Tisztelt Tőkés László úr,

Elnöki Hivatal – Érdemrendek Titkársága [Románia címere] Telefon: 021 – 319 3182; Telefon: 021 – 441 1878 E-mailcím: [email protected]; Honlap: http://www.presidency.ro

Ikt. szám: 1301 / 2013. december 20.

TŐKÉS LÁSZLÓ úr, európai parlamenti képviselő részére Jean Calvin utca, 2. szám 410210 Nagyvárad Bihar megye

Tisztelt Tőkés László úr,

Levelünk mellékleteként megküldjük Önnek a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbíróságának 2013. november 20-i ülésén meghozott – a 2009/1864. sz. Rendelettel odaítélt kitüntetés visszavonásáról szóló – Határozatát.

Tisztelettel, Gheorghe Anghelescu, [olvashatatlan aláírás]

az Elnöki Hivatal tanácsosa – az Érdemrendek Titkára

COTROCENI PALOTA – BULEVARDUL GENIULUI 1–3; RO-060116 BUKAREST, ROMÁNIA

A ROMÁNIA CSILLAGA ÉRDEMREND BECSÜLETBÍRÓSÁGÁNAK HATÁROZATA Figyelembe véve a Románia Csillaga Érdemrenddel kitüntetett – Corina Creţu, Alexandru Petru Frătean, Şerban Constantin Valeca, Petru Şerban Mihăilescu, Gabriela Firea, Ecaterina Andronescu, Ilie Sârbu és Gabriel Oprea – lovagok panaszait, amelyben a Tőkés László úrnak a 2009/1864. sz. Rendelettel odaítélt Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének a visszavonását kérik, A Románia Csillaga Érdemrendnek a 2000/29. sz. Törvény, az 1999/77. sz. Törvény által ratifikált 1998/11. sz. Sürgősségi Kormányrendelet, valamint a 2005/1511. sz. Kormányhatározat rendelkezéseinek az értelmében felállított és 2013. november 20-án összeült Becsületbírósága, Tekintettel a súlyos erkölcsi, arculati, valamint a polgári értékrendet érintő károkra, amelyeket a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett személyek szenvedtek azoknak a gyalázó tetteknek az eredményeképpen, amelyek sértik Románia demokratikus értékrendjét, az Európai Unió értékrendjét és érdekeit meg a nemzetközi jogot; továbbá veszélyeztetik a békét, valamint ártanak a nemzeteink és népeink közötti jó viszonynak, illetve károsak a különböző etnikumok együttélésének a szempontjából, A 2000/29. sz. Törvény, a 2005/1511. sz. Kormányhatározat és a Rend Közgyűlése által 2013. szeptember 19-én elfogadott Határozat alapján gyakorolt hatásköre értelmében, 5 (öt) igen szavazattal, 1 (egy) tartózkodás mellett az alábbiak szerint HATÁROZ Egyetlen cikk. Javasoljuk Románia Elnökének, hogy – a 2000/29. sz. Törvény 52. cikke (b) bekezdésének és 53. cikkének az értelmében – vonja vissza a Tőkés László úrtól a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjét, amelyet a 2009/1864. sz. Rendelettel ítéltek oda neki. Aláírók: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

IONEL HAIDUC – ELNÖK CONSTANTIN DEGERATU COSTIN GEORGESCU MIRCEA GEOANĂ ECATERINA ANDRONESCU GABRIELA FIREA ŞERBAN BRĂDIŞTEANU

[olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás]

Melléklet: Indoklás: A Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjének Tőkés László úrtól történő visszavonásának tárgyában BUKAREST, ROMÁNIA 2013. NOVEMBER 20. A jelen határozatot 3 (három) román nyelvű, eredeti példányban szerkesztettük meg.

INDOKLÁS A Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjének Tőkés László úrtól történő visszavonásának tárgyában Románia és Magyarország – az európai meg az euroatlanti integráció folyamatában részt vevő demokratikus európai állammokként kialakított – együttműködése továbbfejlesztésének és kiterjesztésének, valamint a romániai magyar közösségnek, illetőleg a közösséget képviselő politikai alakulatoknak és civil szervezeteknek a román demokrácia megszilárdításában való fokozott részvételének a kontextusában az utóbbi években hagyományossá vált egy sajátos (politikai, civil, tudományos és kulturális) rendezvény: a Tusnádfürdői Nyári Egyetem (vagyis a Tusványos). Az idők folyamán ezen a rendezvényen a romániai, illetve a magyarországi tudományos és kulturális életnek, valamint a két ország politikai és közéletének számos személyisége vett részt, ugyanakkor a román meg a magyar pártok és nem-kormányzati szervezetek vagy más európai országok hasonló politikai szereplői is képviseltették magukat. Több esetben a résztvevők sorában köszönthettük Románia vagy Magyarország elnökét esetleg valamelyik volt elnökét, hivatalban levő vagy volt miniszterelnökét; de rajtuk kívül miniszterek, illetve egyes pártok vezetői, parlamenti vagy európai parlamenti képviselői is megjelentek. A rendezvény a felmerült kérdések nyílt, árnyalt megvitatására nyújtott lehetőséget, s bár a beszélgetések olykor „parázs” vitákká alakultak, összességükben hozzájárultak a politikai, kulturális, civil társadalmi és általában az emberek közötti kapcsolatok javulásához. Ebben a kontextusban 2013. július 27-én, a szabadegyetem ez évi kiadásának a záró rendezvényén, amelyen részt vett a magyar miniszterelnök és Magyarország Külügyminisztériumának egyik államtitkára, Tőkés László román állampolgár (aki a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének a kitüntetettje, és Romániát képviseli az Európai Parlamentben) tételesen kérte a magyar kormányfőtől: tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország védelmébe vehesse Erdélyt („să ofere protecţie Transilvaniei”). Ez a sokkoló nyilatkozat (amelyet Tőkés úr a kérdéses időpontban nem cáfolt) számos reakciót váltott ki a romániai közvélemény részéről – olyan reakciókat, amelyek a nyilatkozatot lényegében provokatívnak, valamint a román–magyar együttműködés szellemével és az Európai Unió alapértékeivel ellentétesnek tartották. Észrevételeikben a politikai és kulturális élet, valamint a civil szféra személyiségei, az újságírók s az egyszerű emberek is azt emelték ki, hogy egy ilyen nyilatkozat és egy ilyen felszólítás csakis ellentétes lehet a román nép, valamint a demokrácia meg a jogállam érdekeivel és értékeivel, illetve az Alkotmánynak és a román állam törvényeinek Románia minden állampolgára számára kötelező előírásaival. A nyilvános vitának egyik folyománya az volt, hogy megfogalmazódott a Románia Csillaga Érdemrend elnevezésű – Tőkés úrnak az előző években odaítélt – kitüntetés visszavonásának a gondolata. Az érv az volt, hogy egy román állampolgár, akit a legmagasabb román állami kitüntetésben részesítettek – vagyis aki megkapta a Románia Csillaga Érdemrend valamelyik keresztjét – nem kérdőjelezheti meg egyetlen demokratikus állam alapértékeit sem (a legkevésbé azét, amelynek állampolgára, s amely kitüntette), mert ezáltal érdemtelenné válik a kitüntetésre. Ily módon a nyilvános vitában előtérbe kerültek a Tőkés László úr által tanúsított – a Románia Csillaga Érdemrend szellemével ellentétes – magatartás civil társadalom általi szankcionálásának a lehetőségeire vonatkozó pontosítások. A viták rámutattak arra, hogy az

eljárást kizárólag a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága kezdeményezheti a Rend bizonyos tagjainak a kérésére. Ebben a kontextusban, 2013. augusztus 29-én, Corina Creţu Románia európai parlamenti képviselője (és egyben a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje) azzal a kérelemmel fordult az Elnöki Hivatal keretében működő Érdemrendek Titkárságához, hogy vonják vissza a Tőkés úrnak odaítélt kitüntetést. Utólag a Rend további hét Lovagja csatlakozott a kezdeményezőhöz, ugyanilyen tárgyú kérelem benyújtásával. Kérelmüket a 2005/1511. sz. Kormányhatározattal elfogadott Az állami érdemrendek becsületbíróságainak szervezeti és működési szabályzata című dokumentum 5. cikkének a következő rendelkezésére alapozták: „Az állami érdemrendek lovagjainak jogában áll értesíteniük az Érdemrendek Titkárságát az illető érdemrend más lovagjainak olyan magatartásáról és az utóbbiak által elkövetett olyan cselekedetekről, amelyeket gyalázatosaknak tartanak, nekik erkölcsi károkat okoznak, illetve sértik a rend becsületét és méltóságát”. Az Érdemrendet országunk demokratikus fejlődési folyamatában az 1998/11. sz. Sürgősségi Kormányrendelet alapította újjá, amelynek 1. cikke szerint „a román államnak és népnek tett rendkívüli civil, illetve katonai szolgálatok jutalmazása céljából újjáalakul a legjelentősebb román érdemrend: a Románia Csillagja Érdemrend”. A Románia állami kitüntetéseinek rendszeréről szóló 2000/29. sz. Törvény 3. cikke 1. bekezdésének az értelmében „A kitüntetéseket román állampolgárok kaphatják a román államnak és népnek tett rendkívüli szolgálatokért, ...illetve a tevékenységük során szerzett különleges érdemekért”; továbbá a jogszabály 4. cikkének az 1. bekezdése kimondja, hogy „A kitüntetéseket Románia Elnöke ítéli oda rendeleti úton”. A 2000/29. sz. Törvény 52. cikke arról is rendelkezik, hogy „A tagokat valamely rendből a következő helyzetekben lehet kizárni: a) szabadságvesztést kiszabó bírói ítéletek jogerőre emelkedése esetén; b) az „a” pont alá nem sorolható olyan gyalázatos cselekmények elkövetése nyomán, amelyek erkölcsi károkat okoznak a rend tagjainak”; az 53. cikk pedig kijelenti, hogy „A rend tagjainak erkölcsi károkat okozó – és az 52. cikk a) pontja alá nem sorolható – gyalázatos cselekményekkel kapcsolatos ítélkezés céljából minden rend keretében becsületbíróság jön létre”. A felsorolt rendelkezések értelmében és tekintettel a Rend egyes tagjainak a kérelmeire, az Érdemrendek Titkársága 2013. szeptember 19-re összehívta a Románia Csillaga Érdemrend Közgyűlését a Becsületbíróság tagjainak a megválasztása céljából. A Titkárság az egyes tagokat megkeresésük, a hirdetménynek a központi napilapokban történő megjelentetése, valamint több központi televíziós és rádiócsatornán történő sugárzása útján hívta össze. A hírt átvették a helyi médiaorgánumok, illetve a társasági oldalak is. A közgyűlést, amelynek alkalmával megválasztották a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbíróságának a tagjait, 2013. szeptember 19-én, 16 órakor tartották meg törvényes keretek között (a 2000/29. sz. Törvény 54. cikkének 2. bekezdése értelmében). A Közgyűlés munkálatain 123 lovag vett részt. A Közgyűlés tagjainak szavazata alapján, valamint Az állami érdemrendek becsületbíróságai szervezeti és működési szabályzatának az elfogadásáról szóló 2005/1511. sz. Kormányhatározat 1. cikkének 1. bekezdése értelmében még azon a napon megalakult a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága, amely 7 (hét) tagot számlál, személyi összetétele pedig a következő: Haiduc Ionel – a Rend Nagykereszttel kitüntetett Lovagja; Degeratu Constantin – a Rend Nagykereszttel kitüntetett Lovagja; Brădişteanu Şerban – a Rend Főtiszti Kereszttel kitüntetett Lovagja; Georgescu Costin – a Rend Főtiszti Kereszttel kitüntetett Lovagja; Geoană Mircea – a Rend Parancsnoki Kereszttel kitüntetett Lovagja; Firea

Gabriela – a Rend Tisztikereszttel kitüntetett Lovagja; Andronescu Ecaterina – a Rend Lovagkeresztjének a kitüntetettje. Az állami érdemrendek becsületbíróságai szervezeti és működési szabályzatának az elfogadásáról szóló 2005/1511. sz. Kormányhatározat 2. cikkének 3. bekezdése értelmében Ionel Haiduc akadémikus urat, mint rangidőset a két legmagasabb fokozat (a Nagykereszt és a Főtiszti Kereszt) birtokosai közül, választották a testület elnökévé. A Szabályzat (1. cikkének 2. bekezdése) értelmében az állami érdemrendek becsületbíróságai „ítélkeznek az egyes állami érdemrendek tagságának erkölcsi károkat okozó olyan gyalázatos cselekmények kérdésében, amelyeket nem szankcionáltak szabadságvesztést kiszabó jogerős bírói ítéletekkel”. A jogszabály (5. cikkének 2. bekezdése) azt is kimondja, hogy ebből a célból: „Az Érdemrendek Titkársága hívja össze a Becsületbíróságot, és meghívja a terheltet is. Az ülést a Titkárság megkeresésétől számított 45 napon belül le kell bonyolítani.” Következésképpen a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága, amelynek benyújtották a Tőkés László úrnak odaítélt kitüntetés visszavonását kérelmező panaszokat, az első ülést 2013. szeptember 26-ra tűzte ki. Az Érdemrendek Titkársága megküldte Tőkés László úrnak a meghívót, továbbá közölte vele az ülés dátumát, időpontját, helyét és célját. A Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága 2013. szeptember 26-án, 16 órakor, tartotta a panaszok negvizsgálásának és a Tőkés László úrral folytatandó megbeszélésnek szentelt elő ülését. Az ülést megelőző időszakban a Becsületbíróság tagjainak a tudomására jutott Tőkés László úrnak több, a testületet és tagjait sértő kijelentése, illetve minősítése, továbbá számos olyan nyilatkozata, amellyel megkérdőjelezte a Becsületbíróság törvényes voltát, legitimitását, illetve magának a testületnek és a tagjainak a tisztességét. A Becsületbíróság tagjai arról is értesültek, hogy Tőkés László úr kijelentette: nem fog megjelenni az ülésen, amelyre meghívót kapott, hanem képviseletében ügyvédjét fogja elküldeni. Az ülés során a jogszabályi előírások, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció kielemzése alapján a Becsületbíróság egyhangúlag úgy értékelte: nincs törvényes alap Tőkés László úr ügyvédjének (a meghívott személy képviseletében történő) bebocsátására, ugyanis a becsületbíróságok tevékenységére vonatkozó jogszabály (10. cikke) tételesen, korlátozó jelleggel és más értelmezéseket kizáróan előírja, hogy: (1) A becsületbíróságok munkaülésein az összes érdemrend feletteseként, szavazati jog nélkül, részt vehet Románia Elnöke; (2) A becsületbíróságok munkaülésein, szavazati jog nélkül, részt vehet az Érdemrendek Titkára vagy az általa kijelölt személy; (3) A becsületbíróságok titkársági feladatait az Érdemrendek Titkársága látja el. A felsorolt rendelkezések értelmében a Becsületbíróság közölte a döntését Tőkés László úrral, és – a kérelmező lovagok érvelése, valamint a rendelkezésre álló nyilvános dokumentáció alapján – megkezdte a panaszok, illetve azok tartalmának és jelentőségének az érdemi tárgyalását. Áttekintették Tőkés László úr kijelentéseinek az etikai, erkölcsi, arculati, valamint a polgári értékrendet érintő vonatkozásait és folyományait, továbbá a Becsületbíróság által tárgyalt ügy erkölcsi, illetve a polgári értékrendet érintő vetületeit, s végül a követendő eljárásmódokat. A munka tetemes mennyiségére, az ügy bonyolultságára, a pótlólagos tájékozódás szükségességére és a Tőkés László úrral folytatandó beszélgetés őszinte szándékára való tekintettel a Becsületbíróság úgy döntött, hogy újabb ülést tűz ki 2013. október 18-ra. Ebből a célból azzal a kéréssel fordult az Érdemrendek Titkárságához, hogy küldjön újabb, erre a

dátumra szóló meghívót Tőkés László úrnak. Ugyanakkor a testület kinyilvánította ama hajlandóságát, hogy – megkeresés alapján vagy meghívás útján – a Rend más tagjaival is tárgyaljon a szóban forgó gyalázatos cselekmények bizonyos vonatkozásainak a tisztázása érdekében. A Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága 2013. október 18-án, 16 órakor, újból összeült, hogy folytassa a tárgyalást azokról a gyalázatos cselekedetekről, amelyek állítólag erkölcsi károkat okozhattak volna a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett személyeknek, és amelyekre vonatkozóan a Rend nyolc tagja nyújtott be panaszt. A testületnek ezen kívül a lovagok által megfogalmazott, a Tőkés úrnak odaítélt kitüntetés visszavonását szorgalmazó, kérelem megválaszolásának a módjáról is döntenie kellett. A Becsületbíróság ez alkalommal is azt állapította meg: Tőkés László úr nem jelent meg a rendtársai által sérelmezett kérdésekről a testület tagjaival folytatandó tárgyaláson. Továbbá a Becsületbíróság azt is tudomásul vette, hogy Tőkés úr nem hagyta abba a testület tagjainak sértegetésére és lejáratására irányuló, valamint a közvélemény félretájékoztatását célzó kampányát, amelynek során azt állította, hogy neokommunista, „peszedés”, magyar- és zsidóellenes politikai leszámolások áldozata, akinek megtagadták a védekezéshez való jogot is. Ezzel egy időben, nyilvános kijelentései révén, Tőkés úr megpróbálta a Temesvárott kirobbant forradalmi megmozdulásokat saját személyével és az általa ily módon népszerűsíteni kívánt etnopolitikai szeparatizmus ügyével azonosítani. Az ülés során a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága meghallgatta a testület tagjainak az álláspontját és azokat az érveket amelyek amellett, illetve az ellen szóltak, hogy helyt adjon a vitára bocsátott kérelemnek. Ezután kiértékelte a bel- és külföldi politikai, kulturális meg tudományos élet személyiségei részéről érkezett, Tőkés László urat védelmező megkeresések sorozatát és az ügyben folyt ez irányú nyomásgyakorlást. Végezetül a testület az érdemrend lovagkeresztjének egyik kitüntetettjét, Alexandru Petru Frătean urat is meghallgatta, aki Tőkés László úr tetteinek és nyilatkozatainak a helyzet értelmezése szempontjából releváns vetületeiről szerette volna a Becsületbíróságot tájékoztatni. Az így lezárult szakasz következtetései alapján a Becsületbíróság tagjai megegyeztek abban, hogy 2013. november 20-án újra összeülnek, hogy döntést hozzanak az ügyben. A Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága 2013. november 20-án, 16 órakor, tartotta utolsó ülését abból a célból, hogy eldöntse, helyt ad-e vagy sem a Tőkés László úrnak korábban odaítélt Románia Csillaga Érdemrend visszavonását szorgalmazó kérelemnek. Az ülés kezdetén a Becsületbíróság tagjai megállapították: Tőkés László úr (hivatlanul) megjelent, hogy tárgyaljon a szóban forgó kérdésről, miután az utóbbi értekezlet óta eltelt időszakban újabb sértő kijelentésekkel illette a testületet és néhányat azon lovagok közül, akik az Érdemrendek Titkárságához fordultak. Annak ellenére, hogy Tőkés László urat nem hívták meg erre az ülésre, s nem is állt már fenn a fogadásának törvényi kötelezettsége, a Becsületbíróság tagjai beleegyeztek abba, hogy kollegális beszélgetést folytassanak vele, ugyanis ezt adott esetben hasznosnak érezték, illetve úgy ítélték meg, hogy ezáltal nem sértik a jogszabályi előírásokat, és lovagias szellemről tesznek tanúbizonyságot. Sajnos Tőkés László úr ezúttal is rosszhiszeműen viselkedett, magatartása gyalázatos volt, semmiképpen sem kollegiális. Elsősorban ragaszkodott ahhoz, hogy az ülésen kötelező módon, „hivatalos minőségben részt vegyen” az ügyvédje (Kincses Előd úr), aki nem tagja a Rendnek, és hogy a beszélgetést a testület főképp vele bonyolítsa le. Másodszorban a Becsületbíróság tagjai előtt ismételte el a testületet sértő minősítéseit (a Becsületbíróságot „peszedés bizottságnak” [„o comisie pesedistă”] nevezte, a testület tevékenységét a PSD „főnöke” és az államfő politikai leszámolásaként értelmezte, a tagokat pedig egy politikai párt „eszközeinek”, illetve magyarellenes ügynököknek tekintette). A

Becsületbíróság nem válaszolt erre a Rend lovagjaira nézve gyalázatos, provokatív viselkedésre, hanem mérsékletet és visszafogottságot tanúsított. A testület tagjai arra kérték Tőkés urat, hogy kövesse meg őket, és közölték vele: többé nem kifogásolják (Kincses) Előd úr fizikai jelenlétét, aki a teremben maradhat („prezenţa fizică în sală”) azért, hogy segítségére legyen/tanácsot adhasson neki az olyan helyzetekben, amikor esetleg nem értené pontosan a beszélgetőtársak kérdéseit vagy bizonyos fogalmak erkölcsi, etikai vagy polgári értékrendi tartalmát. Tőkés László úr nem kért elnézést, és fenntartotta ama álláspontját, hogy ha a testület nem egyezik bele abba, hogy Kincses Előd úr hivatalos minőségben vegyen részt az ülésen, elhagyja a termet, s ezt ténylegesen meg is tette. Ilyen körülmények között, a kapott megbízatás értelmében és tekintettel arra, hogy mind a a Közgyűlés akaratát, mind pedig az eljárás lebonyolítására a hatályos jogszabályok által előírt határidőt tiszteletben kellett tartania, a Becsületbíróság meghallgatta az összes tag végkövetkeztetéseit, majd a kérdést szavazásra bocsátotta. A határozatot a 7 (hét) tagból álló testület 6 (hat) tagjának a jelenlétében hozta meg. Şerban Brădişteanu úr objektív okokból hiányzott. A szavazás titkos volt: szavazócédulákkal és szavazóurnával történt. A technikai segédletet a Az Érdemrendek Titkársága biztosította azáltal, hogy előkészítette az urnát és a szavazócédulákat, végül pedig megszámlálta a voksokat. A Becsületbíróság tagjainak „IGEN”nel, illetőleg „NEM”-mel kellett válaszolniuk arra a kérelemre, amelyet a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének Tőkés Lászlótól történő visszavonását szorgalmazó lovagok nyújtottak be. A szavazás eredménye a következő volt: − A kitüntetés visszavonása MELLETT szavazott: 5 (öt) tag; − A kitüntetés visszavonása ELLEN szavazott: 0 (nulla) tag; − TARTÓZKODOTT: 1 (egy) tag. A szavazás eredményét közölték az Érdemrendek Titkárságával, amelynek utólag – a határidő betartásával – megküldik a BECSÜLETBÍRÓSÁG HATÁROZATÁT és ennek INDOKLÁSÁT. A 2000/29. sz. Törvény, a 2005/1511. sz. Kormányhatározat és a Rend Közgyűlése által 2013. szeptember 19-én elfogadott Határozat alapján gyakorolt hatásköre értelmében a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága Figyelembe véve a Románia Csillaga Érdemrenddel kitüntetett – Andronescu Ecaterina, Creţu Corina, Firea Gabriela, Frătean Alexandru Petru, Mihăilescu Petru Şerban, Oprea Gabriel, Sârbu Ilie és Valeca Şerban Constantin, – lovagok panaszát, amelyben a Tőkés László úrnak a 2009/1864. sz. Rendelettel odaítélt Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének a visszavonását kérik, Az Érdemrendnek a 2000/29. sz. Törvény, az 1999/77. sz. Törvény által ratifikált 1998/11. sz. Sürgősségi Kormányrendelet, valamint a 2005/1511. sz. Kormányhatározat rendelkezéseinek az értelmében felállított és 2013. november 20-án, a Román Akadémia székhelyén összeült Becsületbírósága, Tekintettel a súlyos erkölcsi, arculati, valamint a polgári értékrendet érintő károkra, amelyeket a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett személyek szenvedtek azoknak a gyalázó tetteknek az eredményeképpen, amelyek sértik Románia demokratikus értékrendjét, az Európai Unió értékrendjét és érdekeit meg a nemzetközi jogot; továbbá veszélyeztetik a békét, valamint ártanak a nemzeteink és

népeink közötti jó viszonynak, illetve károsak a különböző etnikumok együttélésének a szempontjából, Elhatározta – 5 (öt) igen szavazattal, 1 (egy) tartózkodás mellett –, hogy javasolni fogja: A Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének a visszavonását Tőkés László úrtól, akinek ezt a 2009/1864. sz. Rendelettel ítélték oda. * A mérlegelés során a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága számos súlyos, releváns, meggyőző és lényegi vonatkozást azonosított, amelyek azt a megállapítást eredményezték, hogy Tőkés László úr, ismételt nyilatkozatai révén, magatartása, valamint az általa hangoztatott felhívások és uszítások útján, veszélyes politikai kezdeményezéseivel és cselekedeteivel követte el azokat a gyalázatos cselekményeket, amelyek súlyos erkölcsi károkat okoztak a Románia Csillaga Érdemrend tagjainak. E következtetésünk alátámasztása céljából az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1. A Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjét Tőkés László úrnak a Románia Hivatalos Közlönye 2009. december 17-én megjelent 884. számában közzétett, 2009. december 14-én kelt 1864. sz. Rendelettel ítélték oda. Az érdemrendet a kitüntetett az egységes szerkezetbe foglalt változatban újraközölt román Alkotmány 94. szakasza a) bekezdésének és 100. szakaszának, valamint a Románia állami kitüntetéseinek rendszeréről szóló 2000/29. sz. – utólag módosított és kiegészített – Törvény 4. cikke (3) bekezdésének, 6. cikke A pontjának és 11. cikkének az értelmében kapta meg az 1989. évi Decemberi Forradalom 20. évfordulójának az alkalmából. A 2000/29. sz. Törvény és a 2005/1511. sz. Kormányhatározat szerint rendkívüli katonai vagy polgári szolgálatnak minősülnek az olyan tervezési, szervezési és koordinációs cselekedetek, amelyek: a) az állam legjelentősebb érdekeinek – vagyis a függetlenségének, a szuverenitásának, az egységes jellegének és a területi épségének – a védelmében felmutatott számottevő megvalósítások; b) jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlődéséhez és a közszolgáltatások biztosításához; c) országos vagy nemzetközi szinten kiemelkedő értékű tudományos művek, művészi alkotások vagy kulturális értékek; d) a Románia és más államok vagy nemzetközi szervezetek közötti együttműködés előmozdításának és továbbfejlesztésének a terén elért jelentős érdemek. Általánosságban a szimbólum értékű kitüntetés az érintett személynek a kommunista diktatúrával szembeszegülő és a szabadságra való törekvést kifejező erkölcsi, illetve morális indíttatású tetteit ismerte el. Bárki, aki az 1989. év eseményeit jóhiszeműen értelmezi, csakis azt állapíthatja meg, hogy a Decemberi Forradalom célja a kommunista diktatúra megdöntése, illetve a szabadság és a demokrácia meghonosítása volt. Sem Temesvárott, sem Bukarestben, és sehol másutt Romániában a Forradalom nem tűzte ki célul Románia függetlenségének és nemzeti

szuverenitásának az aláásását, sem területi egységének a megbontását avagy az előbbiek megkérdőjelezését. Temesvárott, Kolozsvárott, Szebenben és főképpen Bukarestben – ahol eldőlt a román nép diktatúraellenes küzdelmének a kimenetele – Románia nevét skandálták, illetve Romániáért haltak meg az emberek (lásd „Románia csak egy van” – Bukarest, 1989. december 22–23.”). A szabadságon, a demokrácián s a jogállamiság alapelvein kívül ezek az alapértékek – a függetlenség, a nemzeti szuverenitás és a területi egység – egyfelől hosszas történelmi (politikai, társadalmi, gazdasági és katonai, illetve polgári és kulturális értékrendi) folyamatok eredményeképpen gyökereztek meg, amelyek során a román nép jelentős áldozatokat vállalt; másfelől pedig a Románia által ratifikált nemzetközi szerződések is szentesítik ezeket, valamint az Alkotmány és az Európai Unió jogrendje. Természetesen feltételezhető, hogy Tőkés úr – aki 2009. július 14-e óta Románia európai parlamenti képviselője – ismeri az Európai Unió Alapszerződésének a rendelkezéseit, amelyek már a preambulum részeként kijelentik, hogy az Uurópai Uniót a kontinens népei úgy alkották meg, hogy ösztönzést merítettek „Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak”, céljuk pedig az volt, hogy „hozzájáruljanak... a[z európai] népek közötti szolidaritás” megerősödéséhez. Nyilatkozatai, politikai kezdeményezései és revizionista magatartása révén, valamint az interetnikus gyűlölet szitása által, Románia európai parlamenti képviselője súlyosan megsérti ezeket az elveket oly módon, hogy – semmibe véve az Európai Unió Alapszerződéseit, illetve ama kötelességét, hogy e szerződéseket tiszteletben tartsa, védelmezze és tartalmukat terjessze – kéri: jöjjön létre egy olyan „régió”, amelyben Románia román etnikumú állampolgárainak (vagy a magyartól eltérő etnikumú állampolgárainak) egy másik „védhatalom” politikai és jogi akaratának is alá kelljen vetniük magukat (ami által többletkötelezettségeik keletkeznének), miközben a magyar etnikumhoz tartozók többletjogokban/privilégiumokban részesülnének. Az ilyen megnyilvánulások, amelyek a diszkriminatív és az uniós szellemmel ellentétes politikai magatartásnak a meghatározó ismérvei, egyfelől összeegyeztethetetlenek a kitüntetést szimbolizáló jelvény viselőjének a méltóságával, és erkölcsi károkat okoznak a Rend többi tagjának, másfelől pedig összeegyeztethetetlenek Tőkés László úr Romániában megválasztott európai parlamenti képviselői minőségével. Az utóbbi tekintetben az Európai Parlamentet is értesíteni fogjuk. Ezt azért is említjük, mert az Európai Parlament Eljárási Szabályzata (nevezetesen a 19. cikk 2. bekezdése) szerint „A képviselők magatartására a kölcsönös tisztelet jellemző, továbbá viselkedésüknek az Európai Unió alapokmányai által szentesített alapértékeket és alapelveket kell tükröznie”. Sajnálatos dolog tehát, hogy Románia egyik európai parlamenti képviselője ezekkel a normákkal ismételten és programszerűen szembeszáll – s rontja ezáltal az országnak, illetve európai parlamenti képviselőinek a megítélését. Másfelől, a December szelleme által évről évre újjáélesztett érzelmek befolyása alatt úgy ítéljük meg, hogy Tőkés László úr próbálkozásai, hogy saját érdekében és hasznára kisajátítsa a Forradalom szimbólumait, valamint elferdítse ez utóbbi értelmét, azt bizonyítják, hogy semmit sem értett meg a Románia elnöke által neki ítélt érdemrend üzenetéből (abból az üzenetből, amit ő arrogánsan, cinikusan figyelembe sem vesz). Ezek a próbálkozások egyúttal teljes mértékben összeegyeztethetetlenek a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett személyek méltóságával. És ilyennek minősülnek a hazai, az uniós, valamint a nemzetközi jogrend megsértésére vonatkozó felszólításai és uszításai is. Azért emeljük ki ezeket a vonatkozásokat, mert Tőkés úr nyilvános kijelentéseiben a kitüntetés visszavonásának a kezdeményezését „forradalomellenes cselekedetnek” minősíti, amely a „posztkommunista

visszarendeződési” folyamat része. Például a temesvári forradalom szimbólumvilágának a kisajátítására irányuló méltatlan erőfeszítéseinek a részeként, Tőkés úr azt nyilatkozta, hogy: „Mivel Temesvártól »ellopták a forradalmát«, a 2009-ben nekem ítélt Románia Csillaga Érdemrend részleges jóvátételt jelent a »mártírváros« számára. Ellenben a kitüntetésem visszavonása Temesvár forradalmi múltjának sorozatos semmibe vételével egyenértékű gesztus lenne. Mi több a kommunista viszonyok és berendezkedés jelenleg végbemenő restaurációjának újabb bizonyítékát szolgáltatná.” [http://www.romanialibera.ro/actualitate/ politica/tokes-retragerea-ordinului-steaua-romaniei-echivaleaza-cu-seconsiderarea-trecutuluirevolutionar-al-timisoarei-311926.html; http://www.antena3.ro/politica/tokes-retragereaordinului-steaua-romaniei-echivaleaza-cu-seconsiderarea-trecutului-revolutionar-al-timisoarei]. Ebből a szemszögből a Becsületbíróság úgy ítéli, hogy Tőkés úr Temesvár mártírjainak több tisztelettel tartozik, legalábbis olyan mértékűvel, mint amilyen támogatásban ő annak idején részesült, hiszen egyes forradalmárok az életüket áldozták és, hogy Temesvár meg a temesváriak érdemeinek a kisajátítására tett sorozatos kísérletei hozzá méltatlan erkölcsi visszaélésnek minősülnek, továbbá az Érdemrend jelvényének a viseletére méltatlanná teszik őt. Értékelésünket egy másik romániai európai parlamenti képviselő véleményével – a Renate Weber úrhölgyével – támasztjuk alá, miszerint: „Ebben a pillanatban nem hiszem, hogy Tőkés László urat az Európai Parlamentben a Forradalom jelképének tekintik.” Egy ilyen szakavatott és jóérzésű vélemény újabb hihető érv annak a következtetésnek az alátámasztására, hogy nyilatkozatai meg cselekedetei Tőkés Lászlót hozzá méltatlan erkölcsi helyzetbe hozzák, ami ugyanakkor elfogadhatatlan az általa képviselt román állam, illetve román állampolgárok számára. Különben ez egy általános etikai és erkölcsi természetű kérdés, ami azt a tényt domborítja ki, hogy az erkölcsi értelemben úttörő jellegű múltbeli tettek nem kölcsönöznek erkölcsi immunitást, és nem jelentenek erkölcsi felmentést a továbbiakban elkövetett gyalázatos cselekedetek vonatkozásában. 2. A Rend nyolc lovagja által a panaszaikban felvetett kérdéskörre vonatkozóan a Becsületbíróság megállapította, hogy 2013. július 27-én, a Tusnádfürdői Szabadegyetem záró rendezvényén, amelyen részt vett a magyar miniszterelnök és Magyarország Külügyminisztériumának egyik államtitkára, Tőkés László román állampolgár – aki a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének a kitüntetettje, és Romániát képviseli az Európai Parlamentben – tételesen kérte a magyar kormányfőtől, hogy Magyarország Erdélynek protektorátust biztosítson/vegye védelmébe Erdélyt („să ofere protectorat/protecţie Transilvaniei”). A sajtóban megjelentek szerint Tőkés László úr azon a napon – az egykori Osztrák–Magyar Monarchiát alkotó területeken élő magyarok egységét szorgalmazva – a következőt mondta: „Meg kell vizsgálnunk, milyen árat fizetünk ezért az egységért. Azt kérem Orbán Viktor miniszterelnök úrtól és Kormányától, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét építsék ki oly módon, hogy biztosítsanak protektorátust Erdély számára (în aşa fel încât să oferiţi protectorat Transilvaniei)” [http://www.mediafax.ro/tokes-lui-viktor-orban-construiti-un-sistemin-asa-fel-incat-sa-oferiti-protectorat-transilvaniei11165079]. Ez a – tételes és egyértelmű – kérelem számos vitát meg reakciót gerjesztett a közvéleményben. A civil s a politikai szféra elutasító tendenciája volt a domináns; ez a hozzállás jellemezte a teljes román politikai és civil szférát. [Például Mihai Răzvan Ungureanu: Cererea de „protectorat” a lui Tőkés nu intră în cadrul constituţional /Tőkésnek a „protektorátusra” vonatkozó kérelme nem egyeztethető össze az alkotmányos renddel/ [http://www.mediafax.ro/

mihai-razvan-ungureanu-cererea-de-protectorat-a-lui-tokes-nu-intra-in-cadrul-constitutional11165724]. Amint a fentiekben említettük, a Becsületbíróság megállapította, hogy a viták közepette elhangzottak olyan javaslatok és kérelmek, amelyek a Tőkés László úrnak a 2009. december 14én kelt, 1864. sz. Rendelettel odaítélt kitüntetés visszavonását szorgalmazták. Ilyen jellegű bírálat és kérelem a politikai, a kulturális meg a tudományos élet, valamint a civil szféra számos személyiségének, illetve az újságíróknak, a véleményvezéreknek, a Romániában és a külföldön élő román állapolgároknak a részéről egyaránt elhangzott. Némelyek azt állították, hogy egy ilyen politikus még a román állampolgárságot sem érdemli meg [http://www.romanialibera.ro/ actualitate/eveniment/membrii-ordinului-steaua-romaniei-discuta-la-cotroceni-despre-retragereadecoratiei-lui-tokes-312880.html]. 3. Ebben a kontextusban és a magas román állami kitüntetés odaítélése első kritériumának a vonatkozásában Tőkés László úr közéleti szereplése egyfelől ellentétes a Rend szellemével, illetve a – törvény által meghatározott és elnöki rendelet útján megszerezhető – rendtagsággal járó morális, a becsületre és a méltóságra vonatkozó követelményekkel, másfelől pedig a Románia állampolgáraival, a román állammal és Románia Alkotmányával szemben tanúsított súlyos tiszteletlenség tanúbizonysága. A kitüntetés visszavonását szorgalmazó kérelmek, a kérelmező lovagok által rendelkezésre bocsátott anyagok, a Tőkés úr románellenes tevékenyéségére vonatkozó nyilvános dokumentumok és a Becsületbíróság ülései alkalmával feltárt további adatok elemzéséből számos ilyen aspektus domborodott ki, amelyek közül röviden csak az alábbi relevánsabb epizódokat foglaljuk össze:  2013. július 27-én Tőkés úr – Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében – a következő nyilvános felhívást/uszító kijelentést fogalmazta meg: „Azt kérjük Orbán Viktor miniszterelnök úrtól és Kormányától, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét építsék ki oly módon, hogy biztosítsanak protektorátust Erdély számára mint ahogyan Ausztria tette ezt Dél-Tirol esetében.”  2003 augusztusában Tőkés úr visszatért erre a kijelentésére, és megerősítette ezt mondván: „Nekünk, erdélyieknek elegünk lett abból, hogy Bukarest Erdélyt valamiféle gyarmatként igazgassa. Az utóbbi évtizedek történelme többé-kevésbé azt igazolta, hogy a bukaresti hatalom, sorozatban, képtelen a megfelelő kormányzásra.”  2011 júliusában Tőkés László úr azt nyilatkozta, hogy „a román hatalomnak” bocsánatot kellene kérnie „a Trianon utáni, illetve a posztkommunista időszakban” a magyarok kárára elkövetett „bűnökért”, s hogy ők az elvesztett területekért cserében jogokat követelnek „beleértve a korlátozott önrendelkezést és az autonómia összes formáját”.  2010 júliusában Tőkés László úr azt nyilatkozta a „Tusványosi” Szabadegyetemen, hogy „ha egy olyan kisrégiónak mint Koszovó sikerült kivívnia az autonómiát, ezt a Székelyföld is elérheti, s ha szükség lesz erre, a székelyeknek ki kell menniük az utcára”.  2010 júliusában Tőkés úr ezt nyilatkozta: „2008-ban levelet küldtem a NATO-nak, amelyben megfogalmaztam a magyarok közös célkitűzését: az autonómia elérését. Továbbá felhívtam a NATO vezetőjének a figyelmét arra, hogy a magyar közösség kérdése biztonsági kockázatként jelentkezhet a közép-európai övezetben és közvetve a NATO számára is, majd támogatását kértem az összes régióban létrehozandó magyar autonómiák ügyében.”

A Becsületbíróság tagjai által áttekintett anyag ennél azonban sokkal tetemesebb. Hasonló kijelentésekkel találkozhatunk Tőkés László úr több mint 130 európai parlamenti felszólalásában. Számos további, valótlanságokkal teli kijelentéséből, amelyeket bel- és külföldön tett azzal a célzattal, hogy mételyezze a közvéleményt, illetve bebiztosítsa forradalmi érdemeinek a kiaknázásával szerzett személyes politikai és anyagi előnyeit, hosszú távú, előre megtervezett, programszerű törekvésre lehet következtetni, amely a román államnak és a román kormányzatoknak, valamint a románoknak mint népnek és nemzetnek a befeketítésére irányult. Például Tőkés László úr azt nyilatkozta Csíkszeredában, hogy „Romániában 90 éve népirtás folyik”, és ezzel a többségében magyarok által lakott területek állítólagos, erőszakos elrománosítási politikájára utalt, illetőleg azt hangsúlyozta, hogy kutatni kellene a Székelyföld elrománosítási folyamatát. Ugyanezt a gondolatot vetette fel Tőkés László úr egy sajtóközleményben is, amikor azt állította, hogy: „Úgy tűnik... létezik egy titkos kormányzati terv, amely szerint a magyarok által lakott területeket, elsősorban a Székelyföldet, román állampolgársággal rendelkező moldova köztársaságbeliekkel kellene benépesíteni”. Ugyanebben a rágalmazó hangnemben támadta Tőkés László úr a Román Orthodox Egyházat is, amelyet „gyarmatosítással” vádolt, és így érvelt: „Áldatlan helyzet, hogy Urunk Jézus Krisztus nevében építenek, vagyis beindult ez a görögkeleti templomok szükségleteket meghaladó felépítésére irányuló mozgalom. Tehát egyértelmű, hogy a román orthodoxok csatlakoztak a román nacionalizmus gyarmatosítási politikájához. Ez is egy módszer: az elrománosítás, Erdély román asszimilációja.” Az ilyen tettekről és nyilatkozatokról szóló híradások elolvasása is, anélkül hogy számításba vennénk ezek nyilvános, negatív következményeit, még inkább kidomborítja az ilyen fasiszta-horthysta, revansista és revizionista – tartalmukban, módszereikben és kifejezésmódjukban a Horthy-rezsimnek a Bécsi Diktátum előtti kampányaira emlékeztető – gondolatok terjesztőjének becstelen, tisztességtelen jellemét. Ezek minden kétséget kizáróan gyalázatos cselekedetek, amelyek súlyos erkölcsi károkat okoznak a Románia Csillaga Érdemrend kitüntetettjeinek. Sőt, ezekkel a kijelentéseivel (a tudatos, programszerűen végrehajtott politikai akcióival), uszító és provokatív szóbeli üzeneteivel Tőkés úr az Erdélyben működő, horthysta ihletésű szélsőséges szervezetek (legalábbis morális jellegű) támogatását szerette volna elérni (és el is érte). Ebből a szempontból, és a követett célt, valamint az üzeneteknek a modern információs háborúk pszichológiai hadműveleteire jellemző ütemét, következetességét és természetét tekintve, a felsorolt cselekmények az ideológiai terrorizmus fegyvertárába sorolható akciók jellegét öltik, és a demokratikus román állam alapjainak az aláásására irányulnak. Ugyanakkor az ilyen nyilatkozatok, politikai akciók és a törvények, valamint az európai szellem semmibe vételére való uszítás révén, illetve a pártvezetőként és egyes nem-kormányzati szervezetek vezetőjeként folytatott tevékenysége által Tőkés László úr azon ideológiák és szélsőséges politikai akciók védelmére kel, amelyeket az önmagukat civil szervezeteknek tituláló, de a politikai pártok és civil szervezetek működésére vonatkozó előírásokra fittyet hányó szervezetek szorgalmaznak. Elsősorban az alábbiakra gondolunk: − Románia Alkotmánya 40. szakaszának 2. bekezdése: „Alkotmányellenesek azok a pártok vagy szervezetek, amelyek a céljaiknál vagy a tevékenységüknél fogva… Románia szuverenitása, integritása, illetve függetlensége ellen szállnak síkra.” − A 2003/14. sz. Törvény 3. cikkének 1. Bekezdése kimondja: „politikai pártokként csak olyan, a törvény értelmében létrehozott politikai jellegű egyesületek működhetnek,

amelyek a nemzeti szuverenitás és a függetlenség tiszteletben tartását, valamint az állam egységes jellegének és területi épségének a megőrzését tűzik ki célul”. − A 2003/14. sz. Törvény 3. cikkének 2. Bekezdése kijelenti: „tilos az olyan pártok működése, amelyeknek alapszabálya, programjai vagy az általuk terjesztett elvek és az általuk lebonyolított tevékenységek sértik Románia Alkotmánya 30. szakaszának 7. bekezdését”; továbbá „a törvény tiltja az állam és a nemzet befeketítését... a nemzetek közötti gyűlölet szítását... a területi elszakadásra való buzdítást...”. Tehát fölöttébb nyilvánvaló, hogy egy politikus meg pártvezér, aki román állampolgár, és ezeknek a rendelkezéseknek a megszegésére buzdít teljes mértékben méltatlan a Románia Csillaga Érdemrend jelvényeinek a viselésére. 4. A polgári magatartás szempontjából figyelmeztetjük Tőkés László urat – aki román állampolgár, és a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének a kitüntetettje –, hogy Románia Alkotmánya 15. szakasza 1. bekezdésének az értelmében Románia állampolgárai „az Alkotmányban és más törvényekben szentesített jogokat, illetve szabadságokat élvezik, továbbá az ezek által előírt kötelezettségek hárulnak rájuk”. „Az állampolgárok a törvények szempontjából és a közhatóságok előtt egyenlőek. Nincsenek kiváltságok, és nincs diszkrimináció. Senki sem áll a törvény fölött.” (az Alkotmány 16. szakasza) „A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, az agressziós háborúra, a nemzeti, a faji, az osztály- és a vallási gyűlöletre való buzdítást, valamint a diszkriminációra, a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erőszakra való uszítást.” (az Alkotmány 30. szakaszának 7. bekezdése) „A román állampolgároknak, az idegen állampolgároknak, illetve a hontalanoknak az alkotmányos jogaikat és szabadságaikat jóhiszeműen, mások jogainak és szabadságainak megsértése nélkül kell gyakorolniuk.” (az Alkotmány 57. szakasza) De miként értelmezhetők Tőkés László úr „nyilatkozatai” (és „magánvéleménye”), ha nem az ország és a nemzet gyalázásaként, vagy a nemzetek közötti gyűlölet szításaként, illetőleg a diszkriminációra, a területi szeparatizmusra való uszításként? S hogyan minősülnek a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjének egyik kitüntetettje esetében ezek a gyalázkodó tettek, a nemzetek közötti gyűlölet szítása, vagy a diszkriminációra, a területi szeparatizmusra való úszítás, ha nem gyalázatos cselekedeteknek? Bár Tőkés László úr saját szűk, torz és rosszhiszemű értelmezésében állíthatja azt, hogy tettei valamiféle különös szólásszabadság kifejeződései, amelyek nem járnak az emberi szabadság bármiféle formájából következő felelősséggel, ha a felsorolt tetteket egy romániai európai parlamenti képviselő (és román állampolgár) cselekedeteiként értelmezzük, akit a Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki, akkor a leírtak gyalázatos cselekedeteknek minősülnek, amelyek súlyos károkat okoznak a Rendnek. Továbbá megkérdőjelezeik a Rend tagjainak etikai és erkölcsi tartását, státusát; hiszen a törvényhozó (Románia állampolgárainak a képviseletében) a kitüntetést Románia örök érvényű értékeinek és érdekeinek az előmozdítása, nem pedig mulandó személyek népszerűsítése céljából hozta létre. Külön kiemeljük a kérdésnek ezt a vetületét, ugyanis: „Az állami érdemrendek azon lovagjait, akik látható helyen viselik az illető rend jelvényeit a nekik kijáró katonai köszöntésben vagy katonai tiszteletadásban kell részesíteni.” (a 2000/29. sz. Törvény 43. cikke) „Az érdemrendek lovagjai katonatiszteknek minősülnek, s így őket katonai tiszteletadásban kell részesíteni.” (a 2000/29. sz. Törvény 44. cikke) „Az érdemrendek lovagjai meghívást kapnak a Románia Nemzeti Ünnepének alkalmával rendezett nyilvános eseményekre, illetve

más évfordulók és megemlékezések alkalmából; a szervezők pedig tiszteleti helyeket tartanak fenn a számukra.” (a 2000/29. sz. Törvény 46. cikke). Milyen tiszteletről és tiszteletadásról lehet szó a Rend azon tagjának az esetében, aki a nemzeti szuverenitás megcsorbítására buzdít; aki azt állítja, hogy a magyar vagy a székely etnikumhoz tartozó román állampolgárok népirtás áldozatai, illetve hogy a Román Orthodox Egyház a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárok által lakott romániai térségek „áldatlan gyarmatosítási kampányának” a részese? Hogyan is részesülhetne Románia nemzeti ünnepén katonai tiszteletadásban és tiszteleti helyben egy ilyen ember, aki ezt a napot a maga részéről gyásznapként tartja számon? Egyes, hozzá közel álló politikusok félszeg próbálkozásai, hogy Tőkés urat (a szólásszabadság ürügyén) megvédjék annak a mélységesen negatív benyomásnak a kialakulásától, amelyet a tusnádfürdői nyilatkozata keltett a román társadalomban, csupán megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy a román nép méltósága ellen elkövetett súlyos merénylettel állunk szemben, de senkire sem hatottak (Lásd: „Cum îl apără Kelemen Hunor pe Tokes: Oricine are dreptul constituţional de a spune PROSTII” /Hogyan védelmezi meg Kelemen Hunor Tőkést? Mindenkinek alkotmányos joga BUTASÁGOKAT beszélni/ [ http://www.evz.ro/detalii/stiri/cum-il-aparakelemen-hunor-pe-tokes-oricine-are-dreptul-constitutional-de-a-spune-prostii]). 5. A Romániában élő magyar közösségek és/vagy székelyek (kulturális, területi, teljes) autonómiájának a kérdése Tőkés László úr provokatív nyilatkozatainak egyik kedvenc témája. Elvi formájában a kérdés kezelését – a politikai racionalitás korlátai között – lehetségesnek kell tartani, s felvetését nem kell elítélni a demokrácia szempontjából. Viszont egyes politikai szereplők a gyakorlatban rosszhiszeműen teszik fel a kérdést, oly módon, hogy ezzel aláássák a valódi demokráciát. A jelen esetben Tőkés László úr – a szólásszabadsághoz való jogot kihasználva – a problémát többek között ekképp veti fel, továbbá arra is hivatkozik, hogy a kérdéssel Románia más, ugyancsak a magyar kisebbség soraiból kikerült politikai személyiségeinek, valamint hazánk magyar közösségeinek az érdekeit képviselő pártoknak a programjaiban is találkozunk. Önmaga védelmében Tőkés László úr azt is felhozza, hogy az adott helyzetben más politikusok is tettek volna hasonló nyilatkozatokat, de őket senki nem vonja felelősségre. Ebben a vonatkozásban a Becsületbíróság úgy vélekedik, hogy – a természetes logikával összhangban – az a tény, hogy valaki mások (állítólagos) hibájára hivatkozik, nem menti fel az illetőt tévedése alól, illetőleg nem legitimálja a szóban forgó tévedést. Ez viszont azt is jelenti, hogy cselekedetei (amennyiben bekövetkeztek) nem minősülnek kevésbé gyalázatosnak pusztán abból kifolyólag, hogy mások hasonló tetteinek a szankcionálására nem került sor. A Becsületbíróság úgy tartja, hogy – a törvény értelmében – megbízatása a cselekménynek a kivizsgálására és a szankcionálásra vonatkozó javaslat megfogalmazására terjed ki (ha a cselekmény tényleg bekövetkezett), de csupán annak a konkrét problémának a tekintetében, amellyel megkeresték. Ebből pedig az következik, hogy ha Tőkés László úrnak tudomása van arról, hogy a Rend más tagjai további, hasonló gyalázatos cselekedeteket követtek el, jogában állt volna és – mindaddig, amíg a Rendnek tagja volt és marad – jogában áll ezen tagok kitüntetésének a visszavonását kérnie. Tőkés László úr tételesen kérte a budapesti kormány támogatását vagy protektorátusát/védelmét Erdély számára („solicitarea expresă a sprijinului sau a protectoratului/protecţiei din partea guvernului de la Budapesta pentru Transilvania”) – ami a lakosság és a terület kombinációjaként ismeretlen politikai-közigazgaztási fogalom. Ezáltal a terhelt egy helyi, közösségeket érintő problémát (esetleg pontosabban: egy mesterségesen gerjesztett helyi problémát, amit bizonyos, szavazatokra vadászó politikusok választási

legitimációs eszközként használnak fel) nemzetközi léptékűvé akar átlényegíteni. Egy ilyen provokatív magatartás, amely minden – a hazájával és az európai integráció elképzelésével szemben lojális – román és uniós állampolgárnak a becsületébe tipor, programszerű cselekvési terven alapszik, amely (az 1920-ban megkötött,) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések befeketítésén, illetve aláásásán munkálkodik; holott e szerződések közös (európai és amerikai) demokratikus elvekre épültek, továbbá a győztesek és a legyőzőttek megnevezése nélkül szerettek volna békét teremteni a népek és nemzetek jogainak az elismerésével. Ez a Béke, pontosabban a Trianon Palotában aláírt Szerződés, biztosította a modern, szuverén és független magyar állam létrejöttét (a jelenlegi határai között), bizonyos környező államok (többek között Románia) területének a demokratikus kiegészülését, valamint Ausztria és Magyarország területi, illetve etnikai vitáinak a rendezését. A Trianoni Békeszerződés folyamatos megkérdőjelezése és a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgároknak arra való buzdítása, hogy szálljanak szembe a Szerződés szentesítette valósággal (felhívás amely másoknak – nevezetesen Magyarország, valamint más európai vagy éppenséggel észak-amerikai államok politikusainak és állampolgárainak – is szól) nem a véleményszabadságnak (a gondolati szabadságnak), hanem egy fasiszta-horthysta eredetű revizionista kampánynak a megnyilvánulása, amely az európai és nemzetközi jogban elítélt, az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel azonos megítélés alá eső cselekményekhez és magatartásformákhoz hasonló. Ezeket pedig világszerte elutasítják. A nemzetközi jog megszegésére buzdító megközelítésével (de az európai integrációs folyamatban létjgoslultságot nyert, jelenlegi valóságokra gyakorolt közvetlen hatásával is) Tőkés László úr megszegi az új Európa politikai és jogi konstrukciójának az alapját szolgáltató elveket és rendelkezéseket, amelyekre a Románia és Magyarország között újonnan kialakult együttműködés épül – a nemzetközi jog elveinek és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának az értelmében. Továbbá másokat is ezen elvek és rendelkezések megszegésére buzdít. A kérdés részleteit tekintve, legalább a következő szerződésekről és megállapodásokról van szó: − A Párizsi környéki (Trianoni) békeszerződések (1920); − A Párizsi Béke (1947); − Romániának és Magyarországnak az ENSZ-hez történő csatlakozásáról szóló szerződések; − A Helsinki Záróokmány (1975); − A Párizsi Charta az Új Európáért (1990); − Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról (1996); − Románia és Magyarország NATO-csatlakozási szerződései; − A magyar–román stratégiai partnerségi nyilatkozat (2002) − Románia és Magyarország európai uniós csatlakozási szerződései. A felsorolt okmányok kivétel nélkül az emberi jogok egyenlő mértékben történő tiszteletben tartását szorgalmazzák az államok függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének a tiszteletben tartásával összhangban. Ezekből az elvekből fejlődött ki az európai integráció gondolata. Továbbá az okmányok mindegyike fellépésre szólít fel „a részt vevő államok függetlenségét, azonos mértékű szuverenitását és területi egységét veszélyeztető tevékenységek ellen” (A Párizsi Charta az Új Európáért). Tehát minden olyan kezdeményezés, amely az említett elvek és normák megdöntésére irányul törvénytelen, erkölcstelen, illetve

gyalázatos bárki is lenne – etnikai hovatartozására, politikai állásfoglalására és funkciójára való tekintet nélkül – az az uniós állampolgár, aki ilyent elkövet. 6. Ebben a kontextusban Tőkés László úr politikai diskurzusa szöges ellentétben áll Románia Alkotányának a rendelkezéseivel. Ezt a jogforrást Tőkés úr értéktelennek tekinti, hiszen ismételten azt hangsúlyozza, hogy nem köteles diskurzusát és cselekedeteit az ország legfőbb törvényéhez igazítani, hanem az utóbbit kell szándékainak megfelelően átírni, mégpedig úgy, hogy töröljük belőle a Románia egységes nemzetállami jellegére vonatkozó utalást. Ebből a megfontolásból logikátlan és erkölcstelen dolog megengedni Tőkés László úrnak a 2009. december 14-én kelt 1864. sz. Rendelet, valamint Románia Alkotmánya 94. szakasza a) bekezdésének és 100. szakaszának az értelmében odaítélt Románia Csillaga Érdemrend jelvényeinek a viselését, hiszen a kitüntetett tettei révén megszegi az Alkotmány rendelkezéseit, és másokat is erre buzdít. E gyalázatos cselekedetek révén, erkölcsi, arculati és a polgári értékrendet érintő károkat okoz a Rend tagjainak. Megemlítendő az is, hogy a román–magyar politikai, gazdasági, kulturális és biztonságpolitikai kapcsolatokat több mint 150 kétoldalú szerződés, egyezmény, megállapodás, illetve más jellegű okmány szabályozza, amelyek mind az 1920. évi Trianoni Békeszerződés és az 1947-ben aláírt Párizsi Béke alapelveire épülnek. Ezeket az alapelveket tartalmazza Románia Alkotmánya, valamint az 1996. évi Magyar–román alapszerződés is. E két jogforrás – Románia és Magyarország európai uniós csatlakozása révén – része lett az Európai Unió jogi örökségének. A Trianoni Békeszerződést bűnös szerződésnek kiáltani ki, és azt kérni, hogy Magyarország biztosítson védelmet Romániában élő román állampolgárok millióinak, Romániát, a jogállamot, valamint az összes románt érintő súlyos és megbocsáthatatlan sértés. Az ilyen magatartás – amely leplezetlenül szítja az etnikumközi gyűlöletet, és konflikust gerjeszt – egyúttal a két államot meg népet semmibe vevő gesztusnak is minősül, olyannak amely méltatlan bármely román állampolgárhoz. Tehát az ilyen tetteket elkövető román állampolgárok méltatlanok arra, hogy effajta kitüntetések birtokosai legyenek. Az inkrimináltakhoz hasonló nyilatkozatai, magatartása és szimbolikus gesztusai, valamint más elítélendő cselekedetei arról tanúskodnak, hogy Tőkés László úr nem hajlandó megszívlelni a neki tett legitim és indokolt szemrehányások üzenetét, sőt továbbra is abszurd, megalapozatlan, rágalmazó nyilatkozatokkal traktálja a közvéleményt. Tőkés úr szembeszökő módon, folyamatosan és szándékosan áthágta a Románia Csillaga Érdemrend tagjai számára kötelező viselkedési szabályokat, ugyanis alapjában véve agresszív, mélységesen románellenes diskurzusa a román állammal szembeni tisztelet hiányának a jele. Következésképpen méltatlan az államtól kapott magasrangú kitüntetésre. Azáltal, hogy javasolja a kilátásba helyezett szankció foganatosítását, a Becsületbíróság nem vitatja a terhelt véleménynyilvánítási jogát, hanem pusztán azt állapítja meg, hogy a Rend azon tagja, aki ilyen kijelentéseket tesz – a jelen esetben Tőkés úr – méltatlan arra, hogy ezentúl is a Rendhez tartozzék. A fentebb felsorolt okokból úgy ítéljük meg, hogy teljesülnek a Románia Alkotmánybírósága 2009/88. sz. Határozatában foglalt követelmények, hiszen a taláros testület utasításának értelmében az ilyen jellegű cselekmények megítélésekor az érdemrend odaítélésének az alapjául szolgáló, illetve a visszavonási javaslatot megalapozó tettek méltányos összevetése alapján kell mérlegelni. Így cselekedtünk, de úgy értékeltük, hogy a sérelmezett magatartás méltatlan és gyalázatos attól függetlenül, hogy melyek a szóban forgó személy korábbi érdemei.

7. Tőkés László úrnak a román állammal, az állami hatóságokkal és a szimbólumértékű román szervezetekkel szembeni méltatlan magatartásával kapcsolatban sokatmondó az a tény, hogy nem volt hajlandó megjelenni azon a beszélgetésen, amelyre a Becsületbíróság hívta meg (Laszlo Tokes ignoră Consiliul de Onoare al Ordinului „Steaua României” /Tőkés László ügyet sem vet a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbíróságára/ [http://www.telegrafonline.ro/ 1379970000/articol/246692/laszlo_tokes_ignora_consiliul_de_onoare_al_ordinului_„steaua_rom aniei”.html]). Az első alkalommal ugyanis nem jelent meg, az utolsó ülésen pedig nem volt hajlandó közvetlen párbeszédet folytatni. E helyett ügyvédet jelölt ki, aki képviselte volna, és az ő nevében szólalt volna fel, jóllehet korábban elmagyarázták neki, hogy a – hatályos jogszabályok szerint – a Becsületbíróság nem bonyolít le a jogi értelemben vett bírósági (azaz a büntetőjogi, a magánjogi, a választott- és közigazgatási vagy pénzügyi stb. bírósági) tárgyalásokkal azonos jellegű eljárásokat, hanem tevékenységét a becsület és a méltóság, az etika és az erkölcs területeire korlátozza. Való igaz, hogy a 2005/1511. sz. Kormányhatározat ítélkezésről (judecată) beszél („Az egyes rendek becsületbíróságai ítélkeznek az illető rend kitüntetetjei által elkövetett cselekmények kérdésében...” – a 2005/1511. sz. Kormányhatározat 4. cikkének 1. bekezdése), valamint terheltről (persoană învinuită) (a 2005/1511. sz. Kormányhatározat 5. cikkének 2. bekezdése). De az ilyen „ítélkezés” kollegiális és lovagias szellemben történik, amely feltételezi a szóban forgó személy közvetlen részvételét. Ez azért történik így, mert a Becsületbíróság működése nem a kontradiktórius eljárás elvére épül, amelynek keretében a „felperes” meg az „alperes” egymással szembesülve próbálják az „esküdtszéket” valakinek a vétkességéről avagy ártatlanságáról meggyőzni. Következésképpen a Becsületbíróság eljárása eleve kizárja az ügyvéd általi képviselet lehetőségét, valamint a Rendhez nem tartozó személyeknek a vitában való részvételét. Az eljárás azonban nem vonja meg a terhelttől a védekezéshez való jogot, hiszen egyfelől a személy, akivel kapcsolatban a rend valamelyik tagja panaszt emelt, meghívást kap, hogy vegyen részt a Becsületbíróság ülésén; másrészt pedig a Becsületbíróság határozata nem jár semmilyen, a terhelt minőségét érintő jogkövetkezménnyel. Ilyen jogkövetkezményekkel csak a kitüntetést odaítélő államigazgatási aktussal (azaz Elnöki rendelettel) azonos szintű államigazgatási aktus járhat (ha egyáltalán járni fog). Viszont ezt a közigazgatási aktust meg lehet támadni a bíróságon, ami biztosítja a védelemhez való jogot. Ebben a kontextusban azt is jelezzük, hogy az ügy tárgyalása során a Becsületbíróság tudomásul vette a Tőkés László úr „ügyvédje” által benyújtott válasziratot, amelyben a terhelt – az ügy elodázásának az érdekében – kétségbe vonta a testület törvényes voltát, jóllehet az nyilvánvaló módon a 2000/29. sz. Törvény és a 2005/1511. sz. Kormányhatározat előírásainak a szigorú betartásával alakult meg. Ezek a jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy milyen körülmények között határozatképes a Rend Közgyűlése, nem tiltják meg (nem korlátozzák) a politikusok Becsületbírósági tagságát, és nem határoznak meg semmilyen összeférhetetlenségi kritériumot, amely a későbbiekben kizárná az eljárásból azokat a rendtársakat, akik korábban nyilatkozatok vagy az Érdemrendek Titkárságának címzett megkeresések formájában az ügyben már megszólaltak. Mi több, megemlítendő az is, hogy egyes személyeket épppen azért választottak demokratikus úton a Becsületbíróság tagjaivá, mert a szavazáson részt vevő rendtársak tudatában voltak annak, hogy a megválasztott személyek összeférhetetlennek tartják a gyalázatos cselekedetek elkövetését a tagi minőséggel. Az a tény, hogy valaki tagja valamely Romániában törvényesen működő politikai pártnak (ami a Becsületbíróságba választott több személy esetében is fennáll) nem jelenthet megalapozott és törvényes indokot arra, hogy Tőkés úr a Becsületbíróságot „peszedés Bizottságnak” („Comisie

pesedistă”) minősítse. Azon túlmenően, hogy a testület tagjai határozottan visszautasították Tőkés úr szemtelen vádaskodását, és arra kérték: kövesse meg őket, a Becsületbíróság tagjainak a pártatlan hozzáállását, illetve lovagias szellemét semmi sem bizonyítja jobban annál a ténynél, hogy Tőkés úr távollétében két ízben is elhalasztották a döntéshozatalt, noha a Szervezeti és működési szabályzat nem kötelezte őket erre. De Tőkés László úr még ebben a helyzetben is inkább folytatta a testület tagjainak a sértegetését, majd elhagyta a termet, a grémiumot pedig a kommunista időszak törvényszékeihez hasonlította. Továbbá mind a Becsületbíróság tagjaival, mind a romániai politikai rendszerrel szemben általában súlyos, alaptalan vádakat fogalmazott meg: „Hazánkban poszt-csausiszta, a volt kommunista titkosszolgálat embereire alapozó erők kerültek Hatalomra, és olyan rendszer alakult ki, amelyik a kisebbségi magyarok jogai biztosításának a megtagadásán kívül az 1989 decemberében beindult változások temesvári örökségétől is idegenkedik”. Ugyanebben a hangnemben Tőkés úr utólagosan is támadta Románia alkotmányos, polgári és demokratikus értékeit, valamint a jogállam és a román állampolgárok értékeit: „Megismétlem a Magyarországnak, de egész Európának is szóló kérésemet, hogy Magyarország és az egységes Európai Unió biztosítsa a romániai magyar közösség védelmét.” [http://www. politicaromaneasca.ro/pages/view/16219] 8. Ami Tőkés László úr ismételten elhangzott, tüntető jellegű kijelentését illeti, miszerint nyilatkozatai pusztán vélemények, amelyekkel kapcsolatban senki nem ítélkezhet anélkül, hogy megsértené a szólásszabadsághoz való jogát, még egyszer leírjuk: a Becsületbíróság meggyőződése szerint az a nyilkatkozat, amely ehhez a vitához vezetett, akárcsak sok más állítólagos politikai nyilatkozat, kezdeményezés, minősítés, úszítás és felszólítás valójában „gyalázatos cselekedet” (a 2000/29. sz. Törvény, illetve az 1998/11. sz. Sürgősségi Kormányrendelet értelmében), amely erkölcsi kárt okoz a Románia Csillaga Érdemrend tagjainak. Ezt a meggyőződésünket erősíti az a tény is, hogy Románia másik európai parlamenti képviselőjének (Corneliu Vadim Tudor úrnak) az Európai Parlamentben elhangzott nyilatkozatai is szankciót vontak maguk után. Ebben az értelemben A Bírói Kar Legfelsőbb Tanácsának Plénuma (Plenul Consiliului Superior al Magistraturii) – 2013. november 19-én kelt 1034. sz. Határozatával – úgy döntött, hogy az utóbbi személy nyilatkozatai jelentős kárt okoztak a Romániai igazságszolgáltatásnak és bírói karnak. 9. A Tőkés László úrnak odaítélt Románia Csillaga Érdemrend Lovagkeresztje visszavonási kérelmének megalapozottságára, valamint erkölcsi és polgári legimitására vonatkozó összes felsorolt érvnek, meggyőződésnek és állásfoglalásnak a mérlegelése alapján a Becsületbíróság túlnyomó többséggel úgy ítélte meg, hogy – a Rend értékeinek meg érdekeinek a védelme céljából – szükséges lépés, hogy Románia Elnöke visszavonja a kitüntetést, és ennek eredményeképpen kizárja Tőkés László urat a Románia Csillaga Érdemrend tagjai közül. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az inkriminált viselkedés okozta problémát semmiképpen sem lehet a szólásszabadság korlátozásának tekinteni. A szabadság – összes formáját tekintve – felelősséggel is jár. Ily módon az agresszív retorikát, amely etnikumközi gyűlöletet szít, és konfliktust gerjeszt, továbbá ellenkezik a demokratikus szellemmel, valamint a Románia területén és az Európai Unió térségében alkalmazandó együttélési szabályokkal, határozottan büntetni kell, ugyanis az ilyen diskurzus, amelyhez provokatív gesztusok is párosulnak, összeférhetetlen a Románia Csillaga Érdemrend tagságával.

A BECSÜLETBÍRÓSÁG TAGJAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

IONEL HAIDUC – ELNÖK CONSTANTIN DEGERATU COSTIN GEORGESCU MIRCEA GEOANĂ ECATERINA ANDRONESCU GABRIELA FIREA ŞERBAN BRĂDIŞTEANU

[olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás] [olvashatatlan aláírás]

A jelen határozatot 3 (három) román nyelvű, eredeti példányban szerkesztettük meg.