Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény egész évben várja a természetben kikapcsolódni vágyókat

Borito kül.

Világörökségünk a Tisza-tó

Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény egész évben várja a természetben kikapcsolódni vágyókat

Ízelítő túraajánlatainkból: Madárrezervátum túra: 75 perces vagy 2 órás körutazás a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő Tisza-tavi madárrezervátumban, a lagúnák világában. Hódító hódok és jégmadarak nyomában: Kb. 3,5 órás estébe nyúló „erdei csónakázás” a hódvárhoz, és a hódrágta nagy fákhoz. Közben megvárjuk, amíg előjönnek a rágcsálók, és 2-3 méterről figyelhetjük őket természetes környezetükben: játszadoznak, vacsoráznak. Óhalászi emlékek, az elárasztott falu: 4 órás hajókirándulás a gyönyörű óhalászi Holt-Tiszára és a szigetre. Megcsodálhatjuk Európa legnagyobb fehér tündérrózsa-mezőjét, és elsétálunk a régi romokhoz is. Közben kilátótorony, rengeteg madár és a lagúnák színesítik a programot. Nagy ornitológiai túra: 4 órás körút a védett Északi területen. Itt tekinthetjük meg a gémtelepet és a kormorántelepet, a fokozottan védett természeti értékeket. Ez a túra csak június 15. után igényelhető.

Napfelkelte-túra: Egyedülálló hangulatú 3,5 órás hajnali túra a vízben álló gémeskúthoz, gémtelep és kormorántelep megközelítése elektromos motorral, vízitökmezők a Nyárád éren, Vadlúdtorony, jégmadarak, néha repülő halak. Indulás: napkelte előtt fél órával! Menetrend szerinti kishajójárat a madárrezervátumba: Indul 10.00-kor és 16.00-kor július és augusztus hónapban mindennap, ápr.–jún. és szept.-okt. hónapokban szombat és vasárnap. Túra hossza: 2 órás körút. Jegyár: 1500 Ft/fő Minimum 6 fő jelentkezése esetén indul! Egynapos kenutúra a védett holtágak birodalmába: 4 vagy 7 órás vezetett kirándulás a csónakkal megközelíthetetlen vadvizeken keresztül. Néha a kenukat át kell húzni a következő tóhoz, úgyhogy rendkívüli kalandban részesülhet a túrázó. Közben sok-sok madár, érintetlen tündérfátyol-mezők, kilátó, erdei evezés! Kis Tisza-tavi madarász: Minden túrához igényelhető madárfelismerő játék gyerekeknek. A leggyakoribb madárfajtákat tartalmazó kis füzet segítségével minél több madarat kell felismerni. A madaras ajándékcsomag mellé a végén minden résztvevő még oklevelet is kap!

3388 Poroszló, Csapó-köz

Tel.: +36 30/95353-28, +36 30/326-7979, +36 30/958-4405 • e-mail: [email protected], [email protected] web: www.tiszato-program.hu

Horgászcentrum

Kikötõ és Szabadidõpark

A tiszaörvényi Szabics kikötő tanösvénye az általunk ismert legnagyobb kérészfaj (a tiszavirág) életszakaszait mutatja be egy 2 km hosszú kitáblázott sétaúton. Az ártéri erdő nyugalmával és különleges hangulatával varázsolja el a vendégeket. A Tisza-tó élővilágát mutatja be egy különleges vízimalom-kerék segítségével. Régi ártéri települések mesterségeit eleveníti meg és testközelből mutatja be a gyékényfonás, vesszőfonás, teknővájás munkafázisait és a régi halászeszközöket. Az ártéri gazdálkodást felelevenítve őshonos gyümölcsössel is találkozhatnak a vendégek. A hajdani kubikosélet is megele-

venedik a tanösvényen az árvízvédelmi és folyamszabályozáskori eszköztárral. Két madármegfigyelő torony mellett egy fotózásra alkalmas madárles is biztosítja a madarászat élményeit. A sétaút belső taván pedig halászladikokkal fedezhetik fel a vadregényes vízivilágot a kalandozásra vágyók. További információk: Telefon: (06) 30/954-86-20, (06) 70/363-71-09 E-mail: [email protected]

Túraajánlataink és fotók a sétaútról: www.szabicskikoto.hu

Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény út a vízi világba Poroszlón

A Tisza-tó egyik legszebb holtága, a tiszafüredi Holt-Tisza partján április 15től november 15-ig 0-24 óráig várja kedves vendégeit a Horgászcentrum. A

a Tisza-tavi Madárrezervátum

házigazda, Szövetes Sándor, aki már 40 évnél is régebben él a szőke folyó eme gyönyörű szakaszán. Legyen akár vízi túrák szerelmese vagy kalandvágyó horgász, itt vadregényes környezetben hódolhat szenvedélyének. Tavasztól őszig képzett túravezetők kíséretében ismerheti meg a Tisza-tó egyedülálló állat- és növényvilágát. Szolgáltatásaink: • Motorcsónakos, idegenvezetős vízi túrák szervezése • Csónak, motorcsónak kölcsönzés, • Csónakos, motorcsónakos horgásztúrák szervezése • Horgászversenyek lebonyolítása • Horgászengedély, heti- és napijegy árusítása, etetőanyagok, csalik széles választéka

Információ: Szövetes Sándor, 5350 Tiszafüred, Kasfonó út 12. Telefon: +36/30/9659-824 E-mail: [email protected] • www.horgaszcentrum.hu

cyan magenta yellow balck

Vilagoroksegunk

• Menetrend szerinti hajójárat Poroszlón a szabadvízi strand melletti kikötőhelyről. • 1500 m hosszú palló-út rendszer, melyen a víz fölött végigsétálva madárvárták, pihenősziget, megfigyelőtorony, valamint a látottakhoz információt biztosító túravezetők és táblarendszer teszik teljessé az 1,5 – 2 órás programot és az élményt. Látogatható: április 11-október 31. Hajójárat közlekedik: IV. 11–VI. 15. és IX. 1.–X. 31. – szombat, vasárnap és ünnepnap, VI. 16. és VIII. 31. között pedig mindennap, 10-18.30 óra között. A hajójáratok minden egész órakor indulnak Poroszlóról, és minden óra 30 perckor vissza a Vízi Sétányról.

További szolgáltatásaink: • Távcsőkölcsönzés • Hajó- és csónakkirándulások képzett túravezetőkkel, naplemente túrák • Osztálykirándulási programok • Babakocsival és kerekesszékkel is látogatható • GPS kölcsönzés, kincskereső játékok • Csapatépítő tréningek Csoportok részére a látogatási időszakban a bemutatás bármikor biztosítható.

Telefon: 30/466-3300 • Fax: 52/378-054 • Internet: www.vizisetany.hu • E-mail: [email protected]

www.tiszatoinfo.hu

Világörökségünk a Tisza-tó

Borito bel.

Tourinform Abádszalók 5241 Abádszalók, Deák F. u. 1/17. Tel./fax: (+36) 59/357-376, Tel.: (+36) 59/535-357 E-mail: [email protected] Web: www.abadszalok.hu

Tourinform pont /szezonban/ 5241 Abádszalók, Strand u. 2. Tel.: (+36) 59/535-346, Fax: (+36) 59/535-345

Tourinform Berekfürd /szezonális/ 5309 Berekfürd, Fürd u. 2. Tel.: (+36) 59/519-059, Fax: (+36) 59/519-007 E-mail: [email protected] Web: www.berekfurdo.hu

Tourinform Karcag /szezonális/ 5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 5-7. Tel./fax: (+36) 59/503-225 E-mail: [email protected] Web: www.karcag.hu

Tourinform Kisköre 3384 Kisköre, Kossuth u. 8. Tel./fax: (+36) 36/358-023 E-mail: [email protected] Web: www.kiskore.hu

Tourinform Nagykör /szezonális/ 5065 Nagykör, Május 1. u. 1. Tel.: (+36) 56/494-822 E-mail: [email protected] Web: www.nagykoru.hu

Tourinform Polgár 4090 Polgár, Hsök útja 10. Tel.: (+36) 52/573-063 Fax: (+36) 52/237-498 E-mail: [email protected] Web: www.polgarvaros.hu

Tourinform Poroszló 3388 Poroszló, F u. 5.

Szabadvízi strand

Kastélyszálló

Arborétum

Nemzeti Park

Gyógy- és termálfürdő

Megtekintésre ajánlott templom

Repülőtér

Természetvédelmi Terület, Tájvédelmi Körzet határa

Horgászat

Tájház

Kishajó kikötő

Jet-ski

Lovaglás

Személyhajó kikötő

Vitorlás- és jachtkikötő

Nyári műjégpálya

Csónaktúrák a Madárrezervátumba

Kerékpárkölcsönző

Múzeum

Cseresznye

Duzzasztómű

Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény; Tiszavirág Ártéri Sétaút

Miskolc 75 km

Győr Szombathely

Debrecen

Füzesabony

266 km

35 km

BUDAPEST

364 km

Tiszafüred

Zalaegerszeg 360 km

Szeged Pécs

A régió határa Turisztikai információ

Tel.: 36/553-095, Fax: 36/453-041 E-mail: [email protected] Web: www.poroszlo.hu

Tourinform Tiszacsege 4066 Tiszacsege, Fürd u. 26. Tel/fax: (+36) 52/588-051 E-mail: [email protected] Web: www.tiszacsege.hu

Tourinform Tiszafüred 5350 Tiszafüred, Fürd u. 21. Tel./fax: (+36) 59/511-123 E-mail: [email protected] Web: www.tiszafured.hu

Kiadja: Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság  5350 Tiszafüred Kossuth tér 1. III.em. Tel./fax: +36 59 351 753, e-mail: [email protected], web: www.tiszatoinfo.hu Design: Lézerpont Stúdió Miskolc  Nyomda: Komáromi Nyomda Kft Komárom (2009. február) Fotók: Gál Lajos, Szabó Lajos, Bodnár Mihály, ifj. Oláh János, Csicsman Sándor

cyan magenta yellow balck

Tourinform Tiszaújváros 3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 27. Tel.: (+36) 49/540-238 Fax: (+36) 49/540-122

www.tiszatoinfo.hu

E-mail: [email protected] Web: www.tiszaujvaros.hu

tisza-t

Vilgrksgnk a Tisza-tavi Madrrezervtum

Tegyen képzeletbeli utazást egy különleges vízivilágban, az Alföld síkságán, a hömpölygő folyó és a Tisza-tó találkozásánál!… Burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblözetek…madarak ezrei köröznek a levegőben és bújnak nádasokban… körülöttünk csend és harmónia. A természet csodája: Tisza-tó. Magyarország tenyérnyi területén bejárhatja Európa különleges Világörökség helyszínét, a Tisza-tavi Madárrezervátumot. Ha kiadványunk felkeltette érdeklődését, látogassa meg régiónkat, s egy romantikus csónaktúra alkalmával személyesen is győződjön meg a Tisza-tó varázsáról.

1

tisza-t

Fz-nyár ligeterd (Salicetum albae-fragilis)

VILÁGÖRÖKSÉGÜNK, A TISZA-TÓ


Gyalogakác (Amorpha fruticosa)

A világörökség címhez vezető út

A Tisza partját, hullámtéri, magasparti rétegeket, holtágakat szegélyez erdtársulás. Mivel évente többször is tartós víz boríthatja ezt a társulást, talajára a nitrogénben gazdag öntéstalaj a jellemz. A puhafaligetes társulásokban (a fz-nyár ligeterd másik elnevezése) sok fákra felkúszó növényt találunk, mint a vadszl (Vitis silvestris) és a süntök (Echinocystis lobata). Az aljnövényzet helyenként sr, fként hamvas szeder (Rubus caesius) és gyalogakác (Amorpha fruticosa) alkotja. Ez a puhafaliget ad otthont a Tisza-tó vegyes gémtelepének, de egyéb ritka, fokozottan védett fajok is költenek benne, mint a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a fekete gólya (Ciconia nigra).

Tölgy-kris-szil ligeterd (Fraxino pannonicae-Ulmetum)

A Tisza és nagyobb folyóink mentén egykor elterjedt zárótársulás. Napjainkban inkább a folyók mentett oldalán találhatók pusztuló foltjaik. A Tisza-tó mentén szerencsére a mai napig fennmaradtak kisebb, érintetlen szigetei. Ezen keményfaliget jellemzje az ersen záródott koronaszint, melyet fként kocsányos tölgy (Quercus robur) és magyar kris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) alkot. Mind a cserje-, mind a gyepszintje fejlett. Tavaszi és nyári növényfajai részben középhegységi lomberdeinkkel közösek.

Az UNESCO világörökség mozgalmának célja, hogy a jövő számára megkönnyítse és elősegítse a múlt értékeinek megőrzését, mivel különösen a mai, gyorsan fejlődő világunkban ezeket számos veszély, környezeti katasztrófa, rombolás és megsemmisülés fenyegeti. A világörökség helyszínné nyilvánítás fokozott figyelmet irányít az adott építészeti emlékre vagy tájra és annak megőrzésére. A világörökség egyezményt elfogadó országok kiemelten foglalkoznak értékeikkel, többet fordítanak értékmegóvásra, fenntartásra, kutatásra és felújításra.

Hosszadalmas folyamat vezet egy műemlék vagy egy táj „Világörökség” címének elnyeréséhez. A várományosi listára való felkerülés feltétele egy részletes dokumentáció készítése a helyszínről. A dokumentáció egyik része szakmai anyag, másik része tartalmazza a kezelési tervet, mely deklarálja az örökség megóvására vonatkozó szervezeti struktúrát, törvényi hátteret, személyi, költségvetési és fejlesztési feltételek meglétét. A dokumentációt szakmai testület tanulmányozza. Majd az adott helyszínen 4 napos misszióra rendelnek ki egy pár fős csapatot, és ajánlást fogalmaznak meg az UNESCO Világörökség Bizottságának részére. A végső döntés legkevesebb másfél év alatt születhet meg a benyújtástól követően.

Ezt az észak-amerikai eredet cserjét a múlt században telepítették be hazánkba, rendkívül jó mézel képessége miatt. A vizes, de nem túl szikes területeken, ártereken hamar meghonosodott és agresszíven terjedni kezdett. Gyors növeked- és szaporodóképessége következtében képes elnyomni a mocsárrétek, ártéri kaszálók eredeti növényzetét, st a fiatal facsemetéket is. Azon helyeken, ahol több éven keresztül homogén állományt alkot, az eredeti növényzet szinte nyom nélkül eltnik. Annak ellenére, hogy teljes egészében kiirtani nem lehet, hiszen az árvíz által szállított magvak minden évben felülfertzik a területet, rendszeres kezeléssel kordában lehet tartani állományát. A hagyományos ártéri gazdálkodás (szarvasmarha legeltetése és kaszálás) képes fenntartani a fajgazdag ártéri mocsárréteket és kaszálókat.

A Hortobágyi Nemzeti Park a „Világörökség” megtisztelő címet kultúrtáj kategóriában 1999-ben nyerte el a teljes területére, köztük a Tisza-tóra.

„Nagytestvérek” – avagy e cím legismertebb viselői A nagyvilágban:

Hazánkban:

Az érdeklődők immár 145 ország 878 érdekessége és látványossága közül válogathatnak. Minden nemzetnek vannak sajátos helyi értékei, melyek egyetemes jellegűek, így méltók a nemzetközi megbecsülésre és figyelemre. Ilyen például a kínai nagy fal, az egyiptomi piramisok, a versailles-i palota, a pisai ferde torony, a moszkvai Kreml és Vörös tér, a Westminster apátság, számtalan városközpont: Prága, Bécs … és még sorolhatnánk.

A világörökségi cím elnyerése presztízskérdés is. Magyarország nyolc helyszínnel büszkélkedhet: budapesti Duna-part és a budai várnegyed, Hollókő, aggteleki karszt barlang, a pannonhalmi bencés apátság, a pécsi sírkamrák, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Fertő-Neudsiedler See kultúrtáj és a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj.

Sulyom (Trapa natans)

Nyugat-Európában ritka faj, amely ezért a veszélyeztetett fajokat tartalmazó ún. Vörös Könyvben is szerepel. Tlünk nyugatra olyannyira ritka, hogy az európai vadon él növények, állatok és természetes élhelyeik védelmével foglalkozó Berni Nemzetközi Egyezmény I. függelékében szerepel, mely alapján a faj szedése, gyjtése, vagy gyökerestl történ kiásása tilos. Hazánk 1990-ben csatlakozott az egyezményhez. Ennek ellenére nálunk a sulyom gyakori a holtágakban, halastavakban és tározókban. Az árvízszabályozás eltt, a hajdani mocsarakban valószínleg még gyakoribb lehetett, mert az emberek a burgonyához hasonlóan a sok keményítt tartalmazó termését rendszeresen gyjtötték és fogyasztották. Napjainkban a Tisza-tó sekélyebb medencéiben oly mértékben elterjedt, hogy veszélyezteti egyéb, természetes társulások fennmaradását, akadályozza a vízi közlekedést. Védett.

2-3

tisza-t

Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)

Utazás a múltban A Tisza szabályozása előtt a folyó völgye, a mellékfolyók árterülete, az ezekhez kapcsolódó láp, mocsár és rétvilág összefüggő vízi élőhely-rendszert alkotott az Alföldön. Ennek a területnek nyugati peremén helyezkedik el a Kiskörei-tározó, mai nevén a Tisza-tó. A tájat gazdagon behálózó Tisza-ágak, a folyó sorozatos mederváltásai miatt ugyan elszakadtak a Tiszától, de nagyobb áradások idején mint mellékágak funkcionáltak.

Az alföldi mocsarak, holtágak, természetközeli vizes élhelyek társulásalkotó, védett faja. Gyönyör virága, mely a Tisza-tó területén egész nyáron látható, trópusi lótuszokra emlékeztet. Elssorban a csendesebb öblökben, gyékényesek szélében találkozhatunk vele. Mivel a rögzült hínár alkotótagja, nem kedveli a mélyebb fekvés, nyíltvizes területeket, mivel egy ersebb hullámverés kiszakíthatja a gyökerét. Gyakran a vízitökkel (Nuphar luteum) alkot társulást, melytl levele alapján az avatatlan embernek nem könny elkülöníteni Védett.

A természetes ősi kép, egy vízfolyásokkal gazdagon átszőtt, mocsarakban, lápokban, kiterjedt ártéri rétekben bővelkedő táj lehetett. A magasabb fekvésű hátakat löszpuszták, a víztől csak ritkábban járt felszíneket tölgyszil-kőris keményfaligetek, a folyók partját fűz-nyár ligeterdők boríthatták. Az ármentesítéssel, a mocsarak, lápok lecsapolásával közel egymillió hektár vizes terület alakult át. Ez a jelenlegi viszonyok között két megye teljes területének felel meg.

Túraútvonalak


Mocsári nszirom (Iris pseudacorus)

Ez a színpompás növény nem tartozik a védett fajaink közé, mivel egész Magyarországon a mocsarakban, mocsárréteken, csatornapartokon és egyéb vizes élhelyeken is elterjedt. Ennek ellenére, a védett területeken ezt a fajt sem szabad károsítani, st, jobban tesszük, ha a nem védett területen sem károsítjuk az élvilágot. A mocsári nszirom sárgálló mezivel elssorban májusban és júniusban találkozhatunk a Tisza-tó öbleiben, mocsárrétjein. Elvirágzása után sásszer leveleivel nem feltn jelenség az ártérben.

Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)

Tündérfátyol (Nymphoides peltata)

Szintén a rögzült hínár tagja, de önálló társulást alkot. Védett növény. Az utóbbi években jelentsen terjeszkedik a szélvédett öblökben, megjelenik a nem védett területeken is. Fontos szerepet tölt be a Tisza-tó életében. Egyrészt, mint a hínártársulások tagja, jelents szerepe van a szennyez anyagok kivonásában, a víz oxigénszintjének növelésében. Ezek mellett széles levelei fészkelhelyet nyújtanak a fokozottan védett fattyúszerk (Chlidonias hybridus) számára. Védett.

Közepesen magas, oldalról lapított test hal, hát- és hasvonala hasonlóan ívelt. Szája kicsi, föls állású. Szemgyrje sárgásfehér vagy narancsos, benne olykor piciny, vérpiros pettyek láthatóak. A nagyobb példányok úszói  fként a farok és az anális úszó  élénkpirosak. Jól fejlett példányai 20-25, kivételesen 30 cm hosszúságot érnek el. Elssorban állóvízi hal, legnépesebb állományai a sekély tavakban és víztározókban, az elöregedett holtágakban és a mocsarakban alakulnak ki.

4-5

tisza-t

Dévérkeszeg (Abramis brama)

Az ember, ki saját igényéhez formálta a tájat


Kárász (Carassius carassius)

Az 1960-as évek közepén merült fel az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként a Kisköreiduzzasztómű és a hozzá kapcsolódó gátak, műtárgyak, főcsatornák megépítésének terve. Az elgondolásokat tettek követték, s megkezdődött a tározótó kialakítása, melyet megálmodói egy második Balatonként festettek le.

Oldalról ersen lapított, magas test hal. Hátvonalának íve nem egyenletes, félúton a fej és a hátúszó között kissé megtörik. Feje kicsi, orra rövid és tompán lekerekített. Szeme közepes nagyságú, szája kicsi és félig alsó állású. Páros úszói rendszerint szürkék. Legnagyobb keszegfajunk fél méternél nagyobb testhosszt is elérhet. A nagyobb folyók lassú, alföldi szakaszának jellemz hala. Tavakban is hasonlóan népes állományai élnek.

Az építkezésnek és a tó feltöltésének három tervezett üteme volt, amiből kettő valósult meg – a természetes élővilág nagy szerencséjére. 1973-ban a meder vízszintjének emelése, majd 1978-ban a tározótér mintegy másfél méteres elárasztása történt. A III. ütem a tó további 1,5-2 m-es vízszintemelését jelentette volna, mellyel eltűntek volna a szigetek, amelyek ma ilyen egyedi arcot adnak a tónak, és otthont a természeti értékeknek. A Kiskörei-víztározó rendeltetését hamarosan átértékelték, s megszülethetett a „Tisza-tó”. Az új koncepció szerint a vízkészlet biztosítása mellett előnyt élvez a területen a természetvédelem és az idegenforgalom.

Igen magas hátú, oldalról ersen lapított hal. Homloka meredeken emelkedik, orra tompa, szája kicsi és csúcsba nyíló. Alapszíne aranysárga. Közepes méret faj, hossza 15-25 cm, ritkán 30 centi fölött. A növényekben gazdag sekély állóvizek jellemz hala. Nagyobb állományai az öreg holtágakban, a mocsarakban alakulnak ki. Elviseli az oxigénszegény viszonyokat, télen pedig  iszapba fúródva  a víz teljes átfagyását is.

Kiskörei Vízerőmű Bemutató Terme 3D-s Tisza-tavi terepasztal, mely madártávlatból bemutatja a Tisza-tavi vadvízországot. Hogyan folyik a tó vize? Miért hasonlít egy megdöntött kádra a Tisza-tó? Hogyan biztosítható a friss minőségű víz a Tisza-tóban? Számtalan kérdésre ad választ a bemutatóterem, ahol egy működő erőmű makett is színesíti a programot. Csütörtökönként, illetve előzetes egyeztetés alapján lehetőség van szervezett, csoportos üzemlátogatásra, ahol szakképzett kísérő ismerteti meg a látogatókat a környezetbarát erőmű működésével.

Compó (Tinca tinca)

Teste zömök, mérsékelten magas, oldalról enyhén lapított. Feje aránylag nagy, orra hosszú, szeme kicsi. Csúcsba nyíló száját húsos ajkak keretezik, melyek szögletében egy-egy apró, a fiataloknál alig észrevehet bajusz található. Úszói lekerekítettek, a farokúszó széle enyhén homorú, a többié domborúan ívelt. Színe az aranysárgától a majdnem feketéig változó. Fejlett példányainak hossza 20-30, ritkán 40 cm. A növényzettel gazdagon bentt sekély tavak és mocsarak jellemz hala, de a folyókból sem hiányzik. A fmederben ugyan még a dévérzónában is meglehetsen ritka, ám a holtágakban, az áradások után kint maradó mellékvizekben sokfelé megtalálható.

Információ: Tiszavíz-Vízerőmű Kft. • Telefon: 36/358-274 KÖTI-KÖVIZIG • Telefon: 06-36/558-310, 558-311

Ponty (Cyprinus carpio)

Vízrajzi sajátosságok – folyik-e a tó vize? A terület felszíne a Tisza szabályozásával, majd a tározó kialakításával átalakult. A szabályozás után kialakult holtmedrek: Szartos és Nagy-morotva, a Háromágú: hordódi, csapói és óhalászi Holt-Tisza és mesterséges öblítőcsatornák képezik a tó legmélyebb pontjait, míg a Tiszát és KisTiszát kísérő magaspartok, valamikori övzátonyok mint szigetek emelkednek ki a vízből. Az élő Tisza medre megőrizte eredeti nyomvonalát, jellegét. A folyó természetes „eséséből” adódóan a tározótér is észak-déli lejtésű, azaz állandó vízszint esetén Kisköre, Abádszalók térségében a mélyebb nyílt felszínű vizek dominálnak, míg a Valki-medence sekélyebb és növényzettel gazdagon borított.

A területet mesterséges tározótónak alakították ki, így vízjárása szabályozható. A legfontosabb jellemző, hogy a Tisza folyó önálló mederben folyik végig a tározótérben. Ezt a medret az övzátony kíséri, s választja el a tározótértől. Ez az elkülönültség csak a nagy árvizek esetén szűnik meg, de mivel az övzátonyok növényzete ártéri jellegű erdő, így természetes szűrőként működik. Átlagos vízjárás esetén az öblítőcsatornák biztosítják a kapcsolatot a folyóval. Ezek az övzátony átvágásával készültek. Az öblítőcsatornák I-től X-ig sorszámozottak, hosszuk néhány száz métertől több kilométerig terjed, a folyó felőli végük zsilippel lezárható, s fő feladatuk a vízminőség biztosítása.

Megnyúlt test, oldalról lapított, változóan magas hátú hal. Feje közepes méret, szája kicsi és csúcsba nyíló, föls állkapcsán és szájszögletében 1-1 pár rövid bajuszt visel. Orra tompán lekerekített, hossza jóval nagyobb a szem átmérjénél. A nagyobbak hossza 40-50 cm, de egy méter fölötti is lehet. Jellemz hala a folyók dévérzónájának, amit másként pontyzónának is neveznek. A lassú vizet kedveli, de jól alkalmazkodik. Az állóvizek közül a sekély, jól fölmeleged, gazdag fenékfaunával rendelkez tavak felelnek meg legjobban igényeinek, de nem hiányzik a mélyebb víztározókból, holtágakból sem. Csekély oxigénigénye a mocsaras helyeken is lehetvé teszi jelenlétét, ám áttelelése itt bizonytalan.

6-7

tisza-t

Réticsík (Misgurnus fossilis)

Teste hosszan megnyúlt, izmos, oldalról kevéssé lapított. Feje és szeme kicsi, orra hosszú és kúpos, a végén lekerekített. Apró pikkelyei alig észrevehetk, és nem számolhatók meg, de oldalvonala teljes. Háta sötétbarna, oldalán hosszanti csíkok futnak végig, melyek közül a középs barna, a fölötte és alatta lév pedig okkersárga. Csíkjai közül a legnagyobb 30 centinél is hosszabb lehet. A réteknek is nevezett, tavasszal vízzel borított, szárazság idején viszont nagyrészt kiszáradó mocsarak jellemz hala, de sekély tavakban, öreg holtágakban és iszapos csatornákban is elfordul. A lárvák küls kopoltyúbojtjai, illetve az idsebb halak béllégzése lehetvé teszi számukra az oxigénszegény viszonyok elviselését. Védett.

A tó életciklusai – egy kerek esztendő Tél van, a tározótéren néma, fagyos mozdu-

is érezteti, hiszen egy természetes kiegyenlí-

latlanság uralkodik, csak a tocsogók kiolva-

tőként a nagy árhullámok tetőzését csökkenti.

dásakor hoznak mozgalmat a tájba a récék

Mire az árvizek levonulnak szinte észrevétle-

és ludak ezrei. Keményebb teleken még a

nül a természet kinyílik, s tavaszi pompában

folyón is vastag jégtakaró képződik. Ebben az

várja a látogatókat. Ilyenkor már a zsilipkapuk

időszakban az öblítőcsatornák zsilipjei nyitva

is újra nyitva vannak, s az árhullámok után

vannak, a leürített víztéren különböző fenntar-

érkező első tiszta vízzel a tározótér tavaszi fel-

tási munkák végezhetők.

töltése megkezdődik. Ez a folyamat a vízjárás-

Február végén, márciusban kienged a ter-

tól függően két-három hetet vesz igénybe, s a

mészet, s bizony a Kárpátok alacsonyabb

végére a tó ismét igazi vízi paradicsom képét

részein és az Északi-középhegységben is

mutatja. Ettől kezdve a védett és fokozottan

elkezd olvadni a hó, mely egy-két hét alatt

védett madarak fészkelő területein kívül a tó

eléri a Tisza-tavat. Ekkor a zsilipeket lezárják,

szabadon bejárható.

s a szakemberek lehetőség szerint próbálják

Így május táján a nyílt vizek aránya még jóval

ezt a hordalékban gazdag vizet a mederben

nagyobb, hiszen a hínárnövényzet általában

„végigvezényelni”. Erre azért van szükség,

júniusban fejlődik ki teljesen. Ilyenkor még

mert a tározótérbe kilépő víz folyása lelas-

könnyebb a közlekedés kenuval.

sul, hordaléka leülepszik, s ezáltal a terület

Nyár elejétől mind nagyobb területeket

feliszapolódása felgyorsul. Az árvizes időszak

hódítanak el a hínármezők, s cserébe ezeken

hossza évenként változik, néhány héttől akár

a részeken teljes nyugalomban és zavartalan-

két-három hónapig is tarthat. A Tisza-tó jóté-

ságban folyhat az élet, történhet a következő

kony hatását ezekben a nehéz időszakokban

generáció táplálása, nevelése…

Csuka (Esox lucius)

Megnyúlt, oldalról enyhén lapított test hal, hát- és hasvonala szinte párhuzamos. Feje nagy, orra igen hosszú, széles és lapos, a kacsa csrére emlékeztet. Színe a szürke és a barna átmenete, oldalait és úszóit szabálytalan foltok mintázzák. Hosszú élet, nagyra növ hal, kivételesen egy méternél nagyobb is lehet. A nagyon jól alkalmazkodó, környezetével szemben meglehetsen igénytelen faj hegyvidéki patakok kivételével szinte minden víztípusban megél. Nagyobb állományai a dús növényzet, de még nyílt vízzel is rendelkez, sekély tavakban, holtágakban és mocsarakban alakulnak ki. A frissen feltöltött víztározók benépesítésében úttör szerepet játszik.

Süll

Harcsa

(Stizostedion lucioperca)

(Silurus glanis)

Hosszúra nyúlt, fején fölülrl, farokszélen oldalról ersen lapított test hal. Feje széles, szeme kicsi, orra rövid és lapos. Teste teljesen pikkelytelen, oldalvonala végig jól látható. Színe a világosabb zöldesbarnától a feketéig terjedhet, rendszerint márványozott. A viza után legnagyobbra növ hala vizeinknek, hossza 2,5 métert is elérhet. Nagyobb folyókban a paduczónától lefelé már megtalálható, a márna- és dévérzónában pedig népes állománya alakulhat ki, ha a meder és a partoldal bvelkedik búvóhelyként szolgáló gödrökben, üregekben. Jól érzi magát a folyók duzzasztott szakaszain és a tavakban is, de szaporodásához kedvezbb az áramló víz.


Nyáron az egyre nagyobb számú kíváncsis-

a lehűlő vízben a halak „elvermelnének” – meg-

kodó látogatók a közlekedési lehetőségek

kezdődik a vízszint csökkentése. A csökken-

beszűküléséért cserébe lélegzetelállítóan szép,

tés általában csak 1 méter, hogy a halaknak

virágokkal pompázó, Európában egyedülálló

minél nagyobb terület maradjon a biztonságos

nagyságú tündérrózsa- és tündérfátyol-mező-

áttelelésre.

ket láthatnak.

Néhány „halcsapda” van a területen, amiket a

Felértékelődik az öblítőcsatornák szerepe,

szakemberek jól ismernek, és a vízszint csök-

ezek a több ezer hektáros medencék friss

kenésével párhuzamosan ezekből biztonságos

vizének biztosítói.

helyre szokták menteni az ottrekedt halakat.

Júliusban-augusztusban a vízmozgások

A keményebb hidegek beköszöntéig a tavon

biztosítása és a közlekedés érdekében néhány

általában nyugalom van, a természet téli

útvonalon elkezdődik a hínármezők átvágása.

álmát alussza, de azért a területet ilyenkor is

Ez a jó vízminőséget biztosítja, és a „komfort-

látogatók sok helyen találkozhatnak a vidra

érzetet” nagymértékben növeli.

nyomaival, halászó rétisasokkal, vagy éppen a

Ősszel – ahogy elkezd hűlni a víz – a növényzet

mocsaras aljzaton kagylócsemegét ropogtató

fokozatosan visszahúzódik, s újra átadja helyét

vaddisznókkal.

a nyílt vizeknek. Ez az állapot nem tart sokáig,

A természet téli álmában is éberen várja, hogy

hiszen október második felében – mielőtt

újra megújíthassa önmagát!

Ersen megnyúlt, oldalról összenyomott, aránylag alacsony hátú hal. Zöldesszürke alapszínét szabálytalan alakú és elrendezés sötétebb harántsávok mintázzák. A nagyobb példányok 50-60 cm hosszúak, de a süll egy méternél is nagyobb lehet. Nem túlságosan gyorsan folyó folyószakaszon és oxigénnel jól ellátott állóvizekben egyaránt jól érzi magát. Nagyobb folyókban már a paduczóna alján is számottev állománya alakulhat ki, de a dévérzónában éri el maximumát. Elkerüli viszont a laza üledékkel fedett mederrészeket és az elmocsarasodó vizeket.

8-9

tisza-t

Tarka géb (Proterorhinus marmoratus)

Életformák és életterek harmóniája


10-11

Kecskebéka (Rana esculenta)

A Tisza-tó védett területei a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezik, hiszen a Tisza egykor kulcsfontosságú szerepet játszott a Hortobágy kialakulásában. A természetvédelem szempontjából három részre osztható a tó. A 33-as főúttól északra (folyásirányt tekintve felfelé) elhelyezkedő terület Tisza-tavi Madárrezer-

Magyarországon szintén gyakori, szinte minden vizes élhelyen elforduló faj. Sokszor még a gyakorlott szem számára is nehezen különíthet el két, nagyon hasonló fajtársától, a kacagó (Rana ridibunda) és a kis tavibékától (Rana lessonae), ezért sokszor a kutatók kecskebéka-fajcsoportként kezelik ket. Hang alapján ezt a három fajt már kis tapasztalattal, viszonylagos biztonsággal elkülöníthetjük egymástól. A Tisza-tavon szinte mindenütt találkozhatunk vele, csatornapartokon, az él Tisza mentén, öblökben. A nyári esték hangosak koncertjüktl. Védett.

vátum néven vált ismertté, és a nemzeti park megalakítása (1973) óta védett. A területen a fő cél Apró termet hal, a nagyobbak hossza 6-8, legfeljebb 10 cm. Eredetileg a félsós tengeröblök lakója, de az édesvízhez is jól alkalmazkodik. Fként lassú mozgású folyóvizekben és állóvizekben szaporodik el. Kedveli a duzzasztott folyószakaszokat, ezeken rendszerint srbb népessége alakul ki. Otthon érzi magát a lassan áramló, olykor állóvízi növényzetet is tartalmazó csatornákban és holtágakban is, ahol szívesen bújik meg a növényzet között. Védett.

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

a védett természeti értékek megőrzése. Látogatása egy útvonalon, meghatározott időszakban és vezetővel lehetséges. A középső rész (a 33-as főút–Aranyosi-kanyar–Sarudi-medence–Kis-Tisza) 1996 óta védett, szintén a HNP része. Ez a rész az ökoturizmus elsődleges célterülete. A látnivalók és a lehetőségek szerencsés találkozása jellemzi a területet, hiszen természeti értékeit tekintve nem marad el az északi résztől, elhelyezkedése és nagyobb átlagos vízmélysége miatt talán még változatosabb is, mégis látogatható, a kialakított túraútvonalait használva alaposan bejárható. Itt is találhatók a Tisza-tó híres gémtelepei, kormorántelepei, de van látványos méretű fehér tündérrózsa- és tündérfátyol-mező is. A tó további részei (Sarudi-medence, Abádszalóki-öböl, Tiszafüredi-medence) nem védettek, ez a vízi sportok birodalma.

A Tisza-tó titka: a mozaikosság

Zöld levelibéka (Hyla arborea)

A tó egész területén jellemző, hogy mozaikos, ugyanakkor egy-egy élettér is lenyűgöző méretű és érintetlen természetességgel sugározza a rég letűnt árvízjárta területek hangulatát. A természeti kép átalakulása ma is tart. A feltöltés során a terület nagyobb részén mocsarasodási folyamat indult el. A kaszálók helyén mocsarak alakultak ki, a mocsaras részeken a nád és a gyékény jelent meg. A folyamatos vízborítás hatására nagy területeken alakultak ki a növényzetmentes nyílt víztükrök. Hazánk egyik legelterjedtebb kétélt faja. A hegyvidékek kivételével az összes vizes élhelyen megtalálható, de elssorban a sekélyebb viz területeket, mocsarakat, elöntéseket kedveli. A hegyekben egy rokona, a sárgahasú unka (Bombina variegata) váltja fel. Veszély esetén a két unkafajunk megfeszíti testét és kidomborítja hasát, amivel láthatóvá válik jellegzetes élénk szín mintázata. Ezzel a ragadozók egy részét képesek elriasztani. A Tisza-tavon, annak adottságaiból fakadóan, kevésbé elterjedt faj. Védett.

Korábban kezd szólni, mint a kecskebéka, általában áprilisban és nyár végén, sszel a legaktívabb. A néphit idjósi tulajdonságokkal ruházta fel ezt a kétélt fajunkat. Brének színét attól függen tudja változtatni a zöld és barna között, hogy milyen szín aljzaton tartózkodik. A biológiai szúnyogirtás egyik legszorgosabb katonája. Csakúgy, mint fajtársai, természetvédelmi oltalmat élvez, hiszen Magyarországon az összes kétélt faj védelem alatt áll. Védett.

tisza-t

Vízisikló (Natrix natrix)

Dinamikusan fejlődő erdők


12-13

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

Az élő Tisza magasabb fekvésű partjait vegyes erdők borítják. A hazai nyárasok, gyalogakác és vadszőlő lepel jellemző. Az egyes típusok kisebb foltok formájában, sajátos mozaikszerkezetben fordulnak elő. A tározótér belső szigetein bokorfüzesek találhatók. Az erdőkről általánosságban elmondható, hogy az élőhely sajátosságainak megfelelően nagyon gyors fejlődésűek, gazdag cserjeszinttel rendelkeznek, s többségében érintetlenek és járhatatlanok.

Határtalan nyílt vizek, hínármezők Az Alföld térségének legelterjedtebb hüllfaja. Magyarországon minden hüllfaj természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem igazi kígyó, ennek megfelelen méregfogai sincsenek. Lágy héjú tojásokkal szaporodik, amit a homokos aljzatba ás. Fként vízi éllényekkel, vízi rovarokkal, puhatestekkel, békákkal táplálkozik, de nem veti meg a madárfiókákat sem. A Tiszatavon és környékén viszonylag gyakran találkozhatunk vele nádasokban, vizek partján, csatornákban. Védett.

Kárókatona (Phalacrcorax carbo)

A vegyes gémtelepek domináns, meghatározó faja. Napjainkban már szinte hihetetlennek tnik a dolog, hogy a vizek eme fekete halrablóit a múlt század elején még a kipusztulás fenyegette hazánkban, egyedüli fészkeltelepét a Kis-Balaton mellett ismerték. Az alföldi halastavak kiépítésével b táplálkozó területek jöttek létre a faj számára. Napjainkra olyannyira elterjedt, hogy már nem szerepel a védett fajok listáján. Jelenléte néha természetvédelmileg is zavaró. Az értékesebb fajokat kiszorítja a gémtelepekrl, ürülékével a fészkeltelep fáit néhány év alatt kipusztítja. A Tisza-tó két védett telepén emelked számban költ, napjainkban állománya 400450 pár között alakul. A tó befagyásával az állomány nem vonul messzire, hanem az él Tiszán keresi szinte kizárólag halból álló táplálékát.

A hínármezők a tó legjellemzőbb növénytársulásai, a morotvákban, a nádasok, gyékényesek közötti vízterekben egyaránt megtalálhatók. Kisebb-nagyobb foltokban jelenik meg a békalencse, nagyobb területeket borít a tündérfátyol. A vízipáfrány is a csendesebb, hullámzásmentes vizekben terjedt el, és szintén gyakran mozaikszerűen váltakozik a tündérfátyol hínárral vagy a békatutajjal. A hínárok igen nagy területet borítanak a Tisza-tóban. A tározó legértékesebb hínárosai a tündérrózsahínárok. A tündérfátyol foltjai a néhány négyzetméterestől több hektárosig is ismertek. Folyamatosan és igen gyorsan terjed a sulyom, mely ma már természetvédelmi szempontból is gondot okoz, 50 ha fölötti homogén állományai is ismertek. Európa más részein már teljesen eltűnőben van, így vörös könyves védett növénynek minősítették. Régebben szegény emberek étkeként is szolgált ez a szúrós, gesztenye ízére emlékeztető gumós vízi dió.

Régi idők ép hírnökei: a holtágak A tó legszebb és leghangulatosabb részei a holtágak. Ezek nagyobb része a folyó szabályozása idején került levágásra, míg néhány már korábban, természetes úton lefűződött. Értéküket a megmaradt természetes övzátony által biztosított elzártságuk, folyamatos, bőséges vízellátottságuk, megmaradt változatos növényzetük jelenti. Általában hosszabb, rövidebb csatornák kötik össze őket a nyílt vízterekkel, melyek a vízutánpótlást biztosítják, de növényzetük és sekély vízmélységük révén a hordalék bejutását megakadályozzák. A holtágak növényzetének meghatározói a hínártársulások, a nádasok és az övzátony galériaerdeje. Ez utóbbi kedvelt fészkelőterülete a barna kányának, fekete gólyának és a rétisasnak.

Vegyes gémtelepek jellegzetes színezeleme. Elssorban a nagyobb folyóinkat szegélyez ártéri ligeterdkben fészkel, de halastavakon és természetes mocsarakban is megtelepszik. A Tisza menti állomány a múlt század 80-as éveitl jelentsen megcsappant. Az állománycsökkenést a rizstelepek felszámolása és a sorozatos aszályos évek eredményezték. Megszntek, illetve ersen visszaszorultak a Tisza melléki alacsonyvizes élhelyek, melyekben a kisebb test gémfélék könnyen összeszedhették vízi rovarokból, békákból és kisebb halakból álló táplálékukat. Szerencsére a Tisza-tó sekélyebb öbleiben máig adottak a táplálékszerzés feltételei. A vegyes gémtelepen évente 50-100 pár költ. A csónaktúrák során szerencsére még gyakran találkozik vele a turista, nyári esténként is rendszeresen hallani a bakcsók jellegzetes kvakk-kvakk hangját. Fokozottan védett.

Üstökösgém (Ardeola ralloides)

Az ember nélküli természet: érintetlen mocsarak, mocsárrétek Ezek a területek folyamatosan változó és nehezen azonosítható határvonallal kapcsolódnak a nyílt vizekhez ill. másik jellemző előfordulásuk a holtágak lezárt végeiben van. Kialakulásukban meghatározó a vízmélység és a vízáramlás hiánya. Nagyobb területeken elsősorban az északi részen fordulnak elő, értéküket különleges növényzetük, ritka fészkelő madaraik és megközelíthetetlenségükből adódó háborítatlanságuk adja. Itt fordul elő a vízi hídőr, a mocsári nőszirom, vagy a réti füzény, s fészkel a fattyúszerkő és a guvat.

Vegyes gémtelepeink egyik legértékesebb és legritkább gémfaja. A törpegém után családjának legkisebb magyarországi képviselje. Állománya szintén ersen csökkent az elmúlt évtizedekben. A Tisza-tavi kicsiny, 4-5 páros állománya 2001ben  örvendetes módon  15-20 párra növekedett. Leggyakrabban augusztus-szeptember folyamán találkozhatunk ezzel a kecses gémmel, a növényzettel srn bentt öblökben, ahol uszadékfákon és vízi növényzeten lesi fleg vízi rovarokból álló táplálékát. Fokozottan védett.

tisza-t

Kis kócsag (Egretta garzetta)

Akik ezt az ékszerdobozt lakják, állatvilág


14-15

Fekete gólya (Ciconia nigra)

Gerinctelenektől a halakig, avagy egy fajgazdag víztér

Ez a faj szintén a nagyobb folyóinkat szegélyez galériaerdk és mocsarak jellegzetes, ám ritka madárfaja. Hazánkban fokozott természetvédelmi oltalomban részesül. Magyarországi állománya csekély, szakemberek 300-350 pár közé teszik. Ennek megfelelen a Tisza-tavon is kis számú, mindössze 10-15 pár található belle. Általában csak az északi területen, a Valki-medencében figyelhet meg, de itt is ritkán kerül szem elé. Fokozottan védett.

Nagy kócsag (Egretta alba)

A kutatások eddig a gerinctelenek köréből számtalan faj előfordulását bizonyították, a behatóbban tanulmányozott fajok száma is meghaladja a 200-at. Az ízeltlábúak esetében például az előforduló 33 szitakötő faj a teljes hazai faunalista 51%-a. Itt kell megemlíteni a Tisza egyetlen bennszülött kérészfaját, a tiszavirágot is, mely kifejlett egyedének látványos nászrepülése mindössze néhány óráig tart. A Tisza-tó két, halfaunisztikai szempontból alapvetően eltérő élettér sajátos ötvözete. Az egyik maga a Tisza medre, ahol az áramláskedvelő fajok még mindig megtalálják élőhelyüket. Ezek a kecsege, márna, fejes domolykó, jász. A másik övezet a holtágak, illetve medencék, ahol a dévérkeszeg - csuka szinttájnak megfelelő faunával találkozunk (különböző keszegfajok, csuka, ponty, busa, amur, itt fordul elő az utóbbi években erősen terjeszkedő tarka géb és folyami géb is, stb.).

Jól ismert rokonával, a fehér gólyával (Ciconia ciconia) szemben ez a faj kerüli az ember közelségét. Az ártéri puhafaligetek mélyére, de nem túl magasra építi lakását. Általában fészkeit rövid ideig használja, aminek oka, hogy azokat rendszerint letört ágak csonkjaiba építi, melyek néhány év után leszakadnak. Fészkelési idben ritkán látunk gólyapárt, mert a tavon fészkel csekély, 2-5 páras fészkelállomány kevés ahhoz, hogy minden pillanatban szemünk elé kerüljenek. Az szi vonulás és gyülekezés annál látványosabb. Az ártéri réteken, a megfelel táplálkozóterületeken már augusztus közepétl gyülekezni kezdenek a gólyák. Számuk ilyenkor meghaladhatja a 100 madarat is. Naposabb, melegebb szi napokon az egész csapat együtt kavarog a levegben. Fokozottan védett.

Emlősök, akik alkalmazkodni tudtak A horgászok és vízitúrázók gyakran találkozhatnak vízi emlősök nyomaival. A csendes területeken, akár napközben is megfigyelhetők ezek az érdekes állatok, például a vízipocok, vagy a pézsmapocok. Az egyébként Dél-Amerikában őshonos, de az utóbbi évtizedekben a prémesállat-telepekről elszökött nutria is előfordul néhány kis telepben. A hazánkból több mint 100 évvel ezelőtt kiirtott hód néhány egyede is felbukkant az utóbbi években. A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei azon fáradoznak, hogy a közeljövőben életképes európai hód populációja alakuljon ki. Ezért mesterséges telepítésüket is szervezik, vidra, vaddisznó, nyuszt, stb.

Nyári lúd (Anser anser)

A természetvédelem jelképe a múlt század 60-as éveiben még csak a Dunántúlon fészkelt (Kis-Balaton, Velencei-tó, Fert-tó). A 70-es évektl ers állománynövekedés volt megfigyelhet, melynek következtében elterjedt az Alföldön, amelynek vizes élhelyein napjainkban nem tartozik a legritkább madarak közé. A be nem fagyó vizek mentén néhány példány rendszeresen áttelel. Fészkét általában nem ligeterdbe, hanem nagy kiterjedés avas nádasokba készíti. Mivel a Tisza-tó feltöltése a költés kezdetére esik, a nádasokban épített fészekkezdeményeket a víz általában elmossa, ezért a költésbe kezd állomány egy része a Hortobágyot választja fészkelésre, míg a helyben maradó madarak a vegyes gémtelep fáira költöznek. Fokozottan védett.

Madarak, akik nevet adtak a paradicsomnak A Tisza-tó fontos szerepet tölt be a madarak életében, ugyanis a tó fészkelő-, táplálkozó- és pihenőhelyként szolgál több mint 200 faj számára. A tározó tájképet is meghatározó környezeti elemei a Valki- és Poroszlói-medencében a kiszáradt facsoportok, illetve magányosan álló kiszáradt fák. Többségük már a vízbe dőlt, vagy az összeomlás küszöbén áll. Mint fészkelőhelyek így is nagy jelentőségűek. Különösen fontos a valamikori poroszlói madárerdő maradványa, ill. a Csapói- és Óhalászi-morotvák közötti terület maradvány fái. Rendszeresen elidőznek rajtuk halászat után a szárítkozó kárókatonák, rétisasok és halászsasok. A telepen időnként fészkel a kis kárókatona is, költése azonban nem rendszeres. A felsorolt fajok közül a tőkés réce elhagyott kárókatona, szürke gém fészkeiben telepszik meg. A küszvágó csérek inkább az elhagyott bakcsófészkeket kedvelik, vagy a tuskók kikorhadt felszínén alakítanak ki fészekmélyedést maguknak. A fészkek a víz felszíne fölött sokszor 2 m-nél is magasabban helyezkednek el. Hasonló jelenségről a hazai szakirodalom nem tesz említést. (A tározó egyéb területein természetesen további párok is fészkelnek, így pl.: a kárókatonák teljes állománya 4-500 pár, a szürke gémeké 60-140 pár.)

Egyetlen költ vadlúdfajunk, mely állománya az elmúlt években jelentsen ntt. A Tisza-tavon kis mennyiségben költ, elssorban azon nagyobb, háborítatlan nádasokban, ahol a közelben sekély víz és gyep is található. Annál látványosabb viszont a faj szi-téli gyülekezése. A lecsapolt mederben, elssorban a Valki-medencében, Poroszlói- és Sarudi-medencében gyülekeznek a madarak. A maximum általában decemberre esik, ekkor az itt tartózkodó nyári ludak mennyisége 7-11 000 közé esik. Tavasszal csekély mennyiségben figyelhetk meg, ami a faj korai költésével magyarázható. Védett.

tisza-t

Nagy lilik (Anser albifrons)

Tudta-e, hogy…


16-17

Kontyos réce (Aythya fuligula)

Az átlagember számára szinte felfoghatatlan, hogyan akad több ezer csodálója a madaraknak. Hogyan képesek zarándokolni egyes fajok után, listát vezetni a megfigyelt egyedekről. Azonban nem kell fanatikusnak lenni ahhoz, hogy megismerjük néhányukat, tiszteljük, sőt szeressük őket… Nem is feltételeznénk róluk mennyire változatosak, milyen különcök és milyen figyelemreméltó életet élnek.

• A legrégebbi ismert madár 150 millió éve, az ún. jurakorban jelent meg a Földön. Hazánk ritka költfaja. Annál inkább gyakori viszont vonuláskor, teleléskor. A barátréce (Aythya ferina) után a második leggyakoribb átvonuló bukóréce fajunk. A Tisza-tavon sszel általában október végén jelenik meg, de a maximális egyedszámot november közepe táján érik el. Mennyiségük ekkor 800 és 2700 között változik évente, az adott év költési sikereinek függvényében. Enyhe idjárás esetén több száz madár áttelel, majd február elejétl az átvonulók száma ismét emelkedik, az szihez hasonlóan. Magyarországon a Tisza-tó a Balaton után a második legfontosabb bukóréce (barát-, kontyos és kerceréce) átvonuló hely. Védett.

• A repülés elősegítésére a végtagokat alkotó csöves csontok levegővel teltek, így könnyebbek. A Tiszántúl leggyakoribb átvonuló vadlúdfaja, hazánkban nem költ. A Tisza-tavon elssorban a téli üzemi vízszint beállítása után jelenik meg nagyobb számban. Táplálkozni a tavat övez búzavetéseket és kukoricatarlókat keresik fel az olykor több ezres csapatok. A Tisza-tó védett öbleit elssorban éjszakázásra, ivásra és nappali pihenésre használják. Az szi vonulás novemberben tetzik, ekkor 3-5000 madár tartózkodik a területen, de a legnagyobb észlelt maximum 12 000. Számuk tavaszszal, februárban éri el a csúcsot, 9-20 000 példánnyal.

• A szárnyak fekete-fehér mintázata befolyásolja a repülési képességet. • A vándoralbatrosz rendelkezik a legnagyobb fesztávolságú szárnnyal (3,6 m), mégis a vándorsólyom a leggyorsabb (utazósebessége 95 km/óra, gyors tempója 180-240 km/óra). • Amit a madarak térdének látunk, az valójában a bokaízület. • A madárvilág gyorsúszója az óriás gőzhajóréce, 40 km/órás sebességgel. • A madarak a tájékozódáshoz az égitesteket is felhasználják, szemük időbeli felbontóképessége lekörözi az emberét, számukra egy mozifilm inkább csak állóképek egymásutánjának tűnhet. • A bukó madaraknak egyaránt jól kell látniuk a víz felületén át és a víz alatt is, ezért a szemlencséjük puha és izmok segítségével változtatható alakú.

Kerceréce

Kendermagos réce (Anas strepera)

(Bucephala clangula) • A madárhang sokkal több információt rejt mint gondolnánk, például a foltos nádiposzáta énekét legalább ötven különböző hangelemből tetszés szerint állítja össze, az énekes nádiposzáta más madarak énekét úgy utánozza, hogy akár negyven idegen faj énekét is vegyítheti. • A madárhang egyedi, a pár, a fióka és a szomszéd azonosítására szolgál. • A hímek rendszerint sokkal feltűnőbb színezetű tollruhát viselnek, mellyel felhívják magukra a tojók figyelmét, de egyben nagyobb veszélyt vállalnak a ragadozókkal szemben. • Egyes fajoknál a tojásrakás folyamata is időzített. A széncinege például hajnalban rakja le

Magyarország viszonylag ritka költfaja. A Tisza-tavon nem költ, csak átvonulóban találkozhatunk kisebb-nagyobb csapataival, elssorban a tározó északi részén, a Valki- és Poroszlói-medencékben. Általában kis példányszámban jelenik meg a tavon az szi és a tavaszi idszakban. A magányos példányok elssorban tkés réce csapataival vegyülnek, de az esetek többségében, a növényzettel srn bentt helyeken 5-40 példányos csapatai is a távcs elé kerülhetnek. Védett.

éppen kifejlődött tojását, majd immáron teher nélkül táplálkozni indul. Egész nap szedeget, sőt délután a tojáshéjhoz szükséges meszet is felveszi (pl. csigaházból), s másnap hajnalra kifejlődik a következő tojás. • A természetben a legtöbb fióka elpusztul, általában a lerakott tojások 10%-ából lesz felnőtt madár. • A madárvonulás egész populációk rendszeresen ismétlődő helyváltoztatási viselkedéseként fogalmazható meg, melynek útvonala, időpontja, időtartama többnyire állandó. Kialakulása valószínűleg a jégkorszak végén bekövetkező éghajlatváltozásra vezethető vissza. • A vonulási világrekorder a sarki csér: minden évben megteszi az Arktisz és az Antarktisz között lévő 17 000 km-es utat. 30 évig is élhet, s így élete során több mint 1 millió km-t is megtehet ez a 100 g-os madár.

Magyarországon nem költ, csak átvonul. A Tisza-tó mélyebb medencéiben és öbleiben november vége és március eleje között nagy biztonsággal megfigyelhet. Költésre a szülmadarak vízparton lév fák magasan lév odvait használják, ami récéktl szokatlan jelenség. A kikelt, fészekhagyó fiókák életüket egy 610 méteres ugrással kezdik. A Tiszatavon az szi maximum általában decemberre, ritkábban novemberre esik, ekkor a madarak száma 150 és 1000 között változik. Ha a tó nem fagy be, egyes példányok rendszeresen áttelelnek. A tavaszi vonulás alatt februárban éri el számuk a maximumot, ami 800 és 2000 között alakul.

tisza-t

Rétisas (Haliaeetus albicilla)

Hazánk legnagyobb szárnyfesztávolságú madara. Ritka, fokozottan védett madarunk, melyet a múlt század hetvenes éveiben még a kipusztulás fenyegetett. Ennek okai a háborítatlan fészkelhelyek, erdk arányának csökkenése, a lelövések és az ember által elidézett mérgezések. Napjainkra szerencsére 80 fölé emelkedett a fészkelk száma, és a Tisza-tóra is visszatelepedett egy pár. Állománya vélheten a közeljövben kismértékben nni fog. Télen a tavon megnövekszik számuk, ilyenkor akár 20 madár is tartózkodhat a teljes területen. F táplálékuk a hal, de elszeretettel kergetik a liba- és kacsacsapatokat, annak reményében, hogy meglátnak egy legyengült vagy sebzett példányt, amit könnyebben elejthetnek. Télen a dögre is szívesen rájár. Fokozottan védett.

Halászsas (Pandion haliaeetus)

A Tisza-tó küldetése a madárvonulásban A tározónak a madárvonulásban betöltött szerepe igen jelentős. A tározó kialakítása után rohamosan emelkedett a területet felkereső vonuló madarak száma. Valószínűleg elősegítette ezt a Hortobágynak, Közép-Európa legnagyobb madárvonulási centrumának a közelsége. A tározó és a Hortobágy a madárvonulás tekintetében nem különül el egymástól. A két terület között jelentős mozgások, az állományok cserélődése figyelhető meg. Az átvonuló madarak létszámát tekintve az ornitológus szakemberek 80-100 ezerre becsülik a tavaszi vonulási csúcs idején egyszerre a tározón tartózkodó madarak mennyiségét. Valószínű, hogy a tavaszi időszakban átvonuló madarak teljes mennyisége a negyedmilliós nagyságot meghaladja. A madárvonulás sajátosságát a tározó rendszeres leürítése határozza meg. Kora tavaszi vonulási periódusban a sekélyvízi

kedvező feltételeket. A tavaszi vonulás megindulása általában február második felére esik. Az áttelelő gémfélékhez már ekkor csatlakoznak a délről érkező fajtársak is. Erre az időre esik a nyári ludak megérkezése is. Néhány nap múlva már párokra szakadva figyelhetők meg a tározó fészkelésre alkalmas területein. A tavaszi vonulás későbbi időszakában egyedszámukkal a parti madarak (pajzsos cankók, nagy godák, bíbicek, stb.) emelkednek ki. Azonban mennyiségükkel ebben az időszakban is a lúdalkatúak dominálnak. A tavaszi vonulási periódus és a fészkelési időszak kezdete egybemosódik. A fészkelési időszakban, tavasszal a vonulási periódus után és nyáron is intenzív madármozgások figyelhetők meg. A tározó gém- és kormorántelepeinek lakói rendszeresen látogatják a környező, elsősorban a hortobágyi halastavakat. A halas-

élőhelyek, illetve az iszapos tározófenék a jellemzőek. Ezek a környezeti feltételek kedveznek a vonuló parti madaraknak, de vonzzák a lúdalkatúakat is. A nagyobb nyílt területek a félénkebb, érzékenyebb, nagytestű ludaknak nyújtanak

tavakra táplálkozni járó kormoránok állandó „légifolyosót” használnak. A tározó táplálkozási szempontból kedvező részei is nagy csoportokban vonzzák a halevő madarakat. Nyár végén igen gyorsan emelkedik a récék – elsősorban a tőkés récék – mennyisége.

18-19

Bíbic (Vanellus vanellus)

Hazánk egyik legelterjedtebb parti madár költfaja. Gyakran találkozhatunk vele vizes réteken, sekély viz tavaknál, lecsapolt halastavak medrében, de belvizes szántóföldeken is. A Tisza-tavon is a legjellemzbb átvonuló parti madarak egyike. Mivel a Tisza-tó üzemszer leengedése nem esik egybe a madár szi vonulási csúcsával, ezért novemberben csak kisebb csapatokat figyelhetünk meg az övzátonyok és szárazra került szigetek iszapján, táplálékot keresve. Tavasszal viszont nagyobb, több ezres példányszámban keresik fel ezeket a táplálékban gazdag élhelyeket. Védett.

Az őszi vonulás a területen másképpen zajlik, mint pl. a közeli hortobágyi területeken. Már a nyár végén meginduló madármozgások során a tározó még feltöltött állapotban van. Ebben az időszakban így még elkerülik a területet a sekélyebb vizeket kedvelő fajok. A tározót elsősorban az éjszakázó réce- és lúd csapatok látogatják. A tározó leürítése általában a vonulási időszak második felére esik, így ilyenkor elmarad a parti madarak tömeges mozgása. A sekély vizekben rekedt halak kedvező táplálkozási feltételeket biztosítanak a gémféléknek. Elsősorban a

nagy kócsag és a szürke gém mennyiségei érdemelnek említést. Az áttelelők faj- és egyedszáma elsősorban az időjárástól függ. A Tiszán nagy csapatokban figyelhető meg a tőkés réce. Csapataik között búvárok és bukók is feltűnnek. Ezeket a madarakat csak a nagyobb fagyok szorítják délre. Az Eger patak, Kis-Tisza vonalán a legnagyobb hidegekben is maradnak nyílt vízfelületek. Itt elsősorban szürke gémeket, nagy kócsagokat, bölömbikákat és guvatokat figyelhetünk meg. Rendszeres téli vendégei a tározónak a rétisasok.

Tisza-tavi madarász minősítések Világszerte elterjedt, sok helyen gyakori madárfaj. Az árvízszabályozások eltt hazánk több területén is költött. Azóta, mint fészkel, eltnt Magyarország területérl, viszont a tavaszi és szi vonulás során rendszeresen felkeresi vizes élhelyeinket. Szinte kizárólag él hallal táplálkozik. Több esetben figyelték meg átnyaralását és alkalmanként fészeképítését is. A Tisza-tavon néhány példányt észlelhetünk, elssorban áprilisban és szeptemberben. Fészkelési próbálkozása itt is megfigyelhet volt. Fokozottan védett.


Ön is legyen Tisza-tavi madarász! Járja ezzel a csekklistával a Tisza-tavat és jelölje, hogy mely fajjal találkozott! A túravezetők segítségére lesznek! Bronz fokozatú Tisza-tavi madarász

Ezüst fokozatú* Tisza-tavi madarász

Arany fokozatú* Tisza-tavi madarász

Kárókatona Bakcsó Szürke gém Tőkés réce Barna rétihéja Egerészölyv Szárcsa Dankasirály Fattyúszerkő Füsti fecske

Búbos vöcsök Üstökösgém Vörös gém Bütykös hattyú Nyári lúd Barátréce Küszvágó csér Jégmadár Fekete harkály Barkós cinege

Kis kárókatona Törpegém Fekete gólya Vörösnyakú lúd Kerceréce Rétisas Kerecsensólyom Kis vízicsibe Nádi tücsökmadár Barátposzáta

* az elz fokozato(ka)t is teljesíteni kell

Viharsirály (Larus canus)

Az északi félteke hvösebb területeinek elterjedt, gyakori sirályfaja. Magyarország területén csak alkalmi fészkelése ismert. szi-téli idszakban azonban nagyobb menynyiségben lepik el a Kárpát-medencét átvonuló és telel egyedek. Halakkal, dögökkel és rovarokkal táplálkozik, napközben gyakran friss szántásokon jár élelem után. Legnagyobb mennyiségben októberdecember tájékán figyelhetjük meg a Tisza-tavon, ilyenkor 300-700 madár használja éjszakázásra és részben táplálkozásra a területet. Kedvez idjárási viszonyok esetén sok madár áttelelhet. Védett.

tisza-t

Küszvágó csér (Sterna hirundo)

A garantált élmény: a jól előkészített túra


20-21

Jégmadár (Alcedo atthis)

Egy feledhetetlen kirándulásnak lehetünk aktív részesei. Aki a háborítatlan természet és ember összhangjának megízlelésére vágyik, ornitológusi vénával bír, vagy a természetet kívánja lencsevégre kapni, próbálja ki a Tisza-tavi Madárrezervátumba vezető csónaktúrázást. Ahhoz, hogy garantáltan kellemes élményekkel távozzon, engedjen meg néhány hasznos tudnivalót, információt a túrákkal kapcsolatban. A Tisza-tó számos szépséget tartogat annak is, aki nem óhajt vízre szállni. Nekik ajánljuk a kerékpáros és gyalogtúrákat. Ezek a gát koronáján vezetnek, melyek folyamatos kilátóként szolgálnak túránk során. A tónak közel egyharmad része sziget, több mint 30 kis szárazulat található bent. A tavat, a holtágakat, a csatornákat csónakkal és kenuval járhatjuk be.

Halastavak, víztárolók, szikes tavak, kavicsbányatavak, folyózátonyok jellegzetes fészkelje. Országos állományát 8-900 párra teszik. Szinte kizárólag kis termet halakkal táplálkozik. Fészkelésre kavicszátonyokat, iszappadokat és néha mesterséges létesítményeket (pl. vízben maradt betonelemeket) használ. A Tisza-tó adottságaiból ereden az itteni állomány kis számú, mindössze 15-20 párra tehet. Ezen madarak elssorban a sekély vízben fennakadt uszadékfákon költenek. Állománya mesterséges fészkelési lehetségek kialakításával növelhet lenne. Védett.

Fattyúszerk (Chlidonias hybridus)

Méltán nevezik repül drágaknek ezt a trópusi színeket idéz madarat. Szerencsére hazánkban a folyók mentén, bányákban, tavaknál még viszonylag gyakori fajnak számít. Fészkét általában meredek partfalakba készíti. A fészkelüreg bejárati folyosójának hosszúsága az egy métert is elérheti. Az üreget nem béleli fészekanyaggal, de a költés végére az megtelik a táplálékként behordott halak csontvázaival. A Tisza-tó körzetében elssorban az él folyó szakadópartjaiban, partfalaiban fészkel, néha partifecskékkel (Riparia riparia) közös telepen. Állománysrségére jellemz, hogy átlagosan minden második folyamkilométeren költ egy pár. Védett.

Honnan kölcsönözhetünk csónakot és kenut? A kikötők bármelyikében bérelhetnek csónakot, melyek 5 LE-s motorral vannak ellátva. Ezt minden képzettség nélkül lehet vezetni. Túránk tervezéséhez segítségül elmondjuk, hogy egy 5 fős csónak, motorral, túravezetővel egy órára kb. 3500 Ft. Ilyen kis teljesítményű motoros csónakot ajánlunk idősebb vendégeinknek és gyermekekkel érkező családoknak. Komolyabb fizikai felkészültséget igényel a kenu használata, melyet szintén az egyes kikötőkből és a szabadvizű strandok kölcsönzőiből lehet bérelni. Egy 4 személyes kenu ára kb. 3000 Ft egy napra. A látvány azonban megéri a fáradságot, hiszen a kenu mozgékonysága és kisebb mérete lehetővé teszi az érintetlenebb területek bejárását is. Csónakbérlés esetén kérje a csónakhoz tartozó kötelező felszerelést! További információ túrákról, útvonalakról: www.tiszatoinfo.hu, www.turakozpont.hu Keresse a Természetjárás vízen a Tisza-tónál és a Természetjárás – Öko-, lovas-, kerékpáros és gyalogos túrák – a Tisza-tavi régióban térképes kiadványainkat!

Mikor és hol látogathatjuk a Tisza-tavi Madárrezervátumot?

Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)

A tó környezeti állapotának megóvása érdekében kérjük, hogy minden érdeklődő a legalizált túraútvonalakat használja! Ezeknek a túraútvonalaknak a bejárása sokkal inkább garantálja a 100%-os látványt, mint a véletlenszerű bolyongás a tavon. A túraútvonalak mindegyike maximum 5 LE motoros csónakkal járható, ez alól kivételt képez a 33-as főúttól északra vezető, a nem látogatható védett területeket megkerülő 1-es számú túraútvonal, mely csak kézihajtású vízijárművel járható. A túraútvonalak tetszés szerint kombinálhatóak. Az 1-es számú túraútvonal azonban a leghosszabb (30 km), nincs levágási lehetőség, éppen ezért csak az elhivatott Telepesen fészkel faj. Elssorban mocsarakban, halastavakon és holtágakban költ. Fészkét általában a rögzült hínár növényzetre és összetorlódott uszadékra készíti. Az országos állomány az utóbbi két évtizedben ersen emelkedik. Ez figyelhet meg a Tisza-tavon is, ahol napjainkban az állomány 200400 pár közé tehet, folyamatos emelkedéssel. Ez részben annak köszönhet, hogy a tó folyamatosan öregszik, töltdik, ami a hínárvegetáció térhódítását eredményezi. A kiterjedt hínármezkön még augusztusban is találkozhatunk ennek a kecses madárnak a fiókáival. Fokozottan védett.

érdeklődőknek ajánljuk. A tó nyári vízszintje alkalmas a vízi túrázásra, így tervezzük túránkat április és október között. Az április-májusi költési időszakban a fészkelő madarak megközelítése nem etikus. Válasszunk más időpontot túránkhoz, amennyiben ragaszkodunk a madarak beható tanulmányozásához!

Válasszunk társat utunkhoz! Kevésbé gyakorlott túrázók, vagy a tavat kevésbé ismerő látogatók csak vezetővel induljanak útnak, mivel • a túraútvonalak táblázása folyamatban van, azok jelölése nem egyértelmű a laikus számára! • Előfordulhatnak a víz alatt szemmel nem látható tuskók, melyek egy rossz kormánymozdulat esetén borulást okozhatnak, vagy megsérthetik a csónakot. • A mennyiben besötétedik, a tájékozódás még inkább megnehezedik: az erdők és szigetek miatt a parti fények nem láthatók, a sík víznek tűnő vízfelületek csalókák, hiszen átgázolhatatlan hínármezők is lehetnek ott, melyek megakadályozhatják a partra jutást. A Tisza-tavi régióban 180 vizsgázott túravezető segítségét kérheti, elérhetőségeket a www.tiszatoinfo.hu oldalon talál. Vezetőt szintén a kikötőkben igényelhet.

Áprilisban érkezik meg a legnagyobb termet nádi énekesmadarunk Afrikából. Csatornapartok, halastavak, mocsarak nádszegélye hangos jellegzetes énekétl. A kakukk (Cuculus canorus) gyakran használja gazdamadárnak, tojását a nádirigó fészkébe rejtve. A kikelt kakukkfióka elször kidobálja gyengébb vetélytársait, mostohatestvéreit, majd könyörtelenül hajszolja nevelszüleit élelem felkutatására. A nádirigó a Tisza-tavon elssorban kisebb kiterjedés nádasokban, csatornapartokon, nádszegélyekben jelenik meg, mint fészkel. Védett.

tisza-t

Függcinege (Remiz pendulinus)

Mit vigyünk magunkkal?


22-23

Hód (Castor fiber)

Egy-egy otthon felejtett apróság bizony sok bosszúságot okozhat számunkra. A csónakba szállás előtt gondoljuk át, mit hagyunk a parton (a kikötőben biztonságban), és mit vigyünk feltétlenül magunkkal! Egy kis lista a zökkenőmentes túrához: térkép, iránytű, zseblámpa, fényképezőgép, távcső (kenu esetén ne túl értékeset!), esőkabát, sapka, ivóvíz és néma üzemmódra állított mobiltelefon, szemét gyűjtésére alkalmas táska. Túránk során védett területeken haladunk, ahol a teljes szúnyogmentesítésre nincs lehetőség, ezért elsősorban hajnalban és alkonyatkor gondoskodjunk a megfelelő védekezésről (hosszú ruházat, szúnyogriasztó). Csak magyar neve sorolja ezt a madárfajt a cinegék köz, valójában egy önálló családba, a függcinege-félék közé tartozik. Gyakori fészkel ártereken, vizes élhelyek mentén. Fészke jellegzetes, mely fleg lombhullás után szembetn. Mvészi fészkét, mely leginkább egy kisebb vászonzsákra hasonlít, nagy gondossággal készíti el a hím madár növényi rostokból, gyékény pelyhével dúsan kibélelve. Régebben a használaton kívüli fészket csizmába kapcának  melegítnek  használták a vízparti emberek. A Tiszató partján és az él Tiszán viszonylag gyakori költfaj. Védett.

Pézsmapocok (Ondatra zibethicus)

Testhossza 75-100 cm, farokhossza 30-35 cm, tömege meghaladhatja a 30 kg-ot. A kifejlett hód már a mérete miatt sem téveszthet össze egyetlen más rágcsálóval sem. Ellaposodó farka a hódot félreismerhetetlenné teszi. Ez a vízben a mélységi kormányzást szolgálja, bár néha  fleg a fiataloknál  alig lehet látni, mert a testnél valamivel mélyebbre merül. A pézsmapocok farka azonban hengeres és sokkal vékonyabb, az állat oldalirányú, kígyózó mozgással evez vele. A hód farka pikkelyszer brrel borított, szrtelen, a szárazföldön erre támaszkodik. Hátsó lábán az ujjak között úszóhártya feszül. A hódok igen jól úsznak és buknak. A szárazon ellenben járásuk, alkatuk és tömegük miatt ügyetlennek, nehézkesnek hatnak. Bundájuk rendkívül tömött; a selymesen lágy alsó szrzetet ers koronaszrök fedik. A Tisza-tavon 1991-ben jelent meg, azóta telepítése is történt. Védett.

A legnehezebb pontjai a túráknak a zsilipek… A zsilipek nyitva tartásáról a kikötőkben érdeklődjön még az indulás előtt, mikor megtervezi útvonalát! A kikötőket 24 órával előtte értesítik a zsilipek zárásáról. A zsilipeken való közlekedés nagy figyelmet igényel, mivel fokozott vízáramlás tapasztalható ott. Egyenes vonalban, a zsilipközépnek tartva, ütemesen haladjunk át rajta!

Néhány olyan dolog, melyet ha megfogadunk, saját és látogatótársaink közérzetét, az itt élő állatvilág életfeltételeit hosszú távon biztosítja:

Vidra (Lutra lutra)

• Szemetét gyűjtse össze és a túra végén a kikötőben helyezze el! Testhossza 26-40 cm, farka oldalról valamelyest lapított, erteljes, 20-27 cm hosszú. Tömege 0,62,0 kg. Bundája sötétbarna, hasa valamivel világosabb: ers koronaszrei miatt kócosnak tnik. Hátulsó lábán az ujjak között kis úszóhártyát visel. Ha úszik, teste kiemelkedik a vízbl, farkát közben ide-oda mozgatja. A pézsmapocok szárazon esetlennek tnik, de elüls lábát nagyon ügyesen használja táplálkozás közben. Testnagysága miatt a pézsmát más pocokfajokkal aligha lehet összetéveszteni, annál inkább a nutriával vagy fiatal hódokkal. Az utóbbinak szélesen lapított, lapátszer farka van, míg a nutriát hengeres farok jellemzi.

• Ne gyújtson tüzet! • A sátorozás a Tisza-tó teljes területén és annak partján tilos! Minden településen működik kemping, foglaljon ott szállást előre! • N e gázoljon át hínármezőkön saját épsége érdekében és a környezeti károk elkerülése érdekében! • A madarak fészkelőhelyeit maximum 200 méterre közelítse meg! • C sónakból nem javasolt fürdeni, nem ismerheti a víz alatt viszonyokat! Fürödni csak a kijelölt szabad strandokon megengedett! • A békés egymás mellett élés érdekében a horgászokat kerülje ki, ne zavarja meg őket hobbyjuk gyakorlásában!

Testhossza 62 cm-tl 85 cm-ig (hím) terjedhet, farokhossza 40-43 cm, a nstények átlagos tömege 7,4, a hímeké 10,3 kg, a nehezebb hímek akár 23 kg-ot is nyomhatnak. Nagyságától eltekintve a vidra vaskos töv, fokozatosan vékonyodó, hegyes farkáról és széles, lapos fejérl ismerhet fel. Mancsain az 5-5 ujj között úszóhártyák feszülnek. Rövid, izmos lábaival kitartóan, kifejezetten fordulékonyan úszik és bukik. Halványabb torka kivételével egyöntet, telt barna szín. Bundája nagyon tömött, a vízben a szrszálak között bennszoruló levegtl csillog. Nyugodt járás esetén a lábnyomok kb. 36 cm-re vannak egymástól, gyors futáskor 0,5-1 m-re. Az iszapon vagy a vizes, friss hóban csapáján világosan kivehetk az úszóhártyák lenyomatai. Elssorban halakkal táplálkozik. Fokozottan védett.

Túraközpont Kikötk: Túraközpont Albatrosz Kiköt  Tiszafüred 5350 Tiszafüred Tel.: +36 30/234-5108 e-mail: [email protected] web: www.albatroszkikoto.hu Túraközpont Szabics Kiköt és Szabadidpart - Tiszafüred-Örvény 5358 Tiszafüred-Örvény Tel.: +36 30/954-8620, Tel/fax: +36 59/353-250 e-mail: [email protected] web: www.szabicskikoto.hu Túraközpont Kormorán Kiköt és Vendégházak - Tiszafüred-Örvény 5358 Tiszafüred-Örvény Tel/fax: +36 59/350-350, +36 20/939-1979 e-mail: [email protected] Túraközpont Nonstop Kiköt  Poroszló 3388 Poroszló 0745/2 HRSZ Tel.: +36 30/935-0401, +36 30/606-6266 e-mail: [email protected] web: http://nonstopkikoto.hu

Kikkel találkozhat útközben? • A z elsősorban horgászokat és halászokat ellenőrző halőrrel, akinek jogában áll Önt megállítani és kifogott hal, horgászeszköz után érdeklődni. • A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága által alkalmazott természetvédelmi őrrel, akinek jogában áll Önt a természetvédelmi területen megállítani és igazoltatni. • A Vízirendészeti Kapitányság alkalmazottaival, akik igazoltatási joggal rendelkeznek. • A Vízügyi Igazgatóság hatósági embereivel, akik a tározó működtetésének felügyeletével megbízott személyek. A kikötőből indulva kérje el a kikötő telefonszámát, hogy esetleges probléma esetén segélyhívást tudjon kezdeményezni! Ha mindezeket megfogadja, garantáljuk, hogy egy testet-lelket gyönyörködtető, aktív pihenésben lesz része a vadvízországban, mely semmi mással nem pótolható élménnyel gazdagítja.

Túraközpont Fzfa Pihenpark és Kiköt Poroszló 3388 Poroszló, Kossuth L. u. 81. Tel.: +36 36/553-008, Fax: +36 36/353-738 e-mail: [email protected] web: www.fuzfapihenopark.hu Túraközpont Csicsman Kiköt  Poroszló 3388 Poroszló, Csapó-köz Tel.: +36 30/95353-28, +36 30/326-7979,

KÖTIKÖVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség: Tel.: 36/558-310, 36/558-311

HNP Igazgatóság, természetvédelmi őr: Tel:. 30/269-6903

Tiszai Vízirendészet: Szolnok – Kapitányság: 56/375-145

Magyar Országos Horgász Szövetség Tisza-tavi Kirendeltség: 59/352-113

+36 30/958-4405 e-mail: [email protected], [email protected] web: www.tiszato-program.hu Túraközpont Tündérrózsa Kiköt  Sarud 3386 Sarud, Tisza folyó jobb part Tel.: +36 20/379-279-3, +36 20/9-690-037 Fax: +36 36/353-370 e-mail: [email protected]

További kikötk a Tisza-tavi régióban: Delfin Csónakkiköt  Poroszló Tel.: 20/381-7682, 30/973-9416 e-mail: [email protected] Horgászcentrum Kiköt és Szabadidpark  Tiszafüred Holt-Tisza part, Kasfonó út. 12. Szövetes Sándor Tel.: 30/9659-824, 59/353-443 e-mail: [email protected] web: www.horgaszcentrum.hu Katamarán Kiköt  Tiszaszls Kispál András Tel.: 30/952-7039 e-mail: [email protected] Szalók Yacht Club  Abádszalók József A. krt.42. Tel./fax: 59/445-174, 30/9310-660, 30/385-8479 e-mail: [email protected] Wiking Kiköt  Tiszaroff 379 fkm + 260 m Tel.: 20/466-7946 web: http://www.wiking.hu/kikotok_tiszaroff.html Dinnyéháti Kiköt  Tiszanána-Dinnyésháti 3358 Tiszanána-Dinnyéshát Tel.: +36 36/566-002, Fax: +36 36/566-031 e-mail: [email protected], [email protected] web: www.tiszanana.hu Városi Kiköt Tiszafüred, Kis Tisza u. Tel.: 20/564-3160, 30/568-1945 Fax: 0601/250-1492 e-mail: [email protected] web: www.varosikikoto.hu Magyaradi Csónakkiköt Székhely: Neptun 2005 Kft. 3387 Újlrincfalva, Kossuth u. 26/a Tel.: 20/971-2124, 30/940-6280 e-mail: [email protected]

Telefonszámok: Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság - Szolnok: (56) 375-145 Kiskörei Őrs: (30) 663-9570 Tiszafüredi Kirendeltség: (30) 663-9577

Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény egész évben várja a természetben kikapcsolódni vágyókat

Recommend Documents