Az „EGER1332„ számú telekadó bevallási kitöltési útmutatója. (A nyomtatvány a 2013. január 1-jét követő adókötelezettségek bevallására szolgál.) Benyújtható elektronikusan az ügyfélkapun keresztül illetve hagyományosan papír alapon is!
Tisztelt Adózó! Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 38.§ (6) bekezdésben valamint a 175.§ (24) bekezdésben, illetőleg az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII.31.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 1.§-ában kapott felhatalmazása alapján az önkormányzati adóügyekre érvényes adóeljárási szabályokról szóló 58/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Öaür.) alapján meghatározta a benyújtható nyomtatványok formáját és a benyújtás módját. 2013. január 1-jétől a Közgyűlés elrendelte, hogy a helyi adókkal a gépjárműadóval kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését az önkormányzati 1 adóhatóság felé az önkormányzat honlapján (ado.eger.hu) közzétett nyomtatványokon kell teljesíteni. Az adóhatósághoz teljesítendő adókötelezettség, illetve más egyéb kérelmek benyújtása az önkormányzat által közzétett módon, 2013. évben elektronikus úton és hagyományos módon – papír alapon - is teljesíthető. Eger Megyei Jogú Városban (továbbiak: MJVPH) lehetőség van az adóbevallások elektronikus úton történő benyújtására is, ami egyszerűsíti és gyorsítja az ügymenetet, ráadásul az adózóknak költségek nélkül történik az adminisztráció. A bevallást elektronikus úton az tudja benyújtani, aki ügyfélkapus regisztrációval már rendelkezik (vagy ilyet újonnan nyit). A bevallás sikeres elküldéséről az ügyfél visszaigazolást kap. Az elektronikusan intézhető ügyekről bővebben a város honlapján az „Elektronikusan intézhető ügyek” menüpont alatt tájékozódhat, ahol megtalálják nyomtatványainkat is. Célszerű az elektronikus formában történő benyújtás választása, ehhez az ügyfélkapus regisztráció egyszer szükséges, innentől már valamennyi ügy intézhető. Javasoljuk az elektronikus ügyintézés mind szélesebb körben történő alkalmazását, hiszen ez gyorsabb és elkerülhetőek a hibásan benyújtott bevallások későbbi javításai is. Felhívjuk T. Adózóink figyelmét arra, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 52.§ 26. pontjában nevesített vállalkozások* a helyi adókkal és más önkormányzat költségvetése javára megállapított adókkal, díjakkal kapcsolatos adókötelezettségeiket és egyéb más kérelmeiket, beadványaikat 2014. január 1-jétől kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. * Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján (ado.eger.hu) közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva az adóhatósághoz benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz. Amennyiben az adózó helyett annak képviselője nyújtja be elektronikusan a teljesítendő adókötelezettséget vagy más egyéb kérelmet, úgy az első elektronikus ügyintézés időpontját megelőző munkanapon az erre rendszeresített papíralapú nyomtatványon köteles bejelenteni képviseleti jogosultságát az adóhatósághoz, illetve azt, hogy a képviseleti jogosultság tartalma mely adókötelezettségre, kérelem benyújtásra terjed ki. Jelen telekadó bevallás a 2012. január 1-jét követően bekövetkezett változások bevallására szolgál. Tudniillik a 2012. január 1 és 2012. december 31-ig bekövetkezett változások 2013. január 1-i nappal adókötelezettséget keletkeztetnek, változtatnak, illetve szüntetnek meg. Ha a már bevallott adókötelezettséget az adózó visszamenőlegesen korrigálni kívánja, úgy ezen bevallás helyett, önellenőrzési nyomtatványon kell a változást benyújtania. Ennek a nyomtatványnak a száma: ”EGERÖ1332”. Ha a változások a jövőt (2013. év január 1-i állapot alapján vagy később) illetően következnek be, akkor a változás bejelentésére a jelzett „EGER1332” nyomtatvány szolgál. 1
Az internetes keresőbe kell ezt beírni.
1
Az adókötelezettségek teljesítéséhez egyszerre több anyagi és eljárási jogszabály együttes ismerete is szükséges. Egyrészt Htv., ennek végrehajtása érdekében született önkormányzati rendeletek és az eljárási szabályokat tartalmazó Art. alapján kell az adózónak eljárnia. A telekadó utáni adókötelezettséget a Htv., valamint Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építményadóról és telekadóról szóló 60/2012. (XI.29.) számú rendelete (továbbiakban: Étör.) szabályozza. Az irányadó jogszabályok a jelzett honlapon megtalálhatóak. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 32. § (2) bekezdése értelmében, ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg (ilyen többek között a telekadó is), az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie, és az adó megállapítása (határozat kibocsátásával) az adóhatóság feladata. Ennek érdekében az Ön tulajdonában lévő telekre vonatkozóan – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 20.§ szerint – az adókötelezettség keletkezéséről, változásáról, megszűnéséről annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül adóbevallást kell tennie. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig a telekadót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be. Az adókötelezettség az év első napján fennálló állapot (adóév január 1-i nappal fennálló állapot) szerint keletkezik, így a változásról – az Art. 32.§ (2) bekezdése alapján legkésőbb a változást követő év január 15-ig lehet az adóbevallást benyújtani. A 2012. évben történt az adó tárgyát vagy személyét érintő változás esetén, a telekadó kötelezettség 2013. január 1. napján keletkezik, ennek megfelelően 2013. január 1. és 2013. január 15. napja között kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Ha az adóhatóság előtt az adózó nem kíván személyesen eljárni, a magánszemélyt a következő személyek képviselhetik: törvényes képviselő, valamint meghatalmazottként: ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt meghatalmazottként nagykorú alkalmazottja is képviselheti. A nem magánszemély adózó (jogi személy és egyéb szervezet) képviselői a következők lehetnek: a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy (törvényes képviselő), meghatalmazottként: nagykorú tag, alkalmazott, jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Állandó meghatalmazottak az előzőekben említett meghatalmazott személyek lehetnek, kivéve magánszemély esetén a más nagykorú személyt, aki állandó meghatalmazott nem lehet, kizárólag eseti meghatalmazással láthat el képviseletet. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. Az adóhatóság felhívja az adózók, képviselők figyelmét arra, hogy amennyiben a bevallást az ügyfélkapun keresztül, elektronikusan nyújtják be, e mellé az állandó meghatalmazást, megbízást is be kell nyújtani. A meghatalmazás, megbízás „pdf.” formátumban elektronikusan csatolható, ám az eredeti hitelesen aláírt példányt is be kell nyújtani az adóhatóságnál. A nyomtatvány „EGER13MH” néven megtalálható. Telekadó kötelezettségről röviden A helyi adók, így a telekadó sajátossága, hogy a Htv. szabályainak megfelelően lehet és kell az önkormányzati adóhatóságnak az adóztatást elvégezni. Azaz, az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése, az adótárgy és az adóalany meghatározásai a törvény által determináltak. Az adó alanya az, aki adóév első napján (január 1-jén) a telek tulajdonosa (erről részletesen később foglalkozik a tájékoztató). A Htv. 20.§-a alapján, valamint az erre épülő Étör. alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek, ám az egri kedvező önkormányzati szabályozás révén Egerben tényleges adófizetés a beépítetlen építési telkek után keletkezik. A Htv. 52. § 16. pontja alapján teleknek minősül az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve a) a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerint mező-, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi földnek minősülő földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, b) a termőföldet (a halastó kivételével a termőföldről szóló törvény szerinti termőföldnek minősülő földterület),
2
c) a tanyát, d) a közút területét, e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet; g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét. A Étör. 2.§ 3. pontja alapján építési telek minősül: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 6. pontjának megfelelő építési telek, ha az, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33.§-ában szabályozottak szerint épülettel - feltételekkel, vagy feltételek nélkül - az adóév első napján beépíthető. 2
Az adó alapja a Htv. 21. § a) pontja és az Étör. 10.§ (1) bekezdése alapján a telek négyzetméterben (m ) számított hasznos alapterülete. A telekadó adókötelezettségnek több együttes jogszabályi feltétele van: - a telek vagy a telekrész beépítetlensége és - belterületisége, valamint, hogy - az megfeleljen az építési telek fogalmának. A belterületiség kérdése viszonylag egyértelműen eldönthető a települési térképek, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján. A beépítetlenség azt jelenti, hogy az ingatlanon vagy annak egy részén sem épület(rész), sem a Htv. 52.§-ának 5. pontja szerinti - épületnek nem minősülő - építmény nem áll. I. Bevallás fajtája A bevallás tekintetében a Htv. meghatározza a bevallás benyújtására kötelezett adózó személyét, ám egyes esetekben az adózók választhatnak az adóalanyiság „átvállalásáról” is. Abban az esetben, ha a beépítetlen építési teleknek (továbbiakban: telek) csak egy tulajdonosa van, és az ingatlant az ingatlanügyi hatóságnál bejegyzett vagyoni értékű jog nem terheli, akkor ebben a rovatban a „Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás”-t kell bejelölni (Htv.12.§ (1) bekezdése). Ha az adóköteles telek tekintetében vagyoni értékű jog (Htv. 52.§ 3. pontja szerint) a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – bejegyzésre került, úgy a telek vagyoni értékű joggal terhelt, ekkor a bevallás kitöltője főszabályként nem a tulajdonos, hanem a vagyoni értékű jog jogosultja. Ha az adózó vagyoni értékű joga az egész adótárgyra (telekre) kiterjed, úgy megállapodásra sincs szükség (Htv.12.§ (1) bek.). Megállapodást csak akkor kell mellékelnie, ha a vagyoni értékű jog jogosultja helyett a tulajdonos kíván adóalannyá válni. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok főszabályként tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telek ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya, ekkor nem beszélhetünk több tulajdonosról, kivéve, ha a tulajdonosok vagy azok közül valamelyik át kívánja vállalni az adófizetést. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban („EGER13M”) a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak (Htv. 12.§ (2) bek.). Ha a teleknek több tulajdonosa van, úgy két lehetőség között is választhatnak az érintettek: -
Minden tulajdonos külön-külön bevallást készít és ez alapján tulajdoni részeik arányában viselik a kötelezettségeket. Ebben az esetben a „Nem megállapodás alapján benyújtott bevallás”-hoz kell „x” jelet tennie!
-
Az adóztatás egyszerűsítése érdekében lehetőség van arra, hogy a tulajdonosok közül egy személy legyen felruházva a tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel, azaz az ő nevében készül a bevallás és a tulajdonostársak hozzájáruló megállapodása alapján egyedül ő viseli a terheket. Ebben az esetben a „Megállapodás alapján benyújtott bevallás”-hoz kell „x” jelet tennie! Ha ezt választják, akkor a bevalláshoz külön lapon mellékelni kell a tulajdonosok illetve a vagyoni értékű jog jogosultjai által aláírt megállapodási nyomtatványt (EGER13M) is.
Fontos, hogy a telkekről helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást benyújtani.
3
II. Bevallás benyújtásának oka A telekadó adókötelezettsége (Htv.20.§ (1) bek.) a) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, b) termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján, c) tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján, d) az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. Az adókötelezettség a) belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg, b) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, c) a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg. Az adókötelezettségben bekövetkező fent nem említett változásokat (pl.: vétel) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, a telek átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. III. Az adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének időpontja Az adónemek ún. kivetéses jellege miatt az adózóknak nem kell minden évben bevallást tenniük, hanem csak abban az esetben, ha a saját vagy a beépítetlen telkének az adataiban olyan változás következett be az elmúlt évben, ami befolyással bír a következő évi adó megállapítására. Ilyen adókötelezettséget érintő fontosabb változás lehet, amit már az adóalanyoknak minden esetben be kell vallania: vétel, eladás, öröklés, ajándék, csere, adókedvezmény igénybevételéhez való jogosultság változása, telek átminősítése, telek beépítése, vagyoni értékű jog szerzése, vagyoni értékű jog megszűnése, jognyilatkozat megváltoztatása, hasznos alapterület változás, használatbavételi engedély megszerzése, lakcímváltozás stb. Adókötelezettség a beépítetlen telek fogalmának való megfelelést követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Ennek megfelelően például egy 2012. évben vásárolt telek 2013. január 1. napjától lesz adóköteles. Épület lebontása, megsemmisülése esetén (ha az az adóév január 1 és június 30-a között következik be) az adókötelezettséget július 15-ig kell bevallania. Az adókötelezettség megszűnik a telek megszűnése évének utolsó napján. Tehát év közben történő eladás esetén az adókötelezettség 2012. december 31. napjával szűnik meg. Például öröklés esetén a tulajdonjog szerzés időpontja vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók, mely szerint a tulajdonjog keletkezése az örökhagyó elhalálozását követő év első napjától keletkezik, a bevallási határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő év január 15 napja. A telek adókötelezettsége az épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg. A teleknek az év első felében történő megszűnése (például: ha a telek beépül az adóév január 1-je és június 30-a között) estén a második félévre vonatkozó adókötelezettség 2013. június 30. napjával szűnik meg. Ekkor a bevallást július 15-ig kell megtennie az adózónak. Fontos tudni, hogy amennyiben nem az említett jogeset valósul meg, úgy az éves adókötelezettség egész évben fennáll, azaz a telek adókötelezettségének első félévben történő eladása nem szűnteti meg az adókötelezettséget. Mint már jeleztük az útmutatóban, a telekadónál a változás az adóév első napján fennálló állapot alapján következik be, így ettől az időponttól nyílik meg a bevallás teljesítésének kötelezettsége is, azaz az adóév első napját követő 15 napon belül kell a bevallási kötelezettségeknek eleget tenni az érintett adóalanyoknak. IV. Telek Az ingatlan-nyilvántartás adataira alapozva meg kell adni a telek címét és a helyrajzi számot. Fontos, hogy ezek az ingatlan-nyilvántartás szereplő adatokkal megegyezzenek.
4
Az üzleti célú ingatlan jelölését azért kell elvégeznie, mert törvényi szabályozás okán az EU csatlakozást követően megszűnt a települési önkormányzatok kedvezmény- és mentességnyújtási lehetősége a vállalkozók üzleti célt szolgáló telke után (Htv.7.§ e.) pont). Mindezek alapján annak megítélése, hogy mi tartozik az adókönnyítésben nem részesíthető telkek körébe egyrészt azon múlik, hogy ki az ingatlan tulajdonosa, másrészt azon, hogy azt milyen célra használják. Abban az esetben, ha valamely ingatlanon egy vállalkozás (gazdasági társaság) adóalanyisága áll fenn (a társaság az ingatlan tulajdonosa vagy vagyoni értékű jog jogosítottja), akkor az ingatlan kizárólag üzleti célúnak minősíthető. A fentieket figyelembe véve az ingatlan használatának módjáról nyilatkozni szükséges. V. Bevallás benyújtója
5 A tulajdonos (adózó) azonosításához szükséges adatait kell feltüntetni. Megállapodás alapján történő adózás során a felhatalmazott tulajdonos adataival készül. Fontos, hogy az adószám, illetve adóazonosító jel is beírásra kerüljön. Kizárólag olyan személy esetében nem kell az adóazonosító jel, akinek ilyen valamely okból nincs (pl.: külföldi vagy kor miatt). Későbbiekben az adóhatóság részükre adóazonosító jelet képez. A Htv. 52.§ 7. pontja szerint a telek tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telket az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. A bevallásbenyújtó minőségét a megfelelő helyen kell jelölni (tulajdonos, résztulajdonos, vagyoni értékű jog jogosultja), valamint a tulajdoni hányadot feltüntetni. Amennyiben több tulajdonosa is van az ingatlannak, úgy az V/A. pontban a tulajdonostársak adatait kérjük megadni. VI. Telek általános jellemzői Ebben a pontban a telekadó hatálya alá tartozó telekrész nagyságát kell meghatározni. Nem tartozik adókötelezettség alá az épülettel, mind az építménnyel (úttal, műtárggyal) lefedett telekrészt, azaz ezen telekrészek négyzetméterben számított, összesített alapterülete a telek teljes alapterületéből levonandó. A telek fajtáját és a telek elhelyezkedését nem itt, hanem a bevallás VII. pontjánál kell feltüntetni. V. Törvényi mentesség A Htv. - bizonyos szűk körben - személyes és tárgyi mentességeket is biztosít egyes adózóknak és egyes adótárgyaknak. A Htv. 3.§-a alapján (személyes mentes) adómentes a helyi adó, így a telekadó alól a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár. A mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A telekadóban a fenti mentesség a felsorolt adóalanyok számára csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A bevallást az adómentességet igénylő szervezeteknek is el kell készíteni, majd minden év január 15-ig nyilatkoznia szükséges a feltételek meglétéről (Htv. 3.§ (2). bek). A fenti szervek önállóan nyilatkoznak (nem a bevallás része) és ezzel egy évre minden telekre és épületre generális mentességet kaphatnak. A Htv. (tárgyi) mentességet is biztosít egyes telkek után (Htv. 19.§). Ennek igénybevételéhez az VII/1. pont kitöltése szükséges. Generálisan mentes a telekadó alól: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.
Mentességről adott nyilatkozat esetén a mentes épület területrészének nagyságát is fel kell tüntetni. Tekintettel arra, hogy adófizetési kötelezettség Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén csak és kizárólag akkor keletkezik, ha 2 beépítetlen az építési telek, így itt csak „0” m érték szerepelhet. V/2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati rendelete által biztosított kedvezményei Annak érdekében, hogy Ön jogosultság esetén igénybe tudja venni az adókedvezményeket a megfelelő rovatok kitöltése elengedhetetlen. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az adózók terheinek csökkentése érdekében adókedvezményi rendszert léptetett hatályba. 2/A. ponthoz A Étör. 9-10. §-a alapján a fizetendő éves adóból (alapadóból) a belvárosi beépítetlen telek után 25%-os, külvárosi beépítetlen telek után 50%-os kedvezményre jogosult az a tulajdonos, aki az ingatlant a vételt követő 5 éven belül lakóházzal beépíti, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A tulajdonos az építési szándékáról a bevallás e pontjában tesz nyilatkozatot. A kedvezményezett köteles a vételt (szerzést) követő 5 év elteltével az építés befejezését az adóhatóságnál használatbavételi engedély bemutatásával igazolni. Amennyiben az adózó több telekre is igénybe vett beépítési kedvezményt és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az adót az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az adót és a késedelmi pótlék összegét is. Ha az adózó a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a telekadóból csak azt az adórészt törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A telekadó fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetőség a telekadó kötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül az adózóra összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni. A vállalt beépítés elmaradása, vagy befejezésének hiánya miatt a jogosulatlanul igénybevett kedvezményt az eredetei esedékességtől számítottan késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Erről az adóhatóság – az adózó igazolásának hiányában – határozattal rendelkezik. A IV. pontban leírtak szerint megszűnt a települési önkormányzatok kedvezmény- és mentességnyújtási lehetősége a vállalkozók üzleti célt szolgáló telke utáni telekadó vonatkozásában. Ebből kifolyólag amennyiben a telek a vállalkozó üzleti céljára szolgál, úgy ezen ingatlan vonatkozásában semmilyen adókedvezmény vagy adómentesség nem biztosítható. 2/B. ponthoz: Az Étör. 11. § (3) bekezdése alapján 2010. évtől az a tulajdonos, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz (Htv. 52. § 18. pont) hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre, legfeljebb azonban három évre a számított adóból további 50%-os mértékű kedvezményben részesül 3. Telek fajtája A bevallásban elkülönítetten kell megjelölni a „Beépítetlen építési teleknek minősül”, illetve a „Beépítetlen építési teleknek nem minősülő földrészletet”. Az Étör. értelmező rendelkezéseiben határozza meg az építési telek fogalmát. Ennek alapján ilyennek minősül az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 7. pontjának megfelelő építési terület, ha az, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33.§-ában szabályozottak szerint épülettel - feltételekkel, vagy feltételek nélkül az adóév első napján beépíthető. Önkormányzati rendeletünk a „fajta szerint” megkülönböztetett telkek után eltérő adómértéket (Étör. 3. számú melléklete) határoz meg. Beépítetlen építési teleknek nem minősülő telek után nincs adófizetési kötelezettség.
6
4. Telek elhelyezkedése Kérem, itt külön szíveskedjék jelezni a telek Eger város közigazgatási területén belüli elhelyezkedését, hiszen ehhez eltérő mértékű feltételes adókedvezmények kapcsolódhatnak. Az Étör. 2.§ 1. pontjai szabályozzák a belváros, külváros fogalmát. Belvárosban helyezkedik el a telek, ha az általános rendezési terv szerint a Malom utca, Cifrakapu tér, Jankovics utca, Balassa utca, Knézich utca, Dayka utca, Szajcz utca, Servita utca, Karéj utca, Vécsey Sándor utca, Bástya utca, Mekcsey utca, Szarvas tér, Frank T. utca, Klapka utca, Sóház utca, Trinitárius utca, Eszterházy tér, Barkóczy utca, Csiky utca, Tündérpart, Vitkovics utca, által körbezárt terület, valamint a felsorolt utcák mindkét oldalán és a tereken elhelyezkedő építmények által elfoglalt területrészen található. Külvárosban van a telek, ha a belváros és a külterület között elhelyezkedő területrészen helyezkedik el. VII/B. Előző/következő tulajdonostársak adatai
7 Adókötelezettség keletkezésekor (azaz például a telek szerzésénél) az „előző” tulajdonos(ok) adatait, adókötelezettség megszűnéskor (például eladásnál) az „új” tulajdonos(ok) adatait kérjük feltüntetni. Külön „x” jellel jelölje az „Előző” vagy „Új” tulajdonos meghatározást. VIII. Aláírás Amennyiben nem elektronikusan nyújtja be a telekadó bevallást, úgy ügyeljen rá, hogy bevallása aláírás (vállalkozások esetében cégszerű) nélkül érvénytelen. Az adózó helyett könyvelője nem írhatja alá a bevallást csak akkor, ha erre képviselet keretében eljárhat. Kérjük, hogy a bevallási nyomtatvány másolatot, annak benyújtását illetve átvételét igazoló bizonylatait 5 évig megőrizni szíveskedjék. Felhívjuk a T Adózóink figyelmét arra, hogy a határidőn túl, hibásan benyújtott bevallás után mulasztási bírságot is megállapíthat az adóhatóság. Az Art. 172. §-a alapján a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) a bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti. Tájékoztatjuk T. Adózókat, hogy a város honlapjáról (ado.eger.hu) a tájékoztató mellett a hatályos törvények, rendeleteink, alkalmazott bevallási nyomtatványaink és egyéb tájékoztató anyagaink is letölthetőek. A honlapon (QR-kód segítségével is behívható!) tájékozódhat.
Ügyfélfogadási időpontok: Hétfő: 09.00-16.00 Kedd: 09.00-16.00, Szerda: 09.00-17.00, Csütörtök: 09.00-16.00 Levelezési cím: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adó Irodája, 3300 Eger, Dobó István tér 2. Telefonszám: +36 36/523-700 Eger MJV Polgármesteri Hivatal önkormányzati adóügyekkel kapcsolatosan elérhető honlapja: ado.eger.hu E-mail:
[email protected] Köszönjük szíves együttműködésüket. Eger, 2013. január 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
