Kutatás + Marketing
A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja
Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de fontos aktualitások és a maradandó értékek optimális arányát megtartani. A „Kimagasló minőségi értékű, humán-, valamint állati takarmányozásra alkalmas, jó agronómiai tulajdonságú kalászos gabonák a hazai és határainkon túli gazdálkodás biológiai alapjainak a szolgálatában.” címmel beadott pályázatunk kapcsán szedtük csokorba a Gabonakutató kalászos gabonáinak minden termelő számára elérhető széles faj- és fajtaválasztékát. A fajok felsorolás sem túl rövid, hisz' kenyérbúzából, durumbúzából, tritikáléból, árpából, újabban még zabból is egyaránt rendelkezünk őszi és tavaszi változattal. Emellett őszi rozsot is ajánlunk. E kollekciónkat az idei hódmezővásárhelyi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár „Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíj 2007" pályázatán Különdíjjal ismerték el. A köztermesztésben derekasan helytálló búzafajtáinkról korrekt adatokon nyugvó értékelést adunk, de foglalkozunk fajtajelöltjeink próbatételeivel és új fajtáik bemutatásával is. Az időjárási anomáliák és azok lehetséges ellenszerei éppúgy nem maradnak ki írásainkból, mint a növényi betegségek kordában tartásának fortélyait firtató gondolatok. Az őszi káposztarepce termesztésével kapcsolatos írásunk szintén aktualitás és közérdeklődésre számot tartó. A tudományos- és közélet is számos említésre méltó eseménnyel és hasznos információval szolgált. Július végi napraforgó, illetve szeptemberi kukorica bemutatóink előzetesével szintén szeretnénk felkelteni az Önök érdeklődését. S addig is, míg a következő GabonaKutató Híradó-t nem kapják kézhez, tallózásra ajánljuk internetes honlapunkat: www.gabonakutato.hu
21. évfolyam 2. szám 2007. nyár
Gazdálkodóknak
Kalászosok igényes választéka Nemesítői tevékenységünk eredményeként az utóbbi években olyan kalászos gabona fajtákat állítottunk elő, melyek a megváltozott klimatikus és gazdálkodási viszonyok valamint a speciális felhasználási célok (malom és tésztaipar, energetikai ipar, takarmányipar) szempontjából az alábbiakban felsorolt ismérvek alapján egyaránt biztosítják a gazdaságos, rentábilis szántóföldi növénytermesztést, a kis- és közép,valamint a nagyvállalatok számára is: · alkalmazkodó képességben felülmúlják a jelenlegi fajtákat, hozamuk ezért stabilabb, · fokozott mértékben képesek ellenállni a különböző stressz-hatásoknak (betegségek, szárazság, alacsony és magas pH-jú, tápelem-hiányos talajok, kései vetés és betakarítás, aratáskori esők, fagy- és hőstresszek, stb.), · szem- és lisztminőségi, beltartalmi paraméterei optimálisan kielégítik a malom- tészta és a takarmányipar, valamint a családi gazdaságok és nagyobb állattartó telepek takarmányozási igényeit, · a biológiai alapokon túl a GK Kht. fajtákhoz adaptált termesztés-technológiát is nyújt, ami szintén a gazdálkodás hatékonyságát segíti a termelőknél.
MEGHÍVJUK BEMUTATÓINKRA!
2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Megközelítés: Megközelítés: Szegedről Szegedről aa Belgrád Belgrád felé felé vezető vezető főút főút (Szabadkai út) kivezető szakaszán, (Szabadkai út) kivezető szakaszán, aa város város végét végét jelző jelző táblánál. táblánál. (Az M5-ös autópályáról a nyugati kijárónál (Az M5-ös autópályáról a nyugati kijárónál célszerű célszerű lejönni) lejönni)
2007. május 30-án (szerd án) 9 óra 30 perc kor Megközelítése: Táplánszentkereszt, Rumi út 25-27. (a 87-es út Szombathely és Rum közötti szakaszán)
Kalászosok választéka
MNE
Megújult vezetés, kihívásokkal
folytatás az előző oldalról
A nyolcvanas évek végén a piac és a verseny hazánkban is kezdett erőteljesebben megjelenni és megnyilvánulni a nemesítés és annak produktuma, a vetőmag- és fajtakereskedelem terén. A magyar növénynemesítők derékhada szükségesnek látta, hogy útjára induljon egy szervezeti formában is működő szakmai fórum, mely próbálja védeni a hazai nemesítők érdekeit. A Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE) 1989-es megalakulását követően, dr. Balla László közel két évtizedes irányításával több területen is jelentős eredményeket ért el és az időközben változott társadalmi-jogi feltételek között is megteremtette, hogy alapvető céljait nem föladva működhessen tovább: Közhasznú Társasággá vált és Alapítványt hozott létre. Évről évre nemesítési vándorgyűléseket szervezett, s támogatta az MTA Növénynemesítési Bizottsága által rendezett akadémiai Növénynemesítési Tudományos Napokat.
Gabonánk java Kenyérbúzában, legújabb kutatási eredményeink alapján, a GK Tisza, GK Békés, GK Ati kiemelten jó (ún. Pannon-extra) technológiai minőséget produkálnak. A GK Kalász, GK Petur, GK Csillag fajták az erős malmi (Pannon normál) kategóriát képviselik. Durum búzában a GK Bétadur már közel egy évtizede a vezető fajta hazánkban, de minősítésre került Szerbiában és Horvátországban is. A tritikále fajtáink (GK Marko, GK Bogo) nem csak szemestakarmányként, hanem legeltetésben is és siló-komponensként is versenyképesek. Rezisztenciájuk, gyomelnyomó képességük kiemelkedően jó, ezért bio-termesztésre is alkalmasak. Magas biológiai értéket hordozó őszi rozs és árpa vetőmaggal is rendelkezésre állunk (GK Wibro, GK Rezi). Őszi és tavaszi zabfajtáink szintén szemes terményként, humán-vonatkozásban, de szálas takarmány komponensként is egyre jelentősebbek lesznek (GK Iringó, GK Impala). Ezért ezen fajtáink és az azokat megtestesítő vetőmagvaink alkalmasak a fenntartható gazdálkodás, a megújuló erőforrások ágazatának és az igényes növénytermesztés biológiai hátterének bővítésére. Az élelmiszer- és takarmányipar ily módon juthat hozzá a legmagasabb biológiai- és technológiai értékű alapanyaghoz. Az évezred új kihívása a növénytermesztésben az energetikai célú hasznosítás. A kalászos progra-
munkból kikerülő nagy hozamokra képes őszi búzák, tritikále fajtáink úgyszintén, e szempontoknak is maximálisan eleget tesznek (magas biomassza produktum). A durum búza ágazatban is várható a vetésterület növekedése a hagyományos dél-európai területek csökkenésének arányában. Térségünkben, ezért is fontos a magas biológiai értékű fajta és vetőmag mindenkori kutatása és előállítása. Az Alföld (beleértve a határokon túli Bánáti és Bácskai löszhát nagykiterjedésű területeit) klimatikus és talajviszonyaihoz természetes módon illeszkednek ezek a fajták. A magas biológiai értékű fajták és azok vetőmagjainak előállítása, forgalmazása, logisztikai rendszere (125 szaporító és forgalmazó Partner) lehetővé teszi, hogy fajtáink a mindenkori termesztés, gazdálkodók közelében könnyen hozzáférhetők legyenek, ezzel a vetőmagszállítás nem elhanyagolható költségei is kedvezőbben alakulhatnak.
Értékelve Az idei, április 27-29 között megtartott hódmezővásárhelyi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár „Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíj 2007" pályázatán a GabonaKutató Búza Igazgatósága „Kimagasló minőségi értékű, humán-, valamint állati takarmányozásra alkalmas, jó agronómiai tulajdonságú kalászos gabonák a hazai és határainkon túli (Románia, Szerbia, Szlovákia, Horvátország) gazdálkodás biológiai alapjainak a szolgálatában.” címmel beadott (a vázolt eredményeket felsorakoztató) pályázata Különdíjat kapott.
2
Tisztség és küldetés Ez év elején, Budapesten az Egyesület tisztújító közgyűlésén a tagok új vezetőséget és felügyelő bizottságot választottak. Az új vezetőségbe Apostol János, Janovszky János, Kozma Pál, Borovics Attila, Cseuz László, Polgár Zsolt, Hajdu Edit, Veisz Ottó, Beke Béla, Simonné Kis Ibolya került. Elnökhelyettesek Pedryc Andrzej és Bóna Lajos, elnök pedig Marton Csaba lesz az elkövetkező ciklusban. A Felügyelő Bizottságot Rózsás Attila, Iszályné Tóth Judit és Láng László személye fémjelzi. A nemesítés, mint szakma és hivatás küldetése most is az, mint húsz évvel ezelőtt. Tudományos módszerek, újabb és újabb anyagok bevonásával új fajták előállítása, szolgálva a piaci igényeket, a fenntartható gazdaságot. A közgazdasági környezet megalakulás éveihez képest mára teljesen megváltozott. Akkoriban a magyar nemesítők állami munkahelyeken dolgoztak. Mára ez már csak részben igaz, közalkalmazott nemesítő, aki a piacra dolgozik, évről évre kevesebb lesz hazánkban is. Megalakultak a kis- és középméretű magánvállalatok, jelen vannak a nagy multinacionális vállalatok, e munkahelyeken dolgozik a nemesítők nagy része, s őket is várjuk tagjaink sorába! Ahhoz, hogy céljainkat és küldetésünket, érdekeinket elérni, érvényesíteni tudjuk, szükség van arra, hogy tagjaink sorába lépjen minden személy, aki a pályán van, s aki a nemesítéssel kapcsolatot tart fenn. Tagjaink sorába várjuk a fiatal nemesítőket, a jövő szakembereit, PhD, MS hallgatókat, géntechnológusokat, a növénybiológia, a vetőmag és szaporítóanyag-ver-
tikum, a növénytermelés, kertészet, agrármarketing, a kereskedelem és a különféle felhasználás, a feldolgozás területén dolgozó munkatársainkat is.
Új korszak Az új elnökség egy új, s nem könnyű korszakban veszi át a vezetést. Az EU-ban, s így itthon is, jelentősen csökkent a fémzárolt vetőmagvak aránya a termelésben. Hazánkban erősen érezhető a kutató- és alkotó munka devalválódása; egyfajta érdektelenség a pálya iránt. Tehetséges fiatalok százai hagyják el évről évre az országot, s visszatérésük erősen kérdéses. Ugyanakkor, szakmai kihívások sokasága áll ma előttünk. Nyilvánvaló, hogy olyan új szempontokkal kell már közeljövőben is számolni a szelekciós munkában, melyekhez a szakterületek közötti erős kommunikációra van szükség; elég, ha pl. az energetikai célú felhasználás nemesítési vonatkozásaira gondolunk. Az új vezetés szerencsés öszszetételű, ha kor és nem szempontjából tekintjük és szinte minden szakterület (szőlő, gyümölcs, egyéb kertészeti kultúrák, gabonák és egyéb szántóföldi növények, fa- és energia növények) képviselt a fenti személyeken keresztül. Mindez a nehéz gazdasági körülmények között is reményt nyújt arra, hogy megújulva és sikereket elérve szolgálhassuk a magyar mezőgazdaságot. Bízunk, hogy a nemesítők nem túl nagy számú, de sokféle vállalatnál és kutatóhelyen dolgozó tábora az Egyesület által is hozzájárul önmaga és az ország boldogulásához. MNE Vezetősége
Tényszerűen
Mérlegen a szegedi búzafajták
Egy-egy fajta köztermesztésben való elterjedését nagyon sok tényező befolyásolja. A hazai búzatermesztés területe évről évre 1-1,2 millió ha. A termésátlagok fontossága mellett ma már, majdnem egyenlő súlyú a minőséggel szemben támasztott elvárás is. Igaz, az aratást követően a szakemberek első kérdése, hogy kinél mi volt az átlagtermés, de a következő kérdés az: na és milyen volt a minőség?
Sokféle kívánalom Köztudott, hogy a minőség is soktényezős dolog. Ma már elfogadott, hogy vevő és eladó között azonnal szóba kerül az általánosnak és megszokottnak tűnő, Hl-tömeg, sikér mennyiség és sütőipari érték. Illetve az általa való besoroláson túl (C1-A1) azt vehetjük észre, hogy mennyire felértékelődött a sikér terülésének (minősége), az esésszámnak vagy a szedimentációs, alveográfos és extenzográfos mutatóknak és magának a fehérje mennyiségnek a kérdése. Emellett sok szó esik a szemkeménységi mutatóról vagy a
szem színéről is. Az előbbieken túl természetesen a vevőtől függően, még egyéb más követelmények is előtérbe kerülnek, kerülhetnek. Pár éven belül, vagy talán idén, újabb kihívások előtt állunk, ami nem csak az élelmiszer biztonság (DON), hanem a búzának más irányú ipari hasznosításából is következik (alternatív energiahordozó, alkohol, keményítő, aktív glutén, papírgyártás, stb.). Egyszóval, ma már a kereslet és a kínálat nem arról szól, hogy „megtermelem és olyan amilyen, csak sok legyen, így vagy úgy is megveszik a búzámat. Ha sok akkor is, ha kevés akkor még jó áron is. Ez már régen volt.”
Változó körülmények Az utóbbi éveket véve alapul érezhetően megváltoztak az ökológiai és ökonómiai körülmények. Nem mindegy, hogy milyen búzát, milyen mennyiségben és nem utolsó sorban mennyiért állítunk elő. A fajtákkal szemben is igényesebb lett a felhasználó, hiszen függetlenül attól, hogy a termelő kicsi-e vagy nagy, igyek-
szik kis kockázatvállalás mellett jól választani, hogy gazdálkodása minél eredményesebb legyen. A fajta tulajdonosa vagy képviselője pedig az előzőeknek megfelelően igyekszik olyan fajtát szaporítani, vetőmagját forgalmazni, ami a termelőnek jó és megbízik benne. Hiszen ma már a nemesítő intézmények jó része a fajtáik forgalma
után járó díjakból finanszírozzák K+F feladataikat és működésüket. A fentieknek megfelelően, tehát a búzanemesítés, fajtafenntartás, vetőmag szaporítás és forgalmazás, fajtalicence értékesítés ma már, nem egy öncélú dolog, hanem a fajta előállító tevékenység folyamatosságát, megújítását biztosító komplex tevékenység.
1. táblázat Szegedi őszi búza fajták országos terméseredményei, félüzemi és üzemi kísérletekben (bemutatókban 2006.) kg/ ha Régió /
Fajta
Dunántúl
Észak és Kelet Magyarország
Nagy-Alföld
Országos átlag
Kísérletek száma
Éréscsoport Érés-csoport
4 900
5 900
6
korai
GK Garaboly
6 900
GK Csillag
6 200
6 000
5 300
5 833
20
korai
GK Kalász
6 200
4 800
5 800
5 600
31
korai
GK Verecke
6 700
4 400
5 200
5 433
16
korai
GK Békés
5 900
5 000
5 300
5 400
29
korai
GK Ati
5 700
4 700
5 500
5 300
28
korai
GK Tisza
5 600
4 900
5 300
5 267
30
korai
GK Élet
6 300
4 300
4 800
5 133
8
korai
4 400
5 100
4 750
3
korai
4 813
5 244
5 402
171
6 800
3
közép
GK Csongrád Átlag / össz.adat
6 187
GK Szala
6 800
GK Kapos
7 200
5 500
6 300
6 333
13
közép-kései
GK Piacos
6 400
5 200
5 800
5 800
30
közép
GK Hattyú
7 200
4 400
5 100
5 567
6
közép
GK Petur
5 900
5 200
5 600
5 567
31
közép
4 900
4 900
3
közép
Átlag / össz.adat
6 700
5 075
5 540
5 772
86
Főátlag/ össz.ad 2006. évi országos termésátlag:
6 385
4 900
5 350
5 545
257
Jubilejnaja 50
4 100 100
3
Tényszerűen
Mérlegen a szegedi búzafajták
folytatás az előző oldalról
A döntés gyakorlata Egy fajta nemesítése és annak elterjesztése minimum 7-10 év. Egy-egy új, fajta állami elismerése még nem jelenti azt, hogy a köztermesztésben is sikeres lesz. Az új fajták állami kísérletekben történt megmérettetése az első lépcső, amit aztán a köztermesztés követi, eltérő termesztési körülmények között akár itthon, de még határainkon túl is. A fajta további sorsát és elterjedését hosszú távon, tehát a gyakorlat dönti el. A fajtatulajdonosnak és a vetőmag forgalmazónak az igazi információk, hasznosítható tapasztalatok akár a nemesítési, szaporítási, akár piaci vonatkozásban is a gyakorlatból jönnek. A fentieknek megfelelően a GK Kht. is törekszik arra, hogy a fajtáiról minél több helyről kapjon információkat, mely adatokat rendszerezni tud és azt a nemesítési vonatkozásban, a szaporításainak megtervezésében és a fajtaajánla során hasznosítani tud, nem csak a saját, hanem a gyakorlat számára is.
Az életrevalóság tesztje Az elmúlt évben (2006) 15 fajtánkat teszteltük összességében 257 helyen, az ország különböző területein, eltérő talaj és termesztési körülmények között. (Itt mondunk köszönetet azoknak a társaságoknak és partnereinknek, akik fajtáinkat kísérletbe, bemutatóba 2. táblázat
teszik, gondozzák, bemutatják és a terméseredményeiket rendelkezésünkre bocsátják.) Az 1. táblázatban éréscsoport és nagyobb termőtájanként csoportosítottuk a fajtákat, közölve, hogy melyik hány helyen szerepelt és milyen eredményt ért el. A fajták kiválasztásánál azok elterjedtsége illetve az új fajták esetében (pl. GK Szala, GK Csillag, GK Békés) az állami (OMMI) minősítése során kapott eredmények alapján helyezzük ki azokat tesztelésre. A 2006. évi eredményekből megállapíthatjuk, hogy akár régiónként, akár fajtánként, akár éréscsoportonként elemezzük a fajtáink teljesítményét, az országos átlag felett teljesítettek. Természetesen azok a fajták amelyek, kevés helyen szerepeltek általában jobb eredményt értek el, ezért a teljesítmények áttekintésénél egy 31 helyen szereplő fajta (GK Kalász, GK Petur, GK Békés) 5600 -5400 kg/ ha-os termése, igazán meggyőzőnek tűnik, hiszen közel másfél tonnával teremtek az országos átlag felett (4100 Kg/ha). Országos vonatkozásban a korai fajták aránya
általában 55-60 %, ami a szegedi fajtaválasztékra is igaz, hiszen a nemesítésünk végül is az aridabb alföldi területen folyik. Mint általában, ebben az évben is a dunántúli terméseredmények (akár a korai akár a középérésű fajtákat is vesszük alapul) jelentősen magasabbak voltak, mint az ország északi vagy alföldi területein. Az un. idősebb és már jó pár éve jelentős területen termesztett fajtáink mellett, igazán perspektivikusnak tűnnek az újabbak, így a kiváló minőségű GK Békés és Csillag a koraiak közül, valamint a középérésű GK Szala is. A közölt terméseredmények, természetesen tájékoztató jellegűek, azonban a kísérleti helyek nagy száma alapján megállapíthatjuk, hogy fajtáink termőképességben, termésstabilitásban megállják a helyüket és eredményesen termeszthetők.
Minőségi térkép Fajtáink minőségéről az FVM által koordinált „Búza Minőségi
Térkép” ad tájékoztatást (2 sz. táblázat). Ez a táblázat a legelterjedtebb fajtáinkat és egy két újat mutat be. A sarkalatosnak számító sikér vonatkozásában, látjuk a GK Kalász stabilitását és a javító minőségű GK Ati és GK Békés kiemelkedő eredményeit. A W érték vonatkozásában fajtáink szintén kedvező, sőt esetenként kiváló (GK Kalász, GK Békés) eredményeket mutattak. A szedimentációs érték szempontjából (ami a jó minőség jellemzésének egyik mutatója) fajtáink a minimális alsó határt jelentő 40-es érték felettiek. Sütőipari értéküket tekintve a fajták stabilak, jó malmi búzának tekinthetők, illetve a GK Békés A2es besorolásával javító búza kategóriájába tartozik. Az esésszám tekintetében a GK Verecke a 430as értékével szinte a dupláját produkálja a minimum elvárt 220-as értéknek, de a többi fajta is kimagasló értéket képvisel. A P/L érték vonatkozásában kiemelkedik a GK Petur és a GK Békés (optimális a 0,6-1,0 érték). Összességében, akár a termést, akár a minőséget is tekintjük át, úgy gondolom fajtáinkat bátran ajánlhatjuk. Kiszámíthatóan termelhetők, hiszen eltérő körülmények között is versenyképesek, nem beszélve arról, hogy kedvező agronómiai tulajdonságaik (betegségellenállóság, állóképesség, szárazságtűrés stb.) alapján, a termelési költségeik is elfogadható szinten tarthatók. Dr. Beke Béla
Jelentősebb területen termesztésben lévő, szegedi nemesítésű őszi búzák fontosabb minőségi adatai (Kivonat az FVM "Búza minőségi térkép" című kiadványából) 2006.
SzedimenMinőségi adatok Hl-tömeg Esésszám tációs / fajta kg sec index (ml)
Nyers fehérje %
Nedves sikér %
Alveográfos eredmények W
P/L
Extenzográfos (A) érték-90'
Sütőipari besorolás farinográf alapján
GK Kalász
79,33
381,70
57,33
14,67
31,00
327,0
1,60
112,5
68,7 = erős B1
GK Csillag
80,00
419,50
45,00
14,35
31,75
256,5
1,50
97,5
59,1 = jó
GK Petur
74,25
421,50
46,50
14,10
28,85
252,0
0,60
123,5
61,9 = stabil B1
GK Békés
79,17
388,70
55,33
15,90
35,57
312,7
1,13
101,5
A2 71,1 = A2
GK Ati
77,75
372,70
57,67
15,13
34,27
266,7
1,33
100,0
60,9 = stabil B1
GK Verecke
77,75
430,00
48,50
13,30
28,85
287,5
1,05
111,0
62,5 = stabil B1
GK Tisza
78,17
410,20
52,00
15,13
34,10
254,0
1,43
79,0
63,6 = stabil B1
GK Élet
77,00
410,10
47,33
13,77
29,13
259,7
1,07
104,0
68,9 = erős B1
Átlag
77,93
314,50
51,21
14,54
31,69
277,0
1,21
103,6
64,6 = stabil B1
4
B1
Időjárási anomáliák - és a búza A világ növénytermesztésének legjelentősebb korlátozó tényezői az abiotikus stresszhatások. Amíg a biotikus tényezők ellen a kémiai védekezés lehetősége adott, a környezeti tényezők (fagy, magas hőmérséklet, szárazság, vízborítottság, magas sótartalom stb.) ellen való védekezés sokkal nehezebb, vagy lehetetlen. A szárazság, az egyik legjelentősebb és leggyakrabban előforduló környezeti stresszor, lehetetlenné teszi a növénytermesztést a Föld termőterületének több mint negyedén, de a művelésbe fogott területeken is óriási termésingadozást okoz. A szárazföld harmada aszályos övezetnek minősíthető, ugyanakkor a Föld népességének több mint egytizede ezen a területen él és folytat mezőgazdasági termelést.
Védekezési lehetőségek A nyári, magas hőmérséklettel kísért csapadékszegény időjárás, az aszály térségünkben is jelentős, esetenként országrésznyi területeken pusztító terméskorlátozó tényező. Tudomásul kell vennünk, hogy országunkban minden évben számítani lehet hosszabb-rövidebb ideig tartó szárazságra, és annak a termésre gyakorolt negatív hatására (1. fotó). Az őszi búza, mint hosszú tenyészidejű, szárazságtűrő növényfaj általában jól tűri a vízhiányt, de termése jelentősen ingadozhat. A szárazság e fajnál is jelentős károkat okoz, amire kitűnő példa volt Magyarországon a 2003 és 2004 évek termésátlaga. Amíg 2003-ban a rendkívüli meleg nyár és alacsony éves csapadék (476 mm) miatt az országos termésátlag a 2640 kg/ha volt, addig a rákövetkező esős évben (686 mm) a termésátlag 5120 kg volt hektáronként. Az utóbbi években a csapadék szemtermésre gyakorolt hatása Magyarországon is jelentősebb. Ha az elmúlt ötven év termésátlagait vetjük össze az éves csapadék adatokkal, egy rendkívül gyenge összefüggést kapunk. Ennek magyarázata, hogy fél évszázad alatt az egyéb agrotechnikai tényezők (műtrágya- és növényvédő szer használat, talajművelés fejlődése stb.) jelentősebb hatást gyakoroltak az országos termésátlagra, mint az éves csapadék. A legutóbbi években azonban a lehullott csapadék mennyisége és a szemtermés közötti korreláció szorosabbá vált (1.ábra). Mivel hazánk éghajlatára legnagyobb mértékben a kontinentális tényezők hatnak, a csapadékhiány elleni védekezésnek már hosszú története van Magyarországon. A szárazság elleni védekezés legegyszerűbb módja a vízpótlás (öntözés) lenne, de ennek kalászosokban a jelenlegi költség/ár kondíciók miatt ökonómiai realitása nincs. Nagy tartalékok vannak azonban még a vízmegőrző talajművelési eljárásokban is. Általánosan elmondható, hogy az okszerű talajművelés és a tápanyaggazdálkodás jelentősen csökkenti a vízhiány káros hatásait.
Az idei év A 2006/2007 búzaév is nagy csapadékhiánnyal indult. Most, amikor ezeket a sorok írom, túl vagyunk egy rendkívül száraz április hónapon (3,1 mm), de egy május eleji özönvízszerű esőzésen (94,6 mm) is. Összességében elmondhatjuk, hogy az időjárásban tapasztalható szélsőségek gyakorisága és intenzitása is emelkedik. Gyakran előfordul, hogy egy tenyészidőn belül kell számolnunk a szárazság és a sok csapadék káros hatásaival is. Korai még a vészharang kongatása, azonban az ország egyes tájain már is jól látható károk alakultak ki az őszi kalászosok tekintetében. A szárazság hatását az ország sok részén erős vírusfertőzés fokozza, aminek legfőbb oka szintén az időjárásban keresendő: az enyhe tél miatt a vírusvektorok (levéltetvek, atkák, kabócák) egész télen fertőztek és nagy számban teleltek át. Az enyhe, csapadékszegény tél miatt a szárazságstressz egy nem tipikus formája alakult ki ebben az évben, a korai szárazság. Az őszi búza általában kitűnően tudja hasznosítani a talajban elraktározott téli csapadékot, és egy aszályos évben – amikor ez a készlet elfogy, még mindig elfogadható termést tud produkálni. A korai szárazság azonban zavart okozhat a bokrosodáskor, a kalászok differenciálódásakor is. Az, hogy nem lesz rekordtermés már biztos, de hogy milyen lesz az idei búzatermés, még felelősséggel nem lehet megjósolni, hiszen lapzártakor még nem tudjuk mennyi csapadék hullik az aratásig. A betakarított termés minősége is nagymértékben az előttünk álló hetek időjárásának függvénye.
Termésátlag (t/ha) és éves csapadék (x 100 mm)
A búza országos termésátlaga (t/ha) és az éves átlagcsapadék adatok (x 100 mm) (1955 - 2005) 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0
Szemtermés Csapadék
1955
a vizsgált évek
2005
5
Időjárási anomáliák - és a búza folytatás az előző oldalról
Szelekció szárazságtűrésre A szárazság elleni védekezés legkézenfekvőbbnek tűnő lehetősége a szárazságtűrésre történő nemesítés. Viszonyaink között olyan fajta nemesítése a cél, amely a fejlődés minden fázisában tűri a szárazságot. Hazánkban az időjárás évről évre jelentősen változik, ezért szántóföldi adatok elemzése alapján nehéz megítélni a köztermesztésben lévő fajták szárazságtűrésének mértékét. A szárazságtűrést olyan szántóföldön és laboratóriumban elvégezhető tesztvizsgálatokkal kell értékelni, amelyek az időjárástól függetlenül elvégezhetők, gyorsak, olcsók, ugyanakkor megbízható eredményekkel szolgálnak.
Szárazságtűrési kísérletek A szántóföldön végzett kísérleteinkben a bejelentés előtt álló törzseinket és fajtajelöltjeinket vizsgáljuk közvetett módszerekkel szárazságtűrésre, illetve olyan tulajdonságokra, amelyek a szárazságban előnyt jelenthetnek a növények számára. Ebben a kísérletben évről évre teszteljük a bejelentés előtt álló törzseinket (F7-F8), valamint fajtajelöltjeinket. A szelekciót az elmúlt évtől új berendezések és szelekciós módszerek segítik. Automata esőárnyékoló sátor A legtöbb szántóföldi tesztmódszer eredményessége vagy alkalmazhatósága nagymértékben függ az időjárástól. Mivel Magyarország éghajlatában évről évre jelentős eltérések figyelhetők meg, a szántóföldi szelekció igen nehéz.
2. fotó Szántóföldi körülmények között valódi szárazság-stresszt idézhetünk elő a 2006 évtől működő automata esőárnyékoló berendezéssel (2. fotó). Az egy GVOP pályázat keretében megvalósult 60 x 12 méter hasznos területű berendezés esőérzékelőkkel van fölszerelve, s így eső elleni védelem csak a csapadékhullás idejére korlátozódik. Az oldalirányú szivárgást drénárkok akadályozzák meg. A szárazságtűrésre történő szelekció a bejelentés előtt álló, fejlett búzatörzseken történik, amelyeket kétsoros parcellákban vetünk el a berendezés alá és mellé egy háromismétléses kísérletben. Az in situ vizsgálatot így nagymértékben függetleníteni tudjuk az időjárási viszonyoktól, és a tényleges vízhiány hatását tanulmányozhatjuk. Növényállomány felületi hőmérsékletének mérése Az infravörös távhőmérővel a növényfelületek hőmérséklete gyorsan és pontosan meghatározható. A hosszabb időn keresztül vízhiány-stresszel sújtott növény sztómáit bezárja, így fotoszintézise
leáll. Mivel nincs transzspiráció, a levélfelület fölmelegszik. Szelekciós szempontból azok a genotípusok értékesek, amelyek a legnagyobb stressz mellett is fenntartják a fotoszintézist, mert ezekben - valószínűleg fejlettebb ozmoregulációs képességük, vagy nagyobb, hatékonyabb gyökérrendszerük miatt – később alakul ki a belső vízhiány (=vízvesztésellenállóság). Itt is az optimális vízellátottságú (öntözött kontroll) és a vízhiányos (esőárnyékoló sátor alatt nevelt) parcellák levélhőmérsékletét hasonlítjuk össze minden genotípusban. A méréseket kézi infravörös távhőmérővel végezzük el. A két hőmérséklet aránya alapján következtethetünk az egyes genotípusok ellenálló képességére. Üvegházi komplex diagnosztikai rendszer Az eljárás célja egy automatizált szelekciós rendszer létrehozása, ami a morfológiai és fiziológiai jellemzők alapján értékeli a növények szárazságtűrését (3.fotó). A rendszerben a szárazság toleráns
3. fotó 6
illetve a szárazság érzékeny példafajták mellett teszteljük néhány bejelentés előtt álló törzsünket, illetve fajtajelöltünket. A növényeket egyedileg elkülönítve neveljük, jelölésükre egy rádiófrekvenciás azonosító rendszer szolgál. A vízhiány-stresszt vízmegvonással érjük el. A kontrollkezelésben a szántóföldi vízkapacitás 60%-kát, a szárazság stressz során a szántóföldi vízkapacitás 20%-kát biztosítjuk. A cserepek víztartalmának változását nedvességmérő szondák segítségével követjük nyomon, az öntözést automatikus vízpumpával végezzük. Infravörös gázanalizátorral mérjük a növények reakcióit a szárazságra. Mérni tudjuk a növények fotoszintézisét, transzspirációs rátáját, sztóma-konduktanciáját, belső CO2 koncentrációját és a gőznyomás különbségét. A szárazság növekedésre gyakorolt hatását egy imaging rendszerrel határozzuk meg, amelyben a növényekről fejlődésük során több alkalommal 11 szögből készítünk digitális felvételeket a pontos zöldtömeg meghatározása érdekében. A genotípusok zöldtömegének stressz alatti változását a fényképek számítógépes analizálásával követjük nyomon, amely további információt adszárazságtűrésükről. A rendszerből származó adatok feldolgozását és értékelését egy speciális szoftver végzi el. Az említett szelekciós rendszerek nemesítési programunk szerves részét képezik és hozzásegítenek ahhoz, hogy a szegedi kalászosok továbbra is kitűnjenek kiváló alkalmazkodó képességükkel a változó klimatikus viszonyok mellett is. Dr. Cseuz László
Stabil siker
Stabil termés és minőség
Nemesítési munkánk során döntéseinket nagyrészt a búzatörzsek sokféle minőségi, mennyiségi és kórtani értékszáma alapján hozzuk meg. Be kell azonban látni, hogy az olyan mérőszámok, mint az átlagtermés, átlagos sikérmennyiség, bár szükségesek de távolról sem elegendőek a szelekciós döntésekhez. Fel kell térképeznünk azt is, hogy eltérő termesztési feltételek mellett az egyes búza genotípusok milyen ingadozásokat mutatnak termésben, nedvessikér-tartalomban, esésszámban. A GK Kht. búzanemesítési stratégiájának egyik legfontosabb eleme a „tájtörzskísérleti” hálózat. Segítségével fejlett őszi búzatörzseink agronómiai tulajdonságainak stabilitása is lemérhető. Az a magas átlagos hozammal bíró fajta, amelyik például nagykunsági csernozjomon, intenzív technológia mellett rekord hozamot ér el, míg savanyú vagy rossz vízgazdálkodású talajon gyengén terem, nem ajánlható az egész ország területén jövedelmező termesztésre. Hasonló mondható az évjáratokra is: az ingadozó termésű, tehát gyenge alkalmazkodó képességű fajta csapadékos évben, intenzív termesztési viszonyok között igen magas termésszintet érhet el. Kedvezőtlen körülmények között (aszályos tavasz, biotermesztés, tápanyaghiány) viszont megesik, hogy ugyanez a búza alig fedezi saját költségeit.
Próbaidő A minőségi és mennyiségi bélyegek stabilitása éppen ezért igen értékes tulajdonság. Hasonló átlagos terméspotenciállal rendelkező búzafajták közül a nemesítés, a vetőmag- és árugabona- termesztés, sőt a malomipar is a kiegyensúlyozottabb termést és kiszámíthatóbb minőséget részesíti előnyben. A piacot nem elég meghódítani, ehhez sok esetben a fajta megfelelő promóciója is elegendő. Számos példát láthattunk az utóbbi években szinte a semmiből előkerülő, hihetetlen gyorsasággal elterjedő majd hirtelen eltűnő fajtákra. A piacon hosszú ideig életképesnek maradni: ez a nemesítési stratégiánk nagy kihívása. A stabilitás a búzafajta „karrierjének” legfőbb biztosítéka, a stabil fajta tovább képes a piacon maradni. A hat-tíz éven át szelektált, közvetlenül bejelentés előtt álló búzatörzsek alkalmazkodó képességének kísérletes mérése a fajtaelőállító nemesítés legszebb, ugyanakkor egyik legnehezebb feladata. A stabilitás mérése kiterjedt kísérlethálózatot és statisztikailag értékelhető számú genotípust követel meg. Ezen felül a kísérleteknek „tartam” jelleget kell ölteniük, tehát időbeli (több éves) sorozatokat is létre kell belőlük hozni. A befektetett többletmunka viszont hamar megtérül és eredményeit nem csak a nemesítés tudja hasznosítani. A
fajtaelőállítás gazdaságossági szempontjain túl ezek a kísérletek alapozzák meg a fajtára adaptált technológiai ajánlásokat. Maga a fajtaajánlati lista is a kísérlethálózat eredményeinek alapján készül.
Reprezentatív teszt Az utóbbi évtized során kísérleti rendszerünk (néha szándékunkon kívül álló okból) jelentős átalakuláson ment keresztül. A termőhelyek folyamatosan változtak. Egyrészt törekedtünk hazánk főbb termőtájait maradéktalanul képviselni. Ezzel párhuzamosan az MGSzH (régebben OMMI) kísérleteinek lefedettségéhez is közelednünk kellett, hiszen ez utóbbiak eredményei alapján terjeszthetik fel fajtajelöltjeinket állami minősítésre. A fenti célok értelmében az évek során a Dél-Alföldre és Nyugat-Dunántúlra túlzott hangsúlyt fektető kísérleti hálózatunkat észak-magyarországi, dunántúli termőhelyek bevonásával, Táplánszentkereszt és a kiskunsági termőhelyek súlyának csökkentésével sikerült reprezentatívvá tennünk (ld. ábra). Saját kezelésű szántóink mellett a szegedi búzatörzseket neves agrárcégek területein teszteljük. A GK búzatörzsek országos lefedettségű kísérlethálózatának kiépítésében idén az Aranykocsi Zrt. (Kocs), az Enyingi Agrár Zrt., az Agro-Lippó Zrt. (Lippó), a Törökszentmiklósi Mg. Zrt., a Matyó Mg. Szövetkezet (Mezőkövesd) és az Abaúji Charolais Zrt. (Léh) működtek közre.
Ugrásra készen A kísérleti rendszerben évenként és termőhelyenként értékeljük potenciális fajtajelöltjeinket morfológiai bélyegek, terméshozam és terméskomponensek, fontosabb malom- és sütőipari minőségi bélyegekre nézve. Provokációs tesztek segítségével mérjük biotikus (vírus- és gombabe-tegségek, rovarkár) és abiotikus (szárazság, fagy és hóborítottság, belvíz, dőlés, pergés) stresszekkel szembeni ellenálló képességüket. Értékelési rendszerünkben többféle statisztikai módszert alkalmazunk. A korrelációszámítást az évjáratok vagy a termőhelyek közötti kapcsolat, jellemzésére, matematikai leírására, modellezésére használjuk. A variancia-analízis segítségével kísérleti hibáink mértékét becsülhetjük. A variancia az előrehaladott nemesítési fázisban levő búzatörzseink ezerszem-tömeg-, termés-, sikérstabilitásának jellemzésére is jól használható. A klasszifikációt (cluster-analízis) akkor alkalmazzuk, amikor a termőhelyek mentén hasonló viselkedést mutató búzatörzseket keresünk, tehát egy adott számszerűen mérhető tulajdonság alapján keresünk közöttük „rokonságot". A kísérlethálózatban szereplő búzatörzseink közül csak a legjobban alkalmazkodó genotí-pusok juthatnak tovább állami kísérletekbe. 2006-ban hat szegedi nemesítésű őszibúza törzs „ugrotta át” a GK Kht nemesítői által meglehetősen magasra helyezett „lécet” és került fel a fajtajelöltek listájára. Fónad Péter biológus, nemesítő
Kísérlethálózatunk termőhelyeinek optimalizálása 2000-2007 között 1999/2000
Abaújszántó
GK OMMI Bábolna
Debrecen Jászboldogháza
Tordas
Táplánszentkereszt
Mezőkövesd Kompolt
Kocs Szombathely Táplánszentkereszt
Jászboldogháza
Debrecen
Törökszentmiklós
Enying
Szarvas
Kaposvár
Fülöpszállás Zsombó
Eszterágpuszta
Detek
Kompolt
Mosonmagyaróvár
Szombathely
2006/2007 GK OMMI
Bóly
Szeged-Öthalom Szeged-Kecskés
Kaposvár
Iregszemcse Fülöpszállás Szeged-Öthalom
Eszterágpuszta
Székkutas
Szeged-Kecskés Lippó
Kiszombor
7
Mikotoxinok
Élelmiszerbiztonsági kihívás
A búza, de a többi kalászos gabona legtöbb fajtája is érzékeny a kalászfuzáriummal szemben, és hasonló problémák a kukorica esetében is felmerülnek. A kórokozók között legalább egy tucat Fusarium gombafajt tartunk számon, közülük egy adott élőhelyen általában egy-kettő a domináns. Az általuk okozott károk jóval összetettebbek, mint pl. a rozsda vagy más betegségek kártétele. Termésveszteséget okozhatnak, de mivel a Fusarium fajok számos, emberre és állatra igen mérgező toxint termelnek, ezért a termést is használhatatlanná teszik. Többnyire tehát nem is annyira a termésveszteség a nagy gond, hanem a toxinszenynyezés, és ezért vált ma már ez a betegség az egyik legfontosabb élelmiszer- és takarmánybiztonsági problémává. A fuzárium toxinok közül a dezoxinivalenol (DON) a legfontosabb mikotoxin, ez fordul elő leggyakrabban és már aratáskor igen jelentős koncentrációt érhet el búzában. Az EU a DON, és természetesen más fuzárium mikotoxinok kötelező határértékét is megállapította, így például a zearalenonra, fumonizin B1-re, illetve a T-2 toxinra vonatkozólag. A rendelet 2006. július 1-től hatályos, kukorica esetében 2007. július 1. a hatályba lépés ideje. A kalászos gabonaeredetű élelmiszerek esetében a kötelező DON határérték a még feldolgozatlan szemtermésekben 1,25 mg/kg, lisztben 0,75 mg/kg, kenyérben, sütemények1. ábra
8
ben, kukoricapelyhekben 0,5 mg/kg, tésztafélékben 0,75 mg/kg. A mikotoxinok mennyisége már viszonylag alacsony, néhány százalékos fertőzöttségnél is túllépheti azokat a kötelező EU határértékeket, amelyeket éppen a lakosság, illetve az állatállomány védelme érdekében vezettek be. Természetes fertőződésnél Európában a legmagasabb mért adat DON esetében 20 mg/kg, Magyarországon is előfordul a 10 mg/kg feletti toxinkoncentráció. Járványmentes években ritkán mérnek 0,40,6 mg/kg-nál magasabb értéket. Első pillantásra azt is mondhatnánk, hogy az 1,25 mg/kg nem túl szigorú határ, de ha hosszabb ideig tároljuk a gabonát, fennáll a toxintartalom növekedésének a veszélye. Az már az eddigi sokéves vizsgálatokból is kiderült, hogy a forgalomban lévő őszi búzafajták túlnyomó része a fogékonynagyon-fogékony kategóriába tartozik. Fuzáriumra rezisztens fajta a köztermesztésben nincs, a skála a mérsékelten ellenállótól a fogékonyig terjed. Az 1. és 2. ábrán egy mesterségesen fertőzött jó ellenállóságú és egy igen fogékony törzs kalászai, míg a 3. ábrán egy igen fogékony törzs szemtermése látható. Alapvető nemzetgazdasági érdek az élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelmények teljesítése (EU szabályozás). E feladatot rezisztencianemesítéssel, hatékonyabb fungicides védelemmel és a fajtaminősítéssel együtt lehet megoldani. 2. ábra
3. ábra
Rezisztencianemesítés Mivel a nemesítés lassú folyamat (a keresztezéstől számított 1012 év az elismerés ideje, utána még 2-3 év, amíg kiderül, hogy a fajta ténylegesen sikeres lesz-e), ezért nem lehet egyik napról a másikra egy ország fajtaösszetételét megváltoztatni. A nemesítés lehetőségei három irányban engednek kitörést. A leggyorsabb a jelenlegi fajták, fajtajelöltek tesztelése során az ellenállóbbak azonosítása és preferálása. Számos olyan fajtánk van, amely a fogékony fajták fertőzöttségi átlagának csak a felét, harmadát mutatják. Az állami bejelentés előtt sok termőhelyen vizsgált anyagok nagyjából harmada tartozik ebbe a kategóriába, de ilyen Szegedről a GK fajták közül az Ati, a Holló és az átlagnál jobb a Petur őszibúza fajta rezisztenciája is. A másik irány a már ismert ellenállóbb őszi búzák keresztezéséből ellenállóbb utódok szelektálása, Európában is számos ilyen fajta, törzs, illetve tájfajta létezik. Ezek ellenállósága általában az előbbi csoport értékeit éri el, esetenként meghaladja azokat. A legjobb ellenállósággal a tavaszi Sumey-3 és Nobeoka Bozu rezisztenciaforrások származékaiban számolhatunk, e kiváló ellenállóságú törzsek terméshozama azonban gyakran van a kontrolszint alatt. A rezisztencianemesítés területén tehát már rendelkezésre állnak búzában a nagymértékben ellenálló törzsek, amelyek felhasználásával intenzív fajtaelőállító programba kezdtünk, hogy termőképes és jó minőségű toleráns illetve rezisztens fajtákat állítsunk elő. A fiatal generációkban
már jól látszik a nemesítési munka eredménye, két fajtajelölt is van állami kísérletekben.
Fungicidek alkalmazása A fungicides védelem tekintetében kidolgoztunk egy sokkal hatékonyabb kijuttatási eljárást, amely lényegesen növeli az alkalmazott szerek hatékonyságát minimális ráfordítás mellett. A lényeg, hogy a gyenge fedettséget adó, levélvédelemre kidolgozott technikát felváltjuk egy a kalászokat oldalról permetező eljárással, ami elegendő permetet tud a kalász oldalaira is felvinni és így az a hatóanyag koncentráció, amely a hatékony védekezéshez szükséges, biztosítható. Bővebben lásd.
Fajtaelismerés A kérdés fontosságára való tekintettel folyamatban van a búza fajtaminősítési módszertanának kidolgozása is, amellyel megvédhetjük a hazai termelőket a nagyon érzékeny fajták elterjedésétől. Ezt a munkát kukorica esetében is elindítjuk, hogy a takarmánybázis biztonsága megfelelő legyen járványos években is. Előrelépés lesz, ha az MgSzH (OMMI) megszervezi a biotermesztésre alkalmas fajták vizsgálatát és minősítését, itt a kiváló általános betegségellenállóság és a minőség teljesíthető, a 90% vagy valamivel efeletti termés pedig már elég a biztonságos és jövedelmező termesztéshez. E csoport némelyike a normál gazdálkodásban is sikeres lehet. Dr. Tóth Beáta, Dr. Mesterházy Ákos
Fungicid kijuttatás
Új módszerek A kalászfuzárium elleni védekezés számos hazai és külföldi adat szerint meg sem közelíti a levélbetegségeknél, pl. levélrozsdával vagy lisztharmattal szembeni, sokszor teljes védelmet. Gyakori a hatástalan, vagy alig hatásos kezelés. Ezért elterjedtté vált az a nézet, hogy a gyenge hatású fungicidek választéka az ok, a megoldás a még hatékonyabb fungicidek előállítása. Ez a kép csak erős fenntartással érvényes, ma már lehetőség van új technológiai elemek bevonásával akár 60-70 % körüli üzemi hatékonyság elérésére is.
Megelőzés Őszi búza esetében a legfontosabb fuzárium toxinra, a dezoxinivalenolra (DON) előírt határérték az átlagos magyar időjárási viszonyok között nem teljesíthetetlen. Figyelembe kell vennünk azonban, a mintavételezési hibákat, az egyes laborok közötti mérési hibákból adódó különbségeket, valamint a felvásárlók biztonsági rátáját, így tehát nagyon valószínű, hogy 0,8-0,9 mg/kg-nál magasabb toxinszennyezéssel bíró terményt a felvásárlók nem fognak átvenni, mely értékek akár egy szárazabb, kevésbé járványos évben is előfordulhatnak. Megoldásként javasoljuk, hogy : – az őszi talajmunkálatok során lehetőleg minél kevesebb szármaradványt hagyjunk a talaj felszínén, ezzel is csökkentve a gombák áttelelési esélyeit, – lehetőleg kerüljük a vetésforgóban a kukorica, búza előveteményeket, – kalászfuzáriumnak jobban ellenálló, jó minőségű modern fajtákat használjunk (az újabb fajták között már találunk ilyet is), – érzékenyebb fajták esetében prevencióként mindenképpen ajánlott a teljes virágzás időszakában, hatékony fungicidekkel, jó minőségben kivitelezett, vegyszeres védekezés.
Fújhatjuk A kalászfuzáriummal szembeni nagyüzemi védekezés esetén az általános hatékonyság igen alacsony. Általában a védekezés hatékonysága csak 20-40% körül alakul, ahol a 40%-os hatékonyság már igen jó érték. Ez azt jelenti, hogy járványos év esetén, egy 10 mg/kg-os DON szennyezés esetén 6-8 mg/kg-ra tudjuk visszaszorítani a toxin tartalmat, mely értékek messze meghaladják a megengedett DON mennyiséget. Ennek oka, hogy a leggyakrabban használt kúpos szórásképet adó, illetve a függőlegesen lefelé permetező TeeJet XR típusú fúvókák esetében a kalászok fedettsége, az első esetben igen heterogén eloszlással 2-30%-os fedettséget biztosít, míg az XR fúvókák esetében egyenletesen 2-3%-ot. Ez azért fontos, mert a legtöbb kalászfuzáriózis ellen hatékony fungicid alig, vagy csak kis mértékben szisztemizálódik a növényben. A nóduszokon illetve a kalász padkákon nem jut át a fungicid (vagy csak igen csekély mennyiségben), így azok a kalászkák, melyeket nem ér közvetlenül a permetlé, azok védtelenek maradnak a fuzárium fertőzéssel szemben. Ezen ismeretek birtokában, valamint a hatékonyabb védekezés érdekében, a kalászok nagyobb permetléfedettségére kell törekednünk, hogy jobban ki tudjuk használni a fungicidek adta lehetőségeket.
szinte teljesen tünetmentes maradt az egyéb levélbetegségektől, ami biztosítja az adott körülmények közötti maximális minőséget. A módszer előnye, hogy minimális változtatások szükségesek. A TeeJet rendszerrel szerelt síkkeretes permetezőgépek esetén gyorsan átszerelhető a permetezőgép, így a magyar gyakorlatban is életképes. Kísérleteinkből tanulságként levonható, hogy az alacsony keretmagasság (kalászszint felett 20-30 cm) miatt szükséges az egyenletes talajelmunkálás, ami pozitívan befolyásolja a permetező kiegyenlített járását. Kászonyi Gábor és Dr. Mesterházy Ákos
"Áthangszerelve" Intézetünkben honosított és optimalizált, teljes kalászfedettségre törekvő módszer segítségével az alternáló rendszerben szerelt TeeJet Turbo FloodJet fúvókák használatával fungicidektől függően akár 60%-os javulást is sikerült elérnünk a TeeJet XR rendszerhez képest. A legjelentősebb javulást a nagyobb gombaellenes hatákonysággal bíró fungicidek (Prosaro, Nativo, Tango Star, Falcon) esetében tapasztaltunk, míg az egyéb fungicidek esetében a hatékonyság növekedés mérsékeltebb volt. A módszer alkalmazásával a zászlóslevél a tenyészidőszak végéig
Turbo FloodJet fúvókákkal alternáló (előre-hátra fújó) rendszerben szerelt permetezőgép munka közben. A kalászokat oldalról borítja be permetlével. (Kiszombor, 250 l/ha, sebesség: 8-10 km/h, 2005.)
9
Kiszombor
Őszi árpa és őszi zab - egy furcsa évjáratban
Az elmúlt három csapadékosnak, belvizesnek mondható év után szinte törvényszerűen száraz, enyhe tél és tavasz köszöntött ránk 2007ben. Kiszomboron, ahol a tenyészkertünk és szaporításaink vannak, az október közepi vetéstől április végéig az 'égi áldás' nem érte el a 100 mm-t. Hasonló évjárat (a Gabonakutatóban eltöltött majd' 38 évem alatt) nem fordult elő! Természetes, hogy az ilyen évnek vannak várható és kevésbé várható következményei, tanulságai. Néhány ezek közül: · Az árpáknál a kevés őszi-téli csapadék következtében már márciusban szárazság-tünetek jelentek meg: alacsony növényállomány, kiegyenlítetlenség (hepe-hupás parcellák, pozitív szegélyhatás), felsárgulás. Mindezt az őszi zab (mélyebb gyökérzetének köszönhetően – április végéig (lapzártáig) nem mutatta.
· Az őszi árpánál és őszi zabnál ősszel elvetett 450/m2-es átlagos csíraszám tavaszra teljesen megmaradt. Kifagyásos növényveszteség egyetlen fajtánál sem volt. · Nem volt intenzív bokrosodás, a kalászhányás jóval a sokéves átlag előtt, már április közepén elkezdődött. · Megdőléstől ugyan nem kell félnünk, de e jó tápanyagellátottságú mezőségi vályogtalajon (ráadásul szója elővetemény után) csupán közepes vagy gyenge termésre számíthatunk. · Míg búzákon lehetett látni 'sárga törpeség vírus' tüneteket, árpákon idén ezt nem tapasztaltuk, illetve a gyanús foltokról bebizonyosodott, hogy azok a szárazság okozta felsárgulás tünetei. · Őszi árpákon a szokványos gombabetegségek nem jelentkeztek, tavaszi árpákon viszont máris támad a Helminthosporium (főleg a Pyrenophora teres = hálózatos levélfoltosság). · Az őszi zab feltűnően egészséges, sem vörös levél vírus, sem gomba nem található rajta, viszont az enyhe tél miatt jóval nagyobb levélhámozóinvázióra számíthatunk. Nálunk Kiszomboron ősszel három hatsoros őszi árpa fajta vetőmagja lesz kapható: GK Rezi, GK Árpád (csupasz) és Plaisant, valamint a nemrég elismert őszi zabunk: GK Impala. Tájékoztatásként még annyit, hogy nálunk is megtekinthető a 28 fajtából álló „OMMI állami elismert őszi árpa fajták kísérlete”. Az érdeklődők számára szívesen bemutatjuk. Dr. Palágyi András
Egy enyhe tél tapasztalatai Tavaly ősszel, de még januárban sem gondoltuk azt, hogy a tél ilyen enyhe lesz. Ez kedvezett az őszi búza bokrosodásának, aminek következtében már kora tavaszra buja állományok alakultak ki. Az időjárás nem csak az őszi búza számára, hanem kórokozói (lisztharmat, rozsdagombák és levélfoltosságot okozó kórokozók) és kártevői (pl. levéltetvek, levélhámozó) számára is igen kedvező volt. Minden gond nélkül átteleltek, s mennyiségük nem csökkent, hanem sok esetben még növekedett is a tél folyamán. Korai megjelenésükhöz és felszaporodásukhoz minden feltétel adott volt.
1. kép: Őszi búza tábla Tenk határában 2007. március végén.
A búza alsó levelein a lisztharmatgombák (különösen az érzékeny fajták esetében) jelentős mértékben felszaporodtak. A levélrozsda áttelelő telepeit is megtaláltuk az alsó leveleken, amelyek elősegítették a korai fertőzések kialakulását. Így már március végén - április elején észleltük a rozsdatelepek megjelenését. A sárga vagy fahéjbarna levélfoltosság különösen azokon a helyeken jelent meg nagyobb mértékben, ahol az elővetemény gabona volt és nem fordítottak gondot a szármaradványok leforgatására. Sok helyen a tarlóba vetés eredményeképpen a szármaradványok és az árvakelések is, mint fertőző források még fokozták az igen korai, nagymértékű fertőzések kialakulását (1. és 2. kép). A levéltetvek számára is igen kedvező volt az enyhe tél. Már ősszel igen nagymértékben felszaporodtak és szívogatásukkal főként a korán vetett (október 5-10.) őszi búza állományokat károsították. A későbbiekben sem pusztultak ki teljesen, aminek következtében jelentős mértékű vírusfertőzés alakult ki sok helyen (3-4. kép). A korai vírusfertőzések tünetei egyre erősebben jelentkeztek, és március végére az erősen fertőzött őszi búza vetések ligetessé váltak. A kártétel mértékét a
későbbiekben az egészségesen maradt növények az erőteljesebb bokrosodással bizonyos mértékig csökkentették. A fentiek alapján azt gondoltuk, hogy korán kialakuló járványokkal (lisztharmat, levélrozsda, levélfoltosságok, esetleg sárgarozsda) számolhatunk, azonban a kórokozók felszaporodását és továbbterjedését lelassította, sok helyen meg is állította az áprilisi csapadék hiánya. A csapadék hiánya az őszi búza vetések állapotát is jelentősen befolyásolta, okozva az 5. képen látható (ritka, visszamaradt, alig bokrosodott, alulról felszáradó állományok) tüneteket. Bár sok helyen elkezdték az öntözést, a legtöbb helyen csak abban reménykednek, hogy igaz lesz a mondás „májusi eső aranyat ér”. Azt, hogy kórtani szempontból mi várható a továbbiakban, azt alapvetően az fogja meghatározni, hogy mikor és mennyi csapadék lesz az elkövetkező hetekben. Ennek megfelelően ebben az évben még fokozottabb figyelmet kell fordítani a vetéseink ellenőrzésére és védelmére, hiszen mint már említettem nem egy átlagos évről van szó. Csősz Lászlóné
2. kép: A szár- és árvakelés maradványai a táblában
10
3. kép: Vírussal fertőzött őszi búza tábla április elején
4. kép: Vírussal erősen fertőzött növények az őszi búza táblában
5. kép: Csapadék hiánytól szenvedő búza
Fajták és tájhatás
Amikor fajtákat ajánlunk, vagy fajtát választunk, messzemenőkig figyelembe kell vennünk a célkörnyezet adottságait is. Kétségtelenül jogos kívánalom, de nem olyan egyszerű teljesíteni. Nehéz kiszámítani, mivel a környezethatás sok tényezőből adódik össze. Ráadásul ezek jelentős részben jövőbeni eseményektől függnek. A legkézenfekvőbb és a legáltalánosabb közelítés, hogy a tájhatást vesszük figyelembe, vagyis az adott földrajzi térség domborzati, talajtani és meteorológiai viszonyainak összességét. De hiába logikus kiindulópont, a fajtaviselkedések gyakran nem igazodnak hozzájuk. Mint például 2006-ban a korai érésű őszi árpáknál.
Éréscsoportonként Az OMMI 2006 évi kísérleteit főkomponens analízissel értékelve azt tapasztaltuk, hogy a korai fajták egymáshoz viszonyított teljesítménye két főcsoportba volt sorolható. Hasonló eredményt adtak Mosonmagyaróváron, Székkutason, Felsőszentivánon, Szombathelyen és Debrecenben (I. csoport). Valamint ezektől karakteresen eltérőeket Táplánszentkereszten, Eszterágon, Karcagon és Kompolton (II. csoport). Az
Értékelt árpáink
eltérés a két termőhelycsoport között tájhatással nem igen magyarázható. A fajtateljesítmények összehasonlításából azonban kitűnt, hogy a legmarkánsabban a gyenge állóképességű fajták eredménye különbözött a két csoportban. Ezek ugyanis 7-15%kal szerepeltek gyengébben a II. csoportban mint a I-ben. Tehát az I. csoportba sorolt helyeken feltehetőleg nem volt megdőlés, míg a II-ban igen. Mivel a Gabonakutató fajtái jó állóképességűek, a GK Metál és a GK Stramm viszonylag kiegyensúlyozottan szerepelt mindkét termőhely csoportban (1. táblázat). A középérésű őszi árpák egymáshoz viszonyított teljesítményét azonban már kimutathatóan befolyásolta, hogy az ország melyik területén termesztették. Az I. csoportba 4 alföldi kísérlet került (Székkutas, Felsőszentiván, Jászboldogháza és Kompolt), míg a II.-ban egyértelmű a dunántúli dominancia. Öt helyből négy, Debrecennel kiegészülve. Ha megnézzük, hogy melyik fajták viselkedtek legeltérőbben a két régióban, akkor azt találjuk, hogy a Dunántúlon a késői fajták teljesítménye javult erősen az alföldi eredményükhöz képest. Fogalmazhatunk úgyis, hogy az Alföldön elmaradtak a potenciális képességeiktől, feltehetőleg a radikálisabb érési folyamat következtében. Saját középérésű fajtánk, a
GK Judy kiegyenlítetten szerepelt mindkét régióban. A fentiek előrebocsátása után tekintsük át fajtáinkat, a 2006 évi eredményeiket is figyelembe véve (1. táblázat).
Fajtánként · GK Metál Korai érésű kétsoros fajta. Idáig elsősorban a dunántúli csapadékosabb területekre ajánlottuk, mert intenzív jellege és jó állóképessége miatt itt egyértelműen jól szerepel. A kísérleti eredmények azonban azt mutatják, hogy a szárazabb alföldi viszonyok közt is megállja a helyét. Télállósága jó. A főbb betegségek közül a lisztharmatra rezisztens, a helminthosporiumos levélfoltosságra azonban közepesen érzékeny. Ezért egyszeri fungicides védelme indokolt lehet a zászlóslevél kiterülésekor. · GK Stramm Korai érésű, alacsony szárú kétsoros árpa. A szortiment legállóképesebb fajtája, szárszilárdsága a búzákéval vetekszik. Ezért az erősen csapadékos területeken
sem kell tartani a megdőlésétől. Ugyanakkor a szárazságtűrése sem rossz. Korábban csak közepes télállóságú volt, amit azonban a 2002/2003 évi tél szigorúságát kihasználva jelentősen javítottunk. Ezért a legzordabb térségek kivételével mindenütt jó eredménnyel termeszthető. A legoptimálisabbak számára az intenzívebb alföldi területek, ahol gyakran rekordtermést ad. Ennek eléréséhez egyszeri fungicidkezelése is ajánlott, mert bár a helminthosporiumra rezisztens, de a lisztharmatra érzékenyebb. Kiváló állóképessége miatt a vetőmagnormája megdőlési veszély nélkül emelhető, de csak gyengébb minőségű vetőmagágy-előkészítés esetén éljünk e lehetőséggel. Fontos azonban a vetés időpontja. A fajta a korai vetésre érzékeny, ezért szeptemberi vetését kerüljük. Az optimális vetésidő általában október 5-15 közé esik. · GK Judy 2005-ben elismert középérésű kétsoros fajtánk. Most van felfutóban, így még csak kevés termelési tapasztalattal rendelkezünk vele, de azok igazolják a kísérleti eredményeket. A fajta a 2006 évi országos fajtakísérletekben a legtöbb termést adta. Környezetérzékenységi elemzésünk szerint az ország minden táján egyaránt kiváló eredménnyel termeszthető. Termésbiztonságát elsősorban kiváló télállóságával és a főbb betegségekkel szembeni ellenállóságával magyarázzuk. Az állóképessége is jó, amit elsősorban a erős gyökérzetének és kiváló szalmaszilárdságának köszönhet. Említésre méltó erényei még a kimagaslóan nagy ezerszemtömege, és a többi fajtánál 3-6 kg-mal magasabb hektolitersúlya. Dr. Tomcsányi András
1.táblázat Terméseredmények, 2006.
11
Legújabb búzafajtáink GK Fény
Új! minősítése 2006.
BŐTERMŐ, JÓ SÜTŐIPARI MINŐSÉGŰ · Igen bőtermő, jó sütőipari minőségű, korai érésű, tar kalászú malmi őszi búza fajta. · A GK Bence / GK Répce // GK Kalász keresztezési kombinációból származik. · Termése a három éves (2004-2006) OMMI kísérletek eredményei alapján 7,33 t/ha, 4,1%-kal haladta túl a standard fajták átlagát (ld. táblázat). · Nedvessikér tartalma 28,7%, sikérterülése 2 mm, farinográfos értékszáma 74,0 (A-2), farinográfos vízfelvevő képessége 54,4%, Hagberg-féle esésszáma 332 volt a vizsgált három év átlagában. · Őszi növekedési típusa félig felálló. Zászlós levele az alsó oldalán és a levélhüvely, továbbá a kalásztartó szártag nagyon erősen viaszos. Kalásza tar, rövid, oszlopos, erősen viaszolt, melynek csúcsán a szálkacsonkok rövid-közepes hosszúságúak. Szára közepes-magas (80-90 cm). Állóképessége közepes, télállósága jó, a szárazságot jól tolerálja. Jellegzetesen karakteres, kalászolásig felálló, sötétzöld levelű, mutatós búza. · Ezerszemtömege közepes (40-45 g). · Levélrozsdával és vírusbetegségekkel szemben jó ellenállósággal rendelkezik. A sárga levélfoltosság és a fuzáriózis a standardok szintjén károsította. Gabonalisztharmat iránt kissé fogékony. · Szakszerű fajtafenntartása, nagyüzemi kipróbálása és vetőmag szaporítása folyamatban van.
GK Nap
NAGY SIKÉRTARTALMÚ, MALMI MINŐSÉGŰ · Nagy sikértartalmú, malmi minőségű, bőtermő, korai érésű, tar kalászú őszi búza fajta · A GK Mini Manó / GK Kincső // Ibis keresztezési kombinációból származik. · Termése a három éves (2004-2006) OMMI kísérletek eredményei alapján 7,12 t/ha, a standard fajták átlagának 101,1%-a volt (ld. táblázat). · Nedvessikér tartalma 34,4%, sikérterülése 5,1 mm, farinográfos értékszáma 60,9 (B-1), farinográfos vízfelvevő képessége 56,2%, Hagberg-féle esésszáma 321 volt a vizsgált három év átlagában. · Őszi növekedési típusa félig felálló-átmeneti. Zászlós levelei lehajlóak. Kalásza tar, elkeskenyedő, közepes hosszúságú. A szálkacsonkok hosszúsága a kalász csúcsán szintén közepes. A zászlós levél levélhüvelyének viaszossága közepes-erős, levéllemezének alsó oldala gyengén viaszolt. Növénymagassága közepes (80-85 cm). Állóképessége közepes, szántóföldi télállósága jó, a szárazságot jól tolerálja. · Ezerszemtömege közepes (38-42 g). · Szárrozsdával szemben kiváló, levélrozsdával szemben nagyon jó ellenállósággal rendelkezik. Gabonalisztharmattal szembeni fogékonysága kisebb a standardok átlagánál. A sárga levélfoltosság és a fuzáriózis a standardok szintjén károsította. · Szakszerű fajtafenntartása, nagyüzemi kipróbálása és vetőmag szaporítása folyamatban van.
A GK Fény szemtermés eredményei az OMMI kísérletekben, 2004-2006
A GK Nap szemtermés eredményei az OMMI kísérletekben, 2004-2006
2
Dr. Papp Mária
Termelői vélemények a szegedi repcefajtákról Páll László, Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. ágazatvezetője: „Gazdaságunkban az idén 1400 hektáron díszlik a repce. Egy olyan növényről van szó, amelyik után sokkal könnyebb a talajelőkészítés, kevés tőszámmal (vetőmagnorma) kell vetni, akár zöldtrágyának is megfelel, valamint az utóveteményének vetése előtt nem kell talajfertőtlenítőt használni. Persze intenzív agrotechnológiát alkalmazva, "bőtermésre” is képes a fajta. Az utóbbi 3 év tapasztalatai alapján a GK Gabriella az egyik legjobb, s Mezőhegyesen jól helytálló fajtarepce. Állóképességeiben és a pergési hajlamában valamint a télállóképességében is jobb jellemzői vannak nálunk, mint az OMMI listán. Megemlíthetjük még, hogy
12
jól alkalmazkodik a későbbi vetéshez, s szereti a klasszikus előveteményeket. A GK Helena a jó télállósága miatt fontos repce. Ha a nitrogén fejtrágyából a szokásosnál jóval kevesebbet adunk, s így elejét vesszük a becők kitelítődése utáni megdőlésnek, akkor egy jó fajta képe tárul a szemünk elé.”
Császár György, Hercegszántói Mg. Szövetkezet ig. elnöke: „Gazdaságunk 2500 hektárnyi szántóterületének vetésszerkezetében hagyományosan fontos helyet foglal el az őszi káposztarepce. Az évekig 300 hektáros nagyságrendet 2006 őszén még megfejeltük 150-nel. Ennek oka, hogy egyrészt jövedelmezőségben verseny-
képes, másrészt jó kalászos elővetemény. Tavaly kimondottan csak GK Gabriellát termesztettünk, s nem volt híja a hektáronkénti 3 tonnás átlagnak. Most is ez a vezérfajtánk, de a GK Lillával és a GK Helenával is megpróbálkozunk. Igen változatosak a talajaink, a futóhomoktól a réti öntéstalajig többféle előfordul. A GK Helenáról azt tudjuk, hogy gyengébb talajokon is megállja a helyét, így a homokon vetettük el. A 40 napos aszály fajtától függetlenül lejjebb szállította a hozamokkal kapcsolatos reményeinket, de még így is tisztes termésre számítunk. Mi azt tartjuk, ha egy magyar fajta tudja azt, amit a versenytársai, akkor becsületből is azt választjuk. Hátha még egy kicsivel jobb is, akkor meg nem lehet kérdéses.”
Repce
Eredmények, feladatok, perspektívák
A repcenövény kiváló nagy tömegű zöldtakarmány, nagyon jó talajjavító elővetemény. Olaja kiváló étolaj, a harmadik legfontosabb étolajnövény a világon és dinamikusan nő az energetikai célú felhasználása is. Az olajpogácsa fehérjedús abraktakarmányként hasznosítható. Németországban nagyon komolyan foglalkoznak azzal, hogy a szójadarát helyettesítsék vele az élelmiszerekben is. Ez a sokrétű felhasználás ad bőven feladatot a nemesítőknek is, hogy a különféle felhasználási irányoknak, termesztési feltételeknek és igényeknek megfelelő fajtákat nemesítsenek. Ma a repce a harmadik legnagyobb olajnövényünk és termelésének további jelentős bővülése várható.
Kitekintés A hazai repcetermesztés lehetőségeinek megértéséhez célszerű tanulmányozni a világ repcetermesztését. A világ repce vetésterülete 26 millió hektár és ezen a területen 46 millió tonna repcemag terem évente. Az elmúlt húsz évben a vetésterület csaknem megduplázódott, a termésátlag 30 %-kal, a termés 140 %-kal növekedett. A legnagyobb repcetermelők: India, Kína. Ez a két ország adja a világ repcetermelésnek csaknem a felét. India és Kína a nagy népessége miatt jelentős repce felhasználó is, így a világkereskedelemben betöltött szerepük a méretükhöz képest csekély. Nagyon jelentős Európán kívüli repcetermelő és exportőr Kanada és Ausztrália. Európa legnagyobb repcetermelői Franciaország és Németország. Mindkét országban a repce vetésterülete egymillió hektárt jelentősen meghaladja és a repcetermesztés színvonala a legmagasabb. E két ország repcetermesztésére érdemes odafigyelnünk több szempontból is. A földrajzi közelség, a jelentős termés mennyiség és a magas termésátlagok miatt e két ország repcetermesztése alapvetően meghatározza a hazai repce értékesíthetőségét és árát. Az értékesítési ár alapvető jelentőségű a jövedelmezőség megalapozásához. A hazai repcemag értékesítési ára nem a hazai ráfordítás mértékétől és a termésátlagától függően
alakul. Jelentősebb repcetermelők még Európában az Egyesült Királyság, Csehország és Lengyelország. A lengyel repcetermesztés sikeressége eddig is a méreténél nagyobb hatást gyakorolt a hazai repce értékesítési árára. Ha Lengyelországban sok repce kifagyott, növekedtek a felvásárlási árak.
Fejlődéstörténet A hazai repcenemesítés a hatvanas években kezdődött. Fertődön Dr.Beke Ferenc és Dr.Eőry Teréz kezdett repcenemesítésbe és 1970-től a Gabonatermesztési Kutatóintézet Táplánszentkereszti Kutatóállomásán folytatták munkájukat. Az Új Fertődi fajta 1967-ben kapott előzetes-, és 1973-ban végleges állami minősítést. Ebben az időben Gorzanszky lengyel és az Új Fertődi magyar repcefajta jelentette a repce fajtaválasztékot Magyarországon A fajtát kiváló agronómiai tulajdonságok, nagy erukasav tartalom (50 %) és nagy glükozinolát tartalom jellemezte. A hetvenes években Magyarországon is nyilvánvalóvá vált az erukasav egészségkárosító hatása. Ennek eredményeként Táplánszentkereszten is megindult az erukasavmentes őszi repcefajták nemesítése. Az első erukasavmentes repcefajták tavasziak voltak, ezeket használták fel új, őszi típusú repcefajták nemesítéséhez úgy, hogy keresztezték a helyi viszonyokhoz megfelelően alkalmazkodott őszi típusokkal. Ebben az időszakban állították elő a GK Savaria őszi káposztarepce fajtát. A fajta 1982-ben kapott állami minősítést. A GK Savaria az Új Fertődi-hez hasonlóan kiváló agronómiai tulajdonságokkal rendel-
kezett. Erukasav tartalma 3,5 % glükozinolát tartalma nagy volt. A fajta nagyon népszerű volt a termelők körében. A nyolcvanas évek közepén a vetésterület 60 %-án GK Savaria fajtát használták. A nyolcvanas évek közepétől a magyar nővényolajipar már csak erukasav mentes és alacsony glűkozinolát tartalmú repcemagot vett át, és expotra is ilyen fajtákat termeltettek az integrátorok. Így a nyolcvanas évek végére a GK Savaria fajta termesztése erősen visszaszorult.
kipróbálni, kevés vetőmagot adtunk el belőlük. A szerényebb termőképességet a homogenitás és a kiváló beltartalmi értékek stabilizálása érdekében történt rokontenyésztés okozta. A legújabb fajtáink a GK Gabriella és a GK Olívia 2000-ben kapott állami minősítést. Közülük az utóbbi években a GK Gabriella népszerűsége évről évre nő, ma a legnépszerűbb fajtánk. Úgy tűnik sikerült ötvözni a jó minőséget a kiváló termőképességgel.
Új fejezet
A repce idegentermékenyülő és rovarporozta növény. Magja apró, ezermagsúlya átlagosan 5 g. A ritkán vetett repce anyanövények 50-100 g magot teremnek, de nem ritka a 200 g-ot meghaladó termés is. Kezdetben az egyedkiválasztás és a családtenyésztés volt a legfontosabb nemesítési módszer. Egy anyatő termése alkalmas a laborvizsgálatokon túl egy négyismétléses kísérlet elvetésére és még marad mag arra, hogy eltegyük a következő évre, alkalmazva az un. félmag módszert. Az utódok felnevelésekor így ki lehet szűrni a selejtezett törzsek pollenjét. Ez a módszer még ma is használatos a vonal és fajtafenntartásban azzal az eltéréssel, hogy az izolációt még szigorúbban vesszük. A fajtavédelem és a fajtaminősítés nagyobb homogenitási igénye és a szigorodó minőségi elvárások szükségessé tették a fokozottabb rokontenyésztést. Ennek eredményeként nagyszámú öntermékenyítés vált szükségessé. A felhasznált izolátorok mérete 200 3 cm -től fóliasátor méretűig terjed. Ennek eredményeként jól lehetett stabilizálni a minőségi tulajdonságokat, de a rokontenyésztés hatására romlik a fajták és vonalak termésstabilitása. Ez volt jellemző az első duplanullás fajtákra. Termésük elmaradt a hagyományos nagy erukasavtartalmú fajtáktól. Később a szelekció eredményeként javult a teljesítményük. A heterózis kihasználására az első próbálkozások a repce öninkompatibilitását kísérelték meg felhasználni, hasonlóan, ahogy azt korábban a káposztaféléknél is láttuk. A repce ön-inkompatibilitása olyan szelídebb forma, amely lehetővé teszi az önter-
1984-85-ben új fejezet kezdődött a táplánszentkereszti repcenemesítésben. Új csapat vette át a stafétabotot. Jelentősen megnöveltük a tenyészanyag mennyiségét, új módszereket vezettünk be a tenyészkerti és laboratóriumi szelekciós munkába. Ennek célja az volt, hogy minél előbb új, korszerű, a növényolajipar és a termelők igényeinek magas színvonalon megfelelő fajtákat állítsunk elő. A fejlesztés eredményeként ez a nemesítési és kutatási program a legnagyobb hazai programmá vált. Az első eredmények hamarosan megszülettek. A GK Helena 1991ben, a GK Rita 1993-ban kapott állami minősítést. Mindkét fajta kiváló agronómiai tulajdonságaival tűnt ki, de jók voltak a beltartalmi eredményeik is. Eleinte a GK Rita, később a GK Helena lett népszerűbb. A GK Helena tizenöt éven át három tonna feletti termésével a legsikeresebb fajták közé tartozott. A kilencvenes évek közepétől a fajtaminősítés fontos szempontjává vált a fajták morfológiai homogenitása. Munkánk során olyan módszereket alkalmaztunk, amelylyel ez jól biztosítható volt. Ebben az időszakban született a GK Ella és a GK Lilla fajtánk. Mindkettő 1998ban kapott állami minősítést. Mindkét fajtára jellemző a szemet gyönyörködtető kiváló homogenitás mellet a legkiválóbb beltartalmi paraméterek: erukasav mentesség és a legalacsonyabb glükozinolát tartalom. Termőképességük az átlaghoz közeli volt. A GK Helena népszerűségének árnyékában ezeket a fajtákat a termesztésben nem tudtuk nagyobb területen
Nemesítési módszerek
13
1.05
2.31
1.7
0.88
1.77
56,7
66,4
61.0
13.81
73.74
Linolsav
9.1
23.6
18.8
1.51
8.96
Linolén-sav
6.22
12.61
9.4
6.79
8.55
Gadlaj-sav
0.65
12.69
1.7
6.48
1.36
Eruka-sav
< 0,05
0,88
0.4
52.02
< 0,05
14
mazásakor úgy járunk el helyesen, ha a nagyobb olajsav tartalmú olajokat használjuk sütésre, míg saláták és mártások készítéséhez a nagyobb linol- és linolénsav tartalmú étolajokat használjuk. Jól tesszük, ha a sütéskor az olaj hőmérsékletét nem engedjük 180 OC fölé.
készíthető és csökken az előállítás költsége is, mivel nem vagy kevesebbet kell hidrogénezni. Ez a felismerés vezetett oda, hogy az olajnövényeknél így a repcénél is megkezdődött a nagy olajsav tartalmú változatok nemesítése. Ez azt jelenti, hogy a linolénsav rovására növeljük meg az olajsav mennyiségét. A 80 % olajsav tartalom kitűzése optimálisnak látszik. Ez a változás talán nem rontja a növények életképességét (termésstabilitását) és lényeges javulást hoz az olajgyártás céljára is. Nagyon érdekes az, hogy ez a változás az élelmezési célú felhasználás szempontjából is előnyös. Az olaj nagyobb hőtűrő képessége fontos tulajdonság a konyhatechnológia (sütés) szempontjából is. A linol- és linolénsav nem stabil, hamar avasodik hőstabilitása nem megfelelő. Sütéskor gumiszerű kiválást tapasztalhatunk az edényeken, erősen pörkölve pedig karcinogén agyagok keletkezhetnek belőle. Tárolásnál, különösen, ha az hosszabb ideig tart, avasodhat. Ezért a sütésre szánt étolajokat, a finomított étolajokat, és a biodízel gyártás céljára felhasznált olajokat részlegesen hidrogénezhetik. A hidrogénezés hatására un. transz zsírsavak keletkeznek, amelyek élelmezési megítélése erősen vitatott. A nagyobb olajsav tartalom szükségtelenné teheti, vagy csökkentheti a hidrogénezést, amely egészségesebb étolajat és olcsóbb technológiájú energetikai felhasználást segíti. Az étolajok alkal-
A repcemag beltartalma a nemesítés eredményeként jelentősen megváltozott. Kezdetben a repcemag olaja 50 % feletti erukasavat (22:1) és 7 %-körüli eikozénsavat (20:1) tartalmazott. Az erukasav eltüntetésével az olajsav mennyisége a korábbi 1314 %-ról 60 % fölé növekedett. Ez különleges változást jelentett. A korábban egészségre veszélyt jelentő olaját sikerült nagyon rövid idő alatt az olíva olajhoz hasonlóan egészségessé tenni. Az erukasavat a szervezet felveszi, elraktározza, de nehezen tud megszabadulni tőle. A szövetek megduzzadnak, elzsírosodnak. Ezzel szemben az olajsav kiváló a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Az olajsav mellett linol- és linolénsavat is nagy mennyiségben tartalmaz. A linol és linolénsav eszenciális zsírsavak, azaz a szervezetnek feltétlenül szükséges, mert nem tudja azokat előállítani. Táblázatunkban összevethetjük a hagyományos, és az un. korszerű duplanullás repcék olajának zsírsavösszetételét. Ezzel még nem fejeződött be a repce beltartalmának átalakítása. A biodízel célú felhasználásban a repce előnyben van más olajnövényekkel szemben, mivel olaja jobban megfelel erre a célra a nagyobb olajsav tartalma miatt. Az olajsav tartalom további növelésével jobb minőségű biodízel
A mi repcénk Repcenemesítésünk az elődeink hagyományait folytatva lépést tudott tartani a hazai igényekkel, állta a versenyt a hazai pályán is erős nemzetközi versenyben. Fajtáink és vetőmagjaink teljesítménye megfelelő volt. Napjainkban a legnagyobb kihívást a hibridfajták megjelenése és elterjedése jelenti. Ma már nyilvánvaló a hibridfajták fölénye. Első hibridjeink az állami fajtakísérletben vannak már és várjuk a minősítésüket. Már egy évtizeddel korábban elkezdtük keresni a megfelelő hímsteril rendszert. Többfajta módszeren is dolgoztunk és saját hibrid rendszer kialakítására törekszünk. Repcenemesítésben a minőség javítása a legfontosabb nemesítési szempont. Láthatóan a repce sikerét a kémiai összetétel megváltoztatása, a minőség megjavítása alapozta meg. Azt gondolom, nem tévedhetünk, ha a jövőben is ezt tartjuk a legfontosabbnak. Munkánk során igyekszünk a legszigorúbb minőségi elvárásoknak megfelelni, sőt elébe menni a felmerülő igényeknek, időben reagálva akarunk az új kihívásoknak megfelelni. Ennek jegyében indítottuk új programunkat, amelynek célja új minőségi tulajdonságokkal jellemezhető repcetípusok nemesítésére. Elsőként nagyobb olajsav- és csökkentett linolénsv tartalmú un. „HO” repcefajták
GK Gabriella termése az átlag felett termő fajtákhoz és hibridekhez viszonyítva Üzemi kísérlet, Nagylózs, 2006. kg/ha % 3 700
125,0
3 500
Gabriella:
Termés kg/ha
Vetélytársak 1-26.:
Termés kg/ha
3 300
115,0
Termés %
3 100
105,0
2 900
Vetélytárs 26
Vetélytárs 25
Vetélytárs 24
Vetélytárs 23
Vetélytárs 22
Vetélytárs 21
Vetélytárs 20
19 20 21 22 23 24 25 26
Vetélytárs 19
18
Vetélytárs 18
Vetélytárs 17
Vetélytárs 16
Vetélytárs 15
Vetélytárs 14
Vetélytárs 13
10 11 12 13 14 15 16 17 Vetélytárs 12
9
Vetélytárs 11
8
Vetélytárs 9
7
Vetélytárs 10
6
Vetélytárs 7
5
Vetélytárs 6
4
Vetélytárs 5
3
Vetélytárs 4
2
Vetélytárs 3
G
Vetélytárs 2
1
Vetélytárs 1
2 700
GK Gabriella
mékenyülést, de előnyben részesíti az idegen pollent a sajáttal szemben. Az igazi megoldást az új hímsteril rendszerek kifejlesztése és alkalmazása jelentette. A legelterjedtebb az Ogura-INRA hímsteril rendszer amely az alloplazma (retek citoplazma) hímsterilitását használja ki. A restorer gént szintén a retekből vették át. Érdekessége a rendszernek az, hogy az alloplazma káros mellékhatásait úgy küszöbölték ki, hogy a retek kloroplasztiszokat repce kloroplasztiszokra cserélték. Kezdetben a retekből származó restorer gén nagyobb glükozinolát tartalmat eredményezett, azonban ezt sikerült mára jelentősen csökkenteni. Az NPZ hímsteril rendszere szintén nagyon elterjedt Európában, Kanadában és Ausztráliában. Széles körben alkalmaznak olyan rendszereket amely GMO alapú hímsterilitást gyomírtószer rezisztenciával kombinálja. Ilyen hibrid rendszert használnak Kanadában és Ausztráliában. Érdekessége a rendszernek az, hogy egyes módozatainak kifejlesztése és alkalmazása európai vállalkozásokhoz kötődik, de Európában nem használhatják ezeket. Más CMS rendszerekkel is vannak próbálkozások, azonban ezek nem, vagy még nem terjedtek el. Használatuk módja megegyezik az Ogora-INRA rendszerrel. A biotechnológiai módszerek alkalmazása szempontjából a repce könnyű helyzetben van. A fejlesztéseknél kiválóan reagáló tesztnövényként bevált, érthető, hogy a gyakorlati bevezetésénél előnyt élvez. A haploidok előállítására a portok- és mikrospóratenyésztést elsőként használhatták a repcenemesítők. Az elmúlt évtizedben a DNS kutatások és a molekuláris növénynemesítés szédületes tempóval fejlődött, megszaporodtak az ezzel kapcsolatos szabadalmak is.
3.63
Olajsav
Nemesítési célok folytatás az előző oldalról
"HO"
Sztearin-sav
Vetélytárs 8
Repce
Különböző típusú repcefajták zsírsav összetétele % Új Fertődi "00"-s repcefajták zsírsav hagyomáösszetétel minimum maximum átlag nyos fajta Palmitin-sav 2.95 5.33 4.3 2.76
95,0
Repce fajtaajánlat GK Gabriella termése (kg/ha) az üzemi kísérletekben termőhelyenként, 2006. 4000
3 727 3 578
GK Gabriella Kísérleti átlag
3 520
3 526
3500 Termés kg/ha
nemesítését indítottuk el együttműködve a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karával és a Szent István Egyetem Gödöllő, Növénygenetikai Tanszékével. Az első eredmények szerint sikerült a repce olaj olajsav tartalmát közel 10%-kal megnövelni. Az új repcetörzsünk olajsav tartalma 73.74 %. A táblázatban összehasonlíthatjuk a hagyományos nagy erukasavtartalmú, a korszerű "00"-ás és a legújabb fejlesztésű "HO" repcék zsírsav összetételét. A repcefajták eredményes termesztéshez a jó beltartalmi mutatókon túl nagyon fontos a biotikus és abiotikus stresszekkel szembeni jó ellenálló képesség is. A hazai nemesítés fölénye és fontossága elsősorban itt fogható meg. Már a kezdetektől jól látható volt a fajtáink jó termeszthetősége. Az Új Fertődi és GK Savaria fajta népszerű volt, és a GK Helena és GK Gabriella jelenleg is nagyon népszerű a termelők körében. Ennek egyik legfőbb oka a jó télállóképesség, amely jól megalapozza a termésbiztonságot. A 2002-2003ban bekövetkezett téli repce kifagyás megmutatta a hazai nemesítés fontosságát. A repcefajtáink a hazai szélsőséges klimatikus viszonyokat, a kemény hó nélküli telet jól átvészelték. Ez megalapozhatja fajtáink szélesebb körű elterjedését és használatát nemcsak itthon, hanem a határainkon túl is. A nemesítési munkánk financiális hátterét fajtáink vetőmag eladása jelenti. A Vetőmag Vállalat megszűnésével meg kellett szerveznünk fajtáink vetőmag ellátását. 1990-től saját kézbe vettük a vetőmag előállítást és forgalmazást is. Jelentős fejlesztést valósítottunk meg a vetőmagjaink jó minőségű kikészítése érdekében. Vetőmagjaink előállítása, tisztítása és csomagolása világszínvonalú. A vetőmagüzemünkben MSZ EN ISO 9001-2000 minőségbiztosítást működtetünk. Fajtáink értékesítését területi képviselő munkatársak segítik a Kereskedelmi Igazgatóságunk együttműködésével. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz könnyebbé teszi a külföldi fajták bejutását, de ugyanilyen lehetőség a mi fajtáink számára is a külföldi értékesítés, amennyiben azok kiválóan teljesítenek, és megfelelő partnert találunk az értékesítéshez. Falusi János
3 280
3 310 3 058
2 920
3000
3 063 2 970
2500 2000 Hercegszántó
Nagylózs
Mezőhegyes
Jászkisér
Dombegyháza
GK Gabriella Az elmúlt két évben az országos vetésterület 10 %-án vetették a legkedveltebb szegedi fajtarepcét. Eltérő években bizonyított, kimagasló termésével és alkalmazkodó képességével. Ajánlatunk legkorábbi fajtája. Télállósága kiváló, termése megközelíti a hibrid repcékét.Intenzív körülmények közé ajánljuk, meghálálja a jó tápanyag ellátottságot.Azok a termelők, akik kipróbálták továbbra sem mondanak le róla. · Termőképessége: 3,4-4,5 t/ha · Olajtartalom: 44-46 % · Glükozinolát tartalom: 10-11 µmol/g · Fehérje tartalom: 22-24 %
GK Lilla Középérésű fajtarepce, melyből 2006-ban a bevezetés évében jelentős forgalmat értünk el. A fajta kiemelkedő termőképességgel, jó fagy- és télállósággal rendelkezik. Betegségekre nem érzékeny. A glükozinolát tartalma alacsony, 2006ban nem érte el a 10%-ot. Mindezen kedvező tulajdonsága miatt jelentős olajtermést realizál. Elsősorban intenzív területekre ajánljuk. · Termőképesség: 3,4-4,5 t/ha · Olajtartalom: 43-44% · Glükozinolát tartalom: 9-12 µmol/g · Fehérje tartalom: 22-23 %
GK Helena Sikerének titka az alkalmazkodó képességében rejlik. Tél- és fagyálló képessége kiemelkedő. Jó adaptálódik és regenerálódik, emiatt a kevésbé intenzív viszonyok mellett és gyengébb talajokon is gazdaságosan termeszthető. A repce vetésterületének növekedése miatt jelentősége tovább nő, hiszen olyan táblákra is kerül repce, ahol a feltételek nem ideálisak. · Termőképessége: 3,2-4,1 t/ha · Olajtartalom: 43-46% · Glükozinolát tartalom: 12-15 µmol/g · Fehérje tartalom: 22-23 %
GK Olivia Nagy termőképességű, középérésű fajta. Kiváló alkalmazkodó képessége miatt extenzív viszonyok között is megállja a helyét. Erős szárának és gyökérzetének köszönhetően nem dől meg. A rendelkezésre álló vizet és tápanyagokat jól hasznosítja. Télállósága és regenerálódó képessége jó. A magas terméshozamok mellett minősége is kiemelkedő, a glükozinolát tartalma a legalacsonyabb. · Termőképesség: 3,4-4,4 t/ha · Olajtartalom: 43-44% · Glükozinolát tartalom: 9-10 µmol/g · Fehérje tartalom: 22-23 %
GK Lilla termése (kg/ha) az üzemi kísérletekben termőhelyenként, 2006.
Kísérleti átlag
15
Bemutatónk
Előtérben a nagy olajsav tartalom az 1. táblázatban HOT 18 kóddal jelölt kombináció az MgSzH (volt OMMI) hivatalos kísérletében GK HO 01/07, a HOT-16 pedig GK HO 02/07 néven szerepel (1. táblázat) első éves fajtajelöltként.
Fajtáink és jelöltjeink
A napraforgó vetésterülete az elmúlt években meghaladta a bűvös 500 ezer hektáros területet, ugyanakkor a Nyugat-Európában legjelentősebb francia vetésterület továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A termésátlagok is igen kedvezően alakultak, a termelési színvonal tekintetében, a 2-2.5 t/ha-os országos termés alapján Magyarország biztosan tartja második helyét. Mindez azt jelenti, hogy napraforgó termelésünk élenjárónak számít, mind a felhasználói ipar, mind a termelők részéről továbbra is stabil az érdeklődés. Mivel hazánk éghajlata (a várható globális felmelegedés következményeit is figyelembe véve) kifejezetten alkalmas a napraforgó termesztésre, a jövőben is mezőgazdaságunk egyik meghatározó szántóföldi kultúrája marad a napraforgó, mind a vetésterület, mind a termelés színvonala és mennyisége alapján.
Ígéretesek Jelentőségének megfelelően, a növénytermesztők a növénynemesítés legújabb eredményeire mindig nagy érdeklődéssel tekintenek. A napraforgó nemesítés területén legújabban a jobb étolaj minőséget biztosító nagy olajsav tartalmú (HOAC = high oleic acid content) hibridek előállítása került a figyelem középpontjába. A Gabonatermesztési Kutató Kht. napraforgó nemesítési programjának is egyik főcélkitűzése, hogy ezen a területen is lépést tartsunk, és versenyképes fajtakínálattal álljunk a termelők rendelkezésére. A nagy olajsav tartalomra történő szelekciós munka, a fajtagyűjtemények kialakítása, az alapanyagok beszerzése – cseréje; majd a szülői vonalak előállítása és keresztezési programokba vonása Társaságunknál is évtizedekkel ezelőtt elkezdődött. Ennek ered-
1. táblázat Hibrid neve (kódja)
Termésátlag
Olaj
Olajhozam
kg/ha % kg/ha % % % ARÉNA 24,20 3960,5 100 49,87 1975,1 100 (kontroll) GK HO 01/07 91,87 4060,6 102,5 49,94 2027,9 102,7 (HOT-18) GK HO 02/07 91,98 3754,1 94,8 51,44 1931,1 97,8 (HOT-16) *50%-os virágzásig eltelt napok száma **legrosszabb=1; legjobb=9
16
Az elmúlt évtizedekben jelentős változások születtek a kukorica termesztésben és felhasználásban. A termesztésben elsősorban az időjárás szeszélyes változásaihoz való alkalmazkodás, a termés hasznosításában pedig a felhasználók igénye szerinti minőségi mutatók elérése a kihívás. A kukorica vetőmag piaca immár több évtizede kínálati. Sokkal több hibrid neve és vetőmagja kerül felkínálásra, mint az szakmai szempontból indokolt lenne. Az EU tagságunk tovább bővítette az ajánlott hibridek számát. Nem véletlen tehát mindaz a törekvés, hogy egyfajta rendszerezés és objektív értékmeghatározás legyen a termesztésre felkínált hibridek körében.
Választani tessék!
ményeként az 1990-es évek közepén két szegedi olajsavas napraforgó hibrid (MORIN és PROLEIC-204) került hivatalos kísérletekbe. 2000 után a feldolgozóipar és a termesztés részéről megnyilvánuló fokozott érdeklődés és igény következtében felgyorsítottuk az ezzel kapcsolatos nemesítési tevékenységet. Tenyészkertünkben folyamatosan végezzük a nagy és közepes olajsav tartalmú kombinációk tesztelését. A különböző időjárási körülmények között kapott többéves kísérleti eredményeink azt bizonyítják, hogy számos próbahibrid olajsavtartalma stabilan meghaladja a 85 %-os határértéket, sőt a 90 %-ot is. A termőképesség adatok, a kórtani felvételezések és az egyéb agronómiai tulajdonságok alapján egyaránt több ígéretes kombináció található a kísérleti hibridek között. Híradónk ezévi 1. számában már ismertettük az olajsavas napraforgók előnyös tulajdonságait és jeleztük, hogy idén hazai fajtabejelentést is tervezünk. Ez megtörtént,
Szegedi olajsavas napraforgó hibridek kísérleti eredményei, Kiszombor, 2006. Olajsav
Kukorica
50 %-os virágzás *
1000 kaszat g
Kórtani összkép **
68
53
6,5
69
60
6,0
71
56
5,5
A kilencvenes évekig olyan nagy létszámú állatállomány volt Magyarországon, hogy a több mint egymillió hektár kukorica termését elsősorban itthon takarmányként hasznosíthattuk. Akkor is beszéltünk minőségről, de a hibridválasztás meghatározóan a betakarított terméseredmények alapján történt. A kukorica abraktakarmányként történő hasznosítása mellett, egyre több iparág egyre nagyobb menynyiségű kukoricát igényel. Az utóbbi évek nagy fellendülést hoztak a megújuló energia gyártásban, programok és konkrét beruházások valósultak ill. valósulnak meg a bioetanol és biogáz gyártásban. Ezekben a programokban a kukorica meghatározó nyersanyagforrásként szerepel. A kukorica termésére új minőségi paraméterek fogalmazódnak meg. A kérdés az, hogy a jelenleg is nagy mennyiségben termelt sárga lófogú kukoricából válogatjuk-e ki az adott felhasználás szempontjából elfogadható tételeket, vagy a speciális minőség érdekében zárt rendszerű termesztést valósítunk meg. Meghatározott minőségű
Kukorica üzemi kísérleteink 1. tábl.
Év 2005 2006 2007
Üzemi kísérletek száma Belföldön Külföldön 65 40 88 53 104 55
Nemesítésünk
Rendszerezve és értékén mérve
tételek termelésének átlagon felüli kockázata azt sugallja, hogy a jelenlegi gyakorlattól, a szerződéssel előre lekötött kukorica tételek megtermeléséig valószínű hosszú átmeneti időszak lesz. A dolgot az döntheti el, hogy a speciális minőségű kukoricaféleség hatékonyabb hasznosítása hoz-e annyival több eredményt, ami meghaladja a kockázatviselést. A két szélsőség egymáshoz való közelítését a termelő és a felhasználó egymásra utaltsága hozhatja meg, keresve a kölcsönösen előnyös megoldásokat. Ebben a folyamatban a nemesítés követő vagy kezdeményező szerepet tölt be attól függően, hogy az új hibrideknél az elvárt minőségi paramétereket milyen termőképességi szinthez tudja kötni. Hiába voltak ugyanis a nagyobb fehérje-, olajtartalmú, vagy opaque hibridek előállításában jelentős erőfeszítések, a termelésük a korábbi közgazdasági feltételek között, az alacsony termőképesség miatt megbukott.
Legyen haszna! !A kukoricatermelés és felhasználás egyes ágazataiban a profitszerzés kötelező voltát ezután sem negligálhatjuk. Ebből adódóan fogalmazhatjuk meg először talán általánosan, később sokkal konkrétabban az előttünk álló elvárásokat. ò Olyan hibrideket és technológiát kell választani, hogy a befektetésünk a szélsőséges időjárás ellenére lehetőleg kiszámítható haszonnal térüljön meg. ò Olyan gondosan kell a termés betakarítását, szárítását és raktározását elvégezni, hogy az a lehető legkisebb szemsérüléssel járjon együtt. ò Olyan hibrideket kell előállítani, hogy azok beltartalmi minősége a felhasználó igénye alapján prémiumra érdemes legyen. Az első két pontban megfogalmazott elvárás teljesülése korábban is fontos volt, és változatlanul a jövőben is az marad. Ha a termelő ráfizet és nem vállalkozik kukorica termelésre, nem lesz mit hasznosítani. Ha a termés törött, hősérült szemekkel lesz tele, a felhasználó nem fogja átvenni. Az átvétel minden valószínűség szerint elsősorban a szem fizikai és egészségi állapota (főleg fuzárium mentesség) szerint fog megtörténni, és csak másodsorban a kukoricából előállított termék hatékonysági mutatója alapján. Az első két pontban megfogalmazott feltételek teljesülése ma már elsősorban információ, tapasztalat és a technológiai fegyelem betartásának kérdése. A nemesítők számára viszont továbbra is komoly kihívás a felhasználó igénye szerinti beltartalmi mutatók javítása.
Mikor mi fontos? Néha a dolgok nem a szakmai megfontolások eredőjeként jutnak előre. Mondhatjuk nyugodtan ezt a hektoliter tömegre. Az EU rendeletben a kukorica intervencióhoz kötött hektoliter tömeg nem kis izgalmat keltett. Szerencsére csak addig, amíg az első mérések meg nem születtek. Az adatok alapján kiderült, hogy nem kell fajtaszerkezetet módosítani, hiszen a legtöbb termesztett hibrid hektoliter tömege megfelel a rendeletben megadott értéknek. A hektoliter tömeget a termés betakarításakor veszíthetjük el, ha a kukoricát nagy nedvességről magas hőmérsékleten szárítjuk és nem figyelünk a tört szemek arányára. A bioetanol gyártás a másik olyan fontos dolog, ami megmozgatta a szakembereket. A kukorica keményítő a bioetanol gyártás fontos nyersanyaga lehet hazánkban. Ebből egyenesen következik a kukorica keményítőtartalmának felértékelődése. A hibridek között azonban a keményítőtartalomban a különbség nem olyan nagy, hogy arra ipari méretekben minőségi átvételt lehessen szervezni. Az amerikai bioetanol gyártás 1. tábl. tapasztalatai alapján tudjuk, hogy a kukorica hibridek között a keményítő fermentációjában is van különbség, amit a bioetanol hatékony kinyeréséhez célszerű kihasználni. A bioetanol gyártásnál az első kérdés az, hogy száraz vagy nedves eljárással fog az adott üzem működni. A kétféle eljárás az alapanyag minőségével szemben támasztott követelményben különbözik. A száraz
eljárásnál a hektoliter tömeg fontos minőségi mutató, míg a nedves eljárásnál a hektoliter tömeg nem követelmény.
Értékes hibridjeink Mi, a GK Kht szakemberei a kukorica vertikum egyes részei közötti összefüggéseket keressük, mert valljuk, hogy biztos és tartós siker az egyensúlyi helyzetekben lehetséges. A nemesítési programban a változó feltételekhez jól alkalmazkodó genetikai anyagokat részesítjük előnyben, és keressük a kukorica vertikum egyes részeihez való alkalmazkodás feltételeit. Programunkban prioritást élvez a hibrid és a technológia szinkronja. Kiemelt témák számunkra a gyomírtás és a kukorica kártevők (kukorica bogár) elleni védekezés, hogy a kukoricát minél hatékonyabban tudjuk megszabadítani a tápanyagért és vízért küzdő konkurenseitől és a rajta táplálkozó élősködőitől. Táplánszentkereszten és Szegeden évtizedek óta komoly beltenyésztett vonal előállítási programot valósítunk meg, melynek eredményei elismert hibridjeink agronómiai értékében tükröződnek. Új hibridjeinket változatos ökológiai feltételek között állítjuk kísérletbe. Egyre több vizsgálatot végzünk a hasznosítás minőségi mutatóinak meghatározása érdekében. Nagy hangsúlyt fektetünk elismert hibridjeink bemutatására. Minden évben nagyszámú üzemi kísérlethez adunk vetőmagot (1. táblázat). Területi képviselőink figyelemmel kísérik ezeket a kísérleteket, részt vesznek a bemutatók szervezésében, és a parcellák betakarításában. Az elmúlt két évben több GK Kht hibrid kapott állami elismerést. Az új hibridek pozicionálásához számos kisparcellás és széleskörű üzemi kísérleti eredmények állnak rendelkezésre. Az eredmények alapján a Sarolta FAO 290, igen korai hibrid, kiváló termőképességű és hektoliter tömege alapján a legjobb hibridek közé tartozik. A FAO 300-as érés csoportban az újak, a Szegedi 343, Szegedi 349 és Csanád főleg az intenzív termőhelyeken versenyképesebbek. FAO 410-es tenyészidejű a Kenéz, amely kiváló termőképességű és vízleadású. A felsorolt hibridjeink a 2003-2004-es aszályos években már fajtajelöltek voltak az állami kísérletekben és az eredmények alapján bizonyíthatóan szárazságtűrők.
Itthon és külföldön Hibridjeink nemcsak Magyarországon de határainkon túl, főleg Szlovákiban, Szlovéniában és Romániában jól ismertek. Partnereink közreműködése és következetes marketing munkájuk eredményeként GK Kht. hibrid van termesztésben Törökországban és harmadik éve széles körű kísérletben Iránban. A hagyományosnak mondható szegedi és tápláni szakmai napokon kívül az idén két további helyen, Vasmegyeren és Geresdlakon tarthatunk bemutatókat szeptemberben. Ezeken a helyeken nemcsak a kukorica, hanem a takarmánycirok hibrideket és fajtákat, valamint seprűcirok és a szója fajtákat is bemutatjuk. Vasmegyeren és Geresdlakon még tovább bővítettük a növényféleségek körét, mert itt a tavaszi kalászosokat, az olajlent és a napraforgót is elvetettük. Az üzemi kísérletek tág köre országszerte nagyon sok körzeti bemutató szervezésére ad lehetőséget. Élünk is ezzel a lehetőséggel. Ezeken a rendezvényeken a különböző fajtatulajdonosokkal együtt mutatkozunk be. Várjuk Önöket rendezvényeinkre, hogy szakmai dolgokban tapasztalatainkat megoszthassuk egymással. Dr. Szél Sándor
17
Schweighardt László
"Mi így gazdálkodunk"
Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén a partnereinket megszólaltató sorozatunkban, a kocsi Arany Kocsi Zrt.-t kerestük fel, ahol megközelítőleg 20 éve szoros kapcsolatot ápolnak a GK Kht-val, illetve annak jogelődjeivel. Beszélgető partnerünk Schweighardt László, akitől azt kérem, hogy mondjon pár szót a gazdaságukról. - Az Arany Kocsi Zrt. (amely 1993-ban alakult az Aranykalász Mg. Szövetkezetből) a Komárom-Esztergom megyei Kocs községben, a Kisalföld keleti peremén található. Szántóföldi növénytermesztéssel 2804 ha-on, szarvasmarha és sertéstenyésztéssel, illetve tejfeldolgozással foglalkozunk, és egy 6000 t/év kapacitású malommal is rendelkezünk. Talajaink csernozjom-talajok, átlagos aranykorona értékük 26. Éghajlatunk a Kisalföldre jellemző, a többéves csapadék átlaga 535 mm/év (bár itt kell megjegyeznünk, hogy a cikk írásakor, már 40 napja nem esett egy csepp eső sem és hiányzik a téli csapadék is). Az átlagban 65-85 ha-os táblaméreteink ideálisak a nagyüzemi gazdálkodásra. Talajaink tápanyag visszapótlásában, valamint a kedvező talajszerkezet fenntartásában nagy szerepet játszik a komoly állattenyésztési háttér, hiszen éves szinten közel 21 000 tonna szerves trágyát juttatunk ki. A tápanyag visszapótláson túl, az okszerű a vetésváltásra is nagy hangsúlyt fektetünk, nem feledkezve el a precíz, növényfajtól függő talajművelésről. Altalajlazítás, szántás nálunk még mindig gyakorlat, hiszen az évről évre kevesebb csapadék, a kevés víz megőrzése és a talajszerkezet megfelelő fenntartása, a jó vetőágy előkészítése véleményem szerint egyik fontos tényezője a magas terméshozamoknak. - Az idén hogy alakult a vetésszerkezetük? - Őszi búzából ebben az évben 927 ha-t vettettünk. Szemes kukoricából terveink szerint 782 ha-t vetünk, míg a silókukorica területe 293 ha lesz. Napraforgó területünk 121 ha, a hagyományosan termelendő cukorrépa területe ebben az évben 185 ha. Az állattenyésztésünk szempontjából szintén fontos növényünk a lucerna, amelynek területe 300 ha. A kedvezőnek tűnő piaci (energia-biodizel) kilátásoknak megfelelően idén 151 ha-on termesztünk őszi káposztarepcét, ami újdonságnak tűnik gazdaságunkban. Remélhetőleg, mind piaci, mind búza elővetemény szempontját tekintve is eredményes lesz. Van még 8 ha sütőtök és 37 ha gyepterületünk is. - Tudom, hogy Önnek a szíve csücske a szántóföldi növénytermesztés. Van e kedvenc növénye? - Kedvenc növényeim: Mindig azok, amelyek jó és jó áron eladható termést produkálnak, így a 10 tonna/ha- os kukorica, a 60 tonnás cukorrépa és a 7 tonnás őszi búza. De a viccet félretéve, a kedvenc növényem a cukorrépa és a búza. A cukorrépa, ha jól csináljuk, az egyik legjövedelmezőbb növényünk. A búza pedig a malom igényei, a vetőmag előállítás, a takarmánykeverő igénye, az állattenyésztés szalmaszükséglete, valamint a vetésterület nagysága miatt meghatározó növényünk.
18
- Mit gondol, ebben a kis országban van e szerepe a régióknak, a tájhatásoknak és a piacnak? Lehet-e szerepe az előbbieknek a termesztendő fajta illetve a faj megválasztásakor? - Azt gondolom a régióknak és a tájhatásoknak nem olyan nagy a szerepe, de a mindenkori piaci viszonyok, komoly tényezőt jelentenek a gazdálkodásunkban. Elég, ha csak a kukorica és a búza árának kedvező alakulását, az energiapolitika miatt az olajos növények iránt megnőtt igényt vesszük alapul. Bár a piac kiszámíthatósága nagyobb is lehetne, hiszen az árak stabilitása, állandósága nem éppen kedvező, akár csak pár évre tekintünk is vissza. Pár évvel ezelőtt a (2004) búza ára 17 Ft/ kg volt, idén januárban pedig 38 Ft/ kg-os árakról beszéltünk. Természetesen itt ki kell hangsúlyozni, hogy ez a jó, minőségről is szól. - Ha már a búza került szóba, az elmúlt évtizedekben milyen szegedi fajtákat termesztettek és miért? Milyen eredményeket értek el? - Őszi búzából már évek óta, kizárólag szegedi fajtákat termesztünk. Hogy miért? Azért mert, megbízhatóak, akár a termőképességet, akár a minőséget vesszük is alapul. A szegedi intézettel a kapcsolatunk már legalább 25 éves, a Jubilejnaja 50-es fajtával kezdődött. Feltételezem, hogy a Dunántúlon mi voltunk azok, akik a legnagyobb területen és leghosszabb ideig termesztettük azt. A búza fajtakiválasztása a GK Kht. ajánlásával kezdődik, rendszeresen vetünk nagy parcellás fajtakísérletet, hogy a mi termesztési körülményeink között ismerjük meg a fajtákat. Így az országos és a saját tapasztalatainkat is figyelembe véve hozunk be új fajtákat a területünkre. Tehát egy-egy új fajta nagy területen való termesztése előtt 1-2 évig tesztelünk. Így került nálunk termesztésbe a több száz ha-os méretekben a GK Kalász, GK Élet, GK Garaboly, GK Miska és a GK Petur. Így például 2 évvel ezelőtt kezdtük a kedvező eredményeik (saját eredményeink is ezt mutatták) a kiváló agronómiai valamint minőségi tulajdonságaik alapján a még új fajtáknak számító, korai érésű GK Békés és a GK Csillag üzemi méretű kipróbálását. Reméljük, hogy ezekkel a fajtákkal is olyan sikeresek leszünk, mint a GK Élettel, vagy a GK Peturral illetve a GK Kalásszal. - Mit várnak a fajtáktól? - Elvárásaink: jó termőképesség; télállóság,
de ma már a szárazságtűrés is aktuális lesz; szárszilárdság; stabil, állandó minőség; jó malmi paraméterek – kiőrlés; stabil 30-as sikér és B1-es sütőipari minőség; alacsony sikérterülés. - Honnan vannak az információik? Tagjai-e valamilyen integrátori cégnek? - A fajtákkal kapcsolatos információk elsődlegesen a fajtatulajdonostól, saját nagyparcellás kísérleteinkből és a különböző országos kísérletekből származnak. De természetesen felhasználjuk más gazdaságok, gazdák tapasztalatait is. Rendszeresen tartunk a GK Kht.-val és a Bayer céggel regionális fajta ill. növényvédelmi bemutatót. Idén már a harmadik éve közel fél hektáros földet biztosítunk a GK Kht. Búza Igazgatóságának az un. Tájtörzs kísérleteihez, ahol a fajtajelölt jelöltek anyagait teszteli az intézet, a gazdaságunk viszonyai között. Ennek a kísérleteknek az eredményeit is látjuk és reméljük, ezekből a törzsekből születhetnek olyan fajták, amelyek pár év után a mi területünkön is termesztésbe kerülhetnek. Közvetlenül nem vagyunk szoros kapcsolatban egy integrátor céggel sem, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen kizárjuk magunkat az ő tevékenységükből. - Milyen a kapcsolat a fajtatulajdonosokkal, fajtaképviselőkkel? - Erre röviden csak annyit tudok mondani, hogy jó, hiszen valahol mind kettőnknek érdeke az, hogy a nemesítés és a köztermesztés közel legyen egymáshoz és a tapasztalataikat kicseréljük egymással - Mit helyeznek előtérbe, a fajtát vagy a technológiát, vagy pedig a fajtához alakítják a technológiát? - Mivel a jó fajtát is csak megfelelő technológia mellett lehet eredményesen termeszteni, ezért e két dolgot csak együtt tudom elképzelni. Ezért egy-egy fajta nálunk viszonylag hosszú ideig termesztésben van. Például a Jubilejnaja 50 több mint 20 évig, a GK Élet 1998 óta, a GK Petur 2001-től. - Mi a véleménye a visszavetésekről, a Farmer Save Seed és az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használatáról? - Sajnálom, hogy az EU-csatlakozással a szigorú magyar vetőmagnormák fellazultak, a kereslet visszaesett és ezt, mint vetőmag előállítók, mi is megszenvedünk. A vetés évente csak egyszer végezhető, ezért az ezzel kapcsolatos munkákra, anyagokra, mint a vetőmagra is nagy hangsúlyt fektetünk. Abban is bízunk, hogy a közeli jövőben ismét lesz értéke a fémzárolt vetőmagnak, hiszen meggyőződésem, hogy az ellenőrzés nélküli, nem megfelelően feldolgozott és kezelt un. saját „vetőmag” sokszor drágább, mint a jó paraméterekkel rendelkező fémzárolt vetőmag. Mi mindig ellenőrzött vetőmagot használunk és ez nem is kis mennyiség. - Köszönöm a beszélgetést és mit is kívánhatnék Önöknek és mindnyájunknak, mint elegendő csapadékot és sikeres aratást (jó termést és minőséget), stabil és kiszámítható piacokat. Beke Béla
Házunk tája
Kitüntetettjeink
Kutatás és közélet Akadémiai tisztségek A Magyar Tudományos Akadémia május 7-i közgyűlésén társaságunk kutatói közül Dr. Mesterházy Ákost, Biotechnológia és Rezisztencia Főosztályunk vezetőjét, nemzetközi hírű fuzárium kutatót az MTA levelező tagjának választották meg.
Dr. Pauk János, Biotechnológia Osztályunk vezetője, az MTA doktora pedig az Akadémia köztestületének doktor képviselője lett. Ezt megelőzően Pauk János a gödöllői Szent István Egyetemen habilitált és a SZIE Doktori és Habilitációs Tanácsa decemberi ülésén, odaítélte számára a "dr. habil" címet. Képünkön balról az első Dr. Kertész Zoltán, a harmadik Dr. Szániel Imre
Gábor Dénes-díj
A tizennyolcadik alkalommal, nyilvánosan meghirdetett Gábor Dénesdíj felhívás alapján a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetői továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek terjeszthették fel azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatívszakembereket, akik: ã jelentős tudományos, vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, ã tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, ã személyes közreműködésükkel nagyon jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. A NOVOFER Alapítvány kuratóriumának döntése alapján többek között Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Kertész Zoltán agrármérnök, genetikus szakmérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Gabonatermesztési Kutató Kht. kutató professzora, a búzanemesítés, a nemesítési módszerek fejlesztése, a hibridbúza előállítás elvi és megvalósítási lehetőségeinek kutatása, a szelekciós és fajtafenntartási eljárások tökéletesítése, a homogén búzaformák előállítása és fenntartása terén elért eredményeiért, 56 búzafajta előállításában való alkotó részvételéért. A kitüntettettek a rangos elismerést 2006. december 21-én az Országházban vették át.
Pályázat és tisztújítás
Tudományos Nap
A Frank-Helianthus Alapítvány legutóbbi kuratóriumi ülésén döntés született arról, hogy a növénybiológiai, növénynemesítési és termesztési kutatások területén 2007-ben is meghirdetik kutatási pályázatukat. Emellett a kuratóriumi tisztségekben is változások történtek. Az Új kuratórium összetétele: Dr. Frank József alapítványtevő; Dr. Pauk János kuratóriumi elnök; Dr. Erdei László, Dr. Kertész Zoltán, Dr. Mesterházy Ákos, Simonné Kiss Ibolya és Dr. Zsoldos Ferenc kuratóriumi tagok; Dr. Lele István alapítványi titkár és Csamangó Anikó gazdasági vezető.
A Magyar Tudományos Akadémia Székházában, március közepén immár tizenharmadik alkalommal tartották meg a Növénynemesítési Tudományos Napot. A plenáris ülés előadói a növénynemesítésben elért genetikai haladásról, a fajtaelismerés és vetőmagellenőrzés új szervezeti keretéről, a növényi eredetű üzemanyagokról és az ökológiai termesztésben alkalmazható fajtákról szóltak. A kongresszuson elhangzott negyven előadás és bemutatott százhúsz poszter hű és sokrétű képet adott a nemesítő műhelyek színvonalas tevékenységéről és eredményeiről.
Gráf József miniszter a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban március 15.-e alkalmából a Gabonakutató több dolgozójának és nyugdíjasának adott át állami és miniszteri kitüntetést. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter javaslatára a Magyar Köztársaság Elnöke 2007. március 15.-e alkalmából a búzanemesítés módszertani fejlesztése, előállítása, hasznosítása terén elért eredményei elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette Dr. Kertész Zoltánt, a Gabonatermesztési Kutató Kht. kutatóprofesszorát. A gabonatermesztéssel kapcsolatos kutatási és tudományszervezői kiemelkedő munkássága elismeréseként, valamint 80. születésnapja alkalmából Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette Dr. Szániel Imrét, a Gabonatermesztési Kutató Kht. nyugalmazott igazgatóját. A Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztere március 15.-e alkalmából a mezőgazdaság, élelmiszeripar, valamint az agrárszakoktatás területén végzett kiemelkedő munkássága elismeréséül Ujhelyi Imre díjat adományozott Dr. Petróczi Istvánnak, a Gabonatermesztési Kutató Kht. tudományos osztályvezetőjének Sikeres Életútja elismeréséül az Életfa Emlékplakett bronz fokozatát adományozta Papp Elemérné dr. nyugalmazott munkatársunknak. A plakett ezüst fokozatát Lendvai Józsefné társaságunk nyugalmazott munkatársa, az arany fokozatot Koós Endre nyugalmazott munkatársunk kapta meg. Példamutatóan végzett eredményes szakmai munkássága elismeréséül Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesítette Pálfalviné Havrincsák Zsuzsanna titkárnőt.
Nyugdíjas találkozó Társaságunk központjában ez év márciusban megtartott rendezvényünkön több mint kétszáz nyugdíjasunk vett részt. A hangulatos öszszejövetelen a múlt felidézésén, a baráti beszélgetéseken túl szó esett a GK Kht. jelenéről is.
K+ M GabonaKutató Híradó A Gabonatermesztési Kutató Kht. lapja Szerkesztőség: 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. Postacím: 6701 Szeged Pf.: 391 Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 e-mail:
[email protected] Főszerkesztő: Tóth Szeles István Felelős kiadó: Dr. Matuz János Design: Poly-D Vállalkozás (Dankó György) Nyomtatás: Tisza Press Felelős vezető: Tiszai Gábor
19
Hagyomány, az újdonság erejével
Különböző felhasználási célokra ajánlott, listán lévő szegedi búzafajták ŐSZI KENYÉRBÚZÁK Tenyészidő - éréscsoport Felhasználás Korai Javító minőségű A1-A2, nedves sikér 34% felett
Késői
Középérésű
GK ATI GK TISZA GK BÉKÉS
GK HOLLÓ
Kapcsol atteremtés A cikkeinkben és az ismertetőinkben szereplő kalászos fajtákkal, agrotechnikai kérdésekkel, kórtani problémákkal kapcsolatos részletes információkat az alábbiakban felsorolt kollégáktól szerezhetik be. Őszi, tavaszi, durum - búza és tritikálék, rozs, *árpa és *zab fajták, vetőmagok (E, I. II. fok) Dr. Beke Béla Dr. Bekéné dr. Süli Aranka Dr. Palágyi András*
Fax: 62/ 420-101 Mobil: 30/ 9780-628 E-mail:
[email protected] Mobil: 30/ 5157-210 Mobil: 30/ 2442-070
GK KALÁSZ
GK Kht. Vetőmagüzem, KISZOMBOR
GK GARABOLY
GK PETUR
GK VERECKE
JUBILEJNAJA 50
Kenyérgyártás GK ÉLET A2-B1, GK CSONGRÁD átlagos nedves sikér 30-33% GK ÖTHALOM
GK HATTYÚ GK MARCAL GK RÁBA
GK NAP
Új!
GK KAPOS
GK SZALA
GK Kht. Kutató Állomása, TÁPLÁNSZENTKERESZT
GK HUNYAD
Őszi búza*, őszi és tavaszi árpa** bázis és szaporító anyagok (E, I. II. fok) Fax: 94/ 377-178 Telefon: 94/ 577-220 E-mail:
[email protected] Falusi János*, Varga Józsefné Mobil: 30/ 8551-036 Mobil: 20/ 9142-339 Dr. Tomcsányi András**
GK CSILLAG GK FÉNY
GK PIACOS
Új!
TAVASZI AESTIVUM BÚZA
GK TAVASZ
DURUM BÚZÁK Száraztészta gyártás
Tel.: 62/ 525-080
Vetőmagvak értékesítése, kiadása /diszponálása/: Fax: 62/ 297-967 Telefon: 62/ 297-100 E-mail:
[email protected] Mobil: 30/ 9688-077 Süliné Faragó Erzsébet
ŐSZI DURUMOK
TAVASZI DURUM
GK BÉTADUR GK SELYEMDUR
MULTIDUR
Területi képviselők a régión belüli, személyes kapcsolatok felvételére: Vadvári László Mobil: 30/ 6366-434
Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala megye
Gyulai László Mobil: 20/ 3960-599
Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye
Gabonatermesztési Kutató Kht.
Nagyné Solymosi Mária Mobil: 30/ 3361-669
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9.
Jávorcsik János Mobil: 30/ 5877-486
Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye
Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 www.gabonakutato.hu
Pongrácz Tibor Mobil: 30/ 6553-543
Somogy, Tolna, Baranya megye