Tisztább, megbízhatóbb, hatékonyabb. Új technológiák az energiaellátásban, az energiahatékonyságban

Tisztább, megbízhatóbb, hatékonyabb. Új technológiák az energiaellátásban, az energiahatékonyságban.

www.hjanos.uw.hu

Hortobágyi János [email protected]

Tartalomjegyzék Előszó ................................................................................................................................................................ 2 Decentralizált energiatermelő, energiagazdálkodási modell ............................................................................. 5 Megvalósítás indoklása ..................................................................................................................................... 6 Kis, közepes energiatermelő egységek működése ............................................................................................. 8 Összefoglaló ...................................................................................................................................................... 9

Előszó A világ elektromos energiájának körülbelül 90 %-át a hő közvetett átalakításával állítják elő, mely során rengeteg hő megy veszendőb e.

1 W h elektromos energia előállításához 3 W h -nyi hő bevitel szükséges , míg 2 W h -nak megfelelő energiamennyiség egyszerűen hő formájában elillan. Ha az elvesztegetett hő arányát csökkenteni lehetne, és/vagy, ha annak csak egy töredékét sikerülne költséghatékony módon elektromossággá alakítani, elképesztő hatása lenne az energiagazdálkodásra, hatalmas fűtőanyag mennyiséget takaríthatnánk meg és csökkenne a széndioxid kibocsátás is. Stb. .

Pedig ez az elképesztő hatás elérhető, megvalósítható! 1 W h elektromos energia előállítása 1,5 W h -nyi hő bevitelével is megoldható! (A g ép koc si k fog yas ztá sa is a fe lé r e c sök k enth e tő ! )

És nem is kell sok hozzá! Hogy hatalmas fűtőanyag mennyiséget takarítsunk meg! Hogy csökkenjen a széndioxid kibocsátás! Mivel ?! Hogyan ?! A Next Generation Motor (belsőégésű motor) alkalmazásával.

( továbbiakban: NG vagy G ) Az G motor főtengelyén több mint 67%-os hatásfok mérhető, a jelenlegi 35-45%-val szemben. (A „turbinás” erőművekkel is összehasonlítható, jobb.)

Az G motort a nagy hatásfok, gazdaságos gyártás is indokolttá, szükségessé teszi az „intelligens, okos elektromos hálózatokba” történő integrálást, mellyel manapság legjobb energiahatékonyságú „energiatermelő - energiagazdálkodási” modellt lehet megvalósítani.

-2-

A modell az elektromos áram szinte teljes felhasználási területén, helyén alkalmazható! Az áramfejlesztés és szállítása, valamint a hő-hasznosítás összhatásfoka 90% fölé emelhető, mellyel - az alkalmazási lehetőség nagyobb arányának figyelembevételével -, az energiagazdálkodás hatékonysága nagymértékben növelhető. „Elképesztő hatása lenne az energiagazdálkodásra, hatalmas fűtőanyag mennyiséget takaríthatnánk meg.” Az új motorral „hajtott” energiatermelő erőművek (10 kW – 10 MW) a teljesítmény szabályozás szempontjából kimondottan a jól szabályozható egységek közé sorolható. Egyéb előny még, hogy:  Gyorsan indítható,  az indítási vesztesége „kicsi”,  a minimális tartós terhelés részaránya kicsi,  a teljesítmény-változtatási sebessége nagy! Ha az alábbiakban bemutatásra kerülő modell fogadtatása Magyarországon nem lesz pozitív, akkor az a világban is be lesz mutatva. Valaki csak felismeri az előnyök jelentőségét, és támogatást is ad a kifejlesztésre, bevezetésre. Az igazság az, hogy a modell-t nem mi találtuk ki! (A világ „fejlettebb oldalán” már fejlesztgetik.) Egyes elemeit már nagyobb mennyiségben, a gyakorlatban is tesztelik. A modell tulajdonképpen a jelenlegi(ek) továbbgondolását, újabb lehetőségeket mutat be. A modell, a lényegesen jobb hatásfokú belsőégésű motor egyik legnagyobb alkalmazási lehetőségét mutatja be, mely a hatásfokon túl más alkalmazási területen is rettentően nagy energia megtakarítást biztosíthatna. Ez az árú- és személyszállításra területe.

Az ország jelenleg nagy elektromos energia importőr. Az ország néhány éven belül 500-800 km-es térségének nagy, és megbízható elektromos exportőre lehet. (CZ, PL, SK, BY, UA, MD, SLO, HR, BIH, SCG, AL, GR, MAC, TR, RO, BG, A, CH, D, I)

Az G motoros decentralizált energiatermelés, és az okos elektromos hálózat együtt tisztább, megbízhatóbb és hatékonyabb megoldást biztosít a jelenlegieknél. (A centralizált G energiatermelés is hatékonyabb a jelenleginél.) A megtérülési idő a modell különböző „területein” más és más. Mindegyik versenyképes. A legrosszabb sem éri el az 5 évet, a legjobb pedig jóval 1 éven belül van. A paksi atomerőmű bővítése minimum 30 éves megtérülést feltételez, úgy hogy az áram ára csak növekedhet. A számításokkal alátámasztott 67%-ot is meghaladó hatásfok világgazdasági szempontból teszi szükségessé majd az új generációs belsőégésű motorra való átállást, a széleskörű alkalmazást. A számítottak bizonyítása 3-4 hónap alatt elvégezhető (ideális esetben). A bizonyítás után mindenkinek egyértelmű lesz, hogy van alapja a megvalósításnak. A következő oldal képei az G gázmotor egyik lehetséges alkalmazási területét, a kapcsolt elektromos energiatermelő rendszerekben mutatja, az energiafolyamok kimutatásával, a veszteségek csökkenésével. 1. Az első kép: a hagyományos gázmotorost, jelenleg elterjedtet mutatja. (Ez a rendszer a „legjobbak" közé tartozik!) Ennek arányát az országban már nem nagyon lehet növelni. 2. A második kép: a jelenlegi rendszer továbbfejlesztését, az G gázmotorral való működtetését mutatja. A 7%-kal jobb energiahatékonyság 7%-nál lényegesen nagyobb bevétel növekedést eredményez. 3. A harmadik kép: a decentralizált rendszert mutatja, 18 %-kal jobb energiahatékonysággal. A megvalósításnak, az országon belüli elterjedésnek csak a hő hasznosítási lehetősége szab határt. (Ha az elektromos és hő kapacitásokat nagymértékben ki tudjuk használni, el tudjuk adni a felesleges áramot, akkor a beruházás nagyon hamar meg tud térülni. Pl. 500 kW-os motor esetén, már 1 éven belül. Megfelelően tervezve kis családi házban is alkalmazható a rendszer, azért mert a hasznosítandó hő aránya lényegesen kisebb. A decentralizált energiatermelő mintegy 50%-kal olcsóbban juthat az áramhoz. A felesleges áram sokkal kisebb veszteséggel, a közeli fogyasztókhoz eljuttatható. A számítások csak Magyarországra vonatkozóan készültek el.)

-3-

% %

Energiahatékonyság Energiahatékonyság Energiahatékonyság % 18 % a javulás,

és a decentralizált termelés és felhasználási helyen az

a jelenlegihez képest! Megtérülés 1-5 évnél kevesebb.

1 egységnyi elektromos energia előállításához

1,5 egységnyi energia elegendő! -4-

Nem is kell külön megmagyarázni a tartalmakat, még a nem szakember is láthatja, hogy az G gázmotoros rendszerek sokkal hatékonyabbak, és a „decentralizált” rendszer pedig kiemelkedően. Ilyen nagy hatásfokú, és igen nagy arányban használható, „gyorsan” megtérülő áramtermelő rendszer nincs még a világon. Az energiafelhasználás racionalizálásán, az igények mérséklésén túl fontos még a piac, a verseny és a valós árak érvényesülése is, melyen az G motor lényegesen sokat segítene. Versenyképességünket gúzsba köti a jelenleg is igen magas, és a jövőben is drasztikusan emelkedő energiaköltség. A „gúzsba kötést” lényegesen oldaná az G gázmotor. Sőt, az 50%-os áramár csökkenés a versenyképességet jelentős mértékben növelné. A gazdaságot „beindítaná”. A hazai fejlesztési források korlátozott volta és növekvő költségei hosszú idő óta - és várhatóan a jövőben is jellemezni fogja a gazdaságot, amin az G motor alapjaiban is sokat változtatna (180 fokos fordulatot lehetne venni). Az atomra és a megújulókra alapozó, esetleg exportra is lehetőséget kínáló áramtermelés kiépítése szemben áll az ország pénzügyi lehetőségeivel, a rendkívül szűkös és a versenytársakénál csak jóval drágábban megszerezhető fejlesztési lehetőségeinkkel. Miután a fejlesztési források többé-kevésbé adottak, így az G-t nélkülöző energiaszektorra fordított túlzott fejlesztési hangsúly a gazdaság egészétől von el fejlesztési forrásokat. Az energiaszektor egyes elemeinek G-vel való leváltása, bővítése, a versenytársaknál is jóval olcsóbb fejlesztési lehetőséggel biztosítható. A nagyobb arányú megújuló erőforrások sajnos tovább drágítják az eddig sem olcsó áramot. A fenntartható fejlődés követelménye az áram nemzetközi átlagánál is nagyobb arányú drágulása lesz jellemző az országban, amit a fogyasztók nagy többsége nem tud teljes mértékben elfogadni. Ezen, az G motor nagyon segíthetne, sőt úgy, hogy az áram árát, a megújulók nagyobb arányú alkalmazása mellett is, csökkentené. A következő évtizedekben a földgáz várhatóan kitüntetett szereppel fog rendelkezni, melynek hatékony felhasználásában az G gázmotor igencsak sokat segítene. Decentrali zált energi atermelő , energiagazdálkodási modell Az elektromos decentralizált „energiatermelő - energiagazdálkodási” modell elemei: a)

Az G belsőégésű motorral működtetett „kis és közepes” elektromos energiatermelő egység, és

b)

a „központi” irányító rendszer, intelligens hálózat (egy-egy adott szabályozási zóna rendszerirányítása).

Az előbbiekben használt kifejezések értelmezései, hatásai, magyarázatai: 

G belsőégésű motoron: Nagy, 67%-ot is meghaladó hatásfokú belsőégésű motort, (gáz, ill. egyéb üzemanyagút), un. kapcsolt energiatermelő, átalakító egységet, összességében több mint 90%-os hatásfokút kell érteni. (G motor ismertető anyag a http://hjanos.uw.hu/ismerteto_00.pdf linkről letölthető.) A motor egyik fontos jellemzője, hogy a maximálisnál kisebb teljesítménynél - adott, szélesnek mondható határon belül - a hatásfok nő.



Az G motor a „központi” irányító rendszeren keresztül is szabályozható teljesítményű. (A központi irányítás kikapcsolható, a szigetszerű üzemeltetés is biztosítható.)



Kis energiatermelő kapacitáson: A 10-100 kW-os elektromos teljesítményű egységeket lehet érteni. Közepes energiatermelő kapacitáson: 100 kW-nál nagyobb, maximum 10 MW-os elektromos teljesítményű egységeket lehet érteni.



Decentralizáción: A kis és közepes energiatermelő - központilag is vezérelt - berendezések által termelt energiák (elektromos és hő) felhasználási helyhez közeli, - helybeli - előállítását és felhasználását lehet érteni.

-5-



Központi irányító rendszeren: A kis és közepes erőműegységek, valamint egyéb energiatermelő egységek, pl.: napelemek, napkollektorok, szélturbinák, stb. kapacitásainak (kihasznált, ill. fel nem használt kapacitásainak) központi felügyelete, a szabad kapacitások és/vagy tervezhető időszakra felszabadítható kapacitások vezérlése, szabályozása és a szabad kapacitásokkal előállított energia átvétele, a „felszabadítható, elvehető” energia, valamint kötelezően átveendő energia átvétele értendő. (A szabad, felszabadítható kapacitásokról később lesz szó.) Az intelligens hálózatba kapcsolás is ebbe a fogalomkörbe értendő bele. (Az intelligens hálózatok tervezése, kiépítése és használata a fejlettebb országokban már folyamatban van.) A központi irányító rendszer egyéb funkciójába értendő a fogyasztási csúcsok és völgyek csökkentésének ösztönzése, az egységárak változtatásával, felárak, és engedmények rendszerével.



Energiatermelő - energiagazdálkodási modellen: - A decentralizált energiatermelő egységek (akár több ezer, százezer egység) „szabad”, - és/vagy a szabaddá tehető kapacitásainak „központi”, intelligens hálózaton keresztüli irányítását, - a szabad kapacitás felhasználásával, a központi irányítással megtermeltetett elektromos energia átvételét, - és helyben - decentralizáltan - helyi, közeli felhasználásának irányítását, - a „központi” irányítással irányított kisebb fogyasztási csúcsot, völgyet eredményező érdekeltségi rendszert, - stb., lehet, kell érteni.



Szabad kapacitáson: Az energiatermelő egység, belsőégésű motor maximális (100%-os) teljesítménye (igénybe vehető teljesítőképessége) és az éppen szolgáltatott, leadott teljesítmény közötti különbség értendő. (A belsőégésű motor un. maximális teljesítményének, a 100% feletti része is számításba vehető a gyártó által javasolt időintervallum és gyakoriság figyelembevételével.) Szabad kapacitáson a napelemekkel, szélerőművel megtermelt, de éppen helyben fel nem

használ energia is szabad kapacitásnak minősül. 

Szabaddá tehető kapacitásokon: Az energiatermelő egység által „kiszolgált”, ellátott, éppen működő olyan berendezések kapacitását értjük, melyek részben, vagy teljes egészében, hosszabb-rövidebb időre felfüggeszthetők, kikapcsolhatók, a teljesítményük csökkenthető. Melyek ezek a kapacitások?! Például: Villanybojler, mélyhűtő, hűtőszekrény, hőtároló kályha, légkondicionáló, hűtőházi hűtés, hőszivattyú, villanyfűtés, stb.. Például általánosan elfogadható, hogy a fűtésre használt kapacitás rövidebb-hosszabb időre szabaddá tehető, kikapcsolható. Ezt a helyileg „tervezhető ideig nélkülözhető” kapacitást, akár teljes egészében a „központi” rendszer elveheti, ill. megveheti. Ez egy nagyon jó lehetőség, ami egyrészt „simán” belefér minden épületüzemeltetési rendszerbe, másrészt meg „globálisan” az energiatermelő egységek jobb kihasználását, és az un. centralizált erőmű igények, beruházások csökkenését jelenti.

Megvalósítás indoklása 

Elsősorban energiagazdálkodási szempontból szükséges a megvalósítás. A hagyományos, jelenlegi elektromos áram gazdálkodási modellhez képest a hatásfok sokkal jobb. A modell hatásfoka eléri, meg is haladhatja a 90%-ot, és a legfontosabb, hogy nem csak az un. nagy „kapcsolt” energiatermelő technológiák alkalmazási területére terjeszthető ki. (A jelenlegi technikákat alkalmazó „kapcsolt” technológia viszonylag kis arányt képvisel az új modell alkalmazhatósági területéhez képest, arról nem is beszélve, hogy a hatásfok is kisebb.)

Ha az összes energiagazdálkodási szempontot, tényezőt kielemzünk, akkor a modell alkalmazási területén könnyen kimutatható a több mint 20%-os energia megtakarítás. (Az alkalmazási terület nagyságrendileg többszöröse a jelenlegi „kapcsolt” technológiáknál, ami már országos szinten nagyon nagy mennyiségű energia megtakarítást jelent. Mivel a „kapcsolt” rendszer kiépítése Magyarországon már szinte teljesen „kiépült", - és támogatott is volt -, és további megtakarítások is szükségesek, várható, javasolható, támogatandó az új modell megvalósítása is. Többek között azért, mert lényegesen nagyobb mennyiségű energia takarítható meg, mint az a „kapcsoltaknál” volt. A jelenlegi „kapcsolt” berendezések gázmotorjainak leváltása az új rendszerrel is javasolt lesz.)

-6-



A beruházások megtérülési ideje a kis energiaközpontoknál 5 éven belül, a közepeseknél pedig 1 év alatt várhatók. Ez az új, nagy hatásfokú belsőégésű motornak köszönhető. A hasznosítható energia majd ¾-e villamos energiaként hasznosítható, és csak ¼-ben kell a hőenergia hasznosítását megoldani, ami a problémás oldal szokott lenni. A hagyományoshoz képest csak feleannyi hőenergia hasznosítását kell megoldani, biztosítani. A ¾-ed arányban generált elektromos energia jól értékesíthető, a termelés és a felhasználása is nagyon jól irányítható. Üzleti terv(ek) nagyrészt kidolgozásra, felvázolásra került(ek). A várható profit extraprofit nagyságú, ami a befektetéseket tudja mozgósítani amellett, hogy támogatás is elvárható lesz.



A modell beruházási igénye is sajátos, (jobb). A fajlagos beruházási igény is kisebb a jelenlegi centralizálthoz, ill. a „kapcsolt”-hoz képes. A beruházási igény felmerülésének helye az extraprofit érdekeltség miatt „eltolódik” a végfelhasználók irányába. A végfelhasználónál, ill. a kis, a közepes energiatermelő berendezés üzemeltetőjénél, tulajdonosánál jelentkezik a beruházási érdekeltség. (Tulajdonképpen az elterjedés gyorsítására még állami támogatási pályázatokat is ki lehetne írni. …)



A modell az elektromos energia feleslegek, hiányok és veszteségek „optimálisabb összehangolását” teszi lehetővé. Csak a központi irányítással a veszteség több %-kal csökkenthető. (Ez a % a központi irányítás alá bevont szabad kapacitások nagyságától, arányától is függ.) (A modellben az energiatermelő kapacitások közelebb vannak az igényekhez, mellyel a hálózat vesztesége töredéke lesz a jelenleginek. A „központi” szabályozás a „gyorsabb, rugalmasabb” jelzőkkel jellemezhető. Az új konstrukciójú motor egyéb kiemelkedő jellemzője, az hogy a maximális teljesítménynél jelentkező 67%-ot is meghaladó hatásfok, kisebb teljesítménynél, leszabályozásnál, a konstrukciónak köszönhetően, - adott intervallumban -, tovább fog nőni.)



A modellből adódóan a központi fűtés gázkazánja, a gázvízmelegítő teljes mértékben, a „vizes” hőleadó rendszer nagy része is kiváltható, feleslegessé fog válni. Így az ingatlan egység „gépészeti” beruházási összköltsége is lényegesen csökkenthető. A kiváltott termékek piacról való folyamatos kiszorítását eredményezi a modell elterjedése. Ez a kiszorítás egyáltalában nem jelent rosszat, ha figyelembe veszszük, hogy az energia-felhasználás összhatásfoka lényegesen javul. (A hálózati veszteségek nagy része is eltűnik, az „anyag” ráfordítás is kevesebb, és a végfelhasználó üzemeltetési költségei is csökkennek, stb..) A fűtés nagyobb részének elektromossá válásával, az olcsóbb, jobb szabályozással a ház energiarendszerének beruházása is olcsóbbá válik. (A hőszivattyú, légkondicionáló, napkollektor, napelem, szélerőmű, stb. rendszerek is beintegrálhatók a modellbe!)



A végfelhasználói igények befolyásolása, a napon belüli, időszakonként változó díjszabás alkalmazása nagyban segíti a termelő kapacitások jobb kihasználását, a beruházások csökkentését.



A termelés és felhasználás decentralizált központi felügyelete felveti, az igazságosabb un. „rendszerhasználati díj” kilométer alapúvá válását is. (Miért kellene ugyanannyi rendszerhasználati díjat fizetni egységnyi energia szomszédba való átszállításáért, mint egy 60 km-re lévő felhasználóhoz való szállításért! Jelenleg sajnos ez az igazságtalan logika érhető tetten. Az érdekeltség nincs meg ennek megváltoztatására!?)



A modell tulajdonképpen nagyrészt az G motor alkalmazására alapszik. A motor szabályozása a legjobb jellemzőkkel rendelkezik, ami rengeteg előnnyel jár. Ha az G motor a legnagyobb felhasználási területen, az árú és személyszállításban kerül alkalmazásra, akkor az a modell megtakarítási lehetőségeit többszörösen is túlszárnyalja. Nem saját ötlet, de nagyon életképesnek minősíthető, - a nagy hatásfokú G motornak köszönhetően -, az, amikor is az éppen parkoló, álló szállítójármű motorját is felszabadítható energiatermelő kapacitásnak tekintjük. Ezzel a kapacitással is központilag irányítottan elektromos energiát állíthatunk elő, melyet a modellnek megfelelően használhatunk. Ehhez a sokkal jobb hatásfokú belsőégésű motor alkalmazása elengedhetetlen, és az, hogy a szállító járműveket gyártók a modellhez illeszthető egységekkel gyártsák a járműveket. Az, hogy ez a szállító jármű hól kapcsolódhat a központi rendszerre, az fontos kérdés. Ez jelenleg otthon, ill. a nagy parkolóházakban, garázsokban viszonylag könnyedén meg is oldható. (A rendszerhasználat például úgy is ösztönözhető, hogy a rendszerre való kapcsolódás esetén a parkolási díjat az energia átvevője fizeti, stb..) A szállító járművek viszonylag kis arányú ez irányú használata is rendkívülien nagy energia-

termelő kapacitást jelent, ami nem lebecsülendő befektetés csökkentési trendet jelenthet az energiatermelő szektor vonatkozásában. (Ez nagy ellenérdekeltséget jelent az energiatermelők, ill. az építők vonatkozásában, ami kezelendő feladat.)

-7-

A nagyobb és növekvő „központi” irányítással, az energiatermelés és felhasználás vezérlésével az energiatermelő beruházások is „optimálisabbá” vállnak, amellett, hogy az energiahasznosulás is jelentős mértékben javítható. Ennek mértéke stratégiai jelentőségű. A kontrollszámításokat Magyarországon egyetlenegy szakértői „csapat”, energetikai szempontból stratégiai „irányító”, vagy „gazda”, még pénzért sem volt hajlandó elvégezni, elvégeztetni, pedig nagyon használható eredmények keletkeznének.

Ez, - a nagy energia megtakarítás mellett -, azért lenne fontos, mert a modell nagyban segítené az elektromos energiaellátás biztonságát is. A centralizált „kis” darabszámú „nagy” elektromos erőmű rendszer kisebb biztonságot ad, mint a decentralizált, nagy darabszámú, (és nagyobb hatásfokú,) nagy tartalékkal rendelkező, alacsonyabb „beruházás igényű” „kis és közepes” erőműves új modell. Ezt a modellt ilyen szempontból is ajánlott lenne „támogatni”. A modell „szinte” minden szempontból elfogadható, és támogatható. Az új modell egy nagyon hatékony „világ” modell lehet(ne). (Csak meg kellene, ki kellene vizsgálni!) A modell elfogadtatása után, az energiatermelő egységek gyártásának beindulásával - a jó extraprofit érdekeltség folytán - a bevezetés egyszerű lesz. A végfelhasználói igények rendkívüli keresletet fognak indukálni. A modell bevezetése az egyetemes szolgáltatók, nagy energiatermelők vonatkozásában idővel nagyfokú piacvesztést, eredmény csökkenést, ellenérdekeltséget fog generálni. Ennek kezelésére - a tiszta piaci verseny biztosítása mellett - szükségessé válhat a „magas szintű felügyelet” is. Az áramellátók, szolgáltatók vonatkozásában a tisztességes verseny felvállalása nem valószínű, mert jelenleg szinte monopolhelyzetben vannak, ami rengeteg „előnyt” biztosít nekik. A modell megvalósításába az egyetemes szolgáltatók esetleges bevonása az „átfutási”, bevezetési időt csökkentené, ami stratégiai kérdés lehet. Kis, közepes energiatermelő egységek működése A kis erőműves, vagy „családi házasnak” is nevezhető vagy „saját termelésű” modell működése a következőképpen fog realizálódni: 

Egy korszerű, jó hőszigetelésű, átlagos családi háznak kb. 12 kW-os gázmotoros elektromos erőműegység elegendő, mely a kiskereskedelmi forgalomban is beszerezhető lesz. Ez a kis, „mini, mikró” egység sokkal olcsóbban tudja biztosítani a „családi” ház elektromos igényét, mint az egyetemes szolgáltató (méghozzá úgy, hogy a gázenergia felhasználás összességében kevesebb lesz, és a megtérülési idő is 5 év alatt tartható).



A berendezés szabad, szabaddá tehető energiatermelő kapacitásával megtermelhető áramfelesleg „jó” haszonnal el is adható. (A központi irányításra kapcsolás lehetőségével ösztönözhető a tulajdonos, mellyel a megtérülési idő is tovább csökkenthető . A központi irányítás tudja csak biztosítani a „családi ház” energia igényein felül megmaradt kapacitások, valamint a szabaddá tehető kapacitások felszabadítását és felhasználását, vezérlését, átvételét. Ez a feladat tipikusan egyetemes szolgáltatói feladat.)



A mini erőműegység nagyon alacsony teljesítményigény esetén - amikor is az üzemeltetés már nem lenne gazdaságos -, a leállítása, leállása esetén, az egyetemes szolgáltató tudja biztosítani a „szünetmentes” energiát. Az (újra)indítási veszteség nem jelentős, gyorsan indítható az egység.



A 12 kW-os maximális elektromos teljesítmény mellett keletkező 4 kW hőenergia a használati meleg vízre, fűtésre, légkondicionálásra használható, és így általában nem fog elveszni, jól hasznosulhat. A megtermelt elektromos energia a háztartás igényeinek kielégítésére, télen fűtésre fordítható, valamint az „éppen” felesleges kapacitás eladható.



A családi háznál tárolt, maximálisan tárolható hőmennyiség is jól nyomon követhető a központi rendszerrel. A napkollektorral termelt hőenergia is tervezhető módon előre figyelembe, számításba vehető. A központi irányítás feladata az is, hogy a maximális hőtároló kapacitás lefoglalása után már lehetőleg ne termeltessen „nem saját” szükségletek kielégítésére elektromos energiát. (Ebben az esetben már nem lehet felhasználni a veszteségként jelentkező hőt.) Ezt a körülményektől függően nem mindig lehet megvalósítani, ill.

-8-

nem célszerű ragaszkodni ennek megvalósításához. Bizonyos értelemben pozitívként is beállítható a helyzet, mint lehetőség, mert ez nagyon jó megoldást ad a központi rendszerben jelentkező energiahiány kiegyenlítésére, attól függetlenül, hogy itt, most a hőenergia veszendőbe fog menni. (Természetesen emelt áron kell átvenni ilyenkor az áramot, ill. adott időszakokban magasabban kell meghatározni a fogyasztók felé az áram árát, mellyel befolyásolható a fogyasztói magatartás, a csúcsokat is csökkenteni lehet.) 

A saját termelésű megújuló energiák (napelem, szél, stb.) kötelező átvétele is irányítható. Jó irányítással a kötelező átvétel aránya csökkenthető a saját felhasználás arányának növelésével.

A közepes erőművek esetén a megvalósítás hasonló, csak az arányokban, tulajdonviszonyokban fog eltérni. A közepes erőművek működési helyszínein, - ahol az igény a több száz kW-ot , ill. a több MW-ot is eléri -, több energiatermelő egység is telepítve lesz úgy, hogy a folyamatos energiatermelés motorleállás esetében is biztosítható legyen. Ezek a közepes erőműigényű helyek a következők, pl.: 

A folyamatos, ill. a több műszakos elektromos és hőenergiát is igénylő technológiákkal rendelkező vállalkozások,



az un. plázák, bevásárlóközpontok, irodaházak, ingatlanüzemeltetők, lakótömbök, lakóparkok, társasházak, távfűtők, távfűtésről leváló „tömbök”, főleg azok, akik jó arányban tudják hasznosítani a keletkező hőenergiát, stb..

Ezek a „közepes” erőműigényű helyek vagy megveszik az energiatermelő berendezéseket, vagy a gyártóüzemeltető által „kihelyezett”, telepített erőművekkel megtermelt - az egyetemes szolgáltatónál lényegesen olcsóbb energiákat veszik meg. (Elektromos áram esetében alapból nem kell megfizetni a rendszerhasználati díjat, és az stb.-éket, ami elképesztően nagyarányú Magyarországon.)

Összef oglaló Az új „energiatermelő - energiagazdálkodási” modellből először a közepes erőmű igényű kapacitások kielégítése a célszerű. Ha lehet, akkor a modellre alapított, létrehozott vállalkozásból, saját erőforrásból. Üzleti terv nagyrészt kidolgozásra került. A piac nagysága a „közepes” energiatermelő egységek vonatkozásában - világméretekben gondolkodva, mivel a világpiacon hasonló eredményeket mutató termék nincs -, az évi több ezer darabos, több-száz, több-ezer megawatt nagyságú kapacitást is meghaladja. A „kis” energiatermelő egységek vonatkozásában az évi több százezres, sőt a milliós nagyságrendű igényt is meghaladja. A „központi irányítás” megvalósítása közüzemi, egyetemes szolgáltatói feladat, mely államilag, törvényileg meghatározandó. A modell alapja az új konstrukciós belsőégésű motor alkalmazása. A piac nagyon igényli az olcsóbb terméket, szállítást, a kisebb károsanyag kibocsátást, stb.. Az új konstrukció a legnagyobb, a legjobb eredményeket a szállító járművek területén tudja biztosítani. A bizonyításhoz eddig támogatást nem sikerült megnyerni, pedig nagyon fontos lenne. A számítottak bizonyítása 3-4 hónap alatt elvégezhető (ideális esetben). A bizonyítás után mindenkinek egyértelmű lesz, hogy van alapja a megvalósításnak. A decentralizált energiatermelés, és az okos elektromos hálózat együtt tisztább, megbízhatóbb és hatékonyabb megoldást biztosít a jelenlegieknél. Szakértői véleményt, lehetőséget a bemutatásra, a megmérettetésre, befektetőt, üzleti partnet, támogatót keresünk a modellnek, modellhez.

-9-

Az igaz, hogy Önnek, Önöknek a fentiek, 

egyrészt még csak elméleti feltételezések,



másrészt feltételezésekre alapozott számítások,

de, a várható eredmények azt mutathatják, hogy ezek, azok „bizonyítása” megéri a támogatást, a befektetés kockázatát. Döntsön, vagy adja tovább! Valakit érdekelhet?! Magyarország, 2012. január 1.

Hortobágyi János Elérhetőség:

Hortobágyi János [email protected] www.hjanos.uw.hu

- 10 -