfeleink elmondták, hogy a mobiltelefon átjátszó antennával szomszédos szövetkezeti ház 9. és 10. emeletén szinte nincs olyan család, amelyben az utóbbi 2-3 évben ne jelentkezett volna rákos megbetegedés. Az összes mobiltelefon társaság ellen léptünk már fel ügyfeleink védelmében, mert a gyakorlatuk e tekintetben meglehet˝osen egysíkú. A kiszemelt helyen lév˝o társasház közös képvisel˝oivel gyorsan megállapodnak egy bérleti szerz˝odésben, amely rendszerint a piaci alapú bérleti díjak töredékét tartalmazza ellenszolgáltatásként, majd még annál is gyorsabban felépítik az antennáikat a ház tetejére az er˝osít˝o berendezésekkel együtt. A meglep˝odött lakók kész helyzettel találják magukat szemben. A bérleti szerz˝odéseket általában megtámadjuk, de az esetek nagy többségében nem sikerül ˝ meggy˝oznünk a bíróságot arról, hogy a közgyulés egyhangú határozatára lett volna szükség a bérbeadáshoz. Az antenna ügyekben környezetvédelmi, közegészségügyi érvekkel nem is próbálkozunk. Talán ha egy (Németországban él˝o) szakért˝o akad, aki teljes bizonyossággal meri állítani, hogy a nem-ionizáló sugárzásokra ma létez˝o határértékek az ilyen sugárzásoknak csak bizonyos, a h˝ohatással együtt járó hatásait veszik figyelembe, ezért pedig a „határérték” alatti sugárzás is rendkívül veszélyes lehet, különösen tartós kitettség esetén. Egy egészen különleges elektroszmog ügyünk is volt, amiben 4 évig pereskedtünk, teljesen eredménytelenül. Két id˝os asszony lakik egy Budapest XIII. kerület, Pozsonyi úti bérházban az els˝o emeleten, egy 26 m2-es lakásban. Alul üzletek vannak, az álmennyezetben vastag elektromos kábelekkel, egyik oldalt a nagy ház összes elektromos szekrénye, másik oldalt a liftszerelvények. A lakók testét piros foltok lepik el, esetenként kisebb égési sérüléseik is vannak. Ezen tünetek és az elektromos és elektromágneses ˝ okozati összefüggést a szakért˝ok is megállapították. térer˝o közötti egyértelmu A számtalan belgyógyászati tünettel, daganattal való összefüggést csak ˝ valószínusítették. Az építési hatóság és a szakhatóságok eljárásában számos súlyos jogi hibát is felfedeztünk. A bíróság mégsem látott okot arra, hogy az építési hatóságot intézkedésre kötelezze. Próbáltuk másképp is: kértük az építési osztály vezet˝on˝ojét, hogy fogadjon minket és el˝oadtuk az ügyfeleink szenvedéseit és azt is, hogy tulajdonképpen pereskedni sem kellene. Az építési osztály vezet˝oje kiküldhetne két szakembert kombinált fogókkal, akik leköthetnék az önkormányzati tulajdonú üzletben jelenleg amúgy is használaton kívüli vezetékeket, illet˝oleg odébb helyezhetnék az elektromos szekrényeket két méterrel. „Ezek valóban

21

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek méltányos kérések” – nyugtázta a vezet˝on˝o. Azóta sem történt semmi.

Talajvédelem (3) A talaj a jog által ismét csak mostohán kezelt környezeti elem, ezt el˝oször a garéi veszélyes hulladék tároló ügyében tanultuk meg. A Budapesti Vegyi ˝ Muvek és néhány más cég évtizedeken át halmozott fel egy kis Baranya megyei község területén veszélyes hulladékokat, zömüket hordókban, melyek id˝ovel korrodáltak, a tereprendezés során megroppantak, stb. A környékbeli vadászok és állattartók elkorcsosult, beteg állatokat találtak, ami ráirányította a figyelmet a növényzet és a talaj szennyezettségére. Igen ám, de nem volt olyan jogi eszköz, amivel a nemzetközileg elismert talajvédelmi határértékeket Magyarországon is érvényesíteni lehetett volna. Az ilyen esetekben a környezetvédelmi hatóságok a vízvédelmi határértékekhez szoktak folyamodni, minthogy a szennyezés az esetek túlnyomó részében eljut a felszín alatti vizekig vagy veszélyezteti azokat. A jelen esetben ez kizárható volt, ezért a Kormány, mit volt mit tenni, hozott egy külön rendeletet a Garéban irányadó talajvédelmi határértékekr˝ol. Egy másik ügyünkben, ahol Somogyvámos belterületén vasúti ágyazatból származó, szénhidrogénnel és egyéb anyagokkal szennyezett föld, murva és zúzott k˝o felhasználásával végeztek minden el˝okészítés nélkül útburkolást, a bíróság úgy találta: az ott felbukkanó veszélyes hulladékok mennyisége kizárta, hogy károsodjon akár a talaj, akár a felszín alatti víz – a tényt, hogy az útburkolásnak nevezett veszélyes hulladék újrahasználatot az önkormányzat engedély nélkül végezte, nem vette figyelembe ítélete meghozatalakor.

A környezetvédelemmel rokon jogterületek Elképzelni sem tudtuk volna korábban, hogy a leleményes károsultak, környezetvéd˝ok milyen sokféle jogi helyzetben látják meg a környezetvédelmi lényeget. Ehhez képest környezetvédelemmel rokon területeknek kell neveznünk nem csak a nukleáris biztonsággal, katasztrófavédelemmel, az épített környezet védelmével, az állatvédelemmel foglalkozó jogterületeket, hanem például a versenyjog, a földjog, a növényvédelmi jog egyes területeit is.

22

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek Nukleáris biztonság (5) Tulajdonképpen a környezetvédelemhez kellene, hogy tartozzék, ám túl nagy hatalmú ágazat ahhoz, hogy ezt hagyja, ezért mind nemzetközi, mind hazai szinten a környezetvédelmi jogszabályok tiszteletteljes távolságot tartanak ett˝ol a területt˝ol (azaz kifejezetten kiveszik a tárgyi hatályuk alól). A környezeti hatásvizsgálat jogintézménye az egyetlen, amely mindkét színtéren áttörést tudott elérni, így ügyfeleink révén valamilyen ˝ építése, a korlátozott betekintést nyerhettünk a mohovcei (mohi) er˝omu ˝ b˝ovítése, illet˝oleg a véméndi nukleárishulladék-lerakó Paksi Atomer˝omu tervének ügyeibe. A nukleáris vonatkozású ügyeink közül a legnagyobb er˝ofeszítéseket két nagy port felvert csernobili ügyben tettük. Az els˝oben (mely nemcsak számunkra, de Európában is minden bizonnyal az els˝o volt) a bíróság egyfel˝ol megállapította, hogy az 1986-os ˝ robbanásnak voltak halálos áldozatai, másfel˝ol hogy ezek közül atomer˝omu egyesekért, a sof˝orök haláláért a szennyezett területekre teherautókat küld˝o szállítmányozási cég kártérítési felel˝osséggel tartozik. Hogy miért olyan rendkívüli az els˝o megállapítás? Mert a nukleáris biztonságtechnikai szakma ˝ és az er˝omuvek érdekeltségében dolgozó orvosok máig tagadják, hogy a robbanás révén nagyjából 50-nél több haláleset történt volna. A nyilvánvaló valótlanságot a jog egy ítélet formájában törte meg, és reméljük, hogy újabb, jelenleg folyamatban lév˝o ügyünkben is hasonló, pozitív eredmény születik.

Az épített környezet védelmével kapcsolatos ügyek (49) Az építési jog hosszan nyomon kíséri az egyes projekteket a településrendezési tervezés fázisától az elvi építési engedélyen át az építési ˝ engedélyig és tovább, a használatba vételi engedélyig, a már muköd˝ o ˝ létesítmények muszaki biztonságának esetleges ellen˝orzéséig vagy a használati mód megváltoztatásáig. Ebbe a folyamatba illeszkedik és tematikusan sokszor elválaszthatatlan t˝ole a környezeti hatásvizsgálat, amely tipikusan a településrendezés és az egyedi építési engedélyezés (létesítési engedélyezés) között helyezkedik el, ám sokszor – a jogszabályokkal nem teljesen összhangban – ezekkel párhuzamosan is folyik. Sajnos viszonylag kevés ügyben (öt ilyen ügyünk volt) szerez a lakosság tudomást a környezetükre, életmin˝oségükre hátrányos hatású létesítményekr˝ol már a településrendezési tervezés fázisában, holott ez az a legkorábbi fázis, amikor az alternatívák még leginkább nyitva állnak. A XVII. kerületben egy futballpálya beépítése, Telkiben, Erd˝okertesen a

23

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek településeknek a már ott lakók szerint indokolatlan további terjeszkedése ellen léptünk fel. Törökbálinton egy ipari park szomszédságában lakó ügyfeleink – sajnos ma még egészen kivételes módon – elérték, hogy a rendezési tervet az önkormányzat képvisel˝otestülete els˝osorban az o˝ érdekeikre figyelemmel ˝ tuzte napirendjére, és azt olymódon módosította, hogy a terület egy részét rekreációs és sport célokra kívánja majd a jöv˝oben átalakítani. Az építési ügyek egy részében nagy multinacionális cégekkel találtuk ˝ szemben magunkat, akik, úgy tunik, hamar felismerték, hogy Magyarországon a környezetvédelem még nem rendelkezik olyan érdekérvényesítési mechanizmusokkal, hogy komolyan számolni kelljen vele, és ezért nyugat-európai magatartásmintáiktól gyökeresen eltér˝o stratégiát valósítottak meg nálunk. Legalább nyolc ilyen ügyr˝ol tudunk beszámolni. Egyesek, mint például az osztrák tulajdonú óbudai üdít˝oipari cég, hamar belátta, hogy a jogi eszközökkel megtámogatott lakossági tiltakozás árthat neki, ezért némi többletberuházással átalakította közlekedési és rakodási rendjét, úgy, hogy a lehet˝o legkisebb mértékben zavarja a közvetlenül mellette lev˝o lakótelep nyugalmát. Mások, pl. a budaörsi Auchan, amikor vesztésre álltak, alkut ajánlottak, ügyfeleink ellenben nem akartak alkudozni – annak ellenére, hogy közöltük velük: helyzetük majdnem biztosan romlik majd, végtére is egy építési engedélyezési dokumentációt néhány hatályon kívül helyezés után be lehet adni tökéletesen is. Amikor azonban a beruházók rájöttek, hogy van más megoldás is, ajánlataikhoz természetesen már nem tartották magukat. Voltak olyan, nagy lendülettel folyó beruházások, pl. a Csepel Plaza vagy a West End, ahol olyan gyorsan ment végig az építési engedélyezési folyamat, hogy esélyünk sem volt beavatkozni. A fellebbezésre tekintet nélküli azonnali végrehajthatóság elrendelése az ilyen esetekben komoly fegyver a hatóságok kezében, amivel egyre gyakrabban élnek, míg másfel˝ol a végrehajtás felfüggesztésére eddigi gyakorlatunkban csak egyszer volt még példa (Káposztásmegyeri M0 ügy, F˝ovárosi Bíróság), a Legfels˝obb Bíróság azonban az err˝ol szóló végzést is hatályon kívül helyezte. Azért ezek a nagy figyelmet kelt˝o ügyek mégiscsak hozzájárulnak a hazai környezetvédelmi joggyakorlat fejl˝odéséhez, hiszen pl. az említett Auchan ügyben mondta ki el˝oször a Legfels˝obb Bíróság, hogy a bevásárló központok és a hozzájuk hasonló létesítmények a környezet védelme szempontjából lényegesek, környezethasználóknak min˝osülnek, és ebb˝ol az is következik, ˝ hogy a környezetvédelmi szervezetek és a környezetvédelmi célkituzésekkel 24

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek fellép˝o lakossági csoportok ügyféli jogát ilyen ügyekben nem lehet megkérd˝ojelezni. Továbbmenve, az Alkotmánybíróság több ítéletével összhangban a Legfels˝obb Bíróság kimondta az Auchan ügyében azt is, hogy a környezeti érdekeknek els˝obbséget kell adni a gazdasági érdekek fölött, nem fogadható ˝ tehát el, hogy gazdasági „szükségszeruségekkel” indokoljanak a környezet jelent˝os sérelmével járó beruházásokat. (Ugyanakkor az ügy tárgyát képez˝o budaörsi bevásárlóközpontot, bizonyítottság hiányában, nem tekintette ilyennek a bíróság.) Az EMLA által kezelt építési ügyek másik nagy csoportjában, mintegy 21 ügyben a kis és közepes belföldi beruházókkal szemben képviseltünk lakossági csoportokat, környezetvéd˝o szervezeteket. Az o˝ esetükben a baj az, hogy a beruházók legtöbbször a környezetvédelmi beruházásokon akarnak spórolni (ez pl. a zirci lakktalanító üzemben a beruházás költségeinek 40%-a lett volna). Az ilyen ügyeink közül a csepeli Orion utcai ügy, a pátyi galvánüzem, a törökbálinti ipartelep, a nyíregyházi Interspar, a perbáli Zimbo húsüzem vagy a közelmúltból az OTP Ingatlan Rt. Kapás utcai nagy építkezése és a biatorbágyi kábelgyár említhet˝o. A hatóságok és a bíróságok szimpátiája, támogatása, ha lehet még nagyobb mértékben ezen hazai beruházók mellett áll, a környezetvédelmi érdekekkel szemben. A Kapás utcai ügyet például annak ellenére el tudtuk veszíteni, hogy a ˝ másodfokú építési hatóság egészen egyszeruen elfeledkezett a másodfokú közegészségügyi hatóság bevonásáról. A bíróság elfogadta azt a védekezést, miszerint a fellebbezés nem terjedt ki közegészségügyi kérdésekre. Ez persze igen nehezen elképzelhet˝o egy els˝osorban leveg˝otisztasági kérdéseket feszeget˝o fellebbezés esetén, de még, ha így is lett volna, az államigazgatási eljárási jog egyik alapelve a másodfokú eljárásra nézve a fellebbezés ˝ felülvizsgálat, ennek tükrében pedig az tartalmától független, teljes köru ˝ alperesi védekezés enyhén szólva furcsának tunik. Mindezek tetejében, még abban az esetben is, ha a másodfok válogathatna az elbírálandó kérdésekben, hajlanánk arra, hogy ezt is csak az érdekelt szakhatóságok ˝ bevonásával teheti, máskülönben a hatáskörelvonás bunébe esne. A zirci lakktalanító üzem is iskolapéldája volt az építési hatóságok és bíróságok hallatlan lojalitásának a fejl˝od˝o magyar iparral szemben. A különböz˝o festékmaradványoknak fémszerszámokról, alkatrészekr˝ol való leégetésével foglalkozó vállalkozó gondolt egy merészet, és környezeti hatásvizsgálat nélkül folyamodott építési engedélyhez, mondván, az ügyben 25

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek nem „veszélyes hulladék égetésér˝ol” (ami persze hatásvizsgálat-köteles) hanem „különleges kezelést igényl˝o anyagok h˝okezelésér˝ol” van szó, ilyen kifejezés pedig a hatásvizsgálati kormányrendelet mellékletében a hatásvizsgálat köteles tevékenységek között nincsen. Az „elegáns” érvelés mindkét építési hatósági és mindkét (akkor még lehetséges) bírói fórumon ellenvetés nélkül átment. Külön alfaját képezi az építési ügyeknek az útépítés. Viszonylag sok, 23 ˝ esetben láttunk el jogi képviseletet utak, parkolók építése, muködtetése kapcsán. Az útépítés és az út léte összetett környezetvédelmi probléma. Legkézenfekv˝obben zaj- és leveg˝oszennyezéssel jár, mégpedig mindkett˝ob˝ol a veszélyesebb, nagyobb zavarással járó fajtából. Hosszú távú, állandó zavarásról van szó, a nagyforgalmú autóutak közvetlen közelében él˝ok kilátástalan helyzetbe kerülnek: életmin˝oségük helyrehozhatatlanul és súlyosan leromlik, ingatlanuk szinte teljesen értékét veszti, attól megszabadulni képtelenek, káruk megtérítésére, f˝oleg pedig problémájuk orvoslására a jelenlegi társadalmi, jogi helyzetben semmi esélyük sincs. A probléma ráadásul, különösen a díjfizet˝o autópályák elterjedésével, tömegessé vált, ami semmit sem változtat a megoldás kilátástalanságán. A gépkocsi (lehet˝oleg kett˝o vagy három egy családban) alapvet˝o státusszimbólum, egy vállalkozónak ma elviselhetetlen szégyen lenne egy üzleti tárgyalásra villamossal érkezni. A gazdasági fejl˝odés egyik f˝o iránya az autópályák fejlesztése, a politikusok legf˝obb ígérete és o˝ szinte törekvése a benzinárak alacsonyan tartása – ki meri mindez ellen a szavát felemelni? Csak azok, akik a már meglév˝o vagy tervezett autópálya közelében laknak, o˝ k viszont abszolúte hiába. Ügyeink közé tartoztak az M1, M3 és M7 autópálya egyes szakaszai, de legtöbben az M0 b˝ovítésével kapcsolatosan fordultak hozzánk. A szentendrei, a káposztásmegyeri és a csömöri szakaszokkal, a hozzájuk kapcsolódó létesítményekkel külön-külön is több, évekig elhúzódó ügyben foglalkoztunk, amelyek többsége jelenleg is folyamatban van. Az ügyfeleink egybehangzó véleménye (nem beszéltek össze) az, hogy az M0 autópálya ügyében a beruházók egyáltalán nincsenek tekintettel a környezetvédelem érdekeire. A szentendrei sziget természetvédelmi területei és a budapesti víznyer˝o helyek veszélyeztetése, a káposztásmegyeri lakosok ezreinek (a vasúti felüljáró miatt) a hálószobája magasságába emelt autópálya zajhatása vagy a Csömörön és a XVI. kerületben több utcányi lakos kertecskéit˝ol alig 50 méternyire áramló forgalom – nem akadály, az autópályát nem lehet már kijjebb helyezni, mert akkor túl drága lenne, különben is, akkor el˝obb-utóbb ˝ u ˝ és a város között egy másik út szükségessége. . . felmerülne a körgyur 26

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek Az autópálya ügyeink, különösen pedig a velük kapcsolatos hatásvizsgálati eljárások b˝ovelkednek olyan gyakorlati jogi tapasztalatokban, amelyek valamilyen módon mégiscsak a magyar környezetvédelmi jog el˝ore vitelét szolgálhatják. Élesen merül fel például ezekben az esetekben a hatástanulmányok egyik kötelez˝o tartalmi elemének, a társadalmi-gazdasági hatásoknak a kérdése. Ha ugyanis az autópályák megépítésével, a környezeti hatásokkal együtt járó közvetlen és közvetett károkat (ingatlanérték-csökkenés, életmódbeli váltással kapcsolatos károk, közegészségügyi károk, stb.) tisztességesen és alaposan felmérnék, akkor az eljárást lezáró döntések igencsak mások lennének, mint manapság. Hasonlóan az el˝obbi problémához, visszatér˝o jelenség, hogy az autópálya-építésekkel kapcsolatban a környezeti hatásvizsgálati eljárás során a beruházó és az engedélyez˝o hatóságok hallgatólagosan megállapodnak a jöv˝obeni környezetterhelés drasztikus megnövekedésében, s˝ot a leveg˝otisztasági és esetenként a zajhatárértékek túllépésében is. A hatásvizsgálati jogszabályok világos intenciója a mi olvasatunkban az, hogy meg kell tagadni a környezetvédelmi engedély kiadását abban az esetben, ha ezzel jogszabálysért˝o helyzetet eredményeznénk, különösen és nevesítve, ha ezzel határértéktúllépések állhatnak el˝o. Az engedély kiadása véleményünk szerint az el˝ovigyázatosság elve értelmében még akkor sem lenne lehetséges, ha a beruházó nem tudja kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a határértékeket minden esetben be tudja majd tartani. A jelenlegi gyakorlatban viszont az engedélyt még akkor is kiadják, ha az eljárásban ˝ többé-kevésbé egyértelmuvé vált, hogy a határértékeket rendszeresen, ˝ meghatározott id˝ojárási viszonyok esetén pl. szinte törvényszeruen meg fogják szegni. Tipikus eljárásjogi probléma az autópálya építési ügyek környezetvédelmi engedélyeiben, és az el˝oz˝o két problémához kapcsolódik az, hogy a hatóságok és szakhatóságok bizonytalan feltételeket szabnak meg. A „minden lehetséges eszközzel törekedjék a felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére” és ehhez hasonló „óhajok” visszatér˝o elemei az ilyen ügyeket lezáró határozatoknak, talán a hatóságok ezzel akarják megnyugtatni szakmai lelkiismeretüket – amihez véleményünk szerint azért ennél többre lenne szükség.

Szomszédjogi ügyek (39) ˝ környezetvédelmi ügyvédi irodát nyitnak, akkor Ha valahol valakik közérdeku aligha kerülhetik el a gyakori kirándulásokat a polgári jog birtokháborítással, 27

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek szomszédjoggal foglalkozó fejezetei környékére. Nagyon nehéz els˝o hallásra megmondani, hogy az ügyfélb˝ol áradó panasz valóban a környezeti feltételek romlásának vagy a szomszédjával fennálló, évek óta húzódó viszályának tudható be. Ezek azok az ügyek, amelyeket sohasem szabad a helyszín és a körülmények alapos ismerete nélkül elvállalni, és még akkor is könnyen lehet, hogy csak évek múlva fog kiderülni, hogy a környezetvéd˝o szervezetek és a környezetvéd˝o ügyvéd csak eszköz volt a szomszédok közötti háborúságban. Szomszédjogi ügyekben mindezek miatt még az egyébként ingyenesen eljáró, ˝ ügyvédi irodák is jól teszik, ha minimálisan az önköltséget fedez˝o közérdeku munkadíjat szabnak meg az ügy elején kötend˝o megbízási szerz˝odésben. A problémának ugyanakkor megvannak a jól kirajzolódó társadalmi okai is. A rendszerváltás után sokan kezdtek kisvállalkozásokba, jobb híján a lakóhelyükön. A korábban békés, álmos kertvárosok egyes részei ily ˝ módon zajos és/vagy buzös tevékenységek helyszínei lesznek, autófényez˝o, ˝ o telephely vagy autószerel˝o, s˝ot nyomda, alumíniumolvasztó, hulladékgyujt˝ akár aszfaltozó telephely, továbbá vendéglátóipari egység, diszkó vagy egyéb vállalkozások miatt. A lakosság környezettudatosságának növekedésében az ilyen fejleményeknek alighanem dönt˝o szerepe van... Tapasztalataink szerint egyébként az ilyen ügyekben gyorsan és hatékonyan lehet fellépni az önkormányzatok el˝ott birtokháborítási ügyekben, de egyéb, államigazgatási jogi eszközök, mint például a telepengedélyezési eljárás is jó szolgálatot tehetnek. Utóbbi folyamán például kifejezetten el˝oírja a jogszabály, hogy a szomszédok zavarása az engedély megadását kizárja. Adott esetben az ilyen ügyekben hasonlóan jól alkalmazhatók még a ˝ környezetvédelmi, közegészségügyi, tuzvédelmi és egyéb államigazgatási eljárások is. Mindezeken felül egyes ügyeinket békés megegyezéssel is le ˝ tudtuk zárni, amiben jelent˝os szerepe volt az együttmuköd˝ o, közvetít˝o szerepet játszó önkormányzatoknak is.

Egyéb kapcsolódó jogterületek (48) Több jelent˝os jogesetünk kapcsolódott a katasztrófavédelem, illet˝oleg egyes veszélyes tevékenységeket szabályozó jogágak rendelkezéseihez. A Budapest ˝ XXII. kerületi rózsavölgyi gázvezeték ügyében a F˝ovárosi Gázmuvek száraz ˝ technikai okokból úgy döntött, hogy a városokban szokásos és szabályszeru nyomásértékhez képest több, mint háromszoros nyomás alatt álló elosztó (véleményük szerint: szállító, ezzel pedig egycsapásra szabályossá váló – lám csak, mit tesz megint az ügyes terminológia-választás) vezetékeket ˝ un ˝ lakott részébe. „Baleset soha nem történhet. . . ” telepít a kerület egy sur 28

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek ˝ nyugtatták meg a lakosokat – gyultek az újságkivágások a világ minden tájáról a bekövetkezett robbanásokról, az EMLA ügyvédei több éven keresztül vitatták a különböz˝o gázszolgáltatási szakkifejezések valós értelmét, majd belátták: nincs olyan bíróság Magyarországon, amely egy több milliárd forint ˝ beruházást leállítana környezeti érvekre alapozva. értéku Katasztrófavédelmi témakörben foglalkoztunk még azbesztszennyezéssel, kémiai anyagok átrakodására szolgáló dunai kiköt˝ovel, Budapesten, a XVI. kerületben egy vámlaboratórium létesítésének ügyével, illet˝oleg Balástyán ˝ egy iskola közvetlen szomszédságában egy gyomirtó szereket és mutrágyákat forgalmazó cég ügyével. Ide sorolható még az ózdi Germex-terv is, nagy ˝ muanyaghulladék ˝ mennyiségu exportjáról. A második legnagyobb „egyéb” kategóriánk érdekes módon a versenyjog volt. E körben foglalkoztunk a Coca-Cola visszaválthatósággal kapcsolatos, megkérd˝ojelezhet˝o reklámjával vagy éppen a Samsung „biotelevízió” reklámjával, ami szerint egyes növények és állatok kifejezetten jobban fejl˝odnek, ha o˝ ket a tv-készülék közelében helyezzük el5 . Dohány-, s˝ot fagylaltreklámmal is foglalkoztunk, némiképp követve a környezetvéd˝o ügyfeleink világlátását és az abból fakadó akciókat. ˝ Az abszolút vegyes kategóriájú ügyeink között, csak a sokszínuség érzékeltetése végett, megemlíthetjük még a Dorogi Hulladékéget˝o közbeszerzési eljárásával kapcsolatos ügyünket vagy azt a sátoraljaújhelyi, 1935-ig visszavezet˝o öröklési ügyet, amely végén sikerült megakadályoznunk, hogy az örökhagyó szándéka szerint sport célokat szolgáló ingatlant eladják egy dohánygyárnak. Szerepeltek még ügyeink között környezetvédelmi szakért˝ok munkadíja, környezetvédelemmel kapcsolatos szerz˝oi jogok, környezetvéd˝o ˝ sajtóorgánumok muködtetésével kapcsolatos jogi kérdések, s˝ot környezetvéd˝o szervezetek által bérelt ingatlanok (pl. a margitszigeti víztorony) bonyolult jogvitái is.

A környezetvédo˝ társadalmi szervezetek belso˝ ügyei és a „slapp” ügyek (83 + 23) ˝ jogi kérdések, nem Bár nem közvetlenül környezetvédelmi jellegu tagadhattuk meg a jogi segítséget környezetvéd˝o társadalmi szervezet 5. A Versenyhivatal – kérelmünkre – joger˝osen 5 millió forintos bírságot szabott ki az ügyben.

29

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek ügyfeleink különböz˝o bejegyzési, szervezeti ügyeiben sem. Különösen az 1997-es, közhasznú szervezetekr˝ol szóló törvény hatálybalépése után szaporodtak meg az ügyfeleink közhasznúként vagy kiemelten közhasznúként történ˝o újrabejegyzésével kapcsolatos kérések. Sajnos az új jogszabály nagyon nagy bürokratikus terhet rótt a szervezetekre, maguk az új alapító okiratok vagy alapszabályok is a korábbi néhány oldalas, jól áttekinthet˝o formátumból 15-20 oldalas szörnyetegekké váltak6 . A szervezeti ügyek közül a bejegyzéssel, újrabejegyzéssel kapcsolatos ügyeknél lényegesen érdekesebbek voltak a névhasználattal kapcsolatos ügyek (pl. a Zöld Alternatíva Párt ügye) vagy a szervezetek információhoz jutásával kapcsolatos ügyek (székesfehérvári Gaja Egyesület, Nimfea Egyesület) és a különböz˝o demonstrációk engedélyezésével kapcsolatosak. Ez utóbbi vonatkozásában azt tapasztaltuk, hátrányosan változott a joggyakorlat. Néhány évvel ezel˝ott a Föld Napja Egyesület nagy fáradsággal el˝okészített Föld Napja demonstrációját a rend˝orségi megtagadó határozat ellenére a bírósággal még engedélyeztetni tudtuk. 2002-ben viszont a Rügyecskék Alapítványnak az Autómentes Világnap alkalmából szervezett demonstrációjának engedélyezését, amivel néhány percig tartották volna fel a forgalmat (hogy egy szaxofonos egy dalt eljátsszon a keresztez˝odésben és ezalatt apró ajándéktárgyakat és röplapokat oszthassanak) a rend˝orkapitányság azzal tagadta meg, hogy „túlzott mértékben zavarná a közúti közlekedést”. Az Autómentes Világnapon... A bíróság ezúttal már nem látott okot a beavatkozásra. Mintegy 23 esetben kellett foglalkoznunk az egyik legkellemetlenebb ügyfajtával, az ún. SLAPP (Strategic Lawsuit Against Public Participation = stratégiai perlés a közösségi részvételt˝ol való elriasztás érdekében, illetve angolul a slap pofont jelent) ügyekkel. Számos környezetszennyez˝o látja úgy, hogy érdemi környezetvédelmi intézkedések helyett jobban teszi, ha polgári vagy büntet˝o pert indít az okvetetlenked˝okkel szemben. Ilyen eljárásokban kellett védenünk ügyfeleinket például a zirci, a garéi, a gy˝or-bácsai és a dorogi hulladékéget˝ok ügyeiben vagy a XV. kerületi bezáratott benzinkút ügyében is. Más alkalmakkor éppen a környezetvéd˝ok képviseletében léptünk fel felperesként személyiségvédelmi ügyekben, pl. az „Ökobarnák” ˝ cikk ügyében, vagy amikor a Hét musora gyanúsította meg az atomenergia ellen tiltakozó környezetvéd˝oket a szénbányászati lobby képviseletével, illetve amikor a környezetvédelmi mozgalom azóta már elhunyt nagy öregjét, 6.

Többek között az ilyen ügyekben szerzett tapasztalatok miatt kezdtünk bele évekkel kés˝obb a társadalmi szervezetek jogi környezetének kutatásába. Ld. a Nosza projekt leírásával foglalkozó fejezetet.

30

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek a feddhetetlen Radó Dezs˝ot egy f˝ovárosi önkormányzati képvisel˝o ÁVO-snak nevezte. Felperesként az összes ilyen ügyünkben sikerült pert nyernünk (a képvisel˝o egyetlen védekezése például az volt, hogy nem tudta, hogy Radó Dezs˝o jelen van az ülésen. . . ). Alperesként azonban a SLAPP ügyekben általában nehéz a helyzetünk. Sikertelenül kértük például az ún. CEFÜ ügyben, hogy a bíróság ne csak azt állapítsa meg, hogy mi az, amiben nem sikerült az igazunkat bizonyítani, hanem azt is, amiben sikerült. Hiába hivatkoztunk arra, hogy a viszontkereset lehet˝oségét a Pp. csupán a sajtó-helyreigazítási perekben zárja ki, ez pedig nem értelmezhet˝o úgy, hogy az akkor az összes személyiségvédelmi perben kizárt lenne.

Az EMLA közérdeku˝ jogi képviseleti tevékenységével kapcsolatos általános tanulságok Láthattuk, hogy az EMLA által eddig elvállalt csaknem négyszáz ügy jogi szempontból a lehet˝o legszélesebb palettán mozgott. Valóban az alkotmányjogtól (pl. helyi népszavazás, információhoz jutás joga, gyülekezési ˝ jog, stb.) az államigazgatási jog számos jogágán (messze nem csak a szukebb értelemben vett környezetvédelmi jogterületeken) keresztül a polgári jogig (személyiségi jog, szomszédjog, kártérítési jog, s˝ot egyes szerz˝odések is) és büntet˝ojogig (nem csak a környezetkárosítás büntette) minden jogterületen dolgoztunk. Ez természetesen sok hasznos tapasztalattal gazdagított minket, s˝ot egyes esetekben azzal büszkélkedhetünk, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztéséhez is némileg hozzájárultunk. Különösen így van ez az ügyféli jogok7 , az információhoz való hozzáférés8 vagy a környezeti 7.

Évtizedekig tartotta magát az a joggyakorlat, hogy az építési típusú ügyekben csak azok lehetnek ügyfelek, akiket az építési engedélyr˝ol szóló szakjogszabályok alapján az ügy megindításáról értesíteni kell, azaz a közvetlen telekhatáros szomszédokat. Tudomásunk szerint az EMLA ügyeiben mondták ki el˝oször a bíróságok, hogy az építési ügyekben biztosítani kell azoknak az ügyféli jogát is, akik távolabb laknak a tervezett létesítményt˝ol, de jogaikat, jogos érdekeiket a létesítmény érinti. A témában b˝ovebben lásd: dr. Kiss Csaba: “Ki az ügyfél? Tanulmány az ügyféli jog változásáról” c. munkáját A jegyz˝o c. folyóirat 2002 júniusi számában. 8. Több tucat olyan ügyben jártunk el sikeresen, ahol az ügyfeleinkb˝ol el˝oször a hatóságok megtagadták a környezeti információ kiadását. Ilymódon jelent˝osen hozzájárultunk az Áe. és az Adatvédelmi törvény vonatkozó részletszabályainak

31

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek hatásvizsgálat9 egyes részletkérdései vonatkozásában. Mindezzel együtt fel kell tegyük a kérdést: a környezet védelme szempontjából mennyire volt hasznos, hatékony az EMLA ügyvédeinek tevékenysége az Egyesület els˝o évtizedében? A kérdés elemzéséhez három tényez˝o vizsgálatát javasoljuk: a hatóságokét, az ügyfelekét és magának az EMLÁ-nak a szerepét. A hatóságok közül a környezettudatosság és a környezetvédelmi értékek elfogadása szempontjából természetesen élesen el kell különítenünk a környezetvédelmi felügyel˝oségeket és az összes többi hatóságot. A felügyel˝oségekkel is sokszor ültünk a tárgyalóterem ellenkez˝o oldalán, azonban az o˝ vonatkozásukban azért inkább a szövetségesi viszony a jellemz˝obb. A felügyel˝oségek általában nyitottak az egyre jobb szakmai ˝ színvonalon dolgozó környezetvéd˝o szervezetekkel való együttmuködésre, sok bíztató példát tudnánk felhozni például a tiszai ciánszennyezés kapcsán vagy említhetnénk a gy˝ori felügyel˝oség és a Reflex Környezetvéd˝o Egyesület ˝ kapcsolatát (a felügyel˝oség célzottan egy id˝oben kifejezetten példaértéku értesítést küldött nekik a legfontosabb környezetvédelmi ügyekr˝ol). A természetvédelmi és sok esetben a közegészségügyi és erdészeti hatóságok is osztják a környezetvédelmi felügyel˝oségek hozzáállását. Az önkormányzatok és az önkormányzati hatóságok már kétarcúak: egyfel˝ol örülnek a környezetvéd˝ok segítségének (Törökbálint, Páty, Gy˝or-Bácsa, Balástya, Tokaj-hegyaljai önkormányzatok, Szalánta, Dorog, Taksony, Miskolc és más városok, községek önkormányzatai rendszeres kapcsolatokat építettek ki velünk), másfel˝ol viszont nehezményezik, amikor ugyanezek a szervezetek a foglalkoztatottság és az adóbevételek növekedésével kecsegtet˝o tervek „kerékköt˝oi”. Az egyéb hatóságok között azután vannak olyanok, amelyek általában fölöslegesnek, s˝ot károsnak ítélik meg a közösségi részvételt; az a véleményük, hogy az ügyek eldöntését kizárólag a szakemberekre kell bízni, a közösségi beleszólás vagy még inkább ellen˝orzés kifejezetten sért˝o rájuk ˝ megismertetéséhez és helyes alkalmazásához. szélesköru 9. Értünk el sikereket a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárások önálló eljárásként való elismertetésében, bár a joggyakorlat etekintetben még mindig nem egységes. Megjegyezzük, hogy z EMLA jogászainak a tevékenysége nem csak az ügyekben, hanem a környezetvédelmi felügyel˝oségek hivatalnokai számára készített útmutatók, a hivatalnokok számára rendezett tréningek és konferenciák révén is jelent˝os mértékben befolyásolta a hatásvizsgálat joggyakorlatát.

32

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek nézve. A bányászati és a vízgazdálkodási hatóságok élen járnak ezeknek a nézeteknek a képviseletében. Külön kell szólni a bíróságokról. Szolgáltató szerepkört ellátó Egyesületünk nem éppen arról híres, hogy saját akciókat kezdeményez, ez ügyben ˝ 1999-ben mégis aláírásgyujtést kezdeményeztünk és kérelemmel fordultunk az igazságügy-miniszterhez és a Legfels˝obb Bíróság elnökéhez azzal, hogy járjanak el annak érdekében, hogy legyen legalább minden megyei bíróságon egy-egy bíró, akit „környezetvédelminek” nevezhetünk. Elképzeléseink szerint ezeket a környezetvédelmi bírákat azután alapvet˝o környezeti jogi és általános környezetvédelmi képzésben és továbbképzésben kellene részesíteni, és rájuk bízni a környezet védelme szempontjából legfontosabb hatásvizsgálati, építési igazgatási és ha lehet, polgári jogi ügyeket is. A minisztert˝ol legalább kaptunk egy udvarias, semmitmondó választ. Meggy˝oz˝odésünk pedig, hogy amíg Magyarországon nem lesznek legalább alapfokon környezettudatos bírák, addig a környezetvédelmi jogi ügyek csupán a vessz˝ofutás gyakorlására lesznek alkalmasak, no meg arra, hogy a jogkeres˝o környezetvéd˝oket az állami szervezetrendszernek ett˝ol a részét˝ol is elidegenítsék. Ami a környezetvédelmi ügyek sikerének második tényez˝ojét illeti, az ügyfelekre nem lehet panaszunk. A környez˝o országok közül, ezt bátran állíthatjuk, Magyarországon van a legtöbb, legjobban szervezett és legmagasabb szakmai színvonalon álló környezetvédelmi szervezet. A jogi személyiséggel nem rendelkez˝o, olykor spontán lakossági közösségek is nagy hatékonysággal tudják megszervezni magukat, különösen, ha némi segítséget, támogatást kapnak az önkormányzattól vagy valamelyik nagyobb környezetvédelmi szervezett˝ol. Egészében véve büszkék vagyunk arra, hogy ennek a környezetvédelmi közösségnek a jogi képviseletét látjuk el immár csaknem egy évtizede. Végül pedig az EMLA jogászainak tevékenysége az, amely hozzájárulhat a sikerekhez vagy azok elmaradásához. A képzettségüket, gyakorlatukat, elméleti háttérismereteiket nem nagyon érheti kritika, a projektekr˝ol szóló fejezetben majd láthatjuk, hány megtisztel˝o feladatot kapnak és látnak el az oktatás, a hazai és nemzetközi jogalkotás és tudományos élet területén. Az ügyek vállalásának és kezelésének koncepciója viszont közelebbi vizsgálódást érdemel, annál is inkább, mivel a világon a hasonló szervezetek között meglehet˝osen egyedülálló megközelítést alkalmazunk. ˝ környezetvédelmi jogi irodák, egyetemi jogklinikák és hasonló A közérdeku szervezetek a világon szinte mindenütt csak az ún. prioritásos ügyekkel

33

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek foglalkoznak10 , azaz legfeljebb évi 3-4 ügyet vállalnak el, hogy azok minden vonatkozásával teljes intenzitással foglalkozhassanak, ide értve az ügyek tanulságainak részletes, külön-külön történ˝o elemzését és publikálását. Az EMLA kezdetben két, 1996 óta kisebb megszakításokkal általában három jogásza által elvállalt évi minimum negyven ügy ehhez a megközelítéshez ˝ környezetvédelmi ügyvéd túl sok. A mi megközelítésünkben a közérdeku sokkal inkább támaszkodik a környezetvéd˝o szervezet, lakossági csoport, ˝ féllel való ügyfelek aktivitására. A bizonyítékok feltárását, az ellenérdeku információcsere jelent˝os részét az ügyeink legtöbbjében az ügyfél végzi megfelel˝o kitanítás után és folyamatos konzultációkkal. Az EMLA ügyvédeinek tevékenysége általában a következ˝o: az ügy kezdetekor elvégezzük a meglév˝o iratok részletes elemzését és írásbeli véleményezését, ami egyúttal iránymutatásul szolgál az ügyfelek számára a kés˝obbi eljárásban. Ezután készítjük el a hatóságok vagy bíróságok felé a hivatalos beadványokat, illet˝oleg a tárgyalásokon képviseljük az ügyfeleinket, továbbá ha szükséges, a jogorvoslati és végrehajtási szakban is. ˝ Hadd osszuk meg az olvasóval saját, több, mint nyolc éve muköd˝ o filozófiánkat: lehet, hogy évente csak egy-két ügyben eljárva néhány ügyben némileg jobb eredményeket érnénk el. Ezt egyébként a hatóságok és bíróságok tényez˝ojének elemzése alapján er˝osen megkérd˝ojelezhetjük. Viszont, ha ezt az utat választanánk, akkor a hazai környezetvéd˝o szervezetek nagy része jogi képviselet nélkül maradna. Ráadásul a szervezetekkel megosztott ügykezelés kiváló képzési lehet˝oség, ún. részvételre képesítés (capacity building) is – úgy véljük, hogy a magyar környezetvéd˝o szervezetek jogtudatossága, elméleti és gyakorlati jogi ismeretei jelent˝os részben az EMLA tevékenységének köszönhet˝oen az elmúlt évtizedben igen magas szintet ért el. Ez azután az ügyeik kiválasztásában és lebonyolításában igen nagy el˝ony, összességében tehát az EMLA által választott megoldás révén a ˝ közösségi részvételi rendszer egésze hatékonyabban muködik, mint tenné azt a nemzetközileg elfogadott, prioritásos ügyekre épül˝o gyakorlat mellett.

10.

˝ jogi irodák felépítésével, muködésével ˝ A közérdeku foglalkozó egyik általunk ismert könyv (“Pursuing the Public Interest – a Handbook for Legal Professionals and Activists – Columbia Law School, Public Interest Law Initiative, New York, 2001) csak azért nem kizárólag ezzel a megközelítéssel foglalkozik, mivel a szervezeti felépítésr˝ol, stratégiai kérdésekr˝ol szóló els˝o fejezetét az EMLA jogászai írták.

34

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek

Projektek Projektek címszó alatt foglaljuk össze az EMLA alkalmazásában álló jogászok összes, a gyakorlati jogi, „tárgyalótermi” munkán kívüli tevékenységét, ˝ nyilvánosság el˝otti úgymint tanulmányok írását, a szakmai és szélesebb köru szereplést, a jogalkotásban, a hazai és a nemzetközi környezetvédelmi mozgalomban való részvételt, valamint az oktatást és ismeretterjesztést. Amikor az EMLÁ-t létrehoztuk, tudományos egyesületet hoztunk létre magyarországi fels˝ooktatási intézmények vezet˝o oktatói részvételével. Természetesen neves tudósokból álló tagságunk által az EMLA keretein kívül végzett tudományos munka jelent˝osége, volumene messze meghaladja az Egyesület által foglalkoztatott néhány gyakorlati jogász teljesítményét, ám Bándi Gyula professzor vezetésével az elmúlt 10 évben ez a kis munkacsoport is jelent˝os eredményeket ért el. ˝ Elméleti jellegu munkáinkban nagy el˝onyünkre szolgál, hogy felhasználhatjuk az el˝oz˝o fejezetben ismertetett gyakorlati jogi tapasztalatainkat. Sokszor még az a kérdés is felmerül, vajon nem hatékonyabban szolgálja-e a környezetvédelem ügyét egy-egy jól megírt cikk vagy tanulmány, mint eldugott kerületi vagy városi bíróságokon, államigazgatási szervek el˝ott értetlen és vonakodó hivatalnokokkal elfogadtatni a környezet védelme mellett szóló érveinket. Meglehet, hatékonyabb, azért mi mégis azt érezzük, hogy mindkét tevékenységformánkra szükség van, azok egymást kiegészítik, er˝osítik. A projektek jelent˝oségével kapcsolatban nem szabad megfeledkeznünk ˝ arról sem, hogy e munkák egy része jelent˝os díjazással jár. Közérdeku, ezért ügyfeleink számára ingyenes környezetvédelmi ügyvédi irodánk nem mondhat le err˝ol a jövedelemr˝ol. Az elmúlt 3-4 év költségvetései azt mutatják, hogy az EMLA jogászainak a projektekre fordított kb. 40%-os ˝ 60% fenntartására. munkaideje hosszabb távon is képes lehet a közérdeku

Az EMLA jogászainak publikációi Az EMLA könyvespolcán több, mint két tucat olyan könyv vagy széles körben publikált11 tanulmánykötet sorakozik, amelynek a szerz˝oi részben vagy teljesen az EMLA ügyvédei közül kerültek ki. 11.

A publikációk pontos megjelölése a kötet végén „EMLA publikációk” címszó alatt külön található meg.

35

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek A sort a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) által még 1994-ben megjelentetett közösségi részvételi kézikönyv nyitja, amely többszöri utánnyomást ért már meg, és évekig a hazai környezetvédelmi mozgalom alapvet˝o kiindulópontjának számított környezetvédelmi jogi ügyeikben. ˝ A közösségi részvétel – hiszen lényegében ennek a gyakorlatát muveljük – kés˝obbi publikációinknak is állandó témája maradt. Az akkor Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) felkérésére, a közösségi részvételr˝ol szóló Aarhusi Egyezmény aláírását követ˝oen e témában 1998-ban írtunk átfogó tanulmányt, amit a Minisztérium els˝osorban saját hivatalnokainak és a környezetvédelmi felügyel˝oségek szakembereinek szánt. 1999-ben az EMLA saját kiadásában tett közzé a közösségi részvétel legfontosabb alfejezetér˝ol, a környezeti információhoz való hozzájutásáról önálló tájékoztató füzetet. Rész vettünk a World Commission on Dams (Gátak Világbizottság) kiadásában megjelent, a nagy vízgazdálkodási projektek jogi környezetér˝ol írott munkában 2000-ben. A New York-i Columbia Egyetem által 2001-ben ˝ jogi tevékenységr˝ol szóló kötet egy kiadott, általánosan a közérdeku fejezetét ugyancsak jogászaink írták, illet˝oleg több másik fejezethez szolgáltattak anyagot. Szintén egy nagy nemzetközi projekt keretein belül, a londoni Nemzetközi Környezet és Fejl˝odés Intézet (IIED) által 2001-ben megjelentetett, a bányászati iparág és a nyilvánosság kapcsolatával foglalkozó nagy tanulmánykötet (a projekt MMSD néven szerepelt) közösségi részvételi fejezetét is mi jegyezzük. A közösségi részvétel témakörében legutoljára 2002-ben jelent meg könyvünk, amit már teljes egészében mi írtunk, ismét a REC kiadásában. Ez a könyv a közösségi részvétel jogi lehet˝oségeit és gyakorlati megvalósulását a vízgazdálkodási és vízvédelmi ügyekben vizsgálta. ˝ Egyéb témakörökben is sokszor kérték közremuködésünket vagy kaptunk megbízást önálló publikációkra. A Környezet és Fejl˝odés Kiadó 1995-96-ban ˝ sajátos környezetvédelmi jogszabálygyujtemény és magyarázat kiadására szánta el magát, amelyet minden önkormányzathoz eljuttatott. Bár a munka oroszlánrészét a kiadó maga végezte, jogászaink szolgáltak az egyedüli jogi ˝ létrehozásában. A Magyar Térinformatikai szaktanácsadókként e mu Társaság (HUNGIS) felkérésére 1997-ben a térinformatikával összefüggésbe hozható jogi szabályozásról írtunk tanulmányt, ami szakmai körökben elismerést keltett. A térinformatika jelent˝oségét a környezetvédelem szempontjából ezzel a munkával kezdtük mi magunk is egyre jobban belátni. 2000-ben a KöM megrendelésére, úgy gondoljuk, hézagpótló kutatást végeztünk el a környezetvédelmi hatóságok feladat- és hatásköreivel 36

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek kapcsolatban. Megdöbbent˝o eredményre jutottunk: több száz hatályos jogszabályunk ír el˝o e szervek számára hatósági, szakhatósági, információval kapcsolatos hatásköröket, illet˝oleg a legkülönfélébb szervezési, operatív feladatokat. A kutatásunk el˝ott közkézen forgó hivatalos listák ezen feladatok harmadát sem tartalmazták. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmányt rendben leadtuk, ám a folytatás elmaradt, az irdatlan jogszabálytömegben mindmáig senki nem akadt, aki rendet kívánna tenni (párhuzamosságok megszüntetése, fölösleges vagy végrehajthatatlan kötelezettségek megszüntetése, illet˝oleg a megmaradó feladatokra er˝oforrások felkutatása, stb.). A környezetvédelmi felügyel˝oségek kezelhetetlen nagyságú munkaterhe köztudomású. Mi kimutattuk ennek egyik alapvet˝o okát, s kutatásunk eredményét le is tettük a döntéshozók asztalára, a változások azonban még el˝ottünk állnak. 2001-ben az Országos Közegészségügyi Intézet megrendelésére végeztünk a vízgazdálkodás és a közegészségügy területén kutatást és írtuk meg a tapasztalatainkat az intézet számára. Ugyanebben az évben a KöM kért fel bennünket egy fels˝ooktatási környezetvédelmi tankönyv jogi fejezetének a megírására. 2002-ben talán még ennél is megtisztel˝obb felkérést kaptunk: a Környezetvédelmi Lexikon mintegy 60 szócikkét jogászaink írták. Ugyancsak 2002-ben adtuk le a kéziratát egy érdekes, a környezeti hatásvizsgálat gyakorlati kérdéseit boncolgató munkának. A KöM a ˝ felügyel˝oségek hatásvizsgálattal foglalkozó szakembereit˝ol gyujtötte össze azokat a kérdéseket, amelyek a mindennapi gyakorlatukban nehézséget jelentenek számukra és az EMLA jogászaitól rendelte meg a válaszokat, amit a szerz˝ok megfejeltek egy környezeti hatásvizsgálati fogalomtárral. A Minisztérium jónak ítélte meg a teljesítményünket, azonban a hatásvizsgálati gyakorlati kézikönyv még megjelenésre vár. 2001-ben az európai zöldek brüsszeli érdekképviseleti szerve, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) kért fel minket egy nemzetközi tanulmánysorozat összefogására és a magyar jogi helyzet megírására a Riói Deklaráció két alapelvével, a közösségi részvétel és az el˝ovigyázatosság elvével kapcsolatban. Ugyanebben az évben a hazai Környezeti Nevelés Egyesület kérésére írtuk meg a civilek által összeállított Országos Környezeti Nevelési Koncepció környezetvédelmi jogi részét. 2002-ben kezdtük el a washingtoni Er˝oforrások a Jöv˝oért Intézet (RfF) munkatársaival egy rövidebb, de nézetünk szerint rendkívül fontos nemzetközi tanulmány megírását az üzleti titokról, ami a közelmúltban jelent meg az American Law ˝ brit szervezet Review oldalain. Szintén 2002-ben jelent meg a FIELD nevu gondozásában az International Environmental Law Review oldalain a 37

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek magyar alkotmánybíráskodás környezeti vonatkozásairól egy cikkünk. A Cég és Jog folyóirat hasábjain az ügyféli jog változásairól jelent meg cikkünk 2002-ben, 1997 óta pedig a Közgazdasági és Jogi Kiadó töretlen és ˝ kiadványába minden hónapban megtisztel˝o bizalmából a KJK Zöld Jog címu leadtunk egy-egy rövid tanulmányt aktuális környezeti jogi kérdésekr˝ol. ˝ az újságárusok polcairól”, helyette a kiadó Sajnos a Zöld Jog 2001-ben „eltunt ˝ környezetvédelmi jogszabálygyujteményének mellékletében, a pótlapokkal együtt jelennek meg id˝oszakonként cikkek az EMLÁ-tól. A Zöld Jog példája egyébként arra is jó, hogy összefoglaljuk környezetvédelmi jogi publikációink sorsát: egy ma még sajnos nem túl nagy érdekl˝odésre számot tartó jogágazat els˝o szárnypróbálgatásaihoz nyújtjuk a t˝olünk telhet˝o leghatékonyabb segítséget. A zajos sikereket a jöv˝o tartogatja számunkra.

Környezetvédelmi jogi konferenciák Nyilvántartásainkból kiderül, hogy jogászaink a hazai és nemzetközi környezetvédelmi megbeszéléseken, munkaüléseken, szimpóziumokon és konferenciákon figyelemreméltó aktivitást fejtettek ki. A 167 eseményen ˝ való részvétel els˝o pillantásra soknak tunik, de ha utána gondolunk, három jogásszal számolva egy jogászra évente nem több, mint 5. Valójában nagyon sok meghívást vissza kell utasítanunk, és a 167 konferenciából bizonyosan nincs több 3-4 olyan rendezvénynél, amelyen a meghívott EMLA jogász csak néz˝o/hallgató lett volna, mert ezt nem engedhettük volna meg magunknak. Kiemelked˝oek voltak számunkra az amerikai környezetvédelmi intézmények által szervezett, kezdeményezett találkozók. Három jogászunk is részt vett az Egyesült Államok Környezetvédelmi Jogi Intézete (ELI) egykor híres tanulmányútjain (1994, 1995 és 1997), amelyeket az új demokráciák ˝ környezeti jogászai számára szerveztek. Ezek az utak vezet˝o közérdeku természetesen nem csak tanulást jelentettek, hanem információcserét és ˝ ügyvédi tevékenységgel el˝oadásokat is. A Columbia Egyetem közérdeku foglalkozó, nagyszabású szimpóziumain két alkalommal vettünk részt el˝oadásokkal és cikkekkel, 1996-ban Oxfordban, 1998-ben pedig Durbanban. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Holland Környezetvédelmi Minisztérium (VROM) szintén nagy tekintélynek örvend˝o környezeti jogalkalmazási és jogkikényszerítési konferenciasorozatának, az els˝o, 1990-est kivéve, minden állomásán jelen voltunk: 1992-ben Budapesten, 1994-ben Oaxacában, 1996-ban Bangkokban és 1998-ban Montereyben. Az ˝ itt elhangzott el˝oadásoknak a gyujteményes kötetei könyvtárunk értékes 38

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek darabjai – a kötetekben megtalálhatók a mi el˝oadásaink is. Az Amerikai Információs Hivatal (USIS) országjáró körútnak is beill˝o tanulmányútján 1999-ben igen sok tapasztalatot és kapcsolatot sikerült szereznünk, talán a mi beszámolóinkat sem felejtette még el minden partnerünk. Végül 2000-ben a Marylandi Állami Egyetem meghívására Baltimore-ban tartottunk el˝oadást az Aarhusi Egyezményr˝ol. Feltétlenül meg kell említenünk a holland kormány által 1996-ban, Hágában rendezett konferenciát a Riói Deklaráció elveinek gyakorlati megvalósulásáról, illet˝oleg a Nemzetközi Környezeti Hatásvizsgálat Egyesület (IAIA) 1996-os estorili és 2002-es hágai konferenciáit. 1998-ban Berlinben, ˝ kétnapos 2000-ben pedig Pozsonyban a „Városok Párbeszéde” címu rendezvényeken beszéltünk a közösségi részvétel nemzetközi szabályairól, illetve még 2000-ben részt vettünk a francia környezetvédelmi miniszter asszony jelenlétével is megtisztelt fenntartható fejl˝odés konferencián, Saline Royalban. 2001-ben Buenos Airesben látogattuk meg azokat a környezetvéd˝o kollégáinkat, akik az el˝oz˝o évben nálunk szereztek tapasztalatokat. A közelmúlt legnagyobb nemzetközi környezetvédelmi eseményeib˝ol is a t˝olünk telhet˝o aktivitással vettük ki a részünket: a 2002-es Johannesburgi Világkonferencián éppúgy ott voltunk, mint a New York-i és bali el˝okészít˝o konferenciákon. Ezek mindegyikén el˝oadásokat tartottunk, munkacsoportokat vezettünk a Világ Környezeti Er˝oforrásai Intézettel (WRI) és több más szervezettel közös nagy nemzetközi projektünk, a „Közösségi ˝ Részvétel Kezdeményezés” (The Access Initiative vagy röviden TAI) nevu projektünk keretein belül. Magyarországi meghívásokat sem utasítottunk vissza, ezek fontossága, színvonala eléri vagy meghaladja a hasonló külföldi rendezvények színvonalát. A min˝oségre annál is inkább adnunk kellett, mert a hazai környezetvédelmi jogi események egy jelent˝os részét mi magunk szerveztük. 1994-ben, a Sierra Club Környezetvédelmi Jogi Egyesület amerikai el˝oadóival közösen, Miskolcon rendeztünk kétnapos képzést hatósági és civil környezetvéd˝ok számára. Az ELI el˝oadóival meger˝osítve 1995-ben bíráknak, 1996-ban pedig ügyészeknek rendeztünk környezetvédelmi jogi konferenciát. 1997-ben a környezetvédelmi törvény rendelkezései alapján kinevezett vállalati környezetvédelmi megbízottak népesebb csoportja el˝ott tartottunk el˝oadásokat Siófokon. Ugyancsak 1997-ben Budapesten, a ˝ REC-kel együttmuködve, az Aarhusi Egyezmény szövegezési munkálataival kapcsolatban szerveztünk kerekasztal megbeszéléseket vezet˝o kormányzati hivatalnokok és társadalmi szervezetek részére. 1999-ben a Magyar Min˝oség Társaság rendezvényein képviseltük a környezeti szekciót, 2000-ben a 39

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek Dreher környezetvédelmi megbízottainak, 2002-ben pedig a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége által delegált környezetvédelmi megbízottaknak tartottunk el˝oadást az EU és hazánk környezetvédelmi jogáról. Emlékezetes volt (az ELTE Szociológiai Intézete szervezésében) 2000-ben Pécsett a környezetvédelmi konfliktusokkal foglalkozó kétnapos konferencia, amelyen két el˝oadással is képviseltettük magunkat. A konferencia f˝o tanulsága számunkra az volt, hogy bár a mediáció, az érdekegyeztetés a környezeti konfliktusok megoldásában is jelent˝os szerepet kaphat, a ˝ a környezetvédelmi problémák egy jelent˝os része olyan, ami nem turi kompromisszumokat. Ez az, amiért mi, környezetvédelmi jogászok sokszor bajban vagyunk a polgári jogi bíróságok hagyományos érdekkiegyenlít˝o, „egy kicsit ide, egy kicsit oda” szemléletével. 2001-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Visegrádon szervezett környezetvédelmi jogi konferenciát, ahol szintén több el˝oadónk volt. A magunk részér˝ol szerettük volna felhívni a figyelmet az EU-jogharmonizáció után kissé „szedett-vedett” környezeti jogunk újrakodifikálási, egységesítési igényeire. A részletesebb kérdések között arra a veszélyes bírói gyakorlatra tértünk ki, amely szerint a környezeti hatásvizsgálat nem önálló államigazgatási engedélyezési eljárás. A jelenlév˝o, magas beosztású, legfels˝obb bírósági bírák is egyetértettek azzal, hogy ez az álláspont tarthatatlan, hiszen a hatásvizsgálat az államigazgatási eljárás minden kellékével rendelkezik: az eljárás megindítása, a bizonyítási eljárás, a ˝ határozat a jogintézmény csaknem szakhatósági részvétel és az alakszeru egy évtizedes történetében mindig is az államigazgatási eljárás általános szabályainak megfelel˝oen zajlott le. Ugyanezt az álláspontot képviseltük ˝ a Keszthelyen tartott 18. Országos Jogász Vándorgyulésen is, igen neves hallgatóság el˝ott. Mind a pécsi, mind pedig a visegrádi konferenciáról színvonalas kiadvány is született, amelyben természetesen az EMLA el˝oadóinak a tanulmányai is olvashatók. 2001-ben a már említett nemzetközi TAI projektben az EMLA szervezte 9 ország képvisel˝oi számára a környezeti demokrácia átfogó értékelésével és mérésével foglalkozó projekt kísérleti vizsgálatainak összegzését. Az egyhetes értekezlet eredményeképpen továbbfejlesztettük indikátor-rendszerünket és meger˝osítettük a TAI projekt szervezeti kereteit. A Budapesti Konferenciának nevezett esemény megállapításait, eredményeit a projekt résztvev˝oi, úgy látjuk, mind a mai napig hasznosítani tudják.

40

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek ˝ Környezetvédelmi Jogászok A Közép- és Kelet-Európai Közérdeku Nemzetközi Egyesülete (Huta Egyesület) 3-4 napos konferenciái közül kett˝ot is szervezett Egyesületünk, a másodikat, 1996-ban Mátraházán, és a ˝ események hatodikat, 2000-ben a Normafánál. Végül a saját szervezésu közül legutolsóként 2002 végén az EMLA albán bírák számára rendezett budapesti tanulmányutat a Nemzetközi Nonprofit Jogi Központtal (ICNL) ˝ együttmuködve, ami több más tevékenységformánk mellett utal arra, hogy ˝ Egyesületünk nemzetközi tevékenysége során igyekszik szukebb régiónkban is aktívan fellépni.

Kapcsolatok belföldi és külföldi környezetvédo˝ szervezetekkel A legnagyobb hazai környezetvédelmi szervezetekkel az elmúlt tíz évben igen jó kapcsolatot alakítottunk ki, függetlenül attól, hogy aktivista vagy kompromisszumokra törekv˝o, politikailag független vagy valamilyen ideológiához közelebb álló szervezetekr˝ol van szó. Az egyes konkrét környezetjogi ügyeken túlmutató folyamatos kapcsolat során sokat tanulunk ˝ a professzionális környezetvéd˝okt˝ol, ezzel egyidejuleg talán o˝ rájuk is „ragad valami” a környezetvédelmi jogból. Alkalmanként részt veszünk a Leveg˝o Munkacsoport pénteki összejövetelein, ahol 30-40 tagszervezet környezetvédelmi problémáiról értesülhetünk els˝o kézb˝ol. Rendszeres kapcsolatban állunk a 17 tagszervezetb˝ol álló környezetvédelmi tanácsadó hálózat, a KÖT tagjaival, több alkalommal meghívtak minket tréningjeikre el˝oadni, csakúgy, mint az Ökotárs a hasonló rendezvényeire. A környezetvéd˝o szervezetekkel fenntartott kapcsolataink egyes esetekben intézményesültek is; 1997 óta kuratóriumi tagjai vagyunk a Környezettudományi Központ Alapítványnak12 , 1999 óta a Göncöl Szövetség és ugyancsak 1999 óta az Ökoszolgálat felügyel˝o bizottságának, valamint a Leveg˝o Munkacsoport Szakért˝oi Testületének. 2001-ben az Országos Környezetvédelmi Tanács 7 civil képvisel˝oje közé is megválasztotta egyik jogászunkat, dr. Fülöp Sándort a Környezetvédelmi Szervezetek Országos Találkozója, majd 2002-ben ugyan˝ot egyhangúlag a Tanács egyik elnökhelyettesévé választották. Az Országos Környezetvédelmi Tanács, bár a Kormány tanácsadó szerve, köztestületként tulajdonképpen a civil szféra része, azonban, mivel törvény határozott a létrehozásáról és a környezetvédelmi szempontból legfontosabb jogszabálytervezeteket, ágazati 12.

2003 júniusában az alapítók dr. Fülöp Sándort a kuratórium elnökévé választották.

41

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek politikákat, terveket és programokat véleményezi, jelent˝osége igen nagy. Fontos számunkra a Tanács azért is, mert a Magyar Tudományos Akadémia és a legnagyobb ipari szövetségek 7-7 képvisel˝ojével dolgozhatunk együtt benne, ami önmagában is rangot jelent. Nemzetközi szinten állandó kapcsolatban állunk az európai zöldek már említett brüsszeli érdekképviseleti szervével (EEB) és rendszeres résztvev˝oi vagyunk az általa szervezett összeurópai civil környezetvédelmi fórumoknak. Az egyik ilyen találkozón 2000-ben a résztvev˝ok állandó jogi munkabizottságot alakítottak, amelynek vezetésére az EMLA jogászait ˝ kérték fel. Ugyancsak említettük már a tudományos együttmuködés ˝ Környezetvédelmi Jogászok kapcsán a Közép- és Kelet-Európai Közérdeku Nemzetközi Egyesületét (Huta Egyesület), amelyet a 6. Konferencia után éppen Budapesten, az EMLA segítségével jegyeztek be és amelynek az els˝o kétéves ciklusban az elnökét és titkárságát is mi adtuk. A Huta Egyesület éves találkozói, hírlevelei, közös projektjei egyedülálló lehet˝oséget adnak a régiónkban meglehet˝osen ritka (reméljük, azért nem kivesz˝ofélben lév˝o) ˝ környezetvédelmi jogászokkal való tapasztalatcserére. Lengyel, közérdeku szlovák, ukrán, orosz és még vagy egy tucat államból több, mint 50 tagja van a Huta Egyesületnek, valamennyien régi barátaink, akikkel szakmailag támogatjuk, bátorítjuk egymást. 1999-ben az EMLA formális megállapodást kötött az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP), aminek alapján megszerveztük és fenntartjuk az ˝ UNEP Magyar Nemzeti Bizottságának (HUNEPCOM) muködését. A ˝ tudományos, politikai, államigazgatási, gazdasági legmagasabb szintu szervezeti és társadalmi szervezeti körökb˝ol válogatott tagságunk évi egy ˝ közgyulésen, ezen felül pedig négy szekcióban vitatja meg országunk környezeti problémáit. Emellett a UNEP központ kezdeményezéseinek, programjainak hazai változatait is mi valósítjuk meg. Rendkívül jelent˝osnek tartjuk az Egyesült Államok-beli Világ Környezeti Er˝oforrásai Intézettel (WRI) és hét másik ország (Mexikó, Chile, Uganda, Dél-Afrikai Köztársaság, India, Indonézia és Thaiföld) hasonló független környezetvédelmi intézetével 2000 óta fennálló, fejl˝od˝o kapcsolatainkat a Közösségi Részvétel Kezdeményezés (TAI) projektje keretében. A projekt lényege a környezeti demokrácia mérése és országok közötti összehasonlítása. A közösségi részvételr˝ol a környezetvédelmi döntéshozatalban sokan és sokat beszélnek. Elérkeztünk oda, hogy ma már a tetteket vizsgáljuk, azt, hogy vajon az egyes országokban a tényleges helyzet mennyire felel meg a környezeti demokrácia alapértékeinek.

42

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek A két év alatt kifejlesztett, 9 országban tesztelt, mintegy 170 indikátorból álló indikátorrendszer négy fejezetben vizsgálja a környezeti demokrácia megvalósítását: az információhoz jutás, a részvétel lehet˝oségei, a jogorvoslati jog és a részvételre képesítés kérdéseiben. Az egyes fejezetek további témakörökre bomlanak, így például az információhoz jutást vizsgáljuk katasztrófahelyzetekben, a víz- és leveg˝omin˝oséggel kapcsolatosan, a vállalati környezeti adatokhoz való hozzáférés lehet˝oségei és az államok környezeti jelentéseinek min˝osége tekintetében is. A közösségi részvétel, azaz a vélemények, javaslatok, tiltakozás érvényesítésének hatékonyságát három fejezetben mérjük, az országos, regionális és helyi tervek vonatkozásában. A részvételre képesítés vizsgálatát egyébként az EMLA javasolta azon az alapon, hogy semmit sem ér a közösségi részvétel jól ismert három pillére, ˝ ha nincsenek, akik azokat megfelel˝oen tudják muködtetni és használni. A közösségi részvétellel kapcsolatban a hivatalnokoknak és a lakosságnak egyaránt rendszeres, jól megszervezett segítségre, tájékoztatásra van szüksége, máskülönben a jogintézmény nem lehet hatékony, így nem is érheti el a célját. A TAI projekt világkarrierje bennünket is meglepett. A kormányok és a társadalmi szervezetek egyaránt felismerték a közösségi részvétel jelent˝oségét és nagyon nagy a tisztázás és továbbfejlesztés iránti igény. A johannesburgi Fenntartható Fejl˝odés Konferencián hat állam kormánya és nagyon sok jelent˝os nemzetközi szervezet, társadalmi szervezet csatlakozott hozzánk egy ún. Partnership megalakításában, amely egyrészt elkötelezte magát a környezeti demokrácia rendszeres és szigorú figyelemmel kísérése mellett, másrészt vállalja a tapasztalatok miel˝obbi gyakorlati felhasználását, a közösségi részvételi rendszerek javítását. ˝ és még régebbi keletu ˝ a kapcsolatunk az Talán hasonlóan nagy jelent˝oségu ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (UN ECE). Ez a kapcsolat 1996-ban kezd˝odött, amikor az EMLA képvisel˝ojét beválasztották aközé a négy európai környezetvéd˝o közé, akik teljes jogú tárgyaló delegátusként részt vehettek a környezetvédelmi ügyek eldöntésében való közösségi részvételr˝ol szóló Aarhusi Egyezmény megszövegezésében. Ennek a munkának az elismerése és igen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az egyezmény részes feleinek els˝o találkozóján, 2002-ben Luccában az EMLA jogászát beválasztották abba a héttagú bizottságba (Compliance Committee), amely az egyezmény végrehajtása felett o˝ rködik és elbírálja az ezzel kapcsolatos panaszokat, bejelentéseket.

43

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek

Jogalkotási munka „Jogász, ha nem vagy elégedett az általad alkalmazott joggal, miért nem írsz jobbat?” – az EMLA Egyesület számára szerencsére sok lehet˝oség adódott, hogy a hazai, s˝ot a nemzetközi környezetvédelmi jog alakulására hatással legyen. Sajnos soha sem az egyetlen jogalkotó tényez˝o vagyunk (. . . ), ezért a ˝ közremuködésünkkel létrejött jogszabályok min˝oségéért és hatékonyságáért ˝ garanciát nem tudunk vállalni, csak remélni tudjuk, hogy közremuködésünk, gyakorlati tapasztalataink pozitív irányban befolyásolják az eredményt. A magyar környezeti jogalkotás legfontosabb mozgató tényez˝oje az európai uniós jogharmonizáció. A KöM megrendelésére 1995 és 1997 között az EMLA végezte el a hazai környezeti jog els˝o (és mindmáig utolsó) teljes ˝ európai jogharmonizációs vizsgálatát. Ehhez a projekthez nem volt köru elegend˝o az EMLA irodában dolgozó három jogász, ezért elnökünk a tagság köréb˝ol is igénybe vette kiváló kollégák segítségét. A munka során a legfontosabb módszertani nehézséget az jelentette, hogy teljesen eltér˝o ˝ és eltér˝o eszközökkel operáló kultúrában született, eltér˝o felépítésu jogokat kellett összevetnünk. Ezért igyekeztünk a két jog legkisebb, még ˝ értelmes elemeit kigyujteni, külön vizsgáltuk tehát az egyes jogi eszközöket (kötelezéseket, tiltásokat, engedélyezési, ellen˝orzési, stb. intézkedéseket) és az egyes módszertani vonásokat (a gazdasági szabályozók, az önkéntes eszközök igénybevételét, stb.) és így állítottuk egymás mellé az európai és a ˝ azután, meglév˝o magyar környezetvédelmi jogot. A 6 vastag kötetre rúgó mu bátran mondhatjuk, a hazai környezeti jogharmonizáció tervezésének és végrehajtásának kiinduló pontjává lett. Három olyan jogterülete van a mai magyar környezeti jognak, amelyek szabályozásában a jogharmonizációs tanulmányokon túlmen˝oen a konkrét jogszabályszövegek megalkotásában is rendszeresen igénybe vették, igénybe veszik a segítségünket: a környezeti hatásvizsgálat, a hulladékgazdálkodás és a vízvédelmi jog. A hatásvizsgálat területén mi szolgáltattuk a jogi hátteret az 1995-ös kormányrendelet megalkotásához, és azóta is aktívan részt veszünk a jogterület minden újabb szabályának kialakításában. Jelenleg a Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálattal foglalkozó EU-irányelv meghonosításában végzünk fontos el˝okészít˝o feladatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) számára. Hasonlóképpen nem volt olyan hulladékgazdálkodással összefügg˝o jogalkotási feladat a rendszerváltás ˝ óta, amelyben az EMLA jogászai valamilyen módon ne muködtek volna közre. Ugyanez nem mondható el teljes mértékben a vízvédelmi jog vonatkozásában, bár mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos kormányrendeletek megalkotása el˝ott kikérték a véleményünket. 44

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek A vízvédelmi jogban a hazai jogalkotáshoz eddig legjelent˝osebb hozzájárulásunk egy az EU Víz Keretirányelvével kapcsolatos, 800 oldalas tanulmány volt, amit egyéves munka után néhány hónapja fejeztünk be. A tanulmányban elemezzük az EU környezetvédelmi jogának ezt a mai napig messze a legambiciózusabb darabját, a hazai és nemzetközi szakirodalmat, a jogi hátteret, elvégezzük a jogharmonizáció szisztematikus elemzését és javaslatokat teszünk annak konkrét megvalósítására, mind a megalkotandó jogszabályok tartalmát, mind pedig a végrehajtást szolgáló szervezeti megoldásokat tekintve. Legújabban a természetvédelmi jog területén kapunk megtisztel˝o felkéréseket13 a Minisztériumtól, így elképzelhet˝o, hogy ezen a területen is rendszeressé válik részvételünk a jogalkotásban. Ezen a területen eddig csupán a környezetvéd˝o mozgalom felkéréséb˝ol készítettünk el egy tervezetet a belterületi fák védelmér˝ol szóló kormányrendelet módosítására. Az ilyen kezdeményezések sorsa azonban, úgy látjuk, meglehet˝osen nehéz, az eleve interdiszciplináris kérdésnek nemigen akad gazdája, sem a ˝ környezetvédelmi, sem a földmuvelésügyi, sem a belügyi tárca nem volt még hajlandó eddig komolyan foglalkozni a tervezettel. A konkrét jogalkotási munkán túlmen˝oen az EMLA története során természetesen számtalan egyéb hazai környezetvédelmi vagy azzal összefügg˝o jogszabály tervezetét véleményeztük a nukleáris energia, a katasztrófavédelem, a településrendezés, a termékdíjak, a nyomvonalas létesítmények környezetvédelmi vonatkozásai vagy éppen a géntechnika témakörében. Sajátos „villámháborút” vívtunk 1997-ben a 10 hektár alatti erd˝ok privatizációjával kapcsolatos jogszabály tervezete miatt. A környezetvéd˝ok csupán néhány nappal a parlamenti végszavazás el˝ott szereztek tudomást a tervr˝ol és már csak az Alkotmányjogi Bizottság el˝ott volt lehet˝oségük egy végs˝o er˝ofeszítésre. Szerencsére azonban erre lehet˝oséget kaptak és a bizottság ülésére minket hívtak meg jogi szakért˝ojükként, ahol is sikerült meggy˝oznünk a honatyákat, hogy a tervezet komoly alkotmányos aggályokat vet fel, így a tervezetet az utolsó pillanatban levették a Tisztelt Ház napirendjér˝ol. Környezetvédelmi jogi szempontból több önkormányzatnak is segítettünk különféle jogszabályaik összeállításában. 1995-ben a Nógrád megyei környezetvédelmi önkormányzati társulás létrehozásának jogi lehet˝oségeir˝ol készítettünk tanulmányt, 1997-ben pedig a F˝ovárosi Önkormányzat 13.

A természetvédelmi adatok kezelése, illet˝oleg a Víz jogharmonizációjának természetvédelmi vonatkozásai tárgyában.

Keretirányelv

45

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek közlekedési ügyeiben a közösségi részvétel szervezésér˝ol, megvalósításáról készítettünk el egy komplett rendelet-tervezetet. Készítettünk még kisebb környezetvédelmi tárgyú rendelet-tervezeteket, tanulmányokat a Budapest VI. kerület, Solymár, Zsámbék és Veszprém részére is. Nemzetközi vonatkozású jogalkotói munkáink során els˝o helyen kell említenünk az Aarhusi Egyezmény kidolgozásában való részvételünket, amit megel˝oz˝oen már az ún. nulladik változat megszövegezésében is – elnökünk révén – jelent˝os szerepünk volt. 1996-ban a litván környezeti hatásvizsgálati jog közlekedéssel kapcsolatos részeinek megalkotásához írtunk el˝okészít˝o tanulmányt, 1999 és 2001 között pedig egy nemzetközi szakért˝o csoport környezetvédelmi jogi munkálatait végeztük el Bosznia-Hercegovinában. A két entitás számára közös, hat elemb˝ol álló környezetvédelmi törvénycsomag négy darabjának kodifikációs munkálatait az EMLA jogászai vezették. ˝ még az országhatáron átterjed˝o környezeti Nemzetközi jelent˝oségu hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezmény alapján kötend˝o, kétoldalú kormányközi szerz˝odések el˝okészítésében végzett munkánk. A magyar-osztrák megállapodást 1997-98-ban, a magyar-szlovák megállapodást pedig 2001-02-ben készítettük el˝o. Ezeknek a munkáknak egy igen érdekes része volt a szóban forgó országok hatásvizsgálati jogának aprólékos, rendszeres összevetése a magyar hatásvizsgálati joggal, valamint az Espooi Egyezmény rendelkezéseivel. Ennek alapján tudtuk felmérni, hogy a különböz˝o nemzeti jogok hogyan illeszkedhetnek egymáshoz és milyen részletszabályok szükségesek a konkrét nemzetközi eljárások hatékony lebonyolításához.

Találkozásaink a sajtóval Kimutatásaink szerint az elmúlt 10 évben 58 alkalommal adtunk interjút a munkánkkal kapcsolatban vagy általános környezetvédelmi kérdésekr˝ol az írott és elektronikus sajtónak. Szerepeltünk az összes nagy országos ˝ és a rádió Oxigén címu ˝ népszeru ˝ napilapban, a televízió Ablak címu adásaiban, valamint vidéki sajtóorgánumokban is. A külföldi sajtóban megjelentünk a párizsi Le Figaro-ban, a holland NRC Handelsbladban és a cseh közszolgálati rádióban. Évi 5-6 sajtómegjelenés azonban soknak semmiképpen sem nevezhet˝o, ennek okait röviden érdemes ehelyütt is elemeznünk. A viszonylag kevés sajtószereplés els˝o, legnyilvánvalóbb oka az, hogy a környezetvédelem ma még nem örvend akkora közérdekl˝odésnek Magyarországon, mint mondjuk 46

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek az Egyesült Államokban, így azután a hazai újságírók soha sem ostromoltak minket. A másik ok viszont az, hogy mi sem ostromoltuk o˝ ket. Folyamatosan elviseltük, hogy a kiemelt ügyeink szinte minden nap szerepelnek a sajtóban, anélkül, hogy a jogi háttérmunkát végz˝o EMLA Egyesületet bárki is megemlítené. Nem tekintettük ezt hálátlanságnak az ügyfeleink részér˝ol, akik, ahogyan azt az ügyekr˝ol szóló fejezetben kifejtettük, maguk is igen sok munkát végeztek a saját jogi problémájuk megoldásában. Az újságírók fel˝ol sem gondoltuk azt, hogy tapintatlanok, hiszen nyilvánvalóan érdekesebb és jobb interjúalany a helyszínen tüsténked˝o, demonstráló, tiltakozó környezetvéd˝o, mint az íróasztala és a jogszabálykupacok mögött gubbasztó környezetvéd˝o jogász. Egy kicsit még kerültük is a nyilvánosságot eleinte, amikor azt tapasztaltuk, hogy egy-egy rádió- vagy tv-interjú után húszasával érkeznek a telefonok és bizony nem vagyunk képesek minden ügyet teljes intenzitással ellátni. A napi sajtóban való megjelenést ma sem tartjuk els˝odleges feladatunknak, de azért büszkék vagyunk rá, hogy egyre gyakrabban keresnek meg minket az újságírók, és most már a környezetvédelmi jog egyes problémái is egyre inkább sajtóképesek lesznek.

Oktatás Ugyancsak nem tartjuk kiemelt feladatunknak azt, hogy a környezetvédelmi jog oktatásában rendszeres szerepet vállaljunk, hiszen erre ma már több ˝ kiváló muhely is létezik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és Debrecenben. Id˝oszakonként azért mindhárom intézményben felkérnek minket gyakorlati jogi el˝oadások, szemináriumi foglalkozások megtartására, az ELTÉ-n például minden második félévben tartunk 2-3 el˝oadást a választható környezeti jog tantárgy keretein belül. Hívnak minket még a gy˝ori Széchenyi István Egyetemre, s˝ot a Budapesti ˝ Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre is. Érdekességként megemlítjük, hogy 1998-ban, amikor a Közép-Európai Egyetem környezetvédelmi jogi tanszékvezet˝oje egy fél évig nem tudott rendelkezésre állni, az EMLA jogászait ˝ kérték fel pótlására. Itt is tapasztaltuk azonban, hogy az oktatás nem könnyu kenyér, hiába a hosszú ideje felhalmozott gyakorlati tapasztalatok, számunkra ˝ ez a munka a hivatásszeruen ezt végz˝oknél jóval nagyobb energiaráfordítást igényel. Kiemelten fontosnak tartjuk azonban a környezeti jog iránt különösen érdekl˝od˝o diákok szakdolgozatainak segítését, lektorálását. Több, mint

47

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek harminc ilyen megtisztel˝o felkérésnek tettünk már eleget az elmúlt években. Szívesen fogadunk hazai és nemzetközi egyetemekr˝ol interneket, gyakornokokat is, minden évben, a nyári id˝oszakokban általában 2-3 diákot foglalkoztatunk és igen kedvez˝oek a tapasztalataink velük kapcsolatban. A gyakorlati és elméleti munka során felgyülemlett tapasztalataink továbbadását szolgálja még az a környezetvédelmi jogi adatbank, amelyben – lelkes egyetemisták segítségével – több, mint száz ügyet, tanulmányt dolgoztunk fel tematikus rendben. Az adatbank a honlapunkon keresztül már elérhet˝o, bár az oldal folyamatos fejlesztést igényel.

Az EMLA projektjeivel kapcsolatos általános tanulságok Úgy látjuk, hogy a környezetvédelmi jog ma még Magyarországon hiányszakma, az olyan környezeti jogászok iránt pedig, akik gyakorlati és elméleti tájékozottsággal egyaránt rendelkeznek, kifejezetten nagy a kereslet. Ilyen körülmények között vált lehet˝ové, hogy az elmúlt évtizedben számos megtisztel˝o felkérésnek tehettünk eleget a jogirodalom, a hazai és nemzetközi jogalkotás terén, illet˝oleg jelent˝os megbecsülést vívtunk ki a hazai és nemzetközi környezetvédelmi mozgalomban. ˝ Ha az EMLA projektjeit áttekintjük, talán nem tunik önteltségnek t˝olünk azt állítani, hogy jelent˝os értékeket teremtettünk és jelent˝os tudást halmoztunk föl. Ezeket az értékeket gondozni, rendszerezni kell, ezt a tudást tovább kell adni, hogy a hazai környezetvéd˝ok újabb, remélhet˝oleg mind népesebb generációi a munkánkból minél több hasznot tudjanak húzni. Az EMLA négy jogásza közül csupán az egyesület elnöke, dr. Bándi Gyula oktat, a három f˝oállású jogász ezt semmiképpen sem tehetné rendszeresen, hiszen akkor nem tudná ellátni rendkívül szerteágazó feladatait. Áthidaló megoldásként több tematikus adatbankot is létrehoztunk, mind az ügyeinkb˝ol, mind pedig a projektjeinkb˝ol, amelyek közvetve vagy közvetlenül hozzáférhet˝ok internetes honlapunkról is. Ezen túlmen˝oen természetesen még szükség van olyan programokra, amelyek által a környezetvédelem iránt elkötelezett fiatal jogászoknak szervezett formában tudnánk átadni a tapasztalatainkat, illet˝oleg be tudnánk kapcsolni o˝ ket a tevékenységeinkbe. Ezt a célt szolgálják már budapesti és vidéki tagozataink, amelyeket többnyire egyetemeken, lelkes fiatal oktatók ˝ és diákok muködtetnek, illet˝oleg emiatt fogadunk szívesen interneket és diákcsoportokat, akik hosszabb-rövidebb id˝ot töltenek irodánkban, ügyeinket, projektjeinket tanulmányozzák. 48

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek Mindezen er˝ofeszítések ellenére azonban úgy látjuk, hogy az EMLA projektjeiben rejl˝o lehet˝oségeket a jelenlegi létszám akár kétszeresével is ki lehetne még aknázni. A nagyobb létszám azonban szervezeti, anyagi bizonytalanságot rejt magában – ilyen földhözragadt indokok miatt kell lemondanunk arról, hogy az Egyesületünk által kialakított egyedi, összetett tevékenységi kör kiteljesedhessék és egyúttal mind több fiatal környezetvédelmi jogászt szocializálhasson. Azért mi optimisták vagyunk: lehet, hogy az EMLA jubileumi kötete, benne a tevékenységünk áttekintése is egy lépéssel közelebb visz minket a céljaink eléréséhez.

49

AZ EMLA Egyesület jogászai által ellátott ügyek és projektek

50

George Andrew Kellner Alap A „Kellner György Endre” Alapot Peter Kellner, a névadó fia hozta létre édesapja, Magyarország, valamint az emberi értékek és a környezet iránt érzett elkötelezettségéb˝ol fakadóan. Kellner György Endre 1942-ben született Budapesten. Bölcsészettudományi diplomáját a Trinity College-ban, jogászdiplomáját a Columbia Jogi Egyetemen, míg MBA-diplomáját a New York Egyetem "Stern" Üzletvezetés Iskolájában szerezte. Kellner György annak szentelte életét, hogy az oktatás iránt érzett elkötelezettségén keresztül visszaadja a társadalomnak azt, amit valaha o˝ kapott. Büszke arra, hogy fiatalok képzését segítheti el˝o, különös tekintettel a Magyarországi egyetemisták támogatására: évente 5-7 magyar egyetemistát támogat, akik az Egyesült Államokban kívánnak tanulni, s reméli, hogy ez a szám a jöv˝oben még emelkedhet. Az oktatás iránti érdekl˝odését˝ol vezettetve Kellner György számos aktív igazgatósági tagságot is a magáénak mondhat, kezdve a Trinity College-tól (Connecticut) a Milton Akadémiáig (Massachusetts). Emellett a New York-i Allen-Stevenson Iskola tiszteletbeli igazgatósági tagja, illetve a New York Egyetem "Stern" Üzleti Iskolájának felügyel˝o bizottságában visel tagságot. Kellner György Endre 1944-ben hagyta el Magyarországot. Hála azoknak az ösztöndíj-lehet˝oségeknek, melyekben részesült, a fiatal Kellner György els˝oosztályú képzést szerzett az ország néhány kiemelked˝o színvonalú iskolájában. Úgy n˝ott fel, hogy közben megtanulta értékelni a jó oktatást, s megtanulta becsülni az egészséges környezet értékét is; mind-mind olyan eszmény, melyeket gyermekeinek is átadott. Fia, Peter Kellner a fenti indíttatásból fakadóan 1995-ben az EMLA Egyesületen belül hozta létre a George Andrew Kellner Alapot (GAK), melyen keresztül az EMLA tagok nyerhetnek támogatást környezetvédelmi tárgyú programok megvalósításához. A Kellner György Endre Alap arra törekszik, hogy az EMLA tagok ˝ alap- és alkalmazott kutatás munkacsoportjai által végzett magas szintu támogatásával er˝osítse az Egyesület tudományos kapacitását. A cél, hogy olyan projektek szülessenek, amelyek amellett, hogy a környezeti management és jog terén új eredményeket mutatnak fel, jelent˝os hatást gyakorolhatnak az Egyesületre, a tagság építése annak aktivizálása terén. Az Alap el˝onyben részesíti azokat a projekteket, melyben több szakterület képvisel˝oi vesznek részt és a projekt eredményei hasonló körülmények közt

51

George Andrew Kellner Alap Magyarország szerte reprodukálhatók. A pályázatok elbírálása az Elnökség által az adott pályázati ciklusban felkért EMLA tagokból álló bizottság feladata, amely a végs˝o döntést meghozza. A Kellner György Endre Alap ösztöndíjaira pályázóknak lehet˝oségük van arra, hogy személyesen is ismertessék pályázatukat a bizottság ülésén, amennyiben erre igényt tartanak. A sikeres pályázatok projekt vezet˝ojével az EMLA elnöke szerz˝odést köt. George Andrew Kellner Fund (GAK) által támogatott tagi projektek: 1. táblázat. 1998 Név

Cím

Munkahely

Dr. Kovács Anna

A vizek mennyiségi és min˝oségi védelme ˝ Orbottyán nagyközség térségében

ELTE-ÁJK Közgazdaságtani Tanszék

Dr. Várkonyi Anna

Multidiszciplináris környezetvédelmi intézet projekt

Dr. Kósi Kálmán

Oktatási BMGE munkaprogram a Környezetgazdaságtani környezeti management Tanszék interdiszciplináris tanulmányozására 2. táblázat. 2000

Név

Cím

Munkahely

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna

A barlangok, mint természeti javak pénzbeli értékelése

BKÁE Környezetgazdaságtani és technológiai Tanszék

Bela Györgyi Kelemen Ágnes

Összehangolhatók-e a Magyar barnamez˝os területek Környezetgazdaságtani különböz˝o érintettjeinek Központ Alapítvány érdekei?

52

George Andrew Kellner Alap Név

Cím

Munkahely

dr. Szlávik János dr. Füle Miklós

Local Agenda 21–Csömör

BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék

3. táblázat. 2002 Név

Cím

Munkahely

dr. Fodor László, Baranyi Tamás, Deák Barbara

Környezeti termékjelölések

Debreceni Egyetem, Jog- és Államtudományi Intézet

A következ˝okben röviden összefoglaljuk a George Andrew Kellner Alap támogatásával eddig megvalósult projektek eredményeit.

Dr. Kovács Anna, Hajba Éva, Molnár Miklós: A ˝ ˝ vizek mennyiségi és minoségi védelme Orbottyán nagyközség térségében A projekt célja A projekt keretében vizsgálni kívántuk a hulladékok mennyiségének, káros hatásainak csökkentése és a vizek mennyiségi és min˝oségi védelme lehet˝oségeit, az önkormányzati társulás keretében megvalósított ˝ közmuberuházás és -üzemeltetés lehet˝oségeit. Ehhez járult a település számára potenciális fejlesztési lehet˝oségek felkutatása, pénzügyi források, finanszírozási módok keresése.

A téma feldolgozásának menete Az el˝okészületi szakaszban tájékozódtunk a terület (a kisrégió és a kiválasztott 3 önkormányzat) földrajzi, geológiai, hidrogeológiai viszonyairól,

53

George Andrew Kellner Alap az önkormányzatok helyzetér˝ol, a fejlesztésben érdekelt szerepl˝okr˝ol, a tulajdonviszonyokról, valamint a vonatkozó jogszabályokról. A részletes vizsgálat szakaszában interjúkat készítettünk, konzultációkat ˝ folytattunk Orbottyánban a település vezet˝oivel, lakosaival, vállalkozóival, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyel˝oség igazgatójával és munkatársaival, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (ma KVVM) szakért˝oivel, a KKA Kezel˝o Szervezetének igazgatójával és ˝ munkatársaival, az ÖKO Rt. munkatársaival és a Víz- és Csatornamuvek Országos Szövetsége munkatársaival, Az összegzés és értékelés szakaszában az el˝ozetes kutatói jelentéseket, résztanulmányokat vitattuk meg és foglaltuk egységes szerkezetbe.

A projekt eredményeinek összegzése Vizsgálatunk célja a konfliktus feltárása, és nem annak menedzselése volt. Ugyanakkor segítséget kívántunk nyújtani az önkormányzat számára a konzulensek, vállalkozók véleményének, javaslatainak bemutatásával, háttéranyagok összeállításával. •

A konfliktus központi alapja az o˝ rbottyáni víztároló területét érint˝o ingatlanok tisztázatlan tulajdonjogi helyzete. Az önkormányzat a földjogi rendezési igénnyel még élhet. Ennek érvényesítéséhez az EMLA ért˝o segítséget nyújthat, amelynek igénybe vételét Polgármester úr mérlegeli.

•

˝ létesítéséhez vállalkozói segítséget Közvetítettünk a szennyvíztisztítómu ajánló, jó referenciákkal rendelkez˝o cég és az önkormányzat között. A vállalkozó ajánlata az önkormányzat közpénzekre, állami céltámogatási keretekre benyújtott pályázatainak elkészítése, a tervek ingyenes összeállítása, továbbá a létesítmény kivitelezése során a helyi munkaer˝o foglalkoztatása.

•

˝ beruházás folyamatban van, szakaszos kiépítéssel. A csatornamu Ehhez kapcsolódva a szennyvíztisztítás kiépítése is modul-rendszerben történhet, ami a további b˝ovítés lehet˝oségét biztosítja. (A csatorna épüléséig, a szippantott szennyvíz elhelyezéséig kihasználható a hatóság által engedélyezett türelmi id˝o.) •

54

George Andrew Kellner Alap • Összefoglaltuk az önkormányzat számára igénybe vehet˝ o finanszírozási forrásokat.

Felhívtuk az önkormányzat figyelmét a települési környezeti program összeállításában rejl˝o marketing lehet˝oségekre. Az EMLA a továbbiakban is az önkormányzat rendelkezésére áll környezetmenedzsment és környezetmarketing tanácsadással. •

Dr. Várkonyi Anna: Multidiszciplináris környezetvédelmi intézet az USA-ban és Magyarországon A tanulmány megvalósításához a kiindulópontot annak felismerése adta meg, hogy ahhoz, hogy a társadalom, a gazdaság és a környezet érdekei a fenntartható fejl˝odésben ötvöz˝odjenek, az élet minden területén új szemléletre, új értékrendre lenne szükség. Ebb˝ol következik, hogy els˝odlegesen az oktatásban és a kutatásban kell e három terület interdiszciplináris megközelítését mindennapivá tenni. Méreteit és témáit tekintve az egyik legambiciózusabb elképzelés a New York-i Columbia Universityn megalakult Columbia Earth Institute (CEI). Az egyetemi kezdeményezések f˝o mozgató ereje az a szakadék, amely a természet˝ oi között húzódva megakadályozza a és társadalomtudományok muvel˝ ˝ környezet ügyében való minél eredményesebb együttmuködést. A CEI-t ˝ hazai bemutató tanulmány célja az volt, hogy segítse a hasonló jellegu kezdeményezéseket. Az 1997-ben létrehozott CEI az egyetem tíz különböz˝o politológiai és közigazgatási, közegészségügyi, orvosi és egyéb oktatási és kutatási egysége ˝ között teremti meg az együttmuködést. Méretét tekintve az otthont adó Lamont-Doherty Earth Observatory (LDEO) a legnagyobb egység, amely a földtudományok – szeizmológia, paleontológia, k˝ozettan és gleccsertan – kutatóit alkalmazza. A CEI munkájában résztvev˝o kutatók, oktatók, hallgatók száma 800-ra tehet˝o. A CEI egységei a következ˝ok:

55

George Andrew Kellner Alap Lamont-Doherty Earth Observatory (LDEO): az itt tevékenyked˝o 120 kutató és 90 Ph.D. diák két osztályba szervez˝odve dolgozik. Az egyik osztály a Geofizika és Geológia, ahol a „kemény” földtudományi témákat kutatják, míg a másik a Klíma, Környezet és Óceánok osztálya, amely otthont ad az óceánokkal és az atmoszférával foglalkozó témáknak. Az LDEO-ban nem ˝ intézeti jelleggel muköd˝ o programokat is megvalósítanak.

•

International Research Institute for Seasonal to Interannual Climate Prediction (IRI): megalapítását az óceán-megfigyel˝o rendszerek és a számítógépes modellek rohamos fejl˝odése tette lehet˝ové. 80 kutató vizsgálja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás, mint pl. az El-Nino következményeit. Az intézet korai el˝orejelzéseket tud adni az El-Nino-n kívül egyéb szárazságot, árvizet okozó vagy más romboló hatású id˝ojárási eseményr˝ol. •

• Biosphere 2: a világ legnagyobb ökológiai laboratóriuma: a globális felmelegedés kutatási és oktatási terepe. • Laboratory of Population: földtudományok és társadalomtudományok szakemberei közösen dolgozták ki a tengerparti népesség digitális térképét.

Center for Climate Systems Research: interdiszciplináris kutatási program, célja: egységes módszerek kidolgozása annak becslésére és el˝orejelzésére, ˝ hogy miként hatnak az El-Nino és a hozzá hasonló nagy léptéku id˝ojárás-változási jelenségek a világ nagy élelmiszertermel˝o rendszereire. A programban óceanográfusok, klimatológusok, agrárszakemberek és közgazdászok egyaránt részt vesznek. •

Program on Information and Resource (PIR): közgazdászok, matematikusok, fizikusok és a biodiverzitás nemzetközi rangú képvisel˝oi olyan gazdasági stratégiák és pénzügyi mechanizmusok kimunkálásán dolgoznak, amelyek úgy biztosítják a Föld természeti er˝oforrásaival való bölcs gazdálkodást, hogy közben fejl˝odik a termelés mind az iparilag fejlett, mind a fejl˝od˝o országokban. •

The Center for Environmental Research and Conservation (CERC): nagy er˝ossége a konzorcium jellegében rejlik, az oktatás, a kutatás és a továbbképzés szellemi és fizikai bázisát jelenti, a hangsúly a természetvédelmen és a biodiverzitáson van.

•

Earth Engineering Center: célja olyan mérnöki módszerek kidolgozása, amelyek az emberiség nyersanyagigényét az egyes rendszerek közötti egyensúly fenntartása mellett tudják biztosítani. •

56

George Andrew Kellner Alap Earth Policy Studies Program (EPS): oktatási program, a tananyagban a hangsúly els˝osorban a szennyezés megel˝ozésen és csökkentésen, valamint a bioszférával való helyes gazdálkodáson van.

•

• Institute for Biosphere and Society: a jöv˝o század kulcskérdésének vizsgálatával foglalkozik, azaz hogyan lehet megvalósítani egyszerre a gazdasági növekedést, az emberi körülmények javítását és a környezet védelmét.

A CEI nagy jelent˝oséget tulajdonít a környezeti tudatformálásnak. Tevékenységér˝ol rendszeresen beszámol az Earthmatters c. magazin formájú hírlevélben, a honlapján, a sajtón keresztül, valamint megjelenik különféle rendezvényeken is.

Dr. Kósi Kálmán: Oktatási munkaprogram kidolgozása a környezeti menedzsment gyakorlat multidiszciplináris tanulmányozására A program célja egy olyan, a vállalati környezeti menedzsment technikáit, rendszerét komplex módon és összefüggéseiben tartalmazó tantárgy kidolgozása volt, mely ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának ˝ szükségszerusége a napjainkban és a jöv˝oben Magyarországon is a piaci versenyképesség lényeges elemeként jelenik meg. A kidolgozott oktatási programcsomag – éppen gyakorlati orientáltságánál fogva – a graduális oktatáson túl, mérnöktovábbképz˝o tanfolyamon, továbbá vállalatokhoz kihelyezett tanfolyamokon (a vállalat oktatási rendszerének elemeként) oktatható. A program felépítését tekintve alkalmazkodott a gazdálkodó szervezetek (vállalatok) környezetvédelmi problémáinak, feladatainak megoldását célzó menedzsment technikák (módszerek) és a technikák alkalmazását biztosító szervezeti háttér bemutatásához. A program olyan, a gyakorlat által igényelt feladatok megoldását segít˝o témakörökkel is b˝ovült, melyek fontosságát és szükségességét egyes vállalatok még nem is érzékelik, de amelyek új lehet˝oségeket kínálnak számukra egyrészt környezeti teljesítményük javítására, másrészt üzleti haszonnal is járnak számukra. Ilyen új lehet˝oséget jelentett például a magyar (els˝osorban a vegyiparban ˝ muköd˝ o) vállalatok számára a felel˝os gondoskodás (Responsible Care) programjának megvalósítása, a téma oktatása, az ISO 14001 szabvány szerinti rendszerkiépítés. 57

George Andrew Kellner Alap A program kidolgozása során az alábbi f˝o témakörök kaptak különös hangsúlyt. • A vállalat és gazdálkodási környezete (a vállalat szerepe, felel˝ ossége a környezeti célok megvalósításában a fejlett gazdasággal rendelkez˝o országokban, a vállalati küls˝o kapcsolatrendszer, az érdekcsoport koncepció)

A vállalat reagálása a környezeti követelményekre (környezetorientált vállalatpolitika, a környezetorientált marketingstratégia és eszközei, ökológiai menedzsment piramis) •

• A környezetvédelmi auditálás fogalma és fejl˝ odéstörténete, auditálási formák (1. a SWOT vizsgálat – a vállalat er˝os és gyenge pontjainak meghatározása, a vállalatban rejl˝o lehet˝oségek és fenyegetettségek feltárása, 2. Compliance audit – a törvényi, jogszabályi és egyéb el˝oírásoknak való megfelelés, 3. Property transaction audit – a vállalkozás ingatlanjának adásvételéhez köt˝od˝o olyan átvilágítás, amelynek célja az adott telephely lehetséges környezetszennyezésének (-terhelésének) és az elhárítás költségeinek megállapítása, 4. Environmentaly liability – környezeti felel˝osség, kötelezettség, 5. Vendor audit – beszállítók auditálása, 6. System audit – rendszer audit)

Az 1836/93/EEC számú szabályzat az Európai Unióban a termel˝o vállalatok önkéntes részvételér˝ol a környezeti menedzsment és öko-audit közösségi rendszerében a környezeti teljesítmény folyamatos javítása érdekében. A szabályzat tartalmazza mind a küls˝o, mind a bels˝o szempontokat a környezeti menedzsment rendszer kiépítéséhez, valamint azokat a feltételeket, amelyeknek a vállalatoknak meg kell felelniük. Az ISO 14000-es szabványsorozat a vállalati környezeti menedzsment rendszer kiépítésér˝ol.

•

A környezeti piac fogalma, struktúrája, tendenciái, a környezeti piac sajátosságai, terjedelmét és dinamikáját meghatározó alapvet˝o tényez˝ok. •

A program eredmények konkrét megjelenési formái a következ˝ok voltak: egyetemi jegyzet, amely a vállalati környezeti menedzsment témakörét átfogóan és teljességében tárgyalja; •

munkaértekezlet (workshop) keretében vállalati környezetvédelmi szakemberek és tanácsadó cégek képvisel˝oinek bevonásával vitatták meg a jegyzetben foglaltakat; •

58

George Andrew Kellner Alap •

˝ esettanulmány gyujtemény készült;

•

tanulmányút;

az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága az oktatásban, az EMLA munkájában és a vállalati gyakorlatban (munkavállalók oktatása, képzése). •

Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna: A Kellner György Endre Alap támogatásának hasznosulása a barlangok, mint nem piaci javak pénzbeli értékelése kapcsán 2000 tavaszán az Alap támogatásával kérd˝oíves megkérdezést hajtottunk végre a lakosság véleményének megismerése érdekében. A téma a barlangok meg˝orzésével kapcsolatos vélekedés volt. A felmérés során egy olyan jószágot vizsgáltunk, amelynek nincs piaca, ezért az ára sem ismert. Ennek megismerésére a környezetgazdaságtan számos módszert javasol. A kutatás célja tehát egy Magyarországon eddig csak kis számban alkalmazott környezetértékelési eljárás, a feltételes értékelés alkalmazása, és ezen keresztül egy nem piaci jószág értékének becslése volt. Milyen jelent˝oséggel bírt ez a kutatás és hogyan hasznosultak annak eredményei? Hazánkban a nem piaci javak értékelése még kezdeti fázisát éli, hiszen tíznél kisebb azon esetek száma, amikor ilyen vizsgálatra sor került. A kutatás tehát már önmagában is egy nagyon jól hasznosítható esetét adja a környezetértékelésnek. A kutatást követ˝oen, eredményeinek felhasználásával éppen a további hasznosítás irányába mozdult el a vizsgálódás. A Kellner György Endre Alap által támogatott értékelési eset tárgyát a budapesti Pál-völgyi- és Szeml˝o-hegyi barlangok értékelése képezte, amelyet nagyon jól tudtunk használni akkor, amikor a természetvédelemmel foglalkozó szakembereket ismertettük meg a pénzbeli értékelés lehetséges eljárásaival. Az általunk alkalmazott módszertan ugyanis szinte bármilyen természeti/környezeti kincs értékének becslésére alkalmas, és jellemz˝o módon Magyarországon ezel˝ott általában szennyezésekkel kapcsolatos eseteket vizsgáltak, kisebb hangsúlyt kaptak a jelen kutatás keretében vizsgált javak, a természetvédelmi értékek. A hazai esetek számának b˝ovítése már eleve hasznosítást jelent, hiszen a szakmapolitika képvisel˝oi nehezebben fogadnak el olyan – legalábbis hazai

59

George Andrew Kellner Alap viszonylatban – újnak számító módszereket, amelyekre nincs magyar példa. Véleményem szerint tehát a példák számának növelésével nagyobb bizalomra számíthatunk a környezetértékeléssel kapcsolatosan hazánk szakmapolitikai képvisel˝oi között is (ennek jeleit már konkrétan tapasztaltuk egyéb, környezetértékeléssel kapcsolatos kutatásaink során). ˝ A kutatás szukebb, bár nem kevésbé fontos további felhasználását jelenti az oktatási terület. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékén néhány éve ˝ tárgyat, amelynek során oktatjuk a „Környezetértékelési esetek” címu esettanulmány formájában dolgozzuk fel ezt a kutatást, kezdve a probléma felvetését˝ol, a módszer által megkívánt program megfogalmazásán keresztül a megkérdezésben használható kérd˝oív kialakításáig. A tanár témához ˝ kapcsolódó attitudjei, a téma ismertsége hitelesebbé teszi a tanítást, ráadásul olyan elmélyült tapasztalatok átadására is lehet˝oséget nyújt, amely nem szerezhet˝o meg például egy külföldi esettanulmány fordításának tanulmányozásával. Az utóbbi években az OECD tagországai, szakmai bizottságai egyre nagyobb ˝ hangsúlyt fektetnek a nehezen számszerusíthet˝ o, ugyanakkor igen fontos javak, a biológiai sokféleség és a biológiai er˝oforrások értékelésére, így pénzbeli becslésére is. Ennek a munkának a folyamatába hazánk is bekapcsolódott, amelynek eredményeképpen tervezik az OECD biodiverzitás értékelésre vonatkozó kézikönyvének magyar nyelven történ˝o kiadását. Ennek folyományaként egy hazai eseteket feldolgozó útmutató összeállítása is célként fogalmazódott meg. Amennyiben ez az útmutató valóban elkészül, és a természetvédelmi szakmapolitika képvisel˝oi szélesebb körben ismerhetik meg többek között a barlangos felmérést illetve annak eredményeit, akkor véleményem szerint igen jól hasznosulnak a Kellner György Endre Alap által nyújtott támogatással végrehajtott barlang-értékelési kutatáseredményei.

Bela Györgyi, Kelemen Ágnes: Lehetséges-e a ˝ területek által érintettek különbözo˝ barnamezos érdekeinek összehangolása? A barnamez˝os területek megtisztítása és fejlesztése kívánatos környezeti szempontból, és emellett a helyi gazdaság és társadalom szempontjából is. Bármennyire is fontos lenne a barnamez˝os területek újbóli hasznosítása 60

George Andrew Kellner Alap társadalmi szemszögb˝ol, ez nehézkes, ugyanis ezek a területek befektet˝ok számára számos okból kevésbé vonzóak. Az esetlegesen ott található szennyezés miatt a terület tulajdonosa vagy használója, és a konkrét jogi szabályozástól függ˝oen más gazdasági szerepl˝ok is, olyan pénzügyi kockázatokkal szembesülnek, amelyek a zöldmez˝os területeknél nem fordulnak el˝o. Ezek a pénzügyi kockázatok f˝oleg a kármentesítési kötelezettséggel és a szennyezés miatt keletkezett károk kártérítési kötelezettségével kapcsolatosak, azonban jelentkeznek egyéb kockázatok is, mint például a terület fejlesztéséhez szükséges engedélyek elutasításának kockázata. A tanulmány létrehozásának kett˝os célja volt. Egyrészr˝ol be kívánta mutatni a szennyezett területek problémakörét és megértetni, hogy milyen korlátai vannak, ha a barnamez˝ok felszámolását pusztán piaci alapon várjuk, illetve egy rövid összefoglalást adott azokról a külföldi közösségi illetve állami kezdeményezésekr˝ol, amelyek a területek újra-használatát segítik. Másrészr˝ol egy esettanulmányon keresztül megvizsgáltuk, hogy a területhez kapcsolódóan a különböz˝o érintetteknek milyen érdekeik vannak, és mely érdekek eltérése nehezíti leginkább a barnamez˝os terület hasznosítását. A szennyezett területek újraélesztése az említett kockázatok és a zöldmez˝ok kedvez˝obb adottságai miatt legtöbb esetben nem képzelhet˝o el az állam beavatkozása nélkül, csupán a piacra bízva a megoldást. A szennyezett területek megtisztítására külföldön országonként igen eltér˝o politikák alakultak ki. Általában a szennyezett területek kérdését prioritásként kezel˝o országokban létrehoztak környezetvédelmi, kockázat-elhárítási célú kármentesítési programokat, amelyek a magas kockázatú területek tisztítására kötelezik a kármentesítésért felel˝osöket, vagy felel˝os hiányában a kármentesítést állami források felhasználásával elvégzik. Ezekben ˝ az országokban muködnek olyan barnamez˝os programok is, amelyek általában a kevésbé kockázatos, alacsonyabb szennyezettséggel rendelkez˝o területeket kezelik, és bizonyos pénzügyi vagy jogi eszközökkel a magán szférát ösztönzik a területek tisztításának végrehajtására, a területek újra hasznosítására. A barnamez˝os programoknak két fajtáját különíthetjük el. Az egyik típusú program f˝o célja a terület megtisztítása, és ez önmagában elegend˝o a terület fejlesztését végz˝o befektetések ösztönzésére. A másik fajta programoknál a területek megtisztítása csak egy részcél, és más jogi és gazdasági ösztönz˝oket alkalmaznak a területek fellendítéséhez. Ebben az esetben a barnamez˝ok tisztításának programja a regionális fejlesztési programok részét képezik, vagy ˝ azzal szorosan együttmuködve látják el feladataikat. 61

George Andrew Kellner Alap A dolgozatban áttekintést adtunk arról, hogy milyen adó- és támogatáspolitikai eszközök segítségével lehet a barnamez˝os beruházásokat ösztönözni, és hogyan csökkenthet˝ok a barnamez˝os területekhez kapcsolódó üzleti kockázatok környezet- és gazdaságpolitikai eszközökkel, illetve hazánkban ezek használata mennyiben elterjedt. A barnamez˝os területek tisztítását ösztönz˝o jogi eszközök közül a következ˝ok elemzésével foglalkozik részletesen a tanulmány: 1. A felel˝osség rendezésére vonatkozó szabályok 2. Határértékek, a kármentesítés mértékére és mikéntjére vonatkozó ˝ muszaki el˝oírások 3. A pénzügyi fedezet megteremtésének jogi eszközei 4. A földhasználat szabályozása, területhasználatra vonatkozó tiltások, el˝oírások 5. A szennyez˝odésekkel kapcsolatos nyilvántartások 6. A szennyezett területek mentesítését érint˝o programok, intézményi keret Röviden ismertetésre kerülnek a barnamez˝os területek használatát ösztönz˝o gazdasági eszközök is: 1. Vissza nem térítend˝o támogatások 2. Adók 3. Adókedvezmények 4. Kölcsönök A téma tárgyalása során minden alfejezetben összefoglaló található a magyar szabályozás áttekintésér˝ol is. A barnamez˝os területeken található szennyezésnek és az emiatt keletkez˝o egyéb problémáknak számos érintettje van. Különböz˝o módon hátrányosan érintettek lehetnek például a helyi lakosok, helyi önkormányzat, és a terület tulajdonosai, akiknek érdekükben áll az ilyen területek megtisztítása és fejlesztése. A barnamez˝os területek fejlesztésének hasznai és költségei az érintettek más-más csoportjainál jelentkeznek. A területek fejlesztésének költségei a beruházóknál jelentkeznek, akik azonban küls˝o támogatás nélkül szívesebben választják a zöldmez˝os beruházást, mert gyakran már a barnamez˝os terület tisztítási költségei önmagukban meghaladhatják egy

62

George Andrew Kellner Alap hasonló zöldmez˝os terület árát. A barnamez˝os területek fejlesztése a társadalom egésze számára azonban gyakran több hasznot jelent, mint költséget, mert a gazdasági, környezeti, életmin˝oség javulásában jelentkez˝o hasznok nagyok lehetnek. Ilyen esetben szükséges egy olyan megoldást találni, amely képes az összes érintettek csoportjai között olyan módon elosztani a hasznokat és költségeket, az eltér˝o érdekeket összehangolni, hogy az érintettek minden csoportjának érdekében álljon a barnamez˝os terület tisztítása és fejlesztése.

Dr. Szlávik János, Dr. Füle Miklós : „Local Agenda 21 – Csömör” A Környezeti Menedzsment és Jog Egyesület megbízásából és támogatásával készítettünk szakért˝oi anyagot „A fenntarthatóság lokális programja – Csömör” címmel. Mit˝ol lesznek a helyi tervek és cselekvések a fenntarthatóság lokális programjává és rendszerévé? A választ a kérdésre az alábbi f˝obb kritériumoknak történ˝o megfelelés adja: • Az LA 21 nem csupán egy, a szakért˝ ok és döntéshozók által összeállított fejlesztési, rendezési, környezetvédelmi terv, hanem a közösség ˝ együttmuködésének eredményeként kidolgozott és folyamatosan megvalósított program.

A program a helyi közösség, érdekcsoportok bevonásával készül és valósul meg. • •

A közösségi részvétel a folyamatban egyaránt eszköz és cél.

A fenntarthatóság helyi programja egy integrált politika, amely megpróbálja összhangba hozni az egyes szektorok érdekeit, a fenntartható fejl˝odés f˝o elvét szem el˝ott tartva. •

A helyi problémákat kísérli meg harmonizálni a fenntarthatóság globális céljával oly módon, hogy id˝oben is el˝oretekint, legalább három generációt vizsgálva. •

Fontos kiemelni, hogy a fenntartható fejl˝odés helyi programja csak az ˝ önkormányzatok részvételével és hatékony együttmuködésével valósulhat meg. 63

George Andrew Kellner Alap Az Európai Unió Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramjának értékelése során kiemelésre került, hogy a program megvalósítása lokális szinten a legdinamikusabb és a program meghatározó hányadát lokális és kisregionális szinten valósítják meg, nem utolsó sorban annak a több ezer LA 21 rendszernek a segítségével, amely az EU településein már létezik. Mivel a LA kidolgozásának folyamatában az önkormányzat kulcsszerepe mellett meghatározó a civil társadalom bevonása, a partnerkapcsolatok kiépítése, ennek a kapcsolatnak megalapozása céljából elkészítettük a helyi lakosok véleményét felmér˝o kérd˝oívet. A kérd˝oívet eljuttattuk a településen aktív szerepet játszó szervezetek tagjaihoz. A visszaérkezett kérd˝oívek adatainak számítógépes rendszerezését, szöveges értékelését elvégeztük. A továbbiakban részben a helyi anyagok és statisztikai adatok felhasználásával áttekintettük a település f˝o jellemz˝oit és ezen belül a helyzetértékelés (állapot audit) bemutatása során felhasználtuk az OECD által kidolgozott és a magyarországi környezeti állapotértékelésben is alkalmazott „PSR1 ” modellt. Elkészítettük Csömör SWOT realizálásából adódó el˝onyöket.

elemzését

és

feltártuk

a

lehet˝oségek

Meghatározó része munkánknak a Csömörre elkészített környezeti térinformatikai rendszer, amely mind az önkormányzatot, mind a civil szervezeteket nagymértékben segítheti az akciótervezés fázisában. Összegzésként fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az EMLA által támogatott ˝ „Local Agenda 21 – Csömör” projekt keretében az alábbi célkituzéseket valósítottuk meg: •

A „Local Agenda 21” mint rendszer leírása és Csömörre történ˝o adaptálása

•

A partnerkapcsolatok rendszerbefoglalása

•

Kérd˝oíves felmérés elkészítése, grafikus feldolgozása

•

SWOT elemzés készítése

•

Az OECD indikátor rendszerével kompatibilis „PSR” értékelés elvégzése

•

Környezeti térinformatikai (GIS) rendszer kidolgozása Csömörre

A felsorolt feladatok teljesítése során megismertettük az önkormányzat vezet˝o képvisel˝oit és az érintett önkormányzati bizottság tagjait a Local 1.

Pressure–State–Response (PSR)

64

George Andrew Kellner Alap Agenda 21 szerepével, lényegével és fontosságával, lehet˝oséget adva a teljes rendszer kiépítésére és folyamatos továbbfejlesztésére, beleértve a „GIS” rendszert is.

Fodor László, Baranyi Tamás, Deák Barbara: A termékjelölés és a környezetvédelem kapcsolata A környezetvédelmi szempontok újbóli háttérbeszorulása érezhet˝o a világban és Magyarországon, ezért új, vagy tartalmában módosított jogi, ˝ közgazdasági, muszaki eszközökre van szükség e folyamat ellensúlyozására. A termékjelölés egy erre alkalmas, hatékony eszköz lehet a környezetvédelmi jog „fegyvertárában”, azonban ehhez –vagyis a termékjelölések hatékonyságának er˝osítéséhez – a szabályozáson, jogi környezeten változtatásokra van szükség. A kutatómunka ennek hátterét, lehet˝oségeit tárta fel interdiszciplináris megközelítésben. A kutatómunka két nagy területre irányult: el˝oször a termékjelöléseken belül a „környezetbarát” termék-min˝osítést, tanúsító védjegyek jogi szabályozását, illetve közgazdasági jellemz˝oit vizsgáltuk meg. Ezt követ˝oen pedig a környezetre veszélyt jelent˝o termékek, technológiák termékmin˝osítése folytán keletkez˝o termékjelzéseket, használati utasításokat, illetve az ezek tartalmát képez˝o biztonsági, hatósági és környezeti kockázatokkal kapcsolatos információkat tanulmányoztuk. A pozitív tartalmú termékjelölések hatékonysága ma meglehet˝osen csekély, s nem csak Magyarországon. Mint arra fény derült, a problémát egyrészt a termékjelölések nagy száma okozza, ami miatt azok egyike sem képes a fogyasztók irányában megfelel˝o információval szolgálni; másrészt az, hogy nem kapcsolódnak megfelel˝o állami preferenciák a „környezetbarát” címke megszerzéséhez, ezért a gyártók, forgalmazók gazdaságilag nem érdekeltek a használati jog megszerzésében. Az egységesítés, szabványosítás – s ezzel párhuzamosan a nem hiteles termékjelölések felszámolása – javítana ˝ a helyzeten, hiszen így már a fogyasztó el˝ott is egyértelmuvé válna, hogy mely termékek, szolgáltatások, technológiák járnak relatíve kevesebb környezethasználattal, ezáltal a gyártóknak, forgalmazóknak is érdekévé válna a védjegy használati jogának a megszerzése, amely így végre a reklámfunkcióját is betölthetné. Ami sajátosan a magyar szabályozást illeti, ˝ bizonyos ésszerusítések is elengedhetetlenek, hiszen az egyes jogterületek normái közt számos ellentmondás áll fenn.

65

George Andrew Kellner Alap Vizsgáltuk az EU címkéit, els˝osorban az átfogó min˝osítésen alapuló Európai Virág szabályozását. A környezeti kritériumokra is kiterjed˝o vizsgálat alapján körvonalazódott az egyes termékjelzések közti, illetve az öko-audittal ˝ célkituzés, ˝ (EMAS) való szoros kapcsolat, s az az egyértelmu hogy a termékmin˝osítésnek a korábbiaknál nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a környezethasználatok paramétereinek tényleges javulásához. A szabályozás tendenciája a közös európai rendszer és a tagállami rendszerek közeledése egymáshoz. A magyar Környezetbarát Termék védjegy követelményrendszere egyébként általánosságban hasonlónak bizonyult az európaihoz, de tény, hogy a két szabályozás által érintett termékek és szolgáltatások köre között szinte nincs átfedés. A Környezetbarát Termék védjegyre vonatkozóan a jogszabályok igen széles csoportját mértük fel, érintve a fogyasztóvédelem, reklámjog, versenyjog és védjegyjog területét is. A tapasztalt ellentmondások rányomják bélyegüket ˝ a védjegy muködésére és az egész (de korántsem csak a) környezetvédelmi szabályozás rossz hatékonyságát is jellemzik. Ami a negatív tartalmú környezeti termékjelzéseket illeti, e téren is többfajta szabályozástípussal, megjelenési formával találkoztunk. Jellemz˝o elhatároló sajátosságként határoztuk meg, hogy a pozitív jelölésekkel szemben ezek mindig jogszabályi kényszer hatására jelennek meg a terméken (gyakran egy kvázi termékengedélyezési eljárás eredményeképpen), s hogy itt a jelölések tartalma túlnyomóan szektorális. Olyan termékjelzéseket is találtunk, melyek a hagyományos, kett˝os felosztásba (pozitív vagy negatív tartalom) nem fértek bele, mivel egy-egy paraméter (pl. energiaigény, vízigény, stb.) jellemzésére a min˝osítést˝ol (értékelést˝ol) függetlenül irányulnak, el˝osegítve a fogyasztók számára az egyes termékek összehasonlítását. Sajátos (s részben elhibázott) szabályozást ˝ nyert a gépjármuvek plakettezése. A projekt eredményeit mintegy 200 oldalon összefoglaló tanulmány mellett a kutatásból 4 tanulmány és 4 el˝oadás is született, illetve tervezzük egy önálló kötet megjelentetését. A kutatómunka eredményeinek publikálására – az EMLA Debreceni Regionális Tagozatának létrehozatala apropóján – konferenciát szerveztünk "A gazdasági szabályozóeszközök szerepe a környezetvédelemben, különös tekintettel a termékjelölésre" címmel. A jelent˝os érdekl˝odéssel kísért konferencia kötete (egyben a Debreceni Tagozat IPPC-r˝ol szóló, második konferenciájának anyagaival) a GAK támogatásával mára ugyancsak könyvespolcunkon lehet. 66

EMLA Alapítvány ˝ Eloszó Az EMLA Alapítvány létrehozása az Egyesületben, illet˝oleg az Egyesület mellett dolgozó kis számú, de annál lelkesebb és kitartóbb környezetvéd˝o csoport munkájának az érdeme. ˝ Az alapító atyákban valószínuleg a fels˝ofokú, integrált környezeti oktatás és ˝ kutatás el˝omozdítása lebegett célként, mely célkituzés ma is aktuális. Ma sem jellemz˝o a környezetoktatásra az integrált, több tudományterület ismereteit komplexen közvetít˝o módszer. ˝ Önmagában az Alapítvány, akkori és mai viszonyai, muködési kereti között ez egy túlzó feladatvállalás lenne. Megalapozott viszont az ehhez való hozzájárulás abban az esetben, ha az Alapítvány képes a tudományterületek széles spektrumát lefogó fels˝ofokú oktatási intézmények oktatóit és hallgatóit megnyerni a közös munkának. Utóbbi cél részlegesen sikerült, a hallgatók egy az Alapítvány által meghatározott támogatott program mentén külön-külön, de együttesen is dolgoznak. A hallgatók tevékenységét felügyel˝o oktatók viszont az adott szakmai terület keretein belül kapcsolódnak be a kutatási programokba. Az Alapítvány - helyzete ismeretében - nem kívánta és ma sem vállalja magára a környezeti menedzserképzés feladatát, de hatékonyan képes ahhoz hozzájárulni a mikroszféra világában azzal, hogy az egyes tudományterületek ˝ oit egy adott program mentén együttmuködésre ˝ fiatal muvel˝ hívja, és ilyen kutatómunkát támogat szerény anyagi eszközeivel. ˝ ˝ Az anyagi források szukössége meghatározó volt az eddigi muködésben, és minden jel szerint nem is változik lényegesen a jöv˝oben sem. A programok finanszírozói az Alapítvány valódi er˝oforrásai közvetlen és közvetett értelemben egyaránt. Ezért ezúton is megköszönjük kitüntet˝o figyelmességüket, amelyre a jöv˝oben is számítunk. Az Alapítvány feladata marad, hogy nagyon alacsony saját felhasználás mellett a promotorok adományai szinte teljes egészében a programokra fordíthatók legyenek. Ebben számítunk az alapító Egyesület további segítségére is. Az Alapítvány alapfeladata változatlan, közös környezeti kutatómunkára hívni, szervezni az egyetemek, f˝oiskolák erre vállalkozó hallgatóit, és az 67

EMLA Alapítvány oktatókat megnyerni a program segítésére. Rájuk mindig számíthattunk eddig, és ezt követ˝oen is rájuk támaszkodunk. Köszönjük munkájukat. Budapest, 2003. május 12. Kurucz Mihály A kuratórium nevében

Az EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására 10 éve (1993-2003) Az EMLA Egyesület 1992-es alakulását egy évvel követte az EMLA Alapítvány megalakulása, bár formailag az Alapítványt 1993-ban jegyezte be a bíróság. 1999 óta közhasznú szervezet vagyunk. Az Alapítás ötlete – ahogyan az EMLA több más tevékenysége esetében is el˝ofordult – a tengerentúlról érkezett. Az ötletadó amerikai joghallgató, az EMLA egyik alapítója és kés˝obbi legnagyobb támogatója Mr. Peter Kellner gyakorlatát töltötte az EMLA-ban, és természetesnek gondolta, ˝ hogy a szukebb értelemben vett jogi munka mellett részt vehet olyan diák ˝ programban, ahol más szakterületekkel együttmuködve dolgozhat egy ˝ gyakorlati probléma megoldásán. Mivel ilyen képzési konkrét, id˝oszeru, formát nem talált – és intézményesült formában máshol a mai napig ˝ sem muködik – az EMLA munkatársaival és vezet˝oségével egyeztetve útnak indította az EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására ˝ szervezetet. Az alapításnál és az els˝o id˝okben tevékenyked˝ok közül nevu kiemelend˝o Erica Bassin, Kovács Eszter és Péter Judit szerepe, akiknek az Alapítvány beindítása és els˝o programjainak vezetése köszönhet˝o. Az id˝ok során úgy alakult, hogy ez a kezdeményezés az EMLA-ban gyökeret ˝ vert és a szervezet az alapítás óta folyamatosan muködik, még akkor is, ha az alapítás idején csak a szükséglet látszott tisztán, a megvalósítás módja kevéssé. ˝ A folyamatos muködés záloga talán éppen a szervezet kett˝os természetéb˝ol fakadt. Egyrészt önálló Alapítvány, az ezzel járó adminisztratív feladatokkal, másrészt az EMLA kvázi-projektjeként funkcionál, közösen használva az irodát és annak felszerelését, ideértve az alapítványi titkár személyét is, aki mindig az Egyesület egyik munkatársa. Az els˝o tényez˝o egy küls˝o ellen˝orz˝o, ˝ számon kér˝o er˝o a háttérb˝ol a muködés fenntartása felé hat, a második pedig inspiráló szakmai és infrastrukturális befogadó környezetként szolgál. 68

EMLA Alapítvány Az a felismerés vezetett tehát az Alapítvány létrehozásához, hogy szükség van olyan szakemberekre vállalati, önkormányzati és kormányzati szinten egyaránt, akik a környezetvédelem ügyén keresztül képesek szemlélni saját ˝ szakterületüket, sikeresen együtt tudnak muködni más területek képvisel˝oivel a környezet állapotának javításáért.

Az Alapítvány célkituzései, ˝ szervezete és muködése ˝ Bár a fels˝ooktatásban szép számmal találhatók programok a környezeti oktatásra, ilyen multidiszciplináris, probléma-orientált tevékenységi formát nem ajánlanak. A jog, a közgazdaságtan, a természet- és mérnöki ˝ oi nem készülnek fel a csapatmunkára az egyetemi tudományok muvel˝ tanulmányok során, nem tanulják meg az ehhez szükséges ismereteket. Nem alakul ki a közös nyelv, az egyes szakterületek problémáinak megértése. Ez akadályozhatja a környezeti reform sikeres végrehajtását. Az Alapítvány feladata e hiányzó, szakmák közötti dialógus megteremtésének lehet˝oségének a megteremtése. Az Alapítvány alapszabály szerinti céljai a kezdetekt˝ol nem változtak: „A környezetvédelmi oktatás támogatása és fejl˝odésének el˝osegítése a fels˝ofokú tanintézetekben, különösen a természet- és társadalomtudományok, a környezeti jog, a környezetgazdaságtan és a környezeti menedzsment területén.

•

A természet- és társadalomtudományokat, környezetgazdaságtant, környezeti jogot és környezeti menedzsmentet hallgató egyetemisták ösztönzése arra, hogy tanulmányaik befejezése után környezetvédelemmel kapcsolatos munkakörben helyezkedjenek el. •

Környezetvédelmet oktató egyetemi és f˝oiskolai tanárok támogatásával a különböz˝o szakképzésben résztvev˝o diákok hálózatának kiépítése a kés˝obbi ˝ együttmuködés érdekében.

•

•

A termel˝o, gazdasági szféra bevonása a környezeti képzésbe.

Olyan képzési modell létrehozása, amelyet Kelet- és Közép-Európa más országaiban is alkalmazhatnak.” •

69

EMLA Alapítvány Ebb˝ol a célrendszerb˝ol vezethet˝o le a tényleges tevékenység, mely 3 pilléren nyugszik. Minden tanévben meg kell szervezni a multidiszciplináris fels˝ooktatási kutatóprogramot. Emellett a volt ösztöndíjasokból létre kell hozni egy szakemberekb˝ol álló hálózatot, amelynek tagjai a jöv˝oben felmerül˝o szakmai kérdésekben számíthatnak egymás segítségére, és akiket az Alapítvány az évek során felhalmozott adatbázisával támogatni tud. Harmadrészt rögzíteni kell az évek során kialakult kutatási módszertant, hogy modellként szolgálhasson mások számára. A három célnak megfelel˝oen maga a kutatóprogram is több célrendszernek próbál megfelelni. a. Egyrészt teljesíteni kell a szakmai célokat, melyekre a pályázat alapján a támogatást kapjuk. Ennek biztosítása a kuratórium, a koordináló oktatók, az alapítványi titkár, és nem utolsósorban a résztvev˝o hallgatók feladata. Ez annyit jelent, hogy az adott terület magas szakmai színvonalú, új innovatív ötleteket, irányokat mutató feldolgozását kell a végs˝o kutatási jelentési fázisára létrehozni. A szakmai célok mellett azonos súllyal szerepel az oktatási cél, tehát a hallgatók multidiszciplináris csoportmunkára szoktatása. A csoportmunka mellett másik kulcsszó a probléma orientált tanulás. Manapság sokat hallani, már az általános iskolától kezdve arról, hogy a hagyományos ismeretközl˝o oktatás nem éri el a kívánt hatékonyságot, és ennek kiegészítésére megjelennek az önálló problémamegoldásra épül˝o módszerek is. A fels˝ooktatási intézmények ilyen tekintetben természetesen már el˝orébb járnak, hiszen az oktatás része volt mindig is a gyakorlati feladatok megoldása. Ezek a feladatok azonban sok esetben sablonosak, esetleg elavultak, megoldásuk is többnyire lineáris gondolatmenettel elvégezhet˝o. Nem igényelnek különösebb kreativitást a hallgatók részér˝ol, ezért is visszatér˝o gond a feladatok másolása. Ezzel szemben az “életben” soha nem találkoznak ennyire jól definiált problémával, megadott alapadatokkal a diplomások. Az is igen ritka eset, hogy a feladatot egyedül kell megoldani, melyhez nem vehetnek igénybe küls˝o szakért˝oi segítséget. Az Alapítványi program egy valós probléma alapulvételével megfordítja ezeket az elvárásokat. Ösztönözzük (megköveteljük) a csoportmunkát, azt hogy a hallgatók együtt dolgozzanak és integrálják eredményeiket. Ösztönözzük küls˝o szakért˝ok megkeresését, akik a téma hazai szaktekintélyei, hiszen kérdezve sokkal többet lehet tanulni t˝olük. Tovább közelítve az alapokhoz, a probléma definiálása is a csoport közös feladata, a pályázati anyag által egy általánosabb témaleírást kapnak csak kézhez. 70

EMLA Alapítvány A probléma definiálása után meg kell határozni az elérend˝o célokat, tevékenységeket és várható eredményeket. Mindezt a program közben követni, értékelni, esetleg módosítani kell. Az új módszertani elemek mellett természetesen a hagyományos feladatok is megmaradnak. Kötelez˝o a szakirodalom feltárása, a témáról tanultak alkalmazása, a konzultáció a koordináló oktatóval, valamint kutatás folyamatának és eredményeinek pontos és részletes dokumentálása. b. A második nagyobb tevékenységi kör a volt diákokból álló hálózat létrehozása és a szakmai hálózat intézményesítése. Az Alapítvány ezen tevékenységének motorjai f˝oleg maguk a volt hallgatók voltak és rájuk kívánunk a jöv˝oben is építeni e tekintetben. A hálózat persze informális, nem is gondoljuk, hogy formalizálására szüksége volna. Sok hallgató jár vissza a program óta az EMLÁ-ba, többen tagok lettek az Egyesületben. Volt példa rá, hogy egykori program résztvev˝ot a kés˝obbiekben diák koordinátorként tudtunk foglalkoztatni több projektben is. El˝ofordult, hogy projekt ötletet adtak, részt vettek a következ˝o pályázat elkészítésében. A hallgatók kapcsolattartása természetesen sok esetben nem az Alapítványon keresztül zajlik, de több helyr˝ol felszedett információ morzsák arra engednek következtetni, hogy ha nem is a teljes gárda, de egy-egy “kemény mag” kapcsolatban maradt egymással, vannak, akik együtt dolgoznak, de mindenképpen bárhol is találkozunk velük, jó szívvel gondolnak az Alapítványra és kiemelked˝oen hasznosnak ítélik az ott elvégzett szakmai munkát, és az itt tanultakat. c. A harmadik tevékenységi kör, az EMLA Alapítványra jellemz˝o módszertan kialakítása, fejlesztése. Ennek kodifikálása, rögzítése, kizárólag e célból készült anyagban nem történt még meg, ugyanakkor jól nyomon követhet˝o a folyamat például az általunk beadott pályázati anyagokból. E dokumentumokban következetesen szerepel az Alapítvány által szervezett fels˝ooktatási kutatóprogram menete: Hallgatók kiválasztása, szerz˝odéskötés A diákokat nyílt pályázat alapján a koordináló tanári gárda tagjai és a Kuratórium választják ki. A csoport létszáma ideális esetben 10 f˝o. Az Alapítvány a hallgatókkal ösztöndíj szerz˝odést köt, melyben vállalja a 8 hónapon keresztül havi ösztöndíj fizetését. A hallgatók vállalják a programban való aktív részvételt, az indító képzésen és a havi megbeszéléseken való részvételt, és az egyes tanszékeken az oktató mellett végzend˝o demonstrátori munkát. 71

EMLA Alapítvány Indító összejövetel Egy indító összejövetelen a résztvev˝oket bevezetjük a problémakörbe, a csoportmunka alapelveibe, munkamódszereket ajánlunk a kutatási feladat elvégzésére. Ez az id˝o áll rendelkezésre a projekttel kapcsolatos alapinformációk és személyes kapcsolatok feltárására, beszerzésére, a szakirodalom szükséglet áttekintésére, megbeszélésére és a közös írott munkaterv kidolgozására. Ehhez az EMLA Egyesület irodájának felszerelését (számítógép, telefon, fax, másoló) rendelkezésre bocsátjuk. Havi megbeszélések, eredmények értékelése A projekt résztvev˝oi a folyamatos elektronikus kapcsolattartás mellett havonta részt vesznek egy az Alapítványnál tartandó megbeszélésen, melyen elmondják eredményeiket, gondjaikat, véleményüket. Ezzel is próbáljuk segíteni a végs˝o eredmények integrálását. Közbens˝o jelentés készítése Az irodalomfeltárás elvégzése után közbens˝o kutatási jelentést kérünk a hallgatóktól, melyet szakmai értékelésnek vetünk alá, közösen meghatározzuk a munka befejezéséhez szükséges lépéseket. Végs˝o tanulmány elkészítése A végs˝o tanulmányt a hallgatók legkés˝obb a tanév végéig, általában május 31-ig adják le. A tanulmánykötetet az Alapítvány szerkeszti, hozza végs˝o formára és küldi szét az érdekelt és érdekl˝od˝o szervezeteknek (hatóságok, oktatási intézmények stb.). A tanulmánnyal szemben támasztott legfontosabb követelmény az, hogy a gyakorlatban konkrétan hasznosítható, ugyanakkor a témakör elméleti eredményeit több tudományágból összefoglaló anyag legyen. Önálló kutatási feladat A fent vázolt "mérföldkövek" között a hallgatók önállóan (a koordináló tanárok szakmai felügyeletével) végzik a kutatási feladatot, miközben demonstrátori munkát végeznek a tanszékeken. A munka tartalmi és módszertani összefogásában több esetben egy diák koordinátor (doktorandusz kolléga) segít, aki az Alapítvány programjában korábban résztvev˝o volt. Az Alapítvány ajánlja továbbá a munka eredményeib˝ol egy TDK dolgozat beadását is a résztvev˝oknek. Esettanulmányok feldolgozása, terepi munka

72

EMLA Alapítvány A kutatási feladat sokszor megköveteli az esettanulmányok önálló feldolgozását, esetenként a helyszíni munkát. Ezen alkalmakat a havi találkozókhoz igazítva az Alapítvány szervezi, állja a hallgatók útiköltségét. A felmérések során szerzett tapasztalatokat, információt természetesen eljuttatjuk az illetékesekhez, az esetleges további lépések megtétele érdekében. A program során várható eredmények: • A probléma orientált tanulás során a résztvev˝ ok gyakorlati és szakmai ismeretei is b˝ovülnek. A gyakorlati, technikai ismeretek egészen az irodai munkától, az alapvet˝o eszközök használatától egészen felmérési programok tervezéséig, végül a kiadványszerkesztésig terjednek. Ezek sokszor teljes mértékben újdonságot jelentenek a résztvev˝ok számára. A szakmai ismeretek b˝ovülése is jelent˝os eredmény, hiszen a kutatás teljes folyamatán végigmenve ˝ feldolgozandó szakmai információt a hallgatókat, hatalmas mennyiségu, kapnak.

Kapcsolatok épülnek ki az egyes szakterületek fiatal szakemberei között, valamint a fiatalok és a témával foglalkozó többi magyarországi kutató között. A kapcsolatok fiatal kutatók között biztosítják azt, hogy a multidiszciplináris megközelítés számukra természetes lesz, kés˝obb rendszeresen keresik egymás, esetleg más alapítványi programban résztvev˝o szakmai segítségét, részvételét saját munkáikban. Ezen felül elindulhatnak egy tudományos úton, bekapcsolódhatnak a küld˝o tanszékek munkájába, az alapítványi program megalapozhat egy diplomamunkát, TDK-t, de akár egy doktori téma kezdeti lépéseit is megteheti ennek keretében. A delegáló intézményeken kívül ösztönözzük, hogy vegyék fel a kapcsolatot a téma hazai szakembereivel, keressenek lehet˝oségeket a szakmai hálózatokban és információcserében történ˝o részvételre1 . •

Elkészül az adott témát ha nem is teljes mélységben feldolgozó, de mindenképpen integráló, összefoglaló tanulmánykötet, melyet a visszajelzések szerint jól tudnak hasznosítani azok a szervezetek, ahol els˝odleges, hogy rövid id˝o alatt, használható gyakorlati információt szerezzenek, illetve a kés˝obbiekben egy esetleges részletes tervezési •

1. Külön öröm számunkra, hogy az EMLA Alapítvány fejl˝odése során etekintetben közel került alapítónk, Peter Kellner kés˝obbi nemzetközi munkásságának szellemiségéhez, ˝ célkituzéseihez. Ld. b˝ovebben: www.endevor.org

73

EMLA Alapítvány folyamatban tudják, milyen forrásokhoz fordulhatnak. Tipikusan ilyen szervezetek az önkormányzatok, de a közigazgatás egyéb területeit is lehetne itt említeni. Az EMLA Alapítvány természetesen nem rendelkezett az els˝o pillanattól fogva ilyen kidolgozott módszertannal, az az id˝ok során módosult, részben a megszerzett tapasztalatoknak, részben küls˝o, f˝oleg financiális körülményeknek köszönhet˝oen. Ennek leglátványosabb eleme, hogy a kezdeti évi egy programban résztvev˝o 25 diák helyett immár két éve párhuzamosan több program fut 5-7 f˝os, de akár még kisebb csoportok részvételével. Az ideális csoportméret valahol 7 és 12 közé tehet˝o, mivel ekkora létszámnál még nem szakad szét a kutatás kisebb csoportokra, de a sokféleség hatása már jelent˝os. A kezdeti 25-ös létszám mindenképpen nehezen kezelhet˝o volt adminisztrációs és szervezési szempontból. Innen kiindulva logikus lépés volt a létszám 10-15 közé csökkentése, amit viszont hosszabb távon is tartani tudunk. Ehhez a módszertani döntéshez adódik hozzá az a támogatási gyakorlat, mely minden program esetén a költségek felét-harmadát finanszírozza. Így viszont egy program esetén nem marad elég pénz az Alapítvány normális napi ˝ muködésének fedezésére. Ezért tehát több programmal pályázunk, melyek megvalósításához minden esetben csökkentett támogatási összeget ítélnek ˝ meg, így az Alapítvány összes muködési költsége az egyes programokhoz rendelhet˝o. Ez a gyakorlat volt az oka annak, hogy a csoportlétszámok tovább csökkentek. Az induló id˝oszakban a Központi Környezetvédelmi Alap, a Független Ökológiai Központ Alapítvány, a Regionális Környezetvédelmi Központ támogatásai mellett sikerült cégeket bevonni a programok finanszírozásába. Ennek alapja az volt, hogy az Alapítvány szellemi atyja, Peter Kellner vállalta, hogy az 1996-2000 közötti öt éves id˝oszakban a mindenkori programok költségének felét vállalja. 2001 óta a bevételt kizárólag a Környezetvédelmi Alap Célel˝oirányzat pályázati pénzei jelentik, amivel kapcsolatban azért meg kell jegyezzük, hogy annak ellenére, hogy eddig minden évben sikerült pályázatot nyernünk, nem tekinthet˝o biztonságosan tervezhet˝o, hosszabb távú financiális forrásnak.

74

EMLA Alapítvány

Az Alapítvány által megvalósított programok Az induló évben, 1993-ban rögtön három projektet sikerült végrehajtani egy diákcsoporttal. A programok egy környezeti hatásvizsgálat készítését, a készül˝o környezetvédelmi jogszabályok közgazdasági és jogi elemzését, valamint a tervezett világkiállítás környezeti hatásainak értékelését jelentették. A következ˝o tanévben a Nemzeti Parkok témája kapott figyelmet, majd a magyarországi hulladékgazdálkodás helyzetét tekintettük át. 1996-97-ben a területhasználat és környezetvédelem összefüggéseit kutattuk a Tisza-tó mellett, majd az autópályák környezeti hatásainak vizsgálata következett. Egy év szünet után, 1999-2000-ben valósult meg els˝o Rákos-patak menti programunk, ahol a cél az általános környezetállapot felmérés mellett a hulladéklerakók, különösen az illegális lerakók vizsgálata volt a cél. Következ˝o tanévben a cianidszennyezés sajnálatos apropóján visszatértünk a korábban már vizsgált Tisza-tó mellé, és kerestük a szennyezés hatásait, valamint kiegészítettük az el˝oz˝o program kapcsán elkészült állapotfelmérést. Az eredményeket a Tisza-tó honlapon (www.emla.hu/tiszato) és az ugyanitt megtalálható térinformációs rendszerben is közzétettük. A következ˝o id˝oszak során a legels˝o évhez hasonlóan 3 programunk futott párhuzamosan, három kis létszámú kutatócsoporttal. Ezek témája a barnamez˝os területek további sorsának vizsgálata, az energiatermelés környezeti hatásainak nemzetközi ˝ o kutatás összehasonlító vizsgálata, valamint a Rákos-patak vízgyujt˝ folytatása voltak. Az idei 2002-2003-as tanévben is három program folyt. A szennyvíziszapok kezelésének és hasznosításának feltételrendszerét vizsgáló projekt, a környezetegészségügy és kémiai biztonság témáját kutató program, valamint egy meglehet˝osen formabontó program, mely a Rákos-patakkal kapcsolatos eddigi tudományos munkához szervesen kapcsolódik, de ezen túl a helyi érdekegyeztetési folyamatokban kíván részt venni, azokat katalizálni, egy ˝ o szintu ˝ szövetség létrehozása által. vízgyujt˝ Az elkészült tanulmányok - a legels˝o programok kivételével - az Alapítvány titkárságán elérhet˝ok, kérésre elektronikus formában bármikor és bárkinek tudunk bel˝olük küldeni.

75

EMLA Alapítvány

Az Alapítvány 10 éves tevékenységének értékelése, köszönetnyilvánítás az Alapítvány munkáját segíto˝ oktatóknak ˝ Az Alapítvány eddigi muködése során az alapszabály szerinti célok közül f˝oként az els˝o három megvalósításában ért el eredményeket. A termel˝o, gazdálkodó szféra bevonása a képzési modellbe eddig kevés esetben sikerült. Megkeresések voltak, próbáltuk a cégek meglév˝o környezetvédelmi feladataira építve egyfajta „üzletet” ajánlani, azzal, hogy a cég finanszírozzon néhány ösztöndíjast, cserébe a téma és annak feldolgozása a cég számára el˝orelépést fog jelenteni a környezetvédelmi területen. Ez a modell részleteiben jobban kidolgozandó, energiát kell áldozni a szektor bevonására az alapítványi programokba. Az ötödik cél a képzési modell terjesztése a kelet- közép-európai országokban. Ez ügyben egyel˝ore nem volt semmiféle el˝orelépés. Fontos cél, de nagyságrendekkel nagyobb er˝oforrásokat igényelne a határokon átnyúló ˝ együttmuködés megvalósítása, mint ami jelenleg rendelkezésünkre áll. Másrészr˝ol a nemzetközi projektek még több tapasztalattal gazdagíthatnák a résztvev˝oket, még értékesebb eredményeket hozhatnának. A nemzetközi ˝ népszerusítés mellett fontos lenne a program részletesebb megismertetése a hazai fels˝ooktatás szakembereivel, mely után a programot adaptálni ˝ lehetne az intézmények muködési keretei közé, akik ily módon átvehetnék a képzési modellt. Ezek után az Alapítvány koncentrálhatna az eddig kicsit háttérben maradó, de manapság is innovatívnak számító fenti két céljának megvalósítására. Végezetül álljon itt néhány adat és köszönetnyilvánítás azoknak, akik részt vettek az Alapítvány elmúlt 10 évében. 15 programunkban több, mint 100, magyar fels˝ooktatásban tanuló diák vett részt az ország csaknem összes fels˝ooktatási intézményéb˝ol. Köszönjük az Alapítvány két választott kuratóriumában, önkéntes munkával dolgozó szakembereknek az Alapítvánnyal kapcsolatos áldozatos munkájukat, akik nélkül egyrészt a ˝ szervezet nem muködhetett volna, másrészt pedig nem rendelkezne mára stabil szakmai, fels˝ooktatási háttérrel. Az Alapítvány kurátorai a kezdetekt˝ol napjainkig: Dr. Kurucz Mihály a kuratórium elnöke (1993-) Dr. Vajdovichné Dr. Visy Erzsébet (1993-) Dr. Biacs Péter (1993-1998)

76

EMLA Alapítvány Debreczeni Péter (1993-1998) Koloszár Miklós (1993-1998) Dr. Taxner Ern˝oné (1993-1998) Dr. De Jonge János (1998-) Dr. Kiss Csaba (1998-) Dr. Simon Miklós (1998-) Külön köszönet illeti Dr. Kurucz Mihályt, aki a kuratórium elnökeként a legaktívabban vett részt az alapítvány életében. Emellett kiemelend˝o Dr. Vajdovichné Dr. Visy Erzsébet személye, aki szintén 1993-tól tagja a kuratóriumnak és számos program ötlettel és szakmai kapcsolattal segítette a hallgatók és a titkárság munkáját. A programok lebonyolításában az egyes hallgatókkal történ˝o szakmai konzultációt a koordináló oktatók vállalták. Az o˝ csapatuk biztosította és biztosítja a programok, valamint a készül˝o tanulmányok szakmai színvonalát. Az oktatók személye a garancia arra, hogy a hallgatók els˝o szakmai munkái a megfelel˝o irányba haladjanak, anélkül, hogy akadályoznák a kreatív csoportmunka megvalósulását. Az alapítvány programjaiban a következ˝o egyetemi oktatók delegáltak hallgatókat: Dr. Ács Éva, ELTE Mikrobiológiai tanszék, Budapest Dr. Ángyán József, SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Dr. Bak Borbála, ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék, Budapest Dr. Bándi Gyula, PPKE, Környezetjogi és versenyjogi Tsz, ELTE-ÁJK, Budapest Bódis Katalin, SZET, Természet - Földrajzi Tanszék, Szeged Dr. Bulla Miklós, SZIF, Gy˝or Dr. Buócz Zoltán, ME Bányászati és Geotechnikai Tanszék, Miskolc Dr. Csemez Attila, SZIE Tájtervezési és területfejlesztési tanszék, Budapest Dr. Csorba Péter, DE, Földrajzi Intézet, Debrecen Dr. Dobos Anna, EKTF, Eger Dr. Fekete Iván, ME, Miskolc Dr. Fodor László, DE Magánjogi tanszék, Debrecen Dr. Hornung Erzsébet, SZIE, Zoológiai Intézet, Ökológia Tanszék, Budapest Hufnagel Levente, ELTE Állatrendszertani. és Ökológia Tsz., Budapest Dr. Kerekes Sándor, BKÁE Környezetgazdaságtani Tsz. Dr. Kevei Ferencné, SZET, Éghajlattani és Tájföldrajzi Tsz., Szeged Dr. Kovács Balázs, ME Hidrogeológiai Tanszék, Miskolc Dr. Kozák Miklós, DE, Ásvány- és Földtani Tanszék, Debrecen 77

EMLA Alapítvány Lányi István, DATE-MVKFK, Szarvas Dr. Mészáros Rezs˝o, SZET, Gazd. és TársadalomfölDr. Tsz., Szeged Dr. Sántha Attila, PÉT, Környezetgazdaságtani Tanszék, Pécs Dr. Szabó Péterné, VE, Környezetmérnöki és kémiai tech. Tsz., Veszprém Dr. Szerényi Zsuzsa, BKÁE, Környezetgazdálkodási Tanszék Dr. Szlávik János, BMGE, Környezetgazdaságtani Tanszék, Budapest ˝ Péter, ME Hidrogeológiai Tanszék, Miskolc Dr. Szucs Dr. Takács János, ME, Eljárástechnikai tanszék, Miskolc Dr. Vermes László, SZIE Talajtani és vízgazdálkodási tanszék, Budapest Az alapítvány el˝oz˝o titkárainak feladata volt az ötletb˝ol valóságot csinálni a szervezetet és a programot beindítani. Az alapítványi titkár feladata az ˝ alapítvány napi muködésének biztosítása, a kuratórium iránymutatásának megfelel˝oen. Ebbe a feladatkörbe tartozik a programok tervezését˝ol a forrásteremtésen át, a hallgatói pályázatok kiírása, lebonyolítása, majd az összeálló csapattal a munka elvégzésének koordinálása is. Természetesen az Alapítvány adminisztrációjának biztosítása is a titkár feladata. Az Alapítvány 10 éve alatt 4 titkár végezte ezeket a feladatokat: Dr. Péter Judit (1993-1994), Kiss Csaba (1994-1996), Dr. Bencze László (1996-1998) és Sándor Csaba (1998-). Végül, de nem utolsósorban köszönjük az EMLA Egyesületnek és az ott aktívan tevékenyked˝o tagoknak hogy alapítóként támogatják és befogadják a szervezetet. Összefoglalva, az Alapítvány a hazai civil és szakmai szervezetek között ˝ sikeresnek tekinthet˝o, folyamatos muködésével és elért eredményeivel. Az jelen anyagból is látszik, hogy vannak módszertani területek és célok, melyek megvalósítása el˝ore vihetné a szervezetet, és a megszokott éves tevékenység mellett új innovatív irányokat mutathatna. Ezek jelenlegi hiánya mégsem éget˝o, hiszen szakmai szempontból évr˝ol évre megújulunk, új és új területekkel és az egyes területek képvisel˝oivel kerülünk kapcsolatba. Ezt a megújulást érezzük emberi er˝oforrás szempontból is, a hallgatói gárda által, akikkel partnerként egy tanévnyi projektet le kell folytatnunk. Végs˝o soron, ha ez a szakmai megújulás, a jöv˝oben összekapcsolódik az új módszertani irányokkal, az Alapítvány következ˝o 10 éve is várhatóan sikeresen alakul.

78

EMLA Alapítvány

A Tisza-tó térség területhasználati és környezetvédelmi problémái (1996-97) A kutatómunka kiindulópontja az a felismerés volt, hogy a környezet állapota, min˝osége nagy mértékben függ a területhasználat alakulásától. A területhasználat és a környezetvédelem összefüggéseinek, problémáinak a bemutatása céljából az ország e különleges figyelmet érdeml˝o, a problémákat jól reprezentáló térségét választottuk. Az egyetemi és f˝oiskolai hallgatók által végzett kutatás kiterjedt a területhasználat és a környezetvédelem kapcsolatának különböz˝o szempontjaira, így a földtani, földrajzi, vízrajzi, botanikai, tájvédelmi, mez˝ogazdasági, települési környezetvédelmi, közgazdasági és jogi kérdéseire. a. A tanulmány els˝o része a térség környezeti adottságaival foglakozik, kiemelve a földtani és vízrajzi viszonyokat, a térség természet földrajzi és földtani felépítését, valamint vizsgálja a terület növényökológiáját. A Közép-Tisza-völgy vízrajzi képe az id˝ok folyamán – f˝oleg az elmúlt másfél évszázad szabályozásai során – nagyot változott. A Tisza árvizei által az egyes fokokon, a kisebb ereken vagy nagyobb mellékágakon, vízfolyásokon át ˝ táplált tavak, mocsarak eltuntek, de a XVIII-XIX. század folyamán készült térképek alapján nyomaik a tájban még ma is könnyen felismerhet˝oek. E vízfolyások nagyrészt századokon keresztül gazdaságilag hasznosított, els˝osorban halászott vizek voltak. A Tisza kedvez˝o adottságai ellenére örök veszélyforrás volt a környékén ˝ él˝ok számára. Az ármentesítési muvek els˝o képvisel˝oi a földvárak voltak. Ármentesítés mellett a múlt század ötvenes éveit˝ol a belvízrendezés ˝ is id˝oszeruvé vált. Az aszályos esztend˝ok egyre inkább sürget˝obb kérdésként vetették fel az öntözés szükségességét. Eleinte öntöz˝ocsatornák kialakítását, a fels˝o szakaszokon völgyzárógátak kiépítését tervezték, de a területelcsatolások következtében el˝otérbe kerültek a síkvidéki tározással kapcsolatos elképzelések. A vízgazdálkodással szemben támasztott követelményszint emelkedése, a vízigények rohamos növekedése miatt 1954-ben üzembe helyezték az els˝o hazai tiszai vízlépcs˝ot Tiszalöknél a Tisza 518,2 fkm-es szelvényében. Majd ezt követ˝oen került sor a Kiskörei Vízlépcs˝o építésére a Tisza 403,2 fkm szelvényében, a Heves megyei Kisköre község határában 1967-73 között. ˝ A Kiskörei Vízlépcs˝ot, mint minden más, ilyen hatalmas nagyságrendu beruházást több funkció kielégítésére tervezték. 1973-78 között

79

EMLA Alapítvány ˝ felduzzasztott Kiskörei-víztározó (mai nevén: Tisza-tó) kb. 127 km2 területu, ˝ 28 MW teljesítményu. ˝ A a tározott víz mennyisége 124 millió m 3; a vízer˝omu rendszer részei még a jászsági és nagykunsági f˝ocsatornák rendszere (300 ˝ a hajózsilip, a téli kiköt˝o és a 000 ha öntözése), továbbá a duzzasztómu, hullámtéri duzzasztó. A tó vízmin˝oségét természetesen nagymértékben meghatározza a folyó min˝osége. A Tisza belépésekor a tóba jelent˝osen csökken a vízmozgás sebessége, ami feliszapolódáshoz vezet. A Tisza gazdag foszfor- és nitrogéntartalma nagy terhelés a tározónak, növeli az eutrofizálódás mértékét. Külön probléma, hogy a téli üzemeltetéskor leengedik a tavat és a ˝ od˝o öblöcskékben – mivel ezek közül sok visszamaradó kis vizekben, lefuz˝ fenékig befagy – a halak nem tudnak áttelelni. A terület természet földrajzi és földtani vizsgálat több lépcs˝oben, több év alatt zajlott le. A Kiskörei-víztározó létrehozása nagy mértékben megváltoztatta a ˝ terület él˝ovilágának arculatát; bizonyos él˝ohelyek eltuntek, mások annyira átalakultak, hogy a korábbiakhoz képest teljesen új közösségek jelentek meg ˝ jelezve a változások irányát. rajtuk, egyértelmuen b. A tanulmány második része a területhasználat és környezetvédelem kapcsolatától, a mez˝ogazdasági helyzeten át a hulladékgazdálkodáson, a térség gazdasági és fejlesztési lehet˝oségeivel foglakozik. A világ és különösen Európa fejlett országaiban a vidéki táj és környezet szerepe, megítélése jelent˝os változáson ment át. A mez˝ogazdaságon kívül el˝otérbe kerültek az egyéb funkciók, amelyek közül külön kiemelésre érdemes a környezet-, a természet- és tájvédelmi- valamint a fogyasztásiés szolgáltatási funkciók széles köre. Egyetlen más gazdasági ágazat sem képes a természetet és a tájat olyan mélyrehatóan befolyásolni, mint a mez˝ogazdaság, mely Magyarország esetében az összterület 85,5 %-ával közvetlenül érintkezve, a kultúrtáj f˝o használója. Ebb˝ol fakad, hogy a természetvédelem alapvet˝oen rá van utalva a mez˝ogazdasággal való ˝ együttmuködésre. A térség környezeti állapotát az alábbi jellemz˝okkel lehet összefoglalni:

80

EMLA Alapítvány az érintett területet a nagyobb arányú ipartelepítés elkerülte, így annak környezetkárosító hatása elmaradt; •

jelent˝osebb ásványi kincsekkel nem rendelkezik, így a területet morfológiailag csak a homok és kavicskitermelés roncsolta;

•

felszíni vízfolyásait jelent˝osen más térségek szennyezései terhelik (pl.: Eger, Füzesabony); • •

szennyvízelvezetése és tisztítása rendezetlen;

˝ ˝ szilárd kommunális hulladéka korszerutlen, muszakilag nem védett lerakókra kerül;

• •

zajterhelését és légszennyezését f˝oként a közúti közlekedés okozza;

•

a területen jelent˝os természetvédelmi körzetek vannak.

˝ hogy az eredeti elképzelésekkel szemben mára egy eltér˝o Egyértelmu, ˝ és értékrendu ˝ társadalomban elvárásokat megfogalmazó, eltér˝o tudásszintu, másképp kell használni a meglév˝o lehet˝oségeket. A nagy feladat abban áll, hogy az optimális hasznosítás érdekében a nyilvánosság bevonásával, a különböz˝o érdekek összehangolásával olyan döntést lehessen el˝okészíteni, melynek eredményeként egy fenntartható állapothoz juthassunk. A Tisza-tó környéke az ország makroszerkezetének gerincét képez˝o aktív társadalmi-gazdasági "folyosók", er˝ovonalak közeiben, az általuk érintetlenül hagyott köztes területen fekszik. A Tisza-tó környékét Budapest-HatvanMiskolc és Budapest-Szolnok-Debrecen forgalmi folyosója zárja közre. ˝ körzet, négy megye határ A Tisza-tó környékén nincs összefügg˝o területu menti, periférikus zugából tev˝odik össze, ráadásul ezek a területek a megyék egészét tekintve külön-külön nem számottev˝oek, problémáikkal éppen ezért a megyeszékhelyek nem megfelel˝oen foglalkoztak. A Tisza-tó környéki települések legtöbbjére jellemz˝o, hogy már az el˝oz˝o században a népességszám növekedésének megtorpanása figyelhet˝o meg. Napjainkban a szellemi potenciál meghatározó szerepet játszik egy-egy település, térség életében. Egy terület vagy település fejlesztési politikájában egyre kiemelked˝obb szerephez jutnak a környezetüket ismer˝o, ahhoz aktívan alkalmazkodó emberek. A Tisza-tó körzete az emberi er˝oforrások szempontjából hátrányos helyzetben van. Ezt az elmaradottságot többek között a terület már fentebb említett három síkon értelmezhet˝o periféria ˝ helyzete, a kedvez˝otlen és szukös természeti adottságok, a helyi gazdaság területi munkamegosztásban elfoglalt el˝onytelen helye, a kedvez˝otlen ˝ birtokstruktúra, a helyi munkalehet˝oségek szukössége, a térség életében 81

EMLA Alapítvány domináns mez˝ogazdaság extenzív jellege, az ingázás, valamint a nagyarányú népesség-kibocsátás mind-mind indokolja. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben lényegesen emelkedett az adott térségben él˝ok szellemi potenciálja a gazdasági fejl˝odésnek és az oktatási feltételek javulásának köszönhet˝oen. A térség vállalkozási viszonyairól megállapítható, hogy a központjukról leváló, ill. átalakult cégek kezdik helyzetüket és létszámukat stabilizálni, piacaikat kiépíteni. Az átalakult szövetkezetek termelése, ill. forgalma stabilizálódik, egyre határozottabb válaszaik vannak a gazdasági kihívásokra. Egyre jobban er˝osödik a kisvállalkozások, a kisebb foglalkoztatók szerepe és dinamikája, egyre er˝osebb az egyéni vállalkozói aktivitás – igaz, hogy ebben a kényszervállalkozások száma is nagy –, növekszik a kisebb, ˝ magánvállalkozások száma és szerepe pl. a kereskedelemben, cégszeru feldolgozásban. Kezd er˝osödni az egyéni mez˝ogazdasági vállalkozók, gazdák szerepe és vállalkozási aktivitása. A turizmus számára a Tisza-tó és környéke megfelel˝o feltételeket nyújt mind az ismeretszerz˝o, mind az üdül˝o, mind a falusi turizmus számára. A vízpart, a sportolási, a vadászati és a horgászati lehet˝oségek a rekreációhoz járulnak hozzá. A tájak kulturális és természeti értékei, az él˝ovilág, az ismeretszerz˝o turizmus számára szolgálhatnak alapul. A vidéki élet, a mez˝ogazdasági kultúra megismerése a falusi turizmus résztvev˝oinek jelenthet értéket. A turizmus a Tisza-tó környéke számára számtalan el˝onnyel járhat. A kialakult új tulajdonviszonyok következtében emelkedett azok száma, akik f˝ofoglalkozásukból nem tudnak megélni. A mez˝ogazdasági termel˝ok bevételei a jöv˝oben várhatóan nem emelkednek látványosan. Mindezek miatt az alapvet˝oen mez˝ogazdasági térségekben él˝oknek új bevételi forrásokat kell keresniük. Egyik ilyen lehet˝oség a Tisza-tó környékén a turizmus, a falusi vendégfogadás területén végzett, a tó adta lehet˝oségeket kihasználó vállalkozások. A tömegturizmus, el˝onyei mellett azonban rengeteg hátránnyal is bír, amelyekre oda kell figyelni a térség fejlesztése során. A térségbe látogatók természeti, környezeti, gazdasági és erkölcsi károkat okoznak, ill. okozhatnak. Tipikus jelenség, hogy a tömegturizmus által igénybevett területeken n˝o az ellentét a pihenésre, csendre vágyó, a kulturális értékek iránt érdekl˝od˝o és az ún. hedonista (élvezetközpontú), kalandvágyó turisták között. Az idegenforgalom tehát magában hordozza önmaga elpusztításának csíráját is. Egy-egy idegenforgalmi célpont sikere éppen a táj azon jellegzetességének elpusztításához vezethet, amely kezdetben a látogatókat odavonzotta, mert az idegenforgalom feléli a rendelkezésére álló 82

EMLA Alapítvány potenciálokat. Már a fejlesztés kezdetén jelentkez˝o feladat a helyi lakosság ˝ megnyerése az együttmuködésre, valamint annak biztosítása, hogy az adott terület értékeivel maga is tisztában legyen és mindent megtegyen annak meg˝orzésére. A tanulmány alapján a vizsgált témákban az alábbi megállapítások segíthetnek a Tisza-tó térségének területfejlesztési koncepciójának kidolgozásában, hozzájárulhatnak a térség gazdasági fellendüléséhez, a környezeti feltételek figyelembevételével. Összefoglalásként tehát az alábbi következtetések vonhatók le: A terület homogén jellege, a gazdasági fejlettségi szintje, a demográfiai ˝ és migrációs folyamatok, oktatási és muveltségi feltételek hasonló jellege, ill. a gazdasági szervezet-szerkezetátalakítás azonos típusú gondjai, a Tiszató integráló hatása miatt az összehangolt fejlesztésre a közös fellépés kínál ˝ jó esélyeket, a különféle szerepl˝oknek együtt kell muködniük. A hatékony ˝ együttmuködéshez intézmények szükségesek, amelyek vagy léteznek (pl. Tisza-tavi Települések Szövetsége), vagy még nem alakultak meg (pl. Tiszatavi Regionális Fejlesztési Tanács). •

A Tisza-tó térség fejlesztésének és felzárkóztatásának helyi feltételrendszerét vizsgálva összességében megállapítható, hogy a történelmi korok megkésett fejl˝odése, valamint az elmúlt évtizedek területfejlesztési fogyatékosságaiból ered˝o területi, települési problémák, hátrányok mára állandósultak, s így a térség társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez küls˝o, központi támogatás is szükséges. •

˝ • A part menti településeken fokozni kell a muszaki, oktatási, kulturális és szociális infrastruktúra fejlesztését. Támogatni kell az új munkahelyek megteremtését, a foglalkoztatási struktúra átrendezését, célzott átképzési és foglalkoztatási programok ˝ ˝ rétegek, így a muködtetését a munkaer˝opiacon hátrányos helyzetu mez˝ogazdaság átalakításából ered˝o munkanélküliek, pályakezd˝ok, továbbá a már-már szegregáló népességcsoport (cigányság, képzettség nélküli ˝ falusi népesség stb.) részére. munkanélküli népesség, kedvez˝otlen helyzetu •

• Átfogó programmal, támogatásokkal, kedvez˝ o kondíciójú hitelekkel kell er˝osíteni a vállalkozásokat, és élénkíteni a vállalkozói kedvet. Megfelel˝o képzési és tanácsadói rendszert kell kialakítani a vállalkozások számára.

Problémát jelentenek a kárpótlás következtében kialakuló törpebirtokrendszernek kedvez˝otlen hatásai, továbbá a tulajdonosok kezét •

83

EMLA Alapítvány ˝ megköt˝o öt évre szóló muvelési kötelezettség. Még nem stabilizálódott a tulajdonosi kör és a birtoknagyság sem. A tulajdonosok egy része kényszervállalkozó, nem árutermel˝o, hiányoznak a termel˝oi-kereskedelmi integrációk. Ezeknek a problémáknak a megoldására a gazdasági szerepl˝ok, ˝ szervezetek együttmuködését kell el˝osegíteni, meger˝osíteni. • Az idegenforgalom növelése szempontjából kedvez˝ o helyi adottságokat ki kell használni. A gyógy- és üdül˝oturizmust, valamint a falusi turizmust ˝ egyidejuleg, egymás mellett kell fejleszteni. Természetesen a idegenforgalom fejlesztésénél figyelembe kell venni a ökológiai feltételek meg˝orzését és rehabilitációját, a környezet védelmét. • Az üdül˝ o- és falusi turizmus résztvev˝oit úgy kell elkülöníteni, hogy ˝ turisták ne zavarhassák egymást pihenésükben, a különféle igényu szórakozásukban.

Figyelni kell továbbá arra a falusi turizmus esetén, hogy az alapvet˝o higiéniai és kulturális követelményeknek minden család megfeleljen.

•

A térbeli hátrányok mérséklése, bár alapvet˝oen a piaci alapokon ˝ szervez˝od˝o gazdaságtól és az azt muködtet˝ o önkormányzat által irányított helyi társadalom teljesítményét˝ol függ, a helyi energiák mozgásba hozatalának, a makrotársadalmi és makrogazdasági viszonyok kedvez˝o alakulása is fontos feltétele.

•

Az autópálya- és autóút-építések környezeti hatásai Magyarországon (1998-99) Az autópálya építés az utóbbi id˝oben a környezetvédelem egyik olyan témaköre, amelynek kapcsán egymásnak ellentmondó vélemények is megfogalmazódnak. Ha össze kellene foglalnunk, hogy a társadalom véleménye ebben a kérdésben milyen markáns gyújtópontok köré kristályosodik ki, akkor ezek között az els˝oként azt a kérdést említenénk, hogy kellenek-e autópályák. A másik ilyen pont, amit nagy vita kísér, hogy kell-e fizetni a használatért vagy sem. A harmadik vitapont pedig amiatt alakult ki, hogy ha már fizetnünk kell, azt milyen konstrukcióban valósíthatjuk meg. Ez utóbbi kérdéskörnek egy leágazása, hogy ha fizetnünk kell a pálya igénybevételéért, a forgalom egy része visszamegy a régi utakra, s ott környezeti ártalmakat okoz.

84

EMLA Alapítvány ˝ Az autópályák elonyei Az el˝onyöket mérlegelve azt állapíthatjuk meg, hogy az autópályák építése, léte az egész társadalomnak érdeke, és gazdaságfejleszt˝o hatásai túln˝onek az építés saját határain, s valamennyi ágazat számára kedvez˝o lehet˝oségeket biztosítanak. Az építések eredményeként ma Magyarországon 30.066 km hosszúságú közúthálózat áll rendelkezésre, amelynek részét képezik az autópályák (M1, M3, M5, M7) és az autóutak (M0, M3, M5, M7). Az el˝onyök között említhetjük, hogy bekapcsolódunk az összeurópai úthálózatba és ezáltal élvezzük az ezzel járó gazdasági kapcsolatok hasznait. 1994-ben Krétán, a II. összeurópai közlekedési konferencián jelölték ki azt a kilenc európai közlekedési folyosót, amelyek a EU tagországainak hálózatához keletr˝ol kapcsolódnának, Magyarországon a kilenc folyosó közül három folyosó halad át. A IV-es Berlinb˝ol indul Budapesten és Bukaresten át Thesszalonikibe és Isztambulba. Ez hazánkban közúton az M1-es, az M15-ös és M0-s, valamint az M5-ös autópályát jelenti. Az V-ös folyosó az olaszországi Velencét Trieszten, Ljubljanán és Budapesten át Kijevvel kapcsolja össze. Ez közúton az M7-es autópálya, az M0-s autóút, valamint az M3-as autópálya fejlesztését jelenti. A VII-es folyosó maga a Duna folyosó, amelyen a közlekedés fejlesztését szintén rendkívül fontosnak tartják az EU szakemberei. 1997-ben Helsinkiben tartották meg a III. összeurópai közlekedési konferenciát. Itt az kontinens - köztük az EU országok - szakminiszterei amellett, hogy rögzítették a páneurópai közlekedési hálózat els˝obbséget élvez˝o útvonalait, a korábban megnevezett kilenc folyosó mellett egy tizediket is kijelöltek.Az itt hozott döntések közül Magyarországot kett˝o érinti, s mind a kett˝o észak-déli irányú fejlesztést tesz szükségessé. Az egyik az V-ös folyosó leágazása, amely Budapestet köti össze Eszéken és Szarajevón át Plocéval. Ez gyakorlatilag a 6-os számú f˝oút fejlesztését igényli. A másik az újonnan meghatározott X-es folyosó leágazása, amely Budapestet köti össze Belgráddal. Ez közúton az M5-ös autópályát jelenti. Az autópályák el˝onyeként lehet megemlíteni, hogy azokon a balesetek száma ˝ fajlagosan kisebb, mint a kétszer egysávos, esetleg nem megfelel˝o min˝oségu egyéb utakon. Végül, normális esetben, ha az autópályadíjak a lakosság jövedelméhez viszonyítva megfelel˝o szinten vannak, a településeket és ezáltal a lakosságot érint˝o szennyezést okozó forgalom a lakott településeken kívül vezetett autópályákra koncentrálódik.

85

EMLA Alapítvány Autópályák hátrányai El˝oször is az autópályák megépítése önmagában óriási területet igényel. Egy négysávos, egy kilométeres útszakasz megépítéséhez 8 hektárnyi földterület szükséges. A közúti közlekedés kb. 200 különböz˝o anyaggal szennyezi az utakat és azok környezetét. Nagyon jelent˝os a motorbenzinb˝ol származó ólomvegyületek mennyisége valamint a nitrogénoxid és kéndioxid. Az autópályák környezetszennyez˝o hatását nagyban befolyásolja a ˝ rajta közleked˝o jármuvek fajtája, technikai színvonala és kora. Hazánk (f˝oleg a nagyvárosok) légszennyezési adatait ismerve látható, hogy ˝ ˝ jármuállományunk a sokkal magasabb jármuszámmal rendelkez˝o nyugati országokéhoz hasonló káros anyag emissziót okoz. Itt nem csak a szocialista ˝ ˝ jármuvek korszerutlenségér˝ ol van szó, hanem ugyanilyen súllyal szerepel a ˝ jármukarbantartás elmulasztása is. ˝ területek lakói között végzett felmérés eredménye A különböz˝o zajterhelésu szerint, a lakosság számára átlagosan napközben 60 darab körüli, ezen kívül, ˝ A-zajszint, amit még azaz 18 és 08 óra között 50-58 darab az az egyenértéku nem tart zavarónak. ˝ Jelent˝osek tehát az autópályák építése és muködése kapcsán felmerül˝o környezetet károsító hatások, amiknek figyelmen kívül hagyása komoly problémákat okozhat hosszú távon. A fejlesztést nehezíti az autópálya építések rendkívül magas költsége. Egy szabványos, kétszer két sávos autópálya megépítésének átlagos költsége kilométerenként egymilliárd forint körül mozog Magyarországon. Az autópályák a társadalom számára ma már nélkülözhetetlenek, azok nélkül a területek fejl˝odése lelassul, megnehezedik, azonban az óriási pénzügyi, környezeti terhekkel járó, késleltetett hatású útépítések mellett az arányaiban kisebb, közvetlen hatású egyéb, helyi infrastruktúrafejlesztések is szükségesek, hogy az autópályákkal összekötött települések közötti különbségek és az abból fakadó hátrányok könnyebben kiküszöbölhet˝oek legyenek. A fizet˝os autópályáknak is megvannak a külön hátrányai. Az autópályán elhelyezett kapuk lassítják a forgalmat, de ennél nagyobb baj, hogy az autósok inkább a díjmentes utakat választják. Így a kisebb teherbírású utak jobban le vannak terhelve, ami a balesetek számának növekedését, és a lakott területek jelent˝os leveg˝o és zajszennyezését okozza. Egy másik lehetséges módszer a matricás rendszer, ennek hiánya, hogy ez sem

86

EMLA Alapítvány a tényleges használatot fizetteti meg, és az autósoknak viszonylag sok pénzt kell el˝ore kifizetniük. El˝onye azonban az, hogy ezzel el lehet kerülni az el˝oz˝o, az autópályák kikerülésével okozott problémát. A szerz˝ok véleménye szerint a benzinárakba beépített adók növelésének van a legnagyobb haszna. Ezzel növekedne az Útalap bevétele, így a költségek nagyobb arányát finanszírozhatná. Ez a módszer biztosítja leginkább a „szennyez˝o fizet” elv betartását, Tavaly a kormány - jelent˝os állami hozzájárulással - a vegyes finanszírozási rendszer mellett döntött. Az útalap forrás növelése érdekében a kormány elrendelte, hogy az üzemanyagok értékesítéséb˝ol származó útalap hozzájárulást az akkori fix összeg helyett az üzemanyagár évente növekv˝o százalékában kell megállapítani. Az autópályákat tehát mindezek egybevetésével tulajdonképpen egy szükséges rossznak kell tekinteni. Ezért az építést úgy kell kivitelezni, a nyomvonalakat úgy kell kialakítani, hogy azzal a legkisebb kárt okozzuk a környezet és a legnagyobb hasznot az elzárt területek számára. A Közúti és egyéb közlekedés egybevetése Magyarországon 1980 és 1990 között a közúti szállítás a vasút kárára nyert nagy teret. Jelenleg a teherszállítás 50%-a bonyolódik le közúton, míg a sokkal környezetkímél˝obb vasút részesedése csupán 30% körüli. A személygépkocsik nyolcszor, a tehergépkocsik harmincszor nagyobb mértékben szennyezik a környezetet, mint a vasút. Cél lehet a vasút-közút,és a vízi-közút kapcsolatból származó el˝onyök összekapcsolása. A kombinált fuvarozás képes évi 4%-nál nagyobb forgalomnövekedés esetén is teljesítménye növelésével a közút tehermentesítésére. Ahhoz, hogy a szállítmányozók a közútiról lehet˝oség szerint a kombinált fuvarozásra térjenek át, biztosítani kell a vasút és a közút azonos versenyfeltételeit. Az autópályák és autóutak létesítése a motorizáció további, és sok ˝ fejlesztéséhez járul hozzá, és tekintetben indokolatlan mértéku ˝ ezzel egyidejuleg elvonja a forgalmat a sokkal környezetkímél˝obb és kevesebb energiafelhasználást igényl˝o, ma már világszerte jelent˝os tartalékkapacitásokkal rendelkez˝o vasúti forgalom el˝ol. Ebb˝ol következ˝oen az el˝onyök és hátrányok figyelembevételével, a különböz˝o szállítási módok együttes mérlegelésével kell a közlekedést befolyásolni, ˝ szabályozni, és a legcélszerubb megoldást megvalósítani. Az nem ˝ gazdaság nem nélkülözheti a megfelel˝o vitatható, hogy a korszeru ˝ közúthálózatot, de ennek fejlesztésénél egyrészt a vasúti közlekedés egyideju

87

EMLA Alapítvány fejlesztésével, azzal összhangban kellene eljárni, másrészt pedig a nagy átereszt˝oképességet az autópálya- és az autóút-hálózat kialakításánál a környezeti és természetvédelmi szempontok lehet˝o legkövetkezetesebb figyelembevételével kell elvégezni.

EMLA Rákos-patak tanulmány (1999-2000) Az EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására az 1999/2000. tanévben is meghirdette multidiszciplináris kutatási programját, amelynek témája a hulladéklerakók környezeti problémái, alternatív hulladékgazdálkodás. A témaválasztás aktualitását az a szomorú tény adja, hogy az elmúlt évtizedekben az életmód és az azt kísér˝o fogyasztási szokások megváltozása következtében többszörösére n˝ott a háztartásokban keletkez˝o hulladék mennyisége és ezzel párhuzamosan a környezetet veszélyeztet˝o hatása. Sajnos a növekv˝o hulladékmennyiséggel nem tartott lépést a megfelel˝o ˝ muszaki védelemmel rendelkez˝o hulladéklerakók létesítése. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy településeink környékét elborította az illegális hulladéklerakók tömege, közvetlenül veszélyeztetve a felszíni vízfolyásokat ˝ o területe „ideális” helyszínnek és a talajvizet. A Rákos-patak vízgyujt˝ bizonyult az illegálisan lerakott hulladék környezetre gyakorolt káros hatásának tanulmányozásához. A program felépítése, célkituzései ˝ A programot koordináló tanári gárda tagjai választották ki az Alapítvány idei évi ösztöndíjas diákjait, összesen 11 f˝ot, akik az ország különböz˝o fels˝ooktatási intézményeiben tanulmányokat folytató, az adott szakterületen kiváló eredményeket felmutató diákok közül kerültek ki. Az Alapítvány ˝ programjainak egyik f˝o célkituzése, hogy ösztöndíjas diákjai a közös munka során egymás eltér˝o érdekeit és véleményét megismerve, egyfajta interdiszciplináris szemléletmódot sajátítsanak el a környezetvédelmi problémák kezelésében. A most végz˝od˝o programban agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, biológus, gazdasági agrármérnök, közgazdász, jogász, környezetmérnök, és alkalmazott zoológus hallgatók vettek részt. ˝ o területén a legális és illegális A program f˝o célja a Rákos-patak vízgyujt˝ hulladéklerakók feltérképezése és ezek környezeti, gazdasági, társadalmi

88

EMLA Alapítvány hatásainak számbavétele volt. A felmerült problémákra való megoldási javaslatok kidolgozása is prioritásként fogalmazódott meg. Reményeink szerint a hulladéklerakó-felmérés elvégzése során kapott adataink hasznos információként szolgálhatnak egy jöv˝obeli, az egész ország területére kiterjed˝o hulladéklerakó kataszter elkészítéséhez, illetve az érintett térség önkormányzatai és környezetvéd˝oi számára egy lehetséges illegális hulladéklerakó felszámolási program megtervezéséhez. A hulladéklerakó kataszter jelent˝osége óriási, hiszen segítségével megteremthet˝ové válnának a hulladékgazdálkodás hosszú távú tervezésének feltételei országos és regionális szinten is. A program során kiemelked˝o szerepet töltött be a terepi munka. A terepen végzett munka során történt meg a hulladéklerakó helyek földrajzi azonosítása és jellemz˝oiknek adatlapon történ˝o rögzítése. A lerakók ˝ helyzetének azonosítására muholdas helymeghatározó technológiát ˝ alkalmaztunk (GPS), majd ezt követte a begyujtött adatok adatbázisba rendezése, digitalizálása, elemzése és megjelenítése. A terepi munkát nagymértékben támogatta az érintett önkormányzatok felkeresése, amely a legtöbb esetben személyes megkereséssel illetve adatlapok megküldésével ˝ történt. A terepmunka során gyujtött adatokat fotódokumentáció egészíti ki. Havi rendszerességgel került sor találkozók megtartására, ahol lehet˝oség nyílt a tapasztalatok kicserélésére, a felmerült problémák megvitatására és a munka további menetének a meghatározására. Az illegális hulladéklerakók felmérése és vizsgálata során a hulladéklerakók problémája mellett el˝otérbe került a választott terület, a Rákos-patak ˝ ojének környezeti állapota, a patak szennyezettsége, vízmin˝osége. vízgyujt˝ Ezek a vizsgálatok alapot nyújthatnak a Rákos-patak vízmin˝oségének kés˝obbi alapos vizsgálatához, javításához, a szennyez˝oforrások megkereséséhez. ˝ A nem mérgez˝o, vagy fert˝oz˝o anyagok, valamint a természetes eredetu, biológiailag nem bontható szerves-anyagok még a biztonsági intézkedések nélkül kialakított lerakókban sem okozhatnak jóvátehetetlen szennyezést, sem a talajban, vagy a talajvízben, sem pedig a táplálékláncban. A biológiailag bomló és a nem, vagy nagyon rosszul bomló mérgez˝o anyagok vagy az eredetileg folyékony halmazállapotuk következtében, vagy a lerakót átöblít˝o víz oldó hatása miatt mobilizálódnak. Így viszonylag gyorsan és nagy távolágra el tudnak mozdulni. Ez azt jelenti, hogy a közvetlen talaj és talajvízszennyez˝o hatáson túl bejuthatnak a táplálékláncba, veszélyeztetve természetes biotópokat, biocönózisokat illet˝oleg tönkretehetnek olyan

89

EMLA Alapítvány ivóvíznyer˝o helyeket, amelyek a lakosság ivóvízellátását biztosítják. Alapvet˝o fontosságú annak rögzítése is, hogy az elszennyez˝odött talaj, illet˝oleg felszínalatti vízkészlet regenerálódása természetes úton gyakorlatilag nem következik be, és mesterségesen is csak évtizedes távlatban, nagy költséggel végezhet˝o. ˝ szakmai összetétele, az EU-csatlakozással A csoporttagok széles köru kapcsolatosan is felmerül˝o fontos probléma, mégpedig környezetünk védelmének több szempontú, multidiszciplináris és reális lehet˝oségeit célzó, közös kutatómunka végzésére adott lehet˝oséget. Ilyen, és hasonló kutatás sorozatok eredményeként születhet meg például egy, az Európai Unió irányelveinek megfelel˝o országos, agrár-környezetvédelmi értékés földhasználati rendszer is, amelyre már készültek tervek (ESA-, IUCN-zónarendszer tervek; vagy pl. Magyarország földhasználati zónarendszerének terve az EU csatlakozási tárgyalások megalapozásához, Ángyán (témavezet˝o) 1998)). Kutatásunk során a munkamódszerek között éppen ezért az egyéni kreativitás, de ugyanakkor az összehangolt, együttes megvalósítás volt mérvadó. Természetesen, f˝oként szakmai ellentétekb˝ol adódó akadályok is gyakorta felmerültek a projekt során. Ezeket a problémákat id˝oközben megtanultuk kezelni. ˝ A Rákos-patak vízgyujt ˝ oterületét veszélyezteto˝ legfontosabb lokális problémák A terület mez˝ogazdasági, ipari és társadalmi túlterheltsége, amely a betonmederrel kiépített szakaszok mellett, a természetes mederszakaszokon ˝ o természetes ökológiai rendszerének is er˝osen megbontotta a vízgyujt˝ egyensúlyát; •

a mez˝ogazdasági területekr˝ol származó szennyvíz és vegyszer beszivárgások mind a felszíni vízfolyás, mind a talaj védelme szempontjából;

•

az állattartó telepekr˝ol származó szennyvízterhelés a felszíni vízfolyásra és a talajra nézve is; •

• az ipari létesítmények nem megfelel˝ o szennyvízkezelése, talaj-, víz- és légszennyezése; •

a szennyvíztisztító telepek technológiai problémái;

•

a felszíni vízfolyás min˝oségének fokozatos romlása;

•

a kommunális hulladék illegális elhelyezése;

•

a lakosság környezetvédelmi szemléletének teljes hiánya;

90

EMLA Alapítvány a keletkez˝o mez˝ogazdasági, ipari és kommunális hulladékok nem megfelel˝o kezelése, ártalmatlanítása.

•

Ezek a tényez˝ok együttesen változtatták meg és teszik tönkre fokozatosan a ˝ o természetes állapotát, az itt található él˝o és élettelen természeti vízgyujt˝ és kulturális értékeket egyaránt veszélyeztetik. Végs˝o célunk ezért, az elkezd˝odött kutatás és felmérés befejezése, valamint eltér˝o szempontokat ˝ o figyelembe vev˝o rekultivációs és revitalizációs tervek létrehozása, a vízgyujt˝ adta potenciálok optimális felhasználására és a természeti források meg˝orzésére. ˝ A munka folyamán alkalmazott módszerek igen változatosak, sokrétuek ˝ voltak, hiszen csak így tudtuk megvalósítani az általunk kituzött célokat és feladatokat. A közös munka alapját képezte a fent említetteken kívül az alkalmazott csoportmunka, pl. terepbejárás és kataszterezés; meglév˝o ˝ szakirodalmi, mérési, térkép és statisztikai adatok begyujtése; digitalizálás, adatbázis kiépítése GIS szoftverekkel; vitafórumok és hónaponként rendezett 2-3 napos munkaértekezletek. Az egyéni munkafolyamatok szakmai módszerekkel, fogásokkal zajlottak, terepi bejárások, szakirodalmi ˝ gyujtések, meglév˝o környezeti állapotfelmérések és állapotértékelések alapján, valamint saját labormunka és interjúk alapján. A beszerzett térképek segítségével egy teljesen új szennyez˝odésérzékenységi térképet készítettünk.

A Rákos-patak és vízgyujt ˝ o˝ területének történeti ˝ földrajza, élohelytérképe, egyedi tájérték ˝ katasztere, tájvédelmi elemzése, vízminosítése és makrogerinctelen faunája (2000-01) A Rákos-patak területének történeti földrajza ˝ témát A tanulmány az EMLA Alapítvány megbízásából készült és id˝oszeru dolgoz fel, hiszen a Rákos–patak rehabilitációja már évek óta foglalkoztatja a vízügyi szakembereket, környezetvéd˝oket és nem kevésbé a patak mellett ˝ o területe történeti él˝o embereket is. Egy vízfolyás történetének, a vízgyujt˝ ˝ feladat, így sajátos munkamódszer követésére földrajzának kutatása újszeru volt szükség. Egyrészt a patak természeti képének bemutatására kellett vállalkozni, ügyelve, hogy els˝osorban annak történeti vonatkozásait mutassa be. Így került el˝otérbe az egykorú, Rákos–patakról szóló leírások bemutatása, valamint a patak földrajza. Egy újabb fejezetben megismerkedhetünk a táj

91

EMLA Alapítvány középkori település – és birtoklástörténetével is, melyben nagy hangsúlyt kap, hogy a patak már az Árpád–kortól kezdve jelent˝os szerepet töltött be az ország életében, valamint, hogy a patak által hajtott malmok már a középkorban megjelentek. Bemutatásra kerül, hogy az egyes birtokosok számára is milyen fontos volt a patak, hiszen a határjárásokban is rendszeresen szerepelt a Rákos. A törökkorban a pesti határban lév˝o rákosi rétek állnak a kutatás középpontjában, hiszen az innen nyerhet˝o szénát már a pesti törökök is kaszálták, a Hódoltságban a Rákos által hajtott malmok továbbra is ˝ muködtek. ˝ A XVIII. században indultak meg a muszaki munkálatok Pest város határában, amennyiben a Rákos mentén lév˝o mocsarakat lecsapolták, a patakot bizonyos mértékig szabályozták. A dolgozat külön kitér a Rákos–árok jelent˝os szerepére, melyet Pest város mez˝ogazdasági életében töltött be. Rendszeres malomhasználatról vannak már adatok a század közepét˝ol, illetve olyan új patakhasználati tevékenységekr˝ol van tudomásunk, mint kertek, halastavak vízzel való táplálása. A XIX. század végét˝ol, XX. század elejét˝ol már olyan modern igényeknek megfelel˝o munkálatokhoz használták a Rákos vizét, mint 1895–96–ban a Városligeti tó vizének felfrissítése a patak segítségével. A két világháború között a Rákos betonmederbe–terelésekor került sor a patak alatt a rákosi ˝ o megépítésére, azaz Angyalföld egy részének csatornázására. Néhány f˝ogyujt˝ olyan érdekes munkálatról is beszámoltunk, mint strandfürd˝o létesítése a Rákos vizének segítségével, a fels˝o rákosi rétek lecsapolása. A Rákos–patakon kialakított tavakból nyert jeget a XX. század els˝o felét˝ol már egyre kevésbé használták és máshonnan szerezték be a jeget. Külön fejezetet képeznek a rákosi malmok történetér˝ol szóló kutatások. Nyomon követhet˝o az intenzív malomhasználat a középkortól egészen a g˝ozmalmok elterjedéséig, ezzel párhuzamosan a vízimalmok alkonyáig. ˝ ˝ A Rákos-patak vízgyujt ˝ ojének élohelytérképe ˝ ovel kapcsolatos tájökológiai Az él˝ohelytérképezés során felmerült, a vízgyujt˝ problémák, konfliktus helyzetek, megoldandó feladatok összegzéseként ˝ on melyek azok a természetes-féltermészetes megállapítható, hogy a vízgyujt˝ vegetáció-állományok, amelyek értéket képeznek, s amelyek védelme és helyre állítása a legfontosabb. Ezek a hársas-tölgyesek, gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyesek, tatárjuharos lösztölgyesek (submatricum), löszvölgyi löszpusztarétek, franciaperje-rétek, alföldi mocsárrétek

92

EMLA Alapítvány ˝ és fuz-nyár ligeterd˝ok. A tatárjuharos tölgyesek (submatricum), hársas-tölgyesek és gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyesek, mint a Gödöll˝oi-dombság természetes edafikus társulásai külön figyelmet kívánnak. Fontos meglév˝o állományaik meg˝orzése, védetté nyilvánítása és bennük a ˝ erd˝ogazdálkodás folytatása. Ezekben az erd˝okben nem lenne természetszeru szabad tarvágásokat folytatni. Kívánatos lenne a vágásérettségi korokat minél kés˝obb megállapítani, s akkor is csak szálaló vagy kisebb területekre összpontosuló felújító vágásokat alkalmazni. Jelent˝oségüket jól mutatja, hogy az isaszegi Kálvária-hegy-Katona-pallag állományai nem rég váltak a Gödöll˝oi Tájvédelmi Körzet részévé. A Bolnoka állományai azonban még védelemre várnak. Az új erd˝ok telepítésekor mindig figyelni kell arra, hogy mindig a term˝ohelyi adottságoknak megfelel˝o er˝oket alakítsuk ki: a löszplatókon gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyesek, a homokos lejt˝okön hársas-tölgyes, a peremterületeken submatricum variánsú tatárjuharos lösztölgyesek telepítése szükséges. Fontos az, hogy a lehet˝o legtermészetesebb elegyarányt valósítsuk meg. Ez azt jelenti, hogy a természetes elegyfafajokat is meg kell hagyni az erd˝okben. Az elegyarány változásának nyomon követése az erd˝o növekedésével párhuzamosan fontos erdészeti feladat. Amennyiben nem kívánatos eltolódás jelentkezne az erd˝ok elegyarányában, akkor azt ellensúlyozni kell (pl. tájidegen fajok kivágása, o˝ shonos fajok pótlása telepítéssel). A fenntartható, természet közeli tájtervezésnek, erd˝otervezésnek a tájidegen fajokkal elegyes erd˝ok renaturalizációjára kell koncentrálnia. Ezek ugyanis azok az erd˝ok, amelyek részben meg˝orizték természetes fafaji összetételüket, de melléjük nem o˝ shonos fafajokat telepítettek. Ha ezen erd˝okben ezek a nem o˝ shonos fajok elérték a vágásérettséget, akkor azokat úgy kell letermelni, hogy közben az o˝ shonos fajokat meg kell hagyni. Erd˝orészletenként ezután meg kell vizsgálni azt, hogy milyen fafajok hiányoznak a rendszerb˝ol, milyen eltérés mutatkozik a természetes társulás fajkészletében az adott földrajzi mikrokörnyezetben. Ezután a hiányzó fajokat a félig tarvágott területen pótolni kell. A monitoring itt is fontos feladat. Nagy problémát jelent, hogy az akác nitrogénnel telíti a környezetét, gyomosodást okoz és ezért a természetesebb erdei fajok visszaszorulnak. Az akác ráadásul jól sarjad, így az o˝ shonos fafajok visszatelepítése még sürget˝obb feladatnak tekintend˝o. Az erdei és fekete fenyves elegyítés pedig a ˝ talajt savanyítja. Ezért itt a tulevél eltávolítása is fontos. Lényeges, hogy a nem o˝ shonos fafajok letermelését folyamatosan, kisebb területeken kell ˝ tarvágás, még hagyás foltok esetén is nagy elvégezni, ugyanis a nagy területu 93

EMLA Alapítvány fény- és h˝osokkot okoz, megváltoztatja a rendszer h˝o- és vízháztartását. A ˝ hirtelen mikroklíma változás következtében eltunhetnek értékesebb erdei fajok (növények, ízeltlábúak), amelyek a tájidegen fafajokkal elegyített erd˝okben képesek voltak a túlélésre. A patak mentén lév˝o erd˝ok állapota és mennyisége országos ˝ összehasonlításban gyengének mondható. Hiányoznak a természetszeru, nagyobb összefügg˝o állományok, jellegtelen az aljnövényzet, terjed a zöld juhar és az amerikai k˝oris. Az erd˝otelepítés során azonban figyelni kell ˝ mocsárrét-foltokat (Rákosi-rétek, Rákosliget, arra, hogy a jobb min˝oségu Rákoscsaba-Újtelep és Pécel közti szakasz) meg˝orizzük. A szántók, gyomosabb nedves gyepek (különösen az aranyvessz˝osöd˝ok) erd˝osíthet˝ok. Az erd˝osítés elvileg a patak bármely szakaszán megvalósítható, de különösen a Pécel-Isaszeg közti szakasz rejt még tartalékokat. A Szárítópusztai-halastavak szintén rejtenek még magukban lehet˝oséget az erd˝otelepítésre, de itt a hobbykertek és a különféle telephelyek ezt a tevékenységet behatárolják. A Rákos-patak gödöll˝oi forráságai is alkalmasak lennének erd˝otelepítésre. A Kis-Rákos-patak mentén az akácos, a f˝oág forrásánál a nemesnyáras lecserélend˝o, a Fiók-Rákos-patak mente és forrásának környéke erd˝osítend˝o. Sajnos a patak ágai mentén a zöld juhar és az amerikai k˝oris egyre nagyobb területeket hódít. A löszgyepek cserjésedésében pedig az akác is részt vesz. Az agresszív adventív fajok kiirtandók a területr˝ol. Az irtást - mint minden ˝ elkezdeni, hogy kiirtandó növény esetében - a fels˝o folyásnál célszeru megakadályozzuk az állomány pótlódását. A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy a gyepek kaszálása szükséges a jobb mocsárrétek és franciaperje-rétek fennmaradásához. Ahol ez elmarad spontán nádasodás és a kanadai aranyvessz˝o terjedése indul meg. Ez utóbbi megjelenése szerves anyag feldúsulást is jelezhet. A nádas a helybeliek elmondása szerint nem jellemezte korábban a patak parti gyepeket, így az másodlagosnak tekinthet˝o. Szinte minden egyes löszvölgyben jelen van a cserjésedés problémája. Mivel ˝ állományok megfogyatkoztak, védelmük ezen egykor nagy kiterjedésu kiemelt fontosságú. A galagonya dominálta cserjésedés els˝odleges oka a ˝ legeltetés megszunése. Korábban juhlegelés folyt itt. A cserjéseket több ˝ lenne megbontani, s a juhlegeltetést a területre visszahozni. helyen célszeru Az állomány megállapítása során ügyelni kell arra, hogy a túllegeltetést is elkerüljük. Nagy probléma, hogy a löszvölgyek akáccal is cserjésednek, amit mesterséges telepítések segítettek el˝o. 94

EMLA Alapítvány A természetes löszgyepek ugyan a beszántást túlélték, de az er˝oszakos kiskertes, kertvárosi beépítést már nem. Kopald, Boncsok-hegy, Isaszeg-Öreghegy természetes vegetációjának jó részét így vesztette el. Paradoxnak tartom azt a helyzetet, hogy a tehet˝os budapesti agglomerációban él˝o népesség, aki amúgy is a zsúfoltságból menekül vidékre a szép táj kedvéért, ezzel a tevékenységével saját természeti potenciálját éli fel. A végén a szuburbiába költöz˝o a szép táj helyett csak szomszédja házát bámulhatja. Szerencsés ökológiai és városklimatológiai szempontból az, hogy a patak mentén a Kerepesi úttól a város határáig, majd 1 kilométer széles zöld sáv található Budapest belsejébe ékelten. Ez egyrészt esztétikailag fontos. A helyi lakosság rekreációs céljait szolgálja ez a terület és számtalan jó ˝ természetes él˝ohelyfolt maradt meg (mocsárrétek, fuz-nyár ligetek). E folyosó fenntartása a városklíma szempontjából is fontos. A völgy ugyanis természetes szélcsatornaként funkcionál. Ezért az uralkodó nyugatias szelek a szennyezett belvárosi területek leveg˝ojét e csatornán át el tudják távolítani a város belsejéb˝ol. Ugyanakkor a friss, tiszta leveg˝o, ami a Gödöll˝oi-dombság felöl érkezik beáramolhat a városba. A szélcsatorna fenntartása mérsékli a város felmelegedését, a h˝osziget kialakulását, ezáltal elviselhet˝obbé téve a nyári hónapok h˝omérsékletét. Mindenféle beépítés ezt a szélcsatorna szerepet szünteti meg, amelynek az eredménye a szennyezett leveg˝o megrekedése a bels˝o kerületekben, a szmog-gyakoriság növekedése.A szennyezett leveg˝o, mint kockázati tényez˝o, számos betegség kialakulásában játszik szerepet, így bármilyen beépítés esetén a budapesti lakosság egészségügyi állapotának romlása várható, a légszennyez˝odéshez kapcsolható betegségek körében. A patak maga akár a szocialista-típusú vízügyi megalománia elszomorító példája is lehetne. A "betont minden vízfolyásra" felfogás nemcsak esztétikailag sért˝o, hanem számos egyéb problémát is maga után von. A vízfolyás természetes vízhozamát ismerve a parterózió mértéke eleve kicsi. A patak jelenlegi vízhozama nem indokolja a mai völgymélységet, az mesterséges beavatkozás eredménye (helybeli gazdálkodó szóbeli közlése). A kibetonozott mederben a természetes vegetáció nem tud megtelepedni, a ˝ patakban él˝o mikrogerinctelen faunának pedig az életlehet˝oségei szukülnek be extrém mértékben (az aljzatba járatokat mélyít˝o fajok életlehet˝osége ˝ megszunik). A kibetonozás széls˝oségessé teszi a vízjárást (gyors, hirtelen, nagy magasságú árvizet hosszú, tartós extrém kisvíz követ), ami az amúgy is Magyarországra széls˝oségeket hozó klímaváltozás körülményei közt nem kívánatos.

95

EMLA Alapítvány A betonfal eltávolítását követ˝oen azonban ügyelni kell arra, hogy ne ˝ u ˝ volt az els˝o jussanak az adventív fajok el˝otérbe (pl. Pécelen a japán keseruf betelepül˝o). A Rákos-patak menti kerületek, települések egyedi tájérték katasztere és értékelo˝ elemzése Minden Rákos-patak menti településre illetve kerületre elkészült az egyedi tájérték felmérés önálló dokumentáció (CD-n). Az egyedi tájérték összesít˝o táblázat tartalmazza a felvett 278 tájérték nevét, jelzetét, fényképének számát, típusba sorolását, f˝obb jellemz˝oinek leírását, korát illetve keletkezési id˝opontját, állapotát, a tájvédelmi értékelést és az egyedi tájértékre vonatkozó javaslatokat. Az összesít˝o táblázat alapján készült el a Rákos-patak menti egyedi tájértékek értékelése különböz˝o szempontok szerint. Az egyedi tájértékek nagy részér˝ol fénykép is készült, a fénykép jelzetét a táblázat mutatja, a fényképeket a CD tartalmazza. Az egyedi tájértékek helyét típusonként megkülönböztetve térképen jelöltük. Az 1:25 000-es alaptérképet MapInfo 5.0-as programmal dolgoztuk fel és az egyedi tájértékek helyeit egy fedvényen ábrázoltuk. Ehhez a fedvényhez hozzácsatoltuk az el˝obb már említett egyedi tájérték összesít˝o táblázatot, amely tartalmazza az összes fontos információt a tájértékekr˝ol. ˝ A Rákos-patak vízminosítése és makrogerinctelen faunájának felmérése A felmérés alapján elmondható, hogy a Rákos-patak nincsen túl jó helyzetben, de az sem igaz hogy halott patak lenne. Kevés olyan szakasz van, ahol természetes állapotát idézné, sem az él˝ovilága sem a vízpartja nem hasonlítható a régivel. A neve is arra utal, hogy egykoron rákok éltek a ˝ rákokkal találkozhatunk. vizében, ma csak alacsonyabbrendu A természetes él˝ovilágát csak úgy lehetne visszaállítani, hogy az ökológiai viszonyokat rendezzük, és itt nem elég csak a patakra koncentrálni, hanem az ˝ oterületben kell gondolkozni. Hiába törekszünk például arra, egész vízgyujt˝ hogy a vízbe közvetlen befolyó szennyez˝oket megszüntessük, ha valamelyik mellékágba kommunális szennyez˝odés jut. A Rákos-patak esetében ez ˝ oje elég nagy területu, ˝ és jó néhány nagyon nehéz feladat, hiszen a vízgyujt˝ település és potenciális szennyez˝oforrás is található a térségben. A kémiai min˝oség javulása ráadásul csak egy része a viszonyok megváltozásának, még számos fontos teend˝o van. Ilyen lenne a mederviszonyok visszaállítása, a lebetonozott egyenes szakasz kanyarulatossá tétele, ahol erre van lehet˝oség. Sajnos a belterületi részeken erre már nem sok esély maradt, mert a part ˝ teljesen beépült. A medert heterogénné alakítani, hogy különböz˝o igényu

96

EMLA Alapítvány ˝ állatok is megtalálják életfeltételeiket. Fontos a természetes ártéri jellegu növényzet telepítése a fátlan vegetáció helyett. Ennek fontos szerepe van a patak árnyékolásában, így nem tudnak nagy mennyiségben megtelepedni az eutrofizációt okozó növények és algák. Lényeges szempont, hogy a ˝ mez˝ogazdasági muvelés alatt álló területekt˝ol több 10 m-re legyen a vízpart. A medert˝ol távolabb is legyenek változatos él˝ovilággal rendelkez˝o vizes él˝ohelyek. Az ilyen helyeken rengeteg ritka és védett növény és állat fordul el˝o. Biztosítani kell az ilyen terület vízpótlását, és nem szabad ezeket lecsapolni. Mindezeket úgy kell megvalósítani, hogy az árvízvédelem ne sérüljön. Sokan úgy látják, hogy az ilyen kis vizek nem fontosak, jelentéktelenek, de ezek az emberek arra nem gondolnak, hogy a Rákos-patak és a hozzá hasonló ˝ ojéhez tartoznak, így meghatározzák annak folyók, patakok a Duna vízgyujt˝ min˝oségét, a Duna min˝osége pedig sok nagyváros, pl. Budapest ivóvizének min˝oségét.

Környezetvédelmi és régiófejlesztési problémák a cianid-szennyezés kapcsán a Tisza-tó térségében (2000-2001) Az EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására a 2000/01-es tanévben is meghirdette multidiszciplináris kutatási programját, amelynek témája a cianid-szennyezés okozta, valamint az egyéb környezetvédelmi problémák a Tisza-tó térségében. Azért választottuk a Tisza-tavat, mert a kialakítás körülményeir˝ol, a térség környezeti állapotáról és az akkor aktuális területhasználati problémákról az 1998-as EMLA programban készült egy átfogó tanulmány. Ezért nemcsak a szennyezés hatásaival kapcsolatban készültek saját vizsgálatokra is alapozott kutatások, hanem a régiófejlesztés és a környezetvédelem kapcsolatrendszerében is. A programban hidrogeológus - mérnökgeológus - környezeti eljárástechnika, jogász, közgazdász - településgazdász, környezetmérnök, tájépítész mérnök, földrajz tanár - tájvéd˝o- és területfejleszt˝o szakgeográfus, környezetmenedzsment, biológia - környezetvédelem, mikrobiológus hallgatók vettek részt. A program során kiemelked˝o szerepet töltött be a terepi munka. A mikrobiológiai és vízkémiai mintavételek a kérd˝oíves felmérések a szennyezés hatásainak a felmérését célozták meg, a tájérték kataszter, a 97

EMLA Alapítvány további környezetvédelmi és turisztikai célú kérd˝oívek, az önkormányzatok felkeresése, a kockázatelemzés elkészítése pedig a térség környezeti állapotának a felméréséhez adott új, csak terepi munkával beszerezhet˝o ˝ adatokat. A terepmunka során gyujtött adatokat fotódokumentáció egészíti ki. Jelen esetben a cianid – és a nehézfém – szennyezést tekinthetjük azon hatótényez˝oknek, amelyek a környezeti elemek (felszíni, felszín alatti vizek, alapk˝ozet, talaj, él˝ovilág stb.) állapotváltozásának okaként tekinthet˝ok. A környezeti hatások értékelését, mint min˝osítést el kell végeznünk, négy f˝o szempont alapján: egészségügyi szempontból, ökológiai szempontból, településkörnyezeti szempontból, tájhasználati szempontból. A munka célja egyrészt, hogy összefoglalja a román állam területér˝ol érkez˝o, súlyosan mérgez˝o cianid-szennyezés folyamatát, legfontosabb hatásait az ˝ ˝ felmérések, valamint a saját összegyujtött irodalom, az intézményi szintu vizsgálatok alapján. A probléma nemzetközi mivolta és súlyossága miatt ˝ lehet az EU tagállamai számára, ezért kiemelten kezelése precedens értéku kezeltük a kialakult helyzetben alkalmazható jogi eszközöket, pontosabban alkalmazhatóságuk nehézségeire hívtuk fel a figyelmet. A cianid-szennyezés hatásain túlmen˝oen az 1997-es EMLA program keretén belül elkészített dolgozatra alapozva, a figyelem középpontjába került térségben, újabb környezetvédelmi és térségfejlesztési vizsgálatokat végeztünk. A fejlett nyugati államokban a cianidos aranymosást használó technológiák tiltottak, de a fejletlenebb államokban (Kelet-Európában, a harmadik világ országaiban) a gyengébb szabályozásból kifolyólag ma is igen nagy számban használják, s˝ot még fejlett és tiszta eljárásoknak is számítanak. ˝ A cianid-szennyezés hatásai a Tisza és a tározó élovilágára Az összes elvégzett cianid és nehézfém vizsgálat eredményeit összevetve, az ezekb˝ol számított anyagmérlegek alapján elmondhatjuk, hogy úgy a cianid, mint a kapcsolódó nehézfémek gyakorlatilag teljes mennyiségben elhagyták ˝ Magyarország területét. A kiülepedés és visszamaradás valószínusége ˝ minimális mértékure csökkent. A folyón végigvonuló cianid-szennyezés ˝ növény és állatvilágban, mint a azonban mind az alacsonyabb rendu halállományban és az egész vízi ökológia rendszerben igen súlyos és nehezen felmérhet˝o károkat okozott. A tározó folyóvízi szakaszán a ciánszennyezés komoly környezeti katasztrófát okozott, ugyanakkor a csökkentett üzemszinten lév˝o tározótér vízi él˝ovilága érintetlen maradt. A Tisza-tó vízfelületének 93%-a nem szennyez˝odött, az értékes él˝ovilág nem károsodott, amit a Tisza kiskörei duzzasztott szakaszán – Kisköre felvíz 98

EMLA Alapítvány - Tiszafüred között – a Kis-Tiszán a Sarudi medencében és a Poroszlói medencében elvégzett vizsgálatok igazoltak. A Szamoson, valamint a Tisza Tiszalök feletti szakaszán (a Szamos torkolatig) a teljes halállomány elpusztult. A Tisza teljes hosszán a fajok száma jelenleg 68, a cianid-mérgezés által érintett hazai részeken 59. A nagy tömegben elpusztult halak jelent˝os részben Európában nem o˝ shonos, tájidegen növényev˝o fajokból állnak. Önkéntesek egyetlen óra alatt 33 halfaj tetemeit halászták ki a Tisza-tóból, amelyek száma kés˝obb tovább n˝ott. Az ezen a ˝ szakaszokon összegyujtött elpusztult halak összes tömege elérte a 130 tonnát. A gerinctelenek és planktonikus szervezetek körében a cianid-szennyezés hatására legérzékenyebben reagáló csoportok a rákok voltak, és az árvaszúnyog lárvák, ahol mintegy 50%-os pusztulás volt tapasztalható ˝ férgek és a vízi az egyes szelvényekben. Ezen kívül a vízi kevéssertéju ˝ pusztulása volt megfigyelhet˝o az egyes rovarok közül a tegzesek kismértéku szelvényekben. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a Tisza és a Szamos makroszkópikus él˝ovilágának jelent˝os része túlélte a cianid-szennyezést. Megállapítható, hogy a cianid szennyezés a Szamoson és a Tisza érintett szakaszán a planktonikus él˝olények nagy részének a pusztulását eredményezte. A víztér benépesülése a szennyez˝o hullám levonulása után néhány nappal megkezd˝odött és azt követ˝oen kialakult az évszakra jellemz˝o plankton állomány. A folyópartok talaja a cianidos hullám érkezése el˝ott telít˝odött vízzel, ezért a ˝ méreg nem járta át a hullámtéri fuz-nyár ligeterd˝ok talaját. A vízparti fák kimosott gyökérzete közvetlenül érintkezett a cianidos oldattal. A hidrobiológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a Tisza újranépesedése folyamatosan történik, él˝ovilágának alakulása a természeti törvényeknek megfelel˝oen zajlik le. A Tisza vízmin˝osége jó, üdülésre kiváló, de a folyó ökológiai rendszere labilis. A vizsgálatok alapján a bakterio- fito- és zooplankton állomány, ugyan jelent˝osen sérült a szennyez˝o-csóvában, de viszonylag rövid id˝o alatt képes volt regenerálódni. A mikroba közösségek, az alga és zooplankton, a fenékfauna és a halállomány fajösszetételének nyomon követése azonban további hosszú távú vizsgálatokat igényel. A szennyezés hatása az idegenforgalomra és a lakosság reakciói A szennyezés nem érte ugyan közvetlenül a Tisza-tó vizét, a katasztrófa óriási magyar és külföldi sajtóvisszhangja következtében a turistaforgalom jóval az el˝oz˝o évek alatti szintre süllyedt. A Tisza-tó turizmusának sajátos jellemz˝oje a belföldi kereslet országos átlagot messze meghaladó aránya 99

EMLA Alapítvány a forgalomban.Míg 1999-ben az összes vendég 16,24 százalékát adták a külföldiek, addig 2000-ben már csak mindössze 2,57 százalékát.A vendégforgalom csökkenése (els˝osorban magyarok) már 1999-ben elkezd˝odött, de 2000-ben tovább romlott a helyzet. A cianid-szennyezés éppen a Tisza-tavi idegenforgalom lefelé ível˝o periódusában következett be. A szennyezés hatásainak felmérésére a helyi lakosság körében egy kérd˝oívet állítottunk össze, amelyet 91 személy válaszai alapján töltöttük ki. A ˝ válaszadókat 9 településen véletlenszeruen választottuk ki. Legtöbben úgy vélik a Tisza-tavat igen sok turista keresi fel, s csupán a megkérdezettek 12%-a gondolta úgy, hogy alig látogatott a tó. A válaszadók majdnem fele ˝ volt a cianid- és nehézfém-szennyezés gondolta azt, hogy igen nagy mértéku káros hatása a tározó természeti értékeire. A megkérdezetteknek csupán 17%-a ítélte meg viszonylag reálisan a történtek hatását. Ezek 75%-a tiszafüredi lakos. A megkérdezettek 84%-a aggasztónak tartja a szennyezést követ˝o forgalom visszaesést. A szennyezéssel kapcsolatos jogi tények A cianid-szennyezés következményei miatt felmerül˝o környezet-védelemi szempontok szétfeszítik a polgári jogintézmény kereteit, mert olyan természeti rendszer károsodott, amelyet nem ismerünk pontosan, így nyilvánvaló, hogy a kár mértéke nem meghatározható; de az még így is megállapítható: a kár olyan hatalmas, hogy a károkozó egyedül nem tudja viselni azokat (még akkor sem, ha erre hajlandó lenne). Külön érdekessége az esetnek, hogy láthatóvá, kézzel foghatóvá vált általa a polgári jog és a környezetvédelem, környezeti jog viszonya. A környezeti jogot ugyanis a hagyományos jogrendszerbeli megközelítés alapján nem lehet a többi jogágtól elkülöníteni, hiszen nem egy külön jogág, hanem egy funkcionális jogterület. Ezen szempontok alapján a cianid-szennyezésnek, mint környezeti jogi problémának a kezelésében a tényállás ismeretében sor kerülhet a probléma jogi elemzésére, melynek els˝o lépése, a jogág, jogviszony, majd ezt követi releváns jogi tények meghatározása. A magyar állam és a károkozó vállalat közötti jogviszony alapjai a veszélyes üzemb˝ol ered˝o károkozásért fennálló felel˝osség, a kárelhárítás, a kárenyhítés és az egyéb felel˝osségi formák között találhatók. A tanulmány jogi részében vizsgáltuk még az alábbi témaköröket: •

a felel˝osség kiment˝o jellege – az Aurul vállalat védekezése

100

EMLA Alapítvány a magyar természetes, ill. jogi személyek és a károkozó vállalat közötti jogviszony •

a magyar állam és a román állam közötti jogviszony, a nemzetközi jogi felel˝osség •

• a nemzetközi jogsértés objektív oldala, a megengedett tevékenységb˝ ol származó kár •

a nemzetközi jogsértés szubjektív oldala

A térség hulladékgazdálkodása és szennyvízkezelése A jelenlegi helyzet felméréséhez interjú, terepi szemrevételezés, légifotók és az önkormányzatok által kitöltött adatlapok álltak rendelkezésünkre. Általánosságban elmondható, hogy a térség hulladékgazdálkodása olyan, mint az ország hasonló gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkez˝o ˝ területein. Önkormányzati oldalról az anyagi források szukössége, lakossági oldalról pedig a helytelen magatartás jellemzi. A régióban keletkez˝o hulladék tetemes részét a lakosság termeli. A térségben a keletkezett veszélyes hulladék mennyisége elenyész˝o. Gyakorlatilag a Tisza-tó mentén egyetlen településnek sincs elfogadható, környezetvédelmi elvárásokhoz igazodó hulladéklerakója. A meglév˝o lerakók valahol a falu-város határában található ˝ szilárd szemétgödrök (gyakran f˝oközlekedési út mellett), ahol az összegyult hulladékot id˝oközönként elégetik. A cselekvés-orientált kockázat értékelési eljárásunk 4 adatforrásból táplálkozik: a szennyezett helyre és annak veszélyes anyagaira, a szennyezés terjedésére, a humán expozícióra, az egészségi következményekre vonatkozó ˝ ismeretekb˝ol. A hulladéklerakók relatív veszélyessége nagyon sokszínu ˝ volt, azaz a borzalmas állapotoktól kezdve a turhet˝ o (néhol kifejezetten kielégít˝o) állapotokig mindent megtalálhattunk a Tisza-tó környékén. Egyes településeken (pl.: Tiszafüred, Abádszalók, Poroszló), a turizmus számottev˝o mértékben megemeli az évente keletkezett hulladék mennyiségét. A hulladékgazdálkodás jelent˝os problémát okoz a térségben. Ami a szennyvízkezelést illeti, a Tisza-tó környékén nagyobb koncentrált szennyez˝o nincs, amely a felszíni vízre hatna. Azonban a mez˝ogazdaságból ered˝o kemikáliák hatása több komponensnél is érzékelhet˝o min˝oségi változásokat mutatott. Gondot okoz a csatornázás és szennyvízkezelés elmaradottsága. 2000-ben több településen elindult a csatornázási munka. Jelenleg, a környezetvédelmi el˝oírásoknak megfelel˝oen a Tisza-tóba közvetlenül nem kerül szennyvíz. A települések szövetsége 1993-ban kidolgozta a Tisza-tavi régió szennyvízkezelési tervét, amelyben – a 101

EMLA Alapítvány regionalitás elve mellett – a tó maximális vízvédelme, valamint a rendszer fokozatos kiépítése és üzembe helyezése kiemelt szempontok voltak. Jelenleg a szippantott szennyvíz többsége a szeméttelepekre kerül, a település lakott területéhez közel. Vízkémiai vizsgálatok A mintákat négy alkalommal vettük 2000 novemberét˝ol - 2001 áprilisáig terjed˝o intervallumban. Összefoglalóan a vízmin˝oségre nézve az alábbiakat állapíthatjuk meg. A pH esetében az összes minta I. osztályú min˝osítést kapott bár a határértéken belül er˝os szórást mutatott. A vas-koncentráció esetében a minták I. osztályúak, elvétve fordul el˝o egy-két II. osztályú érték. Az ammóniumion-koncentráció szintén túlnyomó többségében I. osztályú, az ortofoszfáthoz hasonlóan szintén a poroszlói decemberi és februári mintában kaptunk III. osztályú értékeket. Az ammóniumion ˝ is a mez˝ogazdasági szférából származik, a mutrágyákból illetve az állattenyésztésb˝ol. A nitrit-koncentráció túlnyomórészt II. illetve III. osztályú (az utóbbi dominanciájával). A nitrát-tartalom esetében a minták dönt˝o többségükben I. és II. osztályúak, az utóbbi túlsúlyával. Az ortofoszfát esetében a minták er˝os szórást mutatnak. A III. osztály dominál, de az I. és az V. osztály is jelent˝os. Javaslatok A Tisza-vidéket komplex módon kell kezelni, az itteni kistérségek területfejlesztési koncepcióit össze kell hangolni. A terület nagyfokú szennyezés-érzékenysége miatt a Tisza-tó térségében a mez˝ogazdasági és ipari tevékenységeket a környezet megóvása érdekében fokozott környezetvédelmi központú gondolkodással, technológiákkal lehet a továbbiakban folytatni. Az antropogén tevékenységekb˝ol ered˝o potenciális veszélyforrásokat (szennyvíz tisztítás nélküli folyóba vezetése) meg kell szüntetni, az ISPA Programban kialakítandó szigetelt, központi hulladéklerakó megépítése elengedhetetlenül fontos lenne. ˝ A szervezetek közötti együttmuködés, kölcsönös megismerés, szakmai felkészültség mind felszínre kerültek, ill. esetenként az események közepette meger˝osödtek. A Környezetvédelmi Felügyel˝oségek között a rendkívüli vízszennyezések kezelése terén talán soha nem volt ilyen egyetértés, ˝ ˝ o területén együttmuködés és kölcsönös tájékoztatás. A Tisza vízgyujt˝ érintett összes ország érdekében állna egy közös környezetvédelmi program elfogadása és betartása. Egy hatékony védelmi rendszernek els˝osorban a

102

EMLA Alapítvány környezetterhel˝o tevékenység létrehozásának fázisában kell államilag ˝ ˝ muködnie, amelyet a muködés során egy „önkéntesen kötelez˝o” vállalati környezeti teljesítményt értékel˝o-min˝osít˝o rendszernek kell kiegészíteni, ahol az állami tevékenységnek csak ennek az ellen˝orzésére kell kiterjednie. A védelmi rendszernek csak akkor van értelme, ha minden környezeti elemet figyelembe vesz. A védelmi rendszer létrehozása az állam számára kétirányú kötelezettséget jelent. Egyrészt jogalkotási kötelezettség, másrészt operatív ill. finanszírozási kötelezettséget. Az egészet ki kell egészíteni egy a nemzetközi el˝oírásoknak megfelel˝oen akkreditált monitoring-rendszernek. A védelmi rendszer célja a megel˝ozés elvének érvényre juttatása, amely a szennyezés forrásánál való fellépést jelenti. Egy kötelez˝o felel˝osségbiztosítás segítségével legalább a káresemény miatt bekövetkez˝o negatív hatások csökkenthet˝ok a részleges reparáció által. A környezetvédelem az egyén tudatában kezd˝odik. Ha azt kell˝o mértékben áthatja, meghatározza magatartását, azzal a környezeti károk jelent˝os része ˝ a környezet megel˝ozhet˝o. A tudatformálás fontossága tehát egyenértéku védelmét szolgáló egyéb, konkrét intézkedésekkel. N˝o az információ iránti igény és ezzel összefüggésben annak szükségessége is, hogy a legszélesebb ˝ tudatformálással ébresszük fel az ember egyéni felel˝osségét, így köru mozgósítva azt az aktív védelem érdekében.

103

EMLA Alapítvány

104

Az EMLA Regionális Központjai és Közérdeku˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata Az EMLA tevékenységében, mind az ügyek, projektek vagy éppen a tagjaink, diákjaink által végzett tudományos kutató munka során sokszor felmerült az igény, hogy tegyük lehet˝ové ezekben a tevékenységekben a részvételt egy szélesebb kör számára. Ezt az igényt szolgálják az EMLA Regionális ˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata. Központjai és Közérdeku

EMLA Regionális Központok Az EMLA egyesület tagsága a megalakulást követ˝oen hetven f˝o volt, és ez a szám néhány év elérte a százat. A taglétszám nagyságrendekkel való növelése ˝ soha nem volt célkituzés az egyesület vezetése számára. Azt viszont igen fontosnak tartották, hogy a szakma változásával összhangban a tagságban is megjelenjenek az újonnan végzett szakemberek, azok a fiatalok, akik komolyan érdekl˝odnek a környezeti kérdések iránt. Az elnökség 2001 o˝ szén fogadta el a terveket, amelyek alapján több egyetemi városban alakultak meg az EMLA regionális központjai.

Budapest A Budapesti tagozat 2001. o˝ szén alakult. Az alakuló ülésen dr. Szlávik János elnök és dr. Füle Miklós titkár koordinálásával részben a szóba jöhet˝o és megszólítandó tagok körét próbáltuk felmérni, másrészt a résztvev˝ok ˝ javaslatait gyujtöttük össze annak érdekében, hogy a kés˝obbi rendezvények megfeleljenek a tagság elvárásainak. 2001. decemberében dr. Frigyer Attila, a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság ügyvezet˝o igazgatója és dr. Valkó László, a BMGE Környezetgazdaságtan Tanszék egyetemi docense tartott el˝oadást az ún. öko-labelling, a környezeti védjegyek hazai alkalmazhatóságáról. A közel ötven f˝os hallgatóság a témakör praktikus kérdéseire volt kíváncsi (milyen termékcsoportra alkalmazzák Magyarországon a védjegyet, mennyibe kerül

105

Az EMLA Regionális Központjai és Közérdeku ˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata a használat, miért éri meg a cégeknek, stb), az el˝oadók a tervezett id˝ot messze meghaladva beszélgettek a résztvev˝okkel. 2002. márciusában dr. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a társadalmi fejl˝odés, benne a környezethez való viszony stratégiai kérdéseit vette sorra. Elgondolkoztató elemzést adott olyan kérdésekr˝ol, mint az angolszász típusú fogyasztási modell válsága, illetve a fenntartható fejl˝odés reális esélyei. A hallgatók hosszan elid˝oztek a magyar társadalmi rétegz˝odés olyan kényes problémáinál, mint a véglegesen leszakadó rétegek köre, a fogyasztás befolyásolhatóságának kérdései. 2002. októberében dr. Bulla Miklós, az Országos Környezetvédelmi Tanács F˝otitkára a Johannesburg-i Föld csúcson szerzett személyes impresszióit osztotta meg a hallgatósággal. A beszélgetés szinte szerves folytatása volt az el˝oz˝o rendezvénynek, hiszen a nemzetközi találkozó a várakozásokhoz képest sovány eredményeket hozott a környezeti folyamatok hatásos pozitív befolyásolását illet˝oen. Így a korábbi el˝oadáson tárgyalt stratégiai változások váratnak magukra. Az EMLA Budapesti Tagozata 2002. november 21-én látogatást szervezett ˝ a Mátrai Er˝omube. Célunk az volt, hogy a f˝oleg egyetemi hallgatókból álló ˝ el˝oadásokon túl közvetlen tagság a Tagozat által rendezett elméleti jellegu tapasztalat útján szerezzen ismereteket a hazai környezeti problémákról, ˝ menedzsmentje az utóbbi években illetve azok megoldásáról. A Mátrai Er˝omu látványosan sokat tett a vállalat okozta szennyezések csökkentése érdekében, ezért választottuk az Rt-t látogatásunk céljául. Els˝o programunk a detki átjátszó állomás megtekintése volt, ahol az állomás ˝ vezet˝oje tájékoztatást adott a magyar energiaszállító hálózat muködésér˝ ol, illetve bemutatta a telepen jelentkez˝o szennyezések kezelési módjait. ˝ Valaska József vezérigazgató úrral történt egyeztetés alapján a Mátrai Er˝omu ˝ muszaki kérdésekért felel˝os f˝oosztályvezet˝oje, a vállalat környezetvédelmi felel˝ose és a kéntelenít˝ot üzemeltet˝o részleg vezet˝oje igen színvonalas, ˝ történetét és jelenlegi multimédiás el˝oadást tartottak, bemutatva az Er˝omu szerepét a hazai villamos áram termelésben. Képet kaptunk a korábbi szennyezések visszaszorítására tett intézkedésekr˝ol, els˝osorban a 2000. októberében 12 milliárd Ft-os költséggel üzembe helyezett kéntelenít˝o ˝ muködésér˝ ol. Az érdekes tájékoztató után a látogatók kérdeztek. ˝ otoronyba telepített kéntelenít˝ot, a A helyszíni bejáráson megnéztük a hut˝ melléktermékként keletkez˝o gipsz tárolására szolgáló raktárt, a 7-10 napi ˝ oanyag készletet. tartalékként tárolt fut˝

106

Az EMLA Regionális Központjai és Közérdeku ˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata Az üzemi étkezdében felszolgált ebéd után kísér˝ovel bemutatták a külszíni fejtést, illetve egyes rekultivált területeket. 2002. novemberében dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus rendkívül színvonalas el˝oadást tartott a B˝os Nagymaros-i kérdéskör technikai hátterér˝ol, illetve a szlovák féllel folytatott tárgyalások publikus részleteir˝ol. Mint a magyar tárgyaló fél szóviv˝oje sok apró, nem ismert részlettel szolgált a le nem zárt folyamatról. Kiderült, lassan feln˝o egy új generáció, amelynek a kérdéskör egyáltalán nem lerágott csont, ellenkez˝oleg, a hazai vízgazdálkodás egy igen sebezhet˝o része intenzív érdekl˝odést vált ki a fiatal korosztálynál

˝ Gyor Fontos dátum az EMLA történetében 2003. március 5. Ezen a napon alakult meg az Egyesület els˝o vidéki tagozata Gy˝orött. 2002. március 5-én a Gy˝or Megyei Jogú Város Önkormányzata közösen az EMLA-val egy szakmai konferenciát szervezett a Városháza Dísztermében ,"Az önkormányzat szerepe a környezetvédelemben" címmel. A konferencia ˝ el˝oadások napirendjében érdekes témák és magas szakmai szintu szerepeltek: A környezetvédelem helyi programjai (Dr. Bulla Miklós) Aktuális kérdések a jogszabályváltozások tükrében (Dr.Bándi Gyula) Környezeti demokrácia Magyarországon (Dr. Fülöp Sándor) ˝ Lakossági attitudök a környezeti problémák kezelésében (Dr. Szalay Zoltán) A Környezetvédelmi Iroda szerepe a települési környezetvédelem ügyeiben (Szekeres György) Az EMLA Egyesület munkája, legjelent˝osebb projektjei (Márkus Eszter) A téma nemcsak a gy˝ori szakembereket vonzotta, hanem szép számmal jelentek meg a Széchenyi István Egyetem oktatói és hallgatói közül is, valamint a környez˝o települések polgármesteri hivatalaiból és a környezetvédelmi, természetvédelmi témákkal foglalkozó civil szervezetek képvisel˝oi köréb˝ol is. A szakmai program szünetében a helyi sajtó képvisel˝oi el˝ott az EMLA Egyesület is lehet˝oséget kapott arra, hogy tevékenységét, programját ismertesse egy sajtótájékoztató keretében. A konferenciáról és az Egyesület 107

Az EMLA Regionális Központjai és Közérdeku ˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata ˝ megyei napilap a következ˝o napon bemutatkozásáról a "Kisalföld" címu jelentette meg beszámolóját. A konferencia zárásaként és az EMLA bemutatására, majd kötetlen beszélgetésre került sor. Mint kiderült, az Egyesület több helyi ügyben is vállalt már jogi képviseletet, így nem ismeretlen tevékenysége a gy˝oriek el˝ott, illetve a más helyi civil szervezetekkel. Nagyon sok érdekl˝od˝o vitt el az Egyesületr˝ol szóló írásos tájékoztatót és belépési nyilatkozatot. Ennek köszönhet˝oen f˝oként az egyetemi hallgatók körében megn˝ott az érdekl˝odés az EMLA tevékenysége iránt. A Széchenyi István Egyetemen már több éve folyik környezetvédelmi mérnökök oktatása Dr. Bulla Miklós, az EMLA elnökségi tagjának irányításával. Minden évfolyamban vannak olyan lelkes hallgatók, akik vállalnak a civil szervezetekben is feladatokat. Jelenleg leginkább az EMLA kiadványai, honlapja iránt mutatkozik érdekl˝odés ˝ az egyetemisták részér˝ol. Úgy tunik, hogy a környezetmérnök hallgatók és a tanszék oktatói mellett a tervezett környezetvédelmi jogi speciálkollégium beindítása kapcsán sikerül bevonni a helyi tagozat munkájába az egyetem jogászhallgatóit is. A tervek szerint 2004 után rendszeres id˝oközökben tartunk egyesületi üléseket, ahol az éppen aktuális nemzetközi (Európai Uniós) illetve országos témák mellett, szeretnénk a helyi környezetvédelmi kérdéseket is megvitetni

Debrecen Az EMLA Debreceni Regionális Központ 2002 áprilisában alakult meg, tevékenységével els˝osorban Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéket célozva meg. Az els˝o év munkájának homlokterében a tudományos és szakmai ismeretterjesztés, illetve a régió környezetvédelmi szakembereivel és környezethasználó vállalkozásaival való kapcsolatteremtés állt. 2002. április 12-én A gazdasági szabályozóeszközök szerepe a környezetvédelemben, különös tekintettel a termékjelölésre címmel megrendezett konferencián els˝osorban egyetemi oktatók és hallgatók vettek részt, nem csak a régióból. A 2002. november 28-i konferencia "Az egységes környezethasználati engedély (IPPC) a gyakorlatban" címet viselte. Ezen a szakmai tanácskozáson többnyire a régió érintett vállalkozásainak vezet˝oi, környezetvédelmi szakemberei vettek részt érdekl˝od˝oként.

108

Az EMLA Regionális Központjai és Közérdeku ˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata, debreceni ˝ kötet tartalmazza konferenciák I., (Lícium-Art, Debrecen, 2003) címu a regionális központ keretében szervezett konferenciák el˝oadásait és a résztvev˝ok névsorát.

Az EMLA Közérdeku˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata Az elmúlt 10 évben azt tapasztaltuk, hogy a Magyarországon dolgozó ˝ környezetvédelmi jogi muhelyek, ˝ közérdeku azaz az EMLÁ-n kívül a gy˝ori Reflex Környezetvéd˝o Egyesület és újabban a Miskolci Holocén Egyesület megfelel˝o jogi segítséggel, illet˝oleg a jogásszal nem is rendelkez˝o többi nagyobb társadalmi szerv a felmerül˝o környezetjogi ügyeket maradéktalanul el tudják látni. Mégis joggal lehet hiányérzetünk, hiszen a nyugati országokban már természetesnek számít az, hogy az ügyvédek id˝onként ˝ munkát is vállalnak, mintegy ezzel hálálva meg a társadalomnak közérdeku azt, hogy több tekintetben is kivételezett szerephez juttatta o˝ ket. Mindezek miatt 2000-ben az EMLA elnöksége elhatározta, hogy tapasztalt, ˝ Környezetvédelmi sikeres jogászokból megalakítja az EMLA Közérdeku Jogász Hálózatát. Els˝osorban Bándi tanár úr posztgraduális környezetjogi képzésének végz˝os hallgatóit kerestük meg, akik közül 14-en elfogadták felkérésünket. Budapesten kívül Nyíregyházán, Kecskeméten, Pécsett, Miskolcon, Nagykanizsán, Dorogon, Gy˝orött és Lentiben állnak rendelkezésre kollégáink, akikhez az elmúlt években számos, környezetvédelmi ügyet közvetítettünk. Ezek az ügyek általában az ügyvédek lakóhelyéhez közel es˝o, praxisukban egyébként ritkán el˝oforduló környezetvédelmi problémákról szólnak, amelyek megoldásához összetett államigazgatási és polgári jogi els˝osorban szomszédjogi eszközöket használnak fel. Kiemelked˝oen nagy számú ügyet dolgozott fel dr. Sulyok Ágnes Budapesten és dr. Sándor Bernadette Dorogon, a helyi ˝ környezetvédelmi egyesülettel együttmuködve. A jogász hálózat tagjainak eddig két alkalommal rendeztünk szakmai találkozót. El˝oször 2001. június 7-én, Budapesten ültünk össze 8 résztvev˝ovel. Ekkor állapodtunk meg az ügyvállalási elveinkr˝ol, az EMLA közvetít˝o és konzultációs feladatairól. Felhasználtuk ugyanakkor az alkalmat egy élénk szakmai tapasztalatcserére is, amit a második, 2002. június 29-30-án Sarlóspusztán tartott találkozónk f˝o programjává tettünk. Az ezen a 109

Az EMLA Regionális Központjai és Közérdeku ˝ Környezetvédelmi Jogász Hálózata találkozón részt vett 7 hálózat-tag legtöbbje már a hálózaton keresztül kapott ügyeinek a tapasztalatairól is be tudott számolni. Ezen az ülésen els˝osorban a veszélyes hulladékos ügyekkel, a bányászati tevékenység környezetvédelmi vonatkozásaival és a környezetvédelemhez kapcsolódó személyiségvédelmi perek tapasztalataival foglalkoztunk.

110

NOSZA! Civilek a civil jogokért Az EMLA Egyesület jogászai által felhalmozott tapasztalatoknak van egy olyan része, amelyet nem csak a környezetvédelemben érdekelt civil szervezetek tudnak hasznosítani: a nonprofit jogban szerzett ismeretek és jártasság. A nonprofit jog ugyan nem önálló része a jognak, mégis közel hatvanezer szervezetet érint Magyarországon. A témakör régóta adott volt, a kapcsolódó problémák gyakran éget˝oek, mégsem indult ezen a téren átfogó és következetes szakért˝oi munka hosszabb távon. A „Nonprofit Szektor Analízis” (NOSZA) program azzal a céllal kezd˝odött el, hogy a civil szervezeteket érint˝o szabályozási környezetet fejlessze és olyan kommunikációs csatornákat alakítson ki, amelyek a hatékony érdekérvényesítést el˝osegítik. Ezt a programot a Charles Stewart Mott Foundation megkeresése nyomán, az o˝ támogatásukkal dolgoztuk ki és indítottuk el. Az els˝o év eredményei alapján az alapítvány további két éves támogatásáról biztosította a programot. Támogatást nyert a NOSZA még a Soros Alapítványtól és a Miniszterelnöki Hivataltól is. A program módszertani felépítése a következ˝o: 1. Állapotfelmér˝o, problémacentrikus kutatáson alapulva összefoglaló elemzés készítése ˝ megvitatása 2. A kutatási eredmények szélesköru 3. Szakmai, szakért˝oi hálózat és kapcsolatok kialakítása 4. Szakmai programok, kezdeményezések szervezése 5. Tájékoztatás, kommunikációs feladatok Az elemz˝o munka 2001. októberében indult meg egy ötszáz szervezetre kiterjed˝o kérd˝oíves kutatással, melyet több résztanulmány elkészítése követett. Az EU gyakorlat elemzése, Visegrádi országok gyakorlatának összehasonlítása, a Közhasznú törvény és a gazdasági szabályozók elemzése mind a kutatási programot vezet˝o Nonprofit Kutatócsoport felkérésére készült az EMLA számára. Az ötszáz szervezet interjúján alapuló kérd˝oíves felmérés összefoglalója 2002 januárra készült el. A NOSZA munkacsoportja ezután azt a döntést hozta, hogy további, tevékenységi ágazat szerinti tanulmányokat (gyermek-szervezetek, ifjúsági ágazat, környezetvédelem, fogyatékügy) készíttet, és felkérte a Jogismeret Alapítványt a kutatásokat összegz˝o könyv megírására. A könyv szerkesztése 2002 májusában zárult, 111

NOSZA! Civilek a civil jogokért amely azóta olvasható és letölthet˝o a NOSZA (http://www.emla.hu/nosza/) honlapról. A nonprofit szabályozás éget˝o problémáival a NOSZA könyv nyomtatásban 2002 o˝ szén jelent meg kétezer példányban. A terjesztés során eljutott több mint ezer civil szervezethez, szakemberekhez, minden fels˝ofokú oktatási ˝ intézmény könyvtárába, valamint a minisztériumoknak és az Országgyulés Társadalmi Szervezetek Bizottság tagjainak. A könyv nagy sikerét részben magyarázza, hogy els˝o négy fejezete alapos és átfogó nonprofit elemzést ad a hazai civil szektorról. Ötödik fejezete részletesen, témákra bontva tárgyalja a kutatásban és a kérd˝oíves felmérésben feltárt problémákat. Ezek a problémák gyakran átfedésben vannak egymással, és a problémák súlya sem egyforma. Nagy vonalakban a következ˝okben foglalhatók össze az eredmények, amelyekb˝ol körvonalazódik, hogy a nonprofit szabályozás szinte minden területe korrekcióra szorul. A szabályozási környezet... pontatlan, definiálatlan fogalmakat használ,pontatlan, definiálatlan fogalmakat használ, •

˝ • hiányos: nem terjed ki a szervezetek teljes „élettartamára” – a megszunés nincs kell˝oen szabályozva, hiányos: nem terjed ki a szervezetek teljes ˝ „élettartamára” – a megszunés nincs kell˝oen szabályozva, • differenciálatlan: a civil szervezetek többségét jelent˝ o, évi pár-százezer ˝ és a nagy, évi több tízmillióval gazdálkodó szervezetek forintos bevételu között nincs kell˝o különbségtétel,differenciálatlan: a civil szervezetek ˝ és a nagy, évi több többségét jelent˝o, évi pár-százezer forintos bevételu tízmillióval gazdálkodó szervezetek között nincs kell˝o különbségtétel • nem garantálja az átláthatóságot: állami pénzek és állami funkciók a „harmadik” szektorban – nagyobb nyilvánosság és néhol szigorítások is szükségesek, hogy az állami nonprofit szektort el lehessen választani a civil nonprofit szektortól,nem garantálja az átláthatóságot: állami pénzek és állami funkciók a „harmadik” szektorban – nagyobb nyilvánosság és néhol szigorítások is szükségesek, hogy az állami nonprofit szektort el lehessen választani a civil nonprofit szektortól, • ellentmondásos, nem konzisztens: megyénként eltér˝ o joggyakorlat a bíróságokon és az APEH-nél,ellentmondásos, nem konzisztens: megyénként eltér˝o joggyakorlat a bíróságokon és az APEH-nél,

112

NOSZA! Civilek a civil jogokért nem kell˝oen ösztönz˝o: például a civileknek juttatott adományok után a maximum leírható támogatás értékhatára 1997 óta változatlan (évi ötvenezer forint), nem kell˝oen ösztönz˝o: például a civileknek juttatott adományok után a maximum leírható támogatás értékhatára 1997 óta változatlan (évi ötvenezer forint), •

• nem ad garanciát a civilek bevonására a döntéshozatalba: az alkotmány erre vonatkozó részének és a jogalkotásról szóló törvénynek nincsen minden területen végrehajtási garanciája. Nem ad garanciát a civilek bevonására a döntéshozatalba: az alkotmány erre vonatkozó részének és a jogalkotásról szóló törvénynek nincsen minden területen végrehajtási garanciája.

A könyv utolsó fejezete megoldási javaslatokat foglal össze, mintegy programot kínálva a jogalkotóknak... „Rangsor” ˝ A könyv publikálása után a NOSZA munkacsoport és több nagytekintélyu országos civil szervezet képvisel˝oje találkozott, hogy els˝oként vitassa meg a NOSZA alapján felszínre került problémákat és javaslatokat. A találkozó résztvev˝oi egyetértettek abban, hogy a NOSZA eredményeit a szektor jól fogja tudni használni a jogi szabályozással kapcsolatos vitákhoz. Felmerült annak az igénye, hogy a további szektoron belüli párbeszédet, vitát a prioritás kérdése mellett a szektor alap-értékei mentén kellene folytatni, hogy tisztázhassuk, melyek azok a “jogelvek”, melyek mentén a szabályozást fejleszteni szükséges. Ezután els˝oként a Civil Házak Hálózati Konferencián, majd 2002 nyarán regionális (három megyét átfogó) konferenciákon (Székesfehérváron, Egerben, Pécsett és Szolnokon) ismeretük a NOSZA kutatás eredményeit. A konferenciák résztvev˝oi egy kérd˝oív segítségével a problémák rangsorát állították fel. A 114 kérd˝oívet összesítve er˝osen el˝onnyel kirajzolódott az els˝o négy helyen jelzett probléma: A NOSZA a könyvben feltárt problémákat négy regionális konferencia keretében több mint száz civil szervezet vezet˝ojével rangsoroltatta, mely a következ˝o eredményt hozta: •

Hiányzik egy átfogó, harmonizáló „Nonprofit törvény”

•

Az 1%-os törvény hiányosságai (bennragadt pénzek, rendelkezés...)

113

NOSZA! Civilek a civil jogokért Nem vonják be hatékonyan a törvény (döntés-) el˝okészítésbe a civil szervezeteket

•

A kis szervezeteket „megölik” a beszámoló-készítés, könyvvezetés differenciálatlan, bürokratikus el˝oírásai •

Ötödik és hatodik helyen az önkéntes szabályozás hiányát, illetve a költségvetési támogatások értékelésének, kontrolljának hiányát említették. Civil lobbi Magyarországon Alighogy az utolsó regionális konferenciának vége lett, egy meghívásnak eleget téve 2002 júliusában több más civil szervezettel együtt találkozhattunk a kormány civil kapcsolatokért felel˝os MEH államtitkárával és az ˝ Országgyulés Társadalmi Bizottságának (OgyTSzB) elnökével. A találkozót követ˝oen felélénkült a szektorban az érdekképviseletr˝ol szóló párbeszéd az állam és a „harmadik” szektor kapcsolatáról: önjelöltek és önkéntesek, hozzáért˝ok és lelkes amat˝orök párbeszéde kezd˝odött. Ebben a folyamatban a NOSZA program fontos szerepet tudott vállalni. A kutatás és a rangsor eredményeinek tudatában rendezte meg az egyesület az els˝o NOSZA konferenciát 2002 októberében, melyet a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára nyitott meg. A konferencia a szektor kulcskérdéseir˝ol tárgyalt: fenntarthatóság, átláthatóság, érdekképviselet és közösségi részvétel. A civil szektor hatékony érdekérvényesítésének érdekében a NOSZA Civil ˝ Nonprofit Jogi Muhely néven jogi szakért˝oi fórumot indított el, mely egyrészr˝ol alkalmas a civil/ nonprofit jogászok tapasztalatainak és nem ˝ utolsósorban elérhet˝oségének összegyujtésére, és egy szakért˝oi hálózat ˝ kialakítására. A 2002 végén elkezd˝odött Civil Együttmuködés Programhoz csatlakozva hatvan jogászt és aktív civil szakembert tömörít az EMLA által koordinált Jogi Munkacsoport. Ez a nyitott fórum jogi-szakmai kérdésekben a törvényhozás és a kormány munkáját igyekszik befolyásolni 2002 novembere óta. Legjelent˝osebb eredménye eddig a 2003 júniusában elfogadott Nemzeti Civil Alapról szóló törvény kidolgozásában betöltött konzultációs szerepe. A kormányzat kiemelt partnerként kezelte a munkacsoportot, és a tárgyalt javaslatok közül több megjelent a törvény elfogadott szövegében. A törvénykezés parlamenti szakaszában a politikai nyomásgyakorlás eszközeit is magtapasztaltuk. Az EMLA els˝ok között jelentkezett az IM Polgári Jogi Kodifikációs F˝oosztály felhívására, mely a közhasznú szervezetekr˝ol szóló törvény hatásvizsgálatát ˝ kezdeményezte. Azóta felkerültünk az Országgyulés, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal civil lobbilistájára is 114

NOSZA! Civilek a civil jogokért (természetesen a Környezetvédelmi Minisztérium lobbilistáján hosszú évek óta szerepel egyesületünk). Igen fontosnak bizonyult, hogy a NOSZA program kapcsán tudatosan az ˝ együttmuködések keresésén dolgoztunk, és inkább vállaltuk az egyeztetési fórumok moderálását mint irányítását. Ezzel sok munkakapcsolatot alakítottunk ki a szektor meghatározó szervezeteivel, szakembereivel. Itt szeretnénk külön megköszönni azok segítségét, akik a NOSZA elvi döntéseit a „Working Board” tagjaként az EMLA munkatársaival a programban dolgoztak: Ertsey Katalinnak, Foltányi Zsuzsának, Bárdos Ferencnek, Harsányi Lászlónak, Bíró Endrének. Köszönet ezen kívül Scsaurszki Tamásnak, Bullain Nildának, Kuti Évának, Csanády Dánielnek, Török Mariannának, Gerencsér Balázsnak, Barabás Miklósnak, Hajtmann Ágnesnek, Farkas Istvánnak, Bódi Györgynek, Kovács Györgynek, Király Edinának. ˝ Nyitott jogalkotás – a civil érdekérvényesítés jövoje A civil nonprofit szervezetek már ma is élhetnének jogukkal, ˝ hogy a jogalkotásban minden szinten (az Országgyulést˝ ol a helyi önkormányzatokig) képviseltessék magukat. Ennek gyakorlati megvalósulásához megfelel˝o módszerek és jogi garanciák megalkotására van szükség – minden területen. Ma az Alkotmány és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény1 szerint a társadalmi szervezeteket és érdekképviseleti szerveket be kell vonni a jogszabályok tervezetének elkészítésébe. E hatályos törvényi el˝oírást a jogszabály-el˝okészítés mai gyakorlata gyakran úgy valósítja meg, hogy a minisztériumoknál az ágazat tárgykörébe es˝o nagyobb és ismertebb társadalmi szervezetekr˝ol listát nyitnak, s e listán szerepl˝o társadalmi szervezeteknek küldözgetik id˝onként a jogszabálytervezeteket ˝ megoldást – minden érdekképviselet és véleményeztetésre. A rendszerszeru érdekérvényesít˝o szervezet számára – a jogalkotási eljárás korrekciójában látjuk. A “nyílt jogalkotás” intézményesítése azt jelentené, hogy a jogszabálytervezetek véleményezési joga nem az egyes jogforrási szinteken vezetett listák alapján illetné meg bizonyos társadalmi szervezetek körét, hanem nyitott és ellen˝orizhet˝o módon az érdekartikuláció lehet˝osége 1.

20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illet˝oleg társadalmi viszonyokat érintik.

115

NOSZA! Civilek a civil jogokért magukra az érintett társadalmi szervezetekre lenne bízva. (Ne a lista aktuális állapota, a minisztérium egyesületeket min˝osítése döntse el, hogy mely szervezeteknek van –, s melyeknek nincsen joga véleményezni a tervezeteket.) A javasolt módszer, technika, eljárás lényege az, hogy a jogszabály-el˝okészít˝o szervek id˝onként tegyék hivatalos módon közzé az el˝okészítés alatt álló jogszabálytervezetek tárgyköreit, s legyen az érdekelt társadalmi szervezetekre bízva, hogy “bejelentkeznek-e” az adott jogszabály véleményezésére vagy sem. Ha bejelentkeznek, akkor alanyi jogon illesse meg o˝ ket a tervezet megismerésének gyakorlati lehet˝osége, s írásban megküldött véleményüket kötelez˝o módon a jogalkotó elé kelljen terjeszteni. Mell˝ozésükr˝ol vagy felhasználásukról döntsön az, akinek joga van hozzá: a jogalkotásért alkotmányos felel˝osséget visel˝o személy vagy testület. Nemzetközi kapcsolatok 2002 nyarán kezd˝odött meg az egyeztetés és a konzultáció a Visegrádi országok hasonló programjainak vezet˝oivel arról, hogyan lehetne a ˝ tapasztalatok és eredmények alapján hatékonyan együttmuködni a szektor ˝ jogi helyzetének fejlesztésében. Az együttmuködés kapcsán felmerült kérdések nyilvánvalóvá tették, hogy az Európai Unióhoz történ˝o csatlakozás újabb közös kihívások elé állítja a szektort. Az Európai Unió egyik jelent˝os lobbi szervezete a CEDAG (Európai Önkéntes Szervezetek Fóruma), amellyel az EMLA 2002 óta áll kapcsolatban. Az ˝ együttmuködés fontos állomása volt a NOSZA második, 2003 februárjában rendezett konferenciája, amelynek címe „Civil szervezetek jogai Európában” és a tárgyalt kérdések igen nagy számú érdekl˝od˝ot vonzottak. A konferenciára száznegyven civil szektorral foglalkozó szakember érkezett, köztük több kormányzati és külföldi szakember. ˝ lobbizást nem csak Brüsszelben vagy az EU-szintu ˝ Az európai szintu szervezeteknél lehet gyakorolni. Ennek egyik módja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSzB) munkáján és a delegáltakon keresztül lehet megvalósítani. A Bizottság munkájáról és az európai lobbizás lehet˝oségeinek megismerésér˝ol szól majd a NOSZA következ˝o, 2003 végén rendezend˝o konferenciája, melyen az EGSzB több tagja is részt vesz el˝oadóként.

116

Bibliográfia Alábbiakban olvasható a tagjaink által kiadott és általuk öt legfontosabbnak tartott publikációik listája, természetesen a teljesség igénye nélkül. Az Egyesület számára nagy megtiszteltetés, hogy e jeles jogi, gazdasági és ˝ muszaki szaktekintélyeket tagjaink között tisztelhetjük. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy munkájukkal öregbítik az EMLA Egyesület jóhírét.

Dr. ÁNGYÁN József Ángyán J. (2001) Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, Budapest, 308 p. Ángyán J. – Podmaniczky L. – Szabó M. – Vajnáné M. A. (2001) Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere, Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelmér˝ol, TIB-JEP 13021-98 „EU-training for Nature Conservation Officials”, ELTE-TTK – SZIE-KGI – KöM-TvH – -TEMPUS kiadás, Budapest-Gödöll˝o-Berlin-Madrid-Thessaloniki, 216 p. ˝ I. - Podmaniczky L. - Tar F. - Vajnáné Madarrassy A. Ángyán J. - Fésus (szerk.) (1999) Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (a környezetkímél˝o, a természet védelmét és a táj meg˝orzését szolgáló mez˝ogazdasági termelési módszerek támogatására), Agrár-környezetgazdálkodási tanulmánykötetek, ˝ 1. kötet, Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 174 p. ˝ I. - Podmaniczky L. - Tar F. - Vajnáné Madarrassy A. Ángyán J. - Fésus (edit.) (1999) Nacional Agri-Environmental Programme (for the support of environmetally frendly agricultural production metods ensuring the protection of the nature and the peservation of the landscape), Agri-environmental Studies, Volume I, Ministry of Agriculture and Rural Development, Budapest, 174 p. ˝ Ángyán, J. – Menyhért Z. (1997) Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszeru környezetgazdálkodás, Mez˝ogazdasági Szaktudás kiadó, Bp., 414 p. Ángyán J. – Balázs K. – Podmaniczky L. – Skutai J. (2003) Integrated land use zonation system in Hungary as a terrriorial base for agri-environmental programs (In: Helming K. – Wiggering H. (ed.): Sustainable development of multifunktional landscapes, Springer-Verlag Berlin-Heidelberg-New York, 286 p.), 125-141. p.

117

Bibliográfia

BAKA Éva Baka É .: A környezetvédelem szerepe a privatizációs gyakorlatban HIID, Harvard Institute International Development program, USAID, Nemzetközi publikáció,1995. Baka É .: A min˝oségbiztosítási ( ISO 9000-es ) és a környezetirányítási ( ISO 14000-es) rendszerek mez˝ogazdasági bevezetésének vizsgálata. Magyar Tudományos Akadémia, Agro-21 Bizottság, 1997 Baka É .: Öko-ECO Hírlevél/Tetra Pak Környezetvédelmi hírlevél 7 éven keresztül , 23 szám, 1000 példány szám, Megbízó:Tetra Pak Hungária Rt., 1995-tól -2003-ig Baka É .: Vállalatok Környezetvédelmi kommunikációja, Megbízó: Geomédia Kiadó Rt. 2001 Baka É .: Tolna Megye Környezetvédelmi Programja, Megbízó: Tolna Megye Önkormányzata, 2000.

Dr. BAKÁCS Tibor Bakács T. : Magyar Környezetjog, Springer Kiadó, Budapest-Berlin-New York,1992 Bakács T. : The Environmental Law of Hungary, Kluwer Kiadó, DeventerBoston,1993 Bakács T. : The Environmental Law of Hungary, Kluwer Kiadó, Hága-LondonBoston, 1997 Bakács T. : Környezetjog, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest,1997 Társszerz˝okkel : The Law in Motion, Between Doubts and Hope, Az els˝o jogi világkonferencia dokumentációs anyaga I-II. Kötetben. Brüsszel, 1997 Társszerz˝okkel : Környezet és Természetvédelmi Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 2002

Dr. BARANYI Tamás Baranyi T.: A termékjelzések és a környezetvédelem kapcsolata, Doktoranduszok Fóruma, Konferencia-kiadvány (Miskolc, 2002. november 6.), Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Szekciókiadványa, 2003. 32-39. p. 118

Bibliográfia Baranyi T.: A negatív környezeti termékjelzések, Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 91-114.p. Baranyi T.: A pozitív környezeti termékjelzések, Collega, 2003, megjelenés alatt. Baranyi T.: A „környezetbarát” és az „egyéb pozitív környezeti tulajdonságot” tanúsító termékjelzések jogi problémái, (Konferencia-kiadvány) A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata, Debreceni Konferenciák I., Lícium-Art Kiadó, Debrecen, 2003, 65-83.p. Baranyi T.: Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (IPPC-rendszer) és az integrált (integratív) szemlélet, (Konferencia-kiadvány) A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata, Debreceni Konferenciák I., Lícium-Art Kiadó, Debrecen, 2003, 135-154.p.

Dr. BÁNDI Gyula Bándi Gy.: Enlargement and its Consequences for EU Environmental Law in The European Convention and the Future of European Environmental Law, ed. by: Prof. Jan. H. Jans, Europa Law Publishing, Groningen 2003, pp. 99-113 Bándi Gy.: Környezetjog, Bp. Osiris Tankönyvek, harmadik kiadás 2002, pp. 500 Bándi Gy.: European Environmental Law, Koblenz-Landau Universität egyetemi tankönyv a környezeti menedzser távoktatáshoz, 2000 (els˝o kiadás: 1996.), harmadik kiadás el˝okészület alatt approx. 700 p. Bándi Gy.: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása, Környezetvédelmi Kiskönyvtár sorozat 8. kötet - 5-13. fejezet és a kötet szerkesztése, Bp. KJK 1999, p 600, második javított kiadás 2001 Bándi Gy.: Környezetvédelmi kézikönyv, Környezetvédelmi Kiskönyvtár sorozat 1. kötet Budapest 1995, KJK, p 288, második, javított kiadás 1998., harmadik kiadás 2000, negyedik kiadás 2002

Dr. BUDAY-SÁNTHA Attila Buday-Sántha A.: Agrártermelés és környezetvédelem. Akadémiai Kiadó Budapest, 1990. 91 p. Buday-Sántha A.: A mez˝ogazdasági melléktermékek hasznosítása és a környezetvédelem. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1991. 165 p.

119

Bibliográfia Buday-Sántha A.: Környezetgazdálkodás (Általános rész) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1993. 146 p. Buday-Sántha A.: Környezetgazdálkodás (Részletes rész) Tankönyvkiadó. Budapest, 1993. 327 p. Buday-Sántha A.: Környezetgazdálkodás (Általános rész) Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2002. 205 p.

Dr. BULLA Miklós Bulla M.: Ipari vízgazdálkodás. In.: Mérnöki kézikönyv 3. kötet, 4.8. fejezet. ˝ F˝oszerkeszt˝o: Palotás László. Muszaki Könyvkiadó, Bp., 1985. Tanulmányok hazánk környezeti állapotáról. Kiadó: Környezetgazdálkodási Intézet. Bp., 1989. Bulla M.: State of the Environment in Hungary. Appendix I. in: Environment and Development in Hungary. A Blueprint for Transformation. Edited by Bochniarz, Z., Kerekes, S. et al. Minnesota Univ., Minneapolis USA, 1992. Bulla M.: Agenda ’21. Feladatok a XXI. századra. Az ENSZ Környezet és Fejl˝odés Világkonferenciája dokumentumai. Szerkeszt˝o. Kiadó: Föld Napja Alapítvány, Bp., 1993. Bulla M.: Környezetvédelmi kulcsproblémák. In.: Magyarország Településkörnyezete. Magyarország az Ezredfordulón. MTA, Bp., 2000. Bulla M.: Magyarország Környezeti Jöv˝oképe egy évtized távlatából. OKTMTA, Bp., 2002.

Dr. ENDRÉDY István Endrédy I. - Pásztó P.: Fizikai-kémiai bakteorológiai lehet˝oségek a talaj, talajvíz szénhidrogén szennyezésének eltávolítására, Magyar Kémiai Egyesület, Budapest, Magyar Kémikusok Lapja, 1993. 10-11.sz., 489-494.old. Endrédy I.: A környezetvédelem gyakorlatának etikai kérdései. Kihívások és válaszok. Felel˝osségünk az él˝o világért. Szimpózium., Területfejlesztési Minisztérium, 1994.február 15.

Környezetvédelmi

és

Endrédy I.: Remediation of Environmental Damages Caesed by the Soviet Troops from 1991 to 1994, II. International Symposium and Exhibition in

120

Bibliográfia Central and Eastem Europe június21-23. 1994. Visegrád, Springer-Verlag Berlin-Heidelberg-New-York Endrédy I. - Kiss E. - Hajdú A.: Remediation and Reusing of Abandoned Former Soviet Military Bases in Hungary, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 1997. München Endrédy I. - Horváth Zs.: Talajvédelem – Környezetvédelem, Honvédelmi Minisztérium, 1997.

Dr. FODOR László Fodor L.: Integratív környezetjog az Európai Unióban és Magyarországon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000, 200 p. Fodor L.: A környezetvédelmi termékmin˝osítésr˝ol, Gazdaság és Jog, 1999/9. 22-26. p. Fodor L.: A környezetjog elméleti alapjai a jogfejl˝odés tükrében, in: (Szabadfalvi József ): Facultas Nascitur: 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 147-169. p. Fodor L.: A környezetvédelem megjelenése Európa alkotmányaiban, Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Tom. XX/2., Miskolc University Press, Miskolc, 2002, 373-400 . p. Fodor L.: Európai Virág - Az Európai Közösség környezetvédelmi címkéje, Európai Jog, 2003/1., 11-16. p.

Dr. FÜLE Miklós Füle M. – Ürge Vorsatz D. – Szlávik J. – Pálvölgyi T.: Economics of GHG mitigation in Hungary, (Country study), UNEP-RISO National Laboratory Copenhagen,1998. november Füle M. - Szlávik J.: Scenarios for development of Hungary regarding the state of environment and regional changes, University of Valencia, 1999. Füle M. - Szlávik J.: Fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem, BME 2000, ISBN 963-421-553-X Füle M. - Szlávik J.: Szép új (zöld) világ, Magyar Tudomány 2001/12 Füle M. - Szlávik J. – Guy Turchany : Fenntartható helyi forgatókönyvek – Kézikönyv,

121

Bibliográfia BM Önkormányzati Tájékoztató Különszám, 2002. április

Dr. FÜLÖP Sándor Fülöp S. – R. Greenspan Bell: Like Minds? Two Perspectives on International Environmental Joint Efforts The Environmental Law Reporter, ELI, Washingon, Volume XXXIII, Number 5, May 2003 Fülöp S.: Környezetvédelmi Demokrácia a gyakorlatban – kézikönyv a közösségi részvételr˝ol környezetvédelmi és vízügyi hatóságok részére (REC, 2002) Fülöp S. et al. , szerk.: Bándi Gy.: Környezetvédelmi jogesetek és a szakértõi tevékenység A "Környezetvédelmi kiskönyvtár" sorozat 10. kötete, KJK 2001. Fülöp S. - Kiss Cs.: Tanulmányok a KJK környezetvédelmi jogi folyóiratában a Környezeti Management és Jog Egyesület részére fenntartott állandó rovatban, Zöld Jog, 1998-2001 között Fülöp S. et al. , szerk.: J. Jendroska: Co-operation between environmental authorities and ecological NGOs -PELA, 1998, Wroclaw (Chapter III-2. – Hungary)

Dr. HAJBA Éva Hajba É. ( & V.J. Assetto, S.P. Mumme): Democratization, decentralization and local environmental policy capacity. . . ; The Social Science Journal 40/2003 249-268. Hajba É.: Konfliktusmenedzsment, környezeti konfliktuskezelés ; Budapest, ˝ 1998. Muegyetem Kiadó 13 ív Hajba É.-Vári A.: A környezeti hatásvizsgálat elvei; Budapest, 1996. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 200 p Hajba É.: Rise and Fall of the Hungarian Greens In: Hungary: The Politics of Transition Ed. By Terry Cox and Andy Furlong; London, 1995. Frank Cass Hajba É. – Szlavik J.: Environmental Policy and Democratic Transition in Hungary In: Environmental Management in a Transition Market Economy. A Challange to Government and Business. Ed. by C.Camaro, A.Haurie and G.Zaccour; Éditions Technip 1994. Paris

122

Bibliográfia

Dr. IJJAS István Ijjas I., ed. :CEE WFE Dialogue - Dialogue on Water, Food and Environment in Central and Eastern Europe - Dialogue on the Implementation of the EU Water Framework Directive in Agricultural Water Management in Central and Eastern European EU Candidate Countries, Final Report on the first phase of the Dialogue 2001-2003, Kyoto, 2003 március Ijjas I. – Szlávik L. (eds.): Country Report from Hungary, Institutional framework for water management in Hungary, EUROWATER-CEC vertical report, in Water Resources Management in the Czech Republic, Hungary, Lithuania, Slovenia, DVWK Bulletin 21, pp.191-380, DVWK, 2000. Ijjas I.: Simplified LCA to identify ecosystem based detergent-policies for the Danube basin countries, in. S.K.Sikdar – U.Diwekar (eds.), Tools and Methods for Pollution Prevention, 97-117. Kluwer Academic Publishers, 1999. Ijjas I.: Reducing phosphorus in the Danube basin, Danube River Bonds, Past, Present, Future - A Dimension of Time and Space, BIOPOLITICS, THE BIOENVIRONMENT, Volume VI, Biopolitics International Organisation, pp.112127. 1998. Ijjas I.: Ecosystem based detergent policies for the Danube basin countries, Proceedings of the International Conference on European River Development - ICERD, VITUKI - IAHR, eds.: J.Gayer - H.Scheuerlein - Ö.Starosolszky, pp.421-428. 16-18, 1998. április

Dr. KISS Csaba Kiss Cs. et.al. , f˝oszerk.: Láng I. : Környezetvédelmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2002. Kiss Cs. et al. , szerk.: Bándi Gy.: Környezetvédelmi jogesetek és a szakértõi tevékenység. A "Környezetvédelmi kiskönyvtár" sorozat 10. kötete, KJK 2001. Kiss Cs.: "Ki az ügyfél?", Cég és Jog, Tanulmány az ügyféli jog változásáról, 2002. november 13. p. Kiss Cs.: "Ki az ügyfél?", A jegyzõ, Tanulmány az ügyféli jog változásáról, 2002. jún. 17. p. Kiss Cs. – Fülöp S.: Tanulmányok a KJK környezetvédelmi jogi folyóiratában a Környezeti Management és Jog Egyesület részére fenntartott állandó rovatban, Zöld Jog, 1998-2001 között

123

Bibliográfia

KISZEL Vilmos ˝ Kiszel V. et.al.: A váltás rendszere : Tanulmányok a kormány politikájáról címu kötetben, Az Antall-kormány környezetpolitikája, 82 oldalas tanulmány, ill. 10 oldalas fejezet, ISBN 963 04 2269 7, magyar ,PTIA, Budapest, 1992 Kiszel V.- Petz Gy.: „Csak én lélegzem benned, tudhatod, . . . „ ˝ o területér˝ol Dokumentumok a Duna-Ipoly Nemzeti Park vízgyujt˝ 1997-b˝ol. MATRA/Holland-Magyar MoU projekt, 34 perces mozi eredeti forgatókönyvvel, verses szöveggel, képekkel és zenével, magyar, Göncöl Alapítvány és ECNC-Európai Természetvédelmi Központ, Vác és Tilburg, 1998 Kiszel V., szerk.: Természetvédelem területhasználók számára. MATRA/Holland-Magyar MoU projekt, Göncöl Alapítvány és ECNC-Európai Természetvédelmi Központ, Vác és Tilburg, 1998 ˝ Kiszel V. – Sersli S.: A határon átnyúló együttmuködések irányvonalai. ISBN 963 03 9746 3, angol, magyar, román és szlovák nyelven , Ipoly Unió, Balassagyarmat, 2000 Kiszel V.: Az élet méltósága és min˝osége, “Vissza vagy Hova : Útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon” c. esszékötetben, ISBN 963 9387 07 X, magyar ,Tertia Kiadó, Budapest, 2002

Dr. KÓSI Kálmán Kósi K., et al.: Fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem, BME ISBN 963 421 553 X, 2000. Kósi K. – Herczeg M.: Technical, economic and environmental considerations in the development of the wastewater treatment system of Sopron Periodica Polytechnica 8. No. 2. pp 147-157., 2000. Kósi K.: Vállalati környezetmenedzsment (2. kiadás) Országos Munkavédelmi Képz˝o és Továbbképz˝o Központ, 1999. ˝ Kósi K. – Kerepesi K.: A pénzintézeti rendszer és muködése Magyarországon Kereskedelmi és Idegen-forgalmi Továbbképz˝o Kft., 1998. Kósi K. – Kovács E. – K˝omíves J. – Varga J.: Auditálás, menedzsment rendszerek Közgazdasági és Jogi Könyv-kiadó ISBN 963 224 175 4, 1997.

124

Bibliográfia

LUKÁCS András Lukács A.: Államháztartási reform – másképpen. Leveg˝o Munkacsoport, Budapest, 1998. Lukács A. - Szabó Z. (szerk.) , Pavics L. (vezet˝o szakért˝o): Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehet˝oségei. Leveg˝o Munkacsoport, Budapest, 2003. Kiss K. - Lukács A. (szerk.): Uniós csatlakozás – közlekedés – környezet. Leveg˝o Munkacsoport, Budapest, 2003. Lukács A. - Pavics L.: Gazdaságtalan-e a vasút? Leveg˝o Munkacsoport, Budapest, 2002. Lukács A. (felel˝os kiadó), Mikola K. ( f˝oszerk.) : Lélegzet. A Leveg˝o Munkacsoport havilapja, Budapest.

MARJAINÉ SZERÉNYI Zsuzsanna Marjainé Szerényi Zs.: Megfizethet˝o-e a megfizethetetlen? pp.: 87-98. in: Kocsis T. (szerk.): Emberközpontú gazdaságot! Válasz Könyvkiadó, Budapest, 2002. Marjainé Szerényi Zs.: A környezeti változások pénzbeli értékelésének lehet˝oségei pp.:214-231. in: Flachner Zs., Németh T., Tóth R. (szerk.): A légszennyezés környezeti hatásainak elemzése – Elméleti háttér. MTA TAKI és Atmoszféra Consulting Kft., Budapest, 2002. Marjainé Szerényi Zs. - Bisztriczky J. - Csutora M.: A természeti er˝oforrások optimális használata és pénzbeli értékelése 2. fejezet in: Magda Róbert (szerk.): A magyarországi természeti er˝oforrások gazdaságtana és használata. Mez˝ogazda Kiadó, Budapest, 2001. Marjainé Szerényi Zs.: A természeti er˝oforrások monetáris értékelésének lehet˝oségei Magyarországon, különös tekintettel a feltételes értékelés módszerére. Ph. D. értekezés, Budapest, 2000. Marjainé Szerényi Zs.: A természeti er˝oforrások pénzbeli értékelése. Közgazdasági Szemle XLVIII. évfolyam (2001) február, 114-129. Szerényi Zs. – Kovács E. – Kerekes S. – Kék M.: Loss of Value of Szigetköz Wetland due to the Gab c ikovo-Nagymaros Barrage System Development. Application of benefit transfer in Hungary (2001). Forthcoming in the Handbook on the Applied Evaluation of Biodiversity. OECD, Paris, 2002.

125

Bibliográfia

Dr. PÁLVÖLGYI Tamás Pálvölgyi T.-Nemes Cs.-Tamás Zs. (szerk): Vissza vagy hova ? Úton a fenntarthatóság felé Magyarországon. Tertia Kiadó, Budapest, 2002 Pálvölgyi T.,- Mozsgai K.,- Nemes Cs.: A környezetvédelem stratégiája Magyarországon. INFO-Társadalomtudomány 2001, 52. szám, 63-72 p. Pálvölgyi T.: Az új évezred környezeti kihívása: az éghajlatváltozás. (Monográfia) L’Harmattan Kiadó, Budapest 2000. Pálvölgyi T. – Szlávik J.: Economics of Greenhouse Gas Limitation: Country Study Hungary. Published by UNEP/RISO, Denmark, 1999 Pálvölgyi T.: Klímavédelem a fejlett országokban: közös politikák és összehangolt intézkedések lehet˝oségei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos kiadványa, Budapest, 1997

Dr. PÉTER Judit Péter J.: Alternative Dispute Resolution Systems in four PHARE Countries, Consumer Institutions and Consumer Policy Programme (CICPP), funded by PHARE/TACIS Programmes, European Commission; kiadó Centre de Droit de la Consommation Université Catholique de, Louvain; Louvain-la-Neuve, 2000 Péter J.: A környezetvédelmi megállapodások bevezetésének lehetõségei 49-67. p. EU EMAS követelményrendszere és az önkéntes megállapodások (közigazgatási szerzõdés) összefüggései c. kutatási program összefoglalójában, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék, 2000 Péter J. et al., szerk.: Bándi Gy.: Környezetvédelmi jogesetek és a szakértõi tevékenység, Környezetvédelmi kiskönyvtár 10. sz., KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó kft. Budapest, 2001. Péter J.: Fenntartható fogyasztás Európai Jog 2002/3.sz. 20-25.o. Az Európai Jogakadémia folyóirata HVG-ORAC Péter J.: Jogalkotási és jogalkalmazási problémák a környezetjog területérõl 74-84.o. Ünnepi kötet Boytha Györgyné tiszteletére Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest, 2002.

126

Bibliográfia

Dr. PRUGBERGER Tamás Prugberger T. – Fodor L.: A környezetjog rendszere, elméleti és gyakorlati kérdései, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1996, 240 p. Prugberger T.: A környezetvédelem jogi szabályozásrendszerének jogelméleti vonatkozásai és a f˝obb kodifikációs tennivalók, Magyar Jog 1993/8. 467-474. p. Prugberger T.: A mez˝ogazdaság és a környezet/természetvédelem kapcsolatának jogi rendezése Magyarországon, Magyar Közigazgatás, 1995/2. Prugberger T.: Landwirtschaft und Umweltschutz im Ungarn, In: Umweltverträglichkeitsprüfung Landwirtschaft und Umweltschutz. (Hrsg. Czechowski-Hendler), Boorberg, 1995. Prugberger T.: A globalizáció és a környezetvédelem neuralgikus kérdései a jogalkotás és a jogalkalmazás síkján, Magyar Közigazgatás, 2001/10.sz. 619625.p.

Dr. Stephen STEC Stec S. – Casey-Lefkowitz S.: THE AARHUS CONVENTION: AN IMPLEMENTATION GUIDE , United Nations: New York and Geneva, 2000. (in English and Russian). Stec S. (editor): HANDBOOK ON ACCESS TO JUSTICE UNDER THE AARHUS CONVENTION ,REC: Szentendre, 2003. (in English and Russian) Stec S. - Antypas A.- Jensen T.- Gulacsy E.: Transboundary Environmental Governance and the Baia Mare Cyanide Spill, 27 Rev. CEE Law 639-691.p., 2001. Stec S. - Eckstein G. E.: Of Solemn Oaths and Obligations: The Environmental Impact of the ICJ s Decision in the Case Concerning the Gabcíkovo-Nagymaros Project, 8 Yb. Intl. Env. L. 41-50. p. 1997. Stec S. : Risk Management Wildcards Liability, Public Opinion and Public Participation, Legal Process, in R. C. Ragaini, ed., RISK MANAGEMENT STRATEGIES APPLIED TO ENVIRONMENTAL CLEANUP IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE, Proceedings of the International School of Innovative Technologies for Cleaning the Environment, Erice, Italy, 22-29 November 1995. (World Scientific: Singapore, 1997), 156-67.p.

127

Bibliográfia

Dr. SZLÁVIK János Szlávik J. – Kerekes S.: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. (KJK)1996., második javított kiadás 1999., harmadik javított és b˝ovített kiadás 2001. ˝ Szlávik J. – Füle M.: Beruházási Kézikönyv (szerk. Husti István) Muszaki Könyvkiadó Bp. 1999 I/10. Fejezet Szlávik J. – Füle M.: Szép új (zöld) világ. Magyar Tudomány, 2001/12. Szlávik J. – Kerekes S. : Zöld úton az EU felé, Harvard Business Manager, 2000/4 Szlávik J. – Kerekes S. Zöld úton az EU felé, Harvard Business Manager, 2000/4 Szlávik J.: Economic and Societal Impacts of the EU-conform Environmental Regulations (Periodica Politechnika) Social and Management Sciences, 2000. 8/2., Budapest University of Technology and Economics

Dr. VALKÓ László Valkó L.: Fenntartható/környezetbarát fogyasztás és a magyar lakosság környezeti tudata. A BKÁE Környezettudományi Intézetének tanulmányai-18.szám. 55 oldal. Budapest, 2003.április. Valkó L. /szerk./-Kósi K. -Herczeg M.: Környezetmenedzsment /tanári kézikönyv/. Nemzeti Szakképzési Intézet, 128 oldal. Budapest, 2001. Valkó L. - Kósi K.: Környezetgazdaságtan és –menedzsment. Tankönyv. Eötvös ˝ J. F˝oiskola Muszaki Fakultás /Baja/. 219 oldal. Baja, 1999. (A tankönyv 2000ben elnyerte „Az év környezetvédelmi szakirodalma” díjat). Valkó L. - Kohl Á. - Kulifai J.: Környezeti nevelés és képzés Magyarországon /kihívások-tények-tendenciák/. Magyarország az ezredfordulón-MTA Stratégiai Kutatások-„Zöld Belép˝o” 79.szám. 122 oldal. Budapest, 1999. Valkó L.: A környezeti ipar fejlesztésének környezeti és gazdasági hatásai. Magyarország az ezredfordulón-MTA Stratégiai Kutatások-„Zöld Belép˝o” 35.szám. 63 oldal. Budapest, 1997.

Dr. VÁRI Anna Vári A. - Linnerooth-Bayer, J.- Ferencz, Z.: A 2000. évi ciánszennyezés és utóélete: Lappangó konfliktusok a vélemények tükrében. Társadalomkutatás 128

Bibliográfia No. 1, 2003., pp. 33-50 Vári A.: Public Involvement in Flood Risk Management in Hungary. Journal of Risk Research, Vol. 5., No. 3 , 2002., pp. 211-224 Vári A. - Linnerooth-Bayer, J.: A Transborder Environmental Controversy on the Danube: The Gabcikovo-Nagymaros Dam System. In: LinneroothBayer, J. Lofstedt, R.E., Sjostedt, G. (eds.), Transboundary Risk Management, London: Earthscan Publications, 2001, pp. 155-182 Vári A. - Caddy, J. (eds.): Public Participation in Environmental DecisionMaking: Recent Developments in Hungary. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999. Vári, A. - Reagan-Cirincione, P. - Mumpower, J. L.: Siting Low-Level Radioactive Waste Disposal Facilities: Successes and Failures in Six Countries. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, 1994.

129

Bibliográfia

130

Az EMLA munkatársai 1992-2003 dr. Bándi Gyula 1992-t˝ol elnök Erica Bassin 1992-1994 project manager / fundraiser Kovács Eszter 1992-1994 project manager / fundraiser dr. Péter Judit 1992-1994 egyesületi titkár, ügyvédjelölt Kockás Erika 1993-1998 könyvel˝o Kallós Anna 1994 ügyintéz˝o Peter Soparkar 1994-1995 project manager / fundraiser dr. Kiss Csaba 1994-t˝ol ügyvédjelölt / ügyvéd (1998) Kiss Csaba 1994-1996 project manager (EMLA Alapítvány) dr. Fülöp Sándor 1994-t˝ol ügyvéd, igazgató Takáts Tímea 1994-1997 egyesületi titkár Maria McElroy 1995-2000 project manager / fundraiser dr. Nyír˝o Péter 1996 ügyvédjelölt dr. Bencze László 1996-1999 ügyvéd Hatvani Patrícia 1997-2000 egyesületi titkár Silló Melinda 1997-1999 project manager Zaccomer Lajos 1997-1998 project manager Sándor Csaba 1998-tól project manager / EMLA Alapítvány titkára dr. Tengely Éva 1999-2001 ügyvédjelölt Takáts Tímea 2000-t˝ol gazdasági vezet˝o Judy Amorosa 2000-2002 project manager / fundraiser Márkus Eszter 2001-t˝ol project manager (NOSZA project) Vida Kálmán 2002 egyesületi ügyintéz˝o Lichtner Ildikó 2002 egyesületi ügyintéz˝o dr. Berki Zsuzsanna 2002-t˝ol ügyvédjelölt Berghold Brigitta 2003-tól egyesületi titkár Berki András 2003-tól polgári szolgálatos

131

Az EMLA munkatársai 1992-2003

132