Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 15. ülésnapja 1996. március 18-án, hétfőn (15.07 óra - Elnök: dr. Gál Zoltán Jegyzők: Boros László és dr. Kiss Róbert)
I. KORMÁNYBÚCSÚZTATÓ ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket. Elnézést a késésért, de rendkívüli házbizottsági ülés volt és nem sikerült három órára befejezni. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 15. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Kiss Róbert képviselőtársaim lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Szájer József frakcióvezető úr, Fidesz. Megadom a szót. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hétvégén, az elmúlt napokban szomorú dolgok történtek ebben az országban. Egy magát demokratának, parlamenti politikusnak valló személy arcáról lehullott az álarc, elveszítve önkontrollját, politikai ellenfeleit kiirtással, akasztófával és kötéllel riogatta. (Zaj, közbeszólások az FKGP soraiban: Hazudsz! Hazugság!) Ez a személy nemcsak meggyalázta a legszebb nemzeti ünnepünket, a magyar szabadelvűség napját... (Dr. Kávássy Sándor: Hazugság!).., Deák, Kossuth és a többi demokrata politikus hagyományát, hanem egyben saját pártjának hagyományát is arcul köpte. (Zaj, moraj a Kisgazdapárt padsoraiban.) Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kovács Béla pártjának vezetője... (István József: Rákosi is ezt mondta!)... saját demokrata hagyományaival helyezkedett szembe. Tisztelt Országgyűlés! Egy parlamenti politikus átlépte a demokratikus politikai magatartás Rubiconját. Innen már nincs tovább. Természetesen ez a magát demokratának valló politikus olyan indulatokat igyekezett meglovagolni, amelyeket a kormánypártok intézkedései keltettek ebben az országban. Torgyán József a kormánypárti intézkedések hullámlovasa. A gyed, a gyes megszüntetése, az energiaár-emelés és a további, polgárokat sújtó intézkedések növesztik azt a dühöt, amely a demagógok karjába kergeti ezt az országot. (Zaj, közbeszólás a Kisgazdapárt soraiból: A Fideszt is!) Tisztelt Országgyűlés! A kormánypártoknak jelentős részük van abban, hogy idáig juthattak a dolgok; nemcsak intézkedéseik miatt, hanem azért is, mert mesterségesen, a rendelkezésükre álló eszközökkel minden módon növelték ezt a veszélyt. Túlmegy az ellenzéki szolidaritás határain, ami még elfogadható a Fidesz- Magyar Polgári Párt számára az, ami itt az elmúlt ünnepen történt. A kormánypártok az elmúlt időszakban segítették ennek a folyamatnak a gyorsulását. A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke egy nyári interjújában Torgyán József pártját európai, szalonképes pártnak minősítette, szemben az ellenzék mérsékelt erőivel. Ez egyébként egy régen bevált és jól működő taktika polgári demokráciákban, annak idején Franciaországban is
2
ügyesen alkalmazták a mérsékelt jobbközép háttérbe szorítása érdekében: a radikálisokat kell előrenyomni, ezt kell hangsúlyozni, ezt kell hangoztatni a különböző médiákban. Torgyán József tevékenysége eddig is a koalíció malmára hajtotta a vizet. A koalíciónak alapvető érdeke, hogy azt tudja mutatni, hogy nincsen más olyan erő, amely nem radikális és fel tudja őt váltani a hatalomban. A koalíció és annak pártjai voltak azok, akik az ígéretek inflációját is elindították ebben az országban. Ennek az inflációnak a hullámán növekedett fel tulajdonképpen az, amit napjainkban kibontakozni látunk. A Fidesz szerint a köztársaság polgárait joggal háborítják fel a kormányzati alkalmatlanság naponta gyarapodó példái. Egy válságos gazdaságú országban elszántságra, falakat rengető akaratra volna szükség a kormányzat részéről, hogy kivezesse az országot a bajból. Ehelyett a mai koalíció inkább csak rontja a helyzetet, kormányzásra való alkalmatlanságával, intézkedései társadalmi hatásainak figyelmen kívül hagyásával a náluk is radikálisabb ígérgetők és demagógok karjaiba hajszolja a kiábrándult embereket. A Fidesz szerint a magyar társadalomnak ki kell törnie ebből az ördögi körből, ki kell lépnie a hamis ígéretek és bundás indulatok népbolondító kavalkádjának versenyéből. A mérsékelt polgári erők, köztük a Fidesz... (Zaj, moraj.)... megvalósítható, de csakis cselekvéssel és erőfeszítéssel, nem pedig handabandázással elérhető jövőt ajánl a magyar polgároknak. A Fidesz azt akarja, hogy Horn Gyula és Pető Iván veszítse el a következő választásokat... (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmeztet az idő leteltére.).., váltsák le pártjaikat, az MSZP-t és az SZDSZ-t demokratikusan a magyar választópolgárok. (15.10) Váltsák le őket a szavazóurnáknál, lehetőleg minél előbb.. (Az elnök poharának megkocogtatásával ismételten jelzi az idő leteltét.)..., de demokratikus módon és nem parlamenten kívüli eszközökkel. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Szórványos taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK: Kétperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt az 1989. évi III. törvény rendelkezéseire való utalással kérte, hogy március 14-én engedélyezzék számára a demonstrációt. Megkaptuk az engedélyt a jogszabályban írtaknak megfelelően, tehát az alkotmány 61. § (1) pontjában írtaknak megfelelően, és a gyülekezési jogról szóló törvény 2. §-ában írtaknak megfelelően kifejtettük, majd a 120- 150-ezres tömeg... (Derültség a kormánypártok padsoraiban.)... az én kérésemre békésen felvonult. Kérem, a budapesti rendőrfőkapitány is ma reggel százezresnek említette ezt a tömeget. Tessék rajta nevetni, de a mellékutcákban lévő tömegekkel együtt mi ennyire becsültük a felvonulókat. Természetesen azokat a kifejezéseket, amelyeket Szájer József rágalomként az ország nyilvánossága előtt most elmondott, mi nem mondottuk el, egyáltalán soha ilyen kifejezést én még nem használtam. Ilyen körülmények között én arra kérem képviselőtársaimat, hogy most, amikor én büntetőfeljelentést fogok tenni Szájer József ellen... (Zaj a Fidesz padsoraiban.)... aljas indokból elkövetett rágalmazás miatt, akkor ne bújjon a mentelmi joga mögé, hanem vegye elő a magnetofonkazettát, és mutasson rá arra, hogy mikor és hol használtam olyan
3
kifejezést, amellyel teljesen megalapozatlanul vádol engem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Pető Iván frakcióvezető úr, SZDSZ. Megadom a szót. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1848. március 15-én az idegen önkényuralmi rendszer ellen indult forradalom Magyarországon, egyes kevéssé tájékozott képviselőtársaimnak talán innen kell megtudni, hogy nemzeti, liberális gondolatok jegyében indult ez a forradalom. Akik a szociális problémák miatti elkeseredést gyűlöletkeltésre használják a nemzeti ünnepen demokráciánkban, nem ismerik hagyományainkat, nem tudják, mit tesznek, ha pedig tudják, annál rosszabb. Akik nem hisznek az előző és a következő választások eredményében, azok nem hisznek a demokráciában. Március 14-én - egy parlamenti párt részéről először - a legostobább szidalom szintjére szállították le a politikát, és erre ürügyként legszebb nemzeti ünnepünket használták. Egy kormányt bírálni, szidni szabad a demokráciában, sőt ajánlatos is olykor. Szabad utcai tüntetést is szervezni... (Közbeszólás az FKGP padsoraiból: Taxisblokád!)..., a kormányt lemondásra felszólítani is szabad, bár nevetségessé válik, aki naponta teszi meg ezt. Az ellenzéki kritika fájhat a kormánypártoknak, a kormánynak, de soha nem téveszthető össze az uszítással. Uszításon általában a magyar jog az olyan lázongó kifakadásokat érti, amelyek alkalmasak arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezhet. Mondanivaló hiányában, a demagógia fokozhatatlansága miatt most egy parlamenti párt vezetője élt vissza az elégedetlen emberek elkeseredettségével, és bizony uszította őket. Tömeget heccelni, hogy az ellenfelet tekintsék ellenségnek, s akár fizikailag is semmisítsék meg, az uszítók felelőtlensége és gyengeségükből fakad. Nincs mit mondaniuk a problémák megoldási módjáról, ezt helyettesítik uszítással. A szavakat a politikusok többnyire azért mondják, hogy tettekké formálják, vagy éppen gondolataik hiányát elfedjék. Tisztelt Képviselőtársaim! Vagy elfogadjuk a szavak polgárháborúját és akkor közel kerülünk ahhoz, hogy polgárok vére legyen a polgárok szabadságának ára, vagy megőrizzük közös örökségünket, tulajdonunkat, hogy a politika nyelve az ésszerű, bár olykor éles vita maradjon, és békés úton oldjuk meg problémáinkat. Össze lehet verbuválni néhány tízezer embert a Kossuth téren, de tudjuk, itt a parlamentben és az országban is túlnyomó többségben vagyunk mi, akik félelem és uszítás nélküli országot akarunk. (Hosszan tartó taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK: Kétperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. (Dr. Szabó Zoltán dr. Pető Iván felé: Téged is beperel!) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét elszomorító példáját láthatták annak, hogy milyen eredményre vezet az, ha valaki nincs ott egy eseményen, de mégis véleményt kíván róla nyilvánítani. Talán szerencsésebb lenne, ha Pető Iván olyan eseményekről nyilvánítana véleményt, amelyeken jelen volt. A gyűlöletkeltés, úgy gondolom, egyetlenegy üggyel kapcsolatban említhető meg. Nevezetesen a médiumoknak és bizonyos politikusoknak az óriási tömegtől való megrettenése következtében szüntelenül és gátlástalanul történt valótlan állításai következtében, mert a
4
médiumok azt csinálták, hogy - félmondatokat kiragadva vagy azokat összekombinálva állítólag a gyűlésen elhangzott véleményeket ismertették, amelyekről természetesen nekem semmiféle fogalmam sem lehet, miután én a beszédet mondtam, és nem tudom, hogy a százezreset lényegesen meghaladó tömegben ki milyen kijelentést tett. (15.20) De talán helyesebb lett volna, hogyha Pető Iván konkrétumot említ, mert azzal kapcsolatban konkrétan lehetett volna nyilatkozni. Ami miatt a Kisgazdapárt kénytelen volt a magyar népet megszólítani, azt most a március 18án a Modus Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft.- nek az Európai Unió megbízásából készített anyaga tartalmazza, amely azt mondja, hogy a demokrácia fejlődésével 20 százalék elégedett, 77 nem, és - befejezem, elnök úr -, arról, hogy jó irányba halad-e az ország, 10 százalék mondja, hogy jó irányba halad, 79 pedig rossz irányba. Sajnos, Pető Iván szerint jó irányba halad, szerintünk, a Független Kisgazdapárt szerint, rossz irányba halad az ország. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK: Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Isépy Tamás frakcióvezető úrnak, KDNP. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti összefogást nemcsak hirdető, hanem megvalósító márciusi ifjak, a márciusi forradalmárok az égi mezőkről - azt hiszem megütközve szemlélhették az utódok kissé félresikerült megemlékezéseit. De ez a megütközés nemcsak egy rendezvénynek szólt, ez ugyanúgy szólt a többi rendezvénynek is. És megütközéssel tapasztalhatták, hogy ebben a hazában mennyi indulat és gyűlölet halmozódott fel. De ha az okokat keresnék, akkor talán abban találnák meg, hogy XX. századi múltunk 40 éves szakaszát a mai napig nem dolgoztuk fel, nem számoltunk el róla egymással és egymásnak, hanem változatlanul görgetjük magunk előtt. Az 1848-as ifjak felelős kormányt követeltek. Egy kormány felelősséggel tartozik a társadalom állapotáért, az állampolgárok jólétéért és biztonságáért, a gazdasági problémák megoldásáért, és nem sértődhet meg azért, ha ténykedéseiért, mulasztásaiért és baklövéseiért nyilvánosan felelősségre vonják, mert a felelősségre vonás beletartozik a felelősség fogalmi tartalmába. A felelős kormány a szalonképességet kéri számon a felelősségre vonóktól, de joggal felmerül a kérdés, hogy vajon eddigi ténykedéseivel békés szalonná tette-e az országot, vagy - éppen ellenkezőleg - egy olyan szalonná, ahol csak nő az elégedetlenség és az elégedetlenség szüli az indulatokat. Ennyit szerettem volna elmondani a márciusi megemlékezésekről, a stílusról nem kívánok szólni, hiszen a stílusvita szerintem nem az Országgyűlés (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő lejártát) hatáskörébe tartozik. (Taps a jobboldalon.) ELNÖK: Ugyancsak kétperces reagálásra megadom a szót Szabó Iván frakcióvezető úrnak, Néppárt. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy hiszem, hogy március 15e, nemzeti ünnepünk alkalmával nemcsak arról kellene ebben a Házban megemlékezni, ami egyik vagy másik oldalon megütközést keltett, hanem volt azért ebben az országban, és különösen a határokon túl, olyan nemzeti ünnepi megemlékezés, amelyik méltó volt 1848
5
emlékéhez. Gondolok itt Budapesten - nem esett szó róla a Házban - a Várban megtartott, budai polgármesterek szervezte gyűlésre, amely valóban március 15-e emléke volt, jómagam pedig Gyergyószentmiklóson egy művészi Petőfi-szobor avatásán vettem részt, ahol több magyar párt képviselői egyetértésben vettek részt valóban a nemzetnek az ünnepén, ahol megélni a magyarságot azt jelenti, hogy a létért való küzdelmüket állították előtérbe. Az felemelő nemzeti ünnep volt, és nem szakították és tarkították meg olyan torzsalkodások, mint sajnos az anyaországban. Nekünk azokba a magyarokba kellene lelkierőt plántálnunk, akik a határon túlra szorulva akarják megélni és megtartani magyarságukat, és nem méltatlanul ünnepelni az anyaországban kormánypárti vagy ellenzéki felszólalásokkal március 15-ét. Adjon nekünk most magyarságból példát az erdélyi és a felvidéki, a kárpátaljai magyarság. Jövőre nézve próbáljuk az ő példájukat követni itt ebben a hazában is. (Taps.) ELNÖK: Vitányi Iván mint bizottsági elnök kért szót, ugye? VITÁNYI IVÁN, a kulturális és sajtóbizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném tisztázni, hogy nem a kormányt védjük, mert a kormány megvédi magát. Ha politikája jó, megvédi a nép. Az ellenzék dolga, hogy támadja. A kormánypártoké, hogy bírálva támogassanak. Mit védünk tehát? A nemzetet, a demokráciát és a kultúrát. Mert mi a nemzet? Tízmillió állampolgár, aki itt él közöttünk. (Dr. Kávássy Sándor: És a többi?) Mi a demokrácia? Hogy egymás iránt egyenlőek vagyunk és különbözőek. És mi a kultúra? Hogy különbözőségeinket és egyenlőségünket egyaránt bölcs mértéktartással viseljük. Amikor tisztelt frakcióvezető úr az egyik nemzetközileg bevett politikai irányzatot nyilvános beszédében férgeknek, annak külföldi képviselőit, akik közé olyanok tartoznak, mint az Egyesült Államok elnöke, dögkeselyűnek nevezte, amely politikai irányzatra Magyarországon a választóknak több mint egyharmada szavazott, és hogyha hozzávesszük a nemzeti liberalizmus híveit, legalább a fele, akkor túllépett azon a határon, amely a demokráciában megengedhető. Én tisztelettel bejelentem, hogy nem veszek részt olyan gyűlésen, amelyen bármely politikai irányzatot, beleértve a Független Kisgazdapártot, de mindegyiket, féregnek, dögkeselyűnek nevezik. Nem veszek részt olyan gyűlésen (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), ahol kötelet emlegetnek. Ezért tisztelettel kérem frakcióvezető urat: legjobb dolog ilyenkor magunkba szállni és imádkozni. (Hosszan tartó taps a baloldalon.) ELNÖK: Torgyán József személyes érintettség címén kért szót. (Zaj, közbeszólás a baloldalon: Milyen alapon?) Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én úgy gondolom, Vitányi Iván képviselő úrnak ugyanazokat kell mondanom, mint előbb Pető Ivánnak: jó lenne, ha olyan gyűlésről mondana véleményt, amelyen jelen van. (Zaj, közbeszólás a baloldalon.) Tehát természetesen, akkor pedig ajánlanám, hogy egy nagyothalló készüléket vásároljanak Vitányi képviselő úr számára. (Zaj a baloldalon.) Tudniillik az én számból olyan kijelentés, amelyet ő állított... ELNÖK: Képviselő úr, kérem, moderálja magát. (Taps a baloldalon.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Elnézést kérek, elnök úr, de az, hogy engem nyilvánosan megrágalmazzanak, és én ne mondhassam azt, hogy én ilyet nem mondtam, ez számomra a szólásszabadságnak olyan döbbenetes korlátozása...
6
ELNÖK: Képviselő úr, megint olyasmiről beszél, ami nem a vita tárgya. Én nem azt kifogásoltam, hogy ön vitatja Vitányi Iván véleményét, hanem azt kifogásoltam, hogy azt mondta Vitányi Ivánnak, hogy nagyothalló készüléket használjon. Ez már pedig gondolom, nem parlamenti stílus. (Zaj a baloldalon. Dr. Suchman Tamás: Meg kell vonni a szót, elnök úr, ilyenkor.) ELNÖK: Igen. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm, elnök úr, hogy visszaadta a szót. Tehát én úgy gondolom, hogy azért mégiscsak van jogom észrevételezni, ha tetszik ez elnök úrnak, ha nem, hogy én olyan kijelentéseket, mint amilyeneket Vitányi Iván állított, nem mondtam, és ha Vitányi úrban volna annyi korrektség (Zaj a baloldalon.), hogy nem bújna a mentelmi joga mögé, akkor ugyanúgy vele szemben is a tisztázás lehetőségét fölajánlom az általa teendő, aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűntettében, amely miatti eljárást én megindítok ellene, és ön majd eldönti, hogy ezek után kiáll-e a nyilvánosság elé megvédeni az álláspontját, azokat a valótlanságokat, amelyeket állított rólam, megpróbálja-e igazolni, vagy pedig a mentelmi joga mögé bújik. Köszönöm, elnök úr. (Taps az FKGP padsoraiban.) (15.30) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót Szekeres Imrének, kénytelen vagyok azt a megjegyzést tenni, hogy ma már másodszor hangzik el a magyar parlamentben büntetőeljárással való fenyegetőzés. Nem hiszem, hogy ez a parlamenti demokráciának az eszköze. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Kétperces reagálásra megadom a szót Szekeres Imre frakcióvezető úrnak, MSZP. DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szégyellem magam, hogy egy olyan Országgyűlésnek vagyok a tagja (Dr. Torgyán József: Ezzel egyetértek.), ahol ilyen szavak elhangozhatnak, ahol országgyűlési képviselő, frakcióvezető így viselkedhet. Méghozzá egy olyan ünnep után, amelyet ebben az országban és mindenütt, ahol magyarok éltek, három rendezvény kivételével mindenütt - itthon és a határokon túl is - a nemzeti összetartozás, a közös nemzettudat jellemezte. Ez a három rendezvény Torgyán Józsefé, Csurka Istváné és Szabó Alberté. (Zaj az ellenzék padsoraiban. - Fekete György: És Demszky Gáboré. - Dr. Kövér László: Az a negyedik.) Mind a három rendezvényen a politikai felelőtlenség, a gyűlöletkeltés, az uszítás és a kirekesztés volt az uralkodó. Azt hiszem, hogy ez nem méltó az ünnephez. Nem is hiszem, hogy parlamenti vitában lezárhatók és kiiktathatók a magyar politikai történetből ezek a rendezvények. Egy válasz van rájuk, hogy az ország népe, az emberek hogyan gondolkoznak, egyetértenek-e ezekkel a gondolatokkal, eszmékkel vagy sem. Én hiszek benne, hogy nem. S úgy gondolom, hogy március 14-én Torgyán József nem a kormányt búcsúztatta, hanem immár véglegesen ő mondott búcsút a politikai, a parlamenti demokráciának. Lelepleződött Torgyán József, mert beszédében a halál és a börtön voltak a kulcsszavak. Aki nem hiszi, olvassa el az újságokban, nézze meg a tévéfelvételt, amelyet közvetítettek. (Zaj. - Dr. Homoki János: Az nem igaz. A videót tessék visszanézni!) Csak az hiányzott, hogy aki mindezzel nem ért egyet, az felkoncoltatik. Nem akarunk egy ilyen országban élni. Remélem, nem egyedül vagyunk, hanem nagyon sokan vannak velünk együtt.
7
Végül: a parlamenti demokráciákban van egy szokás. Tudomásul veszik a választást, tudomásul veszik, hogy valaki parlamenti képviselő lett. De a hivatalos érintkezésen túl nem állnak szóba az illetővel. Én ezt fogom tenni. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK: Kétperces reagálásra megadom a szót Demeter Ervin frakcióvezető úrnak, MDF. DEMETER ERVIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szabadság és harc. A szabadságharcról emlékezünk. Szabadságra azért van szükségünk, hogy saját kezünkbe vehessük sorsunkat, hogy saját magunk alakíthassuk azt. A történelem folyamán nagyon sokszor megadatott ez Magyarországnak. Megadatott, és legutoljára 1990-ben nyílott arra lehetőség, hogy hazánk és mi magunk szabadon rendelkezzünk a sorsunkról. Természetesen nagyon sok embernek ez nem tetszett. S azt a kivívott demokráciánkat nagyon sok olyan támadás érte - a taxisblokádtól kezdve a Demokratikus Charta esernyőjéig -, ami méltatlan a demokráciához és méltatlan ehhez a küzdelemhez. Nem másnak voltunk tanúi talán az elmúlt napokban is, és úgy gondolom, nem szabad március 15-ével összekeverni azt a küzdelmet, amely az ígérgetők küzdelmeként zajlott a parlamenten kívül. Mi is történt? A tegnap ígérgetői és a ma ígérgetői harcolnak egymással, és nem átallják, nem szégyellik magukat március 15-ét belekeverni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, ne keverjék ebbe bele március 15-ét! Ez egy gerjesztett vita, amelynek már hónapok óta tanúi lehettünk ebben a Házban, ami nem más, mint a ma ígérgetőinek és a tegnap ígérgetőinek a vitája. (Dr. Kövér László: Úgy van! Úgy van!) Tisztelettel azt kérem önöktől, hogy a ma ígérgetői tanuljanak elődjük példájából, és a tegnap ígérgetői pedig próbálják meg megvalósítani a kormányprogramjukat, és mint kormányzó párt éljenek a szabadságukkal, cselekedjenek, s nekünk és az ország lakosságának ne az ígérgetők párharcát kelljen mindennap elszenvednünk. (Taps az MDF és a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK: A kormány képviseletében megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. (Zaj.) DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hogy a Független Kisgazdapárt szónoka március 14-én este mit mondott a Kossuth téren, azt tudja Vitányi Iván, mert ott volt, és tudja az ország választópolgárainak döntő többsége, mert a televízió közvetítette. Ha Torgyán József ezek után azt állítja, hogy ezt nem mondta, akkor két eset lehetséges: vagy nem mond igazat, vagy maga sem tudja, hogy mit beszél. (Derültség és taps a kormányzó párt padsoraiban.) Én úgy gondolom, hogy bár különböző okokból, de egyik esetben sincs helye ebben a Házban. (Taps a kormányzó párt padsoraiban. - Közbeszólás az FKGP padsoraiból: Figyelmeztetés!) ELNÖK: Személyes érintettség címén megadom a szót Torgyán József úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, aminek önök szem- és fültanúi lehettek, az meggyőzhette önöket arról, hogy milyen hatalmi arroganciával próbálnak különböző rágalmakat ránk kenni. Utána nem akarják megengedni, hogy arra reagáljunk. Ezt követően pedig azt mondják, hogy szélsőségesek vagyunk. (Derültség az MSZP padsoraiban.)
8
Úgy gondolom, ez olyan képtelenség, amit egyetlenegy módon lehetne tisztázni: ha a Magyar Rádió, a televízió és a médiumok nemcsak félmondatokat kiragadva a beszédemből - azt magyarázva és összekeverve állítólagos hallgatói véleményekkel - tálalnák a tévénézők és rádiónézők elé (Derültség.), hanem a valóságnak megfelelően a teljes kazettát meg lehetne nézni, azt levetítenék. Akkor úgy gondolom, abból véleményt lehet alkotni, hiszen az ország minden területéről köszönőtelefonok, köszönőtáviratok érkeznek. (Folyamatos zaj.) Úgy gondolom, önöknek végre szembe kellene nézniük azzal a ténnyel, hogy itt olyan tömeg nyilvánított véleményt az önök kritikájáról, amely önmagáért beszél, mert ilyen tömeget 1945 óta - amikor ugyancsak a Független Kisgazdapárt mozgatta meg azt - más párt együttvéve sem tudott megmozgatni, sőt annak még a felét sem. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. (Zaj, derültség az MSZP padsoraiban.) Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A reformkor legnagyobb politikusa és költője, a magyar Himnusz megalkotója, Zrínyi második énekében - tehát gondolom, kitalálták, Kölcsey Ferencről van szó - , a következőket mondja: "Te lásd meg, óh sors szenvedő hazánkat, Vérkönnybe ázva nyög feléd, mert kánya, kígyó, féreg egyre támad és marja, rágja kebelét." Nos, amint az ismeretes, én Kölcsey Ferenctől kölcsönvéve, ugyancsak a hazaszeretet aggódásával áthatva, azt a kifejezést használtam az álliberálisokkal szemben, akik nemzetrontó tevékenységet folytatnak, hogy azok valóban féregként és dögkeselyűként marják a társadalmat. (15.40) Én úgy gondolom, hogy Kölcsey Ferenctől kölcsön venni nem szégyen semmit, de ha önök úgy gondolják, hogy ezt Torgyán József nem tehette volna meg, akkor engedjék meg - itt látom a páholyban ülni -, talán nem árt, ha felidézzük Csurka Istvánnal kapcsolatban Méray Tibornak 1993 januárjában a Magyar Hírlapban megjelent egyoldalas cikkét, amelyben végig dögkeselyűzte Csurka Istvánt. Ekkor egyetlenegy képviselőtársamtól sem hallottam, hogy fölszólalt volna Csurka István dögkeselyűzése miatt. Akkor ezt megengedhető jogállami kifejezésnek tartották. Az általam történt szóhasználat miatt - amely lényegesen enyhébb a Méray- féle szóhasználathoz képest, mert én álliberálisokról beszéltem - rögtön nekem támadtak. Nos, én elhiszem, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy azok, akik magukra vették ezt a kifejezést, örömmel vették volna inkább, ha én a "féreg" és "dögkeselyű" kifejezés helyett mondjuk "katicabogár"-nak és "vörösbegy"-nek szólítom önöket. Akkor pedig azért támadtak volna meg, hogy a vörösbegy is rovarfogyasztó állat, és ezért tartották volna megengedhetetlennek a szóhasználatomat. (Zaj balról.) Nos, én úgy gondolom, a politikában sokfajta minősítés hangozhatott el, így én ebben a Házban vagy a Házon kívül hallottam már a "politikai Miki egér" kifejezést is. Én úgy gondolom, többféle módon lehet megközelíteni azt a helyzetet, amelyet mi úgy jellemzünk, hogy a társadalom szétszakadt, elszegényedett; munkanélküliség van, a gyermekes családokat ellehetetlenítették, a nyugdíjasokat nyomorba döntötték, a nemzeti vagyont eltüntették, a magyar termőföldet idegen kézre adták, a korrupció és a közbiztonság teljes hiánya jellemzi ezt
9
a hazát, továbbá a nem létező sajtószabadság, négy napja lehet gyalázni a Kisgazdapártot és annak elnökét anélkül, hogy mi megszólalhatnánk. Vagy vegyék figyelembe a nemzettudat elsorvasztását, a történelmi egyházak működésének megnehezítését, szülőotthonok és iskolák bezárását. Én úgy gondolom, erről kellene beszélni. És ha mi ez ellen fellépünk és tiltakozunk, akkor képviselőtáraimnak inkább meg kellene gondolniuk, hogy vajon az, amit mi kifogásolunk, miként lenne megszüntethető, nem pedig azon törni a fejüket, hogy miként lennénk mi elhallgattathatók. Engedjék meg, hogy azzal fejezzem be a felszólalásomat, hogy megint hivatkozzak Kölcsey Ferencre, aki azt mondja a második versszakban: "A méreg ég és ömlik mély sebére, és ő védtelen küzd egyedül." Hát, nekünk, a Független Kisgazdapártnak ez a sors jutott osztályrészünkül, hogy egyedül küzdjünk az ország sorsáért, és mi küzdeni fogunk, bármit tesznek önök velünk, és mi győzni fogunk! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK: Tisztelt Vitányi Iván! Ön újra megnyomta a gombot, de Kölcsey- idézeteken kívül Torgyán József képviselőtársunk felszólalásában egyetlenegy gondolatot sem véltem felfedezni... (Zaj. - Vitányi Iván: Személyes megtámadtatás!)..., ami a kulturális bizottság feladatkörébe tartozna. (Vitányi Iván: Személyes megtámadtatás!) Milyen személyes... (Vitányi Iván: Mint a Kölcsey család leszármazottja. - Derültség, zaj, taps.) Személyes érintettség címén megadom a szót Vitányi Ivánnak. VITÁNYI IVÁN (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Mint a kulturális bizottság elnöke és mint a Kölcsey család leszármazottja, szeretném megmondani, hogy Torgyán József beszédében liberális férgekről és liberális dögkeselyűkről beszélt. Ha kimutat egyetlen pontot Kölcsey Ferenc műveiben, aki a magyar liberalizmus legtiszteletreméltóbb úttörői közé tartozik, akkor elállok ettől a hozzászólástól. Azonban ez az összekapcsolás olyan vádat emel Kölcsey ellen, olyan meggyalázása Kölcsey sírjának és emlékének, amely ellen minden tisztességes embernek tiltakoznia kell! (Nagy taps a kormánypártok, a Fidesz és a független képviselők padsoraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Isépy Tamás frakcióvezető úr, KDNP. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Várhatóan általános megdöbbenést okozok majd azzal, hogy ebben a viharban utolsó napirend előtti felszólalóként egy jelentős kulturális eseménnyel szeretnék foglalkozni. Elöljáróban egyértelműen szeretném kijelenteni azt is, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem a szólamok, hanem az értékek mellett elkötelezett, és álláspontja szerint kulturális felemelkedés nélkül nincs se erkölcsi megújulás, se gazdasági felemelkedés. Valljuk az emberi méltóság tiszteletét, a türelmet, a megértést, és ennek a gondolatiságnak a jegyében tartottuk meg országszerte ünnepi megemlékezéseinket. Az 1848-as forradalmunkat a reform nemzedék kulturális tevékenysége készítette elő. Az idén az ünnepi megemlékezésekre több oldalról súlyos árnyékok borultak, és kulturális állapotunknak a gazdaságit is alulmúló jelenlegi siralmas helyzetében szinte észrevétlenül nyílt meg a millecentenárium évében a Budapesti Tavaszi Fesztivál, holott annak sikere vagy
10
sikertelensége országos jelentőségű ügy. Ugyanis szerelem, barátság és bármilyen emberi kapcsolat csak egymás megismerésével jöhet létre. Ugyanígy van ez a népek és nemzetek viszonyában is. Az európai térségben, és főleg itt, a Duna-tájon az évszázadok során annyi félreértés halmozódott fel, hogy az csak egymás kölcsönös megismerésével, egymás tulajdonságainak és értékeinek felfedezésével, az egymásra rácsodálkozással és a közeledés őszinte szándékával oldható. Nyitnunk kell a világ felé, fel kell mutatnunk kulturális értékeinket, fel kell tárnunk gazdag hagyományainkat, bizonyítanunk kell, hogy érdekeltek vagyunk az ezen a tájon lakó népek békés együtt élésében és az egységes Európa megteremtésében. Erre a nyitásra nyújt kedvező lehetőséget az egész világon divatba jött, hasonló rendezvények sorába már évek óta szervesen beilleszkedő és sok külföldi vendéget vonzó Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az érzékelhető anyagi nehézségek mellett kulturális életünket bizonyos kitapintható közöny és fásultság jellemzi. Ki figyel oda például arra, hogy az a mindössze egy hónapig tartó rendezvény térben és időben a művészetek hídjait akarja felépíteni és - a hidakat felmutatva egyrészt régiónk közös kulturális örökségére, másrészt a földrajzi távolságokat is legyőző kulturális kölcsönhatásokra próbálja a figyelmünket ráirányítani. Ki tud még az itt tudók közül is arról, hogy a fesztiválon a Budapesti Filharmóniai Társaság, a Magyar Állami Hangversenyzenekar mellett majdnem minden sikeres zenekarunk fellép, hogy a Scola Hungarica együttes gregorián dalokat, a Franciaországból érkezett Les Demoiselles de Saint-Cyr francia barokk szerzők nagyheti kórusműveit énekli, hogy Bartók, Kodály és Liszt mellett helyet kapnak Smetana, Dvorak, Enescu és Jenacek művei, hogy népzenei és néptáncprogramok, kiállítások, táncműsorok és színházi előadások színesítik a rendezvényt? (15.50) A felszólalással fogadatlan prókátorként nem kívántam reklámtevékenységet felvállalni, csak innen, az ország házából szerettem volna hangot adni annak, hogy figyeljünk egy kicsit jobban oda, adjunk méltó rangot az eseménynek, mert a jövőnk szempontjából nem lehet közömbös számunkra, hogy értékeink felmutatásával fel tudjuk-e építeni a művészetek hídjait, és a hidakon át közelebb tudjuk-e hozni egymáshoz a népeket és a nemzeteket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend után Kapronczi Mihály képviselő úr, független, jelentkezett hozzászólásra, valamint dr. Salamon László képviselő úr, ugyancsak független. Tisztelt Országgyűlés! A holnapi ülésnapon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezető-helyettes úr, Fidesz; dr. Surján László frakcióvezető-helyettes úr, KDNP; és Lányi Zsolt frakcióvezető- helyettes úr, Független Kisgazdapárt. Tisztelt Országgyűlés! Felkérem jegyző képviselőtársamat, hogy tájékoztassa az Országgyűlést a képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vétele ügyében született döntésekről. DR. KISS RÓBERT jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság 1996. március 13-ai ülésén a következő képviselői önálló indítványok tárgysorozatba-vételét utasította el:
11
dr. Torgyán József képviselő úr, Független Kisgazdapárt, T/2009. számon benyújtott önálló indítványát a jogalkotásról szóló törvény módosítására, továbbá dr. Kávássy Sándor képviselő úr, Független Kisgazdapárt, T/2018. számon benyújtott önálló indítványát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítására. (….) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdések, az interpellációk és a kérdések elmondására kedden 14 órától kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A házbizottság az Országgyűlés ma kezdődő ülése napirendjére és időtartamára vonatkozó ajánlását a futárpostában kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a házbizottság ajánlásával. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a házbizottság napirendi javaslatát elfogadta.
II. Az MDNP frakcióalakítása (kettévált az MDF) Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az alkotmány- és igazságügyi bizottság frakcióalapítással kapcsolatos állásfoglalásának a vitája. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja a Házszabály 143. § (3) bekezdésének értelmében kérte, hogy az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásáról az Országgyűlés döntsön. Az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását kézhez kapták képviselőtársaim, mégis felkérem jegyző képviselőtársamat, hogy ismertesse az állásfoglalás szövegét. DR. KISS RÓBERT jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1996. március 13-i ülésén úgy foglalt állást, hogy házszabályszerű a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának megalakulása. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság állást foglalt arról is, hogy a Házszabály 143. §-a alkalmazásában az minősül előterjesztőnek, aki az alkotmány- és igazságügyi bizottság Házszabály átal meghatározott értelmezést tartalmazó állásfoglalásáról az Országgyűlés döntését kéri. Ez a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának a vezetője. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy egy alkalommal hasonló témában már döntött a parlament. Akkor is - a Házszabály hiányos rendelkezése miatt - értelmezési és ügyrendi vita robbant ki. Ezt megelőzendő a házbizottság állást foglalt a vita lefolytatásának módjáról és ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az előterjesztő előterjesztése után frakciónként egy képviselőtársunk szólaljon fel mintegy tíz perc időtartamban, azt követően pedig az előterjesztő - ha kíván - zárszót mond. Javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy fogadja el a házbizottság ajánlását, mivel azt hiszem, hogy így a vita korrekten lefolytatható, és megismerhetők azok az érvek, amelyek az állásfoglalás kapcsán pro és kontra megfogalmazhatók. Ismétlem, hogy az Országgyűlés holnap szavazna ebben a kérdésben.
12
Tisztelt Országgyűlés! Ezek után megadom a szót dr. Torgyán Józsefnek, aki a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében indítványtevőként fejti ki a frakció álláspontját. Tessék, képviselő úr! DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint az ismeretes, az alkotmány- és igazságügyi bizottság olyan értelmű állásfoglalást hozott, miszerint házszabályszerű a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának megalakulása. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának kialakult megítélése szerint azonban ez az alkotmányügyi bizottsági megállapítás téves, az szöges ellentétben áll a Házszabály rendelkezéseivel. Mire alapítja a kisgazda képviselőcsoport ezt a megállapítását? Amint az ismeretes, a Házszabály 9. §-a foglalkozik a képviselőcsoportok bejelentésével, 14. és 15. §-ai foglalkoznak a képviselőcsoportok megalakulásával, a 16. §-a foglalkozik a frakciók gazdálkodásával, a 17. §-a pedig a frakció megszűnésével foglalkozik. A Házszabály 15. §-ának (2) bekezdése a kilépés, illetőleg a kizárás fogalmait határozza meg, és azt a szankciót fűzi ehhez, hogy a kilépett vagy kizárt országgyűlési képviselő hat hónapig független képviselőként kell hogy tevékenykedjen, ezt követően pedig bármelyik, már meglévő képviselőcsoportba beléphet. (16.10) Tehát a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának állásfoglalása szerint olyan jog, amelyre a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja hivatkozik - tehát hogy ők nem kiléptek, hanem kiváltak a Demokrata Fórumból -; a Házszabály szerint ilyen fogalomrendszer nem létezik. Mint ahogy nem létezik az a megoldás sem, amelyet ugyancsak a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjaként működni kívánó 15 képviselő hangoztat, hogy párt alakítása esetén az új frakció létrehozásának házszabályi akadálya nincsen. Én ugyanakkor a kisgazda frakció nevében felhívom az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvénynek a 8. §-át, annak (5) bekezdését, amely az 5 százalékos küszöböt állította szembe az Országgyűlés atomizálódásának veszélyével. Ugyanis ha igaz lenne a Magyar Demokrata Néppárt frakciójának álláspontja - hogy bárki, aki pártot alapít, az egyben frakciót is alakíthat -, ebben az esetben a választási eredményt teljesen figyelmen kívül lehetne hagyni, és a jelenlegi hatpárti parlament helyett egyik pillanatról a másikra létre lehetne hozni 25 pártfrakciót. Márpedig 25 párt frakciója nemcsak anyagilag tenné tönkre az Országgyűlést és a költségvetést, hiszen az Országgyűlésnek megállapított költségvetési keret sokszorosát emésztené fel, hanem itt látni kell azt is, hogy ellehetetlenülne az Országgyűlés munkája, hiszen csak a napirend előtti felszólalások... (Derültség.)... - az 5 perceket és a 2 perces válaszokat figyelembe véve, ha egy kormánytag és egy bizottsági elnök megszólalását is ideszámítom - több mint 24 órát, 24 óra 15 percet emésztenének fel. Aligha kell tehát bizonygatnom, hogy ilyen megoldásra a Házszabály semmiképpen sem gondol. Az alkotmányügyi bizottság vitájában - amint az erről kapott tájékoztatásból tudom - arra történt hivatkozás, többek között Fodor Gábor képviselő úr részéről, hogy a Házszabály 9. §-a teszi lehetővé azt, hogy az alakuló ülést követően is bármikor frakció alakulhasson; ezért tehát
13
helytelen a Kisgazdapárt jogi érvrendszere, miszerint a választási eredménytől eltérő párt- és frakcióstruktúra az Országgyűlésben nem alakítható ki. Ugyanakkor felhívom igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra a tényre, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének ez a most felhívott érve téves, hiszen a Házszabály 9. §-a az alakuló ülés előtti frakcióalakítás bejelentésére vonatkozik. A kivétel ez alól - hogy az alakuló ülést követően is be lehet jelenteni frakció megalakulását - csupán arra az esetre vonatkozik, ha valamelyik, a parlamentbe bejuttatott parlamenti párt valamilyen ok miatt - a rengeteg teendő miatt - nem tudott volna időt keríteni arra, hogy az Országgyűlés alakulása előtt a frakcióját is megalakítsa, megválassza tisztségviselőit, és azt bejelentse a Ház elnökének. Tehát itt csupán erről van szó a 9. § esetében, ezért is vette ezt külön a törvényalkotó. Itt hívnám fel képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a Házszabály sok vonatkozásban hatpárti konszenzussal került előterjesztésre. Sok vonatkozásban nem, de ebben a kérdéskörben egyértelműek a pártálláspontok. A házszabály- előkészítő munkabizottság jegyzőkönyveiből egyértelműen megállapítható: a 9. § csak egy olyan lehetőséget ad, hogy ha valamely parlamenti párt a frakcióját az alakuló ülésig nem alakította meg, nehogy úgy kelljen az egész ciklust végigvinnie, hogy frakciója nem lehet. De az országgyűlési képviselő- választásokon megválasztott pártokon kívül országgyűlési képviselőcsoportok létre nem hozhatók. Ennek van még egy rendkívül fontos érvrendszere. Ugyanis a választói akaratot nem lehet utólag, egyoldalúan, parlamenti praktikákkal megváltoztatni. Az országgyűlési képviselőválasztások alkalmával a Házba hat parlamenti pártot juttattak be. Képviselőtársaim az előbb lehettek tanúi annak, hogy milyen nehezen viselik el egyesek még a Független Kisgazdapártot is, mint a hat parlamenti párt egyikét... (Közbeszólások.)..., de kénytelenek tudomásul venni, hogy ez a választói akarat, és ennek következtében a hatpárti parlamentnek működnie kell. De hetedik, nyolcadik, tizedik, tizenötödik, huszonötödik frakciót létrehozni nyilvánvalóan nem lehet. Ne vegyék rossz néven, nem akarok övön aluli ütést mérni az MSZP-re, de egyértelmű, hogy a hajósi csoportnak és a különböző munkacsoportoknak nevezett külön frakciók létrehozása utal az MSZP belátható időn belül való szakadására. (Derültség, közbeszólások. - Dr. Szabó Zoltán: Éhes disznó makkal álmodik!) Ugyanezeket a jeleket észleljük mi az SZDSZ esetében is, és úgy gondoljuk, hogy a hetedik frakció megalakításának lehetőségét ennek következtében politikai okokból határozták el, nem pedig szakmai okokból... (Közbeszólások.)..., hiszen a szakmai okok egyértelműen nem teszik lehetővé az ilyen frakcióalakítást. Mondok erre még egy példát. Miután az előbb eszembe jutottak a MIÉP-pel kapcsolatos bizonyos tények - hiszen itt láttam a páholyban az elnöküket, Csurka Istvánt -, megemlíthetném, hogy a MIÉP nem jutott be az Országgyűlésbe 85 737 szavazattal, ugyanakkor a Magyar Demokrata Néppárt alakuló ülésén a tévé képernyője szerint jó ha 15 - na, fölfelé tupírozva 25 - személy vehetett részt. Ezért vagyok kénytelen itt felhívni a figyelmet arra, hogy elfogadhatatlan konstrukciót hozna létre az Országgyűlésben, ha az egyik parlamenten kívüli párt nem juthatna be az Országgyűlésbe 85 737 szavazattal, a másik viszont bejuthatna 15 nem szavazattal! - országgyűlési képviselővel. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy a választói akarattal létrehozott parlamenti struktúrát megváltoztatni nem lehet, a választói akarat meghamisítása a mi fogalomrendszerünk szerint bűntett, ezért a választói akarattal létrehozott Országgyűléshez hozzányúlni nem lehet.
14
A Fidesz maga nemegyszer arra utalt, hogy éppen ezért álláspontja szerint a képviselőket nem lehet visszahívni, nem lehet az Országgyűlést a ciklus letelte előtt feloszlatni. Ha ennyi tilalom van, akkor nem értem, hogy a sok tilalom mellett miért tesszük lehetővé az Országgyűlés működésének ellehetetlenülését. Mert ha itt korlátlanul lehetne alakítani frakciókat, ez a választói akarat semmibevételét jelentené, ami a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az egész alkotmányos rend megkérdőjelezése is egyben. (16.20) Hiszen a Házszabály kétharmados törvény, és mi úgy gondoljuk, hogy a kétharmados törvénnyel megalkotott Házszabályon túli rendelkezésekkel sem lehet senki számára ilyen különleges jogokat biztosítani, mert ez egyben diszkriminálná azokat az országgyűlési képviselőket, akik korábban kiléptek a frakciójukból vagy akiket kizártak és akik függetlenként ülnek. Tehát elfogadhatatlan, hogy az egyik országgyűlési képviselőnek hat hónapig a függetlenek között kelljen ülnie, a másik országgyűlési képviselőnek pedig rögtön joga legyen frakcióba ülnie, frakciót létrehoznia. Ezért a Független Kisgazdapárt tisztelettel kéri a Házat, hogy szíveskedjék, éppen az Országgyűlés működőképességének fenntartása és az alkotmányos rend tisztelete miatt - az alkotmányos rend tiszteletével kapcsolatban ismételten felhívom a figyelmet a választójogi törvény 8. §-ának (5) bekezdésében felállított 5 százalékos küszöbre - az Országgyűlés alkotmányügyi és igazságügyi bizottságának 1996. március 13-án hozott döntését, amely azt mondta ki, hogy a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának megalakulása házszabályszerű, megváltoztatni és ezt az alkotmányügyi döntést elutasítani. Köszönöm elnök úr, köszönöm képviselőtársaim. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.) DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A napirenden lévő kérdésről szeretném kifejteni a szocialista országgyűlési képviselőcsoport véleményét, kevésbé elkalandozva különböző politikai vagy megalapozatlan jogi érvelések irányába, hiszen a Ház egy konkrét döntés előtt áll. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja tudomásul veszi, hogy a Magyar Demokrata Fórum kettészakadt, két politikai párt alakult, és felmerült az a kérdés, hogy a parlamentben milyen módon és milyen képviselettel rendelkezzenek. A szocialista frakció tudomásul veszi az alkotmányügyi bizottság álláspontját, és elfogadja, hogy a hetedik parlamenti frakció az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása értelmében a Házszabálynak megfelelően alakul meg. Ugyanakkor szeretném kifejteni azt az álláspontunkat, hogy ennek a hetedik frakciónak a megalakulása semmilyen módon és formában nem járhat a parlament működési költségeinek növekedésével, és nem járhat a jelenlegi parlamenti bizottsági helyek számának növelésével. Ehhez a szocialista képviselőcsoport nem kíván és nem is akar hozzájárulni. Úgy gondoljuk, az öt ellenzéki frakció dolga az, hogy egymás között megállapodjon a már egyébként is a mandátumszámnál jóval magasabb parlamenti bizottsági helyek szétosztásáról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportjának véleményét fejti ki.
15
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az SZDSZ-frakció nevében is szeretném leszögezni azt, hogy frakciónk támogatja az alkotmányügyi bizottság döntését. Ez a döntés azonban nem jelenti azt, hogy helyeselnénk az új frakció megalakulását, vagy örülnénk az új frakció létrejöttének. Ezt a tényt, hogy az MDF kettészakadt, az Országgyűlésnek csak tudomásul vennie lehet. Ezen felül úgy ítéljük meg, hogy a hatályos magyar jogi rendelkezések nem adnak lehetőséget arra, hogy az újonnan megalakuló frakció működését adminisztratív eszközökkel megakadályozzuk. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény elég egyértelmű rendelkezéseket ad a tekintetben, hogy az országgyűlési választásokon pártok színeiben, illetőleg független jelöltként indulhatnak képviselők. Arról azonban a választójogi törvény egy szót sem szól, hogy a bejutott képviselőknek milyen elvek szerint kell megszervezniük a munkájukat. Külön induló pártok egy frakciót alakíthatnak, egymástól függetlenül induló jelöltek - ha kellő számban jutnak be az Országgyűlésbe - frakciót alkothatnak, ha ezzel egyidejűleg egy új pártot is létrehoznak. Mindez abból az elvből fakad, hogy a megválasztott képviselők szabad mandátummal rendelkeznek, a képviselőknek legközelebb a következő országgyűlési választásokkor kell számot adniuk a választóiknak. Így volt a magyar közjog 1990 és '94 között, és a magyar közjogban - szeretném nyomatékosan hangsúlyozni - nem történt változás 1990-hez képest, ami a pártokat vagy a választójogi törvényt illetné. A választójogi törvényben annyi változás volt, hogy a pártbejutás küszöbét 5 százalékra emelték, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy az előző ciklusban három frakció is létrejött újonnan: az egyik a Független Kisgazdapárt frakciója, amely egy tiszavirág-életű frakció volt, Ugrin Emese vezetésével, néhány hétig élt, amíg a létszáma le nem csökkent tíz fő alá; a másik frakció a MIÉP frakciója volt, amely szintén - ha már Torgyán képviselő úr példaként említette - hosszú hónapokig volt működő frakciója a Magyar Országgyűlésnek anélkül, hogy valaha egyetlen választó is támogatta volna. A választások már egy hosszú frakciólét után kerültek sorra. Ugyanígy létezett a 36-os frakció, amelynek voltak olyan napjai, amikor éppen 36-an voltak... (Derültség, zaj a baloldalon.).., amely a Kisgazdapártból kiszakadt és meghatározhatatlan státuszú intézmény volt. Senki nem tudta akkor sem, hogy akár az Ugrin Emese vezette frakció, akár a 36-os frakció, akár a MIÉP-frakció milyen választójogi támogatással rendelkezett. Egyikük sem rendelkezett választójogi támogatással. '94-ben volt egy választás, amely eldöntötte, hogy ezek közül a képződmények közül melyik az, amely a választók bizalmát élvezi, amely a választók bizalmából parlamenti mandátumokat szerezhetett, és amely a választók bizalmából, pontosabban a bejutott országgyűlési képviselők akaratából frakciót alakíthatott. 1994-ben, amikor ez az Országgyűlés megalakult, akkor a hatpárti egyeztető bizottság - amely létrejött az új Házszabály átreformálására - megpróbált szembenézni azokkal az anomáliákkal, amelyekkel az elmúlt ciklusban találkoztunk. Az anomáliák egyik csoportja kétségtelenül a frakciók közötti mozgás, illetőleg az új frakciók megalakulása volt. (16.30) Hosszú-hosszú tárgyalásokat folytattunk - sajnos ezek nagy részét a Kisgazdapárt nélkül, mert nem vettek részt ezeken a tárgyalási fordulókon - s megpróbáltuk megfogalmazni azt, hogy a kérdést hogyan lehetne rendezni. Eljutottunk odáig, hogy a képviselői átülések vonatkozásában lehet bizonyos rendezőelvet alkalmazni, nevezetesen azt az elvet, hogy ha egy képviselőt
16
kizárnak a frakciójából, vagy kilép a frakciójából, akkor hat hónapon belül ne léphessen be új frakcióba. Annak idején erről is vitatkoztunk, a KDNP képviselőcsoportja és mások is ellenezték ezt a megoldást. Végül többségi alapon döntött úgy a házszabály-előkészítő bizottság, hogy az egyéni képviselői átülésnél ezt a szabályt alkalmazni fogjuk. Ezt a szabályt egyébként az Országgyűlés 90 százaléka el is fogadta és meg is szavazta. Megpróbáltuk megfogalmazni azt is, hogyan lehetne korlátozni az új frakciók alakulását. Személyes politikai ízlés alapján is el kell mondanom, hogy én úgy érzem, nem jó, ha új frakciók alakulhatnak, nem jó, ha a képviselők korlátlan számban hozhatnak létre frakciókat, de - több mint tízórás vitát lefolytatva annak idején a házszabály-előkészítő bizottságban - végül úgy döntöttünk, hogy nem tudunk olyan szabályt megfogalmazni, amely az élet kihívásainak is meg tud felelni. Az első szövegjavaslat, amely a házszabály-előkészítő bizottság elé került, úgy fogalmazott, hogy az országgyűlési választások során mandátumhoz jutó pártok 15 képviselő esetén frakciót alakíthatnak. Végül a viták után, amikor még messze nem volt szó arról, hogy az MDF szétszakadna, messze nem volt szó arról, hogy ilyen helyzettel egyáltalán szembesülünk, arra a következtetésre jutottunk, hogy ha bármi ilyen szakadás előállna a jövőben - tehát még egyszer mondom, nem a mai ismereteink birtokában foglaltunk így állást, hanem az absztrakt helyzeteket feltételezve -, akkor egy óriási vita alakulna ki arról, hogy a szétszakadt együttesnek melyik az a része, amely az igazi örököse a választásokon induló pártoknak. Emlékezzünk vissza, tisztelt képviselőtársaim, akik az elmúlt ciklusban tagjai voltunk az Országgyűlésnek, hogy amikor az Ugrin Emese vezette frakció is és a már őszintén szólva nem emlékszem épp ki által vezetett frakció is azt mondta, hogy ők a kisgazda színekben mandátumot szerzett frakció, az akkori többségnek kellett eldönteni, hogy melyik az igazi Kisgazdapárt. Végül is az akkori többség ettől a döntéstől ódzkodott és - nagyon helyesen - a választók döntötték el, hogy kit tekintenek igazi Kisgazdapártnak és azt a Kisgazdapártot juttatták be, amelyik most képviselőcsoporttal rendelkezik. Ezért végül a házszabály-előkészítő bizottság egyetlen ponton változtatta a korábbi Házszabályt, nevezetesen a 10 fős frakcióalakítási küszöböt 15 főben állapította meg, és ezen felül nem ment részletekbe. Sőt, az előkészítő bizottság ülésén a többségi álláspontba bekerült az a nézet, amely egyébként megjelent a Házszabály kiadványában, hogy ha kiválás történne, s 15-en kiválnának, akkor erre az esetre nem vonatkozik az egyéni képviselői kizárás vagy kilépés szabálya. Ilyen esetekben ez a 15 képviselő frakciót alakíthat. Végezetül még egyszer szeretném rögzíteni az SZDSZ álláspontját. Az európai parlamenti demokráciák példájából próbáltunk találni olyan esetet, amikor ezt a helyzetet megnyugtatóan rendezni lehetett, és nem sikerült találni, mert ezt sehol nem sikerült rendezni. Sehol nem sikerült azt a kérdést rendezni, hogy mi történjék, ha pártok politikai irányvonala változik, ennek következtében például megváltoztatják a nevüket. Itt a Házban is van egy olyan frakció, a Fidesz-MPP frakciója, amely néven parlamenti párt nem indult a választásokon, mégsem sérelmezte senki, amikor a Fidesz bejelentette, hogy mától Fidesz- Magyar Polgári Párt néven szerepel a magyar Országgyűlésben, holott - hangsúlyozom - ilyen nevű párt a '94-es választásokon nem indult. Senki nem sérelmezte, amikor a MIÉP-frakció megalakult. Szeretném hangsúlyozni, hogy azóta a MIÉP-frakció megalakulása, tündöklése, majd választási bukása óta nem változott meg a közjogi helyzet, nem jött létre új szabályozás. Ezért az alkotmányügyi bizottság többsége úgy ítélte meg 23 igen szavazattal, 2 ellenében, 2 tartózkodással, hogy a Házszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely tiltja új frakció alakulását. Az SZDSZ-frakció nevében azt tudom mondani, hogy ezt a döntést támogatjuk
17
azzal... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)... tisztelt elnök úr, hogy mi is osztjuk azt a nézetet, hogy ez az új frakció alakulása nem jelenthet jelentős többletterhet az Országgyűlés költségvetése számára, tehát a frakció megalakulásánál, a bizottsági helyek elosztásánál úgy kell eljárnunk, hogy az Országgyűlés költségeit minimálisan terhelje ez az általunk nem örömmel fogadott... (Az elnök ismételten jelzi az idő leteltét.)... de tudomásul vett tény. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót G. Nagyné Maczó Ágnes képviselő asszonynak, aki a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja véleményét tolmácsolja. G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mostani Házszabálya több kérdésben ellentétes a demokráciával, erről én az akkori vitában már szóltam. Csak néhány példa. Egy parlamentáris demokráciában elgondolkodtató, hogy az azonnali kérdések órájában miért a miniszteré az utolsó szó, a miniszteré, aki felelős a parlamentnek. Vagy teljesen demokráciaellenes az a szabályozás, mely különbséget tesz képviselő és képviselő között a napirend előtti felszólalásokat illetően. Így kialakulhatott az az abszurd helyzet, hogy ha valakit meg akartak szólaltatni napirend előtt, akkor előbb ki kellett nevezni frakcióvezető-helyettesnek. De mindezek ellenére a képviselőcsoportok megalakulásáról, illetve a frakciókat elhagyó képviselőkről - legyenek akárhányan - teljesen egyértelműen rendelkezik a Házszabály. Azok, akik amellett érvelnek, hogy alakulhat frakció, elhallgatják a lényeget. Mert itt nem az a döntő kérdés, hogy új képviselőcsoport alakulhat-e, hanem az, hogy mikor. Erről a mikorról hallgatnak azok, akik mindenáron, még házszabályellenesen is támogatni akarják a liberális MDF-esek hatalmi pozícióit. Csodálkozom azon, hogy a kormánypártokban ülő kiváló jogászokat ennyire elvakítja a politikai szándék. Pedig a Házszabályt illetően pártatlannak lenni nemcsak szakmai dicsőség, hanem kötelesség is. A Független Kisgazdapárt a magyar parlament történetében mindig a törvényesség oldalán állt, ahogyan József Attila mondta: "Sziszegve sem szolgál aljas, nyomorító hatalmakat", bár tudom, hogy József Attilát ezért a soráért ma szalonképtelennek nyilvánítanák azok, akik még a Házszabályt sem akarják törvényesen alkalmazni. Nézzük, konkrétan mit ír a Házszabály. A 9. § egyértelműen rendelkezik arról, hogy a képviselőcsoportok megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen az eskütételt követően kerül sor. A (4) bekezdésben azt olvashatjuk: "az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoport esetén a 14., 15. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni". A 14. §-ban ezt olvashatjuk: "Ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre". Ez a paragrafus egyértelműen utal arra, hogy csak pártnak lehet frakciója. Mivel egy pártnak csak egy frakciója lehet, új frakció értelemszerűen csak úgy jöhet létre, ha régi frakciójukat a képviselők elhagyják. A távozás módjáról és ennek következményeiről a 15. § (2) bekezdése teljesen egyértelműen és félremagyarázhatatlanul rendelkezik. Egy képviselőcsoportot kétféleképpen lehet elhagyni: önként vagy kényszerítő erő hatására. (16.40) Ezért alkalmazza a Házszabály a 15. § (2) bekezdésében a kétféle megjelölést: kilépett, illetve kizárt képviselőről beszél. A kilépett pedig azt jelenti, hogy bármilyen okból önként távozott, a kizárt azt jelenti, hogy bármilyen okból, de nem önként távozott.
18
Ebben a két megjelölésben a frakcióelhagyás minden módja benne foglaltatik, s egyáltalán nincsen arról szó, hogyha egyszerre két, három, öt vagy 15 képviselő távozik, érvényét veszítené az a házszabályi rendelkezés, hogy aki így vagy úgy a képviselőcsoportból távozott, azt mindenképpen függetlennek kell tekinteni. Még egyszer hangsúlyozom: akárhányan is vannak. És csak hat hónap elteltével van joguk újra képviselőcsoportban dolgozni. Ezt nem lehet félreérteni, csak figyelmen kívül hagyni, ami pedig, hogy finoman fejezzem ki magam, nem demokratikus. Hack Péter az imént részletezte, hogy mi történik, ha kiválnak a frakcióból. Ehhez csak azt tudom hozzáfűzni, hogy elméletileg szép fejtegetés, de a jelenlegi Házszabály nem erről szól. Kiválás nincs benne, a magyarázat pedig fölösleges, hiszen újra kell szabályozni akkor, új Házszabályt kell hozni, amelyben a kiválásról külön rendelkeznek. A Házszabály téves megítéléséhez a magát függetlennek nevező televízió durva manipulációja is hozzájárul. Ugyanis láthatta mindenki, hogy egy választáson vesztes vezető és csapata tízszer annyi nyilvánosságot kapott, mint a győztes elnök. Tehát az, hogy mit akar a médiahatalom, egyértelmű. Itt csak az a kérdés, hogy a parlament a médiahatalom akaratát fogja-e teljesíteni, vagy a törvényesség talaján állva a 15. § (2) bekezdésének megfelelően a frakciójukat elhagyó képviselőket hathónapos időtartamra függetlennek tekinti. A Kisgazdapárt nem a médiahatalmat, hanem a törvényességet szolgálja, és ha törvényesek akarunk maradni, akkor a pártjukból és frakciójukból távozó képviselőknek hat hónapig mindenképp a függetlenek között a helyük. Csak mellesleg megjegyzem, hogy nem olyan rossz független képviselőnek lenni, és onnan is lehet a hazát szolgálni. (Derültség a baloldalon.) Minden más döntés törvénytelen. S ha törvénytelenül döntenek, az előbb-utóbb megbosszulja önmagát, mondta Bibó István, az elítélt s börtönbe zárt parasztpárti politikus. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Isépy Tamás frakcióvezető úrnak, aki a KDNP álláspontját tolmácsolja. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Teljes részletességgel elhangzottak az érvek a határozat mellett s a határozat ellen. Laza jogászként én elismerem, hogy mindkét határozatot, az igent és a nemet, tökéletesen lehet jogilag indokolni, az Országgyűlésnek kell döntenie. Nyilvánvaló, hogy az alkotmányügyi bizottságban a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője a határozat mellett szavazott, tehát nyilvánvaló, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a holnapi szavazáskor az alkotmányügyi bizottság által elfogadott határozatra igent fog mondani. (Taps a jobboldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz képviselőcsoportja véleményét Szájer József frakcióvezető úr tolmácsolja. Megadom a szót. DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt eredetileg nem kívánta vitatni a házelnök úrnak az eredeti jogértelmezését. Miután azonban az alkotmányügyi bizottság elé került az ügy, ott mi támogattuk az eredeti jogértelmezést, és a holnapi szavazásnál is támogatni fogjuk az alkotmányügyi bizottságnak a határozatát. Két megjegyzést engedjenek meg nagyon röviden. Én szeretném felhívni a figyelmet arra miután Hack Péter elsorolta az Országgyűlés, a demokratikusan választott parlament eddigi történetében fellelhető szétválásokat, illetve új frakció-alakulásokat -, hogy úgy gondolom, e
19
frakció megalakulásakor, illetőleg a frakciónak a létrejöttekor példásan demokratikus és mindenféleképpen a politikai kultúrát erősítő keretek között zajlott le ez, s azt gondolom, hogy ebben jelentős mértékben eltért az eddigi frakcióalakításoktól. A másik megjegyzésem a Kisgazdapárt frakcióvezetőjének szól, aki több alkalommal nyilatkozott eddig is, hogy abban az esetben, hogyha az Országgyűlés nem az ő véleménye szerint dönt, az Alkotmánybírósághoz fordul. Szeretném felhívni Torgyán Józsefnek a figyelmét, hogy érdemes elolvasni az Alkotmánybíróságról szóló törvényt: ilyen jellegű döntésekkel szemben az Alkotmánybírósághoz nem lehet fordulni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobboldalon.) ELNÖK: Az MDF képviselőcsoportjának véleményét Dávid Ibolya képviselő asszony, frakcióvezető-helyettes mondja el. Megadom a szót. DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előterjesztő által előadottakat szeretném két részre bontani, és csak nagyon röviden szeretnék szólni arról a kérdésről, ami legitimációs kérdés. Valóban hosszú évek óta foglalkoztat minket az a kérdés, hogy alakíthat-e frakciót egy olyan párt, amelyik a választáson még meg sem született, a választáson megvolt, megmérettetett, de könnyűnek találtatott, és utána egy hét múlva, egy hónap múlva az Országgyűlésben létrehoz tisztességes vagy bármilyen eszközzel egy olyan közjogi alakulatot, amire néhány héttel ezelőtt azt mondta egy országos általános választás, hogy nem kerülhet a parlamentbe. Bizony ez egy legitimációs kérdés. Mert én elfogadom azt, hogy adhat felhatalmazást egy választás. Azt is tudom támogatni, hogy az Országgyűlés többsége egy többségi szavazással adhat legitimációt. Eggyel viszont nagyon nehezen tudok egyetérteni, hogy egy gomba módjára belenő a Magyar Országgyűlésbe egy olyan közjogi alakulat, ami egy héttel ezelőtt még nem is létezett. Ez egy nagyon komoly probléma volt akkor is, amikor a MIÉP-frakció bejelentette a megalakulását. Probléma azért, mert ez nem tartozik közvetlenül a Házszabályhoz, és én ebben egyetértek Hack Péter képviselő úrral, hogy ez a kérdéskör meghaladja a Házszabályt. Azonban amikor a MIÉP megalakult, akkor a Házszabálynak nem volt olyan rendelkezése sem, hogy hathónapos moratórium vár azokra a képviselőkre, akik kilépnek. Engedjék meg, hogy hivatkozzam Vastagh Pálra, aki akkor az alkotmány- és ügyrendi bizottságnak tagja volt, és nagyon komoly vitákat folytattunk arról a legitimációs kérdésről, amit ma olyan könnyen akarnak képviselőtársaim az asztalról lesöpörni. Idézem Vastagh Pál képviselő urat engedelmével: "Ha összevetjük az alkotmány, a párttörvény és a választójogi törvény rendelkezéseit, akkor az a helyzet, hogy politikai párt úgy alakítson parlamenten belül frakciót a választásokat követően, hogy maga nem mérettetett meg, ez a jelenlegi közjogi szabályainkkal meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt. A választójogi törvény rendelkezéseiből kiindulva teljesen világos, hogy a választójogi törvény, és ez egybekapcsolódik a párttörvénnyel is, az alkotmánnyal, annak konstatálását jelenti, hogy párt valóban a közakarat kinyilvánításában vegyen részt, ennek megmérésére egzakt módszereket alkalmaz. És ez tulajdonképpen az egész szűrőrendszer, amely beindult a választójogunk rendszerében, ezt támasztja alá, ha egy számsort meghallgatnak." Itt akkor képviselő úr elmondta, hogy '90-ben 65 párt regisztráltatta magát, a 65 pártból mindössze 28 jutott el odáig, hogy jelölteket állítson, további 19 lett csak alkalmas arra, hogy területi listát állítson, és mindössze 12 jutott arra, hogy országos listát tudjon állítani, és itt jött az akkori 4 százalékos küszöb.
20
Összegezve: ha ezeket a rendelkezéseket egybevetjük, akkor nyilvánvalóan ez a közjogi szabály-, intézményrendszer tulajdonképpen arra az álláspontra késztet bennünket, hogy ezt megkerülve nyilvánvalóan a többi párt számára sem lehetne egyenlő elbánás és azonos megítélés, ha az ilyen jellegű törekvéseket jogilag támogatnánk. Akkor is teljes egészében egyetértettem ezzel az állásponttal. Én akkor a MIÉP megalakítását is elleneztem. (16.50) Hack Péter képviselő úr két dologra hivatkozott, amire szeretnék reagálni. Az egyik, hogy a Magyar Demokrata Fórum kettészakadt. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum nem szakadt ketté. Van a párttörvény alapján pártszétválás - itt nem erről volt szó. A Magyar Demokrata Fórum az utolsó országos gyűlését úgy fejezte be, hogy határozatképesen befejezte. Ott a párttörvény alapján senki nem kezdeményezte a pártszétválást. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja pedig nem tud kettészakadni. Nem tud kettészakadni azért, mert a Házszabály nem ismer kiválást, kiszállást, kettészakadást, sokfelé szakadást és egyéb jogi terminusokat. A Házszabály azt ismeri, hogy a képviselő vagy független, vagy képviselőcsoporthoz tartozik. A képviselőcsoportból úgy tud a képviselő elmenni, hogy jószántából, ha kilép és a többség akaratából, ha kizárják. Ha a képviselő úr arra hivatkozott, hogy a korábbi hatpárti egyeztetéseken és előzetes megállapodásokon erre irányuló szándék volt, akkor nagyon szomorú, hogy ez a szándék írott szövegben nem került bele a Házszabályba, de ami ma a Házszabályban írott szövegként szerepel, az csak azt tartalmazhatja, hogy a képviselőcsoportból kilépni lehet és valakit a képviselőcsoportból kizárni lehet - természetesen az alkotmányban megfogalmazott egyéb mandátummegszűnés és egyéb eseteket leszámítva. A Házszabály értelmezése az alkotmányügyi bizottságnak egyedüli és kizárólagos feladata. Az alkotmányügyi bizottság készít egy Házszabály- értelmezést, amellyel elősegíti képviselőtársaimnak a döntéshozatali munkában a mérlegeléseket. Kedves Képviselőtársaim! Az a papír, amelyet a hétvégi postában megkaptunk... (Felmutatja.)... és három-négy sorban annyira méltatja a képviselőket és minket, hogy leírja: házszabályszerű - sem érvelés, sem hivatkozás, a Házszabálynak egyetlen szakaszára történő hivatkozás nincs ebben -, ez, kérem szépen, megalázása azoknak a képviselőknek, akik elé előterjesztünk egy anyagot, hogy mérlegeljenek. Mert mi alapján tudnak mérlegelni? Hogy az állásfoglaláshoz kikérik a jegyzőkönyvet. Ez nem az első alkalom, mert az utolsó Házszabály-értelmezésnél már kértem a Házat, hogy sokkal bővebben és valóban mérlegelésre alapot szolgáló, legalább néhány soros indokolással történjék - vagy nem indokolással, de akkor az álláspont részletesebb kifejtésével -, mert talán ha tételesen belementünk volna, akkor kiderülne, hogy bizony, a Házszabály írott szövege nem értelmezhető úgy, mint ahogy ezt a bizottság többségi szavazással, négy- ötszavas megállapításában megfogalmazta. Az értelmezésnek az lenne a lényege, hogy a Házszabály nem mindenkinek egyértelmű. Vannak vitás pontjai. E vitás pontoknak az egyértelművé tételére kellene az alkotmányügyi bizottságnak rámutatnia és a megfelelő szabályokra hivatkozni.
21
Az imént az alelnök asszony egy érvelést elmondott, amit szeretnék a magam részéről is kiegészíteni. A Házszabály kétféle frakcióalakítást ismer. Az első a 9. § (1) bekezdésében foglalt, amikor a megalakulással egybekötött. A 9. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy később is megalakuljon egy képviselőcsoport. Hiszen ha a függetlenek között 14 olyan képviselő van a Vállalkozók Pártjából például, aki egy képviselő híján nem tudott frakciót alakítani, nyilván egy fél év múlva, ha 1 képviselő csatlakozik hozzájuk, lehetőséget kell biztosítani a frakcióalakításra. De a 9. § (4) bekezdése nyomatékkal felhívja a figyelmet arra, hogy a később megalakult képviselőcsoportoknál is alkalmazni kell a 15. §-t. A 15. § pedig két részből áll. Az első része a senki által nem vitatott 15 fő létszámhoz köti és ahhoz, hogy egy képviselő csak egy képviselőcsoportban vehet részt. Azonban ott van a (2) bekezdés. És az a (2) bekezdés pontosan azt az esetet szabályozza, ha nem a függetlenek közül kerül ki az a 15 képviselő, aki frakciót alakít, hanem máshonnan. Mert azok, akik a múlt héten frakciót alakítottak, valamilyen módon el kellett hogy hagyják a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportját. És erre nem ad választ az alkotmányügyi bizottságban még a vita sem, mert kétféleképpen hagyhatják el: kizárással vagy kilépéssel. S miután önként hagyták el a Magyar Demokrata Fórum 1994-ben bejelentett képviselőcsoportját, nem tekinthetjük másnak őket a 15. § (2) bekezdése alapján, mint kilépetteknek. S így kell a Házszabály alapján függetlennek tekinteni. Nem azt mondja, hogy ők függetlenek, mert lehetnek párthoz tartozó személyek, de a Ház értelmezésében függetlennek kell őket tekinteni. Miután kifejezetten olyan szabály született, hogy rájuk alkalmazni kell a 15. §-t, ezért nem értelmezhető számunkra az, hogy ha nem alkalmazza a Ház, ez alapján házszabályszerű lenne az ő megalakulásuk. Nagyon szomorú voltam, amikor a '94-es tárgyalások során ez a hathónapos moratórium szóba került. Mi, ellenzéki képviselők, akik akkor ott ültünk, nem támogattuk jó szívvel ezt a megoldást. Ez az SZDSZ-nek és az MSZP képviselőinek volt a kérése. S hogy mennyire nem úgy volt, ahogy elnök úr az előbb elmondta, hogy a többség támogatta: az SZDSZ két képviselője is ellentétes álláspontot képviselt akkor, hogy ez a hathónapos moratórium mikor és hogyan vonatkozzék a képviselőkre. Sajnos, az időm lejárt. Amennyiben tisztelt képviselőtársaim nagyvonalúságot kérnek tőlünk, én nagyon szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy a Házszabály 140. §-a alapján akár Házszabálytól eltérést is megvalósítsunk; támogatjuk azt is, hogy ha utóbb a többség meggondolta a hathónapos moratóriumot, egy Házszabály-módosítással éljünk. De hogy a Házszabály írott szövegével ellentétes állásfoglalást elfogadjunk, azt nem tudom támogatni. Ezért a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja tartózkodni fog ettől a szavazástól. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Iván frakcióvezető úrnak, aki az MDNP véleményét mondja el. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Antall Józsefnek volt egy gunyoros megjegyzése, amelyben azokról szólt, akik kifogyva politikai érveikből, politikai kérdéseket jogi eszközökkel kívánnak megoldani. Ez jutott eszembe, amikor Torgyán József elnök úr a politikai színre lépésünket házszabályi és ügyrendi eszközökkel kívánta meghiúsítani vagy legalábbis késleltetni.
22
Torgyán József mint jogász pontosan tudja, hogy a Magyar Demokrata Néppárt frakcióalakítása megfelel a Házszabálynak, hiszen éppen az előző parlamenti ciklus Kisgazda, MIÉP-es és más pártalapítási tapasztalatain okulva, a jogalkotók épp az e helyzet esetén követendő eljárást fogalmazták meg úgy, ahogyan ezt mi a megalakulás során figyelembe vettük. Torgyán József jogászként azt is tudja, hiába fordul az Alkotmánybírósághoz, annak a Házszabály-értelmezésében nincs hatásköre, abban állást foglalni nem fog. Tulajdonképpen azt kell csak rögzítenem, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi és igazságügyi bizottságának március 13-ai állásfoglalása, amely szerint házszabályszerű a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának megalakulása, megerősíti bennünk a jogállamiságba vetett hitet, ahol a demokratikus szabadságjogok magasabb rendű értékeket képviselnek egy pártérdeket megjelenítő, szűk látókörű, erőpozícióból meghozott döntéshez képest. A Magyar Demokrata Néppárt nevében ezért nincs és nem is lehet más kérésem, csak annyi, hogy holnap a tisztelt Ház döntésével értsen egyet az alkotmányügyi bizottságnak a néppárt frakcióalakításával kapcsolatban elfogadott állásfoglalásával. (Taps az MDNP padsoraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az indítványtevők, hogy kíván-e zárszót mondani. (Dr. Torgyán József: Igen.) Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak. (Zaj.) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A különböző frakciók álláspontjára reagálva úgy gondolom, nem lehet mit kezdeni Szekeres Imre és Hack Péter frakcióvezető uraknak azzal a megállapításával, miszerint ők arra az álláspontra helyezkednek, hogy a hetedik frakció alakítása nem okozhat a Háznak többletköltséget, illetőleg ennél valamivel árnyaltabban fogalmazott Hack Péter, aki azt mondotta, hogy nem okozhat jelentős többletköltséget. (17.00) Ha én most Szekeres Imre szóhasználatát a saját szótáramba adaptálhatnám, akkor azt kellene erre mondanom, hogy ez egy populista, demagóg frázis... (Derültség.).., ez nincs jogszabállyal alátámasztva, hiszen ha egyszer jogszerűen alakul meg a frakció, akkor minden költség megilleti - ha meg nem jogszerűen, akkor nem illeti meg semmi. Hack Péter a lényeget tekintve először a felszólalását arra használta fel, hogy a korábbi Kisgazdapárton, illetőleg kisgazda frakción üssön. Én erre azért nem kívánok reagálni, mert korábban, ha nem tudná Hack Péter képviselőtársam - és ezt rendkívül szomorúan venném tudomásul -, más Házszabály volt hatályban, és a jelenlegi Házszabályt többek között éppen azért kellett meghozni, hogy az ilyen anomáliáknak a lehetőségét is kizárjuk. Úgy gondolom, hogy egyébként is a Független Kisgazdapárt esetében is - és minden párt esetében - a párttörvény rendelkezései alapján könnyen eldönthető, hogy egy párt milyen képviselőket vall önmagáénak, és ha ez nem ad Hack Péternek kellő útmutatást, akkor igazán nem tudom, hogy milyen érvet kellene felhoznom. Felmerült itt Hack Péter részéről, hogy nem is a Házszabály a lényeges, hanem az, hogy van egy mögöttes megállapodás, ami szerinte lehetővé teszi a hetedik frakció megalakulását. Én tisztelettel kérném Hack Pétert: először is vegye tekintetbe, hogy ránk a Házszabály az irányadó, és nem a Házszabály létrejötte előtti polemizálgatások, hiszen azok legfeljebb egy-
23
egy frakció szándékára utaltak, de hogy végül mi került a hatályos Házszabályba, azt kétharmados szavazatával a Ház döntötte el. Az, hogy legyen itt egy Házszabály és legyen egy Lex Hack Péter, hát elnézést kérek, ez enyhén szólva is a Házszabálynak és a Lex Hack Péternek a kollízióját hozná maga után. Úgy gondolom, hogy ha Hack Péter nem tudja megnevezni, hogy a Házszabálynak mely szakasza alapján lenne jogosult a Néppárt frakciót alakítani, akkor nem alakíthat frakciót. És én bármennyire igyekeztem odafigyelni arra, amit Hack Péter mond, és arra, amit Szabó Iván mond, egyikük sem tudta a Házszabálynak egyetlenegy olyan rendelkezését sem megnevezni, amelynek alapján frakciót hozhatnának létre. Ami most már annak a kérdésnek a felvetését illeti - mert ez egy további kérdés -, hogy a 9. § (4) bekezdése ad-e valamiféle lehetőséget az alakuló ülés utáni frakcióalakításra, erre természetesen azt kell hogy mondjam: ad - de csak abban a körben, amiről a 9. § szól! A 9. § ugyanis a Ház megalakulásával kapcsolatos bejelentésekről és arról szól, hogy mi a teendő akkor, ha valaki ezt a határidőt elmulasztotta. De a későbbi lehetőségeket illetően a Házszabály 14. és 15. §-ai adnak iránymutatást arra, hogy a Háznak mit kell tennie! És ezzel kapcsolatban azt kell kiemelnem, hogy a 15. § (2) bekezdésének második fordulata azt mondja: "A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat." - tehát már meglévő frakcióhoz csatlakozhat, új frakciót nem hozhat létre. Ezt a Házszabály egy nagyon fontos rendelkezésének tartom, és ez semmilyen körülmények között nem kerülhető meg. Ezért a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja kétszeres sérelmét is látja a Házszabálynak, ha a tisztelt Ház a hetedik frakciót megalakítaná. Egyrészt a Házszabállyal ellentétes rendelkezés meghozatala azt jelentené, hogy a 15. § (2) bekezdésének azt az előírását, hogy a kilépett frakciótagnak hat hónapig függetlennek kell lennie, ezt a házszabályi rendelkezést sértené; és sértené már eleve a Házszabály 15. § (2) bekezdésének utolsó fordulatát abban a tekintetben is, hogy már előre feljogosítana egy új frakció létesítésére, holott a Házszabály azt mondja, hogy csak a meglévő valamelyik frakcióhoz csatlakozhatnak az önálló, függetlenné vált képviselők. Én rendkívül szomorú vagyok, hogy ilyen nyilvánvaló házszabályi rendelkezések esetében sem lehet a Háztól tárgyilagos döntést várni, mert én úgy gondolom, hogy a Házszabály rendelkezései önmagukért szólnak. Az, hogy bárki most utólag azt mondja, az ő szándéka nem arra irányult, amit végül is a tisztelt Ház elfogadott, úgy gondolom, itt e Házban értékelhetetlen kijelentés. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. A szavazásra holnap háromnegyed 5-kor kerül sor. Most pedig negyed óra szünet következik.
